Haszán Zoltán

Eljött újra a pillanat, az átláthatóság színjáték, a vagyonnyilatkozatok éjszakája.

Mielőtt kiderül, ki mennyit tett félre, érdemes megnézni azt is, hogy mennyit keres ma egy parlamenti képviselő vagy egy kormánytag. Sok mindentől függ.

Az biztos, hogy a bérnövekedésük 2010 óta messze meghaladja az országos átlagot.

2013-ig nem volt nagy különbség a havi bruttó átlagkereset és a képviselői alapilletményt között. Ez persze már akkor is megtévesztő volt, a képviselők az alapilletményük mellett könnyedén feljebb tudnák tornázni a keresetüket mindenféle pótlékkal. Jár külön pénz a bizottsági tagságért, ha valaki frakcióvezető vagy frakcióvezető-helyettes, tagja a Házvezetésnek, jár lakhatási támogatás, benzinpénz, alkalmazott költségtérítés, és volt választókerületi pótlék is.

2014-ben aztán a választás után jött az első nagy emelés. Az alapilletmény háromszorosára nőtt, 231 900-ről 747 878-ra.

Négy évig marad a majdnem 750 ezres alap, majd 2018-ban ismét a választás után nyúltak a saját fizetésükhöz a kormánypárti képviselők. A Fidesz előbb tagadta, hogy ismét növelni akarja a képviselői béreket, majd pár hónappal később a megerősített kétharmad megszavazta az emelést.

Ezt akkor azzal indokolták, hogy „a kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett, az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum”. Megjegyezték akkor azt is, hogy a pedagógusok bérét 50 százalékkal emelték, és ugyanilyen arányban növelik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák és tűzoltók bérét, és az egészségügyi szakdolgozók béremelése is eléri 2019-ben átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már többek között a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a NAV dolgozói is.

„A parlamenti döntéshozók alapilletménye ezek után, a sorban utoljára emelkedik, 18,5 százalékkal” – közölte a Fidesz 2018-ban. Elhallgatva azt, hogy ezzel az emeléssel 2010-hez képest majdnem négyszeresére emelkedett a képviselők alapilletménye.2018-ban a képviselői alapilletményt hozzákötötték az éves átlagkeresethez. Míg 2013-ban az éves átlagkereset és a képviselők alappénze közel azonos volt, 2018-ra már háromszoros különbséggel rögzítették azt.

A KSH március elején adja ki az előző év átlagkeresetét. Amekkora volt a növekedés százalékban az előző évhez képest, annyival növelik a képviselők átlagkeresetét abban az évben. Vagyis a 2018-as nyári emelés után 2019 márciusban újra nőtt a képviselői alap.

Forintra lefordítva: 2020-ban az átlagbér 35 738-tal nőtt 2019-hez képest, a képviselői fizetésnél ez 107 214 forint pluszt jelentett.

Van garancia arra is, hogy ha netán nem nőne az éves átlagkereset, akkor sem csökkenne a képviselők jövedelme.

Hogy idén mennyit fognak keresni a képviselők, az majd márciusban dől el, amikor a KSH publikálja a 2021-es átlagkeresetet. Januártól októberig vannak meg egyelőre az adatok, egyelőre 8,5 százalékos az emelkedés.

Vagyis a jelek szerint 1,3 millió forint fölé nő majd a képviselők havi alappénze.

És ehhez jönnek a pluszok. Ha valaki tagja valamelyik parlamenti bizottságnak (ez lényegében alap), az alapilletménye 1,2-szerését kapja, frakcióvezetőként már a hatszorosát.

Emellett igényelhető még

• lakás- vagy szállodahasználat a tiszteletdíj 35 százalékáig, jelenleg 423 780 forint
• irodai elhelyezés az alap tiszteletdíj maximum 70 százalékáig, jelenleg 847 560 forint
  
• alkalmazotti költségtérítés, az alapdíj duplája a felső határ, jelenleg 2 421 600 forint
  
• mobiltelefon-szolgáltatás az alapdíj 5 százalékáig, ez most 60 540 forint. Készüléket az Országgyűlés hivatala biztosít
  

És kapnak még benzinpénzt is, a budapestiek 2 500 kilométerre, a fővárostól egyre távolodva ez 6 500 kilométerre mehet föl, de van egy kisbetűs rész, miszerint „egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetén az egyéni választókerületének nagyságától függően meghatározott mértékben emelkedik”.

Mennyit keresnek a kormánytagok?

Egy miniszteri átlagfizetés jelenleg 1 782 100 forint, 2018 nyarán ugrott fel 1,1 millióról. Ekkor Orbán Viktor két minisztert is kiemelt a többiek közül, akik sokkal jobban jártak: Süli János paksi bővítésért felelős miniszter és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fizetését is 5 millió forintra tolta fel Orbán áll a lista alján, bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres.

De Orbán és még hét miniszter (Semjén Zsolt, Varga Mihály, Gulyás Gergely, Nagy István, Rogán Antal, Süli János, Szijjártó Péter) is megkapja a parlamenti mandátumuk után a képviselői alapfizetést, 1 210 800 forintot.

A 2018-as emeléssel nőtt az államtitkári illetmény 997 ezer forintról 1,75 millió forintra. Az államtitkárok közül azok, akik parlamenti képviselők is, ennél kevesebbet kapnak a minisztériumból, de az együttes alapfizetésük 2,5 millió forint. A helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok 2018 előtt 748 ezer forintot kerestek, most már 1,3-1,65 millió forintos ez a polc.

Soha nem volt olyan magas a hétvégén regisztrált új koronavírusos fertőzöttek száma, mint most: 45 407 pozitív tesztet jelentett az operatív törzs. Az is látszik ugyanakkor, hogy a gyors felfutás után az emelkedés mértéke csökken. (88 százalék volt a növekedés egy hete, most 13,7 százalék a múlt hétfőhöz képest.)

A tesztek harmada volt pozitív, ez még mindig nagyon magas arány.

Jelenleg a nyugati megyékben nő a leginkább a fertőzöttek száma. Budapesten viszont, ahol először robbant be az omikron, már tetőzhetett az ötödik hullám. És Pest megyében is megállt a növekedés.

Az ötödik hullám markánsan látszik a kórházi adatokban. 3 903 koronavírusos beteg van kórházban, egy hete 2 921 volt. A növekedés nagy, de a kórházban kezelt covidos betegek száma egyelőre messze elmarad az előző hullámok csúcsától. Az igazolt fertőzöttek számához képest pedig jóval kisebb arányban vannak kórházban most, mint a korábbi hullámokban.

150 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteg van lélegeztetőgépen. Ezzel megállt a hetek óta tartó csökkenés.

A halálesetek számának 7 napos mozgóátlaga ismét emelkedik. A hétvégén 176 áldozata volt a járványnak (az előző hétvégén 122).

11 636-an kapták első oltást a hétvégén, 89 190-en harmadikat.

Első oltást eddig összesen 6 363 112-en, másodikat 6 101 699-en, harmadikat pedig 3 683 719-en kaptak.

Furcsa kijelenteni, de nem Rafael Nadal volt a döntő esélyese az Ausztrál Openen. A 35 éves játékos féléves kihagyás után tért vissza, ráadásul a felkészülését nehezítette, hogy már Ausztráliában elkapta a covidot. Ellenfele ráadásul a fantasztikus állóképességű Danyiil Medvegyev volt.

Az első szettet nagyon simán nyerte Medvegyev, a második már szorosabb volt, de 2-0-ra áll az orosz, 96 százalékra adták a győzelmi esélyeit.

A közönség támogatását élvező spanyol azonban elkezdte szívósan ledoglozni a hátrányát, megnyerte a harmadik játszmát, aztán a negyediket is. Mindkettejükön látszódott, hogy alaposan leharcolta őket a torna és a döntő, de az orosz több fontos pillanatban rontott.

A játékosok meglepően sokszor vették el a másik adogatását, az ötödik játszma végén még utoljára feltámadt az orosz, de Nadal végül behúzta a döntőt, 5 óra 20 perc után.

A meccs utáni nyilatkozatában a vereség ellenére elég vidám orosz elárulta, hogy meglepődött, hogy Nadal milyen jó állapotban volt, meg is kérdezte tőle, hogy nem fáradt-e el.

Ezzel Nadal a 21. Grand Slam-győzelmét aratta, a férfiaknál ez rekord. Mindegyik nagy tornát megnyerte legalább kétszer. Federernek 20 győzelme van, akárcsak Djokovicnak, aki az oltás hiánya miatt írta ki magát az ausztrál bajnokságból idén.

Nadal-Medvegyev: 2:6, 6:7 (5-7), 6:4, 6:4, 7:5

A jelek szerint még NER-ebb lesz a magyar bajnokság, mert most már tényleg úgy tűnik, hogy kiszáll a jelenlegi egyetlen külföldi tulajdonos, az Újpestet 10 éve megvásárló belga Roderick Duchatelet.

Legalábbis egy nagy lépést tettek ebbe az irányba, aláírták ugyanis a klub adásvételéről szóló szerződést Kovács Zoltánnal. Igen, ez az a Kovács Kokó Zoltán, aki játszott Újpesten, majd volt a klub sportigazgatója, akárcsak a Diósgyőré, a Siófoké és a Videotoné. Székesfehérvárról tavaly nyáron küldték el.

A klubért tavaly decemberben jelentkezett be a SGF Silu Global Fund Holding Zrt. két tulajdonosa. A céget májusban egy Örs vezér téri panelban jegyezték be. Ősszel már azzal kerültek be a sajtóba, hogy hiába nem volt komoly múltja és jelentős tőkéje, a kormány ezt a céget választotta ki pályázatatás nélkül, hogy megvehesse és kereskedelmi repülőtérré fejleszthesse a taszári korábbi katonai repteret. A tervük az, hogy a most igencsak lepukkant állapotban lévő légibázis egy Ázsiával kiépülő légihíd európai pillére legyen.

Már ehhez a tervhez is emlegették a sajtóban, hogy a projektbe a pénzt a közel 4,5 milliárd forintos törzstőkével megalakult FSG (Hungary) Holdings adhatja majd. A 24.hu cikke szerint ennek a cégnek a tulajdonosi szálai némi offshore-kitérővel a Fosunhoz, Kína egyik legnagyobb nem állami tulajdonú globális vállalatcsoportjához vezetnek.

A taszári repterre bejelentkező, és ehhez a kormány jóváhagyását is elnyerő magyar cég két tulajdonosa, Németh János és Cseke István decemberben közölte, hogy érdekli őket az Újpest FC. Egy fidesz országgyűlési képviselő, Móring József Attila valamilyen közvetítői szerepbe már előre jelezte, hogy olyan sok pletyka után most valóban összejöhet a belga tulajdonos kivásárlása. Közben Németh János és Cseke István kivált a cégből, érkezett Kovács Zoltán (46 százalékos tulajdonos lett) és még két másik, szintén kevéssé ismert üzletember, Császár László (46 százalék) és Oláh János (8 százalék).

Hogy honnan lenne pénzük az újpesti klub hírek szerint 7 milliárd forintos árát kifizetni, az nem világos. Császárnak két vállalkozása van, az egyik munkaerő kölcsönzéssel, a másik egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel foglalkozik, pár tízmilliós forgalomat bonyolítva. Oláh résztulajdonos egy jelentős bevételű, ám szerény nyereséget termelő cégben: három másik társával együtt birtokolja az Eurochrom Kft.-t, amely ipari műszereket és egyéb mérőeszközöket forgalmaz. 2019-ben 53 millió, tavaly 3 millió forint nyereséget termelt a cég - írja a napi.hu.

Itt jön a képbe ismét a kínai hátterű FSG (Hungary) Holdings Kft. Az emögött álló a Fosunnak vannak sportérdekeltségei, az övé az angliai Wolverhampton Wanderers és a svájci Grasshoppers.

Kovács Zoltán a szerződést aláírását bejelentve ugyanakkor azt mondta, hogy „több mint 10 év után kerül majd vissza magyar kézbe az egyik legpatinásabb hazai csapat”.

Duchatelet pedig a közleményben finoman jelezte, hogy azért „bizonyos fizetési határidők teljesülése” is szükséges ahhoz, hogy véglegessé váljon az adásvétel.

A honvédelmi minisztériumhoz valóban érkezett kérés amerikai csapatok ideiglenes telepítéséről - ismerte el az ATV kérdésére Szijjártó Péter.

Magát a megkeresést egyébként nem a magyar kormány hozta nyilvánosságra, arról a CNN számolt be szerdán. Az egyeztetések célja, hogy a NATO kelet-európai tagjai (Románia, Bulgária és Magyarország) fogadjanak egy nagyjából ezerfős amerikai katonai egységet, még mielőtt Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát.

Szijjártó nagyvonalúan eltekintett attól, hogy egy ilyen jelentőségű ügyről nem a magyar kormány, hanem a CNN adott információt, sőt, bele is szállt a hírcsatornába. Azt mondta, hogy „én ezen az ezres számon hökkentem meg, mert azt még senkitől nem hallottam. De hát tudjuk, hogy a fake news terjesztésben az ön által hivatkozott amerikai médium (a kérdés arról szólt, hogy meg tudja-e erősíteni a CNN értesülését - a szerk.) abszolút világbajnok, legalábbis jó esélyes erre a pozícióra. Tehát ezres számról szó sem volt, az amerikai kérést megkaptuk, a honvédelmi minisztérium pedig egyeztet ebben a kérdésben”.

Hogy akkor mekkora létszámról van szó, arról Szijjártó nem beszélt. A CNN értesülése vonatkozhatott egyébként arra is, hogy összesen ezer amerikai katona érkezne a három országba.

