Haszán Zoltán

Spoiler: „A miniszterelnök úr a megfelelő helyre a megfelelő embert találta” - mondta Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke azután, hogy meghallgatták az Orbán Viktor által a gazdaságfejlesztésre kiszemelt Nagy Mártont.

Nagy Mártonnál még az sem teljesen világos, hogy milyen területek is tartoznak majd hozzá a sok gazdaságért felelős kormánytag között. Ebben ő segített, amikor felsorolta a hatásköreit és a felelősségét:

• nemzeti pénzügyi szolgáltatások
• pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozása
• nemzetközi pénzügyi kapcsolatok
• gazdaságfejlesztés
• versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeresze
• állami vagyon
• postaügy.

Ehhez képest igen hangsúlyos volt a meghallgatáson, hogy növelni kell az élelmiszer kiskereskedelemben a magyar tulajdonú cégek arányát. Úgy, ahogy korábban ez sikerült a bankszektorban, az energetikában és a médiában.

A Nagy által bemutatott táblázat szerint a bolti vegyes kiskereskedelemben a 2010-es 39 százalékról 2020-ra 33 százalékra csökkent a magyar tulajdon aránya.

Hogy hogyan akarja a kormány növelni a hazai arányt a külföldiek rovására, arra Nagy a meghallgatása után kérdésünkre azt mondta, hogy alapvetően ma is vannak az élelmiszer kiskereskedelemben hazai tulajdonú cégek (Coop, Reál, CBA). „Ha azt gondoljuk, hogy ez az ágazat fontos, márpedig fontos, föl kell erősíteni olyan cégeket, akik képesek versenyezni a külföldiekkel” - közölte.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy az EU is elfogadja, a miniszterjelölt válasza az volt, hogy ez versenykérdés. „Tessék megnézni azt, hogy a bankrendszerben ez hogy sikerült az elmúlt 12 évben. Ott megszületett a többségi magyar tulajdon. Az energiaiparban hogy sikerült ez? Meg kell nézni. Ha vannak erős magyar cégek, akik hajlandóak invesztálni az élelmiszeriparba vagy a kiskereskedelembe, akkor adott esetben piaci folyamat megvenni valakitől egy céget vagy vállalatot, aztán azt hazai kézben működtetni. Az a kérdés, hogy ki lát ebben fantáziát. De az élelmiszeriparban azért, főleg a háború miatt, lássunk fantáziát”. Nagy azt mondta, hogy ő csak a feladatról beszélt, arról nem, hogy azt milyen eszközökkel lehet elérni. Az eszköztár a kormány feladata. A kereskedelempolitika az agrárminisztériumhoz fog tartozni, idővel ki fognak dolgozni erre egy tervet.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte Nagytól, hogy milyen munkamegosztás lesz a gazdaság irányítói között, hiszen az elmúlt években volt egy Varga Mihály-Matolcsy György közötti cicaharc, és most Nagy Márton révén belépett egy harmadik szereplő is.

Nagy azt mondta, hogy rengeteget tanult Vargától, nála jobban senki sem ismeri a költségvetést, és a jegybankelnöknek is bókolt azzal, amikor közölte: „sokkal szegényebb lennék, ha nem szolgáltam volna Matolcsy György mellett”.

A munkamegosztásról azt mondta, ők hárman egy háromszöget alkotnak majd, a pontok össze lesznek kötve, együttműködnek és kooperálnak majd, de mindhárman csak javaslatokat tesznek, a végső döntést az ügyekben amúgy is a miniszterelnök hozza majd. Magáról mindenesetre közölte: nagyon gyorsan és nagyon kreatívan dolgozik majd.

Kiderült még a meghallgatáson, hogy szívesen szólja le Brüsszelt. Például abban, hogy nem készítettek olyan számításokat, mint mi, hogy milyen következményekkel járna az azonnali orosz olaj- és gázembargó. Márpedig ez felelőtlen magatartás az EU-részéről Nagy szerint. De az európai központi bank sem lépett fel eddig az infláció ellen.

És miniszterként vélhetően bele fog állni pártpolitikai vitákba is. Az élelmiszerek áfájának csökkentését sürgető jobbikos Zs. Kárpát Dánielnek válaszul azt mondta, hogy egyes alapélelmiszerek áfáját már korábban csökkentették 5 százalékra, de azt a baloldali képviselők nem szavazták meg. Az áfakérdéskör egyébként szerinte veszélyes dolog, mert bizonyos szinten túl nem jut el az áfacsökkentés a fogyasztókhoz, azt a kereskedők lenyelik. És mivel az élelmiszer kiskereskedelem többsége külföldi kézben van, őket nem kéne támogatni.

Nagy szerint magyar többségre lenne szükség az építőanyag-iparban és a biztosítási piacon is.

Amit Nagy Márton nagyon sokszor elmondott a meghallgatása alatt: önálló és önellátó gazdaság kell. Ezt erősítette meg szerinte a covid, majd a szomszédban zajló háború is. Szintén sokszor ismételgetett jelszó volt a fenntartható felzárkózás.

A gazdaság főbb számairól ezt mondta:

• A költségvetési hiány tavaly 6,8 százalék volt, idén 4,9 százalékra tervezik, jövőre 3,5 százalékra.
• A folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya tavaly 3,1 százalék volt, idén 2,8-5,3 százalék között lehet, jövőre -1,5-0,1 százalék között lehet.

Az infláció tavaly 5,1 százalék volt, 2022-ben 9-10 százalék körül lehet, jövőre 3,3-5 százalék. (2023 végére 3 százalék körül várja).

A magas inflációnak 80 százalékban globális okai vannak (covid és orosz-ukrán háború). Szerinte addig, amíg ilyen magas az infláció, nem várható, hogy kivezetik az ársapkákat, és vizsgálják azt is, hogy be kell-e vezetni több területen.

Beszélt arról is, hogy a magyar euró rövid, de középtávon sincs napirenden.

Mint a meghallgatás után elmondta: az eurót akkor érdemes átgondolni, ha elérünk egy bizonyos fejlettségi fokot. Az egy főre eső GDP esetében az EU-átlag 76 százalékán állunk jelenleg, ez még nem a megfelelő szint. „Ha megnézzünk a korábban csatlakozó országokat, akik egy alacsonyabb fejlettségi foknál léptek be, mint Szlovákia, Görögország és Portugália, őket már megelőztük, náluk nem valósult meg az a konvergencia, amit mindenki áhított az euró bevezetésétől. Magyarország nem követheti el ezt a hibát. Föl kell zárkózni, önálló és önellátó gazdasággal, ha fölzárkóztunk, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy föladjuk-e ebből az önállóságból a monetáris politikai részt”.

Nagy azzal számol, hogy ha az EU átlagos növekedésénél 3 százalékpontos többletünk lesz, akkor a jelenlegi 76 százalékról 2030-ra érhetjük el az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag 90 százalékát. Ha 3,5 százalékpontos lenne a magyar növekedési többlet évente, akkor lenne meg az évtized végére a 100 százalék.

A felzárkózás pedig akkor lehet fenntartható, ha családalapú, munkaalapú és az ország „kifektető” lesz. Vagyis külföldi piacokra kell lépniük magyar cégeknek, a stratégiai ágazatokban pedig többségi hazai tulajdon lesz, így itthon marad a profit. 2021-ben a profitegyenleg 6,6 milliárd eurós hiányban volt. A külföldi vállalatok profitja 8,5 milliárd euró volt itthon, a magyar vállalatok külföldről csak 1,9 milliárd profitot hoztak haza.

Nagy Márton bemutatta a munkatársait is: Fónagy János lesz a parlamenti államtitkár, Lóga Máté és Túri Anikó lesznek még szakállamtitkárok.

„Szilárd: vissza kellene térned a földre, az emberek, a csepeliek közé” - üzente a Facebookon Németh Szilárdnak Csepel fideszes alpolgármestere, Ábel Attila.

Ezzel nyíltan újraindult a háború, amit a csepeli városvezetés vív a Fidesz alelnökével. A központjában pedig a kerület legjelentősebb sportlétesítményei és egy állami pénzből épült birkózóakadémia áll.

Németh Szilárd alapítványa 5 milliárd forintos állami támogatással bekebelezte a Csepel SC Alapítványt és a vele járó ingatlanegyüttest. Ez utóbbi - ahogy a Magyar Narancs korábban megírta - magába foglalja a Béke téri sportkomplexumot, beleértve a 12 ezer férőhelyes labdarúgó-stadiont, valamint a Hollandi útnál és a Gubacsi hídnál található evezős- és kajak-kenu telepeket.

Itt már érdemes tudni 1-2 dolgot. Németh Szilárd ugyan a Fidesz alelnöke, és Csepelen is nagy lendülettel rendezkedik, de korántsem népszerű. 2010-ben még megválasztották a kerület polgármesterének és országgyűlési képviselőjének, de a jelek szerint ez az időszak nem hagyott szép emlékeket: 2014-ben, 2018-ban és idén is elbukta egyéniben a parlamenti választást, mindháromszor a jelentős pártháttér nélküli Szabó Szabolccsal szemben.

Eközben a polgármesteri széket meg tudta tartani a Fidesz, Borbély Lénárd 2014-ben és 2019-ben is nyert. És bár Németh továbbra is igyekezett megkerülhetetlen figura maradni Csepelen, Borbély igyekezett megszabadulni a gyámságtól. Ez 2021 elején már a közvélemény számára is nyilvánvaló lett, a két politikus közti elmérgesedő viszonynak pedig látványos pillanatai is voltak. Németh Szilárd például Facebookon próbált beszólni a csepeli polgármesternek tavaly októberben a Jedlik Ányos Gimnázium felújításának akadályozása miatt, de Borbély elég gyorsan helyretette a poszt alatti kommentben.

Annyira elmérgesedett kettejük között a viszony, hogy a választási kampányra is úgy fordultak rá, hogy nyíltan üzengettek egymásnak a Facebookon. Januárban például Németh Szilárd ott üzente meg a polgármesternek, hogy tartsa be a választási ígéretét, és tegye lehetővé, hogy a Németh Szilárd alapítványhoz került Kozma István Magyar Birkózó Akadémia mellett egy diákotthont is felhúzzanak. Csakhogy ez komoly ellenállásba ütközött. A Németh Szilárd által kinézett ingatlan az önkormányzaté, a Hollandi úti ifjúsági tábor van ott; jó helyen, a Kis-Duna parton. A polgármester megint csak a Facebookon üzent vissza, arra hívva fel a figyelmet, hogy az akadémia már kapott egy kollégiumot, igaz, nem a Hollandi úton, a Kis-Duna parton.

Emlékeztette Németh Szilárdot arra is, hogy a csepeli önkormányzat 2020 szeptemberében már tárgyalt a Hollandi úti ifjúsági tábor átadásáról, és leszavazta az ötletet. És hivatkozott egy helyi felmérésre is, miszerint a csepeliek 84,4 százaléka azt szeretné, hogy a birkózóakadémia kollégiuma helyett inkább zöld családi, gyermek -és sportliget legyen ott.

Ez a menet végül februárban Németh Szilárd vereségével végződött.

Ezután elcsendesedett a vita, de úgy néz ki, hogy csak a választási kampány miatt. Mert Ábel Attila alpolgármester - akit annak idején Németh Szilárd csábított a Fideszbe, és alpolgármestere is volt, amikor Németh Szilárd még tudott választást nyerni Csepelen - teljes fegyverzetben jelent meg a csepeli fideszesek csataterén, a Facebookon.

A fő problémája az, hogy Németh Szilárd kordonnal körbekeríttette a csepeli birkózóakadémiát, a Kimbát, miközben az épület elvileg a csepeli birkózók otthonának készült. „Erre kaptál 2,4 milliárd forintot, és az önkormányzat is ezért támogatta ezen a különleges helyen az építkezést” - írja Németh Szilárdnak a fideszes alpolgármester.

Ábel jelezte, hogy az épület eleve jóval nagyobb lett, mint amilyet Németh ígért. „Bekerült még egy emelet az épületbe. Úgy lett neked kényelmesebb a csarnok. Ám úgy már nem a lombkoronaszint alatt maradt, mint ígérted. Sokak szemében veszett el ekkor a hitelességed. De az épület arányossága is, mert túl naggyá vált abban a környezetben”.

Majd az alpolgármester szerint Németh kiszorította az épületből a csepeli birkózókat, pedig nekik épült eredetileg a csarnok. „A következő az lett, hogy nem engedted be a csarnokba azokat, akiknek épült. Olyan költséget akasztottál a csepeli birkózók nyakába, amit erkölcsileg és anyagilag sem tudnak fizetni, ami ellen rezsibiztosként te nemzetközi sajtókonferencián tiltakoznál”. A helyi birkózók a vadonatúj, milliárdos csarnok helyett a Burattino Iskola Tornacsarnokában készülnek most, az önkormányzat jóvoltából. Éppen most egy strandbirkózó bajnokság miatt állnak harcban a Németh Szilárd által vezetett Magyar Birkózó Szövetséggel. Ennek részleteit a fideszes, de korántsem Németh Szilárd-párti helyi lap, a Csepel Infó osztotta meg.

Az alpolgármester fotókon mutatta be a kordonokat, amelyek nemcsak az akadémiát, de a mellette lévő fitneszparkot is körbeveszik, pedig az „tízmillió forintból épült azért, hogy bárki használhassa, aki akarja. Hiszen drogprevenciós célból készült a csepelieknek”.

A kordonok ellen már tavaly nyáron is tiltakozott a csepeli városvezetés, le is bontották azokat, de Németh az alpolgármester szerint rendőrt hívott rájuk.

„Emlékszel, amikor a Fidesz kordont bontott 2007-ben? Ott voltál? 2021. június 30-án mi a te kordonodat bontottuk le. Rendőrt hívtak a polgármesterre. Mi tudjuk, hogy csak egy ember utasíthatott ilyet. Aki tett már más kemény dolgokat ellenünk. És aki nyilvánosan jelentette ki a KIMBA-ban a 2,4 milliárd forintról, amit a csepeli birkózók otthonára kapott, hogy „Ezt a pénzt én szereztem, (ezt) én építettem, ez az enyém!” A Csepel SC-t is közpénzből vetted meg, de azt is magánvagyonként kezeled. Polgármesterként még másként vélekedtél. Alpolgármestered voltam, amikor azt mondtad: „a közpénz, a vagyon a csepelieké, a mi dolgunk, hogy gyarapítsuk, vigyázzunk rá.” A kordon, amit a KIMBA köré építettél, amit ötven lakattal erősítettél meg, végleg elszakított Csepeltől. Szilárd: vissza kellene térned a földre, az emberek, a csepeliek közé. Törd le a lakatokat, bontsd le a kordont, tedd a csepelieké a Csepel SC-t és a KIMBA-t, hiszen erre kaptál felhatalmazást” - írja az alpolgármester.

Megkerestük Ábel Attilát, levélben válaszolt.

Olvastam a mai posztját a Kimba körüli kordonokról, és a fitnesz parkról, korábban pedig a Csepel Infó cikkét a strandbirkózásról. Felerősödtek most az ellentétek vagy csak felszínre kerültek a korábbiak, amiket a kampányban félretoltak?

Ábel: Az elmúlt három évben folyamatosan kértük, hogy a képviselő úrral a KIMBA, a Csepel SC és a csepeli fejlesztések ügyeiben üljünk le egyeztetni. A KIMBA földszintje teljes egészében a csepeli birkózóknak épült, amit nem kaptak meg. Ez szó szerint egy 2,4 milliárd forintos átverés. A kordont sem tudjuk elfogadni - ezt nyugodtan tudom a polgármester nevében is mondani. Sajnos a Csepel SC megvétele és a fejlesztési terv elkészítése is az önkormányzat megkerülésével történt. A kormányzatból, asztal alól tolták ki titokban, hogy legalább mi is láthassuk. Szilárd ugyanis megtiltotta, hogy bárki beszéljen velünk róla. Tudtunk volna mit hozzátenni. Végül egyetlen alkalommal sem ült le velünk senki sem egyeztetni, és a képviselő úr egyetlen írásban tett javaslatunkat sem fogadta el. Fontos megjegyeznem, hogy a javaslatainkkal - véleményem szerint - nyerni tudott volna egy fideszes jelölt 2022-ben Csepelen és Soroksáron. Szilárdnak nehezebb lett volna, de még neki is lett volna rá esélye. Úgy tűnt, mintha szabályosan szavazat-minimalizáló kampányt folytatna - hogy utána az önkormányzatra verje a bukást -, és el is érte, hogy a Fidesz-listára jóval többen szavaztak, mint rá. A Fidesz listáját a kormány és az önkormányzat munkája húzta fel, az egyéni jelölt ehhez vagy hozzáad, vagy elvesz. Ő elvett.

