Az orosz csapatok kedden már útnak is indultak, februárban megint Fehéroroszországra figyel majd a világ

Alekszandr Lukasenko hétfőn jelentette be: nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlatot tartanak februárban, mégpedig az ország nyugati és déli, azaz lengyel és ukrán határai mentén. A belarusz elnök szokása szerint dinamikus kommentárokkal fűszerezte mondandóját, elmesélte, hogy Lengyelország és Ukrajna is csapatösszevonást hajtott végre a határok közelében, bármikor lehet súlyos provokációkra számítani a részükről, ezért is indokolt, hogy a szövetségesek erőt mutassanak. Lukasenko felidézte, orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal még december végén állapodtak meg a közös hadgyakorlatról, ennek jött el az ideje most. Akkor egyébként még tavaszról volt szó.

Eltökéltség 2022

Kedden megszólalt az ügyben a fehérorosz és az orosz védelmi minisztérium, sőt kiderült, hogy az orosz csapatokat útnak is indították, az ezt bizonyító hivatalos és civil videók platformoktól függetlenül elárasztották az orosz nyelvű internetet, a felvételeken haditechnikával telepakolt hosszú tehervonatok haladnak inkább és kevésbé havas tájakon, feltételezhetően nyugati irányba mindegyik.

Ismertették a hadgyakorlat nevét és tervezett idejét is. A név Szojuznaja Resimoszty, azaz Szövetségi Eltökéltség – 2022, tartani várhatóan február 10–20. között fog az esemény.

„Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog gyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására” – erről Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese beszélt a Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak, akik között 16 NATO-ország képviselője is ott volt.

„Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin, akit az MTI is idézett.

A műveleteket jórészt Domanovo, Gozsa, Leszno, Breszt és Oszipovicsi gyakorlóterén fogják megtartani, és igénybe veszik Baranovicsi, Lunyinec, Lida és Macsuliscsi repülőterét.

Az oroszok arról tájékoztatták az attasékat, hogy a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011-es bécsi dokumentumban meghatározott értesítésköteles paramétereket. Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet, valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át a szomszédos országba.

Rendkívüli veszélyek

Fomin közlései természetesen nem nyugtatták meg sem a NATO-t, sem az Egyesült Államokat. Jen Psaki kormányszóvivő megismételte, hogy rendkívüli veszélyekkel jár az ukrán válság, a lapok pedig szakértőkre hivatkozva arról írtak, elképzelhető, hogy Oroszország ezek után elsősorban Belarusz felől indíthat támadást Kijev ellen.

Az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője külön is aggodalmát fejezte ki az „állítólagos hadgyakorlat” miatt. Ő is azt mondta, hogy ezeket az alakulatokat a szomszédos Ukrajna ellen is bevethetik, hangsúlyozva, hogy a manőver igenis lehetőséget teremthet egy ilyen támadáshoz.

A tisztségviselő a fehérorosz alkotmány tervezett módosítása miatt is aggódott. Szerinte az alaptörvény módosítása a minszki vezetés azon tervéről tanúskodhat, hogy engedélyezni kívánja Oroszország hagyományos és nukleáris erőinek telepítését területén.

Gyakorlat vagy háború

Ezen a ponton orosz és fehérorosz független szakértői értékelések szerint is elérkezhettünk a fejlemények lényegéhez. A Szövetségi Eltökéltség – 2022 okai és céljai kapcsán felmerülő számos verzió között az is ott van, hogy Oroszország a hadgyakorlat leple alatt próbálja meg bekeríteni Ukrajnát, meg az is, hogy csupán tovább növeli a feszültséget, amelyet a NATO-val és az USA-val szembeni geopolitikai követeléseinek nyomatékosítása érdekében gyakorol (ezekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a vonatkozó múlt heti tárgyalássorozat eredményeit, azaz eredménytelenségét pedig itt elemeztük).

Ha azokra a megszellőztetett – vagy szándékosan nyilvánosságra hozott – amerikai hírszerzési adatokra hagyatkozunk, amelyek szerint Oroszország január-február hónapban okvetlenül invázióra készül, akkor a hadgyakorlat nem több, mint ennek a forgatókönyvnek egy újabb eleme és bizonyítéka.

Árnyalhatja azonban a képet a fehéroroszországi alkotmányozás tematikája. A legutóbbi belarusz választások óta már másfél év eltelt, a nyílt tiltakozó akciók elcsitultak, ám érdemi konszolidációról nincs szó, erre a Lukasenko-rezsim és személyesen az elnök – akinek legitimitását továbbra sem ismeri el nemcsak a nyugati világ, hanem a fehérorosz polgárok nagyobbik része sem – már egyáltalán nem képes.