Az ATV megkérdezte Szijjártót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter követeléséről is, hogy a NATO vonja ki minden csapatát azokból a volt szocialista kelet-európai országokból, amely 1997 után csatlakozott a katonai szövetséghez. Ebbe a körbe potenciálisan beletartozik Magyarország is. (A kérés abszurditására Király kollégám már felhívta a figyelmet, hogy a „NATO minden alakulatába" ezeknek az országoknak a saját hadseregei is beletartoznak, tekintettel arra, hogy ezek az országok maguk is a NATO tagjai.)

Szijjártó viszont egyáltalán nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit szól jó barátja, az őt kitüntető Lavrov ötletéhez. A feszült NATO-orosz konfliktust pedig azzal intézte el, hogy higgadtságra, nyugodtságra, tárgyalásokra van szükség, no meg arra, hogy senki nem szítsa a feszültséget. (via hvg)

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartana hétfőn reggel a két nagy pedagógus szakszervezet. Ha a minisztériumon múlik, ez nem lesz.

A két nagy pedagógus szakszervezet péntek délután jelentette be, hogy a bíróság első fokon nekik adott igazat „a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk”.

Erre kontrázott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy közleménnyel, hogy biztos, hogy már nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk.

Mégpedig a fellebbezési idő miatt. Az elsőfokú bírósági végzés akkor lehetne gyorsan jogerős, ha egyik fél sem fellebbezne. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

Csakhogy a minisztérium jelezte, hogy a fellebbezési határidő 5 nap. Vagyis a jelek szerint a bíróságon ők egyáltalán nem jelentettek be, hogy lemondanak a fellebbezésről.

A közleményben ez szerepel: „A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”. Arról nem ejtettek szót, hogy akár azelőtt is jelezhetik, hogy nem fellebbeznek.

A minisztérium szerint a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből. Szerintük azért, mert bár már decemberben - a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan - bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek.

Ez a másik oldalról úgy néz ki, a PDSZ és a PSZ a sztrájkköveteléseikről hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal, kevés eredménnyel. Legutóbb hétfőn ültek tárgyalóasztalhoz, szerettek volna megállapodni a sztrájk feltételeiben, azonban ez nem sikerült. Ez a vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy végül szerda délután megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás.

Hogy mi lesz most? A szakszervezetek az elsőfokú döntés után bejelentették, hogy nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra biztatnak, hogy folytassák a szervezést, egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy működjenek együtt ebben a helyi sztrájkszervezőkkel.

A minisztérium viszont azt írja, hogy a sztrájktörvény alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla. Márpedig most egyik sincs.

Ezután a minisztérium a kormány nevében felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy „tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el”.

Majd hivatkoztak a koronavírus-járványra, „ami miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Kérjük a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát”.

Végül bedobták a kormány és a Fidesz állandó érvét:

„Álláspontunk szerint, a hétfőre tervezett sztrájk amellett, hogy jogszerűtlen, egyértelműen a baloldal választási kampányának része. A baloldali pártok a választás közeledtével már megint dróton rángatják a szakszervezeteket. Politikai akciókra és politikai szimbólumok viselésére buzdítják őket. Teszi ezt az a baloldal, amely kormányzása alatt több ezer pedagógust tett utcára, befagyasztotta a bérüket és még el is vett tőlük egy havi bért”.

Továbbra is magas az új fertőzöttek száma (17 869), meghaladja a múlt péntekit (15 957), bár a növekedés mértéke csökkenni látszik.

A kórházban lévők száma is növekszik, 3 463-an vannak most, múlt pénteken 2 674-en voltak.

Viszont a legsúlyosabb állapotban lévők száma továbbra is csökken, 145-en vannak lélegeztetőn.

Sajnos ennek a csökkenésnek az oka a lassan csökkenő, de továbbra is magas halálozás lehet, 78 újabb áldozatot jelentettek ma.

Az összesen teszten belül a pozitívak aránya 36 százalék. Ez csökkenő, de továbbra is magas arány.

4 050-en kaptak első oltást (összesen 6 351 476-an), 20 959-en harmdikat (összesen 3 594 529-en).

Olyan sok minden derült már ki az előzetes letartóztatásban lévő Schadl Györgyről az 1 700 oldalas nyomozati iratok alapján: a gyanú szerint a minisztérium bejáratánál fizetett le államtitkárt, sok százmilliós sápot húzott le végrehajtókról, intézett egyetemi vizsgákat, bírót akart kirúgatni, kék villogóval királykodott a buszsávban.

Meglep-e bárkit, hogy nem szabályosan építkezett Siófokon, a probléma megoldását pedig félmillió forintos korrupcióban látta?

Márpedig ez is kiderült lehallgatott telefonbeszélgetéseiből.

A nyomozati iratok szerint Schadl 2020 nyarán vett meg egy 344 négyzetméteres, kivett művelési ágú, hétvégi ház, udvar megnevezésű belterületi ingatlant. Felesben: a teljes ár 90,5 millió forint volt.

A Google Mapsen egy 2021. májusi felvétel van a házról, azon az látszik, hogy éppen építkeznek. Ez az az időpont, amikor Schadl félmillió forinttal igyekezett elsikálni, hogy a ház átépítésénél több szabályra sem volt tekintettel.

A nyomozati iratok szerint a probléma az volt, hogy a fedett terasz miatt az ingatlan beépítése már jelentősen meghaladta az engedélyezett mértéket, és a kerítése is szabálytalan volt. De Schadl egyik kollégája beajánlott egy építésügyi szakintézőt a Somogy Megyei Kormányhivatalból, aki tud segíteni az ügy elrendezésében.

A Schadlnak dolgozó építési vállalkozó találkozott is a szakügyintézővel, és meg is találták a megoldást. Nyújtsák be a használatba vételi engedélyt, amit az ügyintéző elfogad, és „mivel sok munkájuk van, annak a valóságtartalmát utólagosan nem is fogják ellenőrizni”.

A nyomozati iratok szerint megfelelő szögből készített fotókkal lehet megoldani, hogy ne kelljen betartani a szabályokat.

A nyomozati iratokban feltételes módban írnak arról, hogy megtörtént-e valóban a korrupció.

Megkerestük a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy tudnak-e az ügyről és milyen lépéseket tettek. Azt válaszolták, hogy az ügyben belső vizsgálat folyik.

„A kormányhivatal az építésügyi eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapította, emiatt az érintett ügyintéző kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntette.”

A siófoki ingatant – a Schadlt érintő vagyonelkobzásban – november végén zár alá vette az ügyészség.

Az őszről elmaradt Puskás Akadémia-Ferencváros pótlásával indul a magyar futballtavasz. A Fradi első, a Felcsút harmadik. Egyik sem meglepő, az FTC zsinórban háromszor nyert bajnokságot, a Felcsút tavalyelőtt harmadik, tavaly már második volt. Meg is kérdezte a Nemzeti Sport Hornyák Zsoltot, a Puskás Akadémia vezetőedzőjét, hogy

Lehet-e bajnokcsapat a Puskás Akadémia?

„Nagyon óvatosan kezelem a témát. Klubon belül nem került még szóba az aranyérem megszerzése, de nem lenne ellenemre, ha sikerülne... Ehhez azonban stabil háttér kell, s a bajnokság első fordulójától az utolsóig versenyképesnek kell lennünk. Bár tudunk eredményesen játszani, a Ferencváros és a Fehérvár ellen is jó meccseket vívunk, olykor szerényebb képességű csapatok ellen veszítünk értékes pontokat. Ha európai szinten helyt akarunk állni, nem elég fél év a további építkezésre, rengeteg munka vár még ránk.

Örülnék, ha a jövőben állandó bajnokaspiránsként emlegetnének minket, de nem ezzel a céllal vágtunk neki ennek az idénynek sem, hanem azzal, hogy nemzetközi kupaindulásra jogosító helyen végezzünk, amellett, hogy fiatal akadémistákat építünk be.”

A Hornyák által emlegetett stabil háttér azért eléggé meg van már, sokat is tettünk bele mindannyian: eddig összesen 80 milliárd forint ment a felcsúti focira, utánpótlásra, profi csapatra összesen. Az NBI-es klub költégvetése már régen dobogós.

A Felcsút nyáron már másodszor indulhatott nemzetközi kupában, 5-0-s összesítéssel verte ki őket a lett Riga Futball Iskola nevű csapat.

Amikor megkérdeztük Orbán Viktort, hogy miért nem jött be a legendás jóslata, miszerint mostanra már bőven elözönlik a magyar akadémiákról kikerülő játékosok a topbajnokságokat, azt mondta: „lassabban haladunk”, illetve „a fejlődésnek nem pénzügyi, hanem minőségi korlátai vannak”.

A 106 egyéni választókerületből 26-ban indít új jelöltet a Fidesz az április 3-i választáson.

Ebben vannak olyan kényszerek, mint a büntetőeljárás alatt álló Simonka György-Boldog István-Völner Pál hármas leléptetése. Simonka helyett Erdős Norbert, az agrárminisztérium államtitkára indul, Boldog István eddigi körzetében Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere száll versenybe, Völner helyére pedig az utolsó pillanatban Erős Gábor esztergomi alpolgármestere ugrik be.

Több magas rangú politikust is kimentett Orbán az egyéni indulás alól olyan helyeken, ahol 2018-ban nyertek ugyan a megosztott ellenzék ellen, de a közös jelöltekkel szemben már egyáltalán nem biztos a győzelmük. Ilyen Gulyás Gergely (Budapest 3-as választókerületben 42,71 százalékkal nyert 4 éve), Varga Mihály (Budapest 4-es vk., 41,82 százalék) vagy Kocsis Máté (Budapest 6., 4051, százalék). A miniszterek közül indul ugyanakkor egyéniben Süli János és Nagy István is, mindkettő olyan körzetben, amit a 2018-as eredményeik alapján jó eséllyel újra megnyernek.

Az elhunyt Koncz Ferenc helyett a lánya, Zsófia indul, aki az időközin már nyert mandátumot Borsod 6. választókerületében.

10 olyan képviselő van, akik mandátumot nyertek 4 éve, de most nem indulnak: Becsó Károly (testvére, Zsolt betegsége miatt indult Nógrád 1-esben, a fivér felgyógyult, ismét őt indítja a Fidesz), B. Nagy László (helyette az a Mihálffy Béla indul, akihez a kampányát berúgva beugrott disznót vágni Orbán), Csenger-Zalán Zsolt (Menzcer Tamás külügyi államtitkár indul helyette), Fenyvesi Zoltán (Navracsics Tibor lesz a jelölt most), Galambos Dénes (Mészáros Lajos), Hadházy Sándor (Vitályos Eszter), Hubay György (Kiss János), Manninger Jenő (Nagy Bálint, Keszthely polgármestere), Nyitrai Zsolt (Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője) és Zombor Gábor (Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere indul helyette).

És több olyan jelölt is van, akik bőven 50 százalék alatt teljesítettek 2018-ban, de újra kapnak lehetőséget most is. Közül így is sokan mandátumot nyertek négy éve, így Bóna Zoltán, Dunai Mónika, Csöbör Katalin, Simicskó István, Szatmáry Kristóf, Kállai Mária, Hoppál Péter és Tuzson Bence. Akkor még megosztott ellenzékkel szemben, most lesz közös jelölt ellenük.

Viszont van több olyan jelölt, akik már 2018-ban is elbuktak, de Orbán újra esélyt ad nekik. Közülük Harrach Tamás az esélytelenek teljes nyugalmával száll harcba ismét a XIII. kerületet is magába foglaló Budapest 7-es választókerületben. Németh Szilárd kétszer is elbukott már Szabó Szabolcs ellen, most mégis újra őt indítja Orbán. Földesi Gyula a Budapest 16-osban indulhat újra, Németh Zsolt a Budapest 18-asban, Bartók Csaba Szegeden. A vesztesek közül nem indul újra például Hollik István vagy Zsigmond Barna Pál.

Két fővárosi választókerületben is azzal próbálkozik Orbán, hogy a 2019-ben a polgármesteri székét elveszített jelöltet indít: Óbudán Bús Balázst, Újpesten Wintermantel Zsoltot.

Napról napra dönt rekordot az új fertőzöttek száma, most először fordult elő, hogy több mint 20 ezer (20 174) új koronavírusost regisztráltak egyetlen nap alatt.

Ami egészen döbbenetes adat: az elvégzett tesztek 76,5 százaléka lett pozitív. Vagyis nagyon kevés tesztet végeznek hivatalosan (26 378 vizsgálatból 20 174 volt pozitív).

A kórházban lévő koronavírus betegek száma tovább emelkedett, igaz csak 30-cal, 3 145 feküdtek kórházban tegnap.

A lélegeztetőgépen lévők száma tovább csökkent, 164-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

69 újabb áldozatot jelentettek. A halálesetek száma csökkenő trendet mutat. Összesen 41 087 áldozata van eddig a járványnak.

Brüsszelből jelentkezett be a kormány közösségi médiás celebvárkapitánya, Varga Judit. Nem, nem a Völner-ügyre reagált, hanem megosztotta azt a jó hírt, hogy maradt még jó dolog az omladozó, végnapjait élő birodalmi központban: a sült krumpli. Aztán igyekezett felpörgetni a reakciókat egy szavazással, három lehetséges választ megjelölve.

A csavar, ami ezután jött, rögtön megvillantja, miért is tart egy nyolcfős kommunikációs csapatot a miniszter:

A nemzeti konzultáció lezárult.

A járványadatokat követők már régóta tudják, hogy keddenként a legalacsonyabb az új fertőzöttek száma, a hétvégi kevesebb teszt eredménye ekkor jelenik meg a statisztikákban.

Ehhez képest már ma is 9 717 új fertőzöttet jelentettek (múlt kedden 6 851-et regisztráltak), ez a legmagasabb keddi adat a járvány történetében.

