A legfrissebb hírek szerint a Kreml megerősítette, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping november 19-én Sencsenben, az APEC-csúcs idején találkozik. Trump Putyinnal várhatóan a nukleáris leszerelésről és az iráni konfliktusról tárgyal; az ukrajnai háború nem szerepel a tervezett témák között. Az Egyesült Államok közben hivatalosan távol maradt a COP31 klímatárgyalásaitól, Ukrajna pedig magyarázatot kért Washingtontól a Starshield korlátozásai miatt.
Trump november 10-én azt mondta, rendkívül valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok újabb támadást indítson Irán ellen, de az amerikai erők készenlétben maradnak. A katari miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat pozitívnak nevezte, a konfliktus végét azonban nem jelentette be. A félidős választási vereség után a republikánusok mindkét kongresszusi házban elvesztették többségüket; Trump az iráni háborút, a benzinárakat és a bevándorlási politika túlkapásait is a vereség okai közé sorolta, miközben továbbra is kiválónak nevezte a gazdaságot.
A választási kudarc után Trump kormányzati és politikai lépései is a hírekbe kerültek: Stephen Millert nevezte ki kabinetfőnöknek, Dana White UFC-vezetőt pedig előbb felkérte a fehér házi szóvivői posztra, majd azt mondta, csak viccelt. A Kennedy család tagjai pert indítottak a Trump által tervezett washingtoni diadalív ellen, és egy bíró ideiglenesen felfüggesztette az építkezés megkezdését. Trump emellett rendelettel védené az Ovális Irodát az utódok átalakításaitól, bár szakértők szerint erre nincs jogi felhatalmazása.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 18. · nov. 17. · nov. 16. · nov. 15. · nov. 13. · nov. 12. · nov. 11.
A szerző négy orosz szerződéses katonával beszélt egy ukrán hadifogolytáborban, hogy megértse, miért vállalták az ukrajnai harcot; elmondásaik szerint személyes kiúttalanság, pénz és hazafias meggyőződés is szerepet játszott döntésükben. A tapasztalat szerinte cáfolja, hogy az orosz katonákat pusztán kényszerből harcoló, sajnálatra méltó fiatalokként kellene látni: sokan önként csatlakoznak az agressziót fenntartó hadsereghez.
Az Nvidia igazgatótanácsa a hírek szerint nem támogatja Jensen Huang visszatérését, annak ellenére, hogy Elon Musk, Donald Trump és több mint 175 ezer aláíró is kiállt mellette. A cég vezetése inkább kivizsgálná a lemondásához vezető ügyet.
Donald Trump nem ellenezné, ha Jensen Huang visszatérne az Nvidia élére, miután több technológiai vezető is erre kérte a vállalat igazgatótanácsát. Huang a kínai kémmel és egy munkatárssal folytatott viszonya miatt mondott le; Scott Bessent pénzügyminiszter ezzel szemben külső jelölt kinevezését sürgeti.
November 19-én Sencsenben találkozik Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin az APEC-csúcs alkalmából; a találkozót Peking is megerősítette, de napirendjéről nem közölt részleteket. Trump a nukleáris leszerelést és az iráni háborút vetné fel, az ukrajnai háború viszont amerikai tisztviselők szerint nem szerepel a tervek között. Kína korábban fenntartásait jelezte a háromoldalú nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban, Moszkva pedig a NATO szerepét bírálta.
A Kreml szerint november 19-én Sencsenben háromoldalú találkozót tart Putyin, Hszi Csin-Ping és Trump az APEC-csúcs idején. Az amerikai elnök várhatóan a nukleáris leszerelésről és az iráni konfliktusról tárgyal Putyinnal, az ukrajnai háború nem szerepel a tervezett témák között. Marija Zaharova közben bírálta a NATO-t, és azt állította, hogy a szervezet gyengíti Európa biztonságát.
Donald Tusk gúnyos bejegyzésben reagált arra, hogy a cikk szerint Orbán Viktor testvérét embercsempészési ügyben őrizetbe vették, és egy Orbán-miniszterhez köthetően 20 millió dollárt találtak elásva az erdőben. A lengyel miniszterelnök korábban is tréfálkozott Orbán állítólagos nemzetközi politikai ambícióiról szóló híreken.
Mintegy 130 embert mentettek ki, miután egy tartályhajó nekiütközött az American Heritage sétahajónak New Orleansnál, amely ezután felborult. Harminckét utast nem életveszélyes sérülésekkel kórházba szállítottak, eltűntekről nem érkezett jelentés; a baleset okát vizsgálják.
Az FAA feloldotta a több mint négy órán át tartó országos felszállási tilalmat, amelyet a légiforgalmi irányítóközpontokat érintő kommunikációs hiba miatt rendeltek el. Több mint 6600 járatot töröltek, 8600-nál késések várhatók, a fennakadások pedig napokig tarthatnak; a közlekedési miniszter az elöregedett irányítási rendszer felújítását sürgette.
A Fehér Ház szerint jövő csütörtökön Sencsenben találkozhat Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping az APEC-ülés idején. Trump a nukleáris leszerelésről és az iráni konfliktusról beszélhet Putyinnal, az ukrajnai háború várhatóan nem kerül szóba; az amerikai elnök ázsiai körútján Elon Musk is vele tart.
