
„Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt.”
(Ian Malcolm elméleti matematikus, 1990, Nublar-sziget)
„A dinoszaurusz megeszi az embert...”
(Ellie Satler paleobotanikus, 1990, Nublar-sziget)
1969-ben jelent meg Michael Crichton első könyve, amit öt álnéven publikált regény után saját neve alatt adott ki: Az Androméda-törzs volt a címe, és egy földbe csapódott amerikai űrszondából elszabaduló, rejtélyes vírusról szólt. Egyedi és fantasztikus világa miatt óriási siker lett Amerikában, csakúgy, mint öt évvel később az Átprogramozott ember, Harold Benson története, aki epilepsziás rohamai miatt beleegyezik, hogy elektródákat ültessenek a fejébe, de gyógyulás helyett elveszíti uralmát saját tudata felett.
Crichtont néhány év alatt a technothriller műfajának megteremtőjeként kezdték emlegetni: disztópikus hangulatú könyveiben egyedülállóan ötvözte a sci-fi, a krimi és a misztikus irodalom jellegzetességeit; jellemzően az amerikai mindennapok valóságosnak – de legalábbis hihetőnek – álcázott díszletei között. Több regényéből később nagyköltségvetésű film készült (A gömb, Kongó), és az ő fejéből pattant ki az 1973-as Westworld forgatókönyve is, amiből aztán az HBO készített világhírű sorozatot – több mint 40 évvel az eredeti megjelenése után.
1983-ban kezdett dolgozni a Jurassic Parkon, eredetileg forgatókönyvnek szánta, de annyit kaszabolta az eredeti vázlatot, hogy végül úgy döntött, megírja regényben az egészet. (A könyv magyarul a fájdalmas Őslénypark címet kapta.) Megérte foglalkozni vele, mert mire elkészült, a Vészhelyzet sorozat előkészítése során baráti kapcsolatba keveredett Steven Spielberggel, aki már túl volt az E.T. és a Poltergeist sikerén, és volt fogalma arról, mitől működik a science fiction. Íróként Crichtont rettenetesen izgatták a posztmodern tudományok – különösen a robotika és a géntechnológia fejlődése – és a humánum találkozásából fakadó etikai dilemmák, a Jurassic Parkban pedig végre egy misztikus kalandregény díszletei közepette boncolgathatta ezeket.

Crichton úgy keltett életre egy varázslatos világot, hogy közben folyvást annak veszedelmeire figyelmeztetett – ezért lett történetének mitikus figurája Ian Malcolm (Jeff Goldblum), a rocksztárba öltöztetett elméleti matematikus, aki már azelőtt kongatni kezdi a vészharangot, hogy egyáltalán körülnézne a buja szigeten.
Malcolm leplezi le a tudományt, amely hatalmasabbnak hiszi magát saját felfedezésénél, és illúziójának rabjává lesz.
A Jurassic tudósai a dinoszauruszok hormonháztartásának manipulációjával igyekeznek megfékezni az állatok természetes szaporodását, de elbuknak – az élet utat tör magának, és Malcolmnak olyannyira igaza lesz, hogy percek múlva pörgőrugással teríti le egy szabályosan közlekedő Tyrannosaurus.
Spielberg zsenialitása a misztikum megteremtésében rejlett: 1993-ban tapasztalt rendezőnek számított, ugyanúgy tudott meríteni az Indiana Jones kalandjeleneteiből, ahogy a Cápa suspense-szerű vérfürdőiből. Minden összeállt, a Jurassic Park sokkal több lett egyszerű tudományos-fantasztikus mozifilmnél; egy korszakos mese született, amiben lassan, cafatról cafatra, pikkelyről pikkelyre fedték fel magukat az árnyékban bujkáló, ismeretlen lények. A Jurassic Park közel 1 milliárd dollárt hozott a Universalnak, amivel minden idők legnagyobb bevételt elkönyvelő amerikai filmje lett – amíg négy évvel később be nem mutatták a Titanicot.
Ehhez képest csalódás volt a folytatás, a szomszédos Sorna szigetén játszódó 1997-es Elveszett világ, ami képtelen volt visszaidézni Nublar varázslatos világát. Pedig a második Jurassic Parkot is Crichton írta és Spielberg rendezte, de már a stúdió által felállított szigorú időkorlátok között; hiányzott is belőle az a bátorság és mérsékletesség, ami az első részt felülmúlhatatlanná tette. A 2001-es, minden tekintetben legsilányabb harmadik epizódot már nem Spielberg, hanem Joe Johnston rendezte – ehhez az eredeti színészgárdából is csupán Sam Neillt sikerült szerződtetni, de utólag alighanem ő is megbánta a dolgot.
Crichton 2008-ban meghalt, így már nem láthatta a cirkuszi majmok módjára idomított raptorokat a komikumba forduló 2015-ös Jurassic World-ben. Ez az egyetlen Jurassic-epizód, amiben a park legalább néhány jelenet erejéig zavartalanul működik, mielőtt eluralkodik a pokol. Colin Trevorrow rendező katonai célból bevetni szánt raptorokkal és génmódosított hibrid szörnyekkel támadott, amiket fókuszcsoportos kutatások alapján kevertek ki egy laborban, hogy fenntartsák a mezei dínókkal már nehezen lázba hozható parklátogatók érdeklődését. Bizarr és önleleplező kapitalizmuskritika volt ez: még több bevétel érdekében nagyobb és félelmetesebb szörnyeket szeretne látni az őslénypark vezetése, és láthatóan ugyanez szerepelt a Universal Studios filmtervében is. Henri Wu a film egy pontján idézi is, mivel bízta meg a cégvezetés:
„Bigger, scarier, cooler.”
Trevorrow első filmje tartotta magát Crichton téziséhez: a génmanipuláció és az öncélú tudomány veszedelmes dolog, aminek a vége az lesz, hogy mindenkit meg fognak enni a hibrid szörnyetegek. Ebben a 2018-as Bukott birodalom is következetes maradt: velociraptorból és egyéb friss hozzávalókból elkészült a gombnyomásra pusztítani képes hibrid, az Indoraptor, redizájnolt külsővel, extra méretű karmokkal, 28 millió dollárt adott érte egy lelkes orosz oligarcha az illegális árverésen. Ezt leszámítva rettentően halovány film volt, egyetlen céllal: ki kellett szabadítani az őslényeket a szigetről, hogy végre megvalósulhasson Trevorrow álma, és 2022-re a dinoszauruszok benépesíthessék a Föld bolygót. Egy vulkánt kellett hozzá csupán működésbe hozni, és máris százával taposták egymást az apokalipszis elől menekülő szauruszok.
Trevorrow kamaszként bálványozta a Jurassic Parkot, és régi álma volt egy olyan világ megteremtése, amiben dinoszauruszok és emberek törékeny szimbiózisban léteznek egymás mellett. A teljes második Jurassic-trilógia ennek az ábrándnak a beteljesüléséről szólt: a western találkozása a dinoszauruszokkal (cowboy módjára összelasszózott dinócsordák), raptoros-motoros üldözés sikátorokban, felhőkarcolókon fészket rakó krétaköri szárnyasok, orvvadászat, illegális ketrecharc, és gigaszauruszok megaszauruszok ellen a humán világörökség díszletei között.



Annyi új és kétes eredetű őslény bukkan fel a Világuralomban (Jurassic World – Dominion), hogy a boomer Tyrannosaurusnak gyakorlatilag csak cameoszerep jut, és amikor a történet egy máltai paleo-feketepiacra téved, az az érzése a nézőnek, hogy ez nem is a Jurassic, hanem a Tatuin bolygó világa. Élővilágában az új Jurassic kifejezetten izgalmas, de a hülyeséget ez sem váltja ki. Harminc év alatt nagyot változtak a kereskedelmi elvárások a blockbusterekkel szemben, de így is nehéz megbocsátani annyi debilséget, amit a Világuralom 150 percébe összesűrítettek: a 165 millió dollárból készült film forgatókönyve annyira igénytelen, hogy arra a stúdió által támasztott elvárások sem adhatnak magyarázatot.
Claire Dearing (Bryce Dallas Howard) és az egykor sikeres raptoridomátor Owen Grady (Chris Pratt) visszavonultan, már-már nomád körülmények között élnek alaszkai faházukban fogadott lányukkal, Maisie Lockwooddal, aki után különleges genetikai adottságai miatt emberrablók kutatnak. El is rabolják Maisie-t egy hozzá hasonlóan különleges raptorfiókával együtt. Először akkor érezni, hogy rossz irányba tartunk, amikor Owen egy meghitt pillanatban ígéretet tesz egy velociraptornak, hogy visszaszerzi a fiókáját. (Spoiler: vissza is szerzi.) A másik szálon a régi széria nagy visszatérői szállnak ringbe: Alan Grant (Sam Neill) és Ellie Sattler (Laura Dern) közösen kezdenek nyomozásba a nagy biotech-konszern Biosyn háza táján, a Dolomitokban, ahol a gyanú szerint génmódosított paleosáskákat tenyésztenek, hogy lepusztítsák a konkurens élelmezési nagyvállalatok ültetvényeit. Malcolm kanadai életvezetési tanácsadókra emlékeztető kocsmafilozófusként tér vissza, aki világvégéről szóló ponyvákkal és előadásokkal keresi degeszre magát, mielőtt úgy dönt, hogy a régi ismerősök nyomására mégis inkább jó ember lesz.


A Universal minden korábbi fő- és mellékszereplőt, aki mozdítható volt, bevásárolt a Világuralomba, BD Wongtól Omar Syig, és ha élne, alighanem Richard Attenborough-t is betolták volna a díszletbe, legalább egy vágókép erejéig. Ami lehetséges és mozdítható volt, azt bemásolták az 1993-as eredetiből: újraforgatták Malcolm fáklyával hadonászós klasszikus jelenetét, Ellie ismét a gépházban kóvályog adó-vevővel a kezében, a T-Rex mindenkire rápislog, az élet utat tör, és még a mérget csulázó Dilophosaurus is beköszön a végjátékban, mielőtt mindenki megmenekül és mindenki összejön mindenkivel.
Nem az fájhat igazán a nézőnek, hogy a beleerőszakolt részletektől, cameóktól és gegektől a történet már a film felénél összeroskad, de a végére azt is könnyű elfelejteni, vajon akart-e valaha szólni bármiről is a Jurassic World. Hiába villant fel érdekes kérdéseket, a Világuralom a világon semmit nem mond az ember és természet közti egyensúly megbomlásáról, a modern tudomány szerepéről ennek visszaállításában, a társadalmi és egyéni felelősségről a földi ökoszisztéma megmaradásában – még annyit se, mint amennyit az eddigi Jurassic World-részek legalább megpróbáltak, Crichton eredeti meséjéről nem is beszélve. Ez tényleg csak annyi, amennyinek látszik: sok szépen leanimált dinoszaurusz üldöz megöregedett színészeket látványos díszletek között, és a végén mindenki jól meggazdagszik belőle.

Ünnepi interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel az állami M4 sportcsatorna, az ünnep pedig ezúttal a felcsúti Puskás-Suzuki kupa volt, ahol a Puskás Akadémia nemzetközi csapatokkal mérette meg magát.
A kormányfő minden évben szabadságot vesz ki, hogy jelen lehessen a tornán, és idén sem tett másként. Ez volt a 15. kiírás, tavaly sikerült először győznie az ifjúsági csapatnak.
Orbán arra fűzte fel, illetve azzal indította mondandóját, hogy megvertük szombaton az angolokat, ergo nagyon jó műhelymunka folyik a magyar akadémiákon, és így Felcsúton is. 5-6 akadémista lépett pályára a Puskás Arénában, köztük 3 egykori felcsúti nevelés (Nagy Zsoltra, Sallai Rolandra és Kleinheisler Lászlóra gondolt).
Épp belelendült volna a gondolatmenetbe, amikor váratlanul kemény kérdést kapott a riportertől:
M4: Ráadásul Nagy Zsolt talán élete legjobb meccsét játszotta, ez egy elnöknek óriási büszkeség lehet, kinevelt egy játékost, nem csak az NB1-nek, de a válogatottnak is, és egy világsztár csapat ellen ilyen teljesítményt nyújt!
OV: Igen, ki is húzom magam!
A miniszterelnök ezután Mezey Györgyöt méltatta, mint a Puskás-Suzuki kupa egyik letéteményesét, és köszönetet mondott az autógyártó cégnek is, amiért támogatja a tornát.
Meglepő fordulat volt, amikor Orbán arról beszélt, hogy az idegenlégiósokkal tűzdelt, a bajnoki címért is sokáig versenyző felnőttcsapat esetében az eredmény másodlagos - fontosabb, hogy akadémisták játéklehetőséget kapjanak, 5-6-an rendszerint a kezdőben is helyet kaptak. Ezt aztán azzal igyekezett lekerekíteni, hogy igazából a kampány miatt nem tudott sokat meccsre járni, de úgy olvasta, azt hallotta, hogy sok lehetőséghez jutnak a fiatalok.
A végén azt hangsúlyozta, hogy ők Felcsúton igazi harcos karaktereket nevelnek ki, felnőtt embereket, nem csak futballistákat.