Milyen esélyt lát a Kimba és a csepeli sportlétesítmények körüli háborúskodás megoldására?

Ha Németh Szilárd elfogadja az Alaptörvényt és a törvényeinket, nem lesz probléma. 2014 előtt még tudta, hogy a közpénz, közvagyon nem az övé. A megszólalásaiból is az látszik, hogy valami nagyon megváltozott benne.

Mennyiben változtatta meg az erőviszonyokat, hogy Németh Szilárd harmadszorra sem nyert Csepelen a parlamenti választáson?

Nem érzékelek változást. Ugyanúgy nem lehet vele egyeztetni semmiről, mint korábban. Nem szólaltam volna meg vele szemben, ha a legcsekélyebb jelét látom annak, hogy lehet vele beszélni.

Kapott-e reakciót a posztjára Németh Szilárdtól?

Nem, és érdemi választ várhatóan nem is fogok kapni. Három éve nem válaszol érdemben semmire. Valójában a posztomban leírtaknál is sokkal rosszabb a helyzet.

Hivatalossá vált, hogy most már a rendezvényszervezésben is van kijelölt cége a NER-nek. Nem kevesebb, mint 50 milliárd forintos keretszerződést kötött ugyanis a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a feladatra.

A győztes Moonlight Event Kft. már eddig is fürdött az állami megrendelésekben. Ami egyáltalán nem véletlen. A cég tulajdonosa ugyanis az a Balásy Gyula, aki Rogánék jóvoltából lett sokszoros milliárdos.

Az állami kommunikáció királya

Érdemes megtenni ezt a kitérőt, hogy megértsük, ki lett az udvari beszállító a rendezvényeseknél is. Balásy két cégével uralja a teljes állami kommunikációt, ami lényegében a kampányok megtervezése, legyártása és az üzenet eljuttatása. Egy keretmegállapodásnak köszönhetően a New Land Média és a Lounge Desing évek óta monopolszerepben van ezen a területen.

Nemcsak a kormány kampányüzeneteivel szórják meg az országot - legutóbb például a homofób népszavazás plakátjaival -, de minden állami cég rajtuk keresztül kénytelen bonyolítani a kampányát.

Hogy ez mekkora üzlet? A két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.

Csak ez a két cég 17 415 100 000 (17,4 milliárd) forint tiszta hasznot hozott 2017 és 2020 között Balásynak személyesen, ennyi pénz vett ki osztalékként.

Ugyanezt rendezvényszerzésben

Hasonló konstrukció alakul a rendezvényszervezésben is. 50 milliárd forintos keretszerződésre írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzést tavaly december 8-án. Nem hagytak sok időt a felkészülésre, december 23-án már be kellett beadni az ajánlatokat. A nagyon rövid határidőt ketten vállalták be: a Moonlight Event Kft. és a Visual Europe Zrt. konzurciuma (mindkettőben tulajdonos Balásy), illetve a Rókusfalvy testvérek (Pál és Gábor) Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft-je.

Nem meglepő, hogy a Balásy-érdekeltségek lettek a befutók az 50 milliárdos tenderen. Bár a szerződést már február 8-án megkötötték, arról csak három hónappal később, most jött ki a tájékoztatás, előbb múlt pénteken az uniós közbeszerzési értesítőben - a Magyar Hang vette észre -, majd hétfőn a magyar közbeszerzési értesítőben is.

Érdekesség, hogy a Moonlight-ban Balásy csak társtulajdonos volt idén február 7-éig. 2018-ban szállt be az akkor már hétéves cégbe, de éppen a szerződés aláírása előtti napon szállt ki a céget alapító Szirtesi Zsuzsanna. (Ekkor már tudni lehetett, hogy a Moonlight-é lesz a megbízás.)

Balásy 2018-as érkezése után úgy nőtt több mint 900-szorosára (3,8 milliárd forintra) a Moonlight árbevétele, hogy közben a covid miatt a rendezvényipar térden volt. Már ez is az állami megrendeléseknek volt köszönhető. De most ütötték meg igazán a főnyereményt.

Tegnap még 136 mandátum szerepel a Fidesz mellett, mostanra ez lecsökkent 134-re. A listán egy mandátumot hoztak a külképviseleten leadott és az átjelentkezők szavazatai. És megfordult a XVI. kerületi eredmény is, Vajda Zoltán végülis legyőzte a kerület eddigi képviselőjét, a fideszes Szatmáry Kristófot.

Itt 38 szavazattal vezetett Szatmáry Kristóf máig, de most befejezték az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak az átszámolását, amelyeket választókerületenként egy kijelölt szavazókör szavazataival kevernek össze. Ez matematikailag több választókerületben is megfordíthatta volna az eredményt, de ez végül csak a XVI. kerületben történt meg. Vajda már bejelenette a győzelmét, a pontos adatok még nincsenek meg, állítólag a 38 szavazatos hátrányból 500 fős előny lett.

Ezzel a 18 fővárosi választókerületből 17-et nyert az ellenzék. Csak a XVII. kerületben nyert a fideszes jelölt, az eddigi képviselő, Dunai Mónika.

Négy olyan budapesti választókerület van, ahol korábban a Fideszé volt a mandátum, de most elveszítették azt (II. kerület, VIII. kerület, XII. kerület és a XVI. kerület).

Vidéken ugyanakkor a 88 választókerületből 86 a Fideszé lett. Csak az egyik pécsi és az egyik szegedi választókerületben nyert ellenzéki (Mellár Tamás, illetve Szabó Sándor). Itt a Fidesz tudott megfordítani egy választókerületet, a dunaújvárosit, Mészáros Lajos legyőzte Kálló Gergelyt 1 053 szavazat különbséggel. A jobbikos politikus kevesebb szavazatot kapott (19 508-at), mint a négy éve itt győztes, szintén jobbikos Pintér Tamás (20 405). Pedig akkor indult külön DK-s, LMP-s és momentumos jelölt is. A Fidesz közben jelentősen erősíteni tudott. Négy éve Galambos Dénes 18 541 szavazatot kapott és lett második, Mészáros most 20 561 szavazattal nyert.

A Fidesznek jelenleg 134 mandátuma van, ezzel is megvan a kétharmad.

Befejezeték a levélszavazatok feldolgozását is.

• Fidesz: 237 325 szavazat, az összes levélszavazat 93,98 százaléka
• Ellenzéki közös lista: 10 201 szavazat (4,04 százalék)
• Mi Hazánk: 2 657 szavazat (1,05 százalék)
• Kutyapárt: 1 544 szavazat (0,61 százalék)
• Gödényék: 565 szavazat (0,22 százalék)
• Gattyánék: 249 szavazat (0,1 százalék)

Beszámoltunk már a Legyen végre béke címmel Ukrajna mellett szervezett tüntetésről, amit a Szabad sajtó útján tartottak szombat délután.

Felszólalt Pintér Béla színész-rendező is, akinek a beszédét most bővebben is idéznék. Azzal kezdte, hogy sokat hezitált, hogy felszólaljon-e, mert félt. Mégpedig attól, hogy a hazug kormánypropaganda mindenkire rásüti, aki felszólal Ukrajna mellett, hogy bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba. „Van bajom bőven, nem hiányzik ez nekem” - mondta. (Amúgy fényesen bevált a jóslata, a köztévé háborúpárti tüntetésként számolt be az ukránok mellett kiálló demonstrációról.)

Azért állt ki Pintér mégis a színpadra, mert nézte a megrendítő képeket az ukrán nép szenvedéseiről, és eszébe jutottak Kijev nagy szülöttének, Mihail Bulgakovnak a Mester és Margaritából ismert sorai, miszerint a gyávaság nem az egyike a legnagyobb bűnöknek, hanem a legeslegnagyobb bűn. „Erős és igaz szavak ezek, azért vagyok itt, hogy kimondjam" - mondta.

„Mi magyarok, 1848 és 1956 szellemi örökösei békét akarunk, de nem úgy, hogy az ukrán nép adja meg magát, mondjon le szabadságáról és függetlenségéről és hajtson térdet az agresszor előtt. Hanem úgy, hogy az oroszok hagyják abban az ukrán városok bombázását, az ukrán nép mészárlását, saját katonáik vágóhídra hajtását, fejezzék be ezt a háborút és takarodjanak végre haza”.

Aztán azzal folyatta, hogy „persze nem fognak hazamenni, mert a cárnak agyára ment a botox, orosszá akarja szeretni Ukrajnát, aztán Lengyelországot és a balti államokat, és mivel vissza akarja állítani a NATO 1997 előtti határait, előbb-utóbb orosszá fog szeretni bennünket is, már ha továbbra is ilyen gyávák maradunk és hagyjuk. És nem mondjuk ki, hogy kudarcot vallott a magyar kormány szégyenteljes hintapolitikája, és nem szólítjuk fel, hogy hagyja abba ezt a röhejes pávatáncot”.

Üzent Orbánnak is. „Ha a miniszterelnök úr mindenáron táncolni akar, keressen a magyar tánckultúrában valami egyenes gerincű, büszke férfitáncot, talál majd legényest, sűrű magyart, botolót meg pontozót, de olyat, hogy egy csávó pávát utánozva jobbra-balra illegeti magát, olyat nem”.

„Európának szüksége van az orosz gázra, Putyinnak szüksége van Európa pénzére. Ok, fizessünk érte. De ne a lelkünkkel, az elveinkkel meg a becsületünkkel. Azt ne adjuk oda Putyinnak meg Lavrovnak gázért, olajért meg kitüntetésért” - folytatta.

„Ne hagyjuk, hogy Szijjártó szégyene a szívünket szennyezze, mert az elhasznált gáz meg olaj talán eloszlik a levegőben évek alatt, de a szégyen szennye örökre ráég még az unokáink lelkére is” - mondta Pintér. Aztán azzal folytatta:

„A szovjet időkben külügyi szinten is szokás volt az elvtársi csók, mostanra megmaradt a kézfogás, úgyhogy szóljatok már a Szijjártónak, hogy nem muszáj a seggnyalás”.

Pintér emlékeztetett rá, hogy 1848-ban és 1956-ban az volt a jelszavunk, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza. És ez volt a jelszava minden szabadságszerető népnek akkoriban szerte a világon. De - tette hozzá - emlékezzünk 1968-ra is, amikor a Szovjetunió csatlósaként tankokkal segítettük eltiporni a prágai tavaszt. „Emlékezzünk és ne essünk soha többé a gyávaság bűnébe” - mondta a rendező.

Azzal fejezte be, hogy „kemény, embert próbáló időket élünk, nem tudhatom, hogyan emlékezik majd rólunk az utókor, de azt tudom, hogy ma vannak magyarok, akik ki merik mondani Orbán Viktor helyett, éljen az ukrán szabadság, ruszkik haza!”

A teljes rendezvény, amin felszólaltak még a szervező Juhász Péter mellett fiatalok, akik a háború elől menekültek el Ukrajnából, Dasha Malakhova, színésznő, aktivista, gyermekvédő, Törley Kata, tanár, a Tanítanék mozgalom aktivistája és Ungváry Krisztián történész is, itt nézhető vissza:

Aki a hétvégén egy kicsit kikapcsolt, és most keres útbaigazítást egy avatott szakértő, mondjuk Orbán Viktor Facebook-oldalán, hogy éppen merre vannak a frontok és ki ellen kell harcolni, annak próbálunk segíteni.

Szombaton délelőtt az volt a helyzet, hogy az ukránok továbbra is hiába várnak magyar segítségre a szabadságharcukhoz, nekünk máshol lesznek lekötve az erőink:

Majd kiderült, hogy van ugyan ez a háború dolog Ukrajnában, és bezavart a magyar választásba:

De a megoldás az, hogy jó helyre kell szavazni

És akkor a béke úgy fog kinézni, hogy semmi közünk ahhoz, hogy Oroszország lerohant egy szuverén szomszédos országot, de „Gyurcsány és a baloldal beszállna a háborúba. Mi békét akarunk!” (vasárnap délután 15:29-kor)

Így aztán elkerülhető az is, hogy magyar gyerekek vegyenek részt a háborúban:

Majd eljön a vasárnap este (19:05), és Orbán kiadja a parancsot: belföldön csata és harc!

A világranglistán 67. helyezett Észak-Macedónia (tele egykori vagy jelenlegi NBI-es játékossal) kiverte Olaszországot a világbajnoki pótselejtező első fordulójában. A meccset Palermóban játszották, természetesen az olaszoknál volt jóval többet a labda (71 százalék), próbálkoztak is rendesen, de 19 lövésüket is blokkolták, 8 mellé ment, csak 4 talált kaput, képtelenek voltak gólt lőni. Alighanem már mindenki a hosszabbításra készült, amikor Trajkovski a 92. percben távolról rálőtte, pontos lövés volt, de Donnarummának védeni kellett volna.

Olaszország a 2018-as világbajnokságra nem jutott ki, aztán megnyerték az Európa-bajnokságot, de a vébén megint nem lesznek ott. Az még nem fordult elő velük, hogy kétszer egymás után is lemaradtak a világbajnokságról.

Az észak-macedónok a törököket 3-1-re legyőző Portugáliával játszanak a világbajnokságért.

• Villámháborúra számítottak, de 2 hét alatt az oroszok nem tudták megadásra kényszeríteni az ukrán hadsereget.
• A civil áldozatok száma ugyanakkor egyre nő, szerdán egy gyerekkórházat lőttek szét Mariupolban. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez háborús bűn.
• Az oroszok lényegében elismerték, hogy termobárikus bombákat is bevetnek.
• Az Egyesült Államok óriási, 13,6 milliárd dolláros segélyt szavazott meg.
• A háború első hetéről szóló tudósításunk itt, a második hetéről szóló beszámolónk pedig itt olvasható.

Valter Attila a negyedik helyen ért célba a Strade Bianche országúti kerékpáros versenyen, amelyen ötven kilométeres szóló szökésből Tadej Pogacar győzött.

A 184 kilométeres, 11 murvás szakaszt tartalmazó toszkánai egynapos viadalon első ízben állt rajthoz egyszerre három magyar profi bringás: a Groupama-FDJ-ben tekerő Valter mellett az EOLO-Kometa két magyarja, Fetter Erik és Dina Márton is ott volt a mezőnyben.

A korai szakaszon egy erős széllökés okozott tömegbukást, számos esélyes is érintett volt, köztük a világbajnok francia Julian Alaphilippe.

Az esélyesek csoportjából kicsivel több mint ötven kilométerrel a cél előtt indult meg a kétszeres Tour de France-győztes Tadej Pogacar, a 2017-es Tour de Hongrie-n harmadik, 23 éves szlovén klasszissal pedig senki sem tudta tartani a lépést, másfél perces előnyt dolgozott ki. Senkitől sem zavartatva érkezett meg Siena zsúfolásig tömött főterére, olyannyira, hogy a záró emelkedő előtt még pacsizni is volt ideje egy szurkolóval. Az idényt bombaformában kezdő Pogacarnak ez volt a második megméretése, az elsőt, a csapata számára hazai viadalt, az UAE Tourt is megnyerte, két etapsikert bezsebelve.

A második helyet a 41 esztendős, pályafutása utolsó idényét teljesítő spanyol Alejandro Valverde szerezte meg, az utolsó kilométeren leszakítva a dán Kasper Asgreent.

Valter tartotta magát a Pogacart üldöző boly mögötti főmezőnyben, hogy aztán az utolsó tíz kilométeren fantasztikus hajrát bemutatva a kiváló negyedik helyet szerezze meg a hatodik legrangosabb egynaposnak tartott Strade Bianchén. Fetter a tavalyi 100. pozícióját jelentősen megjavítva ezúttal 47. lett, míg Dina nem fejezte be a versenyt a viadal eredményközlője szerint.

1. Tadej Pogacar (szlovén, UAE) 4:47:49 óra
2. Alejandro Valverde (spanyol, Movistar) 37 másodperc hátrány
3. Kasper Asgreen (dán, Quick-Step Alpha Vinyl) 46 mp h.
4. Valter Attila (Groupama-FDJ) 1:07 perc hátrány
...47. Fetter Erik (EOLO-Kometa) 8:14 p h.
Dina Márton (EOLO-Kometa) nem fejezte be a versenyt.

