Gazda Albert

„Az elmúlt napok történései után úgy döntöttem, hogy 13 év után kilépek az LMP-ből, és képviselőjelöltként elindulok az országgyűlési választásokon – írja hivatalos közösségi oldalán Hajdu Mária, majd így folytatja: – Hosszú út vezetett ide, nem kevés küzdelem. Egy biztos: mára nem maradt hiteles politikai erő, mindkét oldalt kizárólag az önös érdekeik vezérlik, éppen ezért indulok független jelöltként.”

A politikus azután tette közzé mindezt, hogy pártja fegyelmi eljárást indított ellen, valamint felfüggesztette tagsági jogviszonyát. Hajdu szerint mindez azért történt, mert egy másik posztjában arra volt kíváncsi, hogy „vajon vezet-e a közös ellenzéki út, egy, a végzettségéről hosszú hónapokig hazudozó jelölttel, Hajnal Miklóssal felfelé?”

A felfüggesztéséről szóló posztban hozzátette, hogy Márki-Zay Péternek címzett kérdésére nem kapott választ. Emellett bejegyzésében kritizálta az ellenzéket, köztük az LMP-t is, amiért kiállnak Hajnal mellett, aki „sokkal kevésbé elkötelezett a Hegyvidék ügyei mellett, mint a szintén momentumos Vadász Gábor”.

Az LMP sajtóosztálya a 444 kérdésére az ügyről azt írta: „Hajdu Mária felháborodása álságos, nyilván pontosan tudta, hogy nyilatkozata provokáció, aminek következményei lesznek. Az LMP a közös ellenzéki jelöltek támogatása mellett döntött, aki ezzel ellentétes álláspontot fogalmaz meg a döntést követően, az nyilvánvalóan nem lehet utána a politikai közösség tagja.”

Azt írja, hogy mindenki legalább (!) egy lépést mehet előre. Ráadásul minden évben. A mindenki az mindenki, abban mindenki benne van, köszönet érte.

Nagy utat járt be azóta Roman Protaszevics, a Nexta hírcsatorna társalapító-főszerkesztője, hogy 2021. május 23-án leszedték őt a Ryanair eltérített gépéről. Az orosz állampolgárságú barátnőjével, Szofija Szapegával együtt Athénból Vilniusba tartó ellenzéki újságíró-aktivista repülőjét hamis bombafenyegetés miatt kényszítették leszállásra Minszkben, azzal a céllal, hogy őrizetbe vegyék őket. Az akkori beszámolók arról szóltak, hogy Protaszevics pillanatok alatt rájött, mi történik, és leszállás közben azt ismételgette, halál várhat rá hazájában.

Hogy súlyos büntetés nélkül nem úszhatja meg, nyilvánvaló volt, a belarusz rezsim nem bánik kíméletesen az ellenzékiekkel, teázgató családanyákat is kőkemény ítéletekkel sújthatnak, az ismertebb aktivisták tizennyolc évre számíthatnak. Ehhez képest a Nextát szélsőségesnek, Protaszevicset terroristának minősítették, vagyis az első számú közellenségek egyikének tekintette őt a rendszer.

Hogy ki volt ő, arról részletesen írtunk tavaly nyáron: már 17 évesen Lukasenko-ellenes csoportokat szervezett a közösségi médiában 2012-ben, később újságírást tanult és fotósként dolgozott, az országot 2019-ben hagyta el, előbb Litvániában, majd Lengyelországban élt, a Nextát itt alapította másodmagával. A Telegram-csatornának azután lett különösen fontos szerepe, hogy a 2020-as elnökválasztás után az addig még működő független sajtót betiltották, az olyan újságokat is blokkolták, mint a népszerű és mindig megbízható Tut.by.

Jog, védelem, rendszer

Protaszevics és Szapega ügyében ítélet egyelőre nem született, a vádakat fenntartják – extremizmus, terrorizmus, illegális tömegrendezvények szervezése, hazaárulás, stb. –, házi őrizetben vannak mindketten. Szapegáról az utóbbi hónapokban kevesebbet hallhattunk, és Protaszevicsről sem tettek közzé híreket rendszeresen addig, amíg január végén fel nem bukkant egy Youtube-ra feltöltött videóban, amelyen a hatalompárti Jogvédelmi Rendszer „civil szervezet” munkatársaként szerepelt.

Hogy erre milyen módon vették rá, nem derült ki, erről leginkább sejtéseink lehetnek. Ami tény: Protaszevics megértőnek bizonyult a hatalommal szemben, elhatárolódva korábbi ellenzéki meggyőződéseitől és harcostársaitól. Ez annak ellenére is váratlan volt, hogy az exellenzéki exaktivista már június elején – tehát nem egészen két héttel az elfogása után – zokogva ismerte el a belarusz állami tévé adásában, hogy kormányellenes tüntetéseket szervezett, és egyúttal szép szavakkal emlékezett meg Alekszandr Lukasenkóról. Akkori nyilatkozata a családja és társai szerint ellentmondásos volt, nem véletlenül: úgy látták, kényszer hatására tett vallomást és hitet.

Fiatalság, bolondság

Immár azonban nyilvánvalónak tűnik, hogy Roman Protaszevics ezen az úton továbbhaladva próbálja elérni, hogy ne zárják börtönbe nagyon hosszú időre. A korábbi aktivista kedden a függetlennek számító orosz Znak.comnak adott nagyinterjút, melyben egyebek mellett arról beszélt, hogy eszmeileg éretlen volt azelőtt, de közben csalódott az ellenzékben, és úgyszólván más ember lett belőle.

Azt mondta, azért működik együtt a nyomozókkal, mert jóvá akarja tenni a hibákat, amelyeket elkövetett. Elismerte, hogy benne volt a Lukasenko-ellenes tüntetések szervezésében, így a vele szemben felhozott vádak tényeken alapulnak. Nem igaz, hogy a hatóságok bántalmazták, ellenkezőleg: amikor Minszkben őrizetbe vették és bevitték kihallgatásra, nemhogy teával, még keksszel is megkínálták. „El kellett felejtenem a sztereotípiákat – fogalmazott a Znak.comnak. – Arra számítottam, hogy keményen fognak bánni velem, durva nyomást gyakorolnak rám, de ilyesmi nem történt. Az elejétől a végéig emberi módon viszonyultak hozzám.”

Protaszevicsnek gyakorlatilag megvilágosodása támadt. Rájött, hogy meg kell változtatnia mindent. Azelőtt folyton rohant, dolgozott, elmerült az eszmékben, nem vette észre, hogy elszalad mellette az élet. De most már jobban érti saját magát, megváltoztak a nézetei, tisztában van a hibáival, a bezártság előnyére vált.

Fénytörés

Ami a politikát és a saját szerepét illeti, úgy érzi, a 2020-as tömegtüntetések idején éretlen módon azt hitte, minden valóra válhat, Fehéroroszország óriási lehetőség előtt áll, de túl sok volt ebben az érzelem. Később belső harcok indultak az ellenzék soraiban, előre ittak a még el sem ejtett medve bőrére, elkezdték osztogatni a majdani pozíciókat, akkor kezdett kopni a lelkesedése. Amikor 2020 novemberében egyértelművé vált, hogy a forradalom elbukott, ki is ábrándult mindenből.

A 2020-as választásokról azt mondta, biztos, hogy nem voltak tiszták és transzparensek, de ez nem jelenti azt, hogy Alekszandr Lukasenko nem kapott több szavazatot, mint Szvetlana Tyihanovszkaja. Aktivistaként ő is az ellenkezőjét állította, de ez propaganda volt a tények ismerete és figyelembe vétele nélkül. Most más fénytörésben szemléli a fejleményeket, és azt gondolja, az ellenzék támogatóinak 80 százaléka Minszkben él, ám vidéken egészen más a helyzet. Protaszevics nem lett Lukasenko rajongója, de úgy véli, az elnöknek – akit a demokráciák azóta sem ismertek el elnöknek – nincs alternatívája. Tyihanovszkaját ezzel összefüggésben úgy jellemezte, mint az ellenállás szimbólumát, aki azonban arra már nem volt képes, hogy az ellenzék vezérévé váljon.

Olyan forrást egyelőre nem találtunk, ahol a belarusz ellenzék képviselői kommentálták volna Roman Protaszevics újabb megnyilvánulásait. Nem tett ilyet Franak Viacorka, Szvetlana Tyihanovszkaja tanácsadója sem, aki a másfél héttel ezelőtti videóról még írt a Twitterén. Protaszevics továbbra sincs szabadlábon, az otthonát elhagyhatja, de csak a munkahelyére mehet, máshova nem.

Fehéroroszországban február 27-én népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról, ennek azonosítható célja Alekszandr Lukasenko hatalmának átmentése. Előtte nagyszabású hadgyakorlatot rendeznek Oroszországgal közösen.

A tervezettnél hosszabb ideig tárgyalt Orbán Viktor Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a megbeszélések utánra meghirdetett sajtótájékoztató közel két órát csúszott emiatt.

Ezen a kötelező diplomáciai körökön túlmenően konkrétumok is szóba kerültek. Többek között:

• A korábbi hosszú távú, 2036-ig érvényes gázmegállapodásban rögzített hazánkba irányuló exportmennyiséget további évi 1 milliárd köbméterrel növelik, az erről szóló végleges megállapodást áprilisban írhatják alá.
• Közvetlen repülőjáratokat indíthatnak Magyarország és Jekatyeringburg, illetve Kalinyingrád között, Orbán Viktor ettől azt reméli, hogy nőhet a hazánkba érkező orosz turisták száma.
• Várhatóan rendelni fogunk a boosterként alkalmazható Szputnyik Light vakcinából – a miniszterelnök azt mondta, az ehhez szükséges 7 engedélyből 6 már megvan –, illetve az épülő magyar oltóanyaggyár valószínűleg orosz vakcinát is fog gyártani.
• A gigantikus záhonyi terminálhoz kapcsolódva magyar–orosz szállítmányozási és logisztikai közös vállalat jöhet létre a keleti áruforgalom bővítése érdekében.
• Rövidesen elindulhat az új paksi blokkok építése.

A sajtótájékoztatón értelemszerűen imét hangsúlyos szerepet kaptak a biztonság kérdései, akárcsak a tárgyalás első, még publikus percei során, amelyekről itt elérhető cikkünkben számoltunk be.

Orbán Viktor megint elmondta, eddigi tucatnyi találkozójuk közül a geopolitikai dilemmák miatt ez volt a legfontosabb. „Ez a vizit békemisszió is volt – fejtegette –, elmondtam, hogy az Európai Unióban egyetlen vezető sincs, aki konfliktust akarna Oroszországgal.” A magyar miniszterelnök szerint ez különösen fontos Közép-Európában, hiszen „amikor összetűzések voltak Kelet és Nyugat között, mindig rajtavesztettünk”, nem volt ez másként a hiodegháborúban sem, új hidegháborúra tehát semmi szükségünk.

Orbán azt mondta, a diplomácia eszközeivel mindent meg kell tenni a feszültség csökkentéséért. Ezen a ponton a magyar modellt ajánlotta mindenki figyelmébe, minthogy Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként is kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal, aminek az alapja a kölcsönös tisztelet.

A miniszterelnök úgy látja, a helyzet bonyolult, a különbségek a felek elképzelései között nagyok. Hogy Oroszország mit szeretne, világos, az erre adott válaszokban nagyok az eltérések. A távolság azonban nem áthidalhatatlan, köthetők olyan megállapodások, amelyek mindenki igényeinek megfelelnek. Hogy mégis hogyan, azt nem feszegette.

Putyin újfent előhozta, hogy a NATO átverte az oroszokat a bővítéssel, emellett az USA is kivonult a csapásmérő fegyverekkel kapcsolatos stratégiai egyezményekből, a katonai szövetség további bővítését azonban semmiképpen sem tudják elfogadni. Figyelmesen tanulmányozzák az Egyesült Államok és a katonai szövetség válaszait felvetéseikre, de az látszik, mondta, hogy az elvi szintű kifogásaikat figyelmen kívül hagyták.

Ukrajna eszköze a geopolitikai szembenállásnak, mondta, amely viszont hivatalos dokumentumokban rögzíti, hogy katonai erővel is kész visszafoglalni a Krímet. Már csak emiatt sincs keresnivalója a NATO-ban, a blokk és Oroszország összecsapása senkinek sem állhat érdekében. A kölcsönös biztonság csak azt jelentheti, hogy mindenkinek az érdekeit figyelembe veszik, így Oroszországéit is.

A magyar miniszterelnök különben azt is szóba hozta, hogy miért ültek kishajó méretű asztal mellett a megbeszéléseken – ekkora mellett ő még sosem –: a koronavírus-járvány volt ennek az oka.

