Haszán Zoltán

2020 januárban lépett életbe az a szabályozás, miszerint kötelező beíratni az őszi iskolakezdésre azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Korábban a szülő dönthetett úgy, hogy vár még egy évet. Most ezt az Oktatási Hivatalnál kell kezdeményeznie, január 15-i határidővel.

Szél Bernadett szerint egyértelmű kudarc a hatévesek kötelező beiskolázása.

„Egy év alatt közel duplájára (!) nőtt a szülők által kért évismétlések száma és több mint másfélszeresére azon iskolák száma, ahol romlott az elsősök teljesítménye!” - írja az országgyűlési képviselő az általa megszerzett adatokról.

Szél azt a levelet kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumából, amit az iskolaérettségről szóló ombudsmani vizsgálatra írtak válaszul júliusban és augusztusban, a kötelező beiskolázás első évének számairól.

Az ombudsman 40 szülő panasza alapján kezdett vizsgálódni, februárban adott ki jelentést, amiben megállapította egyebek között, hogy a tankötelezettség alóli felmentés részletes szabályait meghatározó jogszabályokat rendkívül későn, csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki, miközben január 15-éig kaptak időt a szülők a kérvények benyújtására. A jogszabály életbeléptetése előtt nem mérték fel azt sem, hogy a szabályok alkalmazásához szükséges feltételek minden érintettnél rendelkezésre állnak-e.

Szél Bernadett emlékeztet rá, hogy az ombudsman a jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, például, hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

A minisztérium három nappal (!) tolta ki a január 15-i benyújtási határidőt. Maruzsa Zoltán államtitkár szerint a bírósági jogorvoslatnak kell időt hagyni, ezért nem lehet január után kérvényezni a halasztást. Aki kicsúszott az időből, annak is több „egyéni megsegítésre” van lehetősége, pl. feladatok átütemezése, egyéni munkarend, vagy a szülő által kért évismétlés.

A szülők jobb tájékoztatására az volt Maruzsa válasza, hogy az Oktatási Hivatal honlapján van minden információ, plusz az óvodák „több alkalommal kaptak levelet az eljárás jogszabályi hátteréről és technikai részleteiről”, a szülők pedig a Hivatal ügyfélszolgálatához fordulhattak. „Hogy mennyire volt sikeres a szülők tájékoztatása, jól mutatja, hogy 3000 szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz” - jegyzi meg Szél.

A pedagógiai szakszolgálatok leterheltségével kapcsolatban sem lát problémát az államtitkár, holott Szél szerint Maruzsa is leírta, hogy a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen dolgozó szakemberek jogszabályban előírt száma 2591, ehhez képest 2406 a betöltött státuszok száma, vagyis 185 fő hiányzik a rendszerből.

Szél Bernadett szerint az új rendszer kudarcát leginkább az elsősök teljesítményén és az évismétlések számán lehet lemérni. Az ombudsman felmérést kért az első év tapasztalatairól. Eszerint

• 11 364-gyel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban, ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8 714 gyermek jutott.
• A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt.
• Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re nőtt.

Az átalakítás első évének végén 1,7-szeresére nőtt a szülők által kért évismétlések száma, 2 147-ről 3 851-re, arányaiban 2,97-ről 4,76 százalékra. Emellett negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.

Szél szerint hiába a romló adatok, azok Maruzsa Zoltánt láthatóan hidegen hagyták, mert az államtitkár csak annyit írt „a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a COVID-19 pandémiás időszakkal, mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolta, emellett a hatéves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információs vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Csakhogy az államtitkár által emlegetett COVID az ellenzéki politikus szerint csak részben magyarázza a romló adatokat: a 2020 tavaszi iskolabezárás után nem változtak érdemben az adatok: az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma. Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok - azonban kilőttek az adatok.

„Persze a COVID ettől még szerepet játszott az adatok romlásában (pl. időszakos távoktatás, karantén stb), de nyilvánvaló, hogy a hirtelen 11 ezerrel több elsőst az iskolarendszerre ráeresztő törvény hatása is benne van. És nem is kicsit. Ehhez képest a közoktatási államtitkárt NEM ÉRDEKLI, miért romlottak az adatok, akkor is úgy jó az átalakítás, ahogy van. Elképesztőnek tartom, hogy hoznak egy rossz törvényt, ami rossz a gyerekeknek, szülőknek, óvodáknak, minden szereplőnek, és már adatok is igazolják, hogy romlik a teljesítmény és komoly iskolai kudarcok is vannak, a kormányt mindez NEM ÉRDEKLI. Mert a gyerekek nem számítanak a Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak. A gyerekek érdeke márpedig az, hogy iskolai kudarcok nélkül kezdjék meg a tankötelezettségüket. Ez pedig nem parancsszóval fog megtörténni, erőszakkal beterelve a gyerekeket az eltérő fejlettségi szinteket kezelni képtelen iskolákba, hanem egy olyan óvodai-iskolai átmenettel, ami valóban képes az egyéni különbségek kezelésére, a személyre szabott fejlesztésre és az iskolára való felkészítésre, sok –sok megfizetett szakemberrel!” - írja Szél.

Oroszország és Fehéroroszország közös hadgyakorlatot tervez 2022 februárjában vagy márciusában - számolt be az MTI Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szentpétervári találkozójáról.

A fehéroroszországi területen tervezett hadgyakorlatra a Nyugat és Moszkva között korábban nem látott feszültségek közepette kerül sor, miközben Oroszország azt követeli, hogy a NATO ígérje meg: nem veszi fel tagjai közé a mindkét országgal szomszédos Ukrajnát. Kijev egy esetleges invázió tervével vádolja Oroszországot, amit Moszkva tagad.

Lukasenka kérte Putyint, hogy ne állítsák le a kétoldalú katonai és hadiipari együttműködést. Sürgette, hogy tartsák meg a hadgyakorlatot, egyebek mellett amiatt, hogy folytathassák a fehérorosz katonák kiképzését a Moszkvától vásárolt új haditechnika kezelésére.

A fehérorosz védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy orosz és fehérorosz vadászgépek közösen járőröztek a "határ mentén". A közlemény nem tért ki arra, pontosan milyen területeket érintett a járőrözés. Az orosz-fehérorosz államszövetségnek közös határa van az Európai Unió több tagállamával - közöttük Lengyelországgal -, valamint Ukrajnával.

Putyin meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország között elfogadott huszonnyolc szövetségi program megvalósítása jobb feltételeket teremt mindkét ország gazdaságának fejlődése számára. Emlékeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány első évében, 2020-ban közel 17 százalékkal csökkent a két ország közötti áruforgalom, 2021-ben viszont már 36 százalékkal nőtt.

Lukasenka megjegyezte, hogy az országa ellen bevezetett szankciók és a járvány ellenére idén nőtt a fehérorosz hazai össztermék, és ebben nagy érdeme van Oroszországnak. A fehérorosz vezető köszönetet mondott az orosz elnöknek a támogatásért.

Oroszország Lukasenka szoros szövetségese. A fehérorosz vezetőt 2020 augusztusában választották meg a hatodik elnök mandátumára erősen vitatott választáson: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékát nyerte el, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. A választást tömeges tiltakozó hullám követte, ezt a rezsim brutálisan nyomta el, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek. Több nyugati ország és az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe a megtorlások miatt.

Országosan ugyan továbbra is javulnak a járványadatok, hétről hétre egyre kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak, de van egy figyelmeztető adat, ami a számos országban villámgyorsan terjedő omikron beindulására utalhat.

Nem az, hogy az operatív törzs szerint az elmúlt hat nap alatt mindössze 7 omikronos esetet igazoltak a Nemzeti Népegészségügyi Központban, mert ez sokkal inkább a felderítés komolytalanságát mutatja. Aligha hihető, hogy a több országban hetek alatt a delta variánst kiszorító omikron nálunk két hét alatt eddig összesen 68 fertőzést okozott. Márpedig hivatalosan ennyi a szám, nálunk elég random vizsgálják a pozitív mintákon, hogy melyik variáns felelős a fertőzésért. (12 364 új fertőzöttet jelentettek az elmúlt hat napban. Ebből mutattak ki 7 omikronos fertőzést). Ahol ezt komolyabban veszik, ott már vagy az omikron a domináns, vagy közel áll ehhez. (Az első omikronos magyar fertőzötteket sem az NNK találta meg, hanem a Neumann Labs nevű magánlabor. Náluk már a vizsgált minták többségében az omikron variáns van.)

Amire érdemes figyelni, azok a budapesti fertőzőttségi adatok. Ma 827 új fertőzöttet jelentettek Budapestről, miközben egy hete még csak 511-et. Hosszú hetek csökkenő trendje tört meg ezzel.

Természetesen érdemes lesz figyelni a következő napokat is, hogy egyszeri kiugrás-e, esetleg a karácsonyi adattorlódás miatt van.

De voltak már jelei, hogy a fővárosban lassul a csökkenés. Míg a megyékben 30-40 százalékkal kevesebb új fertőzöttek jelentettek az elmúlt hét napban, mint egy héttel korábban, Budapesten mindössze 7 százalékos a csökkenés az előző hét és a mostani között.

Ha a hétnapos mozgóátlagot nézzük, akkor meg is fordult a csökkenés trendje Budapesten. Ráadásul úgy, hogy most iskola sincs, sokan vannak szabadságon.

Az már eddig is kisebb csoda volt, hogy az itthon december 13-án kimutatott omikron ellenére továbbra is csökken az új fertőzöttek száma. A deltánál jóval fertőzőbb omikron miatt több országban is rekord napi fertőzöttszámokat jelentenek. Több vizsgálat szerint ugyanakkor egyelőre kevesebben kerülnek kórházba az omikronnal fertőzöttek közül, mint amennyi deltás igényelt kórházi ellátást. (A még korábbi variánsokhoz képest ugyanakkor rosszabbak a mutatók.)

Amitől tartanak a szakemberek, hogy arányaiban hiába kerülnek kevesebben kórházba az omikron miatt, de olyan sok a fertőzött, hogy még így is óriási nyomás alá kerülhet az egészségügy. (via mtahooligans)

Az operatív törzs reggeli jelentése szerint tegnap 115 koronavírus-fertőzött hunyt el. Az egyhetes mozgóátlag továbbra is magas, 120.

Összesen már 39 ezer fölött van a járvány hivatalos áldozatainak a száma.

3 005 új fertőzöttet találtak, vagyis továbbra is csökken az előző héthez képest (3 359) a regisztrált új covidosok száma. Az omikron már Magyarországon is terjed, a hivatalos adatokon ugyanakkor ez nemigen látszódik. A jelentés szerint eddig mindössze 68 omikronos esetet igazoltak.

Európában oltottságban, megbetegedésben és halálozásban jelenleg ez a helyzet:

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma itthon már 4 000 alá csökkent.

Lélegeztetőn 357-en vannak.

Mindössze 2 623-an kaptak tegnap első oltást, 8 460-an harmadikat. Összesen eddig így állunk: 6 257 771 legalább egy, 5 973 555 kettő, 3 161 930 harmadik oltás.

Enyhülhet a Terézvárost irányító ellenzéki koalíció belső, ám teljesen nyíltan megvívott háborúja. Kilépett ugyanis az MSZP-ből a konfliktusok középpontjában álló Bálint György önkormányzati képviselő. Úgy tudjuk, Bálint azután döntött így, hogy a szocialista párt etikai vizsgálatot kezdeményezett ellene.

Bálint több szempontból sem könnyű eset. Új szereplő a politikában. Korábban ő volt a józsefvárosi kínai piac utolsó üzemeltetője, a stílusa inkább olyan, mint ami ehhez a szerephez passzol, nem mondjuk egy képviselő-testületi üléshez, még ha az utóbbival nem is rakjuk magasra a lécet. Elég hamar megtalálták egymást a kerület momentumos polgármesterével, Soproni Tamással. Még egy MSZP-s forrás is úgy fogalmazott, hogy Bálint „politikailag nem szocializált”, „Soproni európai módon kommunikál, a Gyuri kevésbé”, öntörvényű, ugyanakkor a választókerületében hiperaktív figura, ha csak egy cserép leesik, ő megy és intézi.

Bálint rendszeresen nyíltan sértegette Sopronit, akár képviselő-testületi ülésen is. A személyes háborúvá fajuló konfliktusukban ugyanakkor van egy elem, ami messze túlmutat azon, hogy mit gondolnak egymásról, és ami miatt december közepére összefogott a többi ellenzéki párt Terézvárosban Bálint ellen, közösen szólították fel lemondásra az utolsó idei képviselő-testületi ülésen.

Bálint ugyanis decemberig perben állt a saját önkormányzatával szemben, hogy 14 millió forintot megszerezzen egy végrehajtási ügyben a kerület előtt. Több körben is elutasította a bíróság a képviselő próbálkozását, de Bálint amíg lehetett fellebbezett, vagy újabb fórumot keresett. Ennek az utolsó lehetősége is lezárult decemberben, Bálint hoppon maradt.

Kacinfántos történet, a 2004-es terézvárosi ingatlanpanamáig nyúlik vissza. Ekkor az MSZP-s többségű önkormányzat versenyeztetés nélkül, áron alul eladta az Andrássy út 47. szám alatti soklakásos műemlékházat. Büntetőügy lett belőle, összevonva az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota eladásával. Végül Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester felfüggesztett szabadságvesztést kapott, az akkori képviselők pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesültek. Ugyanakkor a vádlottaknak egyetemlegesen összesen 123 millió forintos kártérítést kell fizetniük az önkormányzatnak.

Ennek a behajtása - kamatokkal együtt már 218 millió forintról van szó - egyáltalán nem egyszerű, mert több vádlott időközben vagyontalan lett. Az egyetlen reménnyel egy nagyobb összeg behajtására Hatvani Csaba akkori képviselő, majd alpolgármester - és jelenleg is az MSZP kerületi elnöke - szigetszentmiklósi háza kecsegtet. És itt jön a képbe Bálint György, Hatvani régi üzlettársa és barátja. Egy korábbi 14 milliós kölcsönszerződést alakítottak át Hatvani jogerős elítélése után úgy, hogy azt jelzáloggal terhelték meg a házra. Erre hivatkozva előzte volna be Bálint az önkormányzatot 14 millió forintos követeléssel. Kitartó erőfeszítéseit az igazságszolgáltatás azonban nem értékelte, és a bíróság kimondta, hogy fedezetelvonó a szerződés.

A kerületi politikába is Hatvani ajánlotta be Bálint Györgyöt. Éppen Hatvani helyén indult, miután Soproni Tamás jelezte, hogy nem akarja, hogy a panama-ügyben elítélt Hatvani képviselő-jelölt legyen. 2014-ben Hatvani - már vádlottként - megnyerte a kerületi körzetét, ő volt a kerületben az egyetlen győztes ellenzéki. A bíróság a jogerős ítéletben a közügyektől nem tiltotta el, így akár indulhatott volna 2019-ben is. Ennek tett keresztbe Soproni. Hatvani ugyanakkor az MSZP helyi elnöke maradt.

A képviselőtesületben a Hatvani helyére lépő Bálint és Soproni között akkor mérgesedett el a viszony, amikor kiderült, hogy a friss MSZP-s politikus beelőzné a végrehajtásban a kerületet. Emiatt Soproni kezdeményezésére a képviselő-testület (fideszes szavazatokkal is) májusban visszahívta Bálint Györgyöt a kerület tulajdonosi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából.

Bálint akkor ezt úgy kommentálta a Facebookon, hogy „azzal, hogy polgármester úr a Momentummal és a Fidesszel közösen megszavazta a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnöki, és az önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának elnöki pozícióm visszavonását, egyértelművé vált, hogy a döntésük motivációja a transzparens és felelősségteljes vagyonkezelés megszüntetése volt. A tisztségeim visszavonásával olyan döntést hozott meg a polgármester úr és a Momentum, amely ellentmond az ellenzéki összefogás alappilléreinek, és amely hosszútávon megpecsételheti a terézvárosi ellenzéki összefogás dinamikáját”.

Ezután a helyi MSZP (amit Hatvani vezet) nyílt háborúskodást indított, a kerületi szocialista pártszervezet mémekben fideszesezte a momentumos polgármestert, Bálint pedig számos alkalommal durván személyeskedő kirohanást intézett Soproni ellen. Egészen odáig jutott a konfliktus, hogy az MSZP nem is szavazta meg a költségvetést, az a DK, Jobbik, LMP, Momentum, Párbeszéd szavazataival ment át. Amire Soproni úgy reagált, hogy nem tekinti már a helyi koalíció részének a helyi MSZP-t.

Egy példa, ahogy a terézvárosi MSZP beszámolt a novemberi képviselő-testületi ülésről: „Soproni Tamás abuzív viselkedése valóban indulatokat kelt időnként a képviselőkben – Soproni úgy látszik, hogy elirigyelte a diktatórikus ülésvezetést Kövér László házelnöktől, így már ő is belefojtja a szót a képviselőkbe, akik nem értenek vele egyet. De ha a polgármester nem hajlandó egyeztetni az előterjesztésekről, akkor a vita nyilván a testületi ülésen zajlik le.”

Soproni sem igazán finomkodott, ha Bálintról volt szó. Az MSZP képviselő elbukott bírósági ügye után ezt írta a polgármester: „Szomorú vagyok, hogy egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi. Hogy az önkormányzattal szembeni gazdasági bűncselekményért elítélt helyi elnökkel kötött fedezetelvonó szerződés felhasználásával kísérelte meg megrövidíteni az önkormányzatot. Hogy mindezekkel, morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét”.

És Bálint sem fogta vissza magát, szerinte ő több ügyet is feltárt, ezeket megismertette a polgármesterrel, aki viszont „mint a régi olasz maffiafilmekben, megpróbált félreállítani, amihez szövetségeseket is talált a helyi fideszesek személyében”.

Az MSZP vezetésében egy ideig próbálták nyugtatni a kedélyeket, felelősnek tartották Sopronit is amiatt, mert polgármesterként nem tudta kezelni a helyzetet, inkább olajat öntött a tűzre és személyessé is tette a konfliktust.

És igyekeztek visszafogottságot kérni Bálint Györgytől is, annak érdekében, hogy a személyeskedő, nyílt ellenzéki belső háború ne rontsa az országgyűlési választásokon induló összellenzéki jelölt, Oláh Lajos esélyeit.

Egy novemberi eleji poszt arról, hogy Bálint és Hatvani Tóth Bertalan MSZP-elnöknél járt.

Bálint azonban nem fogta vissza magát, ezután indult etikai eljárás ellene. Ennek magyarázata forrásuk szerint, hogy Bálint „az MSZP-nek elfogadható politikai kulturától rendkívül idegen stílusban” kommunikált, „a végrehajtás miatti per már csak hab volt a tortán”.

Az etikai eljárás eredményét nem várta meg Bálint, hanem - MSZP-s forrásunk szerint bölcsen - kilépett a szocialista pártból.

Ugyanakkor ha nem is MSZP-s, de független képviselő maradhat. Igaz, erről a tisztségről is lemondásra szólították fel az ellenzéki pártok - akkor még az MSZP nélkül - december közepén arra hivatkozva, hogy 14 millió forinttal meg akarta rövidíteni az önkormányzatot.

Úgy tudjuk, hogy Hatvani Csabát is kapott figyelmeztetést, hogy ne szítsa tovább a kedélyeket a Terézvárosban, és legyen tekintettel a közelgő országgyűlési választásokra, de ő az MSZP tagja maradhatott.

Meglepően magas az áldozatok száma az operatív törzs keddi jelentésében. 151 halálesetről számoltak be, mi hosszú idő után először magasabb az egy héttel korábbi adatnál (132). Ez ugyanakkor a karácsonyi hosszú hétvége miatti lassabb adatfeldolgozás miatt is lehet így, a hétvégén elhunytak közül többen nem hétfőn, hanem ma kerülhettek be a statisztikába. Volt már ilyenre példa, holnap kiderül.

1 370 újabb fertőzöttet találtak csak, ami az omikron terjedését más országokban látva kisebb csoda. Érdemes megjegyezni azt is, hogy döbbenetes kevés (4 556) tesztet végeztek valamelyik hétvégi napon, aminek az eredményeiről most számoltak be.

Az összes teszten belül meg is ugrott a pozitívak aránya, majdnem minden harmadik vizsgálat kimutatta a koronavírust. (Hogy ebből mennyi az omikron, azt nem tudjuk.)

A kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma tovább csökkent (4 019).

400-nál már kevesebben (374) vannak lélegeztetőn.

Nem az oltás volt a karácsonyi ünnepek kedvelt elfoglaltsága. Az operatív törzs hétfőn nem közölte, hogy hányan kaptak oltást a hétvégén, így múlt csütörtök után csak ma adtak közre adatokat az oltottak számáról. Eszerint 5 nap alatt összesen 6 880-an kaptak első oltást.

És szintén 5 nap alatt 17 470-en harmadikat.

Összesítettek adatok: 6 252 653-an kaptak eddig első oltást, 5 968 354-en másodikat, 3 153 470-en pedig harmadikat.

„Akkora baj van a gazdaságban, hogy a kormány mégsem épít meg egy stadiont” - gondoltuk mi arról a hírről, hogy a december 24-én megjelent Magyar Közlönyben a kormány visszavonta a pécsi focicsapat, a PMFC új stadionjának előkészítéséről és megvalósításáról szóló korábbi határozatát.