Greta Thunberg a COP31-en azzal vádolta a világ vezetőit, hogy nem akadályozzák meg a klímaválságot, amelyet háborúkkal és az emberi jogok romlásával is összefüggésbe hozott. Andy Burnham brit kormányfő sürgette a kibocsátáscsökkentést, miközben az Egyesült Államok hivatalosan távol maradt a tárgyalásoktól. Egy friss becslés szerint a jelenlegi intézkedésekkel az évszázad végére 2,7 Celsius-fokos felmelegedés várható, jóval meghaladva a vállalt 1,5 fokos célt.
Zelenszkij szerint a Starshield ukrajnai rendszerében a frontvonal mentén 161 km/órás sebességkorlátozás lépett életbe, ami akadályozza az orosz drónok elfogását, és már találatokhoz is vezetett. Ukrajna az Egyesült Államoktól kért magyarázatot; a korlátozások hátteréről egyelőre nincs hivatalos válasz.
Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert és kíséretét rendreutasította az ismeretlen katona sírját őrző katona, miután a társaság tagjai nevetgéltek és beszélgettek az arlingtoni megemlékezésen. A Pentagon szerint az őrszem helyesen emlékeztette a látogatókat a méltó viselkedésre.
66 éves korában, váratlanul meghalt Alekszandr Darcsijev, Oroszország washingtoni nagykövete; halálának körülményeit nem közölték. Vlagyimir Putyin 2025-ben nevezte ki, korábban 2014 és 2021 között Kanadában szolgált nagykövetként, és Magyarországon született.
A Kennedy család kilenc tagja csatlakozott ahhoz a perhez, amely Trump 76 méteres washingtoni diadalívének megépítését akarja megakadályozni. Szerintük az építmény árnyékot vetne JFK sírjára, és károsítaná az Arlingtoni Nemzeti Temető történelmi látképét; egy bíró már 14 napra felfüggesztette az építkezés megkezdését. A Fehér Ház szerint a diadalív az amerikai hősök előtt tisztelegne.
A republikánus többség 211–204 arányban a képviselőházi igazságügyi bizottsághoz utalta a Pete Hegseth elleni nyolcpontos vádiratot, így egyelőre megakadályozta az impeachmenteljárás megindítását. A vádak között szerepel az iráni háború kongresszusi jóváhagyás nélküli elindítása és több katonai művelet; a demokraták januártól ismét napirendre vehetik az ügyet.
Trump szerint rendkívül valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok újabb támadást indítson Irán ellen, de az amerikai erők készenlétben maradnak, amíg az Öböl menti szövetségeseket fenyegetés érheti. Az elnök és a katari miniszterelnök pozitívnak nevezte a háború lezárásáról és a régiós békéről folytatott tárgyalásokat; Trump ugyanakkor nem jelentette be a konfliktus végét.
Thomas Massie republikánus képviselő alkotmányos vádeljárást kezdeményezett Pete Hegseth hadügyminiszter ellen, az iráni háború kongresszusi jóváhagyás nélküli elindítása, a civil áldozatok védelmének elmulasztása és más katonai műveletek miatt. A képviselőházi szavazáson lehet esély az indítvány elfogadására, de a szenátusi elmarasztaláshoz szükséges kétharmados többség nem valószínű.
Trump szerint az FBI vizsgálja Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója és a feltételezett kínai kém, Alice Huang kapcsolatát; Huang azt mondta az elnöknek, nem tudta, hogy a nő kém. Az Nvidia független vizsgálatot indított, és közölte, nincs jele annak, hogy vállalati titkok vagy a nemzetbiztonság veszélybe kerültek volna, miközben Peking alaptalannak nevezte a vádakat. A botrány hétfőn mintegy 250 milliárd dollárral csökkentette a vállalat piaci értékét, az ügy pedig az amerikai–kínai technológiai verseny miatt is aggodalmat keltett.
Az Nvidia vezetője, Jensen Huang bocsánatot kért, miután kiderült, hogy viszonya volt Alice Huanggal, akit az amerikai hatóságok kínai kémkedéssel és a chipexport-korlátozások kijátszásának segítésével gyanúsítanak. Az ügy az Nvidia működését és az amerikai–kínai kapcsolatokat is érintheti, mivel Jensen Huang Donald Trump tanácsadójaként bizalmas információkhoz is hozzáférhetett.
Trump a republikánusok választási vereségét részben az iráni háborúval, a benzinárakkal és a bevándorlási szigor túlkapásaival magyarázta, miközben továbbra is kiválónak nevezte a gazdaságot. Késznek mutatkozott kompromisszumra egyes bevándorlók ügyében, de politikai ellenfelei sértegetéséről csak akkor mondana le, ha ez segíti a megállapodást — és még a mennybe jutás esélyét sem tartotta elég oknak a megbocsátásra.
A hétvége hazai hírei között az orosz befolyásról szóló új könyv, a minisztériumi vezetők távozása és a parlamenti szexista megnyilvánulások is szerepeltek. Külföldön a krakkói lövöldözés, a francia tüntetések és Donald Trump politikájának republikánus következményei kerültek előtérbe. A kulturális témák a fiatalok közösségimédia-használatától Joe Hill íróig és az új Értelem és érzelem-feldolgozásig terjedtek.
