Donald Trump legfrissebb bejelentései között szerepel, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott egy "energetikai tűzszünetben", amelyet Zelenszkij ukrán elnök is meglepőnek tartott. Trump javasolta, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki képes megállapodást kötni Oroszországgal, és arra kérte Zelenszkijt, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal. Zelenszkij azonban hevesen reagált, mondván, hogy Trump megállapodása kedvező helyzetet teremt Putyin számára a harctéren.
A közelmúltban Trump és Zelenszkij között feszültség alakult ki az orosz dízelmegállapodás miatt is, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy jelentős mennyiségű üzemanyagot exportáljon az Egyesült Államokba. Zelenszkij ezt a lépést súlyosan veszélyesnek minősítette Ukrajna helyzetére nézve, míg Trump az üzemanyagárak csökkentésével indokolta a megállapodást. Ezen kívül Trump a Nobel-békedíj elnyerésével kapcsolatban is kifejezte csalódottságát, amiért idén sem ő kapta meg a kitüntetést.
A nemzetközi politikai színtéren Trump szerepe továbbra is ellentmondásos, hiszen republikánus szenátorok is bírálják az Oroszországgal kötött megállapodását, amelyet törvényellenesnek tartanak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Oroszország elutasította a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tette volna az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, és Zelenszkij Trump közvetítését kérte Putyin felé a tűzszünet érdekében.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető egy interkontinentális ballisztikus rakétát mutatott be egy újonnan megnyílt múzeumban, amely az Egyesült Államok elérésére is képes. A látogatás egybeesett azzal, hogy Észak-Korea tesztelt egy taktikai ballisztikus rakétát, miközben Donald Trump egy lehetséges találkozóról beszélt Kim Dzsongunnal az APEC csúcstalálkozó keretében.
Oroszország hat ukrán energetikai létesítményt támadott meg, néhány órával Donald Trump tűzszünetre vonatkozó bejelentése után. Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapások során 33 ember sérült meg, és kijelentette, hogy Ukrajna nem támadott, míg Oroszország folytatta a támadásokat. Az orosz fél eddig nem kommentálta a helyzetet, de jelezték, hogy nem támogatják a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán választások megtartását.
Házkutatást tartottak Ilhan Omar amerikai kongresszusi képviselő otthonában, a bevándorlási csalás gyanúja miatt, amelyet az igazságügyi minisztérium vezet. A házkutatás a november 3-i félidős választások előtt zajlott, és Omar a Trump-kormányzat politikai támadásának nevezte az eseményt. A minnesotai demokraták elítélték a nyomozást, amely a választások előtti időszakban különösen érzékenynek számít.
Oroszország elutasította a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, de elképzelhetőnek tartja, hogy a választás napján felfüggeszti a támadásokat. Zelenszkij javasolta, hogy Trump közvetítsen Putyin felé a tűzszünet érdekében, mivel szerinte ez szükséges a választásokhoz.
Zelenszkij a Varsói Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le az orosz olajfinomítók elleni támadásokról, amíg Oroszország nem tartja be a tűzszünetet. Donald Trump legutóbbi bejelentése, miszerint energetikai tűzszünet lépne életbe, meglepte Kijevet, és Zelenszkij arra vár, hogy Washington részletezze a megállapodás tartalmát és a tűzszünet betartásának kikényszerítésére vonatkozó lépéseket.
Négy republikánus és két demokrata szenátor felszólította Donald Trumpot, hogy álljon el az Oroszországgal kötött dízelmegállapodástól, mivel az ellentétes az amerikai szankciós politikával és a Kongresszussal való egyeztetés hiányát is kifogásolják. Trump a megállapodást az üzemanyagárak csökkentésével indokolta, de a szenátorok szerint a lépés törvényellenes lehet, és a megállapodásból Oroszország profitálhat a szankciók ellenére.
Donald Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott egy „energetikai tűzszünetben”, de a részletek nem ismertek, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meglepődött a híren. Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna is beleegyezne a tűzszünetbe, ha Oroszország valóban elfogadja azt, míg Oroszország eddig nem kommentálta Trump bejelentését. Emmanuel Macron francia elnök támogatásáról biztosította a valódi energetikai fegyvernyugvást, de Oroszország továbbra is támadja az ukrán infrastruktúrát.
Ukrán dróncsapás érte a Yandex egyik moszkva környéki adatközpontját, ami miatt a cég leállította tevékenységeit, és több szolgáltatása elérhetetlenné vált. Ez már a harmadik támadás a Yandex létesítményei ellen a héten, és a cég hangsúlyozta, hogy a helyreállítás időpontja még bizonytalan. Donald Trump korábban felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, de Zelenszkij azt válaszolta, hogy a deeszkaláció kölcsönös lépéseket igényel.
Szaúd-Arábia meghosszabbította a rijádi repülőtér lezárását a húti lázadók rakétatámadása után, amely 12 halálos áldozatot követelt. Donald Trump fontolgatja, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a konfliktusba, és tervez beszélni Mohammed bin Szalmán trónörökössel. A húti lázadók válaszul figyelmeztették Szaúd-Arábiát, hogy repülőtereik támadási célpontokká válnak.
Négy ember életét vesztette az Isaias hurrikán miatt, amely Florida, Alabama, Georgia és Mississippi államokat érintette, és mintegy 670 000 lakost áram nélkül hagyott. A vihar poszttrópusi ciklonná szelídült, de a veszélyes körülmények továbbra is fennállnak, miközben az amerikai olaj- és földgáztermelés jelentős része leállt. Az USA Energiaügyi Minisztériuma rendkívüli olajfelszabadítást engedélyezett az ellátási zavarok kezelésére.
Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna leállítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ha Oroszország is abbahagyja az ukrán energetikai infrastruktúra támadásait. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a konfliktus enyhítése kölcsönös lépéseket igényel, miközben Donald Trump arra szólította fel Ukrajnát, hogy váltsa le Zelenszkijt. Eközben a Zaporizzsja városában történt orosz támadás következtében 23 halálos áldozatot regisztráltak, köztük négy gyermeket.
