Haszán Zoltán

Lezárult a kormány által november 22-étől meghirdetett, eredetileg egyhetes, majd végül háromhetesre nyúlt oltási akció. Ezalatt lényegesen egyszerűbben, időpontfoglalás nélkül, helyszíni regisztrációval is lehetett oltásért menni, akár elsőért, akár elmaradt másodikért vagy megerősítő hamadikért.

Ezalatt a három hét alatt összesen 166 254-en mentek el először oltásért, az előtte lévő három hétben 69 361-en kaptak első oltást.

Óriási ugrást a harmadik oltásoknál jelentett az ackió. Az előtte lévő három hétben 613 ezren kérték a megerősítő oltást, az akcióhetekben majdnem kétszer ennyien: 1 171 109-en.

A harmadik oltást is felvettek száma 1 834 000-ról 3 005 109-re emelkedett.

Így állunk most:

• legalább egy oltás: 6 190 822 (teljes lakosság 63 százaléka)
• két oltás: 5 893 531 (teljes lakosság 60 százaléka)
• harmadik oltás: 3 005 109 (teljes lakosság 31 százaléka)

Az 5-11 évesek oltása szerdán kezdődik.

Az adatokból úgy tűnik: egyelőre túl vagyunk a legrosszabbon, a negyedik hullám lassan lefut. A halálozási adatok csúcsra érhettek a héten, ennél rosszabb talán már nem lesz.

Jelentősen csökkent az új fertőzöttek száma, már nem is kell trükközni

Az új fertőzöttek száma már a múlt héten alacsonyabb volt, mint egy héttel korábban. De az akkori csökkenésben volt egy kis trükk: sokkal kevesebb tesztet végeztek, konkrétan 10,6 százalékkal, így sikerült 6,3 százalékkal kevesebb fertőzötet találni. Most már nem kellett ilyen rásegítés: jelentősen, 27,2 százalékkal kevesebb fertőzöttet regisztráltak, mint egy hete. Közben a tesztek száma is tovább csökkent ugyan, de csak 20 százalékkal. Ez már érdemi javulás, miközben azért az új fertőzöttek száma továbbra is nagyon magas, pénteken a hétnapos átlag 6865 volt.

Az is biztató adat, hogy pénteken kevesebben voltak kórházban (6939), mint egy hete (7463). Ha a teljes hetet nézzük, a javulás még nem ilyen arányú, de nagyon hosszú idő után először csökkent a kórházban lévők heti átlaga.

A változások sorrendje általában klasszikusan ez: előbb elkezd csökkenni az új fertőzöttek száma, aztán a kórházban, majd a lélegeztetőn lévőké. Végül a halálos áldozatok száma is csökkenni kezd.

A lélegeztetőn lévők statisztikájába alaposan belekavart, hogy múlt hét elején a központ módosította az adatközlés szabályait, jelenősen javítva a mutatót (és egyben összehasonlíthatatlanná téve azt a korábbi adatokkal). Mindenesetre most pénteken kicsit több koronavírus-fertőzött volt lélegeztetőgépen (573), mint egy hete (566). A két adat azért összehasonlítható, mert már a múlt péntekit is az új adatszolgáltatás szabályai szerint jelentették a kórházak. Ez a stagnálás válthat át jövő héten csökkenésbe.

Nagyon sok az áldozat

Azt nem tudni, hogy a lélegeztetőn lévők hány százaléka gyógyult meg, illetve mennyien vesztették életüket.

Az áldozatok száma továbbra is nagyon magas: 1307 koronavírus-fertőzött hunyt el egy hét alatt.

Ez az adat csak a tavaszi harmadik hullám csúcsán volt rosszabb.

A halálozásszám még mindig nőtt, négy százalékkal többen hunytak el, mint az előző héáten, de a növekedés üteme jelentősen csökkent, innen várhatóan javulni fog a helyzet.

Továbbra sem árulják el, hogy a kórházban és lélegeztetőn lévők, illetve az áldozatok hány százaléka volt oltatlan, és azt sem, hogy az oltottak közül ki mikor kapta az oltását. Hogy a vakcinák nyújtanak védettséget, az abból látszik, hogy miközben nem igazán vannak korlátozások, és rekordmagasságban volt az új fertőzöttek száma, a kórházban lévőkl és az áldozatoké a harmadik hullám csúcsát nem érte el.

Jó eséllyel a negyedik hullámban ezen a héten volt a legmagasabb az áldozatok száma (187 haláleset a napi jelentések átlaga). Csütörtökön és pénteken is kevesebb áldozatot jelentettek, mint egy hete. De ez a kevesebb is 215, illetve 166 volt.

Az omikron variáns egyelőre nem jelent meg Magyarországon, legalábbis hivatalosan nem tudunk róla. De figyelve a terjedését, nem sokáig marad ez így.

A héten 241 629-an kapták meg a harmadik oltásukat, ez 34 518-as napi átlag. Az első oltások messze nem ennyire népszerűek, a héten összesen 30 583-en kaptak ilyet, vagyis a harmadik oltás napi átlagát sem érte el a teljes heti szám.

Vagy a reneszánszát éli az olvasói fotózás Magyarországon, vagy valami egészen más magyarázata lehet annak, hogy a Fidesz sajtójában szinte naponta jelennek meg felvételek valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán megfelelő narratívában valamennyi kormánypárti média átvesz, maga a kormánypárt pedig azonnal kommentál.

Az olvasói fotó abszolút létező műfaj, telefon mindenkinél van, el lehet kapni olyan pillanatokat, amit a résztvevők (maradjunk a közszereplőknél) nem akartak volna megosztani a nyilvánossággal.

Mi is kaptunk már ilyen képeket. Három és fél éve például Orbán Viktor barátjáról, Mészáros Lőrincről és Orbán Viktor vejéről, Tiborcz Istvánról, vélhetően egy találkozójuk után, bár simán lehet, hogy csak összefutottak az utcán. Mint később kiderült, témájuk bőven lehetett, sőt, azóta is van, újra és újra.

Most augusztus végén pedig egy olvasónk vette észre Rómában egy étteremben Orbán Viktor és családját. Csak a kép megjelenése után közölte a miniszterelnök sajtófőnöke, hogy Orbán Viktor hivatalos programra érkezett Rómába, mégpedig a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt. Aztán repülési adatokból derült ki, hogy Orbánékat Horvátországban vehették fel a magyar honvédség gépével, reptették Rómába, majd visszafelé is Horvátországot érintve tért vissza a gép Magyarországra, bár az erre vonatkozó kérdésekre nem válaszoltak, mert „a hivatalos utak nyilvánosak, de a magánprogramok nem”.

Vagyis tudnak ezek az olvasói fotók kifejezetten érdekesek és hasznosak lenni, egy baj van velük, hogy kiszámíthatatlanul és viszonylag ritkán érkeznek igazán jók, hiszen teljes esetleges, ki mibe fut bele.

Innen nézve óriási szerencséje van a Fidesz médiájának, hogy most szinte naponta publikálnak olyan felvételeket ellenzéki politikusokról, amiket állításuk szerint olvasóktól kaptak.

Karácsony a buszsávban

Ilyen volt például az a videó, amit az Origo szerint felháborodott olvasójuktól kaptak arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szolgálati autója az Erzsébet hídon az álló sor kikerülve a buszsávban jut előre. Szép felismerés az olvasótól, hogy Karácsony szolgálati autója cselezget, mert bár lehetett látni pár helyen, nem annyira közismert jármű. Sokan talán nem is tudták volna, ki buszsávozik ott.

A felvétel mindenképpen kínos a főpolgármesterre nézve, valamennyi kormánypárti média rá is erősített az üzenetre (a köztévé honlapja még meg is szavaztatta az olvasóit), hogy a budapesti közlekedést romba döntő Karácsony nem a többi autóssal szív a dugóban, ha trükközik. Karácsony kénytelen volt is magyarázkodni és jelezte, hogy leszidja majd a sofőrjét.

Karácsony ugyanakkor utalt Kövér Lászlónak az egy éve elhangzott, de a Direkt36 révén csak nemrég nyilvánosságra került beszédére, amiben Kövér arról beszélt titkosszolgálati vezetőknek, hogy az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt. (Az persze külön szépsége a történetnek, hogy valaki szintén rögzítette Kövér beszédét is az Alkotmányvédelmi Hivatal új épületében.)

Bajnai és Gansperger egy lesifotón

Képzeljük el, hogy egy szép nyár végi napon sétálunk a XIII. kerületi, Váci út 152–158. alatti Experidance Udvarnál, ahol két ember beszélget egy autónál állva. Egyikük ismert, volt miniszterelnök is, Bajnai Gordon. A másik Gansperger Gyula, akiről még akkor is kevesen tudták, hogy kicsoda, amikor előbb a Fidesz-főkönyvelője, majd a privatizációs ügynökség vezetője volt az első Orbán-kormány alatt. Keveset szerepelt, azóta pedig szinte eltűnt. De ki nem készítene egy képet erről a két emberről?

Márpedig ilyen kép készült, és meg is jelent a sajtóban. A fotót a Városháza-ügyben titokban rögzített hangfelvételeket nyilvánosságra hozó, magát Anonymusnak nevező alak küldte el egyebek között az Oriógnak. A jelentősége az, hogy ezzel is lehetett erősíteni, hogy Bajnai és Gansperger tényleg szoros viszonyban állnak egymással, és a Városháza megvásárlása körül kavarnak.

Bajnai azt mondta, hogy Gansperger kérésére - aki régi kollégája, de évek óta nem beszéltek -, valóban volt egy találkozó a nyár végén, amin az egyik leggazdagabb magyarországi befektető család akart bemutatkozni neki. Szerinte egyszerűen tőrbe csalták. „A találkozóra a nyár végén került sor, a cégcsoport székhelyén. Vélhetőleg itt készült a Fidesz-médiában ma publikált fotó (amely leginkább a felvétel készítőit leplezi le: nyilvánvalóan egy gondosan előkészített titkosszolgálati jellegű megfigyelési akció, tudatos provokáció zajlott)”.

A Telex beazonosította, hol készült a fotó: a XIII. kerületi, Váci út 152–158. alatti Experidance Udvarnál. Erre a címre az orosz(-magyar) milliárdos Rahimkulov Ruszlán és cégtársa, Zentai Péter több cége is be van jegyezve.

A 24.hu-nak adott interjúban Bajnai így foglalta össze mindezt: „Maradjunk a tényeknél. Egy: elhívtak egy találkozóra. Kettő: amikor megérkeztem, készült egy lesifotó, amin látható Gansperger Gyula és látható vagyok én. Három: ezt követően a beszélgetésünket valaki kiváló minőségben felvette. Négy: hetekkel később kikerült a nyilvánosság elé ennek az egyórás beszélgetésnek egy szinte szavanként összevágott ötperces hazug változata. Öt: mindez egy a Városházával kapcsolatos, módszeresen felépített karaktergyilkos hazugságkampányba szervült. Mindezek alapján számomra egyetlen pillanatra sem kérdés, hogy ez az egész szervezett, titkosszolgálati módszerekkel, rákészülten, törvénytelenül elkövetett akció volt.”

A Fidesz természetesen nagy erőkkel tartja fókuszban a Városháza-ügyet. Nem tűnik úgy, hogy tartanának attól, hogy a Pegasus-botrány felvet kérdéseket egy olyan ügyben, amelyet titokban rögzített hangfelvételekre alapoznak.

Az eredetileg a Városháza tervezett eladásáról szóló, mostanra aztán már ezerfelé elágázó történetben (főszereplő: Gansperger Gyula) Karácsony Gergely többször is hivatkozott már arra, hogy „titkosszolgálati eszközökkel, az orosz kompromat-módszer szerint szerveztek hazug lejárató kampányt a városvezetés ellen, közelebbről: fideszes pénzemberek meg akarták szerezni maguknak, vagy más Fidesz-oligarcháknak a Városházát.” A módszer használata ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valóban a titkosszolgálat készítette volna a hangfelvételeket.

A főpolgármester orosz hátteret is sejtet - legutóbb kedden írt erről - , az ügy kivizsgálására létrehozott fővárosi vizsgálóbizottság orosz típusú dezinformációs kampányokról is tájékozódik.

Hogy valóban oroszok vannak-e a háttérben (a Bajnaival folytatott megbeszélésen résztvevő Rahimkulov családon túl) azt azért nagy magabiztossággal nem lehet állítani. A hvg egy ennél egyszerűbb megoldásról írt. Cikkük szerint magánnyomozókat bíznak meg fideszes körökből ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására és tudnak olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást.

Kutyasétáltatás közben kiszagolt házkutatás gyanúja

Nem kis szerencse kellett ahhoz, hogy Vácon, a Nádas utca 2. szám alatt

egy kutyáját sétáltató olvasó kiszúrja, hogy mintha házkutatást tartanának. Márpedig a Mandinerrel megtörtént ez a mázli. A kutyáját séltató olvasó azt vette észre, hogy fehér autókból civil ruhás emberek szállnak ki és mennek be az épületben. A Mandiner azt írja, hogy a felvételek a Cseh Katalin momentumos politikus cégügyeihez köthető telephely közelében készültek, és szerintük „olvasónk számára a házkutatás lehetősége azért lehetett reális, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt, ismeretlen tettessel szemben indított nyomozást a NAV”. (A Mandiner állítása szerint a Cseh Katalin által korábban vezetett cég és a hozzá köthető egyéb cégek összesen csaknem 4,8 milliárd, forintot zsebeltek be uniós pályázatokon.)

A Mandiner megkereste a NAV-ot, és abban is szerencséjük volt, hogy a folyó ügyekben nem mindig készségesen tájékoztató adóhatóság megerősítette, hogy a helyszínen valóban a testület nyomozói tartottak kutatást.

Márki-Zay, Bige

A héten TV2 mutatott be egy felvételt, ami egy fővárosi étteremben készült, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Bige László, a Nitrogénművek Zrt. milliárdos tulajdonosa beszélgetnek az asztalnál. Nagy leleplezés ebben nincs, Bige többször jelezte, hogy támogatni fogja anyagilag Márki-Zay kampányát, a politikus pedig nem tagadta ezt, azt mondta, hogy ő az ördöggel is összeáll Orbánnal szemben, pláne, hogy a Fidesz állami százmilliárdokból kampányol, nekik viszont vállalkozóktól kell kuncsorogniuk.

A kormánypárti hírműsor hosszasan ecsetelte, hogy milyen drága bort és ételeket is árulnak a Sas utcai portugál étteremben, majd jött az átkötés „a rezsicsökkentést támadó baloldali politikuson nem látszott, hogy különösebben aggódott volna a számla miatt, hevesen bólogatott és nevetgélt a gazdákat megkárosító műtrágyakirállyal”.

A műsor elején egy olyan felvételt mutogattak, amit simán készíthetett bárki az étteremben lévők közül. Az ebéd végén viszont a TV2 stábja várta Márki-Zay. A miniszterelnök-jelölt a Telexnek azt mondta, hogy számára az a különös, hogy miként bukkant fel az étteremnél a TV2 stábja. Eredetileg ugyanis egy másik étteremben találkoztak volna a milliárdossal, de arról a helyszínen kiderült, hogy már bezárt, így spontán választották ki a portugál étteremet. Márki-Zay arra utalt, hogy valamelyiküket követhették vagy lehallgathatták. Ő egyébként pár ezer foritért ebédelt, amit Bige fizetett. (Eszerint nem bonttattak félmilliós vörösbort.)

Ne zárjuk ki azt a lehetőséget sem azért, hogy valaki az étteremben lévők közül riadóztatta a TV2-t. De ez már tényleg ritka mázlisorozat része.

„Ki a felelős a kidobott PCR-tesztekért?” címmel fordult Kásler Miklós miniszterhez írásbeli kérdéssel Szabó Tímea. A Párbeszéd parlamenti képviselője szerint a kormány hibája, hogy 5 milliárd forint értékű tesztet meg kellett semmisíteni, mert azok szavatossági ideje lejárt.

Szabó 5 kérdést tett fel:

• Valóban igaz-e a hír, hogy meg kellett semmisíteni a teszteket?
• Miért nem használták fel ezeket a teszteket?
• Ki a felelős az összesen 5 milliárd forintos kárért?
• Tesz-e feljelentést a Minisztérium az ügyben, indul-e vizsgálat?
• Tervezik-e, hogy ingyenessé teszik mindenki számára a tesztelést, ahogy az már Európa nagy részében megtörtént?

Az Emmi helyett a Belügyminisztérium válaszolt. Kontrát Károly államtitkár azt írta, hogy „az egészségügyben a legfontosabb szempont a betegbiztonság, éppen ezért az ellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú”. Ami világos, bár a tesztek felhasználását megsemmisítés helyett a DK javasolta, Szabó erről egyáltalán nem írt. Az érdekelte, hogy miért nem használták fel a szavatosság lejárta előtt a teszteket.

Erről Kontrát azt írta, hogy „a rövid idő alatt eredményt adó gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét, azok szavatossági ideje az ellátórendszer rendelésállományának lecsökkenése következtében lejárt, az Országos Kórházi Főigazgatóság elrendelte megsemmisítésüket”. Vagyis az államtitkár szerint egyszerűen nem volt igény már ennyi PCR-tesztre. De ez inkább döntés kérdése. Nálunk valamiért keveset tesztelnek, ma például 33 943 vizsgálatról számoltak be, miközben Ausztriában 11-szer ennyit jelentettek, 373 456-at ma.

Hogy a tesztelés itthon nem prioritás, azt Orbán Viktor is megerősítette a parlamentben hétfőn. A kormányfő azt mondta, hogy „a PCR-teszt semmin sem segít. Az oltás, az segít.”

Majd arról beszélt az MSZP-s Harangozó Tamásnak a kérdésére, hogy a teszteket tényleg megsemmisítették, de ez szerinte természetes, mert ilyen a készletgazdálkodás, a lényeg az, hogy minden védekezéshez szükséges dologból legyen elegendő.

Hogy van-e felelőse annak, hogy ahelyett, hogy felhasználták volna a teszteket, hagyták lejárni azok szavatosságát, Kontrát azt válaszolta, hogy

„az ellátás kárt nem szenvedett, vizsgálat lefolytatása nem indokolt”.

Vagyis nincs felelős, és nem is keresik, hogy miért ment a kukába 5 milliárd forint értékű teszt.

Szabó utolsó kérdésére, hogy „tervezik-e, hogy ingyenessé teszik mindenki számára a tesztelést, ahogy az már Európa nagy részében megtörtént?”, az államtitkár azt mondta: „a tesztelés ingyenessé tételének lehetőségét az operatív törzs a külföldi minták mentén folyamatosan vizsgálja”.

Újabb 215 áldozatot jelentett ma reggel az operatív törzs. Az elmúlt 7 napban átlagosan 190 koronavírusos beteg hunyt el. Az áldozatok száma összesen már 36 263.

Jelenleg Európában lakosságarányosan nálunk halnak meg a legtöbben a járványban.

Lakosságarányosan az EU-átlagával összehasonlítva nálunk sokkal több áldozata van a járványnak.

Minden más javul

A többi járványadatnál már látszik a javulás, a halálozás az, ahol a legkésőbb fordul a trend. Talán itt is eléri hamarosan a 4. hullám a csúcsát. Ennek lehet a jele, hogy három hét után fordult elő, hogy az egy héttel ezelőtti adattal (218) összehasonlítva, igaz minimálisan, de csökkent az áldozatok száma (215). Korai lenne ebből még bármilyen következtetést levonni. És ha valóban tetőzik a halottak száma, akkor is nagyon lassú csökkenés várható, nagyon sok további áldozattal.

Az új fertőzöttek számánál már egyértelmű a javulás. Továbbra is sok, 7 310 koronavírusos beteget regisztráltak tegnap, de egy hete még 10 466 volt ez a szám.

Kórházban 7 119 koronavírusos betegek kezelnek, egy hete még 7450-en szorultak az otthoninál komolyabb ellátásra. Akkor még stagnálni látszott a számuk, mostanra látszik a csökkenés.

A lélegeztetőgépen lévőknél az adatszolgáltatás átalakítása miatt hosszabb távú összehasonlítást nem lehet tenni, de az új rendszeren belül csökkent a legsúlyosabb állapotban lévő covidosok száma.

Az látszik továbbra is, hogy oltásra azokat sikerül rávenni elsősorban, akik korábban is a vakcinával védték magukat. Az első oltást 4 649-en kapták meg tegnap, ami nem sok. A harmadikat viszont 40 042-en.

Eddig összesen:

• első oltást 6 171 489 kaptak
• másodikat 5 878 951-en
• harmadikat 2 864 506-an.

Továbbra is nagyon magas a járvány áldozatainak a száma, ma reggel 213 újabb halálesetről számolt be az operatív törzs.

Az áldozatok között van egy 16 éves lány, akinél alapbetegségként agykárosodást és epilepsziát tüntettek fel.

A 213 áldozatból 27-nek egyáltalán nem volt alapbetegsége. Közülük a legfiatalabb 24 éves volt, heten 50 év alattiak voltak. A legidősebb azok közül, akiknek a fertőzés előtt nem volt egyéb betegsége, de elhunytak most a covidban: egy 90 éves férfi, egy 94 éves nő és egy 98 éves nő.

A ma jelentett áldozatok átlagéletkora 71,5 év volt. A leggyakoribb alapbetegség a magas vérnyomás volt (63 százalék).

Mától megnyílt a vakcinainfo.gov.hu regisztrációs honlap az 5-11 éves gyermekek koronavírus elleni oltásához is.

