Rényi Pál Dániel

Figyelemre méltó eredményekre jutott a Medián Közvélemény- és Piackutató választások utáni első jelentősebb pártpreferenciákra vonatkozó közvéleménykutatása.

A HVG megbízásából készült felmérés szerint ezúttal is észrevehető a választások után jellemzően felbukkanó „győzteshez húzás” jelensége: 54 százaléka vallotta magát Fidesz–KDNP-szavazónak (a listás 52 százaléknál kicsivel többen) és 34 százalék ellenzékinek, ami csökkenés az április 3-án számolt 36 százalékhoz képest.

Ez még csak hajszálnyi különbségnek látszik, de amikor a kutatók úgy tették fel a kérdést, hogy egy„a közeljövőben megtartandó” választáson hogy voksolnának, már 57 százalék jelölte meg a kormánypártokat.

Legérdekesebb az, hogy a valamelyest meglepetésre parlamentbe jutott Mi Hazánk esetében is érzékelni hasonló tendenciát.

A listán 5,88 százalékig jutó radikálisok a választani tudók körében 9, a választani tudó biztos szavazók körében 8, a teljes szavazókorú népességben 8 százalékon állnak.

A Medián elemzése megjegyzi, hogy nagyon hasonló ez a jelenség ahhoz, amit a Jobbik 2009-es európai parlamenti választáson elért eredménye után lehetett tapasztalni: miután kitört a bizonyos helyzetekben szalonképtelennek gondolt buborékból a szélsőjobboldali párt, megszaladt a népszerűsége; egyre többen gondolják nyíltan felvállalhatónak szimpátiájukat.

A Mi Hazánk ezzel 1 százalékkal megelőzi a teljes népességben a Demokratikus Koalíciót, és 2-vel a 6 százalékon álló Momentumot;és ahogy írják: „ez persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem elhanyagolható”.

A tendencia látványos a politikusok népszerűségi mutatói szerint is: a teljes szavazókorú népességben Toroczkai László már a harmadik legnépszerűbb ellenzéki politikus. A felmérés arra mutat rá, hogy a Mi Hazánk elnökének egészen egyedi a pozíciója a politikai palettán; a magyar demokrácia alig látott még hasonlót:

egy olyan ellenzéki vezetőről van szó, aki sokszorosan népszerűbb a kormánypárti mint az ellenzéki szavazók között;a fideszesek köreiben 53 százalékos a szimpátiamutatója, az ellenzékieknek alig 14 százalékos.

A legnépszerűbb ellenzéki politikus a momentumos Donáth Anna (a teljes népességben 39, az ellenzékiek között 79 százalékponttal), őt Karácsony Gergely (33-67), és Dobrev Klára követi (31-64). Márki-Zay Péter csak a hetedik legnépszerűbb az ellenzéki körökben (25-53). (HVG)

Csütörtök délután 17:45-től a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben élőben kérdezzük Hann Endrét arról, hogy miként látják a magyarok az orosz-ukrán konfliktust, és hogy mennyiben változtak meg a politikai preferenciák, és a közvélemény-kutató szakma helyzete a 2022-es országgyűlési választás után.

Ha még nem vagy tagja a Körnek, csatlakozz hozzánk most, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kövesd az adást!

Brutális gyilkosság, valóságos kivégzés történt a kolumbiai Baru turistasziget egyik magánstrandján, ahol két ismeretlen előbb hátba, majd fejbe lőtte Marcelo Pecci paraguayi ügyészt, aki hazájában a szervezett bűnözés elleni küzdelem vezéralakja volt.

Pecci és felesége, Claudia Aguilera újságíró épp nászútjukat töltötték a Decameron Hotelben, amikor két férfi – akik feltehetően jet-skivel vagy csónakkal érkeztek a helyszínre – odalépett a férfihez. Aguilera elmondása szerint csak egyikük tüzelt, de ő többször is, és pillanatok alatt végzett az ügyésszel.

A gyilkosság még drámaibb annak tükrében, hogy Pecci feleség alig néhány órával a lövések eldördülése előtt jelentette be Instagram-profilján, hogy terhes.

A szálloda, ahol a pár megszállt, közleményben tudatta, hogy „merénylők érkeztek a tengerpartra... és megtámadták és meggyilkolták egyik vendégünket”.

A kolumbiai rendőrség vezetője és paraguayi nyomozók azonnal a gyilkosság helyszínére utaztak.

Mario Abdo Benitez paraguayi elnök „gyáva gyilkosságnak” nevezte a történteket, és ígéretet tett arra, hogy ezután kettőzött erővel folytatják a szervezett bűnözés üldözését.

Augusto Salas paraguayi ügyész – Pecci kollégája – azt nyilatkozta, hogy a támadás „a [drog]maffiára jellemzőnek tűnik, így ezt fogom gondolni, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják”.

Pecci ügyészként a szervezett bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására specializálódott, de ismert emberek védőjeként is aktív volt – 2020-ban például Ronaldinho ügyében dolgozott, akit letartóztattak, miután hamis paraguayi útlevéllel próbált Paraguayba belépni. (BBC)

Kedd este az amerikai képviselőház 368:57 arányban fogadta el azt a javaslatot, ami több mint 40 milliárd dolláros, azonnali segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. Az intézkedés ezzel a szenátus elé kerül, amely várhatóan gyorsan intézkedik.

Joe Biden elnök két hete kérte a kongresszust, hogy hagyjon jóvá további 33 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának. A törvényhozók azóta úgy döntöttek, hogy tovább növelik a katonai és humanitárius támogatásokat.

„Ez a törvényjavaslat megvédi a demokráciát, fékezi az orosz agressziót, és erősíti saját nemzetbiztonságunkat, miközben, és ez a legfontosabb, támogatja Ukrajnát" - mondta Rosa DeLauro demokrata képviselő, a képviselőház illetékes bizottságának elnöke.

Az összes ellenszavazat republikánusoktól érkezett, és többen közülük nyíltan is bírálták a demokratákat, amiért elhamarkodottan lépnek, és túl sok amerikai adófizető pénzét küldik külföldre.

A demokraták szűk többséggel rendelkeznek a kongresszusban, és a törvényjavaslatnak republikánus szavazatokra is szüksége lesz ahhoz, hogy átmenjen a szenátuson.

6 milliárd dollár értékben fedez a csomag biztonsági kiadásokat: beleértve a kiképzés, felszerelések, fegyvereket és egyéb támogatások költségeit. 8,7 milliárd dollárt szavaztak meg az Ukrajnába küldött amerikai felszerelések készleteinek feltöltésére, és további 3,9 milliárd dollárt az Egyesült Államok európai parancsnokságának műveleteire.

A jogszabály ezen felül további 11 milliárd dollárt különít el, hogy az elnök vészhelyzet esetén kongresszusi jóváhagyás nélkül engedélyezhesse amerikai készletekből származó eszközök és szolgáltatások eljuttatását Ukrajnába.

A javaslat emellett 4 milliárd dolláros külföldi katonai finanszírozást is engedélyez Ukrajna és más, a válság által érintett országok támogatására. (Guardian)

A palesztin egészségügyi minisztérium az izraeli hadsereget vádolja, miután szerdán a ciszjordániai Dzseninben lelőtték az al-Dzsazíra egyik riporterét, Sirín Abu Aklát, aki a kórházba szállítását követően életét veszítette.

Kollégája, Ráhmalláhból bejelentkező Nida Ibrahim szerint Abu Akla izraeli rajtaütésekről tudósított az északi Dzsenin városában, amikor lövéseket kapott. Az esetről készült videók tanúsága szerint a nőt fejlövés érte. Az eset Ibrahim szerint sokkolta a vele dolgozó újságírókat.

Abu Akla Ibrahim elmondása szerint elismert riporter volt, aki a második palesztin intifáda kezdete, azaz 2000 óta dolgozott a csatornánál.

A minisztérium közlése szerint egy másik palesztin újságírót is találat ért. Ali Szamudi, a jeruzsálemi székhelyű Quds munkatársa hátlövést kapott, de a jelentések szerint stabil állapotban van.

Az izraeli hadsereg azt közölte: kivizsgálják az ügyet, de megjegyezték: nem lehet kizárni, hogy az újságírót palesztin fegyveresek golyói találták el. Az izraeli hadsereg annyit erősített csak meg, hogy Dzseninben zajló akció közben csapataikat megtámadták, tűz alá vették és robbanóanyagokkal is megtámadták, és visszalőttek.

Az Al-Dzsazíra rámalláhi irodavezetője, Walid al-Kumari tagadta azt az izraeli feltételezést, hogy palesztin fegyveresek lövöldöztek volna.

Az Egyesült Királyság palesztin nagykövete, Huszan Zomlot már tényként nyilatkozott arról, hogy az izraeli megszállók meggyilkolták Abu Aklát, miköznen a dzsenini brutalitásokról tudósított.

Palesztin aktivisták közül többen úgy nyilatkoztak, hogy Abu Akla második intifádáról szóló tudósításain egy generáció nőtt fel.

Giles Trendle, az al-Dzsazíra ügyvezető igazgatója megdöbbenésének és szomorúságának adott hangot, és azonnali, átlátható vizsgálatot követelt Abu Akla meggyilkolásának ügyében. (Al Jazeera)

Moszkva jelenleg a Donbasz régió elfoglalására összpontosítja csapatait, miután áprilisban elbukott a főváros Kijev elfoglalására tett kísérlet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban hosszú háborúra készül Ukrajnában, és valószínűleg nem elégedne meg a keleti régiók felett aratott győzelemmel sem - jelentette ki Avril Haines, az amerikai hírszerzés igazgatója kedden egy amerikai szenátusi bizottsági meghallgatáson.

Haines szerint Putyin ambíciói továbbra is túlmutatnak a Donbaszon, miközben ezek az ambíciók nem állnak összhangban Oroszország jelenlegi hagyományos katonai képességeivel.

Az orosz elnök a hírszerzés szerint valószínűleg arra számít, hogy az infláció, az élelmiszerhiány és az energiaárak súlyosbodásával gyengül az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatása.

Putyin akár drasztikusabb eszközökhöz is fordulhat, ahogy a háború folytatódik, de a hírszerzés vezetője szerint csak akkor vetne be nukleáris fegyvereket, ha valódi „egzisztenciális fenyegetést” érzékelne Oroszországra nézve.

Az ukrán védelmi erők szerint a legutóbbi harcokban négy települést foglaltak vissza az északkeleti Harkiv régióban. Volodimir Zelenszkij elnök ezzel párhuzamosan azt nyilatkozta, hogy fokozatosan kiszorítják az orosz erőket a háború kezdete óta bombázott Harkivból.

Eközben más híradások arról szólnak, hogy Putyin egyre inkább az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU szolgálataira támaszkodik Ukrajnában a nemzetbiztonsági szolgálat, azaz az FSZB helyett, ahonnan a híradások szerint az elmúlt hetekben több mint 150 tisztet bocsátottak el.

Andrej Szoldatov és Irina Borogan biztonsági szakértők szerint Putyin a GRU első helyettes vezetőjét, a 61 éves ukrajnai születésű Vlagyimir Alekszejevet tette meg az ukrajnai hírszerzési műveletek vezetőjévé.

Alekszejev korábban a szíriai és a kelet-ukrajnai Donbasz régióban folytatott katonai akciók koordinálásáért volt felelős, miután 2011-ben kinevezték a GRU első helyettes vezetőjének. A szakértők szerint az ő pozíciója az orosz biztonsági szolgálatok hierarchiájában jelenleg magasabb, mint az FSZB hírszerzési vezetőjének pozíciója.

Alekszejevet az Egyesült Államok a 2016-os választásokat célzó kibertámadások, az Európai Unió pedig Szergej Szkripal volt orosz kém és lánya, Julija 2018-as nagy-britanniai megmérgezésében való érintettsége miatt szankcionálta. (BBC / Moscow Times)

Elon Musk kedden kijelentette, hogy „feloldaná Donald Trump végleges tiltását” a Twittere, és visszaengedné a volt amerikai elnököt a közösségi hálózatra.

