Gazda Albert

„Szerdán a délutáni órákban a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja egy litván felségjelzésű, Szlovákiából Románia felé tartó kisrepülő miatt elrendelte a légvédelmi készültséget ellátó magyar vadászgépek felszállását” – írja közleményében a Honvédelmi Minisztérium. A kisgép Hajdúszoboszló térségében üzemanyag-töltési céllal leszállt, azonban nem sokkal később újra felszállt. A készültségi géppár addig kísérte a kisrepülőt, amíg Románia légterében a NATO által riasztott amerikai vadászgép a feladatot át nem vette. A Gripenek ezt követően visszatértek a kecskeméti bázisra.

Elfogadhatónak nevezte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ-nek azt az elképzelését, amely szerint egy folyosón újraindítanák az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Ankarában tartott megbeszélése után a török miniszter arról beszélt, hogy az ENSZ terve ésszerű és megvalósítható, de erről még további tárgyalásokat kell tartani Moszkvával és Kijevvel, hogy garantálni lehessen a hajók biztonságát.

Cavusoglu jelezte: legitimnek tartja Oroszországnak azt a követelését, hogy oldják fel az orosz mezőgazdasági exportra kivetett szankciókat annak érdekében, hogy újraindulhasson az ukrán gabonaexport. „Ha megnyitjuk a nemzetközi piacot az ukrán export előtt, akkor úgy véljük, legitim lenne feloldani az orosz exportot akadályozó intézkedéseket is” – mondta a török külügyminiszter. Cavusoglu kifejezetten az orosz gabona- és műtrágyaexportra utalt, amelyet ugyan nem érintenek közvetlenül a Moszkvával szembeni nyugati szankciók, viszont a banki tranzakciók felfüggesztése gyakorlatilag ellehetetleníti azokat.

Az Ukrajna ellen február végén indított orosz támadás következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre.

Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék a jelenleg orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkből induló teherhajókat.

A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15, a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult.

Szerhij Ivascsenko, az ukrán gabonakereskedők egyesületének vezetője egy szerdai online konferencián azt mondta, hogy Törökországnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy a Fekete-tengeren garantáljon egy tengeri folyosóról szóló esetleges megállapodást. Felhívta a figyelmet arra, hogy akár két-három hónapot is igénybe vehet az, hogy eltávolítsák a tengeri aknákat.

Kijev és Moszkva kölcsönösen vádolja egymást a Fekete-tenger partja közelében elhelyezett aknákért. Szergej Lavrov a szerdai ankarai sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy Oroszország már megtette a maga részét a térség aknamentesítése érdekében, most Ukrajnán a sor, hogy eltávolítsa a tengeri aknákat a kikötőiből. Az orosz tárcavezető leszögezte: Moszkva „kész garantálni az ukrán kikötőket elhagyó ukrán hajók biztonságos elhaladását”. Hozzátette, a megoldás elméletileg lehetséges is Törökország segédkező ajánlatának köszönhetően.

Az orosz külügyminiszter igyekezett csillapítani az élelmiszerválság fenyegetésével kapcsolatos globális aggályokat, azzal érvelve, hogy az „valójában csekély probléma”. (MTI)

Ismét devizában adósodna el Magyarország, írja az Államadósság Kezelő Központ közleményére hivatkozva a Portfolio.hu. Az ÁKK módosította 2022. évi finanszírozási tervét, így válik lehetővé további 2,5 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátás. A korrigált tervnek megfelelően 2022-ben a teljes bruttó devizakeret 5,1 milliárd euró. Az ÁKK azt állítja, hogy ezzel együtt a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10-25% közötti referenciatartományon belül maradhat.

Mivel a kormány tartani akarja a 4,9%-os eredményszemléletű hiánycélt, ezért első pillantásra meglepő lehet, hogy az adósságkezelő jelentősen megemelte devizakibocsátási tervét, gyorselemez a Portfolio, majd hozzáteszi: a magyarázat az lehet, hogy kormány vélhetően azzal számol, a betervezett uniós források egy része nem folyik be az idén.

A választások után utalt már erre Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy „ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni”.

Két fiatal holttestét keresi a Balatonban a vízirendészet és a vízimentők, a fiúk Balatonaliga partjaitól 300-350 méterre merültek el – írtuk korábbi hírünkben. A tizenéves fiatalokat napokig keresték különböző eszközökkel, majd kedden reggel – a Blikk híre szerint – Aligánál az egyik fiú holttestét megtalálták. A tényt a lapnak megerősítette Orbán Zoltán, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is. Valamivel később a másik fiú holttestére is rábukkantak a közelben.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitánysághoz szombat este 19 óra 38 perckor érkezett bejelentés, hogy egy 17 és egy 18 éves bódvalenkei fiú eltűnt a vízben. Harmadik társukkal együtt indultak úszni a Balatonba, és már kifelé tartottak egy szörfdeszkába kapaszkodva, amikor ketten elmerültek. A harmadik fiatalnak egy csónakos segített partra jutni, miután meghallotta a segélykiáltásait.

Mogyeszt Muszorgszkij orosz zeneszerző Borisz Godunov című operájával, orosz művészek fellépésével veszi kezdetét a Scala következő évadja – jelentették be Milánóban az operaház vezetői.

„Nem pártolom a boszorkányüldözést, sem az orosz művek eltörlését, és nem rejtőzöm el, amikor Puskint olvasok” – mondta Dominique Meyer főigazgató. Hangsúlyozta, az évad programját a sokévi gyakorlatnak megfelelően már két-három évvel ezelőtt megkezdték összeállítani.

Az, hogy a december 7-ei nyitógálán, Milánó védőszentjének, Szent Ambrusnak a napján egy orosz opera premierjét tűzik műsorra, némileg meglepő annak fényében, hogy a Scala az egyik első operaházként szakított Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító zenész nem volt hajlandó elítélni Ukrajna orosz megtámadását.

Az operaház vezetése hétfőn sietett különbséget tenni Gergijev és a többi, a Scalában fellépési lehetőséget kapó orosz művész helyzete között. Dominique Meyer hangsúlyozta, hogy a szentpétervári Mariinszkij színház főigazgatójaként és művészeti vezetőjeként Gergijev nagyon közel áll Putyinhoz. „Az ő szemünkben ő egy politikus, majdhogynem kulturális miniszter. A többiek helyzete más” – mondta.

Az operaház programismertetője szerint a Borisz Godunov „zavarbaejtő freskó a hatalom brutalitásáról és magányáról”. (MTI)

A közösségi oldalán kéri hívei segítségét Hadházy Ákos. A független képviselő nem vett részt a parlament alakuló ülésén – „hiszen nem kívánta legitimálni a tisztességtelen választás eredményét, és meghallgatni a beszámolókat, hogy minden a legnagyobb rendben volt” –, Kövér László házelnök viszont azóta sem engedi, hogy letegye a képviselői esküt. „Nem engem vesz ezzel semmibe, hanem azt a több mint 30 ezer zuglói polgárt, akik képviselőjükké választottak” – írja posztjában Hadházy.

Aki szerint nem az a gond, hogy mindezek miatt nem kap képviselői tiszteletdíjat – „van rendes, polgári foglalkozásom, saját cégem és rendelőm, ahol állatorvosként dolgozhatok, éjszakai és hétvégi ügyeleteket vállalva” –, ám van egy kellemetlen mellékhatás mégis: „nem férek hozzá azokhoz a pénzügyi keretekhez, amelyek minden képviselőt megilletnek. Nem kell nagy összegekre gondolni, de korábban ebből tudtam fizetni az engem segítő kollégáimat, illetve ebből tudtam biztosítani a munkám egyéb feltételeit, ebből tudtam például eljutni távoli kis falvakba, vagy lekérni tulajdoni lap másolatokat, ügyvédeket megbízni stb.”

Ezért kér most támogatást, erre a nyárra 6 millió forintot szeretne összegyűjteni, a kis összegek is számítanak, sőt! És akkor „a stábommal gond nélkül tudjuk folytatni a korrupciós esetek feltárását és a népbutító propaganda elleni küzdelmet akkor is, ha Kövér László tótágast áll a parlamentben, vagy éppen egy képviselő jogait önkényesen korlátozva akár az őszi ülésszakig nem engedi az esküt letenni. Ha sikerül, elmondhatjuk, hogy valóban függetlenek vagyunk a NER-től, így pénzügyi eszközökkel sem tudnak megállítani bennünket.”

Az orosz hatóságok hozzáláttak a Doneck megyében elfoglalt nagyváros, a háború előtt félmilliós Mariupol határát jelző kék-sárga betonbetűk elbontásához. A helyükre az RT tudósítása szerint új betűk kerülnek, amelyeken – miként a mellékelt részletben elhangzik – immár oroszul írják majd a város nevét, miként az „egy normális orosz városhoz” illik.

Mariupol ettől még Mariupol marad, a különbség egy betű, az i-t az ukránok i-vel, az oroszok и-vel jelölik. Emellett a színösszeállításban is változás várható.