Pár fontos dolog, mert nem feltétlenül kézenfekvő a rendszer:

• első körben csak regisztráció lesz, az időpontfoglalásra majd pár nap múlva lesz lehetőség (majd ugyanott, ahol eddig)
• az a mailcím nem jó, amivel a szülők korábban regisztráltak, másikat kell használni vagy újat csináltatni, ráadásul több gyerek után mindegyik után külön-külön (Hivatalosan: A szülők a gyermek adataival és eddig a regisztrációnál még nem használt emailcímmel rögzíthetik a gyermeket. Egy emailcímről egy gyermeket lehet rögzíteni.)
• arra nem érkezik visszajelzés, ha a regisztráció sikeres
• ha majd lehet jelentkezni az oltás időpontjára is, azt csak az érvényesen regisztrált szülők tehetik majd meg

A gyerekeket kórházi oltópontokon (ide lehet majd időpontot foglalni nemsokára) vagy a házi gyermekorvosoknál oltják majd (itt nyilván érdemes konzultálni, de ehhez is kell a gyerekek regisztrációja). Egy ampullában 10 gyermek oltásához elég vakcina lesz, a háziorvosoknak úgy kell megszervezniük az oltást, hogy ha kinyitják az ampullát, azt a 10 adagot be is kell adni.

December 15-étől kezdődik az 5-11 évesek oltással, Pfizerrel. A vakcina hatóanyaga ugyanaz, mint a felnőtté, de az adagolása, és így a kiszerelése is más.

Az első ütemben 138 ezer adag vakcina érkezik, ennek a felét használják el, a másik felét elteszik a három héttel későbbi második adagra. Vagyis 69 ezer gyerek kaphatja majd meg az első hullámban az oltást, de rendszeresen érkeznek majd új szállítmányok. (Ebben a korosztályban 646 ezer gyerek van.)

Az Európai Gyógyszerügynökség november 25-én engedélyezte az 5-11 éves korosztály oltását az Európai Unióban. Ehhez új szállítmányok érkeznek.

Újabb szakaszához érkezett az ellenzéki háború Terézvárosban a kerület momentumos polgármestere, Soproni Tamás és a helyi MSZP, különösen annak egyik képviselője, Bálint György között.

Az apropó egy egészen különös per jogerős lezárása. Mert az mégiscsak meglepő, hogy egy önkormányzati képviselő pert indít az ellen az önkormányzat ellen, aminek saját maga is képviselője. Terézvárosban ez történt. A felperes az MSZP-s Bálint György, az alperes maga a VI. kerületi önkormányzat. A tét 14 millió forint. Amihez végül az önkormányzat juthat hozzá, és nem az MSZP-s képviselő.

Elég messzire nyúlik vissza a történet, még 2004-re, amikor az MSZP-s többségű önkormányzat versenyeztetés nélkül, áron alul eladta az Andrássy út 47. szám alatti soklakásos műemlék házat. Büntetőügy lett belőle, összevonva az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota eladásával. Végül Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester felfüggesztett szabadságvesztést kapott, az akkori képviselőket pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesítette. Ugyanakkor a vádlottaknak egyetemlegesen összesen 123 millió forintos kártérítést kell fizetniük az önkormányzatnak.

Ennek a behajtása - kamatokkal együtt már 218 millió forintról van szó - egyáltalán nem egyszerű, mert több vádlott időközben vagyontalan lett. Az egyetlen reménnyel egy nagyobb összeg behajtására Hatvani Csaba akkori képviselő, majd alpolgármester - és jelenleg is az MSZP kerületi elnöke - szigetszentmiklósi háza kecsegtet. Ezt a Telex korábbi cikke szerint 50 millió forintért lehetne elárverezni. A házon van egy 10,5 millió OTP-s követelés, de váratlanul megjelent a zálogjogusultak között, sőt be is előzte volna az önkormányzatot Bálint György, a kerület jelenlegi MSZP-s képviselője is.

Egy 14 millió forintos kölcsönre hivatkozik, amit barátjának és üzlettársának, az időközben elítélt Hatvani Csabának adott készpénzben még 2016-ban. Ezt módosították 2018-ban úgy, hogy a házra jelzálog került. Az önkormányzat gyanúja szerint azért, hogy a Hatvanira is egyetemlegesen kiszabott kártérítési igényt beelőzve kimentsenek 14 millió forintot.

Időrendben ez így nézett ki:

• a Hatvani elleni jogerős ítéletet 2018. február 28-án hozták meg.
• A Hatvani és Bálint közötti korábbi, 2016-os, jelzálogról egyáltalán nem rendelkező kölcsönszerződést ez után, 2018. májusban módosították, és arra hivatkozva 2018. július 30-án jegyeztek be a földhivatalnál jelzálogjogot Hatvani házára.
• 2018. november 23-án elindult a végrehajtási eljárás a terézvárosi önkormányzat kérésére, hogy behajtsák a 123 millió forintos kártérítést.
  
• Miután 2019. február 1-én a végrehajtó valóban lefoglalta Hatvani házát, Bálint jelezte, hogy bekapcsolódna a végrehajtásba. Ezzel beelőzte volna a pénzére váró önkormányzatot is.

Bálint becsatlakozási kérelmét ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék 2020 decemberében jogerősen elutasította. De az MSZP-s képviselő nem adta fel, és polgári peres eljárást indított az önkormányzat ellen, aminek a képviselő-testületében ő maga is bent ül.

Jogerősen most ez a keresetét is elutasította a Fővárosi Törvényszék. Azt nem mondták ki, hogy a szerződés már eleve színlelt lett volna, mert erre nem volt bizonyíték, de azt igen, hogy Bálint György tudott a Hatvani elleni ítéletről és a terézvárosi önkormányzatnak fizetendő 123 milliós kártérítésről, ezért tudnia kellett, hogy a saját javára bejegyezett 14 milliós jelzálogjoggal a VI. kerület kielégítésének alapját részben vagy egészben elvonja. (Az Átlátszó írta meg az elsőfokú, most jogerősen is megerősített ítéletet.)

A jogerős ítéletről posztolva Soproni Tamás polgármester azt írta Facebookon: „a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy az Andrássy úti ingatlanpanamákban jogerősen elítélt MSZP-elnök, Hatvani Csaba és Bálint György, az MSZP önkormányzati képviselője és helyi alelnöke fedezetelvonó szerződést kötöttek. Ha nem lépünk az ügyben, 14 millió forinttal rövidíthették volna meg a terézvárosi önkormányzatot”.

Majd azzal folytatta a momentumos politikus, hogy „mégis, hiába nevet az egyik szemem, ha a másik sír. Szomorú vagyok ugyanis, hogy egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi. Hogy az önkormányzattal szembeni gazdasági bűncselekményért elítélt helyi elnökkel kötött fedezetelvonó szerződés felhasználásával kísérelte meg megrövidíteni az önkormányzatot. Hogy mindezekkel, morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét”.

Soproni kezdeményezésére - miután kiderült a kölcsönszerződésre alapozott, az önkormányzatot beelőző végrehajtási igény - már májusban visszahívta a képviselő-testület (fideszes szavazatokkal is) Bálint Györgyöt a kerület tulajdonosi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából.

Bálint akkor ezt úgy kommentálta a Facebookon, hogy „azzal, hogy polgármester úr a Momentummal és a Fidesszel közösen megszavazta a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnöki, és az önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának elnöki pozícióm visszavonását, egyértelművé vált, hogy a döntésük motivációja a transzparens és felelősségteljes vagyonkezelés megszüntetése volt. A tisztségeim visszavonásával olyan döntést hozott meg a polgármester úr és a Momentum, amely ellentmond az ellenzéki összefogás alappilléreinek, és amely hosszútávon megpecsételheti a terézvárosi ellenzéki összefogás dinamikáját”.

És valóban, a helyi MSZP beállt a saját önkormányzatát beelőzni akaró Bálint György mögé, ami nem csoda, hiszen mint írtuk, a párt kerületi elnöke Hatvani Csaba. Akinek a házának az árveréséből számít az elbukott pénze egy részének visszaszerzésére az önkormányzat.

Nyílt háborúskodás indított a terézvárosi MSZP Soproni ellen, a kerületi szocialista pártszervezet mémekben fideszesezte a momentumos polgármestert, Bálint pedig számos alkalommal durván személyeskedő kirohanást intézett Soproni ellen. Egészen odáig jutott a konfliktus, hogy az MSZP nem is szavazta meg a költségvetést, az a DK, Jobbik, LMP, Momentum, Párbeszéd szavazataival ment át.

Soproni azzal fejezte be a mostani posztját, hogy „Bálint György jogilag és erkölcsileg is többszörösen megbukott. Ez a példátlan viselkedés és a jogerős ítélet egyértelművé teszi, hogy Bálint Györgynek nincs helye az ellenzéki összefogásban, sem Terézváros vezetésében”.

Ismét eljött az ideje, hogy azonnali kérdéseket lehessen feltenni a Parlamentben Orbán Viktornak. Az egyik téma érhetően az volt, hogy ismét nagyon magas a járvány áldozatainak száma Magyarországon. Európában a harmadik hullámhoz hasonlóan megint nálunk a legrosszabb a helyzet:

Orbán előbb megismételte a szokásos mantrát, hogy nem összehasonlíthatók az adatok, mert a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban. Korábban részletesen bemutattuk, hogy valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot. Mert lakosságarányosan óriási a különbség a magyar és az EU-átlaga között:

Aztán Orbán egy váratlan húzással azt válaszolta a sokkal kedvezőbb osztrák halálozási adatokat a fejére olvasó MSZP-s Harangozó Tamásnak, hogy azok, akik arról beszélnek, hogy Magyarországon többen halnak meg, mint máshol, a magyar egészségügyi dolgozókat minősítik. De Orbán megvédi az egészségügyi dolgozókat ezektől a támadásoktól. A saját vagy a kormánya felelősségéről egy szót sem szólt.

Pedig nyáron még Orbánt is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon miért volt már akkor is sokkal kevesebb áldozata a járványnak Ausztriában, mint nálunk. Legalábbis ezt válaszolta az erre vonatkozó kérdésünkre a júniusi kormányinfón, ahol váratlanul megjelent:

„Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Az akadémia elnökével is beszéltem róla, és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést majd arról, hogy a reményeink szerint hamarosan lezáruló járvány után milyen álláspontot tudunk egészségügyi szempontból kialakítani, mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások, hogyan tudjuk ezt beépíteni a közeljövő döntéseibe. Mit kell másképen csinálni, mit kell jobban csinálni, mire kell inkább figyelni. Tehát egy ilyen poszt-COVID értékelést várok az akadémiától is és a kormány egészségügyi tanácsadó testületeitől is.

Azt vizsgálták, hogy a kormány hibázott ebben valamit? Késői lezárás, bármi, ami okozhatta ezt?

Mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk, mert mi arról vagyunk meggyőződve, hogy legjobb tudásunk szerint, erőnket a végsőkig megfeszítve dolgoztunk és igyekeztünk a legjobb döntéseket meghozni. És persze vannak kalkulációk, amik arról szólnak, hogy a gyors átoltottság révén mennyi ezer ember életét mentettük meg, hogyha később kapták volna meg az oltást, de én ezekbe nem szívesen megyek bele, hanem meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak, készítsék el ennek az értékelését. Szerintem is fontos az a kérdés, hogy egy ilyen típusú járvány miért érinti Magyarországot másképpen, mint egy-két szomszédos országot például.”

Orbán végül ezt a témát akkor azzal zárta le: „azt kell mondanom, hogy következő járvány idején fölkészültebben, ennél jobb teljesítményt kell nyújtania az egész országnak”.

Ehhez képest így állunk most:

Az Orbán által a nyáron említett elemzés, ami választ adna a sokkal jobb osztrák adatokra, egyébként a mai napig nem készült el. Kásler Miklós miniszter nemrég megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentőségük.

Amikor Tordai Bence is szembesítette Orbánt az Európában is kiemelkedő magyar halálozási adatokkal, a miniszterelnök közölte, hogy a Párbeszéd képviselője gusztustalan támadást intézett az egészségügyben dolgozók ellen.

„Az olthatóságról és a vakcina típusáról minden esetben az oltóorvos dönt” - válaszolta a megkeresésünkre a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azért fordultunk az NNK-hoz, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a maga részéről eldöntött egy szakmai vitát, amikor azt közölte: megkéri György István államtitkárt, az oltási munkacsoport vezetőjét, hogy ha valaki Janssent kér Szputnyikra, akkor feltétlenül adják be.

A szakmai vita arról szól, hogy rontja-e a harmadik oltás hatékonyságát, ha vektorvakcinára (ilyen a Szputnyik) vektorvakcinát (Janssen) adnak be emlékeztető oltásnak.

A kombináció egyébként érthetően népszerű, megold ugyanis egy problémát, amit a magyar kormánynak és az orosz gyártónak sem sikerült. Jelentősen korlátozza ugyanis a Szputnyikkal oltottak utazási lehetőségeit, hogy egyelőre az orosz vakcinát sem az EU gyógyszerügynöksége, sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem fogadta el. Előbbit sűrűn is emlegeti a magyar kormány, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy „nemcsak káros, hanem szégyenteljes is, hogy az EU politikai szempontokat érvényesít a vakcinák kapcsán”. A kormány által megígért különalkuk, hogy a tagországok elfogadják majd a magyar utasok esetében az orosz vakcinát, az EU-n belül nem igazán születtek meg.

A lobbierőnk nem túl acélos: az Európai Unión belül a Szputnyik-probléma csak Magyarországot érinti. Szlovákiában is kacérkodtak a Szputnyikkal, de végül mindössze 18,5 ezer embert oltottak be vele, aztán kivezették a programjukból az orosz vakcinát. Itthon több mint 900 ezren kaptak Szputnyikot.

A vakcina eredményei egyébként nem rosszak. Gulyás éppen ezért azt mondta, hogy „a magyar diplomáciának mindent el kell követni annak érdekében, hogy az Európai Unió mielőbb változtasson az álláspontján. Ez vagy sikerül vagy nem. Az oroszoknak mindent el kell követniük azért, hogy az európai gyógyszerügynökség engedélye meglegyen. Ez megoldja az ügyet és a WHO-s engedély is részben megoldja”. (A kínaival oltottak annyival vannak jobb helyzetben, hogy a Sinopharmot a WHO elfogadta, emiatt több ország is lehetővé tette az egyszerű beutazást ezzel az oltással, bár ebben is akadnak már szigorítások.)

Gulyás Gergely már korábban is népszerűsítette az utazási szempontból kézenfekvő Szputnyikra Janssent megoldást, hiszen a Johnson & Johnson vakcinája egyadagos, így azt - még egy ideig - elfogadják az EU-s országokban. Csakhogy a hivatalos magyar szakmai iránymutatás ezt a kombináció nem javasolja, mert mindkettő vektor vakcina, és ez lehet, hogy a hatásosságát rontja. Ezt Kásler Miklós is többször hangoztatta, a parlament népjóléti bizottságának ülésén is, de múlt héten még Facebook-posztot is megosztott.

A Kásler által emlegetett eljárásrend a Janssen helyett mRNS-vakcinát vagy a kínait javasolja. Ami viszont utazási szempontból nem megoldás, mert sok helyen nem fogadják el, ha valaki csak egyetlen mRNS-vakcinával van oltva. Negyedik oltást pedig egyelőre nem lehet hivatalosan kérni. Gulyás szerint azért nincs egyelőre 4. oltás, mert arról nincs orvostudomány konszenzus, márpedig anélkül nem lép a politika. Csakhogy - mint Kásler véleményéből is látszik - a Szputnyik-Janssen kombinációról sincs szakmai konszenzus, Gulyás mégis megoldaná az ügyet politikai döntéssel.

„A Szputnyikkal oltottaknak is javasolnám a Janssent harmadik oltásnak” - mondta Gulyás, és valóban, őt és Merkely Bélát is simán beoltották. Sokakat viszont nem, éppen a Kásler által emlegetett eljárásrend miatt.

Erről Gulyás azt mondta, hogy „az én álláspontom változatlan: nincsen hivatalos álláspontja a kormánynak és egy ajánlás van. Az ajánlás - nem kell megmagyarázni - az lehetőség arra, hogy valaki figyelembe vegye vagy figyelmen kívül hagyja. Én is orvosokkal beszéltem, az orvosok közül olvastam olyan véleményt is, ami mást mond, de én több orvossal is beszéltem, és mindenki megnyugtatott, hogy ha valaki hat hónap után 3. oltásnak ad be Janssent, akkor ezzel semmilyen kockázatot nem vállal, és az hatékony lesz. Úgyhogy én mindenkit biztatok, bárki bármit mondott, hogy hat hónap elteltével nyugodtan Szputnyikra is adasson Janssent. Én is ezt tettem, tehát nem olyanról beszélek, amit egyébként magamon nem mertem volna kipróbálni”.

Az NNK válasza szerint egyelőre azért mégis az oltóorvos dönt erről.

1-1-es döntetlent játszott a Ferencváros otthon a Puskás Akadémia ellen. A felcsútiak pontszerzésében nagy szerepe volt a kapus Markek Tamásnak.

Ezt ki is emelte a meccs utáni értékelésben (itt látható 2:29:25-től) a műsorvezető, Székely Dávid, aki egyébként az M4 csatornaigazatója is:

„Láttunk két óriási Markek védést, aki nagyon kellett a Puskás Akadémia pontszerzéséhez. Egészen döbbenetes, hogy milyen kapusokat nevelnek a Puskás Akadémiánál.”

Simán lehet, hogy így van, de a szóban forgó Markek Tamás soha nem volt a felcsúti akadémia növendéke, Zalaegerszegen nevelkedett, megfordult több csapatban, a másodosztályú Csákvárból a nyáron igazolta le a Puskás Akadémia. Augusztus végén volt a 30. születésnapja, persze nyár óta is nevelhették.

Az igaz, hogy azért került a kapuba, mert október közepén megsérült a felcsútiak valóban saját nevelésű játékosa, Tóth Balázs. A helyére nem egy másik saját nevelés, hanem a nyáron igazolt Markek ugrott be. Annyira jól, hogy a felcsútiak edzője, Hornyák Zsolt novemberben azt nyilakozta, hogy „ha Markek így fogja folytatni, akkor ő lesz az első számú kapus akkor is, ha visszatér Tóth Balázs”.

A végére pedig egy örök klasszikus, 2007-ből, vagyis 14 évvel ezelőttről, amiben egy magát futballokosnak nevező felcsúti ingatlantulajdonos megjósolja, hogy milyen hatással lesznek az akadémiák a magyar focira:

Négy pillanat a mai focidömpingből.

Az olasz bajnokságban a Roma az Intert fogadta, a 15. percben Calhanoglu végzett el szögletet, rácsavarta, senki nem ért bele, a kapus lábai között pedig bement.

Az Inter az első félidőben rúgott még kettőt, 0-3 lett a vége.

Angliában a forduló előtt a Premier Leaugue-et vezetőt Chelsea a West Ham vendége volt. A 87. percben 2-2-re állt a meccs, amikor Masuaku észrevette, hogy Mendy kint állt a kapujából.

A West Ham ezzel a góllal le is győzte a Chelsea-t. A londoniak a harmadik helyre csúcsztak vissza, mert a Manchester City és a Liverpool is nyert, utóbbi csak a 94. percben a Wolverhamtpon ellen.

A Liverpool azért is nyert nehezen, mert Diogo Jota képes volt kihagyni ezt a helyzetet.

Ha van ennél is butább helyzetkihagyás, akkor azt Tolisso produkálta a német bajnokság csúcsmeccsén, a Dortmund-Bayernen. A remek meccsen a Bayern egy 11-essel a 77. percben átvette 3-2-re a vezetést, a 10 (!) perces hosszabbítás 9. percében a Dortmund szögletet rúgott, előre jött fejelni Kobel kapus is, de a Bayern megszerezte a labdát, Tolisso pedig elindult a tök üres kapu felé.

Belefért, a Bayern így is nyert, és már 4 ponttal vezet a Dortmund előtt a német bajnokságban.

Pénteken este egy III. kerületi, Nánási úti társasházban halálra szúrtak egy 66 éves férfit. Az RTL Klub értesülése szerint az áldozat a lakás tulajdonása volt, akit az 59 éves albérlő késelt meg, vélhetően az aktuális bérleti díj miatt kirobbant vitában. Az RTL úgy tudja, hogy az áldozat egy ismert fideszes politikus apósa volt.

Az albérlőt a rendőrök őrizetbe vették, beismerte a tettét.

• Fontos járványügyi mutatók nem romlottak tovább a héten.
• Az új fertőzöttek számának a növekedése megállt, bár ehhez kellett az is, hogy annyira ne is keressék őket.
• Lassul a koronavírus-fertőzöttek kórházba áramlása is, csak remélni lehet, hogy nem olyan adatszolgáltatási váltás miatt, mint amit a lélegeztetett betegek nyilvántartásánál léptek meg.
• Sajnos a legfontosabb adat, a halálozás mutat a legrosszabbul.
• Heti összefoglaló a járványhelyzetről.

„A számok magukért beszélnek” - csapott bele a járványhelyzet ismertetésébe Orbán Viktor a pénteki szokásos rádióinterjújában. Majd arról beszélt, hogy a most már kéthetesre nyúlt oltási héten egymillió oltást „adtunk be”. Ami egyébként valóban jó eredmény, érdemes lett volna korábban hallgatni a Magyar Tudományos Akadémia elnökére, aki már augusztus végén sürgette az oltási adminisztráció egyszerűsítését.

