Haszán Zoltán

Furcsa leírni, de a pillanatnyi forma alapján nem tűnt esélytelennek a magyar válogatott Olaszországban a Nemzetek Ligája 2. fordulójában. A magyar csapat a legutóbbi öt mérkőzéséből egyet veszített csak el, négyet megnyert, a legutóbbit kiváló játékkal Anglia ellen, míg az olaszok 6 meccsből csak egyet tudtak nyerni, le is maradtak a világbajnokságról.

Aztán elég hamar kiderült, hogy a magyar válogatott olasz kapitányának lett igaza, aki az angolok elleni bravúros győzelem után azt mondta, hogy „az Anglia elleni győzelem abból a szempontból nem segít, hogy ezek után Olaszország biztosan nem veszi félvállról a meccset. Korábban talán volt rá esély, hogy a csoport többi csapata azt gondolja, Magyarországot biztosan legyőzik valahogy, most viszont biztos vagyok benne, hogy a vetélytárs odateszi magát ellenünk”.

Az olaszok jóval motiváltabban kezdtek ellenünk, mint pár nappal korábban az angolok, frissebbnek is tűntek, Mancini több helyen változtatott a németek elleni kezdőn. Nálunk Rossi csak a kapuban cserélt a kezdőn, egy korábbi ígéretét betartva Gulácsi helyett Dibusz kezdett.

Ami az angolok ellen működött, a labdás játék, az olaszok ellen nem igazán. Ritkán tudtunk támadást vezetni több pontatlan átadás csúszott közbe. Szoboszlainak volt egy ígéretes helyről elvégzett szabadrúgása, ami egy olasz játékos kezéről vágódott le a 16-oson belül, de nem ítélt büntetőt a bíró. Sallainak volt még egy lövése, nagyjából ennyivel összefoglalható a magyar támadójáték az első féidőben.

A túloldalon viszont az olaszok könnyedén kerültek lövőhelyzetbe, különösen Spianzzola élt Negóval szemben. Semmi meglepő nem volt abban, hogy Barella a 30. percben nagy góllal szerzett vezetést. A szünet előtt Pellegrini előbb gólt akart rugatni a fiatal Gnontóval, de a becsúszó Nego szépen mentett a kapu torkában, aztán a 45. percben Politano csapta be nagyon Szalai Attilát a jobb szélen, a passzát Pellegrini értékesített, ezzel lett 2-0, nem érdemtelenül az olaszoknak. Sokszor lassúnak tűnt a magyar védelem az olaszok támadókhoz képest.

Aktívabban kezdett a szünet után a magyar csapat, de ez nem tartott sokáig, jött egy olyan tíz perc a meccsen, amin mintha nem is edzőmeccsen, hanem edzésen passzolgattak volna az olaszok a magyar védők között, óriási mázlival úsztuk meg gól nélkül. Rossi cserélt, Fiola Attila és Styles Callum jött be Nagy Ádám és Négo Loic helyett. Fiola remek csere volt, három perccel később elment a jobb szélen, a nem túl jó beadását pedig Nicola Mancini szerencsétlenkedte be a saját kapujába úgy, hogy a közelében nem volt magyar játékos.

Az olaszok a második félidő közepétől látványosan visszavettek, simán kézben tartották a meccset, a magyar válogatott próbálkozott, de nem voltak fergeteges rohamok ezek.

Az utolsó percekre lehetőséget kapott a magyar válogatottban a mindössze 17 éves Vancsa Zalán. Ha pedig valaki arra kíváncsi, hogy a lelátón ott volt-e Orbán Viktor, akkor a válasz: igen.

A magyar válogatottnak két forduló után 3 pontja van, szombaton Németországgal játszunk Budapesten.

Keressük a beígért spórolás nyomait a jövő évi költségvetésben, egyelőre nem találtuk a minisztériumoknál, pláne nem Rogán Antalnál, de Novák Katalin munkáját is jelentősen megugró bérkerettel és működési költséggel támogatja majd a Köztársasági Elnöki Hivatal.

És a sport sem az a terület, ahol visszanyírná a működési költségeket a kormány. A terület átkerült a megszűnő Emmitől a Honvédelmi Minisztériumhoz, de a költségvetési tételek megnevezése maradt.

Ez alapján amire az idei költségvetésben 93 milliárd forint volt megcímkézve, arra jövőre jóval több, 137 milliárd forint jut.

Ami körvonalazódni látszik: minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan uniós pénzekből fedezné kiadásait az Orbán-kormány.

Publikus a jövő évi költségvetés tervezete, lesz róla több cikkünk, addig is egy példa arról, hogy valóban komoly állami spórolásba kezd-e a kormány, ahogyan azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelezte.

A Köztársasági Elnöki Hivatalnál ilyen megszorítás biztosan nem lesz, a jövő évi költségvetés igencsak bőkezűen bánik az államfői hivatallal. Majdnem megduplázódik a személyi juttatások kerete, és a működésre is sokkal több jut majd, mint idén.

Jó eséllyel lerobbant, de hogy rossz helyen állt, az biztos. Ott nem maradhatott.

211 konzervatív képviselő szavazott mellette, 148 ellene, így megnyerte az ellene indított bizalmi szavazást Boris Johnson brit kormányfő.

A bizalmi szavazásig azért jutottak el, mert az elmúlt hetekben kiderült, hogy Boris Johnson hivatalban és más kormányintézményekben bulikat tartottak a koronavírus-korlátozások idején, nem egyszer a miniszterelnök részvételével. A „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult - fordulatait itt foglaltuk össze.

Nem festett túl jó képet a 2009-es, a 2017-es és a mostani ellenzékről sem a Partizánnak adott interjújában Botka László, aki Szegeden még a Fidesz számára is legyőzhetetlen.

Egy kis visszatekintés, amiről Botka elég sokat beszél a mostani interjúban. A szegedi polgármester akkor égette meg igazán magát, amikor 2017-ben bejelentkezett a miniszterelnök-jelölti posztra, de 9 hónap után feladta. Akkor elég keményen kiosztotta az MSZP-t, mert szerinte a párton belül a Fidesz emberei szándékosan ellehetetlenítik a munkát és egy kormányzásra alkalmas szövetség létrehozását, és csalódottan közölte azt is, hogy „nem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”. Botka az összefogást sürgette, de a DK és az LMP is inkább külön indult a 2018-as választáson. Botka azóta távozott az MSZP-ből is.

2009 úgy jött szóba, hogy Botka szerint a Gyurcsány lemondása utáni szánalmas kéthetes miniszterelnöki kaszting volt az, amikor az ellenzék elveszítette a kormányzóképességének látszatát. Hogy ez a helyzet kialakult, abban Botka szerint Gyurcsány Ferencnek komoly felelőssége van.

Később is visszatér erre, amikor azt mondja, hogy a választókat legelőször is a kormányzóképességről kellene meggyőzni. „Ha ez nincs meg, akkor semmi sincs meg. Ha ez megvan, az nagyon jó, de az ellenzéki soha nem jutott el odáig, hogy ez meglegyen. Ez valahol elveszett 2009-ben, és azóta sem került meg” - mondta Botka.

Szerinte másodlagos, hogy milyen politikai konstrukcióban áll fel az ellenzék (bár megismételte, hogy az összefogás a szükéges, de nem az elégséges feltétele a győzelemnek), mégis mindig ez volt az elsődleges szempont, arra pedig soha nem maradt energia, hogy politikát és tegyenek mögé. Botka szerint az ellenzék úgy politizál, hogy nincs politikája. Az biztos, hogy egy győzelemre esélyes jelölt kell.

A polgármester szerint a Fidesz abban is jó, hogy több szólamban politizál, az ellenzék még azt az egyet sem képes megtalálni, amire szüksége lenne. „Az ellenzéki pártok annyira érdektelenek, hogy szerintem már saját magukat sem érdeklik” - közölte Botka.

Szerinte még a puccsnál is rosszabb volt, ami vele történt 2017-ben, amikor végülis lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. Azt érzékelte, amikor az ellenzéki pártok akkori vezetőivel tárgyalt, hogy a jelentős részük nem hisz a győzelemben. „És ha egy politikus nem hisz a győzelemben, az azt jelenti, hogy B forgatókönyvben gondolkodik, ami az, hogy a vereségből hogyan jöhetek ki a legjobban, hogyan tudom a saját és a pártom poziícióját megvédeni és erősíteni. Még az optimisták közé tartoztak azok a pátvezetők és képviselők, akik elmondták, hogy valószínűleg ezzel a programmal nem fogsz nyerni, nem fogunk nyerni, de talán elég lesz a kétharmad megakadáloyzására” - mondta Botka, aki szerint ez már az optimista dolog volt.

Gulyás Márton kérdésére külön kitért Karácsony Gergelyre is, aki 2017-ben eleinte támogatta a programját, de „azt hallgattam a párbeszédesektől, nemcsak Gergelytől, hanem többektől is, már amennyien vannak, hogy velem semmi probléma nincs, dehát Gyurcsány és Molnár Zsolt az elfogadhatatlan, és ezért nem tudnak mellettem nyíltan kiállni, mert ezek úgyis ott lesznek”. Erre hivatkozva nem ment el Karácsony 2017 szeptemberben egy fontos választmányi ülésre, ahol szervezetten elkezdték szétcinálni a programját. Botka szerint ha Karácsony eljött volna oda, talán meg tduták volna védeni a programot, és nem kell lemondania októberben. Aztán miután Botka lemondott, rá néhány héttel be lett jelentve, hogy Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölt. „Emlékszem a képre, egyik oldalán Gyurcsány állt a másikon Molnár Zsolt” - idézte fel Botka.

A polgármester szerint Karácsonynak is volt egy B forgatókönyve 2018-ban. Miniszterelnök-jelölt lett és bevitte a pártját önálló frakcióként a parlamentbe. „A Párbeszéd nevezetű formációnak most már a második frakciója alakul meg a magyar parlamentben, miközben én nem ismerek olyan számot, ami kimutatná bármiféle társadalmi támogatottságát. Le a kalappal, ez egy politikai teljesítmény, bár én nem ehhez mérem a politikai teljesítményt, az nem önérték a mai Magyarországon, hogy egyébként valaki a saját csapatának milyen poziciót harcol ki a beszűkülő ellenzéki helyzetben”.

Később megemlítette azt is, hogy a hat ellenzéki pártból mostanra háromnak egészen biztosan nincs 5 százalékos támogatottsága.

Beszélt Márki-Zay Péterről is. Régi munkakapcsolatban vannak, sokat segített neki, miután időközin váratlanul nyert Hódmezővásárhelyen. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában nyíltan kis is állt mellette, mert azt látta, hogy ha ugyanazok ugyanazt fogják csinálják, mint eddig, abból feltételezhetően nem lesz győzelem, akkor a dupla vagy semmi is jobb.

Az alapvető politikai koncepciójukban gyökeres különbség van, Márki-Zay szerint a Fidesz csak jobbról váltható le (Botka szerint balról) és kitartóan keresi a többszázezer kiábrándult fideszes választópolgárt, Botka viszont kiábrándult ellenzékieket lát. Abban sem ért vele egyet, hogy amit Orbánék csinálnak a gazdaságban, az alapvetően jó, de csak lopnak. A háború másnapján beszélt Márki-Zay-val. Elmondta neki, hogy a magyarok félnek attól, hogy belesodródunk a háborúba, nem érzik a sajt konfliktusuknak, ennek megfelelően kellene kampányolni. „Ez háború vagy béke kérdése, az élet vagy halál. Erre nem válasz az, hogy kelet vagy nygat, és az ellenzék ezt nem értette meg” - mondta Botka. A polgármester szerint Orbánék egy hétig nem tudtak mit kezdeni ezzel az egész szituációval, aztán megtalálták az üzenete, hogy béke kell. „Hazug és aljas állítás volt, hogy az ellenzék háborút akar, de könyörgöm, megvoltak ehhez a mondatok” - mondta Botka, aki szerint a Fidesz győzelme nem ezen múlt, de a kétharmad igen.

A „Hogyan ne működtess focicsapatot?” tankönyv erős fejezetét írják Debrecenben. Mivel a magyar profi csapatokat külön erre a feladatra létrehozott cégeknek kell működtetniük, így a májusi végi beszámolószezonban pár gazdálkodási adatuk nyilvánossá válik.

A DVSC Futball Szervező Zrt. például azt a bravúrt hajtotta végre, hogy a teljes éves bevétele (1,28 milliárd forint) 80 százalékát elköltötte bérekre. Több mint egymilliárd forintot. Ebből 800 millió forint a beszámoló szerint konkrétan a focisták fizetésére ment el. Úgy, hogy 2021 első felében a csapat másodosztályú volt. Annyira részletes bontás már nincs, hogy kiderüljön, mennyiért focizott az NB II-ben, majd az első osztályban Dzsudzsák Balázs.

De nemcsak a bérekre ment a pénz, a zrt.-nek voltak ezen felül is bőven kiadásai. Összesen 500 millió forinttal költöttek többet a bevételeiknél. Az adózott eredmény végül mínusz 336 millió lett. Ezzel a mindenféle módon megtámogatott NBI-es csapatok között messze a legrosszabb eredményt produkálták.

Az persze furcsa helyzet, hogy a klubokat működtető cégeknek május végén olyan mérleget kell leadniuk, ami a naptári évre vonatkozik, nem veszi figyelembe a foci szezonalitását. A Debrecen 2021 első felében másodosztályú volt, nyártól játszottak újra az NBI-ben. Ugyanez igaz a Gyirmótra is.

De a DVSC életében éppen 2020 végén indult új korszak. Ekkor távozott az NBI-ből kieső klubtól a korábbi tulajdonos, Szima Gábor.

Az új többségi tulajdonos a bejelentés szerint a 41 magánember által létrehozott, Kósa Lajos fideszes politikus által irányított DVSC Hagyományőrző és Sportfejlesztő Egyesület lett (bár a cégadatokban és a leadott mérlegben is a Debreceni Vasutas Sport Club szerepel). Nem volt egyszerű az ügylet, végül az lett, hogy a DVSC Egyesület az összekalapozott 198 millió forint adományból megvett 60,09 százalékot. A fennmaradó 13 százalékot sajátos megoldással maga a Zrt. vásárolta meg Szimától, aki viszont megvette a fociklub részesedését a helyi kaszinóból, aminek Szima a többségi tulajdonosa. Erre mondta azt Kósa, hogy „mindenki jól járt”. A többségi tulajdonossá vált egyesületet vezető Kósa már házon belül, tavaly szeptemberben azért arról is beszélt, hogy „a cégszabályok szerint nem szerencsés, ha egy vállalat, mint a DVSC Futball Zrt., jelentősebb mennyiségű saját részvényt birtokol. Arra gondoltunk, hogy piacra dobhatnánk ezt a pakkot. Akár az egyesület is megvásárolhatná, de felvetődött, hogy biztosan lennének, akik vennének egy-egy darab részvényt, már csak szimbolikus okból is. Egy részvény akár egymillió forintért is gazdára találna, amiből jelentős bevétele származhatna a futballszervező cégnek”.

A debreceni profi foci már a tulajdonosváltás előtt is súlyos veszteségeket produkált, ez folytatódott tavaly, már az új felállásban.

A nagy kérdés az, hogy ki fogja finanszírozni a súlyos veszteséget. A Kósa-féle egyesület mellett a debreceni önkormányzatnak is van 24,83 százalékos részesedése a cégben. (További 2 százalékot elaprózva birtokolnak különböző cégek.) Meglepő lenne, ha az önkormányzatnak lenne több száz milliója arra, hogy rendezze a focit működtető cég helyzetét.

Problémák más klubnál is akadnak, leginkább a Honvédnál. A fővárosi klub adózott eredménye 2019-ben -423 millió, 2020-ban -444 millió volt. A tulajdonos Metalcom Sport Kft.-nek többször is meg kellett segíteni a csapatot. Van miből, a fociba 2019-ben beszálló szentesi Metalcom Zrt a déli határkerítés építésében és milliárdos üzemeltetésében is részt vesz. Tavaly végülis nullás évet futottak, de ott is elképesztően elszálltak a bérek.

(A bérköltségek nem tükrözik az NBI-es teljesítményt. A Gyirmót ugyan simán kiesett, de a Kisvárda például második lett, a Honvéd a kiesés ellen küzdött, a Fehérvár pedig lemaradt a dobogóról.)

Éppen a Honvéd korábbi tulajdonosa, George F. Hemingwayt kérdezték meg 2019-ben, amikor kiszállt a magyar fociból, hogy szerint hány százalékosan működik tisztán piaci alapokon a magyar futball. Úgy válaszolt:

nulla.

Ezzel most is nehéz lenne vitatkozni. A covid miatt ugyan 2020-ban és 2021-ben is volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem vagy csak korlátozottan lehettek nézők a lelátókon, bár a magyar szabályozás még így is kiemelkedően engedékenynek számított Európában. De ez kb. mindegy is, egy magyar csapat költségvetésének jelentéktelen része származik jegybevételből. A Fehérvárnak a covid előtti utolsó évben, 2019-ben a teljes árbevételének mindössze 3 százaléka folyt be jegyárusításból. Tavaly ez 1 százalékra csökkent, de kb. mindegy, mert a szponzorok évi 6-7 milliárdot tolnak bele a csapatba. Ez döntően a Mol támogatása. Eközben játékoseladásból 460 millió forint körül folyt be a kasszába 2020-ban és 2021-ben is. Ebben a két évben ez a teljes árbevétel 5, illetve 6 százaléka volt.

Vagyis a Fehérvár tavalyi éves bevételének mindössze 7 százaléka származott jegy- és játékeladásból. És egymilliárdot kaptak a közvetítési jogokért. Hogy ez mennyire piaci ár, az már kérdéses. Hogy miből áll össze a költségvetés jelentős része, az a mérlegekből nem látszik teljesen tisztán, nincsenek igazán lebontva a bevételek, valahol mindig megjelenik egy nagy összeg az egyebeknél.

A Fehérvárnál amúgy annyi pénz van, hogy abból bőven megmarad. A pénzesőt akkor indult, amikor a Mol 2018 nyarán névadó szponzor lett (és ekkor még jött pénz az UEFA-tól is az Európa-liga főtáblája miatt).

Hogy mi szükség van ilyen brutális többlet mellett a székesfehérvári önkormányzat támogatására (2019-ben 120 millió, 2020-ban 30 millió, 2021-ben 90 millió), az nem világos.

Ilyen nyereség mellett a focicég az elmúlt években simán vissza tudta fizetni azt közel 5,5 milliárd forintos kölcsönt, amit a tulajdonos Garancsi István cégei nyújtottak a nehezebb, 2009-15-ös időszakban több részletben.

