Gazda Albert

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítéséért Minimum alkohol, maximum élvezet néven folytatja a tavaly indított Másnap máshogy edukációs kampányát – közölte a szeszipari szövetség szerdán az MTI-vel.

Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója a közleményben kiemelte, kampányuk célja az idén, hogy a fiatal felnőttek mellett az idősebb korosztály is elmélyíthesse ismereteit a túlzott alkoholfogyasztás hatásairól és veszélyeiről.

A közleményben ismertetik, hogy a kampány keretében videós tartalmakkal segítik a valós párbeszéd kialakítását. Az akció kiegészül a #minimummalmaxium hashtaggal. A nyereményjátékban kisorsolt páros Balaton Sound-fesztiváljegyekért és Jegy.hu-utalványokért versenybe szállóknak a #minimummalmaximum hashtaget használva kell kommentelniük a témában a Facebookon közzétett bejegyzéseket, ezzel is támogatva a párbeszéd kialakulását az online felületeken is.

A Kaposvári Járási Ügyészség közúti veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat egy kaposvári férfival szemben, aki úgy vezette le „a közlekedés során ért sérelme miatti indulatát”, hogy a mögötte haladó busz vezetőjét vészfékezésre kényszerítette.

A részletek az ügyészség interpretálásában:

„A vádlott 2021 júniusában az úttesten gyalogosan haladt, amikor megítélése szerint túl közel ment el mellette a menetrend szerint közlekedő helyi járatú autóbusz, melyben több személy utazott. A férfit felbőszítette a közlekedési szituáció, ezért a közelben parkoló kocsijába szállt és a busz után hajtott.

A vádlott az autóbuszt egy megállónál érte utol, ahol az úton szabálytalanul megállva a sofőrt trágár szavakkal szidni kezdte. Ez azonban nem volt kellő elégtétel a férfinak, hanem 200 métert megtéve megállt az úttest jobb oldalán, majd amikor a busz közvetlenül mögé ért, hirtelen elé kanyarodott. A vádlott veszélyeztető magatartása miatt az autóbusz vezetője vészfékezésre kényszerült, melynek következtében az egyik leszállni készülő idős utas elesett, beverte fejét és eszméletét vesztette.”

Ha mindez még nem lett volna elég, a vádlott „anélkül hajtott el a helyszínről, hogy a buszon utazó sértettek állapotáról meggyőződött volna, illetve a nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett idős utasnak a tőle telhető segítséget nyújtotta volna”.

Az ügyészség börtönbüntetést, pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltást indítványozott.

A büntetőfékezés következménye videón:

Több mint ötvenezren vettek részt az izraeli zászlós meneten vasárnap este Jeruzsálemben a város keleti része 1967-es elfoglalásának és egyesítésének emlékére rendezett Jeruzsálem-napon – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

A menetben jelen voltak a Beitar focicsapat La Familia nevű szurkolói csoportjának tagjai is, saját zászlaik alatt. Az ultrák szélsőjobboldali aktivistái az óváros falainál azt kiabálták: „halál az arabokra”.

Jaír Lapid külügyminiszter Twitter-bejegyzésben ítélte el a La Familia és a hasonlóképpen vonuló Lehava csoport szélsőséges viselkedését. „Nem a Lehava és a La Familia jelenti a Jeruzsálem-napot. A Lehava és a La Familia nem érdemli meg, hogy vigyék az izraeli zászlót. A Lehava és a La Familia olyan szégyen, amely árt Izrael népének Jeruzsálem-napon” – írta Lapid.

A felvonulók maroknyi részének szórványos erőszakos incidensei mellett az izraeli zászlókat vivő tömeg békésen jutott el az óváros damaszkuszi kapujától a Siratófalhoz, a menet céljához.

Az óvároshoz érve a vonulók kettészakadtak, a férfiak az elsősorban arabok használta és az arab negyedhez vezető Damaszkuszi-kapun léptek be, a nők pedig a zsidó negyed felé vezető Jaffa-kaputól jutottak el a Siratófalhoz.

Korábban, még a menet indulása előtt a jeruzsálemi óvárosban arab, illetve zsidó fiatalokból álló csoportok több helyen is összetűztek egymással, többször a rendőrség választotta szét őket.

Vasárnap reggel óta több mint háromezer rendőr és határőr – egy részük civil ruhában – próbálta biztosítani a nyugalmat az óváros ütközőpontjain. A ynet értesülése szerint az izraeli hadsereg is megerősítette országszerte a vaskupola egységeket, mert tavaly a Jeruzsálem-napi felvonulás miatt a Hamász rakétákat lőtt Izraelre, és kirobbant a több mint két hétig tartó Falak őrzői hadművelet. (MTI)

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma vizsgálatot indít annak érdekében – írja a BBC –, hogy kiderüljön, megfelelő döntéseket hoztak-e a rendőrök a texasi Uvalde városának általános iskolájában lezajlott mészárlás során. Az intézményben egy Salvador Ramos nevű 18 éves fiú kezdett lövöldözni, a vérengzésben 19 gyerek és 2 tanár vesztette életét.

Az események után kiderült, hogy a rendőrök az iskola folyosóin várakoztak, miközben a csapdába esett gyerekek kétségbeesetten hívogatták a 911-et.

Mint korábban megírtuk, legalább nyolcszor hívták a gyerekek a rendőrséget abból az osztályteremből, ahol lövöldözni kezdett az elkövető. Ekkor nagyjából húsz rendőr várakozott a folyosón, mégis majdnem egy órába telt, mire lelőtték Ramost.

Steven McCraw, a texasi közbiztonsági hatóság vezetője pénteken elismerte, rossz döntést hoztak, de a helyszíni parancsnok úgy gondolta, a tettes ekkorra elbarikádozta magát odabent, és a gyerekek már nincsenek életveszélyben, az időt pedig felkészülésre akarta használni.

A BBC beszámol róla, hogy Joe Biden amerikai elnök Uvaldéba utazott, hogy gyászoló családokkal és túlélőkkel találkozzon, útjára elkísérte őt a first lady Jill Biden, aki maga is tanár. A cikk szerint nem várható, hogy az elnök érdemi módon állást foglaljon az Egyesült Államokban az eset hatására ismét fellángolt vitában a szabad fegyverviselésről.

Négy emberrel a fedélzetén eltűnt egy Horvátországból Németországba tartó Cessna 182 típusú kisrepülőgép – közölte az MTI híre szerint a horvát belügyminisztérium vasárnap. A sportrepülőgép Splitből szállt fel a reggeli órákban. A horvát légiforgalmi irányító szolgálat radarjáról 11 óra 25 perckor tűnt el a Plitvicei-tavaktól nem messze, Rakovica felett, 700 méter magasan.

A Vecernji List című horvát napilap nem hivatalos források alapján azt írta, hogy egy Németországban bejegyzett gépről van szó, amely Laichingen városba tért volna vissza. Arról, hogy kik utaztak a gépen, nincs hivatalos adat. A repülőgép segélyhívást adott le, mielőtt eltűnt volna.

A hvg.hu kérdésére a magyar külügyminisztérium közölte, a területileg illetékes külképviselet munkatársai felvették a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, akik a lezuhant repülőgép utasaival kapcsolatban megerősítették, hogy nincs köztük magyar állampolgár.

„Az ukrajnai háború nem lokális konfliktus, hanem arról szól, hogy milyen lesz holnap a világ” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak. Az ukrán elnök tanácsadója abból kiindulva jutott el a következtetésig, hogy úgymond orosz „ügynökök” azt a felvetést erőltetik, miszerint miért fordítt a világ nagyobb figyelmet Ukrajnára, mint Afrikára vagy a Közel-Keletre.

Podoljak úgy látja, azok után, hogy Oroszország megnyerné a háborút, bármelyik autokrata azt gondolhatná, érdemes területi konfliktusokat generálnia és országokat szétszakítania. „Oroszország megállítása minden civilizált államnak érdekében áll” – tette hozzá.

„Ha hagyjuk, hogy az oroszok nyerjenek, kinyitjuk Pandora szelencéjét” – vonta le a fenyegető tanulságot.

Az ukrán elnöki tanácsadó a minap arról elmélkedett, hogy az orosz győzelem egyenértékű lenne a harmadik világháború kitörésével, mivel tovább növelné a revansizmust és a sovinizmust.

