beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Iskolások közbenjárására, 329 év után kapott kegyelmet az utolsó salemi boszorkány

Szász Zsófi - 27 May 2022, 8:51 pm

Egy lelkes középiskolai osztály utánajárásának köszönhetően hivatalosan is kegyelmet kapott Elizabeth Johnson Jr, az utolsó salemi „boszorkány”. 329 évvel az elítélése után Massachusetts törvényhozói felmentettek egy fiatal nőt, akit a salemi boszorkányperek ideje alatt boszorkánynak nyilvánítottak és halálra ítéltek.

Elizabeth Johnsont végül nem végezték ki, de hivatalos felmentést sem kapott soha. Az ügy azért került elő több száz évvel a halála után, mert egy középiskolás osztály állampolgári ismeretek órán foglalkozni kezdett a történetével, és utánajártak, milyen jogi úton lehetne felmenteni a nőt. A kutatási anyagot elküldték Diana DiZoglio massachusettsi demokrata állami szenátornak, az ő közbenjárásával pedig megszületett a jogszabály, ami felmentette a boszorkányságért elítélt nőt.

A salemi boszorkányperek 1692-ben kezdődtek, amikor a massachusettsi Salem Village (ma Danvers) faluban néhány fiatal lány azzal vádolt meg három környékbeli nőt, hogy a Sátán szolgálatában álló boszorkányok, akik rontást küldtek rájuk. A vádlottakat bebörtönözték, a lányok viszont újabb neveket kezdtek sorolni. Az ügyből tömeghisztéria lett, sorra csuktak le mindenkit, négyéves kisgyerektől az öregasszonyokig, akit valaki boszorkánynak nevezett. Tizenkilenc embert felakasztottak, egy férfit pedig nyújtópadra feszítettek, és nehéz köveket raktak a mellkasára, amik lassan agyonnyomták.

Elizabeth Johnson 22 éves volt, amikor boszorkányságért börtönbe zárták, és kötél általi halálra ítélték. Ez végül nem történt meg, mert addigra William Phips kormányzó véget vetett a kivégzéseknek, az elítélteket pedig szabadon engedték.

Legtöbbjüket fel is mentették a vádak alól, Johnson nevét azonban sosem tisztázták, annak ellenére sem, hogy húsz évvel később kérelmet nyújtott be egy massachusettsi bíróságon. Végül utolsóként, bő 300 év elteltével tisztázták a nevét. (Guardian)

Szólj hozzá!

A rendőrség már a holttestek megtalálása előtt is járt az aszódi lakásnál

Szász Zsófi - 27 May 2022, 8:34 pm

Csütörtök este találta meg a rendőrség két tizenéves lány holttestét egy aszódi társasház egyik lakásában. A lányokat a saját apjuk gyilkolta meg álmukban, valószínűleg még 2022. május 20-án, azon a napon, amikor láthatásra érkeztek hozzá.

A rendőrség állampolgári bejelentés alapján érkezett ki csütörtökön a lakáshoz, ahonnan a telefonáló furcsa szagot érzett kiáramlani. Ám ahogy a Blikk cikkéből kiderül, a rendőrség ekkor már napok óta kereste a lányokat, édesanyjuk bejelentése nyomán.

A hvg.hu megkérdezte a hatóságot, hogy keresték-e a két gyermeket apjuknál korábban.

Válaszában az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt írta, hogy „az elsődleges intézkedések a bejelentést követően megtörténtek. Az akkor ismert adatok alapján nem merült fel olyan körülmény, amely indokolta volna a lakásba történő erőszakos bejutást. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a sértettek ekkor már nem voltak életben. (…)

A jelenlegi ismereteink szerint az elsődleges intézkedések megfeleltek a szabályoknak”.

Lányai meggyilkolása után a férfi Adácson vonat elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt. Életveszélyes állapotban szállították kórházba, jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik.

Szólj hozzá!

Csoportos ugrás közben nem nyílt ki az ejtőernyője és meghalt egy férfi Börgöndön

Kaufmann Balázs - 27 May 2022, 8:26 pm

Péntek délután a börgöndi reptéren egy csapat ejtőernyős hajtott végre csoportos ugrást. Az egyik férfinek nem megfelelően nyílt ki az ernyője, ezért nagy sebességgel a földnek csapódott - írja a police.hu. Amikor észlelte, hogy az ernyője nem nyílt ki, a segédernyővel próbált landolni, ám sikertelenül. Az 50 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben büntetőeljárást indított a Fejér megyei rendőrség. A hatóság szóvivője az MTI-nek azt mondta, feltehetően az ejtőernyő hibája okozta a balesetet.