Miközben a Fehérvár fürdik a pénzben, az eredményein ez egyáltalán nem látszik meg. 2018-ban még összejött az Európa-liga csoportkör, egy évvel később a liechtensteini Vadúz a selejtezőben alázta a magyar csapatot, 2020-ban az örmény Ararat bizonyult leküzdhetetlen akadálynak. Tavaly a belga Standard Liege a rájátszásban ejtette ki a Fehérvárt. A székesfehérváriak már az NBI-ben is leszorultak idén a dobogóról.

A legnagyobb árbevételt a Fradi érte el, ebben benne van az Európa-liga szereplésért kapott UEFA pénz, de az MVM bőkezű támogatása is, itt nem törekednek nagy nyereségre, mint Fehérváron. Az MTK tisztességes költségvetéssel is kiesett idén, a Debrecennél pedig az látszik, hogy nagyon nem sikerült megerősíteni a csapat anyagi hátterét. Azért a legszerényebb költségvetés is bőven milliárd forint feletti.

Bár Navracsics Tibor éppen ma próbált barátkozni a Fidesz egykori pártcsaládjával, az Európai Néppárttal, a jelek szerint nem lesz könnyű dolga. Mert szintén mai hír, hogy ismét keresztbe próbál feküdni a magyar kormány az oroszok elleni újabb EU-s szankcióknak. Nem az olaj miatt, mert azt már kibulizták, hogy Magyarország felmentést kapjon az olajembargó alól.

Hanem azért, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát. Az egyházfő Putyin feltétlen támogatója és tanácsadója, és kiáll az oroszok által indított háború mellett is.

Szerdán reggel kellett volna az uniós nagyköveteknek végleges formába öntenie a szankciós csomagot, de sajtóhírek szerint ekkor jelezte a magyar nagykövet, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy Kirill rajta van a listán. A tárgyalás emiatt félbeszakadt.

Erre üzente a Néppárt frakciójának külügyi szóvivője, hogy szégyelje magát Orbán, amiért kiáll az orosz diktátor háborús bűneit védő Kirill mellett, és egy nap majd kiderül, hogy mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt. Ami történik, az pedig rettenetesen kínos a szabadságszerető magyar népnek.

Hogy Gahler nem a magánvéleményét fogalmazta meg, azt jelzi, hogy az Európai Néppárt frakciója retwittelte a posztot.

Először lépett pályára az orosz invázió óta tétmeccsen az ukrán válogatott. A háború miatt elhalasztott világbajnoki pótselejtezőt Skóciában tartották, de a meccs előtt a házigazdák tábora, a Tartan Army is csatlakozott szolidaritásból az ukrán himnuszhoz. A BBC beszámolója szerint az ukrán himnusz fonetikus változatát tartalmazó szórólapok segítettek nekik ebben.

A meccset a vendég ukránok kezdték jobban, a 49. percben már 2-0-ra vezettek, a skótok a 79. percben szépítettek, de egyenlítés helyett az ukránok az utolsó utáni pillanatban rúgtak még egy harmadikat (1-3).

A pótselejtező második körében az ukránok vasárnap Cardiffban Wales ellen lépnek pályára, ott harcolhatják ki végleg a világbajnoki részvételt.

Megjelent a koronavírus oldalon a járvány heti adatainak az összegzése.

Eszerint

• 2 063 új fertőzöttet regisztráltak, egy hete 3080 volt ez a szám.
• 40 koronavírusos beteg hunyt el, egy héttel korábban 61.
• 362 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 121-gyel kevesebbet, mint az előző héten.
• 13-an vannak lélegeztetőn, egy héttel korábban 18 covidos beteget kellett mesterségesen lélegeztetni.
• 608-an kaptak első oltást. Összesen eddig 6 410 059-en mentek a vakcináért, közülük 6 196 483-an a második, 3 877 866-an a harmadik, 300 266-an pedig a negyedik oltását is felvették.

Elég nagy meglepetést okozott, amikor Rogán Antalról 2016 nyarán kiderült, hogy feltaláló. A Népszabadság írta meg annak idején, hogy az akkor éppen frakcióvezető Rogán egy elektronikus aláírási eljárás feltalálója, nem egyedül, hanem Csik Balázzsal és Lengyel Csabával együtt.

Rogán fogékonysága az informatika iránt addig kevéssé volt ismert, és azóta sem sok jelét látni. Pénzügyi végzettsége van, és legalább az kiderült, hogy a pénzhez tényleg van érzéke, ez a találmány is bizonyítja: a feltalálók közül toronymagasan ő járt a legjobban.

A cég, amely a találmányt még 2016-ban megvásárolta, még 2021-ben is éves teljes bevétele 57 százalékát fizette ki Rogánnak, a harmadfeltalálónak.

A Mobilsign Kft.-ről van szó.

A cég most leadott mérlege szerint a teljes bevételük tavaly 721 millió forint volt. Ennek a nagy részét, 408 millió forint kifizették „találmányhasznosítási díjként” Rogán Antalnak. Öt évvel a találmány megvásárlása után.

Miután annak idején megjelent a találmányról szóló hír a Népszabadságban, Rogán a vagyonnyilatkozatában el is kezdte feltüntetni a találmányhasznosítási díjat (az összetett szó helyesírását nem is sikerült eltalálnia). A cikk, mint említettük, 2016-ban jelent meg, így először Rogán a 2017-es évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában kerül elő a rejtélyes találmány, illetve az azért járó díj.

Annyi PR-haszna mindenképpen volt, hogy Rogánnál megjelent egy olyan bevételi forrás, amire lehetett mutogatni, ha a politikusi fizetése fölötti kiadásokat firtatták. A másik az akkori feleség, Rogán-Gaál Cecília cége volt.

Aztán kiderült, hogy nem egyszeri összegről van szó, sőt, évről évre nagyobb szám jelent meg a soron, látványosan gyarapítva Rogán bevallott vagyonát.

Ez összesen már 830 millió forint. És még nincs vége. Az viszont azóta sem derült ki világosan, hogy mégis mi alapján fizetnek neki évente nagyobb és nagyobb összeget. A cég árbevétele növekszik ugyan, de messze nem annyira, mint a miniszternek kifizetett díj. Vagyis nem bevételalapú.

Így néz ki, ha a találmányt megvásároló cég, a Mobilsign éves árbevételeire rátesszük a Rogánnak kifizetett díjat.

Ez már tényleg innováció.

A Mobilsignnak 12 alkalmazottja volt tavaly, összesen 133 milliós bérköltséggel. (Ehhez 84 millió volt a bérjárulék.) Vagyis Rogán találmányáért – öt évvel a megvásárlása után – majdnem kétszer annyit fizettek ki, mint amennyit a cég az összes alkalmazottjának adott járulékokkal együtt. Nem csoda, hogy elvitte a teljes bevétel 57 százalékát.

A cég mérlegében 2017 óta a személyi jellegű egyéb ráfordításoknál szerepel egy olyan összeg, ami szinte hajszálra megegyezik a Rogánnak évről évre kifizetett találmányi díjjal. A 2021-esben is így volt. Ebből erősen feltételezhető, hogy a társfeltalálók nem kapnak Rogánhoz hasonlóan éves díjat a cégtől.

Rogán egyik feltalálótársa, Csik Balázs egyébként a Mobilsign tulajdonosa. Ő biztosan nem keres annyira jól, hiszen 12 alkalmazott tett zsebre összesen tavaly 133 milliót. Az igaz, hogy tulajdonosként vett fel osztalékot, abból a nyereségből, ami Rogán kifizetése után maradt: 2020-ban 47 milliót, tavaly 30 milliót. Az 77 millió, miközben Rogán ez alatt a két év alatt 566 milliót kapott társfeltalálóként.

A harmadik feltaláló, Lengyel Csaba 2017-ig 49 százalékos társtulajdonosa volt a cégnek, akkor átadta a 49 százalékát az 51 százalékot addig is birtokló Csik Balázsnak. Így osztalékot biztosan nem kap. A Rogánéhoz hasonló nagyságrendű találmányi díj matematikailag nem jön ki nála.

Ennél a rejtélynél egyébként nem kevésbé kalandos a találmány és a cég története, amiről 2018-ban Szily László kollégám írt hosszabban.

Ha Balásy Gyulán múlna, kevés szó esne róla, nem igazán keresi a nyilvánosságot, miközben nem tudjuk kikerülni cégei munkáit. Ők tervezik meg, gyártják le és helyezik el az állami hirdetéseket.

Nemcsak a Rogán-műhelyben kitalált politikai üzeneteket, de az állami cégek is a Balásy-cégek szolgáltatásait veszik igénybe, kötelezően. És ezzel - mint a most megjelenő cégbeszámolókból kiderül - pazarul lehet keresni. De ez sem elég, letarolt már egy másik piacot is, az államhoz kötődő rendezvények szervezését.

Hogy hogyan tette Balásyt milliárdossá az állami propaganda, arról bővebben ebben a cikkben írtunk. Röviden: az állami kommunikációs piacon a kormány előbb összevonta a teljes kommunikációs keretet, hogy egy rövid ideig versenyen látszatát keltve kiválasztott baráti cégeken keresztül költse azt el. De váratlanul kegyvesztett lett a két addigi kedvenc, Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor, a kormány pedig 2016 óta feladta a verseny látszatát is, és egyetlen ember cégeire bízta az állami kommunikáció gyakorlati megvalósítását. Ez a kiválasztott lett Balásy Gyula, a két cége pedig a New Land Media és a Lounge Design.

Irgalmatlanul sok pénz megy át a kiválasztott két cégen, hat év alatt 350 milliárd forint.

A két cég az induló 2016-os 1,5 milliárdról tavaly már hajszál híján 100 milliárdra növelte az éves bevételét, ami elég jól mutatja azt is, hogy mennyivel költ több a kommunikációra a kormány és az állami cégek.

Ennek jelentős része persze csak átfolyik a kiválasztott két cégen. De azért így is óriási üzlet ez: a New Land és a Lounge Design csak 2021-ben 8,3 milliárd forint nyereséget hajtott.

2016 óta az állami kommunikációt lebonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert.

Ebből jelentős osztalékot is elrakott Balásy Gyula. A két cégből a 2021-es nyereség után összesen valamivel több mint 5 milliárd forintot.

A 2016 és 2021 közötti időszak nyereségeiből Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki osztalékként.

Ezzel bőven ott van a leggazdagabb magyarok között. De a kiadványban hiába keresnénk a nevét. A 100 leggazdagabb magyar című lapban szerepel egy B., aki kommunikációs területen tevékenykedik, nagyjából ekkora a vagyona, és azért szerepel csak a kezdőbetűje a listán, mert a lap szerkesztői szerint nem járult hozzá a róla szóló összegző írás megjelenéséhez. Egyedül a 100 leggazdagabb magyar közül. És már visszatérően évek óta.

És Balásy már bejátszotta magát egy másik területre is: rendezvényszervezőként is hasonló monopóliumot élvez már, mint az állami kommunikációban. Erre másik cége van, a Moonlight Event. 2018 végén szállt be, a bevételeken azonnal meglátszódott, aztán jött a covid, ami a rendezvényszakma számára maga volt a pokol. A Moonlight azonban kapott olyan állami megrendeléseket, amivel minimalizálni lehetett a veszteségeket, hogy aztán tavaly már döbbenetes ugrást produkáljon.

A 23,5 milliárdos árbevételből 3 milliárd lett a nyereség. Ezt kivették osztalékként, de Balásy odaadta a cég korábbi kisebbségi tulajdonosának, Szirtesi Zsuzsannának, akitől 2022 februárban megvette a kisebbségi részt is. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a szerződés része volt, hogy az osztalékot megkapja Szirtesi. Bőven megéri majd, miután Szirtesi kiszállt, szinte azonnal 50 milliárd forintos keretszerződést kötött az állammal rendezvényszervezésre a Moonlight.

Balásyé lett a rendezvények technikáját szállító Visual Europe Zrt. is. Itt is működött a Balásy-hatás. Miután beszállt a cégbe, a 2020-as 1,1 milliárdról tavaly már 7,9 milliárdra nőtt a cég árbevétele. Igaz, az adózott eredménye 354 millióról 286 millióra csökkent. Itt majd az idei számokat lesz érdemes nézni.

Balásy cége továbbá a Media Dynamics, ami kommunikációs, stratégiai, médiatervezési és vásárlási feladatokra specializálódott. Balásy 2018 végén érkezett a céghez, egy évvel később már 151 millió forintról 7,1 milliárd forintra ugrott a cég árbevétele. 2020-ban 9,4 milliárd, tavaly 7,2 milliárd forintot árbevétele volt a cégnek. Három év alatt csak ez a cég 911 milliós nyereséget termelt. Innen Balásy nem vette ki az osztalékot.

Tavaly először a Lounge Communication is elérte az egymilliárd forintos bevételt. Ennek 50 százalékos tulajdonosa Balásy, a cég másik fele régi üzlettársáé, Mamusits Péteré. Innen az elmúlt négy évben 803 milliós osztalékot vettek ki, amit megfeleztek.

Növekedő pályán van a Dashboard Soulution is. 2020 elején alapította Balásy, többségi tulajdonos maradt, miután pár hónap után csatlakozott Arató Péter. A 2020-as, nem teljes évi 181 milliós árbevétel tavaly már 601 millióra nőtt, ki is vettek a cégből előbb 112 millió, majd most 343 millió forint osztalékot.

Zsinórban harmadszor jutottak nemzetközi kupasorozat csoportkörébe tavaly a Ferencváros labdarúgói, és ez meg is látszik a csapatot működtető cég eredményein - derül ki az FTC Labdarúgó Zrt. most benyújtott, 2021-es évről szóló mérlegéből.

A Fradit költségvetését már jóideje pumpálják fel, eleinte nagyrészt állami cégek támogatásával. 2019 hozta az áttörés, ekkor jutott az Európa-liga csoportkörébe a csapat, az UEFA-tól érkezett pénzek, a plusz meccsek utáni közvetítési jogok és az extra jegybevételeknek köszönhetően tízmilliárd közelébe került a teljes bevétel.

Aztán jött a Bajnokok Ligája, ami még nagyobb lépés volt anyagilag, de hozhatott volna még nagyobb bevételeket. A koronavírus miatt ugyanis a selejtezők zártkapusak voltak, majd a csoportkörökben előbb csak harmadház lehetett, majd az sem, pont a Barcelona ellen. Így is összejött minden idők legnagyobb magyar klubbevétele, majdnem 14 milliárd forint.

Tavaly pedig újra az Európa-liga főtábla jött össze. Kisebb pénz az UEFA-tól, de már nem volt korlátozás a nézőtéren. Ahhoz, hogy így is összejöjjön 12,6 milliárd forint, kellett az is, hogy a szponzorok is a zsebükbe nyúljanak, 2,1 milliárdról 4 milliárdra nőtt a szponzori bevétel. A játékjog értékesítés mellett ugyanakkor 2020-ban mindössze 160 millió, 2021-ben 329 millió szerepel.

A 12,6 milliárdos bevétel mellett így végül szerény, 275 milliós nyeresége lett a csapatot működtető cégnek.

Fennállása legjobb évét zárta tavaly Mészáros Lőrinc sportruházatot gyártó cége . derül ki a Magyar Sportmárka Zrt. friss mérlegéből. Olyan nagyon azért nem régen varrják a 2Rule-t, 2017 végén alapították a céget, 2018-ban már ebben futott ki több csapat a pályára az NBI-ben.

Tavaly a Magyar Sportmárka Zrt. 557 milliós forgalmat bonyolított, ebből 138 milliós hasznot csináltak.

A sportruházat gyártása nem Mészáros ötlete volt, hanem Kővári Ágnesé, de az ő 30 százalékos tulajdonrészét kivásárolta a felcsúti milliárdos 2018 őszén.

Az mfor.hu vette észre, hogy a 138 milliós profitból az MSM tavaly törleszthette a személyesen Mészáros Lőrinctől kapott kölcsönét. Így is maradt még egy törlesztendő kölcsön, amit Mészáros cégétől, a Talentis Grouptól is kaptak, ez 2023-ban jár le.

Nemcsak itthon, hanem külföldön is adtak el sportruházatot. Az EU-n belülre 83 millió forint értékben. Ez praktikusan egyrészt a horvátországi Eszék focicsapata lehet, amelyik 2rule-ban lép pályára. A klub tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt, de összeférhetetlenség miatt kénytelen volt kiszállni. Azért ott maradt a közelben. De 2rule-t visel az FK Csíkszereda is. Az erdélyi csapat azután váltott Mészáros sportmárkájára, hogy ötmilliárdot kapott a magyar kormánytól.

1-0-ra megverte a Liverpoolt, ezzel 14-szerre nyerte meg a BEK/BL-t a Real Madrid. A spanyolok legutóbb éppen a Liverpool ellen buktak döntőt, még 1981-ben. Azóta 8 döntőt játszott a Real, mindegyiket megnyerte.

36 perces csúszással indult a meccs, mert óriási káosz volt a beengedésnél, a Liverpool-szurkolók egy része kint ragadt, sok viszont jegy nélkül lógtak be.

Az első 15 perc után a Liverpool átvette az irányítást, letámadták a Realt, nehezen tudott kijönni a saját térfeléről a Madrid. Az angoloknak ebből sok helyzete volt nem volt, de azért próbálkoztak, a legközelebb a gólhoz a 20. percben Mané járt, aki a kapufát találta el, Courtois-nak szerencséje volt, hogy a kipattanó nem pattant a hálóba a hátáról. A többi kísérletfélét elég magabiztosan hatástalanította a Real a kapusa.

A túloldalon Alissonnak semmi dolga nem volt, a Real egyáltalán nem lőtt kapura a 44. percig, amikor aztán a semmiből és a Liverpool védelem bénázásából Benzema betalált. Megvideózták, végül nem adták meg, pedig a Real-csatárhoz némi kavarodás után egy liverpooli védőről került a labda. Hogy most azért-e, mert ez nem volt szándékos passz, vagy előtte Valverde belepiszkált a labdába, amikor Benzema éppen lesen volt, az nem világos. Mindenesetre klasszikus Real-gól lett volna, ha úgy vezetnek, hogy addig csak támadgattak.

A második félidőben darált a Liverpool, de nem jöttek össze az utolsó passzok, ötletelenk voltak a támadásiak, a Real viszont az 58. percben megszerezte a vezetést. Valverde passza teljesen egyedül találta a hosszú oldalon Vinícius Júniort, a brazil nem hagyta ki. (Az első kapura lövése volt a Realnak.)

Ezután a Liverpool felpörgette a tempót, de Courtois mindent védett, simán a meccs embere lett. A Real kiválóan védekezett, az utolsó 10 percben a Liverpool már nem tudott a kapu elé kerülni. Lepörgött a nem túl élvezetes meccs, a Liverpool nem tudta hozni a saját fociját, a Real nem szégyelte kivédekzeni a meccset, maradt az 1-0.