Andrej Babiš cseh kormányfő sokkolónak nevezte Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodását az orosz olajtermékek szállításáról, amely szerinte hatalmas pofon Európának, és sürgette a válaszlépéseket. Babiš a cseh választások kapcsán is beszélt, kiemelve, hogy pártja, az ANO, a szenátus kivételével továbbra is a legerősebb politikai erő Csehországban, bár a legfrissebb részeredmények szerint gyengébben szerepeltek, mint 2022-ben.
Fegyveres támadás érte a rijádi Halid király nemzetközi repülőteret, amelynek következtében 12 ember, köztük egy amerikai állampolgár is életét vesztette, és 309-en megsérültek. A szaúdi hatóságok a jemeni hútikra gyanakszanak, akik az utóbbi hetekben több támadást is végrehajtottak szaúdi célpontok ellen. António Guterres ENSZ-főtitkár a civilek védelmében azonnali leállásra szólította fel az ilyen jellegű műveleteket.
Donald Trump kijelentette, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki képes megállapodást kötni Oroszországgal, és javasolta, hogy Volodimir Zelenszkij hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal. Zelenszkij hevesen reagált Trump bejelentésére, amely szerinte kedvező helyzetet teremt Putyin számára a harctéren, és hangsúlyozta, hogy az orosz olajfinomítók támadása elengedhetetlen a háború finanszírozásának megakadályozásához.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, lehetővé téve Oroszország számára, hogy jelentős mennyiségű üzemanyagot exportáljon, ami Zelenszkij ukrán elnök szerint súlyosan veszélyezteti Ukrajna helyzetét a háborúban. Zelenszkij "teljesen szörnyűnek" nevezte a megállapodást, és figyelmeztetett, hogy ez Oroszország további agresszióját segíti elő. A NATO-n belül is feszültség várható, mivel Németország továbbra is elkötelezett az orosz szankciók mellett, míg az amerikai lépés ellentétes lehet a szövetségesek politikájával.
Donald Trump kifejezte csalódottságát, amiért idén sem ő kapta meg a Nobel-békedíjat, és Norvégiát "szégyenfoltnak" nevezte emiatt. A díjat Navi Pillay dél-afrikai jogász kapta, akit Trump ismeretlennek titulált, miközben bírálta a Nobel-bizottság döntését és a nemzetközi jogot érő politikai támadásokat. Az amerikai kormány azonnal szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amelyet Trump és munkatársai régóta kritizálnak.
Zelenszkij ukrán elnök bírálta Trump és Putyin megállapodását, amely lehetővé teszi Oroszország gázolajának szállítását az Egyesült Államokba, mondván, hogy ez a háború finanszírozását szolgálja. Az ukrán vezető nyilvánvaló gyengeségnek minősítette az orosz szankciók enyhítését, figyelmeztetve, hogy ez csökkentheti Washington befolyását Moszkvára. Energetikai szakértők szerint a bejelentett szállítás csak kis részesedést képvisel a globális gázolajkeresletben.
Donald Trump bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízel üzemanyag amerikai piacra történő szállításáról, amely novembertől kezdődően több mint 1,8 millió tonnát érinthet. Az amerikai pénzügyminisztérium ideiglenes engedélyt adott ki az orosz dízel világpiaci értékesítésére, ami enyhíti az orosz energiahordozók kereskedelmét korlátozó szankciókat. Trump az üzemanyagárak csökkentésével indokolta a megállapodást, amely a novemberi félidős választások előtt növekvő nyomást gyakorol a republikánusokra.
Donald Trump kormánya szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, néhány órával azután, hogy egy korábbi bírája, Navi Pillay Nobel-békedíjat kapott. A szankciók célja a bíróság működésének megnehezítése, mivel az ICC elveszítheti amerikai banki és informatikai szolgáltatásait. A döntés diplomáciai feszültségeket okozhat az Egyesült Államok és európai szövetségesei között.
A palesztin parlamenti választásokat, amelyeket november 28-ra terveztek, elhalasztják, és várhatóan csak 2027 szeptemberében tartják meg a romló biztonsági, politikai és gazdasági helyzet miatt. A palesztin vezetés szerint nem teljesültek a választások lebonyolításához szükséges feltételek, és a helyzet a területeken tovább romlott. Mahmúd Abbász elnök mandátuma 2009-ben lejárt, azóta a Palesztin Hatóság támogatottsága jelentősen csökkent.
New York Bronx negyedében az ICE ügynökei meglőttek egy férfit, aki autójában egy ötéves gyerekkel tartózkodott, de a gyermek nem sérült meg. Az ügynökök a férfi letartóztatására indítottak műveletet, amely során az egyik ügynök lövést adott le. Az eset széleskörű tiltakozást váltott ki, és a helyi polgármester követeli az ICE intézkedéseinek leállítását a városban.
Donald Trump a Truth Socialon kijelentette, hogy a Fehér Ház ellenségnek tekinti azokat, akik mesterséges intelligenciának nevezik a szuperintelligenciát. Az elnök szeptember végén elrendelte a terminológia megváltoztatását, hogy pozitívabb fényben tüntesse fel a technológia fejlődését, amelyet a gazdasági növekedés és a nemzetbiztonság szempontjából fontosnak tart. Az iparági szereplők, mint Elon Musk, már elkezdték alkalmazni az új kifejezést.
Nidal Hasan, a 2009-es fort hood-i lövöldözés elkövetője, december 3-án kerülhet kivégzésre, amelyet a Pentagon élőben közvetítene. A kivégzés jogi eljárásai azonban még évekig elhúzódhatnak, és a közvetítés terve jogi vitákat is felvet, mivel számos platform tiltja az ilyen tartalmak megosztását. Az ügyvéd és jogi szakértők szerint a kivégzés élő közvetítése példátlan lépés, amely a halálbüntetés társadalmi megítélését is befolyásolhatja.