De Orbán Viktor kedvenc napilapja, az időnként ropogósra vasalt Nemzeti Sport szerint nem is erről van szó. Azt írják: „Azért nem valósult meg a projekt, mert a pécsiek többsége az építkezések ellen volt. És mivel a város nagyobbik része nem akarta, a kormány sem erőltette a megvalósítást.”

Pécsi ellenzéki többségű városvezetése egyébként támogatta a stadionépítést, hiszen azt lényegében ingyen kapta volna.

Hargitai János baranyai fideszes parlamenti képviselő, aki 2020 közepén büszkélkedett azzal, hogy személyesen és sikeresen lobbizott Orbánnál a stadionért (tavaly októberben meg is jelent a kormánydöntés a stadionépítéséről), még tavasszal azt mondta a Népszavának, hogy „a 22 milliárd forintos beruházás teljes egészében a kabinet finanszírozná, a lebonyolítást a magasépítési beruházások előkészítését végző, a közbeszerzési, tervellenőri, műszaki ellenőri feladatok ellátó kormányzati Beruházási Ügynökség intézné. A város feladata lenne a stadion területének megvétele, ám még erre is ad a kormány 500 milliós támogatást. A kész stadion működtetését a központi költségvetés állná”.

Az igaz, hogy a nem fideszes Mellár Tamás országgyűlési képviselő indított még tavasszal egy online petíciót. Ezen pár ezren vett részt, 80 százalék nemet mondott a stadionra, mert szerintük vannak fontosabb fejlesztési célok. (Egy évvel korábban a megyei napilap szavazásán is 60 százalékos többségben voltak a stadionépítés elutasítói. Ekkor még harmadosztályú volt a pécsi csapat.)

Mellár felmérésére tavasszal a fideszes Hargitai valóban azt mondta, hogy „Pécsnek nincs korszerű stadionja, uszodája, élményfürdője. Azért tárgyaltam többször is a miniszterelnökkel, hogy legyenek a mai kornak megfelelő sportlétesítményeink. Most végre előre léphetnénk. De ha a város nem akarja, akkor a kormány nem fogja erőltetni”.

De Mellár felmérése csöppet sem ingatta meg a kormányt, hiszen júniusban - a korábbi döntését megerősítve - a kormány a Magyar Közlönyben megjelent határozatban erősítette meg, hogy támogatják az új pécsi stadion megvalósítását. A projektnek lettek felelős miniszterei, elkezdték előkészíteni, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás legyen, megkezdték a források biztosítását. Aztán december 24-én a „költségvetési átszerzés” keretében lefújták az egészet.

Biztatónak nevezte a brit egészségügyi biztonsági ügynökség annak az elemzésnek az előzetes megállapításait, amiben azt vizsgálták, hogy milyen arányban kerülnek kórházba és intenzív osztályra az omikron variánssal megfertőződöttek. Dél-afrikai, dán, skót és angol adatokat vettek alapul.

Eszerint az omikronnal megfertőződöttek 50-70 százalékkal kisebb valószínűséggel szorulnak kórházi ellátásra, mint azok, akik a korábbi variánsokat kapták el.

Intenzíves kezeléseknél ez az arány 31-45 százalék.

Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy ha sokkal többen kapják el a fertőzőbb omikront, akkor a kedvezők arányok ellenére is nagy nyomás alá kerülhet az egészségügy. (A briteknél rekordon van az új fertőzöttek száma, és nő a kórházban kezelt covidosok száma is.) Ráadásul most még főként fiatalok kerültek kórházba, a járvány nem érte el az idős korosztályt.

Megnézték azt is, hogy milyen védettséget adnak a vakcinák az omikron ellen. A két oltás „korlátozott védelmet” nyújt a megfertőződés ellen, de az emlékeztető oltás jelentősen javít ezen. 10 hét után ez a megerősített védelem 15-25 százalékkal csökken, de még mindig magasabb, mintha csak két oltás lenne. A súlyos betegségtől és a haláltól pedig továbbra is nagyon nagy eséllyel véd. (BBC)

Több országban az egekbe lőtt ki a regisztrált új fertőzöttek száma a koronavírus új, a korábbinál sokkal fertőzőbb variánsa miatt. Az omikron Magyarországon is megjelent már, december 13-án egy itthon megfertőződött házaspár pozitív tesztjében fedezte fel a Neumann Labs magánlabor, ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ is megerősítette. Napi rendszerességgel nem, csak időről időről számol be az NNK arról, hogy azóta hány mintában találták meg az új variánst. Hétfőn 15-öt írtak, ma azt közölték, hogy további 46 omikronos esetet azonosítottak az NNK laborjában. Ezzel már 61 főre nőtt a hivatalosan is igazoltan omikron variánssal fertőzött személyek száma.

Nálunk - szemben Dániával - nem szűrik ilyen szempontból az összes pozitív mintát. Így nem is lehet pontos adat arról, hogy valójában az új fertőzöttek hány százaléka lehet omikronos. Hogy itthon is terjedhet, arra utalt a Neumann Labs ügyvezetője, Nyíri Miklós szerdai tájékoztatása, hogy náluk az új pozitív minták már negyedében az omikront mutatták ki.

Ahol ez jobban nyomon követik, ott már vagy az omikron dominál, vagy rövid időn belül kiszorítja a deltát. Vannak arra utaló adatok, hogy kevésbé okoz komoly tünteteket, mint az előző variánsok, de ahhoz kell még idő, hogy ez biztosan kijelenthető legyen. Hogy időt nyerjenek, több országban is inkább szigorítottak, megpróbálva ezzel is lassítani az új variáns terjedését, a magyar kormány viszont a jelek szerint abban bízik, hogy ha sokkal jobban terjed is az omikron, a több fertőzött mégsem terheli majd túl az egészségügyet, mint tavasszal.

A hivatalos magyar járványadatokon egyelőre egyáltalán nem látszik az omikron terjedése, továbbra is csökken az új fertőzöttek száma.

Nehezen magyarázható, hogy miért nem árulják el hivatalosan Magyarországon, hogy a kórházban kezelt vagy lélegeztetőn lévő koronavírus-fertőzöttek hány százaléka oltott, illetve nem oltott.

Ennek egy újabb fejezetéről írtunk már ma. Merkely Béla, a SOTE rektora pedig még október végén közölte azt, hogy „a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai alapján a lélegeztetőgépen szinte kizárólag oltatlan döntően a 65 év alatti fiatalok találhatók.” Erre hivatkozva kért adatokat tőle Szél Bernadett országgyűlési képviselő, de Merkey visszautasította az adatigénylést azzal, hogy „a közérdekű adatok a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz tartoznak”, ők az adatgazdák.

Szél ezután az NNK-hoz fordult, azt kérve, hogy küldjék el neki, hogy „a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, valamint a koronavírus-megbetegedéssel összefüggésben elhunytak hány százaléka oltott, illetve oltatlan”. Müller Cecília országos tiszti főorvos azzal pattintotta le a képviselőt, hogy az Alkotmánybíróság szerint „az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, igényét nem áll módomban teljesíteni.”

Müller válasza azért is végképp érthetetlen, mert Orbán Viktor kedden a sajtótájékoztatóján ezt mondta a 168 Óra kérdésére arról, hogy a kormány gyűjt rendszeresen adatokat a kórházban fekvő oltottak és oltatlanok arányáról?

„Nem a kormány, hanem az előbb mondtam, hogy van egy külön hatóságunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, és ő minden adatot gyűjt és elemez. És időnként, amit én egy jó módszernek tartok, nagy összefoglaló tanulmányokat is szoktak közölni mindenfajta függelékekkel, diagramokkal. Szerintem azokat érdemes olvasni.”

Orbán közlése után még kedden írtunk az NNK-nak, mert ilyen tanulmányokat mi nem láttunk, és adatokat is hiába próbáltunk szerezni. Ezeket a kérdéseket tettük fel:

• Arról kérnék tájékoztatást, hogy jelenleg a kórházban lévők koronavírus-fertőzöttek hány százaléka oltott, illetve oltatlan?
• Az kórházban lévő oltott koronavírus-fertőzöttek mikor kapták meg a második oltásukat?
• Van-e kórházban három adaggal oltott koronavírusos beteg?
• Az intenzív osztályokon hány százalék az oltottak/oltatlanok aránya?
• A lélegeztetőgépen lévők között hány százalék az oltottak/oltatlanok aránya?
• Orbán Viktor megemlítette azt is, hogy az NNK rendszeresen készít színes grafikonokat függelékkel a járványadatokról. El tudnánk küldeni ebből az utolsót?

Azóta sem kaptunk semmilyen választ.

A Magyar Orvosi Kamara saját gyűjtésből közölt egy nem reprezentatív felmérést december elején, abból az derült ki, hogy az intenzíven lévő koronavírus-fertőzöttek 70 százaléka oltatlan, sok köztük a fiatal.

A járvány valamennyi fontos mutatója javul, ez ugyanakkor még mindig nagyon sok napi áldozatot jelent: ma reggel újabb 140 koronavírusos beteg haláláról számolt be az operatív törzs. Összesen már 38 307 áldozata van hivatalosan a járványnak Magyarországon.

A megtalált új fertőzöttek számában továbbra sincs nyoma az omikron beindulásánának: 3 586 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak tegnap (egy hete 5 298-at).

A kórházban ápolt Covid-fertőzöttek száma 5 000 alá csökkent (4 827). Másfél hónapja volt hasonló adat, de akkor még növekvő trendnél.

Lélegeztetőgépen 454-en vannak.

Európában - ahol már több országban tombol az omikron - ez a helyzet:

Az itthoni oltási program az ünnepek előtt belassulni látszik. Az első oltások száma valamennyire emelkedett a héten (az 5-11 évesek oltásának köszönhetően).

A harmadik oltásoknál viszont látványos a visszaesés az előző héthez képest.

Legalább egy oltást eddig 6 245 773-an kaptak, kettőt 5 957 571-en, hármat 3 136 000-an.

Akárcsak több nyugat-európai országban, nálunk is korábban elképzelhetetlen sebességgel futhat fel az omikron variáns - nyilatkozta lapunknak Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetője.

Ez a labor találta meg hivatalosan az első omikronos fertőzést hazai mintában, amit aztán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ellenőrzése is megerősített. Nem is volt olyan régen, december 13-án, egy házaspár tesztjén derült ki, hogy mindkettőjüket az omikron fertőzte meg. Nem jártak külföldön, tehát már ők is itthon kapták el valakitől.

Az azóta eltelt másfél hét alatt pedig még jobban elterjedhetett a mutáció. Nyíri tájékoztatása szerint ők újravizsgálják a náluk mért pozitív mintákat, hogy azt már az omikron okozta-e. 93 mintából 20 volt egészen biztosan omikronos, és volt még pár, ami a határon mozgott, de szinte biztosan az volt.

Ez azt jelenti, hogy náluk legalábbis már minden 4. kimutatott új fertőzést az omikron okozza.

Országosan egészen biztosan alulmérik az új mutáció jelenlétét. Tegnap közölték a kormányzati koronavírus oldalon, hogy eddig 15 omikronos esetet azonosítottak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laborjában és további omikrongyanús mintákat is vizsgálnak. (Ez önmagában kevesebb, mint amit csak a Neumann mutatott ki.)

Azt írták a kormányzati oldalon ehhez hivatalosan, hogy „az omikron vírusvariáns már több európai országban erősen terjed, és ragályosabb az eddigi variánsoknál, ugyanakkor a fertőzés súlyosságának megítéléséről eltérő információk terjednek, mert még nincs kellő számú klinikai tapasztalat”. Végül az oltás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Dániában minden egyes tesztet megvizsgálnak abból a szempontból is, hogy az omikron okozta-e. Ott már kimutatták, hogy megelőzte a deltát, ilyen hírek érkeztek az Egyesült Államokból is, és több országban már nagyjából fele-fele lehet a delta és az omikron előfordulása. Alig pár hét alatt változott az arány.

Hogy a magyar kormány hogyan készül fel az omikronra, és milyen kockázatokkal jár ez a terv, arról itt írtunk.

Van az úgy, hogy valaki mond egy nagyon nagyot, a megvalósulását kitolja a távoli jövőbe, a tervre elköltenek több tízmilliárd közforintot, aztán mindenki elfelejti, hogy volt egy cél és annak dátuma is, és csak öntik tovább a közpénzt a szépen kialakított, feltűnően rossz hatékonyságú rendszerbe.

Orbán Viktor 2007-ben Felcsúton avatta fel az utánpótlásnevelő-központot, ami akkor vette fel hivatalosan Puskás Ferenc nevét. (Puskás fél évvel korábban hunyt el.) Ott pedig ígért egy nagyot, jóslata szerint feltámad a magyar futball, 7-8 éven belül elárasztják a magyar fociakadémiákon kinevelt játékosok a világ legjobb bajnokságait. 14 év telt el azóta.

Nehogy ötven, de 5 magyar fociakadémián kinevelt játékos sincs európai topbajnokságban. Gulácsi Péter és Sallai Roland ilyen, Szoboszlai Dominik már nem igazán, ő az apja által alapított fehérvári Főnix Gold FC utánpótlásműhelyben nevelkedett, egy idényt játszott csak az MTK-ban, majd 16 évesen Salzburgba szerződött.

„Lassabban haladunk” - mondta Orbán.

Az mindenesetre biztató, hogy Orbán szerint nem az eddiginél is több pénz kell, vagy hát valami ilyesmi: „a fejlődésnek nem pénzügyi, hanem minőségi korlátai vannak”. Eszerint vagy a szakértelem vagy a tehetség hiányozhat, vagy mindkettő.

A csütörtöki kormányinfón Orbánt kérdeztük a járványról és a várható omikron hullámról is, arról ebben a cikkben írtunk.

• Az omikronról biztosan állítható, hogy messze gyorsabban terjed a delta variánsnál.
• Olyan országokban is napi fertőzöttségi rekordok dőlnek meg, ahol magas az átoltottság.
• Korai lenne azt kijelenteni, hogy bár gyorsabban terjed, nem okoz olyan súlyos tüneteket az omikron, mint a delta.
• Amíg ez eldől, több országban is inkább szigorítanak, hogy valahogy lassítsák a terjedést, és időt nyerjenek az oltások felpörgetésére.
• De a magyar kormány inkább annak örül, hogy a delta vírus által okozott 4. hullám lecsengőben van, és nem készül az omikronra.
• Két olyan szakember is figyelmeztet az omikron jelentette veszélyre, akikre a kormány korábban hallgatott.

A csütörtöki kormányinfón megkérdeztük Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy milyen tapasztalatokat vontak le a negyedik hullámból, ami Gulyás Gergely miniszter korábbi nyilatkozata szerint itthon felülmúlta a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyvet, és mivel készülnek az omikron ellen, ami a járvány következő hullámát indíthatja be szerte a világban.

Orbán a negyedik hullámról azt mondta, hogy intézkedések voltak, de „mi egy oltásalapú védekezés intézkedéseit hozzuk meg, folyamatosan intézkedünk, de az intézkedésünk mind az oltásokra összpontosít, arra hogy oltsák be magukat az emberek, és tegyük elérhetővé az oltásokat”. Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e, hogy ez önmagában kevés, azt válaszolta: „Meglátjuk.”

Felidéztünk neki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már augusztus végén javasolta a maszkhasználat viselését zsúfolt, zárt helyeken, és az oltások regisztrációjának jelentős egyszerűsítését is, amiket a kormány végül bevezetett, de csak több hónapos késéssel. Nem javíthatta volna az adatokat, ha ezeket hamarabb meglépik? Orbán szerint jó ütemben hozták az intézkedéseket, mindent megtettek, ami emberileg lehetséges. Hogy mégis hogyan jött el a legpesszimistábbnál is pesszimistább helyzet, arra azt mondta, hogy minden halott, minden beteg, ha csak egy is van, rossz. „De ha a harmadik hullámmal vetem össze a negyedik hullámot, ez már azért viselhetőbb. Nehéz, de viselhetőbb.”

És itt értünk el ahhoz a ponthoz, hogy

1. Kovács Zoltán idejét érezte, hogy közbevágjon,
2. kiderült, hogy milyen tanulságokat szűrt le a kormány az eddigi legpusztítóbb harmadik hullámból: semmilyet.

A tavaszi harmadik hullám ugyanis azért járt a magyar egészségügy brutális túlterhelésével, mert az eredeti, vuhani vírus által okozott második hullámnak még vége sem volt, betört a brit variáns, és nagyon rövid idő alatt megnövelte először a fertőzöttek számát, majd a kórházban kezelt koronavírusos betegekét, végül az áldozatokét. Ehhez az is kellett, hogy a kormány több hetes csúszással hozott intézkedéseket, és még a nyitást tervezte, amikor már emelkedtek a számok.

Több országban éppen az látszik most is, hogy az omikron rekordidő alatt az egekbe emeli az új fertőzöttek számát. És ha ez Európa egyre több országában így alakul, mi sem ússzuk majd meg. Amit Orbán is pontosan lát, hiszen ezt is mondta:

„ami meg fog történni Európában a hullámok tekintetében, az meg fog történni itt is”, a kérdés csak az, hogy van-e elég kórház, van-e elég lélegeztetőkészülék, van-e elég ember.

A kormányfő a jelek szerint az oltások mellett abban bízik, hogy a magyar egészségügy kapacitásai nagyobbak, mint Európa tehetősebb országaiban, és bírni fogja a nyomást. Legalábbis ezt mondta válaszként arra, hogy hogyan készülünk az omikron ellen. Csakhogy itt nem a vaságyak és az eszközök jelentik a kapacitás határát, hanem a szakszemélyzet. Abban pedig nem állunk jól, és tavasszal egészen biztosan rontotta az intenzíves ellátásba kerülők túlélési esélyeit, hogy kevés szakorvos és szakápoló tudtak ellátni őket.

Az igaz, hogy a járványadatok most kedvezően alakulnak hetek óta, de látni azt is, hogy más országokban mit művel az omikron nagyon rövid idő alatt.

Eközben máshol

Spanyolországban napi rekordot döntött az új fertőzöttek száma, az új esetek majdnem fele már az omikron variánshoz köthető. Úgy terjed az új mutáció ennyire szélsebesen, hogy a 12 évesnél idősebb spanyolok mintegy 90 százaléka már két adag vakcinát kapott. A magas oltottság miatt nem is igazán voltak eddig korlátozások.

Németországban bezárják az éjszakai szórakozóhelyeket karácsony után. Az oltottaknál maximum 10 fős családi és magánrendezvényeket engedélyeznek, az oltatlanoknál még alacsonyabb ez a szám: legfeljebb két emberrel találkozhatnak, akikkel nem élnek egy háztartásban. Azzal számolnak, hogy heteken belül ott is az omikron lesz a domináns. Ott járványszakértő is van az új kormányban, aki azt mondta, hogy az oltásnak fontos, de nem kizárólagos szerepe lesz a járvány legyőzésében, és meg fogják erősíteni az egészségügyi ellátórendszert is.

A dánok végzik a világon talán a legpontosabb vizsgálatot arról, hogy a pozitív minták között hány százalékban található meg az omikron. Az eredmények alapján pár hét alatt tolta háttérbe a deltát az új, agresszívabb mutáció.

Portugáliában a világon az egyik legmagasabb a beoltottak aránya. Mégis tartanak az omikrontól, és már korlátozzák az éjszakai életet.

Izraelben minden erővel késleltetni próbálják az omikron terjedését. Addig is többen mehetnek oltásért, és van idő jobban megismerni az új vírusvariánst.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is (ECDC) is arra figyelmeztet, hogy az omikron lehet domináns január elejére Európában. Az ECDC szerint még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban enyhébb tüneteket okoz az omikron. Másrészt olyan elképesztő tempóban terjed, hogy hirtelen nagyon sokan lesznek betegek. És ha ez a nagyszámú új fertőzött valóban kisebb arányban kerülne is kórházba, még mindig olyan sokan lesznek, ami túlterhelheti az egészségügyet. Márpedig ez a halálozást is növeli, nagyobb arányban, mint amivel a deltánál számoltak. Az omikron terjedésének megfékezése érdekében az ECDC szerint kerülni kellene a tömegrendezvényeket és a nagy létszámú zártkörű összejöveteleket is, fontos a maszkhasználat, csökkenteni kellene a találkozásokat, ösztönözni kellene a távmunkát, növelni kell a tesztelést, és fontos a kontaktkutatás, valamint a fertőzöttek elkülönítése is.

Nagy Britanniában is sürgetik szakértők a kormányt, hogy lépjen, de Boris Johnson még kivár a szigorítással, mert megvárná, hogy az omikron tényleg kevésbé súlyos tünetetek okoz-e, mint a delta.

Magyar szakértők figyelmeztetése

„Egy futballmeccsre is érdemes alaposan felkészülni, és nem csak abban bízni, hogy hátha gyenge lesz az ellenfél” - nyilatkozta a Portfoliónak Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője. A matematikus szerint ha kisebb arányban is igényelne kórházi kezelést az omikron, de egy éles járványcsúcs miatt egyszerre sokkal több fertőzött van, akkor az még mindig komoly problémát okozhat az egészségügyi ellátórendszernek.

„A pontos arányokon sok múlik, de ezeket még nem ismerjük" - szögezte le a matematikus. Ezzel egyetért a cikkben szintén megszólaló Oroszi Beatrix epidemiológus is, aki szerint „a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén".