Itthon nem verték nagydobra, hogy a magyar miniszterelnök hódol a hobbijának, és a helyszínen néz meg a Bajnokok Ligája-döntőjét, de az AFP lefotózta a párizsi Stade de France VIP páholyában Orbán Viktort.

A Real-Liverpool meccset Nicolas Sarkozy volt francia elnök mellett nézte meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze - tudatta a család szombaton az MTI-vel.

Haumann Péter méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombaton délután.

Haumann Péter 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt.

A Kossuth-díjas színészt olyan darabokban láthatták a nézők, mint a Szókratész védőbeszéde, A fösvény, Az eltört korsó, Az ügynök halála, az Őrült nők ketrece és a Macskák. Játszott többek közt a III. Richárd, a Woyzeck, a Szenvedély, a Szürkület, az Indul a bakterház vagy a Kalandorok című filmekben, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Ádám Ottó, Ascher Tamás, Fehér György, Dömölky János és Mundruczó Kornél.

Művészi munkásságát 1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

A Halhatatlanok Társulatának 1997-ben lett tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Prima Primissima díjat, 2010-ben a nemzet színészévé választották.

Az áprilisi születési és halálozási adatokról közölt gyorstájékoztatót a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint folytatódott az a trend, hogy idén sokkal kevesebb gyerek született, mint egy éve.

Januárban 10 százalékkal, februárban 15 százalékkal, márciusban 10 százalékkal áprilisban 7,6 százalékkal csökkent a születések száma az előző év hasonló időszakához képest.

Sokkal kevesebben haltak meg ugyanakkor eddig idén, mint tavaly az év első négy hónapjában. Ez nyilvánvalóan a covid hatása, tavaly tavasszal volt ugyanis a járvány legpusztítóbb, harmadik hulláma.

A halálozások száma ez év januárban 4,3 százalékkal, március–áprilisban 31 százalékkal csökkent, csak februárban volt magasabb (4,7 százalékkal) 2021 azonos hónapjaihoz képest.

Ha 12 hónapot nézünk, akkor

• 89 875 gyermek jött a világra, 2470-nel, 2,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
• 144 633-an haltak meg, 6,7 százalékkal, 10 412-vel kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban.
• A teljes termékenységi arányszám csökkent. Az 1 nőre számított becsült értéke 1,54 volt az előző 12 hónapra számított 1,57-hoz képest.
  
• 70 255 pár kötött házasságot, 3,4 százalékkal, 2293-mal több a megelőző 12 havinál.
  

Némi meglepetésre kerültek be a kormány által extraadókkal sújtott ágazatok közé a légitársaságok. A covid elég keményen megviselte a légitársaságokat, de a kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy ugyan még nem éri el az utasszám a 2019-es szintet, de idén már közelíthet hozzá. Ezért 30 milliárd forintos extra adót vár el a légitársaságoktól.

Mégpedig úgy, hogy utasonként 10-15 eurós adó vetnek ki rájuk.

A részletek majd a napokban derülnek ki.

A kormányinfón kiderült, hogy emelkedik a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója is, de még nem tudni, mennyivel.

A kormány azt hangoztatja, hogy az extraadókat a cégek nem hárítják majd át a vásárlókra, ezt azért nehéz elképzelni.

A kormányinfóról bővebben itt olvashat.

Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be, hogy egyelőre marad a benzinárstop, de vannak visszaélések, a határmenti kutakon jelentős a benzinturizmus, ezért szigorítanak. Péntektől csak magyar rendszámú autókat lehet megtankolni a 480-as benzinnel, a külföldiek vagy külföldi rendszámú autók a drágábbat vásárolhatják.

További részletek a kormányinfóról itt olvashatók.

Meglepetés nincs, Mészáros Lőrinc nevén van a legnagyobb vagyon Magyarországon az évente megjelenő vagyonbecslő kiadvány szerint.

A 100 leggazdagabb magyar című, csütörtökön megjelenő lap szerint szinte reménytelen vállalkozás összeszámolni, hogy hány cég van Mészáros nevén és ezekből mekkora vagyonra tehetett szert. Mindenesetre 480 milliárd forintig azért összeszámolták, és ebben nincs benne a közelmúltban 35 évre elnyert autópálya koncesszió. (A Forbes tavaly év végén megjelenő kiadványa is kb. ekkorára, 488,1 milliárdra becsülte a magasra jutott felcsúti üzletember vagyonát.)

Akárcsak tavaly, idén is második Csányi Sándor. Az OTP első emberének vagyona összességében egy év alatt nem gyarapodott, maradt 420 milliárd forint, ami a lap szerkesztői szerint jórészt a bank tetemes tőzsdei árfolyam veszteségének köszönhető.

Először dobogós Felcsuti Zsolt, a szerszámgép-alkatrészeket, csiszolószerzsámokat, valamint hűtő- és fűtőberendezéseket gyártó multinacionális cég, az MPF Holding tulajdonosa. Az 52 éves üzletemberről annyit jegyez meg a lap, hogy egy svájci kitérő után hazatérve vette át az apja cégét, és fejlesztette azt meghatározó nemzetközi vállalatcsoporttá. Nem vett részt a privatizációban és semmilyen, az állammal kapcsolatos üzletben. Tavaly 246 milliárdosra becsülték a vagyonát, idén 345 milliárdra. Ezt az ugrást egy nemzetközi tanácsadó számítása alapozta meg, amelyik 340 milliárdra értékelte a Felcsuti 88 százalékos tulajdonában lévő céget, ehhez tették még hozzá a magyar szerkesztők az elmúlt években felvett osztalékokat.

Felcsuti előrelépésével Gattyán György a 4. helyre csúszott vissza. Nagyot vagyonosodott Jellinek Dániel is, és először bukkant fel a top 100-ban a volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa, Hermann Kamilla is.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István egy helyett lépett előre, 36. A tavalyi kiadványban 39 milliárd forintra becsülték a vagyonát, az ideiben már 45 milliárdra. Ezzel egyébként megelőzte a Wizzair-tulajdonos Váradi Józsefet, aki tavaly még előtte volt a listán. Váradi vagyonát 42 milliárdosra becsülik.

A kiadvány becslései és számításai szerint az ország első száz emberének összvagyona a válság és a pandémia ellenére sem csökkent , - 2021-ben elérte a 6223, 5 milliárdot. A növekedés egy év alatt megközelítette a 637 milliárd forintot. Az idei első százba legkevesebb 12,7 milliárd forinttal lehetett bekerülni.

A listán lévő üzletemberek jelentős része továbbra is ingatlanfejlesztésben utazik, de a szerkesztők megjegyezése szerint egyre többen fektettek be már tavaly is az energetikába, ezen belül is a szolár technikába. A naperőművek értékét és jelentőségét az idén kirobbant energiakrízis még jobban emeli. Olyan üzletemberek is felfigyeltek erre a lehetőségre - többek közt Albrecht Ottó, Ináncsy Miklós, - akik korábban soha nem invesztáltak az energetikába.

Hiába annyira kedves terület a miniszterelnök számára, eddig hivatalosan semmit sem lehet tudni arról, hogy hol lesz a sport helye az átszervezett kormányzati struktúrában. Lapunk információi egybeesnek a Nemzeti Sport értesüléseivel, hogy a szétkapott Emberi Erőforrások Minisztériumából a Honvédelmi Minisztériumhoz kerül át a sportot felügyelő államtitkárság. (Hogy miért pont oda, azt az Orbán Vktorhoz közelálló lap sem tudja.)

Szabó Tünde sem marad az államtitkári poszton, utóda minden bizonnyal Schmidt Ádám lesz.

Különös terület a sport a kormányon belül. Az első Orbán-kormányban még volt ifjúsági és sportminiszter (Deutsch Tamás, miután megszerezte a diplomáját), a kétharmados kormányokban viszont már nem. Az ugyanakkor közismert, hogy sportügyekben valójában Orbán kézivezérlése működik. Ez annyira nyílt titok, hogy még Orbán kedvenc lapja, a Nemzeti Sport is úgy fogalmaz:

„ahogyan az államigazgatásban emlegetik, valójában Orbán Viktor a sportminiszter, de legalábbis naprakész a terület legtöbb ügyével kapcsolatban és a fontosabb döntéseket is ő hozza meg”.

Ami nem tett kifejezett jót, a Nemzeti Sport fordításban: „technikai problémát is jelentett korábban, hogy a sport erős szereplői minden döntést tőle vártak (mármint Orbántól - a szerk.), kevésbé fontos ügyekben, egymás feje fölött átnyúlva is, ráadásul a többcsatornás irányítási rendszerben (EMMI, Miniszterelnökség, MOB, klubok, szövetségek) nehéz volt sínen tartani a folyamatokat”.

Az államtitkári posztra legesélyesebbnek tartott Schmidt Ádámot 2020 decemberében nevezte ki sportügyi főtanácsadónak Orbán (bár azt hivatalosan nem jelentették be). Ezek szerint a miniszterelnök elégedettebb lehetett a munkájával, mint Szabó Tünde államtitkár teljesítményével.

Az új államtitkár feladata a Nemzeti Sport szerint „a sok hatalmi központ érdekeinek koordinálása, szintetizálása, az egy, erős kézben összefogott sportirányítás, kiforrott koncepció képviselete is lesz miniszterelnök felé egyfajta szűrő szerepben”. Lényegében ez volt a dolga tanácsadóként is.

Schmidt Ádám jogász, dolgozott a Magyar Olimpiai Bizottságnál, a kosárlabda-szövetségnél és a Puskás Akadémiánál is. Úgy tudni, hogy a nagy nemzetközi sportesemények megpályázását és rendezését bonyolító Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) is visszakerül az általa vezetett államtitkársághoz Fürjes Balázstól, aki Gulyás Gergely államtitkárakétn folytatja. Schmidt felesége a hármoszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin.

Teljes vezetőcsere várható, nem maradnak a helyettes államtitkárok, Fazekas Attila Erik és Sárfalvi Péter sem. Érkezik egy másik, csak névrokon Schmidt, mégpedig a Magyar Kajak-Kenu Szövetséget vezető Gábor.

„Minden nap olvassunk! A book a day, keeps the defeat away” - javasolta Orbán Viktor az amerikai vendégeknek a CPAC Hungary múlt heti konferenciáján, amikor megosztotta velük „a progresszív dominancia ellenszerének” 12 pontos receptjét.

Ragadjuk meg hát az alkalmat, és nézzünk körül a miniszterelnök munkaállomásán. Orbán kedden videón jelentkezett be a kormányfői asztal mögül.

Ott vannak a sarokban felhalmozva a könyvek.

Egy pillanatra visszatérve Orbán múlt heti beszédéhez, szabadkozva indította az amerikainak javasolt olvassanak minden nap programot, de megindokolta, miért érdemes mégis hallgatni rá:

„Minden nap olvassunk! A book a day, keeps the defeat away. Tudom, hogy ez furcsán hat. Nem vagyok tudós ember, de a helyzet az, hogy a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél eddig még nem találtak fel jobb eszközt. A világ pedig egyre bonyolultabb, időt kell rá szánni, hogy megértsük. Például én magam minden héten kijelölök egy napot, amit csak olvasásra fordítok. Az olvasás abban is segít, hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk. Ha ez megvan, a többi már csak technikai munka. Le kell fordítani mindezt a hétköznapi cselekvés és a politikai kommunikáció nyelvére. Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát nekünk, politikacsinálóknak kell.”

A gondolatmenet alapján nem meglepő, hogy ott van az asztalon a Békés Márton által szerkesztett A Nagy Terv - A Soros-birodalom Közép- és Kelet Európában című kötet. Más kérdés, hogy ott volt már áprilisban is, annyi a változás, hogy azóta került rá még több könyv. Persze lehet, hogy ezek a már kiolvasott könyvek.

Soros felett akkor és most is Kodolányi János Esti beszélgetések című kötete van. Ami az áprilisi és a mostani fotókból beazonosítható: Romsics Ignác Erdély elvesztése, T. S Eliot: Egy keresztény társadalom eszméje, egy könyv az első világháborúról, Rod Dreher Hazugság nélkül élni - A keresztény másként gondolkodók kézikönyve című kötete. És ott van egy olyan bordó kötet, amelynek a gerince úgy néz ki, mint az egyébként igen kiváló Igenis, Miniszter Úr borítója volt, bárcsak az lenne.

A többit egészen pontosan nem sikerült beazonosítani, megkérdeztük Havasi Bertalant, hogy milyen könyvek vannak Orbán íróasztalán és mit olvasott a 12 pontos tanácsadó a legutóbbi olvasónapján, mert ami az asztalán van, azok leginkább ajándékkönyveknek tűnnek, és simán lehet, hogy olvasni nem a miniszterelnök dolgozószobába jár be, vagy nem az íróasztalánál ülve olvas. Ha válaszol, megírjuk.

Orbán Viktor munkahelyi íróasztalán korábban nem nagyon voltak könyvek, a járvány alatti rendkívüli bejelentkezéseken fontosnak tűnő dossziék voltak előtte.

Vagy éppen azt sugallták, hogy most aztán beborítja a munka a miniszterelnököt.

2020. április 9-én tartott legutóbb könyvbemutatót, akkor így nézett ki az asztal:

Akkor Orbán Balázs és Szalai Zoltán: Ezer éve Európa közepén - A magyar állam karaktere című könyv volt az asztalán, alighanem a szerzők figyelmességéből. És ott van Száraz Miklós György: Fájó Trianon című könyve, amelynek szövegei az ajánlója szerint „Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Márai, Németh László, Szerb Antal vagy Weöres Sándor kétségbeesett, hitetlenkedő sorai és dühös, vádló, önmarcangoló mondatai”.

A Fájó Trianon sokáig, még fél évvel később, 2020 novemberében is ott volt Orbán asztalán.

2021 áprilisban aztán már csak a Puskás Öcsiről készült képregénynek volt hely az asztalon.

Hoppál Péter lesz újra a kulturáért felelős államtitkár. Az alapján, hogy milyen kevés emléket hagyott maga után, amikor 2014 és 18 között már volt ugyanebben a pozícióban, nagy izgalmakra nem kellene számítani.

Csakhogy a legutóbbi államtitkársága óta Hoppál lett a Fidesz egyik legaktívabb Facebook-harcosa, aki pont annyira tolja túl a legbutább mémek terjesztését, mint amennyire a rajongást a miniszterelnök felé.

A most 49 éves, eredetileg egyházzenész és karnagy, majd iskolaigazgató pécsi politikus országosan akkor lett ismert, amikor 2013-ban a Fidesz szóvivője lett. Ez a Fidesz esetében nem az a nagyon kreatív munka, eleget is tett a feladatnak: felmondta azt, amit előírtak neki, legyen az a tüntetőkre lövetésre személyesen utasító Gyurcsány Ferenc vagy a trafikokról szóló égbekiáltó hazugság. És bár ő maga is megpróbált azzal érvelni egy - Bajnai Gordonról szóló hazugság miatt indított - perben, hogy pártszóvivőként csak szolgaian felolvassa az elé tett sajtóanyagokat, a Kúria jobb véleménnyel volt a mindenkori Fidesz-szóvivőkről, de legalábbis Hoppálról, mert úgy ítélték meg, hogy "szuverén személyiség, saját gondolatokkal, meggyőző érvrendszerrel", így felelős a szavaiért is.

Ha maradt volna szóvivő, minden bizonnyal ő lett volna az első, akik mémekkel válaszol sajtótájékoztatón a kérdésekre. De mielőtt ez megtörténhetett volna, jött az első kulturális államtitkársága.

Nehéz összefoglalni, hogy milyen örökséget hagyott hátra az első államtitkársága alatt. Ő maga például szívesen hangoztatja, hogy

„Soha annyi kulturális fejlesztés nem volt a millennium óta, mint az én négy évem alatt”.

És akár kommentekben is megvédi a tevékenységét.

Amikor a komolykodó államtitkárságnak vége szakadt 2018-ban, akkor robbant be igazán Hoppál, a politikai filozófus.

Volt miért rákapcsolnia. Hoppál a pécsi Fidesz vezetőjeként volt kénytelen átélni azt, hogy a 2018-as választáson a független Mellár Tamás elvitte a város egyik mandátumát, a 2019-es önkormányzati választáson pedig az ellenzéki polgármester-jelölt, Péterffy Attila győzött.

Ennek ellenére Hoppál maradhatott a pécsi Fidesz vezetője, ezt pedig bőven túlkomenzálta. Az önkormányzati választás miatti frusztráltsága pedig valamiért a lehülyézett budapestieken csattant, azzal a mémmel, hogy Budapestet megölte az emberi butaság. (A szintén ellenzéki városvezetőt választó pécsiekkel Hoppál kiméletesebb volt.)

Budapest valahogy tényleg beakadt nála.

Megosztotta példul a Coca-Cola elleni bojkottfelhívást, mert a cég "az agresszív közterületi homoszexuális reklámkampányt ráerőszakolta a budapestiekre".

Nehezen viselte Trump vereségét.

Alhokolistázta Junckert és kitette a nagy egyenlőségjelet Marx és Hitler közé.

De szívesen hazaárulózta a Momentumot és annak politikusait is.

Hoppál egyébként nem szakadt el teljesen az Emberi Erőforrások Minisztériumától azután sem, hogy Kásler Miklós Fekete Péterre cserélte le. A kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztos lett, ezért havi 1,3 milliót kapott az Emmitől.

A kampányban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Pécs főterén egyszerűen kihúzta a kábelt abból a kivetítőből, amelyen az ellenzéki jelöltek kampányfilmjeit adták. Arra, hogy miért tette, egészen kacskaringós válaszokat adott. Előbb azt mondta, hogy „polgári engedetlenségből” cselekedett, mert szerinte példátlan, hogy folyamatos menjen egy főtéri kivetítőn a politikai propaganda. Aztán módosított, és azt mondta, hogy a magyar kormánypárti sajtót ért nemzetközi baloldali hackertámadásra adott egyértelmű, de határozott választ.

De még ezen is változtatott, az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy elnémította „azt a hazugságözönt”, amely a kivetítőből „folyamatosan ordított napok óta a védtelen járókelők fülébe, fertőzve az agyukat”. Majd nemrég újabb, minden bizonnyal nem utolsó magyarázatot adta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.

Eszerint ő ugyan elviselte, hogy az ócska baloldali propagandát sugárzó kivetítő csak úgy ontotta a hazugságokat, „de az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor az ’56-os baranyai hősök sajtótájékoztatót szerettek volna tartani a megyeházán. Arra akarták kérni ezek a tiszteletreméltó idős emberek a pécsi választókat, hogy a kommunistákkal jogfolytonos baloldal helyett Kővári Jánost és engem támogassanak. Csakhogy behallatszott a sajtótájékoztatóra kijelölt terembe a propagandát árasztó hangszóró. Méltatlan lett volna, ha nyolcvanöt-kilencven éves, Kádár börtöneit megjárt hősöknek ilyen hazugságok hangzavarában kell beszélniük, úgyhogy kimentem, és arra kértem a kivetítőre vigyázó biztonsági őrt, hogy legalább erre a kis időre állítsák le. Azt mondta, nem teheti, a főnöke pedig rám nyomta a telefont, úgyhogy intézkedtem. A jegyzőkönyv kedvéért: nem rongáltam meg semmit, csak széthúztam három kábelt”.

