Rényi Pál Dániel

Jude Bellingham két góljával hosszabbítás után 2-1-re fordított és négy közé jutott az angol csapat.

A FIFA-elnöke nem állna meg a 48-as mezőnynél.

A Milan legendája technikai igazgatóként felügyeli majd a Squadra Azzurra fejlődését.

A Liverpool korábbi menedzsere gyakorlatilag mindenben megállapodott a szövetséggel.

A 25 éves Jayden Adams holttestét szombat reggel találták meg Fokvárosban.

Ismét Oasis zengi be Amerikát. Viszont akad egy viking, aki nem hajlandó evezni.

Lamine Yamal nagyon igyekszik magabiztosnak látszani a keddi elődöntő előtt.

Olasz sztárépítésznél készült luxuskorzós koncepció az egykori tévészékházhoz, de végül nem sikerült megvalósítani az ambiciózus terveket.

A norvég óriás két hatalmas góljára Neymar csak egy tizenegyessel tudott válaszolni: a vörösök megérdemelten jutottak a legjobb nyolc közé.

Hihetetlen, ha igaz: az elnök felemelte a telefont, Folarin Balogun pedig játszhat Belgium ellen.

Paraguay kapusa, Orlando Gill elkeseredett a lefújás pillanatában.

A 40 éves Vozinha lett az amerikai világbajnokság egyik emblematikus figurája.

Leginkább a tengerszint feletti magasság okoz aggodalmat Mexikóvárosban, amihez nehéz két nap alatt alkalmazkodni.

Magyarország szokatlan eufóriában tölti mézes heteit, de ez sem tart örökké. A múlt lezárásához emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit tizenhat éven keresztül átéltünk. Újra és újra. Egyedül így haladhatjuk meg az orbánizmust.

A bukott miniszterelnököt újra elnökké választották, és saját kedvére alakíthatja át a pártot. Jövőre ismét fiatalítást ígért, de addig sok víz lefolyik a Tiszán.

A bukott miniszterelnök ott folytatja, ahol kormányon abbahagyta: megállíthatatlanul robog a szélsőjobb felé, és ráfordul a Mi Hazánk szavazóira. Ellenzékben nem is tehet mást – ez az orbánizmus vastörvénye.

Új nevek: kaptak diplomata okmányt a külképviseleteket karbantartó cég vezetői, a volt Honvéd-tulaj Bozó Zoltán és kollégái, de még a trieszti kikötőprojekttel megbízott vállalat vezetője is. A Külügyminisztérium kezdeményezte a papírok visszavonását.

De egyelőre marad a Magyar Kulturáért Alapítvány élén. Már ameddig az még létezik.

Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő alatt folytatólagosan kényszerültek újságírók arra, hogy öncenzúrát gyakoroljanak. A hatalom eszközként tekintett az Indexre – vezetői pedig megszégyenítették az ország egykor legnívósabb lapját.

Huszonkilenc év után bezár a szerkesztőség, ami tíz évig a NER legsötétebb lejáratóközpontjaként működött. Nagy kérdés, milyen hírműsor indul a helyén.

Indul a belharc: Mészárosék elküldték a hírigazgatót, aki tíz évig gyártotta a rogáni propagandát. Szalai Vivien távozásával új korszak kezdődhet a TV2-ben.

Nem tudni, sikerrel jár-e, de a lelépő miniszterelnök hozzálátott megmaradt hatalma körbekerítéséhez. A stábban Orbán Balázsra mutogatnak és a kampányfőnök lemondását várják.

A miniszterelnök az erőskezű vezető szobrát is ledöntötte, hogy kapjon még esélyt – hiába. Nem csak hatalmát vesztette, de sok méltóságát is.

Magyar Péter véget vetett Orbán Viktor tizenhat éves egyeduralmának.

Miért kezdett nyomozni Szijjártó után? Miként éli meg a kémvádat? És mi állhat Orbán oroszpárti fordulata mögött? Videóinterjú az újságíróval, aki a kampány egyik főszereplője lett.

Leginkább Matolcsy Ádám oldtimer sportautóit. A 444 értesülései szerint Matolcsy György is hónapok óta életvitelszerűen Dubajban tartózkodik.

A miniszterelnök „ünnepi beszédében” egyúttal kijelölte a választás tétjét: 3 millió Fidesz-voks – vagy nemzethalál.

Soha senki nem épített akkora politikai szexepilt, mint a tiszás nagyember a non-stop kávézással. Mennyit iszik? Gépi vagy kotyogós? Világos vagy sötét? Hosszú vagy ristretto? Mindent kinyomoztunk.