Röst szerint csapdahelyzet, hogy 4-5 hétbe is telhet, míg kiderül, milyen arányban okoz súlyos betegséget az omikron a valamilyen előzetes immunitással rendelkezők és a teljesen fogékonyak között. Addigra viszont akár már benne lehetünk az omikron hullám közepében.

Oroszi Beatrix szerint is kevés még az információ annak eldöntésére, hogy az omikron variáns okozta megbetegedések enyhébbek-e a korábbi variánsokétól. Az első hírek Dél-Afrikából ugyan valóban arról szóltak, hogy az omikron okozta betegség kevésbé súlyos lefolyású, de még korai szakaszban vagyunk, több hét is eltelhet, amíg az omikron okozta járvány eléri a magas kockázatú, idősebb korcsoportokat. Ehhez még hozzájön az is, hogy a súlyos lefolyás egyik tünete, a nehézlégzés leggyakrabban a SARS-CoV-2 fertőzés utáni 10. nap körül alakul ki, a kórházi felvételre pedig leggyakrabban a 12. nap körül kerül sor. Oroszi szerint „számolni kell tehát időeltolódással a regisztrált esetszám növekedése és a kórházi ellátást igénylő súlyos lefolyású esetek számának emelkedése között”.

Oroszi arra számít, hogy az idei év elejéhez hasonlóan nem ér véget a mostani hullám, és újra erőre kap a járvány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy két oltás már nem biztos, hogy elég az omikron variáns fertőzés kivédésére, a minél magasabb védettség eléréséhez három oltás kell.

Magyarországon jelenleg 5,95 millióan kaptak legalább két oltást. 5,5 millióan négy hónappal régebben. Ezt a számot nem közelíti meg a harmadik oltások száma, de azért 3,2 millióan már megerősítették a szervezetük védelmét egy újabb adaggal. Ők azok, akik jó eséllyel tényleg védettek az omikron ellen. Oroszi szerint a többieknél sokan lesznek azok, akik oltás ellenére is megbetegednek, vagy újrafertőződnek, és náluk enyhébb lefolyásra számítunk. Az oltatlanoknál ettől még ugyanolyan súlyos lehet.

Ahhoz, hogy most mi a helyzet, szükség lenne a minták nagyobb vizsgálatára (az omikront egy magánlabor mutatta ki először Magyarországon). A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 15 esetben mutatták ki a minták közül az omikront, ennél egészen biztosan sokkal nagyobb már most az arány.

Röst Gergely szerint az enyhe korlátozó intézkedések nyilván kedveznek az omikron terjedésének, de van pár olyan tényező is ami nekünk kedvez.

1. Még csak most vagyunk túl egy nagy delta hullám csúcsán, emiatt sok a frissen átesett immunis.
2. A téli iskolai szünet is jókor jön.
3. A harmadik dózisokban is viszonylag jól állunk, és nagy számban ezek is frissek az oltási hetek miatt. Ez azért is fontos, mert az most már kezd egyértelművé válni, hogy a három dózis sokkal jobb védelmet ad az omikron ellen, mint a kettő.

A Portfolio felhívja a figyelmet arra, hogy Röst Gergelynek és kollégáinak most jelent meg tanulmánya a medRxiv tudományos portálon (egyelőre preprint, vagyis szakmai bírálaton még át nem esett tanulmány) az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeiről. Modellezték a népesség védettségi szintjének, a vírus lehetséges áttörésének és az új variáns immunitáskerülő képességének hatását is. A lényeg: akármilyen kombinációval számolnak, az a védekezés, ami a delta kordában tartására még éppen elég volt, az omikron ellen már kevés lesz.

Bezáratják az éjszakai klubokat és bárokat Portugáliában, a szállodák vendégeitől negatív tesztet kérnek szilveszterkor pedig legfeljebb 10 fős bulikat lehet tartani - jelentette be Antonio Costa kormányfő. A miniszterelnök otthoni munkára szólította fel az embereket január 9-éig.

Portugáliában annak ellenére kezdtek szigorítani, hogy a teljes lakosság 88 százaléka be van oltva.

Csakhogy emelkedni kezdett az új regisztrált fertőzöttek száma, a pozitív minták majdnem felében már omikron variánst találták. Egymillió főre vetítve az új fertőzöttek hétnapos átlaga most ott áll, ahol a magyar adat. Csakhogy náluk - az oltások ellenére - már a jóval fertőzőbb omikron hajtja felfelé a számokat. Az új mutáció nálunk is megjelent már, de még nem dominál.

Szigorítanak több országban is, ma Dániában és Németországban jelentették be az omikron miatti új szabályokat, Nagy-Britannia még kivár. (BBC)

Három omikronos hír Európából.

Németország: Szilveszterkor tilos lesz a gyülekezés

Újabb járványügyi korlátozásokat vezetnek be Németországban az új típusú koronavírus omikron nevű változata miatt.

A legfőbb új szabály, hogy családi eseményeken és egyéb magánrendezvényeken legfeljebb tízen vehetnek részt, de kizárólag akkor, ha beolttatták magukat vagy átestek a fertőzésen. Az oltatlanokra továbbra is az a szabály vonatkozik, hogy csak a háztartásuk tagjaival és még egy háztartásból legfeljebb két emberrel találkozhatnak.

Az új korlátozások legkésőbb december 28-án mindenütt életbe lépnek. A tartományi kormányok saját hatáskörben korábban is szigoríthatnak.

Az omikron miatt egyelőre tömegrendezvényeket sem szabad rendezni, zártkapusak lesznek a Bundesliga meccsei is. Szilveszterkor tilos lesz a gyülekezés, és nem szabad tűzijátékokat árusítani. Az éjszakai szórakozóhelyeket további intézkedésig bezárják - ismertette Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.

Hangsúlyozta, hogy mindenki belefáradt már a 21 hónapja tartó járványba, most mégis ismét össze kell fogni és védekezni kell, mert "fenyeget az ötödik hullám", a fertőződések száma a következő hetekben igen erőteljesen emelkedhet majd. (MTI)

Németországban még nem robbant be az omikron, ahogy egyelőre Magyarországon sem. De elővigyázatosságból ők lépnek. A magyar kormány szerint ez egyelőre szükségtelen.

Dániában már az omikron a domináns

Dániában már a legújabb koronavírus-változat, az omikron okozza a legtöbb új fertőzést - jelentette be Magnus Heunicke egészségügyi miniszter kedden a helyi járványügyi hatóságok állásfoglalására hivatkozva.

Dániában szeptember 10-én oldották fel az összes korlátozást (a magyarnál magasabbm 77 százalékos a két oltást kapottak száma), majd november elején bevezették a védettségi igazolványt, a múlt héten viszont a a terjedő ismét bevezették a korlátozások első sorozatát. Az országban kevesebb mint egy hónappal ezelőtt jelent meg az új mutáns.

Azóta ez a helyzet:

Keddi bejelentés szerint 24 óra alatt 13 558 fertőzöttet regisztráltak az 5,8 millió lakosú országban, egy nap alatt ilyen sok még soha nem volt. Közülük 500-an már másodszor kapták el a fertőzést. Dániában hihetetlenül felpörgették a tesztelést, és mindegyik vizsgát megvizsgálták, hogy az omikron okozta-e már a fertőzést.

Az országban az omikron terjedése miatt már korábban fokozták a korlátozásokat (bezárták a színházakat, a mozikat, a koncerttermeket, így járnak a vidámparkok, a kongresszusi termek és a múzeumok is) és igyekeztek felgyorsítani az oltási kampányt. (MTI)

Jonhson még kivár a briteknél

A brit kormány nem léptet érvénybe újabb korlátozásokat Angliában a karácsonyi időszakra, de azt továbbra sem lehet kizárni, hogy a későbbiekben szükség lehet ilyen intézkedésekre az omikron koronavírus-variáns megfékezése végett - mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Street által kedd este közzétett videóüzenetében kijelentette: több dolog még mindig bizonytalan, köztük az, hogy az omikron vírusváltozat milyen súlyosságú megbetegedéseket okozhat. Bizonytalan, hogy a fertőzöttek milyen arányban szorulnak kórházi kezelésre, és az is, hogy milyen hatást gyakorol majd az oltási kampány, beleértve a harmadik, hatáserősítő oltási dózisok beadása - mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette ugyanakkor: mindez azt is jelenti, hogy a kormány megítélése szerint nincs elégséges bizonyíték a szigorúbb intézkedések karácsony előtti bevezetésének alátámasztására.

Hozzátette: a kormány nagyon szoros figyelemmel követi az omikron terjedését, és szükség esetén kész cselekedni, ha a helyzet romlana. (MTI)

Január 3-tól fizetés nélküli szabadságon lesznek azok a pedagógusok, akik december 30-ig nem oltatták be magukat - írja közleményében az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Megjegyzik, hogy ez a szabályozás azokra a létesítményekre vonatkozik, ahol kötelezően elrendelték az oltást. Az állami közoktatásra biztosan, az óvodáknál már vegyes a kép, a többség ugyanis önkormányzati fenntartású, és a létszámhiány miatt nem mindenhol ragaszkodnak a pedagógusok oltáshoz.

Az Emmi szerint a kormánya továbbra is az oltás alapú védekezést tartja a leghasznosabbnak, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. A pedagógusok oltása azért fontos, mert sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel. Az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos”.

Maruzsa államtiktár a Népszavának nyilatkozva sietett leszögezni, hogy akkor sem fog összeomlani az oktatás, ha kiesnek a rendszerből az oltatlan tanárok.

Mindenesetre a rendelet azt is rögzíti, hogy emberi erőforrások minisztere - az Operatív Törzs javaslatának figyelembevételével - a foglalkoztatottat mentesítheti a fizetés nélkül szabadság alól.

Továbbá: a miniszteri határozat alapján a tanítási év biztonságos megszervezése érdekében az óraadók és a mesterpedagógusok heti óraszáma 20 órára emelhető, a 2022-es esztendőben ugyanakkor óraadóként csak oltott, vagy az oltás alól mentesítő orvosi szakvéleménnyel rendelkező személlyel létesíthető új jogviszony.

A közlemény azzal zárul, hogy az Emmi megköszöni a pedagógusoknak, iskolai dolgozóknak, akik éltek az oltás lehetőségével, hogy „ezzel is hozzájárultak, hogy az új tanév is személyes, jelenléti oktatással folytatódhasson”.

A hétvégi összesített járványadatokat közölte ma az operatív törzs. 366 újabb áldozata van a járványnak. Továbbra is sok a haláleset, az elmúlt hét napban átlagosan 145-en haltak meg. Ugyanakkor csökken a napi áldozatok száma.

10 105 új fertőzöttet találtak. Az omikron egyelőre nem robbant be, a regisztrált fertőzöttek száma csökken (egy hete még 16 017 új covidos került a statisztikába).

A vizsgálatokon belül a pozitív esetek aránya 15 százalék, ami magas szám, de itt is erősen csökkenő a trend.

5 537 koronavírusos beteg van kórházban. Ez is nagy javulás, egy hete majdnem kereken ezerrel voltak többen.

503-an vannak lélegeztetőn. A legsúlyosabb állapotban lévő koronavírus-fertőzöttek száma is csökken.

Nem jó hír, hogy a harmadik oltások számának hétnapos mozgóátlaga elkezdett merekeden csökkeni. Hétvégén összesen 38 844-en kaptak megerősítő oltást. Összesen már 3 104 194-en. Egy oltást 6 226 399-en, két oltást 5 937 305-en kaptak eddig összesen.

A világban most ez a helyzet:

További adatok, grafikonon a 444 járványoldalán találhatók.

Miután hétvégén továbbra sem szolgáltat információkat a járványról az operatív törzs, az elmúlt hét nap adatait összegyűjtve mutatjuk meg, mi a helyzet jelenleg Magyarországon.

1101 koronavírusos beteg hunyt el egy hét alatt. Ez volt a negyedik egymás követő hét, amikor ezer fölött volt az áldozatok száma.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy végre itt is túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán, 16 százalékkal kevesebb áldozatot jelentettek, mint egy héttel korábban.

Ez a fordulat a regisztrált fertőzöttek számában már korábban megtörtént, harmadik hete kerül a statisztikákba az előző hetinél kevesebb covidfertőzött.

A 48. hét még amiatt tűnt bizonytalannak, mert úgy csökkent 6,3 százalékkal a megtalált fertőzöttek száma, hogy jóval kevesebb tesztet végeztek (10,6 százalékkal). Mostanra ez megfordult. A tesztek amúgy sem magas száma tovább csökkent ugyan (egy hete 20 százalékkal, most 14,6 százalékkal), de ezt jóval meghaladó mértékben mérséklődött a regisztrált új fertőzöttek száma.

A javuló járványhelyzetben érthető lenne, hogy kevesebb tesztet végeznek, hiszen az összes vizsgálaton belül is egyre csökken a pozitív esetek száma. Az omikron megjelenése miatt viszont épphogy most kellene felpörgetni a vizsgálatok számát, hogy minél hamarabb megtalálják a jóval fertőzőbb variánst hordozókat, majd megpróbálják a lehető legtöbb embert tesztelni a környezetükben is.

Több európai országban a hivatalos statisztikákon is egyértelmű nyomot hagyott az omikron, napi fertőzöttségi rekordok dőlnek meg. Itthon ennek még nincs jele.

Nagyot csökkent a kórházban kezeltek száma.

A kórházban kezelteknél az egy évvel ezelőtti második hullám csúcsát annak ellenére nem érte el a mostani,

hogy sokkal több volt a regisztrált fertőzött. A különbség az oltás, ami a súlyos következményektől minden bizonnyal jó eséllyel megvéd.

Ezen a héten sem adtak hivatalos adatokat arról, hogy a fertőzöttek, kórházban és lélegeztetőn lévők, elhunytak hány százaléka nem volt oltva. Két hete kormányinfó sincs, ami az egyetlen olyan fórum, ahol egyáltalán kérdezni lehet a járványról, bár válaszokat Gulyás Gergely sem igazán mond.

A lélegeztetőgépen lévőknél már nem csak az adatkezelés módszerének megváltoztatása miatt javult a helyzet.

Most jönnének azok a hetek, amikor folyamatosan csökkenő számokról lehetne beszámolni, csakhogy itt van az omikron. Nem lehet még tudni, hogy valóban egyhébb tüneteket okoz-e, az biztos, hogy első lépésben a fertőzöttek számát nálunk is nagyon megdobja, majd árgus szemekkel kell figyelni a kórházi adatokat.

A gond az, hogy bár most tényleg javulnak az adatok, azért még így is majdnem 6000-en vannak kórházban, és több mint 500-an lélegeztetőn.

És a héten átlagosan 157-en haltak meg naponta.

Az omikron berobbanása úgy indíthat ismét újabb hullámot – akárcsak múlt télen –, hogy még nem ért véget az előző. Több országban is korlátozásokat vezettek be óvatosságból, a magyar kormány ilyet nem tervez. Valamiért a külügyminiszter, Szijjártó Péter közölte a héten többször is a sokat hangoztatott elvet: a koronavírus-járvánnyal szemben kizárólag az oltások jelentenek védelmet, semmilyen lezárás vagy korlátozás nem megoldás.

Ezt nem osztja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), szerintük 2022 elejére domináns lesz Európában is az omikron, ezért kerülni kellene a tömegrendezvényeket és a nagy létszámú zárt körű összejöveteleket is, fontos a maszkhasználat, csökkenteni kellene a találkozásokat, ösztönözni a távmunkát, növelni a tesztelést, és fontos a kontaktkutatás, valamint a fertőzöttek elkülönítése is.

Szijjártó azt is elmondta, hogy Magyarország vezető pozícióban van Európában a harmadik oltást felvettek arányát illetően, és nemrég megérkezett az első, kiskorúak immunizálására szolgáló vakcinaszállítmány. (Közben szépen visszaszálltunk a közös EU-s beszerzésbe.) Tényleg úgy tűnik, hogy a harmadik oltás az omikron esetén is védhet a súlyos megbetegedéstől. De egyelőre csupán 3 millióan kaptak emlékeztető oltást, miközben 5,5 millióan több mint négy hónapja kapták meg a második adag vakcinát. Hogy ők mennyire védettek, arról most folynak a kutatások, de azt sem tudni, hogy a korábbi megfertőződés meddig nyújt védelmet. Emellett ott van még majdnem 2,5 millió ember, aki elutasította az oltást.

Az operatív törzs reggeli jelentése szerint tegnap 154 újabb áldozata volt a koronavírus járványnak. Ez továbbra is magas szám, de a halálesetek száma ezen a héten minden nap alacsonyabb volt az egy héttel korábbinál.

Összesen már 37 530-an hunytak el tavaly március óta a járványban.

Lakosságarányosan Európában az elmúlt két hétben nálunk volt a legmagasabb a járvány áldozatainak a száma.

4 977 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel folyatódik a csökkenés. Két hete pénteken még ennek a dupláját, 10 143 pozitív esetet jelentettek. Ezt a kedvező trendet írhatja majd felül, ha az omikron nálunk is berobban.

Kevesebben vannak kórházban is, majdnem kereken egy hónap után csökkent 6 000 alá a számuk (5856).

519-en vannak lélegeztetőgépen.

Az első oltások száma az 5-11 évesek szerdán kezdődött oltása miatt emelkedhetett. Nem annyira kiugró mértékben. (8 390-en kapták meg az első oltásukat, múlt pénteken 5 078-at jelentettek.)

Az omikron elleni védelemben is kulcsfontosságú harmadik oltásért tegnap 21 400-an mentek el.

Összesen eddig 6 208 430-en kaptak első oltást, 5 923 284-en másodikat, 3 065 350-an pedig harmadikat.

Az amerikai járványügyi központ szakértői testülete megszavazott egy javaslatot csütörtökön arról, hogy a Johnson & Johnson vakcinája helyett inkább Pfizer és Moderna oltóanyagot használjanak, amennyiben lehetséges. Azzal indokolják az ajánlást - amit a járványügyi központnak még jóval kell hagynia -, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy a Janssen ritka vérrög-rendellenességet vált ki - írja a New York Times.

A szakértői testület szerint a véralvadásos esetek kialaulásának a kockázat nagyobb, mint azt korábban gondolták. Ugyanakkor továbbra is nagyon alacsony az arány: 16 millió embert oltottak be a Janssennel Amerikában, 54 vérrögképződéses esetről tudnak, közülük 36-an kerültek intenzívre, és 9-en hunytak el.

Szlovéniában novemberben végén jelentették be, hogy nem oltanak többet Janssennel, miután kiderült, hogy összefüggés van egy haláleset és a vakcina használata között.

A Janssen nagy előnye, hogy csak egyadagos. Ugyanakkor úgy néz ki, hogy az omikron ellen, pláne jó pár hónap óta nem nyújt erős védelmet, mindenképpen érdemes megerősítő oltást adni.

Magyarországon 302 ezren kaptak Janssent. Itthoni raktárakban rengeteg van, mert 3,9 milliót szállítottak már le.

Kisorsolták a Nemzetek Ligája csoportjait. Mivel a magyar válogatott a C csoportból két körben feljutott az A-ba, a legjobbak közé, lehetett tudni, hogy könnyű ellenfeleket nem kaphatunk. Nem is kaptunk.

Az Európa-bajnok Olaszország, valamint Anglia és Németország lesznek az ellenfeleink. A háromból egy meccs zártkapus lesz, éppen egy Anglia elleni világbajnoki selejtezős botrány miatt.

Németországgal játszottunk az Európa-bajnokságon, kétszer vezettünk, végül 2-2 lett az eredmény.

Szerdán indult az 5-11 évesek koronavírus elleni oltása. Ezt népszerűsíti Müller Cecília országos tiszti főorvos a kormány Facebook-oldalán megjelent videóban.

Müller szerint ha nem is nagy számban, de a gyerekek között is előfordulnak súlyos, és szövődményes esetek is, ezért is fontos az oltásuk. Nincs rendszeres tájékoztatás a kórházban lévők életkorából, az országos tiszti főorvos most annyit elárult, hogy jelenleg 50-60 koronavírusos gyerek fekszik a kórházakban.

Az országos tiszti főorvos úgy látja, hogy a gyerekek nemcsak a saját egészségüket védik meg az oltással, hanem a közösségek, elsősorban a családtagoknak az egészségét is.

„A gyerekek oltása is hozzájárul ahhoz, hogy az egész család védetté váljon” - mondta Müller Cecília.

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel Bálint György MSZP-s képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról.

Ezt Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere jelentette be Facebookon a képviselőtestület ülése után.

Az előzményről írtunk már, a határozati javaslatban is megismétlik, hogy az elhíresült, még 2004-es terézvárosi ingatlanpanama egyik büntetőügyében 2018-ban jogerősen 123 millió forint és kamata megtérítésére kötelezték egyetemlegesen az elítélteket (korábbi kerületi vezetőket és önkormányzati képviselőket). Határidőig nem fizettek, ezért az önkormányzat végrehajtási eljárásokat indított.

Nem volt könnyű dolguk, mert szinte senkinek nem volt semmi a nevén. De az egyik elítéltnek, Hatvani Csabának (egykori MSZP-s önkormányzati képviselő, jelenleg a terézvárosi MSZP elnöke) van egy 50 milliósra felbecsült szigetszentmiklósi háza. Ez ha nem is teljes egészében fedezi a követelést, de legalább egy nagyobb összeghez hozzájuthatna az önkormányzat.