A McDonald's úgy vonul ki Oroszországból, hogy – bizonyos értelemben – marad, de egyes emblematikus szendvicseit nem árusíthatja az utódvállalat a jövőben. Első helyen szerepel ezek között a Big Mac, de a Gazeta.ru cikke szerint hasonló sorsra jutnak többek közt az állandó szortiment részét képviselő saláták is.

Az a hír már a nemzetközi sajtót is bejárta, hogy a McDonald's bejegyeztette Oroszországban az ex-McDonald's lehetséges névváltozatait. A Portfolio arról írt a CNN alapján, hogy négy verzió van erre, amelyek a következők: Fun and Tasty, The Same One, Just Like That és Open Checkout.

A világ legnagyobb hamburgerláncának közel 850 étterme van Oroszországban, olvasható a gazdasági lap cikkében, amelyeket az eddig 25 helyet működtető Alekszandr Govornak adnak el. Govor új néven fogja üzemeltetni a márkát Oroszországban, és a többi franchise-partner lehetőséget kap arra, hogy az új márka alatt dolgozzon.

A McDonald's május elején jelentette be, hogy elhagyja az Ukrajna ellen háborút indító országot.

A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy mostantól nem Hviterusslandnak (azaz Fehéroroszországnak), hanem Belarusnak nevezik Fehéroroszországot. Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt mondta, a döntéssel a belarusz ellenzéki mozgalmakkal való szolidaritásukat fejezik ki. Minderre azután került sor az Aftenposten szerint, hogy Anniken Huitfeld külügyminiszter találkozott Szvetlana Tyihanovszkajával, az egykori ellenzéki elnökjelölttel, aki előre kifejezte köszönetét a körvonalazódó döntésért. A norvég külügyminisztériumban aláhúzták: Oslo ezzel is demonstrálja, hogy érti a különbséget, ami Fehéroroszország – azaz Belarusz – és az Orosz Föderáció között fennáll.

A török, valamint a finn és svéd delegációk között folytatott e heti tárgyalások nem voltak kielégítőek, Ankara nem mondhat igent „terrorizmust támogató” országok NATO-csatlakozására – közölte Recep Tayyip Edrogan elnök a TRT Haber műsorszolgáltató vasárnapi jelentése szerint.

Erdogan elnök május közepén a TRT-n kijelentette, Törökország nem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Ankara a PKK-val szövetséges szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Erők (YPG) támogatását is a két skandináv ország szemére veti.

Azerbajdzsánból most visszatérve Erdogan újságírók előtt a tudósítás szerint kijelentette, hogy „nem tisztességesek és nem is őszinték”.

„Amíg Tayyip Erdogan a Török Köztársaság elnöke, kétségtelenül nem mondhatunk igent olyan országok NATO-belépésére, amelyek a terrorizmust támogatják” – jelentette ki Erdogan a repülőgép fedélzetén a Hürriyet című török napilap szerint.

Erdogan azt is közölte, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A török elnök legutóbb április 26-án és 28-án tárgyalt telefonon Putyinnal.

A szombat esti Bajnokok Ligája-döntőre több a hírek szerint több ezer liverpooli drukker próbált bejutni a párizsi Stade-de-France stadionban, ami kaotikus jeleneteket eredményezett, a meccs pedig végül csak 36 perces késéssel kezdődött el.

A Nemzeti Sport idézi az UEFA közleményét, amely szerint a zavarok a liverpooli szurkolók bejáratánál alakultak ki, „a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tömeget, amely a kezdőrúgás után egyre nagyobb számban próbált bejutni a stadionba. Az UEFA együttérez az eseményben érintettekkel, és a Francia Labdarúgó-szövetséggel, a francia rendőrséggel, valamint a hatóságokkal együtt sürgősen tovább vizsgálja az ügyet.”

A francia rendőrségnek a sportlap által idézett közleményében is az állt, hogy sok olyan szurkoló volt, aki jegy nélkül vagy hamisított jeggyel próbált belépni a Stade-de-France-ba. „Ezek a szurkolók erős nyomást gyakorolva próbáltak bejutni a zárt területen belülre, ezzel késleltetve a valós jeggyel rendelkező nézők belépését. Az így kialakult zavart kihasználva többen átjutottak a kapukon, ám a rendészeti erők gyors reakciójának hála az illetékteleneket minden nehézség nélkül evakuálták a kordonokon kívülre. A két érintett zónában nem történt komolyabb incidens.”

A Sky Sports helyszíni tudósítója szerint a francia rendőrök nagyon keményen léptek fel, és ok nélkül használtak könnygázt. „Zéró toleranciával dolgoztak, nem érdekelte őket, mekkora kárt okoznak, mindenkit átkutattak, mielőtt beengedték a stadionba” – állította.

A Liverpool is közleményt adott ki: „Ez volt az európai futball legnagyobb mérkőzése, és a szurkolóknak nem szabadott volna átélniük mindazt, amivel szombat este szembesültek. Hivatalosan kértük az elfogadhatatlan problémák okainak vizsgálatát.”

A több mint félórás késéssel kezdődött meccset a Real Madrid nyerte 1-0-ra.

A magyar sportdiplomatát még 2020. február 4-én választották be a Hall of Fame-be, amikor is Paul Loicq-díjjal jutalmazta őt az IIHF – adta hírül az MTI. Ezt az elismerést a nem hokis nagyhatalmak képviselőinek ítélik meg, akik sokat tesznek a sportág népszerűsítéséért. Az eredeti elképzelés szerint a beiktatásra 2020 májusában került volna sor, azonban a koronavírus-járvány közbeszólt.

Kovács Zoltán 1994-től szövetségi titkár, majd 2017-ig főtitkár volt, azóta alelnökként tevékenykedik. A nevéhez kötődik számos hazai világbajnokság megrendezése, valamint a világelithez tartozó válogatottak Magyarországra „csábítása”. Az IIHF-ben az utánpótlás-bizottság, majd a jégpályabizottság tagjaként tevékenykedett.

A vasárnapi, tamperei beiktatáson Kovács egy piros színű, nevére kiállított 14-es számú mezt vehetett át Luc Tardiftól, az IIHF elnökétől, ebben tartotta meg ünnepi beszédét. Kovács viccesen megjegyezte: örül neki, hogy feljött rá a mez, mert már nem annyi kiló, mint aktív játékos korában volt. Köszönetet mondott többek között Such Györgynek és Sipos Leventének, a magyar szövetség elnökének, illetve főtitkárának, hogy jelölték a díjra, illetve a nemzetközi szövetség történelmi bizottságának, amely méltónak találta őt az elismerésre.

Kiemelte, az a célja, hogy minél több gyermek kezdjen el jégkorongozni, és épüljön minél több jégpálya Magyarországon. A beiktatáson magyar jégkorongszurkolók is köszöntötték az igen népszerű sportvezetőt a pódiumon.

Magyarországnak így most négy tagja van a Hírességek Csarnokában, rajta kívül a következők: Pásztor György, Schell László és a 2009-ben elhunyt ifj. Ocskay Gábor.

A külhoni románság napja alkalmából főleg a külföldön dolgozó román vendégmunkásoknak üzent Klaus Iohannis román államfő vasárnap, Nicolae Ciuca miniszterelnök pedig a határon túli román kisebbségi közösségeket is megemlítette köszöntőjében.

A román elnök szerint május utolsó vasárnapja a szülőföldjük szeretetét szívükben hordozó, határon túl élő románok ünnepe, akiket egy erős, a történelmi viharok közepette is méltósággal megőrzött nemzeti identitás köt össze. Iohannis rendkívül fontosnak nevezte azokat a bukaresti kormányprogramokat, amelyek a külföldön élő románok hazatérését szolgálják. Úgy vélte: Románia növekvő gazdasági potenciálja, a külföldi befektetők itteni megtelepedése sok külföldön dolgozó románt arra késztet, hogy visszatérjen.

„Csak együtt tudunk olyan erős és virágzó Romániát építeni, amilyet valamennyien szeretnénk” – zárta köszöntőjét a román államfő.

Nicolae Ciuca miniszterelnök rámutatott: május utolsó vasárnapját azoknak a külhoni románoknak szentelik, akik ősi gyökereik, hagyományaik és kulturális identitásuk révén lelkileg Romániához kötődnek, akkor is ha a határon túl születtek, élnek vagy dolgoznak.

„Több millió román él az országhatárokon kívül. A kormány tevékenységének középpontjában a románok állnak, bárhol is éljenek” – szögezte le üzenetében a miniszterelnök.