Legalább 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről - mondta hétfőn újságírók előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az ukrán elnök elmondta azt is, hogy fogolycsere útján dolgoznak a katonák kiszabadításán, a katonai hírszerzés vezetésével.
A hírszerzés elsőszámú feladata az volt, hogy minél több ukrán katona élve kikerüljön az üzemből, és ezt sikeresen végre is hajtották – most a katonák hazajuttatása a legfontosabb cél.
Zelenszkij június 6. – ez Ukrajnában az újságírók napja – alkalmából arról tájékoztatott, hogy a háború február 24-i kezdete óta 32 ukrán és külföldi újságíró vesztette életét a harcokban. Az ukrán elnök felsorolta az összes áldozat nevét.
Az elnök arról is beszélt, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról, és ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást.
Zelenszkij szerint a világközösségben érezhetően „nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie.
Az elnök megerősítette, hogy Ukrajnát nem hívták meg június 8-ra Ankarába, ahol at török és az orosz kormány a fekete-tengeri közlekedésről egyeztet majd, feltehetően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételével.
Az Ukrinform hírügynökség szerint Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy nagyjából 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. A háború kezdete óta a hivatalos adat szerint 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg.
Jelenleg hárommillió ukrán állampolgár él ideiglenesen megszállt területen. (MTI)

Kórházba szállították Simiso Buthelezi könnyűsúlyú dél-afrikai bokszolót, miután a Siphesihle Mntungwa elleni mérkőzés 10. menetében egy ütés után úgy megszédült, hogy a meccs újraindítása öntudatlanul egy üres sarkot kezdte el öklözni.
A jelenet érdekessége az, hogy épp Buthelezi visz végig egy szép támadást, ami után a bíró meg kell szakítsa a mérkőzést.
Az akció elején viszont ő is bekap egy egyenest, ami csak másodpercekkel érezteti igazán a hatását. Akkor viszont olyannyira, hogy azt se tudja melyik sarokba forduljon. Végül egy üres sarkot vesz célba, és a levegőt kezdi el püfölni.
A játékvezető gyorsan érzékelte, hogy baj van, és azonnal véget vetett a meccsnek.
A bokszolót kórházban ápolják, és mesterséges kómába is helyezték. A hírek szerint stabil állapotban van, de néhány napig megfigyelés alatt tartják. (hvg.hu)

Nincs nyoma Dom Phillips brit újságírónak, a brazil őslakos populáció ismert kutatójának, akit a hétvégén láttak utoljára Amazonas állam Javari régiójában – egy hatalmas, folyókból és esőerdőkből álló területen, a perui határ közelében.
Phillips kollégái és ismerői azért is aggódnak, mert a kutató az elmúlt napokban többször is fenyegetéseket kapott utazótársával együtt.
Az újságíró egy korábbi kormánytisztviselő, az őslakos brazíliai törzsek védelmével foglalkozó Bruno Araújo társaságában utazott az Amazonas környékére.
Phillips, aki az Alicia Patterson Alapítvány támogatásával egy környezetvédelemről szóló könyvön dolgozik, a brazil Salvador városában él, és több mint 15 éve tudósít onnan olyan lapoknak, mint a Guardian, a Washington Post, a New York Times és a Financial Times.
A helyi őslakosok vezetői hétfőn adtak hírt arról, hogy a két férfi egy expedíció során eltűnt Atalaia do Norte várost övező folyóhálózatnál, a Javari rezervátum bejáratának közelében.
A híradás szerint Phillips és Pereira múlt héten indult el csónakkal a Lago do Jaburu nevű régióba, ahova pénteken érkeztek meg. A két férfi vasárnap reggel 6 óra körül indult el visszafelé Atalaia do Norte irányába, ami 3 órányira van, de nem érkeztek meg, így délután 2 óra körül keresőcsapatot küldtek értük.
Az őslakos közösség közlése szerint Phillips és Pereira az eltűnésüket megelőző napokban fenyegetéseket kapott. Erről további konkrétumokat nem közöltek, de azt lehet tudni, hogy Araújo korábban kapott hasonló fenyegetéseket bányászoktól és fakitermelőktől.
A Guardian azt közölte, hogy folyamatosan kutatják az információkat Phillips hollétéről, kapcsolatban állnak a brit nagykövetséggel és a helyi hatóságokkal.
Phillips 2018-ban csatlakozott Pereira egyik expedíciójához ugyanebben a régióban, akkor az Amazonas elveszett törzseiről tudósított a Guardian számára. (Guardian)

11 millió dollárért, mintegy 4 milliárd forintért kelhet el Antonio Stradivari olasz hegedűkészítő-mester egyik ritka intarziás hegedűje, amit 1679-ben készített el.
A Hellier Stradivarius a Cristie's aukciósház árverésének kiadványa szerint ez „a valaha készült legjobb Stradivarius hangszer". A hangszer elefántcsontból készült, gyémántmintákkal van berakva, aranybarnára van lakkozva, becsült ára 6-9 millió font.
A hangszer 55 éven át volt Stradivari tulajdonában, mielőtt 1734-ben, akkori áron 40 fontért eladta a wombourne-i Samuel Helliernek Angliába.
Florian Leonhard hegedűszakértő, a Christie's tanácsadója a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy nagy érdeklődésre számít, mert egy muzeális darabról van szó.
A cremonai Antonio Stradivarit a történelem leghíresebb hegedűkészítőjének tartják, több mint ezer húros hangszert alkotott; műhelyéből mintegy 600 hegedű, cselló, gitár és lant maradt fenn. A hangszerek ára nyolc- és húszmillió dollár között van.
A most árverésre bocsátott hangszer egyike azon keveseknek, ilyen állítólag csak tucat készült, amik díszítéssel készültek. (MTI)


Egy új tanulmány szerint alaposan megcsappanhat a ketchup-piac a klímaváltozás hatására a következő évtizedekben.
A ketchupot, ahogy a különböző paradicsomsűrítményeket is, ipari paradicsomból készítik, ilyet pedig elsősorban Kaliforniában, Olaszországban és Kínában termesztenek; többnyire olyan területeken, amik különösen ki vannak téve a klímaváltozás behatásainak.
A dániai Aarhus Egyetem által vezetett kutatócsoport nemrég egy matematikai modellt dolgozott ki annak megállapítására, hogy a különböző jövőbeli klímaváltozási forgatókönyvek hogyan befolyásolják majd a termelést az elkövetkező időszakban.
A Nature Food szaklapban közzétett kutatás öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának és kibocsátásának különböző szintjei alapján valószínűsítik a termelési kapacitások alakulását.
A kutatás szerint 2050-re a paradicsomtermelés körülbelül hat százalékkal csökken majd, ebben a modellek között még nincs érdemi különbség, 2050 és 2100 között azonban a használt éghajlati kalkulációktól függően, a legrosszabb forgatókönyv szerint a paradicsomtermés akár a felére is lecsökkenhet. Ezért van különleges jelentősége, hogy a globálisan termelt, mintegy 180 millió tonna paradicsom kétharmadát mindössze három ország, az Egyesült Államok, Kína és Olaszország állítja elő.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a paradicsomtermelő régiókban 2040 és 2069 között mintegy 2,6 Celsius-fokos, 2070-2099 között pedig 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés következne be, az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest, a 11 legnagyobb termesztő globális feldolgozott paradicsomtermése pedig a jelenlegi évi 14 millió tonnáról kevesebb mint hét millió tonnára csökkenne.
Az előrejelzés szerint Kínának van a legjobb esélye arra, hogy hosszabban megőrizze képességét a feldolgozóipari paradicsomtermelés fenntartására, Kaliforniát és Olaszországot sokkal negatívabban érintik majd az előre jelzett környezeti változások. (Telegraph)

Petrovai László alpolgármester Facebook-oldalán számolt be arról, hogy hétfőn délelőtt tűz ütött ki a XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal egyik első emeleti irodájában.
Az alpolgármester közlése szerint a kispesti tűzoltók 3-5 perc alatt a helyszínre értek, és gyors, szakszerű beavatkozásuknak köszönhetően gyorsan megfékezték a lángokat.
Az ünnepnap miatt az épületben a biztonsági őrön kívül senki nem tartózkodott, így személyi sérülése szerencsére nem történt. Viszont a füst, a korom és az oltáshoz használt víz miatt az anyagi kár Petrovai szerint jelentős.
Kedden a Hivatal zárva tart, a hivatal munkatársai otthonról dolgoznak majd, az ügyfélszolgálat nem nyit ki.
Egyelőre a tűz oka ismeretlen, de a katasztrófavédelem szakemberei vizsgálják a körülményeket.
A Hivatal további nyitva tartásáról és az ügyfélfogadás ideiglenes rendjéről az önkormányzati később ad további tájékoztatást.

Hétfő délután a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy újabb ismert közéleti személyiség került fel az ukrán utranacionalisták által működtetett Mirotvorec honlapjára.
Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László után Bayer Zsolt kormánypárti vezérpublicista is helyett kapott a listán, ahol az ukrán nemzet legádázabb ellenségeit gyűjtik az ukrán radikálisok, és ahol már több tízezer ember nevét és személyes adatait gyűjtik.
„Ukránellenes propagandista. A Kreml narratívájának terjesztője. Részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agresszióban. Szélsőjobboldali és ultrakonzervatív újságíró”
– jellemzi Bayer Zsolt munkásságát a Mirotvorec, és megállapítja róla azt is, hogy a miniszterelnök egyik bizalmasa, aki a kormánypárti médiabirodalom kulcsfigurája egyben.
A bejegyzésben felemlegetik Bayer egyik videóbejegyzését is, amiben hitleri gondolkodással illette Olekszandra Koval ukrán tisztségviselőt, aki arról beszélt: el kell távolítani az ukrán könyvtárakból az ukrán gondolkodásmódra veszedelmes könyveket. Szerinte egy olyan ország, ahol kormányzati beosztottak így gondolkodnak, semmi szín alatt nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.
A 2014-ben létrehozott Mirotvorec a kezdetekben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a Krím-félsziget orosz elcsatolásában és akik fegyverrel harcoltak a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel.
Később aztán olyanok adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint „Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.
2018-ban a kettős, magyar-ukrán állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok neveit és címeit is elkezdték feltölteni nyilvános adatbázisába, amiben régóta szerepel Orbán Viktor és Szijjártó Péter is, utóbbi azért, mert „támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen” és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában. (Magyar Nemzet)

Példátlannak és botrányosnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy NATO-országok nem engedték át légterükön az orosz külügyminisztérium repülőgépét Szerbiába.
Lavrov Aleksandar Vučić szerb elnököt látogatta volna meg hétfőn Belgrádban, de három NATO-tagország, Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária vasárnap este közölte az orosz diplomáciával, hogy nem engedi át légterén a külügyminiszteri különgépet.
Az orosz külügyminisztert annyira felbosszantotta az eset, hogy online nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be az őt ért sérelemről.
Lavrov itt drámaian fogalmazott, mintha legalábbis katonai offenzíva érte volna Oroszországot:
„Példátlan ez a döntés. Nem csodálom, hogy ennyire érdeklődik iránta a média. Megtörtént, ami elképzelhetetlen, felháborító cselekedet!”
Az orosz külügyminiszter egyszerre meglepőnek és cinikusnak nevezte, hogy a Nyugat „megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától”.
Szerinte ugyanis a Nyugat nem engedi Szerbiának, hogy szabadon válasszon magának politikai partnereket:
„Gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogától. Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban”
- méltatlankodott Lavrov, túl az Ukrajna ellen indított invázió 100. napján.
A külügyminiszter ezután moszkvai látogatásra hívta Nikola Selakovicot, abban reménykedve, hogy őt talán majd átengedik a légtéren.
Az orosz parlamenti felsőház alelnöke, Konsztantyin Koszacsov hétfői Telegram-bejegyzésében „rendkívül kemény”, a diplomáciai tiltakozáson túlmenő, közös gyakorlati ellenlépéseket sürgetett Oroszország és Szerbia részéről a légterüket a Lavrov gépe előtt lezáró három balkáni ország ellen. Koszacsov kijelentette, hogy a három NATO-tagország nem önállóan, hanem amerikai befolyás hatására döntött így. (MTI)


Norvégia 2-1-re legyőzte Svédországot Stockholmban a Nemzetek Ligája második csoportkörében, és két győzelmével vezeti is a csoportot, amiben Szerbia és Szlovénia kapott még helyet.
Ez még aligha volna hírértékű, de a szombati mérkőzésen történt egy jelenet, ami már annál inkább. 0-1-es állásnál, a második félidő derekán a svédek hátvédje, Alexander Milošević piszkálni kezdte a norvég világsztár Erling Haalandot a félpálya magasságában.
Haaland a meccs után azt mondta, hogy Milošević ribancnak nevezte őt, és megkérdezte, mit szólna hozzá, ha eltörné a lábát.
Nem világos mi bosszantotta fel a svéd hátvédet, bár első beszólása feltehetően arra utalt, hogy a Manchester City által frissen szerződtetett norvég játékos jövőre az egész Premier League legjobban kereső játékosa lehet.
Mindenesetre Haaland azzal válaszolt, hogy egy perccel később beverte második gólját is, és nem titkolta el Milošević előtt sem, hogy elégtételt érzett – első dolga volt odaszólni a nagyszájú bekknek:
Meccs után Haaland azt mondta, hogy a védő előbb leribancozta, aztán lábtöréssel fenyegette, utóbbira rá másfél perccel lőtte be második gólját.
Milošević tagadta, hogy ilyet mondott volna, amit azzal igyekezett aláhúzni, hogy nem beszél norvég nyelven, és a csatár se svédül, és különben is, „ami a pályán hangzik el, az ott is marad”. Azt viszont nem árulta el, hogy ha tényleg nem fenyegetőzött, akkor mit mondott Haalandnak.
Leo Skiri Ostigard, Haaland csapattársa ezzel szemben azt mondta, a legnagyobb hülyeség, amit a norvég csatárral szemben el lehet követni, ha az ember felpiszkálja provokációkkal. Annak általában ez a vége. (goal.com)

Hétfő délután Magyarország külügyminisztere a Facebook-oldalán osztotta meg friss gondolatai az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Szijjártó feltehetően azért gondolta fontosnak, hogy megszólaljon, mert ukrán politikusok egyre nyíltabban bírálják a magyar külpolitikát, ami előbbre veszi az ország gazdasági érdekeit az esetleges morális megfontolásoknál és szimbolikus politikai gesztusoknál.
A diplomáciai adok-kapok azzal kezdődött, hogy Kövér László fideszes házelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pszichés állapota felől érdeklődött. Vasárnap erre hasonló hangnemben reagált az ukrán külügy, hétfőn délelőtt Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója pedig még keményebben visszaszólt Kövérnek, és azt üzente:
„Magyarország ország Európában, amely nem érti a háború tétjeit, kérkedik kannibál álláspontjával, és szégyenteljes módon olaj-mézeskalácsra váltja az elhunyt ukrán gyerekek lelkeit.”
Erre reagált most Szijjártó, aki megértését és szolidaritását fejezte ki – Kövér Lászlónak:
„Miközben Magyarországon az elmúlt hónapokban több tízezer ember dolgozott azért, hogy segítséget nyújtsunk a háború sújtotta Ukrajnának és az ukrán embereknek, addig az ukrán politikusok folyamatosan elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról, provokálnak minket, hazugságokat állítanak és próbálnak minket befeketíteni. A köszönet hangján egyszer sem szóltak. Mindezek alapján Kövér Lászlónak teljesen igaza van, még akkor is, ha ezen az ukránok felháborodnak.”