A napi tartalomgyártási kényszer és a nem javuló eredmények újraírják a szerepeket a Fidesz-stábban. Egy március eleji belső mérés szerint minimum öt százalék a hátrányuk a pártválasztók között.

Egyenruhásokról, tankokról és csattogó csizmákról fantáziál a miniszterelnök, aki szerint a németek vezette Európa új vészkorszak felé masíroz, és a Tiszát is Berlin pénzeli. Mi baja lett Orbánnak a németekkel?

Nemrég Lázár János arról beszélt, hogy a belügyminiszter nyugdíjba vonul. Csütörtök reggel megkérdeztük az illetékest, aki meghökkentő választ adott.

The autocratic Prime Minister, who has been in power for 16 years, now finds himself challenged by someone who learned the ropes of power from him – and for the first time in a while, Orbán might no longer be the clear favorite.

Szombaton hivatalosan is elstartolt a kampány, ami a valóságban legalább egy éve tart. Vajon létezik egyáltalán olyan eredmény, amit a vesztes fél is elfogad majd?

De a pártvezetés optimista, remélik, hogy az utolsó hetekre felpörög „Kommandante Kubatov” gépezete. Seszták Miklós legendás jóslataiban is bíznak a Karmelitában. Fidesz-kampány közelről.

A miniszterelnök nem kért bocsánatot, csak egy „félrement” mondatról beszélt. Aztán beleállt: szerinte „bűnözők, bandába szerveződve, egy párt megbízásából csináltak balhét” a gyöngyösi Lázárinfón.

A miniszterelnök kérdésünkre elismerte, néhány éve asztalhoz ült a volt jegybankelnök fiával. Megírtuk, mivel pattant le a kis Matolcsy a kormányfőről, aki most is intően üzent neki.

A kormány elbábozta, hogy nyitott a világra, és hogy a világ kíváncsi rá. De az alakítás nem igazán meggyőző, és mintha a színész is unná már. Évkezdet a Karmelitában.

Vaszily Miklós, Starcz Ákos és Ziegler Gábor is kapott díjat a felcsúti milliárdostól, pedig évek óta hirdetik lapjuk függetlenségét. Kitüntetésük újabb jele annak, hogy az Index nem valódi újság, hanem kormányzat megrendeléseket teljesítő üzenőfüzet.

„Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt.”
(Ian Malcolm elméleti matematikus, 1990, Nublar-sziget)

„A dinoszaurusz megeszi az embert...”
(Ellie Satler paleobotanikus, 1990, Nublar-sziget)

1969-ben jelent meg Michael Crichton első könyve, amit öt álnéven publikált regény után saját neve alatt adott ki: Az Androméda-törzs volt a címe, és egy földbe csapódott amerikai űrszondából elszabaduló, rejtélyes vírusról szólt. Egyedi és fantasztikus világa miatt óriási siker lett Amerikában, csakúgy, mint öt évvel később az Átprogramozott ember, Harold Benson története, aki epilepsziás rohamai miatt beleegyezik, hogy elektródákat ültessenek a fejébe, de gyógyulás helyett elveszíti uralmát saját tudata felett.

Crichtont néhány év alatt a technothriller műfajának megteremtőjeként kezdték emlegetni: disztópikus hangulatú könyveiben egyedülállóan ötvözte a sci-fi, a krimi és a misztikus irodalom jellegzetességeit; jellemzően az amerikai mindennapok valóságosnak – de legalábbis hihetőnek – álcázott díszletei között. Több regényéből később nagyköltségvetésű film készült (A gömb, Kongó), és az ő fejéből pattant ki az 1973-as Westworld forgatókönyve is, amiből aztán az HBO készített világhírű sorozatot – több mint 40 évvel az eredeti megjelenése után.

1983-ban kezdett dolgozni a Jurassic Parkon, eredetileg forgatókönyvnek szánta, de annyit kaszabolta az eredeti vázlatot, hogy végül úgy döntött, megírja regényben az egészet. (A könyv magyarul a fájdalmas Őslénypark címet kapta.) Megérte foglalkozni vele, mert mire elkészült, a Vészhelyzet sorozat előkészítése során baráti kapcsolatba keveredett Steven Spielberggel, aki már túl volt az E.T. és a Poltergeist sikerén, és volt fogalma arról, mitől működik a science fiction. Íróként Crichtont rettenetesen izgatták a posztmodern tudományok – különösen a robotika és a géntechnológia fejlődése – és a humánum találkozásából fakadó etikai dilemmák, a Jurassic Parkban pedig végre egy misztikus kalandregény díszletei közepette boncolgathatta ezeket.