A keddi kijelentés volt a világ egyik leggazdagabb emberének tartott Musk első konkrét megjegyzése arról, hogy miként változtatná meg a közösségi médiaszolgáltatást.

Musk áprilisban állapodott meg a Twitter 44 milliárd dollár értékű megvásárlásáról.

Az üzletember a Financial Times konferenciáján beszélt arról, hogy a vállalat döntése, miszerint kitiltotta Trump urat az amerikai Capitoliumban történt zavargásokról szóló posztjai miatt, „hiba volt, mert az ország nagy részét elidegenítette, és nem is hozta meg azt a kívánt eredményt, hogy megfossza hangjától Donald Trumpot”.

Musk szerint a lépés erkölcsileg helytelen és ostoba volt, és az ehhez hasonló általános tiltások csak aláásták a Twitterbe vetett bizalmat.

A befektető megjegyzései arra utalnak, hogy Musk átfogó változtatásokat hajthat végre a közösségi oldal működésében, amikor nagyjából hat hónapon belül átveszi az irányítást a vállalat felett.

A milliárdos, aki a Tesla elektromos autógyártót és a SpaceX rakétatársaságot is vezeti, „a szólásszabadság abszolutistájának” nevezte magát, és elmondta: elégedetlen azzal, ahogyan a Twitter szabályozza, mit lehet és mit nem lehet online közzétenni.

Az 50 éves Musk a konferencián többnyire általánosságban beszélt, és nem nevesítette azokat a Twitter-fiókokat, amelyeket érinthetnek a változások.

Az üzletember a szólásszabadságot „egy működő demokrácia alapkövének” nevezte, és azt hangsúlyozta: szeretné, ha az emberek nagyobb irányítást nyerhetnének saját közösségi médiafelületeik felett.

Trump korábban jelöltként, majd elnökként is legfontosabb kommunikációs csatornájaként használta a Twittert, ahol 88 millió követője volt, de a mainstream média kereszttüzébe került, miután kifejezetten uszító hangulatú posztokat közölt, elsősorban a bevándorlást érintő politikai ügyekben.

2021 januárjában a Twitter a Facebookkal és más platformokkal együtt megtiltotta Trumpnak, hogy az amerikai Capitolium épülete elleni támadás nyomán posztokat tegyen közzé. A Twitter akkor azt nyilatkozta, hogy az elnök megsértette az irányelveket, és kockáztatta, hogy erőszakot szít támogatói között. A Facebook hasonló okokból tiltotta le Trumpot, aki azóta Truth Social néven saját közösségi oldalt indított.

Az azóta leváltott elnök nem válaszolt a New York Times megkeresésre, de áprilisban még azt nyilatkozta: akkor sem tervezi, hogy visszatér a platformra, ha Musk megvásárolja a Twittert, és megváltoztatja a közösségi oldal szabályait. (New York Times)

Az Electronic Arts - EA Sports - videojáték-kiadó kedden bejelentette: 2023-tól leállítja a FIFA-futballjátékok gyártását.

A cég döntése a videójátékok történetének egyik legjövedelmezőbb márkájának végét jelenti. Az EA továbbra is készít majd labdarúgó-videojátékokat, de a 2023-as évtől ezek új brand alatt, EA Sports FC néven futnak majd. A nemzetközi labdarúgó-szövetség, azaz a FIFA ezzel párhuzamosan azt jelentette be, hogy önálló, konkurens program kiadását tervezi. Az ok, amiért a felek különválnak: a FIFA-licenc ára, amit a szövetség állítólag négyévente 1 milliárd dollár felé szeretett volna emelni.

Az EA Sports 1993-ban készítette el az első FIFA-játékot, és majdnem 30 évig felelt a franchise-ért. Ezidő alatt a futballvilágban sem túl népszerű világszervezet a videójáték névadójaként rengeteget tudott javítani imázsán a sporttal ismerkedő legfiatalabb generációk körében.

David Jackson, az EA Sports alelnöke a BBC-nek arról beszélt, hogy a stúdió úgy gondolja: itt az ideje új irányokba mozdulni, és egy "márkát építeni a jövő számára".

A FIFA-játékok egyediségét a játékélmény mellett az adta, hogy ebben a programban lehetett sokáig kizárólag eredeti nyelvű focistákat irányítani. Az EA most azt közölte, hogy a 2023-as játékukban, az EA Sports FC első kiadásában 19 000 sportoló képmása szerepel majd.

Jackson arról is beszélt, hogy az interaktív élmények elmélyítésén dolgozik a stúdió, mert a játék és a tartalomkészítés hamarosan egyformán fontos lesz a rajongók számára. A cég képviselője szerint a FIFA-val 10 évvel ezelőtt kötött licenc-megállapodások értelmében létrejöttek olyan korlátozások, amelyek nem tették lehetővé ezeket a fejlesztéseket.

A FIFA-franchise részben ezeknek a részletes licenc-megállapodásoknak köszönheti sikerét, amelyek lehetővé tették, hogy a csapatok felszerelései, a játékosok megjelenése és a stadionok is pontos ábrázolással jelenhessenek meg a képernyőn. Amíg a FIFA-ban sokáig lehetett például a Liverpoollal játszani, a konkurens Pro Evolution Soccerben olyan kitalált csapatok közül kellett választani olykor, mint a Merseyside Red.

A játékosok évek óta játszhattak olyan Premier League-csapatokkal, mint a Liverpool, míg a konkurens játékok, mint a Pro Evolution Soccer, olyan kitalált csapatokat kínáltak, mint a Merseyside Red.

És bár az EA Sport a nagy versenysorozatokhoz megszerezte a jogokat, ez a döntés azt jelenti, hogy a világbajnoksághoz kapcsolódóan megjelenő játékok, mint amilyen a korábbi FIFA: Road to World Cup 98 volt, már nem az EA fogja készíteni.

Az EA Sports legutóbb 2013-ban kötött licencszerződést a szövetséggel, de a hírek szerint a labdarúgás irányító testülete jelentősen megemelte a licenc árát - ezúttal négyéves világbajnoki ciklusonként több 1 egymilliárd dollárra.

Az utolsó kiadás - az idén polcokra kerülő FIFA 23 - a szokásos módon ősszel kerül forgalomba. (BBC)

Szerda reggel jelentette be Ursula von der Leyen, hogy az Európai Unió tagállamai várhatóan a napokban végleges döntést hoznak arról, hogy megszüntetik olajkereskedelmi együttműködésüket Oroszországgal. (A földgáz ügyében nem született megállapodás.)

A szándék az, hogy a következő hat hónapban előbb a nyersolaj-kereskedelmet építik le, 2022 végéig pedig a finomított termékekkel való kereskedést is felfüggesztik.

Magyarország és Szlovákia különleges helyzetben vannak, elsősorban az orosz energiahordozóknak való, az átlagosnál nagyobb kitettségük miatt, másrészt mert a idáig a magyar kormány – a nyilvánosságban legalábbis – határozottan ellenezte az embargóról szóló döntéseket.

A Reuters most egy uniós forrásra hivatkozva azt írja, hogy emiatt Magyarország és Szlovákia 2023 végéig továbbra is vásárolhatnak majd orosz nyersolajat a meglévő szerződések alapján. A kivételezéssel a Bizottság azt próbálhatja elérni, hogy a két tagállam véletlenül se vétózza meg a tervezetet. A hírügynökség úgy közölte a hírt, hogy a két ország kifejezetten kérte, hogy az embargóról szóló döntés rájuk egyelőre ne vonatkozzon.

Időközben az ügyben megszólalt a magyar kormány is. A nemzetközi kapcsolatokért felelős Kovács Zoltán államtitkár szintén a Reuters írásbeli kérdésére kommentálta Ursula von der Leyen bejelentését. Kovács szűkszavúan annyit írt, hogy Magyarország egyelőre nem lát garanciákat az Európai Unió olajszankciókra vonatkozó javaslataiban arra vonatkozóan, hogy miként lehetne kezelni az átmeneti időszak energiaellátását. (Reuters)

Négy budapesti fiatalt gyanúsítanak a Dohány utcai zsinagógánál vasárnap kora reggel történt csoportos garázdasággal - számolt be az MTI szerint Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője szerdai doorstep sajtótájékoztatóján.

Az Élhető Erzsébetváros FB-csoport egyik tagja készített videófelvételt vasárnap hajnalban azokról a fiatalokról, akik a zsinagógánál randalíroztak. Az RTL által újraközölt videón látszik, hogy a fiatalok egyike a kerítést rugdossa, egy másik a kukát rúgja fel, zighejleznek, kart lendítenek, sörös dobozzal dobálják az épületet, majd végül telibe is hugyozzák azt.

A rendőrség közlése alapján az örsön már nem volt ekkora arca a fiataloknak

A 16, 20, 21 és 22 éves elkövetők beismerték a bűncselekményt, tettüket mindannyian megbánták, és ittasságukkal magyarázták.

A BRFK az ügyben hivatalból rendelt el nyomozást csoportosan elkövetett garázdaság miatt ismeretlen tettesek ellen. Két napon belül azonosították a fiatalokat, akiket kedden gyanúsítottként hallgattak ki.

Az ügyben csoportosan elkövetett garázdaság miatt folyik az eljárás, mert a fiatalok magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat vagy megbotránkoztatást keltsen. A nyomozóhatóság vizsgálja, hogy más bűncselekmény is megvalósult-e.

Szerda reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részletesen ismertette a hatodik orosz szankciócsomagot, amiről az elkövetkező napokban születik megállapodás az uniós tagállamok vezetői között.

von der Leyen kemény hangot ütött meg sajtótájékoztatóján. A Bucsában és Mariupolban háborús bűnöket elkövető magas rangú orosz katonatiszteknek célozva például azt üzente: „Tudjuk, kik vagytok, ezt nem ússzátok meg”.

Elmondta, hogy az új csomag részeként a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját ki akarják kapcsolni a SWIFT banki átutalási rendszerből.

Bejelentette továbbá, hogy három nagy állami tulajdonú orosz műsorszolgáltatót elzárnak az uniós piacoktól, műholdon és interneten keresztül egyaránt, mivel - mint mondta - „Putyin hazugságait erősítő szócsövek”.

A legfontosabb bejelentése egyértelműen az volt, hogy az unió felszámolja az orosz olajtól való függőségét:

„Nem lesz könnyű, de egyszerűen meg kell tennünk”.

Az orosz olajat fokozatosan fogják kivonni az európai forgalomból, rendezett módon, mondta a bizottsági elnök – konkrétabban ez azt jelenti, hogy igyekeznek alternatív ellátási útvonalakat biztosítani a tagállamok részére, mindezt úgy, hogy lehetőség szerint minimalizálják a globális piacra gyakorolt hatást. A nyersolajat hat hónapon belül, a finomított termékeket pedig 2022 végéig vezeti ki.

„Ezzel maximalizáljuk az Oroszországra gyakorolt nyomást, ugyanakkor minimalizáljuk a minket és partnereinket világszerte érő járulékos károkat. Biztosítanunk kell, hogy gazdaságunk erős maradjon” - mondta az elnök.

Nagy kérdés, ahogy azt a BBC is jelzi, hogy az intézkedést a nyilvánosságban legalábbis sokáig ellenző Magyarország és Szlovákia kap-e felmentést az olajembargó alól. von der Leyen mindenesetre nem tett említést semmilyen mentességről.

A tagállamok között nincs ugyanakkor konszenzus az orosz földgáz használatának megszüntetéséről.

„Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút” - mondta még von der Leyen, aki azt jósolta, hogy Ukrajna gazdasági teljesítménye 2022-re 35-50%-kal fog csökkenni, és havi 5 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy megmaradjon. (BBC)

A brit fegyveres erők vezetője szerint Vlagyimir Putyin elnök nem érte el az ukrajnai orosz katonai invázió eredeti céljait, és elégtelen katonai stratégiája miatt azonnal kénytelen volt újratervezni haditervét.