Kedden a Nemzetek Ligája második csoportkörében Olaszország Magyarországot fogadja a cesenai Stadio Dino Manuzziban, és ez igen különlegesnek meccsnek ígérkezik a vendégek szövetségi kapitánya, Marco Rossi számára, aki először irányíthatja hazája ellen a magyar válogatottat tétmérkőzésen.
Nem csoda, ha az olasz sportsajtót is foglalkoztatja a magyar csapattal már a 2020-as EB-n is jól szereplő Rossi munkája, a Calciomercato például hosszasan idézte a szakember nyilatkozatát a keddi találkozó előtt.
A kapitány szerint Magyarország megérdemelten győzte le szombat este Anglia válogatottját Budapesten, mert koncentráltan és motiváltan játszott, 1-0 után több lehetősége is volt arra, hogy újabb gólt szerezzen, köztük egy hatalmas ziccere is.
Rossit persze főleg az olaszokról kérdezték, és arról beszélt, hogy az olaszok pechesen estek ki a világbajnoki selejtezőkről, mert az a szerencse, ami az EB-n mellettük volt, ezúttal elpártolt mellőlük – és a győzelemhez erre is szükség van:
„100-ból egyszer nyerhette meg azt a meccset Észak-macedónia, és épp ezt az egyet rendezték meg március 24-én. (...) Mennyi az esélye annak a selejtezőben, hogy Jorginho, a csapat legjobb büntetőjátékosa egymás után kétszer is hibázik? Csak egy kellett neki, és Olaszország máris kvalifikálta volna magát.”
Rossi arról is beszélt, hogy helyes döntés volt az olaszoknak kitartani Roberto Mancini szövetségi kapitány mellett, mert nincs értelme kidobni a gyereket a fürdővízzel együtt. „Az egyetlen alternatíva Carlo Ancelotti lehetett volna, aki nem állt rendelkezésre, így helyes olyasvalakivel folytatni, aki bizonyította, hogy képes nyerni.”
Aztán viszont komoly kritikával illette az olasz futballvezetést. Szerinte a kiesés komoly figyelmeztetés a Serie A és a szövetség, a FIGC számára is arról, hogy Olaszország valóban bajban van.
„Stadionok tekintetében Magyarországon is százszor jobb a helyzet, mint Olaszországban. Itt az első és a másodosztályban minden klubnak van saját modern stadionja, edzőközpontja, hely az akadémiáknak, és a fiatalokra koncentrálnak.”
Rossi kiemelte, hogy Olaszországban a stadionok rettenetesen régiek és borzalmas állapotban vannak: „Elmentem Nápolyba, hogy megnézzem az egyik játékosomat az RB Salzburgban, de végül a tévén keresztül néztem meg a meccset, mert a lelátóról semmit sem lehetett látni, olyan messze van a pályától.”
Az interjúban felsorolták Rossi eredményeit, csapata helytállását Horvátország, Németország és Franciaország, majd Anglia ellen – és már azt latolgatták, hogy talán ki is nőtte a magyar kispadot. A kapitány erre így reagált:
„2025 decemberéig van szerződésem a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, amikor a jelenlegi elnök (Csányi Sándor) mandátuma lejár. Mindig a következő meccsre készülök, mert továbbra is jól akarunk teljesíteni, és hálás vagyok azoknak, akik lehetőséget adtak, hogy megmutathassam, mit tudok. Azon a napon, amikor más utat választok, azt nyíltan, egyenesen és korrekten fogom megtenni.”

Hatalmas meglepetésre Szoboszlai Dominik tizenegyesből lőtt góljával Magyarország 1-0-ra legyőzte Angliát a Nemzetek Ligája csoportmeccseinek első fordulójában a Puskás Arénában.
Magyarország nagyon nehéz csoportba került a Nemzetek Ligájában, mégis lépéselőnybe került, miután szombat kora este hazai pályán legyőzte az angolokat. A csoport másik meccsén szombat este Olaszország Németországot fogadja.
Anglia nem csak történelme miatt látszott veszedelmes ellenfélnek, de jelene miatt is: övék a világ egyik legjobb csapata, a 2020-as (2021-ben megrendezett) Európa-bajnokságon döntőig jutottak, 22 tétmérkőzés óta veretlenül érkeztek Magyarországra, ott lesznek az év végi katari világbajnokságon is, fiatal támadóik a világ legjobbjai közé tartoznak.
34 ezer néző előtt rendezték meg a mérkőzést Budapesten, ami azért lephette meg a vendégeket, mert eredetileg zártkapusként hirdették meg a találkozót - az angol szövetségi kapitány szóvá is tette a dolgot a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón. Az Európa-bajnokság után ugyanis az UEFA megbüntette a magyarokat diszkriminatív szurkolói viselkedés miatt és három zártkapus mérkőzést írt elő Budapesten.
A büntetést a magyar szövetség azzal játszotta ki, hogy a szabályzat 14 év alattiak számára korlátlanul engedélyezi az ilyen meccseken való részvételt, így nagy többségében gyerekek szurkolhattak a helyszínen; őket mintegy 3300 felnőtt kísérhette el a Puskásba.
A meccsen a magyarok nagyon bátran és jól játszottak, végig méltó ellenfelei voltak az angoloknak, sőt, egyes szakaszaiban fölé is nőtt ellenfelüknek. Pedig az angolok erős kezdővel álltak fel, még úgy is, hogy avattak újoncokat is - pályára lé
Az első félidőben Nego, Nagy Ádám és Schafer András dominálta a pálya közepét, és a magyarok többet passzoltak, többet birtokolták a labdát, és helyzetük is több volt.
A 13. percben Nagy Ádám passzolt Negóhoz, ő Szoboszlait indította, de a lipcsei csapat sztárja gyengén lőtt, és bár átjutott a labda Pickford kapuson, Coady tisztázott.
Negyed órával később, a 30. percben Nagy Zsolt lőtt kevéssel a balösszekötő helyéről, az angol kapus ezúttal védeni tudott. Alig pár perc telt el, amikor egy labdaszerzés után Szalai Ádám a félpályáról néhány méterrel emelt kapu mellé.
A második félidő első felében a magyarok kifejezetten dominálták a meccset, Anglia többször percekre beszorult a kapuja elé. A vendégek épp átvették volna a meccs irányítását, - bejött Jack Grealish, Bukayo Saka, Reece James - amikor a 65. percben egy beadás után James ütközött Nagy Zsolttal, a játékvezető büntetőt ítélt, amit Szoboszlai magabiztosan vágta a jobb sarokba.
Ettől fogva az angolok átvették a meccs irányítását, de hiába jöttek be nagy nevek, hiába domináltak, nem tudtak tiszta ziccereket kialakítani - sőt, a 81. percben Kleinheisler lövése után Schafer mindent eldönthetett volna, de a kapuval szemben a kapu fölé lőtt.
Magyarország, ha szerencsésen is, és egy könnyűsíppal befújt tizenegyessel, de jobban megérdemelten győzött, jobban játszott Angliánál, és ezzel előnyből várhatja a Nemzetek Ligája második fordulóját.
Legutóbb 1962-ben, a chilei világbajnokságon győzte le Magyarország Angliát, 2-1-re, Tichy Lajos és Albert Flórián góljaival.

Húsz éven keresztül praktizált családorvosként Vancouverben, hét éven át kezelt gyógyíthatatlan betegeket a Vancouveri Kórház Palliatív Ellátási Egységénél, később tíz éven át gyógyított drogfüggőket a város Downtown Eastside negyedében, ahol egész Amerikában a legmagasabb a kábítószer-használók, hajléktalanok, szexmunkások és mentális betegek aránya. Nyíltan beszélt munkamániájáról, amit személyes traumáival magyaráz, tizenegy éve mégis visszavonult a klinikai munkától. Miért?
Nem akartam többé praktizáló orvos maradni, de ezzel együtt nagyon is aktív maradtam. Sok mondanivalóm van az emberi fejlődésről és azokról a társadalmi körülményekről, amik többnyire aláássák egészségünket. 78 évesen már sokkal inkább író vagyok mint orvos, de orvosi szempontból írok.
A nemzetközi egészségügyi statisztikák katasztrofálisak. Már a Covid-19 előtt évtizedeken keresztül csak romlottak. A modern nyugati társadalmakban vírus módjára terjednek a krónikus betegségek: miközben a gazdasági fejlődés folyamatos, egyre betegebbek vagyunk. Olyan civilizációs jelenségekre kell gondolni, mint az autoimmun betegségek, a gyerekkori mentális- és figyelemzavarok, a függőségek, és a mindezek nyomában sokasodó öngyilkosságok.
Az Egyesült Államokban, a világ sok szempontból legcivilizáltabb országában ezek mára tömeges méreteket öltöttek. Nem vagyunk egyensúlyban magunkkal és a környezetünkkel sem. Fontos lenne, hogy az emberek megértsék, az egészségük nem csak egyéni sorskérdés vagy felelősség, hanem körülmények függvénye is egyben.
Két legtöbbet idézett könyve - A test lázadása (2003), A sóvárgás démona (2008) - középpontjában egyaránt gyermekkori traumák állnak. Előbbi betegségeink, utóbbi a függőségeink pszichés eredetét tárja fel különböző élettörténetek százait bemutatva. Léteznek vajon traumák, amik mindannyiunkban közösek?
Létezik egy tévhit, hogy trauma csak valami katasztrofális esemény következménye lehet - egy szülő halála, elhagyás, erőszak, érzelmi terror, szexuális zaklatás, alkoholizmus, háború. Ezek mind rettenetesen fájdalmas élmények és körülmények, amik döntően befolyásolják későbbi életútjainkat - a trauma fogalma ennél mégis sokkal tágabb kört jelöl.
A szó annyit tesz: seb, sebesülés. Lehetünk-e sérültek anélkül is, hogy katasztrofális dolgok történnének velünk? Természetesen igen. A kisgyerekeket ugyanis rettenetesen könnyű megbántani - akár jószándékkal is. A mai napig gyakorlatban vannak olyan nevelési gyakorlatok, amik lelkileg bántják a gyerekeket.
1944-ben, a náci bevonulás idején születtem Budapesten egy zsidó család gyermekeként. Anyám rendkívüli stressz alatt volt kénytelen kihordani engem. Ám ha nem így történt volna, akkor sem biztos, hogy ne volnék ma traumatizált. Nemrég olvastam édesanyám naplóját, amit akkoriban vezetett. (Erről felvétel is készült az On the Spot 2019-es dokumentumfilmjének egyik jelenetében - RPD) Azt írta: „fiam, megszakad a szívem, mert másfél órája sírsz, hogy etesselek, de megígértem az orvosnak, hogy csak négyóránként szoptatlak meg, és még egy félóráig nem emelhetlek fel.”
Az efféle visszautasítás akkor is traumatikus élmény, ha nem egy háború közepén történik. Az üzenet, amit a gyerekként kaptam, hogy hiába próbálok kötődni - egyedül vagyok, nem akarnak hozzám kapcsolódni; feltétele van annak, hogy szeressenek. Egyes orvosok mai napig gyakran azt tanítják a szülőknek: ne emeljék fel a gyerekeket, ha sírnak, aludják csak át az éjszakát.
A legfontosabb dolog ezzel szemben, amire a csecsemő ép fejlődéséhez szükség van, a feltétel nélküli kötődés megteremtése anya és saját maga felé. Az ezzel ellentétes gyakorlat pusztítóan hat az érzelmi fejlődésre - magányt, félelmet, szorongást szül. Sokan a nevelés későbbi szakaszában is ráerősítenek erre a mintázatra: több helyen máig tanítják azt tanítják a szülőknek, hogy ha a kétéves gyerek dühbe gurul, büntetésből vonják meg magukat tőle, amíg meg nem nyugszik.
A mai világban a szülők rengeteg különböző stresszhatás alatt élnek: politikai, pénzügyi, társas és fogyasztói elvárásoknak is meg kell felelniük. Kutatások igazolják, hogy ez már a terhesség idején hatással van a gyerek agyfejlődésére. A gyerekek mélyen magukba szívják a feszültséget, és személyessé teszik azt. Ha meg akarod tudni, mennyire konfliktusos egy házaspár viszonya, mérd meg a gyerek vizeletében a kortizol, azaz a stresszhormonok szintjét. Tökéletesen meg fogja mutatni.
Létezik élet trauma nélkül? Vannak köztünk nem traumatizált emberek?
A mai világban szinte alig. Ennek elsősorban a modern társadalmak folyamatos atomizálódása az oka. Hosszú évezredeken át az emberek vándorközösségekben éltek; és persze az is sok egzisztenciális bizonytalansággal járt, de a gyerekek mindig a felnőttek körül voltak, soha nem maradtak magukra sem a csecsemők, sem az idősek. Jelenlegi társadalmi berendezkedésünk ezzel szemben az egyéni érvényesülést jutalmazza - ennek nyomában a magányosság, ahogy a szorongásos betegségek, járványként terjed. A sok esetben magukra hagyott gyerekek nem tudnak kapcsolódni sem szüleikhez, sem máshoz, és képtelen artikulálni szorongásaikat. Fontos szerepe van a betegségek kialakulásában a körülményeknek és a genetikának - de ezeknek az eltemetett szenvedéseknek legalább akkora.