Crichton úgy keltett életre egy varázslatos világot, hogy közben folyvást annak veszedelmeire figyelmeztetett – ezért lett történetének mitikus figurája Ian Malcolm (Jeff Goldblum), a rocksztárba öltöztetett elméleti matematikus, aki már azelőtt kongatni kezdi a vészharangot, hogy egyáltalán körülnézne a buja szigeten.

Malcolm leplezi le a tudományt, amely hatalmasabbnak hiszi magát saját felfedezésénél, és illúziójának rabjává lesz.

A Jurassic tudósai a dinoszauruszok hormonháztartásának manipulációjával igyekeznek megfékezni az állatok természetes szaporodását, de elbuknak – az élet utat tör magának, és Malcolmnak olyannyira igaza lesz, hogy percek múlva pörgőrugással teríti le egy szabályosan közlekedő Tyrannosaurus.

Spielberg zsenialitása a misztikum megteremtésében rejlett: 1993-ban tapasztalt rendezőnek számított, ugyanúgy tudott meríteni az Indiana Jones kalandjeleneteiből, ahogy a Cápa suspense-szerű vérfürdőiből. Minden összeállt, a Jurassic Park sokkal több lett egyszerű tudományos-fantasztikus mozifilmnél; egy korszakos mese született, amiben lassan, cafatról cafatra, pikkelyről pikkelyre fedték fel magukat az árnyékban bujkáló, ismeretlen lények. A Jurassic Park közel 1 milliárd dollárt hozott a Universalnak, amivel minden idők legnagyobb bevételt elkönyvelő amerikai filmje lett – amíg négy évvel később be nem mutatták a Titanicot.

Ehhez képest csalódás volt a folytatás, a szomszédos Sorna szigetén játszódó 1997-es Elveszett világ, ami képtelen volt visszaidézni Nublar varázslatos világát. Pedig a második Jurassic Parkot is Crichton írta és Spielberg rendezte, de már a stúdió által felállított szigorú időkorlátok között; hiányzott is belőle az a bátorság és mérsékletesség, ami az első részt felülmúlhatatlanná tette. A 2001-es, minden tekintetben legsilányabb harmadik epizódot már nem Spielberg, hanem Joe Johnston rendezte – ehhez az eredeti színészgárdából is csupán Sam Neillt sikerült szerződtetni, de utólag alighanem ő is megbánta a dolgot.

Crichton 2008-ban meghalt, így már nem láthatta a cirkuszi majmok módjára idomított raptorokat a komikumba forduló 2015-ös Jurassic World-ben. Ez az egyetlen Jurassic-epizód, amiben a park legalább néhány jelenet erejéig zavartalanul működik, mielőtt eluralkodik a pokol. Colin Trevorrow rendező katonai célból bevetni szánt raptorokkal és génmódosított hibrid szörnyekkel támadott, amiket fókuszcsoportos kutatások alapján kevertek ki egy laborban, hogy fenntartsák a mezei dínókkal már nehezen lázba hozható parklátogatók érdeklődését. Bizarr és önleleplező kapitalizmuskritika volt ez: még több bevétel érdekében nagyobb és félelmetesebb szörnyeket szeretne látni az őslénypark vezetése, és láthatóan ugyanez szerepelt a Universal Studios filmtervében is. Henri Wu a film egy pontján idézi is, mivel bízta meg a cégvezetés:

„Bigger, scarier, cooler.”

Trevorrow első filmje tartotta magát Crichton téziséhez: a génmanipuláció és az öncélú tudomány veszedelmes dolog, aminek a vége az lesz, hogy mindenkit meg fognak enni a hibrid szörnyetegek. Ebben a 2018-as Bukott birodalom is következetes maradt: velociraptorból és egyéb friss hozzávalókból elkészült a gombnyomásra pusztítani képes hibrid, az Indoraptor, redizájnolt külsővel, extra méretű karmokkal, 28 millió dollárt adott érte egy lelkes orosz oligarcha az illegális árverésen. Ezt leszámítva rettentően halovány film volt, egyetlen céllal: ki kellett szabadítani az őslényeket a szigetről, hogy végre megvalósulhasson Trevorrow álma, és 2022-re a dinoszauruszok benépesíthessék a Föld bolygót. Egy vulkánt kellett hozzá csupán működésbe hozni, és máris százával taposták egymást az apokalipszis elől menekülő szauruszok.