Bő 9 perces videót tett közzé a TASZSZ hírügynökség Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozójának publikus részéről. Ezen Putyin elsősorban azonnal letegezi Orbánt – a tolmács ijedtében ekkor még magázódósan fordítja a mondandóját –, majd elhangzik néhány érdekes közlés is, sőt egy idő után a magyar miniszterelnök is abbahagyja a folytonos köhécselést a kishajó méretű tárgyalóasztal neki jutott végén.

A lényeg:

• Vlagyimir Putyin szerint az áruforgalom az előző évben 30 százalékkal nőtt a két ország között.
• Az energetikai és a gépipari együttműködés stabil.
• A Gazprom 2036-ig érvényes hosszú távú megállapodást írt alá Magyarországgal.
• Az orosz elnök szeretne a biztonságról is tárgyalni, mint ismert, elküldték az USA-nak és a NATO-nak írásbeli javaslataikat, örömmel számol be arról, hogy hol tart ez a folyamat.
• Orbán Viktor veszi át a szót, aki számára mindig nagy megtiszteltetés a személyes találkozó, főként, hogy ez már a sokadik.
• Nem tervezi, hogy távozna, indulni fog a tavaszi választásokon, és jó reményei vannak, hogy még hosszú évekig fognak tudni együttműködni.
• A 21-es év volt a legsikeresebb ebben az együttműködésben, két nagy kihívás volt, és Oroszország mindkettőben segített, vakcinával és energiával is, 900 ezer magyar embert oltottunk be Szputnyikkal, „szívből köszönjük nektek”.
• A hosszú távú gázmegállapodás valóban nagyon fontos volt, a magyar miniszterelnök szeretné, hogy emeljük meg a mértékét.
• Ami a biztonságot illeti, ez a legizgalmasabb kérdés, „a mostani látogatásom békemisszió is” – mondta Orbán –, az EU egyetlen vezetője sem akar háborút és konfliktust, készen állunk egy ésszerű megállapodásra.
• Ragyogóan halad Paks.
• Orbánnak van néhány újabb konkrét javaslata, hogy hogyan fejlesszék az együttműködést.
• Putyin szerint a hosszú távú gázmegállapodás azért is fontos, mert nemcsak stabilitást biztosít, hanem ennek köszönhetően ma ötször olcsóbban kapja a gázt, mint az európai piaci ár
• Az orosz elnök a magyar választásokról tud, ilyenkor azt szokás mindani, hogy bárkivel együtt tudnának működni, de Orbán Viktor rendkívül sokat tett a magyar népért és Oroszország érdekeiért is, így bízik benne, hogy ezt a munkát folytatni tudják.

A találkozó elé írt előzetes elemzésünket itt találják, a videót pedig mutatjuk teljes egészében:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök év eleji beszédét egy percre megszakítva a parlament ülésén írta alá a rendeletet, melynek értelmében 3 év alatt 100 ezer fővel növelnék északkeleti szomszédunk katonáinak létszámát. A politikus szerint erre nem azért van szükség, mert háború közeleg, hanem azért, hogy ne lehessen háború a jövőben sem.

Az ukrán fegyveres erőknek 261 ezer katonájuk van – ezzel ez a 19. legnépesebb hadsereg a világon –, emellett 1 millió tartalékosra számíthatnak, míg sorkatonai szolgálatra a 18 és 27 év közötti férfiakat hívhatják be, fegyvernemtől függően 12 vagy 18 hónapos időtartamra.

A szóban forgó elnöki rendeletben szó esik a katonák fizetésének emeléséről, de meghosszabbítanák a szerződésesek szerződéseinek időtartamát, illetve új koncepciót dolgoznának ki a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról is. „Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete” – mondta beszédében Zelenszkij.

A parlamentben azt még nem emelte ki az elnök, amiről néhány órával később számolt be az ukrán sajtó, miszerint törvénymódosítást nyújtanak be a sorkatonai szolgálat eltörléséről. Ennek lehetséges dátuma 2024. január 1. Közben azt tervezik, hogy internzívebb formában, rövidebb idő alatt készítsék fel a fiatalokat a haza védelmére.

Volodimir Zelenszkij a parlament ülésén arról is beszélt, hogy új típusú együttműködésről készülnek megállapodni Nagy-Britanniával és Lengyelországgal, de attól függrtlenül, hogy Ukrajnának sok barátja van, ők nem jelentenek teljes védelmet. „Mindenekelőtt a saját képességeinkben kell bíznunk – mondta. – Hálásak vagyunk a barátainknak, de a barátainknak megvan a maguk hazája, ezt nem felejthetjük el. Így minket kivéve más nem védheti meg az országunkat, és nem is emelheti fel, csak magunkra számíthatunk.”

Az ukrán elnök már korábban is filozofált arról, hogy ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor katonai értelemben senki sem állna mellé. „Ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba – merengett január 28-ai nagyszabású sajtótájékoztatóján –, akkor ha később történne valami, a szövetségnek részt kellene vennie a konfliktusban. Vannak európai országok, amelyek emiatt nem szívesen kockáztatnának.”

Ugyanott azt is hosszabban fejtegette, hogy az elmúlt néhány hónapban egyre fokozódó háborús hangulat komoly károkat okoz Ukrajnának, melynek gazdaságából rövid időn belül 12,5 milliárd dollárt vontak ki. Kedden reggel erről már nem volt szó, ellenkezőleg: Zelenszkij most azt mondta, a gazdasági helyzet stabilizálódik, mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek meghaladták a tervezettet, a hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok „továbbra is rekordszinten vannak”.

Az angol Premier League-ben szereplő Brentfordban folytatja pályafutását Christian Eriksen dán válogatott futballista, akit júniusban szívmegállás miatt újra kellett éleszteni. A klub hétfői közleménye szerint a 29 éves középpályással az idény végéig szóló szerződést kötöttek.

Eriksen korábban hét évig a szintén PL-es Tottenham Hotspurben játszott, ahol 226 bajnoki mérkőzésen 51 gólt szerzett és 67 gólpasszt adott.

A dán játékos 2021. június 12-én, a Finnország ellen játszott koppenhágai Eb-csoportmeccs első félidejének végén esett össze a gyepen, és csak csapattársainak, valamint az orvosi stáb gyors beavatkozásának köszönhetően tudták megmenteni az életét. A játékost defibrillátorral élesztették újra, az életmentő beavatkozás után kórházba szállították, ahol hat napot töltött, szívritmusszabályozót kapott, majd hazatért.

Az olasz bajnoki címvédő Internazionale decemberben felbontotta a szerződését, mert Olaszországban nem léphet pályára olyan labdarúgó, akinek szívritmusszabályozót ültettek be a szervezetébe.

A 109-szeres dán válogatott Christian Eriksen egy hónapja kijelentette, mindent megtesz azért, hogy visszatérhessen a pályára, mert az idei katari világbajnokságon szeretne a dán keret tagja lenni. (via MTI)

Vereséggel debütált Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedző a bajnoki listavezető kispadján. A labdarúgó NB I. 4. fordulójából elhalasztott meccset pótolták a Puskás Akadémia otthonában csütörtökön, a hazai csapat 1-0-ra nyert az első félidő hosszabbításában szerzett góllal, így csak 1 pont a hátránya az FTC mögött. A zöld-fehérektől a 24. percben kiállították Besicet, tíz emberrel játszott a csapat a meccs nagy részében. Az FTC kezdőcsapatában két magyar játékos volt, a vendégeknél négy.

Hornyák Zsolt, a PAFC vezetőedzője még a mérkőzés előtt azt nyilatkozta, örülne, ha a jövőben állandó bajnokaspiránsként emlegetnék a csapatát.

Az NB I. csúcsrangadóját 2161-en nézték meg a felcsúti arénában a hivatalos adatok szerint.

Rendeletet fogadott el Romániában a kormány csütörtökön a közlekedési szabályok szigorításáról, ennek alapján ezentúl a vezetői jog felfüggesztésével büntethetik az erőszakos járművezetőket.

A rendelet bevezeti a KRESZ-be és kihágásnak minősíti az „agresszív vezetés” fogalmát. Ezt az a járművezető követi el, aki másik járművet veszélyesen megközelítve, indokolatlan fékezéssel vagy más módon próbálja megfélemlíteni annak vezetőjét, villogással, dudálással követeli, hogy az előtte haladó szabadítsa fel a sávot, a forgalmi sávok között cikázik, a kerekeket pörgetve indul, kétkerekű járművet egy keréken vezet, szándékosan megcsúsztatja a jármű kerekeit, kézifék berántásával fordítja vissza járművét, vagy a környezetét zavaró módon, hangosan „túráztatja” a motort.

Az agresszív vezetést a második szabálysértési kategóriába sorolja a román KRESZ, vagyis ezért nemcsak 580–725 lejes (1 lej 72,53 forint) pénzbírság jár, hanem 30 napra felfüggesztik a vezetői engedélyt is. Amennyiben az erőszakos vezetés anyagi kárral járó balesetet eredményez, a bírság 870–1160 lej közötti összegre emelkedik, a jogosítványt pedig 60 napra függesztik fel.

A rendelet súlyosabb (1305–2900 lejes) bírsággal bünteti és a vezetői jog 90 napos felfüggesztésével bünteti azokat, akik indokolatlan módon az autópálya leállósávjában közlekednek, és 120 napra növeli a jogosítvány-felfüggesztés időtartamát azok esetében, akik visszafordulnak, vagy az autópályán a forgalommal ellentétes irányban haladnak, tiltott helyen hajtanak át másik pályaszakaszra, vagy a tilos jelzés ellenére áthajtanak vasúti átjárón.

A gyorshajtás büntetésében új küszöböt vezetnek be: 120 napra felfüggesztik a vezetői jogát annak a sofőrnek, aki óránként több mint 70 kilométeres sebességgel lépi túl az adott szakaszon megengedett maximális sebességet. Eddig a 90 napos eltiltás volt a legsúlyosabb büntetés, amelyet az óránként 50 kilométernél nagyobb sebesség-túllépés esetében szabnak ki.

Az elsőbbségadás elmulasztásáért és szabálytalan előzésért kirótt büntetés is szigorodott: az eddigi 30 nap helyett ezentúl 60 napig függesztik fel a vétkes sofőr vezetői jogát.

„Véget kell vetni a vérontásnak a román utakon” – jelentette ki a csütörtöki kormányülés után Lucian Bode belügyminiszter, aki szerint a KRESZ szigorításának egyik célja az országutak felelőtlenül vezető „fenegyerekeinek” a megfékezése. Tavaly 1878-an vesztették életüket közúti balesetben a román utakon, 8 százalékkal többen, mint 2020-ban – emlékeztetett a belügyminiszter.

Az Európai Unióban lakosságarányosan továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset. Az egymillió lakosra jutó, 2020-ban bekövetkezett 85 halálos baleset több mint kétszerese az uniós átlagnak. (MTI)

Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség.

Az újabb határincidens előzménye, hogy a kirgiz fél állítása szerint tádzsik állampolgárok eltorlaszoltak egy utat két település között.

„Feszült helyzet alakult ki a kirgiz–tádzsik határszakaszon. Kirgizisztán és Tádzsikisztán határőrsége képviselőinek megbeszélései nyomán újranyitották a Batken–Iszfana közötti út egyik szakaszát, miután megerősített adatok szerint tádzsik állampolgárok korábban elzárták azt” – közölte a kirgiz nemzetbiztonsági tanács alárendeltségébe tartozó hatóság.

Mindazonáltal az esti órákban elmérgesedett a helyzet: tádzsik oldalról tüzet nyitottak a kirgiz határőrökre a dél-kirgizisztáni Batken tartomány Csir-Dobo településének térségében. A tűzharc jelenleg Tort-Kocso és Csir-Dobo településekre összpontosul. Biskek állítása szerint a tádzsik biztonsági erők akna- és gránátvetőket használnak.

Egyelőre nincsenek értesülések sebesültekről vagy halottakról. A 24.kg nevű kirgiz hírportál értesülései szerint a harctevékenységekhez közeli, határ menti települések lakói elkezdték elhagyni otthonaikat.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodásra jutnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki helyi lakosok között.

A helyzet legutóbb tavaly április 28-án vált ismét feszültté a térségbeli kirgiz és tádzsik falvak lakói között, a Golovnoj vízgyűjtő közelében, amelyet mindkét fél sajátjának tekint. Egy nappal később fegyveres összecsapások robbantak ki a két közép-ázsiai ország katonái között. Biskek szerint a tádzsik katonák gépfegyvereket, aknavetőket és Mi-24-es harci helikoptereket vetettek be a harcok során. Még aznap este sikerült a feleknek tűzszünetben és a katonai alakulatok visszavonásában megállapodniuk.