Ha a társadalmi berendezkedés újratermeli ezeket a stresszhelyzeteket, hogyan várhatjuk el az egyénektől traumáik felismerését, és a velük való szembenézést?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert a társadalmi elvárások elképesztő súllyal nehezednek az egyénekre, miközben ezek a kényszerek egyáltalán nem támogatják az egészségüket és kiteljesedésüket. Egyfajta elkapcsolódásra szükség van - de nem a kapcsolatainktól vagy a közösségeinktől, hanem azoktól az elvárásoktól, amiket a fogyasztói kultúra megkövetelni látszik tőlünk. Meg kell teremteni azt a teret, amiben jobban oda tudunk figyelni az érzéseinkre; ahelyett, hogy elnyomjuk azokat. A traumáink nem rejtőzködnek, kifejezik magukat, lelki problémákkal, frusztrációkkal, diszfunkcionális kapcsolatokkal, függőségek vagy betegségek útján. A kérdés az, hogy időben meglátjuk, megértjük-e a jeleket. Sokan sajnos csak azután kezdik feltérképezni a traumát előidéző okokat, amikor már fellépett a baj.
1944 januárjában a budapesti gettóban született, és még csecsemő volt, mikor édesanyja öt-hat hétre rokonainál hagyta, mert csak ott tudhatta biztonságban. Felnőttként krónikus figyelemzavarral küzdött, – erről később könyvet is írt Szétszórt elmék címmel –, és munkamániába menekült. Rendszeresen mesél történetéről, arról viszont keveset tudni, hogyan ismerte fel saját traumájának mintázatait.
40 éves korom után a házasságom válságossá vált, gyermekeim az iskolában érzelmileg elszigetelődtek, depressziós lettem, elbarikádoztam magam a családomon belül, a figyelemzavarom tünetei súlyosbodtak. Túl sok minden utalt arra, hogy eluralkodott az életemen a stressz, és ez nem lehet csak a körülmények összjátéka.
Olvasni kezdtem a vonatkozó irodalmat, terápiára jártam, kezdtem közelebbről megismerni saját magamat; ekkor akadt a kezembe a lengyel származású francia-svájci pszichoterapeuta, Alice Miller A tehetséges gyermek drámája (Das Drama des begabten Kindes, und die Suche nach dem wahren Selbst, 1979) című könyve.
Akkor már hosszú ideje családorvosként dolgoztam Vancouverben - nem csak páciensekkel, de családokkal, élettörténetekkel volt dolgom; nap mint nap széles rálátásom nyílt a betegségek hátterére és dinamikájára. Arra lettem figyelmes, hogy nem véletlenszerűen betegednek meg az emberek. Kezdtem látni a mintákat, és hogy a családi légkör milyen erősen befolyásolja az egyén egészségét.
A személyes traumám nem abban állt, hogy az édesanyámtól el kellett szakadnom, hiszen magára az eseményre nem emlékszem. A történésre adott érzelmi reakció - hogy „nem kellek” - viszont rögzül az idegrendszerben, és későbbi felnőttkori reakcióim mintáját képezi. Ha bármi okból a feleségem nem volt jelen, amikor szükségét éreztem, ugyanaz a visszautasítottság és mély fájdalom lett rajtam úrrá, mint amit kisgyermekként éreztem – dacára, hogy ő nem tett semmi rosszat.
A gyakorló orvostudomány nem kezeli alapvetésként a mentális-lelki és a fizikai egészség közti összefüggéseket, miként azt sem, hogy egyes krónikus betegségek illetve függőségek kialakulása fájdalmas érzések elfojtásának következménye lehet. Mennyire van elszigetelve ezzel a megközelítésével az orvostársadalomban?
Nem vagyok vele egyedül, sőt, sokan gondolkodnak hasonlóan, csak az orvostudomány alapvető megközelítésében ez a szemlélet még nem jelent meg.
Selye János, kitűnő osztrák-magyar származású kanadai orvos, aki a stresszkutatás nagy úttörője volt, már a '30-as évektől kezdődően leírta a stressz fizikai hatásait, sőt levezette azt is, hogy a mai világban a legnagyobb stresszbenyomások érzelmi természetűek. Selye azt is tudta már, hogy a legnagyobb stresszhatást az fejti ki, ha másnak akarod mutatni magad, mint aki vagy.
Az erdélyi származású amerikai orvoskutató, Weisz Soma 1938-ban már arról tartott előadást a Harvard orvostanhallgatóinak, hogy az érzelmi hatások nagyon fontosak a betegségek kialakulásában - és még fontosabbak azok kezelésében. Ez elhangzott a világ legjobb egyetemén nyolcvan évvel ezelőtt, majd megjelent az American Medical Association folyóiratában is.
Azóta számtalan kutatás igazolta a stressz és a betegségek illetve függőségek közötti szoros kapcsolatot, de az orvostudományi gyakorlatban mégsem jelentek meg ezek a szempontok; az orvosképzés, a megelőzés módszereinek területein éppúgy nem, ahogy az orvos-páciens kapcsolatokban sem. A hasonlóan gondolkodó orvosok, bár egyre többen, de még mindig kisebbségben vannak. Az ilyen tudományos szemlélet megváltoztatásához valószínűleg több időre van szükség.
Hogyan várható el a specializálódott szakorvosoktól, hogy holisztikusan kezeljék pácienseiket, pszichés hátterüktől indulva a konkrét tünetek kezeléséig? Nem illúzió ez? És nem kapacitás kérdése egyben?
Ez társadalmi belátás kérdése. Az Egyesült Államokban egy orvos napi praxisa során átlag 6 perce jut egy betegre. Ez rettentően kevés, de még 6 perc alatt is fel lehet tenni egy betegnek a megfelelő kérdéseket, ami segíthet őt rávezetni a betegség vagy a függőség kiváltó okaira. De hogy is ismerné fel az orvos a betegségek vagy függőségek mögött húzódó lelki traumákat, ha nem kapja meg az erre vonatkozó megfelelő képzést?
Ugyanez a mintázat érvényesül az oktatási rendszerben is. A pedagógusok nem kapnak elegendő orvostani képzést arról, hogy miként épül fel és milyen ütemben fejlődik a gyermeki agy, milyen korban, milyen behatások mentén fejleszthető leghatékonyabban.
A gyermek agyának fejlődése már a szülés előtt elkezdődik, de csak felnőttkorban ér véget. Az iskolának ennél fogva nem az a lenne legfontosabb szerepe, hogy beleverje a gyerek fejébe, hol halt meg Petőfi Sándor és mikor történt a waterlooi-i csata. Hanem úgy fejleszteni a gyermekek agyi és érzelmi kapacitásait, hogy abból a gyermekből minél befogadóbb, minél könnyebben alkalmazkodó, önállóan gondolkodni és dönteni képes felnőtt ember válhasson.
Az a gyerek, akiben ezek a kompetenciák és képességek kialakulnak, később önszántából ismerkedik meg a tényekkel, mert igénye lesz arra, hogy bővítse a tudását. Sajnos a képességek fejlesztése helyett a modern oktatási rendszerek témákkal és viselkedéssel foglalkoznak. A tanárainkat egyszerűen nem tanítjuk meg arra, hogy az emberi agy az érzelmi behatások nyomán fejlődik.
Nem léteznek olyan oktatási rendszerek, akár a skandináv országokban, ahol ezek a szemléletek rendszerszinten érvényesülnek?
Komplett rendszereket nem ismerek. De hál'istennek vannak már iskolák sok helyen, ahol ilyen elvek mentén oktatják a gyerekeket. Még Magyarországon is.
A Sóvárgás démona című könyvében hosszan érvel amellett, hogy a függőség, legyen az drog, szerencsejáték, munka, vásárlás, valójában menekülés a traumák okozta szenvedés és fájdalom elől, és mítosz, hogy függőségeink genetikus módon vagy valamiféle hajlamként öröklődnének. Ha ez igaz is, nem mentjük fel ennek hangsúlyozásával az egyént a felelősségvállalás alól?
Nem a felelősséget veszed le ezzel az egyén válláról, hanem a szégyent. A megértés az első lépés a gyógyulás, önmagunk megértése felé. Ha értjük, mi a fájdalom, a stressz, a düh, az agresszió vagy a függőség forrása, már nem gyűlöljük magunkat annyira azért, amit ennek hatására cselekszünk. Tíz év alatt egyetlen drogfüggő nővel sem találkoztam a Downtown Eastside-on, akit ne erőszakoltak volna meg gyermekkorában. Egyetlen eggyel sem. Olyan fájdalmas az érzelmi valóság számukra, ami csak szerhasználattal elviselhető. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene felelősséget vállalniuk a tetteikért - épp ellenkezőleg. A felismerés elősegítésével teremtünk esélyt számukra, hogy szembenézzenek valóságukkal.
Hasonló állítást fogalmaz meg a nemrég megjelent Wisdom of Trauma (A trauma bölcsessége) című dokumentumfilmben is - az elítéltekkel kapcsolatban. Börtönpopulációkon végzett kutatások igazolták már, hogy a fogvatartottak túlnyomó többsége a társadalom legtraumatizáltabb, leginkább kirekesztett, elszegényedett rétegeiből kerül ki.
Ha segítesz a fogolynak megérteni, miért tombol benne az erőszak; ha segítesz a függőt rávezetni, honnét a fájdalom, ami elől menekül - megadod számára az esélyt, hogy ne gyűlölje magát olyan mélységesen, és tudjon kapcsolódni saját magához. Joga van érteni, hogy amit tett, valójában egy múltbéli traumára adott érzelmi reakció kivetülése. Ez nem felmentés. Senki nem mondja az elítéltnek, hogy nem a te hibád, ha megöltél valakit, mert az apád kiskorodban agyba-főbe vert. De ha megérted, hogy mindez a fájdalmadból ered, könnyebben bocsátasz meg magadnak, és tartod kézben az érzelmeidet.
Kanadában a bennszülöttek a lakosság 4 százalékát teszik ki, de a börtönpopulációban az arányuk 30 százalék. A nőnemű fogvatartottak fele bennszülött származású. Miért? Mert generációkon át ők képezték a kanadai társadalom leginkább üldözött, bántalmazott, szexuálisan kizsákmányolt csoportját.
Ferenc pápa épp néhány hete fordult bocsánatkéréssel a kanadai őslakos népességhez a kínzások miatt, amit elszenvedtek az állami támogatású egyházi iskolákban a XIX. századtól kezdve, ahova azért kényszerítették őket, hogy elszigeteljék őket kultúrájuktól és közösségeiktől. Beléjük akarták verni a kereszténységet.
Sajnálja hogy egyes papok zaklatták és terrorizálták az őslakos gyerekeket, mondta. Semmitmondó és szánalmas bocsánatkérés volt - olyan, mintha a németek ma azt mondanák, nagyon sajnáljuk amit egyes német katonák tettek a zsidókkal, a szlávokkal vagy a romákkal a II. világháború idején.
A társadalomnak nem csak a bűnelkövetők büntetéséről kötelessége gondoskodnia, de meg kell értenie annak mögöttes okait, és megadni a lehetőséget az elkövetők számára a gyógyuláshoz is. Máskülönben ezek a traumák és fájdalmak folyamatosan újratermelik saját magukat.