Mariupol egyébként a szovjet időkben évtizedeken át Zsdanov volt, vagyis Joszif Visszarionovics Sztálin első számú „kultúrpolitikusának” nevét viselte.

Osztie Zoltán, a Budapest–Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa minimum tízszer tartott istentiszteletet Orbán Viktor miniszterelnökért születésnapja alkalmából – az idén is –, ebből az alkalomból beszélgetett vele a Népszava újságírója. A teljes interjú itt érhető el, mutatunk néhány idézetet.

Arról, hogy a miséknek volt-e szerepe abban, hogy a Fidesz többször is kétharmados parlamenti többséget szerzett:

„Szeretném hinni, hogy volt. Aligha mi határoztuk meg a választás kimenetelét – nagyképűség lenne ezt állítani –, de az biztos, hogy volt benne szerepünk. Ha hiszünk abban, hogy az imádságnak ereje van, és formálja a lelkeket, akkor eleve csak igen lehet a válasz.”

Arról, hogy személyi kultusz-e, ami Orbán Viktort körülveszi:

„Semmifajta kultuszról nincs szó. Mindenkiért imádkozunk, akivel dolgunk van: a halottainkért, az élőkért, az ismerőseinkért, a családtagjainkért. Minden szentmisébe belefoglaljuk az egyházi elöljáróinkat is. Érsekünkért, püspökünkért is imádkozunk, a szerzetesekért is. Ha szeretjük a hazánkat, ha azt szeretnénk, hogy jóra forduljon a sorsunk, akkor mindazokért imádkozunk, akik a sorsunk alakításában szerepet játszanak. Ezért imádkozunk az egyházi és a világi elöljáróinkért. Nincs ebben semmi különös, ez nem kapcsolódik semmifajta kultuszhoz. Híveink mondják egyébként, hogy ők imádkoznak Gyurcsány Ferencért is akár. Nincs különbségtétel.”

És arról, hogy mely történelmi személyiséghez hasonlítható leginkábbb a sokszoros magyar miniszterelnök:

„Akár tetszik, akár nem, Szent István király a kereszténységre építette az általa alapított országot és királyságot. Nekünk ez a fontos. Nem vagyok politikus. Szakpolitikai szempontból, vagy politikai vezetés szempontjából nincs rálátásom a magyar történelemre. Számunkra az a lényeges, hogy az önazonosságunk alappilléreinek képviselete – és az önazonosság manapság kulcskérdésévé vált – Szent István királynál volt meg úgy, ahogyan nála megvan. A keresztény kultúra, a történelmi keresztény egyházak, a haza, a nemzet érdekének képviselete a legfontosabb, és a család. Szent István is példát ad mint az első szent magyar család feje. A család és a családpolitika összetartozik Szent Istvánnál és a miniszterelnök úrnál is. Röviden: Isten, haza, család! Szent István letette az alapokat, a miniszterelnök úr kereszténydemokrata politikusként ugyanezt a három pillért képviseli, szilárdítja és erősíti.”

Az MTI híre szerint a magyar futballszövetség a közösségi oldalán tudatta: már nem lehet belépőt vásárolni a Puskás Arénában szombaton sorra kerülő Magyarország–Németország Nemzetek Ligája-összecsapásra, amelyen így több mint 67 ezer szurkoló lesz jelen.

Marco Rossi csapata múlt szombaton elvileg zárt kapuk mögött – de mintegy 30 ezer lelkes gyermek előtt – 1-0-ra legyőzte az Európa-bajnoki ezüstérmes angolokat, míg ma este az Európa-bajnok, de a vb-ről lemaradó olaszok ellen lép pályára Cesenában.

A két soron következő ellenfél a hét végén 1-1-es döntetlent játszott az olaszok pályaválasztása mellett, így a magyar gárda az első kör után élen áll a csoportjában.

Nem kristálytiszta sikertörténet eddig a svéd NATO-intergráció, és az akadozó folyamat árnyékában egyébként is válság fenyegeti a regnáló kormányt. A svédek az ukrajnai háború fejleményei nyomán kérték felvételüket az észak-atlanti katonai szövetségbe, és bár nyilvánvalónak tűnt, hogy ennek nincs érdemi akadálya, Törökország a kurd „terroristák” támogatására hivatkozva blokkolja az ügyet. Noha a legkevésbé sem valószínű, hogy ez hosszú távon így marad, a helyzet képlékennyé vált, ami a svéd ellenzék igyekszik kihasználni.

A Politico cikke szerint ezzel magyarázható, hogy a szélsőjobboldali Svéd Demokraták három másik ellenzéki párt támogatásával Morgan Johansson menesztését kérték, mégpedig az erőszakos bűncselekmények felfutása miatt. A parlament kedden dönthet erről, és a szavazás rendkívül szorosnak tűnik, előzetesen 174 képviselő jelezte, hogy a miniszter mellett áll, és ugyancsak 174-en menesztenék, a mérleg nyelvének szerepét várhatóan a független Amineh Kakabaveh játszhatja el, ő volt az is, akinek köszönhetően tavaly egyáltalán megalakulhatott Magdalena Andersson kormánya.

A visszafogottnak mondható „Túlsúlyos járműszerelvény a beregsurányi határátkelőhelyen” címmel számolt be a mellékelt fényképen is látható jelenségről a Police.hu.

A részletek szerint a beregsurányi közúti határátkelőhelyen jelentkezett kilépésre 2022. június 5-én 0 óra 50 perckor egy ukrán állampolgár az általa vezetett ukrán honosságú kisbusszal, ami a hozzá kapcsolt utánfutón egy másik mikrobuszt szállított.

A rendőrök megállapították, hogy a járműszerelvény súlya meghaladja a megengedett legnagyobb össztömeget. A balesetveszélyes járműszerelvény további közlekedését megakadályozták, a 43 éves ukrán állampolgárságú járművezetővel szemben 500 000 forint közigazgatási bírságot szabtak ki.

Ha az ellenség ellenőrzése alá vonja a Bamut–Liszicsanszk autóutat utóbbi közelében – és különösen, ha ezt több ponton is képes megtenni –, akkor az ukrán csapatokat bekeríthetik, így csapdába eshetnek a térségben. Erről Olekszij Aresztovics beszélt rendszeres videós helyzetelemzéseinek legutóbbi adásában.

Az ukrán elnök tanácsadója, aki néhány nappal ezelőtt még arról értekezett, hogy az oroszokat becsapdázták Szeverodonecknél, most attól tart, hogy Liszicsanszknál akár a debalcevei katasztrófa is megismétlődhet, amely a 2015-ös donbasszi háború egyik fontos ütközeteként súlyos ukrán vereséggel ért véget.

Aresztovics azt mondta, Liszicsanszknál 38-40 ezer orosz katona támadja a nagyságrendekkel szerényebb látszámú ukrán erőket. Hozzátette, a helyzet fenyegető, de arra nem tért ki, hogy az ukrán hadsereg kész-e feladni Szeverodonecket.

A tanácsadó vasárnap sem volt már optimista, akkor egyebek közt arról beszélt, hogy az agresszor Szlovjanszk városának a védőit is körbezárhatja. Aresztovics úgy gondolja, a hadi helyzet akkor változhat meg, ha megérkezik a land-lease program keretében az Egyesült Államok által az ukránoknak ígért nehézfegyverzet.

Döntés született a román és a moldovai parlament együttes üléséről, hasonlóra eddig nem volt példa a történelemben. Az esemény megszervezéséről Ion Marcel Ciolacu, a román képviselőházi elnök chisinaui hivatalos látogatása alkalmából döntöttek, a tervet Igor Grosu, a moldovai parlament első embere ismertette.

A moldovai News Maker beszámolója szerint Ciolacu találkozik Moldova fővárosában Natalia Gavrilita miniszterelnökkel és Maia Sandu államfővel is.

A közös parlamenti ülésre is Chisinauban kerül majd sor, de a pontos dátuma még nem ismert. Grosu azt mondta, a terv jelzés arra vonatkozóan is, hogy Románia támogatja Moldova jelenlegi politikai vezetését.

Katyuzsanka faluban, amely Kijev közelében található, halottnak tettette magát egy 13 éves kislány, hogy az oroszok ne lőjék őt agyon. A Dasa nevű kamasz történetéről a Kijev megyei rendőrök számoltak be, akik egy közel 8 perces videót is közzétettek.

Február végén, a háború első napban orosz konvoj szállta meg a falut. Ekkor a kislány és családja a szomszéd utcából próbáltak hazamenni, a katonák azonban tüzet nyitottak az autóra. A gépkocsi kigyulladt, Dasa apja és mostohája a helyszínen szörnyethaltak.

A kislány el akart futni, az oroszok azonban gépfegyverből elengedtek utána egy sorozatot, és eltalálták a karján és a csípőjén. A súlyosan vérző Dasa halottnak tettette magát, így maradt életben. A 13 éves gyerek a videó tanúsága szerint több mint 3 hónap elteltével fizikailag már jól van. A rövid filmet egyelőre sajnos nem feliratozták.

