Gazda Albert

A Telex híre szerint megtalálta a rendőrség B. Ferencet, a szombaton eltűnt M. Beáta meggyilkolásával gyanúsított férfit. A gyanúsítottat Nagyváradon fogták el, ahol előbb az autójára bukkantak rá a vasútállomás közelében, majd rajtaütöttek egy bérelt lakásban.

A 30 éves M. Beáta egyetemi oktató szombat óta nem adott életjelt magáról, ezért hozzátartozói a rendőrséghez fordultak. Aggodalmukat növelte, hogy az áldozat a vele párkapcsolatban álló B. Ferenccel együtt tűnt el, akit korábban az akkori barátnője elleni fizikai agresszió miatt ítéltek el, ám csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

M. Beáta holttestét szerdán találta meg a rendőrség. Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági bűnözés elleni főosztálya eljárást folytat egy 46 éves férfi ellen, aki a lopás miatt kiszabott hét hónap letöltendő szabadságvesztés végrehajtását úgy akarta elkerülni, hogy szerez egy pozitív covidtesztet – írja a Police.hu.

A hamis teszt beszerzésében 28 éves ismerőse segítségét kérte, akinek édesanyja egy konténeres szűrőponton dolgozott. Az első mintavétel alkalmával, 2021. december 9-én 100 ezer forintot adott át a 48 éves nőnek, de a hamis igazolás kiállítására végül nem volt szükség, mivel az antigéntesztje pozitív eredményt mutatott.

A büntetés-végrehajtási intézetbe 2022 februárjában esedékes bevonulást a férfi ismét pozitív teszteredménnyel akarta elhalasztani. Ebben az esetben ismerőse egy koronavírussal fertőzött beteg pozitív mintáját szerezte meg, és adta át édesanyja részére. A szűrőponton további 100 ezer forintot fizetett ki az anyukának azért, hogy a pozitív teszt eredményét regisztrálja a központi nyilvántartásban.

A Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2022. március 17-én egy konditeremben fogta el a gyanúsítottat, majd lefoglalták tőle a nevére kiállított hamis tesztet, több mobiltelefont, 600 ezer forintot, 820 eurót, valamint különböző kábítószergyanús anyagokat. Utóbbiak miatt külön eljárás indult.

A férfit gyanúsítottként hallgatták ki kétrendbeli vesztegetés bűntett miatt, ekkor beismerő vallomást tett. A nyomozók előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amelyet a bíróság elrendelt; jelenleg korábban kiszabott büntetését tölti.

A bűncselekmény további résztvevőit a rendőrök 2022. május 18-án elfogták, majd a 28 éves férfit kétrendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés, édesanyját pedig kétrendbeli vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A gyanúsítottak vallomást nem tettek, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekeznek.

Május 1-től egy új rendelet lehetővé teszi, hogy az ukrán háború miatti alapanyag-beszerzési problémák okán helyettesítő összetevőket használhassanak az élelmiszerekben úgy, hogy a termék neve és csomagolása is a régi marad. A Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében azt írják: arra lehetett számítani, hogy a változtatások a finomított napraforgóolaj és a búza cseréjét jelenthetik, és így is történt, megjelentek az első termékek, amelyekbe helyettesítő összetevő került.

Az érintett termékek listája az egyesület szerint nem rövid, a Szegedi Paprika Zrt. 35-féle konzervjéről van szó. Köztük olyan finomságokról, mint a REÁL Rakott káposzta, a COOP Lencsefőzelék lecsókolbásszal, az ARO Húsgombóc paradicsomos szószban, a Penny Babgulyás sertéshússal vagy a Hazánk Kincsei Babgulyás gyorspácolt sertéshússal. A listázott termékekben a napraforgóolajat disznózsírra cserélték.

A változtatást a Szegedi Paprika Zrt. az ukrán háborúval indokolja az oldalán: „A jelenlegi ukrán háborús helyzet miatti alapanyag beszerzési problémák szükségessé teszik, hogy a Szegedi Paprika Zrt. által gyártott készétel konzerv termékek esetében a napraforgó étolajat helyettesítsük.”

A Tudatos Vásárlók Egyesülete felhívja a figyelmet, hogy a rendelet szerint nem kell a terméken látszódnia a változásnak, ha a gyártó biztosítja, hogy a boltban kikerül egy megfelelő tájékoztató felirat.

A változásokat a Nébih vonatkozó oldalán is követhetik a tudatos vásárlók.

Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha az államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék – olvasható a kormány 186/2022-es számú, május 26-án kelt rendeletében, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a határ menti benzinturizmus miatt a jövőben csak magyar rendszámú gépkocsikba tankolhatnak az autósok 480 forintos üzemanyagot. A szóban forgó turizmus az elmúlt hónapokban alaposan megélénkült, hiszen a szomszédos országok zömében már a literenkénti 2 eurót közelítik az üzemanyagárak. Kivételekről csütörtökön még nem volt szó.

Az új szabályozás azonnali hatállyal, május 27-ével már életbe is lépett.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy csütörtök esti háttérbeszélgetésen – a Portfolio tudósítása szerint – azt mondta: szükség van arra, hogy hirtelen szorítsák ki a külföldi autósokat, mert ha több napjuk lenne, akkor felhalmozás indulna részükről, és ezt a kormány el akarja kerülni.

A miniszter részletezte, ami a hivatalos kormányrendeletből is kiderül: az útról látható oszlopokon csak a hatósági árat lehet feltüntetni, viszont aki beáll tankolni, ott a magas árat fogja látni.

Hirdetményben kell tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy a magyar rendszámmal rendelkező autósoknak a kedvezményes árat kell felszámítani, mondta Rogán.

Vagyis az autós a tankolás közben mást fog látni, de a fizetésnél a 480 forintos árra állítják vissza.

Összeszedték és elvontatták az An-225 Mrija darabjait a hosztomeli repülőtéren csütörtökön. A világ legnagyobb repülőgépe a Kijev környéki harcokban semmisült meg az orosz–ukrán háború első időszakában.

Az ukrán polgári repülés 6 hajtóműves büszkeségének sorsáról korábban ellentmondó hírek láttak napvilágot, arról is volt szó, hogy valamilyen módon meg lehetne menteni a gépóriást.

Azóta kiderült, hogy ez lehetetlen, Dmitro Antonov, a Mrija egyik korábbi parancsnoka ugyanakkor azt mondta, a típus másik példányát, amely teljes egészében soha nem épült meg, jelentős anyagi áldozatok árán be lehetne fejezni. A szállítógép számos rekordot ért el az elmúlt években.

Az An–225 Mrija landolása fénykorában:

Két holttestet találtak Aszódon – írja a Police.hu. A rendőrök egy csütörtök késő esti bejelentés nyomán vonultak ki egy társasházhoz a településen. Az elsődleges adatok szerint bűncselekmény áldozataira bukkantak. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya „emberölés bűntettének gyanúja” miatt indított büntetőeljárást.

Az Ukrajna védelmezőinek és történelmének ajánlott mű szerzője Artyom Gyacsenko és Szerhij Bakaj, az Art Music School Zabava tanoncai dalolnak benne. Az a címe, hogy Az én házam, és arról van szó a szövegben, hogy Ukrajna erős ország, már a Kijevi Rusz idején az volt, és most is az, és hiába próbálták megsemmisíteni sokan, mindig újjászületik, akárcsak tavasszal a virágok.

Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön a dél-kínai Hajnan szigetén rendezett ázsiai gazdasági konferencia megnyitóján videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében a világ országainak közös sorsáról és jövőjéről beszélt, és az országok közötti kapcsolatok leépítése ellen emelt szót.

Az MTI hírösszefoglalója szerint úgy fogalmazott: „minden ország egy hajóban evez”, és közösen kell szembenézniük a viharokkal a jövő érdekében. „Elfogadhatatlan bármilyen kísérlet arra, hogy bárki is a tengerbe taszíttasson” – tette hozzá, arra figyelmeztetve, hogy a nemzetközi közösség súlyos nehézségekkel találná szembe magát, ha bármelyik tagját megpróbálná kivetni sorai közül.

Kínára az utóbbi időben növekvő nyomás nehezedett amiatt, hogy az ukrajnai háború kapcsán nem ítélte el Oroszországot, és bírálta a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióit. Az Európai Unió vezetői április elején egyeztettek a kínai elnökkel, felszólítva Pekinget, hogy ne segítsen Moszkvának a nyugati szankciók megkerülésében. Washington pedig Kínával szemben is szankciókat helyezett kilátásba, ha segítséget nyújt Oroszországnak.

A kínai elnök úgy vélekedett: „a tények ismét bebizonyították, hogy a hidegháborús mentalitás, a hegemón ideológia és a hatalmi politika ellehetetleníti a globális békét”. Hszi ezúttal is az országok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését szorgalmazta.

Szót emelt a kettős mérce, az egyoldalú szankciók és a „messzire nyúló” joghatóság ellen. Működésképtelennek nevezte az unilateralizmust, valamint a szélsőséges nyomásgyakorlás, illetve az ellátás megszakításának és az országok közötti kapcsolatok leépítésének gyakorlatát.

A koronavírus a megjelenése óta folyamatosan gyengül, és egyre enyhébb megbetegedést okoz, mondta Szlávik János az M1-nek nyilatkozva. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint az a valószínű, hogy előbb-utóbb az influenzához hasonló időszakos vírussá válhat a koronavírus is.

Szlávik kijelentette: úgy tűnik, a koronavírus mutációiban főként a vírus szaporodási képessége módosul, vagyis egyre jobban terjed emberről emberre, de ezzel párhuzamosan enyhül a fertőzés lefolyása.

A szakember a vakcinák fontosságáról azt mondta, ma már világos, hogy két oltás nem elegendő az omikron vagy az alvariánsai ellen, tehát szükség van a harmadikra is. Kérdésre kifejtette azt is, hogy a nyaralás előtt érdemes ellenőrizni a célországban érvényes járványügyi szabályokat, mivel sok országban megkövetelik a két vagy három oltást.

Nagyon sokan kaptak oltást a világon, és sokan vannak azok is, akik átestek a betegségen, ami azt jelenti, hogy az újabb hullám enyhébb lesz, mint az eddigiek. Szlávik hozzátette: a gyógyszergyártók gőzerővel dolgoznak olyan új vakcinákon, amelyek egy esetleges hatodik hullám ellen nyújthatnak védelmet. (MTI)

Az orosz megszállók március közepén meggyilkolhattak a Kijevhez közeli Bucsában egy Ilja Navalnij nevű férfit. Erről a Mediazona ír a német Bild orosz nyelvű Telegram-csatornájára hivatkozva.

A német lap riporterei egy Marija keresztnevű nővel beszéltek a városban, aki elmondta: március 12-én a lépcsőházukban találkoztak a 60 éves Ilja Navalnijjal, aki ki akart menni az utcára elszívni egy cigarettát. Hiába mondták neki, hogy katonák vannak a közelben, nem hallgatott rájuk. Nem sokkal később lövéseket hallottak, majd holtan találták a férfit, mellette a személyi igazolványával.

A szomszédok azt feltételezik, hogy Navalnijt azért ölték meg, mert a családneve megegyezik Alekszej Navalnijéval, a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőjével. Ilja Navalnij a hírek szerint Zaleszjében, ugyanabban a Csernobilhoz közeli faluban született, ahol Alekszej Navalnij édesapja.

Adócsalás miatt vádat emelt a szlovák ügyészség az ország korábbi elnöke, Andrej Kiska ellen. A testület közleménye szerint a Kiska család tulajdonában álló KTAG vállalat – ahol megválasztásáig az egykori politikus ügyvezető volt – a 2014-es elnökválasztás során jogtalanul számolt el olyan költségeket, amelyek valójában a kampány során keletkeztek.