Ráadásul nagyon magas, 54 százalék az elvégzett teszteken belül a pozitívak aránya, vagyis ennél egészen biztosan sokkal több az új fertőzött. (Mindössze 18 027 tesztet végeztek.)

Az ötödik hullám nemcsak az új fertőzöttek számának emelkedésében látszik, hanem a kórházban kezelteknél is. 3 115-en koronavírusos beteg van kórházban, múlt pénteken 2 674-et jelentettek.

A lélegeztetőgépen lévők száma stagnál (177) tegnaphoz képest, de egyébként csökkenő a trend.

74 újabb áldozata van a járványnak. Ez alacsonyabb szám, mint egy hete. Összesen 41 018 halálesetet jelentettek eddig.

• A nyomozati iratok alapján Schadl Györgynek van egy nagypályás profilja, államtitkárnak ad kenőpénzt a minisztérium bejáratánál, egyetemi vizsgákat intéz el könnyedén politikusokhoz közel álló embereknek, és pofátlan sápot húz le végrehajtókról.
• De van egy kispályás énje is, ami például ragaszkodik ahhoz, hogy neki legyen kék villogója, amivel a buszsávban is közlekedhet, amikor pedig ezt elveszik tőle, minden követ megmozgat, hogy visszaszerezze
• Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez az ötödik nagy anyagunk. Az az ügyről szóló összes anyagot itt lehet követni.
• Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket Schadl helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhasson.

Nem volt jó napja Schadl Györgynek 2021. május 12-én. Reggel 9 óra körül ugyanis a Villányi úton megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért van az autóján egy kék villogó. Ekkor a hívásait már lehallgatták, így rögzítették azt a beszélgetést is, amiben Schadl elpanaszolja a magán-mentőszolgálatot irányító ismerősének, hogy „egy jó képességű rendőr megállította, és baszakodik”.

Schadl - akinél egyébként semmilyen irat nem volt - nem értette, hogy mi a rendőr baja, ezért át is adta a telefont neki, hogy tisztázzák a problémát a magán-mentőszolgálat ügyvezetőjével.

Hogy mi volt a gond, azt a nyomozati iratokban így foglalták össze:

A telefonhívásnak csak az összefoglalója került be a rendőrségi iratokba, de ebből és az ezt követő számos beszélgetésből is elég egyértelműen kiderül, hogy Schadl annyira felmérgelte magát, mint egyetlen másik ügyben sem a lehallgatás idején.

Az autó egy Skoda Suberb volt. Schadl cége vette, de átadták üzemeltetésre a Schadl ismerőse által vezetett magán-mentőszolgálatnak, pontosabban egy közhasznú nonprofit Kft-nek. A mentőszolgálatnak volt saját járműve, a Skoda papíron annak volt a tartaléka. Így került rá kék villogó, praktikusan pedig Schadl használta.

Schadl az ellenőrzés után villámgyorsan lebonyolított több telefont, és eleinte úgy tűnt, hogy minden rendben. Szerinte a rendőr csak a mentőszolgálat matricáját hiányolta a kocsiról, de Schadl szerint „rábaszott, mert a csomagtartóban ott van”, fel is ragasztotta gyorsan, „majd a legközelebbi pirosnál leszedem a picsába”, aztán elújságolta, hogy bár szabálysértési eljárást indított volna ellene a rendőr, azt a felragasztott matrica miatt vissza is vonta.

De Schadl tévedett. Hat nappal később a magán-mentőszolgálat kapott egy határozatot a rendőrségtől, ami arról szól, hogy nem használhatják a kék villogót. A mentőszolgálat ügyvezetője pedig azonnal hívta is Schadlt a rossz hírrel. A reakció egyrészről klasszikus, Schadl kiakadt, hogy hogyan merészelték megállítani és azonnal jelzi, hogy akkor ő majd odatelefonál a rendőrségre.

Kiderül az is, hogy azért kell annyira a villogó, hogy lehessen használni a buszsávot. Azt megbeszélik a mentőszolgálat ügyvezetőjével, hogy a „kéket” most a biztonság kedvéért nem fogja használni Schadl, ahogy hanyagolja a tilosban parkolást is, de a buszsávozás azért mehet.

Az orvos ekkor bedobja az ötletet, hogy csináljanak egy céget. Hogy ez miért lenne remek megoldás, arról mindjárt, de nézzük addig a hagyományos elintézési útvonalat.

Az érezhetően bepörgött Schadl másnap hívja a mentősök ügyvezetőjét, „valami jó hírről érdeklődik”, de az orvosnak „a rendőrségtől nem sok jó híre van. Tartják az ebet a karóhoz”. (Hogy ezt az orvos mondta-e így, vagy a lehallgatást összefoglaló rendőr, azt nem tudjuk.)

Schadl közúti ellenőrzése miatt ráadásul átnézték a mentős cég és az önkormányzat szerződését, és kiderült, hogy tartalék autókról egyáltalán nincs benne szó, a rendőrök még azt is ellenőrizték személyesen, hogy milyen autót használnak valóban mentőautóként (egy Suzukit és nem a Schadl által vezetett Skodát). Aztán megint szóba kerül, hogy mi legyen a buszsávozással? „Óvatosan” - javasolja az orvos, de legfeljebb elsikálják.

Schadl biztos, ami biztos, egy ismerősét is ráugrasztja az ügyre, elküldve neki az ügyben eljáró rendőr alezredes nevét. A megkeresett embernek egyébként nagyon ismerős a rendőr alezredes neve, szerinte vagy tanítványa vagy kollégája volt. Megígéri, hogy bemegy másnap reggel a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, „körbeszagolja ezt az egész történetet”.

Schadl az ügyet röviden összefoglalva azt mondja, hogy a cégének van két autója, amit a magán-mentőszolgálat üzemeltet orvosi autóként. „Van két kocsi, ami egy cég nevén van, és megkülönböztető jelzés van rajtuk, és nem hosszabbították meg az engedélyt a megkülönböztető jelzésre”.

„A gondom a következő: Hogy most nem hivatalosan mondom neked, nyilván az egyikkel én járok”.

De gyorsan hozzáteszi, hogy a rendőr alezredesnek „értelemszerűen ugye azt neki nem lehet mondani, hogy én járok vele”. A megkeresett ismerős a jegyzőkönyv szerint érti ezt, megígéri, hogy „rálép a gázra és megoldja az ügyet”.

A következő napokban erről futnak még jó pár kört, mert Schadl azt szeretné, ha újra megkapnák az engedélyt a kék villogó használatára. Az ismerős több kapcsolatát is megmozgatja, fellebbezést javasol, mert azt az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja majd el, ott lehet, hogy tud intézni valamit.

Miután az ismerőse biztosat nem tud ígérni, Schadl inkább a B tervet veszi elő, amit a mentőszolgálat ügyvezetője dobott be. Ezt már csak azért is támogatja az orvos, mert attól fél, hogy ha az Országos Rendőr-főkapitányságon visszadobják a fellebbezésüket, akkor veszélybe kerülhet a rendezvénybiztosításos engedélyük is, amivel egyébként elég komoly terveik vannak, abban sok pénzt látnak.

És hogy miért jó, ha vesznek egy céget? Mert hagyni lehet a mostani feljelentést, átpakolják az új cégbe az autókat, és úgy kérnek majd új engedélyt a megkülönböztető jelzésekre. De hiába kaszál Schadl 100 milliókat az egyik oldalon, azért spórol, ahol csak lehet. Itt 400 ezer forintot nem enged elveszni.

Ezt a nyomozati iratokban ezt így foglalják össze:

Schadl közben szabálysértési bírságot kapott, erről azt mondta a telefonban a feleségének, hogy kiderült, hogy „az engedély már le volt járva, és fent volt a kupak”. És egy főrendőrtől megtudta azt is, hogy miért futott bele az ellenőrzésbe. Röviden egy barom miatt, aki pont akkor használta a Belügyminisztérium előtt a privát villogóját, amikor az épületben eligazítás volt.

A cégvásárlás halad, de módosítanak a terven. Mégsem közösen vesznek céget az orvossal, mert valamiért nem lenne jó, ha Schadl benne lenne.

A cégiratokból az látszik, hogy az érintett orvos felesége - akivel a rögzített megbeszélesek alapján számoltak a cégvásárlásnál - éppen ebben az időben vett egy nem különösebben vonzó, az előző három évben egyetlen fillér bevételt sem felmutató céget. Ennek ügyvezetője az orvos lett, és átnevezték a céget a magán mentőszolgálat nevéhez hasonlóra.

Természetesen kerestük az iratokban szereplő orvost, elmondtuk neki rövien, hogy milyen ügyben, de nem akart nyilatkozni.

Van egy kifejezetten érdekes szála az orvos és Schadl kapcsolatának, ami azért túlmutat egy kispályás villogóhasználaton. A sok beszélgetésük egyikében a cégvásárlás után áttérnek egy körvonalazódó nagyobb üzletre, amiről egy bizonyos Ádámmal egyeztetnek, de szóba kerül a beszélgetésben Tóni és Barbara is. Erről ez áll a lehallgatási jegyzőkönyvben:

Sorozatunk korábbi részében többször felbukkant Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének a neve, akinek egyetemi vizsgákat intézett Schadl, de Nagy a cégén keresztül tavaly októberben megvette a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát is. Hogy a fent idézett beszélgetésben róla ejtenek-e szót vagy sem, amikor Ádámot emlegetnek, arról a jegyzőkönyvekben nincs megerősítő vagy cáfoló rész. Szóba kerül a beszélgetésben Tóni és Barbara is. Rogán Antal feleségét Barbarának hívják, ugyanakkor a jegyzőkönyvben semmi sem utal arra, hogy róluk lenne szó.

Az ügy, amiről Ádámmal kell egyeztetni, még egyszer előkerül, július 5-én:

A nagy üzlet nyélbeütéséről a későbbi jegyzőkönyvekben már nem találhatóak részletek.

És hogy sikerült-e villogót szereznie Schadlnek? Minden jel szerint a kitartása sikerrel járt, mert amikor a rendőrök elkapták a ferihegyi reptéren november 5-én, nemcsak sok pénzt és diplomáciai útlevelet találtak nála és a feleségénél - ami valódi volt, azért kapta a külügytől, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson (!) és azóta visszavontak -, hanem az autóján volt egy kék lámpa:

Amikor az ügyész rákérdezett a kék lámpára, Schadl ezt válaszolta:

Címlapkép: Kiss Bence

A kormány január 13-án bejelentette, hogy bárki kaphat negyedik oltást, aki kér. A politikai döntés mögött ugyanakkor nem volt egységes szakmai álláspont.

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) szakértői - 11-en, név szerint a cikk végén - ezért úgy döntöttek, hogy megosztják széles körben egyeztetett véleményüket, hogy szükség van-e most a negyedik oltásra jelenleg. Szerintük

„a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.

Ha általánosan nem is, bizonyos csoportok számára azért indokoltnak tartják a negyedik oltást. Ezek a következők

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek)
2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak
3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak;

Szakmai indoklásuk szerint Magyarország 9,7 milliós teljes lakosságából, illetve az elvileg oltható kb. 9 millióból a legalább 1 oltást kapott személyek száma 6,3 millió fő, a 3-szor oltottak száma 3,5 millió fő jelenleg. Magyarországon európai összehasonlításban magas maradt az oltatlanok, illetve csak egy oltással oltottak aránya. Az oltás szélesebb körű felvételét hiteles szakmai tájékoztatásra épülően kell megvalósítani. Ahogy várható volt, az omikron variáns rohamosan terjed Magyarországon is. Az egyre több fertőzött az alapellátási rendszert minden korábbit meghaladó terhelésnek teszi ki, és a kórházi esetszámok növekedése is várható a nemzetközi tapasztalatok alapján.

Ebben a helyzetben elsődleges feladat az első, illetve második oltás minél több ember részéről való felvétele, valamint a harmadik., úgynevezett booster oltás biztosítása, mert számos nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy az idővel csökkenő védettség megerősítésére szükség van. Ezzel jelentősen csökkenthető a kórházba kerülés, illetve a halálozás veszélye.

Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően.

A 4. oltás azonnali, általános bevezetése a következő veszélyekkel jár:

• a szűkös erőforrások (pl. oltóközpont, háziorvosok) túlterhelése,
• az oltatlanok körében az oltás hatékonyságára vonatkozó bizalomvesztés felerősítése,
• és egyéb fontos járványügyi védekezési intézkedésekről való figyelemelterelés.

A negyedik oltásra szerint akkor lesz szükség, ha újabb antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy a járvány jellemzői jelentősen megváltoznak.

További érveik:

1. az oltás alapvető célja a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedés, kórházba kerülések, esetleges halálozások számának és arányának csökkentése, a társadalom és a gazdaság működőképességének megtartása. Ezt hatást a jelen szakmai tudásunk mellett a friss, teljes (3. oltást is tartalmazó) oltási sor eléri, nagymértékben csökkenti a súlyos következmények kialakulását;
2. igaz, hogy a jelenleg terjedő omikron variáns igen erősen fertőző, mégis a booster, emlékeztető (3. oltás) sikeres védekezést jelent az omikron okozta súlyos szövődmények kialakulásával szemben;
3. a negyedik oltással kapcsolatban nincs elégséges szakmai tapasztalat, de az első izraeli adatok nem mutatnak extra védettséget az omikronnal szemben ;

A járványügyi intézkedések, melyek jelenleg magasabb társadalmi hasznosságúak, mint az általános negyedik oltás:

• megfelelően viselt FFP2 maszk használatának előírása tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt terekben;
• FFP2 maszk térítésmentes biztosítása a szociálisan rászorulóknak;
• Zárt terű, nyilvános rendezvények résztvevő számának szigorú megszorítása (pl. többezres csarnokokban a befogadóképesség 25%-a.;
• Legalább heti egy, indokoltság szerint több, lehetőleg nyál mintavételes gyorsteszt térítésmentes biztosítása minden TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár számára;
• oltópontok átszervezése (betegirányítói, adminisztratív, szakdolgozói, illetve orvosi munkamegosztás racionalizálása);
• iskolai hibrid oktatás megteremtése egyidejűleg iskolában tartózkodó tanulók számának tudatos csökkentésével, a helyi megbetegedési arányokhoz igazodóan;
• COVID EU certificate - Nemzetközi oltási igazolvány használatára, ellenőrzési rendszerére való teljes áttérés, a hitelét vesztett nemzeti védettségi igazolvány felszámolása;
• a karantén rendelkezések újraszabályozása.