Trump vasárnap azt mondta, csak viccelt, amikor korábban felajánlotta Dana White UFC-vezérigazgatónak a fehér házi sajtófőnöki posztot, és harcosokat nevezett meg lehetséges asszisztenseiként. A kijelentést egy olyan AI-videó előzte meg, amelyben MMA-harcosok újságírókat vernek; a poszt három hete betöltetlen, miután Trump előző jelöltje lemondott.
A republikánusok súlyos félidős választási vereséget szenvedtek, miközben a demokraták a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek. Az eredmény Trump személyes politikájának elutasítását jelzi: az elitellenes ígéretekkel hatalomra jutó elnök pártja háttérbe szorította a választókat leginkább foglalkoztató megélhetési kérdéseket.
Az Egyesült Államok akár 20 millió dolláros jutalmat ajánlott fel az iráni atomprogramról szóló megbízható információkért, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elveszítette a rálátását több kulcsfontosságú iráni nukleáris készletre és alkatrészre. Ezzel párhuzamosan a Centcom új egységet állított fel az iráni fegyver- és pénzáramlás visszaszorítására; a tengeri zárlat becslésük szerint már több mint 25 milliárd dollárnyi olajexportot akadályozott meg. A közvetítők eközben a Hormuzi-szoros újranyitásáról és a konfliktus rendezéséről szóló javaslatokon dolgoznak.
Donald Trump Dana White-ot, a UFC elnökét kérte fel a Fehér Ház betöltetlen szóvivői posztjára, és több MMA-harcost is lehetséges asszisztensként említett. A felkérés a republikánusok félidős választási veresége után érkezett; White korábban Trump 80. születésnapjára szervezett MMA-gálát a Fehér Ház kertjében.
Őrizetbe vettek Washingtonban egy illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó venezuelai férfit, aki a hatóságok szerint azt mondta, hangok utasították Trump megölésére. A gyanúsított lopott autóval érkezett a Fehér Ház közelébe; a járműben három fegyvert és lőszert találtak.
Donald Trump november 9-től Stephen Millert nevezi ki kabinetfőnöknek Susie Wiles helyére, aki a Trump politikai csapatban folytatja. A bevándorlásellenes politika meghatározó alakjaként Miller a kormányzat vitatott intézkedéseinek formálásában is kulcsszerepet játszott; radikális nézetei miatt autoriter és rasszista politikai stratégaként bírálják.
Milorad Dodik a mar-a-lagói, félidős választás utáni MAGA-eseményen vett részt, amerikai politikusokkal találkozott, majd floridai boszniai szerbekkel rakijázott. A Putyin-párti politikust 2022-ben amerikai szankciókkal sújtották, de 2025-ben levették a listáról; közben Boszniában jogerősen elítélték, megfosztották elnöki tisztségétől, és hat évre eltiltották a közhivataloktól.
Trump rendelettel nyilvánítaná védetté az Ovális Irodát, ám szakértők szerint erre nincs jogi felhatalmazása, és az intézkedés nem feltétlenül akadályozná meg az általa végzett átalakítások visszafordítását. Eközben egy szövetségi tervezőbizottság jóváhagyta a Washingtonba tervezett, a párizsinál is magasabb diadalív tervét, amelyet az ellenzék jogi és tartalmi okokból bírál.
A Fehér Ház cáfolta, hogy Pete Hegseth hadügyminiszter és Marco Rubio külügyminiszter távozna a választási vereség utáni kormányzati átalakítás részeként. Hegseth helyzete bizonytalanabb: bírálói az iráni háború kezelését okolják a republikánusok bukásáért, Trump azonban egyelőre hivatalában tartaná.
A félidős választási vereség után Trump külpolitikai mozgástere továbbra is jelentős, és a politikai nyomás akár kockázatosabb, kiszámíthatatlanabb lépésekre is ösztönözheti. Különösen Irán ellen indíthat újabb légicsapásokat, amelyek aligha fordítanák meg a háború menetét, viszont további támadásokat és olajár-emelkedést válthatnak ki. Az európai vezetőknek ezért nem érdemes arra számítaniuk, hogy az amerikai politika két év múlva egyszerűen visszatér a megszokott kerékvágásba.
Két, orosz dízelt szállító tanker már nem az Egyesült Államokba tart: a Leruo Brazília felé fordult, a Talisman pedig Algéria partjainál vár utasításra. Más hajók továbbra is az amerikai piac felé tartanak, de rakományuk vevőjét még nem erősítették meg. Trump és Putyin megállapodása nyomán Washington ideiglenesen engedélyezte az orosz dízel világpiaci értékesítését, az amerikai üzemanyagárak azonban nem csökkentek.
Egy kiszivárgott orosz gyártási terv szerint Moszkva 90 helikopterre szerelhető indítóberendezést szállít Iránnak korszerű irányított rakétákhoz. Nyugati hírszerzési tisztviselők szerint a két ország a közel-keleti háború alatt tovább mélyítette katonai együttműködését, bár Oroszország igyekszik elkerülni, hogy támogatása más kapcsolatait veszélyeztesse.
Nyilvánossá váltak az állambiztonsági akták egy része: több tízezer hálózati személy adatai kereshetők, és több ismert ember neve is előkerült. Az amerikai félidős választáson a demokraták mindkét kongresszusi házban meggyőző többséget szereztek; a republikánus vereség után Trump és alelnöke az iráni háborút is az okok között említette.
