Matolcsy is bejelentette, hogy vannak ötletei a megbillent magyar gazdasági helyzet javítására

Bár soha nem volt a kormányban annyi gazdasággal foglalkozó miniszter, mint amennyi majd a most lesz, a Magyar Nemzeti Bank élén álló Matolcsy György is jelezte gyorsan, hogy ő is a pályán van.

A jegybankelnök csütörtökön mutatta be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát. Amit kiválóan össze lehet hasonlítani a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt, Nagy Márton tegnapi, a parlament gazdasági bizottsága előtt bemutatott prezentációjával.

Matolcsy helyzetértékelése a gazdaság helyzetéről az, hogy megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államadósság szintje fenntarthatatlan, a folyó fizetési mérleg emelkedő hiányt mutat. Mindezek miatt olyan, az inflációval is súlyosbított kockázat alakult ki, hogy az ország elveszítheti a következő éveket, és veszélybe került az előző évtized felzárkózása.

Az előző évtizedben a növekedés egyensúly mellett valósult meg. Matolcsy szerint el kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott. Megmaradt ugyan a növekedés, de nincs egyensúly. El kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott - közölte a jegybankelnök, aki szerint a képlet helyreállítása nélkül nem lehetünk sikeresek.

Hitelalapú válságkezelés volt és van Magyarországon - mondta Matolcsy. Csakhogy magánhitelek mellett az állam hitelei is nőttek. A magyar állam a válságkezelésre jelentős költségvetési hiányt vállalva, komoly hitelt vett fel. Mindent amit arra költöttünk, hogy helyreálljunk, hitelből tettük és ezt vissza kell fizetni. Az MNB egyetértett mindent fogyasztást, beruházást ösztönző válságkezeléssel, de most kell megfizetni a válságkezelés árát - hangsúlyozta a novekedes.hu beszámolója szerint.

Fenyeget minket az ikerdeficit, amely nagy mértékű költségvetési hiány és a fizetési mérleg hiány együttesével jár. Ez Matolcsy szerint nem engedhető meg, szükség van Magyar Modell 2.0-ra.

Mint mondta, Magyaroszág letért a lengyel-magyar közös felzárkózási útról. A lengyelek kedvezőbb helyzetben vannak a költségvetési egyenleg, az államadósság ráta, a folyó fizetési mérleg és tőkeberáamlás tekintetében. Elhúztak mellettünk, a mi számaink érdemben rosszabbak - vélte a jegybankelnök.

Ez a pont azért érdekes, mert miniszterjelölti meghallgatásán Nagy Márton tegnap a gazdasági bizottság előtt éppen azt mondta, hogy az EU-s fejlettségi versenyben Lengyelország van előttünk, de meg fogjuk előzni őket.

Matolcsy nem ennyire bizakodó, legalábbis jelentős korrekciót javasol. Szerinte a költségvetés helyreállításához le kell faragni a kiadásokból, elsősorban a beruházások csökkentésével, halasztásával vagy törlésével.

Azok a számok, amiket a kormány nevében Nagy Márton mutatott be tegnap, Matolcsy szerint nem lesznek elegendőek a korrekcióhoz. Az MNB-elnök szerint a koronavírus-járvány, a válságkezelés és az orosz-ukrán háború következtében a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói a 2010 körüli szintre kerültek. A 4 százalék körüli folyó fizetési mérleg hiány és az államháztartási folyamatok jelentős ikerdeficitet jeleznek. Ezért 3+1 irányt lefedő reformprogramra van szükség, ami egyszerre javítja a költségvetés, a folyó fizetési mérleg és az inflációs folyamatok egyensúlyát, valamint lehetővé teszi a fenntartható felzárkózás folytatását az új évtizedben is.

1. Költségvetési konszolidáció

Matolcsy szerint a költségvetési konszolidációhoz szükséges, hogy idén négy százalékos, jövőre három százalékos legyen a költségvetés hiánya. Aki nem képes 3 százalék alá vinni, és tartósan ott tartani a hiányát, bajba kerül. Ehhez képest Nagy Márton azt jelezte, hogy a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 3,5 százalék lehet. Vagyis jóval magasabb, mint amit a Matolcsy szeretne.

A jegybankelnök megoldási javaslata 12 pilléren alapul, ennek 144 pontja van, nem lesz mindegyikről ebben a cikkben. Aki el akar mélyülni ezekben, itt megteheti.

A költségvetési konszolidációnk kívül további 11 pillért nevezett meg még Matolcsy.

2. Sérülékenység csökkentő intézkedések.

Jelenleg ugyanis Magyarország a második a legsérülékenyebb a régióban. Csak Románia van mögötte.

3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra.

Itt a legfontosabb az, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzpiacon kell forrásokat találni.