Az, hogy Lukasenko 2021-ben alkotmányozási folyamatot indított el, amelynek nyilvánvaló célja a hatalom átadása a rendszer fenntartásával egyidejűleg, két dolgot is mutat áttételesen. Az egyik: az oroszok számára is egyértelmű, hogy az elnök 28 év elteltével már képtelen megvédeni a status quót. A másik: abban még bízik Lukasenko, hogy sikerülhet megvédenie önmagát és a „vívmányait”.

Össznépi népi gyűlés jogkörökkel

A tervezett alkotmánymódosítás lényege szerint a jövőben kiemelt szerepet kapna a fehérorosz politikai struktúrában az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés (eredeti nyelvű rövidítés: VNSZ), amely eddig is létezett ugyan, de érdemi teendőkkel és jogkörökkel nem ruházták fel. Az alkotmány módosítása ezt megtenné, az erről szóló népszavazás sikere esetén a VNSZ és annak vezetője teljhatalmat kapna.

A Gyűlés 1200 főből állna, 5 éves ciklusokban működne, évente legalább egyszer gyűlne. Hogy kikből állna, és a küldötteket miként választanák meg, vonatkozó törvénytervezet híján még nem világos, egy azonban biztos: az ország volt és aktuális elnökei a tagjaivá válnának. Fehéroroszországnak volt elnöke egyelőre nincs, így egyelőre egy VNSZ-tag neve ismert biztosan.

A Gyűlésnek a tervezet szerint egyebek közt módjában áll alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be – akár a regnáló elnök egyetértése nélkül –, törvényeket nyújthat be, de ami a legfontosabb: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is.

Mindenki egyértelműnek gondolja, hogy a módosítást Alekszandr Lukasenkóra szabták – a VNSZ vezetője sem lehetne más –, aki persze azt mondja, úgy kellett ez neki, mint púp a hátára, de hát mit csináljon, ha demokratizálódásra vágyik a népe. Vagy életbe lép ez a módosítás, vagy marad a régi alkotmány, mondta kedden, ám az ezzel kapcsolatos népszavazás pontos dátumát nem nevezte meg. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, a reális dátum február 27. lehet.

A kazah példa és a nukleáris kilátások

Lukasenko és Putyin számára ebből a szempontból a legjobbkor jöttek a kazahsztáni tüntetésekből kinőtt zavargások, amelyek egyebek mellett bizonyították, hogy a felülről írt hatalomátadási forgatókönyveket nem könnyű végigvinni. Az eddig védettnek számító Nurszultan Nazarbajev és klánja belebukott a fejleményekbe, a rendszer is megreccsent, azt csak gyors orosz segítséggel sikerült egyben tartani.

Artyom Srajbman és Pavel Szljunkin független fehérorosz elemzők szerint – akik a 2020-as események után nem maradhattak hazájukban – a Szövetségi Eltökéltség 2022-vel és ezen keresztül az orosz csapatok bevonásával a cél a viszonylagos stabilitás megvédése a népszavazás közeledtével. „Az orosz jelenlét garancia lehet arra, hogy a fehérorosz ellenzék és támogatói ne kezdeményezzenek megmozdulásokat a referendumhoz kapcsolódóan – mondta Szljunkin a Kommerszantnak. – Ez demotiváló lehet számukra, és egyben megnyugtathatja Lukasenkót is.” Hozzátette: „Az ellenzék a 2020-as tüntetések leverése után elcsendesedett ugyan, de nem tűnt el. A hitelesnek tekinthető felmérések szerint Lukasenko reális támogatottsága nem haladja meg a 30 százalékot. Emellett a Nyugattal szembeni konfliktusai és a szankciós nyomás körülményei között is fontos számára, hogy ismételten megmutassa: Vlagyimir Putyin mögötte áll.”

Nem kérdés: tényleg stabilabb helyzetet eredményezhet, ha a „KBSZSZ”-t nem kapkodva kell behívni, hanem már eleve ott van, és heteken át arra figyel a világ, hogy vajon mit csinál.

Az oroszok szempontjából amúgy tényleg van a fehérorosz alkotmánymódosításnak még egy roppant fontos eleme, amely fentebb a fehér házi tisztségviselő aggódásával összefüggésben már szóba került, és amelyről bizonyára sokat fognak beszélni az elkövetkezendő hónapokban. A korrekció a névleges semlegességgel szakítva valóban lehetővé teheti külföldi csapatok – és nem utolsó sorban nukleáris fegyverek – állandó jellegű állomásoztatását Fehéroroszország területén.