Debrecenben ész nélkül költenek a focisták fizetésére

A „Hogyan ne működtess focicsapatot?” tankönyv erős fejezetét írják Debrecenben. Mivel a magyar profi csapatokat külön erre a feladatra létrehozott cégeknek kell működtetniük, így a májusi végi beszámolószezonban pár gazdálkodási adatuk nyilvánossá válik.

A DVSC Futball Szervező Zrt. például azt a bravúrt hajtotta végre, hogy a teljes éves bevétele (1,28 milliárd forint) 80 százalékát elköltötte bérekre. Több mint egymilliárd forintot. Ebből 800 millió forint a beszámoló szerint konkrétan a focisták fizetésére ment el. Úgy, hogy 2021 első felében a csapat másodosztályú volt. Annyira részletes bontás már nincs, hogy kiderüljön, mennyiért focizott az NB II-ben, majd az első osztályban Dzsudzsák Balázs.

De nemcsak a bérekre ment a pénz, a zrt.-nek voltak ezen felül is bőven kiadásai. Összesen 500 millió forinttal költöttek többet a bevételeiknél. Az adózott eredmény végül mínusz 336 millió lett. Ezzel a mindenféle módon megtámogatott NBI-es csapatok között messze a legrosszabb eredményt produkálták.

Az persze furcsa helyzet, hogy a klubokat működtető cégeknek május végén olyan mérleget kell leadniuk, ami a naptári évre vonatkozik, nem veszi figyelembe a foci szezonalitását. A Debrecen 2021 első felében másodosztályú volt, nyártól játszottak újra az NBI-ben. Ugyanez igaz a Gyirmótra is.

De a DVSC életében éppen 2020 végén indult új korszak. Ekkor távozott az NBI-ből kieső klubtól a korábbi tulajdonos, Szima Gábor.

Az új többségi tulajdonos a bejelentés szerint a 41 magánember által létrehozott, Kósa Lajos fideszes politikus által irányított DVSC Hagyományőrző és Sportfejlesztő Egyesület lett (bár a cégadatokban és a leadott mérlegben is a Debreceni Vasutas Sport Club szerepel). Nem volt egyszerű az ügylet, végül az lett, hogy a DVSC Egyesület az összekalapozott 198 millió forint adományból megvett 60,09 százalékot. A fennmaradó 13 százalékot sajátos megoldással maga a Zrt. vásárolta meg Szimától, aki viszont megvette a fociklub részesedését a helyi kaszinóból, aminek Szima a többségi tulajdonosa. Erre mondta azt Kósa, hogy „mindenki jól járt”. A többségi tulajdonossá vált egyesületet vezető Kósa már házon belül, tavaly szeptemberben azért arról is beszélt, hogy „a cégszabályok szerint nem szerencsés, ha egy vállalat, mint a DVSC Futball Zrt., jelentősebb mennyiségű saját részvényt birtokol. Arra gondoltunk, hogy piacra dobhatnánk ezt a pakkot. Akár az egyesület is megvásárolhatná, de felvetődött, hogy biztosan lennének, akik vennének egy-egy darab részvényt, már csak szimbolikus okból is. Egy részvény akár egymillió forintért is gazdára találna, amiből jelentős bevétele származhatna a futballszervező cégnek”.

A debreceni profi foci már a tulajdonosváltás előtt is súlyos veszteségeket produkált, ez folytatódott tavaly, már az új felállásban.

A nagy kérdés az, hogy ki fogja finanszírozni a súlyos veszteséget. A Kósa-féle egyesület mellett a debreceni önkormányzatnak is van 24,83 százalékos részesedése a cégben. (További 2 százalékot elaprózva birtokolnak különböző cégek.) Meglepő lenne, ha az önkormányzatnak lenne több száz milliója arra, hogy rendezze a focit működtető cég helyzetét.