Ciuca megemlítette: a bukaresti kormány megtette az első lépéseket a külhoni románok visszatérését elősegítő, 777 millió lejes (62 milliárd forint) támogatási program életbe léptetése érdekében, amelyekkel romániai vállalkozások beindítására ösztönzik hazatérő honfitársaikat. A román kormány ugyanakkor azt akarja, hogy a fogadó országok tartsák tiszteletben azokat a jogokat, amelyek – saját jogrendjük alapján – megilleti az ott dolgozó románokat.

Romániában 2015 óta május utolsó vasárnapján ünneplik a külhoni románság napját. Az uniós csatlakozás óta eltelt másfél évtizedben több millió román állampolgár hagyta el szülőföldjét és költözött Nyugatra. Romániának csaknem 23 millió állampolgára van, a statisztikai hivatal becslése szerint azonban állandó lakossága 19 millióra csökkent. (MTI)

Május 30-tól az újszászi vonalon már 30 hétköznapi és 31 hétvégi járat, továbbá a ceglédi vonalon munkanapokon 33, hétvégén 36 járat utasai közlekedhetnek emeletes vonattal – közölte a MÁV Zrt. Azt írták, eddig 34 új járművet vett át a MÁV-Start, amelyek az elővárosban öt vasútvonalon közlekednek, és az előszezoni menetrend életbe lépésével hétvégén a Balatonra is járnak.

Május 30-tól az eddigieken túl a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon hétköznap további nyolc, hétvégén hét KISS járat közlekedik, a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon hétköznaponként négy újabb járatban közlekednek emeletes szerelvények.

Hangsúlyozták: a 40 darabos flottából már 34-et átvett a vasúttársaság, így egyre nagyobb arányban közlekednek az emeletes motorvonatok.

A hét minden napján járnak KISS vonatok a Budapest–Cegléd–Szolnok, a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Esztergom, a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalon. A Dunakanyar vonalán Vácra és Szobra munkanapokon két járat kivételével minden vonatot KISS motorvonatból állítanak ki, hétvégéken is csak modern motorvonatokkal utazhatnak az utasok. Hétvégén pedig Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza között egyes sebesvonatokon is találkozhatnak az utasok az emeletes szerelvényekkel. „Az új járművek kedvezőbb menetdinamikai tulajdonságainak és a gyorsabb utascseréjének köszönhetően javul a menetrendszerűség, nő az utazási komfort” – fogalmazott a MÁV Zrt.

Kitértek arra is, hogy május 16-tól az előszezoni menetrend szerint hétvégén és ünnepnapokon KISS emeletes motorvonat közlekedik a Balaton déli partján, a Szob és Fonyód közötti Jégmadár expresszvonatban is. A Dunakanyarból érkező járat népszerűsége nagy volt tavaly, a főszezonban szinte folyamatosan telt házzal közlekedett.

A nyári főszezonban még további balatoni expresszvonatokon is várhatóak KISS motorvonatok. Ezeken a járatokon 12 kerékpár is szállítható.

Faképnél hagyta a német riportert Toni Kroos, a Real Madrid középpályása a Bajnokok Ligája-döntő utáni interjú közben. A tévés arra volt kíváncsi, hogy meglepte-e a futballistát, hogy az ellenfél Liverpool ilyen hatalmas nyomást helyezett a csapatára.

Erre Kroos teljesen kiakadt, azt mondta, „volt rá 90 perced, hogy értelmes kérdéseket találj ki, erre ilyen szarságokkal jössz”, majd hozzátette, tudták, hogy az angolok ellen nehéz lesz, de nem egy csoportmeccsen focizgattak, hanem a BL-döntőjét nyerték meg éppen. Ezután egyszerűen otthagyta a tévést.

Két másodperc után azért még visszakanyarodott, hogy annyit mondjon, „rettenetes, tényleg rettenetes”. A meccset 1-0-ra nyerte a Madrid, miközben a Liverpool nagyságrendekkel többször próbálkozott gólszerzéssel, ám a spanyolok belga kapusa, Thibauld Courtois mindent fogott.

Magyarország felgyorsítja a paksi atomerőmű bővítését és a napenergia-beruházásokat is, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-előállítás 90 százaléka már karbonsemleges legyen – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Indiában.

Szijjártó Péter Delhiben a közmédiának nyilatkozva közölte: annak érdekében, hogy Magyarország fel tudja gyorsítani a napenergia-beruházásokat, csatlakozott az indiai, francia alapítású Nemzetközi Napenergia Szövetséghez, amelynek célja, hogy a tagországaiban hozzájáruljon a napenergia felhasználását elősegítő technológiák és beruházások végrehajtásához.

A miniszter közlése szerint indiai tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy nagyon komoly energiaellátási válságsorozat felé halad a világ, és az elkövetkezendő időszakban azok az országok tudhatják majd magukat biztonságban, amelyek a saját maguk által használt energiának legalább egy jelentős részét maguk állítják elő.

„Ezért, ahogy Indiában is komoly hangsúlyt fektetnek a nukleáris energiára, úgy mi, Magyarországon is felgyorsítjuk a paksi atomerőmű építését, hogy az 2030-ra már kereskedelmi üzembe állhasson, és felgyorsítjuk a napenergia-beruházásainkat is annak érdekében, hogy a nukleáris és a napenergia együtt kiadja azt a helyzetet, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-előállítás 90 százaléka már karbonsemleges legyen” – mondta.

Szijjártó Péter kitért arra is: India rendelkezik a világ hatodik legnagyobb gazdaságával, és elképesztő növekedést tudott felmutatni az elmúlt években.

Hozzátette: a magyar gazdaság is profitált ebből a gyors indiai növekedésből, hiszen számos nagy indiai vállalatcsoport hajtott végre komoly beruházást Magyarországon; több ezer embert alkalmaznak már, és a magyar vállalatok is egyre nagyobb sikereket érnek el az indiai piacon.

Kiemelte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom „hatalmas rekordot” döntött meg azzal, hogy a történelem során 26 százalékos növekedést követően először közelítette meg az 1 milliárd dollárt. (MTI)

Görögország és Ciprus támogatja Ukrajna uniós tagságát, de ellenzik a folyamat felgyorsítását, ahogyan azt a kelet-európai országok javasolták – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a görög Euractiv. Görögország álláspontja szerint az EU-szerződés 49. paragrafusában előírt összes feltételt be kell tartani.

Athén ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséget tulajdonít a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatnak, amelyet folytatni kell és fel kell gyorsítani – közölték a források, hozzátéve, ragaszkodnak ahhoz, hogy a térség európai integrációja elsőrendű prioritás.

Arra a kérdésre, hogy Görögország hozzájárul-e ahhoz, hogy júniusban megadják Ukrajnának a tagjelölti státust, egy rálátó forrás azt mondta, Athén először a Bizottság javaslatát szeretné megismerni, bár a tagállamok egyhangú egyetértésére egyelőre nem lehet számítani.

Ami a Ciprusi Köztársaságot illeti, kormányzati források azt mondták az Euractivnak, hogy először meg kell nézni, milyen irányba mutat az Európai Bizottság által kiadandó állásfoglalás.

Ha ez pozitív, akkor Ciprus elfogadja a javaslatot a tagjelölti státus megadásáról. A forrás ugyanakkor hozzátette, hogy minden vonatkozó eljárást szigorúan be kell tartani, ezért a csatlakozási folyamat hosszú lesz.

Egy ilyen egyenletben a ciprusiak szerint a nyugat-balkáni tagjelölt országokat is figyelembe kell venni, amelyek közül többen nagy lépéseket tettek már a csatlakozás felé, végrehajtották a szükséges reformokat, és teljesítettek több kötelezettséget.

Az elmúlt hetekben már több meghatározó nyugat-európai állam részéről is a folyamat lerövidítésének lehetetlenségéről nyilatkoztak, így tett például Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök.

Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút, Ukrajna győzelme Oroszország felett, állítja Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Ha Oroszország nyeri a háborút, akkor újabb világháború kezdődik. Podoljak erről egy televíziós műsorban beszélt.

„Ha Oroszország nem veszít, akkor a revansizmus és a sovinizmus még nagyobb méreteket ölthet – fejtegette a tanácsadó a Korrespondent.net összefoglalója szerint. – Ebben az esetben a harmadik világháború, amitől annyira fél mindenki, garantáltan ki fog törni – folytatta. – Oroszország ekkor még sokkal jobban fog bennünket gyűlölni, mert már most megaláztuk és bebizonyítottuk, hogy a hadserege nem a második legerősebb a világon, ezért bosszút akarnak állni.”