A nők versenyében a belga bajnok Lotte Kopecky (SD Worx) az utolsó métereken hajrázta le a kétszeres győztes holland Annemiek van Vleutent (Movistar). (MTI)

A 320 ezres, a Fekete-tenger partján lévő Herszon városát szerdán foglalták el az oroszok, ez volt az első nagyobb sikerük. A polgármester, Ihor Kolihajev még aznap beszámolt róla, hogy milyen az élet a városban. Elég szigorúak a szabályok, de a jelek szerint ez nem mindenkit rettent el. A városban ugyanis több ezer fős tüntetést tartottak a megszállás ellen.

A tüntetők zászlókat lobogtattak, az ukrán himnuszt énekelték, az oroszok távozását követelték és az kiabálták, hogy Herszon Ukrajna része.

A város polgármestere, Ihor Kolihajev a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy miután az ukrán hadseregnek vissza kellett vonulnia, a városban nem maradtak fegyverek az ellenálláshoz. Szerinte az oroszok berendezkedtek a városban, és az így lesz addig, amíg az ukrán hadsereg nem tér vissza. A közszolgáltatások viszont nem működnek, a városban nincs áram és víz.

Szükségük lenne humanitárius segítségre, de azt csak az oroszoktól tudnának kapni. Ezt fel is ajánlották, de a város lakói visszautasították azt. „A helyiek hazafiak, és nem akarnak az oroszktól segítséget kapni” – mondta Kolihajev. Ugyanakkor rengeteg a rászoruló ember a városban, rákbetegek, gyerekeknek kellene gyógyszer, de az ukránok ezt nem tudják most eljuttatni a városba.

Doneck és Luhanszk (vagy Donyeck és Luganszk) oroszbarát vezetői levélben fordultak Oroszországhoz, hogy „segítsen az ukrán fegyveres erők agressziójának visszaverésében a polgári áldozatok elkerülése és a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében”.

Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető azt írják, hogy romlik a helyzet és „a kijevi fenyegetések miatt” a népköztársaságok polgárai kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, és Oroszországba menekültek.

Hogy ez szolgáltat-e majd apropót az orosz bevonuláshoz - miközben az ukránok szerint szó sincs fegyveres agresszióról a részükről -, az majd elválik, mindenesetre a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerdán késő este be is mutatta a szakadár „népköztársaságok” kérését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn ismerte el a donyecki és luganszki szakadár „népköztársaságokat”, és gyorsan megállapodást is kötöttek, amik lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt. Majd békefenntartó akciók szükségességéről beszéltek. Putyin meg is kapta a felhatalmazást, hogy Oroszország határain kívül is bevethesse a hadsereget.

Szerdán a donecki „népköztársaság” vezetője már felszólította Ukrajnát, hogy vonja vissza csapatait a megye teljes területéről. Gyenyisz Pusilin a Szolovjov Live videócsatornának nyilatkozva azt mondta, az ukrán hadseregnek önként távoznia kell a térségből a fegyvereivel együtt. Korábban Vlagyimir Putyin is úgy nyilatkozott: Oroszország azok között a határok között ismerte el a két „népköztársaságot”, ahogyan azok Ukrajna részeiként léteztek. Mindez azt jelentheti, hogy az orosz haderő rövidesen akár területszerző háborút indíthat Ukrajna ellen. (BBC)

Nem a jégen, címvédőként, hanem az Eurosport stúdiójában elemezte a magyar rövidpályás gyorskorcsolya váltó elrontott péntek elődöntőjét Burján Csaba.

Burján a két Liu-fivérrel, Shaolin Sándorral és Shaoanggal, valamint Knoch Viktorral alkotta azt a négyest, amelyik 4 éve történelmet írva megszerezte Magyarország első aranyérmét a téli olimpián. Knoch aztán visszavonult, Burján karrierjét viszont egy Instagram-poszt törte meg. Erről kicsit később, először nézzük a mostani kudarcos elődöntőt, és arról az olimpiai bajnok véleményét.

Kockázatos taktika, ami nem jött be

Azt még az elődöntő előtt mondta el az M4-nek Liu Shaolin Sándor, hogy a váltó kísérletezni fog:

„Összeraktunk egy taktikát, amit soha nem próbáltunk még ki. Nemcsak a többieknek lesz ez meglepetés, hanem nekünk is. Ha ez működni fog, akkor ott leszünk a döntőben, ha pedig nem, akkor nem”.

Az rögtön az elődöntő elején látszott, hogy más ritmusban vált a magyar csapat, mint a másik három vetélytársa.

Az Eurosportnak nyilatkozó Burján azt mondta, hogy csináltak már ilyet korábban is a futam egy-egy sorozatában, akkor hasznos, ha az edzők úgy érzik, hogy valaki kicsit fáradtabb. De a döntőben ez egy hosszabb periódus volt, kivülről úgy látszott, hogy Liu Shaolin Sándor erejével igyekeztek spórolni, ő maradt ki két sorozatból.

A magyar válogatott edző-menedzsere, Bánhidi Ákos is megerősítette azt egy másik interjúban, hogy valóban ez volt a cél:

„Arra gondoltunk, hogy valahogy bele kell piszkálni ebbe a futamba úgy, hogy a végjátéknál ott lehessünk, és Sanyinak maradjon elég ereje ahhoz, hogy olyan korcsolyázókkal felvegye a versenyt, mint akik ebben a futamban (indultak). Ez bőven elment egy olimpiai döntőnek is”.

Burján szerint ugyanakkor ez a csavarás kicsit túl sok volt egy olimpiai elődöntőben, és extra terhet rótt a fiatal Nógrádi Bencére. Nem fizikálisan nagy teher, még mentálisan sem igényel annyi extra koncentrációt, amit egy versenyzőne tudna belerakni, de olyan felesleges dolog volt, amivel nem biztos, hogy annyit nyerünk, mint amennyit Nógrádi Bencétől ez elvett. Burján szerint a csapat három világsztárja Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor és a honosított Krueger John-Henry mellett Nógrádi a kisebb név, és bármennyire is jól korizik, minden csapat rá fog figyelni, őt próbálják meg megtörni, kicsit a fejével játszani vagy olyan tempót diktálni, amit esetleg már nem bír.

„Úgyhogy szerintem alapból ez nem volt egy jó döntés, hogy az elején őrá még ezt az extra kicsi plusz is ráterheljék” - mondta Burján.

A taktikáról egyébként az elődöntő után Liu Shaoang azt mondta, hogy nem tudja, miért kellett változtatni, „részemről mehettünk volna úgy, ahogy eddig szoktunk. Azt, hogy az edzők miért így döntöttek, tőlük kell megkérdezni”.

Konkrétan az elrontott váltásról Burján úgy vélekedett, hogy azt nem beszélhették át előtte megfelelően. Az lehet, hogy azzal számoltak, hogy az utolsó sorozatban Nógrádit hamarabb lecserélik egy fél körrel, de a cél előtt 12 körrel elrontott váltásnál az látszott, hogy arra Nógrádi egyáltalán nem számított, és Krueger sem úgy ment bele, mint aki teljesen felkészült rá, kevés ideje volt felgyorsulni a váltásra, miközben kijjebb korizott, nem azon az íven, ahol optimális a váltás. Krueger egyszerűen nem ért oda erre a váltásra, félúton gondolta meg magát, hogy igen, ez most nem jönne össze, ő tovább ment volna, hogy a következő kanyarra helyezze át a váltást. Viszont Nógrádi meglátta, hogy ott van előtte egy ember, meg is lökte, és ilyenkor kénytelen vagy tovább menni, hiszen átvetted a stafétát. „Ez abszolút nem jött ki jól” - mondta Burján.

Az elrontott váltás egyik szereplője, Krueger John-Henry futam utáni nyilatkozata is ezt sugallta: „Futam közben kaptam egy edzői utasítást, hogy változtassunk a váltás sorrendjén, itt félreértés történt, nem volt megfelelő a kommunikáció.”

Nógrádi lett a bűnbak, de miért nem volt Burján a jégen?

A magyar válogatott edző-menedzsere, Bánhidi Ákos szerint benne volt a taktikában az a rizikó, hogy a többiekre háruló plusz teher esetleg visszaüt, és Nógrádinál ez vissza is ütött.

„Nem gondoltuk volna, hogy ennyire bele fog sülni, de belesült. Folyamatosan visszahozni ilyen (nagy) hátrányt, az nem igazán működik ilyen szinten. Ha másként keverjük a kártyákat, és megmaradunk a hagyományos (váltásnál), úgy gondolom, hogy akkor is ránk tör ez a probléma, és akkor az az esélyünk sem lett volna meg, hogy Sanyi esetleg a végén (…) olyan többletet tud kihozni, amivel meg tudjuk tréfálni az ellenfeleinket. A legjobb tudásom szerint raktunk össze ezt a taktikát” – tette hozzá Bánhidi Ákos.

Liu Shaolin sem kímélte Nógrádit a futam utáni nyilatkozatában:

„Igazából Bencén ment el (a döntő). Nem tudta tartani a tempót a többiekkel. Szerintem egy jó világkupa-sorozatunk volt, örüljünk, hogy eljutottunk idáig. Sajnos nem sikerült megvédeni a(z olimpiai bajnoki) címet.

Pjongcsangban azért tudtunk jól menni Ádóval, mert (Knoch) Viktor meg (Burján) Csabi nem maradtak le. Most az volt a baj, hogy lemaradtunk, és így, bár jól éreztem magamat a futamban, nem tudtunk már csodát művelni”.

És hogy miért nem volt ott most Pekingben Burján? Egy Instagram-poszt miatt.

2019 decemberének elején Japánból utazott Kínába a válogatott. A sanghaji reptéren sokat kellett várakozniuk, az ezen felháborodott Burján egy kép mellett a "F*cking China" vagyis "K*baszott Kína" szöveget posztolta ki az Instagramjára. Ez annyira felháborította a magyar válogatott kínai edzőjét, Csang Csing Linát, hogy a magyar szövetség vezetőihez fordult.

„Nem tudom tolerálni, hogy egy magyar gyorskorcsolyázó, aki ráadásul olimpiai bajnok, rasszista megjegyzést tegyen Kínára. Felajánlottam a lemondásomat” – nyilatkozta akkoriban a kínai CGTN televíziós társaságnak Csang Csing Lina.

Itthon közleményt adott ki, amiben azt írta, hogy "döbbenetet és dühöt érez" amiatt, ahogy Burján nyilvánosan becsmérelte Kínát. Emlékeztetett arra is, hogy a Kína és Magyarország közötti barátságos kapcsolatok érdekében 2012 óta irányítja a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatottat. Azt írja, hogy a munkája megkezdése előtt a magyar csapat egyetlen érmet sem tudott nyerni nemzetközi versenyen, mostanra viszont már több mint 150 érmet nyert világszínvonalú versenyeken, és történelmi olimpiai aranyat szereztek. A lemondása bejelentése mellett közölte, hogy elvárja a Magyar Gyorskorcsolya Szövetség nyilvános bocsánatkérését is.

Megkapta, Burjánt pedig 2020 februárjában egy évre eltiltotta a hazai szövetség. A jelek szerint ez sem volt elég ahhoz, hogy a szupereredményes edző megbocsásson neki. Mivel Burján szeptemberben lesz 28 éves, lehetséges, hogy több olimpiára már esélye sem lesz kijutni.

Újabb három jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Így már 40 párt kezdheti el az ajánlásgyűjtést szombaton, de a számuk még tovább nőhet. (Hogy milyen pártok indulnak, azt itt nézheti meg.)

Ez egyébként egyelőre lényegesen kevesebb, mint négy éve, amikor 101 pártot vett nyilvántartásba a bizottság. Hogy milyen nehezítések vannak most, és ezek működhetnek-e majd, arról itt írtunk.

Az újonnan nyilvántartásba vett három párt: a Mindent a Cigányokért Fórum Párt (őket korábban elutasították, mert aki a pártot bejelentette, nem szerepel a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a szervezet képviseletére jogosultként), a Tisztelet és Szabadság Párt, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja.

Elutasítottak három másik pártot: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Opre Roma-Cigány Demokrata Néppárt esetében azért, mert a pártot bejelentő személy képviseleti megbízatása megszűnt, így nem volt jogosult a párt bejelentésére. A Szegényekért Párt esetében az volt a visszautasítás oka, hogy az, aki a pártot bejelentette, nem szerepel a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a szervezet képviseletére jogosultként.

A határozatok nem jogerősek, három napon belül felülvizsgálat kérhető ellenük a Kúriánál.

A választáson indulni akaró szervezetek szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba. Az NVB-nek a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről, ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a bírósági nyilvántartásában.

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, ennyi vetethetné magát nyilvántartásba az NVB-nél az országgyűlési választásra. Az már most látszik, hogy ennek a töredéke indul majd.

Ha minden rendben, és egy párt bekerül a nyilvántartásba, akkor kezdhet el a kampányban ajánlásokat gyűjteni. Ezt leghamarabb szombattól tehetik meg.

Egy-egy jelöltnek 500 ajánlást kell gyűjtenie, a választópolgárok több jelöltetnek is adhatnak ajánlást. Az április 3-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

A pártok mellett országos nemzetiségi önkormányzatok is nemzetiségi listát állíthatnak, ehhez az kellett, hogy a közgyűlés január 31-ig döntsön erről. A nemzetiségi lista állításához szükséges a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása is. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. A görögök sincsenek benne a nyilvántartásban. (Négy éve mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot nyilvántartásba vették). (MTI alapján)

Választási mellékletünkben az induló pártok mellett számos egyéb cikket és adatot talál.

Látványosan kevesebb új fertőzöttet találtak a hétvégén (33 716) az előző héthez képest (45 047). Fertőzöttek számában így már túl lehetünk az ötödik hullám csúcsán, de közben egyre több covid-beteget ápolnak kórházban.

Két hete hétfőn 2 921, egy hete 3 903, most 4 919 koronavírusos kórházi beteget jelentettek. De az előző hullámok csúcsától ez az még messze van.

Ami különös, hogy 168 lélegeztetett jelentettek ma is, akárcsak pénteken, mintha ezt nem befolyásolná sem a kórházban lévők száma, sem az elhunytaké. (A lélegeztetőn lévők számánál sokkal, 140 százalékkal többen hunytak el a hétvégén).

Az áldozatok száma az elmúlt két hétben meredeken emelkedni kezdett. Hivatalosan 234 covidos beteg hunyt el a hétvégén (két hete 122, egy hete 176 hétvégi halálesetet jelentettek.)

A heti számok így néznek ki

A megyék többségében már csökken az új fertőzöttek száma.

Harmadik napja kevesebb új fertőzöttet jelentenek, mint egy hete, ami arra utal, hogy az omikron által hajtott, egy hónapja indult ötödik hullám most érhetett a csúcsára. A hétnapos mozgóátlag is csökkeni kezdett.

Nehéz ugyanakkor teljes bizonyossággal állítani, hogy most van a legtöbb új fertőzött, innentől pedig csökkenés jön, mert továbbra is nagyon magas az elvégzett vizsgálatokon belül a pozitív tesztek aránya. A hétnapos mozgóátlag 40 százalékot mutat, vagyis sokkal többet kellene tesztelni ahhoz, hogy pontos képet lehessen kapni a járványhelyzetről.

Területi bontásban, lakosságarányosan ez a helyzet:

A kórházban lévők koronavírus-fertőzöttek száma egyelőre tovább nő. 4 451-en szorulnak az otthoninál komolyabb ellátásra. (Egy hete még 3 267-en voltak.) Ez ugyanakkor - hiába a rekordszámú fertőzött - meg sem közelít a korábbi hullámok csúcsát. Vagyis a rendkívüli fertőző omikron tényleg enyhébb tüneteket okozhat.

Ugyanannyi koronavírusos beteg van lélegeztetőn (163), mint tegnap.

A halálos áldozatok száma viszont emelkedik, 88 koronavírusos beteg hunyt el tegnap. Az elmúlt 7 nap átlaga ezzel 69-re nőtt. Összesen már 41 636 áldozata van a járványnak Magyarországon.