90 évesen elhunyt Berkes Péter író – erről szerda este tájékoztatta a család az MTI-t, én azonban szégyenszemre csak ma vettem észre a hírt, akkor is csak segítséggel. Ilyenek is voltak még ebben a hírben: gyerekek generációinak írt felnőtt igazságokat tartalmazó regényeket, forgatókönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat. Az „Utánam, srácok!” és „Az öreg bánya titka” című ifjúsági regényeiből filmsorozat készült. Ő írta továbbá „Az ország háza” és a „Hangország” című ifjúsági ismeretterjesztő művet. „A művész mindig próbál üzenni az utókornak, így a művei örök üzenetet rejtenek a jóságról, a barátságról és a kalandról, amelyek nélkül gyermek nem nőhet fel” – írta Berkes Péter családja.

Megkésett, de el nem hagyható megemlékezésem oka, hogy Berkes Péternek és néhány művének különleges helye van a könyvespolcomon. (Annyira, hogy még tavaly megjelent Leningrádomban is kapott egy fejezetet.)

Az „Utánam, srácok!” alapjában véve nem valami rejtett gyöngyszem, öregecskedő generációm nagyon jól ismeri közel ötven évvel ezelőttről, ám ennek elsősorban nem a könyv az oka, hanem a tévésorozat. Érdekesség: nem megfilmesítés történt, Berkes Péter párhuzamosan írta a regényt és a forgatókönyvet, és ha jól rémlik, nagyjából egyszerre jelentek meg.

Mivel azonban első körben – nem emlékszem, hogy miért, lehet, hogy egy-két évvel fiatalabb voltam még, mint a célcsoport – lemaradtam a sorozatról, a kötetre ellenben bizonyos véletleneknek öszönhetően kb. hatodikos-hetedikes koromban, tehát a legideálisabb pillanatban szert tettem, az olvasás megelőzte nálam a nézést. Ez nem lehetett túl gyakori a nyelvterületen – ha a hetvenes évek magyar kiskamaszainak széles tömegeit vesszük alapul –, így bizonyára a következtetésem is rendhagyó:

könyvben sokkal, de sokkal jobb volt.

Villámgyorsan elolvastam, majd nekikezdtem elölről, és valami olyasmit mondtam máris: na tessék, ez a Berkes Péter nagyon tud valamit, ez a regény tényleg rólam és rólunk szól. Holott én egy határon túli kisvárosban éltem, az Utánam, srácok! szereplői ellenben egy meg nem nevezett, bár Miskolcként beazonosítható vidéki magyar nagyvárosban.

A dolgaink, a problémáink, a konfliktusaink és az örömeink azonban meghökkentő mértékben hasonlóak, sőt lényegében azonosak voltak.

Arra sokkal később jöttem rá, hogy mi volt Berkes Péter legnagyobb trükkje – vagy felismerése-ráérzése –: a könyvben semmifajta idétlenkedés és gügyögés nincs, a kamaszok nem bugyuta gyermekekként viselkednek, beszélnek, cselekednek, nem úgy, ahogyan azt némely felnőttek elképzelik, hanem pontosan amúgy, ahogyan egyébként a kamaszok szoktak. Hol okosak és kedvesek, hol hülyék és aljasok, na és kegyetlenek is, ha úgy adódik.

Lett egy még későbbi felismerésem is: az Utánam, srácok! arról is szólt, hogy a dolgok és az emberek megjavíthatók, a problémák megoldhatók, az ellenségek akár barátokká szelídíthetők. Ez nem biztos, hogy igaz.

Ezzel együtt a mai napig rendszeresen újraovasom a könyvet – két másik Berkes-művet is, az öreg bányát és a jóval kevésbé ismert Tolvaj Janót, igaz, ezeket ritkábban –, és még mindig nagyon szeretem. Alig néhány héttel ezelőtt megint így tettem. Úgyhogy a mellékelt fénykép kedvéért nem a polcról kellett levenni ezt a kissé megviselt első kiadásos példányt, hiszen még vissza sem került oda május eleje óta.

Nagy papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű – magyar és román – tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az „idegen jelképeket” – írta a Székelyhon.ro hírportál a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt fényképes tudósításában.

A két szervezet felhívására idén is több száz nemzetiszínű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy „megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket.

A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

„2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – idézte Tirnoveanut a Székelyhon, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzetiszínű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig „Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években „vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen „román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román–magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon.

A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. (MTI)

Az űrből készült felvételeken látható, hogy jelentősen zöldebbé vált az Alpok hegyvonulata – állapították meg tanulmányukban osztrák és svájci tudósok. Az Alpok fahatár feletti területének 77 százaléka zöldebb ma, mint 1984-ben. Az Bázeli Egyetemen dolgozó Sabine Rumpf ökológus vezette kutatócsoport az 1984 és 2021 között az űrből készített felvételeket elemezték. A növényzet erős növekedése mellett 1700 méter felett a hótakaró kicsi, de mérhető csökkenését is felfedezték. A tudósokat a kizöldülés mértéke lepte meg leginkább.

A kutató az APA hírügynökségnek azt mondta, számítottak a felmelegedés hatásaira, de egyikük se várta, hogy ilyen jelentős és kiterjedt lesz a zöldülés.

A klímaváltozás következtében az Északi-sarkvidék növényezének erős növekedését már dokumentálták. A Franciaországtól Ausztriáig terjedő alpesi régióról azonban még nem készült átfogó elemzés – közölték a tudósok.

A Science tudományos lap csütörtöki számában megjelent tanulmányban kimutatták, hogy az alsóbb régiók klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényei új területet nőttek be a vizsgált időszakban. Ezen kívül a vegetáció sűrűbb lett, a növények magasabbra nőnek a műholdfelvételek szerint.

Az 1700 méter feletti alpesi területeknek csak egy százalékán csökken a növényzet.

„A zöldebb hegyvidék kevesebb napsugárzást ver vissza, mint a hó, így a klíma további melegedéséhez vezet. Ezek a változások felborítják az alpesi rendszert, ami fokozza a föld- és sárcsuszamlások esélyét, negatívan hat a turizmusra és hó- és jégmennyiségtől függő ivóvízellátásra” – mondta Rumpf. (MTI)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) berendeli Ausztria budapesti nagykövetét az osztrák állami média egyik „vezetőjének botrányos megnyilvánulása miatt” – tájékoztatta Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-t.

Azt írta, azért rendelik be a nagykövetet, mert az Osztrák Közszolgálati Televízió és Rádió (ORF) egyik vezetője a magyar miniszterelnök halálát kívánta. Karl Pachner, az ORF egyik ügyvezető igazgatója a Facebookon közzétett – időközben eltüntetett – bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor szívinfarktusa „tisztességes dolog” lenne.

„A durva és mélyen megdöbbentő megnyilvánulás miatt” a KKM péntek reggelre berendeli Ausztria budapesti nagykövetét, magyarázatot kér az osztrák állami média vezetőjének botrányos kijelentésére – olvasható a közleményben az MTI híre szerint.

Az orvosok sikeresen ültettek be emberi sejtekből készült 3D-nyomtatott fület egy ritka deformitással született nőnek – írja a Verge a 3D Bio Therapeutics egészségügyi vállalkozás közleményére hivatkozva. A cikk szerint a technológiát először alkalmazták klinikai szinten, és a siker jelentős előrelépést hozhat.

„Ha minden a tervek szerint alakul a továbbiakban is, a módszer forradalmasíthatja az ilyen problémák kezelését” – mondta a New York Timesnak Arturo Bonilla sebész, a beavatkozást végző csapat vezetője.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 1500 csecsemő születik hasonló rendellenességgel, akiknek egy vagy mindkét fülkagylójuk fejletlen vagy teljes egészében hiányzik.

Eddig az ilyen betegek fülét szintetikus anyagokból készítették el, ám az új eljárás lényege az, hogy biopszia útján a páciensek saját fülporcsejtjeit használják fel, azokat „tenyésztik”, majd 3D-s módszerrel nyomtatják ki a megfelelő szervet. Ennek köszönhetően a várakozások szerint kisebb lesz a kilökődés veszélye.

Más kutatócsoportok a Verge írása szerint 3D-nyomtatott tüdőn és vérereken is dolgoznak, de a 3D Bio Theraupetics vezetői azt állítják: olyan összetett szervekhez is eljuthatnak a későbbiekben, mint a máj és a vese.

Folytatja hadjáratát (majdnem) mindenki ellen Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék nem annyira sikeres egykori miniszterelnök-jelöltje. A politikus ezúttal egészségügyi kérdésekben nyilvánult meg a közösségi oldalán.