Trevorrow kamaszként bálványozta a Jurassic Parkot, és régi álma volt egy olyan világ megteremtése, amiben dinoszauruszok és emberek törékeny szimbiózisban léteznek egymás mellett. A teljes második Jurassic-trilógia ennek az ábrándnak a beteljesüléséről szólt: a western találkozása a dinoszauruszokkal (cowboy módjára összelasszózott dinócsordák), raptoros-motoros üldözés sikátorokban, felhőkarcolókon fészket rakó krétaköri szárnyasok, orvvadászat, illegális ketrecharc, és gigaszauruszok megaszauruszok ellen a humán világörökség díszletei között.

Annyi új és kétes eredetű őslény bukkan fel a Világuralomban (Jurassic World – Dominion), hogy a boomer Tyrannosaurusnak gyakorlatilag csak cameoszerep jut, és amikor a történet egy máltai paleo-feketepiacra téved, az az érzése a nézőnek, hogy ez nem is a Jurassic, hanem a Tatuin bolygó világa. Élővilágában az új Jurassic kifejezetten izgalmas, de a hülyeséget ez sem váltja ki. Harminc év alatt nagyot változtak a kereskedelmi elvárások a blockbusterekkel szemben, de így is nehéz megbocsátani annyi debilséget, amit a Világuralom 150 percébe összesűrítettek: a 165 millió dollárból készült film forgatókönyve annyira igénytelen, hogy arra a stúdió által támasztott elvárások sem adhatnak magyarázatot.

Claire Dearing (Bryce Dallas Howard) és az egykor sikeres raptoridomátor Owen Grady (Chris Pratt) visszavonultan, már-már nomád körülmények között élnek alaszkai faházukban fogadott lányukkal, Maisie Lockwooddal, aki után különleges genetikai adottságai miatt emberrablók kutatnak. El is rabolják Maisie-t egy hozzá hasonlóan különleges raptorfiókával együtt. Először akkor érezni, hogy rossz irányba tartunk, amikor Owen egy meghitt pillanatban ígéretet tesz egy velociraptornak, hogy visszaszerzi a fiókáját. (Spoiler: vissza is szerzi.) A másik szálon a régi széria nagy visszatérői szállnak ringbe: Alan Grant (Sam Neill) és Ellie Sattler (Laura Dern) közösen kezdenek nyomozásba a nagy biotech-konszern Biosyn háza táján, a Dolomitokban, ahol a gyanú szerint génmódosított paleosáskákat tenyésztenek, hogy lepusztítsák a konkurens élelmezési nagyvállalatok ültetvényeit. Malcolm kanadai életvezetési tanácsadókra emlékeztető kocsmafilozófusként tér vissza, aki világvégéről szóló ponyvákkal és előadásokkal keresi degeszre magát, mielőtt úgy dönt, hogy a régi ismerősök nyomására mégis inkább jó ember lesz.

A Universal minden korábbi fő- és mellékszereplőt, aki mozdítható volt, bevásárolt a Világuralomba, BD Wongtól Omar Syig, és ha élne, alighanem Richard Attenborough-t is betolták volna a díszletbe, legalább egy vágókép erejéig. Ami lehetséges és mozdítható volt, azt bemásolták az 1993-as eredetiből: újraforgatták Malcolm fáklyával hadonászós klasszikus jelenetét, Ellie ismét a gépházban kóvályog adó-vevővel a kezében, a T-Rex mindenkire rápislog, az élet utat tör, és még a mérget csulázó Dilophosaurus is beköszön a végjátékban, mielőtt mindenki megmenekül és mindenki összejön mindenkivel.

Nem az fájhat igazán a nézőnek, hogy a beleerőszakolt részletektől, cameóktól és gegektől a történet már a film felénél összeroskad, de a végére azt is könnyű elfelejteni, vajon akart-e valaha szólni bármiről is a Jurassic World. Hiába villant fel érdekes kérdéseket, a Világuralom a világon semmit nem mond az ember és természet közti egyensúly megbomlásáról, a modern tudomány szerepéről ennek visszaállításában, a társadalmi és egyéni felelősségről a földi ökoszisztéma megmaradásában – még annyit se, mint amennyit az eddigi Jurassic World-részek legalább megpróbáltak, Crichton eredeti meséjéről nem is beszélve. Ez tényleg csak annyi, amennyinek látszik: sok szépen leanimált dinoszaurusz üldöz megöregedett színészeket látványos díszletek között, és a végén mindenki jól meggazdagszik belőle.