Kiska mellett vádat emeltek a cég egyik alkalmazottja, Eduard Kuckovsky ellen is.

A centrista liberális Emberekért párt alapítóját két éve, néhány hónappal elnöki mandátuma és ezzel mentelmi joga lejárta után gyanúsították meg a hatóságok azzal, hogy a KTGA vezetősége a 2014-es választási kampányra fordított összeget leírta a cég adóalapjából.

Kiska a vádakat tagadta, és azt hangoztatta, hogy „a mocskos politikai kampány” mögött korábbi riválisa, Robert Fico egykori kormányfő áll, akit legyőzött az elnökválasztáson. (MTI)

Ítélet született az exrendőr ügyében, aki volt élettársát folyamatosan követte, zaklatta és megöléssel fenyegette. A Debreceni Törvényszék honlapjának híre szerint a vádlott 8115 alkalommal hívta a nőt telefonon, és még szolgálat közben is kezdeményezett hívásokat. 2019. július 6. és 2019. november 13. között napi átlagban 30 alkalommal telefonált, de ha a nő nem fogadta a hívásait, ez 50-60 alkalomra emelkedett.

Az ügyészség a beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás miatt a vádlottal szemben úgynevezett mértékes indítványt tett. A férfi a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmények elkövetését, tárgyaláshoz való jogáról lemondott, ezt a bíróság elfogadta.

A Berettyóújfalui Járásbíróság a férfit zaklatás bűntettében, testi sértés vétségében és garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek első fokon. Ezért őt – az ügyészi mértékes indítvánnyal egyezően – halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet nem jogerős, azt az ügyészség tudomásul vette, azonban a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

A mariupoli vasműnél zajló harcokban részt vevő 36-os ukrán tengerészgyalogosok 1026 katonája adta meg magát – állítja az orosz „honvédelmi” minisztérium. A szóban forgó katonák közül 162-en tisztek, 47-en nők, 151 sebesültet orvosi segítségben részesítettek.

Ezzel szöges ellentétben álló információkat osztottak meg az Azov-tengeri kikötővárosban zajló csatákról az ukránok. Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó közölte, a szóban forgó 36-osok egy „rendkívül összetett és kockázatos manővernek köszönhetően ki tudtak törni az ostromgyűrűből, és egyesítették erőiket a műveletet segítő Azov ezreddel”.

Ennek köszönhetően az ukrán csapatok nagymértékben megerősítették védelmi pozícióikat, hangoztatta Aresztovics.

Mariupol ostroma közel másfél hónapja tart, eleste az oroszok számára kulcsfontosságú, ugyanis alapfeltétele annak, hogy érdemben el tudják indítani az elkerülhetetlennek tartott donbaszi offenzívát.

Oroszország és Kína között a kölcsönös áruforgalom éves szintre kivetítve 28,7 százalékkal nőtt 2022 első negyedévében. Erről a Kínai Népköztársaság központi vámhivatala tett közzé jelentést.

Az orosz áruk forgalma januártól márciusig 31 százalékos növekedést mutatott 21,73 milliárd dolláros értékben. A kínai export Oroszország felé 16,44 milliárd dollárt tett ki, ami 25,9 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában.

Az orosz–kínai áruforgalom második éve növekszik dinamikusan azután, hogy a koronavírus-járványtól sújtott 2020-as válságévben 2,9 százalékos visszaesést produkált. Ezt 2021-ben 35 százalékos növekedés követte, elérve a 146,88 milliárd dolláros abszolút rekordot.

Folytatódhatott az általános tisztogatás az FSZB 5. számú főcsoportjánál – állítja Hriszto Grozev. A Bellingcat oknyomozó csoport vezéralakja a Populjarnaja Polityika ellenzéki YouTube-caatornának beszélt arról, hogy az intézkedések az orosz nemzetbiztonsági szolgálat azon munkatársait érintik, akik az „ukrán kérdéssel” kapcsolatban szolgáltattak téves információkat Vlagyimir Putyinnak és a politikai vezetésnek.

Grozev szerint Szergej Beszedát, az 5. főcsoport vezetőjét – akit hetekkel ezelőtt házi őrizetbe helyeztek – rács mögé dugták, a telefonja több mint két hete ki van kapcsolva. A tisztogatásnak mintegy 150 áldozata van a főcsoporton belül.

„Azt tudom mondani, hogy ha nem is csukták le mindegyiküket, biztosra vehető, hogy legalább ennyien nem dolgoznak már az FSZB-nél – mondta Grozev. – Remélem, néhány napon belül konkrétabb információkat is közzé tudunk tenni ezeknek az embereknek a sorsáról” – tette hozzá.

Az 5. főcsoport – az Operatív Információk és Nemzetközi Kapcsolatok Szolgálata, eredeti rövidítéssel DOI – lefejezéséről szóló első hírek március 11-én jelentek meg Andrej Szoldatov tényfeltáró újságíró jóvoltából. A DOI vezetőjévé 2004-ben nevezték ki Szergej Beszedát, aki előzőleg az elnöki adminisztrációhoz bekötve dolgozott, és mindeddig élvezte Putyin és környezete bizalmát.

Szoldatov azt állította a Meduzának, hogy az 5. számú főcsoportnak kellett felmérnie a politikai mozgásokat, eseményeket, a közhangulatot Ukrajnában az invázió elindítása előtt. Szerinte a szolgálat átverte Putyint. Mivel nem merték őt feldühíteni, nem azt mondták neki, amit tapasztaltak, hanem azt, amit hallani szeretett volna.

Az elmúlt héten enyhén nőtt az új koronavírussal fertőzöttek napi száma Horvátországban és Szlovéniában – írja a válságstábok szombati jelentéseire hivatkozva az MTI.

Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban romlott a járványhelyzet, nem valószínű, hogy a jövő héten enyhítéseket vezetnek be. A horvát sajtó a napokban arról cikkezett: a válságstáb keddtől meghosszabbítja a vendáglátóhelyek nyitva tartását, és kinyithatnak az éjszakai szórakozóhelyek is. Ezt azonban nem erősítette meg az igazgató.

„A fertőzöttek számának növekedése arra figyelmeztet bennünket, hogy a járványnak nincs vége, és be kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek érvényben vannak” – húzta alá Capak, aki egyben elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy egyre kevesebben veszik fel a védőoltást.

Az alacsony átoltottság az oka annak is, hogy a válságstáb március végéig meghosszabbította az intézkedések zömét. Továbbra is korlátozzák az üzletek és a vendéglátóhelyek nyitva tartását. Védettségi igazolással kell rendelkezni az egészségügyi és szociális ellátórendszerben dolgozóknak, és az országba való beutazást is covidigazolványhoz vagy negatív koronavírusteszthez kötik, valamint kötelező a maszk viselése nyilvános zárt térben.

Az elmúlt 24 órában 1575 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak az országban, és a vírus okozta betegségben 13-an hunytak el. Kórházban 745 beteget ápolnak, közülük 53-an szorulnak lélegeztetőgépre. A csaknem négymillió lakosú Horvátországban 2 308 467-en kaptak védőoltást, közülük 2 234 22-an a második adagot is beadatták maguknak.

A szomszédos Szlovéniában szombatra 2257 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és öt beteg halt meg. Kórházban 238 beteget ápolnak, 69-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 264 205-en kaptak védőoltást, közülük 1 219 359-an mindkét adagot felvették.

Szlovéniában nyolcadik napja nő a fertőzöttek száma. Ljubljana az elmúlt három hétben fokozatosan feloldotta szinte az összes korlátozást. Maradt a maszkviselési kötelezettség zárt nyilvános térben, továbbá a covidigazolványok használata az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Az orosz fegyveresek pénteken elhurcolták Ivan Fjodovorot, Melitopol város polgármesterét. A 150 ezres Zaporizzsja megyei város a háború első napjaiban került a megszállók kezére, Fjodorovot pedig a hírek szerint azzal vádolták, hogy olyan ukrán egységekkel működött együtt, mint a hírhedt Azov ezred, amely a viszonylag közel található Mariupolt is védi, és amely az oroszok legádázabb ellenségei közé tartozik.

Az ukrán kormányzati politikusok és kommentátorok lényegében terrorcselekménynek minősítették a polgármester „elrablását”, illetve külön kifogásolták azt is, hogy az akcióra a donecki és luhanszki „népköztársaságok” területén kívül került sor.

A melitopoliak szombat délelőtt tüntetést szerveztek Fjodorov kiszabadítása érdekében, amelyen Kirill Timosenko, az ukrán államfő kabinetjének tagja szerint több mint kétezren gyűltek össze. Tették ezt annak ellenére, hogy az oroszok részéről folyamatosak a fenyegető jelzések, főként abban az esetben, ha a lakosság megsértené a kijárási tilalmat, ami este 6 órától van érvényben. A melitopoliak már korábban is többször demonstráltak összességében a megszállás ellen.

Szombat délelőtt viszont egyenesen a tüntetésről elvitték a fegyveresek Olga Gajszumovát, az esemény fő szervezőjét, az Ukrajinszka Pravda azt írja, ez az aktivista közösségi oldaláról derült ki. A poszt jelenleg nem elérhető, aki közzétette, arra hívta fel az embereket, hogy vonuljanak utcára minél többen.

Fjodorov és Gajszumova sorsáról és tartózkodási helyéről jelenleg nincsenek konkrét információk.

Egy Ukrajnából elindított Tu–141 Sztrizs típusú pilóta nélküi repülő pénteken lezuhant a Krím-félszigethez tartozó Krasznoperekopszk közelében a TASZSZ szerint. A hírügynökség azt állítja, erről egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatta. Mint ismert, egy másik ilyen eszköz Zágrábnál zuhant le kora reggel, miután áthaladt a magyar légtéren.

A TASZSZ „forrása” fontosnak tartotta elmondani, hogy a drón lényegében egy sugárhajtású mini-repülőgép, amely 1 tonnányi bombát is szállíthat. A Tu–141 Sztrizseket 1979 és 1989 között gyártották Harkovban, és felderítésre használták őket. Egy ilyen eszköz hossza 14,5 méter, közel 1000 kilométert képes megtenni, 6 ezer méterig emelkedhet, végsebessége megközelíti az 1000 km/órát. Az oroszok nem győzik ismételgetni, hogy Tu–141 Sztrizseket ma kizárólag Ukrajna használ.

Ahogy arról korábban szintén beszámoltunk, a magyar légierő pénteken több alkalommal észlelt gyanús radarjeleket, ám a riasztott Gripenek nem találtak semmit.

Írtunk arról is, hogy az ukránok szerint Fehéroroszország még a mai napon megtámadhatja Ukrajnát. Az ukrán hatóságok úgy vélik, az oroszok légitámadást provokálhatnak ki Fehéroroszország és Ukrajna határán, ez lehet a Belaruszt a konfliktusba véglegesen bevonó casus belli.

Ukrán menekülteket segítő lengyel szervezeteknek szánja jövő héten induló háborúellenes koncertsorozatának bevételeit a leghíresebb orosz rapper. Az Oxxxymironként ismert Miron Fjodorov ezt a Twitteren jelentette be. Elmondta, Oroszországban jelenleg nincs semmilyen lehetőség érdemi háborúellenes programok, így koncertek szervezésére sem, a cenzúra totális, ezért külföldön tartják meg ezeket. Az első helyszíne és dátuma meg is van, Isztambulban lép fel Oxxxymiron március 15-én. A koncertet élőben fogják közvetíteni Youtube-on, Twichen és Instagramon is. Törökországban egyébként jelenleg rengeteg orosz van.