Azt írja, hogy a DK-képviselők és a Fidesz-kormány „azug állításaival szemben az ellenzéki összefogás választási programjában az egészségügy fejlesztése, valamint az egészségügyi dolgozók bérének emelése és munkakörülményeinek javítása szerepelt”. Mégpediga nőügyi munkacsoport, Márki-Zay felesége és maga Márki-Zay által előterjesztve az alábbi pontok szerint:

• egylépcsős jelentős béremelést követően az átlag feletti béremelés legalább öt évig, vagy amíg az elvándorlás meg nem szűnik
• pályakezdési pótlék, lakhatási támogatás a fiatal szakdolgozók itthoni munkába állásának támogatására, különösen vidéken
• védőnői hálózat megerősítése és a védőnők munkakörülményeinek javítása
• várólisták csökkentése, akár a magánegészségügyi ellátások ingyenessé tételével is
• önálló egészségügyi minisztérium

Márki-Zay Péter szomorúan figyeli, „ahogy a Fidesz és egyes ellenzékiek együttműködnek annak érdekében, hogy Magyarországon ne is legyen hiteles ellenzék”. Továbbá azt mondja: „Ahogy küzdünk a bal- és jobboldali korrupció ellen, úgy harcolunk a bal- és jobboldali hazugságok ellen is.”

Megszüntette a bíróság a csalással gyanúsított énekes letartóztatását – írja hírében a Győri Törvényszék. A járásbíróság nyomozási bírája az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb „a foganatba vételtől számított 4 hónapig” elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét. A bűnügyi felügyelet keretében magatartási szabályként írta elő, hogy a gyanúsított a tartózkodási helyét csak külön engedéllyel hagyhatja el.

Idézet: „A bíróság döntése szerint a megalapozott gyanú a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények tekintetében továbbra is megállapítható, ugyanakkor az eljárás jelen szakaszában a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok a gyanúsítottat illetően már nem kizárólag csak a legsúlyosabb, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók.”

Fekete Dávidot – úgy is, mint győri autókereskedőt, akit korábban a Megasztár tehetségkutató műsorban ismerhetett meg a közönség, és aki jó kapcsolatokat ápol a Hit Gyülekezetével – 2021 májusában vették őrizetbe. Akkor azt írtuk: hónapok óta pletykálták, hogy átverhetett sokakat, és végül maga jelentette be, hogy valóban sok száz milliós adósságba keveredett. A rendőrség azután jelent meg nála, hogy csalás miatt több károsult feljelentést tett ellene.

Fekete Dávid korábban azt mondta, több rossz döntést hozott, de akkor még abban bízott, helyre lehet hozni a hibákat.

Röviddel később kiderült, hogy egy drogdílert is lehúzott 120 millió forintra. A Blikk cikke szerint 2018-ban hirtelen rengeteg új autó jelent meg Fekete telephelyén, később kiderült, hogy 120 millió forintot kért kölcsön egy drogkereskedelemért elítélt személytől. A lap információi szerint Fekete a pénzt autókra költötte, de a kölcsönt nem tudta visszafizetni.

A Blikk azt írta, nem a szóban forgó drogkereskedő volt az egyetlen, akinek a volt megasztáros tartozott, folyamatosan tologatta a hiteleket, volt, hogy több tucatnyi embernek lógott komolyabb összeggel, de arra mindig figyelt, ki az a néhány ember, akinek nem szabad hosszabb ideig tartoznia.

Heves viták folynak a Biden-kormányzaton belül Vlagyimir Putyin egészségi állapotáról azután, hogy az amerikai hírszerzés május végén elkészítette negyedik átfogó jelentését a témában. Az anyag szerint ugyanis az orosz elnök-diktátor áprilisban előrehaladott rákbetegség miatt kapott kezelést. Ez annyiban nem új, hogy meg nem erősített információk alapján a nemzetközi sajtó májusban már írt műtétről, az a hír a 444-en is megjelent.

Most a szóban forgó amerikai jelentést ismerő három titkosszolgálati forrás állított hasonlót a Newsweeknak. Akik ráadásul azt is mondták, hogy még márciusban merényletet kíséreltek meg Vlagyimir Putyin ellen, ám sikertelenül.

A cikk szerint az amerikai szolgálatok aggódnak amiatt, hogy a fejlemények következtében az életét és hatalmát féltő orosz elnök-diktátor egyre paranoiásabb, és ez kiszámíthatatlanná teszi az orosz Ukrajna-politikát. Ezzel együtt azt állítják, a másik oldalról mindez kevésbé teszi valószínűvé egy nukleáris világháború kitörését.

A Newsweekkel kommunikáló egyik névtelen tiszt úgy véli, Putyin korántsem annyira erős, mint fénykorában, így a Kremlben többen arra számítanak, hogy a róla elnevezett korszak rövidesen véget érhet. Ezzel együtt a források arra figyelmeztetnek, hogy az elnök-diktátor elszigetelődése megnehezíti a titkosszolgálatok számára a valós-reális helyzet átfogó és pontos felmérését, és egyúttal növeli a spekulációk mértékét is.

Vlagyimir Putyin egészségi állapotáról évek óta cikkeznek az újságok, a téma viszont új erőre kapott, amikor az ukrajnai háború kirobbanása előtt, majd után is kivételesen hosszú asztalok mellett tárgyalt nemcsak külföldi vendégeivel – köztük Orbán Viktorral és Emmanuel Marcronnal –, hanem saját minisztereivel is. Még nagyobb lendületet vettek a spekulációk akkor, amikor április 21-én a Szergej Sojgu „védelmi” miniszterrel közös videón az elnök-diktátor a székébe süllyedve, az asztal szélét markolászva, a lábát idegesen mozgatva ült kamera elé.

Egyes megfigyelők, írja a Newsweek, arra következtettek ekkor, hogy Putyinnak Parkinson-kórja is van.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt héten minden ilyen spekulációt visszautasított, azt mondta, épeszű ember nem fedezheti fel betegségek jeleit Putyinon. A Newsweek forrásai ehhez képest azt mondják, mindez csupán hűségnyilatkozat volt Lavrov részéről, és az orosz elnök-diktátor továbbra is súlyos kihívásokkal küzd nemcsak egészségügyi szempontból, hanem régi karizmáját elveszítő vezetőként is.

A magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt lekerült az orosz ortodox egyház vezetője az Európai Unió szankciós listájáról – írja az uniós diplomatákra hivatkozó Euronewsra hivatkozva a hvg.hu. A lap szerint hasonlóan értesült a német DPA és a francia AFP hírügynökség is.

Brüsszel azzal vádolta a pátriárkát, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kirill egy prédikációjában azt mondta, Oroszország nem támadott meg senkit, és nem is akart háborút, csupán határait védte.

Szerdán derült ki, hogy a magyar kormány újra megvétózta a hatodik uniós szankciós csomagot, ám ezúttal nem a magyarok energiabiztonsága miatt, hanem azért, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát.

Orbán Viktor erről a szándékáról semmit sem mondott a hét eleji uniós csúcson, ami miatt több ország diplomatái súlyosan kiakadtak. A magyar miniszterelnök csütörtökön közleményt adott ki az ügyben, amely szerint: „Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették. Az Európai Tanács hétfő-keddi rendkívüli ülésén senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen”.

Oroszország Ukrajna területének mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburgi parlament előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az MTI hírösszefoglalója szerint az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

„A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy a kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mondta Zelenszkij.

Az elnök kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. „Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb mint száz nap alatt" – emelte ki.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust.

Kemény hangú nyilatkozatot adott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének mostanában elhangzott megnyilvánulásaira reagálva Matolcsy György jegybankja, melyet indokolt betűhíven idézni. Tehát:

„Az elmúlt hetekben Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a gazdaság és a társadalom megbecsült szereplőivel kapcsolatban is számos alaptalan kritikát fogalmazott meg. A Magyar Nemzeti Bank kéri, hogy a szakmailag abszurd állításait a jövőben körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg.

Parragh László újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot, hogy nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit. Ezzel szemben az igazság az, hogy a Magyar Nemzeti Bank már a pandémiát megelőző években, 2017 és 2020 között szinte egyedüliként tudta teljesíteni inflációs célját és elérni az árstabilitást. A világjárvány berobbanását követően pedig Európában az elsők között – már 2021 elején – jelezte az inflációs veszély közeledését, sőt, elsőként mondta ki a világ jegybankjai közül, hogy nem csupán egyszeri, hanem tartós kockázatot jelent a magas infláció az egész világon.

A magyar jegybank nem csak a kommunikációval, hanem tettekkel is gyorsan reagált az infláció pandémiát követő emelkedésére, hiszen a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust az Európai Unióban elsőként kezdte meg és az immár több, mint 500 bázispontos emelés pedig ezidáig az egyik legnagyobb mértékű is.

A jegybank továbbra is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet miatt kialakult volatilitásra a kamatemelések mellett, a monetáris eszköztár adta lehetőségekkel élve reagál a releváns piacokon, így nem csak az infláció ellen, hanem a pénzügyi stabilitást veszélyeztető turbulenciákkal szemben is határozottan fellép.