Mindenesetre a választókerületi választási bizottság az akcióért megbüntette félmillió forintra, de egy szinttel feljebb a Nemzeti Választási Bizottság 20 ezer forintra mérsékelte a büntetést. Egyébként most már kimondottan büszke a választási szabályok megsértésére

Hízelkedésben nincs párja

Hoppál Péternek csak Hoppál Péter lehet a kihívója, ha apró figyelmességekkel lehet jelezni a feltétlen lojalitást.

Van például egy jeles nap, május 31-e. És van valaki, aki soha nem felejti el, mi is történt aznap 1963-ban.

Hamarosan újra május 31-e, az már biztos, hogy egy köszöntője lesz Orbánnak.

Hogy aztán ezt mennyien fogják látni, az már egy másik háború része, amit Hoppál a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáért vív a világot behálózó ismert nemzetközi céggel, amelyik szemérmetlenül üldözi Hoppált. A politikusnak a kampány alatt minden posztja alatt megjelent az a szöveg, hogy nem mind a 25 ezer követőjéhez jutnak el a bejegyzései. És a Facebook a jelek szerint semmit sem bízott a véletlenre, még azt is megpróbálta elhallgatni, hogy óraátállítás lesz:

Hoppál maga egyébként korábban határozottan utasította vissza, hogy az első államtitkárságára ő maga jelentkezett volna be. Szerinte aki ezt állítja, „annak halvány lila dunsztja sincs a Fidesz belső működési rendjéről. Nálunk nem lehet jelentkezni pozícióra, nálunk dolgozni kell, keményen, s akkor kiválasztanak”.

Az biztos, hogy ő már akkor jelezte, hogy kemény dolgozik, amikor a nemzet kapitánya elkezdte összehívni az új kormánya tagjait.

Csák János parlamenti meghallgatásán még nem ült az új főnöke mellett, de ott volt azért a teremben már, a miniszterjelölt mögött.

Hogy lelkesedésben nincs párja, azt bizonyította azzal is, hogy kétszer is kitöltötte ugyanazt a nemzeti konzultációt, követői rossz memóriájában bízva.

Ezek után nem csoda, hogy olyan nagy tiszteletben tartja a nemzeti konzultációt, amit ha bántanak, történelmi léptékű visszavágástól sem riad vissza.

De tényleg nincs olyan terület, ahol ne venné fel a harcot.

Legyen az klímaváltozás

Netán foci, hiszen Hoppál szerint nem letérdelni a meccsek előtt olyan, mint nem karlendíteni 1940-ben Berlinben.

De ne maradjon ki a gasztronómia sem.

Szerencsére azt is láttatni engedi, hogy mi történt volna, ha egy másik nagy időszakban születik.

Hoppál volt a Mindennapos Éneklés Bizottságának a tagja is, de ebben áttörő sikert nem sikerült elérnie. Az viszont kétségtelen, hogy ő a legtöbb hangszeren játszó fideszes politikus.

De gitározik és orgonán is játszik. Emellett kiemelt vendégként beszáll a templomi éneklésbe:

És karmesterkedik is.

Egy saját könyv a fa alá

Karácsony (mármint nem a budapesti Rákosi) és Hoppál úgy összetartoznak, mint fideszes politikus Facebook-posztja és az alatta lévő fideszes politikusok kommentjei. Került ki már a képviselő úr a pécsi karácsonyfára díszként, még a fideszes városvezetés alatt.

Legutóbb pedig egy igazi különlegességet tett a fa alá. Mégpedig a saját könyvét. Ha valaki azt állítja, hogy alighanem ez minden idők egyik legérdektelenebb magyar közéleti könyve, azzal simán vitába lehetne szállni, de minek. A Haza szolgálatában címet viselő kötet ugyanis nem más, mint Hoppál Péter parlamenti felszólásainak gyűjteménye (2009-2021). Az összesé, amikor szót kapott. De ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy ha egy vitához hozzászólt egy kétperces hozzászólásban, az is bekerült a könyvbe.

Sajnos a bekiabálások nem, pedig abban erős igazán. Csak egyetlen példa, amikor a szépemlékű Bangónét istenkáromlással vádolta meg a Parlamentben:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): (…) Az meg, amit önök mondanak a pedagógusokról, hogy majd a kormányhivatal eldönti, hogy tényleg a munkahelyén fertőződött-e meg vagy nem: honnan az istenből tudja a kormányhivatal (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?), hogy ott fertőződött meg vagy nem ott fertőződött meg?! (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?) A másik meg, hogy felháborító (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?), hogy önök még azt is lekommunikálják (Dr. Hoppál Péter: Nem otthon vagy!), hogy majd 60 százalékát megkapja a fizetésének, és majd ha a kormányhivatal eldöntötte, hogy ott fertőződött meg, akkor megkapja a maradék 40 százalékot.(Dr. Hoppál Péter: Milyen kulturálatlan megszólalás ez?) Államtitkár úr, szerintem ez mindennek a teteje, amit művelnek a dolgozókkal Magyarországon! Köszönöm szépen. (Dr. Hoppál Péter: Istenkáromlás…) Szerintem te ne vedd a szádra az Istent! (Dr. Hoppál Péter: Szégyelld magad!)

Az elnöklő Jakab István: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő aszszonynak jelzem (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.): az Isten nevét hiába fel ne vedd! (Dr. Hoppál Péter: Ennyi!) Kérem, ezt jegyezze meg! Ez a magyar Országgyűlés. Ezt mint református hívő ember visszautasítom. (Bangóné Borbély Ildikó: Én is az vagyok, de én legalább…) Kérem! (Dr. Hoppál Péter: Szégyelld magad!) Kérem! (Tordai Bence: Nincs benne a házszabályban!)”

Hogy ne csak szűk körben forgassák a magyar politikai retorika egyik csúcsteljesítményét, a Hoppál-család kiadásában megjelent könyvből a politikus ajándékozott valamennyi kormánytagnak és az összes polgármesternek a választókerületéből. Még Péterffy Attilának is.

Van utánpótlás

Ha Hoppált nagyon elfoglalja majd az államtitkárság, és az azzal járó protokollfeladatok, akkor is lesz Hoppál a Facebookon. A képviselő kinevelte már az új generációt is, fia, Hunor áll majd a harcmezőn a demokrata.hu publicistájaként és még egy pár napig a Pesti TV szerkesztő-műsorvezetőjeként.

Lassan kiderül, hogy kik lesznek a miniszterek helyettesei az új kormányban.

Van rögtön egy nagy hiányzó is: Németh Szilárd nem marad a honvédelmi minisztérium politikai államtitkára.

Az új miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf erre a posztra Vargha Tamást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzését felelős államtitkárát kérte fel, aki korábban már betöltötte a HM parlamenti államtitkári posztját.

A nagy lefokozás: a paksi beruházásért eddigi tárca nélküli miniszterként felelős Süli János a külügyminisztériumban, Szijjártó Péter alatt államtitkáraként folytatja a munkáját.

Palkovics László így frissített: Koncz Zsófia közigazgatási államtitkár lesz, Vitézy Dávid a közlekedésért, Steiner Attila az energetikáért és a klímaügyekért, Kutnyánszky Zsolt az iparpolitikáért, foglalkoztatásért, digitalizációért, Raisz Anikó a környezetvédelemért felel államtitkárként, a közigazgatási államtitkár pedig Gazsó Balázs lesz.

Gulyás Gergely elveszítette Orbán Balázs parlamenti államtitkárt - aki Orbán Viktor politikai igazgatója lett -, de jött helyette Fürjes Balázs, aki eddigi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár volt. (Ez a terület Lázár Jánoshoz került.)

Csák János innovációs és kulturális miniszter kulturális államtitkára Hoppál Péter lesz, aki a kampányban „polgári engedetlenségből” kihúzta a konnektorból a Pécs főterén felállított kivetítőt, amin az ellenzék kampányüzenetei futottak.

Ez pedig itt Lázár János csapata:

A korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz.

Pintér Sándor átveszi Kásler Miklós parlamenti államtitkárát, Rétvári Bencét és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is, köznevelési államtitkárként pedig Maruzsa Zoltán folytatja.

Navracsics Tibor a leendő államtitkárait bemutatva elmondta: Ágostházy Szabolcs a jövőben is az uniós források területével foglalkozik, Mayer Gábor felel a területfejlesztésért, Latorcai Csaba pedig parlamenti államtitkárként dolgozik majd.

Nagy Márton tervei szerint helyettese és egyben egyik államtitkára Fónagy János lenne, másik két államtitkára pedig Lóga Máté és Túri Anikó.

Papp Károly eddig rendészeti államtitkár Rogán Antalnál folytatja, nagy feladatot kap. Rogánhoz kerültek ugyanis kibővített feladatkörrel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, jelentősen bővül majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ feladatköre, és kialakítanak egy nemzeti információs központot is. Ezt fogja irányítani.

Tartanak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásai, Varga Judit igazságügyi miniszter is elment az Országgyűlés szakbizottságába. Ő ugyan nem hozta szóba, de Szabó Szabolcs ellenzéki képviselő rákérdezett arra, hogy Völner Pál főnökeként van-e felelőssége abban, hogy az államtitkára súlyos korrupciós ügybe keveredett. A kérdés a Telex tudósítása szerint egészen pontosa így hangzott:

„Nem vádolom, hogy erről tudott, pláne, hogy benne volt. De mégis csak ön volt a miniszter abban a minisztériumban, ahol ez megtörtént. Azt gondolom, hogy bennem felmerülne a kérdés, hogy én magam alkalmas vagyok-e ennek a minisztériumnak a vezetésére. Én magamat illetően arra jutnék, hogy nem, mivel nem vettem észre, hogy ez történik, nagyon hosszú ideig. Valószínűleg ez önben is felmerült és arra jutott, hogy igen. Érdekelnének az érvei, mivel érvelt magával szemben, amikor azt a döntést meghozta, hogy ön mégis alkalmasnak tartja magát a miniszteri posztra.”

Varga szerint neki az elsődleges feladata az volt, hogy biztosítsa a léket kapott hajó vezetését, lékként a Völner-ügyre gondolva. Varga azzal hárította a felelősséget felvető kérdést, hogy Magyarországon az ügyészség az illetékes, az ország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, „nekem meg az a feladatom, hogy biztosítsam a minisztérium működését, amit meg is tettem.” Azt is mondta, hogy „főleg a kampány során hihetetlen sok rágalmat kaptam. A minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.”

Ahogy Plankó Gergő ezt összefoglalta, a Völner-ügy következményei ezek lettek:

• Még mindig Schadl György a végrehajtói kar elnöke
• Rogán Antal kabinetfőnöke továbbra is Nagy Ádám
• Orbán Viktor pedig a korrupcióüldözést is Rogánra bízta
• +1 Az újra miniszternek jelölt Varga Judit szerint sokat bántották őt a kampányban

„Tartani fogjuk az idei hiányt - ez a legfontosabb mondat, nem mennék bele különböző szókifejezésekbe, hogy kiigazítás vagy megszorítás” - mondta Varga Mihály eddigi és következő pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában tartott meghallgatásán a portfolio.hu tudósítása szerint.

Varga közölte, hogy az idei költségvetés korrigálására van szükség, mégpedig két ok miatt. Az egyik az infláció mértéke, amit főként az energiaárak hajtanak föl, a másik pedig a szankciók hatásai és a világgazdaság lehűlése. De hogy milyen korrekciók lesznek, arról már nem beszélt. Az biztos, hogy a 4,9 százalékos hiánycélt tartani akarja a kormány. (Más kérdés, hogy Matolcsy György szerint az is kevés lesz.)

A hvg azt emelte ki, hogy adóemelést nem tervez a kormány annak érdekében, hogy stabilizálja a költségvetést, a hangsúly a munkát terhelő adók helyett továbbra is a fogyasztást terhelő közterheken marad. De a katánál vizsgálják, hogy változatlan formában fennmaradhat-e.

Varga belengette azt is, hogy mérlegeli a kormány, hogy különadókat vet ki azokra az ágazatokra, ahol extraprofit keletkezik. Újságíróknak később azt mondta, hogy a kormány nem profitellenes, a tisztességesen megkeresett profitot mindenkinek joga van felhasználni. De az is fontos szerinte, hogy rendkívüli helyzetekben extraprofitok keletkeznek. „Az energetikai ágazat például nyertese a mostani energiaár-emelkedésnek” - mondta, de jelezte azt is, hogy még mérlegelnek.

Megemlítette továbbá azt is, hogy a cseh kormány a hivatalba lépése után 5 százalékkal faragta le az állami intézmények kiadásait. Varga Mihály szerint ezt is érdemes megfontolnia a kormánynak.

Szerdán mutatkozott be kulturális és innovációs miniszterjelöltként két parlamenti bizottságban is Csák János. A kulturális bizottság ülésén keveredett bele abba a gondolatmenetbe, hogy a világban az elválasztóvonal nem a jobb és baloldal között, a balliberálisok és a konzervatívok között van, hanem abban, hogy vannak, akik hisznek abszolút értékekben, és vannak, akik nem. Ő az abszolút, nem a relatív mércét fogja majd képviselni. Odüsszeuszként hajózik el a szirének szigete mellett, az árbochoz kötözteti magát és viaszt önt a fülébe.

Péterfy Gergely író itt érezte szükségét, hogy felfrissítse a leendő kulturális miniszter irodalmi ismereteit. Vagy legalábbis azokét, akik követték Csák meghallgatását.

„Remélem, minden középiskolás számára nyilvánvaló, hogy Csák »Odüsszeusz« János miniszter Odüsszeia-értelmezésével megbukna az érettségin. Azt bírta mondani ez a nagyszerű és művelt férfiú, hogy »olyan leszek, mint Odüsszeusz, amikor a szirének mellett hajózik el. Viaszt öntök a fülembe, nem engedem el az abszolút mércét«” - posztolta ki a Facebookra Péterfy Gergely.

Ha valaki nem emlékszik, Kirké adott tanácsot Odüsszeusznak, hogy mit tegyen, ha a szirénekhez ér:

„Szírénekhez fogsz legelőször elérni: az összes
embert mind elbűvölik ők, ki elér közelükbe.
És aki esztelenül közeleg s meghallja a szírén-
zengzeteket, felesége s az apró gyermekek otthon
azt többé sosem üdvözlik, neki már nem örülnek,
mert csengőszavu dallal a két Szírén megigézi;
ülnek a réten ezek, s körülöttük az emberi csontok
nagy sokasága hever, rothad, zsugorodnak a bőrök.
Húzz el ezek mellett, s a fülét jól tömd be viasszal
minden társadnak, nehogy egy is hallja; puhítsd meg
mézédes viaszod; de te hallgasd meg, ha kivánod.
Kössék ők a kezed meg a lábad a fürge hajónak
árboca talpához, s a kötélzet rátekeredjék,
hogy, gyönyörödre, a két Szírén hangjára figyelhess.
És ha esengesz a társakhoz, ha parancsot is adsz, hogy
oldjanak el - csak kössenek ők oda több kötelékkel.”

Devecseri Gábor Homérosz fordítása

Péterfy azt írja, hogy „mint minden valamire való gimnazista tudja, Odüsszeusz nem öntött viaszt a fülébe, mert ő épphogy hallani akarta a szirének énekét, a társai fülét ellenben azért dugta be viasszal, hogy a köztudomásúlag őrületet okozó szirén-éneket nekik ne kelljen végighallgatniuk. Odüsszeuszt itt is határtalan kíváncsisága vezette. Az árbocrúdhoz pedig azért kötöztette magát, nehogy az ének hatására erőt vegyen rajta az őrület és nehogy hanyatt homlok rohanjon - vagyishogy ússzon – a szirének karmai közé. Hogy az abszolút mérce szorongatása alatt mit értett ez a nagy műveltségű férfiú, azt csak találgatni lehet, feltehetően valami olyasmire gondolt, amibe az asztal alatt kell kapaszkodni. (Spolier: az nem a bajusza.)”

A posztját Péterfy azzal zárja, hogy „remek érzés magyarnak lenni egy olyan hazában, ahol a megfelelő emberek vannak a megfelelő pozíciókban, és ahol érdemes energiát fektetni a tanulásba, mert magasra lehet jutni vele! Tanulj, fiatal!”.

Csáknak egyébként a prezentációja sem aratott osztatlan sikert, az innovációt is feladatul kapó miniszterjelölt olyan prezit dobott össze, mintha egy gimis csapta volna össze az óra előtti utolsó pár percben.

Bár soha nem volt a kormányban annyi gazdasággal foglalkozó miniszter, mint amennyi majd a most lesz, a Magyar Nemzeti Bank élén álló Matolcsy György is jelezte gyorsan, hogy ő is a pályán van.

A jegybankelnök csütörtökön mutatta be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát. Amit kiválóan össze lehet hasonlítani a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt, Nagy Márton tegnapi, a parlament gazdasági bizottsága előtt bemutatott prezentációjával.

Matolcsy helyzetértékelése a gazdaság helyzetéről az, hogy megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államadósság szintje fenntarthatatlan, a folyó fizetési mérleg emelkedő hiányt mutat. Mindezek miatt olyan, az inflációval is súlyosbított kockázat alakult ki, hogy az ország elveszítheti a következő éveket, és veszélybe került az előző évtized felzárkózása.

Az előző évtizedben a növekedés egyensúly mellett valósult meg. Matolcsy szerint el kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott. Megmaradt ugyan a növekedés, de nincs egyensúly. El kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott - közölte a jegybankelnök, aki szerint a képlet helyreállítása nélkül nem lehetünk sikeresek.

Hitelalapú válságkezelés volt és van Magyarországon - mondta Matolcsy. Csakhogy magánhitelek mellett az állam hitelei is nőttek. A magyar állam a válságkezelésre jelentős költségvetési hiányt vállalva, komoly hitelt vett fel. Mindent amit arra költöttünk, hogy helyreálljunk, hitelből tettük és ezt vissza kell fizetni. Az MNB egyetértett mindent fogyasztást, beruházást ösztönző válságkezeléssel, de most kell megfizetni a válságkezelés árát - hangsúlyozta a novekedes.hu beszámolója szerint.

Fenyeget minket az ikerdeficit, amely nagy mértékű költségvetési hiány és a fizetési mérleg hiány együttesével jár. Ez Matolcsy szerint nem engedhető meg, szükség van Magyar Modell 2.0-ra.