Ünnepi interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel az állami M4 sportcsatorna, az ünnep pedig ezúttal a felcsúti Puskás-Suzuki kupa volt, ahol a Puskás Akadémia nemzetközi csapatokkal mérette meg magát.

A kormányfő minden évben szabadságot vesz ki, hogy jelen lehessen a tornán, és idén sem tett másként. Ez volt a 15. kiírás, tavaly sikerült először győznie az ifjúsági csapatnak.

Orbán arra fűzte fel, illetve azzal indította mondandóját, hogy megvertük szombaton az angolokat, ergo nagyon jó műhelymunka folyik a magyar akadémiákon, és így Felcsúton is. 5-6 akadémista lépett pályára a Puskás Arénában, köztük 3 egykori felcsúti nevelés (Nagy Zsoltra, Sallai Rolandra és Kleinheisler Lászlóra gondolt).

Épp belelendült volna a gondolatmenetbe, amikor váratlanul kemény kérdést kapott a riportertől:

M4: Ráadásul Nagy Zsolt talán élete legjobb meccsét játszotta, ez egy elnöknek óriási büszkeség lehet, kinevelt egy játékost, nem csak az NB1-nek, de a válogatottnak is, és egy világsztár csapat ellen ilyen teljesítményt nyújt!

OV: Igen, ki is húzom magam!

A miniszterelnök ezután Mezey Györgyöt méltatta, mint a Puskás-Suzuki kupa egyik letéteményesét, és köszönetet mondott az autógyártó cégnek is, amiért támogatja a tornát.

Meglepő fordulat volt, amikor Orbán arról beszélt, hogy az idegenlégiósokkal tűzdelt, a bajnoki címért is sokáig versenyző felnőttcsapat esetében az eredmény másodlagos - fontosabb, hogy akadémisták játéklehetőséget kapjanak, 5-6-an rendszerint a kezdőben is helyet kaptak. Ezt aztán azzal igyekezett lekerekíteni, hogy igazából a kampány miatt nem tudott sokat meccsre járni, de úgy olvasta, azt hallotta, hogy sok lehetőséghez jutnak a fiatalok.

A végén azt hangsúlyozta, hogy ők Felcsúton igazi harcos karaktereket nevelnek ki, felnőtt embereket, nem csak futballistákat.

Legalább 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről - mondta hétfőn újságírók előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán elnök elmondta azt is, hogy fogolycsere útján dolgoznak a katonák kiszabadításán, a katonai hírszerzés vezetésével.

A hírszerzés elsőszámú feladata az volt, hogy minél több ukrán katona élve kikerüljön az üzemből, és ezt sikeresen végre is hajtották – most a katonák hazajuttatása a legfontosabb cél.

Zelenszkij június 6. – ez Ukrajnában az újságírók napja – alkalmából arról tájékoztatott, hogy a háború február 24-i kezdete óta 32 ukrán és külföldi újságíró vesztette életét a harcokban. Az ukrán elnök felsorolta az összes áldozat nevét.

Az elnök arról is beszélt, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról, és ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást.

Zelenszkij szerint a világközösségben érezhetően „nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie.

Az elnök megerősítette, hogy Ukrajnát nem hívták meg június 8-ra Ankarába, ahol at török és az orosz kormány a fekete-tengeri közlekedésről egyeztet majd, feltehetően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételével.

Az Ukrinform hírügynökség szerint Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy nagyjából 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. A háború kezdete óta a hivatalos adat szerint 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg.

Jelenleg hárommillió ukrán állampolgár él ideiglenesen megszállt területen. (MTI)

Kórházba szállították Simiso Buthelezi könnyűsúlyú dél-afrikai bokszolót, miután a Siphesihle Mntungwa elleni mérkőzés 10. menetében egy ütés után úgy megszédült, hogy a meccs újraindítása öntudatlanul egy üres sarkot kezdte el öklözni.

A jelenet érdekessége az, hogy épp Buthelezi visz végig egy szép támadást, ami után a bíró meg kell szakítsa a mérkőzést.

Az akció elején viszont ő is bekap egy egyenest, ami csak másodpercekkel érezteti igazán a hatását. Akkor viszont olyannyira, hogy azt se tudja melyik sarokba forduljon. Végül egy üres sarkot vesz célba, és a levegőt kezdi el püfölni.

A játékvezető gyorsan érzékelte, hogy baj van, és azonnal véget vetett a meccsnek.