Szintén hamis állítás Parragh úr szájából a monetáris és fiskális gazdaságpolitika együttműködésének hiánya, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal és a gazdaságpolitika szereplőivel közösen hajtotta végre a sikeres válságkezelést, melynek keretében a jegybank 11 ezer milliárd forintnyi forrást nyújtott a gazdaság szereplőinek.

Szeretnénk felhívni Parragh László figyelmét, hogy a gazdasági témákkal kapcsolatos szakszerűtlen nyilatkozataiban tanúsítson nagyobb józanságot és a fenti tények ismeretében tartózkodjon a hamis, szakmailag megalapozatlan kijelentésektől.”

Parragh László az elmúlt napokban és hetekben igen aktívnak bizonyult, és nem csupán az MNB-t hergelte fel, hiszen többször is beszélt például a kata eltörléséről meg arról is, hogy „a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek”.

Ukrajnának új pénzügyi támogatási programra van szüksége annak érdekében, hogy képes legyen stabilizálni gazdaságát, írja a Korrespondent.net. „Ennek érdekében mielőbb tárgyalásokat kell kezdeményezni a Nemzetközi Valutaalappal” – nyilatkozta Kirill Sevcsenko elnök azután, hogy a jegybank 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot. Ez új rekord a 2015 óta eltelt időszakot tekintve.

„Meggyőződésünk szerint eljött az ideje a tárgyalásoknak egy új IMF-programról – mondta Sevcsenko. – Mint mindig, a középpontjában ezúttal is a makrogazdasági stabilitás és az állam fizetőképességének fenntartása kell legyen” – tette hozzá.

Az IMF közreműködése Sevcsenko szerint olyan eszköz, amely hozzájárul a nemzetközi segítség biztosításához.

Az ukrán jegybankban úgy ítélik meg, hogy a 25 százalékos alapkamat népszerűbbé teheti a hrivnyát a nemzetközi pénzpiacokon, és a megugró inflációt is kedvezően befolyásolhatja.

Korábbi becslések szerint az ukrán GDP csökkenése a 40 százalékot is meghaladhatja a 2022-es háborús évben.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megerősítette azt a két nappal korábbi értesülést, miszerint többé nem ad tanácsokat Vlagyimir Putyinnak Valentyin Jumasev. A Reuters hírösszefoglalója szerint a Borisz Jelcin vejeként is ismert férfi – aki az egykori elnök lányának, Tatyjanának a második férje – nem játszott jelentős szerepet a döntéshozatalban, de Putyin stábjának azon tagjai közé tartozott, akik „a liberális reformok időszakához és Oroszország nyugati orientációjához kapcsolódtak”.

Valentyin Jumasev 1997 márciusa és 1998 decembere között – még apósa idejében – vállalt konkrét szerepet, akkor az elnöki iroda vezetőjeként dolgozott, utána került tanácsadói pozícióba, ám ezért javadalmazást nem kapott.

„Megerősíthetem, hogy Valentyin Jumasev nagyjából egy hónappal ezelőtt saját kezdeményezésére felhagyott a tanácsadói tevékenységge” – jelentette ki Peszkov.

A tanácsadó, aki újságíróként kezdte karrierjét, mélyen és rengeteg szálon integrálódott az orosz elitbe, így nem is volt szüksége a tanácsadói fizetésre. A kapcsolódó pontok közül ugyanis talán érdemes megemlíteni, hogy:

• amerikai információk szerint a kétezres években ismeretlen okokból és céllal 6 millió dollárral szponzorálta őt Aliser Uszmanov orosz oligarcha,
• első házasságából született lánya, Polina egy másik oligarcha, Oleg Gyeripaszka felesége,
• egyes információk szerint ő volt annak idején a Mihail Prohorov-projekt egyik ötletgazdája és ideológusa, amikor a nevezett oligarchát egyfajta Putyin-utódként próbálták felépíteni, ám sikertelenül.

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítéséért Minimum alkohol, maximum élvezet néven folytatja a tavaly indított Másnap máshogy edukációs kampányát – közölte a szeszipari szövetség szerdán az MTI-vel.

Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója a közleményben kiemelte, kampányuk célja az idén, hogy a fiatal felnőttek mellett az idősebb korosztály is elmélyíthesse ismereteit a túlzott alkoholfogyasztás hatásairól és veszélyeiről.

A közleményben ismertetik, hogy a kampány keretében videós tartalmakkal segítik a valós párbeszéd kialakítását. Az akció kiegészül a #minimummalmaxium hashtaggal. A nyereményjátékban kisorsolt páros Balaton Sound-fesztiváljegyekért és Jegy.hu-utalványokért versenybe szállóknak a #minimummalmaximum hashtaget használva kell kommentelniük a témában a Facebookon közzétett bejegyzéseket, ezzel is támogatva a párbeszéd kialakulását az online felületeken is.

A Kaposvári Járási Ügyészség közúti veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat egy kaposvári férfival szemben, aki úgy vezette le „a közlekedés során ért sérelme miatti indulatát”, hogy a mögötte haladó busz vezetőjét vészfékezésre kényszerítette.

A részletek az ügyészség interpretálásában:

„A vádlott 2021 júniusában az úttesten gyalogosan haladt, amikor megítélése szerint túl közel ment el mellette a menetrend szerint közlekedő helyi járatú autóbusz, melyben több személy utazott. A férfit felbőszítette a közlekedési szituáció, ezért a közelben parkoló kocsijába szállt és a busz után hajtott.

A vádlott az autóbuszt egy megállónál érte utol, ahol az úton szabálytalanul megállva a sofőrt trágár szavakkal szidni kezdte. Ez azonban nem volt kellő elégtétel a férfinak, hanem 200 métert megtéve megállt az úttest jobb oldalán, majd amikor a busz közvetlenül mögé ért, hirtelen elé kanyarodott. A vádlott veszélyeztető magatartása miatt az autóbusz vezetője vészfékezésre kényszerült, melynek következtében az egyik leszállni készülő idős utas elesett, beverte fejét és eszméletét vesztette.”

Ha mindez még nem lett volna elég, a vádlott „anélkül hajtott el a helyszínről, hogy a buszon utazó sértettek állapotáról meggyőződött volna, illetve a nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett idős utasnak a tőle telhető segítséget nyújtotta volna”.

Az ügyészség börtönbüntetést, pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltást indítványozott.

A büntetőfékezés következménye videón:

Több mint ötvenezren vettek részt az izraeli zászlós meneten vasárnap este Jeruzsálemben a város keleti része 1967-es elfoglalásának és egyesítésének emlékére rendezett Jeruzsálem-napon – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

A menetben jelen voltak a Beitar focicsapat La Familia nevű szurkolói csoportjának tagjai is, saját zászlaik alatt. Az ultrák szélsőjobboldali aktivistái az óváros falainál azt kiabálták: „halál az arabokra”.

Jaír Lapid külügyminiszter Twitter-bejegyzésben ítélte el a La Familia és a hasonlóképpen vonuló Lehava csoport szélsőséges viselkedését. „Nem a Lehava és a La Familia jelenti a Jeruzsálem-napot. A Lehava és a La Familia nem érdemli meg, hogy vigyék az izraeli zászlót. A Lehava és a La Familia olyan szégyen, amely árt Izrael népének Jeruzsálem-napon” – írta Lapid.

A felvonulók maroknyi részének szórványos erőszakos incidensei mellett az izraeli zászlókat vivő tömeg békésen jutott el az óváros damaszkuszi kapujától a Siratófalhoz, a menet céljához.

Az óvároshoz érve a vonulók kettészakadtak, a férfiak az elsősorban arabok használta és az arab negyedhez vezető Damaszkuszi-kapun léptek be, a nők pedig a zsidó negyed felé vezető Jaffa-kaputól jutottak el a Siratófalhoz.

Korábban, még a menet indulása előtt a jeruzsálemi óvárosban arab, illetve zsidó fiatalokból álló csoportok több helyen is összetűztek egymással, többször a rendőrség választotta szét őket.

Vasárnap reggel óta több mint háromezer rendőr és határőr – egy részük civil ruhában – próbálta biztosítani a nyugalmat az óváros ütközőpontjain. A ynet értesülése szerint az izraeli hadsereg is megerősítette országszerte a vaskupola egységeket, mert tavaly a Jeruzsálem-napi felvonulás miatt a Hamász rakétákat lőtt Izraelre, és kirobbant a több mint két hétig tartó Falak őrzői hadművelet. (MTI)

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma vizsgálatot indít annak érdekében – írja a BBC –, hogy kiderüljön, megfelelő döntéseket hoztak-e a rendőrök a texasi Uvalde városának általános iskolájában lezajlott mészárlás során. Az intézményben egy Salvador Ramos nevű 18 éves fiú kezdett lövöldözni, a vérengzésben 19 gyerek és 2 tanár vesztette életét.