Szólj hozzá!

Nem könnyű kimenekíteni az intézményekben lakó állami gondozott gyerekeket Ukrajnában

Fődi Kitti - 27 May 2022, 7:44 pm
  • Ukrajnában több mint 90 ezer állami gondozott vagy fogyatékossággal élő gyerek él intézményekben, az ő menekítésük pedig koránt sem olyan egyszerű a háború sújtotta területekről.
  • Civil szervezetek, köztük az ukrán SOS Gyermekfalvak, vették kezükbe az irányítást, hogy a leginkább veszélyes területekről kimenekítsék a gyerekeket. Ez viszont nem olyan egyszerű, ugyanis sokszor a fogyatékossággal élő gyerekeket nehéz szállítani, és bürokratikus folyamatok is nehezítik az evakuálást.
  • Az ukrán állami gondozott gyerekek menekítéséről beszélgettünk Szilvási Lénával, a magyar SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatójával, és Darya Kasyanovával, az ukrán SOS Gyermekfalvak ukrajnai munkatársával.

Ukrajnában több mint 90 ezer gyerek él összesen 702 intézményben, melyekből 138 szociális, 37 pedig egészségügyi intézmény, ezekben állami gondozott, családból kiemelt és fogyatékossággal élő gyerekek laknak. Mindemellett még körülbelül 60 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőkkel, 10-11 fős nagycsaládokban.

Darya azt meséli, hogy éppen Lviv környékén voltak táborozni az SOS nevelőszülőivel és az állami gondozott gyerekekkel 1-2 héttel a háború kitörése előtt, amikor már lehetett látni, hogy baj van.

„A nevelőszülők ekkor még nem hitték el, hogy tényleg háború lesz. A tábor után haza akartak menni, de meggyőztük őket, hogy ne menjenek. Csak a háború kitörése napján vált számukra nyilvánvalóvá, hogy ez volt a jó döntés” - mondja Darya.

Az ukrán SOS Gyermekfalvak gondozásában lévő mind a 200 gyereket nevelőszüleikkel együtt sikerült Lengyelországba menekíteni a háború első napjaiban annak köszönhetően, hogy az SOS tagja az Ukrán Gyermekjogi Hálózatnak (UCRN), ami rendelkezik nemzetközi szerződésekkel.

A nem SOS Gyermekfalvakhoz tartozó intézményben lakó gyerekek elérése és evakuálása viszont már korántsem volt ilyen egyszerű.

„Írtunk a kormánynak az aggodalmaikról, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik intézményekben vannak vagy nevelőszülőknél. Kértük őket, hogy kössenek nemzetközi egyezményeket, és találjanak ki valamit az evakuálásra vagy a gyerekek elhelyezésére. De sajnos nem kaptunk választ” - meséli Darya.

Ezért a háború kitörése után egy héttel maguk kezdtek el szervezkedni, összefogtak az ombudsmannal, a gyermekjogi ombudsmannal, a szociálpolitikai minisztérium néhány képviselőjével és az UNICEF-fel.

A háború első két-három hetében azt vizsgálták, hogy hol vannak azok a hotspotok, ahol leginkább veszélyben vannak az intézményben élő gyerekek. Ezen régiók közé tartozott többek között Luhanszk, Donyeck, Harkiv és Kijev. Ezeken a területeken felvették a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, hogy segédkezzenek az evakuálásban. A háború első hetében pedig sikerült a leginkább bombázás sújtotta területekről, Luhanszkból és Donyeckből evakuálni az összes intézményben élő gyereket.

Mostanra a 702 intézmény közül összesen 264-et evakuáltak, és összesen 6465 gyermeket menekítettek ki az intézményekből. Ebből 2375 gyermeket Ukrajnán belül, 4090-et pedig külföldön helyeztek el.

Darya egyetlen olyan területről tud, ahonnan nem sikerült még az orosz katonák megérkezése előtt evakuálni a gyerekeket. Herszon régióját már a háború első napján olyan heves támadások érték, hogy túl veszélyes lett volna odamenni, hogy az ottani intézményből kimenekítsék a gyerekeket. Darya azt mondja, hogy próbáltak kommunikálni helyi segélyszervezettekkel, hogy nyissanak humanitárius folyosót, de ezt nem sikerült elérni. Így a gyerekeket sem sikerült elhozni, akik óvóhelyekre menekültek.