A végrehajtási eljárás során ugyanakkor Bálint György jelenlegi MSZP-s önkormányzati képviselő kérte, hogy becsatlakozhasson. Azzal indokolta, hogy Hatvani Csabának 14 millió forintos kölcsön adott még 2016-ban, ami jelzáloggal terhelt szerződéssé alakítottak át 2018-ban, már a jogerős ítélet után. Bálint becsatlakozása azt jelentette volna, hogy a 14 millió forint nem az önkormányzathoz, hanem a kerületi képviselőhöz folyik be.

Emiatt az önkormányzat Bálint becsatlakozásának elutasítását kérte. Ezt a bíróság megtette. Bálint fellebbezett, de megint elutasították. Bálint nem hagyta annyiban, pert indított az önkormányzat ellen, aminek a képviselője. A bíróság júliusban elutasította az MSZP-s képviselőt, Bálint itt is fellebbezett, de decemberben másodfokon sem neki adtak igazat.

Az öt párt terézvárosi képviselői által elfogadott határozatban idézik a bíróság döntését, miszerint „Bálint György rosszhiszeműen járt el, mivel a szerződéskötéskor tudott Hatvani Csaba megnehezült anyagi körülményeiről, valamint a vele szemben jogerősen megítélt magas összegű kártérítésről, erre tekintettel tudni kellett arról is, hogy a jelzálogszerződéssel a terézvárosi önkormányzat követelésének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják”.

A pártok szerint a bíróság kimondta, hogy Bálint György és Hatvani Csaba rosszhiszemű, fedezetelvonó szerződés kötöttek, melynek eredményeként 14 millió forinttal rövidíthették volna meg a terézvárosi önkormányzatot. Ezért felszólítják Bálintot, hogy adja vissza a mandátumát.

Az MSZP-s képviselők ugyanakkor kiálltak képviselőtársuk, Bálint György mellett.

Bálint legutóbb, amikor másodfokon is elutasította a bíróság a keresetét, hazugságnak nevezte, hogy meg akarta volna károsítani az önkormányzatot, és visszautasítja, hogy Soproni „ezt a polgárjogi vitát a képviselői munkámmal összekapcsolja és személyes lejáratásomra használja”. Szerinte a polgármesternek „régóta szúrja a szemét, hogy én a tiszteletdíjamat a kerületre költöm: maszkot veszek, kamerarendszert építek a körzetemben élőknek, ha kell, beállok közéjük dolgozni is, nem úgy, mint Soproni, aki csak közpénzből jótékonykodik addig, amíg ott a közpénzen fizetett fotós”. Bálint állítása szerint ő több ügyet is feltárt, ezeket megismertette a polgármesterrel, aki viszont „mint a régi olasz maffiafilmekben, megpróbált félreállítani, amihez szövetségeseket is talált a helyi fideszesek személyében”.

Minden jel arra mutat, hogy hihetetlen gyorsan, már jövő év elejére az omikron lesz a domináns koronavírus variáns Európában.

Erről beszélt Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy szerdai felszólalásában, és ezt jelezi előre az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is (ECDC). Utóbbi meglehetősen pesszimista, lehűti azokat a várakozásokat is, hogy végülis ha az omikron kevésbé okoz komoly tüneteket, mint a delta, akkor akár a megfertőződéssel is elérhető a nyájimmunitás.

Az ECDC szerint egyrészt még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban enyhébb tüneteket okoz az omikron. Másrészt olyan elképesztő tempóban terjed, hogy hirtelen nagyon sokan lesznek betegek. És ha ez a nagyszámú új fertőzött valóban kisebb arányban kerülne is kórházba, még mindig olyan sokan lesznek, ami túlterhelheti az egészségügyet. Márpedig ez a halálozást is növeli, nagyobb arányban, mint amivel a deltánál számoltak.

Megjegyzik azt is, hogy bár szintén kevés még az adat, de úgy tűnik, hogy a két oltás kevésbé hatékony az omikron ellen a fertőzések és az enyhébb tüntekkel járó betegségek megakadályozásában. Ezért nagyon fontosnak tartják az emlékeztető oltások felvételét, nem lemondva arról sem, hogy azokat is be kellene oltatni, akik eddig nem kaptak egyetlen vakcinát sem.

Az omikron terjedésének megfékezése érdekében az ECDC szerint kerülni kellene a tömegrendezvényeket és a nagylétszámú zártkörű összejöveteleket is, fontos a maszkhasználat, csökkenteni kellene a találkozásokat, ösztönözni kellene a távmunkát, növelni kell a tesztelést és fontos a kontaktkutatás, valamint a fertőzöttek elkülönítése is.

Ezekben Magyarország nem áll jól. Maszkot kell ugyan hordani zárt terekben, de a nagyobb rendezvényeknél nincs korlátozás, a tesztelések száma folyamatosan csökken, a kontaktkutatást pedig ősszel teljesen elengedték a hatóságok, a hatósági karantén teljesen fellazult.

Egy példa, a grafikonon Dél-Afrika, ahol először azonosították az omikront, Dánia, ahol a lakosság több mint 80 százaléka két oltással van oltva és Magyarország.

Az szépen látszik, hogy a magyarországi járványügyi adatok éppen javulóban vannak, túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán, kevesebb az új fertőzött, kevesebben vannak kórházban és lélegeztetőn és a halálozások száma is csökkent. De ezek az alacsony számok is nagyon magasak, és könnyen megismétlődhet, ami tavaly télen történt. Akkor a második hullám még be sem fejeződött, amikor az alfa (brit) mutáns berobbantotta a harmadikat, brutálisan túlterhelve a magyar egészségügyet.

Érdemes azt is tudni, hogy azért is kiugróan magasak a dán adatok, mert elképesztően sokat tesztelnek, most különösen, hogy rátaláljanak a fertőző betegekre. Mi, mint látjuk, más utat járunk, lefelé konyul a tesztek száma.

Abban is lehet bízni persze, hogy egész Európában az omikron dominál majd, de nálunk valamiért nem, vagy ha igen, nem lesznek súlyos következményei. Ehhez azért egyelőre nem tűnik elegendőnek, hogy a teljes lakosságnak csak 60 százaléka van beoltva. Az mindenképpen jó, hogy a harmadik oltást már több mint 3 millióan felvették.

Az látszik, hogy a magyar hatóságok nem törik magukat, hogy hamar rátaláljanak az omikronos esetekre. Dániában átfésülik az összes pozitív mintát, hogy kiderüljön, mennyire terjed az omikron Azzal számolnak, hogy Koppenhágában már a héten az az új variáns lehet a domináns. Ehhez képest nálunk egy magánlabor találta meg az első két omikron-fertőzöttet, előtte Izraelben mutatták ki a variánst egy Magyarországról érkező utasban.

Norvégiában is szekvenálják a mintákat jó részét, ott karácsony előttre teszik, hogy a deltát háttérbe szorítja az omikron, és attól tartanak, hogy rekordszámú koronavírusos lenne a kórházakban, ha nem szigorítanának. Ezért az éttermekben és a bárokban nem lehet alkoholt árulni, ahol lehet, távmunkára állítanák át a dolgozókat, korlátozzák az edzőtermek és az uszodák használatát.

Mark Rutte holland kormányfő is azt jelentette be, hogy újabb négy héttel meghosszabbítják a november közepe óta érvényes korlátozásokat. Január 14-ig az éttermek, kulturális terek, sportlétesítmények és üzletek - az áruházak kivételével - csak délután ötig lehetnek nyitva, és egy héttel előrehozzák az általános iskolákban szokásos karácsonyi szünetet is. Azt mondta, hogy "úgy tűnik, túl vagyunk a legújabb hullám csúcsán, de van okunk aggodalomra" - fogalmazott Rutte az MTI tudósítása szerint.

Megtartotta alakuló ülését az oltóanyaggyár-munkacsoport, amely azt hivatott eldönteni, hogy a Debrecenben létesülő gyárban milyen típusú, technológiájú oltóanyag készüljön koronavírus ellen - írja az MTI.

Nem kapkodták el, hiszen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere maga mondta el az ülésen, hogy a hazai oltóanyaggyártás ötlete több mint egy évvel ezelőtt született meg. A gyár alapkövét szeptemberben tették le, elvileg jövő év végén már a gyártás beindulását ígérték. Mindenesetre most Kásler bejelentése szerint kormánydöntés született arról, hogy a gyár létesítését felgyorsítják.

A nagy kérdés, hogy mit is fognak gyártani. Kásler szerint a megbeszélésen több szempontot is figyelembe vettek, és a szakmai vélemények alapján elölt vírust tartalmazó és fehérje alapú oltóanyag gyártását javasolták. Az előbbi abból a szempontból nem meglepetés, hogy már korábban is szó volt róla, hogy a kínai Sinopharm licensze alapján ilyen oltóanyag gyártására készülünk.

A fehérje alapú oltóanyag viszont meglepő. A kubai saját fejlesztésű vakcina ilyen, másról nem nagyon tudni. A Sanofi/GSK ilyen irányú fejlesztése megakadt tavaly, a Novavax messzebb jutott, de egyelőre nem kapott még hatósági jóváhagyást. (Ez a vakcinatípus a vírusra jellemző egyik egyedi fehérje darabjait tartalmazza. Ezek elegendőek ahhoz, hogy az immunrendszert riadóztassa, és meginduljon a szervezetet felkészítése a Covid19-fertőzéssel szemben.)

Korábban szó volt arról, hogy az orosz Szputnyikot is gyártják majd itthon (aminek egyelőre nincs sem EU-s, sem WHO-s engedélye). Ez vektorvakcina, ilyen típus gyártásáról viszont nem beszélt Kásler.

És nem fognak gyártani mRNS-vakcinát (mint a Pfizer vagy a Moderna) sem. (Amikor Orbán Viktortól nyáron a kormányinfón megkérdezték, hogy miért nem gyártunk majd a legkorszerűbb vakcinából, azt válaszolta, hogy arra nem vagyunk képesek.)

Történt még valami ezen a megbeszélésen: felbukkant Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár. Ritka esemény, hiába van már másfél éve riadóztatva az egészségügy a covid miatt.

Az oltóanyaggyár-munkacsoport munkájában a Magyar Tudományos Akadémia, az országos intézetek, a Debreceni Egyetem képviselői, valamint víruskutatók, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusai, epidemiológusai és az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai vezetői vesznek részt.

• Ungár Péter a párt társelnökét, Kanász-Nagy Mátét megelőzve került az LMP választási listájának az élére.
• Bár a párt eredményei nem fényesek, 4 biztos befutó helyet kérnek az ellenzéki listán.
• Ungár nyíltan meleg politikusként üzent a homofób kampánynak részt vevő meleg fideszeseknek, hogy nem dobáljanak téglával az üvegházban.
• Pegazus-ügyben a nemzetbiztonsági bizottság tagjai hallgatási csapdában vannak.
• A feles többséggel végrehajott alkotmánymódosítást nem támogatják.
• Interjú Ungár Péterrel és Kanász-Nagy Mátéval.

A hétvégén az LMP kongresszusa szavazott arról, hogy kiket jelölt az ellenzéki közös listára. Hogyan alakult úgy, hogy a párt társelnökét, Kanász-Nagy Mátét megelőzte az országos elnökség titkára, Ungár Péter?

Ungár Péter: Így döntött a kongresszus.

De ennek mi lehet az oka?

Ungár: A pártvezetésben már 2018-ban is jelenlévők közül tulajdonképpen csak ketten maradtunk Schmuck Erzsébettel. Az Erzsi a másik társelnöke a pártnak, de mivel egyéni jelölt lesz a jövő évi választáson, nem került fel a listánk elejére.

Ha ön nyert volna a szombathelyi előválasztáson Czeglédy Csaba ellen, akkor nem is került volna a lista élére?

Ungár: Szerintem akkor jelen állapot szerint nem szerepelhettem volna a lista elején.

Ez ki volt mondva?

Ungár: Félig ki volt mondva. A legtöbb párt ezt alkalmazza, a Momentumnál és az MSZP-nél sincs befutó helyen a listán egyéniben induló jelölt.

Kanász-Nagy Máté: Próbáltam megelőzni Pétert, nem sikerült, gratulálok neki az első helyért, én lettem a második. Nálunk elég bonyolult szavazási metódus volt, de maximálisan érvényesült a kongresszus akarata, elég egyértelmű döntések születtek a listás helyezésekről.

A párt egyik társelnöke, Schmuck Erzsébet elindult az előválasztáson, végül verseny nélkül lett jelölt, valamennyi ellenzéki párt támogatta Nagykátán. A másik társelnök, Kanász-Nagy Máté miért nem szállt versenybe?

Kanász-Nagy: Alapvetően csak Budapesten tudtam volna elindulni. Újpesten vagyok alpolgármester, az elég hülyén nézett volna ki, ha egy vidéki körzetet keresünk nekem. Adta volna magát Újpest, hiszen ott politizálok, viszont semmiképpen nem akartunk a szövetségi rendszer miatt Varju Lászlóval szembe menni. Így gyakorlatilag nem volt rá lehetőség, hogy elinduljak. Volt rá ambícióm, volt rajta gondolkodás, de végül azt a döntést hoztuk közösen, hogy én az előválasztásból kimaradok.

Mivel számolnak, hány biztos befutó kell a közös ellenzéki listán, hogy legyen frakciója az LMP-nek?

Ungár: Négy.

Miután 5 fő az alsó határ, akkor ezek szerint a 4 egyéni jelöltjük közül csak egynél számolnak biztos győzelemmel?

Ungár: Ami nagyon biztos, az Csárdi Antal győzelme a Budapest 1-es választókerületben.

Kanász-Nagy: A korábbi megállapodások alapján nekünk valóban négy biztos befutós lista hely jár, ez alá nem tudunk menni.

Márki-Zay bejelentette, hogy az Új Kezdetre is számít az új pártja építésénél. Ami különös helyzet, mert az Új Kezdet elnöke, Hohn Krisztina jelenleg az LMP parlamenti frakciójában ül, és az LMP egyik egyéni jelöltje lesz tavasszal. Ha nyer, melyik frakcióba fog beülni?

Ungár: Hohn Krisztina a Telexnek nyilatkozott legutoljára, hogy az LMP-frakciójába fog ülni.

Dehát ő annak a pártnak az elnöke, akivel megállapodásra készül Márki-Zay.

Ungár: Igen, de Hohn Kriszta nyilatkozott arról, hogy ő az LMP-frakciójába fog ülni. Én is többször beszéltem vele erről, és már nem nagyon tudja, hogy milyen formátumban közölje a világgal ezt, kiírta Facebookra, lenyilatkozta. Nem tudom, hogy mi kell még a világnak, postagalamb, füstjel, hogy közölje: marad itt.

Egyébként támogatják, hogy Márki-Zay Péternek legyen saját frakciója?

Ungár: Erről és a listahelyekről éppen zajlanak tárgyalások, az álláspontunkat ott mondjunk majd el.

Hogyan néz ki egy ilyen alkudozás? Milyen ütőkártyák vannak az LMP kezében, hogy jár neki a 4 biztos befutó hely? Az EP-választás 2 százaléka biztosan nem ilyen, ahogy a közvélemény-kutatási adatok sem. Akkor mi az, amivel lehet érvelni?

Kanász-Nagy: Nem lenne elegáns, ha ezeket az ütőkártyáinkat, érveinket az egyeztetések helyett a nyilvánosságnak közölnénk.

Mégis, ha a nyilvánosságnak kellene érvelni, mik lennének ezek az ütőkártyák?

Kanász-Nagy: Évekkel ezelőtt elkezdődött ez a közös gondolkodás, és talán pont egy éve jutottunk el addig a megállapodásig, hogy az együttműködés minden szereplőjének - akkor 6 pártról volt szó - lesz külön frakciója a következő Országgyűlésben, mégpedig saját jogon. Ebből az is következik, hogy miután az előválasztáson eldőltek, hogy kik indulnak egyéniben, a biztos befutónak számító körzetek mellé biztosítani kell annyi listás helyet, hogy meglegyen a frakció. Nagyon egyszerű a matek a mi esetünkben: 1+4=5, tehát nekünk 4 listás helyet kell biztosítani a korábbi megállapodás alapján.

A négy egyéni jelöltjük közül Csárdi Antal 2018-ban is nyert a Budapest 1-ben, Hohn Krisztina Gödöllőn indul, ahol a fideszes jelölt 46 százalékkal nyert legutóbb, Schmuck Erzsébet körzetében, Nagykátán 50 százalékot kapott a kormánypárti induló. Ezek nem nyerhetetlen körzetek.

Ungár: Úgy tudnám összefoglalni, amit a Máté elmondott, hogy a kasszától való távozás után reklamációt nem fogadunk el. Ez egy megállapodás volt.

Tehát jó időben szállt be az LMP az összefogásba?

Ungár: Ezt majd a végén fogjuk tudni eldönteni. Ha Márki-Zay Péter esetében hetedik frakciójáról beszélünk, abból formállogikailag következik, hogy már 6 van, tehát nincs olyan szereplő, aki ezt nem így gondolná.

Mi az a három téma, amit markánsan az LMP tud bevinni az ellenzéki összefogásba? A leghangsúlyosabbat, a zöld témát viszi a Párbeszéd is.

Kanász-Nagy: Az ellenzéki együttműködésnek és a leendő közös kormányzásnak az LMP lesz a zöld lelkiismerete. Mi arra készülünk, hogy az asztalra csapunk már most is, pláne a közös kormányzás során, ha olyat látunk, ami a zöld értékeket sérti. Ebben az együttműködésben többek között a zöld célokat akarjuk érvényre juttatni. Van, amit másként látunk, mint a többi szereplő, mondjuk az atomenergia kérdésében, egy zöldpárt számára evidencia, hogy ki kell vezetni az atomenergiát Magyarországról. A közös programban szerepel, hogy a Paks 2 szerződést fölülvizsgáljuk. Bezáratnánk a szennyező Mátrai Erőművet, támogatjuk a fizessenek a szennyezők elvet, fontos a zöldfelületek védelme, beépítési stop, hosszasan lehet sorolni. Most az autós közlekedés kapcsán szintén kialakult egy vita a benzinár befagyasztását illetően …

Ungár: … amiben a miniszterelnök-jelölttel megegyező álláspontot képviselünk.

Kanász-Nagy: Igen, ebben maximálisan zöld álláspontot képvisel. Vannak viták, de megyünk előre és érvényesíteni akarjuk ezeket a célokat.

A három közül akkor ez egy téma.

Ungár: Részben a kérdés Párbeszédre vonatkozó részére hadd reagáljak. Értelemszerűen az LMP-ből jönnek, és nagyon sok olyan ember van ott, aki ért is a zöldpolitikához meg komolyan is gondolja. Én azért megkérdőjelezném egy politikai közösség zöld elkötelezettségét, amelynek a miniszterelnök-jelöltje, akit amúgy mi is támogattunk, azzal turnézza végig a médiát, hogy nincs társadalmi támogatottsága a zöldpolitikának Magyarországon. És ha még két témát kellene mondani: mi egy rendszerkritikus párt vagyunk. Én szociálpolitikai ügyeket viszek primer módon, de a Máté is szociálpolitikus alapvetően. Értelemszerűen mi például azt gondoljuk, és nem mindenki osztja ezt az ellenzéki együttműködésen belül, hogy az újraelosztás egy jó dolog, olyan embernek, mint én, nagyobb adót kell fizetni, és ebből a szociális ellátórendszert kellene finanszírozni. A munka definíciójával kapcsolatban is társadalmi változások kellenek, én nagyon fontosnak tartom a gondoskodó munka megfizetését, és más szociálpolitikai szempontokat is. És a harmadik, ami szerintem szintén fontos, és ennek nem feltétlenül ez a ciklus volt a legtermékenyebb talaja, hogy kell egy olyan a hat vagy hét együttműködő félből, aki konszenzuskereső, és a hideg polgárháború helyett, ami az elmúlt 30 évben van Magyarországon, sokkal inkább a nemzeti megbékélés felé viszi el. Az LMP-ben ennek van hagyománya.

Lehetett hallani Karácsony Gergelyék részéről egy olyan tervről, miszerint frakciószövetség jönne létre az MSZP, Párbeszéd és az LMP között jövő tavasztól a parlamentben. Ezt hogy kell elképzelni?

Ungár: Szerintem sehogy.

Nem lesz?

Ungár: Karácsony Gergely egyeztetés nélküli, csupán tájékoztatással ellátott visszalépése az előválasztás második fordulójában lezárta ezt a folyamatot.

Hogy tudták meg a visszalépést?

Kanász-Nagy: Október 6-án a Belvárosban összegyűltünk pártvezetők, jelöltek, LMP-sek, P-sek, MSZP-sek, ahol a Gergely a nyilvánosság előtt és zárt körben is azt mondta, hogy meg fogjuk csinálni, menni fog ez a dolog, meg fogjuk nyerni az előválasztást, mert nagyon jó a kommunikációnk, sok erőforrás áll rendelkezésre, satöbbi, satöbbi. Majd jött a másnap, amikor ennek az ellenkezője történt, elkezdtek szivárogni a hírek politikusoktól, hogy visszalépés lesz. Velem végül személyesen kora este közölte személyesen, hogy visszalép, de addigra a belső körökben ez már gyakorlatilag köztudott volt.

Ungár: Az LMP, mint párt, a Demokratikus Koalíciótól, mint párttól tudta meg, hogy ez fog történni.