Orbán megemlítette azt is, hogy nálunk azért nem kellett zárni, szemben Ausztriával, mert az osztrákoknál „egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon”. Gyanús, hogy ott inkább a szakszemélyzet létszámához, mint az ágyakhoz kötik a kapacitás határait.

Mindenesetre az osztrákoknál pénteken 3 180-an voltak kórházban, nálunk 7 463-an, ott 68-an haltak meg, nálunk 191-en.

Amiről Orbán egyáltalán nem beszélt, a közrádió riportere meg nem kérdezte, az az elmúlt hét legszomorúbb statisztikája: naponta átlagosan 179 áldozata volt hivatalosan a járványnak. Összesen 1 256 halálesetet jelentett az operatív törzs hét nap alatt.

Nagyon magas szám, meghaladja a tavaly őszi második hullám csúcsát. Ez nem jelenti azt, hogy az oltások nem működnek, sőt, pont azt bizonyítják, hogy igen. Tavaly november 11-én - megkésve - nagyon szigorú zárásokat kellett életbe léptetni, hogy fékezni lehessen a már elszabadult járványt. Pedig akkor még a vírusnak csak az első, kevésbé fertőző változata terjedt.

Most egy sokkal agresszívabb variáns kering úgy, hogy lényegében nincs semmilyen korlátozás. Annyi intézkedés történt, hogy mostanra azért maszkot kell hordani már Magyarországon is zsúfolt zárt terekben. Ezt is régóta sürgették szakembereket, de a kormány nem kapkodta el, a vadászati világkiállításon vagy az eucharisztikus világtalálkozón még nem volt előírás. Ha lenne kontaktkutatás, kiderülne, hogy ez a lazaság mennyiben változtatta meg a járvány dinamikáját, dehát nincs.

Az oltások a szigorítások hiányát és a sokkal fertőzőbb mutációt kompenzálják. Ugyanakkor az, hogy ilyen sok az áldozat (átlagosan 8 percenként halt meg koronavírus-fertőzött Magyarországon az elmúlt egy hétben, lakosságarányosan megint a világ élmezőnyében vagyunk halálozásban), mutatja azt is, hogy hiba volt kizárólag az oltásokra alapozni a védekezést, ahogy azt a kormány tette.

Egyrészt továbbra is nagyon magas az oltást valamilyen ok miatt elutasítók aránya (a felnőtt lakosság 31 százaléka, 2,5 millió ember, a kéthetes oltási akció sem őket mozgatta meg igazán). Őket sokkal könnyebben betegíti meg súlyosan a delta vírus.

Hivatalosan valamiért továbbra sem árulják el, hogy a kórházban és lélegeztetőgépen lévők, illetve az elhunytak hány százaléka oltott, illetve oltatlan. A kormány helyett pénteken a Magyar Orvosi Kamara adott kapaszkodót: saját, nem országos kutatásuk szerint 125 intenzív osztályon ellátott koronavírus-beteg közül:

• 69,6 százalék oltatlan
• 24,8 százalék oltott, de több mint négy hónapja kapta meg a második vakcinát
• 5,6 százalék négy hónapon belül kapta meg a vakcinát
• 1,6 százalék kapott három oltás

Az oltások hatása látszik azon is, hogy miközben a társadalomban sokkal több az oltott (a felnőtt lakosság 70 százaléka), az intenzíven sokkal kevesebben vannak (30 százalék) a MOK adatai szerint.

A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az intenzíven lévő oltottak 70-90 évesek, a súlyos állapotban lévő oltatlanok között sok a 30 éves.

Túl a csúcson? Talán

A múlt heti rekordhoz (70 400) képest csökkent a regisztrált új fertőzöttek száma (65 981). Ígéretes, de valódi csökkenésről még azért lenne korai beszélni, mert úgy lett 6,3 százalékkal kevesebb az új fertőzöttek száma, hogy 10,6 százalékkal kevesebb tesztet végeztek. Vagyis éppen a járvány csúcsán kezdték el visszafogni a vizsgálatokat. Hogy lenne azért még mit keresni, azt jelzi, hogy nagyon magas az összes vizsgálaton belül a pozitív tesztek aránya: a 7 napos mozgóátlaga emelkedett csütörtökig.

Bízzunk benne, hogy a jövő héten már azonos tesztszámnál is kevesebb új fertőzöttet találnak, és ebből a szempontból túl vagyunk a 4. hullám csúcsán.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma most pénteken magasabb volt ugyan 550 fővel (7 463), mint egy héttel korábban (6 913), de itt is van jónak tűnő adat: a hét közepén a növekedés megállt, sőt két nap is csökkenést jelentettek. Itt elkiabálni semmit sem érdemes, tavaly egy ilyen megtorpanást emelkedés követett, talán most másként lesz.

De a görbék hetek óta lefelé tartanak. A halálozás az, ahol általában a legkésőbb érződik a javulás.

A lélegeztetőn lévők számáról nem érdemes most beszélni, miután úgy módosították az adatközlést, hogy összehasonlíthatatlanná vált a korábbi adatokkal. A hivatalos verzió szerint erre azért volt szükség, mert eddig - értsd az elmúlt másfél évben - nem volt egyértelmű, hogy ki számít lélegeztetett betegnek, volt olyan kórház, ahol csak a tubuson keresztül lélegeztetett, intubált betegeket számították oda, volt, ahol a nem intubált, de maszkon keresztül gép rásegítéssel lélegeztetett betegeket is. Utóbbiakat központilag most kivették a statisztikából. Ezzel papíron nagy csökkenést értek el, valójában használhatatlanná tettek egy fontos adatot abból a kevésből, amit egyáltalán elárulnak.

Hogy most tetőztünk és lefelé indulnak-e a számok, ezen a szinten platózunk még eg darabig, vagy elindulnak ismét felfelé a számok, azt korai lenne megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy az omikor variáns milyen hatással lesz a járványhelyzetre. Tavaly a brit/alfa variáns úgy robbantotta be a harmadik hullámot, hogy nem volt még vége a másodiknak.

Az biztos, hogy nálunk is meg fog jelenni az omikron, amiről egyelőre keveset tudunk, de több dolog is óvatosságra int. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ becslése szerint hónapokon belül az EU-n belüli fertőzések feléért az omikron lehet felelős. Kiderül majd, hogy valóban könnyebben újrafertőzi a betegségeken már átesetteket, véd-e a vakcina ellene és súlyosabb vagy enyhébb tüneteket okoz-e, mint a delta.

Jövő héten már lehet regisztrálni az 5-11 éveseket is oltásra. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke ajánlja, mivel rekordszinten van a 15 év alattiak körében is a fertőzöttek száma

Király András kollégám javaslata, hogy osszanak szét ingyen teszteket a lakosságnak, amivel mindenki megnézheti a nagy családi találkozók előtt, hogy nem fertőzött-e, egyelőre nem talált kedvező fogadtatásra.

A kormányzat valamiért nem hajlandó elárulni, hogy a kórházban lévő, az intenzíves kezelésre szoruló és az elhunyt koronavírus-fertőzött betegek között milyen arányban vannak az oltottak és az oltatlanok.

A Magyar Orvosi Kamara viszont készített egy felmérést. Nem reprezentatív, de több kórház intenzíves osztályáról szereztek adatot.

Eszerint 125 intenzív osztályon kezelt beteg közül 87 oltatlan. Ez majdnem 70 százalék.

A MOK kutatásában szereplő intenzíven lévő 38 oltott beteg közül 31 már több mint 4 hónapja kapott oltást.

A 125 intenzíven lévő beteg 94,4 százaléka oltatlan volt vagy augusztus előtt kapott oltást.

7 olyan beteg volt, aki négy hónapon belül kapott oltást, közülük ketten harmadik oltást is kaptak.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltottan intenzívre kerülők jellemzően 70-90 évesek. A súlyos állapotban lévő oltatlanok között ugyanakkor sok a 30 éves.

A 125 intenzíven lévő beteg közül 70 volt intubálva lélegeztetve. Ezen felül 35 fő nem intubálva, de gépi segítséggel lélegzett. (Őket nem számítja ettől a héttől kezdve a hivatalos statisztika lélegeztetett betegnek.)

Nem az év, hanem az évezred kabaréjelenetét hozta össze a Manchester United az Arsenal ellen. Elsőre csak annyi látszott, hogy érkezik befelé az Arsenal szöglete, amikor a Manchester kapusa, de Gea fájdalmas összegömbölyik a gólvonalon. A bíró engedte tovább a játékot, lehet, észre sem vette, hogy mi történt. Smith-Rowe rálőtte, és mivel a kapus még mindig a gólvonalon feküdt, be is ment.

A lassításból kiderült, hogy de Gea bokáját tényleg megtaposta egy játékos, de az történetesen a csapattársa, Fred volt. A gólt Martin Atkinson megadta.

Áprilisban jelentettek utoljára olyan sok napi áldozatot, mint ma: 218 koronavírus-fertőzött veszítette az életét. Ha a hétnapos mozgóátlagot nézzük (175), ez szinte pontosan a második hullám csúcsával megegyező szint.

Összesen már majdnem 35 ezren (34 931) hunytak el a járványban a hivatalos jelentések szerint. Kimagaslóan rossz a magyar halálozási arány az EU-átlagához képest.

Van két adat, ami javul. Az egyik a kórházban lévők száma, ami második napja csökken, most 7450.

A másik az új fertőzöttek száma. Már harmadik napja alacsonyabb az új fertőzöttek száma, mint egy hete. Vagyis a statisztika szerint végre megállt a növekedés.

Csakhogy ez egyelőre némi rásegítés eredménye. Mert miközben a hét első négy napján 2 691-gyel kevesebb új fertőzöttet jelentettek, mint egy hete, de - nehezen magyarázható módon - 25 064 -gyel kevesebb tesztek végeztek el ugyanezen időszak alatt. Vagyis továbbra is igaz, hogy jóval kevesebb teszttel találtak kevesebb új fertőzöttet.

Hogy keveset tesztelnek, azt jelzi az is, hogy minden 4. teszt pozitív.

A lélegeztetőgépen lévők száma ezen a héten furcsán alakul az adatszolgáltatás megváltoztatása miatt. Tegnapról mára mindenesetre 562-ról 550-re csökkent a legsúlyosabb állapotban lévők száma.

6 336 első oltást adtak be tegnap, ez alacsony adat.

De továbbra is népszerűen a harmadik oltások, 50 289-en kapták meg tegnap a megkopott első két oltás utáni megerősítő adagot.

Összesen eddig 6 138 885-en kaptak legalább egy oltást, 5 852 417-en másodikat, 2 609 385-en pedig már a harmadik oltást is felvették.

Lakosságarányosan a Komárom-Esztergomban és Veszprém terjed leginkább a járvány, de több megyében és Budapesten is már csökkennek a számok. Az országos fertőzöttségi növekedési faktor először negatív a negyedik hullámban. De ez egyelőre még a kevesebb tesztelésnek is köszönhető.

További grafikonok, adatok a 444 járványoldalán találhatók.

Az operatív törzs napi jelentései alapján most novemberben 3 832 áldozata volt a koronavírus-járványnak. Ennél csak tavasszal, az eddigi legpusztítóbb harmadik hullám csúcsán és tavaly decemberben volt magasabb a halálesetek száma.

Tavaly novemberhez képest 674-gyel többen haltak meg most. A második hullámban decemberben tetőzött a halálozás, 4 690 hivatalos áldozattal.

Az EU-átlagához képest lakosságarányosan most is kifejezetten magas a magyarországi halálozás. A hétnapos mozgóátlag alapján például ennyire:

Azt hivatalosan sokadik kérdésre sem árulják el, hogy a negyedik hullámban elhunytak közül hányan nem voltak beoltva, illetve az oltottak közül hányan kapták meg több mint fél éve az oltásukat.

A tavaszi harmadik hullámról közöltek csak részletes adatokat a múlt héten, fél évvel később. Az alapján a Magyarországon használt védőoltások 69-89 százalékkal védett a fertőzéssel, és 88-98 százalékban a halálozás ellen. Kásler Miklós ez alapján azt mondta, hogy 9 500 életet sikerült megmenteni az oltásokkal a nyár elejéig.

De ő is felhívta a figyelmet arra, hogy tavasszal még az alfa (brit) mutáns volt a domináns, most már a sokkal fertőzőbb delta, a védőoltások hatása pedig 4-6 hónap után jelentősen megkopik. Ezért van szükség a szervezet védelmét megerősítő harmadik oltásra. Nekünk is vannak olyan információink a kórházakból, hogy a súlyos állapotban lévő oltottak nagyon nagy része több mint fél éve kapta meg az oltást.

Az áldozatok mellett feltüntetett alapbetegségek alapján továbbra is a Magyarországon népbetegségnek számító magas vérnyomás jelent nagy kockázatot (63 százalék küzdött magas vérnyomással), 30 százalék küzdött valamilyen szívbetegséggel, 28 százalék volt cukorbeteg. 10 százalék volt daganatos beteg, ugyanennyi a tüdőbetegek aránya is, 8 százalék elhízott.

Kásler is beszélt arról korábban, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak - nem egészen világos, hogy milyen időtartamot vizsgálva - 33 százalék volt cukorbeteg. A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A miniszter megemlített krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

284 olyan áldozat volt novemberben, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt, tehát úgy halt bele a koronavírusba, hogy előtte teljesen egészséges volt.

Közül 29-en 50 év alattiak voltak. És nincs köztük az a 34 éves nő, akinél alapbetegségként azt tüntették fel, hogy terhes.

A novemberben elhunytak átlagéletkora 72,5 év.

192 újabb áldozata van a koronavírus-járványnak, az elmúlt egy hétben átlagosan 171 halálesetet jelentettek. Ebben a hétnapos mutatóban nagyon közel vagyunk a tavaly őszi második hullám csúcsához (176).

Az EU-átlagához képest lakosságarányosan kiemelkedően magas a magyarországi halálozás hétnapos mozgóátlaga.

A legsúlyosabb állapotban lévő koronavírus-fertőzöttekről is kedvezőtlen adat jött. Hétfőn azért zuhant nagyott a lélegeztetőgépen lévők száma, mert az operatív törzs módosított a kórházak adatszolgáltatási kötelezettségén. Ez a statisztikai csökkenés még kedden is éreztette a hatását, de mára még így is nőtt a lélegeztetőgépen lévők száma 513-ról 562-re.

A kórházban lévők száma ugyanakkor 50-nel csökkent, 7 596-ról 7 546-ra. Egy napból még korai lenne elkiabálni bármit. Legutóbb majdnem két hónapja csökkent a kórházban kezeltek száma, de az csak egy egynapos jelenség volt, utána meredek növekedés kezdődött.

Az új fertőzöttek száma furcsán alakul. Továbbra is jóval magasabb az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga minden korábbi hulláménál. Tegnap 11 152 új koronavírusos került be a statisztikába.

Ami kezdvező adat, hogy ez alacsonyabb szám, mint egy hete (12 637), sőt az eheti három jelentés összesítése alapján is kiolvasható a számokból, hogy megállt az új fertőzöttek számának a növekedése (ezen a héten 992-vel kevesebb új fertőzöttet jelenttek, mint egy héttel korábban). Ez mindenképpen jó hír lenne. Csakhogy, jóval kevesebb, 14 299 tesztet végeztek, mint egy hete.

Vagyis kevesebb teszttel találtak kevesebb új fertőzöttet.

Az látszódott az elmúlt hetek adataiból is, hogy a fertőzöttek számának növekedési üteme csökkenni kezdett. A statisztika szerint most valóban platózik, de ehhez hozzátartozik az is, hogy a látványosan kevesebb teszt miatt nagyon magas, 36 százalékos az összes teszten belül a pozitív tesztek aránya.

A keleti megyékben valószínűleg már túl vannak a járvány csúcsán, most nyugaton erősebb a negyedik hullám: Zala és Vas megyében napi rekordon van az új fetőzöttek száma.

Az oltási hét múlt heti lendülete - hiába hosszabbították meg erre a hétre is a lehetőséget, hogy időpontfoglalás és online regisztráció nélkül lehet felvenni az oltást - kifulladni látszik.

6 129 első oltást adtak be tegnap, jóval kevesebbet, mint egy hete.

Ugyanez látszik a harmadik oltásoknál is. Kevesebben vették fel (43 698), mint egy hete (103 631), de kicsit többen, mint az oltási hetet megelőzően.

Eddig összesen 6 132 549-en kaptak első oltást, közülük 5 847 405-en másodikat, 2 559 096-en már a harmadik oltást is felvették.

Tegnapi adat: a 16-17 éves korosztály oltása május közepén kezdődött, átoltottságuk jelenleg 57 százalékos. A 12-15 éves korosztály átoltottsága egy hónappal később indult, átoltottságuk 38 százalékos. A 18 év felettiek 70,8 százaléka kapott eddig legalább egy oltást.

Hétfőn írtunk arról, hogy nagyot zuhant a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek száma. Gyanús adat volt, mert semmi egyéb más adat nem támasztott alá ilyen hirtelen javulást, és ki is derült, hogy valóban nem erről van szó. Előbb egy orvos jelezte nekünk, hogy módosult az adatszolgáltatás, aztán megkeresésünkre az operatív törzs is megerősítette, hogy „a kórházakat az eddigieknél is egységesebb, részletesebb adatszolgáltatásra kérte”.

A lényeg, hogy egyértelműen külön választják

• az invazívan (intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül) lélegeztetett betegeket
• és a nem-invazívan (pl. arcmaszkon vagy egyéb módon, de géppel) lélegeztetett betegeket.

Az operatív törzs - bár ezt sehol sem jelezték előre - hétfőtől már egyértelműen csak az invazívan lélegeztetett koronavírusos beteget írja bele a reggeli jelentésekbe. Emiatt csökkent hirtelen 22 százalékkal a lélegeztetett betegek száma, miközben a kórházban lévőké továbbra is emelkedett (8 százalékkal).

Sőt, az adatszolgáltatás változásának köszönhető csökkenés még kedden is folytatódott, péntekhez képest már 26 százalékkal kevesebben voltak kedden reggel lélegeztetőn a statisztika szerint, miközben a kórházban lévők száma 10 százalékkal emelkedett. Ez ilyen törést okozott a trendben (a lélegeztetőn lévők száma előtte meghaladta a tavaly őszi második hullám csúcsát).

Ahogy a minket megkereső orvos írta: az áthangolt adatszolgáltatás „kevésbé írja le a magyarországi covid-ellátás helyzetét, de papíron jobban néz ki.”

Fontos adat lenne egyébként az is, hogy az intenzíves ágyak közül mennyi foglalt, de erről - szemben az EU-s országokkal - soha nem is adott rendszeres tájékoztatást az operatív törzs.

Az RTL Klubnak külön kérésre elárulta az operatív törzs, hogy kedden 513 invazív lélegeztetett volt, további 471 ember szorult légzéstámogatásra (nem invazív). Az összesen 984. Ami azért elég nagy különbség.

De nem valószínű, hogy péntek óta ennyivel (41,6 százalékkal) megugrott a lélegeztetettek száma. Jó eséllyel arról van szó, hogy egyértelmű utasítás nélkül a kórházak közül van eddig van, ahol eleve csak az intubált lélegeztetettek jelentették, és van, ahol a maszkkal, de gépen át lélegeztetett betegeket is. De innentől nincs mivel összehasonlítani a lélegeztetettek számát.

Ezt feltételezte az RTL-nek nyilatkozó Ferenci Tamás biostatikus is, aki szerint az elég komoly probléma, ha eddig nem volt pontosan meghatározva, hogy kit tekintenek lélegeztetett betegnek. Az ilyen típusú zavarok szerinte vissza fognak ütni, mert gyengítik az egész adatszolgáltatási és járványügyi rendszerbe vetett bizalmat. Arra, hogy a gyenge és időnként cinikus adatszolgáltatás miért veszélyes, már korábban felhívta a figyelmet.

Arról, hogy a kormány járványügyi adatszolgáltatása elégtelen, és ez miért káros, sokan elmondták már a véleményüket, legutóbb elég részletesen Ferenci Tamás biostatisztikus. A héten azt is megtapasztathattuk, hogy a kevés adatok egyikét, a lélegeztetőgépen lévőkre vonatkozót, hogyan teszi használhatatlanná az operatív törzs.

Próbálkozók azért mindig akadnak, most éppen Hohn Krisztina, LMP-s országgyűlési képviselője, aki Kásler Miklóstól próbálta megtudni egyebek között azt, hogy

• Milyen arányú a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek között az oltottak és oltatlanok száma?
• A kórházi kezelésre szorulók közül hányan nem kaptak oltást, hány főnek volt meg a második, külön a harmadik oltása, illetve hányan szakították meg közülük az oltási sort?
• Az elhunytakra vonatkozóan hányan és milyen arányban voltak oltatlanok, illetve hány fő kapott első, második, illetve harmadik oltást.

Merthogy a válaszok segítenék az emberek tisztánlátását.

Kásler helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt az írásban feltett kérdésre. Ebből sejthető volt két dolog is:

1. Hohn nem fog választ kapni a kérdésére
2. a baloldal azt aztán nem teszi zsebre, amit Rétvári Bence a fejére olvas.

Mindkettő bejött. Rétvári egyáltalán nem árulta el, hogy milyen az oltottak és az oltatlanok aránya a kórházi kezelésre szorulók és az elhunytak között. Ezt továbbra is titkolja a kormány, de azt sem árulja el, hogy miért.