Sok intézménynek nem volt egyszerű feladat az evakuálás, mivel sokan nem mertek elindulni biztonságos helyekre. Különösen a súlyos fogyatékossággal élő gyerekekkel volt ez különösen nehéz, akiknek a szállítása is nagyon bonyolult, mert rengeteg speciális eszközt igényelnek. Darya értesült olyan intézményről, ahol a halmozottan sérült gyerekek menekítése közben több gyermek is életét vesztette.

„Sajnos sok olyan esetről is tudunk, amikor az intézményben dolgozók elmenekültek a saját családjaikkal és ott hagyták felügyelet nélkül az intézményben 50-100 gyereket. Természetesen őket sem lehet hibáztatni, de sok helyen a felnőtt segítség hiánya nagyban megnehezítette az evakuálást” - mondja Darya.

Bürokráciába ütközik a külföldre evakuálás

Az intézmények evakuálásánál nem feltétlen az volt a cél, hogy külföldre vigyék őket, hanem csak biztonságos helyre. Ezért nagyon sok gyereket vittek át Kelet-Ukrajnából és Kijev környékéről Nyugat-Ukrajnába és Kárpátaljára.

Darya azt mondja, hogy a háború első hetében még nem volt nehéz külföldre menni és átkelni a határon, sok külföldi család fogadott is állami gondozott gyerekeket és nevelőszülőket. Márciusra azonban már nemcsak az egyes országoknál szigorodott a határátlépés, de az ukrán állam is korlátozásokat vezetett be.

„Az ukrán állam nem engedélyezte, hogy ad hoc módon vigyék az állami gondozott gyerekeket más országokba, csak államközi megállapodás keretében lehetett. Ez a bürokratikus folyamat nagyban lelassította az evakuálást, de szükségszerű lépés volt, mert a menekültekkel egy időben a gyerekkereskedelem is elindult” - magyarázza Szilvási Léna.

Darya szintén nehézségként említette, hogy az új szabályozás miatt a határon már nem lehetett dokumentumok nélkül átkelni, ezért sok állami gondozott gyereknek fel kellett kutatni a törvényes gyámját vagy a biológiai családját, hogy megszerezzék a szükséges dokumentumokat. Ez viszont időbe telt, ezért is eleinte inkább csak Ukrajnán belül evakuálták őket biztonságos helyre, ahol addig maradtak, amíg nem sikerült előkeríteni a határátlépéshez szükséges dokumentumokat.

A külföldre evakuált gyerekek 47 százalékát Lengyelországba vitték, 14 százalékát Németországba, de kis százalékban érkeztek Olaszországba, Ausztriába, Törökországba, Csehországba, Hollandiába, Spanyolországba, Romániába és Svájcba is.

Szilvási Léna azt mondja, hogy sok állami gondozott, családból kiemelt gyerek visszakerült a saját, biológiai családjához, és velük együtt menekültek el. Az kérdés, hogy ez jó-e a gyerekeknek, hiszen nem véletlen lettek kiemelve a családból. A kijevi katonai közigazgatás adatai szerint mintegy 74 ezer intézményben lakó gyerek került vissza a szüleihez vagy rokonokhoz.

Szilvási emellett azt is említi, hogy mivel Ukrajna az egyik legnagyobb örökbeadó ország, ezért sok olyan külföldi is elindult gyerekekért Ukrajnába, akiknél már elindult az örökbeadási folyamat, és csak pár hónap hiányzott az örökbefogadáshoz.

Darya azt mondja, hogy nagyon szorosan figyelték, hogy melyik intézményi gyerek hova kerül, így nem történt olyan, hogy valakit elhagytak volna, vagy ne tudnák, hogy hol lenne. Az SOS Gyermekfalvak viszont sokszor tapasztalta, hogy a külföldre menekülők között érkeznek felnőtt kísérő nélküli, elveszett gyerekek, ezért azzal is foglalkoznak, hogy ezeknek a gyerekeknek a családjait felkutassák.

Szólj hozzá!