Tony Radakin admirális a Londonban tartott vezérkari tanácsi csúcstalálkozón nyilatkozott a Wall Street Journalnak, és arról beszélt, mennyire meglepte az oroszok kudarcos hadjárata, ami

„rossz hírszerzői munkával kezdődött, és katasztrofális eredményekhez vezetett.”

A brit védelmi vezérkar főnöke szerint Putyin személyesen irányította a stratégiát; a döntések szerinte legalábbis egy autokrata vezetőre utalnak, aki egyre inkább elszigetelődik. Az admirális úgy látja: az orosz hadvezetés egyre rosszabb döntéseket hoz, egyre kevésbé képes reálisan felmérni katonai pozícióit.

Oroszország arra számított, hogy képes lesz megszállni Ukrajnát, napok alatt elfoglalni városokat, és 30 nap alatt átvenni az ország irányítását. Az admirális szerint az elégtelen hírszerzői tevékenység mellett az arrogancia volt a másik oka az első hetek orosz kudarcainak.

A britek sokkal összefogottabb támadásra számítottak Oroszország részéről, miközben az orosz sereg láthatóan nehezen tudja összehangolni fegyveres erőinek ágait.

A vezérkari főnök példaként említette, hogy az oroszok képtelenek voltak érdemben blokkolni az ukrán kommunikációs hálózatokat, légi fölényt kiharcolni, és dinamikus tengeri vagy szárazföldi akciókat végrehajtani. Radakin szerint egyértelműen a taktikai vereség jele, hogy a kelet-ukrajnai Donbasz régióra voltak kénytelenek áthelyezni a hadjárat fókuszát.

Az admirális ugyanitt méltatta bátorságát és leleményességét, és megjegyezte, hogy a NATO soha nem volt erősebb, mint most.

„Az az elképzelés, hogy az ukrán nép önként Oroszország felé orientálódna, ma már végképp abszurdnak tűnik” - tette hozzá a vezérkari főnök. (Wall Street Journal)

Nagyatádon találta meg a Telex Bencsik Gábor jobboldali újságírót, a Magyar Krónika főmunkatársát, aki a választások után kritikát fogalmazott meg a közszolgálati médiával, és azt írta egy bejegyzésben, hogy annak politikai elfogultsága tarthatatlan. A magyar nyilvánosság ma már rég ott tart, hogy egy ilyen különvélemény megfogalmazása a kormányoldalon kisebb szenzációnak számít.

Nem is hagyta visszhang nélkül az MTVA a kritikát, kommunistázással és sorosozással illeték Bencsiket, akinek egyébként testvére Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Békemenet- és CÖF-alapító, a Fidesz médiahátországának egyik ikonikus alakja.

Bencsik Gábor a rövid videóinterjúban azt mondta, hogy meglepték a heves jobboldali reakciók, főleg annak személyes vetületei, sőt meglepetten hiányolta a kritika mögül az érveket.

„Azt gondoltam, eljött az ideje, hogy ezt elmondjam. Becsszóra, nem konzultáltam előtte senkivel. Talán le is beszéltek volna.”

Arról beszél ezután Bencsik, hogy ő fideszes, „abban a csapatban focizik, neki drukkol”, és nincs probléma azzal, hogy a politika szekértáborokból áll, de „a rettentő nekifeszülések kártékonyak”. Örül a győzelemnek, de

eljött az ideje gesztusoknak, nem csak formális gesztusoknak, de tartalmiaknak is. Szerinte a közérzületben feltámadt egy igény arra, hogy keressenek az emberek hangot, amin tudnak szólni egymáshoz.

Attól azért Bencsik is zavarba jött, amikor azt kérdezték tőle, mekkora felelőssége van abban Orbán Viktornak, hogy személyes támadásokat kap, csak mert kritizálni merte a közmédia szerkesztési gyakorlatát.

A beszélgetés végén az újságíró arról beszélt, hogy kollégái azért nem beszélnek ki a táborból, mert annyira fontosnak gondolják a párt győzelmét, és azon keresztül a haza sorsát. Szerinte az ellenzéki és a kormánypárti újságírók is elkötelezettségből teszik a dolgukat, de most már „kinyithatják a kaput egymás irányába is”.

Bencsik azt is mondja még az interjú végén, hogy a jobboldalon komoly munka folyik, hogy „okos és elkötelezett fiúkat és lányokat” találjanak a megfelelő újságírói pozíciókba. (Telex)

„Lövésem nincs, mi lesz” - nagyjából ezzel próbálta nyugtatni kollégáit a Twitter vezérigazgatója, Parag Agrawal, a Twitter vezérigazgatója, aki hétfőn beszélt a közösségi oldal alkalmazottai előtt.

A találkozóra kevéssel azután került sor, hogy biztossá vált: a milliárdos amerikai tech-vállalkozó, Elon Musk bezsebeli a céget, 44 milliárd dolláros áron.

Viszonylag gyorsan kiderült, írja a Reuters, aminek egy riportere jelen volt a beszélgetésen, hogy a cégvezetésnek nem sok fogalma van arról, hogy pontosan mi Musk terve a vállalattal.

Agrawal meghallgatta a munkatársak kérdéseit a céggel kapcsolatos tervekről, az igazgatótanács indoklásáról az adás-vétel ügyében, de ezekre nem tudott érdemben válaszolni.

Elhangzott a kérdés, hogy Donald Trump volt amerikai elnök, akinek a profilját tavaly véglegesen felfüggesztette a Twitter, visszatérhet-e a platformra, ha Musk átveszi az irányítást, de ez sem derült ki. A felvetés arra utalva hangzott el, hogy az új tulajdonos azt nyilatkozta: a Twitternek a szólásszabadság platformjának kell lennie.

Agrawal bevallotta, hogy nem tudják, milyen irányba fog haladni a cég a továbbiakban. Az egyetlen konkrétum, ami elhangzott, hogy nem terveznek elbocsátásokat.

Musk egy későbbi időpontban találkozik majd a Twitter munkatársaival egy kérdezz-felelek találkozó erejéig - ezt már közölte a vállalat az alkalmazottakkal.

Bret Taylor, a Twitter igazgatótanácsának elnöke is igyekezett megnyugtatni a dolgozókat arról, hogy a Muskkal kötött megállapodás a „működési folytonosságot” helyezi előtérbe az üzlet lezárásáig. (Reuters)

Majdnem az összes pontban helyt adott a bíróság Juhász Péter keresetének, amiben az egykori politikus beperelte az - Orbán Viktor által minden más KESMA-termékhez hasonlóan később nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített - Ripost bulvárlapot, miután az újság visszatérően arról írt, hogy Juhász bántalmazza, fizikai szabadságától megfosztja és kábító hatású anyagokkal terrorizálja gyermekei édesanyját.

Az egyetlen kérés, aminek nem adott helyt a bíróság, a cikkek törlése volt, de ezen túl nyilvános elégtételt és 3 millió forint sérelemdíj megfizetését kérte az alperestől az ítélet, miután megállapította az összes közölt tartalom valótlanságát. Ezt Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza, Juhász ügyvédje mondta el a 444-nek azután, hogy Juhász erről posztolt kedden Facebook-oldalán.

Juhász még 2018-as, a választási kampányban terjesztett cikkek miatt fordult a bírósághoz.

Az év február 10-én a Ripost - és honlapja - „A verés és a terror elől menekült el Juhász Péter felesége a három gyerekkel” és „Juhász Péter ismét rátámadt gyermekei megvert édesanyjára” címekkel írt cikkeket arról, hogy a politikus bántalmazza gyermekei édesanyját, elkábította és bezárta őt, begyógyszerezte, és többször rátámadt, volt hogy bezárta a lakásba.

A következő napokban majd hetekben - egészen a választásokig - ezen állítások közül többet megismételtek, és arról is írtak, hogy Juhász verte, érzelmileg zsarolta, fenyegette, elnyomás alatt tartotta gyermekei anyját, akit megpróbált elrabolni is. Egy márciusban írásban azt is állították, hogy Juhászt élettársa bántalmazás miatt beperelte.

A kártérítés megfizetése mellett a Bíróság arra is kötelezte a Ripostot, hogy „a megjelölt cikkekbe ágyazva, azok címe alatt, azok elérhetőségének idejére, de legalább 30 napig, a cikk-címmel azonos betűmérettel, betűszínnel és betűtípussal írt közleményében «Bocsánatkérés Juhász Péterre vonatkozó valótlanságok miatt» címmel kérjen bocsánatot a Felperestől, amiatt, hogy cikkeiben valótlanul állította és híresztelte, hogy Juhász Péter hozzátartozóját bántalmazta, megverte, egy lakásba zárta és begyógyszerezte és ezzel megsértette jóhírnévhez és magánélet tiszteletben tartásához való jogát.”

A bíróság helyt adott annak a kérésnek is, hogy a Ripost honlapján 15 napon belül reggel 8 és 10 óra között tegye közzé a jogerős ítélet rendelkező részét azzal együtt, hogy valótlan tények alapján állították be erőszakosnak Juhászt.

Ukrajna szerdán előzetes megállapodást kötött Oroszországgal egy humanitárius folyosó létrehozásáról, amelynek célja a nők, gyermekek és idősek evakuálása az ostromlott Mariupol városból - közölte Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk egy Facebook-posztban szerdán.

Az óvatosság ezzel együtt indokolt, nem csak mert előzetes megállapodást említ Verescsuk, hanem azért is, mert az elmúlt hetekben az ilyen evakuálási folyosók felállítása és megvalósítása nehézségekbe ütközött.

Orosz csapatokat ukrán oldalról többször azzal vádolták, hogy az ellenőrzőpontokon blokkolják a buszkonvojokat, és civilek ezreit telepítik át erőszakkal orosz ellenőrzésű területekre.

Az első tervek a BBC szerint 6 ezer ember - elsősorban nők, gyermekek és idősek - evakuálásáról szólnak. Vadim Bojcsenko polgármester az ukrán televízióban azt mondta, a kormány szerdán 90 autóbuszt tervez küldeni az ostromlott városba a civilekért.

Bojcsenko szerint nagyjából 100 ezer civil maradt - illetve esett csapdába.- Mariupolban, és már tízezren haltak meg a város orosz ostromában. A kormány legutóbbi közleményében több mint 20 ezer áldozatról beszélt.

A dél-ukrajnai kikötőváros 50 napja blokád alatt áll, és élelem-, víz- és gyógyszerhiánnyal küzd.

Az ukrán védők nem adják fel a harcot, nem engednek az orosz ultimátumoknak, de többen elismerik közülük, hogy Mariupolnak legfeljebb napjai lehetnek hátra, mielőtt teljesen orosz kézre kerül. (BBC)

Kedden délután Johnny Depp amerikai színész egy virginiai bíróságon tett tanúvallomást a volt felesége, Amber Heard színésznő ellen indított rágalmazási perében. Depp tanúvallomásában kijelentette:

„Soha nem jutottam el odáig, hogy bármilyen módon megütöttem volna Heard kisasszonyt, és soha életemben nem ütöttem meg egyetlen nőt sem”.

Depp ezen felül több mint 50 millió dollárra perli a színésznőt, amiért a nő családon belüli erőszakkal kapcsolatos állításai ártottak a karrierjének és a hírnevének.

A 35 éves Heard válaszul ellenkeresetet nyújtott be az 58 éves Depp ellen, 100 millió dolláros kártérítést követel tőle, és azt állítja, hogy a férfi jogi csapata hamisan vádolja őt rágalmazással.

Depp kedden a bíróság előtt azt mondta, hogy Heard „valótlan vádjai”, miszerint családon belüli erőszak áldozata lett volna, „átjárták az iparágat", világhírré lettek, és számos körben tényként fogadták el azokat.

„Az igazság megszállottja vagyok, és a mai az első alkalom, hogy először beszélhetek teljes egészében erről az ügyről” - mondta Depp a bíróságon, aki szerint felelősséggel is tartozik az ügy tisztázásért.

A tanúvallomásában Depp részleteket osztott meg a Hearddel való korai kapcsolatáról, amit úgy jellemzett, hogy „túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen”.