1 152-en kaptak tegnap első oltást (összesen már 6 366 402-en), 6 446-an harmadikat (összesen 3 700 305-en).

A koronavírust relativizálók körében unalomig ismételt mondás, hogy az operatív törzs jelentésében feltüntetett hivatalos covid-áldozatok nem is a koronavírus miatt haltak meg, hanem más betegségük volt. Csak azért kerülnek a hivatalos áldozatok közé a statisztikai trükkel, hogy egy nagy átverés részeként veszélyesebbnek mutassák a koronavírust, és örökre bezárhassanak mindenkit a lakásba.

Három különböző statisztika összefésüléséből úgy látszik, hogy nincs igazuk. Amire persze még mindig lehet azt mondani, hogy három statisztikát is meg lehet hamisítani, de azért vessünk ezekre egy pillantást.

A három statisztika:

• a magyarországi összhalálozás a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából havi bontásban
• a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő havi jelentései a fekvőbeteg-szakellátásról, ebben vannak adatok a kórházi halálozásokról
• és az operatív törzs napi jelentései, amiből havi statisztikát készítettünk

Ezekből tisztán látszik a koronavírus-járvány hatása a halálozásra a 2020 őszi második, a 2021 tavaszi harmadik és a 2021 őszi negyedik hullámban.

A grafikonban benne hagytam a vírus előtti két évet, hogy látszódjon az influenza hatása is. A koronavírus előtt ez jelentette az évi egyszeri nagy kiugrást a halálozási statisztikában. Ekkor még döntően az influenzavírus erőssége határozta meg, hogy az előző évihez képest többen vagy kevesebben hunytak el.

A covid hatása brutálisabb. A szokásos influenzajárványoknál úgy szedett több áldozatot, hogy előbb járványügyi intézkedésekkel, majd - az influenza elleninél jóval nagyobb számú és hatékonyabb - oltásokkal igyekeztek az erejét csökkenteni.

A 2021-es magyarországi halálozás 10 százalékkal (13 998-cal) haladta meg a 2020-as adatot, és 20 százalékkal (25 397-tel) a 2019-est, amikor még nem volt koronavírus-járvány. Az operatív törzs jelentései alapján viszont ennél is többen, 29 ezren haltak meg tavaly koronavírusban.

Ennek az egyik magyarázata éppen az influenza. A járvány első másfél évének többlethalálozását vizsgáló elemzésében Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus a halálozási statisztikák alapján úgy számolt, hogy a koronavírust megelőző években átlagosan 3 000 körüli áldozata lehetett az influenzának Magyarországon. Viszont a meghozott járványügyi intézkedések miatt lényegében nem volt influenzajárvány 2021 telén-tavaszán. A korábbi évekhez képest ez nagyjából háromezerrel csökkenthette az összhalálozást Magyarországon. A koronavírus viszont minden következményével együtt ennél majdnem tízszer több áldozatot szedhetett.

A kórházi statisztikákban is látszik a covid hatása a halálozásra. Teljes évet nézve 2021-ben 15 655-en hunytak el többen kórházban, mint a járvány előtti utolsó évben. Ez 15 százalékos növekedés.

2021 azért volt sokkal halálosabb 2020-nál is, mert a legelső, tavaszi hullám lényegében nagyon enyhe volt, az ősz már jóval erősebb. Tavaly viszont tavasszal és ősszel is magas volt a hivatalos áldozatok száma. Ez szintén látszik a kórházi adatokon.

Nem tudjuk, mert nem árulják el, de feltételezhető, hogy a covid hivatalos áldozatainak nagyon nagy része kórházban hunyt el. Ha a kórházi halálozási adatokból és az operatív törzs jelentéseiből százalékos arányokat készítünk, az látszik, hogy volt olyan hónap, a tavaly áprilisi, amikor a kórházban elhunytak több mint felénél is közrejátszhatott a koronavírus a halálozásban. A második és a nemrég véget ért negyedik hullámban is volt 40 százalék körül ez az arány.

„Ha az uralomért huzakodni kell, az ilyen belső harc, ha meghonosul, nemcsak a viaskodókat, hanem az egész államot elveszejti.” Platón

Minden idők kedvcsinálójával keres jelölteket a parlamenti választásra a Platón Párt:

„Képviselőjelölt leszek 2022-ben, és nem járok be a Parlamentbe”

Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy semmi sem lesz az egészből, mert a Nemzeti Választási Iroda első fokon elutasította a Platón Párt nyilvántartásba vételét. Ritka az ilyen, elég alacsony a küszöb ahhoz, hogy legalább jelölő szervezetként ne rakjanak a listára egy pártot. (Hogy eddig kiknek sikerült, azt itt nézheti meg, rendszeresen frissítjük a listát.) Ez annyira az első lépés, hogy az egyéni képviselők 500 fős ajánlását még csak ezután kell összegyűjteni.

A Platón Párt nem újabb viccpárt, vagy nem szándékosan az. Azért nem járnának be a parlamentbe, mert bűnpártnak tartják a törvényhozásban lévő pártokat.

Úgy hirdetik magukat, mint „az első párt, ami alapításától kezdve közpénz nélkül működik, és erénygaranciákat vállal a létesítő okiratában”. A platóni alapokra helyezett helyzetjelentésük pedig meglehetősen sarkos a jelenlegi állapotról:

„A jó emberek sokáig távol maradtak a politikától, hiszen erényes ember nem vágyik sem tárgyi vagyonra, sem hatalomra. Sajnos meg is lett az eredménye a jó emberek politika-kerülésének. Erkölcsileg alávaló, a mértékletesség, igazságosság, bölcsesség erényeivel nem rendelkező rongyemberek terepe lett a politika. Közpénzből kitartott nyeretlen csőcselékcsaládok szipolyozzák ki a nemzetet. Azok vették át az irányítást nemzetünk felett, akik erények híján a bolondok boldogságát keresik. A pénzt és a hatalmat. A diktatúrát kiszolgáló gyengeerkölcsű együgyűek megkapják a bolondok boldogságát a Fidesztől az ellenzéki bűnpártok kollaborációjával. Ehhez az erkölcsi igénytelenek és az információs buborékba zárt tájékozatlanok még asszisztálnak is. Nemzetünk kárára. Erényt kell vinni a politikába. Be kell vonni az erényes embereket a politikába.”

Az erényes emberek bevonására már a 2018-as országgyűlési választáson is tettek kísérletet, hirdetésben kerestek jelölteket, „nem találtunk azonban 27 tenni akaró személyt az országban, akik képviselőjelöltként tettek volna az erényes politikáért”.

Idén már előre jelezték, hogy még nehezebb dolguk lesz, mert a korábbi 27 helyett („a maffiakormány szülte követelmény miatt”) minimum 75 jelölt szükséges országos lista állításához.

Nem kecsegtetett a siker reményével az sem, hogy a jelölteknek 500 támogató aláírást kell gyűjteni, amiben

a Platón Párt „érdemi segítséget nem tud adni (mi nem részesülünk közpénztámogatásban), így minden jelölt ebben magára van utalva”.

Megkerestük a pártot, hogy min buktak el. Vázsonyi Miklós alelnök szerint az történt, hogy elfelejtették, hogy lejárt decemberben a pártelnök, Reketyei Szilvia ötéves mandátuma. Így aztán nem volt jogosult a párt bejelentésére. Vázsonyi szerint jogos volt a döntés, igyekeznek gyorsan pótolni ezt a hiányosságot, de kétséges, hogy sikerül-e határidőre.

Azt a tervüket már amúgy is elengedték, hogy országos listát állítsanak, mert nem találtak elég embert. Ő és Reketyei Szilva elnök Kecskemét két választókerületében egyéniben azért elindulnának. Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy ne minősítsék vissza a pártot egyesületté. (Ha két egymást követő országgyűlési választáson nem tudnak elindulni, akkor ez történik. 2018 után a mostani lenne a második.) De ha nem veszik őket nyilvántartásba, akkor az egyéni indulásnak is lőttek.

Ha esetleg valaki arra kíváncsi, hogy mi történik, ha elsimulnak a dolgok, és Reketyei Szilvia vagy Vázsonyi Miklós megnyeri a választókerületét megelőzve a Fidesz indulóját, az ellenzéki közös jelöltet és a többi próbálkozót, azoknak idézzük a párt alapvetését:

„A párt nem delegálhat egyéni országgyűlési képviselőket az Országgyűlésbe, mert azt vallja, hogy az egyéni képviselőknek pártérdekektől mentes független képviselőknek kell lennie.”

Rogán Antal elveszítette megtakarításai egynegyedét 2021-ben. Jelentős összegről van szó, 205 872 778 forintról.

A propagandaminiszter 2020-as vagyonnyilatkozatában még 822 027 591 forintot tüntetett fel takarékbetétben, most már „csak” 616 154 813 forintja van.

Rogán megtakarításai 2019-ben ugrottak meg hirtelen. 2017-ben még csak 691 ezer forintja volt, 2018-ban 39 milliója, a következő évben már 809 millió forintja volt a bevallása szerint.

Ezt az óriási gyarapodást akkor két okkal magyarázta: „Bevételem származik az általam jegyzett elektronikus aláírási szabadalomból valamint válásomat követően az erdőterületeket leszámítva minden ingatlanomat és ingóságomat értékesítettem, más tulajdonom nincsen.”

A Rogán által említett szabadalomról már írtunk, sok kacsaringó van benne, nagyon röviden: 2015-ben hárman adtak be szabadalmi kérelmet, a feltalálóként korábban nem ismert Rogán mellett Csík Balázs és Lengyel Csaba. A találmányuk egy digitális aláírásfajta és annak hitelesítése, ami mobil készülékeken produkál hiteles aláírást. Rogán Antal, Csík Balázs és Lengyel Csaba magánemberek az előbb említett találmányuk jogait eladták egy MobilSign kft. nevű cégnek. Korábban egy Profitrade 90 nevű számítástechnikai cég kicsivel több, mint negyedmilliárd forintos támogatást nyer el egy EU-pályázaton egy "MobileSign" fantázianevű termék kifejlesztésére, amiről annyit tudni, hogy mobil készülékeken produkálna hiteles aláírást, vagyis egyfajta mobil fizetési eszköz. A Magyar Telekom megvásárolta a Rogán-féle találmányt. Csakhogy nagy meglepetésre nem attól a MobilSign Kft.-től, akik megvették azt a feltalálóktól, hanem a Profitrade Kft-től. (A Profitrade ügyvezetője az a Csík Balázs, aki Rogán feltalálótársa. De állítja, hogy a Mobilesign fantázianevű rendszer, amire a cége valóban kapott közel 257 milliós uniós támogatást, nem azonos azzal a rendszerrel, amit Rogánnal együtt találtak fel.)

Mindenesetre Rogán az elmúlt 5 évben rendszeresen feltüntette, hogy mennyi „találmány hasznosítási díjat” fizet neki a MobilSign Kft.

• 2018-as vagyonnyilatkozat: 25 000 000 forint
• 2019-es: 42 647 059 forint
• 2020-as: 197 352 941 forint
• 2021-es: 157 800 000 forint
• 2022-es: 408 000 000

Harmadfeltalálóként Rogán eddig összesen már 830 millió forint jelentett a találmányból befolyó összegként. Ennek majdnem felét tavaly kapta.

Elég szép összeg, pláne úgy, hogy a feladó MobilSign Kft.-nek még 2020-ben összesen volt 446 milliós bevétele. Persze lehet, hogy tavaly nagyon megszaladt nekik, a céges mérlegek majd csak májusban derülnek ki.

Szóval, Rogán úgy bukott el majdnem 206 milliós megtakarítást, hogy a havi alapilletménye (miniszteri+képviselői) 3,2 millió forint, és kapott 408 millió forintos találmányi pénzt is. És semmilyen értékes vagyontárggyal nem gyarapodott a nyilatkozata szerint. Még azt a 18 millió forintot sem fizette vissza, amivel 2012 óta tartozik valakinek.

Eljött újra a pillanat, az átláthatóság színjáték, a vagyonnyilatkozatok éjszakája.

Mielőtt kiderül, ki mennyit tett félre, érdemes megnézni azt is, hogy mennyit keres ma egy parlamenti képviselő vagy egy kormánytag. Sok mindentől függ.

Az biztos, hogy a bérnövekedésük 2010 óta messze meghaladja az országos átlagot.

2013-ig nem volt nagy különbség a havi bruttó átlagkereset és a képviselői alapilletményt között. Ez persze már akkor is megtévesztő volt, a képviselők az alapilletményük mellett könnyedén feljebb tudnák tornázni a keresetüket mindenféle pótlékkal. Jár külön pénz a bizottsági tagságért, ha valaki frakcióvezető vagy frakcióvezető-helyettes, tagja a Házvezetésnek, jár lakhatási támogatás, benzinpénz, alkalmazott költségtérítés, és volt választókerületi pótlék is.

2014-ben aztán a választás után jött az első nagy emelés. Az alapilletmény háromszorosára nőtt, 231 900-ről 747 878-ra.

Négy évig marad a majdnem 750 ezres alap, majd 2018-ban ismét a választás után nyúltak a saját fizetésükhöz a kormánypárti képviselők. A Fidesz előbb tagadta, hogy ismét növelni akarja a képviselői béreket, majd pár hónappal később a megerősített kétharmad megszavazta az emelést.

Ezt akkor azzal indokolták, hogy „a kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett, az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum”. Megjegyezték akkor azt is, hogy a pedagógusok bérét 50 százalékkal emelték, és ugyanilyen arányban növelik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák és tűzoltók bérét, és az egészségügyi szakdolgozók béremelése is eléri 2019-ben átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már többek között a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a NAV dolgozói is.

„A parlamenti döntéshozók alapilletménye ezek után, a sorban utoljára emelkedik, 18,5 százalékkal” – közölte a Fidesz 2018-ban. Elhallgatva azt, hogy ezzel az emeléssel 2010-hez képest majdnem négyszeresére emelkedett a képviselők alapilletménye.2018-ban a képviselői alapilletményt hozzákötötték az éves átlagkeresethez. Míg 2013-ban az éves átlagkereset és a képviselők alappénze közel azonos volt, 2018-ra már háromszoros különbséggel rögzítették azt.

A KSH március elején adja ki az előző év átlagkeresetét. Amekkora volt a növekedés százalékban az előző évhez képest, annyival növelik a képviselők átlagkeresetét abban az évben. Vagyis a 2018-as nyári emelés után 2019 márciusban újra nőtt a képviselői alap.

Forintra lefordítva: 2020-ban az átlagbér 35 738-tal nőtt 2019-hez képest, a képviselői fizetésnél ez 107 214 forint pluszt jelentett.

Van garancia arra is, hogy ha netán nem nőne az éves átlagkereset, akkor sem csökkenne a képviselők jövedelme.

Hogy idén mennyit fognak keresni a képviselők, az majd márciusban dől el, amikor a KSH publikálja a 2021-es átlagkeresetet. Januártól októberig vannak meg egyelőre az adatok, egyelőre 8,5 százalékos az emelkedés.

Vagyis a jelek szerint 1,3 millió forint fölé nő majd a képviselők havi alappénze.

És ehhez jönnek a pluszok. Ha valaki tagja valamelyik parlamenti bizottságnak (ez lényegében alap), az alapilletménye 1,2-szerését kapja, frakcióvezetőként már a hatszorosát.

Emellett igényelhető még

• lakás- vagy szállodahasználat a tiszteletdíj 35 százalékáig, jelenleg 423 780 forint
• irodai elhelyezés az alap tiszteletdíj maximum 70 százalékáig, jelenleg 847 560 forint
  
• alkalmazotti költségtérítés, az alapdíj duplája a felső határ, jelenleg 2 421 600 forint
  
• mobiltelefon-szolgáltatás az alapdíj 5 százalékáig, ez most 60 540 forint. Készüléket az Országgyűlés hivatala biztosít
  

És kapnak még benzinpénzt is, a budapestiek 2 500 kilométerre, a fővárostól egyre távolodva ez 6 500 kilométerre mehet föl, de van egy kisbetűs rész, miszerint „egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetén az egyéni választókerületének nagyságától függően meghatározott mértékben emelkedik”.

Mennyit keresnek a kormánytagok?

Egy miniszteri átlagfizetés jelenleg 1 782 100 forint, 2018 nyarán ugrott fel 1,1 millióról. Ekkor Orbán Viktor két minisztert is kiemelt a többiek közül, akik sokkal jobban jártak: Süli János paksi bővítésért felelős miniszter és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fizetését is 5 millió forintra tolta fel Orbán áll a lista alján, bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres.