A vallás szerepét mára átvette a globális tömegkultúra, – a bulvár, a szórakoztatóipar, a sport – aminek egyik társadalmi funkciója a traumatizált egyének integrációja. Nem fontos dolgokkal kötjük le a figyelmünket, hogy elnyomhassuk fájdalmas érzelmi valóságunkat – erről beszélt a 444-nek két éve. A Wisdom of Traumában már egyenesen azt állítja: társadalmi berendezkedésünk újratermeli a stresszt, hogy aztán feloldozást kínálhasson rá – a social media, a drogok, a szerencsejáték és egyéb függőségek formájában. Ha viszont a fogyasztói társadalom folyamatosan újratermeli a stresszhelyzeteket, hogyan gondolhatjuk ezt ebben a rendszerben megváltoztathatónak?
Kelet-Európában és Magyarországon az emberek évtizedeken át szenvedtek a kommunista vezetés alatt. A rendszer összeroppant, mert igazságtalan és fenntarthatatlan volt. Semmilyen rendszer nem tart örökké.
Rá kell jöjjünk, hogy a stresszbetegségek tömeges terjedése, a depresszió, a függőségek mind annak jelei, hogy ez a rendszer sem szolgálja a szükségleteinket.
Orvosként nem tudom kiírni receptre, miként épüljön fel a világunk - ez egy társadalmi kérdés; csak diagnózist tudok felállítani.
Az önzésre, agresszióra és kizsákmányolásra épülő társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlan, egész egyszerűen azért, mert szembemegy az emberi természetünkkel. Egy pillanatilag sem állítom, hogy valamiféle kommunista szemlélethez kéne visszatalálnunk - mégis valami közösségibb megközelítés szerint kellene élnünk az életünket.
Közösségként kell eldöntenünk, hogy így akarunk-e élni; vagy létezhetnek-e az együttélésünknek emberibb keretei; lehet-e másként nevelni és tanítani a gyerekeket, gondozni az elesetteket, időseket, betegeket, elítélteket.
Globálisan folyamatosan nő az átlagosan várható élettartam, történeti távlatban látványosan és tendenciózusan csökken az éhezés, fejlődik az orvostechnológia, és mind több betegségre találunk gyógyírt. Ezek is a jelenlegi társadalmi és civilizációs berendezkedés eredményei.
Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben történtek brilliáns felfedezések; mind technológiailag, mind a kutatások területén. A fertőző betegségeket, mint a gyermekbénulás vagy a mumpsz, gyönyörűen kiküszöböltük, az egészségügyi higiénia területén óriási előrelépések történtek; az emberek sokkal jobban esznek mint 150 évvel ezelőtt, és persze az oltások elterjedésével a járványokat is visszaszorítottuk.
Viszont a krónikus betegségekkel szemben, különösen ami az autoimmun és a fiatalkori mentális betegségeket illeti, majdhogynem tehetetlen az orvostudomány - éppen azért, mert nem vizsgálja a társadalmi, a pszichés és a fizikai jelenségek összefüggéseit. Ugyanez igaz a cukorbetegség vagy a szívproblémák esetében. Ezt a helyzetet használja ki a gyógyszeripar, ami nem a rendszerszintű problémamegoldásban érdekelt, a betegségek jelentős részét ezért is kezelik szteroiddal, szintetikus kortizol-származékkal, azaz stresszhormonnal.
Egy kanadai bennszülött nő esetében hatszoros a kockázata a krónikus ízületgyulladás, a reumatoid arthritis kialakulásának - szemben a többségi kanadai társadalom női tagjaival. Ezekben a közösségeknek soha nem fordult elő ehhez hasonló autoimmun betegség a gyarmatosítás előtt. A közösségeiket ért traumák és azokból fakadó stressz eredményezi ezek tömeges elterjedését.
Amerikában a lakosság 70 százaléka legalább egy gyógyszert szed, 50 százalék legalább kettőt - cukorbetegségre, szívproblémákra, magas vérnyomásra és így tovább. A leggazdagabb ország a világon, amelyik egyben az egyik legbetegebb is. Senki nem gondolhatja, hogy ez rendben van.
Mi az első, ami eszébe jut egy olyan mészárlás után, mint ami nemrég történt Buffalóban vagy a texasi Uvalde városában?
Rap Brown, a fekete emberi jogi aktivista mondta a '60-as években, hogy „az erőszak pont annyira amerikai, mint a meggyes pite”. Ez jut eszembe. És nem csak a tomboló rasszizmus miatt, hanem mert a feketék már évtizedekkel korábban megtapasztalhatták, az elnyomás évei alatt, hogy az amerikai társadalom egyszerűen megbetegedett. A Texasban gyilkoló fiatal fiú, és a hozzá hasonló elnyomott fiatalok tele vannak fájdalommal és gyűlölettel. Tudjuk, hogy Salvador Ramosnak zavart családi élete volt, édesanyja magára hagyta, az iskolában csúfolták, többek között azért, mert szegény volt. Fájdalom, gyűlölet, és a lehetőség, hogy fegyverhez jusson. Ennyi kell csak. Katasztrófa.
Ha a világot gyermekként rettenetes helynek ismered meg, agresszívnak, gyanakvónak és versengőnek kell lenned, hatalmat kell szerezned ahhoz, hogy biztonságban érezhesd magad - mondja a Wisdom of Traumában a modern kor autokratáira, Bolsonaróra, Putyinra, Hszire és mindenek előtt Donald Trumpra utalva. Tudjuk, hogy mi köti össze ezeket az embereket?
Hitlertől Sztálinig a legvéresebb kezű diktátorokról mind tudjuk, hogy családi környezetükben súlyos bántalmazásoknak voltak kitéve - valósággal kínozták őket. Putyin nem várt gyerek volt, úgy is bántak vele, egész gyerekkorában nélkülözött, Leningrád ostromát is át kellett élnie, verekednie kellett az iskolatársaival, hogy ne nyomják el teljesen. Világuk sötét hely, ahol csak akkor maradhatsz életben, ha fegyvert ragadsz.
Trump unokahúga, Mary L. Trump klinikai szakpszichológus egész könyvet írt arról, hogyan terrorizálta és alázta meg a gyerekeit a későbbi elnök apja. Nem véletlen, hogy testvére alkoholizmus áldozata lett. Trump önéletrajzában több helyen is ír arról, hogy a világ borzalmas hely, ahol az erősebb kutya győz, ahol mindenki irigy, és a saját barátaidban sem bízhatsz.
Ki akar hatalmat? Aki érzelmileg kiszolgáltatva érzi magát, aki nem képes uralkodni az érzelmi kapcsolatain, és ezért minden helyzetben kontrollban akar maradni. Hitler megnyomorított gyermekkorának és érzelmi életének is nagy irodalma van. Ezek az emberek azért akarnak hatalmat minden áron, ha kell, emberéletek tömegeinek árán is, mert gyengének és kiszolgáltatottnak érzik magukat érzelmileg.
Most Putyinról esik szó főleg - de arról is érdemes beszélni, milyen lélekállapot kellett George W. Bushnak ahhoz, hogy több százezer ártatlan ember haláláról döntsön Irakban. Ne legyünk álszentek: ezek a minták a mi világunkban is jelen vannak.
Az elmúlt tíz évben népszerűek lettek a munkái, az ősszel megjelenő új könyvét (The Myth of Normal: Trauma, Illness, and Healing in a Toxic Culture) óriási várakozás előzi meg az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában is. A pszichológiáról zajló közbeszédet így jelenleg két kanadai szakorvos, ön és Jordan B. Peterson határozzák meg - ami azért is izgalmas, mert látványosan mást gondolnak a korszellemról. Mit gondol róla? Ismeri személyesen?
Nem ismerem, sosem találkoztunk, de érdekes karakternek találom, bár inkább mint kulturális jelenséget, semmint személyiséget. És azért ő sokkal híresebb és ismertebb nálam. Peterson a társadalmilag izolálódott, antifeminista jobboldali fiatalok apafigurája Kanadában. Sokat tanít a személyes felelősség fontosságáról, ami jó dolog, meggyőző fellépése van.
Viszont ha valaki ír egy könyvet az élet 12 szabályáról, majd súlyos függőségbe zuhan, amibe kis híján belehal, és autoimmun betegsége keletkezik, érdemes feltennie magának a kérdést, hogy vagy a szabályokkal van valami gond, vagy esetleg nem követte őket kellőképpen. Mi volt ehelyett az ő reakciója? Írt még 10 szabályt az élethez. Mit lehet erre mondani?
Az arroganciája valamiféle érzelmi elfojtásból eredhet; én legalábbis úgy látom, hogy előadásai alatt mintha fuldoklana a dühtől, még ha ezzel láthatóan nincs is feltétlen tisztában. És valósággal kultiválja az érzelmek elfojtását. Kétségtelen, hogy nagy hatást képes kifejteni a környezetére, de hogy fontos is lenne, kétlem. Inkább a pillanat embere. Nem hinném, hogy tíz év múlva még olvasni fogják a könyveit.

Olga Szkabejeva, az orosz állami Rosszija 1-es számú tévécsatorna műsorvezetője és politikai megmondóembere hétfőn már arról beszélt élő adásban, hogy ki kell jelenteni: elkezdődött a harmadik világháború, és nem elég Ukrajnát lefegyverezni, hozzá kell látni a NATO demilitarizálásához.
Szkabejeva, aki ismert kommentátora az állami csatornának, arról is beszélt, hogy vége a „különleges műveletek” időszakának, és már nyílt konfliktus zajlik a NATO és Oroszország között.
Szkabejeva az elmúlt 8-10 évben az orosz propandacsatornák egyik legismertebb arca lett; korábban a Vesti.doc című szerzői műsor házigazdája volt, 2016 óta pedig férjével, Jevgenyij Popovval közösen vezeti a 60 perc című politikai talkshow-t. 2018-ban részt vállalt a Szergej és Julija Szkripal megmérgezésével kapcsolatos brit nyomozás lejáratására tett kísérletben.
Az Alekszej Navalnij nevével fémjelzett Korrupcióellenes Alapítvány 2021. júliusában közzétett oknyomozása szerint az állam által többszörösen kitüntetett Szkabejeva és Popov több mint 300 millió rubel - 4 millió dollár - értékű moszkvai ingatlannal rendelkeznek; mindketten az orosz propagandagépezet ismert és megbecsült tagjai.
Az ezzel együtt sem egyértelmű, hogy ez a betét pontosan kinek szól és van-e mögötte jól artikulált politikai szándék, az orosz propanganda legalábbis ellentmondásos üzeneteket fogalmazott meg az elmúlt időszakban.
Márciusban például az agressziót erősen kritizáló hangok szólaltak meg az állami Zvezdva TV adásában, nem sokkal azután, hogy egy orosz újságíró nő háborúellenes feliratokat mutogatva rontott be a Rosszija 1 hírműsorának stúdiójába. Az elmúlt hetekben aztán folyamatosan durvulni kezdett a hangnem: április végén, szintén a Rosszija 1-en Vlagyimir Szolovjov műsorvezető már arról lamentált, hogy kész akár meghalni Oroszországért, ha Vlagyimir Putyin elnök úgy dönt, hogy előveszi a nukleáris fegyvereket.
Nemrég aztán Mihail Hodarjonok egykori tiszt, jelenlegi védelmi elemző volt az egy orosz állami tévé beszélgetős műsorának vendége, és arról beszélt, hogy most már az egész világ Oroszország ellen van, nincs hova hátrálni.

Kisiklott az Ócsáról Kőbánya-Kispestre tartó S21-es személyvonat 2022. május 31-én reggel. A MÁV balesetelhárításának dolgozói hamar a helyszínre siettek. A balesetben senki nem sérült meg.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

30 nap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy San Diego-i orvost az Egyesült Államokban, aki a koronavírus-járvány kitörése idején azt terjesztette, hogy biztos gyógymód van a kezében.
Jennings Ryan Staley a Skinny Beach Med Spa nevű vállalkozása nevében kiküldött hírleveleiben azt állította, hogy biztos megoldás van a kezében a Covid kezelésére: a hidroxiklorokin.
A hidroxiklorokint malária és néhány autoimmun betegség kezelésérhez használják. A koronavírus-járvány kitörése idején minden megalapozott vizsgálat lefolytatása előtt elterjedt, hogy a gyógyszer alkalmas lehet a betegség kezelésére.
Valójában egészséges szervezetek esetében a hidroxiklorokin veszélyes lehet: szívritmuszavart, máj és vesekárosodást, epilepsziás roham képében jelentkező idegsejtkárosodást, de akár vércukorszint csökkenést is okozhat.
Staley leveleiben azzal hencegett, hogy bár a hidroxiklorokin - amiről még Donald Trump is csodaszerként beszélt a Covid első heteiben - fogyóban van, neki bőven van raktáron a szerből. Az ügyészek szerint Staley azt tervezte, hogy egy kínai szállító segítségével tölti fel készleteit.
Az orvost 30 nap börtönre és egy év házi őrizetre ítélték a terv miatt. Tavaly bűnösnek vallotta magát.
„A világjárvány tetőpontján, mielőtt a vakcinák rendelkezésre álltak volna, ez az orvos megpróbált hasznot húzni a betegek félelmeiből" - mondta Randy Grossman amerikai ügyész egy sajtóközleményben, hozzátéve, hogy Staley visszaélt a bizalmi pozíciójával, és aláásta az egész orvosi szakma integritását.
A gyógyszer azután lett igazán népszerű, hogy Donald Trump beszélni kezdett róla nyilvánosan. Ez utólag azért is bizonyult veszélyesnek, mert a gyógyszerből fellépő hiány azokat is érintette, akiknek arra tényleges szükségük lett volna.
Az ügyészek szerint a szövetségi ügynökök azután kezdtek el vizsgálódni Staley után, hogy az aggódó ügyfelek figyelmeztették az FBI-t a Skinny Beach Med Spa spamjeire.
2020 márciusának végén egy beépített ügynök válaszolt az egyik e-mailre, és érdeklődött a kezelési készletről. Miután Staley és az ügynök nem sokkal később telefonon beszéltek, az orvos azt állította, hogy a hidroxiklorokvin egy „csodaszer, sőt csodálatos gyógymód”, amely legalább hat hétig immunissá teszi az embert a Coviddal szemben.
„Megelőző és gyógyító hatású” - mondta Staley a beépített ügynöknek, derült ki a bírósági dokumentumokból, és hozzátette azt is, hogy a vírus szó szerint órákon belül eltűnik annak a szervezetéből, aki beadta magának a gyógyszert.
A hívás során Staley elárulta az ügynöknek, hogy Kínából intézte a hidroxiklorokint, sőt annyira okos volt, hogy elmesélte, miként verte át a vámhatóságot azzal, hogy édesburgonya-kivonatként címkézte fel a cuccot.
Az ügynök a bírósági dokumentumok szerint hat készletet rendelt - ami elég volt neki és öt családtagjának - 4000 dollárért.
Staley ellen 2020 április közepén emeltek vádat, és 2021 júliusában bűnösnek vallotta magát.
Az ítélethirdetés részeként Staleyt 10 000 dolláros pénzbüntetés megfizetésére is kötelezték, és arra is, hogy adja vissza a szövetségi ügynök által a családja készletéért kifizetett 4000 dollárt. Át kellett adnia továbbá több mint 4500 tablettát különböző gyógyszerekből, több zacskó üres tablettakapszulát, és egy kézi kapszulatöltő gépet.
A kaliforniai orvosi kamara nyilvántartása szerint Staley engedélyét ideiglenesen felfüggesztették. (Washington Post)

Augusztus 31-ig díjmentesen utazhatnak az Ukrajnából érkező menekültek a fővárosi közösségi közlekedési járatokon - adta hírül az MTI kedden a Budapesti Közlekedési Központ közleménye nyomán.
Azok az ukrán állampolgárok, akiknek a háború miatt el kellett hagyniuk otthonaikat, ukrán úti okmányuk felmutatásával - a 100E autóbusz, a sikló, a nosztalgiajáratok és a hajó kivételével - ingyen használhatják a BKK budapesti járatait.
A díjmentes utazáshoz vagy ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, vagy olyan, magyar hatóság által kiadott tartózkodási engedélyt kell bemutatni, amelyben ukrán állampolgárság van bejegyezve.
Diákok esetében, ha nem rendelkeznek a fenti okmányokkal, ukrán diákigazolványra van szükség, illetve bármely egyéb okirat is elfogadható, amelyből ukrán állampolgárság vagy legalább ukrajnai lakcím megállapítható.
A kettős állampolgárokra, írja a BKK, akiknek az egyik állampolgárságuk a magyar, de magyar állampolgárságukat igazoló okmányuk mellé nem tudnak ukrán állampolgárságot vagy ukrán lakcímet igazoló okmányt ellenőrzésre felmutatni, a kedvezmény jelenleg nem biztosított.