A harcoknak sok civil halálos áldozata és sebesültje volt, és a helyi lakosság egy részét ki kellett telepíteni. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elvárja a rendfenntartóktól, hogy teljes körűen tájékoztassák a közvéleményt a csütörtöki dnyiprói tragédiáról, amelynek során egy sorkatona agyonlőtte öt társát. Az államfő személyi felelősségre vonásokat is sürgetett. Mikola Balan, a nemzeti gárda parancsnoka már be is nyújtotta a lemondását.

„Mindent a lehető legrészletesebben kell elemezni: a gyilkos indítékait, azt, hogy hogyan vált ez lehetségessé. Ennek következményeképpen a személyeket érintő szükséges döntéseket a közeljövőben meg kell hozni” – írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján. Hozzátette, az áldozatok hozzátartozóinak minden segítséget haladéktalanul meg kell adni.

Csütörtök hajnalban egy sorkatona a kelet-ukrajnai Dnyipróban, a Pivdenmas gépgyártó üzem területén agyonlőtte öt társát, öt másikat pedig megsebesített. A nemzeti gárdánál sorkatonai szolgálatát töltő húszéves Artemij Rjabcsuk fegyverkiadás közben lőtt rá katonatársaira Kalasnyikov gépkarabéllyal, majd a fegyverrel elmenekült.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közlése szerint a sorkatona – akire a nagyvároshoz közeli faluban találtak rá – önként megadta magát az őrizetbe vételekor.

A kihallgatásáról készült videofelvételen Rjabcsuk részletesen elmesélte, hogyan követte el a tettét. „Fogom az automatát... betöltöm az első tárat és rálövök kettőre, aki bent volt. Tudtam, hogy az operátor harminc percenként kapcsolatba lép az egységgel, hogy jelentést tegyen a helyzetről, és hogy ezt ne tehesse meg, rálőttem” – mondta a katona. Szavai szerint ezután a nyitott széfhez lépett, és annyi lőszert tett a hátizsákjába, amennyi belefért.

Az üzem kijáratán próbált távozni, de a portás nem akarta kiengedni, ezért fejbe lőtte. „Lőni kezdtem az ajtózárra, abban a reményben, hogy kijutok, de nem sikerült. Körbejártam a gyárat. Találtam egy helyet, ahol átjuthattam, elvágtam a drótot és átugrottam a kerítésen” – folytatta.

Amikor elhagyta az üzem területét, először egy lakónegyedben keresett búvóhelyet, majd kiment az autópályára, és elvitette magát egy gépkocsival, amely kirakta ott, ahol később a rendfenntartók őrizetbe vették. Rjabcsuk szavai szerint a fegyvert és a töltényeket közeli, befejezetlen épületben rejtette el.

Julija Jacik, a parlament rendészeti bizottságának kormánypárti tagja a Facebook-oldalán azt írta, hogy Rjabcsuk két hónappal ezelőtt katonák közötti verekedést jelentett feletteseinek, de azok nem tettek semmit, besúgónak nevezték, és gúnyolódtak rajta. A katona szándékosan várt két hónapig, hogy fegyvert szerezzen és bosszút álljon – állította a politikus. Szerinte Rjabcsuk nem bánta meg tettét. Jacik úgy vélekedett, hogy a vezetés mulasztása alapja lehet tisztségviselők felelősségre vonásának.

Korábban a nyomozó iroda igazgatója már közölte, hogy eljárást indítottak a nemzeti gárda vezetői ellen hanyagság gyanújával. (MTI)

Litvániában értékesíteni próbálnak egy épületet, ahol a kétezres évek első évtizedében több mint egy évig a CIA titkos börtönét működtették. A hírt kedden kapta fel a nemzetközi sajtó, ám a tervről már korábban is beszámolt a Delfi litván híroldal.

A kétszintes épület a Vilniushoz tartozó Antaviliai kerület erdős részén található. 1992-ben építtette egy meg nem nevezetett magánszemély, kezdetben lovasiskolaként és étteremként működött, majd 2004 és 2007 között egy Elite LLC nevű amerikai cég birtokolta. Ezután került a litván nemzetbiztonsági szakszolgálatokhoz, 2018-ig az oktatási központjukként funkcionált. Most a litván állami vagyonkezelő hirdette meg, anélkül, hogy a konkrét árát megjelölte volna.

A Delfi munkatársai többször megnézték az épületet az elmúlt években, és azt állították, hogy a korábbi amerikai jelenlétre utaló részleteket, eszközöket, berendezési tárgyakat találtak. A szerverszobában például olyan termosztátra figyeltek fel, amelynek Farenheit-fokos kijelzője volt.

A Meduza.io orosz független híroldal összefoglalója szerint a CIA a 2001. szeptember 11-ei World Trade Center-katasztrófa után számos titkos börtönt hozott létre világszerte, amelyekben terrorcselekményekkel gyanúsított személyeket őriztek. A lap tengerentúli forrásokra hivatkozva írja: a litván hatóságok 2002-ben járultak hozzá, hogy a területükön is működtessen ilyet az USA, mintegy cserébe NATO-csatlakozási törekvéseik támogatásáért.

A vilniusi CIA-börtön 2004 szeptemberétől 2005 novemberéig lehetett használatban, és legalább nyolc embert tarthattak itt fogva. Az Elite LLC a vonatkozó információk szerint az Központi Hírszerző Ügynökség fedőszervezete volt.

A Washington Post arról ír, hogy a CIA titkos börtöneiről szóló 2014-es szenátusi jelentésben is szó esik a megadott időszakban egy közelebbről meg nem jelölt európai országban működtetett intézményről, amelyről utóbb újságírók és jogvédők derítették ki, hogy Vilniusban lehetett. Litvániában ezután parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre, amely megállapította, az országban rendszeresen megfordultak a CIA-hoz köthető repülőgépek, ám azt nem tudta bizonyítani, hogy a feltárt cellákban valóban fogva tartottak gyanúsítottakat.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság ezzel együtt 2018-ban 130 ezer eurós kártérítést ítélt meg Abu Zubaidának, akit 2002-ben Pakisztánban fogtak el – mint az Al-Káida terrorszervezet egyik magas beosztású tagját –, és aki azt állította, hogy a litvániai titkos börtönben is őrizték, illetve vallatták különleges módszerekkel. Ezek mibenlétéről 2009-ben szerzett tudomást a közvélemény. Közülük az egyik leghírhedtebb a waterboarding-technika, a vízbe fojtás imitálása volt, amit Abu Zubaidán több tucatszor alkalmaztak. A jelentések alapján a technikák hatékonynak bizonyultak, megtörték a foglyokat, számos további terrorcselekményt sikerült megakadályozni általuk.

Az emberi jogi bíróság által megszabott 130 ezer eurós kártérítést a litván állam a Meduza.io cikke szerint átutalta Zubaidának, de érdekes módon továbbra is tagadják, hogy a CIA bárkit is fogva tartott volna Litvániában.

Európában voltak még hasonló CIA-börtönök Romániában és Lengyelországban is.

Múlt héten volt az egyéves évfordulója annak, hogy a mérgezése utáni németországi gyógykezeléséről hazájába visszatérő Alekszej Navalnijt őrizetbe vették és rácsok mögé dugták. Az ellenzéki politikus azóta egy Vlagyimir városához közeli munkakolóniában tölti büntetését, amelyet még az Yves Rocher-ügy során szabtak ki rá felfüggesztve, ezt minősítették át 2021 elején letöltendővé.

Navalnij egyrészt a kolónia varrodájában dolgozik, másrészt az évforduló és más fejlemények kapcsán egyre több hír jelenik meg róla a napokban. Egyebek mellett bemutatták a róla szóló dokumentumfilmet a Salt Lake City-i Sundance fesztiválon, illetve kiderült, hogy az orosz hatóságok több közeli munkatársával együtt feltették őt a szélsőségesek és terroristák listájára, amiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Ismét célkeresztbe került viszont Oleg Navalnij, a politikus öccse is, aki ellen szerdán körözést adott ki az orosz belügyminisztérium.

Az illetékes felügyelet egy nappal korábban, kedden kezdeményezte, hogy az Olegre tavaly kiszabott 1 éves felfüggesztettet minősítsék át letöltendőre. Az erről szóló tárgyalást február 18-ára tűzte ki a bíróság. Az ellenzéki politikus öccse ellen azért indult a fenti ítélettel záruló eljárás, mert tavaly januárban részt vett a bátyja ügye miatti ellenzéki tüntetéseken, és ezeken úgymond nem tartotta be a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos előírásokat.

A felügyelet kezdeményezésének hivatalos oka, hogy Oleg Navalnij megsértette a feltételes szabadlábon tartózkodás feltételeit. Nikosz Paraszkevov ügyvéd ezzel kapcsolatban a Meduza.io hírösszefoglalója szerint azt mondta, védence nem tartózkodott az otthonában, amikor egy ellenőrzés során felkeresték. Arra a kérdésre, hogy elhagyta-e Oleg Navalnij Oroszországot, az ügyvéd nem tudott válaszolni.

Oleg Navalnij három és fél évett töltött rácsok mögött az Yves Rocher-ügyben, erről magyarul is megjelent könyvet írt, amelyet hosszabban elemeztünk néhány héttel ezelőtt.

Friss információ továbbá, hogy körözést adtak ki Alekszej Navalnij stábjának korábbi koordinátora, Oleg Sztepanov ellen. Ennek konkrét okát nem nevezték meg. Sztyepanovval szemben tavaly szintén úgymond a koronavírus-előírások áthágása miatt indítottak eljárást. Ennek keretei közt több mint fél évig házi őrizetben tartották, majd múlt év augusztusában megtiltották neki, hogy elhagyja Moszkvát, és azt is, hogy tömegrendezvényeken vegyen részt.

Az Orbán Viktor-i gigantikus sportrendezvény-szervezési projektek közül a legkudarcosabb zajlik épp Magyarországon, és bár a lényege még hátravan – a férfi kézilabda Európa-bajnokság döntőjét vasárnap játsszák –, a tanulságok levonásának napokkal korábban eljött az ideje, mint ahogy azt a legtöbben szerették volna. Az történt ugyanis, hogy a tavaly még világbajnoki ötödik magyar válogatott alaposan meglepve a közvéleményt már a csoportkörből sem jutott tovább.

Az említett konzekvenciákról az eddigi legérdekesebb elemzést Vass Gábortól, a korábbi válogatott játékostól olvashattuk, aki Svájcban él és dolgozik, és aki a 24.hu által készített interjújában azt mondta, „irreálisan túlfizetett, rosszul versenyeztetett, teljesítménykényszer nélküli sportolókkal nem lehet előrelépni”.

Az persze kérdéses, hogy egy mégoly brutális kudarc után – ami különösen kellemetlenül mutat a néhány évvel ezelőtti vizes világbajnokság és a tavalyi futball Eb sikerének tükrében – máris indokolt-e temetni az egész sportágat, amelynek nemzeti csapata egy évvel ezelőtt még jól szerepelt egy világversenyen, de nyilvánvaló, hogy adja magát a mélyebbre ásás igénye. Joggal merülhet fel, hogy a kormányzat által felépített szisztéma – az annak középpontjában álló taóval és a kapcsolódó létesítményfejlesztési őrülettel – valóban azt a hatást hozza-e, amelyről kezdeményezőjük ábrándozik.

Emberkísérlet

Az egyértelmű, hogy a magyar miniszterelnök a versenysportot nem pusztán azért szereti, mert rajongja a győzelmet minden területen, hanem azért is, mert komoly identitásteremtő és -erősítő szerepe van. Ezen túlmenően az is nyilvánvaló, hogy a Kádár-korszakból ránk maradt romos és korszerűtlen futballpályák és sportcsarnokok helyett felépített sportkomplexumokban, stadionokban, arénákban – és újabban dómokban – elvileg különb körülmények között képezhetők azok a sportolók, akik eredményeik és az ezekből fakadó élmények révén hozzátehetik a magukét ehhez az identitásteremtéshez és -fokozáshoz.

Csakhogy időközben kiderült az is – legalábbis így tűnik –, hogy a szisztéma egyfajta emberkísérletként kezdett el működni. Miszerint azok a sport- és klubvezetők, valamint sportolók, akiket a szóban forgó forrásokkal elárasztanak – ezek nagyságrendileg különböznek a tao és az irányított szponzoráció előtti lehetőségektől –, egyrészt szeretnek több pénzt keresni, mint korábban, másrészt ha már van miből, akkor szívesebben nyernének, amíg lehet, mintsem, hogy hosszú távú stratégiákban, tehetségfejlesztésben, a magyar válogatottak igényeinek feltétlen kielégítésében gondolkodnának.