Utólag nem bánták meg, hogy nem indítottak saját miniszterelnök-jelöltet az előválasztáson?

Kanász-Nagy: Hát utólag, ez a mi lett volna, ha.

Az LMP nem indított főpolgármester-jelöltet sem az előválasztáson.

Kanász-Nagy: Ott nyert Karácsony Gergely.

Értem, de azon az előválasztáson sem indult LMP-s jelölt. Ez is lehet az oka, hogy hiányzik egyfajta karakter jelenleg az LMP-ből. Ez nyilván egy lehetőség arra, hogy valaki felépítse magát, vagy még jobban felépítse magát, akár egy miniszterelnök-jelölti vitában vagy megjelenítsen a pártjának fontos témákat. Ez egy kihagyott ziccernek tűnik.

Ungár: A Mátéval mind a ketten 30 körüliek vagyunk, szerintem nem feltétlenül kell miniszterelnök-jelöltnek ennyi idősen elindulni. Ebből a szempontból konzervatív vagyok.

A Fekete-Győr szereplése neki nem használt ...

Ungár: Ez egy tényállítás.

De a Momentum megjelenhetett a miniszterelnök-jelölti vitán, voltak olyan témák, amikből jól jöttek ki, mint Tóth Csaba megbuktatása Zuglóban.

Ungár: A Momentum sikeres volt az előválasztáson. Én nem fogom egy másik pártnak a személyi döntéseit kommentálni, csak azt tudom mondani, hogy amikor előjött nálunk ez a kérdés, az volt az álláspontunk, hogy a 30-as éveink elején nem kell ilyen dolgot bevállalni. A főpolgármester-keresésnél pedig amúgy volt egy jelöltünk, aki egy időben majdnem elindult az előválasztáson, aztán mégse.

De Puzsér Róbert nem LMP-s politikus volt.

Kanász-Nagy: Persze, visszanézve lehet azt mondani, hogy lehetett volna építeni egy miniszterelnök-jelöltet. De volt egy kínálkozó alkalom, hogy Karácsony Gergely készült erre a feladatra, az volt a mondás, hogy van egy olyan szövetségi rendszer mögötte, amely sikerre tudja vinni. És mivel ő egy zöld jelölt, az LMP-ben kezdte a politizálását, egy zöld főpolgármester, az egész zöld ügyet tudjuk egy még magasabb szinten képviselni vele.

Az előválasztáson ettől még el lehetett volna indulni önállóan.

Kanász-Nagy: De az egy kiváló konstrukciónak tűnt, hogy Karácsony Gergely megnyerni az előválasztást, miniszterelnök lesz, mi ebben a szövetségi rendszerben egyből a kormányzás középpontjába kerülünk, és a zöld ügyek maximális képviseletet kapnak.

Nem az LMP-frakció kritikája, hogy az előválasztáson elindult a képviselőcsoport egyik jelenlegi tagja, Demeter Márta, de jelezte hogy ha nyer és bejut a parlamentbe, akkor 2022-ben a Jobbikhoz csatlakozik?

Ungár: A kormányváltás és a Jobbikkal való nagyon szoros szövetségi viszony miatt erre a kérdésre nem szeretnék nyilvánosan válaszolni.

A Jobbikhoz való közeledés mennyire tűnik sikeresnek?

Ungár: Most már mindenki közeledik mindenkihez.

Ok, de az LMP hangsúlyozottan az ellenzéki összefogásnak nem a DK-s sarkában próbál elhelyezkedni, és volt egy látványos közeledés a Jobbik felé.

Ungár: Először is, a DK-val nagyon korrekt viszonyunk van. Másodszor mi voltunk az a párt - hogy ideidézzem Tamás Gáspár Miklós és Schiffer András nyílt levelezését a Heti Világgazdaságból -, amely soha nem mondta azt, hogy ne álljunk szóba a Jobbikkal, ne üljünk le velük tárgyalni. A Jobbikkal való összefogásról Karácsony Gergely, még mint LMP-s politikus beszélt először 2011-ben, technikai koalíciót emlegetve.

Akkor belefért volna, hogy Demeter Márta átüljön a Jobbikba?

Ungár: Akkor most mégis elmondok erről egy mondatot: nekem nem a ténnyel volt önmagában problémám.

Hanem ahogy megtudták?

Ungár bólogat.

Az előválasztás óta az ellenzék mintha teljesen leállt volna a kampánnyal, nem érezni, hogy kitartana a lendület. Ennek mi az oka? Márki-Zay mintha kicsit magára lenne hagyva, a pártok mintha nem szakítanák szét az istrángot.

Kanász-Nagy: Az egyéni körzetekben nagyon komoly munka folyik, legalábbis a mi körzeteinkben mindenképpen. Nyilván egy új helyzetet teremtett, hogy „kivülről jött” a nyertes miniszterelnök-jelölt. Amíg az összecsiszolódás szervezeti szinten nem történik meg, és most a kampánystruktúrára, meg egyéb, a választók számára kevésbé izgalmas dolgokra gondolok, addig a kampány nem tud valóban berobbani. Nekünk az a feladatunk, hogy minél hamarabb összeálljon ez az egész konstrukció, ez a csapat, az üzenetek.

Ez mit jelent egyébként a gyakorlatban? Egy párt, konkrétan az LMP miben tudja támogatni Márki-Zayt?

Kanász-Nagy: Van egy közös kampánycsapat, azt fel kell tölteni a megfelelő emberekkel. Ezen dolgozunk, de most már gyakorlatilag készen van, és most már tényleg csak napok kérdése, és be fog robbanni ez a kampány.

Október 23-án kifejezetten kínos volt a Békemenet szervezettségéhez és létszámához képest az ellenzéki közös rendezvény. Azóta nem is sikerült erőt demonstrálni.

Ungár: A napokban lesz ilyen. Szerintem nem feltétlenül a tömegrendezvények időszakát éljük, járványügyileg. Azért az előválasztás nagyon sokat kivett az összes résztvevő pártból. Ennek ellenére az előválasztás egy politikai siker volt, a résztvevők számát tekintve is, és értékeljük azt is, hogy ez a dolog egyben maradt. Ha mondjuk másfél vagy két éve ültünk volna itt, ezt nagyon sokan megkérdőjelezték volna.

De nem érzik úgy, hogy az előválasztás lendületét nem sikerült kihasználni az elmúlt másfél hónapban?

Ungár: Akkor fogjuk tudni, ha április 3-a után látjuk a számokat. Az LMP a sikerhez azzal is hozzájárulhat, ha a két Kelet-Pest megyei körzetet, a nagykátait meg a gödöllőit, megnyerjük, amik azért erősen jobboldali körzetek. Azokkal eléggé hozzájárulunk a kormányváltáshoz.

Felvillant egy vita Márki-Zay és Gyurcsány Ferenc között a napokban. Gyurcsány szerint arra kérte őt Márki-Zay, hogy ne kampányoljon, ezért nem is fog, Márki-Zay szerint ilyet nem mondott. Hogy néz ki egy összellenzéki egyeztetés, együttműködés?

Ungár: De ha jól tudom, ez négyszemközti beszélgetés volt.

Igen, de ha ott van az összes párt, és a kampánystratégiáról van szó, érezni-e azt, hogy van az ellenzékben két pólus, a DK-hoz közeli és az attól távoli, valahol van a Márki-Zay, vagy ezek elsimítható nézeteltérések?

Kanász-Nagy: Ez egy hat vagy 7 szereplős együttműködés, ahol minden szereplőnek maximálisan nyomni kell a gázpedált, és mindenkire szükség van, a saját táborát igenis mindenkinek mozgósítania kell. Nehezen tudom elképzelni, hogy vannak olyan vezetők, akik kicsit előrébb vannak, vannak, akik kicsit hátrébb. Ezt közösen, egymást kezét megfogva kell végigvinnünk.

Ungár: A DK-nak van a legtöbb egyéni jelöltje, tehát remélem, hogy a DK elnöke részt vesz a kampányban.

Bár ugye az LMP sem feltétlenül nagy híve magának Gyurcsány Ferencnek.

Ungár: A DK-ban először is nem csak Gyurcsány Ferenc van. És van egy ellenzéki együttműködés, a DK-val ezen belül korrekt viszonyunk van, egy rendkívül fegyelmezett, szavatartó és tisztességes partnernek ismertük meg.

Szervezetileg nyilván szükség van a pártra, de Gyurcsány személye jelenthet valamilyen tehertételt.

Ungár: Eufemisztikus az a megfogalmazás, hogy egy jobboldali közegből jövök. Tudom, hogy milyen Gyurcsány megítélése, főleg a magyar politika jobboldalán, de a magyar nép úgy döntött, hogy a DK a legnagyobb ellenzéki párt, és annak a tudatában döntöttek így, hogy tudták, hogy ki Gyurcsány Ferenc, és ő vezeti a pártot. Tudjuk, hogy ez a 10 millió politológus országa, de hagyjuk a vulgárpolitológuskodást. Gyurcsány Ferencre szükség van. Személyileg is.

Az ellenzéken belül a legnagyobb vita most a feles alkotmányozásról van. Az LMP mit gondol erről?

Kanász-Nagy: Azt, hogy vannak törvények, amiket feles többséggel lehet megváltoztatni, és vannak kétharmados jogszabályok, ilyen a kétharmados alaptörvény, amit nem lehet felessel módosítani. Arra készülünk, hogy kétharmados többséget szerzünk, és a választási rendszer sajátosságai miatt erre igen jó esély van. Nagyon reméljük, hogy ennek a vitának a végére a választók pontot tesznek és kétharmados felhatalmazással fogunk alkotmányt módosítani.

És ha mégsem?

Ungár: Nem támogatjuk a feles alkotmányozást.

A gendernépszavazással mi a terv? Beleáll az ellenzék vagy ignorálni fogja?

Ungár: Elindult egy egyeztetési folyamat a pártok és a témával foglalkozó civil szervezetek között, az LMP ebben szervező, központi szerepet tölt be. Mit jelent a beleállni? Van egy személyes tanításom erről. Amikor jött a migrációs történet, akkor az LMP-nek volt egy, a médiában sok szempontból félreértelmezett, de a Fidesz érveit nagyon megértő, sőt több dologban osztó álláspontja. Majd mit csinált a Fidesz a 18-as kampányban? Kirakták Szél Bernadettet drótvágóval a kezében Vona Gáborral, Gyurcsány Ferenccel meg azt hiszem Soros Györggyel. Tehát azt, hogy értsük meg, hogy a Fidesz mit mond, azt a tracket én ennél a plakátnál abbahagytam, mert semmi értelme nincs. Értelemszerűen nincs élő, lélegző ember a magyar ellenzékben, aki óvodásokat szeretne átműttetni. Egy Örkény egyperces ennek a tagadása. A személyes véleményem a Fidesz által kreált népszavazásról, hogy azzal létező létező társadalmi problémákat fedjen el. Egy mondatban összefoglalva: nem a buzik miatt kettő és fél év az átlagos idősotthoni várólista Magyarországon.

Az már látszik, hogy mi lesz az ellenzék egységes álláspontja arról, hogyan szavazzanak a követőik?

Ungár: Mi az ellenzéknek azt a javaslatot fogjuk tenni - csak még meg kell várni, hogy a beszélgetések után formálisan is lezáruljon a civil szervezetekkel az egyeztetés -, hogy az érvénytelen szavazásra buzdítsunk. Tehát ne a bojkottra, hanem az érvénytelen szavazásra. Ugyanis mivel ez egy napon lesz az országgyűlési választással, ezért az érvényességi küszöbbel való politikai játszadozásnak nincs értelme. De az érvénytelen szavazás egy politikai aktus, amivel a szavazók ki tudják fejezni, hogy mit gondolnak erről az uszítókampányról. Illetve van az a kisebb probléma, hogy ha nem vesszük fel a szavazólapot - vagyis aláírjuk, hogy átvettük az országgyűlésit és nem írjuk alá, hogy átvettük a népszavazásit - akkor listát lehet összeállítani az ellenzéki szavazókról.

Volt ez a példája a népszavazásról, hogy aki üvegházban lakik, ne dobáljon féltéglát. Ez mire vonatkozott pontosan?

Ungár: Arra, hogy azért az az álszentségnek egy rendkívül magas foka, ha valaki úgy csinál egy homofób kampányt, ha közben nem kifejezetten heteroszexuális.

Ezt a lebegtetést nem először mondja. Lesz ennél konkrétabb, lehet olyan pillanat, amikor nevekkel is elő fog állni?

Ungár: A világban mindig volt a melegmozgalmon belül erről vita. Amerikában volt példa outoltatatásra. Én azért tartom egy jó kompromisszumnak a két álláspont között a lebegtetést, mert mindenki tudja, a másik oldalon is, hogy igazat mondok, de senkinek a konkrét magánéletébe nem megyek bele.

Ezt magánbeszélgetésekben jelzik is?

Ungár: Vannak, akik azzal védekeznek, hogy attól még, hogy ő buzi, tényleg fél a genderideológiától, amit én nem pontosak tudok, hogy definíció szerint mit is jelent. Meg azt is mondják, hogy zavaró, mennyire erőszakosan jelennek meg az LMBTQ-szálak a Netflixen, ami amúgy engem is zavar, csak szerintem nem feltétlenül kell 30 milliárdot elkölteni erre a vitára. Írjon egy publicisztikát vagy mondja le a Netflix előfizetését. Dehát hazudnak önmaguknak. Én értem, hogy a kérdések pro forma nem homofóbok, de ez a kampány mi lesz, ha nem homofób?

A koronavírus elleni kötelező oltásról mit gondolnak?

Kanász-Nagy: Hajlanánk rá. Az egészség a legfontosabb, és mindenkinek addig terjed a szabadsága, amíg a másikét nem veszélyezteti, márpedig aki nincsen beoltva, az veszélyezteti mások szabadságát, egészségét azzal, hogy ő valószínűleg jobban tud fertőzni. Mondok egy konkrét példát. Újpesten, mint népjóléti alpolgármester szembesültem ezzel a helyzettel, de az összes fővárosi önkormányzat is így van ezzel, hogy elindult a gondolkodás a munkatársak kötelező oltásáról. Kizárólag munkaerőpiaci okai voltak, hogy ez nem történt meg, mert akár két kolléga elvesztése a szociális gondozó rendszerben vagy két óvodapedagógus kiesése már azt jelenti, hogy az intézményeket nem tudjuk működtetni. Ellenzéki szinten is van nagyon komoly támogatottsága, hogy legyen kötelező az oltás, nagy kérdés, hogy ezzel mit fogunk csinálni.

Pegazus. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként hogy látja, mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy van egy egyre terebélyesedő botrány, újabb és újabb részletekkel, de hallgatásra vannak kötelezve az ügyben?

Ungár: A világ abszurditása volt, hogy Vadai Ágnes feltett egy kérdést Pintér Sándornak, amire a belügyminiszter azt mondta, hogy zárt ülésen válaszol. Ezután úgy döntött a fideszes többség, hogy Vadai - aki megfigyelőként vett részt az ülésen, de át van világítva - nem hallgathatja végig a választ, amit Pintér akart adni.

Két dolog. Szerintem a beszerzés kérdéséről kollektívan, ellenzéki politikusok és szavazók, pattanjunk le. Nem ez az ügy. Mindenki is beszerezte ezt, amivel amúgy semmi baj nincs, kormányváltás esetén is lennének a szolgálatoknak különböző szoftverei arra, hogy megfigyeljenek embereket. Itt a kérdés Varga Judit politikai felelőssége. Nem tájékoztatták a közvéleményt, hogy mi alapján adtak politikai felhatalmazást a különböző emberek megfigyelésére. Értelemszerűen nemcsak Pegazussal lehet megfigyelni, mert lehallgatni száz éve lehet bárkit. De itt az derült ki, hogy Varga Judit össze meg vissza adott engedélyeket mindenféle politikai alapon, nem pedig azért, mert valóban nemzetbiztonsági érdekek igazolták.

De ezt ki tudják deríteni? Lehet tudni egyáltalán, hogy kiket figyeltek meg?

Ungár: Azt tudom erről elmondani, ami megjelent a médiában. Nagyon erősen kétlem, hogy Gödöllő polgármestere egy nemzetbiztonsági kockázat lenne, mert feltételezem, hogy nemzetbiztonsági szempontból az, hogy a Szada felé menő elkerülő hol lesz bekövetve, ez nem feltétlenül érdekes kérdés.

De a nemzetbiztonsági bizottság tagjai hozzáférhetnek ahhoz az információhoz, hogy kiket figyeltek meg?

Ungár: Lista nincs.

És nem is lesz?

Ungár: Erre már nem tudok válaszolni.

De ha lenne, mit tudnának vele kezdeni?

Ungár: Meg tudnánk nézni.

Ok. De a közvélemény felé mit tudnának ebből kommunikálni?

Ungár: Semmit.

De akkor ez egy olyan csapda, amivel nem lehet mit kezdeni.

Ungár: Pontosan.

És ez nem olyan ügy, ami miatt érdemes lenne akár államtitkot sérteni?

Ungár: Az egy nagyon érdekes kérdés, hogy mi számít ma Magyarországon államtitoksértésnek. Úgy látszik, a magyar jogértelmezés szerint ha valakinek az intellektuális képességei nem engedik azt, hogy az államtitkot pontosan értelmezze, akkor megsértheti. Ez ugye a Kósa Lajos-ügy. De ha én mondanék ebben az interjúban fele annyit, mint amit Kósa Lajos mondott, akkor holnap azt olvasnánk a Magyar Nemzetben, hogy elindult ellenem az eljárás államtitoksértés miatt. A legtöbb országban, ahol volt Pegazus-ügy, ott azért valami nyilvános tájékoztatást adtak a nemzetbiztonsági szervezetekért felelős politikusok. Értem, hogy nem mondhatnak el mindent, de azért legalább a sajtóban felmerülő nevekre reagálhattak volna, hogy Gémesi György esetében ezért kellett megfigyelni vagy mondják azt, hogy hazugság a megfigyelés. De miniszter olyat nem mondhat, mint Varga Judit, hogy a helyettesem - akivel azóta tudjuk, hogy mi történt - írta alá. Ilyen felelős miniszter nem mondhat.

De ők elárulhatnánk, hogy miért figyeltek meg embereket?

Ungár: Persze, a titokgazda feloldhatja a titkot.

Mostantól új triplakirálya van az NBA-nek. Stephen Curry a New York Knicks elleni idegenbeli meccsen az első negyedben dobta be a történelmi hármast, a 2 974.-et. Hiába nem hazai pályán játszott a Golden State, a legendás Madison Square Gardenben is percekig tartó ünneplés kezdődött.

A 33 éves Curry az első sikeres hárompontosát még 2009 októberben dobta az első szezonjában.

Az eddigi rekorder Ray Allen és az örökranglistán dobogós Reggie Miller is ott volt a csarnokban, gratuláltak is Currynek.

A rekorddöntés után Curry még három triplát dobott, vagyis most már 2 977-nél jár. (Személyes megjegyzés: ebből hetet láttam élőben, még 2018 októberben, akkor éppen azt a rekordot döntötte meg ezzel a dobással, hogy zsinórban a hetedik meccsén dobott legalább 5 hárompontost. Hihetetlenül könnyedén megcsinálta, rádobott még kettőt, aztán sajnos a 3. és a 4. negyedben már nem is nagyon küldték pályára, hogy pihenjen.)

A meccs után sajtótájékoztatón Curry már saját magát is a világ valahol volt legjobb dobójának nevezte.

153 koronavírusos beteg halálát jelentette ma az operatív törzs. Továbbra is magas szám, de kevesebb áldozat volt már, mint egy hete (213).

Összesen már 37 232-en hunytak el a járványban tavaly tavasz óta. A magyarországi halálozás továbbra is kiemelkedő az EU-átlagához képest.

Egy részletesebb táblázat.

Csökkent a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma. Jelenleg 6 337-en vannak, egy hete még 7 206-an szorultak kórházi ápolásra.

540 covid-fertőzött lélegeztetését oldják meg mesterségesen (607 volt egy hete.)

A már Magyarországon is kimutatott, számos országban az új fertőzöttek számát magasra repítő omikron variáns hatása itthon egyelőre még nem érződik. 5 506 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel folytatódik a csökkenő trend (egy hete még 6 849 új fertőzöttet találtak).

Az elég egyértelműen látszik, hogy hiba volt visszaállni ezen a héten az oltásoknál a régi rendszerre, amikor online regisztrációval és előzetes időpontfoglalással lehetett csak oltáshoz jutni. Három hétig tartott az akció, amikor valaki csak besétált az oltópontra, kitöltött egy papírt, majd megkapta az oltást, jót tett az oltási programnak. A visszaállás után viszont ezen a héten beesett az oltottak száma. 1 968-an kaptak mindössze első oltást tegnap.

A visszaesesés a harmadik oltásoknál látszik leginkább. Tegnap mindössze 13 213-an erősítették meg a védekezésüket egy ismétlő adaggal.

Nem csoda, hogy a hét második felére újabb akciót hirdettek, „az oltási akcióhetek sikerére és az omikron vírus magyarországi megjelenésére tekintettel”. Csütörtöktől megint a lazább szabályok érvényesek.

Az 5-11 évesek oltása ma kezdődik.