Podoljak szerint az oroszok immár az összes katonai forrásukat bevetették, hogy minél nagyobb területeket hasítsanak ki Ukrajnából.

„Rendívül intenzív harci cselekmények zajlanak – mondta. – Ma arról beszélni, hogy bármilyen megállapodást kössünk a háború végeztével, lehetetlen. Akkor is, ha jelenleg is folyik a diplomáciai munka a politikai tanácsadók szintjén a lehetséges garanciákról.”

Meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz – olvasható a 2021-es Gyermekjogi jelentésben, amelyet a Hintalovon Alapítvány honlapján ismertetnek.

Néhány az összefoglaló fontosabb megállapításai közül:

• 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
• A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből.
• A szegénység a a gyerekek 21,7 százalékát érinti.
• A 15–17 évesek közül minden 10. rendszeresen dohányzik.
• A kamaszok ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást.
• A koronavírus-járvány romló lelki egészséget, a gyermeköngyilkosságok megnövekedett számát, túlterhelődött gyermekpszichiátriákat és mentálhigiénés ellátóhelyeket hagyott maga után.
• 2021-ben 178 0–13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-as áldozatok száma (194 fő), azonban jóval meghaladja a 2019-ben áldozattá vált gyerekek számát (120 fő).

További számok:

• A 2020/21-es tanévben 10 000 -rel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
• 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban.
• 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.
• 2020-ban 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).
• 1800%-kal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.
• 2016 óta először csökkent 1000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek)
• 6550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.
• 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)
• A 11 éves magyar gyerekek többsége fent van a közösségi oldalakon (ezek korhatára 13 év).
• Egy átlagos magyar gyereknek 10 évesen lesz először mobiltelefonja.

A Magyar Sakkszövetség tiltakozik Rapport Richárd „zászlóváltása” ellen, és mindent megtesz, hogy a világranglistán ötödik nagymester a jövőben is magyar színekben versenyezzen – mondta az MTI-nek Szabó László. Az MSSZ elnöke hozzátette, a nemzetközi szövetségtől (FIDE) értesültek arról, hogy Rapport Richárd román színekben kívánja folytatni pályafutását.

„A FIDE jelezte számunkra, hogy Ricsi zászlóváltást kezdeményezett. Ilyen esetben az adott szövetségnek kilencven napja van, hogy tiltakozást nyújtson be. Mi feltettünk a FIDE-nek egy rakat kérdést, mivel a zászlóváltás szabályozása elég szabados, nagyvonalú, kértük, hogy értelmezzék a helyzetet” – nyilatkozott az MTI-nek Szabó László.

Kiemelte, a kilencven nap alatt Rapport Richárd továbbra is magyarként versenyezhet, illetve lehetősége van, hogy semlegesként, FIDE-versenyzőként szerepeljen, de erről nincs hír. Azaz, a június 16-án kezdődő madridi világbajnok-jelölti tornán, ahová a 26 éves magyar sakkozó bejutott, még semmiképpen nem indulhat román színekben.

Szabó László hangsúlyozta, kapcsolatban vannak a román szövetséggel, amely „nagyon korrekt” az ügyben, és szeretnék „sérülésmentesen” rendezni az esetet. A román szövetség közölte, Rapport kereste meg őket a kéréssel. Az MSSZ elnöke ugyanakkor jelezte, aggályos, hogy nem kell állampolgárságot váltani, ha valaki más ország színeiben akar asztalhoz ülni, ehhez elég például, ha román lakcímmel rendelkezik.

Szabó László szerint a magyar szövetség az elmúlt években a lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy Rapport Richárdot támogassa, anyagilag, sportszakmai és sportdiplomáciai téren. A többi között kezdeményezte, hogy Rapport szerb felesége, aki szintén sakkozó, szerb-magyar állampolgár legyen, ami például könnyebbséget jelent az utazások során. A nagymester nem vállalta a szereplést az idei sakkolimpián.

„Kapcsolatban vagyunk Ricsivel, nyilván a személyes motivációját ő tudja elmondani. Vannak olyan, rajtunk kívül álló szempontok, amelyekre nincs ráhatásunk” – fogalmazott Szabó László, aki „abszolút” bízik benne, hogy sikerül rendezni a kérdést.

A 24.hu híre szerint – amelyet mi is szemléztünk – a nemrég befejeződött 2022 Superbet Chess Classic Romania sakkverseny főtámogatója, Sacha Dragic, a Superbet nevű cég szerb származású milliárdos tulajdonosa visszautasíthatatlan szponzori ajánlatot tett Rapportnak, amelynek segítségével lehetősége nyílna arra, hogy a következő években valós esélye legyen a világbajnoki cím elnyerésére. Édesapja úgy tudja, a sakkozó már döntött, elfogadta az ajánlatot, amely azt is tartalmazza, hogy a jövőben román színekben ül asztalhoz.

Ezen a hétvégén már nyitva vannak a kormányablakok a június 30-án lejáró személyazonosító okmányok cseréje miatt érkező ügyfelek előtt – derül ki a Miniszterelnökség közleményéből. E szerint Budapest és Pest megye valamennyi kormányablaka, vidéken pedig több mint 120 kijelölt kormányablak fogadja az ügyfeleket szombaton és vasárnap 8 és 14 óra között, ezzel növelve az ügyfélszolgálatok kapacitását.

Hétvégén kizárólag a veszélyhelyzet alatt lejárt személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél cseréjét lehet intézni.

Előzetes időpontfoglalásra nincs szükség a közlemény szerint, akkor is érdemes felkeresni a kormányablakot – akár hétköznap, akár hétvégén –, ha a foglalható időpontok már beteltek.

Online, ügyfélkapun keresztül is intézhető a jogosítvány automatikus meghosszabbítása, ha a háziorvos kiállította az orvosi alkalmassági véleményt. A lejárt forgalmi engedélyek miatt nem a kormányablakokat, hanem a műszaki vizsgaállomásokat kell keresni.

Június 30-án valamennyi, a járványügyi veszélyhelyzet idején automatikusan meghosszabbított személyazonosító okmány érvényessége lejár.

Kína és Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, „a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést” – indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. „Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán” – mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan „kudarcot akar”, és „távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől”. „A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz” – tette hozzá.

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy Peking „egyáltalán nem ért egyet” egyetlen olyan kísérlettel sem, amely „Ázsiát csatatérré változtatná, illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene”.

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy „dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán”. Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget „ellenséges tevékenységének”. Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása „az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez”. Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely „a tanács megosztottságát jelzi”.

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne. (MTI)

A Telex híre szerint megtalálta a rendőrség B. Ferencet, a szombaton eltűnt M. Beáta meggyilkolásával gyanúsított férfit. A gyanúsítottat Nagyváradon fogták el, ahol előbb az autójára bukkantak rá a vasútállomás közelében, majd rajtaütöttek egy bérelt lakásban.

A 30 éves M. Beáta egyetemi oktató szombat óta nem adott életjelt magáról, ezért hozzátartozói a rendőrséghez fordultak. Aggodalmukat növelte, hogy az áldozat a vele párkapcsolatban álló B. Ferenccel együtt tűnt el, akit korábban az akkori barátnője elleni fizikai agresszió miatt ítéltek el, ám csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

M. Beáta holttestét szerdán találta meg a rendőrség. Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági bűnözés elleni főosztálya eljárást folytat egy 46 éves férfi ellen, aki a lopás miatt kiszabott hét hónap letöltendő szabadságvesztés végrehajtását úgy akarta elkerülni, hogy szerez egy pozitív covidtesztet – írja a Police.hu.

A hamis teszt beszerzésében 28 éves ismerőse segítségét kérte, akinek édesanyja egy konténeres szűrőponton dolgozott. Az első mintavétel alkalmával, 2021. december 9-én 100 ezer forintot adott át a 48 éves nőnek, de a hamis igazolás kiállítására végül nem volt szükség, mivel az antigéntesztje pozitív eredményt mutatott.

A büntetés-végrehajtási intézetbe 2022 februárjában esedékes bevonulást a férfi ismét pozitív teszteredménnyel akarta elhalasztani. Ebben az esetben ismerőse egy koronavírussal fertőzött beteg pozitív mintáját szerezte meg, és adta át édesanyja részére. A szűrőponton további 100 ezer forintot fizetett ki az anyukának azért, hogy a pozitív teszt eredményét regisztrálja a központi nyilvántartásban.

A Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2022. március 17-én egy konditeremben fogta el a gyanúsítottat, majd lefoglalták tőle a nevére kiállított hamis tesztet, több mobiltelefont, 600 ezer forintot, 820 eurót, valamint különböző kábítószergyanús anyagokat. Utóbbiak miatt külön eljárás indult.

A férfit gyanúsítottként hallgatták ki kétrendbeli vesztegetés bűntett miatt, ekkor beismerő vallomást tett. A nyomozók előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amelyet a bíróság elrendelt; jelenleg korábban kiszabott büntetését tölti.

A bűncselekmény további résztvevőit a rendőrök 2022. május 18-án elfogták, majd a 28 éves férfit kétrendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés, édesanyját pedig kétrendbeli vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A gyanúsítottak vallomást nem tettek, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekeznek.

Május 1-től egy új rendelet lehetővé teszi, hogy az ukrán háború miatti alapanyag-beszerzési problémák okán helyettesítő összetevőket használhassanak az élelmiszerekben úgy, hogy a termék neve és csomagolása is a régi marad. A Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében azt írják: arra lehetett számítani, hogy a változtatások a finomított napraforgóolaj és a búza cseréjét jelenthetik, és így is történt, megjelentek az első termékek, amelyekbe helyettesítő összetevő került.

Az érintett termékek listája az egyesület szerint nem rövid, a Szegedi Paprika Zrt. 35-féle konzervjéről van szó. Köztük olyan finomságokról, mint a REÁL Rakott káposzta, a COOP Lencsefőzelék lecsókolbásszal, az ARO Húsgombóc paradicsomos szószban, a Penny Babgulyás sertéshússal vagy a Hazánk Kincsei Babgulyás gyorspácolt sertéshússal. A listázott termékekben a napraforgóolajat disznózsírra cserélték.

A változtatást a Szegedi Paprika Zrt. az ukrán háborúval indokolja az oldalán: „A jelenlegi ukrán háborús helyzet miatti alapanyag beszerzési problémák szükségessé teszik, hogy a Szegedi Paprika Zrt. által gyártott készétel konzerv termékek esetében a napraforgó étolajat helyettesítsük.”

A Tudatos Vásárlók Egyesülete felhívja a figyelmet, hogy a rendelet szerint nem kell a terméken látszódnia a változásnak, ha a gyártó biztosítja, hogy a boltban kikerül egy megfelelő tájékoztató felirat.

A változásokat a Nébih vonatkozó oldalán is követhetik a tudatos vásárlók.

Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha az államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék – olvasható a kormány 186/2022-es számú, május 26-án kelt rendeletében, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a határ menti benzinturizmus miatt a jövőben csak magyar rendszámú gépkocsikba tankolhatnak az autósok 480 forintos üzemanyagot. A szóban forgó turizmus az elmúlt hónapokban alaposan megélénkült, hiszen a szomszédos országok zömében már a literenkénti 2 eurót közelítik az üzemanyagárak. Kivételekről csütörtökön még nem volt szó.

Az új szabályozás azonnali hatállyal, május 27-ével már életbe is lépett.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy csütörtök esti háttérbeszélgetésen – a Portfolio tudósítása szerint – azt mondta: szükség van arra, hogy hirtelen szorítsák ki a külföldi autósokat, mert ha több napjuk lenne, akkor felhalmozás indulna részükről, és ezt a kormány el akarja kerülni.

A miniszter részletezte, ami a hivatalos kormányrendeletből is kiderül: az útról látható oszlopokon csak a hatósági árat lehet feltüntetni, viszont aki beáll tankolni, ott a magas árat fogja látni.

Hirdetményben kell tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy a magyar rendszámmal rendelkező autósoknak a kedvezményes árat kell felszámítani, mondta Rogán.

Vagyis az autós a tankolás közben mást fog látni, de a fizetésnél a 480 forintos árra állítják vissza.

Összeszedték és elvontatták az An-225 Mrija darabjait a hosztomeli repülőtéren csütörtökön. A világ legnagyobb repülőgépe a Kijev környéki harcokban semmisült meg az orosz–ukrán háború első időszakában.

Az ukrán polgári repülés 6 hajtóműves büszkeségének sorsáról korábban ellentmondó hírek láttak napvilágot, arról is volt szó, hogy valamilyen módon meg lehetne menteni a gépóriást.

Azóta kiderült, hogy ez lehetetlen, Dmitro Antonov, a Mrija egyik korábbi parancsnoka ugyanakkor azt mondta, a típus másik példányát, amely teljes egészében soha nem épült meg, jelentős anyagi áldozatok árán be lehetne fejezni. A szállítógép számos rekordot ért el az elmúlt években.

Az An–225 Mrija landolása fénykorában:

Két holttestet találtak Aszódon – írja a Police.hu. A rendőrök egy csütörtök késő esti bejelentés nyomán vonultak ki egy társasházhoz a településen. Az elsődleges adatok szerint bűncselekmény áldozataira bukkantak. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya „emberölés bűntettének gyanúja” miatt indított büntetőeljárást.

Az Ukrajna védelmezőinek és történelmének ajánlott mű szerzője Artyom Gyacsenko és Szerhij Bakaj, az Art Music School Zabava tanoncai dalolnak benne. Az a címe, hogy Az én házam, és arról van szó a szövegben, hogy Ukrajna erős ország, már a Kijevi Rusz idején az volt, és most is az, és hiába próbálták megsemmisíteni sokan, mindig újjászületik, akárcsak tavasszal a virágok.

Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön a dél-kínai Hajnan szigetén rendezett ázsiai gazdasági konferencia megnyitóján videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében a világ országainak közös sorsáról és jövőjéről beszélt, és az országok közötti kapcsolatok leépítése ellen emelt szót.

Az MTI hírösszefoglalója szerint úgy fogalmazott: „minden ország egy hajóban evez”, és közösen kell szembenézniük a viharokkal a jövő érdekében. „Elfogadhatatlan bármilyen kísérlet arra, hogy bárki is a tengerbe taszíttasson” – tette hozzá, arra figyelmeztetve, hogy a nemzetközi közösség súlyos nehézségekkel találná szembe magát, ha bármelyik tagját megpróbálná kivetni sorai közül.

Kínára az utóbbi időben növekvő nyomás nehezedett amiatt, hogy az ukrajnai háború kapcsán nem ítélte el Oroszországot, és bírálta a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióit. Az Európai Unió vezetői április elején egyeztettek a kínai elnökkel, felszólítva Pekinget, hogy ne segítsen Moszkvának a nyugati szankciók megkerülésében. Washington pedig Kínával szemben is szankciókat helyezett kilátásba, ha segítséget nyújt Oroszországnak.

A kínai elnök úgy vélekedett: „a tények ismét bebizonyították, hogy a hidegháborús mentalitás, a hegemón ideológia és a hatalmi politika ellehetetleníti a globális békét”. Hszi ezúttal is az országok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését szorgalmazta.

Szót emelt a kettős mérce, az egyoldalú szankciók és a „messzire nyúló” joghatóság ellen. Működésképtelennek nevezte az unilateralizmust, valamint a szélsőséges nyomásgyakorlás, illetve az ellátás megszakításának és az országok közötti kapcsolatok leépítésének gyakorlatát.

A koronavírus a megjelenése óta folyamatosan gyengül, és egyre enyhébb megbetegedést okoz, mondta Szlávik János az M1-nek nyilatkozva. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint az a valószínű, hogy előbb-utóbb az influenzához hasonló időszakos vírussá válhat a koronavírus is.

Szlávik kijelentette: úgy tűnik, a koronavírus mutációiban főként a vírus szaporodási képessége módosul, vagyis egyre jobban terjed emberről emberre, de ezzel párhuzamosan enyhül a fertőzés lefolyása.

A szakember a vakcinák fontosságáról azt mondta, ma már világos, hogy két oltás nem elegendő az omikron vagy az alvariánsai ellen, tehát szükség van a harmadikra is. Kérdésre kifejtette azt is, hogy a nyaralás előtt érdemes ellenőrizni a célországban érvényes járványügyi szabályokat, mivel sok országban megkövetelik a két vagy három oltást.