Mindez nem csupán a kézilabdában érhető tetten – ahol a Bajnokok Ligája-szereplő topcsapatokban magyar játékosok kis túlzással mutatóban szerepelnek, és érdemi játékidőt ők sem mindig kapnak –, hanem a többi látványcsapatsportban is, a főként szem előtt lévő futballban éppúgy, mint mondjuk a jégkorongban. A sztori egyik leágazása az, hogy a legjobbak már nem is mennek el légióskodni, hiszen itthon többet kereshetnek, akár úgy is, ha a padon ülnek, mivel a kezdőben inkább van helyük a külföldieknek. A másik leágazás, hogy itt-ott már az utánpótlásban sem a magyar tehetségeknek adnak lehetőséget, helyettük légiósokat szerződtetnek, mert muszáj megnyerni az U21-es vagy az U18-as bajnokságot is.

Nem ezt az Európa-bajnokságot kell vizsgálni

Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke – a kormányzó Fidesz parlamenti frakciójának vezetője – és Juhász István szakmai bizottsági alelnök a belvárosi Scruton Közösségi térben próbálta megfejteni az Európa-bajnokság kudarcának okát, és bár a legmélyebb mélységekbe nem ereszkedtek le, a felmerülő problémák egy részébe belekaptak.

Kocsis szerint például nem ezt az Európa-bajnokságot kell vizsgálni, messzebbről indulnak a sok vitától terhelt sportág problémái, amelyek egy része szőnyeg alá lett söpörve. Az egész mögé kell tekinteni, utána porciózható ki a felelősség. Azt mondta, indulatból nem fognak döntéseket hozni, Nagy László férfiválogatottért felelős alelnököt sem készülnek lefejezni, a vizsgálat után kiderül, ki milyen hibákat követett el, és mikor.

Ezzel együtt kiderültek különös dolgok. Így többek között az, hogy a válogatott nem élt a lehetőséggel, hogy a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) világszínvonalú infrastruktúráját használja, emellett a frissiben elkészült MVM Dome-ban sem óhajtott edzeni előzetesen, továbbá a felajánlott sportpszichológiai felkészítést is elutasította. Ez utóbbi kapcsán a személyre szabott profilok elkészültek ugyan, a fejlesztésre azonban már nem tartottak igényt.

A NEKA több ponton is szóba került, az MKSZ-elnök elmondta, furcsának találja, hogy a 2013 óta működő akadémia egy játékost sem adott a magyar válogatottba – az Eb-re is csak egyet, őt a szerb csapatba –, és a női nemzeti együttesbe sem kerülnek be sokan az intézményből, itt is egy sportolóról van szó összesen. „Töredezett ez a sportág, rendkívül sok régi konfliktus feszíti, itt az alkalom, hogy ezt felszámoljuk” – mondta Kocsis. Az utánpótlás ügyében az is elhangzott, hogy a 2014-es ifjúsági Európa-bajnokságon a magyar együttes még két ki-ki meccset játszott a franciákkal, de mostanra viszont komoly különbség alakult ki, úgy, hogy abból a csapatból egy játékos volt most ott a magyar válogatottban, a franciáknál hat, ők valamennyien klasszisok. A magyar játékosok juniorkorukban elvesznek – ez sem kézilabdás sajátosság egyébként.

Ellentmondások és ellenérdekek

Ezek után a válogatott és a klubok érdekei közötti ellentmondások dilemmája is felmerült. Juhász István azt mondta, a nemzeti csapat sportszakmai érdekei jelentik a prioritást, Kocsis meg azt, hogy a klubok önálló gazdasági társaságok, amelyeket nem lehet utasítani, hogy kiket szerződtessenek és őket hogyan szerepeltessék, legfeljebb a finanszírozáson keresztül tudnak hatni. De a játékosoknak is olyan programot kell adni, ami építi őket. „A válogatott játékosok mögött legyen program és edzésterv, amit hajtsanak is végre” – mondta, majd a női kézilabdára áttérve felidézte, hogy Győrben a norvég légiósok akkor, amikor a többiek már zuhanyoznak, még kint maradnak a pályán, és megcsinálják egyéni programjukat, nem csoda, hogy fizikumban, eltökéltségben, mentálisan előbbre tartanak.

A klubokkal kell kötni egy dealt a közös programról, és az is tisztázandó, magyarázta, hogy a magyar játékosok motiválatlansága az Európa-bajnokságon mivel volt magyarázható. Hogy hogyan lehet motiválatlannak lenni 20 ezer néző előtt, vagy megijedni ennyi embertől, akik nekik szurkolnak.

Az elnök szerint nagyobb a veszteség, mint hogy nem jutottunk tovább a csoportból, és 7 telt házas meccs helyett csak 3-at rendezhettünk. Kocsis elsősorban a szurkolókat sajnálja, akik hatalmasat csalódtak, de a játékosokat is, akik „elsétáltak életük lehetősége mellett”. Ennek a csapatnak a történetében nem lesz már hasonló esély többé.

A létesítményt viszont így is érdemes volt felépíteni szerinte – hogy mennyibe került, 128 milliárd forintba, arra nem tért ki, de azt állította, maga az Európa-bajnokság nyereséges lesz, a bevételeket 16-17 milliárd forintra becsülte –, minthogy 27-féle sportágat szolgálhat ki ezentúl, további nagyobb sport- és kulturális rendezvények is lesznek itt tehát. Neki legyen mondva: egy NHL-meccset például nem kérdés, hogy a 444 szerkesztőségéből is többen megnéznénk, ha már felépült ez a dóm. A világ legjobb hokistáinak fizetéséhez legalább nincs semmi közünk.

Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki – írja az MTI –, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái.

Hétfői közleményében a Magyar Polgári Párt (MPP) kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 21. században az Európai Unió egyik tagállama nem teszi lehetővé a területén élő nemzetiségek számára, hogy szabadon vállalhassák identitásukat előre látható negatív következmények nélkül.

„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MPP.

A párt azt javasolta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával a közösség nyelvi jogai sérülhessenek.

Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.

A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. „A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat” – fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke.

A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: „a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”. Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.

A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható, és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!” (MTI)

A főpolgármester helyettese, Tüttő Kata társaságában hétfőn megtekintette Kőbánya-Kispest metróállomáson a szombat hajnali baleset következményeit. A jelentős anyagi károkat és műszaki problémákat okozó karambol során emberi sérülés nem történt. Karácsony Gergely témába vágó fb-posztjában igyekszik tisztázni, hogy:

• Nem műszaki hiba, hanem személyes mulasztás történt, „a vonat biztonsági rendszere engedély nélkül kikapcsolásra került”.
• A metrófelújítási munkálatokat a baleset egyáltalán nem befolyásolja.

„Az egyedüli kellemetlenség – írja a főpolgármester –, hogy a helyreállítási munkák befejezéséig, előreláthatóan vasárnapig a Határ út és Kőbánya-Kispest között metrópótló autóbuszok járnak.”

Összehasonlítom az almát a körtével, ez abból a szempontból nem irreleváns, hogy mind a kettő ugyanabban a kosárban hever.

Van először is a Schadl–Völner-ügy, egészen elképesztő részletekkel és érintettekkel, hétfő óta jönnek a 444-en a fejezetek – hivatalos nyomozati anyagok alapján –, a harmadiknál tartunk, hajmeresztő dolgok derülnek ki miniszteri kabinetfőnökökről, bírókról, gengszterekről, más fontos személyiségekről.

A történetek pörögnek a magyar sajtó egyik felében és a közösségi médiában, ám következményük egyelőre nincs. Hogy mélyebben mi zajlik, nem látjuk, nem tudjuk, bár közben az is eszünkbe juthat, miként jutott el vajon egy nyomozás olyan messzire, hogy minimum egy darab államtitkár belebukjon. Innentől előfordulhat az is, hogy fontosabb pozícióban sürgölődő egyéneket is tarkón csap a sors keze – elvben –, csakhogy nem most. Egyelőre mindenkire szükség van, a kampányban éppúgy, mint pl. akkor, amikor majd szavazni kell Novák Katalin köztársasági elnökké választásáról. Neki, ha erőt akar mutatni a Fidesz – mi mást akarhatna – már az első, még kétharmados fordulóban abszolválnia lenne ildomos a procedúrát.

Így marad a bejáratott stratégia, minthogy kettészakított országban kettészakított a nyilvánosság is. Ha nem lehet tagadni és cáfolni – nyilvánvaló, hogy nem lehet, nincs mit, a nyomozók, akik feltárták az ügyeket, nem az ellenzék nyomozói –, akkor az agyonhallgatás a megoldás.

Vizsgázik a média, ami már nem is média. A még élő sajtó maradéka a 2010-es fordulat óta rendszeresen ír arról, hogy a kormányzat mit művelt vele, miként szívja el előle a levegőt, hogyan korlátozza-nehezíti a működtetését. Születnek elemzések arról is, hogy a köz-, a kormányzati és a fideszes média hogyan sétált kart karba öltve a központi propagandairányítás hatóköre alá. Nem árt ugyanakkor rendszeresen levonni a legfontosabb konzekvenciát is: míg a független sajtót „csak” sanyargatják és ütik-vágják, addig a sajátjukat megszüntették. Ami lett belőle, az az ismert sztenderdeknek és kritériumoknak nem felel meg. Nem nem szabad. Hanem egyszerűen nem az, aminek nevezni csak a terminológiai nehézségek miatt szokás nevezni még mindig. Az nem sajtó, hanem eszköz vagy fegyver.

A képződmény mindazonáltal működőképes, amit nem csupán olyankor mutat meg, amikor lőni kell, hanem olyankor is, amikor csendben maradni célszerű.

A köz-, a kormányzati és a fideszes médiában – az említett terminológiai problematika miatt tényleg kellenek az eufemizmusok – a Schadl–Völner-ügy nem létezik. A rádióban, a tévében, az újságokban, a kapcsolódó közösségi médiában sem esik róla szó.

Amikor Völner Pál igazságügy-minisztériumi államtitkár lebukott, majd távoznia kellett a posztjáról, azt még leírták és bemondták – szűkszavúan –, a mostani hét fejleményeinek nyoma sincs. Annak ellenére, hogy a kormánytól közvetlenül nem függő intézményekben – pl. a pécsi és a szegedi egyetemen – vizsgálatok mégiscsak indultak a botránysorozat egyik legocsmányabb szálához kapcsolódóan.

Alternatív valóságokban és konstrukciókban élünk, ez nem újdonság, de most már nem is az a kérdés, hogy összeér-e valahol véletlenül a két különböző realitás.Nem ér össze, növekvő sebességgel távolodnak egymástól.

Ezt támasztja alá egy kisebb jelentőségű, ám annál szimptomatikusabb történet is.

A 444-en jelent meg szintén – egy olyan egzotikus nyelv ismeretének köszönhetően, amilyen az orosz –, hogy a fiatalok „megszólítása” érdekében alkalmazott Szentkirályi Alexandra stábja a fiataloskodás jegyében elkövetett egy röhejes hibát. A kormányszóvivő a déli határkerítésnél tett látogatásáról szóló videó aláfestő zenéjeként egy kazah rapszámot használt fel. Nyilván senki sem akadt a csapatban, aki értette volna a szám szövegét, vagy legalább a címét, miszerint a „Я буду ебать” nemes egyszerűséggel azt jelenti, hogy „Baszni fogok”.

Amikor kiraktuk erről a cikket, kb. biztos voltam benne, hogy a videó el fog tűnni Szentkirályi Alexandra Tiktokjáról. Gondolom, nem kell magyarázni, hogy miért kínos a sztori, hány különböző rétegében az, és mennyire védhetetlen. Tévedtem. A videó változatlanul kint van, megnézhető és meghallgatható – a vulgáris közép-ázsiai ember újra és újra elmondja, ami kikívánkozik belőle –, annak ellenére, hogy ez is volt már mindenhol, persze a köz-, a kormányzati és a fideszes média kivételével.

Kapcsolat a trágár kazah rapper, a kormányszóvivő és a róluk szóló publikációk között a kormányzati nyilvánosság szerint nincs,a létező valóság e szelete nem létezik, mindent rosszul tudtunk. Hogy egyértelmű legyen: az eszembe sem jutott, hogy lehetnek reakciók vagy következmények, ennek zéró a realitása. De az, hogy semmi sem történt, így törlés sem, meglepett, szintlépésnek érzem.

Az alma és a körte pedig – elnézést a képes beszédért – egyre rothadtabb tartalmilag, ilyenek az effajta gyümölcskosarak napjainkban, ó, borzalom. A narancsot szóba sem hozom, ha van valami, amit nem bírok, az a demagógia, egyenesen ki nem állhatom.