Háromhetes könnyített akció után hétfőn újra a régi rendben, online regisztrációval és előzetes időpontkéréssel lehetett csak oltásért menni. Meg is látszott a számokon.

Mindössze 1 431 első oltást adtak be. Egy hete sem nagyon sokat, de azért még dupla ennyit, igaz az első oltások száma hétről hétre csökkent az oltási akcióban is.

A nagyobb visszaesés a harmadik oltásoknál látszik. 9 827-en erősítették meg a szervezetük védettségét a koronavírus ellen, egy hete még 24 763-an.

Nem túl jó adat, hogy három hete 18 548-an adatták be maguknak az első adagot, de most csak 6 840 második adagot adtak be. A legnépszerűbb oltóanyagnál, a Pfizernél ugyanis három hét múlva van az ismétlő oltás. Megnézzük majd, hogy három hete milyen arányban választották Pfizert, illetve a Modernát és Sinopharmot (28 nap a második adag) és a Janssent (egyadagos).

Az 5-11 évesek oltása holnap indul, az első adag Pfizer már megérkezett.

A fontos járványadatok tovább javultak. Egy hete 4 311-en kerültek be a statisztikába, most 3 575 új fertőzöttet igazoltak (kedd van, a kevés hétvégi teszt eredménye futott be). Miután megjelent az omikron variáns Magyarországon is, ami számos országban már felfelé tolja a fertőzöttek számát, nagy kérdés, hogy meddig tart ki a csökkenési trend az új fertőzötteknél. Az nem jó hír, hogy az első két hivatalosan igazolt omikron-fertőzött, egy házaspár itthon kapta el az új mutációt, nem külföldről hozták be.

6 507 koronavírus-fertőzött van kórházban (tegnap 6 531 covidos beteget jelentttek), lélegeztetőgépen 563-an vannak (tegnap 565 szerepelt a jelentésben).

A múlt keddhez képest (224 áldozat) kevesebben hunytak el, de így is 195 újabb áldozata van a járványnak. Hiába a csökkenés, még mindig magasabb a hétnapos átlag, mint a tavaly őszi, második hullám legrosszabb időszakában.

Az európai átlaghoz képest továbbra is kiemelkedő a magyarországi halálozás.

Itthon összesen már 37 079 áldozata van a járványnak tavaly március óta.

Meglehetősen furcsán jelentette be Müller Cecília országos tiszti főorvos, hogy Magyarországon is kimutatták a koronavírus legújabb, világszerte terjedő mutációját. Müller Cecília nem tartott sajtótájékoztatót, hanem a köztévének és a TV2-nek mondta el (legalábbis ez a két mikrofon látszik a felvételen), hogy itthon is megjelent az omikron variáns, más nem kapott lehetőséget, hogy közvetlenül Müller Cecíliától kapjon tájékoztatást, esetleg kérdezhessen.

Pedig lett volna mit kérdezni.

A köztévén bejátszott felvételen azt mondja Müller Cecília, hogy egyelőre két embernél mutatták ki az omikront, de utalt arra is, hogy az új variáns Európában már közösségi terjedést mutat. Ami azt jelenti, hogy nem csak egy-egy, frissen külföldről érkező szervezetében mutatják ki az omikront, hanem az már országon belül is fertőz.

Annak ellenére, hogy itthon még csak két eset van hivatalosan, alighanem nálunk is már a közösségi terjedés szakaszában járunk vagy nagyon közel lehetünk hozzá. Mert a híradó bejátszásában Müller Cecília ugyan nem említette, de az omikron magyarországi jelenlétét két mintában is kimutató magáncég, a Neumann Labs közleménye szerint a „mutáció egy házaspárt fertőzött meg, melynek tagjai nem tettek külföldi látogatást, így bizonyosan itthon kapták el a betegséget”, és több gyanús mintát is vizsgálnak. (A Neumann Labs jelezte az omikron magyarországi felbukkanását a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Az NNK is elemezte a mintákat, és megerősítette a Neumann Labs ereményét.) Izraelben hétvégén egy Magyarországról érkező utasnál már kimutatták az omikront.

Müller azt nem mondta a felvételen, de a köztévé megjegyezte a tiszti főorvosra hivatkozva, hogy a házaspár egyik tagjának enyhe tünetei vannak, a másik viszont középsúlyos állapotban van és kórházban ápolják. Azt nem tudni, hogy milyen idős és milyen egyéb betegsége van a kórházban ápoltnak. A Tények azt írja, hogy az omikronnal megfertőződött házaspár tagjai „a harmadik oltást nem vették fel”, amiből arra lehet következtetni, hogy egyet vagy kettőt igen, de hogy kaptak-e oltást, mennyit és mikor, azt hivatalosan nem tudni. Mindenesetre Müller Cecília a harmadik oltás fontosságára is fehívta a figyelmet, ami friss kutatások szerint valóban felerősíti a szervezetet abban, hogy az omikron kisebb eséllyel okozzon fertőzést és elkerülhetőek legyen a súlyos tünetek, de további vizsgálatokra van még szükség.

Még délelőtt, a bejelentést megelőzően kérdéseket küldtünk a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, hogy valóban megtalálták-e az omikront magyarországi mintákban. A kérdéseink egy részére választ kaptunk Müller Cecília és a Neumann Labs bejelentéséből (nem voltak külföldön az omikronnal megfertőzöttek), egy részére nem (kerültek-e kapcsolatba külföldről érkezővel és a környezetükben találtak-e omikronost), kérdezni pedig nem volt módunk. Az NNK pedig csak annyit közölt, hogy „kérdése kapcsán szíves figyelmébe ajánljuk Müller Cecília mai nyilatkozatát”.

Két pozitív mintában Magyarországon is kimutatták a koronavírus legújabb, világszerte terjedő mutánsát, az omikront, jelentette be hétfőn a vizsgálatot végző Neuman Labs. Tájékoztatásuk szerint további gyanús eseteket is vizsgálnak.

A magyar laboratóriumban nemrég vezettek be egy új PCR-vizsgálatot, ami képes kimutatni, hogy az omikron-mutáció okozta-e a fertőzést. Vizsgálatuk eredményeit a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei is megerősítették.

A labor ügyvezetője, Nyíri Miklós szerint az, hogy két mintában is kimutatták már az omikront, egyben "feltehetőleg azt is jelenti, hogy ez a variáns több embert megfertőzhetett már hazánkban".

A Neumann Labs közleményében külön kitért rá, hogy a PCR-tesztek bizonyosan képesek megbízhatóan azonosítani a koronavírus omikron-variánsát is, az ezzel ellentétes hírek kacsák.

Csak idő kérdése volt, hogy mikor mutatják ki Magyarországon is az omikront. Izraelből már jelentettek Magyarországról érkező omikronos beteget a hétvégén. Ausztriában, Szlovákiában és Romániában is találtak már omikronos beteget, ők a vírusmutációt elsőként kimutató Dél-Afrikából tértek haza.

A variánsról egyelőre keveset tudunk, a jelek szerint sokkal fertőzőképesebb a delta mutációnál, Nagy-Britanniában azzal számolnak, hogy az év végére már az omikron lesz a domináns vírusmutáció, és felgyorsítják a harmadik oltások beadását. Ugyanakkor egyelőre mintha nem okozna olyan súlyos tüneteket, bár a briteknél van már omikronos is kórházban, és a számuk erős növekedését várják. Izraelben már az ötödik hullám kitörését próbálják megakadályozni.

Karanténokkal és kontaktkutatással az omikron terjedését eleinte lassítani lehet, bár ezekben pont kifejezetten gyengén teljesítenek a 4. hullámban a magyarországi hatóságok. Mindenesetre a 4. hullám tetőzésén - magas halálozási adatokkal - éppen ezekben a napokban vagyunk túl.

Lezárult a kormány által november 22-étől meghirdetett, eredetileg egyhetes, majd végül háromhetesre nyúlt oltási akció. Ezalatt lényegesen egyszerűbben, időpontfoglalás nélkül, helyszíni regisztrációval is lehetett oltásért menni, akár elsőért, akár elmaradt másodikért vagy megerősítő hamadikért.

Ezalatt a három hét alatt összesen 166 254-en mentek el először oltásért, az előtte lévő három hétben 69 361-en kaptak első oltást.

Óriási ugrást a harmadik oltásoknál jelentett az ackió. Az előtte lévő három hétben 613 ezren kérték a megerősítő oltást, az akcióhetekben majdnem kétszer ennyien: 1 171 109-en.

A harmadik oltást is felvettek száma 1 834 000-ról 3 005 109-re emelkedett.

Így állunk most:

• legalább egy oltás: 6 190 822 (teljes lakosság 63 százaléka)
• két oltás: 5 893 531 (teljes lakosság 60 százaléka)
• harmadik oltás: 3 005 109 (teljes lakosság 31 százaléka)

Az 5-11 évesek oltása szerdán kezdődik.

Az adatokból úgy tűnik: egyelőre túl vagyunk a legrosszabbon, a negyedik hullám lassan lefut. A halálozási adatok csúcsra érhettek a héten, ennél rosszabb talán már nem lesz.

Jelentősen csökkent az új fertőzöttek száma, már nem is kell trükközni

Az új fertőzöttek száma már a múlt héten alacsonyabb volt, mint egy héttel korábban. De az akkori csökkenésben volt egy kis trükk: sokkal kevesebb tesztet végeztek, konkrétan 10,6 százalékkal, így sikerült 6,3 százalékkal kevesebb fertőzötet találni. Most már nem kellett ilyen rásegítés: jelentősen, 27,2 százalékkal kevesebb fertőzöttet regisztráltak, mint egy hete. Közben a tesztek száma is tovább csökkent ugyan, de csak 20 százalékkal. Ez már érdemi javulás, miközben azért az új fertőzöttek száma továbbra is nagyon magas, pénteken a hétnapos átlag 6865 volt.

Az is biztató adat, hogy pénteken kevesebben voltak kórházban (6939), mint egy hete (7463). Ha a teljes hetet nézzük, a javulás még nem ilyen arányú, de nagyon hosszú idő után először csökkent a kórházban lévők heti átlaga.

A változások sorrendje általában klasszikusan ez: előbb elkezd csökkenni az új fertőzöttek száma, aztán a kórházban, majd a lélegeztetőn lévőké. Végül a halálos áldozatok száma is csökkenni kezd.

A lélegeztetőn lévők statisztikájába alaposan belekavart, hogy múlt hét elején a központ módosította az adatközlés szabályait, jelenősen javítva a mutatót (és egyben összehasonlíthatatlanná téve azt a korábbi adatokkal). Mindenesetre most pénteken kicsit több koronavírus-fertőzött volt lélegeztetőgépen (573), mint egy hete (566). A két adat azért összehasonlítható, mert már a múlt péntekit is az új adatszolgáltatás szabályai szerint jelentették a kórházak. Ez a stagnálás válthat át jövő héten csökkenésbe.

Nagyon sok az áldozat

Azt nem tudni, hogy a lélegeztetőn lévők hány százaléka gyógyult meg, illetve mennyien vesztették életüket.

Az áldozatok száma továbbra is nagyon magas: 1307 koronavírus-fertőzött hunyt el egy hét alatt.

Ez az adat csak a tavaszi harmadik hullám csúcsán volt rosszabb.

A halálozásszám még mindig nőtt, négy százalékkal többen hunytak el, mint az előző héáten, de a növekedés üteme jelentősen csökkent, innen várhatóan javulni fog a helyzet.

Továbbra sem árulják el, hogy a kórházban és lélegeztetőn lévők, illetve az áldozatok hány százaléka volt oltatlan, és azt sem, hogy az oltottak közül ki mikor kapta az oltását. Hogy a vakcinák nyújtanak védettséget, az abból látszik, hogy miközben nem igazán vannak korlátozások, és rekordmagasságban volt az új fertőzöttek száma, a kórházban lévőkl és az áldozatoké a harmadik hullám csúcsát nem érte el.

Jó eséllyel a negyedik hullámban ezen a héten volt a legmagasabb az áldozatok száma (187 haláleset a napi jelentések átlaga). Csütörtökön és pénteken is kevesebb áldozatot jelentettek, mint egy hete. De ez a kevesebb is 215, illetve 166 volt.

Az omikron variáns egyelőre nem jelent meg Magyarországon, legalábbis hivatalosan nem tudunk róla. De figyelve a terjedését, nem sokáig marad ez így.

A héten 241 629-an kapták meg a harmadik oltásukat, ez 34 518-as napi átlag. Az első oltások messze nem ennyire népszerűek, a héten összesen 30 583-en kaptak ilyet, vagyis a harmadik oltás napi átlagát sem érte el a teljes heti szám.

Vagy a reneszánszát éli az olvasói fotózás Magyarországon, vagy valami egészen más magyarázata lehet annak, hogy a Fidesz sajtójában szinte naponta jelennek meg felvételek valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán megfelelő narratívában valamennyi kormánypárti média átvesz, maga a kormánypárt pedig azonnal kommentál.

Az olvasói fotó abszolút létező műfaj, telefon mindenkinél van, el lehet kapni olyan pillanatokat, amit a résztvevők (maradjunk a közszereplőknél) nem akartak volna megosztani a nyilvánossággal.

Mi is kaptunk már ilyen képeket. Három és fél éve például Orbán Viktor barátjáról, Mészáros Lőrincről és Orbán Viktor vejéről, Tiborcz Istvánról, vélhetően egy találkozójuk után, bár simán lehet, hogy csak összefutottak az utcán. Mint később kiderült, témájuk bőven lehetett, sőt, azóta is van, újra és újra.

Most augusztus végén pedig egy olvasónk vette észre Rómában egy étteremben Orbán Viktor és családját. Csak a kép megjelenése után közölte a miniszterelnök sajtófőnöke, hogy Orbán Viktor hivatalos programra érkezett Rómába, mégpedig a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt. Aztán repülési adatokból derült ki, hogy Orbánékat Horvátországban vehették fel a magyar honvédség gépével, reptették Rómába, majd visszafelé is Horvátországot érintve tért vissza a gép Magyarországra, bár az erre vonatkozó kérdésekre nem válaszoltak, mert „a hivatalos utak nyilvánosak, de a magánprogramok nem”.

Vagyis tudnak ezek az olvasói fotók kifejezetten érdekesek és hasznosak lenni, egy baj van velük, hogy kiszámíthatatlanul és viszonylag ritkán érkeznek igazán jók, hiszen teljes esetleges, ki mibe fut bele.

Innen nézve óriási szerencséje van a Fidesz médiájának, hogy most szinte naponta publikálnak olyan felvételeket ellenzéki politikusokról, amiket állításuk szerint olvasóktól kaptak.

Karácsony a buszsávban

Ilyen volt például az a videó, amit az Origo szerint felháborodott olvasójuktól kaptak arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szolgálati autója az Erzsébet hídon az álló sor kikerülve a buszsávban jut előre. Szép felismerés az olvasótól, hogy Karácsony szolgálati autója cselezget, mert bár lehetett látni pár helyen, nem annyira közismert jármű. Sokan talán nem is tudták volna, ki buszsávozik ott.

A felvétel mindenképpen kínos a főpolgármesterre nézve, valamennyi kormánypárti média rá is erősített az üzenetre (a köztévé honlapja még meg is szavaztatta az olvasóit), hogy a budapesti közlekedést romba döntő Karácsony nem a többi autóssal szív a dugóban, ha trükközik. Karácsony kénytelen volt is magyarázkodni és jelezte, hogy leszidja majd a sofőrjét.

Karácsony ugyanakkor utalt Kövér Lászlónak az egy éve elhangzott, de a Direkt36 révén csak nemrég nyilvánosságra került beszédére, amiben Kövér arról beszélt titkosszolgálati vezetőknek, hogy az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt. (Az persze külön szépsége a történetnek, hogy valaki szintén rögzítette Kövér beszédét is az Alkotmányvédelmi Hivatal új épületében.)

Bajnai és Gansperger egy lesifotón

Képzeljük el, hogy egy szép nyár végi napon sétálunk a XIII. kerületi, Váci út 152–158. alatti Experidance Udvarnál, ahol két ember beszélget egy autónál állva. Egyikük ismert, volt miniszterelnök is, Bajnai Gordon. A másik Gansperger Gyula, akiről még akkor is kevesen tudták, hogy kicsoda, amikor előbb a Fidesz-főkönyvelője, majd a privatizációs ügynökség vezetője volt az első Orbán-kormány alatt. Keveset szerepelt, azóta pedig szinte eltűnt. De ki nem készítene egy képet erről a két emberről?

Márpedig ilyen kép készült, és meg is jelent a sajtóban. A fotót a Városháza-ügyben titokban rögzített hangfelvételeket nyilvánosságra hozó, magát Anonymusnak nevező alak küldte el egyebek között az Oriógnak. A jelentősége az, hogy ezzel is lehetett erősíteni, hogy Bajnai és Gansperger tényleg szoros viszonyban állnak egymással, és a Városháza megvásárlása körül kavarnak.

Bajnai azt mondta, hogy Gansperger kérésére - aki régi kollégája, de évek óta nem beszéltek -, valóban volt egy találkozó a nyár végén, amin az egyik leggazdagabb magyarországi befektető család akart bemutatkozni neki. Szerinte egyszerűen tőrbe csalták. „A találkozóra a nyár végén került sor, a cégcsoport székhelyén. Vélhetőleg itt készült a Fidesz-médiában ma publikált fotó (amely leginkább a felvétel készítőit leplezi le: nyilvánvalóan egy gondosan előkészített titkosszolgálati jellegű megfigyelési akció, tudatos provokáció zajlott)”.

A Telex beazonosította, hol készült a fotó: a XIII. kerületi, Váci út 152–158. alatti Experidance Udvarnál. Erre a címre az orosz(-magyar) milliárdos Rahimkulov Ruszlán és cégtársa, Zentai Péter több cége is be van jegyezve.

A 24.hu-nak adott interjúban Bajnai így foglalta össze mindezt: „Maradjunk a tényeknél. Egy: elhívtak egy találkozóra. Kettő: amikor megérkeztem, készült egy lesifotó, amin látható Gansperger Gyula és látható vagyok én. Három: ezt követően a beszélgetésünket valaki kiváló minőségben felvette. Négy: hetekkel később kikerült a nyilvánosság elé ennek az egyórás beszélgetésnek egy szinte szavanként összevágott ötperces hazug változata. Öt: mindez egy a Városházával kapcsolatos, módszeresen felépített karaktergyilkos hazugságkampányba szervült. Mindezek alapján számomra egyetlen pillanatra sem kérdés, hogy ez az egész szervezett, titkosszolgálati módszerekkel, rákészülten, törvénytelenül elkövetett akció volt.”

A Fidesz természetesen nagy erőkkel tartja fókuszban a Városháza-ügyet. Nem tűnik úgy, hogy tartanának attól, hogy a Pegasus-botrány felvet kérdéseket egy olyan ügyben, amelyet titokban rögzített hangfelvételekre alapoznak.

Az eredetileg a Városháza tervezett eladásáról szóló, mostanra aztán már ezerfelé elágázó történetben (főszereplő: Gansperger Gyula) Karácsony Gergely többször is hivatkozott már arra, hogy „titkosszolgálati eszközökkel, az orosz kompromat-módszer szerint szerveztek hazug lejárató kampányt a városvezetés ellen, közelebbről: fideszes pénzemberek meg akarták szerezni maguknak, vagy más Fidesz-oligarcháknak a Városházát.” A módszer használata ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valóban a titkosszolgálat készítette volna a hangfelvételeket.

A főpolgármester orosz hátteret is sejtet - legutóbb kedden írt erről - , az ügy kivizsgálására létrehozott fővárosi vizsgálóbizottság orosz típusú dezinformációs kampányokról is tájékozódik.

Hogy valóban oroszok vannak-e a háttérben (a Bajnaival folytatott megbeszélésen résztvevő Rahimkulov családon túl) azt azért nagy magabiztossággal nem lehet állítani. A hvg egy ennél egyszerűbb megoldásról írt. Cikkük szerint magánnyomozókat bíznak meg fideszes körökből ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására és tudnak olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást.

Kutyasétáltatás közben kiszagolt házkutatás gyanúja

Nem kis szerencse kellett ahhoz, hogy Vácon, a Nádas utca 2. szám alatt

egy kutyáját sétáltató olvasó kiszúrja, hogy mintha házkutatást tartanának. Márpedig a Mandinerrel megtörtént ez a mázli. A kutyáját séltató olvasó azt vette észre, hogy fehér autókból civil ruhás emberek szállnak ki és mennek be az épületben. A Mandiner azt írja, hogy a felvételek a Cseh Katalin momentumos politikus cégügyeihez köthető telephely közelében készültek, és szerintük „olvasónk számára a házkutatás lehetősége azért lehetett reális, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt, ismeretlen tettessel szemben indított nyomozást a NAV”. (A Mandiner állítása szerint a Cseh Katalin által korábban vezetett cég és a hozzá köthető egyéb cégek összesen csaknem 4,8 milliárd, forintot zsebeltek be uniós pályázatokon.)

A Mandiner megkereste a NAV-ot, és abban is szerencséjük volt, hogy a folyó ügyekben nem mindig készségesen tájékoztató adóhatóság megerősítette, hogy a helyszínen valóban a testület nyomozói tartottak kutatást.