A bokszolót kórházban ápolják, és mesterséges kómába is helyezték. A hírek szerint stabil állapotban van, de néhány napig megfigyelés alatt tartják. (hvg.hu)

Nincs nyoma Dom Phillips brit újságírónak, a brazil őslakos populáció ismert kutatójának, akit a hétvégén láttak utoljára Amazonas állam Javari régiójában – egy hatalmas, folyókból és esőerdőkből álló területen, a perui határ közelében.

Phillips kollégái és ismerői azért is aggódnak, mert a kutató az elmúlt napokban többször is fenyegetéseket kapott utazótársával együtt.

Az újságíró egy korábbi kormánytisztviselő, az őslakos brazíliai törzsek védelmével foglalkozó Bruno Araújo társaságában utazott az Amazonas környékére.

Phillips, aki az Alicia Patterson Alapítvány támogatásával egy környezetvédelemről szóló könyvön dolgozik, a brazil Salvador városában él, és több mint 15 éve tudósít onnan olyan lapoknak, mint a Guardian, a Washington Post, a New York Times és a Financial Times.

A helyi őslakosok vezetői hétfőn adtak hírt arról, hogy a két férfi egy expedíció során eltűnt Atalaia do Norte várost övező folyóhálózatnál, a Javari rezervátum bejáratának közelében.

A híradás szerint Phillips és Pereira múlt héten indult el csónakkal a Lago do Jaburu nevű régióba, ahova pénteken érkeztek meg. A két férfi vasárnap reggel 6 óra körül indult el visszafelé Atalaia do Norte irányába, ami 3 órányira van, de nem érkeztek meg, így délután 2 óra körül keresőcsapatot küldtek értük.

Az őslakos közösség közlése szerint Phillips és Pereira az eltűnésüket megelőző napokban fenyegetéseket kapott. Erről további konkrétumokat nem közöltek, de azt lehet tudni, hogy Araújo korábban kapott hasonló fenyegetéseket bányászoktól és fakitermelőktől.

A Guardian azt közölte, hogy folyamatosan kutatják az információkat Phillips hollétéről, kapcsolatban állnak a brit nagykövetséggel és a helyi hatóságokkal.

Phillips 2018-ban csatlakozott Pereira egyik expedíciójához ugyanebben a régióban, akkor az Amazonas elveszett törzseiről tudósított a Guardian számára. (Guardian)

11 millió dollárért, mintegy 4 milliárd forintért kelhet el Antonio Stradivari olasz hegedűkészítő-mester egyik ritka intarziás hegedűje, amit 1679-ben készített el.

A Hellier Stradivarius a Cristie's aukciósház árverésének kiadványa szerint ez „a valaha készült legjobb Stradivarius hangszer". A hangszer elefántcsontból készült, gyémántmintákkal van berakva, aranybarnára van lakkozva, becsült ára 6-9 millió font.

A hangszer 55 éven át volt Stradivari tulajdonában, mielőtt 1734-ben, akkori áron 40 fontért eladta a wombourne-i Samuel Helliernek Angliába.

Florian Leonhard hegedűszakértő, a Christie's tanácsadója a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy nagy érdeklődésre számít, mert egy muzeális darabról van szó.

A cremonai Antonio Stradivarit a történelem leghíresebb hegedűkészítőjének tartják, több mint ezer húros hangszert alkotott; műhelyéből mintegy 600 hegedű, cselló, gitár és lant maradt fenn. A hangszerek ára nyolc- és húszmillió dollár között van.

A most árverésre bocsátott hangszer egyike azon keveseknek, ilyen állítólag csak tucat készült, amik díszítéssel készültek. (MTI)

Egy új tanulmány szerint alaposan megcsappanhat a ketchup-piac a klímaváltozás hatására a következő évtizedekben.

A ketchupot, ahogy a különböző paradicsomsűrítményeket is, ipari paradicsomból készítik, ilyet pedig elsősorban Kaliforniában, Olaszországban és Kínában termesztenek; többnyire olyan területeken, amik különösen ki vannak téve a klímaváltozás behatásainak.

A dániai Aarhus Egyetem által vezetett kutatócsoport nemrég egy matematikai modellt dolgozott ki annak megállapítására, hogy a különböző jövőbeli klímaváltozási forgatókönyvek hogyan befolyásolják majd a termelést az elkövetkező időszakban.

A Nature Food szaklapban közzétett kutatás öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának és kibocsátásának különböző szintjei alapján valószínűsítik a termelési kapacitások alakulását.