Mint mondta, Magyaroszág letért a lengyel-magyar közös felzárkózási útról. A lengyelek kedvezőbb helyzetben vannak a költségvetési egyenleg, az államadósság ráta, a folyó fizetési mérleg és tőkeberáamlás tekintetében. Elhúztak mellettünk, a mi számaink érdemben rosszabbak - vélte a jegybankelnök.

Ez a pont azért érdekes, mert miniszterjelölti meghallgatásán Nagy Márton tegnap a gazdasági bizottság előtt éppen azt mondta, hogy az EU-s fejlettségi versenyben Lengyelország van előttünk, de meg fogjuk előzni őket.

Matolcsy nem ennyire bizakodó, legalábbis jelentős korrekciót javasol. Szerinte a költségvetés helyreállításához le kell faragni a kiadásokból, elsősorban a beruházások csökkentésével, halasztásával vagy törlésével.

Azok a számok, amiket a kormány nevében Nagy Márton mutatott be tegnap, Matolcsy szerint nem lesznek elegendőek a korrekcióhoz. Az MNB-elnök szerint a koronavírus-járvány, a válságkezelés és az orosz-ukrán háború következtében a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói a 2010 körüli szintre kerültek. A 4 százalék körüli folyó fizetési mérleg hiány és az államháztartási folyamatok jelentős ikerdeficitet jeleznek. Ezért 3+1 irányt lefedő reformprogramra van szükség, ami egyszerre javítja a költségvetés, a folyó fizetési mérleg és az inflációs folyamatok egyensúlyát, valamint lehetővé teszi a fenntartható felzárkózás folytatását az új évtizedben is.

1. Költségvetési konszolidáció

Matolcsy szerint a költségvetési konszolidációhoz szükséges, hogy idén négy százalékos, jövőre három százalékos legyen a költségvetés hiánya. Aki nem képes 3 százalék alá vinni, és tartósan ott tartani a hiányát, bajba kerül. Ehhez képest Nagy Márton azt jelezte, hogy a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 3,5 százalék lehet. Vagyis jóval magasabb, mint amit a Matolcsy szeretne.

A jegybankelnök megoldási javaslata 12 pilléren alapul, ennek 144 pontja van, nem lesz mindegyikről ebben a cikkben. Aki el akar mélyülni ezekben, itt megteheti.

A költségvetési konszolidációnk kívül további 11 pillért nevezett meg még Matolcsy.

2. Sérülékenység csökkentő intézkedések.

Jelenleg ugyanis Magyarország a második a legsérülékenyebb a régióban. Csak Románia van mögötte.

3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra.

Itt a legfontosabb az, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzpiacon kell forrásokat találni.

4. Fenntartható finanszírozás.

Olcsó, elérhető hitelekkel, amihez viszont úrrá kell lenni az infláción.

5. Intenzív növekedési modell, amit el is nevezett Magyar Modell 2.0-ra.

És ide lehet sorolni a

6. pontot is, ami Technológia es termelékenység javítása.

Nem elég ugyanis megőrizni a munkahelyeket. Az olcsó munkaerő, energia és alacsony kamatok korszakának vége, ennek tudatában a hatékony, termelékeny működés kell, hogy a középpontba kerüljön. Hogy van mit javítani, azt ez a két ábra is bizonyítja. Magyarország munkatermelékenysége alacsony, ahogy a belföldi hozzáadottérték is.

A programban az szerepel, hogy a foglalkoztatottak számának fenntartásához a foglalkoztatási ráta emelése szükséges, mert 2030-ig 360 ezerrel csökken a 15-64 évesek száma. Nélkülözhetetlen tehát a munkaerő-tartalékok további aktivizálása, a munkát terhelő adók csökkentése, a külföldi és a külföldön dolgozó magyar munkaerő bevonzása, az élethosszig tartó tanulás támogatása és a munkaerőpiac rugalmasságának és digitalizáltságának növelése.

És itt tartanák a Magyarországon tanuló külföldi diákokat is.

És Matolcsy támogatná a célzott bevándorlást is.

7. Demográfiai fordulat szükséges

Kedvezőtlen, hogy az év elején beszakadt a demográfia és az új lakásépítés is - mondta Matolcsy. Szerinte 110 ezer újszülött lenne optimális. Ettől messze vagyunk, 110 ezer gyerek utoljára 2005-ben született. Tavaly 93 ezer gyerek született, kicsit több, mint 2020-ben. Matolcsy jelezte azt is, hogy az év elején beszakadt a demográfia. (Szakértők szerint ez lehet a védőoltások megjelenése miatt is, aminél volt hezitálás, hogy javasolják-e kismamáknak.)

• 2022 januárjában 6602 gyermek született, 10 százalékkal, 740 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 februárjában 6068 gyermek született, 15 százalékkal, 1093 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 márciusában 6970 gyermek született, 11 százalékkalkal, 844 újszülöttel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A jegybankelnök szerint „annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen hazánkban, javasoljuk a családtámogatási rendszer bővítését (családi adókedvezmény növelése, szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra), a családok mindennapi életének könnyítését (bölcsődei férőhelyek növelése, munkahelyi gyermekfelügyelet), a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését (szűrővizsgálatok kiterjesztése, iskolabusz rendszer)”.

8. Adatreformra van szükség

„Az adat korunk legfontosabb nyersanyaga, amely mindenki számára rendelkezésre áll, de meg kell tanulni felhasználni. Az adatvagyon kiaknázásával akár 1,5 százalékkal magasabb éves GDP érhető el. A digitális gazdaság adatalapú működést igényel az állam és a piaci szereplők részéről is. Hazánk azonban le van maradva az EU-s és a régiós országok között is az adatok hasznosításában és az adatbázisok összekapcsolásában. Az államnak digitális, adatalapú működésre kell átállnia, ami mellett a piaci szereplők, pilot projektként a pénzügyi intézmények nemzeti adatvagyonhoz való hozzáférésének jogszabályi és technikai feltételeit is biztosítani szükséges.”

9. Kiszámítható lakásprogram

Rendezni kell a lakáshelyzetet is. „Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban is alacsony. A lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával. Az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi. 2021-ben Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a lakásépítési költségek az EU-n belül, így országosan csökkent a lakásvásárlás elérhetősége. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A lakáspiac multiplikatív és szinergikus hatása erős: nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai, demográfiai haszna is van”.

10. Új energiamix a zöld és biztonságos energiaellátásért

"Az energiafüggetlenség az ellátásbiztonság feltétele. Hazánkban az importált energia aránya az EU átlagánál magasabb, 60 százalék. A megújuló forráson és nukleáris energián alapuló beruházások egyszerre csökkentik az energiafüggőséget, a környezetterhelést, és javítják a külső egyensúlyt is".

11. Digitális állam

"A magyar digitális közszolgáltatások elterjedtsége a 3. legalacsonyabb az Unióban. A teljesen papírmentes, digitális közigazgatás megteremtése az észt példa teljeskörű hazai átültetését igényli. Az okos állam és a felsőoktatás fejlesztései szükségesek ahhoz, hogy a hazai K+F kiadások aránya elérje a GDP 3 százalékát."

12. Mindent mérni kell

Minden stratégia megvalósítása folyamatos mérést és korrigálást tesz szükségessé. Az államigazgatás nincs felkészülve az adatvezérelt felzárkózási stratégia megvalósítására.

Matolcsy közölte, hogy a programot átadta a miniszterelnöknek.

Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet - kezdi Feszülő ellentmondások című Facebook-posztját L. Ritók Nóra.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője azután írt, hogy olvasta Pintér Sándor szerepléseit a parlamenti bizottságok előtt. Az Orbán-kormány örökös belügyminisztere a kormányfő döntése alapján különös módon a közoktatásért és az egészségügyért is felel majd az előttünk álló ciklusban. A közoktatásról szerdán kifejtett nézeit ebben a cikkben foglaltuk össze, Pintér azt mondta például, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”. Pintér egészségügyről vallott elképzeléseit pedig itt olvashatja.

Szemben Pintér rendpárti nézetivel, L. Ritók azt írja, hogy „az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szociokulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom. Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként”.

Mint L. Ritók írja, az oktatásban és az egészségügyben is szükség van a szabályokra, „de ez nem írja felül az empatikus attitűdöt, amit elvár tőlem a szakmaiság. Itt lehet visszakérdezni… és elvárható a türelmes magyarázat. Ha kell, többször is. Az oktatásban gondolkodó embereket szeretnénk nevelni, ami azt jelenti, hogy nem gond a megkérdőjelezés, teret kell adnom a vitának, mert ez is egy fejlesztés”.

Mindezzel szembeállítja Pintér világát. „A rendőrség az más. Ott minden leszabályozott, nincs visszakérdezés. Ott végrehajtás van. A felettesnek való engedelmeskedés az alap. Aki megkérdőjelez, az nem jó csavar a gépezetben. Ott egy merev katonai hierarchia elvei szerint szerveződik a munka. Az empátia az ilyen rendszerekben másodlagos. Az utasítást végre kell hajtani, akkor is, ha nyilvánvalóan rossz döntésen alapul”

L. Ritók szerint a rendőrségnek is megvan a maga helye és funkciója. „A rendvédelem, a bűnözés visszaszorítása, a közlekedési szabályok betartása, az emberek biztonságának garantálása, stb. De az attitűd ami a rendőrségen van, fényévekre van attól, ami a pedagógiában….”

Pintér közölte azt is, hogy továbbfejlesztené az iskolaőr-rendszert, meg azt, hogy „a rend az alapja mindennek”, és azt is, hogy ő maga jogot is végzett, a pedagógusok által alkalmazott polgári engedetlenséget nem ismeri a magyar jogrend, ezért nem tudja elismerni, az nem is fogadható el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Erre reagált L. Ritük úgy, hogy „amit ma olvashattam, a miniszteri viszonyulást, az iskolarendőrről, a kamerarendszerről, a polgári engedetlenség megkérdőjelezéséről, stb. mind iszonyatos erővel mutatja ezt az ellentmondást.

Az ilyen ellentmondások pedig szétfeszítik a rendszereket. Lehet, hogy rend lesz…. de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni. A munkánk lényege vész el. És én nem akarok erőből kikényszerített rendet”.

Az Igazgyöngy vezetője hozzátette: „én olyan világot szeretnék, ahol az emberek empatikusak, támogatják egymást. Ahol együtt alakítják az együttélés szabályait, és nem a központi döntések határozzák meg, milyen legyen az, amivel csak annyi dolgunk lehet, hogy betartjuk, különben.....Ha az oktatásban és az egészségügyben elveszítjük az empatikus attitűdöt, milyen életünk és milyen jövőnk lesz? Mert kétféle attitűddel nem szerepelhetünk egy rendszerben. A Belügyminisztérium rendszerében a katonai hierarchia attitűdje a meghatározó. Ami oda tartozik, annak úgy kell működnie.

Egyre nagyobb botrányt kavar, hogy a Paris Saint-Germain szenegáli játékosa, Idrissa Gueye nem lépett pályára csapata hétvégi bajnokiján.

A középpályás kezdő lett volna, de kihagyta a meccset. Mégpedig a hírek szerint azért, mert a párizsiak egy olyan mezben léptek pályára, aminek a mezszáma szivárvány színű volt.

A francia bajnokságban már második évben szolidaritanak ezzel a gesztussal a homo-, bi- és transzfóbia elleni nemzetközi naphoz, május 17-éhez időzítve.

Gueye már tavaly is kimaradt az akcióból, akkor betegségre hivatkozott. Most az edzője, Mauricio Pochettino csak annyit mondott, hogy személyes okok miatt maradt ki a csapatból. A Le Parisien szerint ugyanakkor Gueye megtagadta a pályára lépést ebben a mezben.

Maga a játékos még nem szólalt meg. Az AFP ugyanakkor látott már egy olyan levelet, amiben a francia szövetség etikai bizottsága magyarázatot kér a játékostól, hogy miért hagyta ki a meccset. Ha valóban tiltakozásképpen, akkor azt szerintük diszkriminatív lépésnek számít és bocsánatkérést várnak tőle. Ha pedig nem ez volt a háttérben, akkor pedig arra szólítják fel, hogy cáfolja a híreket.

A klub csak annyit kommunikált, hogy büszkék arra, hogy „a világ labdarúgásának legnagyobb sztárjai” szombaton ebben a mezben fejezték ki elkötelezettségüket a homofóbia és a diszkrimináció minden formája ellen.

A homoszexualitás Szenegálban illegális, és akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető. Az ország politikusai kiálltak Gueye mellett, és azt követelték, hogy tartsák tiszteletben a középpályás muszlim hitét. És több szenegáli játékos is támogatásáról biztosította. (BBC)

Csepel fideszes alpolgármestere után a kerület szintén kormánypárti polgármestere is Németh Szilárdhoz fordult. A követelése ugyanaz: bontsák el azt a kordont, amit a Németh Szilárdhoz köthető alapítvány húzott a Németh Szilárdhoz köthető Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) épülete köré.

Borbély Lénárd polgármester a Csepel Infó cikke szerint a levelében azt írja, hogy a KIMBA az önkényesen felállított kordonjával nem csak tulajdont és törvényt sért, de a csepelieknek épült fitnesz parkot is elérhetetlenné tette. Márpedig az elkerített kondiparkhoz aztán végképp semmi köze a birkózóalapítványnak, azt három éve tízmillió forintból hozták létre a csarnok mellett, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács pénzéből. A szervezet elnöke, Hatala József az átadáskor úgy fogalmazott: „a most átadott területet nem csupán a birkózók használhatják majd, hanem bárki eltöltheti ott hasznosan a szabadidejét.” A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács azért segít ilyen kondiparkok építésében, mert a sport értelmes, hasznos és egészséges időtöltést nyújt a fiataloknak.

Borbély Lénárd polgármester a május 11-én kiküldött levelében az önkormányzat és az alapítvány közötti ráépítési szerződésre hivatkozva leírja:

az alapítvány az önkormányzat hozzájárulása nélkül építette a kordont. Ezért felszólítja őket, hogy bontsák le és az eredeti állapot helyreállításával biztosítsák a kültéri fitnesz parkhoz való lejutást.

A Csepel Infó szerint Németh Szilárd és a KIMBA nem reagált a polgármester és az alpolgármester leveleire. Hogy hogyan mérgesedett el a viszony a fideszes polgármester és a Fidesz alelnöke között, arról itt írtunk bővebben.

Spoiler: „A miniszterelnök úr a megfelelő helyre a megfelelő embert találta” - mondta Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke azután, hogy meghallgatták az Orbán Viktor által a gazdaságfejlesztésre kiszemelt Nagy Mártont.

Nagy Mártonnál még az sem teljesen világos, hogy milyen területek is tartoznak majd hozzá a sok gazdaságért felelős kormánytag között. Ebben ő segített, amikor felsorolta a hatásköreit és a felelősségét:

• nemzeti pénzügyi szolgáltatások
• pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozása
• nemzetközi pénzügyi kapcsolatok
• gazdaságfejlesztés
• versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeresze
• állami vagyon
• postaügy.

Ehhez képest igen hangsúlyos volt a meghallgatáson, hogy növelni kell az élelmiszer kiskereskedelemben a magyar tulajdonú cégek arányát. Úgy, ahogy korábban ez sikerült a bankszektorban, az energetikában és a médiában.

A Nagy által bemutatott táblázat szerint a bolti vegyes kiskereskedelemben a 2010-es 39 százalékról 2020-ra 33 százalékra csökkent a magyar tulajdon aránya.

Hogy hogyan akarja a kormány növelni a hazai arányt a külföldiek rovására, arra Nagy a meghallgatása után kérdésünkre azt mondta, hogy alapvetően ma is vannak az élelmiszer kiskereskedelemben hazai tulajdonú cégek (Coop, Reál, CBA). „Ha azt gondoljuk, hogy ez az ágazat fontos, márpedig fontos, föl kell erősíteni olyan cégeket, akik képesek versenyezni a külföldiekkel” - közölte.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy az EU is elfogadja, a miniszterjelölt válasza az volt, hogy ez versenykérdés. „Tessék megnézni azt, hogy a bankrendszerben ez hogy sikerült az elmúlt 12 évben. Ott megszületett a többségi magyar tulajdon. Az energiaiparban hogy sikerült ez? Meg kell nézni. Ha vannak erős magyar cégek, akik hajlandóak invesztálni az élelmiszeriparba vagy a kiskereskedelembe, akkor adott esetben piaci folyamat megvenni valakitől egy céget vagy vállalatot, aztán azt hazai kézben működtetni. Az a kérdés, hogy ki lát ebben fantáziát. De az élelmiszeriparban azért, főleg a háború miatt, lássunk fantáziát”. Nagy azt mondta, hogy ő csak a feladatról beszélt, arról nem, hogy azt milyen eszközökkel lehet elérni. Az eszköztár a kormány feladata. A kereskedelempolitika az agrárminisztériumhoz fog tartozni, idővel ki fognak dolgozni erre egy tervet.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte Nagytól, hogy milyen munkamegosztás lesz a gazdaság irányítói között, hiszen az elmúlt években volt egy Varga Mihály-Matolcsy György közötti cicaharc, és most Nagy Márton révén belépett egy harmadik szereplő is.

Nagy azt mondta, hogy rengeteget tanult Vargától, nála jobban senki sem ismeri a költségvetést, és a jegybankelnöknek is bókolt azzal, amikor közölte: „sokkal szegényebb lennék, ha nem szolgáltam volna Matolcsy György mellett”.

A munkamegosztásról azt mondta, ők hárman egy háromszöget alkotnak majd, a pontok össze lesznek kötve, együttműködnek és kooperálnak majd, de mindhárman csak javaslatokat tesznek, a végső döntést az ügyekben amúgy is a miniszterelnök hozza majd. Magáról mindenesetre közölte: nagyon gyorsan és nagyon kreatívan dolgozik majd.

Kiderült még a meghallgatáson, hogy szívesen szólja le Brüsszelt. Például abban, hogy nem készítettek olyan számításokat, mint mi, hogy milyen következményekkel járna az azonnali orosz olaj- és gázembargó. Márpedig ez felelőtlen magatartás az EU-részéről Nagy szerint. De az európai központi bank sem lépett fel eddig az infláció ellen.

És miniszterként vélhetően bele fog állni pártpolitikai vitákba is. Az élelmiszerek áfájának csökkentését sürgető jobbikos Zs. Kárpát Dánielnek válaszul azt mondta, hogy egyes alapélelmiszerek áfáját már korábban csökkentették 5 százalékra, de azt a baloldali képviselők nem szavazták meg. Az áfakérdéskör egyébként szerinte veszélyes dolog, mert bizonyos szinten túl nem jut el az áfacsökkentés a fogyasztókhoz, azt a kereskedők lenyelik. És mivel az élelmiszer kiskereskedelem többsége külföldi kézben van, őket nem kéne támogatni.