De Orbán és még hét miniszter (Semjén Zsolt, Varga Mihály, Gulyás Gergely, Nagy István, Rogán Antal, Süli János, Szijjártó Péter) is megkapja a parlamenti mandátumuk után a képviselői alapfizetést, 1 210 800 forintot.

A 2018-as emeléssel nőtt az államtitkári illetmény 997 ezer forintról 1,75 millió forintra. Az államtitkárok közül azok, akik parlamenti képviselők is, ennél kevesebbet kapnak a minisztériumból, de az együttes alapfizetésük 2,5 millió forint. A helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok 2018 előtt 748 ezer forintot kerestek, most már 1,3-1,65 millió forintos ez a polc.

Soha nem volt olyan magas a hétvégén regisztrált új koronavírusos fertőzöttek száma, mint most: 45 407 pozitív tesztet jelentett az operatív törzs. Az is látszik ugyanakkor, hogy a gyors felfutás után az emelkedés mértéke csökken. (88 százalék volt a növekedés egy hete, most 13,7 százalék a múlt hétfőhöz képest.)

A tesztek harmada volt pozitív, ez még mindig nagyon magas arány.

Jelenleg a nyugati megyékben nő a leginkább a fertőzöttek száma. Budapesten viszont, ahol először robbant be az omikron, már tetőzhetett az ötödik hullám. És Pest megyében is megállt a növekedés.

Az ötödik hullám markánsan látszik a kórházi adatokban. 3 903 koronavírusos beteg van kórházban, egy hete 2 921 volt. A növekedés nagy, de a kórházban kezelt covidos betegek száma egyelőre messze elmarad az előző hullámok csúcsától. Az igazolt fertőzöttek számához képest pedig jóval kisebb arányban vannak kórházban most, mint a korábbi hullámokban.

150 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteg van lélegeztetőgépen. Ezzel megállt a hetek óta tartó csökkenés.

A halálesetek számának 7 napos mozgóátlaga ismét emelkedik. A hétvégén 176 áldozata volt a járványnak (az előző hétvégén 122).

11 636-an kapták első oltást a hétvégén, 89 190-en harmadikat.

Első oltást eddig összesen 6 363 112-en, másodikat 6 101 699-en, harmadikat pedig 3 683 719-en kaptak.

Furcsa kijelenteni, de nem Rafael Nadal volt a döntő esélyese az Ausztrál Openen. A 35 éves játékos féléves kihagyás után tért vissza, ráadásul a felkészülését nehezítette, hogy már Ausztráliában elkapta a covidot. Ellenfele ráadásul a fantasztikus állóképességű Danyiil Medvegyev volt.

Az első szettet nagyon simán nyerte Medvegyev, a második már szorosabb volt, de 2-0-ra áll az orosz, 96 százalékra adták a győzelmi esélyeit.

A közönség támogatását élvező spanyol azonban elkezdte szívósan ledoglozni a hátrányát, megnyerte a harmadik játszmát, aztán a negyediket is. Mindkettejükön látszódott, hogy alaposan leharcolta őket a torna és a döntő, de az orosz több fontos pillanatban rontott.

A játékosok meglepően sokszor vették el a másik adogatását, az ötödik játszma végén még utoljára feltámadt az orosz, de Nadal végül behúzta a döntőt, 5 óra 20 perc után.

A meccs utáni nyilatkozatában a vereség ellenére elég vidám orosz elárulta, hogy meglepődött, hogy Nadal milyen jó állapotban volt, meg is kérdezte tőle, hogy nem fáradt-e el.

Ezzel Nadal a 21. Grand Slam-győzelmét aratta, a férfiaknál ez rekord. Mindegyik nagy tornát megnyerte legalább kétszer. Federernek 20 győzelme van, akárcsak Djokovicnak, aki az oltás hiánya miatt írta ki magát az ausztrál bajnokságból idén.

Nadal-Medvegyev: 2:6, 6:7 (5-7), 6:4, 6:4, 7:5

A jelek szerint még NER-ebb lesz a magyar bajnokság, mert most már tényleg úgy tűnik, hogy kiszáll a jelenlegi egyetlen külföldi tulajdonos, az Újpestet 10 éve megvásárló belga Roderick Duchatelet.

Legalábbis egy nagy lépést tettek ebbe az irányba, aláírták ugyanis a klub adásvételéről szóló szerződést Kovács Zoltánnal. Igen, ez az a Kovács Kokó Zoltán, aki játszott Újpesten, majd volt a klub sportigazgatója, akárcsak a Diósgyőré, a Siófoké és a Videotoné. Székesfehérvárról tavaly nyáron küldték el.

A klubért tavaly decemberben jelentkezett be a SGF Silu Global Fund Holding Zrt. két tulajdonosa. A céget májusban egy Örs vezér téri panelban jegyezték be. Ősszel már azzal kerültek be a sajtóba, hogy hiába nem volt komoly múltja és jelentős tőkéje, a kormány ezt a céget választotta ki pályázatatás nélkül, hogy megvehesse és kereskedelmi repülőtérré fejleszthesse a taszári korábbi katonai repteret. A tervük az, hogy a most igencsak lepukkant állapotban lévő légibázis egy Ázsiával kiépülő légihíd európai pillére legyen.

Már ehhez a tervhez is emlegették a sajtóban, hogy a projektbe a pénzt a közel 4,5 milliárd forintos törzstőkével megalakult FSG (Hungary) Holdings adhatja majd. A 24.hu cikke szerint ennek a cégnek a tulajdonosi szálai némi offshore-kitérővel a Fosunhoz, Kína egyik legnagyobb nem állami tulajdonú globális vállalatcsoportjához vezetnek.

A taszári repterre bejelentkező, és ehhez a kormány jóváhagyását is elnyerő magyar cég két tulajdonosa, Németh János és Cseke István decemberben közölte, hogy érdekli őket az Újpest FC. Egy fidesz országgyűlési képviselő, Móring József Attila valamilyen közvetítői szerepbe már előre jelezte, hogy olyan sok pletyka után most valóban összejöhet a belga tulajdonos kivásárlása. Közben Németh János és Cseke István kivált a cégből, érkezett Kovács Zoltán (46 százalékos tulajdonos lett) és még két másik, szintén kevéssé ismert üzletember, Császár László (46 százalék) és Oláh János (8 százalék).

Hogy honnan lenne pénzük az újpesti klub hírek szerint 7 milliárd forintos árát kifizetni, az nem világos. Császárnak két vállalkozása van, az egyik munkaerő kölcsönzéssel, a másik egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel foglalkozik, pár tízmilliós forgalomat bonyolítva. Oláh résztulajdonos egy jelentős bevételű, ám szerény nyereséget termelő cégben: három másik társával együtt birtokolja az Eurochrom Kft.-t, amely ipari műszereket és egyéb mérőeszközöket forgalmaz. 2019-ben 53 millió, tavaly 3 millió forint nyereséget termelt a cég - írja a napi.hu.

Itt jön a képbe ismét a kínai hátterű FSG (Hungary) Holdings Kft. Az emögött álló a Fosunnak vannak sportérdekeltségei, az övé az angliai Wolverhampton Wanderers és a svájci Grasshoppers.

Kovács Zoltán a szerződést aláírását bejelentve ugyanakkor azt mondta, hogy „több mint 10 év után kerül majd vissza magyar kézbe az egyik legpatinásabb hazai csapat”.

Duchatelet pedig a közleményben finoman jelezte, hogy azért „bizonyos fizetési határidők teljesülése” is szükséges ahhoz, hogy véglegessé váljon az adásvétel.

A honvédelmi minisztériumhoz valóban érkezett kérés amerikai csapatok ideiglenes telepítéséről - ismerte el az ATV kérdésére Szijjártó Péter.

Magát a megkeresést egyébként nem a magyar kormány hozta nyilvánosságra, arról a CNN számolt be szerdán. Az egyeztetések célja, hogy a NATO kelet-európai tagjai (Románia, Bulgária és Magyarország) fogadjanak egy nagyjából ezerfős amerikai katonai egységet, még mielőtt Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát.

Szijjártó nagyvonalúan eltekintett attól, hogy egy ilyen jelentőségű ügyről nem a magyar kormány, hanem a CNN adott információt, sőt, bele is szállt a hírcsatornába. Azt mondta, hogy „én ezen az ezres számon hökkentem meg, mert azt még senkitől nem hallottam. De hát tudjuk, hogy a fake news terjesztésben az ön által hivatkozott amerikai médium (a kérdés arról szólt, hogy meg tudja-e erősíteni a CNN értesülését - a szerk.) abszolút világbajnok, legalábbis jó esélyes erre a pozícióra. Tehát ezres számról szó sem volt, az amerikai kérést megkaptuk, a honvédelmi minisztérium pedig egyeztet ebben a kérdésben”.

Hogy akkor mekkora létszámról van szó, arról Szijjártó nem beszélt. A CNN értesülése vonatkozhatott egyébként arra is, hogy összesen ezer amerikai katona érkezne a három országba.

Az ATV megkérdezte Szijjártót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter követeléséről is, hogy a NATO vonja ki minden csapatát azokból a volt szocialista kelet-európai országokból, amely 1997 után csatlakozott a katonai szövetséghez. Ebbe a körbe potenciálisan beletartozik Magyarország is. (A kérés abszurditására Király kollégám már felhívta a figyelmet, hogy a „NATO minden alakulatába" ezeknek az országoknak a saját hadseregei is beletartoznak, tekintettel arra, hogy ezek az országok maguk is a NATO tagjai.)

Szijjártó viszont egyáltalán nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit szól jó barátja, az őt kitüntető Lavrov ötletéhez. A feszült NATO-orosz konfliktust pedig azzal intézte el, hogy higgadtságra, nyugodtságra, tárgyalásokra van szükség, no meg arra, hogy senki nem szítsa a feszültséget. (via hvg)

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartana hétfőn reggel a két nagy pedagógus szakszervezet. Ha a minisztériumon múlik, ez nem lesz.

A két nagy pedagógus szakszervezet péntek délután jelentette be, hogy a bíróság első fokon nekik adott igazat „a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk”.

Erre kontrázott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy közleménnyel, hogy biztos, hogy már nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk.

Mégpedig a fellebbezési idő miatt. Az elsőfokú bírósági végzés akkor lehetne gyorsan jogerős, ha egyik fél sem fellebbezne. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

Csakhogy a minisztérium jelezte, hogy a fellebbezési határidő 5 nap. Vagyis a jelek szerint a bíróságon ők egyáltalán nem jelentettek be, hogy lemondanak a fellebbezésről.

A közleményben ez szerepel: „A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”. Arról nem ejtettek szót, hogy akár azelőtt is jelezhetik, hogy nem fellebbeznek.

A minisztérium szerint a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből. Szerintük azért, mert bár már decemberben - a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan - bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek.

Ez a másik oldalról úgy néz ki, a PDSZ és a PSZ a sztrájkköveteléseikről hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal, kevés eredménnyel. Legutóbb hétfőn ültek tárgyalóasztalhoz, szerettek volna megállapodni a sztrájk feltételeiben, azonban ez nem sikerült. Ez a vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy végül szerda délután megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás.

Hogy mi lesz most? A szakszervezetek az elsőfokú döntés után bejelentették, hogy nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra biztatnak, hogy folytassák a szervezést, egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy működjenek együtt ebben a helyi sztrájkszervezőkkel.

A minisztérium viszont azt írja, hogy a sztrájktörvény alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla. Márpedig most egyik sincs.

Ezután a minisztérium a kormány nevében felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy „tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el”.

Majd hivatkoztak a koronavírus-járványra, „ami miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Kérjük a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát”.

Végül bedobták a kormány és a Fidesz állandó érvét:

„Álláspontunk szerint, a hétfőre tervezett sztrájk amellett, hogy jogszerűtlen, egyértelműen a baloldal választási kampányának része. A baloldali pártok a választás közeledtével már megint dróton rángatják a szakszervezeteket. Politikai akciókra és politikai szimbólumok viselésére buzdítják őket. Teszi ezt az a baloldal, amely kormányzása alatt több ezer pedagógust tett utcára, befagyasztotta a bérüket és még el is vett tőlük egy havi bért”.

Továbbra is magas az új fertőzöttek száma (17 869), meghaladja a múlt péntekit (15 957), bár a növekedés mértéke csökkenni látszik.

A kórházban lévők száma is növekszik, 3 463-an vannak most, múlt pénteken 2 674-en voltak.

Viszont a legsúlyosabb állapotban lévők száma továbbra is csökken, 145-en vannak lélegeztetőn.

Sajnos ennek a csökkenésnek az oka a lassan csökkenő, de továbbra is magas halálozás lehet, 78 újabb áldozatot jelentettek ma.

Az összesen teszten belül a pozitívak aránya 36 százalék. Ez csökkenő, de továbbra is magas arány.

4 050-en kaptak első oltást (összesen 6 351 476-an), 20 959-en harmdikat (összesen 3 594 529-en).

Olyan sok minden derült már ki az előzetes letartóztatásban lévő Schadl Györgyről az 1 700 oldalas nyomozati iratok alapján: a gyanú szerint a minisztérium bejáratánál fizetett le államtitkárt, sok százmilliós sápot húzott le végrehajtókról, intézett egyetemi vizsgákat, bírót akart kirúgatni, kék villogóval királykodott a buszsávban.

Meglep-e bárkit, hogy nem szabályosan építkezett Siófokon, a probléma megoldását pedig félmillió forintos korrupcióban látta?

Márpedig ez is kiderült lehallgatott telefonbeszélgetéseiből.

A nyomozati iratok szerint Schadl 2020 nyarán vett meg egy 344 négyzetméteres, kivett művelési ágú, hétvégi ház, udvar megnevezésű belterületi ingatlant. Felesben: a teljes ár 90,5 millió forint volt.

A Google Mapsen egy 2021. májusi felvétel van a házról, azon az látszik, hogy éppen építkeznek. Ez az az időpont, amikor Schadl félmillió forinttal igyekezett elsikálni, hogy a ház átépítésénél több szabályra sem volt tekintettel.

A nyomozati iratok szerint a probléma az volt, hogy a fedett terasz miatt az ingatlan beépítése már jelentősen meghaladta az engedélyezett mértéket, és a kerítése is szabálytalan volt. De Schadl egyik kollégája beajánlott egy építésügyi szakintézőt a Somogy Megyei Kormányhivatalból, aki tud segíteni az ügy elrendezésében.

A Schadlnak dolgozó építési vállalkozó találkozott is a szakügyintézővel, és meg is találták a megoldást. Nyújtsák be a használatba vételi engedélyt, amit az ügyintéző elfogad, és „mivel sok munkájuk van, annak a valóságtartalmát utólagosan nem is fogják ellenőrizni”.

A nyomozati iratok szerint megfelelő szögből készített fotókkal lehet megoldani, hogy ne kelljen betartani a szabályokat.

A nyomozati iratokban feltételes módban írnak arról, hogy megtörtént-e valóban a korrupció.

Megkerestük a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy tudnak-e az ügyről és milyen lépéseket tettek. Azt válaszolták, hogy az ügyben belső vizsgálat folyik.

„A kormányhivatal az építésügyi eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapította, emiatt az érintett ügyintéző kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntette.”

A siófoki ingatant – a Schadlt érintő vagyonelkobzásban – november végén zár alá vette az ügyészség.

Az őszről elmaradt Puskás Akadémia-Ferencváros pótlásával indul a magyar futballtavasz. A Fradi első, a Felcsút harmadik. Egyik sem meglepő, az FTC zsinórban háromszor nyert bajnokságot, a Felcsút tavalyelőtt harmadik, tavaly már második volt. Meg is kérdezte a Nemzeti Sport Hornyák Zsoltot, a Puskás Akadémia vezetőedzőjét, hogy

Lehet-e bajnokcsapat a Puskás Akadémia?

„Nagyon óvatosan kezelem a témát. Klubon belül nem került még szóba az aranyérem megszerzése, de nem lenne ellenemre, ha sikerülne... Ehhez azonban stabil háttér kell, s a bajnokság első fordulójától az utolsóig versenyképesnek kell lennünk. Bár tudunk eredményesen játszani, a Ferencváros és a Fehérvár ellen is jó meccseket vívunk, olykor szerényebb képességű csapatok ellen veszítünk értékes pontokat. Ha európai szinten helyt akarunk állni, nem elég fél év a további építkezésre, rengeteg munka vár még ránk.