A válasz vége pedig ez a vaskos bekezdés, egy best of Rétvári:

Befejeződött az az ügy, amit az egyik országos állami hivatal ellen indított egykori munkatársuk. A nő a szülés után GYED-ről tért volna vissza, de nem vették vissza, majd újra elutasították, miközben korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak. Az indoklás

„ismétlődő szülés veszélye” volt.

Az országos állami hivatal elismerte, hogy jogszerűtlenül nem hosszabbította meg egykori munkatársának a szerződését, és ezért 5 millió forint kártérítést fizet - derült ki a Magyar Helsinki Bizottság posztjából.

A nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a munkaügyi perben. Első fokon veszítettek, de a Kúria szeptemberben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és jogerősen megállapította, hogy a nő anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve, amikor jogviszonyát nem hosszabbították meg, miután gyereket szült. Most állapodtak meg a kártérítésben, 5 millió forintot fizet a hivatal.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint „minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”

Mint reggel is jeleztük, nagyon furcsa adatot közölt az operatív törzs a lélegeztetőgépen lévők koronavírus-fertőzöttekről.

Önmagában örömteli lenne, ha múlt péntek óta 695-ről ma reggelre 538-ra csökkent volna a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek száma. De azért különösnek tűnik:

A több mint 22 százalékos csökkenés nem következik sem az előzményekből, sem a többi adatból, leginkább a kórházban lévők számából. A kórházban kezeltek száma ugyanis nemhogy csökkent volna múlt péntek óta 22 százalékkal, hanem nőtt 8 százalékkal (6 913-ról 7 438-ra).

Volt már olyan, hogy elírtak a napi jelentésben egy számot, amit aztán vagy korrigáltak még aznap, vagy másnap tettek úgy, mintha mi sem történt volna.

De most valószínűleg nem ez történt, bár semmiféle megjegyezést nem tüntettek fel a reggeli jelentésben.

Viszont egy orvos írt nekünk, hogy központilag változtattak a kórházi adatszolgáltatáson, „és már csak azokat lehet lélegeztetett betegnek megjelölni, akiket invazívan (intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül) lélegeztetnek. Már nem lehet lélegeztetettnek jelenteni azokat a betegeket, akik nem-invazívan (pl. arcmaszkon vagy egyéb módon, de géppel) kell segíteni a légzését. Kevésbbé írja le a magyarországi COVID ellátás helyzetét, de papíron jobban néz ki.”

Írtunk a Koronavírus Sajtóközpontnak, és ezúttal válaszoltak is. Kicsit dodonai a szöveg, de abból úgy tűnik, hogy szó sincs elírásról. És valóban egyértelműsítették, hogy külön kérnek adatokat az invazívan (vagyis intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztettek) és a nem invazívan (maszkon keresztül, de szintén géppel) lélegeztetettekre.

És a hétfői napi jelentésben az inazív lélegeztetéssel kezeltek vannak.

A válasz szövege ez:

„A járvány elleni egészségügyi védekezés és a kórházi ellátás megszervezése érdekében az Operatív Törzs a kórházakat az eddigieknél is egységesebb, részletesebb adatszolgáltatásra kérte. A kórházaknak természetesen mind az invazív (súlyos légzési nehézség esetén, intubációval végzett tartós gép lélegeztetés intenzív terápiával ), mind a nem invazívan (csak a beteg arcára erősített maszkon keresztül) lélegeztetett betegekről adatokat közölni kell.

Ahogy a reggeli adatközlésben is szerepel: jelenleg 7438 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 538-an vannak lélegeztetőgépen (értsd: invazív lélegeztetéssel).”

Visszakérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy emiatt csökkent nagyot a statisztikákban a lélegeztettek aránya, és ha van külön jelentés, akkor mennyi volt az invazív és nem invazív lélegeztettek száma, de erre egyelőre nem kaptunk választ.

Mindenesetre a kórházakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség - amiről az Átlátszó írt nemrégiben - valóban nem feltétlenül tűnik egyértelmű, bár talán másfél év alatt kialakultak a megfelelő rutinok.

Ezen az oldalon például fel kell tüntetni, hogy hány felnőtt invazív lélegeztetőgép foglalt (ezek általában tudnak nem invazív módon lélegeztetett beteget is ellátni)

De pár sorral odébb nem kell külön jelölni az invazív és nem invazív lélegeztetetteket.

Mindenesetre bár a múlt héten már elérte a tavaly őszi, második hullám csúcsát a lélegeztetőn lévők száma, most a statisztika szerint hirtelen sokkal jobban állunk.

Már nem Dárdai Pál a német bajnokságban 14. helyen álló Hertha BSC vezetőedzője - jelentette be a klub.

A Hertha az elmúlt 4 bajnokin csak 2 pontot szerzett, a hétvégén az Augsburg ellen a hosszabbításban bukták el a győzelmet.

Dárdai másodszor irányíthatta a Herthát. Először 2015 februárban nevezték ki, és sikerült is bent tartania a csapatot az első osztályban. 2019 nyaráig ült a kispadon.

Másodszor 2021. január 25-én nevezték ki a Hertha vezetőedzőjének, ismét sikerült az az első osztályban tartania a Herthát, de most ősszel annyira nem jöttek az eredmények, mintha a vezetőség is csak átmeneti megoldásnak tartotta volna a megbízatását, október elején már a menesztése volt a téma. Akkor két győzelemmel stabilizálta a helyét, de jött a négyfordulós nyeretlenségi sorozat. Eddig összesen 203 alkalommal ült a berliniek kispadján.

Sokan, 460-an hunytak el a hétvégén a koronavírus-járványban. Az elmúlt hét nap átlaga ezzel már 165-re emelkedett. Ez nagyon közel van a második hullám hétnapos mozgóátlagához (176), de a harmadik hullám legrosszabb adatai jóval magasabban vannak.

27 830 új fertőzöttet találtak három nap alatt. Ez megint újabb rekordra emelte az új fertőzöttek hétnapos átlagát (10 146), ugyanakkor kedvező adat, hogy a múlt hétfői adathoz képest ( 27 209) csak minimális (2,3 százalékos) a növekedés.

22 százalék az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya, ami még mindig nagyon magas arány.

7 438 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, ez 525-tel több, mint amennyi a péntek reggeli jelentésben szerepel.

Van egy meglepő adat is. A jelentésben az szerepel, hogy 538-an vannak lélegeztetőn. Ami azért különös, mert a péntek reggeli jelentésben még 695 lélegeztetőgépen lévő covidos betegről írtak. Vagyis miközben 525-től nőtt a kórházban lévő betegek száma, a legsúlyosabb állapotban lévőké 170-nel csökkent. Ilyet eddig nem lehetett látni a statisztikában, viszonylag stabil volt a kórházban/lélegeztetőn lévők aránya. Az is igaz, hogy sajnos a lélegeztetőn lévők számát nagyban befolyásolja a halálesetek száma is (460 áldozat volt a hétvégén).

5 724-en kapták meg az első oltásukat tegnap, 33 943-an a harmadikat. Az oltási hét folytatódik. Összesen eddig 6 120 959-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 839 078-an kettőt, 2 477 399-en pedig már a harmadik oltást is felvették.

A keleti országrészben talán elérte a csúcsot a járvány, sok megyében negatívra váltott a növekedési faktor: Békés (-11 százalék az új esetek száma az előző hét napban az azt megelőző hét naphoz képest), Csongrád (-6 százalék), Jász-Nagykunk-Szolnok (-5 százalék), Hajdú-Bihar (-2 százalék). Viszont az eddig kimaradni látszó Szabolcs-Szatmárban (+45 százalék) és számos nyugati megyében határozottan emelkedik a növekedési faktor (Veszprém: +40, Komárom-Esztergom: +34Tolna: +31, Zala: +24, Fejér: +24, Somogy: +21, Vas: +21, Baranya +18).

Ausztriához vagy Szlovákiához hasonlóan zárni fog-e a magyar kormány a súlyos járványhelyzet miatt? Orbán pénteki rádióinterjújából az derült ki, hogy nagyon nem akar.

„Semmit sem zárok ki, de minden rosszat szeretnék elkerülni, ez a magyar kormánynak a hozzáállása. Tehát ha a harmadik oltás fölmegy, ha úgy látjuk, hogy a fertőzéseket sikerül, annak a növekedését sikerül fékezni vagy megállítani, akkor nincs ok arra, hogy zárjunk” - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban .

A miniszterelnök két olyan elemet emelt ki az adatokból, amiben a körülményekhez képest javulás van.

Az egyik a harmadik oltás, amire - szemben az első oltásokéval - magabiztosan lehet jelenleg azt mondani, hogy „fölmegy”.

A hétfőn indult - és Orbán pénteki bejelentése alapján meghosszabbított - oltási akcióhét megdobta a beadott vakcinák számát. Valamennyire az első oltottak száma is emelkedett az egy héttel korábbihoz képest - napi átlagban 11 ezerrel -, de igazán azok éltek a lehetőséggel, akik megerősítő, harmadik oltást kértek. Majdnem hétszer annyian mentek el az akció első négy napján harmadik oltásért, mint elsőért.

Augusztus elsejétől lehet kérni a megerősítő oltást, azóta most péntekig 2 269 551-en mentek el a harmadik oltásért. Ez ugyan a teljes lakosságnak csak a 23 százaléka, ami nem túl sok, de Orbán egyértelművé tette, hogy ő most erre koncentrál: „Jön a karácsony, ugye, tavaly kiskarácsony volt, mert nem volt vakcina, idén lehet nagykarácsony, de csak akkor, hogyha a harmadik oltást felvevőknek a száma megnő.” Hogy meddig kell nőni a nagykarácsonyig, azt Orbán egyáltalán nem határozta meg.

A harmadik oltás mellett Orbán a fertőzések növekedésének fékezésétől vagy megállításától tette függővé, hogy zárni kell-e. Ebben rosszul is állunk, de vannak olyan jelek is, hogy javul a helyzet.

Azt talán nem kell magyarázni, hogy miért rossz a helyzet azon a héten, amikor rekordot döntött az új fertőzöttek száma. Nemcsak a negyedik hullámot, hanem az elmúlt másfél évet nézve. Az elmúlt egy hétben az új fertőzöttek napi átlaga már 10 ezer felett van.

Viszont a növekedés üteme már második hete lassul. A múlt heti látványosabb javulás volt, amikor 65 százalék után „csak” 23 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma, a mostani héten ennél is kicsit alacsonyabb, 20 százalékos a növekedés. Ami még így is jelentős, és olyan magasan van, hogy ebből bőven új rekord lett.

De ha szó szerint vesszük Orbán Viktor szavait, akkor a növekedés fékeződik. Vagyis az általa felállított új szempontrendszer szerint nem kell zárni.

Az új fertőzöttek számánál továbbra is fontosabb mutató, hogy hány covid-fertőzött van kórházban és lélegeztetőn. Alighanem az oltások látványos hatásosságát mutatja, hogy kevesebben vannak most kórházban, mint amikor tavasszal hasonlóan magas volt a fertőzöttek száma.

A harmadik hullámban március 30-án volt a legtöbb covid-fertőzött kórházban, 12 553 volt a csúcs. Az már túl volt azon, amit az egészségügy elbír, szakszerű ellátásban mindenképpen. Most 6 913 koronavírus-fertőzött van kórházban. Ez csak a tavaszi adatokhoz képest kedvező szám, a majdnem 7 ezer covidos is jelentősen terheli az egészségügyi rendszert, és érezteti a hatását a nem covidosok ellátásában is, műtétek maradnak el, a mentőszolgálat túlterhelt.

A legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek száma ezen a héten már meghaladta az egy évvel ezelőtti második hullám legrosszabb adatait, de hasonló a helyzet, mint a kórházban ápoltaknál: a harmadik hullám csúcsa messze van.

A kórházban ápolt és a lélegeztetőgépen lévők száma ezen a héten is nőtt, de itt is mérséklődött a növekedési ütem. 3-4 hete ijesztő mértékben, 70 százalék felett emelkedett a kórházban lévő fertőzöttek száma. Ez csökkent előbb 50, majd 24, most pedig 17 százalékra. Ez azért még mindig azt jelenti, hogy a múlt hét péntekhez (6 122) képest 791-gyel több (6 913) koronavírus-fertőzött volt kórházban.

A lélegeztetőgépen lévőknél is volt egy hirtelen, 63 százalékos ugrás három hete, azóta ez az ütem csökken (40, 21 és most 18 százalék). Itt sem lehet még arról beszélni, hogy meg is állt volna a növekedés, 82-vel voltak többen most lélegeztetőn (695), mint egy hete (613).

Nagyon sok az áldozat

Az elmúlt egy hétben a hivatalos adatok szerint 1 086 áldozata volt a járványnak, naponta 155. Ez április vége óta a legrosszabb adat. Hogy mennyire magas ismét a magyar halálozási arány európai összehasonlításban, arról ebben a cikkben írtunk.

A járvány terjedésének a sebessége minden fontos mutatóban csökkent az elmúlt két hétben, de hogy ez mennyire törékeny javulás vagy marad tartós a trend ilyen magas fertőzöttségi számoknál, az a következő hetekben dől el. Merkely Béla optimista, szerinte az ország középső része már elérte a járványplatót, igaz ő a negyedik hullámot sem annyira látta jönni. Ha meg is lesz a csúcs, még hosszú hetekig nagyon magas lesz a kórházban lévők és az elhunytak száma.

És persze sok múlik azon is, hogy mennyire ír felül mindent az új vírusvariáns.

A következő párbeszéd zajlott le a Kossuth Rádióban a ma reggeli miniszterelnöki interjúban:

„Riporter: A német egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a tél végére lesznek gyógyultak, lesznek oltottak meg lesznek halottak. Elég egyértelmű ez a mondat …

Orbán (közbevágva): Durva, durva, durva.

Riporter (folytatva): Az oltásellenesekkel lehet valamit kezdeni?

Orbán: Nagyon durva mondat, én nem mondanék le egyetlen emberről sem. Majd meglátjuk, hogy lesznek-e halottak. Látjuk a statisztikákat, de hogy mondjam, ezzel a lelkülettel nem lehet hozzáállni a dologhoz. Azzal kell hozzáállni, hogy alarmírozzuk az embereket. Itt ülök önnel szemben nem tudom, hogy hányadik alkalommal és mondom újra és újra és újra, hogy kérem önöket, hogy vegyék fel a harmadik oltást. Aki felvette a harmadik oltást, akár mert bennünket hallgatott, akár másért, annak megmentettük az életét. Szerintem ez a jó hozzáállás, tehát ne törődjünk bele, ne kalkuláljunk, hogy rossz, kevésbé rossz forgatókönyvek esetén mi történik majd, hanem egész egyszerűen tegyük azt, ami a helyes, ami a jó. Ezt úgy hívják, hogy harmadik oltás.”

A harmadik oltás valóban nagyon fontos. Az már kevésbé érthető, hogy pont Orbán miért tartja háromszor, sőt négyszer is durvának a német egészségügyi miniszter szavait.

Jens Spahn - Magyarországon teljesen elképzelhetetlen módon - közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel tartott rendkívüli sajtótájékoztatót az oltásokról hétfőn. Egészen pontosan ezt mondta:

„A tél végére valószínűleg nagyjából mindenki - ahogy kissé cinikusan mondani szokás - beoltott, gyógyult vagy halott lesz. A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást”.

Miközben Orbán az árnyalatokkal mit sem törődve így alarmírozott egy hete szintén a közádióban:

„A végén mindenkinek be kell majd oltania magát, még az oltásellenesek is rá fognak arra jönni, hogy vagy beoltják magukat, vagy meghalnak. Úgyhogy nagyon kérek mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.”

Hogy Orbán pontosan mire gondolt, amikor azt mondta most, hogy „majd meglátjuk, hogy lesznek-e halottak”, az nem világos. Mára például 162 újabb áldozatot jelentettek, az elmúlt egy hétben átlagosan 155-öt.

Németországot azért azzal nehéz megvádolni, hogy ne figyelne arra, hogy minél kevesebb áldozata legyen a járványnak, általában szigorúbbak is az előírások, mint nálunk. Lakosságarányosan nézve jelenleg is sokkal alacsonyabb a halálozások heti mozgóátlaga, mint nálunk. És ez nem csak most van így.

Magyarország hivatalosan már 33 866 áldozata van a járványnak.

Az Európa-liga idei kiírásában eddig - a mezőnyben egyedüliként - pont nélkül álló Ferencváros a spanyol Betishez látogatott. Mindként csapatban voltak hiányzók, a spanyoloknál jóval több, de a Betis B is simán verte a Fradit 2-0-ra.

A csoport másik meccsén a német Leverkusen 3-2-re verte a skót Celticet. Egy forduló van még a csoportban, a Leverkusen jön Budapestre. Az már biztos, hogy a csoportban a Leverkusen lesz az első, a Betis a második, ők mennek tovább az El-ben, a Celtic az Európa-konferencia ligában folytatja, a Fradi meg sehol.

Váratlanul azzal állt elő a terézvárosi MSZP-frakció a csütörtöki testületi ülésen, hogy találtak egy kiváló jelöltet a kerület vagyonkezelő igazgatóságába. Be is nyújtották a javaslatot, a választásuk némileg meglepő: Békefi László Tamás.

Ha nem ismerős a név, akkor egy kis memória frissítés. A Hadházy Ákos–Tóth Csaba előválasztási vitában Hadházy bedobta az Első Lépés Inkubátorház Alapítvány nevét, ami megvett egy 26 ezer négyzetméteres gyártelepet. Erre az ingatlanra később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, viszont amíg ez nem történik meg, addig nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként.

A gyárteleptulajdonos alapítványt három olyan férfihez köthető, akik Tóth Csaba 2014-es megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.

• Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
• Funtig Zoltánt a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében
• Békefi László pedig Zugló átláthatósági biztosa havi 300 ezer forintért. (Hogy milyen tevékenységet végez, az nem egészen világos. A Szabad Európának nyilatkozó zuglói momentumos alpolgármester, Rózsa András például még nem látott tőle beszámolót.)

Hadházy Ákos akkor azt mondta, hogy szerinte az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „Van egy alsó hangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban” -mondta Hadházy a vita után a 444-nek. Ezután sorra léptek ki Tóth Csaba mögül az addig őt támogató pártok, majd ő maga is visszalépett.

Az MSZP terézvárosi szervezete a fent említett alapítvány egyik vezetőjét, Békefi Lászlót, „Zugló átláthatósági biztosát” látta volna szívesen a kerület vagyonkezelő igazgatóságában. A testületi ülésen a DK támogatta a jelöltést, csakhogy Soproni Tamás, a kerület momentumos polgármestere - felidézve a zuglói történéseket - jelezte, hogy nem tartja megfelelően a posztra Békefit. Másfél órás vita után végül Soproni és a fideszes képviselők megakadályozták Békefi jelöltését.

Hétfőn indult az oltási hét, amikor mindenféle előzetes macera nélkül lehet az oltópontokon beadatni az első, a második vagy a harmadik adag vakcinát.

Múlt hétfőn és kedden 8 710 első oltást adtak be, ezen a héten 32 799-et.

Harmadik oltást 74 ezren adtak be a múlt hét első két napján, most 209 213-an.

Vagyis elég népszerű. Müller Cecília országos tiszti főorvos az M1-nek el is mondta, hogy jónak értékeli az oltási hét kezdetét, a regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási lehetőség „úgy tűnik, kicsit kényelmesebb forma” az embereknek.

Azt, hogy ne legyen regisztráció, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már augusztus végén kezdeményezte, mert az erősen csökkenti az oltási hajlandóságot.

Ehhez képest csak most van ilyen lehetőség, két hét rákészülés után. Az RTL Klub tegnap kérdezte meg az operatív törzset, hogy az oltási hét után nem akarják-e végleg eltörölni az oltások előtti adminisztrációt, de azt a választ kapták, hogy „a regisztráció és az időpontfoglalás alapvető, hogy az egyébként is nagy terhelés alatt álló kórházak számára a munkaszervezés tervezhető legyen”.

Számos országban alakítottak ki oltópontokat forgalmas helyeken, plázákban vagy Bécsben például a Szent István-székesegyházban. Van, ahol autós oltópontok vannak.

Hosszú interjút adott Kásler Miklós az Infórádiónak, főként a járványhelyzetről. Kiemeltünk belőle 6 témát.

1. Kórházban lévők oltottsági aránya

Megkérdezték Káslert arról a minden más országban publikus, nálunk titkolt adatról, hogy a kórházban kerülteknek milyen az oltottsága.

A miniszter válasz helyett arról beszélt, hogy milyen immunválaszokat mértek a különböző oltások után. Erről már korábban is szót ejtett, saját kutatásra hivatkozva, a részleteket kerülveazt mondta, hogy mindegyik itthon használt vakcina hatásos, mert nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi ellenanyagot kezd termelni a szervezet, hanem azt is, hogy beindítják-e a sejtes immunitást. De a hatásosságuk 4 hónap után csökkenni kezd, ezért kell újraoltani. Az interjú egy jóval későbbi pontján Kásler maga újra visszatért az oltottak-nem oltottak arányára, de ilyenformán: „jelenleg azt lehet tapasztalni, hogy a nem oltottak kerülnek nagyon nehéz helyzetbe. Ez mindenütt a világon így van, az arányok mások és mások”. Hogy nálunk mi ez az arány, azt nem mondta meg.