A rapper az elsők között volt az orosz kulturális életben, akik felszólaltak a háború ellen. Már Ukrajna lerohanásának első napján kifejtette a véleményét a történtekről, és lemondta Szentpétervárra és Moszkvába tervezett koncertjeit is, annak ellenére, hogy évek óta nem lépett fel és nem adott ki lemezeket, a hallgatást novemberben egy kis-, majd decemberben egy nagylemezzel törte meg.

Kiemelkedően erős szövegei és zenéje révén Oxxxymiron egy évtizede az orosz rap és általában a zene egyik legfontosabb szereplőjének számít.

Rendkívüli bejelentést tett péntek délután Szijjártó Péter. A magyar külügymiszter a közösségi oldalán elmondta, a honvédség éjjel érzékelte egy tárgy átrepülését a magyar légtéren keresztül, amelyről később kiderült, hogy azonos a Zágrábnál lezuhant Tu-141-es típusú drónnal. Mivel az ügyben Románia légtere is érintett volt, szoros együttműködésben továbbra is vizsgálják az esetet.

A déli órákban aztán a magyar légierő újra detektált a radarokon hasonló jeleket – mondta el Szijjártó –, ezúttal az északkeleti országrészben. A Gripenek fel is szálltak Kecskemétről, bejárták a radarjelek nyomán bemért légteret, repülő objektumokat azonban nem találtak.

Ezt követően délután ismételten érzékeltek jeleket, a légierő gépe megint felszállt, a szóban jövő pontokat végigjárta, de objektumot ezúttal sem fedezett fel.

„Mivel a szomszédságban háború van – mondta a külügyminiszter –, fontos, hogy megfontoltan és higgadtan járjon el a honvédség és a légierő, ez így volt most és így lesz a továbbiakban is.”

Szijjártó ismét elmondta, hogy „meg kell védeni az emberek biztonságát, az a cél, hogy Magyarország ne keveredjen bele a háborúba”.

A külügyminiszter a román, a horvát és a szlovén kollégáját is tájékoztatta ezekről a fejleményekről.

Legalábbis erről ír a Korrespondent.net. Eddig 18 ezer gépfegyvert osztottak ki azoknak a lap szerint, akik az ukrán területvédelmi egységek „harcosainak” mondták magukat.

Kijev oroszok által részben bevett Obolony kerületében készültek videók, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fegyverosztásnál nincs ellenőrzés.

Az utcán hevernek a ládák a gépfegyverekkel, bárki odamehet, és vehet magának belőlük, amennyit szeretne.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött szöveg a következő:

„Tisztelt Honfitársunk!

Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború, amelyet még a legnagyobb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudtak megakadályozni.

Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. Aggódunk Ukrajnáért, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de a háború nem megoldás. Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból.

Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.

Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket. A Magyar Honvédség felkészült a határvédelmi és humanitárius feladatokra, nagykövetségünk minden segítséget megad az Ukrajnában tartózkodó magyaroknak.”

A kormánymédia csütörtökön már folyamatosan támadta Márki-Zay Pétert, hogy katonákat küldene Ukrajnába, és háborúba sodorná Magyarországot. Fideszes politikusok is egymás után posztoltak arról, hogy a baloldallal ellentétben ők a béke mellett vannak.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egészen pontosan arról beszélt a héten a Partizánban, majd az ATV-ben, hogy szerinte ha a NATO úgy döntene, akkor Magyarországnak a szövetség tagjaként akár katonai segítséget is kellene nyújtania Ukrajnának, ahogy az afganisztáni háborúban is részt vett. Márki-Zay Péter a 444-nek az orosz nagykövetség előtti csütörtök esti ellenzéki megmozdulás után azt mondta, a háborús helyzet sokkal fontosabb a kampánynál.

„Akkor, amikor emberek halnak meg, amikor 1945 óta először háborús konfliktus van Európában két szuverén ország közt, én sem a kampányról beszéltem, nem Orbán Viktor leváltásáról beszéltem, hanem arról, hogy hogyan lehet orosz, ukrán és magyar életeket megmenteni” – fogalmazott.

Az amerikai elnök szerint a szakadár „népköztársaságok” Oroszország általi elismerése egyenértékű az Ukrajna elleni invázió megkezdésével. Oroszország ezzel erőszakot tett a nemzetközi jog felett.

Joe Biden azt mondta, az Egyesült Államok azonnali hatállyal szankciókat vezetnek be a VEB orosz pénzintézet, majd 23-án az orosz elit egyes tagjai ellen. Ugyancsak szankciókkal élnek az orosz szuverén államadósságot érintően. Az elnök azt mondta, ez az első csomag lesz, ha fokozódik az eszkaláció Ukrajna körül, akkor újabb intézkedéseket léptetnek életbe.

Biden szerint Oroszország kivágott egy nagy darabot Ukrajnából, és támadást indított ellene. Azt mondta, Vlagyimir Putyin a donyecki és a luganszki „népköztársaságokat” ürügyként használja.

Az USA a történtek után kész fokozni katonai jelenlétét Európában, azzal a céllal, hogy megvédje partnereit a Baltikumban. Az elnök aláhúzta, lépéseik kizárólag védelmi jellegűek. „Nem áll szándékunkban háborúzni Oroszországgal” – mondta.

Az elnök szerint a szankcióknak az Egyesült Államok gazdasága nem fogja kárát látni. „Határozott lépéseket teszek annak érdekében, hogy a szankcióknak érezhető hatása legyen az orosz, de ne az amerikai gazdaságra nézve” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy Putyin legújabb bejelentéseiben már semmi sem tanúskodik arról, hogy szándékában állna egyeztetni a biztonsági garanciákról Európában.

Az amerikai és az új-zélandi futballválogatott meccse 5-0-ra végződött a SheBelieves Cupon, Meikayla Moore-nak nyilván ez volt élete legrosszabb napja. A 25 éves profi női futballista amúgy jó játékosnak számít, jelenleg a Liverpool foglalkoztatja, korábban német klubokban szerepelt.

Boldog István, a Fidesz parlamenti frakciójának korrupcióval vádolt tagja a következő ciklusban már nem lesz jelen az országos nagypolitikában – hiába nyert korábban háromszor, idén már nem indulhat az áprilisi választásokon –, de igyekszik szépen búcsúzni. Vasárnap például közzétette a tökéletes fb-posztot. Egyszerűen minden betűje és négyzetcentimétere tökéletes:

• a libsizés
• a Dom Pérignon-ozás és a lazacozás
• a 2014-es debrői hárslevelű, amiről tudni kell, hogy – ha véletlenül száraz, ha minden bizonnyal félédes – semmi esetre sem szabad 7 évig érlelni, jól látszik a színén is, hogy elöregedett
• ámbár valószínű, hogy frissen sem volt jó, hiszen a konszenzus szerint ez az évjárat volt egyértelműen a leggyengébb ebben az évezredben, és ebben nincs semmi túlzás
• bónusz: talán ma a kontinensen nincs is csak Angliában ilyen szintű vitrin

A tepertős papucs szilvalekvárral viszont így ránézésre finomnak tűnik. Hiába, Boldog István sem lehet tökéletes.

Oleg Navalnij ellen január végén adott ki körözést az orosz belügyminisztérium. Az illetékes felügyelet előzőleg kezdeményezte, hogy a bebörtönzött ellenzéki politikus öccsére – Alekszej jelenleg büntetését tölti, ennek időtartalmát várhatóan jelentősen meghosszabbítják – tavaly kiszabott 1 éves felfüggesztettet minősítsék át letöltendőre. Az erről szóló tárgyalást február 18-ára tűzte ki a bíróság, és most le is zajlott.

Miként a Meduza írja, a kezdeményezés célt ért, Oleg Navalnijnak börtönbe kellene vonulnia a bíróság döntése értelmében, ráadásul a szigorított fogva tartás feltételei mellett. Ez azonban várhatóan nem fog megtörténni, a lap ugyanis úgy tudja, hogy a célszemély még 2021 szeptemberében elhagyta Oroszországot, és valószínűleg Ciprusra repült.

Az ellenzéki politikus öccse ellen azért indult az eredetileg 1 éves felfüggesztettel záruló eljárás, mert tavaly januárban részt vett a bátyja ügye miatti ellenzéki tüntetéseken, és ezeken úgymond nem tartotta be a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos előírásokat. A felügyelet szigorítást forszírozó kezdeményezésének oka, hogy egy ellenőrzéskor nem találták őt otthon.

Oleg Navalnij korábban három és fél évet töltött rács mögött az Yves Rocher-ügyben, erről magyarul is megjelent könyvet adott ki, amelyről hosszabban írtunk nemrégiben.

Helyi idő szerint péntek este 7 órakor nagy erejű robbanás történt Donyeck központjában – jelentette a RIA Novoszty hírügynökség. Utóbb kiderült, a szakadár Donyecki Népköztársaság kormányának székháza közelében robbant fel egy autó. Az első hírek arról szóltak, hogy ádozatai nincsenek az esetnek, majd az Interfax röviddel később közölte, a terepjáró a DNK népi milíciájának a vezetőjéé, Gyenyisz Szinyenkové volt, aki sértetlen maradt.

Valamivel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval lefolytatott tárgyalásairól beszámolva arról beszélt, hogy eszkalálódik a helyzet a Donbasszban.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár „népköztársaság” első embere azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – egyben a haderő főparancsnoka – rövid időn belül parancsot adhat a támadásra. Ezzel összefüggésben a donyecki és a luganszki „népköztársaságok” is közölték, hogy kezdeményezik a civil lakosság evakuálását a határok közeléből.

Erről és a nap további katonai-diplomáciai fejleményeiről ebben az elemző cikkünkben írtunk bővebben.

Elrontotta a gyakorlatát a pekingi olimpiai selejtezőben a finn Jon Sallinen. A 21 éves versenyző szabályosan elgázolta a félcső pereméhez közel dolgozó tévéoperatőrt. A kamera repült, Sallinen nagyot esett, bele is sérült. Ennek ellenére a második eséllyel is megpróbálkozott, ám fájdalmai miatt képtelen volt teljes értékű produkciót nyújtani, értelemszerűen nem juthatott be a versenyszám döntőjébe. Utóbb elismerte, hogy ő hibázott az esetnél, azt mondta, bízik benne, hogy „áldozata” jól van.

„Az elmúlt napok történései után úgy döntöttem, hogy 13 év után kilépek az LMP-ből, és képviselőjelöltként elindulok az országgyűlési választásokon – írja hivatalos közösségi oldalán Hajdu Mária, majd így folytatja: – Hosszú út vezetett ide, nem kevés küzdelem. Egy biztos: mára nem maradt hiteles politikai erő, mindkét oldalt kizárólag az önös érdekeik vezérlik, éppen ezért indulok független jelöltként.”

A politikus azután tette közzé mindezt, hogy pártja fegyelmi eljárást indított ellen, valamint felfüggesztette tagsági jogviszonyát. Hajdu szerint mindez azért történt, mert egy másik posztjában arra volt kíváncsi, hogy „vajon vezet-e a közös ellenzéki út, egy, a végzettségéről hosszú hónapokig hazudozó jelölttel, Hajnal Miklóssal felfelé?”

A felfüggesztéséről szóló posztban hozzátette, hogy Márki-Zay Péternek címzett kérdésére nem kapott választ. Emellett bejegyzésében kritizálta az ellenzéket, köztük az LMP-t is, amiért kiállnak Hajnal mellett, aki „sokkal kevésbé elkötelezett a Hegyvidék ügyei mellett, mint a szintén momentumos Vadász Gábor”.