Örülnék, ha a jövőben állandó bajnokaspiránsként emlegetnének minket, de nem ezzel a céllal vágtunk neki ennek az idénynek sem, hanem azzal, hogy nemzetközi kupaindulásra jogosító helyen végezzünk, amellett, hogy fiatal akadémistákat építünk be.”

A Hornyák által emlegetett stabil háttér azért eléggé meg van már, sokat is tettünk bele mindannyian: eddig összesen 80 milliárd forint ment a felcsúti focira, utánpótlásra, profi csapatra összesen. Az NBI-es klub költégvetése már régen dobogós.

A Felcsút nyáron már másodszor indulhatott nemzetközi kupában, 5-0-s összesítéssel verte ki őket a lett Riga Futball Iskola nevű csapat.

Amikor megkérdeztük Orbán Viktort, hogy miért nem jött be a legendás jóslata, miszerint mostanra már bőven elözönlik a magyar akadémiákról kikerülő játékosok a topbajnokságokat, azt mondta: „lassabban haladunk”, illetve „a fejlődésnek nem pénzügyi, hanem minőségi korlátai vannak”.

A 106 egyéni választókerületből 26-ban indít új jelöltet a Fidesz az április 3-i választáson.

Ebben vannak olyan kényszerek, mint a büntetőeljárás alatt álló Simonka György-Boldog István-Völner Pál hármas leléptetése. Simonka helyett Erdős Norbert, az agrárminisztérium államtitkára indul, Boldog István eddigi körzetében Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere száll versenybe, Völner helyére pedig az utolsó pillanatban Erős Gábor esztergomi alpolgármestere ugrik be.

Több magas rangú politikust is kimentett Orbán az egyéni indulás alól olyan helyeken, ahol 2018-ban nyertek ugyan a megosztott ellenzék ellen, de a közös jelöltekkel szemben már egyáltalán nem biztos a győzelmük. Ilyen Gulyás Gergely (Budapest 3-as választókerületben 42,71 százalékkal nyert 4 éve), Varga Mihály (Budapest 4-es vk., 41,82 százalék) vagy Kocsis Máté (Budapest 6., 4051, százalék). A miniszterek közül indul ugyanakkor egyéniben Süli János és Nagy István is, mindkettő olyan körzetben, amit a 2018-as eredményeik alapján jó eséllyel újra megnyernek.

Az elhunyt Koncz Ferenc helyett a lánya, Zsófia indul, aki az időközin már nyert mandátumot Borsod 6. választókerületében.

10 olyan képviselő van, akik mandátumot nyertek 4 éve, de most nem indulnak: Becsó Károly (testvére, Zsolt betegsége miatt indult Nógrád 1-esben, a fivér felgyógyult, ismét őt indítja a Fidesz), B. Nagy László (helyette az a Mihálffy Béla indul, akihez a kampányát berúgva beugrott disznót vágni Orbán), Csenger-Zalán Zsolt (Menzcer Tamás külügyi államtitkár indul helyette), Fenyvesi Zoltán (Navracsics Tibor lesz a jelölt most), Galambos Dénes (Mészáros Lajos), Hadházy Sándor (Vitályos Eszter), Hubay György (Kiss János), Manninger Jenő (Nagy Bálint, Keszthely polgármestere), Nyitrai Zsolt (Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője) és Zombor Gábor (Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere indul helyette).

És több olyan jelölt is van, akik bőven 50 százalék alatt teljesítettek 2018-ban, de újra kapnak lehetőséget most is. Közül így is sokan mandátumot nyertek négy éve, így Bóna Zoltán, Dunai Mónika, Csöbör Katalin, Simicskó István, Szatmáry Kristóf, Kállai Mária, Hoppál Péter és Tuzson Bence. Akkor még megosztott ellenzékkel szemben, most lesz közös jelölt ellenük.

Viszont van több olyan jelölt, akik már 2018-ban is elbuktak, de Orbán újra esélyt ad nekik. Közülük Harrach Tamás az esélytelenek teljes nyugalmával száll harcba ismét a XIII. kerületet is magába foglaló Budapest 7-es választókerületben. Németh Szilárd kétszer is elbukott már Szabó Szabolcs ellen, most mégis újra őt indítja Orbán. Földesi Gyula a Budapest 16-osban indulhat újra, Németh Zsolt a Budapest 18-asban, Bartók Csaba Szegeden. A vesztesek közül nem indul újra például Hollik István vagy Zsigmond Barna Pál.

Két fővárosi választókerületben is azzal próbálkozik Orbán, hogy a 2019-ben a polgármesteri székét elveszített jelöltet indít: Óbudán Bús Balázst, Újpesten Wintermantel Zsoltot.

Napról napra dönt rekordot az új fertőzöttek száma, most először fordult elő, hogy több mint 20 ezer (20 174) új koronavírusost regisztráltak egyetlen nap alatt.

Ami egészen döbbenetes adat: az elvégzett tesztek 76,5 százaléka lett pozitív. Vagyis nagyon kevés tesztet végeznek hivatalosan (26 378 vizsgálatból 20 174 volt pozitív).

A kórházban lévő koronavírus betegek száma tovább emelkedett, igaz csak 30-cal, 3 145 feküdtek kórházban tegnap.

A lélegeztetőgépen lévők száma tovább csökkent, 164-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

69 újabb áldozatot jelentettek. A halálesetek száma csökkenő trendet mutat. Összesen 41 087 áldozata van eddig a járványnak.

Brüsszelből jelentkezett be a kormány közösségi médiás celebvárkapitánya, Varga Judit. Nem, nem a Völner-ügyre reagált, hanem megosztotta azt a jó hírt, hogy maradt még jó dolog az omladozó, végnapjait élő birodalmi központban: a sült krumpli. Aztán igyekezett felpörgetni a reakciókat egy szavazással, három lehetséges választ megjelölve.

A csavar, ami ezután jött, rögtön megvillantja, miért is tart egy nyolcfős kommunikációs csapatot a miniszter:

A nemzeti konzultáció lezárult.

A járványadatokat követők már régóta tudják, hogy keddenként a legalacsonyabb az új fertőzöttek száma, a hétvégi kevesebb teszt eredménye ekkor jelenik meg a statisztikákban.

Ehhez képest már ma is 9 717 új fertőzöttet jelentettek (múlt kedden 6 851-et regisztráltak), ez a legmagasabb keddi adat a járvány történetében.

Ráadásul nagyon magas, 54 százalék az elvégzett teszteken belül a pozitívak aránya, vagyis ennél egészen biztosan sokkal több az új fertőzött. (Mindössze 18 027 tesztet végeztek.)

Az ötödik hullám nemcsak az új fertőzöttek számának emelkedésében látszik, hanem a kórházban kezelteknél is. 3 115-en koronavírusos beteg van kórházban, múlt pénteken 2 674-et jelentettek.

A lélegeztetőgépen lévők száma stagnál (177) tegnaphoz képest, de egyébként csökkenő a trend.

74 újabb áldozata van a járványnak. Ez alacsonyabb szám, mint egy hete. Összesen 41 018 halálesetet jelentettek eddig.

• A nyomozati iratok alapján Schadl Györgynek van egy nagypályás profilja, államtitkárnak ad kenőpénzt a minisztérium bejáratánál, egyetemi vizsgákat intéz el könnyedén politikusokhoz közel álló embereknek, és pofátlan sápot húz le végrehajtókról.
• De van egy kispályás énje is, ami például ragaszkodik ahhoz, hogy neki legyen kék villogója, amivel a buszsávban is közlekedhet, amikor pedig ezt elveszik tőle, minden követ megmozgat, hogy visszaszerezze
• Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez az ötödik nagy anyagunk. Az az ügyről szóló összes anyagot itt lehet követni.
• Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket Schadl helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhasson.

Nem volt jó napja Schadl Györgynek 2021. május 12-én. Reggel 9 óra körül ugyanis a Villányi úton megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért van az autóján egy kék villogó. Ekkor a hívásait már lehallgatták, így rögzítették azt a beszélgetést is, amiben Schadl elpanaszolja a magán-mentőszolgálatot irányító ismerősének, hogy „egy jó képességű rendőr megállította, és baszakodik”.

Schadl - akinél egyébként semmilyen irat nem volt - nem értette, hogy mi a rendőr baja, ezért át is adta a telefont neki, hogy tisztázzák a problémát a magán-mentőszolgálat ügyvezetőjével.

Hogy mi volt a gond, azt a nyomozati iratokban így foglalták össze:

A telefonhívásnak csak az összefoglalója került be a rendőrségi iratokba, de ebből és az ezt követő számos beszélgetésből is elég egyértelműen kiderül, hogy Schadl annyira felmérgelte magát, mint egyetlen másik ügyben sem a lehallgatás idején.

Az autó egy Skoda Suberb volt. Schadl cége vette, de átadták üzemeltetésre a Schadl ismerőse által vezetett magán-mentőszolgálatnak, pontosabban egy közhasznú nonprofit Kft-nek. A mentőszolgálatnak volt saját járműve, a Skoda papíron annak volt a tartaléka. Így került rá kék villogó, praktikusan pedig Schadl használta.

Schadl az ellenőrzés után villámgyorsan lebonyolított több telefont, és eleinte úgy tűnt, hogy minden rendben. Szerinte a rendőr csak a mentőszolgálat matricáját hiányolta a kocsiról, de Schadl szerint „rábaszott, mert a csomagtartóban ott van”, fel is ragasztotta gyorsan, „majd a legközelebbi pirosnál leszedem a picsába”, aztán elújságolta, hogy bár szabálysértési eljárást indított volna ellene a rendőr, azt a felragasztott matrica miatt vissza is vonta.

De Schadl tévedett. Hat nappal később a magán-mentőszolgálat kapott egy határozatot a rendőrségtől, ami arról szól, hogy nem használhatják a kék villogót. A mentőszolgálat ügyvezetője pedig azonnal hívta is Schadlt a rossz hírrel. A reakció egyrészről klasszikus, Schadl kiakadt, hogy hogyan merészelték megállítani és azonnal jelzi, hogy akkor ő majd odatelefonál a rendőrségre.

Kiderül az is, hogy azért kell annyira a villogó, hogy lehessen használni a buszsávot. Azt megbeszélik a mentőszolgálat ügyvezetőjével, hogy a „kéket” most a biztonság kedvéért nem fogja használni Schadl, ahogy hanyagolja a tilosban parkolást is, de a buszsávozás azért mehet.

Az orvos ekkor bedobja az ötletet, hogy csináljanak egy céget. Hogy ez miért lenne remek megoldás, arról mindjárt, de nézzük addig a hagyományos elintézési útvonalat.

Az érezhetően bepörgött Schadl másnap hívja a mentősök ügyvezetőjét, „valami jó hírről érdeklődik”, de az orvosnak „a rendőrségtől nem sok jó híre van. Tartják az ebet a karóhoz”. (Hogy ezt az orvos mondta-e így, vagy a lehallgatást összefoglaló rendőr, azt nem tudjuk.)

Schadl közúti ellenőrzése miatt ráadásul átnézték a mentős cég és az önkormányzat szerződését, és kiderült, hogy tartalék autókról egyáltalán nincs benne szó, a rendőrök még azt is ellenőrizték személyesen, hogy milyen autót használnak valóban mentőautóként (egy Suzukit és nem a Schadl által vezetett Skodát). Aztán megint szóba kerül, hogy mi legyen a buszsávozással? „Óvatosan” - javasolja az orvos, de legfeljebb elsikálják.

Schadl biztos, ami biztos, egy ismerősét is ráugrasztja az ügyre, elküldve neki az ügyben eljáró rendőr alezredes nevét. A megkeresett embernek egyébként nagyon ismerős a rendőr alezredes neve, szerinte vagy tanítványa vagy kollégája volt. Megígéri, hogy bemegy másnap reggel a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, „körbeszagolja ezt az egész történetet”.

Schadl az ügyet röviden összefoglalva azt mondja, hogy a cégének van két autója, amit a magán-mentőszolgálat üzemeltet orvosi autóként. „Van két kocsi, ami egy cég nevén van, és megkülönböztető jelzés van rajtuk, és nem hosszabbították meg az engedélyt a megkülönböztető jelzésre”.

„A gondom a következő: Hogy most nem hivatalosan mondom neked, nyilván az egyikkel én járok”.

De gyorsan hozzáteszi, hogy a rendőr alezredesnek „értelemszerűen ugye azt neki nem lehet mondani, hogy én járok vele”. A megkeresett ismerős a jegyzőkönyv szerint érti ezt, megígéri, hogy „rálép a gázra és megoldja az ügyet”.

A következő napokban erről futnak még jó pár kört, mert Schadl azt szeretné, ha újra megkapnák az engedélyt a kék villogó használatára. Az ismerős több kapcsolatát is megmozgatja, fellebbezést javasol, mert azt az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja majd el, ott lehet, hogy tud intézni valamit.

Miután az ismerőse biztosat nem tud ígérni, Schadl inkább a B tervet veszi elő, amit a mentőszolgálat ügyvezetője dobott be. Ezt már csak azért is támogatja az orvos, mert attól fél, hogy ha az Országos Rendőr-főkapitányságon visszadobják a fellebbezésüket, akkor veszélybe kerülhet a rendezvénybiztosításos engedélyük is, amivel egyébként elég komoly terveik vannak, abban sok pénzt látnak.

És hogy miért jó, ha vesznek egy céget? Mert hagyni lehet a mostani feljelentést, átpakolják az új cégbe az autókat, és úgy kérnek majd új engedélyt a megkülönböztető jelzésekre. De hiába kaszál Schadl 100 milliókat az egyik oldalon, azért spórol, ahol csak lehet. Itt 400 ezer forintot nem enged elveszni.

Ezt a nyomozati iratokban ezt így foglalják össze:

Schadl közben szabálysértési bírságot kapott, erről azt mondta a telefonban a feleségének, hogy kiderült, hogy „az engedély már le volt járva, és fent volt a kupak”. És egy főrendőrtől megtudta azt is, hogy miért futott bele az ellenőrzésbe. Röviden egy barom miatt, aki pont akkor használta a Belügyminisztérium előtt a privát villogóját, amikor az épületben eligazítás volt.

A cégvásárlás halad, de módosítanak a terven. Mégsem közösen vesznek céget az orvossal, mert valamiért nem lenne jó, ha Schadl benne lenne.

A cégiratokból az látszik, hogy az érintett orvos felesége - akivel a rögzített megbeszélesek alapján számoltak a cégvásárlásnál - éppen ebben az időben vett egy nem különösebben vonzó, az előző három évben egyetlen fillér bevételt sem felmutató céget. Ennek ügyvezetője az orvos lett, és átnevezték a céget a magán mentőszolgálat nevéhez hasonlóra.

Természetesen kerestük az iratokban szereplő orvost, elmondtuk neki rövien, hogy milyen ügyben, de nem akart nyilatkozni.

Van egy kifejezetten érdekes szála az orvos és Schadl kapcsolatának, ami azért túlmutat egy kispályás villogóhasználaton. A sok beszélgetésük egyikében a cégvásárlás után áttérnek egy körvonalazódó nagyobb üzletre, amiről egy bizonyos Ádámmal egyeztetnek, de szóba kerül a beszélgetésben Tóni és Barbara is. Erről ez áll a lehallgatási jegyzőkönyvben:

Sorozatunk korábbi részében többször felbukkant Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének a neve, akinek egyetemi vizsgákat intézett Schadl, de Nagy a cégén keresztül tavaly októberben megvette a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát is. Hogy a fent idézett beszélgetésben róla ejtenek-e szót vagy sem, amikor Ádámot emlegetnek, arról a jegyzőkönyvekben nincs megerősítő vagy cáfoló rész. Szóba kerül a beszélgetésben Tóni és Barbara is. Rogán Antal feleségét Barbarának hívják, ugyanakkor a jegyzőkönyvben semmi sem utal arra, hogy róluk lenne szó.

Az ügy, amiről Ádámmal kell egyeztetni, még egyszer előkerül, július 5-én:

A nagy üzlet nyélbeütéséről a későbbi jegyzőkönyvekben már nem találhatóak részletek.