4. Fenntartható finanszírozás.

Olcsó, elérhető hitelekkel, amihez viszont úrrá kell lenni az infláción.

5. Intenzív növekedési modell, amit el is nevezett Magyar Modell 2.0-ra.

És ide lehet sorolni a

6. pontot is, ami Technológia es termelékenység javítása.

Nem elég ugyanis megőrizni a munkahelyeket. Az olcsó munkaerő, energia és alacsony kamatok korszakának vége, ennek tudatában a hatékony, termelékeny működés kell, hogy a középpontba kerüljön. Hogy van mit javítani, azt ez a két ábra is bizonyítja. Magyarország munkatermelékenysége alacsony, ahogy a belföldi hozzáadottérték is.

A programban az szerepel, hogy a foglalkoztatottak számának fenntartásához a foglalkoztatási ráta emelése szükséges, mert 2030-ig 360 ezerrel csökken a 15-64 évesek száma. Nélkülözhetetlen tehát a munkaerő-tartalékok további aktivizálása, a munkát terhelő adók csökkentése, a külföldi és a külföldön dolgozó magyar munkaerő bevonzása, az élethosszig tartó tanulás támogatása és a munkaerőpiac rugalmasságának és digitalizáltságának növelése.

És itt tartanák a Magyarországon tanuló külföldi diákokat is.

És Matolcsy támogatná a célzott bevándorlást is.

7. Demográfiai fordulat szükséges

Kedvezőtlen, hogy az év elején beszakadt a demográfia és az új lakásépítés is - mondta Matolcsy. Szerinte 110 ezer újszülött lenne optimális. Ettől messze vagyunk, 110 ezer gyerek utoljára 2005-ben született. Tavaly 93 ezer gyerek született, kicsit több, mint 2020-ben. Matolcsy jelezte azt is, hogy az év elején beszakadt a demográfia. (Szakértők szerint ez lehet a védőoltások megjelenése miatt is, aminél volt hezitálás, hogy javasolják-e kismamáknak.)

• 2022 januárjában 6602 gyermek született, 10 százalékkal, 740 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 februárjában 6068 gyermek született, 15 százalékkal, 1093 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 márciusában 6970 gyermek született, 11 százalékkalkal, 844 újszülöttel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A jegybankelnök szerint „annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen hazánkban, javasoljuk a családtámogatási rendszer bővítését (családi adókedvezmény növelése, szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra), a családok mindennapi életének könnyítését (bölcsődei férőhelyek növelése, munkahelyi gyermekfelügyelet), a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését (szűrővizsgálatok kiterjesztése, iskolabusz rendszer)”.

8. Adatreformra van szükség

„Az adat korunk legfontosabb nyersanyaga, amely mindenki számára rendelkezésre áll, de meg kell tanulni felhasználni. Az adatvagyon kiaknázásával akár 1,5 százalékkal magasabb éves GDP érhető el. A digitális gazdaság adatalapú működést igényel az állam és a piaci szereplők részéről is. Hazánk azonban le van maradva az EU-s és a régiós országok között is az adatok hasznosításában és az adatbázisok összekapcsolásában. Az államnak digitális, adatalapú működésre kell átállnia, ami mellett a piaci szereplők, pilot projektként a pénzügyi intézmények nemzeti adatvagyonhoz való hozzáférésének jogszabályi és technikai feltételeit is biztosítani szükséges.”

9. Kiszámítható lakásprogram

Rendezni kell a lakáshelyzetet is. „Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban is alacsony. A lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával. Az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi. 2021-ben Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a lakásépítési költségek az EU-n belül, így országosan csökkent a lakásvásárlás elérhetősége. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A lakáspiac multiplikatív és szinergikus hatása erős: nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai, demográfiai haszna is van”.

10. Új energiamix a zöld és biztonságos energiaellátásért

"Az energiafüggetlenség az ellátásbiztonság feltétele. Hazánkban az importált energia aránya az EU átlagánál magasabb, 60 százalék. A megújuló forráson és nukleáris energián alapuló beruházások egyszerre csökkentik az energiafüggőséget, a környezetterhelést, és javítják a külső egyensúlyt is".

11. Digitális állam

"A magyar digitális közszolgáltatások elterjedtsége a 3. legalacsonyabb az Unióban. A teljesen papírmentes, digitális közigazgatás megteremtése az észt példa teljeskörű hazai átültetését igényli. Az okos állam és a felsőoktatás fejlesztései szükségesek ahhoz, hogy a hazai K+F kiadások aránya elérje a GDP 3 százalékát."

12. Mindent mérni kell

Minden stratégia megvalósítása folyamatos mérést és korrigálást tesz szükségessé. Az államigazgatás nincs felkészülve az adatvezérelt felzárkózási stratégia megvalósítására.

Matolcsy közölte, hogy a programot átadta a miniszterelnöknek.