2. Milyen oltást kérjünk harmadiknak?

Hát az nem derült ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása az volt, hogy ne legyen ugyanolyan típusú a harmadik, mint az első kettő volt. Szputnyikra vagy Astrára ne adassunk Janssent, még ha ez meg is oldaná az orosszal oltottak utazásait. Csakhogy előbb Gulyás Gergely miniszter, aztán Merkely Béla, SOTE-rektor, oltási plakátarc is felülírta ezt a szabályt. (A SOTE szerint az élet írta felül.) Ehhez képest Kásler a parlamenti meghallgatásán legutóbb ezt mondta az MTI tudósítása szerint: „A vektorvakcinák kapcsán megjegyezte, hogy mivel az adenovírus vagy vivővírus ellen is termel ellenanyagot a szervezet, ezért az ismétlő oltásoknál ez korlátozza az alkalmazhatóságukat, hiszen «esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből»”. ÉS akkor nézzük, mint mondott erről a zavarról most: „Én nem gondolom, hogy lett volna zavar, félreértések voltak, és helytelen értelmezés is volt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiadott egy sémát, amelyik tartalmazza azt, hogy az első kettő oltás után milyen harmadik oltást célszerű adni. Generális szabály, hogy az első kettőt egy másik típusú vakcina kövesse, értelemszerűen orvosi indikációk léteznek, ami ezen változtathat, de a heterológ oltásoknak számos előnyük van”.

3. A koronavirus.gov.hu adatközlése használhatatlan

Ezt nem egészen így mondta, de tartalmilag mégis.

Inforádió: A napi járványadatokból bármilyen következtetést le lehet-e vonni vagy trendet néznek?

Kásler: A napi adatok önmagukban nem jellemzik a helyzetet. Mindig trendekben kell gondolkodni.

A koronavirus.gov.hu-n trendek nincsenek, csak napi adatok. (Mi a kormány portálja helyett ezekből csinálunk trendeket, ezek szerint a kásleri útmutatásnak megfelelően.)

4. Ki számít akkor most a koronavírus áldozatának?

Itt vissza-visszatérünk egy korábbi, Gulyás Gergely által is elmondott vélekedéshez, miszerint ha valakit elüt egy autó, és kiderült róla, hogy koronavírusos volt, akkor a hivatalos áldozatok közé számít. Ezt egyébként Müller Cecília is cáfolta már azóta. Feltételeztük mi is, amikor megnéztük a WHO-ajánlását, és kiderült az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is. A WHO azt javasolja az országoknak, hogy ha valaki egyértelműen a fertőzéstől függetlenül halt meg, ne írják fel a statisztikába.

Na, erre Kásler adott egy olyan választ, amiből nehéz kihámozni, hogy mit akart mondani:

Inforádió: Lehet egyáltalán valamilyen módon elkülöníteni, hogy egy egyébként elesett állapotú beteg mibe halt bele? Ha Coviddal került be, akkor azt fixnek kell venni, hogy Covidban?

Nem feltétlenül, Magyarországon nem is ez a helyzet. Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.

5. Miért magasabb a járvány miatti halálozás nálunk, mint Ausztriában?

Erre - mint a nyári kérdésünkre adott válaszból kiderült - Orbán Viktor is várja a választ. Októberre már el kellett volna készülni a tanulmánnyal, de az - mint Gulyás Gergely elismerte - nem lett kész. Kásler megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek ebben nagy jelentősége van. Illetve szerinte másként számolják a halálozásokat Ausztriában, mint nálunk (lakosságarányosan egyébként majdnem háromszoros a különbség a járványhalálozásokban). „Nagyon nehéz különböző statisztikák esetében rangsorokat vagy összehasonlításokat tenni. Ez a magyarázata annak, hogy a járvány előtti három-négy-öt év átlagát veszik figyelembe, ahhoz hasonlítják a populáció összhalálozását és annak alapján számolják vissza a Covid-halálozást. Ebben a megközelítésben Magyarország Európában a középmezőnyben van” - mondta Kásler. Tavaly novemberben 59, decemberben 46 százalék volt a többlethalálozás itthon, márciusban és áprilisban 50-50 százalék. Ezzel nem a középmezőnyben vagyunk Európában, hanem az első harmadában.

6. Lesz-e elég ember a súlyos állapotban lévő covidosok ellátására?

A Magyar Orvosi Kamara ebben meglehetősen borongós, Kásler szerint bőven van tartalék.

Szép hagyománya van nálunk annak, hogy a politikusok hogyan próbálják becserkészni a gyerekek Mikulás környékén. Volt olyan, aki az óvodában kivette a Mikulás kezéből az ajándékot, és ő adta oda a meglepődött gyerekeknek. De az is előfordult, hogy a Mikulás hozzá sem nyúlhatott a zsákjához, a képviselő maga turkált benne. Előfordult az is, hogy kicsit arrébb ültették le a Mikulást, hogy ne zavarja a csomagokat osztogató polgármestert. Nem csoda, hogy előfordult az is, hogy a hálás iskolások a kedves polgármester bácsinak köszönték meg levélben a Mikulástól kapott ajándékokat.

Na, ez a magas szinten tudott még emelni Pócs János, a Jászság fideszes képviselője. Ő arra kéri a gyerekeket, hogy a Mikulásnak szóló levelet a Képviselői Irodánál lévő postaládába dobják be, a

„leveleiteket munkatársaim segítségével közvetlenül juttatjuk el a Mikulás részére, aki hálája jeléül csokoládé Mikulással ajándékoz meg Benneteket!

Nagyon sok az új regisztrált fertőzött, továbbra is magas a halálozás (176 halálesetet jelentettek ma reggel), de kisebb mértékben emelkedett a kórházban és a lélegeztetőn lévők száma kedden.

12 637 új fertőzöttet jelentettek tegnapról, soha nem volt ilyen magas a napi adat. (11 265 volt márciusban, a harmadik hullámban az eddigi rekord.) Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga (9 774) már jóval a harmadik hullám csúcsa (9 253) felett van.

176 újabb áldozatot jelentettek. Ez egyébként kevesebb, mint a múlt szerdai adat (178), de ezen a héten eddig összesen 14 százalékkal emelkedett a halálesetek száma a múlt héthez képest.

Miközben rekordon van az új fertőzöttek száma, a kórházban kezelteké szerencsére most messze alatta van a harmadik hullám csúcsának. 6 840 koronavírusos beteget ápoltak tegnap kórházban, mindössze 10-zel nőtt a számuk egy nap alatt. A következő napokban derül ki, hogy tartós marad-e a minimális növekedés.

Lélegeztetőn 664-en vannak, ez eggyel több, mint az előző napi adat. Ez a második hullám tetejének a szintje, de elmarad a harmadik hullámétól. Arról nincs adat, hogy a 176 elhunyt közül hányan voltak kórházban és lélegeztetőn. Ahogy arról is, hogy milyen az oltottsági arány.

Az oltási hét második napján majdnem 125 ezer oltást adtak be. Ennek megoszlása:

• első oltás: 14 251

• második oltás: 6 943
• harmadik oltás: 103 631

Összesen eddig 6 057 367-en kaptak első oltást, 5 808 536-an másodikat, 2 043 213-an harmadikat.

Lesújtó a magyar járványügyi adatszolgáltatás, sokkal hosszabb listát lehet felsorolni arról, ami nincs benne, mint amit naponta közölnek. (Ferenci Tamás elég szépen összeszedte, miért rossz ez a cinizmussal megfejelt, a bizalmat egyáltalán nem erősítő adatközlés.)

Az eleve kevés adat között pedig van egy olyan, amit következetesen befrissít ugyan az operatív törzs, de ez éppen a járványkezelés komolytalanságát mutatja ebben a formában.

Erről van szó:

„Az biztos, hogy nem a karantén fogja megállítani nálunk a negyedik hullámot” - írtuk október végén. Azóta sokkal rosszabb a helyzet.

Az operatív törzs által megosztott adatok szerint miközben tegnap 147 558 aktív koronavírus-fertőzött volt az országban, mindössze 49 737-en voltak hatósági házi karanténban. Eszerint a hivatalosan igazolt fertőzötteknek csak a harmada van karanténban. Vagy ha úgy tetszik, a kétharmaduk nincs karanténban.

Nincs akkora olló, ami akkorát nyílna, ahogy a két adatsor távolodik egymástól.

Lehet úgy is nézni, hogy ha nem az egyébként hivatalosan jelentett aktív eseteket (az új fertőzöttek számából kivonják a gyógyultakat és az elhunytakat) vesszük alapul, hanem az elmúlt 10 napban szintén hivatalosan jelentett új fertőzöttek számát, és azt hasonlítjuk össze a hatósági házi karanténban lévőkkel.

Így kisebb ugyan a különbség, de eszerint sem került karanténba a hivatalosan regisztrált új fertőzöttek 47 százaléka.

Elvileg mindenkinek, aki pozitív tesztet produkál, és nem szorul kórházi kezelésre, a tünetek megjelenése után 10 napig otthon kellene maradnia. Akkor mehet közösségbe, ha ez a 10 nap letelt, aki beteg is lett, az legalább 3 napja láztalan, nincsenek légúti tünetei. Aki eleve tünetmentes volt, a pozitív teszt mintavételének napjától számított 10 napon belül mozdulhat ki az otthonából.

Ehhez képest van harmadannyi karanténra kötelezett, mint amennyi aktív fertőzöttről számolnak be hivatalosan. És akkor még nem vettük bele azokat, akikkel szoros kontaktusba került a pozitív tesztet produkáló, és emiatt a biztonság kedvéért izolálni kellene őket. (Elvileg a szoros kontaktok közül annak nem kell karanténba mennie, aki oltottként találkozott igazolt koronavírus-fertőzöttel. Miközben pontosan lehet tudni, hogy a fél évnél régebben beadott oltások által nyújtott védettség már megkopik. És jóval kisebb eséllyel, de akár három oltással is megfertőződhet valaki, pláne, ha sok időt tölt egy fertőzöttel. Mondjuk egy háztartásban él vele.)

Szóval úgy néz ki, hogy nemcsak a szoros kontaktokat, de az igazolt fertőzötteket jelentős részét sem izolálják már hivatalosan itthon.

A kontaktkutatást már Gulyás Gergely miniszter szerint is feladták Magyarországon. A rekordszámú új fertőzött nem feltétlenül azt mutatja, hogy ez kifejezetten jó ötlet volt, miközben elengedték a karanténkötelezettséget is.

Az oltási akcióhét első napján közel 131 ezer oltást adtak be. 18 548-an oltatták be magukat elsőként. Ez kiemelkedőnek számít az elmúlt hetek adataihoz képest, pláne úgy, hogy a lenti grafikonban a kiugró adatok a hétvégi összesítésék hétfőnként.

A legtöbben ugyanakkor harmadik oltással erősítették meg a szervezetüket tegnap, 105 582-en kaptak harmadik adagot. Ez 5,5-szer több, mint amennyien az első oltásért mentek el tegnap.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma tovább emelkedett. 8 630-an szorulnak kórházi kezelésre, 379-cel többen, mint tegnap.

Több a lélegeztetőn lévő beteg is (663).

Annyian vannak most lélegeztetőn, mint a tavaly őszi, második hullám csúcsán.

Hétvégén átlagosan 130-an hunytak el. Mára ennél is magasabb volt az áldozatok száma (171).

A halálesetek hétnapos mozgóátlaga (144) közelíti a második hullám legrosszabb adatait.

Kedd van, ilyenkor a hétvégi kevés teszt miatt szokás szerint viszonylag alacsony - legalábbis a többi naphoz képest - az új fertőzöttek száma. 6 518 új fertőzöttet találtak, ez 22 százalékkal magasabb, mint múlt kedden.

Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga soha nem volt olyan magas, mint most.

Az új fertőzöttek rekordja nyilván a jóval fertőzőbb delta variánsnak köszönhető. Ugyanakkor az oltások hatását mutathatja, hogy a kórházban és a lélegeztetőn lévők száma egyelőre elmarad a puszító harmadik hullám adataitól.

Lakosságarányosan az elmúlt két hétben továbbra is Jász-Nagykunban találták a legtöbb új fertőzöttet. Az elmúlt hét napban ugyanakkor Tolnában a legmagasabb a növekedési arány.

Az érveit részletesen kifejtve szedte ízekre a hivatalos magyarországi járványügyi adatközlést Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.

Ferenci alapállítása az, hogy „tartósan sikeres járványügyi védekezés, és általában hatékony népegészségügy nem lehetséges a lakosság támogatása és bizalma nélkül. Ehhez szükséges a lehető legteljeskörűbb tájékoztatás nyújtása, lételeme a rendszer tanulóképessége, a hibák gyors felismerése és javítása, és ezek mindegyikének az alapja a transzparencia”.

Ez nem valósul meg Magyarországon. Nagyon hosszú listát ír arról, hogy milyen fontos adatokat nem osztanak meg a közvéleménnyel itthon (és miért lenne az fontos), miközben megteszik azt nemcsak az Egyesült Államokban, Angliában, de a magyarhoz képest irigylésre méltó a járványügyi tájékoztatás a szomszédos országokban és a Balkánon is.

„A jelenlegi magyar adatközlés nemcsak visszatartja a fent felsorolt adatokat a nyilvánosság elől, de nem tudok elmenni szó nélkül a mellett, hogy ezen felül az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is” -írja Ferenci. Itt példaként azt hozza fel, hogy „kirakják valakiről, beazonosíthatóan, hogy alkoholista volt, amikor viszont azt kérdezték a sajtótájékoztatón, nagyjából ezzel egy időben, hogy a fertőzöttek életkori eloszlását (hány volt 50 és 60 év között, 60 és 70 között stb.) miért nem adják meg, arra betű szerint az a válasz érkezett, hogy „mert az lekövethetővé tenne embereket”.

Problémaként jelzi azt, hogy a járvány kezelésének talán legfontosabb alappillére a lakosság bizalmának megnyerése, és folyamatos fenntartása lenne: „Ennek egyik alapeszköze a transzparencia, mert az adatok visszatartása a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez, így igen komoly károkat tud okozni a járványügyi védekezésnek.”

Ferenci úgy véli, hogy

„az emberektől csak akkor várhatjuk el, hogy a helyzet súlyának megfelelően viselkedjenek, ha tisztában vannak a helyzet súlyával. Bármennyire is trivialitásnak hangzik, muszáj ezt is hangsúlyozni: nem róható fel, ha nem így cselekednek, ha közben sötétségben vannak tartva a valódi helyzetet illetően”.

Mint írja, „ma Magyarországon talán a kórházban kialakult viszonyok ügye kapcsán jelentkezik legélesebben: a közszolgálati médiát követő emberek abban a hiszemben vannak, hogy a kórházakban minden a legtökéletesebb rendben van, semmiféle problémáról, nehézségről, pláne létszámhiányról, a személyzet elcsigázottságáról, leírhatatlan nyomás alatt dolgozó orvosokról, kétségbeejtő helyzetekben segítség nélkül maradó szakdolgozókról, sőt, medikusokról nem hallhattak egyetlen szót sem másfél év alatt, arról pedig aztán végképp nem, hogy esetleg olyan is előfordulhat, hogy nem teljesen tökéletes ellátást kapna egy beteg”.

Ferenci NAGYON nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az általa felsorolt fontos, de hiányzó adatok jó 60-70%-a NULLA pénz- és szinte nulla energia-ráfordítással közölhető lenne. „Ha egyetlen egy dolog, a szándék meglenne egy megfelelően működő adatgyűjtési (surveillance) és adatközlési rendszer kialakítására, akkor egy hét alatt megoldható lenne, hogy az említett, alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse. Nem kevésbé fontos hangsúlyozni, hogy a fenti javaslatok megvalósítása nem növelné a kórházak, orvosok munkáját (sőt, van ami kimondottan csökkentené).”

Kitér két gyakori érvre, amiket a jelenleginél alaposabb adatközléssel szemben szoktak felhozni. Az egyik, hogy óvatosnak kell lenni a nyilvános adatközlésekkel, mert kitörhet a pánik, ha az emberek meglátják például, hogy a kórházakban mi a helyzet. „Elvileg el tudok képzelni olyan szituációt, amiben ez jogos kritika, de gyakorlatilag ma Magyarországon nulla a jelentősége, hiszen mint láttuk, a probléma jelenleg épp ennek az ellentéte, hogy még annyi aggodalom sincs, amit valóban indokolna a helyzet”.

A másik sokszor hangoztatott ellenérv a több adat ellen az, hogy „az emberek «nem fogják érteni» azokat (és ez ráadásul problémákat is okozhat, mert félreértik, félrevezetik őket emiatt stb.)”. Ferenci ezzel a filozófiával egyáltalán nem tud egyetérteni. „Hogy félre fogják érteni az adatokat? Igen, előfordulhat! (Klasszikus biostatisztikai példa: melyik kórházba érdemes menni műtétre – oda, ahol a legnagyobb a műtét utáni halálozási arány. Azért mert ezek tipikusan a legmagasabb szintű intézmények, ahol az eredményt az rontja le, hogy ők végzik a legbonyolultabb, legsúlyosabb esetek műtéteit, miközben külön-külön minden súlyosság mellett jobbak a számaik.)

De pontosítsunk is rögtön: előfordulhat, hogy eleinte félre fogják érteni. Társadalmi vita fog indulni, ebbe be kell szállni, ami munkaigényes lesz, de a valódi eredmények elérése már csak ilyen. Aztán a dolog tisztázódni fog, megértik a teljesebb képet (amit mellesleg a népegészségügyi rendszer is segíthet, megfelelő – értelmezést tartalmazó, segítő, kontextust is bemutató – adatközléssel!!), a társadalomnak tanulnia kell, de egyszer csak azt fogjuk látni, hogy elkezdik helyén kezelni az adatokat. Igen, értem én, hogy az átmeneti periódus sok feladattal fog járni, de ez egy klasszikus példa a hosszú és rövid távú szempontok ütközésére. Ha állandóan attól rettegünk, hogy rövid távon rosszabb lesz, akkor soha nem fogunk előrébb lépni, és az ez által okozott kár végeredményben nagyobb lesz, mint amennyi a veszteség rövid távon”.

Tényleg alapos írás, érdemes elolvasni.

• Megint több mint hatezer covidos beteg fekszik a kórházainkban.
• Ahogy nő a terhelés, úgy romlik az ellátás minősége, miközben a fertőzötteken kívül alig marad erő más betegekre. Ez azokat is érinti, akiket elkerül a vírus.
• Egyre többen fekszenek intenzív osztályon is, de nem szabad a végtelenségig bővíteni az ágyakat, mert annak a betegek isszák meg a levét. Egy ponton túl nincs elég szakember, aki ellássa őket, hiába fekszenek az ágyon..
• A kormány sosem ismerte el ezt a problémát, és nem tett igazi erőfeszítést azért, hogy két járványhullám közt felkészítse a rendszert a következőre.
• Érdemi intézkedések pedig ismét csak akkor érkeztek, amikor már nagyon meredeken ment fel a görbe.
• A kormány a szakemberek véleménye helyett az emberekére hallgat, miközben nem látja el őket információval.
• Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával beszélgettünk.

Ugyanazokat a köröket futjuk: a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni. Egyre több helyen függesztik fel a halasztható ellátásokat, így azok a betegek is nehéz helyzetbe kerülnek, akik megússzák a koronavírust.

A terhelés növekedésével a fertőzöttek is egyre rosszabb ellátást kapnak, nem azért, mert kevés lenne az ágy vagy a lélegeztetőgép, hanem mert nincs elég szakdolgozó. Bergamo-szerű, gyors összeomlás helyett lassan, kívülről nézve szinte észrevétlenül repedezik a rendszer most is.

„Ezeket az embereket elnyeli a kórház, a falak nem átláthatók, a nagyközönség legalábbis nem tudja, mi történik odabent. Az egészségügyi dolgozókat különböző módokon hallgatásra kötelezik, a végeredményeink pedig nem tiszteletre méltóak” - mondta Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

Az intenzív osztályok tavaly szeptember óta szinte folyamatosan a sokéves átlagnál nagyobb terhelés alatt vannak. Ott ápolják a legsúlyosabb betegeket, a túlélési esélyeiket pedig nagyban meghatározza, hogy mennyi képzett ápoló tud figyelni rájuk. A lélegeztetéshez, a műszerek kezeléséhez, a betegek forgatásához speciális tudásra és alaposságra van szükség.

„Elfogyott az utánpótlás, mint számos más szakdolgozói területen. És nem lehet őket egyszerűen csak leakasztani valahonnan, mert évekig tart kiképezni egy jó intenzíves ápolót” - mondta Svéd.

Az elmúlt másfél évben azért lett volna idő arra, hogy legalább részben felkészítsenek ápolókat erre a feladatra. Svéd szerint mégis csak egy-egy kórházban, saját hatáskörben próbálkoztak a legnehezebb hetekben, amikor a legtöbb emberre volt szükség. Központi szándék, ütemezés, beiskolázás, tananyag nem volt.

„Magyarországon két hullám közt pihegni szoktunk. Nem nagyon történnek olyan lépések, amik felkészítenének minket. Valahogy mindig él a remény, hogy ez volt az utolsó, a következőre már kialakul a nyájimmunitás, így az már nem érint minket. Aztán mindig »őszinte meglepődéssel« vesszük tudomásul, hogy mégis.”