És hogy sikerült-e villogót szereznie Schadlnek? Minden jel szerint a kitartása sikerrel járt, mert amikor a rendőrök elkapták a ferihegyi reptéren november 5-én, nemcsak sok pénzt és diplomáciai útlevelet találtak nála és a feleségénél - ami valódi volt, azért kapta a külügytől, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson (!) és azóta visszavontak -, hanem az autóján volt egy kék lámpa:

Amikor az ügyész rákérdezett a kék lámpára, Schadl ezt válaszolta:

Címlapkép: Kiss Bence

A kormány január 13-án bejelentette, hogy bárki kaphat negyedik oltást, aki kér. A politikai döntés mögött ugyanakkor nem volt egységes szakmai álláspont.

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) szakértői - 11-en, név szerint a cikk végén - ezért úgy döntöttek, hogy megosztják széles körben egyeztetett véleményüket, hogy szükség van-e most a negyedik oltásra jelenleg. Szerintük

„a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.

Ha általánosan nem is, bizonyos csoportok számára azért indokoltnak tartják a negyedik oltást. Ezek a következők

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek)
2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak
3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak;

Szakmai indoklásuk szerint Magyarország 9,7 milliós teljes lakosságából, illetve az elvileg oltható kb. 9 millióból a legalább 1 oltást kapott személyek száma 6,3 millió fő, a 3-szor oltottak száma 3,5 millió fő jelenleg. Magyarországon európai összehasonlításban magas maradt az oltatlanok, illetve csak egy oltással oltottak aránya. Az oltás szélesebb körű felvételét hiteles szakmai tájékoztatásra épülően kell megvalósítani. Ahogy várható volt, az omikron variáns rohamosan terjed Magyarországon is. Az egyre több fertőzött az alapellátási rendszert minden korábbit meghaladó terhelésnek teszi ki, és a kórházi esetszámok növekedése is várható a nemzetközi tapasztalatok alapján.

Ebben a helyzetben elsődleges feladat az első, illetve második oltás minél több ember részéről való felvétele, valamint a harmadik., úgynevezett booster oltás biztosítása, mert számos nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy az idővel csökkenő védettség megerősítésére szükség van. Ezzel jelentősen csökkenthető a kórházba kerülés, illetve a halálozás veszélye.

Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően.

A 4. oltás azonnali, általános bevezetése a következő veszélyekkel jár:

• a szűkös erőforrások (pl. oltóközpont, háziorvosok) túlterhelése,
• az oltatlanok körében az oltás hatékonyságára vonatkozó bizalomvesztés felerősítése,
• és egyéb fontos járványügyi védekezési intézkedésekről való figyelemelterelés.

A negyedik oltásra szerint akkor lesz szükség, ha újabb antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy a járvány jellemzői jelentősen megváltoznak.

További érveik:

1. az oltás alapvető célja a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedés, kórházba kerülések, esetleges halálozások számának és arányának csökkentése, a társadalom és a gazdaság működőképességének megtartása. Ezt hatást a jelen szakmai tudásunk mellett a friss, teljes (3. oltást is tartalmazó) oltási sor eléri, nagymértékben csökkenti a súlyos következmények kialakulását;
2. igaz, hogy a jelenleg terjedő omikron variáns igen erősen fertőző, mégis a booster, emlékeztető (3. oltás) sikeres védekezést jelent az omikron okozta súlyos szövődmények kialakulásával szemben;
3. a negyedik oltással kapcsolatban nincs elégséges szakmai tapasztalat, de az első izraeli adatok nem mutatnak extra védettséget az omikronnal szemben ;

A járványügyi intézkedések, melyek jelenleg magasabb társadalmi hasznosságúak, mint az általános negyedik oltás:

• megfelelően viselt FFP2 maszk használatának előírása tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt terekben;
• FFP2 maszk térítésmentes biztosítása a szociálisan rászorulóknak;
• Zárt terű, nyilvános rendezvények résztvevő számának szigorú megszorítása (pl. többezres csarnokokban a befogadóképesség 25%-a.;
• Legalább heti egy, indokoltság szerint több, lehetőleg nyál mintavételes gyorsteszt térítésmentes biztosítása minden TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár számára;
• oltópontok átszervezése (betegirányítói, adminisztratív, szakdolgozói, illetve orvosi munkamegosztás racionalizálása);
• iskolai hibrid oktatás megteremtése egyidejűleg iskolában tartózkodó tanulók számának tudatos csökkentésével, a helyi megbetegedési arányokhoz igazodóan;
• COVID EU certificate - Nemzetközi oltási igazolvány használatára, ellenőrzési rendszerére való teljes áttérés, a hitelét vesztett nemzeti védettségi igazolvány felszámolása;
• a karantén rendelkezések újraszabályozása.

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalás aláírói: Balkányi László, Cserni István, Duda Ernő, Falus András, Falus Ferenc, Kósa István, Pusztai Erzsébet, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs, Török Zsolt, Vitrai József

„Az előzetes vizsgálatok szerint a sürgősségi osztály detoxikáló helyiségében lévő dohányzó beteg okozhatta a tüzet a Szent Imre kórházban” - válaszolta a kórház az ATV Híradójának a kérdésére. A beteg az életét vesztette a tűzben.

Reggel keletkezett tűz a XI. kerületi kórház egyik többszintes épületének földszintjén. Délelőtt kiderült, hogy egy fiatal nő elhunyt a kórháztűzben. Ezek szerint ő maga okozta a tüzet.

A keletkezett károk, így a falakat borító korom miatt a sürgősségi osztály átmenetileg nem fogad pácienseket. Az osztályon lévő 4 beteget más egészségügyi intézményekbe szállították át. Kásler Miklós miniszter a helyszínen azt mondta, hogy „a legfontosabb feladat a betegek biztonságba helyezése után a budapesti sürgősségi ellátás újraszervezése és a rekonstrukció azonnali elindítása”.

Koncertet tartott a Papp László Arénában Kovács Ákos, ha máshonnan nem, Orbán Viktor Facebook-oldaláról sokan értesülhettek az eseményről.

A koncert után a Blikk interjút készített a zenésszel, amiben Ákos a járványügyi korlátozásokról azt mondta, hogy a zenészek szeretnénk visszakapni a régi normális életüket, „noha nem tudom, hogy a világ urai ezt szeretnék-e”.

Rákérdeztek arra is, mennyire viselte meg, amikor átesett a koronavírus-fertőzésen. Ákos azzal kezdte, hogy nagyon megszenvedte a betegséget, nem szeretne panaszkodni, de nincs még tökéletes állapotban, a családja többi tagja sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a fertőzést.

Aztán azzal folytatta, hogy „nagyon érdekes volt látni, amikor a zenésztársak pozitív tesztet produkáltak, az egyik oltott volt, a másik nem volt oltott. Igazából nem nagyon válogat ez a gyönyörű kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruska”.

Majd kitekintett a világra: „Én nem tudom, hogy mit hoz a jövő, mindenesetre azt gondolom, hogy ha a józan ész nagyon hamar nem kerekedik felül a világon vagy mi normálisabb, visszafogottabb, józanabb emberek nem hallatjuk a szavunkat és nem állunk ki magunkért és nem teszünk valamit, akkor nagyon nagy gáz lesz. Mert ez most már nem játék. Ha Ausztriára nézek, Ausztráliára nézek, az Egyesült Államokra nézek, csupa rossz példát látok magam előtt. Tehát aggódom magunkért, aggódom a hazánkért, aggódom a hazánkban élő minden emberét, nyilván a családomért, aggódom a világért. Nyilván ez nem úgy néz ki, hogy ülök otthon és embriópózba pöngörödve aggódom, hanem hát szeretném a szavamat hallatni. A dalaimban minden benne van, amit erről gondolok, nem is kell a sorok között olvasni, ha valaki meg akarja érteni, hogy miről van itt szó”.

Felborult hajója kabinjában találták meg az Azori-szigetek közelében Jean-Jacques Savin holttestét. Az egykori katonai ejtőernyős január elsején indult el a dél-portugáliai Sagresből, hogy átevezze az Atlanti-óceánt. 75 évesen ki akarta nevetni a kort, a születésnapját már a vízen ünnepelte pezsgővel és libamájjal.

Csütörtökön és péntek hajnalban vészjelzéseket adott le, mentőcsapatok indultak a keresésére. Pénteken találták meg a hajót. A búvár a kabinban fedezte fel Savin élettelen testét.

Savin 2019-ben négy hónapon keresztül hánykolódva, egy speciális hordóban kelt át az óceánon. (Guardian)

Közleményt adott ki az Országos Bírósági Hivatal a pénteken megjelent „A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító!” című cikkünk „kapcsán a sajtóban megjelent állításokkal kapcsolatban”.

A „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irataiból derült ki, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke nemcsak egyetemi vizsgákat intéz politikusokhoz közelálló embereknek, vagy személyesen ad át 3 millió forintot a minisztérium bejáratánál Völner Pál államtitkárnak, hanem

• ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
• Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.

Schadl 2021 júniusában lendült támadásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája ellen. A végrehajtók vezetőjét ekkor már lehallgatták, ezért a nyomozati anyagban több ponton is előjön, hogyan próbálta meg közbenjárni az igazságszolgáltatás vezetőinél.

A bíró ügyében Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki 2019 végén Handó Tündét váltotta. Senyei miután meghallgatta Schadl, találkozót szervezett neki Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökével (a bírót foglalkoztató PKKB a FT alá tartozik).

A lehallgatást végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) így foglalta össze a történteket egy júliusi előterjesztésben, amikor engedélyt kértek, hogy folytathassák Schadl lehallgatását:

Már a cikk megjelenése előtt is megkerestük Senyei Györgyöt, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozati anyag tartalma megfelel a valóságnak, akkor mivel magyarázható, hogy az OBH elnökeként egy bíró elmozdításával, ellehetetlenítésével kapcsolatos megkeresést nem utasított el azonnal.

Az elnöki kabineten keresztül Senyei akkor az alábbi nyilatkozatot küldte el nekünk:

„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”

A szombaton megjelent közleményben az OBH ennél már konkrétabb volt. Elismerték, hogy Schadl megkereste a hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, és kifogást emelt „egy pesti központi kerületi bírósági csoportvezető eljárásával” kapcsolatban. És elismerték azt is, hogy az OBH elnöke összekötötte Schadlt és a Fővárosi Törvényszék elnökét, Tatár-Kis Pétert.

„A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar – mint országos hatáskörű szerv – elnöke 2021. év első felében megkereste az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy egy pesti központi kerületi bírósági csoportvezető eljárásával kapcsolatos kifogást jelezzen. Figyelemmel arra, hogy az MBVK elnöke által előadottak kivizsgálása a Fővárosi Törvényszék elnökének hatásköre, az OBH elnöke felhívta az MBVK elnökének figyelmét arra, hogy az ezzel kapcsolatos panasz a Fővárosi Törvényszék elnökénél terjeszthető elő és erre tekintettel a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosította”.

A jegyzőkönyvekben szerepelő állításról, miszerint Schadl megpróbálta kirúgatni a bírót, a közlemény azt írja: „valótlan a sajtóban megjelent valamennyi olyan állítás, amely arra utal, hogy az MBVK elnöke az OBH elnöke irányába egy bíró »kirúgásának« igényét fogalmazta volna meg”.

Azt írják még, hogy Schadl panaszát a Fővárosi Törvényszék elnöke kivizsgálta, de hogy mire jutottak, arról csak az ügyben érintett személyeknek adható bővebb felvilágosítás. És azzal zárul a közlemény, hogy „az OBH elnöke a szükséges jogi és igazgatási lépésekről intézkedik”.

A szerdai rekordot megdöntve ma annyi (15 526) új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, amennyit egyetlen nap alatt korábban soha. Miután már a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint is 10 új betegből 9-et az omikron variáns fertő meg, most még egészen biztosan tovább fog emelkedni a fertőzöttek száma.

És ez még messze lehet a valóságtól. Egyrészt sok embert nem tesztelnek hivatalosan. A tesztkapacitás pedig nagyok szűkös. Jelenleg az összes vizsgálat 38 százaléka pozitív.

Amire figyelni kell majd, az a kórházban lévők száma, de leginkább a lélegeztetőgépen lévőké, illetve az áldozatoké. Elvileg az omikron nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint a delta, de miután sokkal fertőzőképesebb, a nagyszámú fertőzött közül is sokan kerülhetnek kórházba.

A kórházban lévők száma a héten kis kilengésekkel stagnál, most 2 673.

A lélegeztetőn lévők száma folyamatosan csökken (202-en vannak súlyos állapotban).

Az áldozatok száma a héten emelkedni kezdett az előző héthez képest, ma volt először olyan, hogy minimálisan, de kevesebb halálesetet jelentettek, mint egy hete.

2 238-an kaptak első oltást tegnap.

6 890-en harmadikat.

Több nagyon rossz adatok közöltek a mai napi jelentésben a járványról.

Ahogy az várható volt, az omikron miatt itthon is meredeken emelkedik az új fertőzöttek száma.

14 890 új fertőzöttet jelentettek, ez eddig a legmagasabb napi adat a járvány történetében. (Novemberi volt az eddigi rekord, akkor 12 637 új esetet jelentettek.)

Ami igazán probléma, hogy a magyar tesztkapacitások nem tudják követni az omikron terjedését.

Ezt bizonyítja, hogy az összes vizsgálaton belül majdnem 58 százalék a pozitívak aránya. (A WHO ajánlása szerint 5 százaléknál lehet mondani, hogy kontroll alatt van a vírus.)

Ez az 58 százalék azt jelenti, hogy sokkal több a koronavírus fertőzött Magyarországon, mint amennyi a hivatalos jelentésben szerepel, csak nem végeznek annyi vizsgálatot, hogy legalább megközelítően tudni lehessen, mennyien kapták el a vírust.

Továbbra is emelkedik a halálesetek száma. Tegnap 85 koronavírus-fertőzött hunyt el. Ezen a héten mindhárom nap több áldozatot jelentettek, mint az előző héten. Ezen a három napon 48 százalékkal több koronavírus-fertőzött hunyt el, mint egy héttel korábban.

Egy kedvező adat van: a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma nem emelkedett (2 689 volt a tegnapi jelentésben, a maiban 2 645). A lélegeztetőgépen lévők száma sem nőtt a statisztikába, de ezt befolyásolhatja a gyógyulás mellett a halálozások száma is. Ami mint látjuk, magas.

Több csapat is kritikával illette a szlovák-magyar közös rendezésű kézilabda Európa-bajnokságon a Magyarországon tapasztalt laza járványügyi intézkedéseket.

Szijjártó Péter úgy érezte, hogy ebbe a vitába neki muszáj beszállnia, Facebookra posztolt egy képet, amiben azt írja: „pont azok jajgatnak most a csarnokot megtöltő magyar emberek láttán, akik a foci EB idején megtelt Puskáson háborogtak”.

Mindezt úgy, hogy az Európa-bajnokság házirendjét nem sikerült betartania. Ebben ugyanis ez áll:

„Az épületbe belépni és ott tartózkodni kizárólag az orrot és szájat egyaránt eltakaró FFP2 maszkban lehet. Ez alól kivételt képeznek az étkezésre és italfogyasztásra kijelölt helyek, ahol az étel- vagy italfogyasztás idejére az FFP2 maszk levétele megengedett. A Szervezők biztosítanak FFP2 maszkot a látogatóknak a belépés során.”

A képen négy emberből hárman van FFP2-es maszk. Szijjártón viszont pont nem az van, pedig a szervezők adnak, ha nincs.

A lelátón a szurkolókon vegyesen van maszk.

Európa több városában tüntettek szombaton a kormányok járványügyi intézkedései ellen - írja az MTI.

Az osztrák fővárosban ezrek vonultak az utcára a koronavírus elleni kötelező védőoltás bevezetésének terve ellen. "A kormány mondjon le" - skandálta a tömeg a bécsi óvárosban tartott szokásosnak nevezhető szombat esti demonstráción.

Az osztrák kormány novemberben jelentette be a negyedik országos karantént, és közölte, hogy - elsőként az Európai Unióban - kötelezővé kívánja tenni a védőoltást mindenki számára. A parlament várhatóan a jövő héten szavaz a indítványról.