Molnár Gyula, Újbuda egykori szocialista polgármestere belépett a Demokratikus Koalícióba. A politikus erről Facebook-oldalán tájékoztatta a nyilvánosságot.
„A politikában ezernyi dolog változhat, egyvalami azonban állandó: nincs sikeres politikus sikeres politikai közösség nélkül. És ha a puding próbája az evés, akkor a közösség próbája a közös munka. Az elmúlt hónapokban sokat dolgoztunk együtt a DK-val, és mára már nem kérdés, hogy én a DK közösségéhez szeretnék tartozni. Ettől még maradok, aki voltam, és teszem a dolgom, ahogy eddig”
- írta Molnár kedd délelőtt.
Molnár Gyula 1994 és 2010 között, és 2018-tól is az MSZP országgyűlési képviselője volt, 2016 és 2018 között pedig elnökként vezette a szocialista pártot.
A viszonya az MSZP-vel az elmúlt években fordult válságosra, egész pontosan a 2018-as választási vereség után, amikor Tóth Bertalan pártelnök az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa megrovásban részesítette Molnárt, amiért eltitkolta, hogy megállapodott a Liberálisokkal.
A megállapodás úgy szólt, hogy Fodor Gábor pártja nem indul el a választáson - különben koalíciós szövetség számára 15 százalékosra emelkedett volna a parlamenti küszöb -, cserébe kapnak 60 millió forintot. Erről Molnár Tóth háta mögött állapodott meg Fodorral.
2021 júniusában aztán Molnár bejelentette, hogy a DK színeiben kíván elindulni az előválasztáson, és gyorsan ki is rakták ezután az MSZP-ből.
Molnár, igaz hogy csak néhány tucat szavazattal, de végül alulmaradt a momentumos Tóth Endrével szemben a budapesti 18. választókerületben tartott előválasztáson.

Lionel Messinek „nincs kétsége” afelől, hogy Karim Benzema idén átveheti a Ballon d'Or trófeát, azaz a legjobb Európában futballozó játékosnak járó Aranylabdát, azok után, hogy a francia csatár Real Madridot La Liga- és Bajnokok Ligája-győzelemre vezette.
Benzema volt a favorit már a szombati Bajnokok Ligája-döntő előtt, és csak egy liverpooli győzelem hátráltathatta volna az esélyeit, Mohamed Salah vagy esetleg Sadio Mané javára.
De a Real nyert, és ezzel nagyon valószínű, hogy a francia válogatott játékost választják majd meg a legjobbnak. Benzema raádásul nem csak csapatként győzött, de a spanyol bajnokságban (27), de a Bajnokok Ligájában is gólkirályként (15) zárt.
Ezen a véleményen van a hétszeres győztes Messi is, aki szerint Benzema brilliáns szezont zárt, és a Bajnokok Ligájában a legjobb 16 között minden meccsen döntő volt a jelenléte.
Messi, akinek csapata, a Paris St. Germain kikapott a Realtól a BL legjobb 16 csapatok között, az argentinok szerdai, Olaszország elleni mérkőzése előtt beszélt erről egy televíziós interjúban.
A Wembleyben megrendezésre kerülő „Finalissima” fantázinévre keresztelt meccsen a Copa America győztesei az Európa-bajnokkal csapnak össze.
Az év végén megrendezendő világbajnoksággal kapcsolatban Messi vonakodott attól, hogy az argentin válogatottat az esélyesek között emlegesse, de azt azért elmondta, hogy fiatal csapatuk bárkire veszélyes lehet. (Eurosport)

Lépésben haladnak az orosz csapatok a városközpont felé Szeverodonyeckben - közölte kedden Szergej Hajdaj, a Luhanszk megyei ukrán katonai adminisztráció vezetője.
Hajdaj az ukrán állami televíziónak azt nyilatkozta, hogy mintegy 15 ezer civil maradt a városban, miután a 120 ezer lakos nagy része elmenekült az orosz tüzérség brutális bombázása elől.
A kormányzó arról is beszélt, hogy a Szeverodonyecket védő ukrán csapatok legrosszabb esetben a Donyec folyón át visszavonulhatnak Lisicsanszk városába, és ezzel elkerülhetik a bekerítést. Hajdaj két napja még bizton állította, hogy uralmuk alatt van a város.
Az orosz erők kulcsfontosságú célpontokat támadnak Donbaszban, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a helyzet továbbra is „rendkívül nehéz”. Szeverodonyecket most már lassan két hete próbálják bekeríteni.
Oroszország a keleti régiókra összpontosítja erejét és a teljes Donbasz - Luhanszk és Donyeck megyék - elfoglalását tűzte ki stratégiai célként.
Az ikervárosok, Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalásával Moszkva tényleges ellenőrzést biztosíthatna Luhanszk felett, és lehetővé tenné a Kreml számára, hogy a több mint három hónapja tartó háborúzás után legalább minimális katonai sikert fel tudjon mutatni.
A Moszkva által támogatott Luhanszki Népköztársaság vezetője, Leonyid Pasecsnik a TASS hírügynökségnek elmondta, hogy Szeverodonyeck egyharmada már ellenőrzésük alatt áll, de az előrehaladás nem olyan gyors, mint remélték.
Ellenben az urkán erők Kijev közlése szerint visszavertek több támadást is délen, Herszon tartományban, ahol az oroszok Andrijivka, Lozove és Bilohorka, az Inhulec folyó déli partján fekvő falvakba szorultak vissza.
Volodimir Zelenszkij időközben felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy küldjön több nagy hatótávolságú fegyvert Ukrajnának, de Joe Biden amerikai elnök egyelőre nem teljesítette kérését, és azt üzente: Washington nem fog Ukrajnának olyan rakétarendszereket küldeni, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Az ukrán elnök hétfőn arról beszélt, hogy az oroszok ismét lőtték az északkeleti Harkiv városát, valamint a határmenti Szumi közigazgatási egység területét. (Reuters)

Kedd este a spanyol Rafael Nadal Novak Djokovics ellen lép pályára a párizsi Roland Garros negyeddöntőjében.
Nadal az Australian Openen aratott januári győzelmével minden idők legeredményesebb teniszezője lett, összesen 21 Grand Slam-győzelme van. Dominanciája messze a párizsi salakon a leglátványosabb: a Garroson idáig 13-szor diadalmaskodott.
Hogy ez mit jelent, azt jól mutatja, hogy utána a legtöbb trófeát itt Björn Borg gyűjtötte be: de ő csak 6-szor győzött Párizsban a nyílt teniszbajnokságok történetében.
Nadalnak egészen döbbenetes statisztikája van: pályafutása során 105 meccset nyert meg a Garroson és csak 3-at veszített el.
De a történet hamarosan véget érhet, és ezt maga az érintett ismerte be hétfőn, a világelső Djokovics elleni meccs előtt tartott sajtótájékoztatóján.
A 35 éves Nadal, aki 5. kiemelt a tornán, arról beszélt újságírók előtt, hogy bízik benne, nem hátráltatják majd sérülések az utolsó edzései előtt. Örül annak, hogy eljutott idáig, mert három hete még abban sem volt biztos, hogy egyáltalán rajthoz tud állni a versenyen.
A spanyol egy éve nem játszott Djokovics ellen, és elmondása szerint nagy kihívás lesz számára a találkozó, tekintve, hogy a szerb 9 győztes meccs és a római ATP-torna megnyerése után várja kettejük meccsét.
„Ki kell élveznem ezt a negyeddöntőt. Innentől minden meccs az utolsó lehet számomra a Roland Garroson.”
Nadal azt is elismerte, ezúttal esélytelenebbként lép pályára a szerb ellen, és ez korábban ritkán volt így.
Szerinte 2015-ben és idén van olyan helyzet, amiben egyértelműen Djokovics az esélyesebb - korábban inkább ő volt az, vagy egyenlő sansszal léptek pályára. (Marca)

Justin Trudeau kormánya hétfőn egy olyan törvényjavaslattal fordult a törvényhozás felé, ami befagyasztaná a kézifegyverekkel való kereskedést az ország határain belül, és korlátozná a birtoklás feltételeit is.
„Azon a napon, amikor ez a jogszabály hatályba lép, többé nem lehet majd kézifegyvert vásárolni, eladni, átadni Kanadában" - mondta Justin Trudeau miniszterelnök, aki a fegyverek importálását is felfüggesztené.
A kormány azt is előírja majd, hogy a kézifegyverek tölténytárait úgy kell véglegesen átalakítani, hogy azokba soha ne férjen bele öt tölténynél több. A nagy kapacitású tárakkal való kereskedelmet szintén felfüggesztik.
„A sportlövészet és a vadászat során történő lőfegyverhasználaton kívül nincs ok arra, hogy Kanadában bárkinek is szüksége legyen fegyverekre a mindennapi életben” - nyilatkozta Trudeau.
A kézifegyverekre vonatkozó befagyasztás várhatóan ősszel lép életbe. A közbiztonsági miniszter már hétfőn beterjesztette a vonatkozó módosítókat a parlament elé, hogy biztosítsa a gyors végrehajtást.
A C-21. számú törvényjavaslat azt is javasolja majd, hogy vonják meg a fegyvertartási engedélyt azoktól, akik családon belüli erőszakos vagy zaklatásos bűncselekményekben korábban érintettek voltak.
Május közepén 10 ember halt meg Buffalóban, miután a 18 éves Payton Gendron tüzet nyitott egy bevásárlóközpontban. Néhány nappal később a gimnazista Salvador Ramos 19 gyereket és 2 tanár gyilkolt meg a texasi Uvalde városában. (Guardian)

Hétfőn az ukrán és francia hatóságok is beszámoltak róla, hogy Szeverodonyeck városánál elhunyt a 32 éves Frédéric Leclerc-Imhoff francia újságíró és operatőr, a BFM TV munkatársa.
Leclerc-Imhoff egy páncélozott járműben utazott épp Luhanszk felé, amikor eltalálta egy orosz lövedék repesze. Egy humanitárius akcióról tudósított épp.
Leclerc-Imhoff kollégájával, Maxime Brandstaetterrel és egy helyi fixerrel, Oksana Leutával utazott a járműben. Előbbi könnyebben, utóbbi egyáltalán nem sérült meg.
Az operatőr korábban járt már és tudósított Ukrajnából, ez volt a második kiküldetése. Hat éve dolgozott a csatornánál.
Az eset után megszólalt Emmanuel Macron francia elnök is, aki részvétét fejezte ki az elhunyt újságíró családtagjainak.
Volodimir Zelenszkij ugyanígy tett. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy Leclerc-Imhoffnak adta az első teljes interjúját a háború alatt. Ő volt a 32. médiamunkás, aki elhunyt az orosz-ukrán háborúban.
A Committee to Protect Journalists nemzetközi médiavédelmi szervezet szerint már több mint egy tucat újságírót öltek meg, miközben az ukrajnai konfliktusról tudósítottak.
Franciaország új külügyminisztere, Catherine Colonna vizsgálatot indított az eset körülményeinek kivizsgálására.
Szergej Hajdaj, Luhanszk területi kormányzója Telegram-csatornáján azt írta, hogy a jármű, amely 10 ember kimentésére indult ellenséges területre, tűz alá került, a gránátokból származó repeszek pedig átszúrták a páncélzatot.
Az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság szóvivője, Andrej Marotcsko ezzel szemben a Tass orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, „nem életszerű, hogy Leclerc-Imhoff újságíró volt, sokkal inkább önkéntes, vagy külföldi zsoldos”, és valószínűleg inkább fegyvereket szállíthatott az ukrán erőknek. (Guardian)

Hétfőn bokasérülésre hivatkozva elhagyta az olasz válogatott edzőtáborát a Roma sztárja, Nicoló Zaniolo.
Olasz lapok, többek közt a La Repubblica, viszont arról ír, és a Football Italia is foglalkozik a történettel, hogy nem ez az igazi oka annak, amiért a játékos végül nem lép pályára a válogatott Nemzetek Ligája-mérkőzésein - köztük Magyarország ellen.
Az igazi ok egy komoly belső feszültség lehet Zaniolo és a válogatott védője, a másik római klub, az SS Lazio csapatában játszó Mattia Zaccagni között.
Zaccagni ugyanis jelenleg Zaniolo korábbi barátnőjével, az olasz influenszer Chiara Nastival él párkapcsolatban, aki gyereket vár.

A Roma csapata múlt héten megnyerte a Konferencia Ligát és a játékosok a szurkolókkal őrült ünneplést csaptak, ami érthető, hiszen a klub évtizedek óta nem nyert nemzetközi trófeát.
Az ünneplés során aztán a szurkolók egy csoportja hangosan arról kezdett énekelni, hogy valójában Zaniolo Nasti leendő gyerekének apja, és a social mediában terjedő felvételek szerint Zaniolo ezen elég jól szórakozott.
Így most a sajtóban azt találgatják, hogy Zaniolo valószínűleg nem azért távozott a válogatott kerettől, mert bokafájdalmai miatt tényleg nem léphetne pályára. Hanem talán azért, mert Zaccagnival lehetetlenné vált, hogy egy csapatban szerepeljenek, és Roberto Mancini szövetségi kapitány inkább hazaküldte a Roma játékosát.
Zaniolónak és a Romának egyébként is majd válaszolnia kell az olasz futballszövetség kérdéseire, mert több olyan - főleg a Lazióról szóló - rigmus is elhangzott az ünneplés során, ami túllőhetett a célon.
Zaniolónak is jutott azért egy golyó a bulvárbalhéban, méghozzá a volt barátnő, Chiara Nasti részéről, akit egy Instagram-kommentben kérdeztek meg arról, hogy mit szól a rómaiak rigmusához. Nasti erre azt írta, hogy „azzal a garnélával, ami neki van, nem hiszem, hogy tudna gyereket csinálni. Mind szerencsétlenek és szánalmasok vagytok.” Később az influenszer törölte a kommentet.
Olaszország június 4-én Németország, június 7-én Magyarország, június 11-én Anglia ellen lép pályára a Nemzetek Ligájában.