Az ország egész területén bevezetendő hatvannapos szükségállapotról határozott csütörtökön a moldovai parlament, miután az orosz Gazprom arról értesítette Chisinaut, hogy péntektől felfüggeszti a gázszállításokat a januári számla kifizetésének elmaradása miatt.

Az MTI híre szerint a határozatot a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) szavazataival fogadták el. Az ellenzék ellene szavazott, a gázválságért a hivatalban lévő kormányt hibáztatva.

A következő hatvan napban a rendkívüli helyzetekért felelős bizottság fejadagot vezethet be a földgázra és más energiahordozókra, elkülöníthet pénzügyi eszközöket földgázvásárlásra, koordinálhatja a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységét, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány adatai szerint a helyi gázszolgáltatónak, a MoldovaGaz vállalatnak mintegy 25 millió dollár hiányzik ahhoz, hogy kifizesse a január 1. és 15. közötti fogyasztás számláját. A kialakult helyzetben a kabinet haladékot szándékozik adni a gázszolgáltatónak az áfa befizetésére, és segítséget nyújtani neki a lakossági gázáremelés kompenzálására szánt pénzügyi forrásból.

Bár tudható volt, hogy a MoldovaGaz pénzügyi nehézségekkel küzd, a kormány arra számított, hogy a cég fő részvényese, a Gazprom majd kisegíti. Októberben a MoldovaGaz és a Gazprom öt évvel meghosszabbította a gázszállítási szerződésüket. Ennek fontos rendelkezése volt, hogy a MoldovaGaz minden hónap 20-ig kifizeti az előző hónapban fogyasztott gáz árát és a folyó hónapban fogyasztott mennyiség felét. A tárgyalásokon éles vita bontakozott ki a Moldova szerint magas gázárról, és a több mint 700 millió dolláros moldovai adósság törlesztéséről, amelyet a chisinaui vezetés nem ismert el.

Moszkva az áremeléseket egyebek között az orosz gáz iránti megnövekedett nemzetközi kereslettel magyarázta.

Moldova novemberben hasonlóképpen késlekedett a fizetéssel, mire a Gazprom kilátásba helyezte, hogy 48 órán belül leállítja a gázszállítást. A hiányzó pénzeszközöket akkor is a kormány biztosította.

Vadim Ceban, a MoldovaGaz vezetője közölte, hogy a vállalat januárban pénzügyi nehézségekkel szembesült, mivel az országban későn módosították a díjszabást. Így januárban míg az orosz gáz beszerzési ára Moldova számára ezer köbméterenként 647 dollárra emelkedett, a tarifa 450 dollár körüli áron maradt.

A moldovai gázválság akkori állásáról október végén közöltünk részletesebb elemzést.

Ritka nyílméregbéka-utódokkal gyarapodott a Debreceni Állatkert – írja közleményében a Debreceni Állatkert. Eszerint a még csak tavaly tavasszal érkezett Anthony-nyílméregbékák remekül érzik magukat, amit az bizonyít, hogy az intézmény az első sikeres szaporulatukról is beszámolhat. A december elején felfedezett petékből kikelt ebihalak a szüleikkel közös terrárium vizében folytatták fejlődésüket, és hárman közülük már teljesen átalakultak békává. Méretükből adódóan ebihalállapotban ugróvillással, partra mászásuk óta pedig röpképtelen muslicával táplálkoznak.

A szemfüles látogatók őket és átalakulóban lévő társaikat is megtekinthetik a Pálmaházban található bemutatójukban.

Az Ecuador délnyugati és Peru északnyugati régiójában fekvő trópusi szárazerdők talajszintjén ottnohos Anthony-nyílméregbéka 2-2,5 centiméteres testhosszával viszonylag kistermetű faj. Rokonaihoz hasonlóan a természetben bőrére méreganyag ül ki, amelyet feltehetően az elfogyasztott gerinctelenekből nyer, erre feltűnő színezetével hívja fel a ragadozók figyelmét. Élőhelyének degradációja és a kereskedelmi célú illegális befogások miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

Magyaroszágon csak Debrecenben találkozhat vele a nagyközönség.

Február 17-én hivatalos látogatást tesz Budapesten Jair Bolsonaro. Az Azonnali.hu néhány nappal ezelőtt már írt arról, hogy a brazil elnök hazánkba érkezhet, mégpedig közvetlenül azután, hogy Oroszországban találkozott Vlagyimir Putyinnal. A kör ezzel annyiban bezárul, hogy mint kiderült, február elején az orosz elnök és a magyar miniszterelnök is tárgyalni fog Moszkvában.

Jair Bolsonaro meglepő és radikális kijelentések sokaságáról híres, ezen belül oltásszkeptikus nézeteit is szívesen hangoztatja. A brazil elnök mindemellett annak a jobboldali populista áramlatnak az egyik fontos szereplője, amelyet közelről is ismerünk.

Orbán Viktor egyébként 2018-ban a kevés európai állami vezető egyike volt, aki személyesen is részt vett Jair Bolsonaro elnöki beiktatásán 2018. január 1-jén.

Vádat emelt az ügyészség a gödöllői görögkatolikus templomot tavaly felgyújtó férfi ellen – tudatta a Pest megyei főügyész csütörtökön az MTI-vel.

Szabó Ferenc a vádiratot idézve közölte: 2021. március 15-én a kora esti órákban a gyanúsított elhatározta, hogy tüzet fog gyújtani, ezért egy sporttáskába égetett szeszes italt, motorolajat és falfestéket pakolt, majd ezekkel elindult gödöllői otthonából a templomhoz.

A közlemény szerint miután betörte a templom ajtaját és behatolt az épületbe, a szeszes üveget összetörte a padlón, a motorolajat szétlocsolta a templom hátsó padsorain, és begyújtotta a folyadékokat. Ezután a padok között felállított egyik ikont felborította, és a falfestékkel töltött vödröt a templom szentélye felé dobta, feldöntve az ott elhelyezett ikonosztáz egy részét; a festék a képekre fröccsent. A férfi ezután elhagyta a helyszínt.

A főügyész jelezte, a tüzet a templom plébánosának sikerült eloltania, de így is csaknem másfél millió forintos kár keletkezett.

A gödöllői rendőröknek alig egy héttel a cselekmény után sikerült elfogniuk az elkövetőt, aki ellen a Gödöllői Járási Ügyészség templom megrongálásával elkövetett rongálás bűntette miatt emelt vádat. (MTI)

A vádemelésnél tart az a 2021. február 13-ai budapesti eset, amelynek során életveszélyes sérüléseket szenvedett egy bántalmazott buszsofőr. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint „egy 31 éves férfi nem vette fel a maszkját, ezért a járványügyi szabályokra tekintettel a sofőr nem nyitotta ki neki a busz ajtaját. A méltatlankodó férfi a buszról leszálló sofőrt ezután ököllel fejen ütötte."

A vádirat szerint a vádlott a IV. kerületi István út és Munkásotthon utca sarkán lévő buszmegállóban egy barátjával együtt fel akart szállni az Újpest-Központ irányából érkező 30-as buszra. A sofőr észlelte, hogy a vádlott orrot és szájat eltakaró maszk nélkül akar felszállni, ezért nem nyitotta ki a busz ajtaját. A vádlott az első ajtóhoz ment, számon kérte a sofőrt, aki jelezte, hogy az ajtót csak akkor nyitja ki, ha maszkot vesz fel az utas.

Miután a vádlott a megállóban „tovább méltatlankodott”, a sofőr kinyitotta az első ajtót, leszállt a buszról, majd a vádlotthoz fordult. A 31 éves férfi ekkor egy hirtelen mozdulattal ököllel arcon ütötte a sofőrt, amitől a sértett eszméletét vesztve hanyatt esett és a fejét az aszfaltozott járdába ütötte. Ezután a vádlott az eszméletlen sértettet a földön hagyva elhagyta a helyszínt. A sértetthez a busz utasai hívtak mentőt.

A sértett életveszélyes fejsérüléseket szenvedett, írja a főügyészség, amely a büntetett férfival szemben életveszélyt okozó testi sértés, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt nyújtott be vádiratot, végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozva.

Az ügyhöz mellékelt videón a bűncselekmény előzménye látható, egészen addig, amíg a sofőr leszáll a buszról. A vádlott a következő pillanatban támadt rá.

A Rockkalapács 1989. novemberi műsorának felvételét négy évvel ezelőtt töltötte fel egy felhasználó a legnagyobb videómegosztóra, most olvasónk hívta fel rá a figyelmünket.

„Az elmúlt negyven év azt hozta az emberek számára, hogy ma már kivárnak, nem hisznek semmiben. Várják, hogy majd kialakul, de azokat kell követni, akik nem lapítanak” – mondja Nagy Feró riporternek Pataky Attila, akit az akkori felállásban már nem az eredeti Edda Művek-tagok vesznek körül, hanem az őket váltó fiatalok.

A frontember szerint eljött a pillanat, „amikor nyilatkozni kell, felelősséggel, hazaszeretettel, emberszeretettel, és tenni is a dologért”.

Pataky Attila elmondja, az SZDSZ-ben találta meg a helyét, azért, mert ott talált olyan egyéniségeket, akikre fel tudott nézni.

1989 novemberében a rendszerváltás még nem zajlott le Magyarországon, néhány hónappal az első szabad választások előtt voltunk, ám a folyamatok ekkor már visszafordíthatatlanoknak tűntek.

A időközben a jelenlegi kormányoldal felé átlavírozó énekes különböző pártokban és környékükön bemutatott mozgásaiban egyébként nincs semmi új, SZDSZ-es múltja is ismert, a videó ellenben igazi kordokumentum – minden kockája annyira jellemző a nyolcvanas évek végére, hogy jellemzőbb nem is lehetne –, ezért mutatjuk meg. Az eddás rész 4:10 után kezdődik, majd a Mi vagyunk a rock! c. sláger után is folytatódik.

Az Unhack Democracy csoport Számolj a demokráciért címmel videókampányt indít, melynek keretei közt 26 előadóművészt – köztük Csákányi Esztert, Nagy Ervint, Lengyel Tamást, Bödőcs Tibort, Lovasi Andrást – kértek fel, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és közösen adják át az üzenetet arról, hogy miért fontos a választások tisztaságának a védelme. A kisfilmek megálmodója és rendezője Bodó Viktor, aki a csoport kutatási anyagait és céljait használta fel legfőbb inspirációként.

A videókkal a szavazatszámlálást szeretnék népszerűsíteni, felhívva a választópolgárok figyelmét a felkészült szavazatszámlálás jelentőségére.

Az Unhack Democracy több mint 1000 szavazatszámlálóval készített felméréséből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a gyakorlatias oktatás hiánya miatt a bizottsági tagoknak nincs meg a tudásuk és a magabiztosságuk ahhoz, hogy fellépjenek a szavazóhelyiségekben tapasztalt rendellenességekkel szemben. Ezért is készítettek interaktív e-learning tananyagot, amit minden választópolgár és párt részére díjmentesen elérhetővé tesznek februárban.

A szóban forgó honlap ide kattintva érhető el, az alábbi videó viszont még nem a bödőcsös:

Nagy Ádámról eddig „csak” annyit tudtunk, hogy „a Völnert lefizető végrehajtó intézte a vizsgáit a pécsi egyetemen – írja közösségi oldalán Hadházy Ákos. – Kiderült azonban, hogy tavaly október elején az általa alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a korrupt Végrehajtói Kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től) a Szegedi út 35-37. alatti 1800 nm-es (!), alsó hangon félmilliárdot érő ingatlant.”

Mint azt a 444 korábban megírta, a Schadl–Völner-ügy egyik kiemelt mellékszereplője Nagy Ádám, aki nem más, mint Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnöke.

Hadházy szerint Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen fél milliónál többet. De hopp, néhány hónapja megvesz egy minimum félmilliárdos ingatlant, és pont attól a Végrehajtói Kartól, amelynek a vezetője vesztegetés miatt előzetesben ül tavaly november óta. Az pedig szintén totális véletlen csak, hogy Rogán a válása után az ő apjától bérelt luxuslakást.”

Az ellenzéki politikus azt írja „Rogánnak válaszolnia kell arra, tudott-e arról, hogy kabinetfőnökének a korrupt Schadl intézte a vizsgáit, de még inkább arról, hogy a kis kabinetfőnökénél landolt a korrupt végrehajtók sok százmilliós ingatlana!”

Hadházy Ákos az alábbi dokumentumot mellékelte állításai bizonyítékaképpen:

Hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartott az amerikai elnök. Joe Biden mondandójában vezető szerepet játszottak a külpolitikai kérdések, ezen belül is az ukrán válság. A Guardian, a BBC és több más világlap azt emelte ki, hogy az elnök úgy gondolja: Vlagyimir Putyin meg fogja támadni Ukrajnát, ám ezért keserves árat kell majd fizetnie. Ezek között említette a várható súlyos emberveszteségeket és a gazdasági szankciókat is, amelyek között felmerül Oroszország lekapcsolása a SWIFT nemzetközi bankrendszerről. Erről a napokban egyébként a német Handelsblatt azt írta, hogy levették a napirendről.

