Akták: megnyitva, republikánusok: tönkreverve

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt nap legfontosabb híreivel, amiből ezúttal volt bőven. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Az élet és az akták itthon

Jelentős nap volt a szerdai, ugyanis nyilvánossá vált az állambiztonsági akták egy része, és mostantól több tízezer hálózati személy adatai váltak kereshetővé. Arról, hogy mit bizonyít egy találat, miért hiányoznak sokan a listáról, és hogyan lehet utánajárni a családi titkoknak, reggel részletes cikkel jelentkeztünk, követtük a megnyitást kísérő sajtótájékoztatót Magyar Péterrel, majd írtunk arról, hogy egykori MNB-elnököket, olimpiai bajnokokat, volt külügyminisztert és ismert kvízmestert is találtunk a listákon.

Beszámoltunk arról, hogy kik szólaltak meg, miután előkerült a nevük: köztük volt Nógrádi György és Szikora Róbert is, Gyurgyák János pedig megerősítette nekünk, hogy beszervezték, de állítása szerint soha nem jelentett senkiről. Már az akták megnyitása előtt kevéssel állt a nyilvánosság elé Korniss Péter, és írtunk arról is, hogy volt, akit 1989. november 13-án szerveztek be, ahogy felidéztük azt is, hogy a püspökök nagy részéről már rég tudtuk, hogy a hálózat része volt, és az igazi a kérdés az, hogy mihez kezdenek ezzel az egyházak.

Hír volt még, hogy az Alkotmánybíróság szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy Patyi András személyes adatai szerepelnek egy nyilvánosságra hozott hatos kartonon, valamint hogy Tarr Zoltán apja is szerepel a listán, de a fia szerint írásos igazolása volt arról, hogy nem végzett ügynöki tevékenységet, ahogy megírtuk azt is, hogy Szijjártó Péter sietve igyekezett eloszlatni a családtagjaival kapcsolatos gyanút. Igaz, a Fidesz szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala „politikai cirkusz”, alighanem ezért is lehet, hogy ők nem törték magukat a 20 évnyi kormányzásuk alatt, hogy eljussanak idáig.

És hír volt még ezen kívül, hogy

• a Külügyminisztériumban foglalt le bizonyítékokat a rendőrség a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében,
• Orbánék még azt is beígérték a CATL-nek, hogy a behozott ázsiai munkavállalókat is magyar közpénzből képzik,
• összesen 159 millió forint végkielégítést kapott Orbán Viktor és nyolc minisztere,
• az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria döntését, így immár nem minden politikai falfirka bűncselekmény,
• és hogy októberben 200 milliárd forint volt az államkassza hiánya, valamint hogy több mint 2,5 éve volt utoljára annyira jó formában a magyar ipar, mint szeptemberben.

Feledy Botondot hétfőn este kirúgták a külügyi intézet éléről. Szerdán reggel nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat. Szinte sorsszerűen csúszott össze időben ez a két ügy, pedig semmi közük nincs egymáshoz. Illetve dehogy nincs, csak nem úgy. Csütörtök reggeli véleménycikkünkben arról írtunk, hogy mi a közös szál Feledy Botond kirúgása, az ügynökakták, az NKA-ügy, és a NER-t olajozó ügyvédek esete mögött.

Az élet máshol

A nap külpolitikai eseménye egyértelműen az amerikai félidős választás volt, amin a demokraták tönkreverték a republikánusokat, a Kongresszus mindkét házban meggyőző többséget szerezve. Gyorselemzésben írtunk arról, hogy a Trumppal szembeni elégedetlenség kellett a hatalmas republikánus vereséghez, arról is, hogy miért jöhet új korszak Washingtonban a demokraták elsöprő győzelme után, és bemutattuk a választás pár kiemelt szereplőjét, például a Texasban győző James Talarciót, a michigani Abdul El-Sayedet, az elnökjelöltségre is esélyesnek gondolt Jon Ossoffot, az ohiói Amy Actont, akivel szemben különösen aljas kampányt vittek a republikánusok, és megemlékeztünk arról is, hogy 94 év után választottak demokrata szenátort Kansasban.

Amerikai idő szerint másnap reggel aztán a Fehér Ház ugyan emlékeztette az amerikaiakat, hogy még mindig Trump az elnök, de a felelősségkeresés és áthárítás azonnal elkezdődött, és Vance alelnök már nyíltan az iráni háború megindításával magyarázta a vereséget. Trump maga ugyan alig akart beszélni a történtekről, de azt elmondta ő is, hogy részben tényleg a háború lehet az ok, de attól még mindent ugyanígy csinálna újra. Írtunk emellett arról is, hogy Elon Musk döbbenetes pénzt, közel félmilliárd dollárt költhetett el a republikánus kampányra, de hiába.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartanának fontosnak az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatalakor és értelmezésekor?