Márki-Zay, Bige

A héten TV2 mutatott be egy felvételt, ami egy fővárosi étteremben készült, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Bige László, a Nitrogénművek Zrt. milliárdos tulajdonosa beszélgetnek az asztalnál. Nagy leleplezés ebben nincs, Bige többször jelezte, hogy támogatni fogja anyagilag Márki-Zay kampányát, a politikus pedig nem tagadta ezt, azt mondta, hogy ő az ördöggel is összeáll Orbánnal szemben, pláne, hogy a Fidesz állami százmilliárdokból kampányol, nekik viszont vállalkozóktól kell kuncsorogniuk.

A kormánypárti hírműsor hosszasan ecsetelte, hogy milyen drága bort és ételeket is árulnak a Sas utcai portugál étteremben, majd jött az átkötés „a rezsicsökkentést támadó baloldali politikuson nem látszott, hogy különösebben aggódott volna a számla miatt, hevesen bólogatott és nevetgélt a gazdákat megkárosító műtrágyakirállyal”.

A műsor elején egy olyan felvételt mutogattak, amit simán készíthetett bárki az étteremben lévők közül. Az ebéd végén viszont a TV2 stábja várta Márki-Zay. A miniszterelnök-jelölt a Telexnek azt mondta, hogy számára az a különös, hogy miként bukkant fel az étteremnél a TV2 stábja. Eredetileg ugyanis egy másik étteremben találkoztak volna a milliárdossal, de arról a helyszínen kiderült, hogy már bezárt, így spontán választották ki a portugál étteremet. Márki-Zay arra utalt, hogy valamelyiküket követhették vagy lehallgathatták. Ő egyébként pár ezer foritért ebédelt, amit Bige fizetett. (Eszerint nem bonttattak félmilliós vörösbort.)

Ne zárjuk ki azt a lehetőséget sem azért, hogy valaki az étteremben lévők közül riadóztatta a TV2-t. De ez már tényleg ritka mázlisorozat része.

„Ki a felelős a kidobott PCR-tesztekért?” címmel fordult Kásler Miklós miniszterhez írásbeli kérdéssel Szabó Tímea. A Párbeszéd parlamenti képviselője szerint a kormány hibája, hogy 5 milliárd forint értékű tesztet meg kellett semmisíteni, mert azok szavatossági ideje lejárt.

Szabó 5 kérdést tett fel:

• Valóban igaz-e a hír, hogy meg kellett semmisíteni a teszteket?
• Miért nem használták fel ezeket a teszteket?
• Ki a felelős az összesen 5 milliárd forintos kárért?
• Tesz-e feljelentést a Minisztérium az ügyben, indul-e vizsgálat?
• Tervezik-e, hogy ingyenessé teszik mindenki számára a tesztelést, ahogy az már Európa nagy részében megtörtént?

Az Emmi helyett a Belügyminisztérium válaszolt. Kontrát Károly államtitkár azt írta, hogy „az egészségügyben a legfontosabb szempont a betegbiztonság, éppen ezért az ellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú”. Ami világos, bár a tesztek felhasználását megsemmisítés helyett a DK javasolta, Szabó erről egyáltalán nem írt. Az érdekelte, hogy miért nem használták fel a szavatosság lejárta előtt a teszteket.

Erről Kontrát azt írta, hogy „a rövid idő alatt eredményt adó gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét, azok szavatossági ideje az ellátórendszer rendelésállományának lecsökkenése következtében lejárt, az Országos Kórházi Főigazgatóság elrendelte megsemmisítésüket”. Vagyis az államtitkár szerint egyszerűen nem volt igény már ennyi PCR-tesztre. De ez inkább döntés kérdése. Nálunk valamiért keveset tesztelnek, ma például 33 943 vizsgálatról számoltak be, miközben Ausztriában 11-szer ennyit jelentettek, 373 456-at ma.

Hogy a tesztelés itthon nem prioritás, azt Orbán Viktor is megerősítette a parlamentben hétfőn. A kormányfő azt mondta, hogy „a PCR-teszt semmin sem segít. Az oltás, az segít.”

Majd arról beszélt az MSZP-s Harangozó Tamásnak a kérdésére, hogy a teszteket tényleg megsemmisítették, de ez szerinte természetes, mert ilyen a készletgazdálkodás, a lényeg az, hogy minden védekezéshez szükséges dologból legyen elegendő.

Hogy van-e felelőse annak, hogy ahelyett, hogy felhasználták volna a teszteket, hagyták lejárni azok szavatosságát, Kontrát azt válaszolta, hogy

„az ellátás kárt nem szenvedett, vizsgálat lefolytatása nem indokolt”.

Vagyis nincs felelős, és nem is keresik, hogy miért ment a kukába 5 milliárd forint értékű teszt.

Szabó utolsó kérdésére, hogy „tervezik-e, hogy ingyenessé teszik mindenki számára a tesztelést, ahogy az már Európa nagy részében megtörtént?”, az államtitkár azt mondta: „a tesztelés ingyenessé tételének lehetőségét az operatív törzs a külföldi minták mentén folyamatosan vizsgálja”.

Újabb 215 áldozatot jelentett ma reggel az operatív törzs. Az elmúlt 7 napban átlagosan 190 koronavírusos beteg hunyt el. Az áldozatok száma összesen már 36 263.

Jelenleg Európában lakosságarányosan nálunk halnak meg a legtöbben a járványban.

Lakosságarányosan az EU-átlagával összehasonlítva nálunk sokkal több áldozata van a járványnak.

Minden más javul

A többi járványadatnál már látszik a javulás, a halálozás az, ahol a legkésőbb fordul a trend. Talán itt is eléri hamarosan a 4. hullám a csúcsát. Ennek lehet a jele, hogy három hét után fordult elő, hogy az egy héttel ezelőtti adattal (218) összehasonlítva, igaz minimálisan, de csökkent az áldozatok száma (215). Korai lenne ebből még bármilyen következtetést levonni. És ha valóban tetőzik a halottak száma, akkor is nagyon lassú csökkenés várható, nagyon sok további áldozattal.

Az új fertőzöttek számánál már egyértelmű a javulás. Továbbra is sok, 7 310 koronavírusos beteget regisztráltak tegnap, de egy hete még 10 466 volt ez a szám.

Kórházban 7 119 koronavírusos betegek kezelnek, egy hete még 7450-en szorultak az otthoninál komolyabb ellátásra. Akkor még stagnálni látszott a számuk, mostanra látszik a csökkenés.

A lélegeztetőgépen lévőknél az adatszolgáltatás átalakítása miatt hosszabb távú összehasonlítást nem lehet tenni, de az új rendszeren belül csökkent a legsúlyosabb állapotban lévő covidosok száma.

Az látszik továbbra is, hogy oltásra azokat sikerül rávenni elsősorban, akik korábban is a vakcinával védték magukat. Az első oltást 4 649-en kapták meg tegnap, ami nem sok. A harmadikat viszont 40 042-en.

Eddig összesen:

• első oltást 6 171 489 kaptak
• másodikat 5 878 951-en
• harmadikat 2 864 506-an.

Továbbra is nagyon magas a járvány áldozatainak a száma, ma reggel 213 újabb halálesetről számolt be az operatív törzs.

Az áldozatok között van egy 16 éves lány, akinél alapbetegségként agykárosodást és epilepsziát tüntettek fel.

A 213 áldozatból 27-nek egyáltalán nem volt alapbetegsége. Közülük a legfiatalabb 24 éves volt, heten 50 év alattiak voltak. A legidősebb azok közül, akiknek a fertőzés előtt nem volt egyéb betegsége, de elhunytak most a covidban: egy 90 éves férfi, egy 94 éves nő és egy 98 éves nő.

A ma jelentett áldozatok átlagéletkora 71,5 év volt. A leggyakoribb alapbetegség a magas vérnyomás volt (63 százalék).

Mától megnyílt a vakcinainfo.gov.hu regisztrációs honlap az 5-11 éves gyermekek koronavírus elleni oltásához is.

Pár fontos dolog, mert nem feltétlenül kézenfekvő a rendszer:

• első körben csak regisztráció lesz, az időpontfoglalásra majd pár nap múlva lesz lehetőség (majd ugyanott, ahol eddig)
• az a mailcím nem jó, amivel a szülők korábban regisztráltak, másikat kell használni vagy újat csináltatni, ráadásul több gyerek után mindegyik után külön-külön (Hivatalosan: A szülők a gyermek adataival és eddig a regisztrációnál még nem használt emailcímmel rögzíthetik a gyermeket. Egy emailcímről egy gyermeket lehet rögzíteni.)
• arra nem érkezik visszajelzés, ha a regisztráció sikeres
• ha majd lehet jelentkezni az oltás időpontjára is, azt csak az érvényesen regisztrált szülők tehetik majd meg

A gyerekeket kórházi oltópontokon (ide lehet majd időpontot foglalni nemsokára) vagy a házi gyermekorvosoknál oltják majd (itt nyilván érdemes konzultálni, de ehhez is kell a gyerekek regisztrációja). Egy ampullában 10 gyermek oltásához elég vakcina lesz, a háziorvosoknak úgy kell megszervezniük az oltást, hogy ha kinyitják az ampullát, azt a 10 adagot be is kell adni.

December 15-étől kezdődik az 5-11 évesek oltással, Pfizerrel. A vakcina hatóanyaga ugyanaz, mint a felnőtté, de az adagolása, és így a kiszerelése is más.

Az első ütemben 138 ezer adag vakcina érkezik, ennek a felét használják el, a másik felét elteszik a három héttel későbbi második adagra. Vagyis 69 ezer gyerek kaphatja majd meg az első hullámban az oltást, de rendszeresen érkeznek majd új szállítmányok. (Ebben a korosztályban 646 ezer gyerek van.)

Az Európai Gyógyszerügynökség november 25-én engedélyezte az 5-11 éves korosztály oltását az Európai Unióban. Ehhez új szállítmányok érkeznek.

Újabb szakaszához érkezett az ellenzéki háború Terézvárosban a kerület momentumos polgármestere, Soproni Tamás és a helyi MSZP, különösen annak egyik képviselője, Bálint György között.

Az apropó egy egészen különös per jogerős lezárása. Mert az mégiscsak meglepő, hogy egy önkormányzati képviselő pert indít az ellen az önkormányzat ellen, aminek saját maga is képviselője. Terézvárosban ez történt. A felperes az MSZP-s Bálint György, az alperes maga a VI. kerületi önkormányzat. A tét 14 millió forint. Amihez végül az önkormányzat juthat hozzá, és nem az MSZP-s képviselő.

Elég messzire nyúlik vissza a történet, még 2004-re, amikor az MSZP-s többségű önkormányzat versenyeztetés nélkül, áron alul eladta az Andrássy út 47. szám alatti soklakásos műemlék házat. Büntetőügy lett belőle, összevonva az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota eladásával. Végül Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester felfüggesztett szabadságvesztést kapott, az akkori képviselőket pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesítette. Ugyanakkor a vádlottaknak egyetemlegesen összesen 123 millió forintos kártérítést kell fizetniük az önkormányzatnak.

Ennek a behajtása - kamatokkal együtt már 218 millió forintról van szó - egyáltalán nem egyszerű, mert több vádlott időközben vagyontalan lett. Az egyetlen reménnyel egy nagyobb összeg behajtására Hatvani Csaba akkori képviselő, majd alpolgármester - és jelenleg is az MSZP kerületi elnöke - szigetszentmiklósi háza kecsegtet. Ezt a Telex korábbi cikke szerint 50 millió forintért lehetne elárverezni. A házon van egy 10,5 millió OTP-s követelés, de váratlanul megjelent a zálogjogusultak között, sőt be is előzte volna az önkormányzatot Bálint György, a kerület jelenlegi MSZP-s képviselője is.

Egy 14 millió forintos kölcsönre hivatkozik, amit barátjának és üzlettársának, az időközben elítélt Hatvani Csabának adott készpénzben még 2016-ban. Ezt módosították 2018-ban úgy, hogy a házra jelzálog került. Az önkormányzat gyanúja szerint azért, hogy a Hatvanira is egyetemlegesen kiszabott kártérítési igényt beelőzve kimentsenek 14 millió forintot.

Időrendben ez így nézett ki:

• a Hatvani elleni jogerős ítéletet 2018. február 28-án hozták meg.
• A Hatvani és Bálint közötti korábbi, 2016-os, jelzálogról egyáltalán nem rendelkező kölcsönszerződést ez után, 2018. májusban módosították, és arra hivatkozva 2018. július 30-án jegyeztek be a földhivatalnál jelzálogjogot Hatvani házára.
• 2018. november 23-án elindult a végrehajtási eljárás a terézvárosi önkormányzat kérésére, hogy behajtsák a 123 millió forintos kártérítést.
  
• Miután 2019. február 1-én a végrehajtó valóban lefoglalta Hatvani házát, Bálint jelezte, hogy bekapcsolódna a végrehajtásba. Ezzel beelőzte volna a pénzére váró önkormányzatot is.

Bálint becsatlakozási kérelmét ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék 2020 decemberében jogerősen elutasította. De az MSZP-s képviselő nem adta fel, és polgári peres eljárást indított az önkormányzat ellen, aminek a képviselő-testületében ő maga is bent ül.

Jogerősen most ez a keresetét is elutasította a Fővárosi Törvényszék. Azt nem mondták ki, hogy a szerződés már eleve színlelt lett volna, mert erre nem volt bizonyíték, de azt igen, hogy Bálint György tudott a Hatvani elleni ítéletről és a terézvárosi önkormányzatnak fizetendő 123 milliós kártérítésről, ezért tudnia kellett, hogy a saját javára bejegyezett 14 milliós jelzálogjoggal a VI. kerület kielégítésének alapját részben vagy egészben elvonja. (Az Átlátszó írta meg az elsőfokú, most jogerősen is megerősített ítéletet.)

A jogerős ítéletről posztolva Soproni Tamás polgármester azt írta Facebookon: „a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy az Andrássy úti ingatlanpanamákban jogerősen elítélt MSZP-elnök, Hatvani Csaba és Bálint György, az MSZP önkormányzati képviselője és helyi alelnöke fedezetelvonó szerződést kötöttek. Ha nem lépünk az ügyben, 14 millió forinttal rövidíthették volna meg a terézvárosi önkormányzatot”.

Majd azzal folytatta a momentumos politikus, hogy „mégis, hiába nevet az egyik szemem, ha a másik sír. Szomorú vagyok ugyanis, hogy egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi. Hogy az önkormányzattal szembeni gazdasági bűncselekményért elítélt helyi elnökkel kötött fedezetelvonó szerződés felhasználásával kísérelte meg megrövidíteni az önkormányzatot. Hogy mindezekkel, morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét”.

Soproni kezdeményezésére - miután kiderült a kölcsönszerződésre alapozott, az önkormányzatot beelőző végrehajtási igény - már májusban visszahívta a képviselő-testület (fideszes szavazatokkal is) Bálint Györgyöt a kerület tulajdonosi bizottságból és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságából.

Bálint akkor ezt úgy kommentálta a Facebookon, hogy „azzal, hogy polgármester úr a Momentummal és a Fidesszel közösen megszavazta a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnöki, és az önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának elnöki pozícióm visszavonását, egyértelművé vált, hogy a döntésük motivációja a transzparens és felelősségteljes vagyonkezelés megszüntetése volt. A tisztségeim visszavonásával olyan döntést hozott meg a polgármester úr és a Momentum, amely ellentmond az ellenzéki összefogás alappilléreinek, és amely hosszútávon megpecsételheti a terézvárosi ellenzéki összefogás dinamikáját”.

És valóban, a helyi MSZP beállt a saját önkormányzatát beelőzni akaró Bálint György mögé, ami nem csoda, hiszen mint írtuk, a párt kerületi elnöke Hatvani Csaba. Akinek a házának az árveréséből számít az elbukott pénze egy részének visszaszerzésére az önkormányzat.

Nyílt háborúskodás indított a terézvárosi MSZP Soproni ellen, a kerületi szocialista pártszervezet mémekben fideszesezte a momentumos polgármestert, Bálint pedig számos alkalommal durván személyeskedő kirohanást intézett Soproni ellen. Egészen odáig jutott a konfliktus, hogy az MSZP nem is szavazta meg a költségvetést, az a DK, Jobbik, LMP, Momentum, Párbeszéd szavazataival ment át.

Soproni azzal fejezte be a mostani posztját, hogy „Bálint György jogilag és erkölcsileg is többszörösen megbukott. Ez a példátlan viselkedés és a jogerős ítélet egyértelművé teszi, hogy Bálint Györgynek nincs helye az ellenzéki összefogásban, sem Terézváros vezetésében”.

Ismét eljött az ideje, hogy azonnali kérdéseket lehessen feltenni a Parlamentben Orbán Viktornak. Az egyik téma érhetően az volt, hogy ismét nagyon magas a járvány áldozatainak száma Magyarországon. Európában a harmadik hullámhoz hasonlóan megint nálunk a legrosszabb a helyzet:

Orbán előbb megismételte a szokásos mantrát, hogy nem összehasonlíthatók az adatok, mert a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban. Korábban részletesen bemutattuk, hogy valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot. Mert lakosságarányosan óriási a különbség a magyar és az EU-átlaga között:

Aztán Orbán egy váratlan húzással azt válaszolta a sokkal kedvezőbb osztrák halálozási adatokat a fejére olvasó MSZP-s Harangozó Tamásnak, hogy azok, akik arról beszélnek, hogy Magyarországon többen halnak meg, mint máshol, a magyar egészségügyi dolgozókat minősítik. De Orbán megvédi az egészségügyi dolgozókat ezektől a támadásoktól. A saját vagy a kormánya felelősségéről egy szót sem szólt.

Pedig nyáron még Orbánt is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon miért volt már akkor is sokkal kevesebb áldozata a járványnak Ausztriában, mint nálunk. Legalábbis ezt válaszolta az erre vonatkozó kérdésünkre a júniusi kormányinfón, ahol váratlanul megjelent:

„Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Az akadémia elnökével is beszéltem róla, és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést majd arról, hogy a reményeink szerint hamarosan lezáruló járvány után milyen álláspontot tudunk egészségügyi szempontból kialakítani, mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások, hogyan tudjuk ezt beépíteni a közeljövő döntéseibe. Mit kell másképen csinálni, mit kell jobban csinálni, mire kell inkább figyelni. Tehát egy ilyen poszt-COVID értékelést várok az akadémiától is és a kormány egészségügyi tanácsadó testületeitől is.

Azt vizsgálták, hogy a kormány hibázott ebben valamit? Késői lezárás, bármi, ami okozhatta ezt?

Mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk, mert mi arról vagyunk meggyőződve, hogy legjobb tudásunk szerint, erőnket a végsőkig megfeszítve dolgoztunk és igyekeztünk a legjobb döntéseket meghozni. És persze vannak kalkulációk, amik arról szólnak, hogy a gyors átoltottság révén mennyi ezer ember életét mentettük meg, hogyha később kapták volna meg az oltást, de én ezekbe nem szívesen megyek bele, hanem meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak, készítsék el ennek az értékelését. Szerintem is fontos az a kérdés, hogy egy ilyen típusú járvány miért érinti Magyarországot másképpen, mint egy-két szomszédos országot például.”

Orbán végül ezt a témát akkor azzal zárta le: „azt kell mondanom, hogy következő járvány idején fölkészültebben, ennél jobb teljesítményt kell nyújtania az egész országnak”.

Ehhez képest így állunk most:

Az Orbán által a nyáron említett elemzés, ami választ adna a sokkal jobb osztrák adatokra, egyébként a mai napig nem készült el. Kásler Miklós miniszter nemrég megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentőségük.

Amikor Tordai Bence is szembesítette Orbánt az Európában is kiemelkedő magyar halálozási adatokkal, a miniszterelnök közölte, hogy a Párbeszéd képviselője gusztustalan támadást intézett az egészségügyben dolgozók ellen.

„Az olthatóságról és a vakcina típusáról minden esetben az oltóorvos dönt” - válaszolta a megkeresésünkre a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azért fordultunk az NNK-hoz, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a maga részéről eldöntött egy szakmai vitát, amikor azt közölte: megkéri György István államtitkárt, az oltási munkacsoport vezetőjét, hogy ha valaki Janssent kér Szputnyikra, akkor feltétlenül adják be.

A szakmai vita arról szól, hogy rontja-e a harmadik oltás hatékonyságát, ha vektorvakcinára (ilyen a Szputnyik) vektorvakcinát (Janssen) adnak be emlékeztető oltásnak.

A kombináció egyébként érthetően népszerű, megold ugyanis egy problémát, amit a magyar kormánynak és az orosz gyártónak sem sikerült. Jelentősen korlátozza ugyanis a Szputnyikkal oltottak utazási lehetőségeit, hogy egyelőre az orosz vakcinát sem az EU gyógyszerügynöksége, sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem fogadta el. Előbbit sűrűn is emlegeti a magyar kormány, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy „nemcsak káros, hanem szégyenteljes is, hogy az EU politikai szempontokat érvényesít a vakcinák kapcsán”. A kormány által megígért különalkuk, hogy a tagországok elfogadják majd a magyar utasok esetében az orosz vakcinát, az EU-n belül nem igazán születtek meg.

A lobbierőnk nem túl acélos: az Európai Unión belül a Szputnyik-probléma csak Magyarországot érinti. Szlovákiában is kacérkodtak a Szputnyikkal, de végül mindössze 18,5 ezer embert oltottak be vele, aztán kivezették a programjukból az orosz vakcinát. Itthon több mint 900 ezren kaptak Szputnyikot.