A WHO és az amerikai kormány is információkat kér az irkutszki laborban történt, ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedésekkel kapcsolatban, amelyek már a második dolgozót érintik. Az orosz hatóságok szerint a laboráns halálát nem pestis, hanem tüdőgyulladás okozta, és a járványügyi kockázat alacsonynak minősül. A nemzetközi közösség átláthatóságot sürget Oroszországtól a helyzet tisztázása érdekében.
J.D. Vance amerikai alelnök szerint Iránnak jelentősen csökkentenie kell urándúsítási kapacitását a háború befejezéséhez és az Egyesült Államok követelményeinek teljesítéséhez. Kérdésesnek tartja, hogy ha Irán nem kíván atomfegyvereket, miért dúsít 60 százalékos uránt, és hangsúlyozta, hogy a konfliktus lezárása szempontjából ez alapvető kérdés.
Franciaországban több ezer középiskolás diák tüntetett az alulfinanszírozott közoktatás ellen, ami miatt az iskolák negyede bezárt, és rendbontások is történtek. Belgiumban hasonló diáktüntetések zajlanak, ahol a rendőrség vízágyúval oszlatta a demonstrálókat. Donald Trump a francia eseményeket a nagy népességcsere-elmélet keretében kommentálta, hangsúlyozva a bevándorlás és az iszlám hatalomátvételének veszélyeit.
Nidal Malik Hasan, aki 2009-ben 13 embert ölt meg a Fort Hood-i katonai támaszponton, kivégzésére készül az Egyesült Államokban, ami a második világháború óta az első katonai kivégzés lesz. Donald Trump elnök jóváhagyta a kivégzést, amelynek időpontját és helyszínét a hadügyminiszter határozza meg. Hasan elismerte bűnösségét, és a katonai bíróság halálbüntetést javasolt számára.
Donald Trump szerint az amerikai bombázók kivonása a brit RAF Fairford bázisról "néhány fenyegetés" miatt történt, amelyeket a Pentagon is megerősített. A kivonás összefüggésbe hozható egy, a bázis közelében történt incidenssel, amelyben öt férfit tartóztattak le terrorcselekmények gyanújával, de a hatóságok nem találtak bizonyítékot robbanószerkezetekre. A brit kormány és az amerikai tisztviselők is utaltak arra, hogy a helyzet mögött külföldi szereplők állhatnak, de konkrét részleteket nem közöltek.
Sulyok Tamás, a volt köztársasági elnök, az elmúlt két évben 387 millió forintból utazott külföldre, míg a korrupciós óriásper tárgyalásán a vádlottak arról beszéltek, hogy uniós pályázatokkal kapcsolatosan szabálytalanságokat kellett elfogadni. Kim Lane Scheppele optimista a magyar politikai rendszer jövőjét illetően, míg Trump esetleges gyengülése a félidős választások után új kihívások elé állíthatja.
Donald Trump népszerűsége csökken, ami a Republikánus Párt félidős választások utáni helyzetére is hatással lehet, mivel a demokraták erősödnek a közvélemény-kutatások szerint. A gazdasági problémák és a külpolitikai döntések iránti elégedetlenség miatt Trump támogatottsága csökken, ami a párt belső feszültségeit is fokozhatja. Ha a demokraták átveszik a kongresszus irányítását, Trump második ciklusa komoly kihívásokkal nézhet szembe, de a MAGA-tábor továbbra is mögötte állhat.
Flávio Bolsonaro, Jair Bolsonaro volt brazil elnök fia, nyerte a brazíliai elnökválasztás első fordulóját 47%-kal, míg a hivatalban lévő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva 45%-ot szerzett. Mivel egyikük sem érte el az abszolút többséget, második fordulóra kerül sor október 25-én. A választás előtt a közvélemény-kutatások Lula előnyét mutatták, de a választási eredmények meglepetést okoztak.
Donald Trump Jay Claytont, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatóját nevezte ki az új „AI-cárnak”, aki a „Super Intelligence Force” vezetésével a kormány, techcégek és civil szervezetek közötti koordinációért felel. Trump a mesterséges intelligencia potenciális veszélyeivel szemben a fejlődés elősegítését hangsúlyozta, és aláírt egy „erkölcsileg kötelező” AI-megállapodást hat nagy technológiai vállalat vezetőjével, amely biztonsági ellenőrzéseket ígér, de jogi korlátozásokat nem tartalmaz.
Donald Trump közzétette Tom Cotton republikánus szenátor állítólagos telefonszámát, miután Cotton ellenállt az elnök által támogatott törvényjavaslatnak, amely eltörölné az óraátállítást. Trump szerint az amerikaiak többsége a nyári időszámítást preferálja, míg Cotton figyelmeztetett a téli sötétség problémáira. A törvényjavaslatot a képviselőház már elfogadta, de a szenátusban több republikánus is ellenzi.
Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát lőtt ki, amely több mint 700 kilométert repült, majd a tengerbe zuhant. A rakétakísérlet részleteit a dél-koreai és amerikai szakemberek elemzik, miközben Dél-Korea nemzetbiztonsági tanácsot tart az ügyben. Kim Dzsongun húga elutasította Donald Trump közeledését, hangsúlyozva, hogy a közös hadgyakorlatok csökkentése nem változtat a helyzeten.
A G7 országok 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fognak felszabadítani stratégiai készleteikből a következő négy hónapban az üzemanyagárak csökkentése érdekében. A döntést Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hangsúlyozva, hogy az exportot nem korlátozzák a tagállamok között. Az intézkedések azonnal életbe lépnek, és a cél a globális energiaellátási problémák kezelése.
Donald Trump kitiltotta a CNN-t, a Politicót és a MS NOW-t a Fehér Házból, mivel hazugságokkal vádolta őket, de a bíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére a CNN-t másodszor is kizárták egy sajtóeseményről, ami miatt több médium bojkottálja a Trumpról szóló közvetítéseket.