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalás aláírói: Balkányi László, Cserni István, Duda Ernő, Falus András, Falus Ferenc, Kósa István, Pusztai Erzsébet, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs, Török Zsolt, Vitrai József

„Az előzetes vizsgálatok szerint a sürgősségi osztály detoxikáló helyiségében lévő dohányzó beteg okozhatta a tüzet a Szent Imre kórházban” - válaszolta a kórház az ATV Híradójának a kérdésére. A beteg az életét vesztette a tűzben.

Reggel keletkezett tűz a XI. kerületi kórház egyik többszintes épületének földszintjén. Délelőtt kiderült, hogy egy fiatal nő elhunyt a kórháztűzben. Ezek szerint ő maga okozta a tüzet.

A keletkezett károk, így a falakat borító korom miatt a sürgősségi osztály átmenetileg nem fogad pácienseket. Az osztályon lévő 4 beteget más egészségügyi intézményekbe szállították át. Kásler Miklós miniszter a helyszínen azt mondta, hogy „a legfontosabb feladat a betegek biztonságba helyezése után a budapesti sürgősségi ellátás újraszervezése és a rekonstrukció azonnali elindítása”.

Koncertet tartott a Papp László Arénában Kovács Ákos, ha máshonnan nem, Orbán Viktor Facebook-oldaláról sokan értesülhettek az eseményről.

A koncert után a Blikk interjút készített a zenésszel, amiben Ákos a járványügyi korlátozásokról azt mondta, hogy a zenészek szeretnénk visszakapni a régi normális életüket, „noha nem tudom, hogy a világ urai ezt szeretnék-e”.

Rákérdeztek arra is, mennyire viselte meg, amikor átesett a koronavírus-fertőzésen. Ákos azzal kezdte, hogy nagyon megszenvedte a betegséget, nem szeretne panaszkodni, de nincs még tökéletes állapotban, a családja többi tagja sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a fertőzést.

Aztán azzal folytatta, hogy „nagyon érdekes volt látni, amikor a zenésztársak pozitív tesztet produkáltak, az egyik oltott volt, a másik nem volt oltott. Igazából nem nagyon válogat ez a gyönyörű kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruska”.

Majd kitekintett a világra: „Én nem tudom, hogy mit hoz a jövő, mindenesetre azt gondolom, hogy ha a józan ész nagyon hamar nem kerekedik felül a világon vagy mi normálisabb, visszafogottabb, józanabb emberek nem hallatjuk a szavunkat és nem állunk ki magunkért és nem teszünk valamit, akkor nagyon nagy gáz lesz. Mert ez most már nem játék. Ha Ausztriára nézek, Ausztráliára nézek, az Egyesült Államokra nézek, csupa rossz példát látok magam előtt. Tehát aggódom magunkért, aggódom a hazánkért, aggódom a hazánkban élő minden emberét, nyilván a családomért, aggódom a világért. Nyilván ez nem úgy néz ki, hogy ülök otthon és embriópózba pöngörödve aggódom, hanem hát szeretném a szavamat hallatni. A dalaimban minden benne van, amit erről gondolok, nem is kell a sorok között olvasni, ha valaki meg akarja érteni, hogy miről van itt szó”.

Felborult hajója kabinjában találták meg az Azori-szigetek közelében Jean-Jacques Savin holttestét. Az egykori katonai ejtőernyős január elsején indult el a dél-portugáliai Sagresből, hogy átevezze az Atlanti-óceánt. 75 évesen ki akarta nevetni a kort, a születésnapját már a vízen ünnepelte pezsgővel és libamájjal.

Csütörtökön és péntek hajnalban vészjelzéseket adott le, mentőcsapatok indultak a keresésére. Pénteken találták meg a hajót. A búvár a kabinban fedezte fel Savin élettelen testét.

Savin 2019-ben négy hónapon keresztül hánykolódva, egy speciális hordóban kelt át az óceánon. (Guardian)

Közleményt adott ki az Országos Bírósági Hivatal a pénteken megjelent „A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító!” című cikkünk „kapcsán a sajtóban megjelent állításokkal kapcsolatban”.

A „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irataiból derült ki, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke nemcsak egyetemi vizsgákat intéz politikusokhoz közelálló embereknek, vagy személyesen ad át 3 millió forintot a minisztérium bejáratánál Völner Pál államtitkárnak, hanem

• ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
• Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.

Schadl 2021 júniusában lendült támadásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája ellen. A végrehajtók vezetőjét ekkor már lehallgatták, ezért a nyomozati anyagban több ponton is előjön, hogyan próbálta meg közbenjárni az igazságszolgáltatás vezetőinél.

A bíró ügyében Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki 2019 végén Handó Tündét váltotta. Senyei miután meghallgatta Schadl, találkozót szervezett neki Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökével (a bírót foglalkoztató PKKB a FT alá tartozik).

A lehallgatást végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) így foglalta össze a történteket egy júliusi előterjesztésben, amikor engedélyt kértek, hogy folytathassák Schadl lehallgatását:

Már a cikk megjelenése előtt is megkerestük Senyei Györgyöt, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozati anyag tartalma megfelel a valóságnak, akkor mivel magyarázható, hogy az OBH elnökeként egy bíró elmozdításával, ellehetetlenítésével kapcsolatos megkeresést nem utasított el azonnal.

Az elnöki kabineten keresztül Senyei akkor az alábbi nyilatkozatot küldte el nekünk:

„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”

A szombaton megjelent közleményben az OBH ennél már konkrétabb volt. Elismerték, hogy Schadl megkereste a hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, és kifogást emelt „egy pesti központi kerületi bírósági csoportvezető eljárásával” kapcsolatban. És elismerték azt is, hogy az OBH elnöke összekötötte Schadlt és a Fővárosi Törvényszék elnökét, Tatár-Kis Pétert.

„A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar – mint országos hatáskörű szerv – elnöke 2021. év első felében megkereste az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy egy pesti központi kerületi bírósági csoportvezető eljárásával kapcsolatos kifogást jelezzen. Figyelemmel arra, hogy az MBVK elnöke által előadottak kivizsgálása a Fővárosi Törvényszék elnökének hatásköre, az OBH elnöke felhívta az MBVK elnökének figyelmét arra, hogy az ezzel kapcsolatos panasz a Fővárosi Törvényszék elnökénél terjeszthető elő és erre tekintettel a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosította”.

A jegyzőkönyvekben szerepelő állításról, miszerint Schadl megpróbálta kirúgatni a bírót, a közlemény azt írja: „valótlan a sajtóban megjelent valamennyi olyan állítás, amely arra utal, hogy az MBVK elnöke az OBH elnöke irányába egy bíró »kirúgásának« igényét fogalmazta volna meg”.

Azt írják még, hogy Schadl panaszát a Fővárosi Törvényszék elnöke kivizsgálta, de hogy mire jutottak, arról csak az ügyben érintett személyeknek adható bővebb felvilágosítás. És azzal zárul a közlemény, hogy „az OBH elnöke a szükséges jogi és igazgatási lépésekről intézkedik”.

A szerdai rekordot megdöntve ma annyi (15 526) új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, amennyit egyetlen nap alatt korábban soha. Miután már a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint is 10 új betegből 9-et az omikron variáns fertő meg, most még egészen biztosan tovább fog emelkedni a fertőzöttek száma.

És ez még messze lehet a valóságtól. Egyrészt sok embert nem tesztelnek hivatalosan. A tesztkapacitás pedig nagyok szűkös. Jelenleg az összes vizsgálat 38 százaléka pozitív.

Amire figyelni kell majd, az a kórházban lévők száma, de leginkább a lélegeztetőgépen lévőké, illetve az áldozatoké. Elvileg az omikron nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint a delta, de miután sokkal fertőzőképesebb, a nagyszámú fertőzött közül is sokan kerülhetnek kórházba.

A kórházban lévők száma a héten kis kilengésekkel stagnál, most 2 673.

A lélegeztetőn lévők száma folyamatosan csökken (202-en vannak súlyos állapotban).

Az áldozatok száma a héten emelkedni kezdett az előző héthez képest, ma volt először olyan, hogy minimálisan, de kevesebb halálesetet jelentettek, mint egy hete.

2 238-an kaptak első oltást tegnap.

6 890-en harmadikat.

Több nagyon rossz adatok közöltek a mai napi jelentésben a járványról.

Ahogy az várható volt, az omikron miatt itthon is meredeken emelkedik az új fertőzöttek száma.

14 890 új fertőzöttet jelentettek, ez eddig a legmagasabb napi adat a járvány történetében. (Novemberi volt az eddigi rekord, akkor 12 637 új esetet jelentettek.)

Ami igazán probléma, hogy a magyar tesztkapacitások nem tudják követni az omikron terjedését.

Ezt bizonyítja, hogy az összes vizsgálaton belül majdnem 58 százalék a pozitívak aránya. (A WHO ajánlása szerint 5 százaléknál lehet mondani, hogy kontroll alatt van a vírus.)

Ez az 58 százalék azt jelenti, hogy sokkal több a koronavírus fertőzött Magyarországon, mint amennyi a hivatalos jelentésben szerepel, csak nem végeznek annyi vizsgálatot, hogy legalább megközelítően tudni lehessen, mennyien kapták el a vírust.

Továbbra is emelkedik a halálesetek száma. Tegnap 85 koronavírus-fertőzött hunyt el. Ezen a héten mindhárom nap több áldozatot jelentettek, mint az előző héten. Ezen a három napon 48 százalékkal több koronavírus-fertőzött hunyt el, mint egy héttel korábban.

Egy kedvező adat van: a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma nem emelkedett (2 689 volt a tegnapi jelentésben, a maiban 2 645). A lélegeztetőgépen lévők száma sem nőtt a statisztikába, de ezt befolyásolhatja a gyógyulás mellett a halálozások száma is. Ami mint látjuk, magas.

Több csapat is kritikával illette a szlovák-magyar közös rendezésű kézilabda Európa-bajnokságon a Magyarországon tapasztalt laza járványügyi intézkedéseket.

Szijjártó Péter úgy érezte, hogy ebbe a vitába neki muszáj beszállnia, Facebookra posztolt egy képet, amiben azt írja: „pont azok jajgatnak most a csarnokot megtöltő magyar emberek láttán, akik a foci EB idején megtelt Puskáson háborogtak”.

Mindezt úgy, hogy az Európa-bajnokság házirendjét nem sikerült betartania. Ebben ugyanis ez áll:

„Az épületbe belépni és ott tartózkodni kizárólag az orrot és szájat egyaránt eltakaró FFP2 maszkban lehet. Ez alól kivételt képeznek az étkezésre és italfogyasztásra kijelölt helyek, ahol az étel- vagy italfogyasztás idejére az FFP2 maszk levétele megengedett. A Szervezők biztosítanak FFP2 maszkot a látogatóknak a belépés során.”

A képen négy emberből hárman van FFP2-es maszk. Szijjártón viszont pont nem az van, pedig a szervezők adnak, ha nincs.

A lelátón a szurkolókon vegyesen van maszk.

Európa több városában tüntettek szombaton a kormányok járványügyi intézkedései ellen - írja az MTI.

Az osztrák fővárosban ezrek vonultak az utcára a koronavírus elleni kötelező védőoltás bevezetésének terve ellen. "A kormány mondjon le" - skandálta a tömeg a bécsi óvárosban tartott szokásosnak nevezhető szombat esti demonstráción.

Az osztrák kormány novemberben jelentette be a negyedik országos karantént, és közölte, hogy - elsőként az Európai Unióban - kötelezővé kívánja tenni a védőoltást mindenki számára. A parlament várhatóan a jövő héten szavaz a indítványról.

Az észak-németországi Hamburgban több mint ezren vettek részt a vírustagadók és összeesküvéselméleteket vallók elleni megmozduláson "Összeesküvés-elméletek helyett szolidaritás és felvilágosodás" transzpararenssel. A megmozdulást eredetileg az oltásellenesek tüntetése ellen szervezték, amelyre legalább tizenöt-ezer résztvevőt vártak. A tüntetést azonban a rendőrség csütörtökön az omikron variáns jelentette fertőzésveszély miatt betiltotta.

Több tüntetést szerveztek szombaton Hamburgban, egyebek mellett a kormány Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi politikája elleni tiltakozásul.

Rómában is ezrek tüntettek a kormány járványügyi politikája ellen. A Laterani Szent János téren - sajtójelentések szerint mintegy ötezer - összegyűlt tüntető előtt az egyik felszólaló hangsúlyozta: "Dühösek az emberek".

Mario Draghi kormánya nemrégiben szigorított a karanténszabályokon, és egyebek mellett bevezette az ötven év felettiek számára kötelező védőoltást.

Franciaország több városában is tiltakoztak szombaton az új oltási igazolás ellen. Több nagygyűlést tartottak Párizsban, az egyiket az Eiffel-toronnyal szemben. Lyonban, Nantes-ban, Bordeaux-ban és Marseille-ben is utcára vonultak az intézkedés ellenzői.

A kazah főügyészség szombaton közölte, hogy a múlt heti összecsapásokban 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenöten kórházba szállítás után haltak meg - írja az MTI.