Svéd szerint a készültség hiányát jelzi, hogy az ellátási módszerekről szóló központi protokollokat sem frissítik elég gyakran, így a kórházakon múlik, mennyire figyelik a nemzetközi ajánlásokat. Az ország különböző pontjain dolgozó intenzíves orvosok nem tehetik közzé a halálozási, gyógyulási statisztikákat, pedig ezek alapján tudnák elemezni, melyik módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé. Amikor tavaly egy nyilvános eseményen adatokat tettek volna közzé, rájuk szóltak felülről, hogy ne jusson eszükbe. Azóta legfeljebb nem hivatalos fórumokon tartanak előadásokat egymásnak.

Százan ülnek egy zuhanó repülőn

Kásler Miklós miniszter múlt héten 12 ezer ágyat szabadíttatott fel a kórházakban, és előírta azt is, minimum hány embernek kell dolgoznia a covidos intenzív osztályokon. Ez alapján négy ágyanként kell biztosítani egy ápolót, csakhogy nem pontosította, milyen szaktudással, gyakorlattal kell rendelkeznie, ez tehát önmagában semmit sem garantál.

Még szomorúbb, hogy hiába követelne Kásler négy ágyanként egy intenzíves szakápolót, Svéd szerint ezt az intenzíves ágyak számának növelése mellett képtelenség lenne teljesíteni. Sőt, ha sikerülne, az is kevés lenne.

Részben, mert az intenzív ápolásra szoruló, fertőző betegeket nem nagy kórtermekben, hanem kisebb szobákban lenne célszerű elhelyezni, mert egy ponton túl általában megtámadják őket különböző újabb kórokozók, amiket egy légtérben, azonos személyzet által ápolva könnyebben átadnak egymásnak.

„Ha feltételezzük, hogy négyágyas kórtermek vannak, akkor az előírás szerint egy nővér jut egy kórteremre. De ha olyan részleget alakítanak át, ahol 2-3 ágyas kórtermek vannak, akkor nem jut minden kórteremre nővér. Márpedig az intenzív terápiának alapvető feltétele, hogy a betegek folyamatos figyelem és monitorozás alatt legyenek, mert nagyon gyorsan és radikálisan tud változni az állapotuk. Ha egy gép meghibásodik, egy cső szétesik, vagy a beteg egy mozdulatával megszakít valamilyen kapcsolatot, akkor azonnal cselekedni kell. Ha nincs a szobában személyzet, sőt ha még be is kéne öltözni a bejutás előtt, az végzetes lehet.”

A harmadik hullámban, a mostaninál magasabb betegszám mellett szerinte előfordult, hogy 6-8 beteg jutott egy szakápolóra. A betegszámok alapján most még nem tartunk itt, de részletes adatok híján nem tudjuk, milyenek a viszonyok a különböző kórházakban.

A MOK-nak sincs információja arról, hogy „a keleti megyékben, ahol a hírek szerint most a legrosszabb a helyzet, mennyire képesek a szakmai követelményeknek megfelelően ellátni a betegeket, vagy mennyire kényszerülnek olyan döntésekre, amiket alapesetben nem kellene meghozniuk” - mondta Svéd Tamás. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az ápoló-beteg arány romlásával egyre több ilyen probléma lesz.

Az intenzív ágyak bővítése egy ponton túl nem segíti, sőt rontja az ellátás minőségét. Svéd Tamás egy ejtőernyős példával illusztrálta ezt korábban:

„Százan ülnek egy zuhanó repülőn, van húsz ejtőernyő. Széttéphetem és összevarrhatom őket másként, csinálhatok kisebbeket. Megoldhatom, hogy 30 ember kapjon ejtőernyőt, így ennyien élnek túl, de néhányan nagyon össze fogják törni magukat. Adhatok 40 embernek is ejtőernyőt, akkor 25-en fogják túlélni a becsapódást, de még mindig megmentettem plusz öt életet az eredeti 20-hoz képest, a 30-nál már öttel kevesebbet. Ha viszont 50 embert próbálok megmenteni ugyanígy, mindnyájan meg fognak halni. Ezt a határt nem szabad átlépni az intenzív ágyak bővítésekor.”

A kormány a harmadik hullám idején sem ismerte el, hogy van felső határ. Innentől kezdve a kórházak vezetésén múlik, milyen módon teljesítik az utasításokat. Svéd szerint több stratégia létezik:

• van, ahol akár az eredeti ágyszám hat-nyolcszorosának megfelelő számú intenzíves ágyat is kialakítanak, lefektetik a betegeket, de elegendő számú szakszemélyzet hiányában nem tudják őket megfelelően ellátni,
• máshol papíron ugyan megvan a megkövetelt ágyszám, de ennek egy részén valójában nem intenzíves ellátás zajlik (így még a halálozási statiszitka is javul, hiszen azokon az ágyakon jobb állapotban levő betegeket kezelnek, akik könnyebben gyógyulnak),
• és vannak, akik vállalják: ha 20 intenzíves ágyra van elég emberük, akkor többet nem hajlandók kialakítani.

Vagyis jelentős részben a helyi kórházi vezetés hozzáállásán múlik az ellátás minősége, és hogy milyen eséllyel élnek túl a betegek.„Az egészségügy nagyon egyenletlen, ez semmit sem változott a járvány alatt, jelentős különbségek vannak ellátásban, terhelésben és protokollokban is.”

Svéd Tamás mindhárom megközelítésre látott már példát, az utolsóra a legkevesebbet. Ez nemcsak lojalitási kérdés, hiszen a vezetők sem tudják, mi a helyzet a szomszéd kórházban. „Ha ez nem átlátható, nehezebben mondják egy betegre, hogy őt már nem vállalják, hiszen nem tudják, hogy ezzel másik kórházba küldik, vagy halálra ítélik őt.”

Ha elismerjük, hogy az intenzíves kapacitásokat egy ponton túl nincs értelme bővíteni, el kell ismernünk azt is, hogy végső esetben sorrendet kell felállítani, ki kerüljön előbb intenzívre. A minisztérium az elmúlt másfél évben nem tett közzé iránymutatást arról, hogy ezt milyen elvek mentén lehetne megtenni, egyedül a MOK állított össze egy etikai irányelvet még az első hullám idején.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma októberben, egy külső bejelentés után törvényességi felügyeleti eljárást indított a Kamara ellen, mondván, hogy ilyen típusú dokumentumot a miniszter alá tartozó szakmai kollégiumok adhatnak ki.„Ez egy ajánlás arra az esetre, ha valaki használni akarja, hogy mindenki előtt tisztán, a saját lelkiismeretét is tisztán tartva, a lehetőségekhez képest objektív döntéseket hozzon egy kiélezett, erőforrás-hiányos helyzetben. Mi úgy gondoljuk hogy a MOK etikai kollégiumának joga van ilyen ajánlást közzétenni” - mondta Svéd.

A MOK titkára szerint „egy - hosszú ideje példa nélküli - pándémia során minden országban, akár ismételten előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a megbetegedettek száma meghaladja az ellátórendszer kapacitását, hiába mozgósítanak minden tartalékot. A MOK ismételten hangsúlyozta, az egészségügyben mindenkit ellátnak erejük szerint. Azonban tiszta szabályokkal, átlátható szervezéssel, őszinte kommunikációval mind az ellátás, mind a megelőzés hatékonysága nagyban javítható lenne”.

„Fontos mindez azért is - hangsúlyozta -, mert a betegszámok növekedése az intenzív osztályok mellett hasonlóan hatalmas terhelést rak az ellátólánc korábbi elemeire is. Óriási és sokszor ellentmondásos, rossz hatékonysággal elvégezhető feladatmennyiséggel birkóznak már most is az alapellátók, a házi- és gyermekorvosok, a mentőszolgálat, valamint a COVID-osztályok dolgozói is. Az utóbbiakon is rengeteg már a beteg, hatalmas fizikai és pszichés nyomás nehezedik az innen-onnan idevezényelt, sokszor fiatal és tapasztalatlan vagy más területen jártasságot szerzett orvosokra, nővérekre. Ez a nyomás csak a járványgörbe laposításával lenne kezelhető.”

Súlyos eseteket a nagy kórházakban

Kásler október végén arról is rendelkezett, hogy a súlyos covidos betegeket a nagy, megyei központokban, a közepes és enyhébb eseteket pedig a kisebb kórházakban kell kezelni. Ez logikus annak fényében, hogy Gulyás Gergely miniszter júniusban elárulta: a nagyobb kórházakban sokkal jobbak a covidosok túlélési mutatói, mint a kisebbekben. (Akkor azt mondta, ezt az adatot tudományosan kell elemezni, majd nyilvánosságra hozni az eredményeket, de azóta sem tették meg.)

Egy nagyobb centrumban „többen vannak egyszerre, könnyebb megoldani a műszakváltást, és pótolni, ha valaki megbetegszik a csapatból. Többféle műszer van, elérhető a CT és más, fejlett diagnosztika is, miközben a kis kórházakban esetleg néhány ember rettenetes hősiességgel próbálja állni a sarat egy röntgennel a háttérben” - mondta Svéd.

Szerinte ez is mutatja, hogy járványtól függetlenül is túlságosan szétaprózott a magyar egészségügyi ellátás, túl sok helyen kezelnek betegeket. „Egyáltalán nem mindegy, hogy valakit a legközelebbi kis kórházba tolnak be az infarktusával, vagy a 40 kilométerre levő kardiovaszkuláris centrumba.”

Emellett, ha a covidos betegeket a centrumokban ápolják, akkor a többi intézmény lehetőség szerint elvileg „tiszta sziget” maradhatna, folytatódhatna a szokásos, nem járványügyi betegellátás, csökkentve a „láthatatlan áldozatok” számát. Ők azok a nem covidos betegek, akik a járvány alatt nem kapták meg a szükséges ellátást, vagy késve diagnosztizálták őket, így rosszabb helyzetbe kerültek.

Valamit tenni kell

A kórházban ápolt covidosok száma továbbra is gyorsabban növekszik, mint egy évvel ezelőtt. Ahogy korábban írtuk, több oka van annak, hogy megint ilyen súlyos a helyzet, kezdve azzal, hogy az emberek 40 százalékának egy oltása sincs, ráadásul sokaknál megkophatott a védettség, mióta megkapták az első kettőt.

Nem arról van szó, hogy az oltások ne működnének. Ez már csak abból is kiderül, hogy hasonló helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor, pedig most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, és a delta variáns gyorsabban terjed a tavalyinál. Bár a kórházban levők oltottsági statisztikáit még nem hozták nyilvánosságra, hazai beszámolókból és más országok adataiból tudjuk, hogy az oltottak erős védettséget szereznek a súlyos betegséggel szemben.

Svéd Tamás is megerősítette, hogy - amennyire ez informális források alapján tudható - sokkal több oltatlan van intenzíven, mint oltott.

Az oltott betegek közt pedig többségben vannak, akik az év elején kapták meg a vakcinát, eleve sérülékenyebbek, vagy „olyan oltást kaptak, ami az ő populációjukban nem lett volna igazán ajánlott”.Fontos tehát, hogy minél többen beoltassák magukat először, másodszor és harmadszor is, de ez nem fogja megállítani a mostani hullámot, hiszen hetekre van szükség, mire a vakcina kifejti a hatását.

Bár a nyilvánosságban megszólaló szakértők - köztük olyanok, akik a minisztériumi elemzőcsapatnak is tagjai -, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Orvosi Kamara is régóta javasoltak intézkedéseket, a kormány nem akarta rászánni magát. Október végén egyedül a tömegközlekedési eszközökön rendeltek el kötelező maszkviselést, és a kormányinfón is hiába kérdeztük Gulyás minisztert, egyetlen szakvéleményt sem tudott felidézni, ami arra jutott volna, hogy más zárt terekben nem érdemes maszkot hordani.

Szerdán ismét javasolta a MOK, hogy

• legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
• szüntessék be a tömegrendezvényeket,
• kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik).
• mindemellett kérték az ügyeleti díjak régóta ígért rendezését, valamint a szakdolgozók bérének érdemi, megbecsülésüket tükröző megemelését
  

A kormány végül szombattól elrendelte a maszkviselést zárt, nyilvános terekben. Gulyás azt mondta, a negyedik hullámban a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg, mire megkérdeztük, nem kellett-e volna akkor más intézkedéseket is hozni.

Erre azt mondta, a kormánynak egyszerre kell megőriznie az ország működőképességét, felgyorsítania az oltást és védettséget biztosítania ott, ahol ez lehetséges. Szerinte ezt is tették.

Svéddel még kedden beszélgettünk, utólag megkérdeztük, hogyan értékeli az új rendelkezéseket a MOK.

„Vegyesen.”A beltéri maszkhasználatra vonatkozó szigorításokat üdvözlik. Azt viszont több szempontból is elégtelennek tartják, hogy a védettségi igazolványokat 500 fő feletti rendezvényeken várják el.

„Igen sajátos, hogy eszerint 20 garantáltan oltott orvos nem találkozhat egy továbbképzésen egymással, de 450 ember szabadon bulizhat igazolvány és oltás nélkül. Ehelyett a védettségi igazolvány sokkal szélesebb körű használatának látnánk értelmét. Kötelezővé tétele a szórakozóhelyek, éttermek látogatásához a fertőzések számának csökkentése mellett a megcsappant oltakozási kedv megemelését is szolgálná.”

„További javaslataink elutasítása pedig hatalmas csalódás számunkra és minden, a védekezésben jelenleg is kötelességét teljesítő egészségügyi dolgozó számára” - közölte Svéd.Szerinte mostanra a járványügyi védekezés legszűkebb keresztmetszete, a betegek gyógyulásának legfőbb meghatározója egyértelműen a hozzáértő szakdolgozók és az orvosok száma. Így a járványhelyzet nem indok az ügyeleti díjak rendezésének halasztására, ellenkezőleg, a működés feltétele. Hasonlóan a szakdolgozók megbecsülése, bérük rendezése is az egészségügy működőképességét szolgálná mind rövid, mind hosszú távon.

„Úgy érezzük, a kormányzat visszaél az egészségügy dolgozóinak elhivatottságával és kötelességtudatával, így azzal, hogy a járvány alatt a nyomásgyakorlás kézenfekvő eszközeihez (kilépés, önként vállalt többletmunka felmondása) sem nyúlhatunk.”

„Végül igen visszásnak éreztük Gulyás Gergelynek a kományinfón hangoztatott véleményét is, mely szerint az orvosi kamara nem kezeli felnőttként az állampolgárokat, ezért akar »haldoklókat mutogatni«. Ellenkezőleg, a MOK szeretne az embereknek a járványt, a védekezési módokat, az oltások felvételét illető felelős döntéseihez minden szükséges információt megadni. Ezért kérjük a járvány kezdete óta az adatok transzparens kezelését, azok más országokéhoz hasonló közzétételét, valamint ezért is szeretnénk a rendelőkben, kórházakban folyó küzdelemről, nehézségekről reális képet adni” - reagált Svéd a miniszter szavaira.

Ha az emberek véleményére vagyunk kíváncsiak, el kellene őket látni információval

Svéd szerint úgy tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció az oltásra tett fel mindent, gyakorlatilag az az üzenet, hogy ha megvan az oltás, akkor nincs is semmi másra szükség.

Egy ideális helyzetben egy járványt akkor kezelnénk jól, ha arra nem tenyerelne rá a politika - mondta Svéd, aki a portugálok példáját hozta fel: „A felnőtt lakosságnál 90 százalékot meghaladó az átoltottság, de még emellett is mindenki hordja a maszkot, mint a kisangyal. Amikor pedig megkérdezték a katonatisztet, akire rábízták a járvány elleni védekezés irányítását, hogy van-e valami jótanácsa, amit a világ megfogadhat, hogy hasonlóan szép eredményeket érjenek el, a válasza ennyi volt: »Távol kell tartani a politikusokat«”.

Magyarországon a MOK-titkár szerint a járványügyi védekezés irányítása egyrészt túl sok kézbe aprózódik szét, másrészt az egészségügyi és gazdasági szempontok mellett a jövő évi választások közeledtével a döntésekben és kommunikációban mind nagyobb szerepet látszik kapni az aktuálpolitika.

„A járványnak és még a legoptimálisabb járványkezelésnek is vannak áldozatai. Egy felelős döntéshozó sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen - egészségügyit, gazdaságit, társadalmit, még politikait is. A hangsúly a prioritásokon van. A mi prioritásunk egyértelműen egészségügyi, járványügyi. Másba nem is látunk bele - még pontosabban sajnos ebbe sem eléggé. Még a szakmának, a kamarának is hiányosak az egészségügyi ellátásról szóló információi. Véleményünk szerint a pártoknak konszenzust kellene kötniük, és rövid távon a járványkezelést, hosszabban az egészségügy átalakítását ki kellene venniük napi politikai csaták színteréről, lehetővé téve így az őszinte kommunikációt is” - mondta Svéd.

Szerinte egy biztos: transzparens járványkezelés nélkül igazán sikeres, egyben a hibákból folyamatosan tanuló, optimális járványkezelést nem látunk a világban.„Fontos az is, hogy egy demokráciában az embereknek legyen véleménye, de egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben mégiscsak a szakmai álláspont lenne a fontosabb. Ráadásul, ha meg akarjuk kérdezni az embereket, akkor előtte el kellene látni őket a döntéshez szükséges információkkal. Magyarországon jelenleg ez nem történik meg" - vélekedett.

Szerinte például ahhoz, hogy az oltásokról racionális és végiggondolt döntéseket hozhassanak az emberek, tudniuk kellene, hogy milyen arányban fertőződnek meg az oltottak és a nem oltottak, ki, hogyan, melyik oltás után kerül intenzív osztályra, de személyiségi jogokra hivatkozva nem adnak erről tájékoztatást, miközben az elhunytaknál megmondják az utolsó kísérőbetegségüket is, időnként még akár beazonosíthatóvá is téve az áldozatokat.

Svéd úgy látja, hogy „a vakbélgyulladás műtétjéről is végső soron a beteg hozza meg a döntést, de a beavatkozásra vonatkozó beleegyezés feltétele az, hogy az orvos előtte kimerítően elmondja neki a lehetőségeket. Itt az orvos nem mondja meg a lehetőségeket, csak annyit mond, hogy döntse el, én lehet, hogy megműteném, de magának kell tudnia”.

Van abban valami sorssszerű, hogy a rengeteg légióst foglalkoztató, pénzben fürdő Felcsútnak van egy igazi mumusa az NBI-ben: a kizárólag magyar játékosokból álló Paks.

Augusztusban például a Paks Felcsúton mért megalázó, 6-1-es verést a Puskás Akadémiára. Most nem úgy tűnt, hogy a Paks elkapja a Felcsútot, öt meccse nem tudtak nyerni, a Felcsút viszont 5 meccset nyert zsinórban, csak gólkülönbséggel szorultak az NBI-t vezető Fradi mögé.

Ehhez képest a Paks nagyon simán, 4-1-re nyert. A Felcsút kezdőcsapatában 5 légiós volt.

OTP Bank Liga, 13. forduló:
Paksi FC-Puskás Akadémia FC 4-1 (3-0)

Paks, 1019 néző, v.: Karakó

gólszerzők: Ádám (8.), Böde (26.), Bognár (45+1.), Sajbán (90.) illetve Corbu (86.)

sárga lap: Medgyes (53.), Szélpál (58.), Windecker (67.)

Paksi FC: Rácz - Szabó J., Szélpál, Kinyik - Medgyes, Balogh (Papp K., a szünetben), Bognár, Windecker, Sajbán - Ádám (Lenzsér, 77.), Böde (Nagy R., 88.)

Puskás Akadémia FC: Markek - Szolnoki, Stronati, Spandler, Nagy Zs. - Plsek, van Nieff - Komáromi (Corbu, 59.), Baluta (Csirmaz, a szünetben), Gera D. - Kozák

Az operatív törzs hétvégenként továbbra sem szolgáltat adatokat a koronavírus járványról, az elmúlt egy hét adatait érdemes azért átnézni.

Rekordon van az új fertőzöttek száma

Soha nem találtak egyetlen nap alatt annyi új fertőzöttet, mint amennyi a pénteki jelentésben szerepelt (11 289). A második hullámban mindössze 6 819 volt a csúcs, a harmadikban a mostanihoz nagyon közeli, 11 265 volt a napi rekord.

Az új fertőzöttekről egy-egy nap adatánál pontosabb képet ad a hétnapos mozgóátlag. Ez most 8 386, jóideje magasabb a második hullám csúcsánál, és erősen közelít a harmadik hullám tetejéhez (9 253). Az egynapos rekord sem a semmiből jött, már szerdán és csütörtökön is tízezer felett volt a regisztált új fertőzöttek száma. (A tesztek száma hasonló, kicsit magasabb, mint a tavaszi csúcs idején.) Több megyében is kifejezetten rossz a helyzet, de Jász-Nagykun-Szolnok ezek közül is kiemelkedik.

A grafikont majdnem kiszakító kiugró oszlopok az összesített hétvégi adatok. Az operatív törzs júniusban tért át arra, hogy hétvégenként nem ad infomációt a járványhelyzetről (az indoklás szerint azért, mert véget ért a harmadik hullám, a negyediknél pedig valamiért mindez így maradt). Hétfőnként aztán letudják egyben a hétvégét.

Az elmúlt egy évben így nézett ki az új fertőzöttek statisztikája.

A magunk mögött hagyott egy hétben találták a második legtöbb új fertőzöttet. (Ha átvariáljuk a korábbi jelentéseket a mostani adatközlésnek megfelelően, akkor 64 773 volt a heti csúcs tavasszal. Most 58 704 új fertőzöttet találtak.)