Nagyon sokan kaptak oltást a világon, és sokan vannak azok is, akik átestek a betegségen, ami azt jelenti, hogy az újabb hullám enyhébb lesz, mint az eddigiek. Szlávik hozzátette: a gyógyszergyártók gőzerővel dolgoznak olyan új vakcinákon, amelyek egy esetleges hatodik hullám ellen nyújthatnak védelmet. (MTI)

Az orosz megszállók március közepén meggyilkolhattak a Kijevhez közeli Bucsában egy Ilja Navalnij nevű férfit. Erről a Mediazona ír a német Bild orosz nyelvű Telegram-csatornájára hivatkozva.

A német lap riporterei egy Marija keresztnevű nővel beszéltek a városban, aki elmondta: március 12-én a lépcsőházukban találkoztak a 60 éves Ilja Navalnijjal, aki ki akart menni az utcára elszívni egy cigarettát. Hiába mondták neki, hogy katonák vannak a közelben, nem hallgatott rájuk. Nem sokkal később lövéseket hallottak, majd holtan találták a férfit, mellette a személyi igazolványával.

A szomszédok azt feltételezik, hogy Navalnijt azért ölték meg, mert a családneve megegyezik Alekszej Navalnijéval, a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőjével. Ilja Navalnij a hírek szerint Zaleszjében, ugyanabban a Csernobilhoz közeli faluban született, ahol Alekszej Navalnij édesapja.

Adócsalás miatt vádat emelt a szlovák ügyészség az ország korábbi elnöke, Andrej Kiska ellen. A testület közleménye szerint a Kiska család tulajdonában álló KTAG vállalat – ahol megválasztásáig az egykori politikus ügyvezető volt – a 2014-es elnökválasztás során jogtalanul számolt el olyan költségeket, amelyek valójában a kampány során keletkeztek.

Kiska mellett vádat emeltek a cég egyik alkalmazottja, Eduard Kuckovsky ellen is.

A centrista liberális Emberekért párt alapítóját két éve, néhány hónappal elnöki mandátuma és ezzel mentelmi joga lejárta után gyanúsították meg a hatóságok azzal, hogy a KTGA vezetősége a 2014-es választási kampányra fordított összeget leírta a cég adóalapjából.

Kiska a vádakat tagadta, és azt hangoztatta, hogy „a mocskos politikai kampány” mögött korábbi riválisa, Robert Fico egykori kormányfő áll, akit legyőzött az elnökválasztáson. (MTI)

Ítélet született az exrendőr ügyében, aki volt élettársát folyamatosan követte, zaklatta és megöléssel fenyegette. A Debreceni Törvényszék honlapjának híre szerint a vádlott 8115 alkalommal hívta a nőt telefonon, és még szolgálat közben is kezdeményezett hívásokat. 2019. július 6. és 2019. november 13. között napi átlagban 30 alkalommal telefonált, de ha a nő nem fogadta a hívásait, ez 50-60 alkalomra emelkedett.

Az ügyészség a beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás miatt a vádlottal szemben úgynevezett mértékes indítványt tett. A férfi a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmények elkövetését, tárgyaláshoz való jogáról lemondott, ezt a bíróság elfogadta.

A Berettyóújfalui Járásbíróság a férfit zaklatás bűntettében, testi sértés vétségében és garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek első fokon. Ezért őt – az ügyészi mértékes indítvánnyal egyezően – halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet nem jogerős, azt az ügyészség tudomásul vette, azonban a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

A mariupoli vasműnél zajló harcokban részt vevő 36-os ukrán tengerészgyalogosok 1026 katonája adta meg magát – állítja az orosz „honvédelmi” minisztérium. A szóban forgó katonák közül 162-en tisztek, 47-en nők, 151 sebesültet orvosi segítségben részesítettek.

Ezzel szöges ellentétben álló információkat osztottak meg az Azov-tengeri kikötővárosban zajló csatákról az ukránok. Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó közölte, a szóban forgó 36-osok egy „rendkívül összetett és kockázatos manővernek köszönhetően ki tudtak törni az ostromgyűrűből, és egyesítették erőiket a műveletet segítő Azov ezreddel”.

Ennek köszönhetően az ukrán csapatok nagymértékben megerősítették védelmi pozícióikat, hangoztatta Aresztovics.

Mariupol ostroma közel másfél hónapja tart, eleste az oroszok számára kulcsfontosságú, ugyanis alapfeltétele annak, hogy érdemben el tudják indítani az elkerülhetetlennek tartott donbaszi offenzívát.

Oroszország és Kína között a kölcsönös áruforgalom éves szintre kivetítve 28,7 százalékkal nőtt 2022 első negyedévében. Erről a Kínai Népköztársaság központi vámhivatala tett közzé jelentést.

Az orosz áruk forgalma januártól márciusig 31 százalékos növekedést mutatott 21,73 milliárd dolláros értékben. A kínai export Oroszország felé 16,44 milliárd dollárt tett ki, ami 25,9 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában.

Az orosz–kínai áruforgalom második éve növekszik dinamikusan azután, hogy a koronavírus-járványtól sújtott 2020-as válságévben 2,9 százalékos visszaesést produkált. Ezt 2021-ben 35 százalékos növekedés követte, elérve a 146,88 milliárd dolláros abszolút rekordot.

Folytatódhatott az általános tisztogatás az FSZB 5. számú főcsoportjánál – állítja Hriszto Grozev. A Bellingcat oknyomozó csoport vezéralakja a Populjarnaja Polityika ellenzéki YouTube-caatornának beszélt arról, hogy az intézkedések az orosz nemzetbiztonsági szolgálat azon munkatársait érintik, akik az „ukrán kérdéssel” kapcsolatban szolgáltattak téves információkat Vlagyimir Putyinnak és a politikai vezetésnek.

Grozev szerint Szergej Beszedát, az 5. főcsoport vezetőjét – akit hetekkel ezelőtt házi őrizetbe helyeztek – rács mögé dugták, a telefonja több mint két hete ki van kapcsolva. A tisztogatásnak mintegy 150 áldozata van a főcsoporton belül.

„Azt tudom mondani, hogy ha nem is csukták le mindegyiküket, biztosra vehető, hogy legalább ennyien nem dolgoznak már az FSZB-nél – mondta Grozev. – Remélem, néhány napon belül konkrétabb információkat is közzé tudunk tenni ezeknek az embereknek a sorsáról” – tette hozzá.

Az 5. főcsoport – az Operatív Információk és Nemzetközi Kapcsolatok Szolgálata, eredeti rövidítéssel DOI – lefejezéséről szóló első hírek március 11-én jelentek meg Andrej Szoldatov tényfeltáró újságíró jóvoltából. A DOI vezetőjévé 2004-ben nevezték ki Szergej Beszedát, aki előzőleg az elnöki adminisztrációhoz bekötve dolgozott, és mindeddig élvezte Putyin és környezete bizalmát.

Szoldatov azt állította a Meduzának, hogy az 5. számú főcsoportnak kellett felmérnie a politikai mozgásokat, eseményeket, a közhangulatot Ukrajnában az invázió elindítása előtt. Szerinte a szolgálat átverte Putyint. Mivel nem merték őt feldühíteni, nem azt mondták neki, amit tapasztaltak, hanem azt, amit hallani szeretett volna.

Az elmúlt héten enyhén nőtt az új koronavírussal fertőzöttek napi száma Horvátországban és Szlovéniában – írja a válságstábok szombati jelentéseire hivatkozva az MTI.

Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban romlott a járványhelyzet, nem valószínű, hogy a jövő héten enyhítéseket vezetnek be. A horvát sajtó a napokban arról cikkezett: a válságstáb keddtől meghosszabbítja a vendáglátóhelyek nyitva tartását, és kinyithatnak az éjszakai szórakozóhelyek is. Ezt azonban nem erősítette meg az igazgató.

„A fertőzöttek számának növekedése arra figyelmeztet bennünket, hogy a járványnak nincs vége, és be kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek érvényben vannak” – húzta alá Capak, aki egyben elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy egyre kevesebben veszik fel a védőoltást.

Az alacsony átoltottság az oka annak is, hogy a válságstáb március végéig meghosszabbította az intézkedések zömét. Továbbra is korlátozzák az üzletek és a vendéglátóhelyek nyitva tartását. Védettségi igazolással kell rendelkezni az egészségügyi és szociális ellátórendszerben dolgozóknak, és az országba való beutazást is covidigazolványhoz vagy negatív koronavírusteszthez kötik, valamint kötelező a maszk viselése nyilvános zárt térben.

