Nagyságrendekkel lettek szegényebbek egy év alatt a felcsútiak, de még mindig ők a leggazdagabbak Magyarországon
Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓
Tavaly 3048 milliárd forint nettó tőkejövedelmet vallottak be Magyarországon, ami hét százalékkal haladja meg a 2024-es összeget – közölte az MTI a Gazdaságkutató Intézet (GKI) adatai alapján. A tőkejövedelemmel rendelkezők száma egy év alatt 362 ezerről 366 ezerre emelkedett, az egy érintettre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 8,3 millió forint volt.
A tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó, adózás utáni jövedelmet jelenti, osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában. Az elemzés szerint a teljes népesség mintegy 3,9 százaléka rendelkezett adózott tőkejövedelemmel. A számítás az állampapírok adómentes hozamait nem tartalmazza.
Budapesten volt a legmagasabb az egy tőkejövedelemmel rendelkezőre jutó összeg – átlagosan 12 millió forint –, míg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 8 millió, a városokban 6,8 millió, a községekben és nagyközségekben 6,3 millió volt ez az érték.
A teljes nettó tőkejövedelem 36,6 százaléka Budapesten keletkezett, ahol a tőkejövedelemmel rendelkezők 25,3 százaléka él. A megyeszékhelyek és megyei jogú városok részesedése 21, a városoké 25, a községeké 16 százalék volt. Az elemzés szerint 148 településen nem keletkezett tőkejövedelem.
Az elemzés szerint az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelem 2025-ben is Felcsúton volt a legmagasabb, 11,6 millió forint, ugyanakkor ez jelentős csökkenés az előző évi 31 millió forinthoz képest. A visszaesés hozzájárult ahhoz, hogy Fejér megyében közel 22 százalékkal mérséklődött az egy lakosra jutó tőkejövedelem 2024-hez viszonyítva.
Kérdés a vitához: Milyen tényezők magyarázhatják a tőkejövedelmek települések közötti különbségeit és éves változásait?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!