Hivatalosan a lakosság 10 százaléka már átesett a fertőzésen

A jelek szerint a delta variáns valóban sokkal agresszívabb az eredeti és a korábban britként emlegett alfa variánsnál is.

Mostanáig hivatalosan összesen 998 488 magyar fertőzödött meg koronavírussal. Ennél egészen biztosan nagyobb ez a szám, sokan - különösen az oltottak közül - tünetmentessen eshettek át a koronavíruson, vagy ha voltak is tüneteik, nem tesztelték magukat és a hatóság sem mindenkit. Más országoktól eltérően itthon nem elérhetőek széles körben ingyenes tesztek, amiket akár szűréshez lehet használni. Ahhoz már erős gyanú kell, hogy valakit leteszteljenek. A kontaktkutatást pedig elengedték.

De az eddig megfertőződöttek hivatalos száma így is a lakosság több mint 10 százaléka.

Viszont az is látszik, hogy a delta képes újrafertőzni, ahogy az például Milák Kristóffal is történt. Az olimpiai bajnok úszó tavaly október után most is elkapta a vírust. Ezúttal legalább nem gyötörte meg annyira.

A delta az oltások által nyújtott védelmet is képes áttöri, akár a harmadik oltás után is. De ha a fertőzéstől kevésbé, a legsúlyosabb következményektől jó eséllyel még így is védenek az oltások.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a cél továbbra is az, hogy az amúgy sem túl acélos egészségügyre ne zúduljonak rá súlyos állapotú, levegőért és az életükért küzdő koronavírus-fertőzöttek, akiknek az azonnali megmentése érdekében erőforrásokat kell átcsoportosítani máshonnan.

És ebben a jelek szerint igenis van eredménye annak, hogy majdnem 5,8 millióan legalább két oltást kaptak.

Érdemes megnézni, hogyan álltunk, amikor az új fertőzöttek szempontjából a csúcson volt a harmadik hullám.

Március 26-án a mostanihoz hasonló számú új fertőzöttet jelentettek (11 265),

• akkor 11 823-an voltak kórházban (most 6 122-an)
• 1480-an volt lélegeztetőn (most 613-an)
• 275-en újabb halott szerepelt a jelentésben (pénteken 136 áldozatot jelentettek, ami természetesen csak a 275-höz képest kevés).

Utólag látszik igazán, mennyire pusztító volt a harmadik hullám, ami úgy indult, hogy vége sem volt a másodiknak, sokan voltak még kórházban.

Úgy volt, hogy ezen a héten megtudjuk, hogy a kórházban kezeltek, a lélegeztetőn lévők és a halottak között milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok. Gulyás Gergely miniszter a múlt héten ígért erről adatokat az eheti kormányinfóra, de végül nem közölték azokat most sem. Más országok statisztikáiból tudjuk, hogy jóval több az oltatlan az intenzív osztályokon, mint amennyi oltott életért küzdenek.

A tavaszinál kedvezőbb adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy ne lenne súlyos a járványhelyzet. A második hullám csúcsához közelít a lélegeztetőn lévők száma. Mindezt úgy, hogy kevesebben vannak kórházban, mint tavaly ilyenkor.

Szintén a második hullám csúcsához közelít az áldozatok egyhetes mozgóátlaga. Tavaly a november 11-én életetbe léptetett szigorú kolátozásokkal sikerült csak megfékezni a második hullámot, utána egy hónappal tetőzött a halottak száma.

Most egyébként 30 százalékkal magasabb a halálesetek hétnapos mozgóátlaga, mint tavaly november 19-én volt.

A növekedés legalább lassul

Most pénteken 6 122 koronavírus-fertőzöttet kezeltek kórházban (+975 az előző héthez képest). 613-an voltak lélegeztetőn (+104). Vagyis továbbra is jelentősen emelkedik a legsúlyosabb állapotban lévők száma, viszont a növekedési ütem mérséklődik. Két és három hete is 70 százalékkal több koronavírusos beteg került kórházba, ezen a héten most valamivel 24 százalék alatt van. Ami még mindig nagyon magas, de legalább csökken.

Hasonló a helyzet a lélegeztetőn lévőkkel is. Két hete volt egy nagy ugrás, majdnem 65 százalékkal nőtt a legsúlyosabb állapotban lévők száma, most 21,4 százalék a növekedés. Ami azért így is magas szám.

És akkor itt van az új fertőzöttek száma. Múlt héten 65 százalék feletti volt a növekedés, ehhez képest jó a 24 százalék. Csakhogy olyan sok a fertőzött, hogy a korábbinál kisebb változás is rekordra vitte a napi rekordot.

És éppen a nagyon sok új fertőzött miatt nehéz megjósolni, hogyan alakul majd a kórházban kezeltek és a lélegeztetőn lévők száma. Ha sok köztük az oltatlan vagy a fél évnél régebben oltott idős vagy krónikus beteg (2,7 millióan kapták meg hat hónapon túl a második oltásukat, a harmadik oltást eddig 1,76 millióan vették fel, azt ráadásul már négy hónap után lehet kérni), akkor a tetőzés még nem a jövő héten lesz, ahogy azt egy optimista fogatókönyv alapján Gulyás mondta a héten. Valószínűbbnek számolták a november végi, december eleji tetőzést.

Ami továbbra is nagyon rossz adat, az a legfontosabb mutató: a halálozásoké. A növekedés üteme itt is csökken ugyan, két hete 92 százalékkal nőtt az áldozatok száma, egy hete 50 százalékkal, most tovább csökkent a növekedés, de így is 34 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 230-cal többen haltak meg, mint egy héttel korábban. Összesen 913-an, egyetlen hét alatt. (A fenti grafikonból nem tüntettük fel a halálozási adatoknál a 35. és 36. heti változást. Akkor még nagyon alacsonyak voltak a számok, kevés változás is nagy ingadozásokkal járt: a 35. héten mínusz 63,63 százalék, a 36. héten 525 százalék volt a változás.)

További számok, trendek, ábrák a 444 járványoldalán.

Megjósolták-e a kormány matematikusai októberben, hogy november közepére napi átlagban 130 áldozata lesz a járványnak? A kormány ennek tudatában intézkedett úgy, ahogyan tette? - kérdeztük Gulyás Gergelytől a Kormányinfón.

A miniszter erre azt válaszolta, hogy a kormány sok, igencsak eltérő elemzésből dolgozott, de ami végül megtörtént, az „a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv”.

Gulyás nagyon sokszor elmondta most is, hogy a kormány szerint a leghatásosabb védekezés az oltás. Csakhogy a jelenlegi oltottsági szint a delta variáns ellen kevés, azt még Gulyás szerint is 90 százalékra kellene feltornázni. (Lélegeztetőn annyian vannak most, mint tavaly ilyenkor, és 30 százalékkal magasabb az elhunytak száma).

Ha ennyire rosszak a járványadatok, nem kellett volna más intézkedéseket hozni? - kérdeztünk vissza, amire Gulyás kapásból konkrétan azt a választ adta, hogy

„Mi folyamatosan hoztunk intézkedéseket”. Érezve, hogy ez tényleg nem válasz (eddig egészen mostanáig a tömegközlekedésen lett kötelező a maszkviselés, és látogatási tilalmat vezettek be az egészségügyi intézményekben), azzal egészítette ki, hogy a kormánynak egyszerre kell megőriznie az ország működőképességét, felgyorsítania az oltást, és védettséget biztosítani ott, ahol ez lehetséges. És szerinte ezt tették.

Szakértők már a negyedik hullám elején arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi oltottsági arány kevés lesz a járvány megfékezésére, a Magyar Tudományos Akadémia augusztusban és októberben is tette javaslatokat, a Magyar Orvosi Kamara is többször figyelmeztetett, például az október 23-i tömegrendezvények előtt, ahogy október végén is.

Akárcsak a 2. és a 3. hullámban, most is jóval magasabb a magyar halálozási adat, mint az EU-átlaga.

Erre Gulyás azt mondta, hogy a regionális adatok viszont hasonlóak. Felvetésünkre, hogy ezekben az országban viszont szigorítások is voltak, Gulyás azt mondta, hogy Romániában például hiába vezettek be nagyon szigorú korlátozásokat, mégis többen halnak meg. Közbevetésünkre, hogy Ausztriában most harmadannyian halnak meg, mint nálunk, de már most szigorítottak, jelentősen korlátozva az oltatlanok lehetőségeit, hogy ne emelkedjen az áldozatok száma, Gulyás elmondta: szerinte nagy kérdés, hogy érdemes-e ilyen korlátozásokat bevezetni.

Megkérdeztük azt is, hogy miért nem készült még el az elemzés arról, hogy miért lehetett itthon sokkal magasabb a járvány halálos áldozatainak a száma tavasszal, mint más országokban. Erről a tanulmányról még nyáron beszélt Orbán Viktor a kérdésünkre.

Gulyás szeptemberben azt mondta, hogy októberre meglesz a tanulmány, nem készült el a mai napig.

Arra a felvetésünkre, hogy ha elkészült volna időben, annak tapasztalatai nem csökkentették volna a mostani magas halálozási mutatókat, Gulyás azt mondta, hogy nem, mert összetettebb a kérdés, a magyarok olyan egészségi állapotával függ össze, amik nem orvosolhatóak rövid idő alatt.

Megemlítettük neki, hogy a Magyar Orvosi Kamara tegnapi kétségbeesett közleményében például szerepel egy indok arra, hogy miért voltak rosszabbak a súlyos állapotban lévő magyarok túlélési esélyei: egyszerűen nincs elég szakorvos és szakápoló az intenzív osztályokon, nem igaz, hogy korlátlanul bővíthetőek az intenzív ellátások. Gulyás szerint ezért a megállapításért nem osztanak Nobel-díjat. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt másfél évben nem sikerült növelni a szakszemélyzet számát, a miniszter azt mondta, hogy a kormány korábban tett erre sikeres lépéseket.

Miért gondolja a kormány - kérdeztük ugyanebben a témában - hogy az eddig be nem oltott 2,5 millió ember meg fogja gondolni magát, ha mindössze annyi történik, hogy mindenkinek maszkot kell viselni zárt térben? Miközben nem adnak információt például arról, hogy a kórházakban milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Gulyás nem felelt arra, hogy a kormány miért nem közli ezeket az adatokat, hanem helyette arról beszélt, hogy több kórházigazgató nyilatkozott a témában az utóbbi időben, méghozzá arról, hogy minden kórházban azok vannak többségben, akiket nem oltottak be, ami igaz mind a kórházban fekvők, mindaz elhunytak számára. Mivel a leginkább érintett, hatvan év feletti korosztályban 8,5-szer annyi az oltott, mint az oltatlan, az az információ, hogy több az oltatlan, azt jelenti, hogy legalább tízszer nagyobb kockázatnak van kitéve az, aki nincs beoltva - vezette le Gulyás. Arra utalva, hogy bár a kormány nem mond számokat, azokat az emberek maguk is kikalkulálhatják. „Én nem gondolom, hogy ez ne lenne elég motiváció annak, aki értelmesen gondolkodik” - fejezte be a gondolatmenetet a miniszter.

Felolvastunk neki a szlovák adatokat, miszerint a szerdán megtalált új fertőzöttek között 71 százalék, az elhunytak között 81 százalék volt az oltatlanok aránya. Ezt naponta közlik a szomszédban, nálunk miért nincs így. Szerinte ott ennyivel precízebb az adatszolgáltatás.

Gulyás egy korábbi kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem most van az a helyzet, amikor egy polgármester a kórházaktól napi adatokat kérhet, terhelve a betegellátást. Miután a kórházak amúgy is jelentik az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, nem a kórházak munkáját terhelné, ha a polgármesterek megtudnának városi adatokat. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) éppen egy hete adott ki állásfoglalást arról, hogy

„a Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”

Gulyás szerint igyekeznek majd eleget tenni ennek, de nem tartja akkor problémának, hogy az adatok csak 45 napon belül érkeznek meg. (Másfél hónap múlva mondjuk már annyira ezek nem lesznek érdekesek.)

Végül megkérdeztük, hogy mit csinálnak rosszul a kormánypárti képviselők. Egyetlen egy adatot mantráznak ugyanis a napi jelentésekben: „a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg”. Közben viszont legalább négy fideszes képviselőről lehet tudni, hogy két vagy három oltás után is megbetegedett (Kósa Lajos, Tessely Zoltán, Pócs János és maga Gulyás Gergely), ami a 133 fős kormánypárti frakcióval számolva 3 százalék, vagyis háromszor rosszabb a sokat emlegetett aránynál. Szerinte egy képviselőnek megszámlálhatatlan programja van és mindenhol közösségben. Neki még meglepően alacsonynak is tűnik ez az arány ahhoz képest, mint ahányszoros veszélyeztettségnek a képviselők ki vannak téve. Kérdésünkre, hogy nem lehetne-e jó példát mutatni, maszkhasználat, távolságtartás, Gulyás azt mondta, hogy ha mindezt meg is teszik, a veszélyeztettségük így is lényegesen nagyobb, mint azoké, akik nem találkoznak ezer emberrel egy hétvégén.

Az utolsó előtti Pfizer-szállítmány érkezhetett a héten Magyarországra – írta a Portfolió. Valóban úgy tűnik, hogy jövő héten még jön 240 ezer adag, és ezzel a Pfizer készre jelentheti a 10,8 milliós megrendelést. Folytatás nincs, mert az újabb közös európai uniós beszerzésből a magyar kormány – a tagállamok közül egyedül – kiszállt májusban. Az unió a Pfizerrel állapodott meg az újabb ütemről.

Most nagyon sok vakcinánk van

Ezzel egészen furcsa helyzetben lesz Magyarország. Az EU-s vásárlás (24 millió adagos megrendelés) és a keletről külön beszerzett 7,2 millió vakcinának köszönhetően rengeteg oltóanyag érkezett az országba. Hogy pontosan mennyi, azt a magyar kormány nem közli egy ideje (október 5-ei a legutóbbi adat), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján ugyanakkor vannak adatok tagországonként, így Magyarországról is arról, hogy mennyi vakcina érkezett eddig, és abból mennyit használtak fel.

Múlt hétig az ECDC adatai szerint 26,2 millió adag vakcina érkezett Magyarországra. Ennek kevesebb mint felét, 13,46 millió adagot adtak be. Az EU-tagországok közül csak a nagyon alacsony oltottságú Bulgáriában használták fel rosszabb arányban a megvásárolt vakcinákat (40,4 százalék). A 48,6 százalékos magyar arányhoz hasonló a lengyelek 48,8 százaléka, akik nem vettek keleti vakcinákat.

Olyan nagy készletek vannak jelenleg raktáron, hogy azokból már bőven elkezdett ajándékozni és eladni a kormány, így legalább máshol fel tudják használni azokat.

De jön 2022

Csakhogy ez a bőség viszonylag hamar véget érhet. Amikor a kormány májusban kiszállt az uniós beszerzésből, Gulyás Gergely még azzal érvelt, hogy túl sok vakcinát kellene rendelni túl drágán. (A Pfizer valóban emelt az áron, adagonként cirka 6000 forintra, ám ez még így is olcsóbb, mint amennyiért a Sinopharmot vettük – azért 10 500 forintot fizettünk.)

Gulyás májusban azt is mondta, hogy láthatóan belassult a magyar oltási program, nem sokan fogják vakcináltatni magukat. Ha kell harmadik oltás – ez akkor inkább elméleti lehetőség volt –, azt megoldják a meglévő készletekből, 2022 végére pedig beindul a magyar vakcinagyár.

Csakhogy közben beütött a delta variáns, kiderült, hogy a 60 százalékhoz közeli oltottsági arány messze nem elég a nyájimmunitáshoz, ezt jelentősen kellene növelni. Emellett a harmadik oltás is égetően szükségessé vált, miután kiderült, hogy a vakcinák hatékonysága erősen megkopik 4-6 hónap után. Majd lejjebb ment az olthatók korhatára is 11 évre.

A kormány szándéka szerint jelentősen növelni kellene az akár kétszer, akár háromszor oltottak számát. Ehhez vezető lépés, ha a munkahelyek egy részén valóban kötelezővé teszik az oltásokat. Több országban ár elkezdtek érvényt szerezni a védettségi igazolványnak, ehhez hasonló intézkedés a kormány korábbi kommunikációja alapján a romló járványhelyzetben itthon is elképzelhető. És bár ennek egyelőre csak halvány jele van, lehetnek olyanok is az oltás elutasítói között, akik a fertőzés felfutása miatt mégis meggondolják magukat.

Az akár a munkahelyük által kötelezett, akár magukat meggyőző új oltottaknak eleve két adag kell, és a harmadik oltás is felfutásban van még. (Két oltást 5,78 millióan kaptak eddig. Ennyien jó eséllyel nem fogják beadatni maguknak a harmadikat, de a megerősítő oltások száma a mostani 1,6 millióról még bőven feljebb megy. Ezt most naponta 34 ezren adatják be maguknak.) És ha például tényleg meg kell ismételni az oltásokat félévente, akkor jövő év elején el kell kezdeni beadni a negyedik adagot.

Most nagyjából 3,5 millió Pfizer lehet raktáron, 240 ezer jön még – és slussz. A harmadik oltás legnagyobb része, 87 százaléka Pfizer a 24.hu adatai szerint.

Ha bejön a kormány szándéka az oltási program felpörgetésére, akkor bőven kifogyhatunk az eddig messze legnépszerűbb Pfizerből, pláne jövő év végéig, amikor a debreceni oltóanyaggyár elkezdi gyártani az oltóanyagot. De azok sem mRNS-vakcinák lesznek, hanem a Sinopharm és a Szputnyik licenszei. A kínai vakcinából így is bőven van, a kétmillió orosz lényegében elfogyott.

Közben a régebbi készletek szavatossága is lejár. (Van, amit kölcsönadtunk, főleg a közeli lejáratúakból. Ezeket elvileg visszakapjuk frissebb gyártásúakból.)

Modernából viszonylag keveset rendeltünk, 1,7 millió darabot, azt le is szállították. Ezzel jóval takarékosabban bánnak itthon, mint a szintén mRNS Pfizerrel, még csak 800 ezret használtak fel.

Elvileg van bőven AstraZeneca is, de azt szépen csendben kivezették Magyarországon. Kásler Miklós némileg meglepő módon azt közölte saját kutatásokra hivatkozva, hogy az Astrával oltottaknál a második oltás után csökken az antitestszám, ezért „további oltást elvégezni azzal nem célszerű”.)

Egyelőre megállíthatatlanul emelkedik a koronavírus hivatalos áldozatainak a száma. A ma reggeli jelentésben 178 újabb áldozatról írnak. Az elmúlt egy hétben a nap átlag ezzel 128-ra emelkedett. Ez jóval magasabb, mint a tavalyi heti átlag (98) ebben az időszakban.

A második hullámban - november 11-étől szigorú zárásokkal - karácsony előtt volt a legmagasabb a halálozás egyhetes mozgóátlaga (176).

Hektikusan alakul a kórházban lévők covidosok száma. A hivatalos adatok szerint péntekről hétfőre mindössze 139-cel több koronavírus-fertőzöttet kezeltek kórházban, a következő nap viszont 525-tel több kórházban ápolt covidosról számoltak be, ami óriási, 10 százalékos ugrás volt egyetlen nap alatt. Mára jóval alacsonyabb az emelkedés, 0,7 százalékkal, 41 fővel emelkedett a kórházban kezeltek száma 5 852-re.

Ezt befolyásolja a közben meggyógyultak és elhunytak száma is. Kell egy kis idő még, hogy kiderüljön, mennyire mérséklődött a kórházba áramló koronavírus-betegek száma. Mindenesetre most kevesebb fertőzött van kórházban, mint egy éve.

Kevesebben vannak ugyan kórházban, de a legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetőre szorulók száma szinte megegyezik a tavalyival.

Nagyon sok, 10 265 új fertőzöttet találtak. Márciusban, a harmadik hullámban voltak legutóbb ilyen magas napi adatok. Ráadásul úgy lett ennyi új regisztrált fertőzött, hogy kiugróan magas, 30 százalék feletti az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya.

Az új fertőzöttek heti átlaga már messze meghaladja a második hullám csúcsát, és a harmadikhoz közelít.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében tombol továbbra is legerősebben a negyedik hullám. Lakosságarányosan messze itt van a legtöbb új fertőzött.

Szerény mértékben, de emelkedik azoknak a száma, akik mégis beoltatják magukat.

A vírus elleni védelmet megerősítő harmadik oltás továbbra is jóval népszerűbb.

Összesen eddig 6 008 226-an kaptak első oltást, 5 780 925-an másodikat, 1 millió 668 ezren pedig a harmadikat.

„A maszkviselés és a három oltás sem volt elég, hogy ne kapjam el a vírust” - jelentette be hétfőn este a Facebookon Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Lehet, hogy a maszkviselés nem volt azért végig annyira fegyelmezett, legalábbis azon a képen, amit Fürjes az egy nappal korábbi, vasárnapi Fidesz-kongresszusról kirakott Instagramra, sem rajta, sem máson nincs maszk.

A Fidesz-kongresszuson csak védettségi igazolvánnyal lehetett részt venni, de a maszkviselés nem volt kötelező.

Nem is sokan hordták.