Az események után kiderült, hogy a rendőrök az iskola folyosóin várakoztak, miközben a csapdába esett gyerekek kétségbeesetten hívogatták a 911-et.

Mint korábban megírtuk, legalább nyolcszor hívták a gyerekek a rendőrséget abból az osztályteremből, ahol lövöldözni kezdett az elkövető. Ekkor nagyjából húsz rendőr várakozott a folyosón, mégis majdnem egy órába telt, mire lelőtték Ramost.

Steven McCraw, a texasi közbiztonsági hatóság vezetője pénteken elismerte, rossz döntést hoztak, de a helyszíni parancsnok úgy gondolta, a tettes ekkorra elbarikádozta magát odabent, és a gyerekek már nincsenek életveszélyben, az időt pedig felkészülésre akarta használni.

A BBC beszámol róla, hogy Joe Biden amerikai elnök Uvaldéba utazott, hogy gyászoló családokkal és túlélőkkel találkozzon, útjára elkísérte őt a first lady Jill Biden, aki maga is tanár. A cikk szerint nem várható, hogy az elnök érdemi módon állást foglaljon az Egyesült Államokban az eset hatására ismét fellángolt vitában a szabad fegyverviselésről.

Négy emberrel a fedélzetén eltűnt egy Horvátországból Németországba tartó Cessna 182 típusú kisrepülőgép – közölte az MTI híre szerint a horvát belügyminisztérium vasárnap. A sportrepülőgép Splitből szállt fel a reggeli órákban. A horvát légiforgalmi irányító szolgálat radarjáról 11 óra 25 perckor tűnt el a Plitvicei-tavaktól nem messze, Rakovica felett, 700 méter magasan.

A Vecernji List című horvát napilap nem hivatalos források alapján azt írta, hogy egy Németországban bejegyzett gépről van szó, amely Laichingen városba tért volna vissza. Arról, hogy kik utaztak a gépen, nincs hivatalos adat. A repülőgép segélyhívást adott le, mielőtt eltűnt volna.

A hvg.hu kérdésére a magyar külügyminisztérium közölte, a területileg illetékes külképviselet munkatársai felvették a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, akik a lezuhant repülőgép utasaival kapcsolatban megerősítették, hogy nincs köztük magyar állampolgár.

„Az ukrajnai háború nem lokális konfliktus, hanem arról szól, hogy milyen lesz holnap a világ” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak. Az ukrán elnök tanácsadója abból kiindulva jutott el a következtetésig, hogy úgymond orosz „ügynökök” azt a felvetést erőltetik, miszerint miért fordítt a világ nagyobb figyelmet Ukrajnára, mint Afrikára vagy a Közel-Keletre.

Podoljak úgy látja, azok után, hogy Oroszország megnyerné a háborút, bármelyik autokrata azt gondolhatná, érdemes területi konfliktusokat generálnia és országokat szétszakítania. „Oroszország megállítása minden civilizált államnak érdekében áll” – tette hozzá.

„Ha hagyjuk, hogy az oroszok nyerjenek, kinyitjuk Pandora szelencéjét” – vonta le a fenyegető tanulságot.

Az ukrán elnöki tanácsadó a minap arról elmélkedett, hogy az orosz győzelem egyenértékű lenne a harmadik világháború kitörésével, mivel tovább növelné a revansizmust és a sovinizmust.

A McDonald's úgy vonul ki Oroszországból, hogy – bizonyos értelemben – marad, de egyes emblematikus szendvicseit nem árusíthatja az utódvállalat a jövőben. Első helyen szerepel ezek között a Big Mac, de a Gazeta.ru cikke szerint hasonló sorsra jutnak többek közt az állandó szortiment részét képviselő saláták is.

Az a hír már a nemzetközi sajtót is bejárta, hogy a McDonald's bejegyeztette Oroszországban az ex-McDonald's lehetséges névváltozatait. A Portfolio arról írt a CNN alapján, hogy négy verzió van erre, amelyek a következők: Fun and Tasty, The Same One, Just Like That és Open Checkout.

A világ legnagyobb hamburgerláncának közel 850 étterme van Oroszországban, olvasható a gazdasági lap cikkében, amelyeket az eddig 25 helyet működtető Alekszandr Govornak adnak el. Govor új néven fogja üzemeltetni a márkát Oroszországban, és a többi franchise-partner lehetőséget kap arra, hogy az új márka alatt dolgozzon.

A McDonald's május elején jelentette be, hogy elhagyja az Ukrajna ellen háborút indító országot.

A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy mostantól nem Hviterusslandnak (azaz Fehéroroszországnak), hanem Belarusnak nevezik Fehéroroszországot. Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt mondta, a döntéssel a belarusz ellenzéki mozgalmakkal való szolidaritásukat fejezik ki. Minderre azután került sor az Aftenposten szerint, hogy Anniken Huitfeld külügyminiszter találkozott Szvetlana Tyihanovszkajával, az egykori ellenzéki elnökjelölttel, aki előre kifejezte köszönetét a körvonalazódó döntésért. A norvég külügyminisztériumban aláhúzták: Oslo ezzel is demonstrálja, hogy érti a különbséget, ami Fehéroroszország – azaz Belarusz – és az Orosz Föderáció között fennáll.

A török, valamint a finn és svéd delegációk között folytatott e heti tárgyalások nem voltak kielégítőek, Ankara nem mondhat igent „terrorizmust támogató” országok NATO-csatlakozására – közölte Recep Tayyip Edrogan elnök a TRT Haber műsorszolgáltató vasárnapi jelentése szerint.

Erdogan elnök május közepén a TRT-n kijelentette, Törökország nem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Ankara a PKK-val szövetséges szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Erők (YPG) támogatását is a két skandináv ország szemére veti.

Azerbajdzsánból most visszatérve Erdogan újságírók előtt a tudósítás szerint kijelentette, hogy „nem tisztességesek és nem is őszinték”.

„Amíg Tayyip Erdogan a Török Köztársaság elnöke, kétségtelenül nem mondhatunk igent olyan országok NATO-belépésére, amelyek a terrorizmust támogatják” – jelentette ki Erdogan a repülőgép fedélzetén a Hürriyet című török napilap szerint.

Erdogan azt is közölte, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A török elnök legutóbb április 26-án és 28-án tárgyalt telefonon Putyinnal.

A szombat esti Bajnokok Ligája-döntőre több a hírek szerint több ezer liverpooli drukker próbált bejutni a párizsi Stade-de-France stadionban, ami kaotikus jeleneteket eredményezett, a meccs pedig végül csak 36 perces késéssel kezdődött el.

A Nemzeti Sport idézi az UEFA közleményét, amely szerint a zavarok a liverpooli szurkolók bejáratánál alakultak ki, „a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tömeget, amely a kezdőrúgás után egyre nagyobb számban próbált bejutni a stadionba. Az UEFA együttérez az eseményben érintettekkel, és a Francia Labdarúgó-szövetséggel, a francia rendőrséggel, valamint a hatóságokkal együtt sürgősen tovább vizsgálja az ügyet.”

A francia rendőrségnek a sportlap által idézett közleményében is az állt, hogy sok olyan szurkoló volt, aki jegy nélkül vagy hamisított jeggyel próbált belépni a Stade-de-France-ba. „Ezek a szurkolók erős nyomást gyakorolva próbáltak bejutni a zárt területen belülre, ezzel késleltetve a valós jeggyel rendelkező nézők belépését. Az így kialakult zavart kihasználva többen átjutottak a kapukon, ám a rendészeti erők gyors reakciójának hála az illetékteleneket minden nehézség nélkül evakuálták a kordonokon kívülre. A két érintett zónában nem történt komolyabb incidens.”

A Sky Sports helyszíni tudósítója szerint a francia rendőrök nagyon keményen léptek fel, és ok nélkül használtak könnygázt. „Zéró toleranciával dolgoztak, nem érdekelte őket, mekkora kárt okoznak, mindenkit átkutattak, mielőtt beengedték a stadionba” – állította.

A Liverpool is közleményt adott ki: „Ez volt az európai futball legnagyobb mérkőzése, és a szurkolóknak nem szabadott volna átélniük mindazt, amivel szombat este szembesültek. Hivatalosan kértük az elfogadhatatlan problémák okainak vizsgálatát.”

A több mint félórás késéssel kezdődött meccset a Real Madrid nyerte 1-0-ra.

A magyar sportdiplomatát még 2020. február 4-én választották be a Hall of Fame-be, amikor is Paul Loicq-díjjal jutalmazta őt az IIHF – adta hírül az MTI. Ezt az elismerést a nem hokis nagyhatalmak képviselőinek ítélik meg, akik sokat tesznek a sportág népszerűsítéséért. Az eredeti elképzelés szerint a beiktatásra 2020 májusában került volna sor, azonban a koronavírus-járvány közbeszólt.