Trump a republikánusok választási veresége után először nyilatkozott, de beszédében főként a Fehér Ház új báltermének építéséről beszélt. A vereséget azzal magyarázta, hogy nem szerepelt a szavazólapon, és részben elismerte: az iráni háború miatt megugró benzinárak árthattak pártjának. Az esetleges impeachment miatt nem aggódik, majd ismét az építkezésre terelte a szót.
A demokraták jelentős győzelmet arattak a félidős választásokon, januártól mindkét kongresszusi házban többségbe kerülnek, így erősebb ellenőrzést gyakorolhatnak Trump elnöki hatalma felett. A Fehér Ház az X-en erre úgy reagált: „Még mindig Trump az elnököd.”
Jon Ossoff fölényesen újraválasztották Georgia szenátorává, miután legyőzte Donald Trump támogatottját, Mike Collinst. A győzelem felerősítette a találgatásokat a 2028-as elnökjelöltségéről, bár Ossoff azt mondja, kitölti szenátusi ciklusát. Elnöki ambícióit kevés törvényhozási eredménye és Izraellel kapcsolatos álláspontja is nehezítheti.
Amy Acton demokrata jelölt legyőzte Donald Trump támogatottját, Vivek Ramaswamyt az ohiói kormányzóválasztáson, és az állam első női kormányzója lesz. Kampányában a megélhetési költségekre összpontosított; győzelme különösen jelentős egy olyan államban, ahol az elmúlt három elnökválasztáson Trump nyert. A hajrában Actont személyes támadások érték egy reklámban, amely elhallgatta gyerekkori bántalmazásának körülményeit.
A demokraták elsöprő félidős győzelme után mindkét kongresszusi ház irányítása hozzájuk kerül, így januártól ellenőrizhetik Trump kormányzati, nagyköveti és bírói kinevezéseit, valamint meghatározhatják a törvényhozás napirendjét. Vizsgálatokat indíthatnak a Trump család üzleti ügyeiről, az iráni háborúról és a bevándorlási hatóság fellépéséről, sőt az elnök elleni újabb felelősségre vonás is felmerülhet.
A demokraták elsöprő félidős győzelme azt jelezte, hogy a választók ellensúlyt akartak Donald Trumppal szemben, és büntették a republikánusokat, amiért a kongresszus nem ellenőrizte érdemben az elnököt. A gazdasággal kapcsolatos elégedetlenség és Trump népszerűtlensége tovább rontotta a párt esélyeit.
A demokraták megszerezték a szenátusi többséget, és várhatóan a képviselőházban is többségbe kerülnek, több korábban republikánus államban aratott győzelmük után. Trump meglepetésének adott hangot az eredmények miatt, és azt állította, hogy ha ő is szerepelt volna a szavazólapon, a republikánusok nagyot nyertek volna. A cikk szerint a választás Trump népszerűtlenségéről is szólt, a végleges eredményekre azonban még várni kell.
James Talarico demokrata jelölt legyőzte Ken Paxtont Texasban, ahol 1988 óta nem választottak demokrata szenátort. Győzelméhez hozzájárulhatott a helyi kötődése, a kis összegű adományokra építő kampánya és Paxton botrányos múltja, miközben Donald Trump és Elon Musk jelentős támogatása sem segített a republikánus jelöltön.
A demokraták négy év után visszaszerezhetik a Képviselőházat, és több kulcsfontosságú államban aratott győzelmük nyomán a Szenátus megszerzésére is esélyük nyílt. A republikánusok hagyományos fellegváraiban elszenvedett vereségeket a cikk Donald Trump népszerűtlenségével hozza összefüggésbe; a végleges eredményekre még várni kell.
Trump szerint az Egyesült Államok az év végén megszünteti az Izraelnek nyújtott évi mintegy 3,8 milliárd dolláros katonai támogatást, de a részleteket nem ismertette, és szükség esetére további segítséget ígért. A bejelentés az amerikai támogatás csökkenő társadalmi elfogadottsága és az izraeli belpolitikai válság közepette érkezett; az amerikai–izraeli megállapodás 2028-ig szól.
Trump szerint az Egyesült Államok szükség esetén további csapásokat mérhet Iránra, bár azt mondta, nem akar sok embert megölni. Az amerikai erők állítólag egy iráni légvédelmi létesítményt támadtak, az elnök pedig azt állította, hogy Washington katonai fölényben van Teheránnal szemben.
A félidős választás várható republikánus veresége meggyengítheti Trumpot, és elindíthatja a párton belüli távolodást, miközben a felmérések a választói frusztráció és a republikánus apátia erősödését jelzik. A szerző szerint Trump korábbi választási sikerei inkább a demokratákkal szembeni elégedetlenségből fakadtak, így a mostani eredmény a Trump-korszak végének kezdetét jelezheti, bár önmagában még nem zárja le azt.
November 10–11-én Abu-Dzabiban ukrán, orosz és amerikai delegációk tárgyalhatnak a háború lezárásáról, a biztonsági garanciákról és humanitárius kérdésekről. Az áttörés esélye bizonytalan: Moszkva továbbra is a Donbász átadását követeli, amit Kijev elutasít, miközben Oroszország Ukrajna nélkül is napirendre tűzné a konfliktust egy tervezett orosz–amerikai–kínai találkozón.