A Flydubai-gépen történt támadás során a másodpilóta késsel támadt a kapitányra, aki súlyosan megsebesült, de a legénység és az utasok közösen megakadályozták a gép földbe állítását. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, megerősítette, hogy Izrael nem kapott előzetes figyelmeztetést a támadásról, és a hatóságok terrorcselekményként kezelik az esetet. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Szaúd-Arábiában, a kapitány állapota stabil.
Orbán Viktor Belfastban nemcsak a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzését nézte meg, hanem részt vett egy abortuszellenes tüntetésen is, ahol a város abortusznapjának lemondását követelték. A megmozdulás során Orbán a Precious Life nevű szervezet vezetőjével is találkozott. Eközben Magyarországon két korábbi miniszterét őrizetbe vették, ami feszültséget okozott a kormány körül.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok legnagyobb technológiai cégei aláírtak egy „erkölcsileg kötelező erejű” megállapodást a mesterséges intelligencia szabályozásáról, amely azonban nem tartalmaz kötelező érvényű korlátozásokat. A megállapodás keretei homályosak, és lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy önállóan állapítsák meg biztonsági szabványaikat, miközben Trump elutasította a szigorúbb kormányzati felügyelet iránti igényeket. A rendezvényen részt vevő techvezetők, köztük Mark Zuckerberg, a megállapodás jelentőségét hangsúlyozták, de a megállapodás végrehajtási mechanizmusai hiányoznak.
A RAF Fairford katonai bázisnál történt gyanús incidens ügyében letartóztatott öt férfi közül az egyik bejelentette a rendőrségen a furgonok jelenlétét, ami fegyveres rendőrök kiérkezéséhez vezetett. A furgonokban talált hordók közül csak az egyik tartalmazott benzint, és a gyanúsítottakat végül óvadék ellenében szabadon engedték, mivel nem találtak működőképes robbanószerkezetre utaló bizonyítékot. A nyomozás során felmerült, hogy külföldi szereplők, esetleg Irán is érintett lehet, de a szakértők kétségeiket fejezték ki ezzel kapcsolatban.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint külföldi szereplő áll a brit RAF Fairford katonai bázisnál történt incidens mögött, ahol öt brit állampolgárt tartóztattak le terrorcselekmény előkészítése miatt, de később óvadék ellenében szabadon engedték őket. Donald Trump is kifejezte, hogy nem engedte volna szabadon a gyanúsítottakat, és utalt arra, hogy az ügynek köze lehet Iránhoz, amit az iráni nagykövetség tagadott. A brit terrorelhárítás vezetője hangsúlyozta, hogy a nyomozás folytatódik, és a szabadon bocsátottakra szigorú feltételek vonatkoznak.
Az olajárak több mint 1 százalékkal emelkedtek, miután Donald Trump elutasította Irán békefeltételeit, ami fokozta a közel-keleti feszültségeket. A Brent nyersolaj ára 105,64 dollárra nőtt, miközben Irán és a húszik folytatták támadásaikat Szaúd-Arábia ellen, ami veszélyezteti a regionális ellátási láncokat. Eközben a közel-keleti olajexport szeptemberben napi 12,8 millió hordóra emelkedett, a legmagasabb szintre a háború kezdete óta.
Öt embert tartóztattak le terrorcselekmény előkészítése miatt a brit RAF Fairford katonai bázis közelében, ahol gyanús járműveket és maszkos alakokat észleltek. A hatóságok evakuálták a közeli falut, míg az amerikai védelmi minisztérium a fenyegetettségi szintet is megemelte a RAF Lakenheath repülőtéren. Donald Trump szerint a letartóztatottak nagy kárt akartak okozni, és az Egyesült Királyság kész arra, hogy megvédje magát a támadásoktól.
Donald Trump felajánlotta, hogy Kínának fegyvereket adjon el, amikor Hszi Csin-Pinget fogadta, ami meglepetést keltett, mivel Tajvan már hónapok óta várja az Egyesült Államoktól a jóváhagyást egy 14 milliárd dolláros fegyvercsomagra. A Fehér Ház gyorsan cáfolta Trump kijelentését, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem tervezi fegyverek eladását Kínának, és az amerikai törvények ezt meg is tiltják.
Két óriáspanda, Ping Ping és Fu Shuang, elindult Kínából Atlantába, ahol 10 évre kölcsönadják őket az állatkertnek, a kínai-amerikai diplomácia részeként. Hszi Csin-ping kínai elnök a pandák kölcsönadását a két ország közötti barátság szimbólumának nevezte, miközben a két vezető találkozója nem hozott megoldást a fennálló nézeteltérésekre. Kína régóta alkalmazza a pandákat diplomáciai eszközként, és feszültség esetén visszavonhatja azokat.
Donald Trump elutasította Irán ajánlatát a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajók számára történő újranyitásáról, kijelentve, hogy az Egyesült Államok már teljes ellenőrzés alatt tartja a szorost. Irán külügyminisztere szerint a normális hajóforgalom helyreállítása lehetséges, ha teljesülnek a szükséges feltételek, de nem részletezte, hogy ezek mik lennének. Az elmúlt hetekben mindkét fél támadásokat indított egymás ellen a térségben.
Tucker Carlson Donald Trumpot bírálta az iráni háborúval kapcsolatos nézetei miatt, elmondva, hogy Trump egy beszélgetés során azt mondta: „végül úgyis mindannyian meghalunk, szóval nem számít.” Carlson szerint Trumpnak már régóta le kellett volna mondania az alkotmány 25. kiegészítése alapján, mivel atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
Tizennégy amerikai szenátor, mind republikánus, mind demokrata, arra kérte Donald Trumpot, hogy vonja vissza Vlagyimir Putyin meghívását a decemberi G20-csúcsra, mivel aggályaik vannak az orosz elnök részvételének legitimálásával kapcsolatban. A szenátorok hangsúlyozták, hogy Putyin felelős az ukrajnai háborúért, és a részvételének lehetősége csökkentheti az orosz nemzetközi elszigetelését. A Kreml forrásai szerint Putyin valószínűleg nem vesz részt a csúcson, inkább egy másik találkozóra utazhat.