Az elmúlt 24 órában 1575 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak az országban, és a vírus okozta betegségben 13-an hunytak el. Kórházban 745 beteget ápolnak, közülük 53-an szorulnak lélegeztetőgépre. A csaknem négymillió lakosú Horvátországban 2 308 467-en kaptak védőoltást, közülük 2 234 22-an a második adagot is beadatták maguknak.

A szomszédos Szlovéniában szombatra 2257 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és öt beteg halt meg. Kórházban 238 beteget ápolnak, 69-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 264 205-en kaptak védőoltást, közülük 1 219 359-an mindkét adagot felvették.

Szlovéniában nyolcadik napja nő a fertőzöttek száma. Ljubljana az elmúlt három hétben fokozatosan feloldotta szinte az összes korlátozást. Maradt a maszkviselési kötelezettség zárt nyilvános térben, továbbá a covidigazolványok használata az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Az orosz fegyveresek pénteken elhurcolták Ivan Fjodovorot, Melitopol város polgármesterét. A 150 ezres Zaporizzsja megyei város a háború első napjaiban került a megszállók kezére, Fjodorovot pedig a hírek szerint azzal vádolták, hogy olyan ukrán egységekkel működött együtt, mint a hírhedt Azov ezred, amely a viszonylag közel található Mariupolt is védi, és amely az oroszok legádázabb ellenségei közé tartozik.

Az ukrán kormányzati politikusok és kommentátorok lényegében terrorcselekménynek minősítették a polgármester „elrablását”, illetve külön kifogásolták azt is, hogy az akcióra a donecki és luhanszki „népköztársaságok” területén kívül került sor.

A melitopoliak szombat délelőtt tüntetést szerveztek Fjodorov kiszabadítása érdekében, amelyen Kirill Timosenko, az ukrán államfő kabinetjének tagja szerint több mint kétezren gyűltek össze. Tették ezt annak ellenére, hogy az oroszok részéről folyamatosak a fenyegető jelzések, főként abban az esetben, ha a lakosság megsértené a kijárási tilalmat, ami este 6 órától van érvényben. A melitopoliak már korábban is többször demonstráltak összességében a megszállás ellen.

Szombat délelőtt viszont egyenesen a tüntetésről elvitték a fegyveresek Olga Gajszumovát, az esemény fő szervezőjét, az Ukrajinszka Pravda azt írja, ez az aktivista közösségi oldaláról derült ki. A poszt jelenleg nem elérhető, aki közzétette, arra hívta fel az embereket, hogy vonuljanak utcára minél többen.

Fjodorov és Gajszumova sorsáról és tartózkodási helyéről jelenleg nincsenek konkrét információk.

Egy Ukrajnából elindított Tu–141 Sztrizs típusú pilóta nélküi repülő pénteken lezuhant a Krím-félszigethez tartozó Krasznoperekopszk közelében a TASZSZ szerint. A hírügynökség azt állítja, erről egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatta. Mint ismert, egy másik ilyen eszköz Zágrábnál zuhant le kora reggel, miután áthaladt a magyar légtéren.

A TASZSZ „forrása” fontosnak tartotta elmondani, hogy a drón lényegében egy sugárhajtású mini-repülőgép, amely 1 tonnányi bombát is szállíthat. A Tu–141 Sztrizseket 1979 és 1989 között gyártották Harkovban, és felderítésre használták őket. Egy ilyen eszköz hossza 14,5 méter, közel 1000 kilométert képes megtenni, 6 ezer méterig emelkedhet, végsebessége megközelíti az 1000 km/órát. Az oroszok nem győzik ismételgetni, hogy Tu–141 Sztrizseket ma kizárólag Ukrajna használ.

Ahogy arról korábban szintén beszámoltunk, a magyar légierő pénteken több alkalommal észlelt gyanús radarjeleket, ám a riasztott Gripenek nem találtak semmit.

Írtunk arról is, hogy az ukránok szerint Fehéroroszország még a mai napon megtámadhatja Ukrajnát. Az ukrán hatóságok úgy vélik, az oroszok légitámadást provokálhatnak ki Fehéroroszország és Ukrajna határán, ez lehet a Belaruszt a konfliktusba véglegesen bevonó casus belli.

Ukrán menekülteket segítő lengyel szervezeteknek szánja jövő héten induló háborúellenes koncertsorozatának bevételeit a leghíresebb orosz rapper. Az Oxxxymironként ismert Miron Fjodorov ezt a Twitteren jelentette be. Elmondta, Oroszországban jelenleg nincs semmilyen lehetőség érdemi háborúellenes programok, így koncertek szervezésére sem, a cenzúra totális, ezért külföldön tartják meg ezeket. Az első helyszíne és dátuma meg is van, Isztambulban lép fel Oxxxymiron március 15-én. A koncertet élőben fogják közvetíteni Youtube-on, Twichen és Instagramon is. Törökországban egyébként jelenleg rengeteg orosz van.

A rapper az elsők között volt az orosz kulturális életben, akik felszólaltak a háború ellen. Már Ukrajna lerohanásának első napján kifejtette a véleményét a történtekről, és lemondta Szentpétervárra és Moszkvába tervezett koncertjeit is, annak ellenére, hogy évek óta nem lépett fel és nem adott ki lemezeket, a hallgatást novemberben egy kis-, majd decemberben egy nagylemezzel törte meg.

Kiemelkedően erős szövegei és zenéje révén Oxxxymiron egy évtizede az orosz rap és általában a zene egyik legfontosabb szereplőjének számít.

Rendkívüli bejelentést tett péntek délután Szijjártó Péter. A magyar külügymiszter a közösségi oldalán elmondta, a honvédség éjjel érzékelte egy tárgy átrepülését a magyar légtéren keresztül, amelyről később kiderült, hogy azonos a Zágrábnál lezuhant Tu-141-es típusú drónnal. Mivel az ügyben Románia légtere is érintett volt, szoros együttműködésben továbbra is vizsgálják az esetet.

A déli órákban aztán a magyar légierő újra detektált a radarokon hasonló jeleket – mondta el Szijjártó –, ezúttal az északkeleti országrészben. A Gripenek fel is szálltak Kecskemétről, bejárták a radarjelek nyomán bemért légteret, repülő objektumokat azonban nem találtak.

Ezt követően délután ismételten érzékeltek jeleket, a légierő gépe megint felszállt, a szóban jövő pontokat végigjárta, de objektumot ezúttal sem fedezett fel.

„Mivel a szomszédságban háború van – mondta a külügyminiszter –, fontos, hogy megfontoltan és higgadtan járjon el a honvédség és a légierő, ez így volt most és így lesz a továbbiakban is.”

Szijjártó ismét elmondta, hogy „meg kell védeni az emberek biztonságát, az a cél, hogy Magyarország ne keveredjen bele a háborúba”.

A külügyminiszter a román, a horvát és a szlovén kollégáját is tájékoztatta ezekről a fejleményekről.

Legalábbis erről ír a Korrespondent.net. Eddig 18 ezer gépfegyvert osztottak ki azoknak a lap szerint, akik az ukrán területvédelmi egységek „harcosainak” mondták magukat.

Kijev oroszok által részben bevett Obolony kerületében készültek videók, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fegyverosztásnál nincs ellenőrzés.

Az utcán hevernek a ládák a gépfegyverekkel, bárki odamehet, és vehet magának belőlük, amennyit szeretne.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött szöveg a következő:

„Tisztelt Honfitársunk!

Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború, amelyet még a legnagyobb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudtak megakadályozni.

Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. Aggódunk Ukrajnáért, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de a háború nem megoldás. Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból.

Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.

Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket. A Magyar Honvédség felkészült a határvédelmi és humanitárius feladatokra, nagykövetségünk minden segítséget megad az Ukrajnában tartózkodó magyaroknak.”

A kormánymédia csütörtökön már folyamatosan támadta Márki-Zay Pétert, hogy katonákat küldene Ukrajnába, és háborúba sodorná Magyarországot. Fideszes politikusok is egymás után posztoltak arról, hogy a baloldallal ellentétben ők a béke mellett vannak.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egészen pontosan arról beszélt a héten a Partizánban, majd az ATV-ben, hogy szerinte ha a NATO úgy döntene, akkor Magyarországnak a szövetség tagjaként akár katonai segítséget is kellene nyújtania Ukrajnának, ahogy az afganisztáni háborúban is részt vett. Márki-Zay Péter a 444-nek az orosz nagykövetség előtti csütörtök esti ellenzéki megmozdulás után azt mondta, a háborús helyzet sokkal fontosabb a kampánynál.