Beszélt drog- és alkoholproblémáiról, amikről már Hearddel folytatott kapcsolata idején is cikkezett a sajtó. A színész szerint 11 éves kora óta él szerekkel, amikor édesanyja nyugtatóit csempészte ki a szekrényből. Azt állította: 15 éves korára már minden általa ismert drogot kipróbált, de soha nem a bulizás kedvéért. inkább azért, hogy „tompítsa az átélt traumák fájdalmát"”.

Egy vényköteles opioid függőségébe került, miután a Karib-tenger kalózai: Idegenben a tengeren című film forgatása közben hátsérülést szenvedett. Csak négy-öt év elteltével, amikor már Hearddel volt együtt, próbált leszokni a gyógyszerről. Azóta minden opioid-származéktól távol tartja magát - vallotta Depp.

A színész elismerte, hogy marihuánát szív, és két-három alkalommal kokainozott Heard nővérével is.

Depp a vallomása során mesélt gyermekkori bántalmazásokról is, amelyeket testvérei és apjával elszenvedett az édesanyjától. Elmondása szerint a viták mellett fizikai és lelki erőszak is előfordult a szülők között.

Azt mondta, volt hogy hamutartót dobtak hozzá, és megverték egy magas sarkú cipővel, vagy egy telefonnal. A színész arról beszélt, hogy anyjával ellentétben apja nyugodt ember volt, aki tűrte az erőszakos kirohanásokat, ő pedig gyerekként próbált kimaradni ezekből az ütközetekből. Azt sugallta: apjától látta, hogyan tudja egy férfi kontrollálni a saját indulatait az ilyen helyzetekben is.

Depp arról is beszélt, hogy a per és az azzal járó médiafelhajtás milyen hatással voltak a francia színésznőtől, Vanessa Paradistól született gyermekeinek életére. Állítása szerint rendszeresen zaklatták őket az iskolában.

A színész háromrendbeli rágalmazás miatt iss perli Heardet, hivatkozva egy Washington Postban megjelent véleménycikkére. Heard 2018 decemberében írt egy véleménycikket, amelyben a nők elleni erőszakról szóló törvény mellett foglalt állást. Ebben saját, szexuális erőszak és családon belüli erőszak túlélőjeként szerzett tapasztalataira támaszkodott. A színésznő nem nevesítette Deppet, de a kontextusból - a felperes szerint - egyértelmű volt, hogy a színészre utalt.

Heard és Depp 2015 februárjában házasodtak össze. Heard 2016 májusában adta be a válókeresetet. Napokkal később ideiglenes távoltartási végzést kapott, és azzal vádolta meg Deppet, hogy megütötte őt egy veszekedés során a Los Angeles-i lakásukban. Depp tagadta, hogy bántalmazta volna, a rendőrség pedig azt mondta, hogy nem találtak bizonyítékot bűncselekményre. Amikor 2017-ben megegyeztek a válásukról, a megállapodás állítólag tartalmazott egy olyan kikötést, amelyben vállalták, hogy nem beszélnek a kapcsolatukról a nyilvánosság előtt.

Az erős hollywoodi mezőnyből is kitűnik Depp és Heard válópere és annak utóéléte. A színész 2019-ben például azzal vádolta meg volt feleségét, hogy zúzódások festett arcára, hogy úgy tűnjék, családon belüli erőszak áldozata volt.

Karrierjére azután lett válópere igazán igazán rossz hatással, amikor 2020 őszén egy brit bíróság is kimondta, Johnny Depp feleségverő; egész pontosan a színész pert vesztett a Sun ellen, miután a bulvárlap egy cikk címében feleségverőnek nevezte őt. Következményként a Warner Bros. kirakta a színészt a „Legendás Állatok” című filmből. (NPR)

Olaszország megtagadja a Moszkva által követelt gázfizetési feltételek teljesítését, ha az Európai Unió arra a következtetésre jut, hogy ezzel megsérti az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos szankciókat - állították a Bloombergnek a kérdésre rálátó pénzügyi-politikai források.

Az Európai Unió előzetes értékelése szerint a Kreml fizetési feltételei egyértelműen sértik a blokk szankcióit. Az olasz kormány egyelőre várja, hogy Brüsszel véglegesítse jogi elemzését, mielőtt bármilyen lépést tenne - mondták a hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő források.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hetek óta azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a gázszállításokat azoknak a vevőknek, akik nem hajlandóak rubelben fizetni a Gazprom gázkereskedő szolgáltatásáért cserébe. Mindez valóságos fenyegetést jelentene az unióra nézve, amely a gáz 40 százalékát Oroszországból szerzi be.

Március 31-én Putyin rendeletben írta elő, hogy a gázszolgáltató „barátságtalan ügyfelei” két számlát kell nyissanak a Gazprombanknál, egyet devizában, egyet rubelben. Az orosz bank a devizában történő fizetéseket rubelre váltaná át, mielőtt a Gazpromnak átutalja a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság jogászainak előzetes elemzése szerint az ilyen rendszerben történő kifizetések sérthetik a blokk által kivetett pénzügyi szankciókat, és a 27 tagállam vezetőiből álló Európai Tanács jogászai egyetértettek a bizottság értékelésével.

A múlt héten a holland kormány az uniós értékelésre hivatkozva felszólította a hollandiai energiaipari vállalatokat, hogy utasítsák el az új orosz fizetési feltételeket.

Az amerikai, európai és ázsiai szövetségesekkel folytatott keddi telefonbeszélgetés során Mario Draghi olasz miniszterelnök amiatt sürgette a vezetőket, hogy gyorsítsák fel az Oroszországból származó gázimport diverzifikálásának folyamatát - állította a Bloomberg forrása.

Olaszország a héten új energiaügyi megállapodásokat jelent be a Kongói Köztársasággal és Angolával, amelyek évente további 5 milliárd köbméter, illetve 1,5 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak az országba. Az Algériától biztosított plusz mennyiséggel együtt ez jövőre az Oroszországtól kapott mennyiség több mint felét kiválthatná. (Bloomberg)

Oroszország szerdán újabb ultimátumot adott a Mariupolban kitartó ukrán harcosoknak, hogy adják meg magukat.

Az orosz sereg kedd késő este bunkerromboló bombákkal támadta az Azovstal acélgyárat, Mariupol legfőbb megmaradt erődítményét.

Miután a korábbi ultimátum lejárt, éjfél közeledtével az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy egyetlen ukrán katona sem tette le a fegyvert, és újabb ultimátumot adott a mariupoli védőknek.

„Az orosz fegyveres erők humanitárius alapon javasolják, hogy a nacionalista zászlóaljak és a külföldi zsoldosok harcosai április 20-án moszkvai idő szerint 14 órától hagyják abba a katonai műveleteket, és tegyék le a fegyvert” - közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az ukrán parancsnokok azonban megfogadták, hogy nem adják meg magukat.

A mariupoli Azovstal acélgyár környékén, a háború legsúlyosabb humanitárius katasztrófájának színhelyén, mintegy 120 civil hagyta el a várost humanitárius folyosókon keresztül - jelentette kedden az Interfax hírügynökség az orosz állami televízióra hivatkozva.

A dél-ukrajnai kikötővárost, ami végóráit éli, a háború kezdete óta ostromolják az oroszok. Több tízezer lakos rekedt csapdába, az ukrán források szerint már több mint 20 ezer civil halt meg a városban.

Az orosz védelmi minisztérium kedden még azt állította, hogy szerdán tűzszünetet tartanak, így a mariupoli acélműveket védő ukrán katonáknak lehetőségük legyen letenni a fegyvert és „sértetlenül” elvonulni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban jelezte, hogy a mariupoli katonáik a végsőkig harcolni fognak és elutasítják az orosz ultimátumokat.

Az ukrán elnök kedden ismét elmondta, hogy az orosz hadsereg örökre beírta magát a világtörténelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege:

„Civilek szándékos megölése, lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle kegyetlen fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket is, ez mára mind az orosz hadsereg védjegye lett.”

Oroszország tagadja, hogy tiltott fegyvereket használt volna, vagy civileket célzott volna meg ukrajnai inváziója során, és azt állítja, hogy az atrocitásokra utaló jelek megrendezettek.

Egy rövid Facebook-posztban számolt be róla Skrabski Fruzsina, a kormánnyal és a fideszes körökkel jó kapcsolatot ápoló, a Nemzeti Filmintézet által többszörösen is támogatott forgatókönyvíró és filmrendező, hogy nagyjából hat hónapja letiltottak egy vele készült interjút a közmédia honlapján, a hirado.hu-n.

„Azt mondta a főszerkesztő, Lánczi Tamás, hogy azért, mert ő haragszik Bodoky Tamásra, akivel az Áldozatok 2006-ot csináltam, mert, hogy Bodoky lenézi a közmédiásokat, propagandistázza. Bodoky meg volt említve a cikkben.”

Skrabski és Bodoky közösen készítettek egy dokumentumfilmet a 2006-os zavargások áldozatairól és utóéletéről, aminek bemutatóján sok mindenki más mellett a kormánybarát filmes körök képviselői és politikusok is jelent voltak. (A filmről itt írtunk.)

Lánczi Tamás, az MTVA online igazgatójában és műsorvezetőjében alighanem az okozhatott feloldhatatlan ellentmondást, hogy miközben Bodoky az Index újságírójaként 2006-ban még a rendőri túlkapásokat dokumentálta, ma a kormánytól szintén független Átlátszó főszerkesztőjeként dolgozik.

„Megértettem a logikát: azzal álljunk bosszút a propagandistázókon, hogy letiltjuk azt, aki Gyurcsány bűneit bemutatja, a Nemzeti Filmintézet által támogatott és a közmédiában bemutatott filmben…” - írja Skrabski, aki azért hozza fel most ezt a sztorit, mert szolidáris Bencsik Gábor jobboldali publicistával, aki a napokban kritizálta a közmédia szerkesztői kultúráját.

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését - közölte az UNIAN ukrán hírügynökség és Volodimir Vjatrovics ukrán parlamenti képviselőre hivatkozva az MTI csütörtök este.

A határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban, és ugyanitt a parlament elfogadott egy törvényt is, amiben Oroszországot „terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos „Z” és „V” betűk jelképként történő használatát.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan eközben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, és felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Khan kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a bucsai mészárlás nem álhír, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket.

A főügyész azt is mondta: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgoznak azon, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák.

Bucsán eddig 403 holttestet találtak, közülük 167 személyazonosságát állapították meg. Az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki, de a tömegsír feltárása még folyamatban van.

Fennakadásokat tapasztalnak az oroszok az energiahordozók exportszállításaiért történő fizetésben. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be csütörtökön az olaj- és gázipar helyzetéről tartott online kormányzati tanácskozáson.

Putyin szerint a „legbarátságtalanabb országok” bankjai késleltetik a kifizetések átutalását, ezért az orosz kormányszervek közös munkacsoportot hoznak létre az energiaexport elszámolásával kapcsolatban.

Az orosz elnök emlékeztetett: az energiakereskedelemben kezdeményezték az áttérést a nemzeti fizetőeszközre, hogy ezzel is eltávolodjanak az eurótól és a dollártól. Putyin szerint most legfontosabb feladatuk felkészíteni a valutapiacukat erre az átállásra, és lehetővé tenni, hogy bármilyen nemzetközi valuta átváltható legyen rubelre.

A „megbízhatatlan, kompromittált valuták és joghatóságok elutasítása” stratégiai cél hazánk pénzügyi és gazdasági biztonsága szempontjából - mondta az orosz elnök, aki szerint csak a kiszámítható és szavatartó ügyfelekre számíthatnak, akik hűek a szavukhoz.