A kutatás szerint 2050-re a paradicsomtermelés körülbelül hat százalékkal csökken majd, ebben a modellek között még nincs érdemi különbség, 2050 és 2100 között azonban a használt éghajlati kalkulációktól függően, a legrosszabb forgatókönyv szerint a paradicsomtermés akár a felére is lecsökkenhet. Ezért van különleges jelentősége, hogy a globálisan termelt, mintegy 180 millió tonna paradicsom kétharmadát mindössze három ország, az Egyesült Államok, Kína és Olaszország állítja elő.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a paradicsomtermelő régiókban 2040 és 2069 között mintegy 2,6 Celsius-fokos, 2070-2099 között pedig 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés következne be, az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest, a 11 legnagyobb termesztő globális feldolgozott paradicsomtermése pedig a jelenlegi évi 14 millió tonnáról kevesebb mint hét millió tonnára csökkenne.

Az előrejelzés szerint Kínának van a legjobb esélye arra, hogy hosszabban megőrizze képességét a feldolgozóipari paradicsomtermelés fenntartására, Kaliforniát és Olaszországot sokkal negatívabban érintik majd az előre jelzett környezeti változások. (Telegraph)

Petrovai László alpolgármester Facebook-oldalán számolt be arról, hogy hétfőn délelőtt tűz ütött ki a XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal egyik első emeleti irodájában.

Az alpolgármester közlése szerint a kispesti tűzoltók 3-5 perc alatt a helyszínre értek, és gyors, szakszerű beavatkozásuknak köszönhetően gyorsan megfékezték a lángokat.

Az ünnepnap miatt az épületben a biztonsági őrön kívül senki nem tartózkodott, így személyi sérülése szerencsére nem történt. Viszont a füst, a korom és az oltáshoz használt víz miatt az anyagi kár Petrovai szerint jelentős.

Kedden a Hivatal zárva tart, a hivatal munkatársai otthonról dolgoznak majd, az ügyfélszolgálat nem nyit ki.

Egyelőre a tűz oka ismeretlen, de a katasztrófavédelem szakemberei vizsgálják a körülményeket.

A Hivatal további nyitva tartásáról és az ügyfélfogadás ideiglenes rendjéről az önkormányzati később ad további tájékoztatást.

Hétfő délután a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy újabb ismert közéleti személyiség került fel az ukrán utranacionalisták által működtetett Mirotvorec honlapjára.

Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László után Bayer Zsolt kormánypárti vezérpublicista is helyett kapott a listán, ahol az ukrán nemzet legádázabb ellenségeit gyűjtik az ukrán radikálisok, és ahol már több tízezer ember nevét és személyes adatait gyűjtik.

„Ukránellenes propagandista. A Kreml narratívájának terjesztője. Részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agresszióban. Szélsőjobboldali és ultrakonzervatív újságíró”

– jellemzi Bayer Zsolt munkásságát a Mirotvorec, és megállapítja róla azt is, hogy a miniszterelnök egyik bizalmasa, aki a kormánypárti médiabirodalom kulcsfigurája egyben.

A bejegyzésben felemlegetik Bayer egyik videóbejegyzését is, amiben hitleri gondolkodással illette Olekszandra Koval ukrán tisztségviselőt, aki arról beszélt: el kell távolítani az ukrán könyvtárakból az ukrán gondolkodásmódra veszedelmes könyveket. Szerinte egy olyan ország, ahol kormányzati beosztottak így gondolkodnak, semmi szín alatt nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.

A 2014-ben létrehozott Mirotvorec a kezdetekben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a Krím-félsziget orosz elcsatolásában és akik fegyverrel harcoltak a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel.

Később aztán olyanok adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint „Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

2018-ban a kettős, magyar-ukrán állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok neveit és címeit is elkezdték feltölteni nyilvános adatbázisába, amiben régóta szerepel Orbán Viktor és Szijjártó Péter is, utóbbi azért, mert „támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen” és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában. (Magyar Nemzet)

Példátlannak és botrányosnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy NATO-országok nem engedték át légterükön az orosz külügyminisztérium repülőgépét Szerbiába.

Lavrov Aleksandar Vučić szerb elnököt látogatta volna meg hétfőn Belgrádban, de három NATO-tagország, Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária vasárnap este közölte az orosz diplomáciával, hogy nem engedi át légterén a külügyminiszteri különgépet.

Az orosz külügyminisztert annyira felbosszantotta az eset, hogy online nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be az őt ért sérelemről.

Lavrov itt drámaian fogalmazott, mintha legalábbis katonai offenzíva érte volna Oroszországot:

„Példátlan ez a döntés. Nem csodálom, hogy ennyire érdeklődik iránta a média. Megtörtént, ami elképzelhetetlen, felháborító cselekedet!”