Nagy szerint magyar többségre lenne szükség az építőanyag-iparban és a biztosítási piacon is.

Amit Nagy Márton nagyon sokszor elmondott a meghallgatása alatt: önálló és önellátó gazdaság kell. Ezt erősítette meg szerinte a covid, majd a szomszédban zajló háború is. Szintén sokszor ismételgetett jelszó volt a fenntartható felzárkózás.

A gazdaság főbb számairól ezt mondta:

• A költségvetési hiány tavaly 6,8 százalék volt, idén 4,9 százalékra tervezik, jövőre 3,5 százalékra.
• A folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya tavaly 3,1 százalék volt, idén 2,8-5,3 százalék között lehet, jövőre -1,5-0,1 százalék között lehet.

Az infláció tavaly 5,1 százalék volt, 2022-ben 9-10 százalék körül lehet, jövőre 3,3-5 százalék. (2023 végére 3 százalék körül várja).

A magas inflációnak 80 százalékban globális okai vannak (covid és orosz-ukrán háború). Szerinte addig, amíg ilyen magas az infláció, nem várható, hogy kivezetik az ársapkákat, és vizsgálják azt is, hogy be kell-e vezetni több területen.

Beszélt arról is, hogy a magyar euró rövid, de középtávon sincs napirenden.

Mint a meghallgatás után elmondta: az eurót akkor érdemes átgondolni, ha elérünk egy bizonyos fejlettségi fokot. Az egy főre eső GDP esetében az EU-átlag 76 százalékán állunk jelenleg, ez még nem a megfelelő szint. „Ha megnézzünk a korábban csatlakozó országokat, akik egy alacsonyabb fejlettségi foknál léptek be, mint Szlovákia, Görögország és Portugália, őket már megelőztük, náluk nem valósult meg az a konvergencia, amit mindenki áhított az euró bevezetésétől. Magyarország nem követheti el ezt a hibát. Föl kell zárkózni, önálló és önellátó gazdasággal, ha fölzárkóztunk, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy föladjuk-e ebből az önállóságból a monetáris politikai részt”.

Nagy azzal számol, hogy ha az EU átlagos növekedésénél 3 százalékpontos többletünk lesz, akkor a jelenlegi 76 százalékról 2030-ra érhetjük el az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag 90 százalékát. Ha 3,5 százalékpontos lenne a magyar növekedési többlet évente, akkor lenne meg az évtized végére a 100 százalék.

A felzárkózás pedig akkor lehet fenntartható, ha családalapú, munkaalapú és az ország „kifektető” lesz. Vagyis külföldi piacokra kell lépniük magyar cégeknek, a stratégiai ágazatokban pedig többségi hazai tulajdon lesz, így itthon marad a profit. 2021-ben a profitegyenleg 6,6 milliárd eurós hiányban volt. A külföldi vállalatok profitja 8,5 milliárd euró volt itthon, a magyar vállalatok külföldről csak 1,9 milliárd profitot hoztak haza.

Nagy Márton bemutatta a munkatársait is: Fónagy János lesz a parlamenti államtitkár, Lóga Máté és Túri Anikó lesznek még szakállamtitkárok.

„Szilárd: vissza kellene térned a földre, az emberek, a csepeliek közé” - üzente a Facebookon Németh Szilárdnak Csepel fideszes alpolgármestere, Ábel Attila.

Ezzel nyíltan újraindult a háború, amit a csepeli városvezetés vív a Fidesz alelnökével. A központjában pedig a kerület legjelentősebb sportlétesítményei és egy állami pénzből épült birkózóakadémia áll.

Németh Szilárd alapítványa 5 milliárd forintos állami támogatással bekebelezte a Csepel SC Alapítványt és a vele járó ingatlanegyüttest. Ez utóbbi - ahogy a Magyar Narancs korábban megírta - magába foglalja a Béke téri sportkomplexumot, beleértve a 12 ezer férőhelyes labdarúgó-stadiont, valamint a Hollandi útnál és a Gubacsi hídnál található evezős- és kajak-kenu telepeket.

Itt már érdemes tudni 1-2 dolgot. Németh Szilárd ugyan a Fidesz alelnöke, és Csepelen is nagy lendülettel rendezkedik, de korántsem népszerű. 2010-ben még megválasztották a kerület polgármesterének és országgyűlési képviselőjének, de a jelek szerint ez az időszak nem hagyott szép emlékeket: 2014-ben, 2018-ban és idén is elbukta egyéniben a parlamenti választást, mindháromszor a jelentős pártháttér nélküli Szabó Szabolccsal szemben.

Eközben a polgármesteri széket meg tudta tartani a Fidesz, Borbély Lénárd 2014-ben és 2019-ben is nyert. És bár Németh továbbra is igyekezett megkerülhetetlen figura maradni Csepelen, Borbély igyekezett megszabadulni a gyámságtól. Ez 2021 elején már a közvélemény számára is nyilvánvaló lett, a két politikus közti elmérgesedő viszonynak pedig látványos pillanatai is voltak. Németh Szilárd például Facebookon próbált beszólni a csepeli polgármesternek tavaly októberben a Jedlik Ányos Gimnázium felújításának akadályozása miatt, de Borbély elég gyorsan helyretette a poszt alatti kommentben.

Annyira elmérgesedett kettejük között a viszony, hogy a választási kampányra is úgy fordultak rá, hogy nyíltan üzengettek egymásnak a Facebookon. Januárban például Németh Szilárd ott üzente meg a polgármesternek, hogy tartsa be a választási ígéretét, és tegye lehetővé, hogy a Németh Szilárd alapítványhoz került Kozma István Magyar Birkózó Akadémia mellett egy diákotthont is felhúzzanak. Csakhogy ez komoly ellenállásba ütközött. A Németh Szilárd által kinézett ingatlan az önkormányzaté, a Hollandi úti ifjúsági tábor van ott; jó helyen, a Kis-Duna parton. A polgármester megint csak a Facebookon üzent vissza, arra hívva fel a figyelmet, hogy az akadémia már kapott egy kollégiumot, igaz, nem a Hollandi úton, a Kis-Duna parton.

Emlékeztette Németh Szilárdot arra is, hogy a csepeli önkormányzat 2020 szeptemberében már tárgyalt a Hollandi úti ifjúsági tábor átadásáról, és leszavazta az ötletet. És hivatkozott egy helyi felmérésre is, miszerint a csepeliek 84,4 százaléka azt szeretné, hogy a birkózóakadémia kollégiuma helyett inkább zöld családi, gyermek -és sportliget legyen ott.

Ez a menet végül februárban Németh Szilárd vereségével végződött.

Ezután elcsendesedett a vita, de úgy néz ki, hogy csak a választási kampány miatt. Mert Ábel Attila alpolgármester - akit annak idején Németh Szilárd csábított a Fideszbe, és alpolgármestere is volt, amikor Németh Szilárd még tudott választást nyerni Csepelen - teljes fegyverzetben jelent meg a csepeli fideszesek csataterén, a Facebookon.

A fő problémája az, hogy Németh Szilárd kordonnal körbekeríttette a csepeli birkózóakadémiát, a Kimbát, miközben az épület elvileg a csepeli birkózók otthonának készült. „Erre kaptál 2,4 milliárd forintot, és az önkormányzat is ezért támogatta ezen a különleges helyen az építkezést” - írja Németh Szilárdnak a fideszes alpolgármester.

Ábel jelezte, hogy az épület eleve jóval nagyobb lett, mint amilyet Németh ígért. „Bekerült még egy emelet az épületbe. Úgy lett neked kényelmesebb a csarnok. Ám úgy már nem a lombkoronaszint alatt maradt, mint ígérted. Sokak szemében veszett el ekkor a hitelességed. De az épület arányossága is, mert túl naggyá vált abban a környezetben”.

Majd az alpolgármester szerint Németh kiszorította az épületből a csepeli birkózókat, pedig nekik épült eredetileg a csarnok. „A következő az lett, hogy nem engedted be a csarnokba azokat, akiknek épült. Olyan költséget akasztottál a csepeli birkózók nyakába, amit erkölcsileg és anyagilag sem tudnak fizetni, ami ellen rezsibiztosként te nemzetközi sajtókonferencián tiltakoznál”. A helyi birkózók a vadonatúj, milliárdos csarnok helyett a Burattino Iskola Tornacsarnokában készülnek most, az önkormányzat jóvoltából. Éppen most egy strandbirkózó bajnokság miatt állnak harcban a Németh Szilárd által vezetett Magyar Birkózó Szövetséggel. Ennek részleteit a fideszes, de korántsem Németh Szilárd-párti helyi lap, a Csepel Infó osztotta meg.

Az alpolgármester fotókon mutatta be a kordonokat, amelyek nemcsak az akadémiát, de a mellette lévő fitneszparkot is körbeveszik, pedig az „tízmillió forintból épült azért, hogy bárki használhassa, aki akarja. Hiszen drogprevenciós célból készült a csepelieknek”.

A kordonok ellen már tavaly nyáron is tiltakozott a csepeli városvezetés, le is bontották azokat, de Németh az alpolgármester szerint rendőrt hívott rájuk.

„Emlékszel, amikor a Fidesz kordont bontott 2007-ben? Ott voltál? 2021. június 30-án mi a te kordonodat bontottuk le. Rendőrt hívtak a polgármesterre. Mi tudjuk, hogy csak egy ember utasíthatott ilyet. Aki tett már más kemény dolgokat ellenünk. És aki nyilvánosan jelentette ki a KIMBA-ban a 2,4 milliárd forintról, amit a csepeli birkózók otthonára kapott, hogy „Ezt a pénzt én szereztem, (ezt) én építettem, ez az enyém!” A Csepel SC-t is közpénzből vetted meg, de azt is magánvagyonként kezeled. Polgármesterként még másként vélekedtél. Alpolgármestered voltam, amikor azt mondtad: „a közpénz, a vagyon a csepelieké, a mi dolgunk, hogy gyarapítsuk, vigyázzunk rá.” A kordon, amit a KIMBA köré építettél, amit ötven lakattal erősítettél meg, végleg elszakított Csepeltől. Szilárd: vissza kellene térned a földre, az emberek, a csepeliek közé. Törd le a lakatokat, bontsd le a kordont, tedd a csepelieké a Csepel SC-t és a KIMBA-t, hiszen erre kaptál felhatalmazást” - írja az alpolgármester.

Megkerestük Ábel Attilát, levélben válaszolt.

Olvastam a mai posztját a Kimba körüli kordonokról, és a fitnesz parkról, korábban pedig a Csepel Infó cikkét a strandbirkózásról. Felerősödtek most az ellentétek vagy csak felszínre kerültek a korábbiak, amiket a kampányban félretoltak?

Ábel: Az elmúlt három évben folyamatosan kértük, hogy a képviselő úrral a KIMBA, a Csepel SC és a csepeli fejlesztések ügyeiben üljünk le egyeztetni. A KIMBA földszintje teljes egészében a csepeli birkózóknak épült, amit nem kaptak meg. Ez szó szerint egy 2,4 milliárd forintos átverés. A kordont sem tudjuk elfogadni - ezt nyugodtan tudom a polgármester nevében is mondani. Sajnos a Csepel SC megvétele és a fejlesztési terv elkészítése is az önkormányzat megkerülésével történt. A kormányzatból, asztal alól tolták ki titokban, hogy legalább mi is láthassuk. Szilárd ugyanis megtiltotta, hogy bárki beszéljen velünk róla. Tudtunk volna mit hozzátenni. Végül egyetlen alkalommal sem ült le velünk senki sem egyeztetni, és a képviselő úr egyetlen írásban tett javaslatunkat sem fogadta el. Fontos megjegyeznem, hogy a javaslatainkkal - véleményem szerint - nyerni tudott volna egy fideszes jelölt 2022-ben Csepelen és Soroksáron. Szilárdnak nehezebb lett volna, de még neki is lett volna rá esélye. Úgy tűnt, mintha szabályosan szavazat-minimalizáló kampányt folytatna - hogy utána az önkormányzatra verje a bukást -, és el is érte, hogy a Fidesz-listára jóval többen szavaztak, mint rá. A Fidesz listáját a kormány és az önkormányzat munkája húzta fel, az egyéni jelölt ehhez vagy hozzáad, vagy elvesz. Ő elvett.

Milyen esélyt lát a Kimba és a csepeli sportlétesítmények körüli háborúskodás megoldására?

Ha Németh Szilárd elfogadja az Alaptörvényt és a törvényeinket, nem lesz probléma. 2014 előtt még tudta, hogy a közpénz, közvagyon nem az övé. A megszólalásaiból is az látszik, hogy valami nagyon megváltozott benne.

Mennyiben változtatta meg az erőviszonyokat, hogy Németh Szilárd harmadszorra sem nyert Csepelen a parlamenti választáson?

Nem érzékelek változást. Ugyanúgy nem lehet vele egyeztetni semmiről, mint korábban. Nem szólaltam volna meg vele szemben, ha a legcsekélyebb jelét látom annak, hogy lehet vele beszélni.

Kapott-e reakciót a posztjára Németh Szilárdtól?

Nem, és érdemi választ várhatóan nem is fogok kapni. Három éve nem válaszol érdemben semmire. Valójában a posztomban leírtaknál is sokkal rosszabb a helyzet.

Hivatalossá vált, hogy most már a rendezvényszervezésben is van kijelölt cége a NER-nek. Nem kevesebb, mint 50 milliárd forintos keretszerződést kötött ugyanis a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a feladatra.

A győztes Moonlight Event Kft. már eddig is fürdött az állami megrendelésekben. Ami egyáltalán nem véletlen. A cég tulajdonosa ugyanis az a Balásy Gyula, aki Rogánék jóvoltából lett sokszoros milliárdos.

Az állami kommunikáció királya

Érdemes megtenni ezt a kitérőt, hogy megértsük, ki lett az udvari beszállító a rendezvényeseknél is. Balásy két cégével uralja a teljes állami kommunikációt, ami lényegében a kampányok megtervezése, legyártása és az üzenet eljuttatása. Egy keretmegállapodásnak köszönhetően a New Land Média és a Lounge Desing évek óta monopolszerepben van ezen a területen.

Nemcsak a kormány kampányüzeneteivel szórják meg az országot - legutóbb például a homofób népszavazás plakátjaival -, de minden állami cég rajtuk keresztül kénytelen bonyolítani a kampányát.

Hogy ez mekkora üzlet? A két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.

Csak ez a két cég 17 415 100 000 (17,4 milliárd) forint tiszta hasznot hozott 2017 és 2020 között Balásynak személyesen, ennyi pénz vett ki osztalékként.

Ugyanezt rendezvényszerzésben

Hasonló konstrukció alakul a rendezvényszervezésben is. 50 milliárd forintos keretszerződésre írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzést tavaly december 8-án. Nem hagytak sok időt a felkészülésre, december 23-án már be kellett beadni az ajánlatokat. A nagyon rövid határidőt ketten vállalták be: a Moonlight Event Kft. és a Visual Europe Zrt. konzurciuma (mindkettőben tulajdonos Balásy), illetve a Rókusfalvy testvérek (Pál és Gábor) Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft-je.

Nem meglepő, hogy a Balásy-érdekeltségek lettek a befutók az 50 milliárdos tenderen. Bár a szerződést már február 8-án megkötötték, arról csak három hónappal később, most jött ki a tájékoztatás, előbb múlt pénteken az uniós közbeszerzési értesítőben - a Magyar Hang vette észre -, majd hétfőn a magyar közbeszerzési értesítőben is.

Érdekesség, hogy a Moonlight-ban Balásy csak társtulajdonos volt idén február 7-éig. 2018-ban szállt be az akkor már hétéves cégbe, de éppen a szerződés aláírása előtti napon szállt ki a céget alapító Szirtesi Zsuzsanna. (Ekkor már tudni lehetett, hogy a Moonlight-é lesz a megbízás.)

Balásy 2018-as érkezése után úgy nőtt több mint 900-szorosára (3,8 milliárd forintra) a Moonlight árbevétele, hogy közben a covid miatt a rendezvényipar térden volt. Már ez is az állami megrendeléseknek volt köszönhető. De most ütötték meg igazán a főnyereményt.

Tegnap még 136 mandátum szerepel a Fidesz mellett, mostanra ez lecsökkent 134-re. A listán egy mandátumot hoztak a külképviseleten leadott és az átjelentkezők szavazatai. És megfordult a XVI. kerületi eredmény is, Vajda Zoltán végülis legyőzte a kerület eddigi képviselőjét, a fideszes Szatmáry Kristófot.

Itt 38 szavazattal vezetett Szatmáry Kristóf máig, de most befejezték az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak az átszámolását, amelyeket választókerületenként egy kijelölt szavazókör szavazataival kevernek össze. Ez matematikailag több választókerületben is megfordíthatta volna az eredményt, de ez végül csak a XVI. kerületben történt meg. Vajda már bejelenette a győzelmét, a pontos adatok még nincsenek meg, állítólag a 38 szavazatos hátrányból 500 fős előny lett.

Ezzel a 18 fővárosi választókerületből 17-et nyert az ellenzék. Csak a XVII. kerületben nyert a fideszes jelölt, az eddigi képviselő, Dunai Mónika.

Négy olyan budapesti választókerület van, ahol korábban a Fideszé volt a mandátum, de most elveszítették azt (II. kerület, VIII. kerület, XII. kerület és a XVI. kerület).

Vidéken ugyanakkor a 88 választókerületből 86 a Fideszé lett. Csak az egyik pécsi és az egyik szegedi választókerületben nyert ellenzéki (Mellár Tamás, illetve Szabó Sándor). Itt a Fidesz tudott megfordítani egy választókerületet, a dunaújvárosit, Mészáros Lajos legyőzte Kálló Gergelyt 1 053 szavazat különbséggel. A jobbikos politikus kevesebb szavazatot kapott (19 508-at), mint a négy éve itt győztes, szintén jobbikos Pintér Tamás (20 405). Pedig akkor indult külön DK-s, LMP-s és momentumos jelölt is. A Fidesz közben jelentősen erősíteni tudott. Négy éve Galambos Dénes 18 541 szavazatot kapott és lett második, Mészáros most 20 561 szavazattal nyert.

A Fidesznek jelenleg 134 mandátuma van, ezzel is megvan a kétharmad.

Befejezeték a levélszavazatok feldolgozását is.

• Fidesz: 237 325 szavazat, az összes levélszavazat 93,98 százaléka
• Ellenzéki közös lista: 10 201 szavazat (4,04 százalék)
• Mi Hazánk: 2 657 szavazat (1,05 százalék)
• Kutyapárt: 1 544 szavazat (0,61 százalék)
• Gödényék: 565 szavazat (0,22 százalék)
• Gattyánék: 249 szavazat (0,1 százalék)

Beszámoltunk már a Legyen végre béke címmel Ukrajna mellett szervezett tüntetésről, amit a Szabad sajtó útján tartottak szombat délután.