Putyin még március 31-én rendelte el a rubelelszámolásra történő áttérést az Oroszországgal szemben „barátságtalan” országokkal folytatott földgázkereskedelemben.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy ideje felgyorsítani a nyugatra irányuló olaj- és gázszállítmányok átirányítását a déli és keleti piacokra, köztük Afrikába, Latin-Amerikába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Putyin távlatos, stratégiai benyomást keltő, 2050-ig érvényes energiapolitikai terveket vázolt: új kőolaj- és gázvezetékek építéséről beszélt, és a sarkvidéki és távol-keleti orosz kikötők olajátrakodási kapacitásának kiépítését szorgalmazta. (MTI)

Csütörtökön Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette: az Egyesült Államok kormánya jelenleg arra összpontosít, hogy Oroszország ne tudja megkerülni azokat a szankciókat, amikkel az Ukrajna ellen indított háború miatt szembesülnie kell.

Sullivan a nonprofit és pártfüggetlen Economic Club of Washington szervezet ülésén beszélt arról, hogy bár a bevezetett intézkedések jelentőségüket tekintve példátlanok, - különös tekintettel a befektetési tilalmak és az exportellenőrzések területére -, de legalább ennyire fontos azok betartatása, és a kiskapuk bezárása.

Joe Biden elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója hozzátette: a Fehér Ház várhatóan a következő egy-két hét során megnevezi azokat a konkrét országokat és személyeket vagy csoportokat, amik és akik megpróbálják megkönnyíteni Oroszország számára szankciók kijátszását.

Sullivan arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok aggodalommal figyeli Kína Oroszországhoz való igazodását, és tart annak a lehetőségétől, hogy a világ második legnagyobb gazdasága megpróbálja segíteni Moszkvát a szankciók elhárításában.

A tanácsadó szerint ugyanakkor egyelőre nem látják jelét annak, hogy Peking katonailag is támogatná Moszkvát a háborúban. Sullivan fontosnak tartotta megjegyezni viszont, hogy igyekeznek folyamatosan figyelemmel kísérni a kínai-orosz kapcsolatokat, de erre nincs mindig teljes rálátásuk. (CNBC)

Németországban - közelebbről a hamburgi kikötőben - lefoglalták a világ legnagyobb szuperjachtját, miután alapos kutatómunka végén megállapították, hogy az a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Aliser Uszmanov testvérének tulajdonában van.

A német szövetségi rendőrség csütörtökön közölte, hogy lefoglalta a 600 millió dollár értékű Dilbart, miután hetekig tartó pénzügyi nyomozás során fény derült a valódi tulajdonos kilétére.

A hajó a Kajmán-szigetek zászlója alatt hajózik, és egy máltai holdingvállalat nevén van bejegyezve - mindkét ország adóparadicsom -; a német hatóságok mégis azt közölték: megállapították, hogy a jármű Uszmanov testvére, Gulbahor Iszmailova a tulajdonában van.

Uszmanov ellen márciusban szankciókat rendelt el az Egyesült Királyság. A milliárdost, akinek jelentős érdekeltségei vannak az Arsenal és az Everton angol futballklubban is, korábban az EU és az Egyesült Államok is szankciókkal sújtotta.

Iszmailovát és Uszmanov másik nővérét, Szadat Narzijevát szintén szankciókkal sújtotta az Egyesült Királyság és az unió, miután a mágnás közvetve vagyontárgyakat ruházott át Iszmailovára, „többek között a Dilbar nevű jacht egyetlen haszonélvezőjeként meghagyva nővérét”.

Az unió szerint Uszmanov jelentős vagyontárgyakat ruházott át húgára, aki a gyanú szerint 27 svájci bankszámlával rendelkezett, rajtuk több százmillió dollárral.

A 15 917 tonnás Dilbar a világ legnagyobb motoros jachtja, 96 fős legénységgel, 12 lakosztályában 24 utas fér el. 156 méter hosszú, 25 méter hosszú, fedett úszómedencével, szaunával, masszázsszobával, mozival és két helikopter-leszállóval rendelkezik.

A hamburgi kikötőben állomásozó hajót márciusban a német rendőrség is ellenőrizte, de akkor még cáfolták a hírt, miszerint lefoglalták volna.

Csütörtökön a németországi szövetségi nyomozóhatóság megállapította, hogy a jacht „a szankciós jog hatálya alá tartozik, és jogszerűen lefoglalható Hamburgban”.

A Dilbart 2016-ban vásárolt 600 millió dollárért vásárolták a német Lürssen hajógyártótól, amely 52 hónap alatt egyedi megrendelésre építette meg a hajót.

A gyártócég szerint ez az egyik legkomplexebb jacht, amit valaha építettek, mind a méretek, mind a technológia tekintetében. (Guardian)

Rövid közleményt adott ki csütörtökön a Pesti Hírlap kiadója, amiben azt írják, hogy 2022. április 14-i hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztik az újság napi megjelenését.

„A Pesti Hírlap, tekintettel a drasztikusan emelkedő nyomdai költségekre, hetente egyszer, péntekenként jelenik meg” - áll a levélben.

A kiadó fejleszti a Pesti Hírlap digitális megjelenését, valamint új, egyedi tartalmakkal jelentkező webfejlesztés is elindít a pestihirlap.hu oldalon - írja még a közleményben a hírigazgató, Trencséni Dávid.

A Pesti Hírlapot kiadó cégcsoporttal, a Michaeli, Schwartz & Brit Zrt.-vel és tulajdonosaival januárban részletesen is foglalkoztunk a 444-en. A kiadóvállalat tulajdonosai Milkovics Pál és a kormánnyal kifejezetten jó kapcsolatot ápoló grúz-izraeli üzletember, Shabtai Michaeli.

A vállalatcsoporthoz tartozik többek között a 168 óra hetilap és online lerakata, az Elle magazin, a Klasszik és a Jazzy Rádiókat üzemeltető Magyar Jazz Rádió Kft., és a Pannon Plakát Kft. plakátcég.

Egy időben rengeteg kormányzati hirdetés futott az alapvetően kritikus közönségnek írt, városi lapban, és sok támadás is érte a kiadót, amikor a 2021-es előválasztásban igen nyíltan és látványosan Dobrev Klára mellett kampányoltak.

Kormányválság veszélye fenyeget Bulgáriában, miután a négypárti koalíció egyik tagja, az oroszbarát Bolgár Szocialista Párt (BSP) figyelmeztetett, kilép a kormányból, ha a parlament úgy dönt, hogy fegyvereket küld Kijevnek.

Bulgáriában egy meglehetősen színes négypárti koalíció van kormányon: az egyaránt euroatlanti irányultságú „Változás folytatódik” és „Demokratikus Bulgária” mellett a kabinet tagja az oroszbarát BSP, és a populista „Van ilyen nép” pártja is.

A BSP részéről most Christian Vigenin parlamenti képviselő, egykori külügyminiszter, azt nyilatkozta, hogy támogatnak minden Ukrajnának nyújtott segítséget, de kizárólag fegyverek és lőszerek szállítása nélkül.

„Ez egy vörös vonal, és hálásak vagyunk partnereinknek, hogy tiszteletben tartják ezt a felelős álláspontot. Nem csak magunkért, és nem annyira a meggyőződésünk miatt tesszük ezt, hanem mert úgy gondoljuk, hogy Bulgária érdeke az óvatosság és a mérséklet" - mondta Vigenin.

A szocialisták szerint Bulgária érdeke, hogy a kormány ne menjen szembe a bolgár polgárok túlnyomó többségének véleményével, és ne keltsen felesleges aggodalmakat és feszültségeket.

A bolgárok közel 70 százaléka nem akarja, hogy a kormány fegyverekkel segítse Ukrajnát, de legtöbben készek segíteni a menekülteknek és humanitárius segélyt küldeni.

Elemzők szerint a BSP álláspontjának valódi oka az lehet, hogy a párt kezdi elveszíteni támogatottságát a radikálisabb, szintén oroszbarát és nacionalista Vazsrazsdan párt miatt.

Vigenin szerint a valós biztonsági fenyegetésekkel szemben, amelyek „nem annyira katonai jellegűek, mint inkább az energiaellátás és a gazdaság törékenységével kapcsolatosak”, a kormány megteszi a szükséges lépéseket a hazai stabilitás és a nemzetközi presztízs megőrzése érdekében.

Bulgária és Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amely nem küldött katonai segélyt Ukrajnának.

Bulgáriában ezzel együtt vannak olyan spekulációk, bár ezt a kormány és a BSP is tagadja, hogy Szófia nyújt katonai segítséget Kijevnek, de közvetítőkön - például Lengyelországon - keresztül. (Euractiv)

Számos fejlődő ország gazdaságára lehet lesújtó hatása Oroszország Ukrajna ellen vívott háborújának - figyelmeztetett friss jelentésében az ENSZ.

A világszervezet szerdai sajtótájékoztatóján elmondottak alapján fel kell készülni arra, hogy a konfliktus az élelmiszer- és energiaköltségek további emelkedését hozza majd magával, és főleg a szegényebb országoknak egyre nehezebb pénzügyi feltételekkel kell szembenézniük.

A főtitkár Antonio Guterres április 13-i jelentése szerint ezeket a szegényebb országokat a legrosszabb pillanatban éri a krízis, mert többségük eleve küzd a COVID-19 járvánnyal, az éghajlatváltozással és a gazdasági fellendüléshez szükséges finanszírozás hiányával.

„Már 1,7 milliárd ember - akiknek egyharmaduk már most szegénységben él - van kitéve az élelmiszer- és energiaválságnak, és a pénzügyi rendszer zavarainak. És ezek mind a szegénység és az éhezés növekedését idézik elő” - mondta újságíróknak Guterres, hozzátéve, hogy mindez társadalmi és politikai instabilitáshoz is vezethet.

A főtitkár kitért arra, hogy 36 ország a búzaimport több mint felét Oroszországból és Ukrajnából bonyolítja.

Az ENSZ összesítése szerint 107 ország van kitéve a válság legalább egy dimenziójának - az élelmiszerárak emelkedésének, az energiaárak növekedésének vagy a pénzügyi feltételek szigorodásának. 69 országot mindhárom dimenzió fenyegeti. Ezek között 25 afrikai, 25 ázsiai és csendes-óceáni, valamint 19 latin-amerikai és karibi ország van.

Guterres egyben az ukrajnai háború azonnali befejezésére, az exportkorlátozások feloldására, a megújuló energiákba történő befektetések felpörgetésére és a fejlődő országok pénzügyi támogatására szólított fel.

Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország pártjának jelöltje máris beszédet intézett híveihez, jóllehet a hivatalos eredmények még nem ismertek a választók előtt.

Ezzel együtt szinte biztos, hogy a francia elnökválasztás második fordulójába Emmanuel Macron, az En Marche! („Előre!”) jelöltje, jelenlegi köztársasági elnök és Marine Le Pen, a jobboldali populista Nemzeti Gyűlés („Rassemblement national”) jelöltje jut majd be.

Az exit pollok szerint Macron nagyjából 28, Le Pen 23-24 százalékon végez majd, Mélenchon 20 százalék körüli eredményre számíthat, azaz ő lehet a királycsináló.

A kis pártok jelöltjei szinte mind Macront támogatják, leszámítva a szélsőjobboldali Éric Zemmourt, a Visszahódítás („Reconquête”) jelöltjét. Így rengeteg múlik azon, hogy a harmadik helyen végzett markánsan baloldali Jean-Luc Mélenchon kit ajánl a hívei figyelmébe.

Mélenchon vasárnap este támogatói előtt ezt mondta:

„Büszkék lehetünk az elvégzett munkára. Létrehoztunk egy népfrontot. (...) Tudjuk, hogy kire nem fogunk szavazni. Egyetlen szavazatot sem adhatunk Mme Le Penre.”

A baloldali politikus nem kérte hát híveit, hogy voksoljanak Macronra a második körben, de könnyen lehet, hogy az államfőnek ez az intelem is elég lesz ahhoz, hogy 2017 után ismét legyőzze Le Pent.

A választás második fordulóját április 24-én tartják. (Guardian)

Emmanuel Macron a szavazatok mintegy 28.1 százalékát, elsőszámú kihívója, Marine Le Pen pedig a voksok 23,3 százalékát szerezte meg a francia elnökválasztás első fordulójában a France Televisions által közölt exit poll adatok szerint.

A Le Figaro eközben 28-24-re hozta ki a két esélyes párbaját.