Az esetleges orosz invázió kérdését immár hetek óta terítéken tartják, az USA elnöke azonban még nem mondta ki, hogy háborúra számít, erről jellemzően meg nem nevezett tisztségviselők beszéltek és a sajtó írt napi rendszerességgel. Ugyanakkor legutóbb Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára szerda esti közleményében aláhúzta: „Ha az orosz katonai erők átlépik az ukrán határt, az Egyesült Államok és szövetségesei gyors, szigorú és egységes válaszlépéseket fognak tenni.”

Biden a beszédében arra is kitért, hogy szerinte az orosz elnök nem készül átfogó és teljes invázióra, és hozzátette, egy esetleges kisebb léptékű katonai akció megítélése ügyében egyes NATO-tagállamok véleménye eltérő lehet.

Arról az orosz ultimátumról, hogy Ukrajna egyáltalán ne lehessen NATO-tag, Biden elmondta: kevéssé valószínű, hogy Kijev a közeljövőben bekerül az Észak-atlanti Szövetségbe, de a kapukat nem zárják be előtte. Moszkvának arról a követeléséről pedig, hogy a nyugati szövetségesek ne telepítsenek stratégiai fegyverzetet Ukrajnába, azt mondta, „találhatunk megoldást" a kölcsönösség alapján”.

Az amerikai elnök megemlítette, hogy hajlandó lenne találkozni Vlagyimir Putyinnal, akivel egyébként decemberben két alkalommal is online megbeszéléseket folytatott.

Nehézségek léptek fel Ausztráliában az áruházláncok élelmiszer-ellátásában, nem jut el a boltokba a zöldség és a hús, ennek oka nem más, mint hogy nincs elegendő villástargonca-kezelő szakember. Erre a problémára találta ki azt a megoldást Scott Morrison miniszterelnök, hogy csökkentsék a targoncavezetői alsó korhatárt 16 évre.

A Guardian cikke szerint azonban az ötlet nem aratott osztatlan lelkesedést, Victoria, Új-Dél-Wales és Queensland államok egyaránt elutasították azt.

Bírálták a javaslatot a szakszervezetek is, mondván, a targoncák veszélyes gépek, szakképzett munkaerőre van szükség a kezelésükhöz.

Morrison azt mondta, vannak további elkézelései is a munkaerőválság mielőbbi megoldására.

Csütörtökön megérkeztek az első repülőgépek a vulkánkitörés és szökőár sújtotta Tongára, öt nappal azután, hogy a katasztrófa gyakorlatilag elzárta a csendes-óceáni országot a világ többi részétől.

A szigetcsoport szombat óta megközelíthetetlen volt, amikor az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vulkánkitörése nyomán szökőár rohant végig a Csendes-óceánon, amely elárasztotta a királyság szigeteit. Emellett vastag hamuréteg borította be a szárazföldi részeket, így Tonga fő repülőterét is csak mostanra sikerült megtisztítani.

Az első C-17 Globmaster Ausztráliából érkezett, víztartályokat, generátorokat, higiénés eszközöket, kommunikációs berendezéseket szállított.

Az ENSZ becslései szerint a szigetcsoport százezres lakosságának nyolcvan százalékát érintette a katasztrófa, volt, ahol 15 méteres hullámok semmisítettek meg mindent. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a vulkánkitörés és a cunami beszennyezte az ivóvízkészleteteket.

Miután a légihíd megnyílt, számos ország jelezte, hogy kész segítséget nyújtani, így Japánból, Kínából és Franciaországból is útnak indulnak a gépek.

A szigetcsoport szigorú covidprotokollt tart fenn – a koronavírus-járvány eddigi hullámai alatt összesen 1 fertőzéses eset fordult elő –, így a szállítmányok célba juttatása érintésmentesen történik, a gépek a kirakodás után azonnal távoznak. (via Yahoo News)

Hivatalos, hogy február 12-én fogja megtartani évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, ami egybeesik az országgyűlési választási kampány hivatalos kezdetével – írja a Magyar Nemzet. A kormányfő egy év kihagyás után összegzi ismét Magyarország helyzetét, mivel tavaly a koronavírus-járvány miatt nem volt lehetőség arra, hogy megtartsák a rendezvényt.

Orbán Viktor hagyományosan fontos témákat érint ilyenkor – írja a jó hírt hozó lap –, mint a távlati célok kijelölése, valamint az országra leselkedő veszélyek, de a miniszterelnök jelentős kormányzati intézkedéseket is többször ismertetett már évértékelőjében.

Az információt Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója „erősítette meg” a Magyar Nemzetnek. A miniszterelnöki évértékelőt hagyományosan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezi.

A Magyar Nemzet lényegre törően megállapítja: „A kampány utolsó hónapjaiban külön jelentősége van a miniszterelnöki éves helyzetértékelésnek, azért is, mert Orbán Viktor általában nem a szűkebb éves keret közt szokott értékelni, a beszéde tágabb kitekintéssel, stratégiai kitekintéssel bír.”

Az egykori sztárfutballista – aki a Real Madridban, a Manchester Cityben, a Milanban is megfordult, míg a brazil válogatottnak 14 éven át volt alapembere – még 2013. január 22-én erőszakolt meg öt társával egy 22 éves albán nőt.

Az ügy 2017-ben jutott el az ítélethozatalig Olaszországban, Robinho 9 évet kapott, ám védői fellebbeztek, így a jogerős döntésig felfüggesztették a büntetés végrehajtását.

Az erőszakoló ezt az eljárást is bukta 2020-ban, de sor került még egy fellebbezési körre, ez ért véget most. Robinhónak elvileg börtönbe kellene vonulnia, de várhatóan nem fog, mivel ismét hazájában él, és a BBC híre szerint a brazil alkotmány tiltja állampolgárai kiadatását.

Alekszandr Lukasenko hétfőn jelentette be: nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlatot tartanak februárban, mégpedig az ország nyugati és déli, azaz lengyel és ukrán határai mentén. A belarusz elnök szokása szerint dinamikus kommentárokkal fűszerezte mondandóját, elmesélte, hogy Lengyelország és Ukrajna is csapatösszevonást hajtott végre a határok közelében, bármikor lehet súlyos provokációkra számítani a részükről, ezért is indokolt, hogy a szövetségesek erőt mutassanak. Lukasenko felidézte, orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal még december végén állapodtak meg a közös hadgyakorlatról, ennek jött el az ideje most. Akkor egyébként még tavaszról volt szó.

Eltökéltség 2022

Kedden megszólalt az ügyben a fehérorosz és az orosz védelmi minisztérium, sőt kiderült, hogy az orosz csapatokat útnak is indították, az ezt bizonyító hivatalos és civil videók platformoktól függetlenül elárasztották az orosz nyelvű internetet, a felvételeken haditechnikával telepakolt hosszú tehervonatok haladnak inkább és kevésbé havas tájakon, feltételezhetően nyugati irányba mindegyik.

Ismertették a hadgyakorlat nevét és tervezett idejét is. A név Szojuznaja Resimoszty, azaz Szövetségi Eltökéltség – 2022, tartani várhatóan február 10–20. között fog az esemény.

„Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog gyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására” – erről Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese beszélt a Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak, akik között 16 NATO-ország képviselője is ott volt.

„Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin, akit az MTI is idézett.

A műveleteket jórészt Domanovo, Gozsa, Leszno, Breszt és Oszipovicsi gyakorlóterén fogják megtartani, és igénybe veszik Baranovicsi, Lunyinec, Lida és Macsuliscsi repülőterét.

Az oroszok arról tájékoztatták az attasékat, hogy a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011-es bécsi dokumentumban meghatározott értesítésköteles paramétereket. Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet, valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át a szomszédos országba.

Rendkívüli veszélyek

Fomin közlései természetesen nem nyugtatták meg sem a NATO-t, sem az Egyesült Államokat. Jen Psaki kormányszóvivő megismételte, hogy rendkívüli veszélyekkel jár az ukrán válság, a lapok pedig szakértőkre hivatkozva arról írtak, elképzelhető, hogy Oroszország ezek után elsősorban Belarusz felől indíthat támadást Kijev ellen.

Az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője külön is aggodalmát fejezte ki az „állítólagos hadgyakorlat” miatt. Ő is azt mondta, hogy ezeket az alakulatokat a szomszédos Ukrajna ellen is bevethetik, hangsúlyozva, hogy a manőver igenis lehetőséget teremthet egy ilyen támadáshoz.

A tisztségviselő a fehérorosz alkotmány tervezett módosítása miatt is aggódott. Szerinte az alaptörvény módosítása a minszki vezetés azon tervéről tanúskodhat, hogy engedélyezni kívánja Oroszország hagyományos és nukleáris erőinek telepítését területén.

Gyakorlat vagy háború

Ezen a ponton orosz és fehérorosz független szakértői értékelések szerint is elérkezhettünk a fejlemények lényegéhez. A Szövetségi Eltökéltség – 2022 okai és céljai kapcsán felmerülő számos verzió között az is ott van, hogy Oroszország a hadgyakorlat leple alatt próbálja meg bekeríteni Ukrajnát, meg az is, hogy csupán tovább növeli a feszültséget, amelyet a NATO-val és az USA-val szembeni geopolitikai követeléseinek nyomatékosítása érdekében gyakorol (ezekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a vonatkozó múlt heti tárgyalássorozat eredményeit, azaz eredménytelenségét pedig itt elemeztük).

Ha azokra a megszellőztetett – vagy szándékosan nyilvánosságra hozott – amerikai hírszerzési adatokra hagyatkozunk, amelyek szerint Oroszország január-február hónapban okvetlenül invázióra készül, akkor a hadgyakorlat nem több, mint ennek a forgatókönyvnek egy újabb eleme és bizonyítéka.

Árnyalhatja azonban a képet a fehéroroszországi alkotmányozás tematikája. A legutóbbi belarusz választások óta már másfél év eltelt, a nyílt tiltakozó akciók elcsitultak, ám érdemi konszolidációról nincs szó, erre a Lukasenko-rezsim és személyesen az elnök – akinek legitimitását továbbra sem ismeri el nemcsak a nyugati világ, hanem a fehérorosz polgárok nagyobbik része sem – már egyáltalán nem képes.

Az, hogy Lukasenko 2021-ben alkotmányozási folyamatot indított el, amelynek nyilvánvaló célja a hatalom átadása a rendszer fenntartásával egyidejűleg, két dolgot is mutat áttételesen. Az egyik: az oroszok számára is egyértelmű, hogy az elnök 28 év elteltével már képtelen megvédeni a status quót. A másik: abban még bízik Lukasenko, hogy sikerülhet megvédenie önmagát és a „vívmányait”.

Össznépi népi gyűlés jogkörökkel

A tervezett alkotmánymódosítás lényege szerint a jövőben kiemelt szerepet kapna a fehérorosz politikai struktúrában az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés (eredeti nyelvű rövidítés: VNSZ), amely eddig is létezett ugyan, de érdemi teendőkkel és jogkörökkel nem ruházták fel. Az alkotmány módosítása ezt megtenné, az erről szóló népszavazás sikere esetén a VNSZ és annak vezetője teljhatalmat kapna.

A Gyűlés 1200 főből állna, 5 éves ciklusokban működne, évente legalább egyszer gyűlne. Hogy kikből állna, és a küldötteket miként választanák meg, vonatkozó törvénytervezet híján még nem világos, egy azonban biztos: az ország volt és aktuális elnökei a tagjaivá válnának. Fehéroroszországnak volt elnöke egyelőre nincs, így egyelőre egy VNSZ-tag neve ismert biztosan.

A Gyűlésnek a tervezet szerint egyebek közt módjában áll alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be – akár a regnáló elnök egyetértése nélkül –, törvényeket nyújthat be, de ami a legfontosabb: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is.

Mindenki egyértelműnek gondolja, hogy a módosítást Alekszandr Lukasenkóra szabták – a VNSZ vezetője sem lehetne más –, aki persze azt mondja, úgy kellett ez neki, mint púp a hátára, de hát mit csináljon, ha demokratizálódásra vágyik a népe. Vagy életbe lép ez a módosítás, vagy marad a régi alkotmány, mondta kedden, ám az ezzel kapcsolatos népszavazás pontos dátumát nem nevezte meg. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, a reális dátum február 27. lehet.

