Újra átnézik, nem volt-e másoknál is hiba az állambiztonsági adatbázisban, de Lezsák téves azonosítása egyedinek tűnik

Informatikai hiba miatt került be tévesen a hálózati személyek közé Lezsák Sándor neve a hétfőn nyilvánosságra hozott állambiztonsági adatbázisba, noha ő éppenhogy nem megfigyelő, hanem megfigyelt volt - erősítette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a 444-nek. A súlyos hiba miatt a levéltér elnézést kért a fideszes politikustól is.

Információink szerint egy Excel-adathiba okozhatta a téves információt, amit a levéltár csütörtök reggel kijavított. „A technikai hiba kivizsgálását megkezdtük, és dolgozunk annak elhárításán. Felülvizsgáljuk az adatbázis érintett részét, és megtesszük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy hasonló hiba a jövőben ne fordulhasson elő" - írja közleményében a levéltár.

Lezsák Sándor neve komoly meglepetést keltett a Nyitott Akták oldal szerdai indulása után. Bár jó néhány volt és jelenlegi politikus szerepelt a nyilvánosságra hozott beszervezési és hálózati adatbázisban, Lezsák volt az egyetlen olyan országos politikus, akinek az érintettsége korábban, történeti kutatásokból nem derült volna ki.

Lezsák Sándor szerdán határozottan jelezte, hogy valójában ő nem működött együtt az állambiztonsággal, sőt, a lakiteleki találkozó házigazdájaként, a népi irányzat képviselőjeként éppen hogy őt figyelték meg, és valójában megfigyeltként is szerepel az aktákban.

Hogy valami nem stimmelt a Lezsák nevét tartalmazó adattal, utólag abból is látszik, hogy abban az úgynevezett B-dosszié részletben, ami a neve kapcsán megjelent, nem szerepelt az állambiztonság által használt semmilyen kód. Ez kivételes eset, a többi kartonban és nyilvántartási sorban ott vannak a kódok is.

A súlyos hibát másnap reggelre a levéltár is elismerte, bocsánatot kértek, és jelezték, hogy azt azonnal javítják. Ez megtörtént, a cikk írásakor, csütörtök fél tízkor az adatbázisban Lezsák Sándor nevére keresve már nem jelenik meg találat.

Úgy tudjuk, az adatokat összegző Excel-fájl olvasásánál történhetett egy informatikai hiba, ezért jelenhetett meg a valójában megfigyelt Lezsák Sándor neve a hálózati személyek között a mágnesszalagokat tartalmazó adatbázisban.

A hiba általában is kétséget keltett sokakban azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízható a nyilvánosságra hozott adatbázis. Úgy tudjuk, az ÁBTL-nél ezt kivételes, egyedi hibának látják, ami nem fordulhatott elő egyébként nagy számban.

Hogy vannak-e még esetleg más téves azonosítások informatikai hiba miatt, ami miatt valójában az állambiztonsággal együtt nem működők is a hálózati személyek közé kerültek, azt most vizsgálják át még egyszer mind a közel 60 ezer nyilvánosságra került személynél, de erre nem lehet számítani.

Kérdés a vitához: Milyen szempontok alapján lehet ellenőrizni a nyilvánosságra hozott állambiztonsági adatbázis megbízhatóságát?