A francia elnökválasztás első fordulója este 20 órakor ért véget.

A tényleges eredmény ettől még eltérhet, de az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a papírforma szerint a centrista-liberális Macron és a radikális jobboldali Le Pen vív majd meg az államfői posztért a második fordulóban.

Azaz ugyanaz a verseny zajlik majd mint 2017-ben:

Korábban a belga közszolgálati csatorna exit poll eredményei azt mutatták, hogy a két jelölt fej-fej mellett halad, és 24-24 százalékon áll.

A nagy kérdés a második fordulóra az marad, hogy a markáns baloldali Jean-Luc Mélenchon híveinek többsége melyik irányba húz majd.

Mélenchon eredménye az exit pollok szerint megközelítheti, sőt meg is haladhatja akár a 20 százalékot is.

De annyira kiélezett a küzdelem, hogy a másik szélsőjobboldali jelölt, Éric Zemmour támogatottsága is döntő lehet majd. Az első kalkulációk szerint Zemmour 7 százalék magasságában végez majd.

A Sopron Basket megnyerte a női kosárlabda Euroliga 2021-2022-es kiírását, miután az isztambuli négyes döntő vasárnapi fináléjában 60-55-re legyőzte a házigazda Fenerbahcét, 9500 török szurkoló előtt.

Ezzel a Sorpon Basket az első magyar kosárcsapat, férfi és női kategóriát egyaránt figyelembe véve, amelyik győzni tud a sportág legnagyobb presztízsű európai kupasorozatában.

1998-ban a klub már egyszer diadalmaskodott az akkor második számú sorozatként elkönyvelt Ronchetti-kupában. Ez volt az együttes ötödik szereplése az Euroliga négyes döntőjében, ahol korábban ezüstéremig jutottak.

A magyar csapat végig vezetett a döntőben a házigazda ellen, a legjobbjai pedig a 16 pontig jutó Gabby Williams és a 12 pontos Fegyverneky Zsófia voltak. (NSO)

Komoly hadpolitikai elemezgetésbe bonyolódtak a kormány és a Fidesz fizetett elemzői a Hír TV szombati beszélgetős műsorában, a Vezércikkben, amit Apáti Bence balett-táncos vezetett.

Vendég volt Kiszelly Zoltán a Századvég Alapítvány egyik igazgatója, és Dézsy Zoltán, az Elment az Öszöd című nagysikerű film rendezője, - két ismert katonapolitikai szakértő - , valamint Lánczi Tamás, Navracsics Tibor egykori kabinetfőnöke, Schmidt Mária egykori, Habony Árpád örökös mindenese, a Figyelő volt főszerkesztője, aki jelenleg az MTVA online igazgatóságát vezeti.

Lánczinak nem tetszik az ukrán hozzáállás ebben a háborúban, szerinte bár elvileg Ukrajna az áldozat, ehhez képest olyan fenyegető hangnemben beszél, hogy minden igaz magyar zsebében attól kinyílik a bicska. Az elemző-tanácsadó furcsállja, hogy Ukrajnának pont az 1945-ben megtépázott magyar sereg (!) fegyvereire van szüksége, és minden áron be akarja cibálni a háborúba Magyarországot.

A civil áldozatokkal kapcsolatban az elemző azt mondta, nagyon sokat dezinformálnak az ukránok, - a valódi háborúval párhuzamosan információs háború is zajlik - ezért érdemes óvatosnak lenni, mielőtt az ember ítéletet mond a történtekről. Egyébként is vannak részletek Lánczi szerint, amik egy irányba mutatnak:

Lánczi tényellenőrzésére talán nem érdemes túlzott energiát fektetni, de azt érdemes elismételni, hogy Donyeckben, Mariupolban és több más ukrán városban az orosz sereg épp ezeket a lakossági infrastruktúrákat - víz- és gázellátást - kezdte támadni elsőként. (A teljes adást itt lehet megtekinteni.)

Szülőotthonokat, kórházakat, színházakat, és egyéb civil menedékeket értek támadások. Az ENSZ statisztikái szerint legalább 1611 civil halt már meg a háborúban, közülük 131 gyerek, és ezek a számok rendszerint alábecsülik a tényleges veszteségeket.

A nagy kímélés közepette minden negyedik ukrán volt már kénytelen elhagyni otthonát. 4,3 millióan menekültek valamelyik szomszédos országon keresztül, további 6,5 millió ember pedig egyelőre országon belül keresett magának menedéket.

Oroszország új ukrajnai hadseregparancsnokot nevezett ki a Fehér Ház magasrangú tisztviselője szerint.

Az új parancsnokot azonosító tisztviselő nem volt felhatalmazva arra, hogy megnevezze magát, és névtelenséget kérve az Associated Pressnek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan - aki vasárnap a CNN State of the Union című műsorának vendége volt - viszont megerősítette az információt.

A tanácsadó ezzel együtt a műsorban kijelentette: egyetlen parancsnok lecserélése sem tudja elfedni a tényt, hogy Oroszország stratégiai kudarcot vallott Ukrajna megszállási kísérletével.

Washington szerint az új parancsnok a 60 éves Alekszandr Dvornyikov tábornok, Oroszország egyik legtapasztaltabb katonatisztje, aki már Szíriában is vezette az orosz haderőket, és kíméletlenül lépett fel a civil lakossággal szemben.

A kinevezése minden jel szerint összefügg azzal, hogy a Kijevnél váratlanul kemény ellenállással találkozó orosz seregek ismét Donbasz felé fordulnak, és megpróbálják a keleti régiókat teljesen irányításuk alá venni.

Az új parancsnok harcolt a második csecsenföldi háborúban, de akkor vált igazán ismertté, amikor az orosz haderőcsoportot vezette Szíriában, ahol 2015 után a Kreml aktív katonai támogatást nyújtott Bassár el-Aszad elnöknek az országban dúló polgárháborúban.

Vlagyimir Putyin elnök 2016-ban az ország egyik legrangosabb, az Oroszország Hőse címmel tüntette ki Dvornyikovot. (AP)

A Lech Poznan Lengyelország egyik legnépszerűbb csapata, jelenleg vezeti is a bajnokságot az országban, hat fordulóval a szezon vége előtt. Meccseiken rendszerint telt ház van, ez közel 40 ezer embert jelent, így volt ez most szombaton is, amikor a középmezőnyhöz tartozó Legia Varsó volt az ellenfél.

Ez a drapéria, amit a csapat ultrái terítettek maguk fölé, persze nem a vendégszurkolóknak szólt, hanem egyenesen Moszkvának: a gigantikus Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szpartak Moszkva mezében kapott kötelet a nyakába.

Ultraoldalak szerint azért a Szpartak mez, mert eredetileg a két klub jó viszonyt ápol vagy ápolt egymással, de ennek nagy jelentősége persze nincs.

És miközben a hatalmas, lógó Putyint lebegtette a szél, megállás nélkül szólt a „Ruska Kurwa, alé alé alé, alé alé alé, alé, alé alé, Ruska Kurwa...”

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valószínűleg csak a keleti Donbasz régióért zajló következő csata után találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Ukrajna készen áll a nagy csatákra. Ukrajnának meg kell nyernie ezeket a csatákat, különösen Donbászban, hogy ezáltal erősebb tárgyalási pozícióba kerül, és bizonyos feltételeket diktálhasson. Az elnökök ezután találkozni fognak. De ez még két-három hétig is eltarthat”

- mondta az adásban Podoljak, aki szerint Moszkva egy komolyabb offenzívára készül Donbaszban.

Az orosz vezetés két héttel ezelőtt jelezte, hogy következő katonai célként Donbasz régió teljes „felszabadítására” koncentrálnak, részben feltehetően az északi területeken, és főleg a főváros Kijev körül elszenvedett veszteségeik miatt.

Akkor az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az általuk irányított szeparatisták a donyecki régió 54 százalékát ellenőrzik, míg az északra elterülő luhanszki régiót már teljesen - 93 százalékig - elfoglalták. (Guardian)

Közleményt adott ki a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. a Városligeti-tóban történt tömeges halpusztulással kapcsolatban, miután a társaság lefolytatta az előzetes laborvizsgálatokat.

A Városligeti-tó teljes halállománya elpusztult, miután valamilyen mérgező anyag került a vízbe e hét szerdán. A haltetemeket elszállították és megsemmisítették, az illetékes kormányhivatal pedig megkezdte a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat.

A Budapest Gyógyfürdői Zrt. vasárnap azt írta, hogy miután értesítette őket a tavat üzemeltető Városliget Zrt. a tömeges halpusztulásról, haladéktalanul a közcsatornákba terelték a Széchenyi fürdőből a tó felé áramló vizet.

Azt írják, hogy az eset szempontjából releváns időszakban a fürdőben nem történt üzemzavar, és a fürdőt a vonatkozó jogszabályok és belső utasítások szerint üzemeltették.

„A kommunális szennyvizet külön bekötésen keresztül vezetik közvetlenül a közcsatorna-hálózatba, míg a Városligeti-tó felé a használt medencevizet vezetik el a megszokott gyakorlat szerint” - áll a közleményben, amiben kiemelik, hogy a rendszer biztosítja, hogy a használt medencevíz soha ne keveredjen a kommunális szennyvízzel.

A társaság ezzel együtt minden segítséget megad a halpusztulás kivizsgálásához és messzemenően együttműködik a kijelölt szervek, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi hatóság osztályának és a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatala élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályának szakembereivel.

Egy külső, akkreditált laboratórium mintát vett a hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott komponensekre, továbbá a BGYH saját akkreditált laboratóriuma is bekapcsolódott a vizsgálatba és több ponton is mintát vett.

A külső, akkreditált labor előzetes vizsgálati eredményei szerint a hatóság által megállapított határérték feletti kibocsátás nem történt, szennyezett víz Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által nem került a tóba. A zrt. saját laboratóriumának előzetes eredményei és a bakteriológiai vizsgálatok is ezt támasztják alá.

Szombat délután óta egész Anglia Cristiano Ronaldóval foglalkozik, aki a Manchester United Everton elleni idegenbeli bajnokiján nem tudta győzelemre vezetni csapatát, - 1-0-ra győzött a liverpooli csapat -, majd lefújás után az öltözőbe menet izomból földhöz vágta egy kisfiú mobiltelefonját, aki alighanem épp élete videóját szerette volna elkészíteni a világsztárról.

Ronaldónak volt ugyan pár nagy meccse a United színeiben, mióta tavaly Angliába szerződött, de csapatával együtt összességében messze elvárások alatt teljesít: a Manchester United újabb vereségével a jövő évi Bajnokok Ligája indulás is távolinak tűnik. Nem nagy csoda, ha a portugál klasszis nincs jó passzban; Ronaldo nem is szokta ezt eltitkolni, volt már balhéja abból, amikor a csapatkapitányi karszalagját vagdosta a földhöz, de azért ennyire korábban még sosem vesztette el a fejét.

A portugál csatárt az sem mentheti fel, hogy láthatóan sérülten bandukolt le a pályáról.

Az esetről készült felvételek hamar bejárták a közösségi médiát:

A játékos másnap elnézést kért Instagram oldalán az eset miatt, és meghívta a szurkolót a Manchester United következő hazai bajnokijára.

De ennyivel biztosan nem fogja megúszni az esetet, mert a liverpooli rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, szemtanúkat keres, elemzi a mérkőzés biztonsági kameráinak felvételeit, és kapcsolatba lépett a Manchester United illetve az Everton menedzsmentjével az incidens miatt.

Az ugytudjuk.hu szerint először Snapchaten kezdett terjedni az a videó, amit valaki eljuttatott a szerkesztőséghez, és azóta a Youtube-on is elérhető.

A felvételen az látszik, hogy egy tizenéves „Faszszopó Hencz Kornél” felkiáltás mellett dartsal dobál a helyi - Vas megye 2. számú körzetében indult - ellenzéki politikus, egyben celldömölki alpolgármester, Hencz Kornék plakátjára.

A szombathelyi lap szerint a jelenetet a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban rögzítették.