Az LMP sajtóosztálya a 444 kérdésére az ügyről azt írta: „Hajdu Mária felháborodása álságos, nyilván pontosan tudta, hogy nyilatkozata provokáció, aminek következményei lesznek. Az LMP a közös ellenzéki jelöltek támogatása mellett döntött, aki ezzel ellentétes álláspontot fogalmaz meg a döntést követően, az nyilvánvalóan nem lehet utána a politikai közösség tagja.”

Azt írja, hogy mindenki legalább (!) egy lépést mehet előre. Ráadásul minden évben. A mindenki az mindenki, abban mindenki benne van, köszönet érte.

Nagy utat járt be azóta Roman Protaszevics, a Nexta hírcsatorna társalapító-főszerkesztője, hogy 2021. május 23-án leszedték őt a Ryanair eltérített gépéről. Az orosz állampolgárságú barátnőjével, Szofija Szapegával együtt Athénból Vilniusba tartó ellenzéki újságíró-aktivista repülőjét hamis bombafenyegetés miatt kényszítették leszállásra Minszkben, azzal a céllal, hogy őrizetbe vegyék őket. Az akkori beszámolók arról szóltak, hogy Protaszevics pillanatok alatt rájött, mi történik, és leszállás közben azt ismételgette, halál várhat rá hazájában.

Hogy súlyos büntetés nélkül nem úszhatja meg, nyilvánvaló volt, a belarusz rezsim nem bánik kíméletesen az ellenzékiekkel, teázgató családanyákat is kőkemény ítéletekkel sújthatnak, az ismertebb aktivisták tizennyolc évre számíthatnak. Ehhez képest a Nextát szélsőségesnek, Protaszevicset terroristának minősítették, vagyis az első számú közellenségek egyikének tekintette őt a rendszer.

Hogy ki volt ő, arról részletesen írtunk tavaly nyáron: már 17 évesen Lukasenko-ellenes csoportokat szervezett a közösségi médiában 2012-ben, később újságírást tanult és fotósként dolgozott, az országot 2019-ben hagyta el, előbb Litvániában, majd Lengyelországban élt, a Nextát itt alapította másodmagával. A Telegram-csatornának azután lett különösen fontos szerepe, hogy a 2020-as elnökválasztás után az addig még működő független sajtót betiltották, az olyan újságokat is blokkolták, mint a népszerű és mindig megbízható Tut.by.

Jog, védelem, rendszer

Protaszevics és Szapega ügyében ítélet egyelőre nem született, a vádakat fenntartják – extremizmus, terrorizmus, illegális tömegrendezvények szervezése, hazaárulás, stb. –, házi őrizetben vannak mindketten. Szapegáról az utóbbi hónapokban kevesebbet hallhattunk, és Protaszevicsről sem tettek közzé híreket rendszeresen addig, amíg január végén fel nem bukkant egy Youtube-ra feltöltött videóban, amelyen a hatalompárti Jogvédelmi Rendszer „civil szervezet” munkatársaként szerepelt.

Hogy erre milyen módon vették rá, nem derült ki, erről leginkább sejtéseink lehetnek. Ami tény: Protaszevics megértőnek bizonyult a hatalommal szemben, elhatárolódva korábbi ellenzéki meggyőződéseitől és harcostársaitól. Ez annak ellenére is váratlan volt, hogy az exellenzéki exaktivista már június elején – tehát nem egészen két héttel az elfogása után – zokogva ismerte el a belarusz állami tévé adásában, hogy kormányellenes tüntetéseket szervezett, és egyúttal szép szavakkal emlékezett meg Alekszandr Lukasenkóról. Akkori nyilatkozata a családja és társai szerint ellentmondásos volt, nem véletlenül: úgy látták, kényszer hatására tett vallomást és hitet.

Fiatalság, bolondság

Immár azonban nyilvánvalónak tűnik, hogy Roman Protaszevics ezen az úton továbbhaladva próbálja elérni, hogy ne zárják börtönbe nagyon hosszú időre. A korábbi aktivista kedden a függetlennek számító orosz Znak.comnak adott nagyinterjút, melyben egyebek mellett arról beszélt, hogy eszmeileg éretlen volt azelőtt, de közben csalódott az ellenzékben, és úgyszólván más ember lett belőle.

Azt mondta, azért működik együtt a nyomozókkal, mert jóvá akarja tenni a hibákat, amelyeket elkövetett. Elismerte, hogy benne volt a Lukasenko-ellenes tüntetések szervezésében, így a vele szemben felhozott vádak tényeken alapulnak. Nem igaz, hogy a hatóságok bántalmazták, ellenkezőleg: amikor Minszkben őrizetbe vették és bevitték kihallgatásra, nemhogy teával, még keksszel is megkínálták. „El kellett felejtenem a sztereotípiákat – fogalmazott a Znak.comnak. – Arra számítottam, hogy keményen fognak bánni velem, durva nyomást gyakorolnak rám, de ilyesmi nem történt. Az elejétől a végéig emberi módon viszonyultak hozzám.”

Protaszevicsnek gyakorlatilag megvilágosodása támadt. Rájött, hogy meg kell változtatnia mindent. Azelőtt folyton rohant, dolgozott, elmerült az eszmékben, nem vette észre, hogy elszalad mellette az élet. De most már jobban érti saját magát, megváltoztak a nézetei, tisztában van a hibáival, a bezártság előnyére vált.

Fénytörés

Ami a politikát és a saját szerepét illeti, úgy érzi, a 2020-as tömegtüntetések idején éretlen módon azt hitte, minden valóra válhat, Fehéroroszország óriási lehetőség előtt áll, de túl sok volt ebben az érzelem. Később belső harcok indultak az ellenzék soraiban, előre ittak a még el sem ejtett medve bőrére, elkezdték osztogatni a majdani pozíciókat, akkor kezdett kopni a lelkesedése. Amikor 2020 novemberében egyértelművé vált, hogy a forradalom elbukott, ki is ábrándult mindenből.

A 2020-as választásokról azt mondta, biztos, hogy nem voltak tiszták és transzparensek, de ez nem jelenti azt, hogy Alekszandr Lukasenko nem kapott több szavazatot, mint Szvetlana Tyihanovszkaja. Aktivistaként ő is az ellenkezőjét állította, de ez propaganda volt a tények ismerete és figyelembe vétele nélkül. Most más fénytörésben szemléli a fejleményeket, és azt gondolja, az ellenzék támogatóinak 80 százaléka Minszkben él, ám vidéken egészen más a helyzet. Protaszevics nem lett Lukasenko rajongója, de úgy véli, az elnöknek – akit a demokráciák azóta sem ismertek el elnöknek – nincs alternatívája. Tyihanovszkaját ezzel összefüggésben úgy jellemezte, mint az ellenállás szimbólumát, aki azonban arra már nem volt képes, hogy az ellenzék vezérévé váljon.

Olyan forrást egyelőre nem találtunk, ahol a belarusz ellenzék képviselői kommentálták volna Roman Protaszevics újabb megnyilvánulásait. Nem tett ilyet Franak Viacorka, Szvetlana Tyihanovszkaja tanácsadója sem, aki a másfél héttel ezelőtti videóról még írt a Twitterén. Protaszevics továbbra sincs szabadlábon, az otthonát elhagyhatja, de csak a munkahelyére mehet, máshova nem.

Fehéroroszországban február 27-én népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról, ennek azonosítható célja Alekszandr Lukasenko hatalmának átmentése. Előtte nagyszabású hadgyakorlatot rendeznek Oroszországgal közösen.

A tervezettnél hosszabb ideig tárgyalt Orbán Viktor Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a megbeszélések utánra meghirdetett sajtótájékoztató közel két órát csúszott emiatt.

Ezen a kötelező diplomáciai körökön túlmenően konkrétumok is szóba kerültek. Többek között:

• A korábbi hosszú távú, 2036-ig érvényes gázmegállapodásban rögzített hazánkba irányuló exportmennyiséget további évi 1 milliárd köbméterrel növelik, az erről szóló végleges megállapodást áprilisban írhatják alá.
• Közvetlen repülőjáratokat indíthatnak Magyarország és Jekatyeringburg, illetve Kalinyingrád között, Orbán Viktor ettől azt reméli, hogy nőhet a hazánkba érkező orosz turisták száma.
• Várhatóan rendelni fogunk a boosterként alkalmazható Szputnyik Light vakcinából – a miniszterelnök azt mondta, az ehhez szükséges 7 engedélyből 6 már megvan –, illetve az épülő magyar oltóanyaggyár valószínűleg orosz vakcinát is fog gyártani.
• A gigantikus záhonyi terminálhoz kapcsolódva magyar–orosz szállítmányozási és logisztikai közös vállalat jöhet létre a keleti áruforgalom bővítése érdekében.
• Rövidesen elindulhat az új paksi blokkok építése.

A sajtótájékoztatón értelemszerűen imét hangsúlyos szerepet kaptak a biztonság kérdései, akárcsak a tárgyalás első, még publikus percei során, amelyekről itt elérhető cikkünkben számoltunk be.

Orbán Viktor megint elmondta, eddigi tucatnyi találkozójuk közül a geopolitikai dilemmák miatt ez volt a legfontosabb. „Ez a vizit békemisszió is volt – fejtegette –, elmondtam, hogy az Európai Unióban egyetlen vezető sincs, aki konfliktust akarna Oroszországgal.” A magyar miniszterelnök szerint ez különösen fontos Közép-Európában, hiszen „amikor összetűzések voltak Kelet és Nyugat között, mindig rajtavesztettünk”, nem volt ez másként a hiodegháborúban sem, új hidegháborúra tehát semmi szükségünk.

Orbán azt mondta, a diplomácia eszközeivel mindent meg kell tenni a feszültség csökkentéséért. Ezen a ponton a magyar modellt ajánlotta mindenki figyelmébe, minthogy Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként is kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal, aminek az alapja a kölcsönös tisztelet.

A miniszterelnök úgy látja, a helyzet bonyolult, a különbségek a felek elképzelései között nagyok. Hogy Oroszország mit szeretne, világos, az erre adott válaszokban nagyok az eltérések. A távolság azonban nem áthidalhatatlan, köthetők olyan megállapodások, amelyek mindenki igényeinek megfelelnek. Hogy mégis hogyan, azt nem feszegette.

Putyin újfent előhozta, hogy a NATO átverte az oroszokat a bővítéssel, emellett az USA is kivonult a csapásmérő fegyverekkel kapcsolatos stratégiai egyezményekből, a katonai szövetség további bővítését azonban semmiképpen sem tudják elfogadni. Figyelmesen tanulmányozzák az Egyesült Államok és a katonai szövetség válaszait felvetéseikre, de az látszik, mondta, hogy az elvi szintű kifogásaikat figyelmen kívül hagyták.

Ukrajna eszköze a geopolitikai szembenállásnak, mondta, amely viszont hivatalos dokumentumokban rögzíti, hogy katonai erővel is kész visszafoglalni a Krímet. Már csak emiatt sincs keresnivalója a NATO-ban, a blokk és Oroszország összecsapása senkinek sem állhat érdekében. A kölcsönös biztonság csak azt jelentheti, hogy mindenkinek az érdekeit figyelembe veszik, így Oroszországéit is.

A magyar miniszterelnök különben azt is szóba hozta, hogy miért ültek kishajó méretű asztal mellett a megbeszéléseken – ekkora mellett ő még sosem –: a koronavírus-járvány volt ennek az oka.