Az Egyesült Államok korlátozott csapásokat mért az iráni Kesm-szigetre, miután állítása szerint az iráni Forradalmi Gárda tüzet nyitott egy amerikai repülőgépre. A támadás a félidős választások előtt történt, miközben Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedik a háború lezárása érdekében, Teherán pedig közvetítőkön keresztül intenzív tárgyalásokról számolt be.
Zelenszkij kész Törökországban találkozni Putyinnal, és a november végi abu-dzabi tárgyalásoktól egy vezetői csúcstalálkozó előkészítését várja. A területi viták rendezéséhez tűzszünetet sürget a jelenlegi frontvonalak mentén, és ismét elutasította a megszállt területek Oroszországhoz csatolásának elismerését.
Trump amerikai közvetítéssel újraindítaná az orosz gáz ukrajnai tranzitját, azzal érvelve, hogy ez elősegítheti az energetikai tűzszünetet és olcsóbb gázt hozhat Európának. Az EU-s kormányok elutasítják a tervet, amely szembemegy az orosz energiaimport felszámolását célzó politikájukkal; a konstrukció amerikai befektetőknek is üzleti lehetőséget kínálna.
Donald Trump saját magának öltözött a mar-a-lagói, dzsungeltematikájú halloweeni bulin, mondván, nem volt ideje jelmezt választani. A november 3-ai félidős választás előtt tartott rendezvényen azt állította, hogy jól állnak, és soha nem ment még jobban az országnak, noha a felmérések szerint a republikánus jelöltek hátrányban voltak.
Milorad Dodikot, a Putyin-párti boszniai szerb politikust is meghívták Donald Trump Mar-a-Lago-i rendezvényére. Dodikot korábban amerikai szankciókkal sújtották, majd 2025-ben levették a listáról; azóta Washingtonban is fogadták, noha jogerősen elítélték, és eltiltották a közhivatal viselésétől.
Avenger rakétavédelmi rendszereket telepítettek Mar-a-Lago és a közeli repülőtér környékére, miután az amerikai titkosszolgálat állandó légi fenyegetésre figyelmeztetett. A szolgálat a birtok körüli légtér tartós korlátozását is kérte, hogy Trumpot akkor is védjék, amikor nincs ott.
XIV. Leó levélszavazást kért a november 3-i amerikai félidős választásra; a Will megyei választási hivatal megerősítette, hogy október 3-án igényelte a szavazólapot, de nem tudni, visszaküldte-e. A pápa korábban több amerikai választáson is voksolt, miközben az utóbbi időben élesen bírálta Donald Trump Irán-politikáját, ami feszültséget okozott a Vatikán és a Fehér Ház között.
Az amerikai hírszerzés szerint Alice Huang, a Megaspeed szingapúri technológiai cég vezetője információkat adhatott át Pekingnek; a nő kapcsolatban állt Jensen Huanggal, az Nvidia vezérigazgatójával. Trumpot egy éve tájékoztatták a gyanúról, de nem lépett, miközben a Megaspeedet az Nvidia-chipek Kínába juttatásának gyanúja miatt vizsgálják. Az Nvidia tagadja a szabálytalanságot, az ügyben folyó vizsgálatok pedig folytatódnak.
Trump 2024-ben a fiatal fekete és latino szavazók körében is erősödött, ám két év alatt a gazdasági és politikai elégedetlenség, valamint népszerűségének zuhanása megingatta a széles koalícióját. A felmérések demokrata előretörést jeleznek a félidős választásokon, Texas pedig csatatérállammá válhat; a szavazói átrendeződés azonban valószínűleg nem végleges.
Trump egy ohiói kampányrendezvényen ismét azzal dicsekedett, hogy hibátlanul teljesített egy kognitív tesztet, és ezt magas intelligenciája bizonyítékaként állította be. Sajtóbeszámolók szerint a teszt valójában a demencia és a kognitív zavarok szűrésére használt, rövid MoCA-felmérés lehetett, amelyet ép kognitív képességű emberek általában könnyen teljesítenek.
Orbán Anita csütörtökön, két nap halasztás után találkozik Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel Washingtonban; a megbeszélést egy több témát érintő egyetértési megállapodás aláírása előzi meg. A tárgyalás témáit előzetesen nem közölték, a magyar külügyminiszter korábban amerikai tisztviselőkkel a gazdasági helyzetről és a beruházások ösztönzéséről egyeztetett.
A félidős választások előtt Donald Trump az iráni háború okozta üzemanyagár-emelkedés helyett Ukrajna nyomás alá helyezésével próbálhat politikai eredményt felmutatni, miközben az amerikai oroszenergia-vásárlás Moszkvának is kedvezhet. A szakértők az európai tüntetésekről, a szerbiai hatalomváltásról, az ukrán fegyverellátásról és az orosz háborús tervekről is beszéltek.
Flávio Bolsonaro, a brazil elnökválasztás vesztese családjával Miamiba érkezett, miután Argentínából Ecuadoron át repült az Egyesült Államokba. A korrupció és pénzmosás gyanúja miatt vizsgált politikus tagadja a szabálytalanságokat; apja, Jair Bolsonaro puccskísérlet miatt házi őrizetben van.
Az Egyesült Államok több mint 47 milliárd dollárt költött az Irán elleni háborúra, a kiadások legnagyobb részét a lőszerutánpótlás teszi ki. A becslés nem tartalmazza a közel-keleti amerikai bázisokban keletkezett károkat; a Pentagon pedig készen áll a hadműveletek újrakezdésére, ha erre utasítást kap.