Ebben a számban szerepelnek polgári személyek és a biztonsági erők által ártalmatlanított "fegyveres banditák" is - jelentette be Szerik Salabajev, a főügyészség bűnüldözési osztályának vezetője.

Az osztályvezető a számok pontos felbontását nem közölte, csak annyit jegyzett meg, hogy az adatokat később feltehetően frissítik.

Az összecsapásokban az ügyészségi vezető szerint több mint 4300-an sebesültek meg, közöttük majdnem 3400-an a rendvédelmi erők tagjai voltak.

Salabajev szerint a tüntetések csúcspontján, január 5-én 50 ezer ember vett rész a zavargásokban.

Az osztályvezető közölte, hogy a rendvédelmi szervek 446 embert vettek őrizetbe a tömeges rendzavarás ügyében folytatott nyomozás során.

Az ügyészségen 546 ügyben folyik eljárás, 44 esetbe terrorizmus, 34 esetben tömeges rendzavarás, 15 esetben emberölés vádjával. Összesen 672 személyt állítottak elő, közülük 446-ot előzetes őrizetbe helyeztek. Az irataik ellenőrzése után mintegy száz embert elengedtek.

Mint arról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, a január első napjaiban kezdődött tüntetések zavargásokba és fegyveres összecsapásokba torkollottak Kazahsztánban, azon belül is elsősorban az ország legnagyobb városában, Almatiban, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök pedig a KBSZSZ-hez fordult segítségért. A szervezet valamivel több mint kétezer katonáját küldte – gyakorlatilag egy napon belül – Közép-Ázsia legnagyobb területű országába, akik nem vehettek részt harci cselekményekben, a feladatuk bizonyos objektumok védelme volt. A „békefenntartó” misszióban elsősorban orosz deszantosok vettek részt.

Valamilyen címet kellett adni ezen a héten is a 130 milliárd adófizetői forintból fenntartott köztévé elemzőjének, Bende Balázsnak eheti bejelentkezéséhez. Az lett végül, hogy „Klímabarát-e az atomenergia?”, dehát mindegy is, mert Bende innen is pillanatok alatt jutott el az Orbán-kormány önfeledt istenítéséhez, és az ellenzék határtalan szapulásához.

Lehetett érezni, hogy a hét egyik legnagyobb tréfája az a hír volt, miszerint „a közmédia az országgyűlési képviselők áprilisi választására tekintettel csütörtökön megalakította választási irodáját”. Az iroda feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampány és a választások ideje alatt is megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Bendét igazán nem lehet azzal vádolni, hogy csak most kezdett kampányolni a kormány mellett. Kifejezetten erős évet zárt tavaly, amikor a kormánynak köszönte meg, hogy áldott volt a karácsony. A 2021-es legszebb pillatanai közé olyan felejthetetlen momentumok is belefértek, mint amikor Bende közölte, hogy a 2022-es választáson biztosíthatjuk, hogy ne kerüljön olyan pártok kezébe a kormányzás, akik gyűlölnek mindent, ami magyar, a nagy bravúr, amikor a foci Európa-bajnokság alatt minden felkonfba beletette a térdelés szót, vagy amikor lecsapott az atipikus alliterációk amorf arkangyala

Bende korábban sem titkolta elkötelezettségét. Egy 2019-es szerkesztőségi ülésről kiszivárgott felvételen világosan artikulálta elvárásait beosztottjai felé, és többek közt azzal húzta alá mindezt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják.”

A kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban válaszol Merkely Béla öt kérdésre az omikronnal kapcsolatban.

Merkely szerint akinek súlyos tüntetei vannak, az valószínűleg még a delta variáns kapta el, de nem oltottaknál az omikron is okozhat súlyos lefolyású, intenzíves kezelést igénylő megbetegedést.

A SOTE rektora azt mondja, hogy a delta variáns már lecsengőben van, a betegeknek jelenleg 20-30 százaléka lehet deltával fertőződött. Amiből logikusan az következik, hogy 70-80 százalék lehet omikronos, ami az ötödikhullám okozza Merkely szerint is.

A videó tegnap jelent meg, aznap, amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ azt bizonygatta, hogy egyelőre a magyarországi megbetegedések 29 százalékát okozza az omikron variáns. Arra reagáltak ezzel, hogy az omikornt itthon először kimutató Neumann Labs szerint náluk a pozitív minták 90 százalékában már az omikront találják.

Az NNK szerint azonban „egyes laborokban azért lehet az omikronvariáns aránya 90 százalékos a mintákban, mert az általuk vizsgált minták eleve egy szűkebb csoportból - például külföldről érkezők vagy adott területen élők - származnak. Ráadásul a fővárosi laboratóriumok mintáiban magasabb az omikron részaránya, ahogy magasabb a megbetegedések száma is, hiszen a népsűrűség is Budapesten a legnagyobb”.

És még hozzáteszik azt is, hogy „Magyarországon az NNK rendelkezik országos mintákkal, hiszen ide küldik be a laboratóriumok az omikrongyanús mintákat további vizsgálatra. Az NNK a variánsok szűrését nemzetközi protokoll alapján, kétlépcsős rendszerben végzi, a variánsok megerősítését csak a referencialaboratóriumok végezhetik, amely Magyarországon az NNK laboratóriuma”.

Más országok tapasztalatai és az új variáns elképesztő fertőzőképessége alapján meglepő, hogy nálunk az NNK adatai szerint még csak 29 százalék az omikron arány.

Idegenrendészeti őrizetbe vették Ausztráliában Novak Djokovicot - írja a BBC. A szerb világelső teniszezőt visszavitték abba a hotelbe, ahol a január 6-i megérkezése után is dekkolt pár napot.

Az Australian Openre érkező Djokovicnak jelenleg nincs érvényes ausztrál vízuma. A teniszező nem oltatta be magát, de úgy nézett ki, hogy mégis kap felmentést az ausztrál belépéshez szükséges kötelező oltás alól. Aztán ezt a különleges engedélyt visszavonták, de Djokovic ügyvédei sikeresen fellebbeztek a döntés ellen. Ezután kiengedték a karanténhotelből, edzhetett is, de ismét visszavonták a vízumát több felmerülő probléma miatt. Ez ellen a döntés ellen is fellebbeztek az ügyvédek, magyar idő szerint szombaton éjjel dönt a bíróság, addig viszont őrizetbe vették idegenrendészeti őrizetbe vették a szerbet.

Ha a bíróság elutasítja a fellebbezést, Djokovicot kitoloncolják és akár 3 évre is kitilthatják az országból. Ha Djokovic mégis maradhat, akkor viszont már hétfőn pályára kellene lépnie.

Olvasónk Pannonhalma felett látta, az Időkép szerint elég sok helyről látszódott az országban csütörtökön 6 óra után pár perccel az égbolton hasító tűzgömb. A meteor több másodpercen keresztül izzott:

Vadai Ágnes DK-s képviselő belenézhetett abba a kérelembe, ami előkészítette, hogy ne kelljen kiírni közbeszerzést a Pegasus kémszoftver használatához. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt a DK-s képviselő.

Hogy pontosan mi volt a dokumentumban, arról a politikus nem beszélhetett, de néhány dolgot körülírt. Szerinte egyértelmű, hogy Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfő 2017-es magyarországi látogatásán kezdték el ajánlgatni a kormánynak az izraeli kémszoftvert. Nem nevezte meg, hogy kik nyújtották be a közbeszerzési alóli mentességi kérelmet, mert ezt nem tehette meg, de Rónai Egon kérdésére azt mondta, hogy ismert személyekről van szó. Ugyanakkor Vadai szerint „teljesen világos”, hogy az Orbán-Netanjahu találkozó után a magyar miniszterelnök adhatta ki az utasítást a beszerzésre.

Vadai azt mondja, hogy a Pegasushoz hasonló szoftverek használatának van létjogosultsága, bűnözőkkel vagy terroristákkal szemben. Csakhogy a jelek szerint alapvetően Magyarországon nem erre használták, hanem a kormányhoz köthető vagy a kormánnyal vitatkozó emberek, politikusok, újságírók ellen vetették be. Hogy pontosan kik ellen, azt kormányváltás után tudnák kideríteni. Most a kormány részéről mindent titkosítanak, azt is, ami nemzetbiztonsági szempontból egyáltalán nem indokolt.

Vadai szerint a Pegasus használatának az ára magas volt, de hogy pontosan mennyi, az akkor derülne ki, ha a szerződést is megnézhetné. Ezt kezdeményezte most.

A jelek szerint kissé törékenyek azok a robosztus gazdasági eredmények, amellyekkel a Fidesz javította a jólélet Magyarországon az elmúlt 12 évben. Legalábbis Orbán Viktor nem luxusjachtokra, hanem előbb üzemanyagra, aztán hitelkamatra, most pedig alapvető élelmiszerekre jelentett be hatósági árat szerda délután, hol máshol, mint a Facebookon.

Orbán pontosan tudja, hogy milyen sikeresen lehet kampányolni az olcsóbb étellel. 1990-ben Orbán Pesterzsébeten indult egyéni parlamenti mandátumért, az ellenfele az a Zacsek Gyula volt, aki kitalálta az MDF-piacot. Ez egy klasszikus piac volt, ahol a mezőgazdasági termelők közvetlenül találkoztak a vevőkkel, kedvezőbb árakat kínálva.

Az első fordulóban az MDF-piacok atyja simán meg is előzte Orbánt. Ekkor még volt második forduló, ennek a napján, de még az eredmények ismerete előtt Orbán azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy

„a mai élelmiszerárak mellett joggal számíthat az emberek szavazatára az, aki néhány forinttal olcsóbban adja a krumplit.”

És hozzátette azt is, hogy „igen rossz véleményem van az MDF-piacokról. Piacellenesnek tartom. Azt sulykolják az emberekbe, hogy a kereskedők csak élősködők, nincs rájuk szükség, mert lám, ha kikapcsoljuk őket az értékesítési láncból, mindjárt olcsóbb az élet. Zacsek úr elfelejti, hogy a világ egyetlen piacgazdasága sem nélkülözheti a kereskedőket. Én azt mondom: az emberek vásároljanak az MDF-piacon olcsón, de szavazzanak rám, mert a parlamentbe politikusok valók és nem kofák: azok maradjanak a piacon.”

A második fordulóban aztán toronymagasan nyert Zacsek. (Orbánnak pedig 1990 után 1994-ben sem sikerült egyéni mandátumot nyernie, aztán nem is próbálkozott többet.)

Orbán veresége - amiről részletesen itt írtunk - mély nyomott a Fideszben, és a maguk módján bosszút is álltak Zacsek Gyulán. A Fidesz-frakció ugyanis azzal szórakozott, hogy ha a képviselőcsoport nemmel készült szavazni a parlamentben, akkor az ügyeletes irányító félhangosan nem azt kiabálta be, hogy „nem”, hanem azt hogy: „Zacsek”.

(Aztán Zacsek azzal haragította magára a Fideszt, hogy 1992-ben megírta a Magyar Fórumban a „Termeszek rágják a nemzetet avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról”. Ez simán megjelenhetne a Magyar Nemzetben most, bár azt a részt valószínűleg kihúznák, hogy Soros összeesküvésének a kulcsszereplője Orbán Viktor volt. Tiltakozott is a Fidesz, közleményükben azt írták, „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. (…) Az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog”.)

Orbán egyébként a hatósági áras élelmiszerek között nem sorolta fel a krumplit. Igaz, a kampányban azt már egy ideje amúgy is ingyen osztogatják.

67 újabb áldozata van a járványnak a ma reggeli jelentés szerint. 2020 márciusa óta összesen már 40 083 halálesetet jelentett az operatív törzs.

Ma mindössze 18 299 teszt eredményéről számoltak be. Hogy ez mennyire kevés, azt mutatja, hogy az összes vizsgálaton belül kiugróan magas, 43 százalékos a pozitív tesztek aránya. Vagyis messze nem tudja követni a tesztelések száma a berobbanó omikront.

Ennyi teszttel 7 883 új fertőzöttet találtak. (Egy hete 5 270-et.) Minden megyében jelentősen nő a fertőzöttek száma.

Némi megtorpanás után ismét csökkent a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek (2 758) és a lélegeztetőn lévők száma (257) száma is. Ez még a 4. hullám lecsengő hatása, az ötödik hullám terjedése egyelőre az új fertőzöttek számában látszik, a kórházi adatokban nem.

Európában ez a helyzet:

Első oltást 2 394-en kaptak, harmadikat 7 394-en kedden.

Így áll az összesítés:

• legalább egy oltást kapott: 6 297 101
• kettőt: 6 039 940
• hármat: 3 299 569

„Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta” - írja az MTI. Ha volt olyan lehetőség, ahol az országos tiszti főorvost másfél év után élőben lehetett kérdezni a járványról, arra minket biztosan nem hívtak meg. De ahogy átnéztem a nagyobb lapokat, mindenki, még a kormánypárti sajtó is csak az MTI tudósítását vette át délutánig, benne a „Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta” fordulattal.

Az igaz, hogy nem állították, hogy kérdezni is lehetett a sajtónyilvánosságot jó ideje feltűnően kerülő országos tiszti főorvost. Pedig érdekes lett volna megtudni, hogy Kásler Miklós miért számol magasabb halálozási csúccsal a most indult ötödik hullámban, mint az őszi negyedikben.

Az MTI a tudósításon kívül kiadott pár képet is, azzal a szöveggel, hogy „Müller Cecília országos tisztifőorvos sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főépületében”. Ezen mondjuk a sajtótájékoztatók ismert velejárói, mikronok, pulpitus, újságírók egyáltalán nem látszanak.