Donald Trump arra biztatta Volodimir Zelenszkijt, hogy utazzon Moszkvába, de az ukrán elnök elutasította az ajánlatot, és az ukrán hivatal hamisnak minősítette a Bloomberg értesülését. Trump és Zelenszkij találkozója New Yorkban zajlott, ahol a légvédelem támogatásáról is tárgyaltak, de a konkrét döntések még nem születtek meg. Közben Washington nyitottabbá válik Moszkva felé, ami éles reakciókat váltott ki európai politikai körökben.
Az orosz légvédelem éjszaka mintegy 50 drónt semmisített meg, de egy ukrán dróntámadás megrongálta a Novosahtyinszki olajfinomítót, amely emiatt felfüggesztette működését. A támadások célpontjai között szerepeltek további olajfinomítók és elektronikai üzemek is Oroszország különböző területein. Zelenszkij figyelmeztette Moszkvát, hogy Ukrajna vissza fog vágni, ha nem születik megállapodás az energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetéséről.
Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi, egy hétnapos tervet javasolt az Egyesült Államoknak a háború lezárására és az iráni atomprogramról szóló tárgyalások megkezdésére. A javaslat szerint a harcok beszüntetésével és a Hormuzi-szoros újranyitásával egyidejűleg az Egyesült Államoknak fel kellene oldania az Iránra vonatkozó szankciókat. Az amerikai és iráni tárgyalók eddigi egyeztetései nem hoztak áttörést, de Aragcsi szerint a legutóbbi találkozó eredményes volt.
Donald Trump és Hszi Csin-Ping washingtoni találkozója terjedelmes udvariaskodásokkal zárult, de komoly áttörések nélkül. A két vezető megállapodott a kereskedelmi tűzszünet két hónappal történő meghosszabbításáról, és Hszi Tajvan függetlenségével kapcsolatos kérdésekben is kifejtette álláspontját. A találkozón a mesterséges intelligencia és Irán helyzete is téma volt, míg Kína két óriáspandát ajándékozott az atlantai állatkertnek.
A CNN, a Politico és az MS NOW visszatérhetett a Fehér Házba, miután egy szövetségi bíró kimondta, hogy Donald Trump kitiltása valószínűleg alkotmányellenes volt. A bíró kétségbe vonta a kormány nemzetbiztonsági érvelését, és elrendelte a sajtóbelépők azonnali visszaadását. A Fehér Ház később megerősítette, hogy a kitiltott újságírók belépését helyreállították.
Egy szövetségi bíró hatályon kívül helyezte Donald Trump sajtótilalmát, amely a CNN, a Politico és az MS NOW hírügynökségeket érintette. A bíróság azonnali hatállyal visszaállította a kitiltott médiumok belépési jogát, miután a Trump-kormány érvelése a nemzetbiztonság veszélyeztetéséről nem bizonyult megalapozottnak.
Putyin orosz elnök meghívást kapott a decemberi G20-csúcstalálkozóra Floridában, ahol lehetősége nyílhat Donald Trump amerikai elnökkel való találkozóra is. Az amerikai külügyminiszter szerint a találkozók lehetőséget adnak a problémák megoldására, még ha az érintettek nem is értenek egyet. Zelenszkij ukrán elnök szintén érdeklődik a hármas megbeszélés iránt, de Oroszország eddig elutasította ezt a javaslatot.
Hszi Csin-ping és Donald Trump harmadszor találkozik egy éven belül, szeptember 24-én a Fehér Házban, ahol a két ország közötti kapcsolatokat érintő fontos témákat, például az AI-t, ritkaföldfémeket, vámokat és Tajvant vitatják meg. A találkozó célja a stabilitás fenntartása a kínai-amerikai kapcsolatokban, bár a jövőbeni feszültségeket is előrevetítik. Elemzők szerint a két ország viszonya egy "hideg béke" irányába haladhat, ahol mindkét fél a pozitív bejelentésekre törekszik, de komoly áttörésre nem számítanak.
Zelenszkij és Trump megbeszélésén a háború befejezéséről tárgyaltak, és Zelenszkij javasolta a kölcsönös támadások leállítását az energetikai létesítmények ellen. Az ukrán elnök biztos abban, hogy Trump segíthet a konfliktus mielőbbi lezárásában, még a tél beállta előtt. Zelenszkij egy háromoldalú egyeztetésre is nyitott Putyinnal, de az orosz fél eddig elutasította ezt a lehetőséget.
Donald Trump az ENSZ közgyűlésén arra figyelmeztetett, hogy megsemmisítheti Iránt, ha nem sikerül gyorsan lezárni a háborút, ugyanakkor utalt arra, hogy a diplomáciai erőfeszítések révén megállapodás születhet. Az iráni fegyveres erők válaszoltak, kijelentve, hogy készen állnak súlyosabb csapásokat mérni az Egyesült Államokra. A háttérben folynak a megbeszélések a konfliktus rendezésére, és Trump a közel-keleti államok vezetőivel is egyeztetett a hajózás szabadságáról a Hormuzi-szorosban.
Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén bejelentette, hogy a mesterséges intelligenciát ezentúl "szuperintelligenciának" kell nevezni, mivel szerinte a "mesterséges" kifejezés hamis benyomást kelt. Trump arra kérte követőit, hogy a jövőben ezt az új elnevezést használják, bár szakértők kétségesnek tartják, hogy az iparág széles körben elfogadja azt.
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között aláírt védelmi megállapodás lehetővé teszi az USA számára, hogy két új katonai bázist építsen Grönlandon, miközben megerősíti Dánia fennhatóságát a terület fölött. A megállapodás célja a katonai jelenlét növelése és a NATO védelmi együttműködésének erősítése, ugyanakkor elismeri Dánia szuverenitását és Grönland önrendelkezési jogát.