Győzelmi mámorral vegyes csalódottságról számolt be április végén egy forrás, aki gyakran megfordul a Fidesz erős emberei közelében. „Azt hitték, legalább velük leszámoltak már” - írta le a kesernyés hangulatot a kormányzati körökben járatos bennfentes, amikor még bőven csak találgatások zajlottak Orbán Viktor új kormányának összetételéről.
Lázár Jánosra és Navracsics Tiborra gondolt, akik nem csak abban hasonlítanak egymásra, hogy egykor jelentősnek mondható hatalmat gyakoroltak egy Fidesz-kormányban, majd a háttérbe szorultak - hanem abban is, hogy egyikük sem népszerű a párt felső köreiben.
Bár mindketten országosan ismert arcok, a miniszterelnök tökéletesen izolálta őket az elmúlt években, és egyiküknek sincs érdemi hátországa a párt környékén. Lázár esetében ezzel Orbánnak nem kellett sokat dolgoznia - ő közismerten az egyik legösszeférhetetlenebb figura a kormánypárt meghatározó karakterei között. Most építési és beruházási miniszterként bizonyíthat újra.
Navracsics viszont, aki mostantól a területfejlesztésért és uniós pénzekért lesz felelős, sokáig nagyon is tudatosan építkezett, és részben ambíciói okozták meredeken ívelő karrierjének hirtelen megtörését. Orbán mostani döntésének tükrében tanulságos áttekinteni Navracsics pályafutását, mert nagyon sok mindent segít megérteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének működéséről.
Navracsics Tibor volt az első olyan politikus a Fideszben, aki nem a bibós alapító kör tagjaként szerzett magának komolyabb befolyást.
Nagyjából ugyanazt a generációt képviseli, mint Orbán, Kövér vagy Áder - 1966-ban született Veszprémben -, és a nyolcvanas évek dereka óta ismerte is a kemény magot, lévén egy időben végezte el az alapítókkal a jogi kart. De más körökben mozgott, focizni se járt, inkább az egyetemi élet és a katedra vonzotta, a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdett politológiát tanítani. A párt kezdeti, liberális korszakában kifejezetten idegenkedve szemlélte a fiatal demokratákat, és csak a jobboldali fordulat után csatlakozott a Fideszhez.
1993 környékén Áder János vitte be a pártba, de ekkor sem adta fel egyetemi pozícióját; az ELTE Állam- és Jogtudományi karán tanított tovább. Beszélt nyelveket, ismerte a nemzetközi trendeket és kormányzati modelleket, a politika elméleti ismerete pedig akkoriban ritka tudásnak számított a Fidesz körül. Az 1998-as kormányváltás után Navracsics a Miniszterelnöki Hivatalban kapott helyett, de még messze a tűztől: a kommunikációs osztályon Borókai Gábor szóvivő helyettese lett, távol a tényleges kormányzati munkától és hatalomtól, Orbánnal például sokáig alig érintkezett. Aztán a Fidesz elbukta a választásokat, és egy csapásra minden megváltozott.
2002 második felében Orbán eltávolodott a Fidesztől, a polgári körök mozgalom szervezésébe kezdett, és csupán hónapok után eszmélt rá, hogy csak a párt élén van esélye visszatérni az intézményes politika élvonalába. Addigra Áder - aki nem volt kormánytag az első Orbán-kormányban - megkezdte az építkezést párton belül; nyáron ügyvezető alelnökként, majd frakcióvezetőként is ő vezette a Fideszt, és Navracsicsot kérte fel kabinetvezetőjének.
Orbán mielőbb meg akarta akasztani Áder ambícióit, és azonnal lecsapta emberét Áder kezéről: Orbán megkereste Navracsicsot, és tekintélyesnek látszó, szinte visszautasíthatatlan ajánlatot tett neki; felkérte a párt teljes újraszervezésére. A jobboldali mozgalom megkérdőjelezhetetlen szellemi vezetőjeként Orbánnak nem lehetett nemet mondani; főleg olyasvalaki számára nem, aki újnak számított a politikai családban. Ezzel a húzással pedig Orbán nem csak Áder építkezését fékezte meg, de új pályára állította az egész pártot.
2002 után Navracsics feladata lett az új, választókerületekre épülő pártstruktúra felépítése, amiben a régi kádereknek - Áder mellett Pokorni Zoltánnak, Szájer Józsefnek - már kevesebb mozgástér jutott. Nem volt még országgyűlési képviselő, így Navracsics Orbán közvetlen tanácsadójaként készült a következő választásra. 2006-ban a vereség sokkolta a tagságot és az elnökséget - Navracsics viszont Veszprém választókerületi vezetőjeként először szerzett parlamenti mandátumot. Miközben a párt erősnek mondott emberei inkább visszahúzódtak, ő nagy ambícióval vetette magát a munkába.
Rogán Antal visszahúzódott a Belvárosba, Kósa Lajos Debrecenbe - az erősnek mondott figurák csendben kisasszéztak a sorozatban második buktáját emésztő Orbán mögül, vissza a önkormányzatok melegébe. De Navracsics maradt. És amikor a Fidesz az őszödi beszéd elleni tiltakozás részeként bojkottálni kezdte a parlamenti üléseket, az újdonsült frakcióvezető maga kérte Orbánt, hogy egyedüli fideszesként maradhasson és szónokolhasson az országházban.
Építkezésbe kezdett. Ötletgazdája és alapítója volt a 2006 nyarán megalakult Nézőpont Intézetnek; ekkor lett követője Böszörményi-Nagy Gergely, aki később a minisztériumában is munkát kapott, és Lánczi Tamás, tanárkollégája és barátja, Lánczi András politológus fia. Ekkor került be a Fidesz főáramába Kovács Zoltán is, és Navracsics ebben a toborzós időszakban figyelt fel egy törtető vidéki polgármesterre, Lázár Jánosra is, aki 2006-ban még csak 31 éves volt, de már négy éve országgyűlési képviselőként vezette Hódmezővásárhely önkormányzatát. Navracsics lett Lázár első politikai mentora, és amikor Orbán a rendészeti bizottság elnöki posztjára keresett embert, nem gondolkodott sokat arról, hogy kit ajánljon.
2006 után frakcióvezetőként Navracsics egyedül képviselte a legerősebb ellenzéki pártot a parlamenti nyilvánosságban is - és miközben tudatosan építette kapcsolatait és hátországát, a kormányváltás közeledtével az egyik legbefolyásosabb ember lett Orbán környezetében. Ez a hálózatépítés a pártelnöknek sem volt ellenére - párhuzamosan zajlott ugyanis Áder háttérbe szorításával és száműzetésével az Európai Parlamentbe. Orbán számított Navracsics elméleti tudására is, és amikor 2008 után egyre biztosabbá vált a Fidesz visszatérése a hatalomba, őt bízta meg egy új kormányzati architektúra kidolgozásával.
Az első kétharmados Fidesz-kormány már Navracsics elképzelései szerint állhatott fel.
Navracsics a francia kormányéhoz hasonló struktúrát gondolt el, amiben a miniszterelnök a francia államfőhöz hasonlóan, operatív irányítás helyett, elsősorban stratégiai kérdésekkel kell foglalkozzon; a kormány tényleges működtetése pedig egy csúcsminisztériumot vezető kancelláriaminiszter feladata. Ez a csúcstárca lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, ami egyszerre felelt a koordinációért, az igazságügyért, a közigazgatásért és a kommunikációért is; nagy autonómiával - Simicska-káderek nélkül.

Elgondolása első pillanattól kudarcra volt ítélve. Orbánhoz nem illett a „reprezentatív miniszterelnök” szerepe; ő a történések közvetlen közelében érzi kontrollban magát. Kezdettől saját két kezével csinálta a politikát, egy az egyben tolta át a jogszabályokat a parlamenten: a médiatörvényt Szalai Annamária médiahatósági elnökkel külön íratta meg, és majd minden javaslatot egyéni képviselői indítványként nyújtott be, kihagyva a folyamatból a KIM-et.
Ebben a munkában a kétharmados Fidesz-frakció vezetője, Lázár János segítette a miniszterelnököt, és persze Simicska Lajost, aki ebben a periódusban Lázáron és Rogánon keresztül gyakorolta befolyását a parlamentben. Alkalmi koalíciójuk gyorsan megtalálta a közös ellenfelet Navracsicsban, aki – tapasztalat hiányában –egyébként sem bizonyult alkalmas vezetőnek: nem tudta megfelelően irányítani munkatársait, és összefogni a több száz főt foglalkoztató minisztériumot. Emberei - Lánczi Tamás kabinetfőnök és Gál András Levente közigazgatási államtitkár - gyors kudarcot vallottak, és az első adandó alkalommal elhagyták a süllyedő hajót.
Ez még nem lett volna feltétlenül ok arra, hogy Orbán példát statuáljon. Ám miután Navracsics akadékoskodni kezdett az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása és Szalai Annamária rendeleti jogának megszavazása miatt, - számon is kérte a miniszterelnököt, miért őt megkerülve fogadtat el törvényeket - elfogyott a türelem.
Orbán mindenki tudtára adta, hogy számít a tanácsokra, de aki döntéseket kérdőjelez meg, a partvonalon túl találja magát. Messze túl. Kormányon belül - kommunikációért felelős miniszterként - Navracsicsot tették felelőssé a médiatörvényből kinőtt nemzetközi felháborodás miatt; jóllehet olyan ügyeket kellett védenie, amikről előre gyakorta maga sem tudott. Fokozatosan vették el a területeit - előbb a koordinációt, aztán az igazságügyet; még a Nézőpont Intézet irányítását sem tarthatta meg. „Kifosztásával” Orbán tanítványát, Lázárt bízta meg, aki 2012 után a Miniszterelnökség államtitkáraként vette át egykori mentorától a kormányzati koordinációt.
Lázár feladatául kapta Navracsics informális hálózatának felszámolását, embereinek kiszorítását, és kíméletlenül végre is hajtotta a feladatot. Az új alaptörvény Szájer József iPad-jére, a bíróságok átalakításának tervei a Brüsszelből hazatérő Áder János asztalára kerültek, a kommunikációt Varga Mihály kapta meg, Navracsicsnak megmaradtak a kormányablakok, és a közigazgatás. Csúcsminiszterből kifosztott, elszigetelődött politikai földönfutó lett az első Orbán-kormány végére.
2014-ben, a második kétharmados győzelem után Orbán néhány hónap erejéig külügyminiszterként számított Navracsicsra, de már újabb miniszter kinevezése idején nyílt titok volt, hogy ez csak melegítés Brüsszel előtt, és a miniszterelnök az Európai Bizottságban szán neki szerepet - minél messzebb kormányától.

Navracsics eleinte lelkesnek mutatkozott, Orbán viszont pontosan tudta, hogy a következő öt évben magyarként nem lesz akkora buli bizottsági biztosnak lenni Brüsszelben. Áder számára az uniós kiküldetés a nyelvtudás hiánya miatt volt példás büntetés. Navracsicsnak viszont, aki félszívvel állt bele a kormánypolitikába, leginkább azért, mert rajta csattant a Fidesz egyre látványosabb brüsszeli elszigetelődése.
Oktatási-, kulturális- és ifjúsági biztosként súlytalan, de annál kellemetlen portfóliót kapott. Érdemi politikai befolyása nem volt, szimbolikus ügyekben viszont rendre megtalálták: híres művészek sora tiltakozott kinevezése ellen; a New York Times szerkesztősége egyenesen vezércikkben követelte Jean-Claude Junckertől, hogy vágja ki a Bizottságból. El is vették tőle az állampolgári ügyeket, mielőtt bármi fajsúlyos területet megtartana.
És a helyzet csak súlyosbodott 2015 után, miután a kormány bevándorlásellenes kampányai miatt egyre nehezebb volt akrobatikázni a magyar és az európai álláspont között. Ettől fogva Navracsics mind többször kritizálta óvakodva a kormánypolitikát, a lengyelekkel szemben indított jogállamisági vizsgálatok ügyében is más álláspontot képviselt, de ezek a kiszólások inkább csak a biztosi pozíció függetlenségét igyekeztek demonstrálni; jelentőségük nagyon nem volt.
Igazán fontos hazai kérésekre úgysem mondhatott nemet: első szóra helyet adott Orbán vejének (Szokira Tamásnak) a stábjában, és érdemei elismeréseként Schmitt Pálnak is szerzett egy jól csengő pozíciót.
Legkellemetlenebb perceit oktatási biztosként a CEU-ügyben kellett elszenvednie, de itt is inkább csak lábujjhegyen mert kiállni az egyetem mellett. Mindig egy hajszállal erősebb jelzőket használt, de frontálisan sosem ment neki a kormányzati álláspontnak. És amint mégis mondott valami erősebbet, a jobboldali sajtóban nekiugrott a Fidesz második sora. Többször meggyanúsították azzal, hogy füstös brüsszeli szobák félhomályában Angela Merkellel Orbán megbuktatására készül. Amikor egyszer Kósa Lajos bekóstolta, kiállt magáért. Ötéves brüsszeli kiküldetése egyik legbátrabb akciója pedig alighanem az volt, amikor a nyilvánosságban vitára kelt Semjén Zsolttal arról, hogy létezik-e Soros-terv.
Brüsszeli ismerői a kiküldetése alatt többször megerősítették; hogy miközben a nyilvánosságban Navracsics kritizálta is a fideszes fősodort, nem szakadt meg az informális kapcsolata Orbánnal, a miniszterelnök sosem tévesztette őt szem elől; Pesten és Brüsszelben egyaránt rendszeresen egyeztettek. Nem csak a helyzetértékelése érdekelhette Orbánt, de sejthette is, hogy eljöhet az idő, amikor szüksége lesz régi emberére.
2019-ben Navracsics úgy tért vissza Magyarországra, hogy nem nagyon maradtak szövetségesei a Fidesz-világban, talán még jobban idegenkedtek tőle, mint amikor a 2000-es évek derekán feltört a pártrangsorban - miközben Brüsszelben sem hagyott magáról túl kellemes emlékeket; konkrétan a legrosszabb minősítéseket kapta biztosként. Visszatérése előtt nem sokkal már ő is úgy látta, talán büntetésből zavarta ki a miniszterelnök a Brüsszelbe.