Az érintett politikus a lapnak azt mondta, hűen tükrözi az ország állapotát az eset.

„Ide jutottunk Orbán Viktor propagandája miatt. Ezek a plakátok egyébként nagy méretűek, tehát nem lehet egyszerűen táskában, vagy kabát alatt becsempészni őket. Nagy a baj, ha az iskola vezetősége nem vette észre, hogy a diákok plakátokat csempésznek be, viszont ha észrevették, és szemet hunytak felette, az még nagyobb probléma.”

A politikus azt is elmondta, hogy feljelentés tesz az ügyben. A tudomása szerint egyébként rendőrök már helyszíneltek az iskolában.

A Vas megyei Rendőr-főkapitányság az ugytudjuk.hu kérdésére nem kommentálta az esetet, a gimnázium pedig a következő közleményt juttatta el az újsághoz:

„A 2022. április 5-én tartott diáknapi rendezvény kampányprogramjai során sajnálatos esemény történt, amellyel iskolánk egy tanulója megsértette az országgyűlési választáson elindult helyi képviselőjelölt emberi méltóságát. Hencz Kornél képviselőjelölt úrtól, Celldömölk város alpolgármesterétől a vétséget elkövető diák nevében elnézést kérünk. A tanulót gimnazistához méltatlan viselkedéséért fegyelmi büntetésben részesítjük.” (ugytudjuk.hu)

Alaposan kiakadt a szlovákiai magyarok pártja, az MKP vezetése, miután kedd reggel Soltész Árpád újságíró fasiszta kleptokráciának nevezte Orbán Viktor rendszerét a Pátria Rádióban, a magyar nyelven sugárzó szlovák közszolgálati rádióban:

„Én teljesen respektálom a magyar választási eredményt. A magyar állampolgár úgy döntött, hogy egy fasiszta, kleptokratikus rezsimben akar élni, amit egyszerűen tudomásul kell venni, ez Magyarország döntése. Viszont ebből le kell vonni a konzekvenciákat: egy ilyen országnak nincs semmi keresnivalója sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban”

Válaszul, írja a parameter.sk, az MKP egyből szükségét érezte annak, hogy közleményt adjon ki. Ebben azt írták: értetlenül állnak a szlovákiai magyar neoliberálisan gondolkodó személyek kirekesztő gyűlölet-megnyilvánulásai előtt a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor választási győzelme után. Az MKP szerint rengetegen keresték őket, hogy ezzel a típusú magatartással szemben „tenni kéne valamit”.

A véleménye a pártnak az, hogy Soltész véleménye „antidemokratikus, kirekesztő gyűlöletbeszéd”. Egyenesen helyreigazítást kérnek a Pátriától, ami nyilvánvaló botorság, hiszen az újságíró csak egy véleményt fogalmazott meg.

Az újságíró egyébként kitart véleménye mellett, továbbá elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikusok bele akarnak szólni abba, hogy mi jelenjen meg a médiában. Soltész a lapnak azt mondta, hogy „nagyon tipikus magyar hozzáállásnak” tartja a reakciót, és az MKP-nak címezve keményen odaszólt az Orbán-rendszer működtetőinek is.

„Valószínűleg ezek az emberek mentálisan inkább Budapesten élnek, mint Pozsonyban, és úgy képzelik, hogy politikai pártok fogják diktálni a médiának a tartalmat. Ez Szlovákiában hála istennek még elfogadhatatlan.”

Soltész szerint egyébként az ő véleményét sokan osztják az unióban, politikusok és újságírók egyaránt, a fasizmusnak ugyanis elég világos a definíciója, és

„ha Orbán Viktor úgy érzi, hogy ezen a választáson Brüsszelt és Volodimir Zelenszkijt győzte le, akkor a fasiszta jelző teljesen megállja a helyét. A kleptokrácia pedig nem is igényel magyarázatot.”

A Pátria Rádió vezetése nem kommentálta az esetet.

A szlovák korrupciókutatás egyik legismertebb alakjaként ismert Soltész Árpáddal 2020 decemberében készítettünk interjút a 444-en az szlovákiai igazságszolgáltatáson végigfutó „Tisztítótűz” akciósorozatról, és arról, hogy az miként függött össze Jan Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásával. (parameter.sk)

Szerda reggel 6 óráig 12 296 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság - áll a hatóság MTI-hez eljuttatott közleményében, ami szerint kedden mintegy 600 új kérelmet rögzítettek.

Ez továbbra is nagyon alacsony szám ahhoz képest, hogy Magyarországra már legkevesebb 400 ezer menekült érkezett Ukrajnából, még akkor is, ha többségük nem maradt az országban.

Az ok feltételezhetően az, hogy a menekültek egy jelentős része nem kap megfelelő tájékoztatást arról, milyen előnyökkel jár ez a státusz, vagy hol lehet azért folyamodni. A Budapestre érkező menekültek értesüléseink szerint továbbra sem tudnak közvetlenül igénylést benyújtani a BOK-csarnokban kialakított fogadóközpontban.

A menekültek a kérelem benyújtását és az adatfelvételt követően pedig automatikusan humanitárius tartózkodási engedélyt kapnak, aminek érvényességi ideje 60 nap.

Azoknak, akiket a főigazgatóság menedékesként elismert, személyazonosságukat és magyarországi tartózkodásukat igazoló okmányt állítanak ki, amelynek érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év.

Az érvényességi időt a menekültügyi hatóság - az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb fél évvel - hivatalból hosszabbítja meg, az okmány ugyanakkor nem jogosít külföldre utazásra és az unió más tagállamában történő tartózkodásra. (MTI)

Recep Tayyip Erdogan szerdán jóváhagyta a választási törvény módosításait, amik tovább erősítik pártja esélyeit a jövő évi választáson, és még erősebb jogkörökkel ruházzák fel az elnök tisztségét.

A most elfogadott módosítások megnehezítik a kisebb pártok számára, hogy önállóan mandátumokat szerezzenek, és arra kényszerítik őket, hogy a nagyobb riválisok listáin induljanak el.

A módosítások egy olyan kiskaput is bezárnak, ami lehetővé tette volna az ország legfőbb kurdbarát pártjának, a parlament harmadik legnagyobb pártjának (Halkların Demokratik Partisi - HDP), hogy megkerülje az esetleges tiltást - a kormány ugyanis korábban a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy tiltsák be a HDP-t szeparatizmus vádja miatt.

Az új szabályozás értelmében az elnök mentesül továbbá azon szabályok alól, amik megtiltják a minisztereknek, hogy állami forrásokat használjanak kampányaik és gyűléseik megszervezésére.

Az egekbe szökő inflációval szembesülve Erdogan láthatóan mindent megtesz, hogy meggyengítse politikai riválisait a 2023-as választás előtt.

A török elnök 2019-ben az isztambuli és ankarai önkormányzati választásokon fájó vereséget szenvedett, és a világjárvány okozta nehézségek közepette népszerűsége sokat esett, ellenfelei viszont még nem álltak össze egy olyan jelölt mögött, aki esélyes kihívója lehetne.

A választások várhatóan 2023 júniusában lesznek, de egyelőre nem tűzték ki időpontját. (Bloomberg)

24 óra alatt közel 35 ezer újabb ukrán menekült nyugatra az országukban dúló orosz háború elől - közölte szerdán az ENSZ menekültügyi szervezete.

A háború február 24-i kezdete óta összesen 4 278 789 ukrán menekült át a határokon - áll a jelentésben, ami szerint csak kedden 34 194 fő hagyta el az országot.

Az ukrán menekülteken kívül több mint 206 ezer, az országban élő, tanuló vagy dolgozó nem ukrán állampolgár is elhagyta az országot.

A menekültügyi szervezet becslése szerint 7,1 millió menekült hagyta el otthonát úgy, hogy még mindig Ukrajnában tartózkodik.

Ez azt jelenti, hogy összesen a lakosság több mint egynegyede kényszerült elhagyni otthonát.Az orosz invázió előtt Ukrajnának 37 millió lakosa volt a kormány ellenőrzése alatt álló régiókban, leszámítva az Oroszországhoz csatolt Krímet és az oroszbarát szeparatista régiókat keleten.

Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek, a 18 és 60 év közötti férfiak ugyanis sorkötelesek, illetve bármikor behívhatóak, és nem hagyhatják el az országot.

Az ENSZ szerint 10 ukrán menekültből majdnem 6 - eddig 2 490 447 fő - Lengyelországba ment át. A lengyel határőrök szerint a számuk kedden elérte a 2,5 milliót.

Sokan, akik Ukrajna közvetlen nyugati szomszédjaihoz menekültek, továbbutaznak az európai schengeni nyitott határövezet más államaiba. A menekültügyi főbiztosság szerdán azt közölte, hogy mostanra 83 ezer menekült érkezett Olaszországba.

Magyarországra összesen 394 728 ukrán lépett be az ENSZ adatai szerint, és összesen 302 417 ember lépte át Ukrajna legrövidebb határát Szlovákia felé. (IBT)

Rövid, de nagyon kifejező beszédet mondott Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján, ahol sűrű viktorozás és ria-ria közepette lépett színpadra, óriási ováció kellős közepén.

A sorozatban negyedszer megválasztott miniszterelnök azzal kezdte, hogy talán soha nem néztek ki ilyen jól, és hatalmas győzelmet arattak. Akkorát, amit nem csak a Holdról, de bizony még Brüsszelből is jól láthatott mindenki. Ez nagyon tipikus orbáni fordulat volt:

győzelmi beszéde második mondatában, szinte egyből gúnyosan politikai ellenfelei felé fordult. „Jó mulatság, férfi munka volt” - folytatta a kormányfő, aki mögött Varga Judit és Mager Andrea miniszterek tapsoltak lelkesen.

Orbán megköszönte mindenkinek, aki dolgozott a közös sikerért, aki beletette a munkaórákat a kampányba, „és akik imádkoztak értünk, azoknak külön is köszönöm, hogy gondoltak rám”. Köszöntötte a határon túli magyarokat, külön kiemelve a kárpátaljaiakat, akiknek azt üzente, hogy számíthatnak a kormányra, és az anyaország velük van. Megköszönte a választóknak és a százezer önkéntesnek, aki dolgozott a kampányban.

Egy nagyon is tipikus orbáni fordulatban szerénységet ígért, mert minél nagyobb a győzelem, annál nagyobb szerénységre van szükség, és

„most bizony van mire szerénynek lenni”.

Nem tudta megállni, hogy saját hívei előtt, a nagy győzelem után ne szóljon néhány keresetlen szavakat ellenfelei felé. Elmondta, hogy most már minden formában megverték az ellenzéket, két fordulóban, aztán egyben, külön-külön, és összeállva is.

Talán a legjellemzőbb toposz, amit Orbán elővett, hogy micsoda őrületes ellenszélben kellett küzdeniük ebben a kampányban. Azt a képletet állította fel, hogy a világ összes nemzetközi szervezete, Soros György támogatásával, a magyar baloldalt pénzeli, az egész világ a kormány ellen fordult, de hiába, mert „a magyar baloldal tizenkét éve csak viszi a pénzt”.

Miközben a magyar állam teljes erőforrását felhasználhatta kampányához, Orbán a legnagyobb túlerőről beszélt:

„a baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körös-körül, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média, és a végén még az ukrán elnök is”.

Orbán visszutalt az októberi békemenetre, és arról beszélt, hogy nincs annyi pénz, ami megállíthatná őket, és közösen a legvastagabb falon is át fognak menni. Ez történt.

A kormányfő beszéde nagyon jellegzetes volt, a tömeg is jellemzően akkor jött leginkább lázba, amikor a szónok tett néhány lesajnáló, akár megalázó megjegyzést a politikai ellenfeleire - ez tette igazán édessé a győzelem ízét, és teljessé a diadalt a választáson.

Hadházy Ákos a Facebookon elemezte röviden a választási vereség okait. A független képviselő, aki egyébként a zuglói egyéni választókerületben győzött, azt írja, hogy bár hivatalos végeredmény még nincs,

„az eddig megismert eredmények ismeretében azonban kijelenthetjük, ha újra Orbán Viktor tud kormányt alakítani az egy tragédia”.