Felszólalt Pintér Béla színész-rendező is, akinek a beszédét most bővebben is idéznék. Azzal kezdte, hogy sokat hezitált, hogy felszólaljon-e, mert félt. Mégpedig attól, hogy a hazug kormánypropaganda mindenkire rásüti, aki felszólal Ukrajna mellett, hogy bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba. „Van bajom bőven, nem hiányzik ez nekem” - mondta. (Amúgy fényesen bevált a jóslata, a köztévé háborúpárti tüntetésként számolt be az ukránok mellett kiálló demonstrációról.)

Azért állt ki Pintér mégis a színpadra, mert nézte a megrendítő képeket az ukrán nép szenvedéseiről, és eszébe jutottak Kijev nagy szülöttének, Mihail Bulgakovnak a Mester és Margaritából ismert sorai, miszerint a gyávaság nem az egyike a legnagyobb bűnöknek, hanem a legeslegnagyobb bűn. „Erős és igaz szavak ezek, azért vagyok itt, hogy kimondjam" - mondta.

„Mi magyarok, 1848 és 1956 szellemi örökösei békét akarunk, de nem úgy, hogy az ukrán nép adja meg magát, mondjon le szabadságáról és függetlenségéről és hajtson térdet az agresszor előtt. Hanem úgy, hogy az oroszok hagyják abban az ukrán városok bombázását, az ukrán nép mészárlását, saját katonáik vágóhídra hajtását, fejezzék be ezt a háborút és takarodjanak végre haza”.

Aztán azzal folyatta, hogy „persze nem fognak hazamenni, mert a cárnak agyára ment a botox, orosszá akarja szeretni Ukrajnát, aztán Lengyelországot és a balti államokat, és mivel vissza akarja állítani a NATO 1997 előtti határait, előbb-utóbb orosszá fog szeretni bennünket is, már ha továbbra is ilyen gyávák maradunk és hagyjuk. És nem mondjuk ki, hogy kudarcot vallott a magyar kormány szégyenteljes hintapolitikája, és nem szólítjuk fel, hogy hagyja abba ezt a röhejes pávatáncot”.

Üzent Orbánnak is. „Ha a miniszterelnök úr mindenáron táncolni akar, keressen a magyar tánckultúrában valami egyenes gerincű, büszke férfitáncot, talál majd legényest, sűrű magyart, botolót meg pontozót, de olyat, hogy egy csávó pávát utánozva jobbra-balra illegeti magát, olyat nem”.

„Európának szüksége van az orosz gázra, Putyinnak szüksége van Európa pénzére. Ok, fizessünk érte. De ne a lelkünkkel, az elveinkkel meg a becsületünkkel. Azt ne adjuk oda Putyinnak meg Lavrovnak gázért, olajért meg kitüntetésért” - folytatta.

„Ne hagyjuk, hogy Szijjártó szégyene a szívünket szennyezze, mert az elhasznált gáz meg olaj talán eloszlik a levegőben évek alatt, de a szégyen szennye örökre ráég még az unokáink lelkére is” - mondta Pintér. Aztán azzal folytatta:

„A szovjet időkben külügyi szinten is szokás volt az elvtársi csók, mostanra megmaradt a kézfogás, úgyhogy szóljatok már a Szijjártónak, hogy nem muszáj a seggnyalás”.

Pintér emlékeztetett rá, hogy 1848-ban és 1956-ban az volt a jelszavunk, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza. És ez volt a jelszava minden szabadságszerető népnek akkoriban szerte a világon. De - tette hozzá - emlékezzünk 1968-ra is, amikor a Szovjetunió csatlósaként tankokkal segítettük eltiporni a prágai tavaszt. „Emlékezzünk és ne essünk soha többé a gyávaság bűnébe” - mondta a rendező.

Azzal fejezte be, hogy „kemény, embert próbáló időket élünk, nem tudhatom, hogyan emlékezik majd rólunk az utókor, de azt tudom, hogy ma vannak magyarok, akik ki merik mondani Orbán Viktor helyett, éljen az ukrán szabadság, ruszkik haza!”

A teljes rendezvény, amin felszólaltak még a szervező Juhász Péter mellett fiatalok, akik a háború elől menekültek el Ukrajnából, Dasha Malakhova, színésznő, aktivista, gyermekvédő, Törley Kata, tanár, a Tanítanék mozgalom aktivistája és Ungváry Krisztián történész is, itt nézhető vissza:

Aki a hétvégén egy kicsit kikapcsolt, és most keres útbaigazítást egy avatott szakértő, mondjuk Orbán Viktor Facebook-oldalán, hogy éppen merre vannak a frontok és ki ellen kell harcolni, annak próbálunk segíteni.

Szombaton délelőtt az volt a helyzet, hogy az ukránok továbbra is hiába várnak magyar segítségre a szabadságharcukhoz, nekünk máshol lesznek lekötve az erőink:

Majd kiderült, hogy van ugyan ez a háború dolog Ukrajnában, és bezavart a magyar választásba:

De a megoldás az, hogy jó helyre kell szavazni

És akkor a béke úgy fog kinézni, hogy semmi közünk ahhoz, hogy Oroszország lerohant egy szuverén szomszédos országot, de „Gyurcsány és a baloldal beszállna a háborúba. Mi békét akarunk!” (vasárnap délután 15:29-kor)

Így aztán elkerülhető az is, hogy magyar gyerekek vegyenek részt a háborúban:

Majd eljön a vasárnap este (19:05), és Orbán kiadja a parancsot: belföldön csata és harc!

A világranglistán 67. helyezett Észak-Macedónia (tele egykori vagy jelenlegi NBI-es játékossal) kiverte Olaszországot a világbajnoki pótselejtező első fordulójában. A meccset Palermóban játszották, természetesen az olaszoknál volt jóval többet a labda (71 százalék), próbálkoztak is rendesen, de 19 lövésüket is blokkolták, 8 mellé ment, csak 4 talált kaput, képtelenek voltak gólt lőni. Alighanem már mindenki a hosszabbításra készült, amikor Trajkovski a 92. percben távolról rálőtte, pontos lövés volt, de Donnarummának védeni kellett volna.

Olaszország a 2018-as világbajnokságra nem jutott ki, aztán megnyerték az Európa-bajnokságot, de a vébén megint nem lesznek ott. Az még nem fordult elő velük, hogy kétszer egymás után is lemaradtak a világbajnokságról.

Az észak-macedónok a törököket 3-1-re legyőző Portugáliával játszanak a világbajnokságért.

• Villámháborúra számítottak, de 2 hét alatt az oroszok nem tudták megadásra kényszeríteni az ukrán hadsereget.
• A civil áldozatok száma ugyanakkor egyre nő, szerdán egy gyerekkórházat lőttek szét Mariupolban. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez háborús bűn.
• Az oroszok lényegében elismerték, hogy termobárikus bombákat is bevetnek.
• Az Egyesült Államok óriási, 13,6 milliárd dolláros segélyt szavazott meg.
• A háború első hetéről szóló tudósításunk itt, a második hetéről szóló beszámolónk pedig itt olvasható.

Valter Attila a negyedik helyen ért célba a Strade Bianche országúti kerékpáros versenyen, amelyen ötven kilométeres szóló szökésből Tadej Pogacar győzött.

A 184 kilométeres, 11 murvás szakaszt tartalmazó toszkánai egynapos viadalon első ízben állt rajthoz egyszerre három magyar profi bringás: a Groupama-FDJ-ben tekerő Valter mellett az EOLO-Kometa két magyarja, Fetter Erik és Dina Márton is ott volt a mezőnyben.

A korai szakaszon egy erős széllökés okozott tömegbukást, számos esélyes is érintett volt, köztük a világbajnok francia Julian Alaphilippe.

Az esélyesek csoportjából kicsivel több mint ötven kilométerrel a cél előtt indult meg a kétszeres Tour de France-győztes Tadej Pogacar, a 2017-es Tour de Hongrie-n harmadik, 23 éves szlovén klasszissal pedig senki sem tudta tartani a lépést, másfél perces előnyt dolgozott ki. Senkitől sem zavartatva érkezett meg Siena zsúfolásig tömött főterére, olyannyira, hogy a záró emelkedő előtt még pacsizni is volt ideje egy szurkolóval. Az idényt bombaformában kezdő Pogacarnak ez volt a második megméretése, az elsőt, a csapata számára hazai viadalt, az UAE Tourt is megnyerte, két etapsikert bezsebelve.

A második helyet a 41 esztendős, pályafutása utolsó idényét teljesítő spanyol Alejandro Valverde szerezte meg, az utolsó kilométeren leszakítva a dán Kasper Asgreent.

Valter tartotta magát a Pogacart üldöző boly mögötti főmezőnyben, hogy aztán az utolsó tíz kilométeren fantasztikus hajrát bemutatva a kiváló negyedik helyet szerezze meg a hatodik legrangosabb egynaposnak tartott Strade Bianchén. Fetter a tavalyi 100. pozícióját jelentősen megjavítva ezúttal 47. lett, míg Dina nem fejezte be a versenyt a viadal eredményközlője szerint.

1. Tadej Pogacar (szlovén, UAE) 4:47:49 óra
2. Alejandro Valverde (spanyol, Movistar) 37 másodperc hátrány
3. Kasper Asgreen (dán, Quick-Step Alpha Vinyl) 46 mp h.
4. Valter Attila (Groupama-FDJ) 1:07 perc hátrány
...47. Fetter Erik (EOLO-Kometa) 8:14 p h.
Dina Márton (EOLO-Kometa) nem fejezte be a versenyt.

A nők versenyében a belga bajnok Lotte Kopecky (SD Worx) az utolsó métereken hajrázta le a kétszeres győztes holland Annemiek van Vleutent (Movistar). (MTI)

A 320 ezres, a Fekete-tenger partján lévő Herszon városát szerdán foglalták el az oroszok, ez volt az első nagyobb sikerük. A polgármester, Ihor Kolihajev még aznap beszámolt róla, hogy milyen az élet a városban. Elég szigorúak a szabályok, de a jelek szerint ez nem mindenkit rettent el. A városban ugyanis több ezer fős tüntetést tartottak a megszállás ellen.

A tüntetők zászlókat lobogtattak, az ukrán himnuszt énekelték, az oroszok távozását követelték és az kiabálták, hogy Herszon Ukrajna része.

A város polgármestere, Ihor Kolihajev a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy miután az ukrán hadseregnek vissza kellett vonulnia, a városban nem maradtak fegyverek az ellenálláshoz. Szerinte az oroszok berendezkedtek a városban, és az így lesz addig, amíg az ukrán hadsereg nem tér vissza. A közszolgáltatások viszont nem működnek, a városban nincs áram és víz.

Szükségük lenne humanitárius segítségre, de azt csak az oroszoktól tudnának kapni. Ezt fel is ajánlották, de a város lakói visszautasították azt. „A helyiek hazafiak, és nem akarnak az oroszktól segítséget kapni” – mondta Kolihajev. Ugyanakkor rengeteg a rászoruló ember a városban, rákbetegek, gyerekeknek kellene gyógyszer, de az ukránok ezt nem tudják most eljuttatni a városba.

Doneck és Luhanszk (vagy Donyeck és Luganszk) oroszbarát vezetői levélben fordultak Oroszországhoz, hogy „segítsen az ukrán fegyveres erők agressziójának visszaverésében a polgári áldozatok elkerülése és a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében”.

Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető azt írják, hogy romlik a helyzet és „a kijevi fenyegetések miatt” a népköztársaságok polgárai kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, és Oroszországba menekültek.

Hogy ez szolgáltat-e majd apropót az orosz bevonuláshoz - miközben az ukránok szerint szó sincs fegyveres agresszióról a részükről -, az majd elválik, mindenesetre a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerdán késő este be is mutatta a szakadár „népköztársaságok” kérését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn ismerte el a donyecki és luganszki szakadár „népköztársaságokat”, és gyorsan megállapodást is kötöttek, amik lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt. Majd békefenntartó akciók szükségességéről beszéltek. Putyin meg is kapta a felhatalmazást, hogy Oroszország határain kívül is bevethesse a hadsereget.

Szerdán a donecki „népköztársaság” vezetője már felszólította Ukrajnát, hogy vonja vissza csapatait a megye teljes területéről. Gyenyisz Pusilin a Szolovjov Live videócsatornának nyilatkozva azt mondta, az ukrán hadseregnek önként távoznia kell a térségből a fegyvereivel együtt. Korábban Vlagyimir Putyin is úgy nyilatkozott: Oroszország azok között a határok között ismerte el a két „népköztársaságot”, ahogyan azok Ukrajna részeiként léteztek. Mindez azt jelentheti, hogy az orosz haderő rövidesen akár területszerző háborút indíthat Ukrajna ellen. (BBC)

Nem a jégen, címvédőként, hanem az Eurosport stúdiójában elemezte a magyar rövidpályás gyorskorcsolya váltó elrontott péntek elődöntőjét Burján Csaba.

Burján a két Liu-fivérrel, Shaolin Sándorral és Shaoanggal, valamint Knoch Viktorral alkotta azt a négyest, amelyik 4 éve történelmet írva megszerezte Magyarország első aranyérmét a téli olimpián. Knoch aztán visszavonult, Burján karrierjét viszont egy Instagram-poszt törte meg. Erről kicsit később, először nézzük a mostani kudarcos elődöntőt, és arról az olimpiai bajnok véleményét.

Kockázatos taktika, ami nem jött be

Azt még az elődöntő előtt mondta el az M4-nek Liu Shaolin Sándor, hogy a váltó kísérletezni fog:

„Összeraktunk egy taktikát, amit soha nem próbáltunk még ki. Nemcsak a többieknek lesz ez meglepetés, hanem nekünk is. Ha ez működni fog, akkor ott leszünk a döntőben, ha pedig nem, akkor nem”.

Az rögtön az elődöntő elején látszott, hogy más ritmusban vált a magyar csapat, mint a másik három vetélytársa.

Az Eurosportnak nyilatkozó Burján azt mondta, hogy csináltak már ilyet korábban is a futam egy-egy sorozatában, akkor hasznos, ha az edzők úgy érzik, hogy valaki kicsit fáradtabb. De a döntőben ez egy hosszabb periódus volt, kivülről úgy látszott, hogy Liu Shaolin Sándor erejével igyekeztek spórolni, ő maradt ki két sorozatból.

A magyar válogatott edző-menedzsere, Bánhidi Ákos is megerősítette azt egy másik interjúban, hogy valóban ez volt a cél:

„Arra gondoltunk, hogy valahogy bele kell piszkálni ebbe a futamba úgy, hogy a végjátéknál ott lehessünk, és Sanyinak maradjon elég ereje ahhoz, hogy olyan korcsolyázókkal felvegye a versenyt, mint akik ebben a futamban (indultak). Ez bőven elment egy olimpiai döntőnek is”.

Burján szerint ugyanakkor ez a csavarás kicsit túl sok volt egy olimpiai elődöntőben, és extra terhet rótt a fiatal Nógrádi Bencére. Nem fizikálisan nagy teher, még mentálisan sem igényel annyi extra koncentrációt, amit egy versenyzőne tudna belerakni, de olyan felesleges dolog volt, amivel nem biztos, hogy annyit nyerünk, mint amennyit Nógrádi Bencétől ez elvett. Burján szerint a csapat három világsztárja Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor és a honosított Krueger John-Henry mellett Nógrádi a kisebb név, és bármennyire is jól korizik, minden csapat rá fog figyelni, őt próbálják meg megtörni, kicsit a fejével játszani vagy olyan tempót diktálni, amit esetleg már nem bír.

„Úgyhogy szerintem alapból ez nem volt egy jó döntés, hogy az elején őrá még ezt az extra kicsi plusz is ráterheljék” - mondta Burján.

A taktikáról egyébként az elődöntő után Liu Shaoang azt mondta, hogy nem tudja, miért kellett változtatni, „részemről mehettünk volna úgy, ahogy eddig szoktunk. Azt, hogy az edzők miért így döntöttek, tőlük kell megkérdezni”.

Konkrétan az elrontott váltásról Burján úgy vélekedett, hogy azt nem beszélhették át előtte megfelelően. Az lehet, hogy azzal számoltak, hogy az utolsó sorozatban Nógrádit hamarabb lecserélik egy fél körrel, de a cél előtt 12 körrel elrontott váltásnál az látszott, hogy arra Nógrádi egyáltalán nem számított, és Krueger sem úgy ment bele, mint aki teljesen felkészült rá, kevés ideje volt felgyorsulni a váltásra, miközben kijjebb korizott, nem azon az íven, ahol optimális a váltás. Krueger egyszerűen nem ért oda erre a váltásra, félúton gondolta meg magát, hogy igen, ez most nem jönne össze, ő tovább ment volna, hogy a következő kanyarra helyezze át a váltást. Viszont Nógrádi meglátta, hogy ott van előtte egy ember, meg is lökte, és ilyenkor kénytelen vagy tovább menni, hiszen átvetted a stafétát. „Ez abszolút nem jött ki jól” - mondta Burján.

Az elrontott váltás egyik szereplője, Krueger John-Henry futam utáni nyilatkozata is ezt sugallta: „Futam közben kaptam egy edzői utasítást, hogy változtassunk a váltás sorrendjén, itt félreértés történt, nem volt megfelelő a kommunikáció.”

Nógrádi lett a bűnbak, de miért nem volt Burján a jégen?

A magyar válogatott edző-menedzsere, Bánhidi Ákos szerint benne volt a taktikában az a rizikó, hogy a többiekre háruló plusz teher esetleg visszaüt, és Nógrádinál ez vissza is ütött.

„Nem gondoltuk volna, hogy ennyire bele fog sülni, de belesült. Folyamatosan visszahozni ilyen (nagy) hátrányt, az nem igazán működik ilyen szinten. Ha másként keverjük a kártyákat, és megmaradunk a hagyományos (váltásnál), úgy gondolom, hogy akkor is ránk tör ez a probléma, és akkor az az esélyünk sem lett volna meg, hogy Sanyi esetleg a végén (…) olyan többletet tud kihozni, amivel meg tudjuk tréfálni az ellenfeleinket. A legjobb tudásom szerint raktunk össze ezt a taktikát” – tette hozzá Bánhidi Ákos.

Liu Shaolin sem kímélte Nógrádit a futam utáni nyilatkozatában:

„Igazából Bencén ment el (a döntő). Nem tudta tartani a tempót a többiekkel. Szerintem egy jó világkupa-sorozatunk volt, örüljünk, hogy eljutottunk idáig. Sajnos nem sikerült megvédeni a(z olimpiai bajnoki) címet.