A vakcina eredményei egyébként nem rosszak. Gulyás éppen ezért azt mondta, hogy „a magyar diplomáciának mindent el kell követni annak érdekében, hogy az Európai Unió mielőbb változtasson az álláspontján. Ez vagy sikerül vagy nem. Az oroszoknak mindent el kell követniük azért, hogy az európai gyógyszerügynökség engedélye meglegyen. Ez megoldja az ügyet és a WHO-s engedély is részben megoldja”. (A kínaival oltottak annyival vannak jobb helyzetben, hogy a Sinopharmot a WHO elfogadta, emiatt több ország is lehetővé tette az egyszerű beutazást ezzel az oltással, bár ebben is akadnak már szigorítások.)

Gulyás Gergely már korábban is népszerűsítette az utazási szempontból kézenfekvő Szputnyikra Janssent megoldást, hiszen a Johnson & Johnson vakcinája egyadagos, így azt - még egy ideig - elfogadják az EU-s országokban. Csakhogy a hivatalos magyar szakmai iránymutatás ezt a kombináció nem javasolja, mert mindkettő vektor vakcina, és ez lehet, hogy a hatásosságát rontja. Ezt Kásler Miklós is többször hangoztatta, a parlament népjóléti bizottságának ülésén is, de múlt héten még Facebook-posztot is megosztott.

A Kásler által emlegetett eljárásrend a Janssen helyett mRNS-vakcinát vagy a kínait javasolja. Ami viszont utazási szempontból nem megoldás, mert sok helyen nem fogadják el, ha valaki csak egyetlen mRNS-vakcinával van oltva. Negyedik oltást pedig egyelőre nem lehet hivatalosan kérni. Gulyás szerint azért nincs egyelőre 4. oltás, mert arról nincs orvostudomány konszenzus, márpedig anélkül nem lép a politika. Csakhogy - mint Kásler véleményéből is látszik - a Szputnyik-Janssen kombinációról sincs szakmai konszenzus, Gulyás mégis megoldaná az ügyet politikai döntéssel.

„A Szputnyikkal oltottaknak is javasolnám a Janssent harmadik oltásnak” - mondta Gulyás, és valóban, őt és Merkely Bélát is simán beoltották. Sokakat viszont nem, éppen a Kásler által emlegetett eljárásrend miatt.

Erről Gulyás azt mondta, hogy „az én álláspontom változatlan: nincsen hivatalos álláspontja a kormánynak és egy ajánlás van. Az ajánlás - nem kell megmagyarázni - az lehetőség arra, hogy valaki figyelembe vegye vagy figyelmen kívül hagyja. Én is orvosokkal beszéltem, az orvosok közül olvastam olyan véleményt is, ami mást mond, de én több orvossal is beszéltem, és mindenki megnyugtatott, hogy ha valaki hat hónap után 3. oltásnak ad be Janssent, akkor ezzel semmilyen kockázatot nem vállal, és az hatékony lesz. Úgyhogy én mindenkit biztatok, bárki bármit mondott, hogy hat hónap elteltével nyugodtan Szputnyikra is adasson Janssent. Én is ezt tettem, tehát nem olyanról beszélek, amit egyébként magamon nem mertem volna kipróbálni”.

Az NNK válasza szerint egyelőre azért mégis az oltóorvos dönt erről.

1-1-es döntetlent játszott a Ferencváros otthon a Puskás Akadémia ellen. A felcsútiak pontszerzésében nagy szerepe volt a kapus Markek Tamásnak.

Ezt ki is emelte a meccs utáni értékelésben (itt látható 2:29:25-től) a műsorvezető, Székely Dávid, aki egyébként az M4 csatornaigazatója is:

„Láttunk két óriási Markek védést, aki nagyon kellett a Puskás Akadémia pontszerzéséhez. Egészen döbbenetes, hogy milyen kapusokat nevelnek a Puskás Akadémiánál.”

Simán lehet, hogy így van, de a szóban forgó Markek Tamás soha nem volt a felcsúti akadémia növendéke, Zalaegerszegen nevelkedett, megfordult több csapatban, a másodosztályú Csákvárból a nyáron igazolta le a Puskás Akadémia. Augusztus végén volt a 30. születésnapja, persze nyár óta is nevelhették.

Az igaz, hogy azért került a kapuba, mert október közepén megsérült a felcsútiak valóban saját nevelésű játékosa, Tóth Balázs. A helyére nem egy másik saját nevelés, hanem a nyáron igazolt Markek ugrott be. Annyira jól, hogy a felcsútiak edzője, Hornyák Zsolt novemberben azt nyilakozta, hogy „ha Markek így fogja folytatni, akkor ő lesz az első számú kapus akkor is, ha visszatér Tóth Balázs”.

A végére pedig egy örök klasszikus, 2007-ből, vagyis 14 évvel ezelőttről, amiben egy magát futballokosnak nevező felcsúti ingatlantulajdonos megjósolja, hogy milyen hatással lesznek az akadémiák a magyar focira:

Négy pillanat a mai focidömpingből.

Az olasz bajnokságban a Roma az Intert fogadta, a 15. percben Calhanoglu végzett el szögletet, rácsavarta, senki nem ért bele, a kapus lábai között pedig bement.

Az Inter az első félidőben rúgott még kettőt, 0-3 lett a vége.

Angliában a forduló előtt a Premier Leaugue-et vezetőt Chelsea a West Ham vendége volt. A 87. percben 2-2-re állt a meccs, amikor Masuaku észrevette, hogy Mendy kint állt a kapujából.

A West Ham ezzel a góllal le is győzte a Chelsea-t. A londoniak a harmadik helyre csúcsztak vissza, mert a Manchester City és a Liverpool is nyert, utóbbi csak a 94. percben a Wolverhamtpon ellen.

A Liverpool azért is nyert nehezen, mert Diogo Jota képes volt kihagyni ezt a helyzetet.

Ha van ennél is butább helyzetkihagyás, akkor azt Tolisso produkálta a német bajnokság csúcsmeccsén, a Dortmund-Bayernen. A remek meccsen a Bayern egy 11-essel a 77. percben átvette 3-2-re a vezetést, a 10 (!) perces hosszabbítás 9. percében a Dortmund szögletet rúgott, előre jött fejelni Kobel kapus is, de a Bayern megszerezte a labdát, Tolisso pedig elindult a tök üres kapu felé.

Belefért, a Bayern így is nyert, és már 4 ponttal vezet a Dortmund előtt a német bajnokságban.

Pénteken este egy III. kerületi, Nánási úti társasházban halálra szúrtak egy 66 éves férfit. Az RTL Klub értesülése szerint az áldozat a lakás tulajdonása volt, akit az 59 éves albérlő késelt meg, vélhetően az aktuális bérleti díj miatt kirobbant vitában. Az RTL úgy tudja, hogy az áldozat egy ismert fideszes politikus apósa volt.

Az albérlőt a rendőrök őrizetbe vették, beismerte a tettét.

• Fontos járványügyi mutatók nem romlottak tovább a héten.
• Az új fertőzöttek számának a növekedése megállt, bár ehhez kellett az is, hogy annyira ne is keressék őket.
• Lassul a koronavírus-fertőzöttek kórházba áramlása is, csak remélni lehet, hogy nem olyan adatszolgáltatási váltás miatt, mint amit a lélegeztetett betegek nyilvántartásánál léptek meg.
• Sajnos a legfontosabb adat, a halálozás mutat a legrosszabbul.
• Heti összefoglaló a járványhelyzetről.

„A számok magukért beszélnek” - csapott bele a járványhelyzet ismertetésébe Orbán Viktor a pénteki szokásos rádióinterjújában. Majd arról beszélt, hogy a most már kéthetesre nyúlt oltási héten egymillió oltást „adtunk be”. Ami egyébként valóban jó eredmény, érdemes lett volna korábban hallgatni a Magyar Tudományos Akadémia elnökére, aki már augusztus végén sürgette az oltási adminisztráció egyszerűsítését.

Orbán megemlítette azt is, hogy nálunk azért nem kellett zárni, szemben Ausztriával, mert az osztrákoknál „egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon”. Gyanús, hogy ott inkább a szakszemélyzet létszámához, mint az ágyakhoz kötik a kapacitás határait.

Mindenesetre az osztrákoknál pénteken 3 180-an voltak kórházban, nálunk 7 463-an, ott 68-an haltak meg, nálunk 191-en.

Amiről Orbán egyáltalán nem beszélt, a közrádió riportere meg nem kérdezte, az az elmúlt hét legszomorúbb statisztikája: naponta átlagosan 179 áldozata volt hivatalosan a járványnak. Összesen 1 256 halálesetet jelentett az operatív törzs hét nap alatt.

Nagyon magas szám, meghaladja a tavaly őszi második hullám csúcsát. Ez nem jelenti azt, hogy az oltások nem működnek, sőt, pont azt bizonyítják, hogy igen. Tavaly november 11-én - megkésve - nagyon szigorú zárásokat kellett életbe léptetni, hogy fékezni lehessen a már elszabadult járványt. Pedig akkor még a vírusnak csak az első, kevésbé fertőző változata terjedt.

Most egy sokkal agresszívabb variáns kering úgy, hogy lényegében nincs semmilyen korlátozás. Annyi intézkedés történt, hogy mostanra azért maszkot kell hordani már Magyarországon is zsúfolt zárt terekben. Ezt is régóta sürgették szakembereket, de a kormány nem kapkodta el, a vadászati világkiállításon vagy az eucharisztikus világtalálkozón még nem volt előírás. Ha lenne kontaktkutatás, kiderülne, hogy ez a lazaság mennyiben változtatta meg a járvány dinamikáját, dehát nincs.

Az oltások a szigorítások hiányát és a sokkal fertőzőbb mutációt kompenzálják. Ugyanakkor az, hogy ilyen sok az áldozat (átlagosan 8 percenként halt meg koronavírus-fertőzött Magyarországon az elmúlt egy hétben, lakosságarányosan megint a világ élmezőnyében vagyunk halálozásban), mutatja azt is, hogy hiba volt kizárólag az oltásokra alapozni a védekezést, ahogy azt a kormány tette.

Egyrészt továbbra is nagyon magas az oltást valamilyen ok miatt elutasítók aránya (a felnőtt lakosság 31 százaléka, 2,5 millió ember, a kéthetes oltási akció sem őket mozgatta meg igazán). Őket sokkal könnyebben betegíti meg súlyosan a delta vírus.

Hivatalosan valamiért továbbra sem árulják el, hogy a kórházban és lélegeztetőgépen lévők, illetve az elhunytak hány százaléka oltott, illetve oltatlan. A kormány helyett pénteken a Magyar Orvosi Kamara adott kapaszkodót: saját, nem országos kutatásuk szerint 125 intenzív osztályon ellátott koronavírus-beteg közül:

• 69,6 százalék oltatlan
• 24,8 százalék oltott, de több mint négy hónapja kapta meg a második vakcinát
• 5,6 százalék négy hónapon belül kapta meg a vakcinát
• 1,6 százalék kapott három oltás

Az oltások hatása látszik azon is, hogy miközben a társadalomban sokkal több az oltott (a felnőtt lakosság 70 százaléka), az intenzíven sokkal kevesebben vannak (30 százalék) a MOK adatai szerint.

A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az intenzíven lévő oltottak 70-90 évesek, a súlyos állapotban lévő oltatlanok között sok a 30 éves.

Túl a csúcson? Talán

A múlt heti rekordhoz (70 400) képest csökkent a regisztrált új fertőzöttek száma (65 981). Ígéretes, de valódi csökkenésről még azért lenne korai beszélni, mert úgy lett 6,3 százalékkal kevesebb az új fertőzöttek száma, hogy 10,6 százalékkal kevesebb tesztet végeztek. Vagyis éppen a járvány csúcsán kezdték el visszafogni a vizsgálatokat. Hogy lenne azért még mit keresni, azt jelzi, hogy nagyon magas az összes vizsgálaton belül a pozitív tesztek aránya: a 7 napos mozgóátlaga emelkedett csütörtökig.

Bízzunk benne, hogy a jövő héten már azonos tesztszámnál is kevesebb új fertőzöttet találnak, és ebből a szempontból túl vagyunk a 4. hullám csúcsán.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma most pénteken magasabb volt ugyan 550 fővel (7 463), mint egy héttel korábban (6 913), de itt is van jónak tűnő adat: a hét közepén a növekedés megállt, sőt két nap is csökkenést jelentettek. Itt elkiabálni semmit sem érdemes, tavaly egy ilyen megtorpanást emelkedés követett, talán most másként lesz.

De a görbék hetek óta lefelé tartanak. A halálozás az, ahol általában a legkésőbb érződik a javulás.

A lélegeztetőn lévők számáról nem érdemes most beszélni, miután úgy módosították az adatközlést, hogy összehasonlíthatatlanná vált a korábbi adatokkal. A hivatalos verzió szerint erre azért volt szükség, mert eddig - értsd az elmúlt másfél évben - nem volt egyértelmű, hogy ki számít lélegeztetett betegnek, volt olyan kórház, ahol csak a tubuson keresztül lélegeztetett, intubált betegeket számították oda, volt, ahol a nem intubált, de maszkon keresztül gép rásegítéssel lélegeztetett betegeket is. Utóbbiakat központilag most kivették a statisztikából. Ezzel papíron nagy csökkenést értek el, valójában használhatatlanná tettek egy fontos adatot abból a kevésből, amit egyáltalán elárulnak.

Hogy most tetőztünk és lefelé indulnak-e a számok, ezen a szinten platózunk még eg darabig, vagy elindulnak ismét felfelé a számok, azt korai lenne megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy az omikor variáns milyen hatással lesz a járványhelyzetre. Tavaly a brit/alfa variáns úgy robbantotta be a harmadik hullámot, hogy nem volt még vége a másodiknak.

Az biztos, hogy nálunk is meg fog jelenni az omikron, amiről egyelőre keveset tudunk, de több dolog is óvatosságra int. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ becslése szerint hónapokon belül az EU-n belüli fertőzések feléért az omikron lehet felelős. Kiderül majd, hogy valóban könnyebben újrafertőzi a betegségeken már átesetteket, véd-e a vakcina ellene és súlyosabb vagy enyhébb tüneteket okoz-e, mint a delta.

Jövő héten már lehet regisztrálni az 5-11 éveseket is oltásra. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke ajánlja, mivel rekordszinten van a 15 év alattiak körében is a fertőzöttek száma

Király András kollégám javaslata, hogy osszanak szét ingyen teszteket a lakosságnak, amivel mindenki megnézheti a nagy családi találkozók előtt, hogy nem fertőzött-e, egyelőre nem talált kedvező fogadtatásra.

A kormányzat valamiért nem hajlandó elárulni, hogy a kórházban lévő, az intenzíves kezelésre szoruló és az elhunyt koronavírus-fertőzött betegek között milyen arányban vannak az oltottak és az oltatlanok.

A Magyar Orvosi Kamara viszont készített egy felmérést. Nem reprezentatív, de több kórház intenzíves osztályáról szereztek adatot.

Eszerint 125 intenzív osztályon kezelt beteg közül 87 oltatlan. Ez majdnem 70 százalék.

A MOK kutatásában szereplő intenzíven lévő 38 oltott beteg közül 31 már több mint 4 hónapja kapott oltást.

A 125 intenzíven lévő beteg 94,4 százaléka oltatlan volt vagy augusztus előtt kapott oltást.

7 olyan beteg volt, aki négy hónapon belül kapott oltást, közülük ketten harmadik oltást is kaptak.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltottan intenzívre kerülők jellemzően 70-90 évesek. A súlyos állapotban lévő oltatlanok között ugyanakkor sok a 30 éves.

A 125 intenzíven lévő beteg közül 70 volt intubálva lélegeztetve. Ezen felül 35 fő nem intubálva, de gépi segítséggel lélegzett. (Őket nem számítja ettől a héttől kezdve a hivatalos statisztika lélegeztetett betegnek.)

Nem az év, hanem az évezred kabaréjelenetét hozta össze a Manchester United az Arsenal ellen. Elsőre csak annyi látszott, hogy érkezik befelé az Arsenal szöglete, amikor a Manchester kapusa, de Gea fájdalmas összegömbölyik a gólvonalon. A bíró engedte tovább a játékot, lehet, észre sem vette, hogy mi történt. Smith-Rowe rálőtte, és mivel a kapus még mindig a gólvonalon feküdt, be is ment.

A lassításból kiderült, hogy de Gea bokáját tényleg megtaposta egy játékos, de az történetesen a csapattársa, Fred volt. A gólt Martin Atkinson megadta.

Áprilisban jelentettek utoljára olyan sok napi áldozatot, mint ma: 218 koronavírus-fertőzött veszítette az életét. Ha a hétnapos mozgóátlagot nézzük (175), ez szinte pontosan a második hullám csúcsával megegyező szint.

Összesen már majdnem 35 ezren (34 931) hunytak el a járványban a hivatalos jelentések szerint. Kimagaslóan rossz a magyar halálozási arány az EU-átlagához képest.

Van két adat, ami javul. Az egyik a kórházban lévők száma, ami második napja csökken, most 7450.

A másik az új fertőzöttek száma. Már harmadik napja alacsonyabb az új fertőzöttek száma, mint egy hete. Vagyis a statisztika szerint végre megállt a növekedés.

Csakhogy ez egyelőre némi rásegítés eredménye. Mert miközben a hét első négy napján 2 691-gyel kevesebb új fertőzöttet jelentettek, mint egy hete, de - nehezen magyarázható módon - 25 064 -gyel kevesebb tesztek végeztek el ugyanezen időszak alatt. Vagyis továbbra is igaz, hogy jóval kevesebb teszttel találtak kevesebb új fertőzöttet.

Hogy keveset tesztelnek, azt jelzi az is, hogy minden 4. teszt pozitív.

A lélegeztetőgépen lévők száma ezen a héten furcsán alakul az adatszolgáltatás megváltoztatása miatt. Tegnapról mára mindenesetre 562-ról 550-re csökkent a legsúlyosabb állapotban lévők száma.

6 336 első oltást adtak be tegnap, ez alacsony adat.

De továbbra is népszerűen a harmadik oltások, 50 289-en kapták meg tegnap a megkopott első két oltás utáni megerősítő adagot.

Összesen eddig 6 138 885-en kaptak legalább egy oltást, 5 852 417-en másodikat, 2 609 385-en pedig már a harmadik oltást is felvették.

Lakosságarányosan a Komárom-Esztergomban és Veszprém terjed leginkább a járvány, de több megyében és Budapesten is már csökkennek a számok. Az országos fertőzöttségi növekedési faktor először negatív a negyedik hullámban. De ez egyelőre még a kevesebb tesztelésnek is köszönhető.

További grafikonok, adatok a 444 járványoldalán találhatók.

Az operatív törzs napi jelentései alapján most novemberben 3 832 áldozata volt a koronavírus-járványnak. Ennél csak tavasszal, az eddigi legpusztítóbb harmadik hullám csúcsán és tavaly decemberben volt magasabb a halálesetek száma.

Tavaly novemberhez képest 674-gyel többen haltak meg most. A második hullámban decemberben tetőzött a halálozás, 4 690 hivatalos áldozattal.

Az EU-átlagához képest lakosságarányosan most is kifejezetten magas a magyarországi halálozás. A hétnapos mozgóátlag alapján például ennyire:

Azt hivatalosan sokadik kérdésre sem árulják el, hogy a negyedik hullámban elhunytak közül hányan nem voltak beoltva, illetve az oltottak közül hányan kapták meg több mint fél éve az oltásukat.

A tavaszi harmadik hullámról közöltek csak részletes adatokat a múlt héten, fél évvel később. Az alapján a Magyarországon használt védőoltások 69-89 százalékkal védett a fertőzéssel, és 88-98 százalékban a halálozás ellen. Kásler Miklós ez alapján azt mondta, hogy 9 500 életet sikerült megmenteni az oltásokkal a nyár elejéig.

De ő is felhívta a figyelmet arra, hogy tavasszal még az alfa (brit) mutáns volt a domináns, most már a sokkal fertőzőbb delta, a védőoltások hatása pedig 4-6 hónap után jelentősen megkopik. Ezért van szükség a szervezet védelmét megerősítő harmadik oltásra. Nekünk is vannak olyan információink a kórházakból, hogy a súlyos állapotban lévő oltottak nagyon nagy része több mint fél éve kapta meg az oltást.

Az áldozatok mellett feltüntetett alapbetegségek alapján továbbra is a Magyarországon népbetegségnek számító magas vérnyomás jelent nagy kockázatot (63 százalék küzdött magas vérnyomással), 30 százalék küzdött valamilyen szívbetegséggel, 28 százalék volt cukorbeteg. 10 százalék volt daganatos beteg, ugyanennyi a tüdőbetegek aránya is, 8 százalék elhízott.

Kásler is beszélt arról korábban, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak - nem egészen világos, hogy milyen időtartamot vizsgálva - 33 százalék volt cukorbeteg. A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A miniszter megemlített krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

284 olyan áldozat volt novemberben, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt, tehát úgy halt bele a koronavírusba, hogy előtte teljesen egészséges volt.

Közül 29-en 50 év alattiak voltak. És nincs köztük az a 34 éves nő, akinél alapbetegségként azt tüntették fel, hogy terhes.

A novemberben elhunytak átlagéletkora 72,5 év.