Kovács Zoltán 1994-től szövetségi titkár, majd 2017-ig főtitkár volt, azóta alelnökként tevékenykedik. A nevéhez kötődik számos hazai világbajnokság megrendezése, valamint a világelithez tartozó válogatottak Magyarországra „csábítása”. Az IIHF-ben az utánpótlás-bizottság, majd a jégpályabizottság tagjaként tevékenykedett.

A vasárnapi, tamperei beiktatáson Kovács egy piros színű, nevére kiállított 14-es számú mezt vehetett át Luc Tardiftól, az IIHF elnökétől, ebben tartotta meg ünnepi beszédét. Kovács viccesen megjegyezte: örül neki, hogy feljött rá a mez, mert már nem annyi kiló, mint aktív játékos korában volt. Köszönetet mondott többek között Such Györgynek és Sipos Leventének, a magyar szövetség elnökének, illetve főtitkárának, hogy jelölték a díjra, illetve a nemzetközi szövetség történelmi bizottságának, amely méltónak találta őt az elismerésre.

Kiemelte, az a célja, hogy minél több gyermek kezdjen el jégkorongozni, és épüljön minél több jégpálya Magyarországon. A beiktatáson magyar jégkorongszurkolók is köszöntötték az igen népszerű sportvezetőt a pódiumon.

Magyarországnak így most négy tagja van a Hírességek Csarnokában, rajta kívül a következők: Pásztor György, Schell László és a 2009-ben elhunyt ifj. Ocskay Gábor.

A külhoni románság napja alkalmából főleg a külföldön dolgozó román vendégmunkásoknak üzent Klaus Iohannis román államfő vasárnap, Nicolae Ciuca miniszterelnök pedig a határon túli román kisebbségi közösségeket is megemlítette köszöntőjében.

A román elnök szerint május utolsó vasárnapja a szülőföldjük szeretetét szívükben hordozó, határon túl élő románok ünnepe, akiket egy erős, a történelmi viharok közepette is méltósággal megőrzött nemzeti identitás köt össze. Iohannis rendkívül fontosnak nevezte azokat a bukaresti kormányprogramokat, amelyek a külföldön élő románok hazatérését szolgálják. Úgy vélte: Románia növekvő gazdasági potenciálja, a külföldi befektetők itteni megtelepedése sok külföldön dolgozó románt arra késztet, hogy visszatérjen.

„Csak együtt tudunk olyan erős és virágzó Romániát építeni, amilyet valamennyien szeretnénk” – zárta köszöntőjét a román államfő.

Nicolae Ciuca miniszterelnök rámutatott: május utolsó vasárnapját azoknak a külhoni románoknak szentelik, akik ősi gyökereik, hagyományaik és kulturális identitásuk révén lelkileg Romániához kötődnek, akkor is ha a határon túl születtek, élnek vagy dolgoznak.

„Több millió román él az országhatárokon kívül. A kormány tevékenységének középpontjában a románok állnak, bárhol is éljenek” – szögezte le üzenetében a miniszterelnök.

Ciuca megemlítette: a bukaresti kormány megtette az első lépéseket a külhoni románok visszatérését elősegítő, 777 millió lejes (62 milliárd forint) támogatási program életbe léptetése érdekében, amelyekkel romániai vállalkozások beindítására ösztönzik hazatérő honfitársaikat. A román kormány ugyanakkor azt akarja, hogy a fogadó országok tartsák tiszteletben azokat a jogokat, amelyek – saját jogrendjük alapján – megilleti az ott dolgozó románokat.

Romániában 2015 óta május utolsó vasárnapján ünneplik a külhoni románság napját. Az uniós csatlakozás óta eltelt másfél évtizedben több millió román állampolgár hagyta el szülőföldjét és költözött Nyugatra. Romániának csaknem 23 millió állampolgára van, a statisztikai hivatal becslése szerint azonban állandó lakossága 19 millióra csökkent. (MTI)

Május 30-tól az újszászi vonalon már 30 hétköznapi és 31 hétvégi járat, továbbá a ceglédi vonalon munkanapokon 33, hétvégén 36 járat utasai közlekedhetnek emeletes vonattal – közölte a MÁV Zrt. Azt írták, eddig 34 új járművet vett át a MÁV-Start, amelyek az elővárosban öt vasútvonalon közlekednek, és az előszezoni menetrend életbe lépésével hétvégén a Balatonra is járnak.

Május 30-tól az eddigieken túl a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon hétköznap további nyolc, hétvégén hét KISS járat közlekedik, a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon hétköznaponként négy újabb járatban közlekednek emeletes szerelvények.

Hangsúlyozták: a 40 darabos flottából már 34-et átvett a vasúttársaság, így egyre nagyobb arányban közlekednek az emeletes motorvonatok.

A hét minden napján járnak KISS vonatok a Budapest–Cegléd–Szolnok, a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Esztergom, a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalon. A Dunakanyar vonalán Vácra és Szobra munkanapokon két járat kivételével minden vonatot KISS motorvonatból állítanak ki, hétvégéken is csak modern motorvonatokkal utazhatnak az utasok. Hétvégén pedig Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza között egyes sebesvonatokon is találkozhatnak az utasok az emeletes szerelvényekkel. „Az új járművek kedvezőbb menetdinamikai tulajdonságainak és a gyorsabb utascseréjének köszönhetően javul a menetrendszerűség, nő az utazási komfort” – fogalmazott a MÁV Zrt.

Kitértek arra is, hogy május 16-tól az előszezoni menetrend szerint hétvégén és ünnepnapokon KISS emeletes motorvonat közlekedik a Balaton déli partján, a Szob és Fonyód közötti Jégmadár expresszvonatban is. A Dunakanyarból érkező járat népszerűsége nagy volt tavaly, a főszezonban szinte folyamatosan telt házzal közlekedett.

A nyári főszezonban még további balatoni expresszvonatokon is várhatóak KISS motorvonatok. Ezeken a járatokon 12 kerékpár is szállítható.

Faképnél hagyta a német riportert Toni Kroos, a Real Madrid középpályása a Bajnokok Ligája-döntő utáni interjú közben. A tévés arra volt kíváncsi, hogy meglepte-e a futballistát, hogy az ellenfél Liverpool ilyen hatalmas nyomást helyezett a csapatára.

Erre Kroos teljesen kiakadt, azt mondta, „volt rá 90 perced, hogy értelmes kérdéseket találj ki, erre ilyen szarságokkal jössz”, majd hozzátette, tudták, hogy az angolok ellen nehéz lesz, de nem egy csoportmeccsen focizgattak, hanem a BL-döntőjét nyerték meg éppen. Ezután egyszerűen otthagyta a tévést.

Két másodperc után azért még visszakanyarodott, hogy annyit mondjon, „rettenetes, tényleg rettenetes”. A meccset 1-0-ra nyerte a Madrid, miközben a Liverpool nagyságrendekkel többször próbálkozott gólszerzéssel, ám a spanyolok belga kapusa, Thibauld Courtois mindent fogott.

Magyarország felgyorsítja a paksi atomerőmű bővítését és a napenergia-beruházásokat is, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-előállítás 90 százaléka már karbonsemleges legyen – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Indiában.

Szijjártó Péter Delhiben a közmédiának nyilatkozva közölte: annak érdekében, hogy Magyarország fel tudja gyorsítani a napenergia-beruházásokat, csatlakozott az indiai, francia alapítású Nemzetközi Napenergia Szövetséghez, amelynek célja, hogy a tagországaiban hozzájáruljon a napenergia felhasználását elősegítő technológiák és beruházások végrehajtásához.

A miniszter közlése szerint indiai tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy nagyon komoly energiaellátási válságsorozat felé halad a világ, és az elkövetkezendő időszakban azok az országok tudhatják majd magukat biztonságban, amelyek a saját maguk által használt energiának legalább egy jelentős részét maguk állítják elő.

„Ezért, ahogy Indiában is komoly hangsúlyt fektetnek a nukleáris energiára, úgy mi, Magyarországon is felgyorsítjuk a paksi atomerőmű építését, hogy az 2030-ra már kereskedelmi üzembe állhasson, és felgyorsítjuk a napenergia-beruházásainkat is annak érdekében, hogy a nukleáris és a napenergia együtt kiadja azt a helyzetet, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-előállítás 90 százaléka már karbonsemleges legyen” – mondta.

Szijjártó Péter kitért arra is: India rendelkezik a világ hatodik legnagyobb gazdaságával, és elképesztő növekedést tudott felmutatni az elmúlt években.

Hozzátette: a magyar gazdaság is profitált ebből a gyors indiai növekedésből, hiszen számos nagy indiai vállalatcsoport hajtott végre komoly beruházást Magyarországon; több ezer embert alkalmaznak már, és a magyar vállalatok is egyre nagyobb sikereket érnek el az indiai piacon.

Kiemelte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom „hatalmas rekordot” döntött meg azzal, hogy a történelem során 26 százalékos növekedést követően először közelítette meg az 1 milliárd dollárt. (MTI)

Görögország és Ciprus támogatja Ukrajna uniós tagságát, de ellenzik a folyamat felgyorsítását, ahogyan azt a kelet-európai országok javasolták – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a görög Euractiv. Görögország álláspontja szerint az EU-szerződés 49. paragrafusában előírt összes feltételt be kell tartani.