Trump egymillió dolláros jutalmat ígért azoknak, akik olyan választási csalást jelentenek, amelynek elkövetőit letartóztatják és elítélik. A bejelentés a félidős választások előtt, a választási felügyeletről és a szövetségi beavatkozás lehetőségéről szóló viták közepette érkezett, miközben a csalás ritka az amerikai választásokon. A felmérések szerint a demokraták átvehetik a többséget a Kongresszusban, ami korlátozhatja Trump belpolitikai mozgásterét.
Donald Trump szerint elcsalhatták a brazil választást, noha Flavio Bolsonaro pártja elismerte a vereséget. Luiz Inácio Lula da Silva több mint négymillió szavazattal győzte le Bolsonarót, és negyedszer nyert választást Brazíliában.
Gernot Döllner Audi-vezér bírálatok kereszttüzébe került, miután Donald Trump mellett jelent meg egy georgiai kampányrendezvényen, ahol bejelentették a tervezett, 4,2 milliárd dolláros amerikai gyárat. Szakszervezeti vezetők és politikusok szerint szereplése sérti a Volkswagen politikai semlegességre vonatkozó szabályait, és kampánycélokra használja a beruházást; a végleges döntéshez még szükséges az anyavállalat felügyelőbizottságának jóváhagyása.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter gúnyosan reagált arra a sajtóértesülésre, hogy Donald Trump kormánya Orbán Viktort támogatná ENSZ-főtitkárnak, és felidézte a magyar politikus uniós vétóit. Donald Tusk lengyel miniszterelnök is tréfásnak nevezte a felvetést, és egy korábbi, Orbán bizottsági elnökségéről szóló alaptalan pletykához hasonlította.
Donald Trump egy michigani kampányrendezvényen Nicki Minaj fenekét dicsérte, majd a rapper felszólalásában örök támogatásáról biztosította az elnököt. Minaj korábban bírálta Trump bevándorláspolitikáját, most viszont a transznemű fiatalok nemi identitását megerősítő ellátásokat is támadta.
Donald Trump a michigani kampánygyűlésén „szar országnak” nevezte Norvégiát, és azt mondta, nem fogadna norvég bevándorlókat, mert nem kapta meg a Nobel-békedíjat. A norvég külügyminisztérium és a Nobel-bizottság egyelőre nem reagált a kijelentéseire.
Jurij Usakov szerint Oroszország november 4. után kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajnával és az Egyesült Államokkal. Úgy véli, Európával is egyeztetni kell, és Washington rávehetné Kijevet a békefeltételek elfogadására; közben egy Putyin–Trump-találkozó lehetőségét is felvetette.
Megkezdődtek a Putyin, Trump és Hszi Csin-ping tervezett, november 18–19-i sencseni találkozójának előkészületei – közölte a Kreml. Trump szerint a tárgyalás fő témája a nukleáris fegyverek és a leszerelés lehet, miközben Moszkva november 4. után az orosz–amerikai–ukrán egyeztetések újraindítására is kész.
Helyreállt az ukrán erők hozzáférése a Starlinkhez és a katonai Starshield hálózathoz, amelyek a drónműveleteket, a kommunikációt és a logisztikát is támogatják. A korlátozás okáról továbbra is ellentmondásosak az állítások: Elon Musk tagadta a felelősségét, a Fehér Ház pedig azt, hogy szándékosan avatkozott volna közbe. A szolgáltatási zavar az ukrán olajlétesítmények elleni támadásai miatt kiéleződő Trump–Zelenszkij-vita idején történt.
Matthew Cole új könyve szerint Jared Kushner titkos szaúdi és emirátusi számlákhoz fért hozzá, amelyekre legalább kétmilliárd dollár érkezett Azerbajdzsánon keresztül, és ezekről haduraknak, illetve zsoldosoknak is utaltak pénzt. Kushner tagadta az állításokat, egy volt ügyész pedig felvetette, hogy ellenszolgáltatás esetén törvénysértés történhetett. A könyv szerint a holland hírszerzés azt is észlelte, hogy az orosz GRU feltörte Kushner telefonját.
A floridai szövetségi bíró arra figyelmeztette Trumpot, hogy akár ejthetik a BBC elleni, 10 milliárd dolláros keresetét, ha nem mutat be több bizonyítékot. A bíróság a BBC kérésére elrendelte a Mar-a-Lago klub taglistájának átadását, és felmerült, hogy Trumpot tanúvallomásra kötelezik. A per a BBC Panorama műsorának vitatott vágása miatt indult, amely kihagyta Trump beszédéből a békés tüntetésre felszólító mondatot.
Újabb orosz rakétatámadás érte Kijevet, hat ember megsérült, néhány órával azután, hogy Putyin készséget jelzett az Ukrajnával folytatott tárgyalások felújítására. A Kreml szerint a háromoldalú egyeztetések novemberben, Abu-Dzabiban indulhatnak újra, miközben Zelenszkij a frontvonal menti tűzszünetért cserébe biztonsági garanciákat kér.
Trump az elmúlt napokban több, Oroszországnak kedvező lépéssel gyengítette Ukrajna helyzetét, miközben nyíltan Zelenszkijt hibáztatta a béke akadályozásáért. Európa a korábbiaknál higgadtabban reagál, mert csökkent az amerikai nyomásgyakorlás mozgástere, de az amerikai közvélemény és a félidős választások politikai árat szabhatnak Trump Kreml felé közeledésének.