A kazah példa és a nukleáris kilátások

Lukasenko és Putyin számára ebből a szempontból a legjobbkor jöttek a kazahsztáni tüntetésekből kinőtt zavargások, amelyek egyebek mellett bizonyították, hogy a felülről írt hatalomátadási forgatókönyveket nem könnyű végigvinni. Az eddig védettnek számító Nurszultan Nazarbajev és klánja belebukott a fejleményekbe, a rendszer is megreccsent, azt csak gyors orosz segítséggel sikerült egyben tartani.

Artyom Srajbman és Pavel Szljunkin független fehérorosz elemzők szerint – akik a 2020-as események után nem maradhattak hazájukban – a Szövetségi Eltökéltség 2022-vel és ezen keresztül az orosz csapatok bevonásával a cél a viszonylagos stabilitás megvédése a népszavazás közeledtével. „Az orosz jelenlét garancia lehet arra, hogy a fehérorosz ellenzék és támogatói ne kezdeményezzenek megmozdulásokat a referendumhoz kapcsolódóan – mondta Szljunkin a Kommerszantnak. – Ez demotiváló lehet számukra, és egyben megnyugtathatja Lukasenkót is.” Hozzátette: „Az ellenzék a 2020-as tüntetések leverése után elcsendesedett ugyan, de nem tűnt el. A hitelesnek tekinthető felmérések szerint Lukasenko reális támogatottsága nem haladja meg a 30 százalékot. Emellett a Nyugattal szembeni konfliktusai és a szankciós nyomás körülményei között is fontos számára, hogy ismételten megmutassa: Vlagyimir Putyin mögötte áll.”

Nem kérdés: tényleg stabilabb helyzetet eredményezhet, ha a „KBSZSZ”-t nem kapkodva kell behívni, hanem már eleve ott van, és heteken át arra figyel a világ, hogy vajon mit csinál.

Az oroszok szempontjából amúgy tényleg van a fehérorosz alkotmánymódosításnak még egy roppant fontos eleme, amely fentebb a fehér házi tisztségviselő aggódásával összefüggésben már szóba került, és amelyről bizonyára sokat fognak beszélni az elkövetkezendő hónapokban. A korrekció a névleges semlegességgel szakítva valóban lehetővé teheti külföldi csapatok – és nem utolsó sorban nukleáris fegyverek – állandó jellegű állomásoztatását Fehéroroszország területén.

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta.

AZ MTI híre szerint a határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét – így nem utazhat külföldre –, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát.

A volt államfő, aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke – jelenleg az Európai Szolidaritás ellenzéki parlamenti párt vezetője – közel egy hónapnyi külföldi tartózkodás után hétfőn érkezett haza a Wizz Air menetrend szerinti járatával Varsóból Kijevbe. A repülőtérről a kijevi Percserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol megkezdődött a tárgyalás, amelyen dönteni kellett arról, hogy az ellene indított eljárás alatt milyen megelőző intézkedéseket hoznak ellene. A vád egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását vagy két hónapos előzetes letartóztatásba helyezést kért. Az ügyészek azzal érveltek, hogy Porosenko nyomást gyakorolhat a tanúkra, akadályozhatja a nyomozást, és bizonyítékokat rejthet el. Porosenko a hosszúra nyúlt tárgyalási nap folyamán elaludt a székében.

A bíró hétfő este bejelentette, hogy elnapolja a határozathozatalt szerdára.

A bíróság épülete előtt szerdán Porosenko több ezer híve tüntetett, az exállamfő ellen indított eljárás miatt tiltakoztak.

A politikust tavaly december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Néhány nappal később a főügyészség előzetesen közölte, hogy egymilliárd hrivnya – 11,5 milliárd forint – óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserébe azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük a házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával – egyben ellenzéki képviselővel – közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel a 2014-es fordulat után, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti a Donyec-medencei területeken működő szakadár köztársaságokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak tartja.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható. Az ügy további gyanúsítottja Volodimir Gyemcsisin egykori energetikai miniszter, aki már régebben elhagyta Ukrajnát, és valószínűleg Oroszországban tartózkodik.

Közel egy hónap után hazatért külföldről Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke, akit azzal vádolnak, hogy részt vett az illegális szénbizniszben, ami egyenértékű a terrorizmus támogatásával, valamint a hazaárulással. A nyomozó hatóság adatai szerint a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságokból 1,5 milliárd hrvinya – kb. 18 milliárd forint – értékben szállítottak szenet Ukrajnába illegálisan a 2014-es fordulat után.

Az ügyészség kezdeményezte Petro Porosenko őrizetbe vételét, aki az indítvány alapján 1 milliárd hrivnya – közel 11,5 milliárd forint – értékű óvadékért maradhatna szabadlábon.

A kérdést hétfőn tárgyalta a Pecserszkij kerületi bíróság Kijevben, gyors döntés nem született, az esemény elhúzódott, ennek alkalmából Petro Porosenko gyakorlatilag ülve elaludt az érdeklődők nagy örömére. A bíróság késő estig sem volt képes zöld ágra vergődni, így a tárgyalás szerdán folytatódik.

Egy Moszkvába induló személyvonatról szedték le és vették őrizetbe Ivan Volkov avantgárd művészt, aki a hét végén a szentpétervári Mars-mezőn hóból gyúrt egy 5 méteres szobrot, majd befestette barnára, és sárga foltot locsolt köréje, hogy világos legyen, mire is gondolt. Azután – mint arról a Fontanka.ru több cikkében is hírt adott – az alkotásról készült fényképeket kipakolta az Instagramjára.

Ez annyiban nem bizonyult jó ötletnek, hogy a hatóságok rövid úton a nyomára bukkantak és lekapcsolták. Indoklásuk szerint a művész „tette jogsértő mivoltának tudatában, megfontoltan, cinikusan, erkölcstelen módon, az általánosan elfogadott társafdalmi normákat áthágva alkotta meg a fekáliaszobrot, beszennyezve a területen nyugalomba helyezett történelmi személyiségek emlékét”.

A Szentpétervár központjában elterülő Mars-mezőn jó néhány ismert személyiség emlékhelye mellett tömegsírok is találhatók.

Ivan Volkovra 40 ezer rubeles bírság, 1 éves javító-nevelő munka vagy 3 havi elzárás várhat a Korrespondent.net szerint.

A Wizz Air menetrend szerinti járatával hazatért Varsóból Ukrajna ötödik elnöke hétfőn reggel. Petro Porosenko még december végén távozott az országból – azzal, hogy előre tervezett megbeszéléseken vesz részt, és néhány napig marad távol –, közvetlenül azután, hogy az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai idézést próbáltak neki átnyújtani hazaárulási ügyében. Külföldi tartózkodása azonban közel egy hónapig tartott.

Porosenko vasárnap sajtótájékoztatót tartott Varsóban, illetve több interjút is adott – politikailag motiváltnak nevezve a vele szembeni vádakat, és kifejtve, hogy nem hagyja magát lecsukatni –, így a Kijev melletti Zsuljani repülőtéren egyrészt a DBR munkatársai, másrészt több tucatnyi újságíró, harmadrészt a híveiből álló ezerfős tömeg várta. A politikus, aki 2014–19 között volt államfő Ukrajnában, most az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki párt első embere.

Az exelnök őrizetbe vételéről a Pecserszkij kerületi bíróság dönt, az ülés délelőtt kezdődött. Korábban a főügyészség közölte, egymilliárd hrivnya, több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól azért, hogy a gyanúsított szabadlábon védekezhessen. Január 7-én ugyancsak a Pecserszkij kerületi bíróság befagyasztotta Porosenko teljes személyes vagyonát.

A milliárdos oligarcha-exelnök a harmadik gyanúsítottja a donbasszi illegális szénvásárlási ügynek. A nyomozó hatóság hazaárulással és terrorista szervezetek támogatásával gyanúsítja Petro Porosenkót. Adataik szerint a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságokból 1,5 milliárd hrvinya – kb. 18 milliárd forint – értékben szállítottak szenet Ukrajnába illegálisan a 2014-es fordulat után.

Az ügyben előzőleg két személyt gyanúsítottak meg: Viktor Medvedcsuk oroszpárti képviselő-üzletember-oligarchát és Vlagyimir Gyemcsisin volt energetikai minisztert.

Harmincadmagával egy 102 éves férfi is megkapta a koronavírus elleni oltóanyag negyedik adagját szombaton, a pécsi klinikai központ oltópontjain azok után, hogy előző nap a kormány döntött az újabb emlékeztető dózisok felvételének lehetőségéről – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának (PTE KK) elnöke az MTI-t.

Sebestyén Andor közlése szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kérte az oltási programban részt vevő fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy január 15-étől biztosítsák a kórházi oltóhelyeken a negyedik oltás felvételének lehetőségét, amennyiben a harmadik oltástól számítva legalább négy hónap eltelt, és a páciens háziorvosa vagy az oltóorvos azt indokoltnak tartja.

Az elnök beszélt arról is, hogy a negyedik oltás lehetőségéről már a bejelentést megelőzően is komoly – telefonos, e-mailes – érdeklődés indult meg náluk a baranyaiak részéről.

Sebestyén Andor elsősorban a 60 éven felülieknek javasolja az újabb adag felvételét. Különösen fontosnak nevezte, hogy beoltassák magukat azok az idősebb korban lévők, akik egy vagy több krónikus betegségben – például szív- és érrendszeri betegségben, krónikus tüdőbetegségben, cukorbetegségben, daganatos betegségben – szenvednek, és az elsők között kapták meg a harmadik dózist.

Hétfőn nagy területen számíthatunk viharos szélre – olvasható az Időkép előrejelzésében.

Vasárnap késő este érkezik meg északnyugatra az újabb hidegfront, melynek hatására éjjel egyre több helyen támad fel az északnyugati szél. Hétfőn délutánra fokozódik a szél ereje, ekkora már sokfelé kísérik erős, északon, északnyugaton viharos lökések az nyugati-északnyugati szelet.

A Kisalföld északi felén, a Dunántúli-középhegység és a főváros térségében a legnagyobb széllökések elérhetik a 70-90 km/h-t, a hegyekben és a hegycsúcsokon 90-100 km/h-t meghaladó lökések lehetnek.

A szél késő estére csillapodik valamelyest – írja az Időkép –, de ekkor is többfelé lehetnek erős lökések.

Hideg viszont a hidegfront ellenére nem lesz, a csúcshőmérséklet országszerte 4 és 10 fok között alakul, délnyugaton lesz a legmelegebb.

„A Miskolci Rendőrkapitányság közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást egy 76 éves helyi férfival szemben” – írja a Police.hu.

A BAZ megyei járőrök január 15-én 23:30-kor Miskolc irányából Szikszó felé haladtak az M30-ason, amikor felfigyeltek a forgalommal szemben közlekedő személyautóral. Az autót megállították, intézkedtek, a sofőr elmondta: egy miskolci bevásárlóközpontból akart hazajutni, de eltévedt, úgyhogy Halmaj után megfordult, és elindult visszafelé a forgalommal szemben.

A rendőrök ebből az alkalomból elővették a szondát is, ami pozitív eredményt mutatott, így a helyszínen elvették a férfi jogosítványát, majd előállították a Miskolci Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki.

„Na pont ez, amiben a mi miniszterelnökünk hiteles! Valahogy nem látom sem Karácsonyt, sem Márki-Zayt magam előtt egy ugyanilyen helyzetben” – írta Orbán Viktor közösségi oldalán a hozzászóló, és ehhez nem lehet, sőt nem is kell hozzátenni semmit.

Nyilvánvaló, hogy az ellenzéki vezetők még egy csirkét sem tudnának két vállra fektetni.

A miniszterelnök stábja annyira sikeresnek találta a szombati disznóvágásos fotót, hogy vasárnap kitettek róla még egyet. A kommunikációs sertéshadjárat első fejezetét itt örökítettük meg.

Meghalt Nino Cerruti, a XX. századi divatvilág egyik legnagyobb alakja. A BBC híre szerint a 91 éves divattervező egy piemonti kórházban hunyt el, ahol csípőműtétet hajtottak volna végre rajta.

A kapcsolódó méltatás szerint Cerruti mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotásait először ő maga próbálja ki, ezek közül sokat máig abban a textilüzemben őriznek, amelyet a nagyapja alapított 1881-ben. „Mindig ugyanazt az embert öltöztettem: önmagamat” – mondta egyszer az AFP hírügynökség szerint.

Cerruti a családi hagyományokat folytatva a múlt század ötvenes éveiben szállt be a bizniszbe. Egyebek közt azzal is forradalmasította a divat világát, hogy kitalálta, férfi és női modellek mutassák be ugyanazokat a kreációkat.