Donald Trump kitiltotta a CNN-t, a Politicót és az MS Now-t a Fehér Házból, ami miatt a legnagyobb amerikai tévés hálózatok bojkottálják az elnök sajtótájékoztatóit, és nem közölnek róla képeket. A Fehér Ház válaszul elindította a Trump TV-t, amely folyamatosan elnöki tartalmakat sugároz. A kitiltott médiumok pert indítanak az alkotmányos jogaik megsértése miatt.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok olcsóbb káliumműtrágyát vásárolna Belaruszból, ami kedvező lenne a gazdák számára. Alekszandr Lukasenko azonban azt állította, hogy Belarusznak már nincs szabadon értékesíthető műtrágyája, mivel az exportot már más piacokra irányították. Az amerikai kapcsolatok javulása ellenére az EU továbbra is fenntartja a belorusz káliumtermékekre vonatkozó szankciókat.
Donald Trump elismerte, hogy az ukrán csapások súlyos károkat okoztak Oroszország olajfinomító iparában, és szerinte Oroszország elvesztette az irányítást a dízelipara felett. A volt elnök a háború befejezésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy a konfliktus következtében sok ember életét veszti el. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij reagált Trump megjegyzéseire, jelezve, hogy kész diplomáciai javaslatokat tenni a helyzet enyhítésére.
Mark Carney kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök szorosabb együttműködést ígértek a geopolitikai feszültségek, éghajlatváltozás és demokratikus értékek védelme érdekében. A Saint-Pierre és Miquelonban tartott találkozójuk során megállapodtak, hogy együttműködnek az űrkutatás, energetika és más területeken, miközben reagáltak Donald Trump fenyegetéseire is.
Észak-Korea két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a keleti tenger irányába, folytatva a közelmúltban elindított rakétatesztjeit. A dél-koreai és japán hatóságok elítélték a kilövéseket, amelyek megsértik az ENSZ határozatait, és hangsúlyozták, hogy ezek veszélyeztetik a régió biztonságát. A feszültség továbbra is magas, mivel Észak-Korea provokációnak tekinti a közös amerikai-dél-koreai katonai gyakorlatokat.
Donald Trump aláírta a törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy akár 100 százalékos vámot vessen ki az orosz olaj legnagyobb vásárlóira, köztük Kínára és Indiára. A törvény szankciókat vezet be az orosz energiaiparral és Vlagyimir Putyinnal szemben, valamint kivételeket biztosít azoknak az országoknak, amelyek csökkentik orosz gázimportjukat.
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét kiépítését Grönlandon, miközben megtiltja, hogy az Egyesült Államok ellenfelei katonai bázisokat létesítsenek a szigeten. A megállapodás célja a térség biztonságának erősítése, és az Egyesült Államok számára állandó hozzáférést biztosít a grönlandi légtérhez és támaszpontokhoz.
Donald Trump bejelentette, hogy azonnali hatállyal kitiltja a CNN-t, a Politicót és az MS NOW-t a Fehér Házból, mivel szerinte ezek a médiumok folyamatosan hazugságokat terjesztenek a kormányzatáról. A CNN és a Politico elítélte a lépést, és jogsértőnek minősítette a sajtószabadság ellen irányuló támadást. Trump hozzátette, hogy más médiumok is követhetik a kitiltottakat, de konkrét példákat nem említett.
Donald Trump bejelentette, hogy jelentős előrelépés történt egy amerikai katonai támaszpont létrehozása ügyében Lengyelországban, és hamarosan a helyszínt is bejelentik. A lengyel elnök, Karol Nawrocki, megerősítette, hogy az ország kész folytatni a védelmi együttműködés erősítését az Egyesült Államokkal, különös figyelmet fordítva a NATO keleti szárnyának megerősítésére.
Az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország elleni új szankciós törvényjavaslatot, amelyet Donald Trump elnök elé terjesztenek aláírásra. A jogszabály célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Moszkvára, újabb szankciókat vezetve be az orosz vezetés és energiaszektor ellen, de viták övezik a vámkivetési jogkör kiterjesztését. A törvény támogatói és ellenzői között megosztottság alakult ki a Demokrata Párton belül, de a javaslat végül 262-159 arányban került elfogadásra.
Donald Trump nevetségesnek nevezte Ursula von der Leyen javaslatát, miszerint Kanada legyen az EU első társult tagja, és komoly vámokkal fenyegette meg az EU-t, ha az ötletet megvalósítják. A javaslat célja, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki Kanadával, különösen a technológiai és védelmi ipar területén, miközben Kanada gazdag nyersanyagkészletei segíthetnek Európa Kínától való függésének csökkentésében.
Az amerikai Federal Reserve három év után először emelte meg az irányadó kamatsávot 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékra, a döntést az infláció magas szintje indokolta. A kamatemelés megdrágíthatja a hiteleket, miközben a megtakarítások hozama nőhet, és a Fed várakozásai szerint további emelések is várhatóak az év végéig. Donald Trump és más politikai szereplők kritikával illették a döntést, amely szerintük eladósodáshoz vezethet.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerint elkerülhetetlen, hogy Izrael újra háborút indítson Gázában, és a palesztinok kivándorlását is ösztönözni kívánja. Kac megjegyezte, hogy a Gáza lakosságának 70%-a már elhagyta a területet, és az izraeli hadsereg készen áll a Hamász felszámolására. Az amerikai nagykövet cáfolta a kitelepítési terv létezését, miközben Gáza lakosságának nagy része belső menekült lett a háború következtében.