Bejáratott életpályamodell a Fideszben, hogyha zárulnak az ajtók, az ember visszahúzódik választókerületébe, művelni kertjeit. Navracsics is így tett. Országosan nullára redukálódott a kapcsolatrendszere, a pártban pária lett - jellemző, hogy Orbán ebben a politikailag leamortizált állapotában kezdett újra komolyabb figyelmet fordítani rá.
A kormányfő Navracsicsot bízta meg a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa program lebonyolításával Veszprémben és környékén - és egyáltalán nem volt szűkmarkú: a kormány 88 milliárd forintot szavazott meg a projektre még 2020-ban. Az észak-dunántúli gazdaságfejlesztési övezet kormánybiztosa lett, és szép lassan szivárgott vissza a pozíciók közelébe: a modellváltások nyomán kuratóriumi elnöke lett a veszprémi Pannon Egyetemnek.
Ekkor már sejteni lehetett, hogy elindítja őt a Fidesz Veszprémben, de zajos visszatérésére így sem sokan számítottak. Maga az érintett sem, akiről 2022 előtt elterjedt, nem boldog, amiért Veszprém helyett nehezített pályán, Tapolcán és környékén kell megméretnie magát az összellenzéki Rig Lajossal szemben - végül 50-44 százalékos arányban behúzta a körzetet. Mindenesetre Navracsics megérezte, hogy lehetősége adódhat újra visszatérni a pályára, és demonstrálni kezdte lojalitását: keményen felkérdezte a tapolcai mozi vezetőit, miért nem adják le az Elkxrtukat, fényezte magát, újra elkötelezett pártpolitikusként kezdett működni.
Visszatérésében nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy Orbán ma már olyan teljhatalommal vezeti az államapparátust, amibe bőven belefér a kísérletezés, akár egy kis játék, és persze az emberek vérre menő versenyeztetése.
Orbán személyzeti politikáját ismerve Lázár és Navracsics alighanem egymásnak is köszönhetik visszatérésüket, és a kormányfő most újra megfuttatja egymás ellen a mentort és mentoráltját. Kettejük között láthatóan nem enyhült a feszültség: Navracsics olyan apróságokra is odafigyel, hogy véletlenül se posztoljon olyan képet, amin közösen szerepel egykori bizalmasával. És az ilyesmit látványosan élvező miniszterelnök alighanem kifejezett gondot fordít majd arra, hogy egykori erős emberei minél sűrűbben összetalálkozzanak a kormányülések vitáiban. Csak az gondolhatja véletlennek, hogy egymás mellé ültette őket az első kormánytalálkozón, aki nem töltött el elegendő időt a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

Kérdés természetesen, hogy mennyire lesz erős Navracsics, akihez fontos területek kerülnek ugyan, de tárca nélkül lesz kénytelen végezni munkáját. Ennek megítéléséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az ötödik Orbán-kormány sokkal laposabbnak ígérkezik a korábbiaknál – nincsenek domináns csúcsminisztériumok, és nem látszanak éles alá-fölérendeltségi viszonyok sem.
Az egyes miniszterek befolyását leginkább az Orbánhoz fűződő személyes viszony és a hatalom pillanatnyi érdeke határozza majd meg. Az mindenesetre nem nagy meglepetés, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter mellett a brüsszeli ügyekben szintén gyakran exponált Varga Judit az, aki a legkevésbé boldog a régi erős ember visszatérése hallatán.
Egyes megfejtések szerint az európaiul beszélő Navracsics alkalmas lehet arra, hogy kimosolyogja a brüsszeli bürokratáktól azokat az uniós forrásokat, amikre akkora szüksége van az országnak, és nyugati fügefalevélként szolgálhat az oroszbarát gesztuspolitizálás előtt. Ennek ellentmond valamelyest, hogy Navracsicsnak nincs igazán jó híre és túlzottan erős kapcsolatrendszere sem az unióban. Emiatt aztán legalább ennyire életszerű forgatókönyv az is, hogy ha az uniós portya nem zárul sikerrel, legalább olyasvalakit lehet odadobni a kutyák elé, akit éveken keresztül hálózott be Brüsszelben a „világhatalom”.
A cikk bizonyos részletei a Magyar Narancsban 2014-ben megjelent Kívül tágasabb című portrécikk illetve a Győzelmi kényszer egyes fejezetei alapján készültek.

Megdöbbentő részletekről számolt be az Associated Press a szombati buffalói tömeggyilkossággal összefüggésben.
Payton Gendron szombaton 10 embert lelőtt, hármat fegyverével pedig súlyosan megsebesített egy Tops Friendly Market nevű szupermarket üzletnél. A parkolóban négy emberrel végzett, további kilencet a boltban értek a lövései.
Gendron az egész mészárlást egy sisakjára erősített kamerán keresztül élőben közvetítette a Twitchen. A lövöldözés végén Gendron megadta magát a kiérkező rendőröknek. A tömeggyilkosságot a rendőrség rasszista indíttatású bűncselekményként kezeli. Az ádlozatok közül 11-en színesbőrűek.
Az AP-nek vasárnap egy névtelenséget kérő nyomozóhatósági forrás azt mondta, hogy Gendron a már korábban fenyegetőzött azzal, hogy az érettségi idején lövöldözni fog a conklini Susquehanna High School-ban, ahova járt.
2021. június 8-án New York állam illetékes rendőrsége ki is vonult az iskolához, miután bejelentés érkezett hozzájuk szóbeli fenyegetőzés miatt, és intézkedésre is sor került. Gendront a mentális egészségügyi törvény alapján őrizetbe vették, és kórházba vitték kivizsgálásra. A diák nevét nem hozták nyilvánosságra. Az AP-nek most Joseph Gramaglia buffalói rendőrkapitány megerősítette, hogy Gendron volt az, aki az incidens után megfigyelésre küldtek.

Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy Gendron gyakran látogatott fehér felsőbbrendűségi összeesküvés-elméleteket hirdető oldalakat, és sokat olvasott a 2011-es oslói és a 2019-es christchurchi (egyaránt rasszista indíttatású) tömeggyilkosságokról.
A hatóságok továbbra is elemzik azt a 180 oldalas kiáltványt, amely részletezte a cselekményt, és név szerint azonosította Gendront mint fegyverest - mondta a bűnüldöző szervek tisztviselője az AP-nek. Ebben (állítólag) Gendron egy rasszista ideológiát fejt ki, aminek a végeredménye az, hogy az Egyesült Államok csak a fehéreké lehet, és minden más rasszt ki kell üldözni az országból. Ezt a célt szolgálnák az ilyen erőszakos cselekmények.
Nem teljesen egyértelmű viszont, hogy miért utazott 200 mérföldet az észak-amerikai Conklinból Buffalóba, és pont ahhoz az élelmiszerbolthoz, ahol végül tüzet nyitott. A nyomozók szerint az a valószínű, hogy Gendron kifejezetten azért hajtott Tops Friendly Markethez, mert kutatta a környék demográfiai adatait, és az üzlet egy túlnyomórészt feketék lakta környéken található.


A rasszista indíték mellett az amerikai közvéleményt egy másik aspektus is elborzasztotta a gyilkosságokban. Kathy Hochul, New York állami buffalói származású kormányzója például azt követeli a történtek után, hogy a technológiai iparág is vállalja a felelősséget a gyűlöletbeszéd terjesztésében játszott szerepe miatt. Hochul szerint a közösségi médiának óriási szerepe van abban, hogy az elvetemült eszmék ilyen sebességgel terjedhetnek.
Az élő Twitch-közvetítésből származó képernyőfelvételeken látható egy rasszista jelző, amit a támadásban használt puskára firkáltak, és a 14-es szám, ami valószínűleg egy fehér felsőbbrendűségi szlogenre utal. A Twitch közleményt adott ki a gyilkosságok után, amiben azt írták, hogy „kevesebb mint két perccel az erőszak kezdete után” véget vetettek az élő közvetítésnek.


Gramaglia vasárnap az ABC-nek arról beszélt, hogy Gendron már legalább egy nappal korábban a városban járt, hogy felmérje a környéket, és felderítő munkát végezzen a környéken. A gyilkosságok után Gendron a saját fejéhez emelte puskáját, de a rendőrök végül meggyőzték, hogy dobja el a fegyvert.
Már szombaton vádat emeltek a tettes ellen gyilkosság miatt. Szövetségi ügynökök kihallgatták Gendron szüleit, és több házkutatási parancsot is kézbesítettek - mondta a bűnüldöző szervek illetékese az AP-nek. A szülők együttműködtek a nyomozókkal.
Az áldozatok között volt Aaron Salter biztonsági őr - egy nyugalmazott buffalói rendőr -, aki több lövést adott le Gendronra. Az elkövető golyóálló mellényben követte el a gyilkosságokat, így hiába érte találat Salter részéről, nem volt hatása.
A 86 éves Ruth Whitfield, a nyugalmazott buffalói tűzoltóparancsnok, Garnell Whitfield édesanyja is meghalt a támadásban. A Buffalo News szerint Katherine Massey, aki szintén azért ment az üzletbe, hogy bevásároljon, szintén meghalt.
A többi áldozat nevét nem hozták nyilvánosságra.

Hónapok óta óriási a versenyfutás a Premier League bajnoki címéért a Manchester City és a Liverpool között.
Két fordulóval a bajnokság vége előtt a kékek 3 pont előnnyel utaztak Kelet-Londonba, ahol a West Ham United várta őket. Pep Guardiola csapata egy győzelemmel gyakorlatilag bebiztosíthatta volna bajnoki címét, de ezúttal nem tudott győzni.
Így ha a Liverpool kedd este diadalmaskodik idegenben a Southampton ellen, minden az utolsó körben dől majd el.
De lehetett volna még nagyobb meglepetés az Upton Parkban, mert a félidőben még két góllal a hazaiak vezettek, miután Jarrod Bowen előbb a 24., majd a 32. percben talált be Ederson kapujába.
A második félidőben aztán Jack Grealish nagyon gyorsan szépített, a 69. percben pedig egy beadás után Vladimir Coufal öngólt fejelt, és ezzel döntetlen lett az állás. Az utolsó húsz percben nagyon beszorította ellenfelét a City, és az utolsó percekben meg is kapta az esélyt a győzelemre, miután Craig Dawson buktatta Gabriel Jesust, és büntetőhöz jutottak a vendégek: Rijad Mahrez tizenegyesét viszont Lukasz Fabianski kivédte, így maradt a 2-2.
Ha a Liverpool kedden győz, akkor az utolsó fordulónak 1 pontos előnnyel vághat neki a City. A manchesteriek az utolsó körben hazai pályán az Aston Villát fogadják, Liverpool pedig a Wolverhampton ellen játszik hazai pályán.

Berlinben üléseznek a NATO-tagállamok külügyminiszterei – a helyszínen van mások mellett az amerikai Anthony Blinken, a német Annalena Baerbock és Szijjártó Péter is. A találkozó egyik legaktuálisabb témája természetesen a finn kormány vasárnapi bejelentése arról, hogy Oroszország fenyegetése dacára csatlakozni kívánnak a NATO-hoz.
A NATO-tagállam Törökország nem lelkes a fejlemények miatt. Korábban Recep Tayyip Erdogan is kritikusan nyilatkozott a skandináv szándékok hallatán, Berlinben pedig Törökország külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu beszélt arról, hogy Svédországnak és Finnországnak fel kell hagynia a „terroristák támogatásával” országukban, és fel kell oldania a Törökországgal szembeni exporttilalmakat, ha a NATO-tagságra törekszik. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter ehhez kapcsolódóan azt nyilatkozta, „tekintettel kell lenni” a törökök érzékenységére.
A kérdés azért érzékeny, mert a NATO bővítéséről szóló bármilyen döntéshez mind a 30 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki videókapcsolaton keresztül kapcsolódott be az esemény után zajló nemzetközi sajtótájékoztatóba, arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai offenzívája kudarcba fulladt, a Donbasz térségében folytatott művelete is megrekedt.
A főtitkár szerint Moszkva elsőszámú terve elbukott: nem sikerült bevenniük Kijevet, és a friss hírek szerint visszavonulnak Harkivból is. Stoltenberg a skandináv országok csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: képesek lesznek a török aggályokat úgy kezelni, hogy az ne késleltesse a finn tagságot vagy csatlakozási folyamatot. Jelezte továbbá, hogy Ankara nem akarja megakadályozni az északi államok tagsági kérelmét.
Anthony Blinken arról beszélt az egyeztetés után, hogy nagyon erős a támogatottsága Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának a tagállamok között. Az amerikai külügyminiszter a Çavuşoğluval folytatott beszélgetése után azt mondta, nagyon bízik a konszenzusban. A Reuters jelentése szerint Blinken azt is kijelentette, hogy az USA újra megnyitja nagykövetségét Kijevben.
A leghatározottabban Annalena Baerbock nyilatkozott, amikor azt mondta: Finnország és Svédország már gyakorlatilag NATO-tagok, csak még nincs tagsági kártyájuk. „Ha ti készen álltok, mi készen állunk” - üzent a zöld politikus a skandináv országoknak. A német külügyminiszter szerint Oroszország egyoldalúan megtagadta a NATO-val 1997-ben kötött együttműködési megállapodást, és viselkedésével világossá tette: a korábbi egyezség semmit sem ér számára. Baerbock szerint a megállapodást Oroszország mondta fel egyoldalúan - nem pedig a NATO. (Guardian / BBC)

Bár hivatalosan még nem hirdetett névsort, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután a Karmelitában folytatott egyeztetést politikusokkal a kormányalakításról.
A hírt a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető Havasi Bertalan közölte az MTI-vel, és a hírügynökségnél két képet is megosztottak a találkozóról, ahogy a kormányfő Facebook-oldalán is.
Az egyeztetésen részt vett Csák János, Gulyás Gergely, Lázár János, Nagy István, Nagy Márton, Navracsics Tibor, Palkovics László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Semjén Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Varga Judit.
Az új kormány lehetséges összetételéről múlt pénteken közöltünk részletes cikket a 444-en, és az ott felmerült új és régi nevek szinte mind megegyeznek a szerdai találkozó résztvevőivel.
Az igazi kérdés az, hogy az egyes politikusok pontosan milyen tárcákat és területeket felügyelnek majd. Ahogy írtuk, a régi-új figurák közül Navracsics Tiborra az uniós kapcsolatok és források, valamint az önkormányzatok területén, Szalay-Bobrovniczky Kristófra a honvédelmi ügyekben, Csák Jánosra innovációs és kultúrális, Nagy Mártonra pénzügyi és gazdaságii kérdésekben számíthat a miniszterelnök.
Nagy kérdés, milyen feladatot kap Lázár János, aki a hírek szerint első körben visszautasította, hogy a paksi atomerőmű bővítéséért felelős politikai megbízott legyen.
Kásler Miklóstól és a gigantikus emberminisztériumtól minden jel szerint tényleg elbúcsúzhatunk.