A köztévé volt az egyetlen, amelyik azt mondta, hogy nyilatkozott nekik Müller Cecília. Aztán pár órával az MTI tudósítása után megjelent egy videó a kormány Facebook-oldalán, ahol Müller Cecília valóban beszél, de valóban pontosabb az ebben szereplő leírás, hogy a tájékoztat, a kamerának felmondva egy szöveget. Ezen a felvételen pont az hangzik el, amit a köztévé is leadott úgy, hogy nekik nyilatkozta az országos tiszti főorvos. Vagyis ha volt sajtótájékoztató, akkor az a jelek szerint úgy nézett ki, hogy felvétel készült a kormány Facebook-oldala számára, vagy ezt vette fel vagy ezt használhatta az M1 is, és megírta az MTI, hogy „Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta”.

Müller Cecília egyébként azt mondta, hogy az új fertőzések 29 százalékát már az omikron okozza itthon. (Január 4-én 11 százalék volt a hivatalos adat.) Ez azért egy elég esetleges szám, az NNK nem vizsgálja át az összes mintát. A Magyarországon az omikront elsőként kimutató Neumann Labs magánlabor szerint náluk például már a minták 90 százalékában az új variánst találták. Müller szerint háromnaponta megduplázódhat az esetszám. Az oltás segíthet, hogy kevésbé legyenek súlyosak a tünetek, és fontos a harmadik oltás is a szervezet védelmének megerősítéséhez.

Ha nincs a koronavírus járvány, az előző évek adataiból kiindulva 2020. március közepe és 2021. szeptember közepe között 191 645 ember halt volna Magyarországon. A járvány pusztító hatását mutatja, hogy ehhez képest 220 072-en haltak meg.

Vagyis 28 427-tel többen hunytak el Magyarországon meg ebben a másfél évben, mint amennyien feltételezhetően meghaltak volna az országban a koronavírus-járvány és annak következményei nélkül.

Ez 15 százalékos növekedés.

Erre a következtetésre jutott Tóth G. Csaba, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa a napokban megjelent tanulmányában.

Miért van szükség ilyen számolgatásra, ha amúgy is van hivatalos adat arról, hogy hányan halnak meg a koronavírussal összefüggésbe hozhatóan Magyarországon?

Mert ez pontosabb mutatója a járvány összhatásának, mint az operatív törzs napi jelentései a halálesetekről. A magyarországi halálozásokat a vírusfertőzésen túl befolyásolhatja az egészségügyi rendszer túlterheltsége, ami nemcsak a koronavírusos betegeket érinti, például a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozásával. De ilyen tényező a fertőzésveszély miatt elhalasztott, vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások nagy száma, vagy a válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, az öngyilkosságok is.

Miközben vannak olyan tényezők is, amik csökkentették a halálozások számát. Átlagosan évente 3 000 körüli áldozata van az influenzának Magyarországon, de a járványügyi intézkedések miatt 2021-ben lényegében nem volt influenza-járvány. A korlátozások miatti kisebb forgalomban 23 százalékkal kevesebben veszítették az életüket gépjármű-balesetben.

Így aztán az csak egy adat, hogy az operatív törzs 2020 12. hete és 2021 37. hete között 30 123 covid-áldozatot jelentett, ami egyébként 1 696 fővel magasabb a többlethalálozás összetettebb mutatójánál.

A többlethalálozás (kék) és az operatív törzs által jelentett hivatalos áldozatok száma (zöld) egy grafikonon:

A 28 427 fős többlethalálozás jobban írja le a járvány összhatását Magyarországon.

Ebbe az időszakban az első három hullám részletes vizsgálata fért bele, az őszi negyedik hullámé már nem. De így is tanulságos.

• A 2020-as tavaszi első hullám viszonylag enyhe volt.
• A 2020-as őszi második hullámban, amikor még nem volt oltás, már 15 200 fős volt a többlethalálozás. 29 százalékkal magasabb az előző éveknél.
• A 2021 tavaszi harmadik hullámban 13 400 fős volt a többlethalálozás. Ezt jelentősen befolyásolta, hogy a lezárások és a maszkhasználat miatt lényegében nem volt influenza, amiben átlagosan 3 000-an haltak meg az előző években. És már volt oltás. Így lett 26 százalékos a többlethalálozás.

A többlethalandóság magasabb az idősebb korosztályokban. A többlethalálozás 77 százaléka a 65 év felettiekhez kötődött, 22 százalék a 40-65 éves korosztályhoz, 1 százalék a 40 év alattiakhoz.

De jelentős változás volt a második és a harmadik hullámban. És ez vélhetően az oltásoknak és az elmaradt influenzajárványnak köszönhető. 2020 őszéhez képest, amikor a többlethalálozás 60 százaléka a 70 év felettiekhez kötődött, 2021 tavaszára ez arány lement 37 százalékra. Ez volt az az időszak, amikor a legidősebbeket már elkezdték oltani és elmaradt a téli influenzajárvány. Miközben a 40-74 éveseknél az arány jelentősen megnőtt, a második hullám 39 százalékáról a harmadikban 62 százalékra.

A többlethalálozási arány majdnem kétszer olyan magas a férfiaknál, mint a nőknél szinte minden korcsoportban.

És jelentősek a különbségek régiónként. Észak-Magyarországon volt a legmagasabb a többlethalálozás (százezer főre vetítve 356), a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (szintén százezer főre 227).

A szeptember induló negyedik hullám adatainak elemzése majd későbbre várható. Azóta 10 ezerrel nőtt a hivatalos áldozatok száma. Összesen már 40 ezer felett van a hivatalos áldozatok száma Magyarországon.

69 újabb áldozatát jelentették a járványnak ma reggel.

Így már összesen 40 016 hivatalos áldozata van a járványnak tavaly március óta Magyarországon.

Nő a fertőzöttek száma. Kedd van, amikor a hétvége miatt a legalacsonyabb a teszteredmények száma. Múlt héten 2 429, ma 3 382 új regisztrált fertőzöttet jelentettek. Vagyis a hétnapos mozgóátlag tovább emelkedett.

Hogy ennél jóval nagyobb lehet a valós szám, azt mutatja, hogy az összes teszten belül a pozitívak aránya 36 százalék volt.

Budapest mellett már egyre több megyében robbanhatott be az omikron.

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma stagnál (2 932).

A lélegeztetőgépen lévők száma tovább csökkent (274).

1 948-an kaptak első oltást, 5 598-an harmadik. Utóbbiban egyre több ország előzi meg Magyarországot.

Nem volt korábban ilyen, de Kásler Miklós előre felvázolta, hogy mire számít a koronavírus-járvány most induló újabb hullámában. (Megtettük ezt mi is, de Kásler most lényegében elmondta a hivalatos forgatókönyvet.)

A miniszter vasárnap az Inforádiónak nyilatkozott, ennek a legfontosabb megállapításait már megírtuk, de nézzünk pár részletet.

Az kicsit furcsa az interjúban, hogy Kásler szerint „a lecsengés fázisában vagyunk, nagyon meredeken csökkennek a különböző paraméterek, és január végérére az új fertőzöttek száma gyakorlatilag megszűnik, rendkívül alacsony lesz. A kórházi rendszer megterhelésére ugyanez az időpont február legeleje, ami vonatkozik a géppel lélegeztetett betegekre is. A halálozás minimalizálódása körülbelül februártól várható”.

Merthogy most már éppen ismét az erősen felfelé ívelő szakaszában vagyunk a járványnak, ma például két és félszer annyi új fertőzöttet jelentettek a hétvégéről, mint egy hete.

Kásler vélhetően arra gondolt, hogy ha nem lenne omikron, akkor január végére érne véget a negyedik hullám. Dehát berobbant az omikron, innentől pedig kevés értelme van azt mondani, hogy egyébként milyen szépen alakulnának a számok, és rajzoljunk egy alternatív görbét.

Pont az történt, mint tavaly. Nem ért véget a második hullám, és máris jött egy sokkal fertőzőbb variáns (akkor az alfa) által hajtott harmadik. Az Orbán Viktor részvételével zajló decemberi kormányinfón éppen arra kérdeztünk rá a miniszterelnöknél, hogy ebben az esetben milyen forgatókönyvekkel számol a kormány, de ez volt az a pont, amikor Kovács Zoltán államtitkár közbelépett. Viszont Kásler most elmondta, mivel számolnak.

Kásler kalkulációja szerint az ötödik hullámban a napi fertőzések száma 13 ezer körül lesz a csúcson. Ez jóval magasabb szám, mint az eddigi, egyébként november végi rekord (10 146 volt a napi adatok heti mozgóátlaga). Az omikron annyival fertőzőképesebb, mint az előző verziók, hogy itt alighanem még alá is becsülhette Kásler a fertőzöttek várható számát. Legalábbis azon országok tapasztalatai alapján, ahol már hetekkel előttünk járnak. Ahhoz persze, hogy nagyjából fogalmunk legyen a járvány kiterjedtségéről, jelentősen növelni kellene a tesztek számát is.

Kásler is utalt rá, hogy az omikron fertőzőképesebb, de enyhébb tüneteket okoz, mint az előző variánsok. „Az irodalmi adatok többsége amellett van, hogy enyhébb lefolyással jár, és különösen az oltottak esetében összehasonlíthatatlanul könnyebb a betegség lefolyása, valamint lényegesen kevesebb az elveszített ember”. (A WHO szerint hiába okoz kevésbé súlyos tüneteket, nem tekinthető enyhének az omikron.)

Így aztán a rekordszámú új fertőzöttek mellett Kásler 8-9 000 körüli kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttel számol a csúcson. A legtöbben 7 596-an voltak kórházban az őszi negyedik hullám csúcsán, ami jóval elmaradt a kórházak tavaly tavaszi túlterhelésétől. Valószínűleg erre utalt a miniszter, amikor azt mondta, hogy az egészségügy ennél nagyobb terhelést is elbír. De jelzi azt is, hogy hiába okoz enyhébb tüneteket az omikron, a nagy számú fertőzöttből így is sokan kerülhetnek kórházba.

És mondott még egy adatot Kásler. A miniszter úgy látja, hogy naponta 200 körül is lehet majd az elhunytak száma a most induló ötödik hullámban. Ez nagyon magas szám, a mostani 4. hullámban 191 volt a napi áldozatok hétnapos átlaga.

Ahhoz képest, hogy napi 200 áldozattal számolnak, Kásler egyáltalán nem beszélt arról, hogy bármilyen intézkedéssel megpróbálják csökkenti a várható halálozásokat. Felhívta a figyelmet az oltások fontosságára és arra, hogy az oltatlanok vannak igazán veszélyben. (Kásler jelezte, hogy szerinte a második hullámot sem csak járványügyi intézkedésekkel, hanem oltásokkal sikerült megszüntetni. Ez így nem igaz, a második hullám 2020 őszén volt, decemberben ért a csúcsra, az oltások csak ezután kezdődtek).

A haláleseteknél nem, de a kórházban és lélegeztetőn kezelteknél Kásler elárult olyan adatokat, amiket eddig nem osztottak meg. A kórházban kezelt covidosok között 60 százalék volt oltatlan, az intenzíven még magasabbak a számok, a legsúlyosabb állapotban lévők között 70 százalék nem volt oltva. Miután kétszer annyi oltott van, mint oltatlan, ennél is nagyobb az esélye egy oltatlannak arra, hogy kórházba kerüljön és lélegeztetőre kössék.

A negyedik hullámról menet közben Gulyás Gergely azt mondta, hogy a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv jött be. A Kásler által említett számok azt jelzik előre, hogy az ötödik hullám rosszabb lesz.

Váratlanul sok halálesetet jelentett az operatív törzs a mai jelentésében. Csütörtökig 82 volt az áldozatok napi számának hétnapos mozgóátlaga, pénteken 101 áldozatról számoltak be. Összesen már 39 780 áldozata van a járványnak Magyarországon.

Tovább tart az új fertőzöttek számának meredek emelkedése. Egy hete 3 361 új fertőzöttről számoltak be, ma 6 524-ről.

Ez már egyértelműen az ötödik hullám kezdete. Az is igaz, hogy jóval többet tesztelnek, mint egy hete (28 955 vizsgálatot jelentettek ma, 16 661-et egy hete). De hiába a több teszt, a vizsgálatokon belül a pozitívak aránya még feljebb ment (20,17 százalékről 22,56 száualékra).

3 070 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, az elmúlt hetek csökkenése után itt van némi megtorpanás.

A lélegeztetőgépen lévők száma ugyanakkor 300 fő alá csökkent (291).

5 637-en kapták meg tegnap az első oltást, 18 773-an a harmadikat.

További adatok és grafikonok a 444 járványoldalán.

Nagyot ugrott a regisztrált új fertőzöttek száma a múlt héthez képest. Egy hete 3 361, ma 6 454 új koronavírus-fertőzöttet írtak be a hivatalos statisztikába. Ez 92 százalékos növekedés. Nem egyszeri kiugrásról van szó, már a keddi és a szerdai adat is jóval magasabb volt az egy héttel korábbinál.

A napi jelentésben nincs arról adat, hogy az új fertőzöttek hány százaléka omikronos, de alighanem nálunk is nagy arányban már ez a jóval fertőzőbb variáns terjed. Amire a jelek szerint rásegíthettek a karácsonyi és a szilveszteri összejövetelek.

Így hasonló a helyzet, mint tavaly januárban, amikor még nem ért véget a második hullám, és elkezdődött a harmadik.

Azoknak az országoknak a tapasztalatai alapján, akiknél előbb ütött be az omikron: biztos, hogy a következő hetekben egekbe szökik majd nálunk is az új fertőzöttek száma, talán a súlyos állapotban lévők aránya nem követi ezt majd ilyen meredeken.

A kórházban lévők száma egyelőre csökkenő tendenciát mutat, bár most minimálisan éppen nőtt.

A lélegeztetőn lévők száma is csökken.

A halálozási mutató is javul, de továbbra is magas, 82-en hunytak el az elmúlt héten átlagosan naponta.