„Akkor, amikor emberek halnak meg, amikor 1945 óta először háborús konfliktus van Európában két szuverén ország közt, én sem a kampányról beszéltem, nem Orbán Viktor leváltásáról beszéltem, hanem arról, hogy hogyan lehet orosz, ukrán és magyar életeket megmenteni” – fogalmazott.

Az amerikai elnök szerint a szakadár „népköztársaságok” Oroszország általi elismerése egyenértékű az Ukrajna elleni invázió megkezdésével. Oroszország ezzel erőszakot tett a nemzetközi jog felett.

Joe Biden azt mondta, az Egyesült Államok azonnali hatállyal szankciókat vezetnek be a VEB orosz pénzintézet, majd 23-án az orosz elit egyes tagjai ellen. Ugyancsak szankciókkal élnek az orosz szuverén államadósságot érintően. Az elnök azt mondta, ez az első csomag lesz, ha fokozódik az eszkaláció Ukrajna körül, akkor újabb intézkedéseket léptetnek életbe.

Biden szerint Oroszország kivágott egy nagy darabot Ukrajnából, és támadást indított ellene. Azt mondta, Vlagyimir Putyin a donyecki és a luganszki „népköztársaságokat” ürügyként használja.

Az USA a történtek után kész fokozni katonai jelenlétét Európában, azzal a céllal, hogy megvédje partnereit a Baltikumban. Az elnök aláhúzta, lépéseik kizárólag védelmi jellegűek. „Nem áll szándékunkban háborúzni Oroszországgal” – mondta.

Az elnök szerint a szankcióknak az Egyesült Államok gazdasága nem fogja kárát látni. „Határozott lépéseket teszek annak érdekében, hogy a szankcióknak érezhető hatása legyen az orosz, de ne az amerikai gazdaságra nézve” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy Putyin legújabb bejelentéseiben már semmi sem tanúskodik arról, hogy szándékában állna egyeztetni a biztonsági garanciákról Európában.

Az amerikai és az új-zélandi futballválogatott meccse 5-0-ra végződött a SheBelieves Cupon, Meikayla Moore-nak nyilván ez volt élete legrosszabb napja. A 25 éves profi női futballista amúgy jó játékosnak számít, jelenleg a Liverpool foglalkoztatja, korábban német klubokban szerepelt.

Boldog István, a Fidesz parlamenti frakciójának korrupcióval vádolt tagja a következő ciklusban már nem lesz jelen az országos nagypolitikában – hiába nyert korábban háromszor, idén már nem indulhat az áprilisi választásokon –, de igyekszik szépen búcsúzni. Vasárnap például közzétette a tökéletes fb-posztot. Egyszerűen minden betűje és négyzetcentimétere tökéletes:

• a libsizés
• a Dom Pérignon-ozás és a lazacozás
• a 2014-es debrői hárslevelű, amiről tudni kell, hogy – ha véletlenül száraz, ha minden bizonnyal félédes – semmi esetre sem szabad 7 évig érlelni, jól látszik a színén is, hogy elöregedett
• ámbár valószínű, hogy frissen sem volt jó, hiszen a konszenzus szerint ez az évjárat volt egyértelműen a leggyengébb ebben az évezredben, és ebben nincs semmi túlzás
• bónusz: talán ma a kontinensen nincs is csak Angliában ilyen szintű vitrin

A tepertős papucs szilvalekvárral viszont így ránézésre finomnak tűnik. Hiába, Boldog István sem lehet tökéletes.

Oleg Navalnij ellen január végén adott ki körözést az orosz belügyminisztérium. Az illetékes felügyelet előzőleg kezdeményezte, hogy a bebörtönzött ellenzéki politikus öccsére – Alekszej jelenleg büntetését tölti, ennek időtartalmát várhatóan jelentősen meghosszabbítják – tavaly kiszabott 1 éves felfüggesztettet minősítsék át letöltendőre. Az erről szóló tárgyalást február 18-ára tűzte ki a bíróság, és most le is zajlott.

Miként a Meduza írja, a kezdeményezés célt ért, Oleg Navalnijnak börtönbe kellene vonulnia a bíróság döntése értelmében, ráadásul a szigorított fogva tartás feltételei mellett. Ez azonban várhatóan nem fog megtörténni, a lap ugyanis úgy tudja, hogy a célszemély még 2021 szeptemberében elhagyta Oroszországot, és valószínűleg Ciprusra repült.

Az ellenzéki politikus öccse ellen azért indult az eredetileg 1 éves felfüggesztettel záruló eljárás, mert tavaly januárban részt vett a bátyja ügye miatti ellenzéki tüntetéseken, és ezeken úgymond nem tartotta be a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos előírásokat. A felügyelet szigorítást forszírozó kezdeményezésének oka, hogy egy ellenőrzéskor nem találták őt otthon.

Oleg Navalnij korábban három és fél évet töltött rács mögött az Yves Rocher-ügyben, erről magyarul is megjelent könyvet adott ki, amelyről hosszabban írtunk nemrégiben.

Helyi idő szerint péntek este 7 órakor nagy erejű robbanás történt Donyeck központjában – jelentette a RIA Novoszty hírügynökség. Utóbb kiderült, a szakadár Donyecki Népköztársaság kormányának székháza közelében robbant fel egy autó. Az első hírek arról szóltak, hogy ádozatai nincsenek az esetnek, majd az Interfax röviddel később közölte, a terepjáró a DNK népi milíciájának a vezetőjéé, Gyenyisz Szinyenkové volt, aki sértetlen maradt.

Valamivel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval lefolytatott tárgyalásairól beszámolva arról beszélt, hogy eszkalálódik a helyzet a Donbasszban.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár „népköztársaság” első embere azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – egyben a haderő főparancsnoka – rövid időn belül parancsot adhat a támadásra. Ezzel összefüggésben a donyecki és a luganszki „népköztársaságok” is közölték, hogy kezdeményezik a civil lakosság evakuálását a határok közeléből.

Erről és a nap további katonai-diplomáciai fejleményeiről ebben az elemző cikkünkben írtunk bővebben.

Elrontotta a gyakorlatát a pekingi olimpiai selejtezőben a finn Jon Sallinen. A 21 éves versenyző szabályosan elgázolta a félcső pereméhez közel dolgozó tévéoperatőrt. A kamera repült, Sallinen nagyot esett, bele is sérült. Ennek ellenére a második eséllyel is megpróbálkozott, ám fájdalmai miatt képtelen volt teljes értékű produkciót nyújtani, értelemszerűen nem juthatott be a versenyszám döntőjébe. Utóbb elismerte, hogy ő hibázott az esetnél, azt mondta, bízik benne, hogy „áldozata” jól van.

„Az elmúlt napok történései után úgy döntöttem, hogy 13 év után kilépek az LMP-ből, és képviselőjelöltként elindulok az országgyűlési választásokon – írja hivatalos közösségi oldalán Hajdu Mária, majd így folytatja: – Hosszú út vezetett ide, nem kevés küzdelem. Egy biztos: mára nem maradt hiteles politikai erő, mindkét oldalt kizárólag az önös érdekeik vezérlik, éppen ezért indulok független jelöltként.”

A politikus azután tette közzé mindezt, hogy pártja fegyelmi eljárást indított ellen, valamint felfüggesztette tagsági jogviszonyát. Hajdu szerint mindez azért történt, mert egy másik posztjában arra volt kíváncsi, hogy „vajon vezet-e a közös ellenzéki út, egy, a végzettségéről hosszú hónapokig hazudozó jelölttel, Hajnal Miklóssal felfelé?”

A felfüggesztéséről szóló posztban hozzátette, hogy Márki-Zay Péternek címzett kérdésére nem kapott választ. Emellett bejegyzésében kritizálta az ellenzéket, köztük az LMP-t is, amiért kiállnak Hajnal mellett, aki „sokkal kevésbé elkötelezett a Hegyvidék ügyei mellett, mint a szintén momentumos Vadász Gábor”.

Az LMP sajtóosztálya a 444 kérdésére az ügyről azt írta: „Hajdu Mária felháborodása álságos, nyilván pontosan tudta, hogy nyilatkozata provokáció, aminek következményei lesznek. Az LMP a közös ellenzéki jelöltek támogatása mellett döntött, aki ezzel ellentétes álláspontot fogalmaz meg a döntést követően, az nyilvánvalóan nem lehet utána a politikai közösség tagja.”