Az orosz külügyminiszter egyszerre meglepőnek és cinikusnak nevezte, hogy a Nyugat „megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától”.

Szerinte ugyanis a Nyugat nem engedi Szerbiának, hogy szabadon válasszon magának politikai partnereket:

„Gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogától. Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban”

- méltatlankodott Lavrov, túl az Ukrajna ellen indított invázió 100. napján.

A külügyminiszter ezután moszkvai látogatásra hívta Nikola Selakovicot, abban reménykedve, hogy őt talán majd átengedik a légtéren.

Az orosz parlamenti felsőház alelnöke, Konsztantyin Koszacsov hétfői Telegram-bejegyzésében „rendkívül kemény”, a diplomáciai tiltakozáson túlmenő, közös gyakorlati ellenlépéseket sürgetett Oroszország és Szerbia részéről a légterüket a Lavrov gépe előtt lezáró három balkáni ország ellen. Koszacsov kijelentette, hogy a három NATO-tagország nem önállóan, hanem amerikai befolyás hatására döntött így. (MTI)

Norvégia 2-1-re legyőzte Svédországot Stockholmban a Nemzetek Ligája második csoportkörében, és két győzelmével vezeti is a csoportot, amiben Szerbia és Szlovénia kapott még helyet.

Ez még aligha volna hírértékű, de a szombati mérkőzésen történt egy jelenet, ami már annál inkább. 0-1-es állásnál, a második félidő derekán a svédek hátvédje, Alexander Milošević piszkálni kezdte a norvég világsztár Erling Haalandot a félpálya magasságában.

Haaland a meccs után azt mondta, hogy Milošević ribancnak nevezte őt, és megkérdezte, mit szólna hozzá, ha eltörné a lábát.

Nem világos mi bosszantotta fel a svéd hátvédet, bár első beszólása feltehetően arra utalt, hogy a Manchester City által frissen szerződtetett norvég játékos jövőre az egész Premier League legjobban kereső játékosa lehet.

Mindenesetre Haaland azzal válaszolt, hogy egy perccel később beverte második gólját is, és nem titkolta el Milošević előtt sem, hogy elégtételt érzett – első dolga volt odaszólni a nagyszájú bekknek:

Meccs után Haaland azt mondta, hogy a védő előbb leribancozta, aztán lábtöréssel fenyegette, utóbbira rá másfél perccel lőtte be második gólját.

Milošević tagadta, hogy ilyet mondott volna, amit azzal igyekezett aláhúzni, hogy nem beszél norvég nyelven, és a csatár se svédül, és különben is, „ami a pályán hangzik el, az ott is marad”. Azt viszont nem árulta el, hogy ha tényleg nem fenyegetőzött, akkor mit mondott Haalandnak.

Leo Skiri Ostigard, Haaland csapattársa ezzel szemben azt mondta, a legnagyobb hülyeség, amit a norvég csatárral szemben el lehet követni, ha az ember felpiszkálja provokációkkal. Annak általában ez a vége. (goal.com)

Hétfő délután Magyarország külügyminisztere a Facebook-oldalán osztotta meg friss gondolatai az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Szijjártó feltehetően azért gondolta fontosnak, hogy megszólaljon, mert ukrán politikusok egyre nyíltabban bírálják a magyar külpolitikát, ami előbbre veszi az ország gazdasági érdekeit az esetleges morális megfontolásoknál és szimbolikus politikai gesztusoknál.

A diplomáciai adok-kapok azzal kezdődött, hogy Kövér László fideszes házelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pszichés állapota felől érdeklődött. Vasárnap erre hasonló hangnemben reagált az ukrán külügy, hétfőn délelőtt Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója pedig még keményebben visszaszólt Kövérnek, és azt üzente:

„Magyarország ország Európában, amely nem érti a háború tétjeit, kérkedik kannibál álláspontjával, és szégyenteljes módon olaj-mézeskalácsra váltja az elhunyt ukrán gyerekek lelkeit.”

Erre reagált most Szijjártó, aki megértését és szolidaritását fejezte ki – Kövér Lászlónak:

„Miközben Magyarországon az elmúlt hónapokban több tízezer ember dolgozott azért, hogy segítséget nyújtsunk a háború sújtotta Ukrajnának és az ukrán embereknek, addig az ukrán politikusok folyamatosan elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról, provokálnak minket, hazugságokat állítanak és próbálnak minket befeketíteni. A köszönet hangján egyszer sem szóltak. Mindezek alapján Kövér Lászlónak teljesen igaza van, még akkor is, ha ezen az ukránok felháborodnak.”