A nyolcvanas években Hollywoodban dolgozott, és olyan sztároknak tervezett ruhákat, mind Jack Nicholson, Michael Douglas, Sharon Stone, Julia Roberts vagy Tom Hanks. (BBC)

Mind az öt szám páratlan volt az ötös lottó szombat esti húzásán (kivétel nélkül), és egyvalakinek (nem kettőnek, nem háromnak, nem száznak) meghökkentő módon pont ezeket sikerült beikszelnie.

A számok: 1, 49, 53, 59, 79.

A főnyeremény összege: 3 348 134 835 (azaz hárommilliárd háromszáznegyvennyolcmillió százharmincnégyezer nyolcszázharmincöt) konvertibilis magyar forint.

Ehhez képest már-már bagatell, hogy a négytalálatosok 1 410 950, a hármasok 18 935, a kettesek 1985 forintot fizetnek.

Sorban állnak fel a tudósok, miután Kásler Miklós az utolsó pillanatban menesztette a kurátorokat, és a Pozsonyi csata című rajzfilm „szakértőjét” nevezte ki az év történelmi kiállításának élére – ezzel a címmel szemléztük kedden a Válasz Online tényfeltáró cikkét. A botrány kirobbanása után – mint a lap írja – néhány kormányzati fórumon „ordas hazugságnak” és „méltatlan támadásnak” nevezték az írás fő állításait.

Az ügyben érintett tudósok péntek este a Válasz Online-nak elküldték témába vágó közös közleményüket. Ezt a következőknek címezték: Prof. Dr. Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Intézetének igazgatója.

A közlemény szerint az érintettek december 23-án értesültek róla, hogy Kásler Miklós miniszter és L. Simon László múzeumigazgató döntése nyomán a „Királyok és szentek – Az Árpádok kora” című kiállítás megvalósítását és katalógusának szerkesztését a Nemzeti Múzeum szakembereitől a Magyarságkutató Intézet veszi át.

Rövidesen azt is megtudták, hogy a kiállítás koncepciója és a katalógus tartalma változni fog, az elkészült tanulmányok közül több kimarad, más, az előző tartalomjegyzékben nem szereplő írások bekerülnek. A december 30-án félhivatalosan megkapott új tartalomjegyzék megerősítette a hírt.

A döntés hatására az eredeti, az MNM által szerkesztett kiállítási katalógus szerzőinek többsége visszavonta tanulmányait és szócikkeit–, sokan pedig, akiknek szándékukban áll írásukat visszavonni, csak a munkáltató döntésére várnak.

A tudósok úgy ítélték meg, hogy a szerkesztők távozása és a szerzők jelentős részének kicserélése után az eredeti sokszínűség sérült, „így a tudományos közösségünk iránti elkötelezettség sem tette lehetővé, hogy továbbra is részt vegyünk a vállalkozásban”.

„Szerettük volna megmenteni a katalógus és a kiállítás körüli egyetértést, elkerülni a nyilvános botrányt, különösen pedig azt, hogy lépésünket politikai demonstrációként kezelje a sajtó és a közélet. Hogy nem így történt, az nem a mi felelősségünk” – írták.

A visszavont vagy eltávolított írások szerzőinek és a kötet munkatársainak a névsora a részletekkel egyetemben itt megtalálható.

A sínekre zuhant egy kerekesszékes férfi a 3-as metró Ecseri úti megállójánál péntek este – tájékoztatta a Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t. Kisdi Máté elmondta: a Kőbánya-Kispest felé vezető oldalon egy 60 év körüli férfi zuhant a sínek közé. Az érkező metrószerelvény meg tudott állni.

A férfit a tűzoltók kiemelték a peronra, majd átadták a mentőknek.

A BKK Info oldalon azt írták: a baleset miatt a 3-as metró helyett a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között a meghosszabbított útvonalon közlekedő M3-as metrópótló autóbusszal lehet utazni. (MTI)

Visszavonta Berettyóújfalu azt a 2020. novemberi döntését, amely alapján az önkormányzat dolgozóinak táppénzét kiegészítette a fizetésükre, ha koronavírus miatt nem tudtak dolgozni. Az ATV riportja szerint az új szabály értelmében ha valaki védettség nélkül lesz beteg, már nem kapja meg a különbözetet. A polgármester azt mondja: mindenkinek lehetősége van beoltatni magát, ezért nem egészítik ki az oltatlanok táppénzét.

Az elmúlt egy évben több mint 5 és fél millió forintot fizetett ki Berettyóújfalu önkormányzata azoknak a munkatársaknak, akik a koronavírus-járvány miatt kényszerültek karanténba.

„Továbbra is fenntartottuk ezt a keresetkiegészítést, azok vonatkozásában, akik védettséget szereztek, tehát vagy átestek a betegségen, vagy felvették a védőoltást. Aki saját hatáskörben úgy döntött, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, és ezt követően keresőképtelen lesz, ő ezzel a keresetkiegészítéssel nem élhet” – mondta az ATV-nek Muraközi István polgármester.

Pártállástól függetlenül az összes képviselő megszavazta a javaslatot.

A rendelkezésre álló adatok alapján egy férfi 2022. január 7-én 12 óra 20 perckor lopási szándékkal bejutott egy XVIII. kerületi telephelyre. Miután észrevették, a telephely munkatársa vissza akarta tartani, de a tolvaj elsodorta őt és elhajtott. A dolgozó könnyű sérülést szenvedett.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának nyomozói 2022. január 10-én megtalálták az autót, és kerepesi lakcímén a feltételezett elkövetőt is.

A 21 éves K. Miklóst közúti veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Beismerő vallomást tett, ekkor kiderült, hogy sosem volt jogosítványa, és a járművezetéstől is eltiltották. (Police.hu)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő pénteken Kijevben közös nyilatkozatot írt alá az MTI híre szerint, amelyben megerősítették, hogy támogatják egymás államának szuverenitását, területi integritását, valamint közösen lépnek fel az orosz hibridháborús fenyegetésekkel szemben.

A nyilatkozatban az államfők kiemelték, hogy békét és stabilitást szeretnének a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségében. A két államfő közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij hangsúlyozta, a nyilatkozat a globális kihívások tekintetében Ukrajna és Azerbajdzsán nézeteinek közelségéről tanúskodik. Megjegyezte, hogy Aliyev kijevi látogatása egybeesik az ukrán–azeri diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójával.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom – hétéves rekordot megdöntve – csaknem elérte az évi egymilliárd dollárt. Ukrajna és Azerbajdzsán célul tűzte ki, hogy 2024-ig megduplázzák a kétoldalú kereskedelem nagyságát, növelik a közös beruházásokat, különös tekintettel az infrastrukturális projektekre mindkét országban.

Aliyev kijevi látogatása keretében hat dokumentumot írtak alá a két ország minisztériumainak, illetve gáz- és olajtársaságainak vezetői.

Azerbajdzsán 2020 szeptemberében támadást indított a harminc éven át örmény ellenőrzés alatt álló Hegyi-Karabah Köztársaság ellen. A háború másfél hónapon át tartott, és egyértelmű azeri győzelemmel, a szóban forgó területek annektálásával végződött.

Márciustól heti két járatot indít a magyar és a moldovai főváros között a Wizz Air – ezt a közösségi oldalán jelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az MTI összefoglalója szerint Szijjártó fontos előrelépésnek nevezte a két ország közötti közvetlen légiközlekedési kapcsolat megteremtését. Rámutatott, hogy a koronavírus-világjárvány komoly kihívások elé állította a gazdaság szinte minden szegmensét, de a turizmus és a légiközlekedés egyértelműen a legnagyobb vesztesek közé tartozott. „Ezért is fontos a légiközlekedés újraépülése, ahogy az is, hogy minél több új járat induljon Magyarországról. Mindezek nagyban hozzájárulnak a gazdaság gyors újraindulásához” – mondta.

A miniszter a Budapest és Chisinau közötti járat elindítását fontos előrelépésnek nevezte, kiemelve, hogy az Európai Unió keleti szomszédsága általában nehezen megközelíthető térségnek számít repülési szempontból.

Ez egy nagy igazság, nekem például ennyire lelkesítő Szijjártó-bejelentéshez évek óta nem volt szerencsém, hosszú ideje nézegetem ugyanis, hogy hogyan lehetne eljutni a legegyszerűbben Moldova fővárosába, ahol 1980 óta nem jártam, és nagyon szeretnék. Eddig két alternatíva volt, személygépkocsi vagy Wizz-járat Bécsből, az egyik hosszú, a másik kicsit macerás, mostantól viszont vágyaimnak áll a zászló, könnyedén kinyílhat előttem a világ e különleges szeglete. Különben is: aki Chisinaut nem látta, az valójában Kelet-Európát sem látta még.

Moldováról egyébként legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a gázprobléma azóta többé-kevésbé megoldódott.

A 2010-es évek kellős közepén – pontosan mikor, objektív okok miatt nem tudom ellenőrizni – kiraktam a néhai Cink.hu néhai hasábjaira a Liget Projekt leendő épületeinek első látványterveit, gyanútlanul megdicsérve főleg az Új Nemzeti Galériát és a Magyar Zene Házát. Akkorát kaptam a pofámra tüstént, hogy a fal adta a másikat, nem győztem kapkodni a fejemet. Úgy rémlik, megpróbáltam védekezni a magam szelíd módján, ám csakhamar elsöpört a népharag.

Igazándiból nem kellett volna meglepődnöm ezen, már hokiblogger koromban megtanultam, hogy az esztétika generálja a leghevesebb vitákat: egy új mezdizájn és logo vagy lelkesedést, vagy undort vált ki, a középút kizárt, durvábbak a viták, mint bármilyen meccseredmény vagy vélt bírói ámokfutás alkalmából. Ráadásul a Liget esetében amúgy sem a tervezett építményekkel szemben léptek fel a kritikusok, eleve a projekt szúrta a szemüket, nem kicsit, nagyon.

Ennek két oka lehetett, nem minden ellenzőnél-kritikusnál egyszerre, hanem kinél milyenek. Voltak, akik zsigerből ugrottak, semmi sem lehet jó, amihez Orbán Viktor kormánya biztosítja a forrásokat az adófizetők forintjaiból, és voltak, akiket környezetvédelmi szempontok motiváltak, ők alapból nem tartották helyesnek, hogy a magyar főváros pesti felének e fontos közparkját úgy újítsák fel, hogy viszonylag jelentős részét egyúttal be is építik.

A Dubaji Világkiállításon a magyar megjelenés részeként kiemelt szerepet kap Magyarország gasztronómiai kínálatának bemutatása is – tudtuk meg a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményéből. Amely szerint a Magyar Pavilon éttermének egyik legújabb fogása ötvözi az arab világ különleges ízeit a magyar hagyományokkal. Az ételt a pavilon séfje, Pintér Károly álmodta meg, aki a Dubajban megtapasztalt ízvilágot, fűszereket és hangulatot használta inspirációként.

A kifejezetten a Dubaji Világkiállításra készült „angyalbögyörő” fúziós ételt klasszikus nudlival és tépett kacsahússal tálalják, amit az arab gasztronómiára jellemző datolyakrémmel, pisztáciával, bodzás-hibiszkusz zselével és zatarral, az egyik legismertebb keleti fűszerrel színesítenek. A fogást az első pillanattól kezdve komoly érdeklődés övezi a látogatók körében, írja az MTÜ. Emellett az étlapon a karácsony óta elérhető egyedi halászlének akkora sikere volt, hogy immár állandó fogásként szerepel a kínálatban.

A Magyar Pavilon bisztrójának konyháján nyolc szakmai kiválóság dolgozik, akik az ország legkiválóbb vendéglátóhelyein, 5 csillagos szállodáiban, illetve Michelin-csillagos éttermeiben bizonyítottak – őket nem sorolta fel az ügynökség –, a menüsort pedig Pintér Károly állította össze, amiben Csapody Balázs, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia alelnöke közreműködött.

A fúziós angyalbögyörő pedig így néz ki:

Életveszélyes rámenni a Balaton jegére – írja a Police.hu. A hír szerint a parti sáv egyes részein és a kikötőkben kialakult jég közlekedésre és sportolásra alkalmatlan.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert, ehhez képest most 1-3-nál tartunk jellemzően.

A jégen tartózkodás szabályait a beszakadások miatt bekövetkező balesetek megelőzése érdekében a rendőrök fokozottan ellenőrzik. A szabályok megszegése miatt a rendőr, a közterület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője figyelmeztetést alkalmazhat, özerertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, vagy szabálysértési eljárást indíthat, melyben akár 150 ezer forintos is lehet a bírság.

A rendőrség arra biztat mindenkit, hogy ha bármilyen jéggel kapcsolatos veszélyhelyzetet észlelnek – beszakadás, süllyedés, stb. –, azonnal hívják a 112-es segélyhívón a vízirendészet járőreit, vagy kérjenek segítséget a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 1817-es vízi segélyhívó telefonszámán.