A legnagyobb AI-fejlesztők hirtelen lassítást sürgetnek a technológia veszélyeire hivatkozva, miután az Anthropic kutatója lemondott. Ez a fordulat a techszektorban aggodalmakat ébresztett, és kérdéseket vetett fel a lassítás mikéntjéről, miközben Donald Trump elutasította a megtorpanás gondolatát. A helyzet mögött a közvéleményben megjelenő AI-aggodalmak és a techcégek közötti rivalizálás állhat.
Bezárják a washingtoni Kennedy Centert felújítás miatt, miután egy szövetségi bíró megakadályozta Donald Trump nevének visszahelyezését az intézményre. A központ igazgatótanácsa sürgős felújítást indítványozott, mivel a pénzügyi helyzetük kritikusra fordult, és Trump fellebbezni készül a bírói döntés ellen.
Az amerikai védelmi minisztérium elismerte, hogy az iráni háború következtében lőszerhiány alakult ki, amely a stratégiai készletek csökkenéséhez vezetett. A jelentés szerint a hadművelet költségei 33,4 milliárd dollárt tettek ki, ebből 22,3 milliárd dollár a felhasznált lőszerek ára. A háború következményei nemcsak az Egyesült Államokra, hanem Iránra is kedvezőtlen hatással vannak.
Mark Carney kanadai miniszterelnök az Európai Unióval való szorosabb együttműködés irányába tereli Kanadát, amely Donald Trump amerikai elnöksége alatt kezdődött. Trump fenyegetései és kereskedelmi intézkedései katalizátorként hatottak, és a jövőben Kanada gazdasági érdekei várhatóan egyre inkább eltávolodnak az Egyesült Államoktól, miközben az EU-val való kapcsolatok mélyülnek. Az EU is profitálni kíván a kanadai közeledésből, és a két fél közötti integráció akár Norvégiához vagy Svájchoz hasonló szintet érhet el.
Donald Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott az energiai infrastruktúrák kölcsönös kíméléséről, azonban a részletek és a megállapodás érvényessége nem világos. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan reagált, hangsúlyozva, hogy Ukrajna csak akkor tartózkodik az orosz célpontok támadásától, ha partnerei garanciákat tudnak adni Oroszország ígéreteinek betartására. Az energetikai célpontok védelme a béke felé vezető lehetséges első lépésként van említve, de konkrét megállapodás még nem született.
Donald Trump írországi látogatása során felvetette, hogy az Egyesült Államok akár Iránban is maradhatna, hogy megtarthassa az olajat, hasonlóan a venezuelai helyzethez. Az elnök szerint az Irán elleni háború idén véget érhet, és a benzin ára csökkenni fog a novemberi félidős választások után, ha megfelelő megállapodást kötnek Iránnal.
Donald Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy ne támadják az orosz dízelinfrastruktúrát, mivel ez globális üzemanyaghiányt okoz. Az ukrán támadások csökkentették az orosz üzemanyag-termelést, és Trump szerint a helyzet súlyosbítja a világ energiaellátási problémáit. Ukrajna viszont legitim katonai célpontnak tekinti a finomítókat.
Donald Trump szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feszültségeket „negatív erők” keltik, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell őriznie vezető szerepét az iparágban. Trump elutasította a szigorúbb szabályozások szükségességét, mondván, hogy a világ legfejlettebb országaként fontos, hogy megelőzzék Kínát az AI fejlesztésében.
Donald Trump Dublinban kijelentette, hogy elkerülhetetlennek tartja Írország és Észak-Írország újraegyesítését, ami megdöbbentette a helyi politikai vezetőket. A brit kormány és az észak-ír politikai vezetők reagáltak, hangsúlyozva, hogy az egyesülésről a helyi lakosság dönt, nem külföldi kommentárok. Trump látogatása egy golfverseny miatt történt, de politikai megjegyzései feszültséget keltettek.
Donald Trump népszerűtlensége komoly kihívást jelent a republikánusok számára a novemberi félidős választások előtt, ahol a képviselőházi többségük megőrzése billegő körzeteken múlik. A kampány középpontjában a megélhetési költségek és a gazdasági helyzet áll, miközben Trump támogatottsága rekordmélyponton van, ami a demokraták mozgósítását segíti. A választás kimenetele nagyban függ attól, hogy a republikánus jelöltek mennyire tudják kihasználni Trump népszerűségét anélkül, hogy ártanának saját esélyeiknek.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem szabad egyoldalúan elköteleződnie sem Oroszország, sem Kína felé, mivel ez a szuverenitás elvesztéséhez vezet. Hangsúlyozta, hogy a nyugati és keleti kapcsolatok egyensúlyának megteremtése elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez, és az EU-tagságot kellene prioritásként kezelni. A jövőbeni fejlődés kulcsa a közös európai érdekek mentén történő együttműködés és a humántőkébe való befektetés.
Jimmy Kimmel állítása szerint a Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC) megfenyegette őt, amiért a demokratikus szenátusi jelölttel, James Talaricóval készült interjúját nem engedték adásba. A Fehér Ház szóvivője cáfolta Kimmel állításait, mondván, hogy azok hamis képet festenek a kormányzatról. Az interjú végül a YouTube-on kerül közzétételre.
Donald Trump 5000 dolláros pénzígérete, amelyet a republikánus félidős választások megnyeréséhez kötött, meglepte saját kormányzati tisztviselőit és szövetségeseit, mivel a javaslatot csak két tanácsadójával vitatta meg. A republikánus törvényhozók elutasították az ötletet, mivel az megvalósíthatatlan és a párt elveivel ellentétes, míg Trump tanácsadói cáfolták, hogy zűrzavart okozott volna a javaslat.
Donald Trump bejelentette, hogy minden amerikai felnőtt 5000 dolláros "Trump-osztalékban" részesül, ha a republikánusok nyerik a novemberi félidős választásokat, de a részletek és a jogi keretek egyelőre nem világosak. A republikánus kampány középpontjában Trump áll, aki a választásokig több csatatér államba is ellátogat, miközben az olajárak emelkedése és a kongresszusi ellenőrzés elvesztésének lehetősége is aggasztja a pártot.