Pjongcsangban azért tudtunk jól menni Ádóval, mert (Knoch) Viktor meg (Burján) Csabi nem maradtak le. Most az volt a baj, hogy lemaradtunk, és így, bár jól éreztem magamat a futamban, nem tudtunk már csodát művelni”.

És hogy miért nem volt ott most Pekingben Burján? Egy Instagram-poszt miatt.

2019 decemberének elején Japánból utazott Kínába a válogatott. A sanghaji reptéren sokat kellett várakozniuk, az ezen felháborodott Burján egy kép mellett a "F*cking China" vagyis "K*baszott Kína" szöveget posztolta ki az Instagramjára. Ez annyira felháborította a magyar válogatott kínai edzőjét, Csang Csing Linát, hogy a magyar szövetség vezetőihez fordult.

„Nem tudom tolerálni, hogy egy magyar gyorskorcsolyázó, aki ráadásul olimpiai bajnok, rasszista megjegyzést tegyen Kínára. Felajánlottam a lemondásomat” – nyilatkozta akkoriban a kínai CGTN televíziós társaságnak Csang Csing Lina.

Itthon közleményt adott ki, amiben azt írta, hogy "döbbenetet és dühöt érez" amiatt, ahogy Burján nyilvánosan becsmérelte Kínát. Emlékeztetett arra is, hogy a Kína és Magyarország közötti barátságos kapcsolatok érdekében 2012 óta irányítja a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatottat. Azt írja, hogy a munkája megkezdése előtt a magyar csapat egyetlen érmet sem tudott nyerni nemzetközi versenyen, mostanra viszont már több mint 150 érmet nyert világszínvonalú versenyeken, és történelmi olimpiai aranyat szereztek. A lemondása bejelentése mellett közölte, hogy elvárja a Magyar Gyorskorcsolya Szövetség nyilvános bocsánatkérését is.

Megkapta, Burjánt pedig 2020 februárjában egy évre eltiltotta a hazai szövetség. A jelek szerint ez sem volt elég ahhoz, hogy a szupereredményes edző megbocsásson neki. Mivel Burján szeptemberben lesz 28 éves, lehetséges, hogy több olimpiára már esélye sem lesz kijutni.

Újabb három jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Így már 40 párt kezdheti el az ajánlásgyűjtést szombaton, de a számuk még tovább nőhet. (Hogy milyen pártok indulnak, azt itt nézheti meg.)

Ez egyébként egyelőre lényegesen kevesebb, mint négy éve, amikor 101 pártot vett nyilvántartásba a bizottság. Hogy milyen nehezítések vannak most, és ezek működhetnek-e majd, arról itt írtunk.

Az újonnan nyilvántartásba vett három párt: a Mindent a Cigányokért Fórum Párt (őket korábban elutasították, mert aki a pártot bejelentette, nem szerepel a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a szervezet képviseletére jogosultként), a Tisztelet és Szabadság Párt, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja.

Elutasítottak három másik pártot: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Opre Roma-Cigány Demokrata Néppárt esetében azért, mert a pártot bejelentő személy képviseleti megbízatása megszűnt, így nem volt jogosult a párt bejelentésére. A Szegényekért Párt esetében az volt a visszautasítás oka, hogy az, aki a pártot bejelentette, nem szerepel a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a szervezet képviseletére jogosultként.

A határozatok nem jogerősek, három napon belül felülvizsgálat kérhető ellenük a Kúriánál.

A választáson indulni akaró szervezetek szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba. Az NVB-nek a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről, ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a bírósági nyilvántartásában.

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, ennyi vetethetné magát nyilvántartásba az NVB-nél az országgyűlési választásra. Az már most látszik, hogy ennek a töredéke indul majd.

Ha minden rendben, és egy párt bekerül a nyilvántartásba, akkor kezdhet el a kampányban ajánlásokat gyűjteni. Ezt leghamarabb szombattól tehetik meg.

Egy-egy jelöltnek 500 ajánlást kell gyűjtenie, a választópolgárok több jelöltetnek is adhatnak ajánlást. Az április 3-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

A pártok mellett országos nemzetiségi önkormányzatok is nemzetiségi listát állíthatnak, ehhez az kellett, hogy a közgyűlés január 31-ig döntsön erről. A nemzetiségi lista állításához szükséges a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása is. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. A görögök sincsenek benne a nyilvántartásban. (Négy éve mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot nyilvántartásba vették). (MTI alapján)

Választási mellékletünkben az induló pártok mellett számos egyéb cikket és adatot talál.

Látványosan kevesebb új fertőzöttet találtak a hétvégén (33 716) az előző héthez képest (45 047). Fertőzöttek számában így már túl lehetünk az ötödik hullám csúcsán, de közben egyre több covid-beteget ápolnak kórházban.

Két hete hétfőn 2 921, egy hete 3 903, most 4 919 koronavírusos kórházi beteget jelentettek. De az előző hullámok csúcsától ez az még messze van.

Ami különös, hogy 168 lélegeztetett jelentettek ma is, akárcsak pénteken, mintha ezt nem befolyásolná sem a kórházban lévők száma, sem az elhunytaké. (A lélegeztetőn lévők számánál sokkal, 140 százalékkal többen hunytak el a hétvégén).

Az áldozatok száma az elmúlt két hétben meredeken emelkedni kezdett. Hivatalosan 234 covidos beteg hunyt el a hétvégén (két hete 122, egy hete 176 hétvégi halálesetet jelentettek.)

A heti számok így néznek ki

A megyék többségében már csökken az új fertőzöttek száma.

Harmadik napja kevesebb új fertőzöttet jelentenek, mint egy hete, ami arra utal, hogy az omikron által hajtott, egy hónapja indult ötödik hullám most érhetett a csúcsára. A hétnapos mozgóátlag is csökkeni kezdett.

Nehéz ugyanakkor teljes bizonyossággal állítani, hogy most van a legtöbb új fertőzött, innentől pedig csökkenés jön, mert továbbra is nagyon magas az elvégzett vizsgálatokon belül a pozitív tesztek aránya. A hétnapos mozgóátlag 40 százalékot mutat, vagyis sokkal többet kellene tesztelni ahhoz, hogy pontos képet lehessen kapni a járványhelyzetről.

Területi bontásban, lakosságarányosan ez a helyzet:

A kórházban lévők koronavírus-fertőzöttek száma egyelőre tovább nő. 4 451-en szorulnak az otthoninál komolyabb ellátásra. (Egy hete még 3 267-en voltak.) Ez ugyanakkor - hiába a rekordszámú fertőzött - meg sem közelít a korábbi hullámok csúcsát. Vagyis a rendkívüli fertőző omikron tényleg enyhébb tüneteket okozhat.

Ugyanannyi koronavírusos beteg van lélegeztetőn (163), mint tegnap.

A halálos áldozatok száma viszont emelkedik, 88 koronavírusos beteg hunyt el tegnap. Az elmúlt 7 nap átlaga ezzel 69-re nőtt. Összesen már 41 636 áldozata van a járványnak Magyarországon.

1 152-en kaptak tegnap első oltást (összesen már 6 366 402-en), 6 446-an harmadikat (összesen 3 700 305-en).

A koronavírust relativizálók körében unalomig ismételt mondás, hogy az operatív törzs jelentésében feltüntetett hivatalos covid-áldozatok nem is a koronavírus miatt haltak meg, hanem más betegségük volt. Csak azért kerülnek a hivatalos áldozatok közé a statisztikai trükkel, hogy egy nagy átverés részeként veszélyesebbnek mutassák a koronavírust, és örökre bezárhassanak mindenkit a lakásba.

Három különböző statisztika összefésüléséből úgy látszik, hogy nincs igazuk. Amire persze még mindig lehet azt mondani, hogy három statisztikát is meg lehet hamisítani, de azért vessünk ezekre egy pillantást.

A három statisztika:

• a magyarországi összhalálozás a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából havi bontásban
• a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő havi jelentései a fekvőbeteg-szakellátásról, ebben vannak adatok a kórházi halálozásokról
• és az operatív törzs napi jelentései, amiből havi statisztikát készítettünk

Ezekből tisztán látszik a koronavírus-járvány hatása a halálozásra a 2020 őszi második, a 2021 tavaszi harmadik és a 2021 őszi negyedik hullámban.

A grafikonban benne hagytam a vírus előtti két évet, hogy látszódjon az influenza hatása is. A koronavírus előtt ez jelentette az évi egyszeri nagy kiugrást a halálozási statisztikában. Ekkor még döntően az influenzavírus erőssége határozta meg, hogy az előző évihez képest többen vagy kevesebben hunytak el.

A covid hatása brutálisabb. A szokásos influenzajárványoknál úgy szedett több áldozatot, hogy előbb járványügyi intézkedésekkel, majd - az influenza elleninél jóval nagyobb számú és hatékonyabb - oltásokkal igyekeztek az erejét csökkenteni.

A 2021-es magyarországi halálozás 10 százalékkal (13 998-cal) haladta meg a 2020-as adatot, és 20 százalékkal (25 397-tel) a 2019-est, amikor még nem volt koronavírus-járvány. Az operatív törzs jelentései alapján viszont ennél is többen, 29 ezren haltak meg tavaly koronavírusban.

Ennek az egyik magyarázata éppen az influenza. A járvány első másfél évének többlethalálozását vizsgáló elemzésében Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus a halálozási statisztikák alapján úgy számolt, hogy a koronavírust megelőző években átlagosan 3 000 körüli áldozata lehetett az influenzának Magyarországon. Viszont a meghozott járványügyi intézkedések miatt lényegében nem volt influenzajárvány 2021 telén-tavaszán. A korábbi évekhez képest ez nagyjából háromezerrel csökkenthette az összhalálozást Magyarországon. A koronavírus viszont minden következményével együtt ennél majdnem tízszer több áldozatot szedhetett.

A kórházi statisztikákban is látszik a covid hatása a halálozásra. Teljes évet nézve 2021-ben 15 655-en hunytak el többen kórházban, mint a járvány előtti utolsó évben. Ez 15 százalékos növekedés.

2021 azért volt sokkal halálosabb 2020-nál is, mert a legelső, tavaszi hullám lényegében nagyon enyhe volt, az ősz már jóval erősebb. Tavaly viszont tavasszal és ősszel is magas volt a hivatalos áldozatok száma. Ez szintén látszik a kórházi adatokon.

Nem tudjuk, mert nem árulják el, de feltételezhető, hogy a covid hivatalos áldozatainak nagyon nagy része kórházban hunyt el. Ha a kórházi halálozási adatokból és az operatív törzs jelentéseiből százalékos arányokat készítünk, az látszik, hogy volt olyan hónap, a tavaly áprilisi, amikor a kórházban elhunytak több mint felénél is közrejátszhatott a koronavírus a halálozásban. A második és a nemrég véget ért negyedik hullámban is volt 40 százalék körül ez az arány.

„Ha az uralomért huzakodni kell, az ilyen belső harc, ha meghonosul, nemcsak a viaskodókat, hanem az egész államot elveszejti.” Platón

Minden idők kedvcsinálójával keres jelölteket a parlamenti választásra a Platón Párt:

„Képviselőjelölt leszek 2022-ben, és nem járok be a Parlamentbe”

Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy semmi sem lesz az egészből, mert a Nemzeti Választási Iroda első fokon elutasította a Platón Párt nyilvántartásba vételét. Ritka az ilyen, elég alacsony a küszöb ahhoz, hogy legalább jelölő szervezetként ne rakjanak a listára egy pártot. (Hogy eddig kiknek sikerült, azt itt nézheti meg, rendszeresen frissítjük a listát.) Ez annyira az első lépés, hogy az egyéni képviselők 500 fős ajánlását még csak ezután kell összegyűjteni.

A Platón Párt nem újabb viccpárt, vagy nem szándékosan az. Azért nem járnának be a parlamentbe, mert bűnpártnak tartják a törvényhozásban lévő pártokat.

Úgy hirdetik magukat, mint „az első párt, ami alapításától kezdve közpénz nélkül működik, és erénygaranciákat vállal a létesítő okiratában”. A platóni alapokra helyezett helyzetjelentésük pedig meglehetősen sarkos a jelenlegi állapotról:

„A jó emberek sokáig távol maradtak a politikától, hiszen erényes ember nem vágyik sem tárgyi vagyonra, sem hatalomra. Sajnos meg is lett az eredménye a jó emberek politika-kerülésének. Erkölcsileg alávaló, a mértékletesség, igazságosság, bölcsesség erényeivel nem rendelkező rongyemberek terepe lett a politika. Közpénzből kitartott nyeretlen csőcselékcsaládok szipolyozzák ki a nemzetet. Azok vették át az irányítást nemzetünk felett, akik erények híján a bolondok boldogságát keresik. A pénzt és a hatalmat. A diktatúrát kiszolgáló gyengeerkölcsű együgyűek megkapják a bolondok boldogságát a Fidesztől az ellenzéki bűnpártok kollaborációjával. Ehhez az erkölcsi igénytelenek és az információs buborékba zárt tájékozatlanok még asszisztálnak is. Nemzetünk kárára. Erényt kell vinni a politikába. Be kell vonni az erényes embereket a politikába.”

Az erényes emberek bevonására már a 2018-as országgyűlési választáson is tettek kísérletet, hirdetésben kerestek jelölteket, „nem találtunk azonban 27 tenni akaró személyt az országban, akik képviselőjelöltként tettek volna az erényes politikáért”.

Idén már előre jelezték, hogy még nehezebb dolguk lesz, mert a korábbi 27 helyett („a maffiakormány szülte követelmény miatt”) minimum 75 jelölt szükséges országos lista állításához.

Nem kecsegtetett a siker reményével az sem, hogy a jelölteknek 500 támogató aláírást kell gyűjteni, amiben

a Platón Párt „érdemi segítséget nem tud adni (mi nem részesülünk közpénztámogatásban), így minden jelölt ebben magára van utalva”.

Megkerestük a pártot, hogy min buktak el. Vázsonyi Miklós alelnök szerint az történt, hogy elfelejtették, hogy lejárt decemberben a pártelnök, Reketyei Szilvia ötéves mandátuma. Így aztán nem volt jogosult a párt bejelentésére. Vázsonyi szerint jogos volt a döntés, igyekeznek gyorsan pótolni ezt a hiányosságot, de kétséges, hogy sikerül-e határidőre.

Azt a tervüket már amúgy is elengedték, hogy országos listát állítsanak, mert nem találtak elég embert. Ő és Reketyei Szilva elnök Kecskemét két választókerületében egyéniben azért elindulnának. Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy ne minősítsék vissza a pártot egyesületté. (Ha két egymást követő országgyűlési választáson nem tudnak elindulni, akkor ez történik. 2018 után a mostani lenne a második.) De ha nem veszik őket nyilvántartásba, akkor az egyéni indulásnak is lőttek.

Ha esetleg valaki arra kíváncsi, hogy mi történik, ha elsimulnak a dolgok, és Reketyei Szilvia vagy Vázsonyi Miklós megnyeri a választókerületét megelőzve a Fidesz indulóját, az ellenzéki közös jelöltet és a többi próbálkozót, azoknak idézzük a párt alapvetését:

„A párt nem delegálhat egyéni országgyűlési képviselőket az Országgyűlésbe, mert azt vallja, hogy az egyéni képviselőknek pártérdekektől mentes független képviselőknek kell lennie.”

Rogán Antal elveszítette megtakarításai egynegyedét 2021-ben. Jelentős összegről van szó, 205 872 778 forintról.

A propagandaminiszter 2020-as vagyonnyilatkozatában még 822 027 591 forintot tüntetett fel takarékbetétben, most már „csak” 616 154 813 forintja van.

Rogán megtakarításai 2019-ben ugrottak meg hirtelen. 2017-ben még csak 691 ezer forintja volt, 2018-ban 39 milliója, a következő évben már 809 millió forintja volt a bevallása szerint.

Ezt az óriási gyarapodást akkor két okkal magyarázta: „Bevételem származik az általam jegyzett elektronikus aláírási szabadalomból valamint válásomat követően az erdőterületeket leszámítva minden ingatlanomat és ingóságomat értékesítettem, más tulajdonom nincsen.”

A Rogán által említett szabadalomról már írtunk, sok kacsaringó van benne, nagyon röviden: 2015-ben hárman adtak be szabadalmi kérelmet, a feltalálóként korábban nem ismert Rogán mellett Csík Balázs és Lengyel Csaba. A találmányuk egy digitális aláírásfajta és annak hitelesítése, ami mobil készülékeken produkál hiteles aláírást. Rogán Antal, Csík Balázs és Lengyel Csaba magánemberek az előbb említett találmányuk jogait eladták egy MobilSign kft. nevű cégnek. Korábban egy Profitrade 90 nevű számítástechnikai cég kicsivel több, mint negyedmilliárd forintos támogatást nyer el egy EU-pályázaton egy "MobileSign" fantázianevű termék kifejlesztésére, amiről annyit tudni, hogy mobil készülékeken produkálna hiteles aláírást, vagyis egyfajta mobil fizetési eszköz. A Magyar Telekom megvásárolta a Rogán-féle találmányt. Csakhogy nagy meglepetésre nem attól a MobilSign Kft.-től, akik megvették azt a feltalálóktól, hanem a Profitrade Kft-től. (A Profitrade ügyvezetője az a Csík Balázs, aki Rogán feltalálótársa. De állítja, hogy a Mobilesign fantázianevű rendszer, amire a cége valóban kapott közel 257 milliós uniós támogatást, nem azonos azzal a rendszerrel, amit Rogánnal együtt találtak fel.)

Mindenesetre Rogán az elmúlt 5 évben rendszeresen feltüntette, hogy mennyi „találmány hasznosítási díjat” fizet neki a MobilSign Kft.

• 2018-as vagyonnyilatkozat: 25 000 000 forint
• 2019-es: 42 647 059 forint
• 2020-as: 197 352 941 forint
• 2021-es: 157 800 000 forint
• 2022-es: 408 000 000

Harmadfeltalálóként Rogán eddig összesen már 830 millió forint jelentett a találmányból befolyó összegként. Ennek majdnem felét tavaly kapta.

Elég szép összeg, pláne úgy, hogy a feladó MobilSign Kft.-nek még 2020-ben összesen volt 446 milliós bevétele. Persze lehet, hogy tavaly nagyon megszaladt nekik, a céges mérlegek majd csak májusban derülnek ki.

Szóval, Rogán úgy bukott el majdnem 206 milliós megtakarítást, hogy a havi alapilletménye (miniszteri+képviselői) 3,2 millió forint, és kapott 408 millió forintos találmányi pénzt is. És semmilyen értékes vagyontárggyal nem gyarapodott a nyilatkozata szerint. Még azt a 18 millió forintot sem fizette vissza, amivel 2012 óta tartozik valakinek.