További adatok, grafikonok a 444 járványoldalán.

Fél napon keresztül várakoztatták az ausztrál határőrök a melbourne-i repülőtéren az Australian Openre érkező világelső teniszező Novak Djokovicot, majd végül közölték vele, hogy nem léphet be az országba. Nem találták ugyanis meggyőzőnek azokat az orvosi papírokat, amik igazolják, hogy miért nincs beoltva a koronavírus ellen a szerb sportoló.

Djokovic oltásellenessége közismert, az ausztrál szabályok ugyanakkor nagyon szigorúak. Alapvetően csak oltottak léphetnek be az országba, orvosi papírokkal lehet kiharcolni, hogy ettől eltekintsenek.

A szervezők megadták ezt a kivételt Djokovicnak, alaposan felháborítva a sportolók és az elmúlt másfél évben elég szigorú járványügyi szabályok alatt élő ausztrálok egy részét. (Az országban 90 százalék felett van már a 16 éveseknél idősebbek körében az oltottak aránya.)

Djokovic felszólították, hogy hagyja el az országot, de a BBC híre szerint az ügyvédjei megpróbálnak még fellebbezni a döntés ellen.

Elismerte a Belügyminisztérium államtitkára, hogy összetapadt, szakadt, elszíneződött kesztyűket szállítottak ki egészségügyi intézményekbe.

Decemberben jelezte nekünk egy orvos, hogy szakadt, szennyezettnek tűnő kesztyűk érkeztek abba a kórházba, ahol dolgozik.

Az orvos más kórházakból is hallott hasonló panaszokat, fotókat is kapott a kollégáitól. Mint kiderült, használhatatlanná csomósodott kesztyűk is érkeztek, amiket legfeljebb úgy lehet szétválasztani, ha elszakítja őket az ember.

A rossz minőségű, de még éppen használható kesztyűket nem dobták ki, „mert ez van”, írta az orvos, aki kénytelen így dolgozni:

A szakadt, elszíneződött kesztyűkre a DK-s Vadai Ágnes kérdezett rá írásban.

Erre válaszolta azt a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkára, hogy

„az egészségügyi intézményekbe kiszállított vizsgálókesztyűk minőségét dobozon belüli összetapadás, szakadás, elszíneződés miatt kifogásolták”.

Nade „szennyeződés miatti reklamáció az írásbeli kérdés beküldésének napjáig nem érkezett”.

A megoldás: „a kifogásolt tételek minden esetben cserére kerültek”.

Régóta próbálják megvásárolni az Újpest FC-t a belga tulajdonosától, Roderick Duchatelet-től. Általában odáig jutottak el eddig a tárgyalások, hogy megkeresik az újpesti focicsapatot 2011 óta birtokló üzletembert, ő mond egy konkrét árat, 2019 tavaszán például 20 millió eurót, és itt meg is szakadnak a tárgyalások.

Decemberben egy fideszes képviselő, Móring József Attila valamiféle közvetítőként jelentette be, hogy soha nem álltak annyira közel az üzlet nyélbe ütéséhez, mint most. A politikus magyar üzletember nevében beszélt, akikről már akkor megírta a Nemzeti Sport, hogy Cseke Istvánról és Németh Jánosról van szó. Most kiderült, hogy valóban ők lennének a vevők.

Ehhez az kellett, hogy a Nemzeti Sport interjút készített Roderick Duchatelet tulajdonossal, amiben rákérdeztek a klub eladására. A belga üzletember azt válaszolta: „Ezek a pletykák már szinte attól a perctől kezdve keringenek, hogy az Újpest FC tulajdonosa lettem, és még ha ezek közül a legutóbbi valóban erőteljesebb, „hangosabb” is, mint a többi, ettől még nem lesz konkrétabb. Legyünk realisták: ha az említett háttér valóban megvolna, akkor a tulajdonosváltás már több mint hat hónapja megtörtént volna”.

És erre juttatott el közleményt a sportlapnak a két üzletember:

„Németh János és Cseke István, a Németh és Cseke Kft. tulajdonosai ezúton tájékoztatjuk a futballszerető, az Újpestért különösen aggódó közvéleményt arról, hogy a szándékunk az Újpest megvétele irányában töretlen, továbbra is maximálisan elkötelezettek vagyunk a futball kft. átvétele és üzemeltetése iránt!”

Szerintük Duchatelet a tárgyalások megkezdése óta partner a futball kft. eladásában, egyelőre a cég gazdasági és jogi átvilágítása zajlik, de a jogászok már dolgoznak a végleges szerződés kialakításán.

Németh és Cseke neve akkor bukkant fel a közelmúltban, amikor a kormány „versenyeztetés mellőzésével” egy idén májusban bejegyzett, SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t jelölt ki a taszári reptér vásárlójaként. Ahogy az Mfor írta: a céget idén május végén alapították 5 millió forintos jegyzett tőkével, vagyonkezelés főtevékenységgel. A cég vezetője a pápai Cseke István, illetve a zalaegerszegi Németh János, és bár a cégkivonatban nem tüntetik fel az SGF tulajdonosait, a cégbíróságra benyújtott létesítő okiratból kiderült, Cseke és Németh a tulajdonosai is a társaságnak.

A lap szerint Németh és Cseke alapította 2018-ban a nevüket viselő kft.-t, melynek padló- és falburkolás a főtevékenysége. 2020-at 962 milliós árbevétellel és 20 milliós nyereséggel zárták. A Kft.-nek van még egy leánycége, a 2021. november 4-én alapított Hunsolvent Vegyianyag Termelő és Kereskedelmi Kft., mely főtevékenységként szerves vegyi alapanyag gyártásával foglalkozik. Jegyzett tőkéje 10 millió forint, tulajdonosai pedig a Németh és Cseke Kft. mellett Németh János, Kiss Elemér, valamint a Mátraholding Kft.

Ebből azért még nem jön össze a 20 millió euróhoz közeli ár az Újpestért, így valószínű, hogy más is befektető is kell majd az üzlethez.

2 429 új fertőzöttet regisztráltak tegnap. Ez a szám hosszú idő után magasabb, mint az egy héttel ezelőtti adat (1 370).

A budapesti adatoknál már egy hete látszódik ez a fordulat. Az elmúlt egy hétben 60 százalékkal több új fertőzöttet regisztráltak a fővárosban, mint egy héttel korábban. Kisebb emelkedések már több megyében is látszódnak.

A következő hetekben jó eséllyel jelentősen emelkedni fog az új fertőzöttek száma Magyarországon is.

A ma reggeli jelentésben az szerepel, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumának vizsgálatai szerint az új fertőzések több mint 11 százalékáért az omikron mutáció a felelős. (A variáns először kimutató magánlaborban, a Neumann Labsben elvégzett vizsgálatoknál ugyanakkor már 80 százalékos ez az arány.)

Nem kedvező adat, hogy az elvégzett teszteken belül a pozitív vizsgálatok aránya ismét 30 százalék felett volt. Ennek a mozgóátlaga is emelkedik.

A kórházban lévők számának a csökkenése megállt, és kicsit emelkedett. Hétfőn 3 313 koronavírus-beteg volt kórházban, kedden 3 335-öt jelentettek.

A lélegeztetőn lévők száma lényegében stagnál (318-ről 316-ra csökkent).

83 új áldozata van a járványnak. Összesen már 39 517-en haltak meg hivatalosan a járványban itthon.

Mindössze 1 625 első oltást adtak be tegnap, 6 352 harmadikat.

Legalább egy oltást 6 268 108-an, másodikat 5 986 342-en, harmadikat 3 184 580-an kaptak.

További adatok és grafikonok a 444 járványoldalán.

Januárban újabb szállítmány érkezik az 5-11 éves gyerekek oltásához való Pfizer-vakcinákból. Decemberben érkezett már 138 ezer adag, januárban heti bontásban jön még 150 ezer adag.

A koronavirus.gov.hu adatai szerint az 5-11 éves korosztályból eddig összesen 62 ezer gyereket regisztráltak a szülők. A KSH adatai szerint ebben a korosztályban 646 ezren vannak, vagyis 10 százalékukat sem jelentették be oltásra. A 62 ezer regisztrált gyerekből 48 ezren kapták meg eddig a vakcina első adagját.

A gyermeket kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál oltják, utóbbi esetben is szükség van a regisztrációjukra.

– kérdezte mélységesen felháborodva egy feldúlt apuka az egyik szerencsi iskola különleges szülői értekezletén. A szülőkkel éppen annak a programnak a részleteit ismertették, ami a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szakmai irányításával indult a városban. A GYERE – Gyermekek Egészsége Program célja az volt, hogy valahogy kiutat találjanak abból az ördögi körből, hogy egyre több magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott, mert

rossz táplálkozási és életmód- mintákat vesznek át a szüleiktől.

A brokkoli egyébként nem alapvető fontosságú a generációkon átnyúló egészségtelen táplálkozás és életmód megszakításához. A család, az iskola és a környezet megnyerése annál inkább. Ezért ez a többéves program jóval többet akart pusztán annál, hogy átalakítsa a menza menüjét. Három helyen indult az országban, Szerencs előtt Dunaújvárosban, utána Diósgyőrben. Mostanra viszont mindhárom helyen véget ért, és pénzhiány miatt a korábbi formájában nem is folytatódik. A gyermek-elhízás elleni programot eddig a Dietetikusok Szövetsége szponzorok pénzéből finanszírozta (Dunaharasztiban a Coca-Cola Alapítvány, a másik két településen a Nestlé járult hozzá a költségekhez, mivel ezeken a településeken működnek).

A program utolsó éve a járványhelyzet miatt jórészt már távoktatásban folyt, ami arra jó volt, hogy a szövetség kidolgozza a projekt digitális formáját. Ezt költséghatékonyabban egyszerre több településre, vagy akár országossá is ki lehet terjeszteni, amennyiben újabb támogatókat sikerül megnyerni az ügynek.

A magyar gyerekek legalább ötöde elhízott vagy túlsúlyos

Eddig a háziorovosok adták be ennek a korosztálynak a megerősítő oltást, illetve az oltási akcióhetekben nyílt meg a lehetőség. Mostantól lehet online időpontot foglalni. Tegnapig 6 ezer kamasz kapta meg a harmadik oltást, Pfizerrel vagy Modernával oltják őket.

Mindig vidám, amikor az MTI hírek közé az Országos Sajtószolgálaton keresztül becsúsznak a Putyin-barát Honfoglalás 2000 Egyesület közleményei. A mostani pedig tényleg tökéletesen alapozza meg a szilveszteri hangulatot:

A Honfoglalás 2000 Egyesület közleménye
HONFOGLALÁS 2000 EGYESÜLET:RUSZKIK IDE!

Februárban hazánkba látogat Putyin elnök, ezért kérjük a kormányt: fontolja meg, kérje, hogy nyugati megfigyelők és rendőrök mellett orosz rendőrök is vigyázzanak középületeinkre, a hidakra, a Nemzeti Bankra, stb. Ugyanis, a várható súlyos vereség miatt őrjöngő ellenzék károkat tehene épületeinkben, egyéb értékeinkben. A civil szervezet külön is kérni fogja Putyin elnököt látogatása során, hogy legyen segítségünkre a rend fenntartásában.

1990-ben azt mondtuk "ruszkik haza" - most azt kérjük: ruszkik ide!

Kiadó: Honfoglalás 2000 Egyesület

Ők voltak azok, akik pár éve közös Nobel-békedíjat adtak volna Orbánnak és Putyinnak. Mármint nem viccből.

Az operatív ma reggeli jelentésének címe szerint 3 361, a szövege szerint 3 360 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak. Nagy jelentősége nincs, és sajnos viszonyítani sem lehet az előző heti adathoz képest, mert múlt pénteken nem közöltek számokat.

Mindenesetre a 3360 (vagy 3 361) új fertőzöttből 859 budapesti.

Ezt lenne most igazán érdekes összehasonlítani az egy héttel korábbi adattal, mert a fővárosban szerdai és csütörtöki adatok szerint elkezdett újra emelkedni a fertőzöttek száma, ami az első jele lehet az omikron beindulásának. Dehát egy héttel ezelőtti adatok nincsenek. (Mindenesetre míg csütörtökön hajszálra ugyanannyi új fertőzöttet jelentettek országosan, mint ma, abból 790 volt budapesti. És már az is emelkedést jelentett a fővárosban. Most már 859.)

Mivel holnap és holnapután nem lesznek adatok, hétfőn pedig nem lehet megint rendes összehasonlítást végezni, mert most hétfőn 4 nap adatait egyben közölték, így valamikor jövő hét közepén derül ki, hogy országosan is emelkedik-e már a fertőzöttek száma.

Mindenesetre a kórházban lévők száma tovább csökkent 3 697-ről 3 492-re.

És a lélegeztetőgépen lévők száma is kevesebb (334), mint tegnap (342).

A pozitív tesztek arányának csökkenése megállt.

82 újabb áldozata van a járványnak itthon, összesen már 39 186-an hunytak el a hivatalosan koronavírussal összefüggésben.

Európában ez a helyzet:

Feloldották az éjszakai kijárási tilalmat Dél-Afrikában, miután az adataik alapján túl vannak az omikron hullám csúcsán. A múlt héten már 30 százalékkal kevesebb új fertőzöttet regisztráltak, mint egy héttel korábban.

Itt mutatták ki először az omikron variánst november 8-án, ami hihetetlenül gyorsan terjedt, rekordmagasságba emelve az új fertőzöttek számát. A kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek aránya ugyanakkor messze elmaradt a korábbi variánsoknál tapasztaltnál, és jóval kevesebb volt a halálesetek száma is, mint a korábbi hullámokban.