Athén ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséget tulajdonít a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatnak, amelyet folytatni kell és fel kell gyorsítani – közölték a források, hozzátéve, ragaszkodnak ahhoz, hogy a térség európai integrációja elsőrendű prioritás.

Arra a kérdésre, hogy Görögország hozzájárul-e ahhoz, hogy júniusban megadják Ukrajnának a tagjelölti státust, egy rálátó forrás azt mondta, Athén először a Bizottság javaslatát szeretné megismerni, bár a tagállamok egyhangú egyetértésére egyelőre nem lehet számítani.

Ami a Ciprusi Köztársaságot illeti, kormányzati források azt mondták az Euractivnak, hogy először meg kell nézni, milyen irányba mutat az Európai Bizottság által kiadandó állásfoglalás.

Ha ez pozitív, akkor Ciprus elfogadja a javaslatot a tagjelölti státus megadásáról. A forrás ugyanakkor hozzátette, hogy minden vonatkozó eljárást szigorúan be kell tartani, ezért a csatlakozási folyamat hosszú lesz.

Egy ilyen egyenletben a ciprusiak szerint a nyugat-balkáni tagjelölt országokat is figyelembe kell venni, amelyek közül többen nagy lépéseket tettek már a csatlakozás felé, végrehajtották a szükséges reformokat, és teljesítettek több kötelezettséget.

Az elmúlt hetekben már több meghatározó nyugat-európai állam részéről is a folyamat lerövidítésének lehetetlenségéről nyilatkoztak, így tett például Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök.

Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút, Ukrajna győzelme Oroszország felett, állítja Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Ha Oroszország nyeri a háborút, akkor újabb világháború kezdődik. Podoljak erről egy televíziós műsorban beszélt.

„Ha Oroszország nem veszít, akkor a revansizmus és a sovinizmus még nagyobb méreteket ölthet – fejtegette a tanácsadó a Korrespondent.net összefoglalója szerint. – Ebben az esetben a harmadik világháború, amitől annyira fél mindenki, garantáltan ki fog törni – folytatta. – Oroszország ekkor még sokkal jobban fog bennünket gyűlölni, mert már most megaláztuk és bebizonyítottuk, hogy a hadserege nem a második legerősebb a világon, ezért bosszút akarnak állni.”

Podoljak szerint az oroszok immár az összes katonai forrásukat bevetették, hogy minél nagyobb területeket hasítsanak ki Ukrajnából.

„Rendívül intenzív harci cselekmények zajlanak – mondta. – Ma arról beszélni, hogy bármilyen megállapodást kössünk a háború végeztével, lehetetlen. Akkor is, ha jelenleg is folyik a diplomáciai munka a politikai tanácsadók szintjén a lehetséges garanciákról.”

Meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz – olvasható a 2021-es Gyermekjogi jelentésben, amelyet a Hintalovon Alapítvány honlapján ismertetnek.

Néhány az összefoglaló fontosabb megállapításai közül:

• 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
• A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből.
• A szegénység a a gyerekek 21,7 százalékát érinti.
• A 15–17 évesek közül minden 10. rendszeresen dohányzik.
• A kamaszok ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást.
• A koronavírus-járvány romló lelki egészséget, a gyermeköngyilkosságok megnövekedett számát, túlterhelődött gyermekpszichiátriákat és mentálhigiénés ellátóhelyeket hagyott maga után.
• 2021-ben 178 0–13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-as áldozatok száma (194 fő), azonban jóval meghaladja a 2019-ben áldozattá vált gyerekek számát (120 fő).

További számok:

• A 2020/21-es tanévben 10 000 -rel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
• 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban.
• 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.
• 2020-ban 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).
• 1800%-kal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.
• 2016 óta először csökkent 1000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek)
• 6550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.
• 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)
• A 11 éves magyar gyerekek többsége fent van a közösségi oldalakon (ezek korhatára 13 év).
• Egy átlagos magyar gyereknek 10 évesen lesz először mobiltelefonja.

A Magyar Sakkszövetség tiltakozik Rapport Richárd „zászlóváltása” ellen, és mindent megtesz, hogy a világranglistán ötödik nagymester a jövőben is magyar színekben versenyezzen – mondta az MTI-nek Szabó László. Az MSSZ elnöke hozzátette, a nemzetközi szövetségtől (FIDE) értesültek arról, hogy Rapport Richárd román színekben kívánja folytatni pályafutását.

„A FIDE jelezte számunkra, hogy Ricsi zászlóváltást kezdeményezett. Ilyen esetben az adott szövetségnek kilencven napja van, hogy tiltakozást nyújtson be. Mi feltettünk a FIDE-nek egy rakat kérdést, mivel a zászlóváltás szabályozása elég szabados, nagyvonalú, kértük, hogy értelmezzék a helyzetet” – nyilatkozott az MTI-nek Szabó László.

Kiemelte, a kilencven nap alatt Rapport Richárd továbbra is magyarként versenyezhet, illetve lehetősége van, hogy semlegesként, FIDE-versenyzőként szerepeljen, de erről nincs hír. Azaz, a június 16-án kezdődő madridi világbajnok-jelölti tornán, ahová a 26 éves magyar sakkozó bejutott, még semmiképpen nem indulhat román színekben.

Szabó László hangsúlyozta, kapcsolatban vannak a román szövetséggel, amely „nagyon korrekt” az ügyben, és szeretnék „sérülésmentesen” rendezni az esetet. A román szövetség közölte, Rapport kereste meg őket a kéréssel. Az MSSZ elnöke ugyanakkor jelezte, aggályos, hogy nem kell állampolgárságot váltani, ha valaki más ország színeiben akar asztalhoz ülni, ehhez elég például, ha román lakcímmel rendelkezik.

Szabó László szerint a magyar szövetség az elmúlt években a lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy Rapport Richárdot támogassa, anyagilag, sportszakmai és sportdiplomáciai téren. A többi között kezdeményezte, hogy Rapport szerb felesége, aki szintén sakkozó, szerb-magyar állampolgár legyen, ami például könnyebbséget jelent az utazások során. A nagymester nem vállalta a szereplést az idei sakkolimpián.

„Kapcsolatban vagyunk Ricsivel, nyilván a személyes motivációját ő tudja elmondani. Vannak olyan, rajtunk kívül álló szempontok, amelyekre nincs ráhatásunk” – fogalmazott Szabó László, aki „abszolút” bízik benne, hogy sikerül rendezni a kérdést.

A 24.hu híre szerint – amelyet mi is szemléztünk – a nemrég befejeződött 2022 Superbet Chess Classic Romania sakkverseny főtámogatója, Sacha Dragic, a Superbet nevű cég szerb származású milliárdos tulajdonosa visszautasíthatatlan szponzori ajánlatot tett Rapportnak, amelynek segítségével lehetősége nyílna arra, hogy a következő években valós esélye legyen a világbajnoki cím elnyerésére. Édesapja úgy tudja, a sakkozó már döntött, elfogadta az ajánlatot, amely azt is tartalmazza, hogy a jövőben román színekben ül asztalhoz.

Ezen a hétvégén már nyitva vannak a kormányablakok a június 30-án lejáró személyazonosító okmányok cseréje miatt érkező ügyfelek előtt – derül ki a Miniszterelnökség közleményéből. E szerint Budapest és Pest megye valamennyi kormányablaka, vidéken pedig több mint 120 kijelölt kormányablak fogadja az ügyfeleket szombaton és vasárnap 8 és 14 óra között, ezzel növelve az ügyfélszolgálatok kapacitását.

Hétvégén kizárólag a veszélyhelyzet alatt lejárt személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél cseréjét lehet intézni.

Előzetes időpontfoglalásra nincs szükség a közlemény szerint, akkor is érdemes felkeresni a kormányablakot – akár hétköznap, akár hétvégén –, ha a foglalható időpontok már beteltek.

Online, ügyfélkapun keresztül is intézhető a jogosítvány automatikus meghosszabbítása, ha a háziorvos kiállította az orvosi alkalmassági véleményt. A lejárt forgalmi engedélyek miatt nem a kormányablakokat, hanem a műszaki vizsgaállomásokat kell keresni.

Június 30-án valamennyi, a járványügyi veszélyhelyzet idején automatikusan meghosszabbított személyazonosító okmány érvényessége lejár.

Kína és Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, „a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést” – indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. „Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán” – mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan „kudarcot akar”, és „távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől”. „A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz” – tette hozzá.

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy Peking „egyáltalán nem ért egyet” egyetlen olyan kísérlettel sem, amely „Ázsiát csatatérré változtatná, illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene”.

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy „dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán”. Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget „ellenséges tevékenységének”. Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása „az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez”. Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely „a tanács megosztottságát jelzi”.

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne. (MTI)