Bő 9 perces videót tett közzé a TASZSZ hírügynökség Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozójának publikus részéről. Ezen Putyin elsősorban azonnal letegezi Orbánt – a tolmács ijedtében ekkor még magázódósan fordítja a mondandóját –, majd elhangzik néhány érdekes közlés is, sőt egy idő után a magyar miniszterelnök is abbahagyja a folytonos köhécselést a kishajó méretű tárgyalóasztal neki jutott végén.

A lényeg:

• Vlagyimir Putyin szerint az áruforgalom az előző évben 30 százalékkal nőtt a két ország között.
• Az energetikai és a gépipari együttműködés stabil.
• A Gazprom 2036-ig érvényes hosszú távú megállapodást írt alá Magyarországgal.
• Az orosz elnök szeretne a biztonságról is tárgyalni, mint ismert, elküldték az USA-nak és a NATO-nak írásbeli javaslataikat, örömmel számol be arról, hogy hol tart ez a folyamat.
• Orbán Viktor veszi át a szót, aki számára mindig nagy megtiszteltetés a személyes találkozó, főként, hogy ez már a sokadik.
• Nem tervezi, hogy távozna, indulni fog a tavaszi választásokon, és jó reményei vannak, hogy még hosszú évekig fognak tudni együttműködni.
• A 21-es év volt a legsikeresebb ebben az együttműködésben, két nagy kihívás volt, és Oroszország mindkettőben segített, vakcinával és energiával is, 900 ezer magyar embert oltottunk be Szputnyikkal, „szívből köszönjük nektek”.
• A hosszú távú gázmegállapodás valóban nagyon fontos volt, a magyar miniszterelnök szeretné, hogy emeljük meg a mértékét.
• Ami a biztonságot illeti, ez a legizgalmasabb kérdés, „a mostani látogatásom békemisszió is” – mondta Orbán –, az EU egyetlen vezetője sem akar háborút és konfliktust, készen állunk egy ésszerű megállapodásra.
• Ragyogóan halad Paks.
• Orbánnak van néhány újabb konkrét javaslata, hogy hogyan fejlesszék az együttműködést.
• Putyin szerint a hosszú távú gázmegállapodás azért is fontos, mert nemcsak stabilitást biztosít, hanem ennek köszönhetően ma ötször olcsóbban kapja a gázt, mint az európai piaci ár
• Az orosz elnök a magyar választásokról tud, ilyenkor azt szokás mindani, hogy bárkivel együtt tudnának működni, de Orbán Viktor rendkívül sokat tett a magyar népért és Oroszország érdekeiért is, így bízik benne, hogy ezt a munkát folytatni tudják.

A találkozó elé írt előzetes elemzésünket itt találják, a videót pedig mutatjuk teljes egészében:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök év eleji beszédét egy percre megszakítva a parlament ülésén írta alá a rendeletet, melynek értelmében 3 év alatt 100 ezer fővel növelnék északkeleti szomszédunk katonáinak létszámát. A politikus szerint erre nem azért van szükség, mert háború közeleg, hanem azért, hogy ne lehessen háború a jövőben sem.

Az ukrán fegyveres erőknek 261 ezer katonájuk van – ezzel ez a 19. legnépesebb hadsereg a világon –, emellett 1 millió tartalékosra számíthatnak, míg sorkatonai szolgálatra a 18 és 27 év közötti férfiakat hívhatják be, fegyvernemtől függően 12 vagy 18 hónapos időtartamra.

A szóban forgó elnöki rendeletben szó esik a katonák fizetésének emeléséről, de meghosszabbítanák a szerződésesek szerződéseinek időtartamát, illetve új koncepciót dolgoznának ki a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról is. „Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete” – mondta beszédében Zelenszkij.

A parlamentben azt még nem emelte ki az elnök, amiről néhány órával később számolt be az ukrán sajtó, miszerint törvénymódosítást nyújtanak be a sorkatonai szolgálat eltörléséről. Ennek lehetséges dátuma 2024. január 1. Közben azt tervezik, hogy internzívebb formában, rövidebb idő alatt készítsék fel a fiatalokat a haza védelmére.

Volodimir Zelenszkij a parlament ülésén arról is beszélt, hogy új típusú együttműködésről készülnek megállapodni Nagy-Britanniával és Lengyelországgal, de attól függrtlenül, hogy Ukrajnának sok barátja van, ők nem jelentenek teljes védelmet. „Mindenekelőtt a saját képességeinkben kell bíznunk – mondta. – Hálásak vagyunk a barátainknak, de a barátainknak megvan a maguk hazája, ezt nem felejthetjük el. Így minket kivéve más nem védheti meg az országunkat, és nem is emelheti fel, csak magunkra számíthatunk.”

Az ukrán elnök már korábban is filozofált arról, hogy ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor katonai értelemben senki sem állna mellé. „Ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba – merengett január 28-ai nagyszabású sajtótájékoztatóján –, akkor ha később történne valami, a szövetségnek részt kellene vennie a konfliktusban. Vannak európai országok, amelyek emiatt nem szívesen kockáztatnának.”

Ugyanott azt is hosszabban fejtegette, hogy az elmúlt néhány hónapban egyre fokozódó háborús hangulat komoly károkat okoz Ukrajnának, melynek gazdaságából rövid időn belül 12,5 milliárd dollárt vontak ki. Kedden reggel erről már nem volt szó, ellenkezőleg: Zelenszkij most azt mondta, a gazdasági helyzet stabilizálódik, mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek meghaladták a tervezettet, a hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok „továbbra is rekordszinten vannak”.

Az angol Premier League-ben szereplő Brentfordban folytatja pályafutását Christian Eriksen dán válogatott futballista, akit júniusban szívmegállás miatt újra kellett éleszteni. A klub hétfői közleménye szerint a 29 éves középpályással az idény végéig szóló szerződést kötöttek.

Eriksen korábban hét évig a szintén PL-es Tottenham Hotspurben játszott, ahol 226 bajnoki mérkőzésen 51 gólt szerzett és 67 gólpasszt adott.

A dán játékos 2021. június 12-én, a Finnország ellen játszott koppenhágai Eb-csoportmeccs első félidejének végén esett össze a gyepen, és csak csapattársainak, valamint az orvosi stáb gyors beavatkozásának köszönhetően tudták megmenteni az életét. A játékost defibrillátorral élesztették újra, az életmentő beavatkozás után kórházba szállították, ahol hat napot töltött, szívritmusszabályozót kapott, majd hazatért.

Az olasz bajnoki címvédő Internazionale decemberben felbontotta a szerződését, mert Olaszországban nem léphet pályára olyan labdarúgó, akinek szívritmusszabályozót ültettek be a szervezetébe.

A 109-szeres dán válogatott Christian Eriksen egy hónapja kijelentette, mindent megtesz azért, hogy visszatérhessen a pályára, mert az idei katari világbajnokságon szeretne a dán keret tagja lenni. (via MTI)

Vereséggel debütált Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedző a bajnoki listavezető kispadján. A labdarúgó NB I. 4. fordulójából elhalasztott meccset pótolták a Puskás Akadémia otthonában csütörtökön, a hazai csapat 1-0-ra nyert az első félidő hosszabbításában szerzett góllal, így csak 1 pont a hátránya az FTC mögött. A zöld-fehérektől a 24. percben kiállították Besicet, tíz emberrel játszott a csapat a meccs nagy részében. Az FTC kezdőcsapatában két magyar játékos volt, a vendégeknél négy.

Hornyák Zsolt, a PAFC vezetőedzője még a mérkőzés előtt azt nyilatkozta, örülne, ha a jövőben állandó bajnokaspiránsként emlegetnék a csapatát.

Az NB I. csúcsrangadóját 2161-en nézték meg a felcsúti arénában a hivatalos adatok szerint.

Rendeletet fogadott el Romániában a kormány csütörtökön a közlekedési szabályok szigorításáról, ennek alapján ezentúl a vezetői jog felfüggesztésével büntethetik az erőszakos járművezetőket.

A rendelet bevezeti a KRESZ-be és kihágásnak minősíti az „agresszív vezetés” fogalmát. Ezt az a járművezető követi el, aki másik járművet veszélyesen megközelítve, indokolatlan fékezéssel vagy más módon próbálja megfélemlíteni annak vezetőjét, villogással, dudálással követeli, hogy az előtte haladó szabadítsa fel a sávot, a forgalmi sávok között cikázik, a kerekeket pörgetve indul, kétkerekű járművet egy keréken vezet, szándékosan megcsúsztatja a jármű kerekeit, kézifék berántásával fordítja vissza járművét, vagy a környezetét zavaró módon, hangosan „túráztatja” a motort.

Az agresszív vezetést a második szabálysértési kategóriába sorolja a román KRESZ, vagyis ezért nemcsak 580–725 lejes (1 lej 72,53 forint) pénzbírság jár, hanem 30 napra felfüggesztik a vezetői engedélyt is. Amennyiben az erőszakos vezetés anyagi kárral járó balesetet eredményez, a bírság 870–1160 lej közötti összegre emelkedik, a jogosítványt pedig 60 napra függesztik fel.

A rendelet súlyosabb (1305–2900 lejes) bírsággal bünteti és a vezetői jog 90 napos felfüggesztésével bünteti azokat, akik indokolatlan módon az autópálya leállósávjában közlekednek, és 120 napra növeli a jogosítvány-felfüggesztés időtartamát azok esetében, akik visszafordulnak, vagy az autópályán a forgalommal ellentétes irányban haladnak, tiltott helyen hajtanak át másik pályaszakaszra, vagy a tilos jelzés ellenére áthajtanak vasúti átjárón.

A gyorshajtás büntetésében új küszöböt vezetnek be: 120 napra felfüggesztik a vezetői jogát annak a sofőrnek, aki óránként több mint 70 kilométeres sebességgel lépi túl az adott szakaszon megengedett maximális sebességet. Eddig a 90 napos eltiltás volt a legsúlyosabb büntetés, amelyet az óránként 50 kilométernél nagyobb sebesség-túllépés esetében szabnak ki.

Az elsőbbségadás elmulasztásáért és szabálytalan előzésért kirótt büntetés is szigorodott: az eddigi 30 nap helyett ezentúl 60 napig függesztik fel a vétkes sofőr vezetői jogát.

„Véget kell vetni a vérontásnak a román utakon” – jelentette ki a csütörtöki kormányülés után Lucian Bode belügyminiszter, aki szerint a KRESZ szigorításának egyik célja az országutak felelőtlenül vezető „fenegyerekeinek” a megfékezése. Tavaly 1878-an vesztették életüket közúti balesetben a román utakon, 8 százalékkal többen, mint 2020-ban – emlékeztetett a belügyminiszter.

Az Európai Unióban lakosságarányosan továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset. Az egymillió lakosra jutó, 2020-ban bekövetkezett 85 halálos baleset több mint kétszerese az uniós átlagnak. (MTI)

Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség.

Az újabb határincidens előzménye, hogy a kirgiz fél állítása szerint tádzsik állampolgárok eltorlaszoltak egy utat két település között.

„Feszült helyzet alakult ki a kirgiz–tádzsik határszakaszon. Kirgizisztán és Tádzsikisztán határőrsége képviselőinek megbeszélései nyomán újranyitották a Batken–Iszfana közötti út egyik szakaszát, miután megerősített adatok szerint tádzsik állampolgárok korábban elzárták azt” – közölte a kirgiz nemzetbiztonsági tanács alárendeltségébe tartozó hatóság.