Azt egy ideje már lehet tudni, hogy a két régebbi oltás által nyújtott védettség megkopik, nemcsak a fertőzést lehet elkapni, pláne a fertőzőképesebb delta variánst, de elég rosszul is lehet valaki. Erről Tessely Zoltán fideszes képviselő beszámolt pár hete:

A szintén fideszes képviselő Pócs János múlt csütörtökön héten jelentette be, hogy koronavírusos. Előtte lévő nap még felszólalt a Parlamentben. A kongresszusról így lemaradt.

Kósa Lajos is kórházba került egy hete. Emiatt ő sem tudta megünnepelni, hogy ismét alelnökként választották, igaz, nem öldöklő küzdelemben.

Sőt, Gulyás Gergely - akárcsak Fürjes - három oltás után fertőződött meg október végén. Neki csak influenzaszerű tünetei lettek. A kongresszusre már felgyógyult.

Azt valamennyi politikus elmondta, hogy oltás nélkül rosszabbul jártak volna. De Fürjes az oltások mellett már a maszkhasználatot is fontosnak tartja.

Ugyanakkor éppen Gulyás megfertőződésénél jött elő, hogy vajon mennyire próbálja felderíteni a hatósági rendszer, hogy az igazolt fertőzöttek kinek adhatták tovább a vírust. Semennyire, legalábbis Gulyás szerint nincs már kontaktkutatás Magyarországon.

És a karanténrendszer sem működik, ugyanis Gulyás munkatársai közül senkinek nem kellett karanténba vonulni, mert aki oltott, hiába volt szoros kontakt - és láthatóan megfertőződhet -, arra nem vonatkozik a lakásfogság. Emiatt lehetséges, hogy Magyarországon kevesebben vannak karanténban, mint amennyi igazolt fertőzött van.

Vagyis akikkel Fürjes fotózkodott vagy akikkel egy fél napon keresztül együtt hallgatta a felszólalókat, azok nem kerülnek karanténba, de talán érdemes lenne egy tesztet csináltatniuk, természetesen a saját pénzükön, mert az nem ingyenes.

A maszkhasználatot a kormány egyelőre csak a tömegközlekedésben tette kötelezővé.

A hétvégi járványadatok még úgy néztek ki, hogy továbbra is romlanak a legfontosabb adatok, de nem olyan mértékben, mint az elmúlt hetekben. A ma reggeli jelentésből viszont úgy tűnik, hogy korai lenne arról beszélni, hogy javul a helyzet.

Egyetlen nap alatt 165 koronavírus-áldozatot jelentettek. Az elmúlt hét napi átlaga 116 halálesetet. Ez rosszabb adat, mint a második hullám hasonló időszakában. Összesen már 32 336 áldozata van a járványnak.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma egyetlen nap alatt 525-tel emelkedett, 5 286-ról 5 811-re. Ez 10 százalékos ugrás.

Gyanús, hogy a tegnapi szám volt túlságosan alacsony, az egész hétvégén, három nap alatt mindössze 139-cel nőtt a kórházban lévő covid-fertőzöttek száma. Ha nem valamilyen adminisztrációs hibáról van szó, és valóban több mint félezren kerültek kórházba 24 óra alatt, akkor rövid időn belül nagy baj lehet az egészségügyi ellátásban.

Továbbra is nagyon hasonlóan alakul a kórházban lévők száma az egy évvel ezelőttihez, csak egyhetes csúszással.

Lélegeztetőn 545-en vannak. Ez sem sokkal marad el a tavalyitól.

5 323 új fertőzöttet találtak. Ez ahhoz képest látszólag jó szám, hogy a múlt héten háromszor is 8 000 fölött volt az új fertőzöttek száma, a hétvégi átlag is 7 200 felett volt. Csakhogy kedd van, ilyenkor jön ki a kevés hétvégi teszt eredménye, mindig alacsonyabb a szám. A múlt keddhez képest (4 588) 16 százalékkal emelkedett az új fertőzöttek száma.

Tovább emelkedett az összes teszten belül a pozitívak aránya, a heti átlag 23 százalék felett van, vagyis nem tesztelünk eleget.

Átlépte a 6 milliót az első oltást felvettek száma. Orbán korábbi tervei szerint májusban kellett volna elérnünk ezt a számot, ráadásul most már nem a brit, hanem a delta variáns fertőz, ami jóval agresszívabb, gyorsabban terjed, így magasabb oltottsági arány kellene ahhoz, hogy megfékezzük a vírust.

A romló járványadatok ellenére kevesen gondolják meg magukat, tegnap mindössze 3 898-an mentek el az első oltásért.

A harmadik oltással 9-szer ennyien erősítették meg a szervezetüket.

Első oltást megkapta: 6 003 414

Másodikat: 5 777 331

A harmadikat: 1 629 000

Több országban is arrafelé lépnek az erősödő járvány miatt, hogy korlátozzák a koronavírus-ellen nem védettek lehetőségeit.

Ausztriában mától - egyelőre 10 napig - mintegy kétmillió oltatlant helyeznek karanténba. Nem teljes a szigor, elég nagy lehetőséget ad a kivételek listája:

• Munkába (iskolába, egyetemre) járás, a mindennapi élet alapvető szükségleteinek ellátása (pl.: bevásárlás, gyógyszertár) egészségügyi szolgáltatások igénybevétele megengedett.
• A szabadban tartózkodás testi és szellemi kikapcsolódás céljából szintén megengedett (például sétákhoz vagy egyéni sportokhoz).
• A támogatásra szorulók ellátása.
• Az oltáshoz vezető út továbbra is lehetséges lesz. Engedélyezett a templomba járás is.

A sok kivétel miatt kritizálják is az intézkedést. Akit így is elkapnak, azt 500-3600 euróra büntethetik.

Az osztrák kancellár, Alexander Schallenberg azt mondta, hogy a szigorítás célja az, hogy még többen oltassák be magukat, a jelenlegi arány ugyanis szégyenteljesen alacsony. Amúgy magasabb, mint nálunk, Ausztriában jelenleg a teljes lakosság 65,28 százaléka kapott legalább két oltást, nálunk 59 százalék. (Felső-Ausztriában, ahol a legalacsonyabb az arány, oltáslottóba kezdtek.)

Ha a könnyen kijátszható karantén nem is, az már növelheti az oltási kedvet, hogy Ausztriában a szolgáltatások nagy részét már múlt hétfő csak a védettek tudják igénybe venni, a negatív teszteket nem fogadják el. (Ahogy a keleti vakcinákat sem.)

Az osztrák egészségügyi miniszter, Wolfgang Mückstein vasárnap további szigorítások szükségességéről beszélt, az oltottakra is vonatkozó éjszakai kijárási tilalommal. FFP2-es kategóriájú maszkok viselését javasolja zárt nyilvános terekben, illetve a PCR-tesztek elvégzését a beoltottak számára is.

A kormány ugyanakkor erről még nem döntött, és Alexander Schallenberg kancellár jelezte is, hogy egyelőre nem támogatna ilyen intézkedéseket. A Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oltottakra vonatkozó karantént, a párt vezetője, Herbert Kickl ugyanakkor ma jelentette be, hogy elkapta a vírust.

Ausztriában az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga 11 354, nálunk 7 264. Lakosságarányosan nagyobb a különbség, Ausztriában 10 ezer főre 12,74 új fertőzött jutott az elmúlt egy hétben, nálunk 7,42.

Ausztriában a tünetes fertőzöttek 83 százaléka oltatlan.

Viszont a kórházban kezeltek száma ott még így is alacsonyabb. Tízezer főre 2,75 koronavírus-fertőzöttet ápolnak Ausztriában, nálunk 5,4-et. Az intézkedésekkel azt akarják megelőzni, hogy túltelítődjenek a kórházak.

40-en haltak meg Ausztriában tegnap, nálunk a hétvégi napi átlag 100 fölött volt. Lakosságarányosan is jóval magasabb itthon az elhunytak száma, mint Ausztriában.

Szlovákiában lazítás jöhet az oltottaknak, szigor az oltatlanoknak

Hétfőn aláírta a koronavírus járvány elleni új intézkedéseket a szlovák kormányfő, Zuzana Čaputová.

A szlovákok nem országos intézkedésekben gondolkodnak, járásonként nézik a fertőzöttséget. Ahol fekete - most az ország nagy része már ilyen - ott szigorúak a korlátozások.

Az Új Szó összeállítása szerint a következő kormányülésen, vagyis vélhetően szerdán még pontosítják az új szabályozást. Eddig az látszik, hogy a fekete járásokban csak az oltottak, a fertőzésen fél éven belül átesettek és azok mehetnek dolgozni, akik fel tudnak mutatni negatív teszteredményt. A munkáltatóknak heti két tesztet ki kell fizetniük, amit az állam novemberben még megtérít a számukra, decembertől elvileg már nem. A szakszervezetek részéről nagy nyomás van a kormányon, hogy decemberben is állja a tesztek költségeit.

Azon a szlovák kormány várhatóan még a héten változtat, hogy a fekete járásokban még a védettek sem mehetnek éttermekbe, hotelekbe, panziókba. Nekik ezt megengedik, akik nincsenek oltva, azoknál viszont a negatív teszt sem lesz elég. A Covid-igazolványt elkérhetik a vendégektől, aki nem mutatja be, annak megtilthatják a belépést.

Jelenleg 2 637 pácienst kezelnek kórházban koronavírusos tünetekkel Szlovákiában, ez lakosságarányosan magasabb, mint nálunk. 236-an vannak intenzív osztályon, 241-en lélegeztető gépen vannak. Ez utóbbi is magasabb arány az itthoninál
Szlovákiába lehetett tudni, hogy a kórházban kezeltek 80,31 százaléka nincs beoltva, az új fertőzötteknél 71 százalék ez az arány. Szlovákiában a magyarnál (59 százalék) alacsonyabb, 45 százalékos a teljes népességben a legalább két vakcinával beoltottak aránya.

Szigorításokat terveznek Németországban is, a tervek szerint oltás vagy teszt nélkül nem lehet majd használni a tömegközlekedést. Erről a héten döntenek majd.

Németországban jelenleg jelentősen alacsonyabb a halálesetek aránya, mint nálunk.

304 újabb koronavírus-fertőzött hunyt el a hétvégén az operatív törzs mai jelentése szerint.

A legfiatalabb áldozat egy 4 éves kislány, Down-szindrómás volt. A legidősebb egy 98 éves nő, akinek szívelégtelensége volt.

A napi jelentés megszokott módon azt írja az áldozatokról, hogy „többségében idős, krónikus beteg” hunyt el.

A koronavirus.gov.hu-n frissített listából az derül ki, hogy a hétvégi áldozatok átlagéletkora 70,5 volt. Ugyanakkor volt 7 olyan áldozat is, akik 40 év alattiak.

• 4 éves lány, Down-szindróma
• 26 éves nő, nem ismert alapbetegség
• 26 éves férfi, májelzsírosodás, cukorbetegség, tüdőembólia
• 34 éves férfi, magasvérnyomás-betegség
• 36 éves férfi, nem ismert alapbetegség
• 36 éves nő, nem ismert alapbetegség
• 39 éves nő, kóros elhízás

Összesen 35 olyan áldozat volt, akinek nem volt alapbetegsége. A legfiatalabb 26 éves, a legidősebb 91 éves.

A 304 áldozatból 187-nek volt magas vérnyomása (61,5 százalék), 27-nél csak ezt a betegséget tüntették fel, a többieknél volt egyéb betegség is.

Magas (81) a cukorbetegek száma is (26,6 százalék), általában a magas vérnyomással együtt tüntették fel az alapbetegségeknél.

A múlt héten Kásler Miklós miniszter beszélt arról, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Mint mondta, Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak 33 százalék volt cukorbeteg. (Jóval nagyobb időszakot néztek, mint a most hétvégi adatok). A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy a kórházban lévők és az elhunytak körében milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok.

Kis késéssel, de ismét összesített hétvégi adatokat közöltek a járványról. Péntek-szombat-vasárnap 304 újabb áldozata volt a koronavírusnak. Összesen már 32 171 halálesetet jelentettek az elmúlt másfél évben.

A naponta jelentett halálesetek hétnapos mozgóátlaga most rosszabb, mint tavaly ilyenkor. 110-en haltak meg az elmúlt héten átlagosan. A kiugró értékek a hétvégi összesítések, érdemes a hétnapos mozgóátlagot nézni.

Emelkedett a kórházban (5 286) és a lélegeztetőn lévők száma is (519), de nem olyan meredeken, mint az elmúlt hetekben.

Sok, 21 060 új fertőzöttet találtak, de a növekedési ütem itt is mérskélődött a múlt hétvégéhez képest.

A teszteken belül a pozitívak aránya (heti mozgóátlagot nézve) továbbra is 23 százalék felett van. Vagyis a tesztelések száma továbbra sem elégséges.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legrosszabb a helyzet, egyik hullámban sem volt is olyan sok fertőzött itt, mint most.

Egyre népszerűbbek a védelmet megerősítő harmadik oltások.

Azoknak a száma is emelkedik, akik meggondolják magukat, és mégis oltanak, de ott elég minimális a növekedés.

A beoltottak száma legalább egy oltással 5 999 516 fő, közülük 5 774 158 fő kapta meg a második oltását is, 1 millió 594 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

További adatok, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

Végtelen mennyiségű felszólaló kapott lehetőséget a Fidesz-kongresszuson, hogy elmondja kb. ugyanazt, ha nem Fidesz nyer, az ország elveszik. De ebből a mezőnyből váratlanul kitűnt a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter. Fővárosi politikusként elárulta, hogyan győzhet a Fidesz Budapesten.

„A baloldaliak készpénznek veszik, hogy Budapesten minden körzetet megnyernek. Ne hagyjuk nekik, tudjuk, mit kell tenni. Azt kell tenni, hogy mindannyian, minden kongresszusi küldött, minden önkormányzati képviselő, minden polgármester, minden parlamenti képviselő, minden államtitkár, minden miniszter elmegy és becsönget a szomszédjához, a barátjához, ismerősökhöz és ismeretlenekhez, és elmondja nekik, hogy mi vár rájuk. Miből lehet választani” - mondta, de kiderült, hogy nem most azonnal, vasárnap délután kezdődik ez munka. Mert így folytatta:

„Persze lesznek kellemetlen kérdések, azokra is válaszolni kell tudni, Itt még várunk arra, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre, de kedves barátaim, ha meglesznek a válaszok, akkor meglesz a siker”

- közölte Kovács.

Idő még van, amíg a szomszédba bekopogó miniszter megkapják a központi üzenetet, mert tavasszal kell beleállni a feladatba Kovács szavai szerint:

„Csak egy fontos van, a munkát azt mindig el kell végezni. Kedves barátaim, arra kérlek titeket, hogy közösen mindannyian, ti is, én is, végezzük el ezt a munkát, jövő tavasszal menjünk el, csöngessünk be mindenhova, és mutassuk meg, hogy mi a másik alternatíva: a Fidesz vagy a rombolás.”

Minden előzetes hír arról szólt, még a kormánysajtóban is, hogy 2005 után a Fidesz kongresszus küldöttei lehetőséget kapnak arra, hogy döntesenek a párt egyik vezető tisztségéről. Mi is leírtuk azt, hogy 16 év után a választás mámora járja át a Fidesz kongresszusát. Tévedtünk, elnézést kérünk a Fidesztől a feltételezés miatt.

Nem az elnöki posztról lett volna szó, hiszen Orbán megint egyedül indul, mint eddig 17 alkalomból 16-szor. 27 éve merészelte valaki kihívni először és utoljára.

De a 4 alelnöki poszt közül az egyik - a kvázi női kvótás - megüresedett, mert Novák Katalin a legutóbbi kongresszus óta kormánytag lett. Márpedig a Fidesznél alapszabály, hogy kormánytag nem lehet a párt vezetésében. (Ez természetesen Orbán Viktorra nem vonatkozik.)

Az előzetes hírek szerint 4-en is esélyesek voltak a posztra: a Magyar Nemzet még szombaton is arról írt, hogy a pozícióra Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi választáson megválasztott országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is eséllyel pályázhat.

Viszont mire a kongresszus elért a szavazásig, a háttérben eldőlt, hogy nem lesz verseny. Kontrát Károly azt jelentette be, hogy a négy helyre négy jelölt van, Kósa Lajos, Kubatov Gábor és Németh Szilárd mellett Gál Kinga. Egyikük sem akart felszólalni és kortesbeszéd sem volt, mondjuk minek is.

A Fidesz mélyrétegei is megélik a demokráciát - értékelte a kongresszus munkáját a szavazás szünetében ifjabb Lomnici Zoltán a Hír Tv-n.

Orbán Viktor a 2019-es kongresszuson ezt mondta:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Az ökölszabály ezek szerint maradt.

„Ma tartja meg a Fidesz 29. tisztújító kongresszusát, amelyen szavaznak a pártelnökről, valamint a négy alelnök személyéről” - közölte Hollik István, a párt kommunikációs vezetője az MTI-vel. Szerényen nem emelte ki, hogy 2005 óta nem látott őrült izgalmak várhatóak: több jelölt van az egyik posztra.

Nem a pártelnökire.

Orbánt tizenhetedszerre választják meg ma elnöknek, 16-szor egyedüli jelölt volt.

Egyetlen egyszer volt más név is a szavazólapon Orbáné mellett, Wachsler Tamás vette a bátorságot, hogy induljon a posztért. 27 évvel ezelőtt történt mindez, miután a Fidesz a várakozásoktól messze elmaradva leszerepelt az 1994-es választáson, éppen csak bejutott a parlamentbe. Waschlser azt szerette volna, ha ezért valaki vállalja a felelősségét. Utólag már úgy emlékszik, hogy végtelenün naiv volt.

Amikor nem Orbán volt a pártelnök (2000-ben Kövér Lászlót, majd 2001-ben Pokorni Zoltánt választották meg), az is Orbán akarta volt. Az első kormányzása alatt ugyanis úgy gondolta, hogy szerencsésebb, ha nincs egy kézben a kormány és a párt. Verseny ekkor sem volt, Kövér és Pokorni is egyedüli jelölt volt.

Orbán 2003-ban visszavette a párt irányítását. Még akkor sem indult el ellene senki, amikor 2002 után a 2006-os választást is elveszítette a Fidesz. Annyi történt, hogy 39-en nemmel szavazaztak a kongresszuszon. Így Orbán mindössze 97,62 százalékot kapott.

Ok, annyi történt még, hogy az alelnökök közül Varga Mihály pont annyi szavazatot kapott, mint amennyit Orbán. Hogy egy alelnököt legalább annyian támogassanak, mint Orbánt, sem előtte sem azóta fordult elő.

Orbán pártelnöki szavazatai 2003 óta így alakultak:

• 2019: 1406 igen, 0 nem
• 2017: 1358 igen, 0 nem
• 2015: 1174 igen, 3 nem
• 2013: 1240 igen, 1 nem
• 2011: 1468 igen, 4 nem
• 2009: 1211 igen, 5 nem
• 2007: 1608 igen, 39 nem
• 2005: 1318 igen, 1 nem
• 2003: 499 igen, 5 nem

2010 után már szóba sem került, hogy a miniszterelnök ne legyen pártelnök is. Csak az a szabály maradt meg, hogy alsóbb szinten továbbra is szét kell választani a dolgokat: kormánytag nem lehet alelnök a pártban.

Emiatt kellett most új ember Novák Katalin helyére. Aki biztosan nő lesz, mert Orbán a fiatal, családos nők felé nyitás jegyében 2005-ben lényegében bevezette a női kvótát a Fidesz pártelnöki posztján. Felemeltette az alelnökök számát az addigi kettőről négyre, és kiválasztotta a szinte teljesen ismeretlen borsodi politikust, Pelczné Gáll Ildikót. Jellemző, hogy a kiszemelt Pelczné Gáll Ildikó az újságból tudta meg, hogy alelnököt csinál belőle Orbán, de a kongresszuson simán átment a felülről irányított döntés.

Pelczné 2005-ös megválasztása a kongresszuson úgy is formalitás volt, hogy kisebb meglepetésre Pálinkás József önjelöltként, Orbán támogatását nem élvezve elindult az alelnöki posztért. Nem sikerült meghekkelnie a rendszert, Pelczné Gáll Ildikó 1030 szavazattal szerezte meg a 4. alelnöki széket, a vakmerő Pálinkás mindössze 575 szavazatot kapott.

Pelcznét - bár az eredményei továbbra is rejtve maradtak a szélesebb szilvánosság előtt - ezután még ötször újraválasztották alelnöknek, mindenféle valódi verseny nélkül 12 évig volt a Fidesz egyik alelnöke.

Pálinkás óta nem volt olyan merész fideszes, aki Orbán akaratával szembe menve akárcsak a pártelnöki posztot is megcélozta volna. Az előző kongresszuson Orbán igyekezett is tisztázni a sajátjai felé, hogy nem tűri az egyéni kezdeményezéseket és az ambíciót:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Ehhez képest most Novák megüresedett posztjáért mégis volt valamiféle látszatverseny. Őrület, de a Magyar Nemzetben egy nappal a kongresszus előtt még négy esélyes jelöltet emlegettek a posztra:

„Erre a pozícióra Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi választáson megválasztott országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is eséllyel pályázhat”.

A vasárnapi MTI-ben aztán már azt írták, hogy Gál Kinga európai parlamenti képviselő a legesélyesebb jelölt.

Hogy mennyire lehet komolyan venni a versenyt a Fideszben: az sehol sem jött elő, hogy az egyik posztért „megnyitott” verseny veszélyeztetné Kubatov Gábor, Kósa Lajos vagy akár Németh Szilárd újraválasztását az alelnöki posztra.