J. D. Vance azt mondta, Orbán Viktor támogatása nem sült el jól, ezért a jövőben nem kampányol nyilvánosan külföldi politikusok mellett. Az amerikai alelnök az izraeli választások kapcsán a belpolitikára hivatkozott, és Donald Trump Netanjahut méltató nyilatkozatát emelte ki.
Macron élesen bírálta azokat a külföldi vezetőket, akik szerinte hamis, részben mesterséges intelligenciával generált állításokkal kapcsolták össze a franciaországi tüntetéseket a migrációval. A francia elnök szerint ezzel Franciaország rovására kampányolnak; hazatérése után a miniszterekkel és a titkosszolgálatok vezetőivel egyeztet a helyzetről és a hétvégi tüntetések előkészületeiről.
A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, Elon Musk rendelte el az ukrán katonai célú Starlink-terminálok sebességének korlátozását, miután az ügyben Trumppal is egyeztetett. Az amerikai kormányzat tagadja, hogy kérte vagy előre ismerte volna a lassítást; ukrán tisztviselők szerint a korlátozás gyengítette a légvédelmet, és orosz rakéták juthattak át rajta.
Steve Witkoff szerdán Szentpéterváron ismertetheti Putyinnal az amerikai, európai és ukrán békejavaslatokat, köztük egy Trumpot, Zelenszkijt és Putyint összehozó csúcstalálkozó ötletét. Zelenszkij szerint Ukrajna részvétele és valódi biztonsági garanciák nélkül nem születhet elfogadható megállapodás; a területi engedményekről szóló híreket egyelőre nem erősítették meg.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Norvégiában tárgyal az ukrajnai háború lezárásáról, várhatóan Volodimir Zelenszkij és európai, illetve NATO-képviselők részvételével; Jared Kushner online kapcsolódhat be. Witkoff ezután Oroszországba utazhat, hogy Vlagyimir Putyinnal Ukrajnáról és a bebörtönzött amerikai Stephen Hubbard szabadon bocsátásáról egyeztessen, de a menetrend még nem végleges.
Trump azzal indokolta, hogy nem akar nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy béketárgyalásokat folytat, és bírálta Zelenszkijt az orosz olajfinomítók elleni támadásokért. Azt állította, Ukrajna elvesztette „tengereit és óceánjait”, noha az országnak nincs óceánpartja; korábban a Krímet is tévesen óceánokkal körülvett területként írta le.
Putyin a Wall Street Journal szerint Trumpnak azt javasolta, hogy Hszi Csin-pinggel együtt, Ukrajna és Európa részvétele nélkül tárgyaljanak a háború lezárásáról; a novemberi csúcstalálkozón tartandó egyeztetésről még nincs megállapodás. Zelenszkij attól tart, hogy Washington Moszkva mellé áll, és történelmi hibának nevezné ezt, miközben az amerikai támogatás és hírszerzési információk körüli korlátozások tovább növelik a feszültséget.
Az Egyesült Államok rövid szünet után újra megosztja a kritikus hírszerzési információkat Ukrajnával – közölte Volodimir Zelenszkij, aki nem részletezte a fennakadás okát. Ukrajna korábban nem kapott figyelmeztetést az orosz rakétatámadásokról, miközben Washington az energetikai létesítmények elleni csapások leállítására próbálta rávenni Kijevet.
Donald Trump nemzeti érdekekre hivatkozva felfüggesztette az Oroszország energia- és hadiiparát, valamint árnyékflottáját célzó szankciós csomagot. Az intézkedés elkerülheti az amerikai üzemanyagárak emelkedését, a törvény ugyanis akár 100 százalékos vámot is lehetővé tett volna egyes orosz olajvásárló országokkal szemben.
Magyar Péter szerint az amerikai elnök szabadon köthet dízelmegállapodást, de annak Magyarország számára is jelentősége lehet: szerinte indokolt lenne, hogy az Egyesült Államok legalább egy évvel meghosszabbítsa az orosz kőolajra vonatkozó magyar mentességet. A miniszterelnök az interjúban azt is mondta, hogy még idén létrejöhet találkozó Volodimir Zelenszkijjel, és reméli, hogy az év végéig megállapodás születik a napi egymillió eurós migrációs bírság ügyében.
Hordónként 100 dollárra emelkedett a nyersolaj ára, miután Irán legalább kilenc, a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajót támadott meg, és egyet elsüllyesztett. Az olajellátást az orosz–ukrán energetikai tűzszünet gyors összeomlása, az ukrán olajfinomítók elleni fenyegetések és a jemeni húti milíciák támadásai is veszélyeztetik.
Donald Trump azt tanácsolta Katie Zachariának, hogy gondolja át, folytatja-e a munkát, miután a szóvivőt már kinevezése első hetében bírálatok érték. A Fox News szerint Zacharia távozik a posztról; a kritikák középpontjában az állt, hogy ügyvédként mutatták be, noha elismerte, nem tette le az ügyvédi szakvizsgát.
A Reuters amerikai és európai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy a Fehér Ház utasítására korlátozták az ukrán hadsereg Starshield-rendszerét, ami akadályozta a drónok gyorsabb használatát. A rendszer azóta részben újra működik, de az ügy tovább mélyítette a Washington és Kijev közötti feszültséget.
Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkijjel nehezebb megállapodni, mint Vlagyimir Putyinnal, és az ukrán elnök valójában nem akarja lezárni a háborút. Az amerikai elnök bírálata tovább élezi a két ország viszonyát, miközben a Reuters szerint korlátozták az ukrán hadsereg Starshield-hozzáférését.
Donald Trump bejelentette, hogy a Pentagon mégsem közvetíti élőben Nidal Hasan december 3-ra kitűzött kivégzését, noha a minisztérium korábban ezt tervezte. A 2009-es Fort Hood-i tömeggyilkosságban 13 embert megölő, halálra ítélt volt katonai pszichiátert kivégzőosztag végzi ki; a közvetítés ötletét politikusok és szakértők is bírálták.
Zelenszkij közölte, hogy az amerikai kérésre három napra felfüggesztett orosz olajfinomító-elleni támadásokat újraindítják, és csak több Patriot elfogórakéta fejében állítaná le az energiacsapásokat. Bírálta Washingtont a Moszkvával tervezett üzletekért, valamint az amerikai hírszerzési figyelmeztetések és a Starlink-szolgáltatás akadozása miatt; közben szigorúbb uniós szankciókat és gyorsabb támogatást sürget.
Donald Trump korábban barátjának nevezte Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, de mostanra a nagykövet lemondására kényszerült, miután több botrány is napvilágra került. Guilfoyle karrierje a politikai és médiás világban vegyesen alakult, és a közelmúltban több országban is sikeresen népszerűsítette az amerikai földgázt, de a helyzete gyorsan megváltozott a felmerült problémák miatt.
Ukrán katonák jelezték, hogy a Starlink internetes szolgáltatásuk korlátozottan működött, különösen 160 km/h sebesség felett, ami kritikus küldetések megszakadásához vezetett. A SpaceX valószínűleg a Trump-kormány kérésére hozta meg ezeket az intézkedéseket, miközben Donald Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna tűzszünetet kötött, ami feszültséget okozott az ukrán vezetés és a szövetségesek között.
Orosz rakétatámadás érte a kijevi Darnyickai Hőerőmű 4-es blokkját és egy lakóépületet, ami következtében két ember meghalt és 21-en megsérültek. Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az orosz támadások az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák, és kifogásolta, hogy Ukrajna nem kapott előzetes figyelmeztetést a szövetségesektől. A támadás a közelmúltban bejelentett energetikai tűzszünet ellenére történt.
Az Egyesült Államok továbbra is megosztja hírszerzési értesüléseit Ukrajnával, miközben Kijevvel és Moszkvával is együttműködik a háború lezárása érdekében – nyilatkozta Donald Trump. Az elnök hangsúlyozta, hogy mindkét fél a konfliktus befejezésére törekszik, de a köztük lévő feszültségek megnehezítik ezt a folyamatot.
Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kapott figyelmeztetést szövetségeseitől az orosz rakétatámadásokról, amely civil infrastruktúrát célozott meg Kijevben. Az amerikai hírszerzési információk hiánya életveszélyes helyzeteket eredményezhet, és a támadások folytatódnak, miközben Ukrajna sürgeti a nyugati támogatást a védelmi rendszerekhez. A Kreml szisztematikusan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ami széleskörű áramkimaradásokat okoz.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető egy interkontinentális ballisztikus rakétát mutatott be egy újonnan megnyílt múzeumban, amely az Egyesült Államok elérésére is képes. A látogatás egybeesett azzal, hogy Észak-Korea tesztelt egy taktikai ballisztikus rakétát, miközben Donald Trump egy lehetséges találkozóról beszélt Kim Dzsongunnal az APEC csúcstalálkozó keretében.
Oroszország hat ukrán energetikai létesítményt támadott meg, néhány órával Donald Trump tűzszünetre vonatkozó bejelentése után. Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapások során 33 ember sérült meg, és kijelentette, hogy Ukrajna nem támadott, míg Oroszország folytatta a támadásokat. Az orosz fél eddig nem kommentálta a helyzetet, de jelezték, hogy nem támogatják a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán választások megtartását.
Házkutatást tartottak Ilhan Omar amerikai kongresszusi képviselő otthonában, a bevándorlási csalás gyanúja miatt, amelyet az igazságügyi minisztérium vezet. A házkutatás a november 3-i félidős választások előtt zajlott, és Omar a Trump-kormányzat politikai támadásának nevezte az eseményt. A minnesotai demokraták elítélték a nyomozást, amely a választások előtti időszakban különösen érzékenynek számít.
Oroszország elutasította a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, de elképzelhetőnek tartja, hogy a választás napján felfüggeszti a támadásokat. Zelenszkij javasolta, hogy Trump közvetítsen Putyin felé a tűzszünet érdekében, mivel szerinte ez szükséges a választásokhoz.
Zelenszkij a Varsói Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le az orosz olajfinomítók elleni támadásokról, amíg Oroszország nem tartja be a tűzszünetet. Donald Trump legutóbbi bejelentése, miszerint energetikai tűzszünet lépne életbe, meglepte Kijevet, és Zelenszkij arra vár, hogy Washington részletezze a megállapodás tartalmát és a tűzszünet betartásának kikényszerítésére vonatkozó lépéseket.