Mindazonáltal az esti órákban elmérgesedett a helyzet: tádzsik oldalról tüzet nyitottak a kirgiz határőrökre a dél-kirgizisztáni Batken tartomány Csir-Dobo településének térségében. A tűzharc jelenleg Tort-Kocso és Csir-Dobo településekre összpontosul. Biskek állítása szerint a tádzsik biztonsági erők akna- és gránátvetőket használnak.

Egyelőre nincsenek értesülések sebesültekről vagy halottakról. A 24.kg nevű kirgiz hírportál értesülései szerint a harctevékenységekhez közeli, határ menti települések lakói elkezdték elhagyni otthonaikat.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodásra jutnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki helyi lakosok között.

A helyzet legutóbb tavaly április 28-án vált ismét feszültté a térségbeli kirgiz és tádzsik falvak lakói között, a Golovnoj vízgyűjtő közelében, amelyet mindkét fél sajátjának tekint. Egy nappal később fegyveres összecsapások robbantak ki a két közép-ázsiai ország katonái között. Biskek szerint a tádzsik katonák gépfegyvereket, aknavetőket és Mi-24-es harci helikoptereket vetettek be a harcok során. Még aznap este sikerült a feleknek tűzszünetben és a katonai alakulatok visszavonásában megállapodniuk.

A harcoknak sok civil halálos áldozata és sebesültje volt, és a helyi lakosság egy részét ki kellett telepíteni. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elvárja a rendfenntartóktól, hogy teljes körűen tájékoztassák a közvéleményt a csütörtöki dnyiprói tragédiáról, amelynek során egy sorkatona agyonlőtte öt társát. Az államfő személyi felelősségre vonásokat is sürgetett. Mikola Balan, a nemzeti gárda parancsnoka már be is nyújtotta a lemondását.

„Mindent a lehető legrészletesebben kell elemezni: a gyilkos indítékait, azt, hogy hogyan vált ez lehetségessé. Ennek következményeképpen a személyeket érintő szükséges döntéseket a közeljövőben meg kell hozni” – írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján. Hozzátette, az áldozatok hozzátartozóinak minden segítséget haladéktalanul meg kell adni.

Csütörtök hajnalban egy sorkatona a kelet-ukrajnai Dnyipróban, a Pivdenmas gépgyártó üzem területén agyonlőtte öt társát, öt másikat pedig megsebesített. A nemzeti gárdánál sorkatonai szolgálatát töltő húszéves Artemij Rjabcsuk fegyverkiadás közben lőtt rá katonatársaira Kalasnyikov gépkarabéllyal, majd a fegyverrel elmenekült.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közlése szerint a sorkatona – akire a nagyvároshoz közeli faluban találtak rá – önként megadta magát az őrizetbe vételekor.

A kihallgatásáról készült videofelvételen Rjabcsuk részletesen elmesélte, hogyan követte el a tettét. „Fogom az automatát... betöltöm az első tárat és rálövök kettőre, aki bent volt. Tudtam, hogy az operátor harminc percenként kapcsolatba lép az egységgel, hogy jelentést tegyen a helyzetről, és hogy ezt ne tehesse meg, rálőttem” – mondta a katona. Szavai szerint ezután a nyitott széfhez lépett, és annyi lőszert tett a hátizsákjába, amennyi belefért.

Az üzem kijáratán próbált távozni, de a portás nem akarta kiengedni, ezért fejbe lőtte. „Lőni kezdtem az ajtózárra, abban a reményben, hogy kijutok, de nem sikerült. Körbejártam a gyárat. Találtam egy helyet, ahol átjuthattam, elvágtam a drótot és átugrottam a kerítésen” – folytatta.

Amikor elhagyta az üzem területét, először egy lakónegyedben keresett búvóhelyet, majd kiment az autópályára, és elvitette magát egy gépkocsival, amely kirakta ott, ahol később a rendfenntartók őrizetbe vették. Rjabcsuk szavai szerint a fegyvert és a töltényeket közeli, befejezetlen épületben rejtette el.

Julija Jacik, a parlament rendészeti bizottságának kormánypárti tagja a Facebook-oldalán azt írta, hogy Rjabcsuk két hónappal ezelőtt katonák közötti verekedést jelentett feletteseinek, de azok nem tettek semmit, besúgónak nevezték, és gúnyolódtak rajta. A katona szándékosan várt két hónapig, hogy fegyvert szerezzen és bosszút álljon – állította a politikus. Szerinte Rjabcsuk nem bánta meg tettét. Jacik úgy vélekedett, hogy a vezetés mulasztása alapja lehet tisztségviselők felelősségre vonásának.

Korábban a nyomozó iroda igazgatója már közölte, hogy eljárást indítottak a nemzeti gárda vezetői ellen hanyagság gyanújával. (MTI)

Litvániában értékesíteni próbálnak egy épületet, ahol a kétezres évek első évtizedében több mint egy évig a CIA titkos börtönét működtették. A hírt kedden kapta fel a nemzetközi sajtó, ám a tervről már korábban is beszámolt a Delfi litván híroldal.

A kétszintes épület a Vilniushoz tartozó Antaviliai kerület erdős részén található. 1992-ben építtette egy meg nem nevezetett magánszemély, kezdetben lovasiskolaként és étteremként működött, majd 2004 és 2007 között egy Elite LLC nevű amerikai cég birtokolta. Ezután került a litván nemzetbiztonsági szakszolgálatokhoz, 2018-ig az oktatási központjukként funkcionált. Most a litván állami vagyonkezelő hirdette meg, anélkül, hogy a konkrét árát megjelölte volna.

A Delfi munkatársai többször megnézték az épületet az elmúlt években, és azt állították, hogy a korábbi amerikai jelenlétre utaló részleteket, eszközöket, berendezési tárgyakat találtak. A szerverszobában például olyan termosztátra figyeltek fel, amelynek Farenheit-fokos kijelzője volt.

A Meduza.io orosz független híroldal összefoglalója szerint a CIA a 2001. szeptember 11-ei World Trade Center-katasztrófa után számos titkos börtönt hozott létre világszerte, amelyekben terrorcselekményekkel gyanúsított személyeket őriztek. A lap tengerentúli forrásokra hivatkozva írja: a litván hatóságok 2002-ben járultak hozzá, hogy a területükön is működtessen ilyet az USA, mintegy cserébe NATO-csatlakozási törekvéseik támogatásáért.

A vilniusi CIA-börtön 2004 szeptemberétől 2005 novemberéig lehetett használatban, és legalább nyolc embert tarthattak itt fogva. Az Elite LLC a vonatkozó információk szerint az Központi Hírszerző Ügynökség fedőszervezete volt.

A Washington Post arról ír, hogy a CIA titkos börtöneiről szóló 2014-es szenátusi jelentésben is szó esik a megadott időszakban egy közelebbről meg nem jelölt európai országban működtetett intézményről, amelyről utóbb újságírók és jogvédők derítették ki, hogy Vilniusban lehetett. Litvániában ezután parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre, amely megállapította, az országban rendszeresen megfordultak a CIA-hoz köthető repülőgépek, ám azt nem tudta bizonyítani, hogy a feltárt cellákban valóban fogva tartottak gyanúsítottakat.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság ezzel együtt 2018-ban 130 ezer eurós kártérítést ítélt meg Abu Zubaidának, akit 2002-ben Pakisztánban fogtak el – mint az Al-Káida terrorszervezet egyik magas beosztású tagját –, és aki azt állította, hogy a litvániai titkos börtönben is őrizték, illetve vallatták különleges módszerekkel. Ezek mibenlétéről 2009-ben szerzett tudomást a közvélemény. Közülük az egyik leghírhedtebb a waterboarding-technika, a vízbe fojtás imitálása volt, amit Abu Zubaidán több tucatszor alkalmaztak. A jelentések alapján a technikák hatékonynak bizonyultak, megtörték a foglyokat, számos további terrorcselekményt sikerült megakadályozni általuk.

Az emberi jogi bíróság által megszabott 130 ezer eurós kártérítést a litván állam a Meduza.io cikke szerint átutalta Zubaidának, de érdekes módon továbbra is tagadják, hogy a CIA bárkit is fogva tartott volna Litvániában.

Európában voltak még hasonló CIA-börtönök Romániában és Lengyelországban is.

Múlt héten volt az egyéves évfordulója annak, hogy a mérgezése utáni németországi gyógykezeléséről hazájába visszatérő Alekszej Navalnijt őrizetbe vették és rácsok mögé dugták. Az ellenzéki politikus azóta egy Vlagyimir városához közeli munkakolóniában tölti büntetését, amelyet még az Yves Rocher-ügy során szabtak ki rá felfüggesztve, ezt minősítették át 2021 elején letöltendővé.

Navalnij egyrészt a kolónia varrodájában dolgozik, másrészt az évforduló és más fejlemények kapcsán egyre több hír jelenik meg róla a napokban. Egyebek mellett bemutatták a róla szóló dokumentumfilmet a Salt Lake City-i Sundance fesztiválon, illetve kiderült, hogy az orosz hatóságok több közeli munkatársával együtt feltették őt a szélsőségesek és terroristák listájára, amiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Ismét célkeresztbe került viszont Oleg Navalnij, a politikus öccse is, aki ellen szerdán körözést adott ki az orosz belügyminisztérium.

Az illetékes felügyelet egy nappal korábban, kedden kezdeményezte, hogy az Olegre tavaly kiszabott 1 éves felfüggesztettet minősítsék át letöltendőre. Az erről szóló tárgyalást február 18-ára tűzte ki a bíróság. Az ellenzéki politikus öccse ellen azért indult a fenti ítélettel záruló eljárás, mert tavaly januárban részt vett a bátyja ügye miatti ellenzéki tüntetéseken, és ezeken úgymond nem tartotta be a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos előírásokat.

A felügyelet kezdeményezésének hivatalos oka, hogy Oleg Navalnij megsértette a feltételes szabadlábon tartózkodás feltételeit. Nikosz Paraszkevov ügyvéd ezzel kapcsolatban a Meduza.io hírösszefoglalója szerint azt mondta, védence nem tartózkodott az otthonában, amikor egy ellenőrzés során felkeresték. Arra a kérdésre, hogy elhagyta-e Oleg Navalnij Oroszországot, az ügyvéd nem tudott válaszolni.

Oleg Navalnij három és fél évett töltött rácsok mögött az Yves Rocher-ügyben, erről magyarul is megjelent könyvet írt, amelyet hosszabban elemeztünk néhány héttel ezelőtt.

Friss információ továbbá, hogy körözést adtak ki Alekszej Navalnij stábjának korábbi koordinátora, Oleg Sztepanov ellen. Ennek konkrét okát nem nevezték meg. Sztyepanovval szemben tavaly szintén úgymond a koronavírus-előírások áthágása miatt indítottak eljárást. Ennek keretei közt több mint fél évig házi őrizetben tartották, majd múlt év augusztusában megtiltották neki, hogy elhagyja Moszkvát, és azt is, hogy tömegrendezvényeken vegyen részt.

Az Orbán Viktor-i gigantikus sportrendezvény-szervezési projektek közül a legkudarcosabb zajlik épp Magyarországon, és bár a lényege még hátravan – a férfi kézilabda Európa-bajnokság döntőjét vasárnap játsszák –, a tanulságok levonásának napokkal korábban eljött az ideje, mint ahogy azt a legtöbben szerették volna. Az történt ugyanis, hogy a tavaly még világbajnoki ötödik magyar válogatott alaposan meglepve a közvéleményt már a csoportkörből sem jutott tovább.