Újra megtámadná Kijevet az orosz hadsereg, ha végzett keleten

Kaufmann Balázs - 27 May 2022, 7:23 pm

A Kreml egy második támadást fontolgathat az ukrán főváros ellen azután, hogy elfoglalták az egész Donbasz régiót - írja a Meduza nevű független orosz lap. A lap forrásai szerint a keleti előrenyomulás és az a meggyőződés, hogy Moszkva képes tovább kitartani a háborúban, mint Ukrajna, újjáélesztette a reményt Putyin köreiben, hogy még az év vége előtt elfoglalják Kijevet.

A Meduza cikkében három, a Kremlhez közel álló forrás is arról számolt be, hogy az orosz vezetésnek van egy „minimális” és egy „maximális” küszöbértéke arra vonatkozóan, hogy mi számít számukra a háború eredményesnek nyilvánításához.

A minimumfeltétel a Donbász régió teljes elfoglalása lenne, amit az orosz csapatok már majdnem teljesítettek. A legfrissebb becslések szerint az ukrán kormány a luhanszki régiónak mindössze öt százalékát, a donyecki régiónak pedig kevesebb mint a felét tartja továbbra is ellenőrzése alatt.

A Kreml maximális célja viszont továbbra is Kijev elfoglalása. Az első orosz támadás az ukrán főváros ellen még márciusban összeomlott, ami után az orosz csapatok kivonultak. A legfelsőbb orosz vezetés a lap szerint nem mondott le erről a célról.

„A végén bedaráljuk őket. Valószínűleg őszre vége lesz az egésznek” - mondta az egyik forrás a Meduzának.Ez a vélekedés a kormányzó párt vezetésében is. Több politikusuk is rendszeresen ellátogat a Kelet-Ukrajnában elfoglalt területekre és nagy önbizalommal készítik elő a különböző népszavazásokat, amelyek alapot adhatnának az orosz vezetés szerint a tartós annexióra is.

Oroszország katonai vezetői arra számíthatnak, hogy a fővárost nem lehet „kevés vérontással elfoglalni”, vagyis egy esetleges második offenzívához több csapatra lenne szükségük. Elképzelhető, hogy ehhez szükség lesz arra hadköteles férfiakat tömegesen vezényeljenek Ukrajnába. „Eddig főleg szerződéses katonák harcolnak. Elég van belőlük egy viszonylag lassú előrenyomuláshoz. De használhatnak sorkatonákat is, ha gyorsabban kell haladni” - mondta egy Kremlhez közel álló forrás a Meduzának. Ugyanakkor általános mozgósításra nem kell számítani, hisz egy ilyen nyílt eszkaláció alááshatja Putyin támogatását.

Az orosz vezetés önbizalmát más is fűti. „Európa előbb-utóbb megunja a segítségnyújtást Ukrajnának. Közelebb az őszhöz, tárgyalniuk kell majd Oroszországgal a gázról és az olajról, mielőtt beköszönt a hideg évszak” - fogalmazott neve elhallgatását kérve a férfi.

A Meduza munkájáról az egyik szerkesztővel készült interjúnkból lehet megtudni többet.

Szólj hozzá!
Videón Valter Attila hegyi befutója

Király András - 27 May 2022, 7:12 pm

Áremelésre készül a Wizz Air

Kaufmann Balázs - 27 May 2022, 6:31 pm

Meghatódtunk a kis futárok történetétől

Promó Ottó - 27 May 2022, 6:16 pm

WHO: Most még könnyedén megfékezhető a majomhimlő

Kaufmann Balázs - 27 May 2022, 6:05 pm

Bulgária 2024-ben csatlakozna az euróövezethez

Szász Zsófi - 27 May 2022, 5:46 pm

Odavághatja a hétvégét a hidegfront

Kaufmann Balázs - 27 May 2022, 5:20 pm

Az orosz vezetés népirtásra bujthat Ukrajnában

Király András - 27 May 2022, 3:29 pm

Betörtek az oroszok Szeverodoneckbe

Király András - 27 May 2022, 1:08 pm

Megjelentek a 700 forintos benzinárak a kutakon

Horváth Bence - 27 May 2022, 11:22 am

Szigorodnak a bolti akciózás szabályai

Horváth Bence - 27 May 2022, 10:20 am

16 és 14 éves lányát gyilkolta meg egy férfi Aszódon

Horváth Bence - 27 May 2022, 9:22 am

Elindult a Yettel Pay mobilfizetési platform

Promó Ottó - 27 May 2022, 7:28 am

Két év után mehetnek ismét turisták Japánba

Horváth Bence - 27 May 2022, 6:30 am