Problémák más klubnál is akadnak, leginkább a Honvédnál. A fővárosi klub adózott eredménye 2019-ben -423 millió, 2020-ban -444 millió volt. A tulajdonos Metalcom Sport Kft.-nek többször is meg kellett segíteni a csapatot. Van miből, a fociba 2019-ben beszálló szentesi Metalcom Zrt a déli határkerítés építésében és milliárdos üzemeltetésében is részt vesz. Tavaly végülis nullás évet futottak, de ott is elképesztően elszálltak a bérek.

(A bérköltségek nem tükrözik az NBI-es teljesítményt. A Gyirmót ugyan simán kiesett, de a Kisvárda például második lett, a Honvéd a kiesés ellen küzdött, a Fehérvár pedig lemaradt a dobogóról.)

Éppen a Honvéd korábbi tulajdonosa, George F. Hemingwayt kérdezték meg 2019-ben, amikor kiszállt a magyar fociból, hogy szerint hány százalékosan működik tisztán piaci alapokon a magyar futball. Úgy válaszolt:

nulla.

Ezzel most is nehéz lenne vitatkozni. A covid miatt ugyan 2020-ban és 2021-ben is volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem vagy csak korlátozottan lehettek nézők a lelátókon, bár a magyar szabályozás még így is kiemelkedően engedékenynek számított Európában. De ez kb. mindegy is, egy magyar csapat költségvetésének jelentéktelen része származik jegybevételből. A Fehérvárnak a covid előtti utolsó évben, 2019-ben a teljes árbevételének mindössze 3 százaléka folyt be jegyárusításból. Tavaly ez 1 százalékra csökkent, de kb. mindegy, mert a szponzorok évi 6-7 milliárdot tolnak bele a csapatba. Ez döntően a Mol támogatása. Eközben játékoseladásból 460 millió forint körül folyt be a kasszába 2020-ban és 2021-ben is. Ebben a két évben ez a teljes árbevétel 5, illetve 6 százaléka volt.

Vagyis a Fehérvár tavalyi éves bevételének mindössze 7 százaléka származott jegy- és játékeladásból. És egymilliárdot kaptak a közvetítési jogokért. Hogy ez mennyire piaci ár, az már kérdéses. Hogy miből áll össze a költségvetés jelentős része, az a mérlegekből nem látszik teljesen tisztán, nincsenek igazán lebontva a bevételek, valahol mindig megjelenik egy nagy összeg az egyebeknél.

A Fehérvárnál amúgy annyi pénz van, hogy abból bőven megmarad. A pénzesőt akkor indult, amikor a Mol 2018 nyarán névadó szponzor lett (és ekkor még jött pénz az UEFA-tól is az Európa-liga főtáblája miatt).

Hogy mi szükség van ilyen brutális többlet mellett a székesfehérvári önkormányzat támogatására (2019-ben 120 millió, 2020-ban 30 millió, 2021-ben 90 millió), az nem világos.

Ilyen nyereség mellett a focicég az elmúlt években simán vissza tudta fizetni azt közel 5,5 milliárd forintos kölcsönt, amit a tulajdonos Garancsi István cégei nyújtottak a nehezebb, 2009-15-ös időszakban több részletben.

Miközben a Fehérvár fürdik a pénzben, az eredményein ez egyáltalán nem látszik meg. 2018-ban még összejött az Európa-liga csoportkör, egy évvel később a liechtensteini Vadúz a selejtezőben alázta a magyar csapatot, 2020-ban az örmény Ararat bizonyult leküzdhetetlen akadálynak. Tavaly a belga Standard Liege a rájátszásban ejtette ki a Fehérvárt. A székesfehérváriak már az NBI-ben is leszorultak idén a dobogóról.

A legnagyobb árbevételt a Fradi érte el, ebben benne van az Európa-liga szereplésért kapott UEFA pénz, de az MVM bőkezű támogatása is, itt nem törekednek nagy nyereségre, mint Fehérváron. Az MTK tisztességes költségvetéssel is kiesett idén, a Debrecennél pedig az látszik, hogy nagyon nem sikerült megerősíteni a csapat anyagi hátterét. Azért a legszerényebb költségvetés is bőven milliárd forint feletti.