Egy orosz Shahed drón veszélyesen közel került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépéhez, amikor az szeptember 8-án felszállt Moldovából. A moldovai hadsereg a drónt követte, és az incidens miatt légtereket zártak le, valamint NATO-vadászgépeket emeltek a levegőbe. A drón kifejezett célpontjaként Zelenszkij gépe nem került hivatalos nyilvánosságra, de az időzítés merényletkísérlet gyanúját vet fel.
Donald Trump elnök 45 ezer dollárt ajándékozott bizalmasának, Natalie Harpnak, valamint hasonló összegű ajándékokat adott más Fehér Házi alkalmazottaknak is. A Fehér Ház szerint ezek személyes ajándékok, amelyek nem kapcsolódnak a munkájukhoz, és jogilag megengedettek. Ez az eset szokatlan, mivel eddig nem volt példa arra, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök készpénzes ajándékot adott volna alkalmazottainak.
Az Egyesült Államok importtilalmat vezetett be számos kanadai termékre, beleértve az alkoholos italokat és motorkerékpárokat, miután Kanada vámokat kivetett amerikai árukra. A kereskedelmi konfliktus augusztus végén eszkalálódott, miután meghiúsult egy kereskedelmi megállapodás, és mindkét ország válaszlépéseket tett. Kanada reagálva az amerikai intézkedésekre, azonos értékű vámokat vezetett be amerikai termékekre.
Trump gratulált az AfD választási sikeréhez, amely a legnagyobb eredményét érte el a II. világháború óta Németországban. A volt elnök hangsúlyozta, hogy a párt támogatói elégedetlenek a német bevándorlási törvényekkel, míg Berlinben több ezer ember tüntetett az AfD ellen, elítélve a párt szélsőjobboldali nézeteit.
Kanada megemelte a vámokat az Egyesült Államokból származó árukra, válaszul az amerikai hasonló intézkedésekre, amelyek összértéke körülbelül 20 milliárd dollár. A vámok 15-50 százalék között mozognak, és számos terméket érintenek, beleértve az acél- és alumíniumgyártmányokat, élelmiszereket és ruházatot. A kereskedelmi feszültségek fokozódnak, miután a két ország között meghiúsult egy megállapodás, és Donald Trump kritikát fogalmazott meg a kanadai Bombardier céggel szemben.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump egy órás telefonbeszélgetést folytattak, amely során pozitívan értékelték a közelmúltbeli orosz-amerikai közvetítést az ukrajnai válság rendezésében, de érdemi megállapodás nem született. Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Európával szemben, míg a két elnök egyetértett a fogolycserék folytatásában és a jövőbeni kapcsolattartásban.
Izland külügyminisztere berendelte az amerikai nagykövetet, miután Donald Trump közösségi oldalán "annektálta" a szigetországot. Az izlandi kormány elfogadhatatlannak tartja az elnöki posztot, amely a valóságtól eltérő információkat tartalmaz. Trump korábban Grönlandot is említette, de összekeverte a két szigetet.
Donald Trump legutóbbi Truth-bejegyzései rekordgyanúsak, és a nagyság témáját járják körül, ami újra felveti a kérdést az amerikai elnökök közötti összehasonlításról. A bejegyzések szórakoztatóak vagy rémisztőek lehetnek, attól függően, hogy ki hogyan értékeli őket. Az írás egy korábbi cikkre is utal, amely Trump világuralmi ambícióit elemzi.
Donald Trump javasolta a kanadai Bombardier repülőgépek amerikai importjának leállítását, arra hivatkozva, hogy a cég nem elég jó termékeket kínál, miközben jelentős összegeket fektet be az Egyesült Államokban. A Bombardier évente több mint 2,5 milliárd dollárt költ amerikai beszállítóira, és jelenleg is gyártási és szerviztevékenységeket folytat az országban. A javasolt intézkedés része a két ország közötti kereskedelmi feszültségek fokozódásának, amely az utóbbi időszakban újra kiéleződött.
Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államok a tél előtt próbálja újraindítani az orosz–ukrán tárgyalásokat, mivel Putyin nem akar konfliktusba kerülni Trump amerikai politikai helyzetével. Az ukrán vezető szkeptikus a deeszkalációval kapcsolatban, de lehetőséget lát a diplomáciai folyamatok folytatására, miközben Ukrajna katonai erejét is meg kell őriznie. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a téli hónapok kihívásai mindkét fél számára kockázatokat rejtenek, és sürgette az amerikai szankciók bevezetését Oroszország ellen.
Donald Trump küldöttei, Jared Kushner és Steve Witkoff, Moszkvából Kijevbe utaztak, hogy béketárgyalásokat folytassanak az ukrajnai háború befejezéséről, de áttörést nem sikerült elérniük. Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a jövőbeli megállapodásoknak biztosítaniuk kell a tartós békét és a biztonsági garanciákat, míg az amerikai delegáció biztatónak találta a megbeszéléseket. A tárgyalások célja a háború lezárása és Ukrajna fejlődésének elősegítése volt.
Donald Trump javasolta, hogy Új-Mexikó államot „Új-Amerikára” nevezzék át, miután egy grafikát osztott meg a közösségi médiában, amelyen az új elnevezés szerepel. A Fehér Ház nem indított eljárást az állam átnevezésére, mivel ehhez az államon belül kellene kezdeményezni a folyamatot. Új-Mexikó kormányzója, Michelle Lujan Grisham bírálta Trumpot, mondván, hogy az elnevezés nem vitatott kérdés.
Putyin orosz elnök háromnapos szünetet rendelt el a Kijev elleni légicsapásokban, mivel amerikai delegáció érkezett Moszkvába a háború lezárását célzó tárgyalásokra. Az amerikai küldöttek, Steve Witkoff és Jared Kushner, a hétvégén Kijevbe is ellátogatnak, ahol az ukrán vezetéssel egyeztetnek. Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz csapások a tárgyalásokra adott reakcióként történtek.