Balog Zoltán nem folytatja püspökként

Nem indult a belső választáson Balog Zoltán, így két másik jelölt közül Nyilas Zoltán András vezetheti a Dunamelléki Református Egyházkerületet – derül ki a választási bizottság közleményéből.

A volt miniszter 2021 óta vezette a budapesti székhelyű püspökséget, és 2024-ig a zsinat lelkészi elnöke volt, vagyis a magyar református egyház feje. Erről a címéről a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt mondott le, amely maga alá temette Novák Katalint, Varga Juditot, majd amikor ez sem volt elég a Fidesz népszerűségvesztésének megállítására, akkor Balog Zoltán vállalta a felelősséget, ezzel magával rántva a református egyházat, amelynek a kegyelmet kapó Kónya Endre is aktív tagja volt. A korábbi tagadások után ez lett a Fidesz és Balog álláspontja: nem győzték hangsúlyozni, hogy Balog a felelős, ő lobbizta ki a kegyelmet, a történet „megáll nála”. Vagyis a feltételezésekkel szemben azt állítja: sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kért közbenjárást K. Endre ügyében.

A református egyházon belül sokan érezték úgy, hogy a zsinati elnökségről lemondani nem elég, végül mégis maradhatott püspök Balog, egészen mostanáig. Fekete Károly tiszántúli református püspök májusban újra arról beszélt, hogy máig nem történt meg az egyházon belüli szembenézés és megtisztulás: „A kegyelmi ügy botrányától nem tudtunk elhatárolódni, és ennek a közegyházi gyengeségünknek nagy ára lett, mert elmaradt a feltisztulást elindító katarzis, ami módot adott volna a korábbról felgyülemlett egyéb bajaink öncenzúra nélküli, büntető intézkedéstől és hatalmi megtorlástól nem félő kibeszélésére. Az egyéni felelősség szétterült, és a kegyelmi ügy után az egész egyházunk botránkozás tárgyává lett és hitelességi válságba sodródott.”

Kérdés a vitához: Milyen lépések segíthetnék elő az egyházon belüli szembenézést és a bizalom helyreállítását?