Az említett konzekvenciákról az eddigi legérdekesebb elemzést Vass Gábortól, a korábbi válogatott játékostól olvashattuk, aki Svájcban él és dolgozik, és aki a 24.hu által készített interjújában azt mondta, „irreálisan túlfizetett, rosszul versenyeztetett, teljesítménykényszer nélküli sportolókkal nem lehet előrelépni”.

Az persze kérdéses, hogy egy mégoly brutális kudarc után – ami különösen kellemetlenül mutat a néhány évvel ezelőtti vizes világbajnokság és a tavalyi futball Eb sikerének tükrében – máris indokolt-e temetni az egész sportágat, amelynek nemzeti csapata egy évvel ezelőtt még jól szerepelt egy világversenyen, de nyilvánvaló, hogy adja magát a mélyebbre ásás igénye. Joggal merülhet fel, hogy a kormányzat által felépített szisztéma – az annak középpontjában álló taóval és a kapcsolódó létesítményfejlesztési őrülettel – valóban azt a hatást hozza-e, amelyről kezdeményezőjük ábrándozik.

Emberkísérlet

Az egyértelmű, hogy a magyar miniszterelnök a versenysportot nem pusztán azért szereti, mert rajongja a győzelmet minden területen, hanem azért is, mert komoly identitásteremtő és -erősítő szerepe van. Ezen túlmenően az is nyilvánvaló, hogy a Kádár-korszakból ránk maradt romos és korszerűtlen futballpályák és sportcsarnokok helyett felépített sportkomplexumokban, stadionokban, arénákban – és újabban dómokban – elvileg különb körülmények között képezhetők azok a sportolók, akik eredményeik és az ezekből fakadó élmények révén hozzátehetik a magukét ehhez az identitásteremtéshez és -fokozáshoz.

Csakhogy időközben kiderült az is – legalábbis így tűnik –, hogy a szisztéma egyfajta emberkísérletként kezdett el működni. Miszerint azok a sport- és klubvezetők, valamint sportolók, akiket a szóban forgó forrásokkal elárasztanak – ezek nagyságrendileg különböznek a tao és az irányított szponzoráció előtti lehetőségektől –, egyrészt szeretnek több pénzt keresni, mint korábban, másrészt ha már van miből, akkor szívesebben nyernének, amíg lehet, mintsem, hogy hosszú távú stratégiákban, tehetségfejlesztésben, a magyar válogatottak igényeinek feltétlen kielégítésében gondolkodnának.

Mindez nem csupán a kézilabdában érhető tetten – ahol a Bajnokok Ligája-szereplő topcsapatokban magyar játékosok kis túlzással mutatóban szerepelnek, és érdemi játékidőt ők sem mindig kapnak –, hanem a többi látványcsapatsportban is, a főként szem előtt lévő futballban éppúgy, mint mondjuk a jégkorongban. A sztori egyik leágazása az, hogy a legjobbak már nem is mennek el légióskodni, hiszen itthon többet kereshetnek, akár úgy is, ha a padon ülnek, mivel a kezdőben inkább van helyük a külföldieknek. A másik leágazás, hogy itt-ott már az utánpótlásban sem a magyar tehetségeknek adnak lehetőséget, helyettük légiósokat szerződtetnek, mert muszáj megnyerni az U21-es vagy az U18-as bajnokságot is.

Nem ezt az Európa-bajnokságot kell vizsgálni

Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke – a kormányzó Fidesz parlamenti frakciójának vezetője – és Juhász István szakmai bizottsági alelnök a belvárosi Scruton Közösségi térben próbálta megfejteni az Európa-bajnokság kudarcának okát, és bár a legmélyebb mélységekbe nem ereszkedtek le, a felmerülő problémák egy részébe belekaptak.

Kocsis szerint például nem ezt az Európa-bajnokságot kell vizsgálni, messzebbről indulnak a sok vitától terhelt sportág problémái, amelyek egy része szőnyeg alá lett söpörve. Az egész mögé kell tekinteni, utána porciózható ki a felelősség. Azt mondta, indulatból nem fognak döntéseket hozni, Nagy László férfiválogatottért felelős alelnököt sem készülnek lefejezni, a vizsgálat után kiderül, ki milyen hibákat követett el, és mikor.

Ezzel együtt kiderültek különös dolgok. Így többek között az, hogy a válogatott nem élt a lehetőséggel, hogy a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) világszínvonalú infrastruktúráját használja, emellett a frissiben elkészült MVM Dome-ban sem óhajtott edzeni előzetesen, továbbá a felajánlott sportpszichológiai felkészítést is elutasította. Ez utóbbi kapcsán a személyre szabott profilok elkészültek ugyan, a fejlesztésre azonban már nem tartottak igényt.

A NEKA több ponton is szóba került, az MKSZ-elnök elmondta, furcsának találja, hogy a 2013 óta működő akadémia egy játékost sem adott a magyar válogatottba – az Eb-re is csak egyet, őt a szerb csapatba –, és a női nemzeti együttesbe sem kerülnek be sokan az intézményből, itt is egy sportolóról van szó összesen. „Töredezett ez a sportág, rendkívül sok régi konfliktus feszíti, itt az alkalom, hogy ezt felszámoljuk” – mondta Kocsis. Az utánpótlás ügyében az is elhangzott, hogy a 2014-es ifjúsági Európa-bajnokságon a magyar együttes még két ki-ki meccset játszott a franciákkal, de mostanra viszont komoly különbség alakult ki, úgy, hogy abból a csapatból egy játékos volt most ott a magyar válogatottban, a franciáknál hat, ők valamennyien klasszisok. A magyar játékosok juniorkorukban elvesznek – ez sem kézilabdás sajátosság egyébként.

Ellentmondások és ellenérdekek

Ezek után a válogatott és a klubok érdekei közötti ellentmondások dilemmája is felmerült. Juhász István azt mondta, a nemzeti csapat sportszakmai érdekei jelentik a prioritást, Kocsis meg azt, hogy a klubok önálló gazdasági társaságok, amelyeket nem lehet utasítani, hogy kiket szerződtessenek és őket hogyan szerepeltessék, legfeljebb a finanszírozáson keresztül tudnak hatni. De a játékosoknak is olyan programot kell adni, ami építi őket. „A válogatott játékosok mögött legyen program és edzésterv, amit hajtsanak is végre” – mondta, majd a női kézilabdára áttérve felidézte, hogy Győrben a norvég légiósok akkor, amikor a többiek már zuhanyoznak, még kint maradnak a pályán, és megcsinálják egyéni programjukat, nem csoda, hogy fizikumban, eltökéltségben, mentálisan előbbre tartanak.

A klubokkal kell kötni egy dealt a közös programról, és az is tisztázandó, magyarázta, hogy a magyar játékosok motiválatlansága az Európa-bajnokságon mivel volt magyarázható. Hogy hogyan lehet motiválatlannak lenni 20 ezer néző előtt, vagy megijedni ennyi embertől, akik nekik szurkolnak.

Az elnök szerint nagyobb a veszteség, mint hogy nem jutottunk tovább a csoportból, és 7 telt házas meccs helyett csak 3-at rendezhettünk. Kocsis elsősorban a szurkolókat sajnálja, akik hatalmasat csalódtak, de a játékosokat is, akik „elsétáltak életük lehetősége mellett”. Ennek a csapatnak a történetében nem lesz már hasonló esély többé.

A létesítményt viszont így is érdemes volt felépíteni szerinte – hogy mennyibe került, 128 milliárd forintba, arra nem tért ki, de azt állította, maga az Európa-bajnokság nyereséges lesz, a bevételeket 16-17 milliárd forintra becsülte –, minthogy 27-féle sportágat szolgálhat ki ezentúl, további nagyobb sport- és kulturális rendezvények is lesznek itt tehát. Neki legyen mondva: egy NHL-meccset például nem kérdés, hogy a 444 szerkesztőségéből is többen megnéznénk, ha már felépült ez a dóm. A világ legjobb hokistáinak fizetéséhez legalább nincs semmi közünk.

Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki – írja az MTI –, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái.

Hétfői közleményében a Magyar Polgári Párt (MPP) kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 21. században az Európai Unió egyik tagállama nem teszi lehetővé a területén élő nemzetiségek számára, hogy szabadon vállalhassák identitásukat előre látható negatív következmények nélkül.

„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MPP.

A párt azt javasolta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával a közösség nyelvi jogai sérülhessenek.

Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.

A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. „A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat” – fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke.

A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: „a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”. Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.

A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható, és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!” (MTI)

A főpolgármester helyettese, Tüttő Kata társaságában hétfőn megtekintette Kőbánya-Kispest metróállomáson a szombat hajnali baleset következményeit. A jelentős anyagi károkat és műszaki problémákat okozó karambol során emberi sérülés nem történt. Karácsony Gergely témába vágó fb-posztjában igyekszik tisztázni, hogy:

• Nem műszaki hiba, hanem személyes mulasztás történt, „a vonat biztonsági rendszere engedély nélkül kikapcsolásra került”.
• A metrófelújítási munkálatokat a baleset egyáltalán nem befolyásolja.

„Az egyedüli kellemetlenség – írja a főpolgármester –, hogy a helyreállítási munkák befejezéséig, előreláthatóan vasárnapig a Határ út és Kőbánya-Kispest között metrópótló autóbuszok járnak.”

Összehasonlítom az almát a körtével, ez abból a szempontból nem irreleváns, hogy mind a kettő ugyanabban a kosárban hever.

Van először is a Schadl–Völner-ügy, egészen elképesztő részletekkel és érintettekkel, hétfő óta jönnek a 444-en a fejezetek – hivatalos nyomozati anyagok alapján –, a harmadiknál tartunk, hajmeresztő dolgok derülnek ki miniszteri kabinetfőnökökről, bírókról, gengszterekről, más fontos személyiségekről.

A történetek pörögnek a magyar sajtó egyik felében és a közösségi médiában, ám következményük egyelőre nincs. Hogy mélyebben mi zajlik, nem látjuk, nem tudjuk, bár közben az is eszünkbe juthat, miként jutott el vajon egy nyomozás olyan messzire, hogy minimum egy darab államtitkár belebukjon. Innentől előfordulhat az is, hogy fontosabb pozícióban sürgölődő egyéneket is tarkón csap a sors keze – elvben –, csakhogy nem most. Egyelőre mindenkire szükség van, a kampányban éppúgy, mint pl. akkor, amikor majd szavazni kell Novák Katalin köztársasági elnökké választásáról. Neki, ha erőt akar mutatni a Fidesz – mi mást akarhatna – már az első, még kétharmados fordulóban abszolválnia lenne ildomos a procedúrát.

Így marad a bejáratott stratégia, minthogy kettészakított országban kettészakított a nyilvánosság is. Ha nem lehet tagadni és cáfolni – nyilvánvaló, hogy nem lehet, nincs mit, a nyomozók, akik feltárták az ügyeket, nem az ellenzék nyomozói –, akkor az agyonhallgatás a megoldás.

Vizsgázik a média, ami már nem is média. A még élő sajtó maradéka a 2010-es fordulat óta rendszeresen ír arról, hogy a kormányzat mit művelt vele, miként szívja el előle a levegőt, hogyan korlátozza-nehezíti a működtetését. Születnek elemzések arról is, hogy a köz-, a kormányzati és a fideszes média hogyan sétált kart karba öltve a központi propagandairányítás hatóköre alá. Nem árt ugyanakkor rendszeresen levonni a legfontosabb konzekvenciát is: míg a független sajtót „csak” sanyargatják és ütik-vágják, addig a sajátjukat megszüntették. Ami lett belőle, az az ismert sztenderdeknek és kritériumoknak nem felel meg. Nem nem szabad. Hanem egyszerűen nem az, aminek nevezni csak a terminológiai nehézségek miatt szokás nevezni még mindig. Az nem sajtó, hanem eszköz vagy fegyver.