Hadházy szerint a tragédia mértéke azon áll, mit lép most az ellenzék. Leszögezi, hogy ez nem volt demokratikus és fair választás, nem csak a források egyenetlen eloszlása miatt, de azért sem, mert a kormányoldal minden pénzével azt a hazugságot sulykolta, hogy az ellenzék háborúba vezetné az országot.

„Az, aki ennek ellenére mindent ugyanúgy folytatna ellenzékben, mint eddig, az nem érti, vagy nem akarja érteni a magyar helyzetet”.

Hadházy szerint az ellenzéki politikusoknak csak akkor szabad részt venni az Országgyűlés alakuló ülésén

„ha az ellenzék garanciákat kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét (például konszenzusos közmédia vezető, ellenzéki javaslatra kötelezően felálló parlamenti vizsgálóbizottságok, a képviselők szabad belépési jogának visszaállítása a közintézményekbe stb.). Ameddig erre sor nem kerül, addig a bizottsági tisztségekről megállapodni nem szabad!”

A független képviselő szerint aki e nélkül tisztséget vállal a parlamentben, azaz hajlandó díszellenzékit játszani, az lemond a közös ellenzéki kiállás, érdekérvényesítés politikájáról.

Szerinte az ellenzék közös felelőssége most, hogy az alakuló ülés előtt közös választ adjon a mostani tragikus helyzetre.

„Nincs ideje bűnbakkeresésnek! Mindannyian hibásak vagyunk abban, hogy nem tudtuk a tisztességes választások feltételeit kivívni az elmúlt években. Itt az ideje viszont az ellenzéki fordulatnak. A következő időszakban nem a felelősök keresése, hanem az ellenállás és a közös fellépés és cselekvés kidolgozása, majd megszervezése a feladat! Ez a kötelességünk. Ezt várják a szavazóink!”

Azzal zárja a posztot Hadházy, hogy köszöni a zuglóiak támogatását, és mindent meg fog tenni azért, hogy a tragédia ne legyen végzetes.

Parászka Boróka, az Átlátszó romániai kiadásának újságírója a Facebook-oldalán közölte, hogy halálos fenyegetések érik, mióta elsőként beszámolt a Maros megyei Jedd mellett talált szavazólapok maradékairól.

Az újságíró legkevesebb 25-30 olyan szavazólapot látott a helyszínen, amiket ismeretlenek megpróbáltak elégetni és megsemmisíteni, és mind ellenzéki pártok szavazatait mutatták.

Parászka az oldalán azt írta, hogy saját maga és családja védelmében minden halállal és erőszakkal fenyegető üzenet miatt feljelentést tesz a marosvásárhelyi rendőrségen, és védelmet is kér. Azt is írja továbbá, hogy panaszt tesz mindenki elleni, aki nyilvánosságra hozza vagy beazonosíthatóvá teszi lakcímét.

Az újságíró a posztban jelezte, hogy a szavazólapokat a punctul.ro újságírói találták meg a jeddi úton, nem lakott területen, és ő csak a helyszínelő rendőrök kiérkezését követően érkezett a helyszínre, emiatt nem is tudta már közelebbről megvizsgálni a bizonyítékokat.

Parászka szerint az út, ahol megtalálták a szavazólapok maradékait, Marosvásárhelyről Nyárádszereda felé, és értesülései szerint erre közlekedik a marosvásárhelyi Demokrácia központ autója is, ami rendszeresen összegyűjti a térség szavazatait és a csíkszeredai konzulátusra viszi azokat.

„Nagyobb mennyiségben szavazólapokhoz Marosvásárhelyen a Demokrácia-központ munkatársai férnek hozzá. Ezúton is, és hivatalos levélben is kérem a marosvásárhelyi Demokrácia-központ vezetőjét tisztázza: milyen védelem mellett szállítják a szavazólapokat?” - kérdezi a posztban az újságíró.

Az ellenzéket támogató, kitöltött és elégedett szavazólapok maradékait csütörtökön találták meg Jedd mellett. A képeken vegyesen láthatók szavazólapok, amiken az ellenzéki összefogást és a Mi Hazánkat jelölték meg, valamint a borítékok, amikben azokat el kellett volna juttatni a szavazatszámláló központokba.

A TASZ büntetőfeljelentést tett az ügyben, amiben a választási iroda is vizsgálatot indított.

A Fidesz kijelentette, hogy a baloldal gyújtotta fel saját szavazatait.

Twitter-oldalán üzent a magyaroknak Hillary Clinton, az Egyesült Államok és Barack Obama egykori külügyminisztere, volt first lady, a Demokrata Párt 2016-os elnökjelöltje.

Clinton szerint Putyin ukrajnai inváziója megmutatta ország-világ számára, hogy milyen fontos harcolni az autokrata rendszerekkel szemben, és megvédeni a szabad és demokrata társadalmakat.

„Az április 3-i választás egy lehetőség, hogy a magyarok megerősítsék hitüket a demokráciában. Magyarok Magyarországon, az Egyesült Államokban és mindenhol a világban: menjetek szavazni!'"

Két nap van hátra a választásokig, ez már nem a komplikált megfejtések és szofisztikált üzenetek ideje, itt már az utolsó patronokat lövik el a felek.

Orbán pénteken egyenesen azzal vádolta meg a baloldalt, hogy lepaktált az ukrán kormánnyal, fegyvereket küldene győzelme esetén Kijevnek, felszámolná az orosz gázszerződéseket, és tönkretenné a gazdaságot.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje válaszul azt írta, hogy az orosz propaganda hivatalosan is átvette Orbán Viktor Facebook-oldalát a kampány végére.

Ez is erős és elég képtelen állítás, bár az igazsághoz valószínűleg valamivel közelebb állhat mint a miniszterelnöké, ha abból indulunk ki, hogy a Külügyminisztérium lassan tíz éve tűri, hogy Oroszország titkosszolgálatai támadják az ország informatikai rendszereit, kompromittálják a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörjenek „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt titkosított hálózatokat is.

Magyarország megválasztott miniszterelnöke, Orbán Viktor a péntek reggeli közmédiának adott interjúja után a Facebookon adott hírt arról, hogy

„a baloldal lepaktált az ukránokkal.”

A paktum lényege Orbán szerint, hogy ha nyer az ellenzék, egyből megindulnak a fegyverszállítmányok Kijev felé, közben elzárják a gázt, és tönkreteszik a magyar gazdaságot.

Hogy az orosz hadsereg ellen küzdő ukrán kormány miért akarná tönkretenni a magyar gazdaságot, és milyen forrás illetve logika alapján állt össze az összefüggés a kormányfő fejében, a posztból nem derül ki.

A dolog nyilván összefügg azzal, hogy az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij kérdőre vonta Orbánt kiváró politikája miatt, és amiért nem foglalt egyértelműen állást a háborús konfliktusban - és ez a magyar kormány nemzetközi izolációjával fenyeget.

És bár az állítás mögött nyilván semmilyen megalapozottság nincs, az mégis feltűnő, hogy a kampány utolsó napjaira milyen határozott oroszbarát álláspontra helyezkedik a háború kitörése után heteken keresztül egyensúlyozgatni próbáló miniszterelnök.

„Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A híradás szerint a beléptetettek közül 1599 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes - ennyi idejük van az érintetteknek, hogy felkeressék az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az nem derül ki a közleményből, hogy az idegenrendészet miért nem volt képes öt hét alatt megoldani, hogy a háború elől menekülők a státusz iránti kérelmüket rögtön a fogadóközpontokon benyújthassák.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken azt közölte, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre illetve Kőbányára vonattal, őket buszokkal mind a BOK csarnokba szállították. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök, írja a közlemény, folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Svédországban megbírságolták a legfelsőbb bíróság egyik bíróját, miután kiderült, hogy többek között karácsonyi sonkát és húsgolyókat lopott - közölte az ügyben eljáró főügyész, Per Nichols.

A 67 éves asszonyt egy héttel karácsony előtt kapta el a biztonsági személyzet egy stockholmi élelmiszerboltban.

A bírónő, aki két évtizedet töltött a bírói székben, februárban mondott le tisztségéről, miután nyilvánosságra került a hír, hogy ügyészségi vizsgálat indult ellene.

A Dagens Juridik svédi jogi szakportál szerint a bírónő nem állt meg a húsgolyó- és sonkapultnál, zsákmányolt kolbászt és sajtot is, mielőtt fülön csípték. A technikája a portál szerint az volt, hogy a fonott táskát, amibe rejtette a lopott árut, egy másik zacskóval takarta el.

A bírónő elismerte a trükköt, valamiért mégis tagadta, hogy szándékában állt volna ellopni az élelmiszereket.

Nem járt jól: 50 ezer svéd korona pénzbírságot szabtak ki rá, ami nagyjából 1,8 millió forintnak felel meg. (Guardian)

Nem lehet állítani, hogy rettenetesen komplex témákkal és összetett üzenetekkel operálna a kormányzó Fidesz a 2022-es kampányban, de a miniszterelnök ezen a pályán is biztosra megy, és kis sorvezetőn emlékezteti magát arra, hogy minden egyes mottót fel kell mondani a kampánygyűléseken.

Ez derül ki abból a képből, amit a Cseresnyés Péter, nagykanizsai Fidesz-jelölt töltött fel Facebook-oldalára, büszkélkedve, hogy mellette kampányol épp Orbán Viktor. A képen egy sebtében töltőtollal összeirkált jegyzet látszik, amit ha kinagyítunk, érdekes részleteket mutat.

Például azt, hogy Orbán emlékezteti magát és híveit: Magyarország belépését a háborúba meg kell akadályozni, továbbá előre kell menni, nem hátra, és csak (?) a Fidesz. Érdekes, hogy a cetli alapján Orbán még a hangsúlyozásra is külön ügyel.

Aki további részleteket is kisilabizált, írja meg nekünk - bár nem olyan nehéz kitalálni mi állhat az ujjak alatt: ezen a háborún semmi nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén, stb.

„Mi soha nem avatkoztunk bele Magyarország belügyeibe, különösen választásokat megelőző napokban. Sajnálatos, hogy rövidtávú politikai haszna érdekében Szijjártó miniszter úr kész ostobaságok kitalálására, és tönkre is tenné akár a kettőnk között kialakult kapcsolatot. Ha a Lavrov-rend fontosabb számára, mint a velem való munkakapcsolat, ideje ezt nyíltan közölni.”

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba nem udvariaskodott feleslegesen Szijjártó Péterrel, aki azzal gyanúsította meg az ukrán kormányt, hogy a magyar mögött szervezkedik, és az egyesült ellenzékkel tárgyal egy lehetséges összeesküvésről - sőt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyesen egyeztetnek ezekről a kérdésekről.

Kuleba hivatalos közleményében sajnálatát fejezte ki a Szijjártó kijelentései miatt, megjegyezve, hogy azok valótlanok és rombolják Kijev és Budapest kapcsolatait.

Az ukrán külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy szerdán Szijjártó külügyminiszter azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy megpróbálja befolyásolni a magyarországi parlamenti választásokat, és azt állította: a titkosszolgálatok szerint Kuleba néhány napja felhívta Ukrajna budapesti nagykövetét, „hogy a magyarországi választási eredmény befolyásolásának lehetőségéről konzultáljanak”.

A közleményt közlő írásban nem felejtik el megemlíteni, hogy kedd óta azt is tudni lehet, a Direkt36 jóvoltából, hogy orosz hackerek vagy tíz éve hozzáférnek a magyar külügyminisztérium informatikai rendszeréhez, anélkül, hogy Szijjártót ez különösebben zavarná.

Az is olvasható, hogy Magyarországon ellenzéki politikusok és újságírók ellen is bevetették a Pegasus kémprogramot, amelynek alkalmazását Orbán Viktor kormánya el is ismerte.

Szijjártó mondásai miatt egyébként a másik érintett fél, Márki-Zay Péter szerda délután feljelentést tett rémhírterjesztés miatt.