Az észak-németországi Hamburgban több mint ezren vettek részt a vírustagadók és összeesküvéselméleteket vallók elleni megmozduláson "Összeesküvés-elméletek helyett szolidaritás és felvilágosodás" transzpararenssel. A megmozdulást eredetileg az oltásellenesek tüntetése ellen szervezték, amelyre legalább tizenöt-ezer résztvevőt vártak. A tüntetést azonban a rendőrség csütörtökön az omikron variáns jelentette fertőzésveszély miatt betiltotta.

Több tüntetést szerveztek szombaton Hamburgban, egyebek mellett a kormány Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi politikája elleni tiltakozásul.

Rómában is ezrek tüntettek a kormány járványügyi politikája ellen. A Laterani Szent János téren - sajtójelentések szerint mintegy ötezer - összegyűlt tüntető előtt az egyik felszólaló hangsúlyozta: "Dühösek az emberek".

Mario Draghi kormánya nemrégiben szigorított a karanténszabályokon, és egyebek mellett bevezette az ötven év felettiek számára kötelező védőoltást.

Franciaország több városában is tiltakoztak szombaton az új oltási igazolás ellen. Több nagygyűlést tartottak Párizsban, az egyiket az Eiffel-toronnyal szemben. Lyonban, Nantes-ban, Bordeaux-ban és Marseille-ben is utcára vonultak az intézkedés ellenzői.

A kazah főügyészség szombaton közölte, hogy a múlt heti összecsapásokban 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenöten kórházba szállítás után haltak meg - írja az MTI.

Ebben a számban szerepelnek polgári személyek és a biztonsági erők által ártalmatlanított "fegyveres banditák" is - jelentette be Szerik Salabajev, a főügyészség bűnüldözési osztályának vezetője.

Az osztályvezető a számok pontos felbontását nem közölte, csak annyit jegyzett meg, hogy az adatokat később feltehetően frissítik.

Az összecsapásokban az ügyészségi vezető szerint több mint 4300-an sebesültek meg, közöttük majdnem 3400-an a rendvédelmi erők tagjai voltak.

Salabajev szerint a tüntetések csúcspontján, január 5-én 50 ezer ember vett rész a zavargásokban.

Az osztályvezető közölte, hogy a rendvédelmi szervek 446 embert vettek őrizetbe a tömeges rendzavarás ügyében folytatott nyomozás során.

Az ügyészségen 546 ügyben folyik eljárás, 44 esetbe terrorizmus, 34 esetben tömeges rendzavarás, 15 esetben emberölés vádjával. Összesen 672 személyt állítottak elő, közülük 446-ot előzetes őrizetbe helyeztek. Az irataik ellenőrzése után mintegy száz embert elengedtek.

Mint arról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, a január első napjaiban kezdődött tüntetések zavargásokba és fegyveres összecsapásokba torkollottak Kazahsztánban, azon belül is elsősorban az ország legnagyobb városában, Almatiban, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök pedig a KBSZSZ-hez fordult segítségért. A szervezet valamivel több mint kétezer katonáját küldte – gyakorlatilag egy napon belül – Közép-Ázsia legnagyobb területű országába, akik nem vehettek részt harci cselekményekben, a feladatuk bizonyos objektumok védelme volt. A „békefenntartó” misszióban elsősorban orosz deszantosok vettek részt.

Valamilyen címet kellett adni ezen a héten is a 130 milliárd adófizetői forintból fenntartott köztévé elemzőjének, Bende Balázsnak eheti bejelentkezéséhez. Az lett végül, hogy „Klímabarát-e az atomenergia?”, dehát mindegy is, mert Bende innen is pillanatok alatt jutott el az Orbán-kormány önfeledt istenítéséhez, és az ellenzék határtalan szapulásához.

Lehetett érezni, hogy a hét egyik legnagyobb tréfája az a hír volt, miszerint „a közmédia az országgyűlési képviselők áprilisi választására tekintettel csütörtökön megalakította választási irodáját”. Az iroda feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampány és a választások ideje alatt is megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Bendét igazán nem lehet azzal vádolni, hogy csak most kezdett kampányolni a kormány mellett. Kifejezetten erős évet zárt tavaly, amikor a kormánynak köszönte meg, hogy áldott volt a karácsony. A 2021-es legszebb pillatanai közé olyan felejthetetlen momentumok is belefértek, mint amikor Bende közölte, hogy a 2022-es választáson biztosíthatjuk, hogy ne kerüljön olyan pártok kezébe a kormányzás, akik gyűlölnek mindent, ami magyar, a nagy bravúr, amikor a foci Európa-bajnokság alatt minden felkonfba beletette a térdelés szót, vagy amikor lecsapott az atipikus alliterációk amorf arkangyala

Bende korábban sem titkolta elkötelezettségét. Egy 2019-es szerkesztőségi ülésről kiszivárgott felvételen világosan artikulálta elvárásait beosztottjai felé, és többek közt azzal húzta alá mindezt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják.”

A kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban válaszol Merkely Béla öt kérdésre az omikronnal kapcsolatban.

Merkely szerint akinek súlyos tüntetei vannak, az valószínűleg még a delta variáns kapta el, de nem oltottaknál az omikron is okozhat súlyos lefolyású, intenzíves kezelést igénylő megbetegedést.

A SOTE rektora azt mondja, hogy a delta variáns már lecsengőben van, a betegeknek jelenleg 20-30 százaléka lehet deltával fertőződött. Amiből logikusan az következik, hogy 70-80 százalék lehet omikronos, ami az ötödikhullám okozza Merkely szerint is.

A videó tegnap jelent meg, aznap, amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ azt bizonygatta, hogy egyelőre a magyarországi megbetegedések 29 százalékát okozza az omikron variáns. Arra reagáltak ezzel, hogy az omikornt itthon először kimutató Neumann Labs szerint náluk a pozitív minták 90 százalékában már az omikront találják.

Az NNK szerint azonban „egyes laborokban azért lehet az omikronvariáns aránya 90 százalékos a mintákban, mert az általuk vizsgált minták eleve egy szűkebb csoportból - például külföldről érkezők vagy adott területen élők - származnak. Ráadásul a fővárosi laboratóriumok mintáiban magasabb az omikron részaránya, ahogy magasabb a megbetegedések száma is, hiszen a népsűrűség is Budapesten a legnagyobb”.

És még hozzáteszik azt is, hogy „Magyarországon az NNK rendelkezik országos mintákkal, hiszen ide küldik be a laboratóriumok az omikrongyanús mintákat további vizsgálatra. Az NNK a variánsok szűrését nemzetközi protokoll alapján, kétlépcsős rendszerben végzi, a variánsok megerősítését csak a referencialaboratóriumok végezhetik, amely Magyarországon az NNK laboratóriuma”.

Más országok tapasztalatai és az új variáns elképesztő fertőzőképessége alapján meglepő, hogy nálunk az NNK adatai szerint még csak 29 százalék az omikron arány.

Idegenrendészeti őrizetbe vették Ausztráliában Novak Djokovicot - írja a BBC. A szerb világelső teniszezőt visszavitték abba a hotelbe, ahol a január 6-i megérkezése után is dekkolt pár napot.

Az Australian Openre érkező Djokovicnak jelenleg nincs érvényes ausztrál vízuma. A teniszező nem oltatta be magát, de úgy nézett ki, hogy mégis kap felmentést az ausztrál belépéshez szükséges kötelező oltás alól. Aztán ezt a különleges engedélyt visszavonták, de Djokovic ügyvédei sikeresen fellebbeztek a döntés ellen. Ezután kiengedték a karanténhotelből, edzhetett is, de ismét visszavonták a vízumát több felmerülő probléma miatt. Ez ellen a döntés ellen is fellebbeztek az ügyvédek, magyar idő szerint szombaton éjjel dönt a bíróság, addig viszont őrizetbe vették idegenrendészeti őrizetbe vették a szerbet.

Ha a bíróság elutasítja a fellebbezést, Djokovicot kitoloncolják és akár 3 évre is kitilthatják az országból. Ha Djokovic mégis maradhat, akkor viszont már hétfőn pályára kellene lépnie.

Olvasónk Pannonhalma felett látta, az Időkép szerint elég sok helyről látszódott az országban csütörtökön 6 óra után pár perccel az égbolton hasító tűzgömb. A meteor több másodpercen keresztül izzott:

Vadai Ágnes DK-s képviselő belenézhetett abba a kérelembe, ami előkészítette, hogy ne kelljen kiírni közbeszerzést a Pegasus kémszoftver használatához. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt a DK-s képviselő.

Hogy pontosan mi volt a dokumentumban, arról a politikus nem beszélhetett, de néhány dolgot körülírt. Szerinte egyértelmű, hogy Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfő 2017-es magyarországi látogatásán kezdték el ajánlgatni a kormánynak az izraeli kémszoftvert. Nem nevezte meg, hogy kik nyújtották be a közbeszerzési alóli mentességi kérelmet, mert ezt nem tehette meg, de Rónai Egon kérdésére azt mondta, hogy ismert személyekről van szó. Ugyanakkor Vadai szerint „teljesen világos”, hogy az Orbán-Netanjahu találkozó után a magyar miniszterelnök adhatta ki az utasítást a beszerzésre.

Vadai azt mondja, hogy a Pegasushoz hasonló szoftverek használatának van létjogosultsága, bűnözőkkel vagy terroristákkal szemben. Csakhogy a jelek szerint alapvetően Magyarországon nem erre használták, hanem a kormányhoz köthető vagy a kormánnyal vitatkozó emberek, politikusok, újságírók ellen vetették be. Hogy pontosan kik ellen, azt kormányváltás után tudnák kideríteni. Most a kormány részéről mindent titkosítanak, azt is, ami nemzetbiztonsági szempontból egyáltalán nem indokolt.

Vadai szerint a Pegasus használatának az ára magas volt, de hogy pontosan mennyi, az akkor derülne ki, ha a szerződést is megnézhetné. Ezt kezdeményezte most.

A jelek szerint kissé törékenyek azok a robosztus gazdasági eredmények, amellyekkel a Fidesz javította a jólélet Magyarországon az elmúlt 12 évben. Legalábbis Orbán Viktor nem luxusjachtokra, hanem előbb üzemanyagra, aztán hitelkamatra, most pedig alapvető élelmiszerekre jelentett be hatósági árat szerda délután, hol máshol, mint a Facebookon.

Orbán pontosan tudja, hogy milyen sikeresen lehet kampányolni az olcsóbb étellel. 1990-ben Orbán Pesterzsébeten indult egyéni parlamenti mandátumért, az ellenfele az a Zacsek Gyula volt, aki kitalálta az MDF-piacot. Ez egy klasszikus piac volt, ahol a mezőgazdasági termelők közvetlenül találkoztak a vevőkkel, kedvezőbb árakat kínálva.

Az első fordulóban az MDF-piacok atyja simán meg is előzte Orbánt. Ekkor még volt második forduló, ennek a napján, de még az eredmények ismerete előtt Orbán azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy

„a mai élelmiszerárak mellett joggal számíthat az emberek szavazatára az, aki néhány forinttal olcsóbban adja a krumplit.”

És hozzátette azt is, hogy „igen rossz véleményem van az MDF-piacokról. Piacellenesnek tartom. Azt sulykolják az emberekbe, hogy a kereskedők csak élősködők, nincs rájuk szükség, mert lám, ha kikapcsoljuk őket az értékesítési láncból, mindjárt olcsóbb az élet. Zacsek úr elfelejti, hogy a világ egyetlen piacgazdasága sem nélkülözheti a kereskedőket. Én azt mondom: az emberek vásároljanak az MDF-piacon olcsón, de szavazzanak rám, mert a parlamentbe politikusok valók és nem kofák: azok maradjanak a piacon.”

A második fordulóban aztán toronymagasan nyert Zacsek. (Orbánnak pedig 1990 után 1994-ben sem sikerült egyéni mandátumot nyernie, aztán nem is próbálkozott többet.)

Orbán veresége - amiről részletesen itt írtunk - mély nyomott a Fideszben, és a maguk módján bosszút is álltak Zacsek Gyulán. A Fidesz-frakció ugyanis azzal szórakozott, hogy ha a képviselőcsoport nemmel készült szavazni a parlamentben, akkor az ügyeletes irányító félhangosan nem azt kiabálta be, hogy „nem”, hanem azt hogy: „Zacsek”.

(Aztán Zacsek azzal haragította magára a Fideszt, hogy 1992-ben megírta a Magyar Fórumban a „Termeszek rágják a nemzetet avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról”. Ez simán megjelenhetne a Magyar Nemzetben most, bár azt a részt valószínűleg kihúznák, hogy Soros összeesküvésének a kulcsszereplője Orbán Viktor volt. Tiltakozott is a Fidesz, közleményükben azt írták, „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. (…) Az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog”.)

Orbán egyébként a hatósági áras élelmiszerek között nem sorolta fel a krumplit. Igaz, a kampányban azt már egy ideje amúgy is ingyen osztogatják.

67 újabb áldozata van a járványnak a ma reggeli jelentés szerint. 2020 márciusa óta összesen már 40 083 halálesetet jelentett az operatív törzs.

Ma mindössze 18 299 teszt eredményéről számoltak be. Hogy ez mennyire kevés, azt mutatja, hogy az összes vizsgálaton belül kiugróan magas, 43 százalékos a pozitív tesztek aránya. Vagyis messze nem tudja követni a tesztelések száma a berobbanó omikront.

Ennyi teszttel 7 883 új fertőzöttet találtak. (Egy hete 5 270-et.) Minden megyében jelentősen nő a fertőzöttek száma.

Némi megtorpanás után ismét csökkent a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek (2 758) és a lélegeztetőn lévők száma (257) száma is. Ez még a 4. hullám lecsengő hatása, az ötödik hullám terjedése egyelőre az új fertőzöttek számában látszik, a kórházi adatokban nem.

Európában ez a helyzet:

Első oltást 2 394-en kaptak, harmadikat 7 394-en kedden.

Így áll az összesítés:

• legalább egy oltást kapott: 6 297 101
• kettőt: 6 039 940
• hármat: 3 299 569

„Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta” - írja az MTI. Ha volt olyan lehetőség, ahol az országos tiszti főorvost másfél év után élőben lehetett kérdezni a járványról, arra minket biztosan nem hívtak meg. De ahogy átnéztem a nagyobb lapokat, mindenki, még a kormánypárti sajtó is csak az MTI tudósítását vette át délutánig, benne a „Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta” fordulattal.

Az igaz, hogy nem állították, hogy kérdezni is lehetett a sajtónyilvánosságot jó ideje feltűnően kerülő országos tiszti főorvost. Pedig érdekes lett volna megtudni, hogy Kásler Miklós miért számol magasabb halálozási csúccsal a most indult ötödik hullámban, mint az őszi negyedikben.

Az MTI a tudósításon kívül kiadott pár képet is, azzal a szöveggel, hogy „Müller Cecília országos tisztifőorvos sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főépületében”. Ezen mondjuk a sajtótájékoztatók ismert velejárói, mikronok, pulpitus, újságírók egyáltalán nem látszanak.

A köztévé volt az egyetlen, amelyik azt mondta, hogy nyilatkozott nekik Müller Cecília. Aztán pár órával az MTI tudósítása után megjelent egy videó a kormány Facebook-oldalán, ahol Müller Cecília valóban beszél, de valóban pontosabb az ebben szereplő leírás, hogy a tájékoztat, a kamerának felmondva egy szöveget. Ezen a felvételen pont az hangzik el, amit a köztévé is leadott úgy, hogy nekik nyilatkozta az országos tiszti főorvos. Vagyis ha volt sajtótájékoztató, akkor az a jelek szerint úgy nézett ki, hogy felvétel készült a kormány Facebook-oldala számára, vagy ezt vette fel vagy ezt használhatta az M1 is, és megírta az MTI, hogy „Müller Cecília kedden Budapesten újságíróknak elmondta”.

Müller Cecília egyébként azt mondta, hogy az új fertőzések 29 százalékát már az omikron okozza itthon. (Január 4-én 11 százalék volt a hivatalos adat.) Ez azért egy elég esetleges szám, az NNK nem vizsgálja át az összes mintát. A Magyarországon az omikront elsőként kimutató Neumann Labs magánlabor szerint náluk például már a minták 90 százalékában az új variánst találták. Müller szerint háromnaponta megduplázódhat az esetszám. Az oltás segíthet, hogy kevésbé legyenek súlyosak a tünetek, és fontos a harmadik oltás is a szervezet védelmének megerősítéséhez.