A képződmény mindazonáltal működőképes, amit nem csupán olyankor mutat meg, amikor lőni kell, hanem olyankor is, amikor csendben maradni célszerű.

A köz-, a kormányzati és a fideszes médiában – az említett terminológiai problematika miatt tényleg kellenek az eufemizmusok – a Schadl–Völner-ügy nem létezik. A rádióban, a tévében, az újságokban, a kapcsolódó közösségi médiában sem esik róla szó.

Amikor Völner Pál igazságügy-minisztériumi államtitkár lebukott, majd távoznia kellett a posztjáról, azt még leírták és bemondták – szűkszavúan –, a mostani hét fejleményeinek nyoma sincs. Annak ellenére, hogy a kormánytól közvetlenül nem függő intézményekben – pl. a pécsi és a szegedi egyetemen – vizsgálatok mégiscsak indultak a botránysorozat egyik legocsmányabb szálához kapcsolódóan.

Alternatív valóságokban és konstrukciókban élünk, ez nem újdonság, de most már nem is az a kérdés, hogy összeér-e valahol véletlenül a két különböző realitás.Nem ér össze, növekvő sebességgel távolodnak egymástól.

Ezt támasztja alá egy kisebb jelentőségű, ám annál szimptomatikusabb történet is.

A 444-en jelent meg szintén – egy olyan egzotikus nyelv ismeretének köszönhetően, amilyen az orosz –, hogy a fiatalok „megszólítása” érdekében alkalmazott Szentkirályi Alexandra stábja a fiataloskodás jegyében elkövetett egy röhejes hibát. A kormányszóvivő a déli határkerítésnél tett látogatásáról szóló videó aláfestő zenéjeként egy kazah rapszámot használt fel. Nyilván senki sem akadt a csapatban, aki értette volna a szám szövegét, vagy legalább a címét, miszerint a „Я буду ебать” nemes egyszerűséggel azt jelenti, hogy „Baszni fogok”.

Amikor kiraktuk erről a cikket, kb. biztos voltam benne, hogy a videó el fog tűnni Szentkirályi Alexandra Tiktokjáról. Gondolom, nem kell magyarázni, hogy miért kínos a sztori, hány különböző rétegében az, és mennyire védhetetlen. Tévedtem. A videó változatlanul kint van, megnézhető és meghallgatható – a vulgáris közép-ázsiai ember újra és újra elmondja, ami kikívánkozik belőle –, annak ellenére, hogy ez is volt már mindenhol, persze a köz-, a kormányzati és a fideszes média kivételével.

Kapcsolat a trágár kazah rapper, a kormányszóvivő és a róluk szóló publikációk között a kormányzati nyilvánosság szerint nincs,a létező valóság e szelete nem létezik, mindent rosszul tudtunk. Hogy egyértelmű legyen: az eszembe sem jutott, hogy lehetnek reakciók vagy következmények, ennek zéró a realitása. De az, hogy semmi sem történt, így törlés sem, meglepett, szintlépésnek érzem.

Az alma és a körte pedig – elnézést a képes beszédért – egyre rothadtabb tartalmilag, ilyenek az effajta gyümölcskosarak napjainkban, ó, borzalom. A narancsot szóba sem hozom, ha van valami, amit nem bírok, az a demagógia, egyenesen ki nem állhatom.

Az ország egész területén bevezetendő hatvannapos szükségállapotról határozott csütörtökön a moldovai parlament, miután az orosz Gazprom arról értesítette Chisinaut, hogy péntektől felfüggeszti a gázszállításokat a januári számla kifizetésének elmaradása miatt.

Az MTI híre szerint a határozatot a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) szavazataival fogadták el. Az ellenzék ellene szavazott, a gázválságért a hivatalban lévő kormányt hibáztatva.

A következő hatvan napban a rendkívüli helyzetekért felelős bizottság fejadagot vezethet be a földgázra és más energiahordozókra, elkülöníthet pénzügyi eszközöket földgázvásárlásra, koordinálhatja a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységét, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány adatai szerint a helyi gázszolgáltatónak, a MoldovaGaz vállalatnak mintegy 25 millió dollár hiányzik ahhoz, hogy kifizesse a január 1. és 15. közötti fogyasztás számláját. A kialakult helyzetben a kabinet haladékot szándékozik adni a gázszolgáltatónak az áfa befizetésére, és segítséget nyújtani neki a lakossági gázáremelés kompenzálására szánt pénzügyi forrásból.

Bár tudható volt, hogy a MoldovaGaz pénzügyi nehézségekkel küzd, a kormány arra számított, hogy a cég fő részvényese, a Gazprom majd kisegíti. Októberben a MoldovaGaz és a Gazprom öt évvel meghosszabbította a gázszállítási szerződésüket. Ennek fontos rendelkezése volt, hogy a MoldovaGaz minden hónap 20-ig kifizeti az előző hónapban fogyasztott gáz árát és a folyó hónapban fogyasztott mennyiség felét. A tárgyalásokon éles vita bontakozott ki a Moldova szerint magas gázárról, és a több mint 700 millió dolláros moldovai adósság törlesztéséről, amelyet a chisinaui vezetés nem ismert el.

Moszkva az áremeléseket egyebek között az orosz gáz iránti megnövekedett nemzetközi kereslettel magyarázta.

Moldova novemberben hasonlóképpen késlekedett a fizetéssel, mire a Gazprom kilátásba helyezte, hogy 48 órán belül leállítja a gázszállítást. A hiányzó pénzeszközöket akkor is a kormány biztosította.

Vadim Ceban, a MoldovaGaz vezetője közölte, hogy a vállalat januárban pénzügyi nehézségekkel szembesült, mivel az országban későn módosították a díjszabást. Így januárban míg az orosz gáz beszerzési ára Moldova számára ezer köbméterenként 647 dollárra emelkedett, a tarifa 450 dollár körüli áron maradt.

A moldovai gázválság akkori állásáról október végén közöltünk részletesebb elemzést.

Ritka nyílméregbéka-utódokkal gyarapodott a Debreceni Állatkert – írja közleményében a Debreceni Állatkert. Eszerint a még csak tavaly tavasszal érkezett Anthony-nyílméregbékák remekül érzik magukat, amit az bizonyít, hogy az intézmény az első sikeres szaporulatukról is beszámolhat. A december elején felfedezett petékből kikelt ebihalak a szüleikkel közös terrárium vizében folytatták fejlődésüket, és hárman közülük már teljesen átalakultak békává. Méretükből adódóan ebihalállapotban ugróvillással, partra mászásuk óta pedig röpképtelen muslicával táplálkoznak.

A szemfüles látogatók őket és átalakulóban lévő társaikat is megtekinthetik a Pálmaházban található bemutatójukban.

Az Ecuador délnyugati és Peru északnyugati régiójában fekvő trópusi szárazerdők talajszintjén ottnohos Anthony-nyílméregbéka 2-2,5 centiméteres testhosszával viszonylag kistermetű faj. Rokonaihoz hasonlóan a természetben bőrére méreganyag ül ki, amelyet feltehetően az elfogyasztott gerinctelenekből nyer, erre feltűnő színezetével hívja fel a ragadozók figyelmét. Élőhelyének degradációja és a kereskedelmi célú illegális befogások miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

Magyaroszágon csak Debrecenben találkozhat vele a nagyközönség.

Február 17-én hivatalos látogatást tesz Budapesten Jair Bolsonaro. Az Azonnali.hu néhány nappal ezelőtt már írt arról, hogy a brazil elnök hazánkba érkezhet, mégpedig közvetlenül azután, hogy Oroszországban találkozott Vlagyimir Putyinnal. A kör ezzel annyiban bezárul, hogy mint kiderült, február elején az orosz elnök és a magyar miniszterelnök is tárgyalni fog Moszkvában.

Jair Bolsonaro meglepő és radikális kijelentések sokaságáról híres, ezen belül oltásszkeptikus nézeteit is szívesen hangoztatja. A brazil elnök mindemellett annak a jobboldali populista áramlatnak az egyik fontos szereplője, amelyet közelről is ismerünk.

Orbán Viktor egyébként 2018-ban a kevés európai állami vezető egyike volt, aki személyesen is részt vett Jair Bolsonaro elnöki beiktatásán 2018. január 1-jén.

Vádat emelt az ügyészség a gödöllői görögkatolikus templomot tavaly felgyújtó férfi ellen – tudatta a Pest megyei főügyész csütörtökön az MTI-vel.

Szabó Ferenc a vádiratot idézve közölte: 2021. március 15-én a kora esti órákban a gyanúsított elhatározta, hogy tüzet fog gyújtani, ezért egy sporttáskába égetett szeszes italt, motorolajat és falfestéket pakolt, majd ezekkel elindult gödöllői otthonából a templomhoz.

A közlemény szerint miután betörte a templom ajtaját és behatolt az épületbe, a szeszes üveget összetörte a padlón, a motorolajat szétlocsolta a templom hátsó padsorain, és begyújtotta a folyadékokat. Ezután a padok között felállított egyik ikont felborította, és a falfestékkel töltött vödröt a templom szentélye felé dobta, feldöntve az ott elhelyezett ikonosztáz egy részét; a festék a képekre fröccsent. A férfi ezután elhagyta a helyszínt.

A főügyész jelezte, a tüzet a templom plébánosának sikerült eloltania, de így is csaknem másfél millió forintos kár keletkezett.

A gödöllői rendőröknek alig egy héttel a cselekmény után sikerült elfogniuk az elkövetőt, aki ellen a Gödöllői Járási Ügyészség templom megrongálásával elkövetett rongálás bűntette miatt emelt vádat. (MTI)

A vádemelésnél tart az a 2021. február 13-ai budapesti eset, amelynek során életveszélyes sérüléseket szenvedett egy bántalmazott buszsofőr. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint „egy 31 éves férfi nem vette fel a maszkját, ezért a járványügyi szabályokra tekintettel a sofőr nem nyitotta ki neki a busz ajtaját. A méltatlankodó férfi a buszról leszálló sofőrt ezután ököllel fejen ütötte."

A vádirat szerint a vádlott a IV. kerületi István út és Munkásotthon utca sarkán lévő buszmegállóban egy barátjával együtt fel akart szállni az Újpest-Központ irányából érkező 30-as buszra. A sofőr észlelte, hogy a vádlott orrot és szájat eltakaró maszk nélkül akar felszállni, ezért nem nyitotta ki a busz ajtaját. A vádlott az első ajtóhoz ment, számon kérte a sofőrt, aki jelezte, hogy az ajtót csak akkor nyitja ki, ha maszkot vesz fel az utas.

Miután a vádlott a megállóban „tovább méltatlankodott”, a sofőr kinyitotta az első ajtót, leszállt a buszról, majd a vádlotthoz fordult. A 31 éves férfi ekkor egy hirtelen mozdulattal ököllel arcon ütötte a sofőrt, amitől a sértett eszméletét vesztve hanyatt esett és a fejét az aszfaltozott járdába ütötte. Ezután a vádlott az eszméletlen sértettet a földön hagyva elhagyta a helyszínt. A sértetthez a busz utasai hívtak mentőt.

A sértett életveszélyes fejsérüléseket szenvedett, írja a főügyészség, amely a büntetett férfival szemben életveszélyt okozó testi sértés, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt nyújtott be vádiratot, végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozva.

Az ügyhöz mellékelt videón a bűncselekmény előzménye látható, egészen addig, amíg a sofőr leszáll a buszról. A vádlott a következő pillanatban támadt rá.