Míg Dél-Afrikában már javulnak az adatok, számos országban még felfutóban van az omikron által hajtott újabb hullám, dőlnek a napi fertőzöttek rekordjai (Franciaországban például másodpercenként két új fertőzöttet regisztrálnak), és kisebb-nagyobb korlátozásokat vezettek be. A napi rekord fertőzöttszám mellett a korábbi hullámoknál kedvezőbbek azonban ezekben az országokban is kórházi adatok.

Magyarországon a járványadatok az elmúlt hetekben jabultak, de az emelkedő budapesti fertőzöttszám lehet az első jele, hogy itthon is beindulhat egy újabb hullám januárban. (BBC alapján)

Megválaszolta a Városháza-ügyben kapott 29 kérdést Bajnai Gordon volt kormányfő, ezeket a Facebookra is kiposztolta. Bajnainak a vizsgálóbizottság elnökeként tevékenykedő fideszes Kovács Péter küldött 29 kérdést.

Bajnai elöljáróban azt írta Kovácsnak, hogy „a rólam készült, illegális módszerekkel lehallgatott hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tettem, mert megítélésem szerint a felvételek készítése, illetve manipulált és megvágott nyilvánosságra hozatala” bűncselekmény.

A volt kormányfő szerint a valóság megismerését a Kovács által hivatkozott, „értelemtorzítóan megvágott szövegrészek helyett a teljes hangfelvétel megismerése segíthetné, állítólag ez már a rendőrség rendelkezésére áll, remélhetőleg manipulálatlan változatban”.

Majd jelzi azt is, hogy Kovács 29 kérdésének „egy része még közvetve sem kapcsolódik a Vizsgálóbizottság tárgykörébe, ezekkel úgy tűnik Ön inkább egyfajta politikai propagandát kíván szolgálni”, továbbá „a kérdések egy része tényként kezel olyan állításokat, melyek eleve hamisak és ezáltal manipulatívak”.

Bajnai szerint egy politikailag motivált, előre megszervezett, több elemében az úgynevezett „kompromat” módszert követő lejárató kampány folyik a fővárosi városvezetés ellen, ebbe őt tudatos provokáció révén keverték bele, nyilvánvalóan nem függetlenül a közelgő választásoktól.

A válaszokban Bajnai azt írja, hogy a magát Anonymusnak nevező figura által több részletben nyilvánosságra hozott hangfelvétel 2021. augusztus 30-án készülhetett Budapesten a Váci úton, „egy politikai provokációt támogató bűncselekmény előkeszületének részeként”. A megbeszélésen Gansperger Gyula, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter vettek részt. Ő azért ment el, mert meghívást kapott egy bemutatkozó találkozóra a legnagyobb magyarországi befektetőcsoport egyik tulajdonosától, melyet elfogadott.

Gansperger Gyulát onnan ismert, hogy 1998-tól 2001-ig az első Orbán-kormány vagyonkezelésért felelős vezetője volt, „ebbéli minőségében dolgoztam vele, elsősorban az OTP, MOL, MATÁV, Richter tőzsdei kibocsátásainak egyik szervezőjeként. Ezt követően, mint közismert, a Wallis keretei közt dolgoztunk újra együtt 2003-2005 között. A Wallistól való, 2005 végi távozásomat követően nem voltunk aktív kapcsolatban, elvétve futottunk össze, üzleti kapcsolatban pedig nem álltunk és nem is állunk”.

Arra a kérdésre, hogy Gansperger egy másik hangfelvételen azt állítja, hogy „Bajnai a külföldi nagytőkésekkel tart kapcsolatot, akik vissza akarják szerezni Magyarország felett”, és mit gondol erről Bajnai, a volt kormány azt válaszolta: „Gansperger Gyulának nincsenek releváns információi a 2006 utáni tevékenységemről, hiszen kapcsolatunk azóta inaktívvá vált. Ezért ezek az állítások tőle nem tekinthetők hiteles forrásnak. A nemzetközi cég, amelynek az egyik vezetője vagyok az elmúlt években, nem folytat tevékenységet Közép- és Kelet-Európában. Tudomásom szerint egyébként a külföldi nagytőke egyes képviselői jelenleg is egyre erősebb befolyással rendelkeznek Magyarországon. Például egy német hadiipari óriás, a Rheinmetall nemrég szerzett jelentős befolyást a magyar távközlés és informatika meghatározó vállalatában, a 4IG-ben, továbbá az orosz Roszatom építi a Paksi Atomerőművet, és a török Adnan Polat szerzett koncessziót a magyar megújuló energia kapacitás meghatározó részére, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig több kínai multinacionális cég fogja végezni (egyes Mészáros érdekeltségek mellett). Én ezen ügyletek létrejöttében (sem) működtem közre”.

Bajnai azt is leírta, hogy a megbeszélés előtt Tordai Csabánál, a Fővárosi Vagyonkezelő Igazgatóságának Elnökénél tájékozódott, de soha nem tárgyalt a Városháza-eladásáról. „Az inkriminált, törvénytelenül lehallgatott, provokációs céllal létrejött találkozó egy részében a lehetséges befektetők a véleményemet kérték az általuk szándékolt befektetés megvalósíthatóságáról, kérdéseket tettek fel, ezekre válaszoltam” - írja Bajnai.

Arra a kérdésre, hogy valóban Bajnai áll-e a piramis tetején, ahol mozgatják az olyan ügynököket, mint Szabó Tímea, a volt miniszterelnök azt írta: „Nem gondolom, hogy ennek a kérdésnek köze lenne az önök által vizsgált ügyhöz. Mindazonáltal, véleményem szerint ma egyetlen olyan piramis létezik Magyarországon, ahonnan ügynököket mozgatnak és ennek a piramisnak a tetején a magyar kormány egyes vezetői állnak”. Nagyon sok kérdésre pedig egyszerűen nemmel válaszol.

A közösségi médiában, D. Tóth Krisztina Elviszlek magammal című műsorában és az ATV is beszélt arról szerdán Szilágyi Liliána úszó, hogy gyerekkora óta rendszeresen bántalmazta őt és az édesanyját az apja.

Szilágyi 2016-ban 19 évesen az Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert. Akkor nem volt érthető, hogy mire célzott a verseny utáni nyilatkozatában, amiben azt mondta: „ahogy készültem erre az Európa-bajnokságra, az nem felkészülés volt, hanem helyzetmegoldás, és nem versenysportba való. Egy elég komoly, felnőttes viselkedést kellett tanúsítsak, ami nem volt könnyű. Nem úszás volt, hanem a kőkemény életbe csöppentem bele”. Azzal folytatta, hogy jó emberekkel találkozott, akik megmutatták, hogy van szeretet a világon. Szilágyi most azt mondta D. Tóth Krisztinának, hogy az apjának akart üzenni, hogy hagyja őt felkészülni az olimpiára, mert az Európa-bajnokság előtt elmondása szerint az apja brutálisan bántalmazta és fojtogatta őt.

Mire kiutazott Rióba, édesanyjával már elköltöztek otthonról.

Az olimpián 200 méter pillangóban csak 10. lett. De ennél - mint most utólagkiderült - fontosabb dolgokról beszélt az M4-nek:

„Nem úgy sikerült a szám, ahogy elterveztem, viszont egyet mondhatok, nem bánom, nem is leszek szomorú, mert nagyot küzdöttem. Úgy vélem, megvívtam a szabadságom, és mindent megtettem annak érdekében, hogy tudjak úszni. A legjobbamat teljesítettem most ebben a számban. Nem azt mondom, hogy nem maradt bennem, mert nagyon jól sikerült a felkészülés, viszont olyan dolgokat tanultam meg ez alatt a fél év alatt, hogy száznyolcvan fokot fordult az életem.”

Majd az édesanyjáról beszélt, akivel ekkora már elhagyták az apját: „Szeretném megköszönni elsősorban édesanyámnak, aki mellettem állt, amikor nagyon nehéz volt. Együtt indultunk el egy úton, felvállaltuk azt, hogy szeretnénk változtatni, máshogy élni, boldogok lenni. Megköszönném a húgomnak, aki nagyon sok erőt adott, még úgy is, hogy nem igazán tudtunk beszélni”. Szilágyi húga az apjánál maradt, elmondása szerint nem tudják tartani a kapcsolatot azóta”.

És kitért azokra is, akiktől támogatást kapott.

„Köszönettel tartozom Ramocsa Gábornak, aki megmutatta nekem, mit jelent az, hogy család. Mi az az önzetlen szeretet, mindezt a famíliájával együtt. Megköszönném a barátaimnak, akik hittek bennem. »Ez így kicseszett jó, gyerekek, tényleg! Nagyon boldog vagyok, mert az az út, amit együtt végigjártunk… nagyon jól tudjátok, min mentem keresztül«. Örömmel tölt el, hogy oda tudtam állni az olimpián, az, hogy ilyen nagy lelki sebekkel – amit ők gyógyítottak be nekem – sikerült ez az egész.

Végső soron szeretném megköszönni Csende Zsoltnak, aki nemcsak szakmailag adott nekem rengeteget, hanem emberileg is. Tényleg, nekem fogalmam sincs, mi az az önzetlen szeretet, mert nem tapasztaltam korábban, de ez alatt a fél év alatt annyi mindent tanultam, más ember lettem – teljesen mindegy, hogy sikerült ez az olimpia, de egyébként nagyon jól sikerült, mert ahonnan indultam, én azt hittem, meg fogok halni, de tényleg.”

Tudok sírni, ez fél éve még nem ment… Most két hétig csak sírok majd.

A leglényegesebb, hogy tudom, mit kell tennem. Tudom, hogy szeretnék élni, milyen ember szeretnék lenni, hogy a barátaim számíthassanak rám, mert aki mellettem van, az tisztában van vele, mire vagyok képes. Ez a mai nem az volt, viszont a körülményekhez képest kihoztam magamból a maximumot. Nagyon dühös vagyok azért, mert sok maradt bennem. A lelkem odaadtam az úszásnak, a legmélyebb zugokból is felhoztam olyan dolgokat, amiket még helyre kell raknom, mert nem biztos, hogy úgy kellene úsznom, hogy minden fájdalom és a sok rossz ott legyen bennem.

Összességében tényleg köszönöm, hogy itt lehettem, és nagyon boldog vagyok, mert szabad vagyok! Kivívtam a szabadságom, és én vagyok Szilágyi Liliána, olimpiai hatodik helyezett – na jó, középfutamban, de nem baj, mindenki tehet egy szívességet, és folytatom a munkát, jövőre a budapesti világbajnokságon meglátjuk, mi lesz, mert most már egy kicsit tényleg elegem van ebből” - nyilatkozta az olimpián, csak most érthetően, hogy mire is gondolt. (via Telex)

„25 év után készen állok kimondani a valaha létezett legnehezebb szavakat számomra. Megannyi fájdalom és küzdelem után, felállok és bármennyire is tudom, hogy egy rendkívül megosztó téma akkor is beszélni fogok róla, mert szükséges.

Bántalmazott vagyok. Méghozzá egy olyan ember által, akitől eredendően a legnagyobb szeretetet és elfogadás kellett volna, hogy kapjam. Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. Gyermekkoromtól kezdve” - írta meg Facebookon és Instagramon Szilágyi Liliána Európa-bajnoki ezüstérmes, ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok magyar úszó.

Ezzel egyidőben jelent meg D. Tóth Krisztina Elviszlek magammal műsorának legújabb adása, amiből a sportoló részletesen elmeséli a bántalmazások történetét ami állítása szerint őt és az édesanyját érte rendszeresen.

Szilágyi azt mondta a műsorban, hogy nem a bosszúvágy hajtja, fel szeretné hívni a figyelmet a családon belüli erőszakra és segítséget szeretne adni azoknak, akik hasonló helyzetben vannak. A sportoló azt mondja, hogy korábban többször is próbált beszélni az apjával a bántalmazásokról, de mindig agresszióba ütközött.

Többször is próbálták elhagyni az apját az édesanyjával, de ez végül csak 2016-ban történt meg, amikor Szilágyi már 19 éves volt. Hogy miért csak ekkor, miért nehéz kilépni egy bántalmazó kötelékből, arról azt írta: „A külvilág nem látott mást, mint egy szerető családot, sikerekkel és világraszóló eredményekkel megtetézve. Azt látta mindenki, amit otthon belénk vert a családfőnk. Mi védtük őt és a tetteit minden erőnkkel, mert ha nem tettük volna, akkor elmondhatatlan dolgokat vetített elénk következményként”

Miután elköltöztek, teljesen megszakította az apjával a kapcsolatot.

Évekbe telt, amíg az édesanyjával meg tudták beszélni, hogy miket éltek át. Erről azt írta: „Végezetül, ez az egész az én harcom és felállásom jelenleg. Az édesanyámat biztosan sok kérdés, illetve meg nem értés fogja érni. Kérlek Titeket, hogy ne keressétek meg és ne ítéljétek el, mert még nincs olyan állapotban, hogy a megélt traumákról nyíltan beszéljen. Mi ketten egymással gyógyulunk és mindenben támogat. De kérek mindenkit tartsátok tiszteletben az ő személyét. Engedjétek meg, hogy amikor neki is eljött az ideje annak, hogy beszéljen, akkor tegye meg. Köszönöm.”

Most, mielőtt kiállt a nyilvánosság elé, Szilágyi ügyvéddel és pszichológussal is beszélt.

A posztjában azt írta: „bármilyen támadás is fog érni, nem bánom, mert mindennél jobb a szabadság érzése, és az, hogy nem vagyok tovább a saját életem rabszolgája. Ezt azoknak szánom akik bármilyen mértékben, de megéltek hasonló élményeket. Akár a családon belül, akár egy párkapcsolatban, akár esetlegesen a sporton belül. Nem vagytok egyedül! Az erőszak ugyan nem válogat, de hiszek abban, hogy tudunk majd együtt ezen változtatni. Csupán már azzal is, hogy kommunikálunk róla”.