Répássy Róbert a kegyelmi botrányról: Nem érdemes összeesküvés-elméleteket fabrikálni

Kedden Magyar Péter kormánya nyilvánosságra hozta a kegyelmi akta néhány részletét, amiből kiderült, hogy

• az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya három ember ügyében javasolt kegyelmet 2023 április 17-én, és K. Endre nem volt köztük.

A róla szóló dokumentumban meg is indokolták, miért nem értenek egyet a kegyelmi kérvénnyel. A főosztályt Répássy Róbert államtitkár felügyelte, az előterjesztéssel egyetértett.

• Varga Judit akkori miniszter is eszerint küldte meg az aktákat a köztársasági elnök hivatalának április 18-án. Akkor összesen 49 ember kegyelmi kérvényét továbbították.
• Novák Katalin április 27-én, egy nappal a pápalátogatás előtt döntött K. Endre kegyelméről, aznap ellenjegyezte a döntést Varga Judit. Ezen a papíron is szerepel a kegyelmi főosztályvezető pecsétje.

• A kegyelmi főosztály jóval később, június 7-én készített egy feljegyzést Varga Juditnak,

amelyben leírják, hogy Novák Katalin öt embernek adott kegyelmet, két ügyben felülírta Varga előterjesztését, és hogy ezeket a miniszter április 27-én ellenjegyezte. További 44 embernek a köztársasági elnök sem adott kegyelmet. Az IM kegyelmi főosztályának vezetője a június 5-i kegyelmi határozatok ellenjegyzését javasolta. (Azt csak feltételezni lehet a levél alapján, hogy az elutasított kérelmek később, június 5-én érkeztek be.)

• Répássy Róbert államtitkár a főosztályvezető javaslatával egyetértett.
• Az utolsó nyilvánosságra hozott dokumentum 2024. február 5-i keltezésű, ebben Répássy Róbert államtitkár az új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence számára foglalja össze a történteket.

A tájékoztatás három nappal a kegyelmi döntésről szóló első 444-es cikk megjelenése után készült.

Répássy feljegyzéséből kiderült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte (vagyis inkább sürgette), hogy K. Endre ügye mindenképp kerüljön fel a pápalátogatás előtt, hogy Novák döntést tudjon hozni. Arról nem tudtak, hogy Novák kegyelmet fog adni, ráadásul előfordult már olyan, hogy kérték a felterjesztést, a végén mégsem adott kegyelmet az elnök.

Répássy leírta, hogy az ellenjegyzés során a minisztériumban nem tartották be a szolgálati utat az idő rövidsége (vagyis a másnapi pápalátogatás) miatt. Összesen 10 esetben bírálta felül Novák Varga javaslatát.

A sajtótájékoztató és az anyag nyilvánosságra hozása után felhívtuk Répássy Róbertet – aki épp hétfőn posztolt arról, hogy ügyvédként dolgozik -, hogy néhány részletet tisztázzunk.

Azt mondta, fenntartja a feljegyzésben írtakat: a főosztályvezetőhöz érkezett kérés a Sándor-palota főosztályvezetőjétől K. Endre kegyelmi aktájának ügyében, őt erről tájékoztatták, de nem látott benne semmi rendkívülit, ilyen, mint a feljegyzésben is szerepel, máskor is előfordult.

Nem csak K. Endre aktáját kérték, egy-egy felterjesztésben 50-60 kérelem szerepelt. Novák több csomagból választotta ki végül azt a 22 embert, akinek kegyelmet adott a pápalátogatás előtt.

A kegyelmi ügyeknél a szokásos eljárás az, hogy az elnök által visszaküldött kérvények a minisztérium kegyelmi főosztályára futnak be, a főosztály pedig tájékoztatja a minisztert, ha eltérő döntést hozott a köztársasági elnök. (Ez a levél most is elkészült, június 7-én.)

Csakhogy K. Endre ügyében nem ez történt, Novák döntéséről a főosztály nem szerzett azonnal tudomást. Noha Magyar Péter arra utalt, itt szándékosan vagy félszándékosan félrevezethették Varga Judit minisztert, Répássy Róbert azt mondta, nem feltételez semmilyen hátsó szándékot, ő kizárólag a pápalátogatás időpontjához köti a gyors tempót.

Varga Judit asztalára a miniszteri kabinet – egyszerűbben mondva a titkárság - tette le az aktacsomagot. Megkérdeztük, hogy ők átnézhették-e, és felhívhatták volna-e Varga figyelmét az ellentétes döntésre, mire Répássy Róbert azt mondta, a kabinetnek technikai szerepe van, „az iratok érdemi vizsgálatát a kegyelmi főosztály végezhette volna el.”

Répássy úgy tudja, a miniszteri kabinet tisztában volt azzal, hogy sürgős döntésre van szükség a pápalátogatás miatt, ennek a figyelembevételével vitték be az aktákat a miniszternek.

„Hiba volt, hogy kihagyták a kegyelmi főosztályt, de utólag nem tudok mit csinálni.”

Répássy ráerősített, hogy a kegyelmi főosztály csak utólag látta, hogy a miniszter ellenjegyezte a dokumentumot. „Láttam Magyar Péter sajtótájékoztatóját, de a mozzanat mögött nem érdemes túl nagy összeesküvés-elméletet farigcsálni.”

A történtek után közvetlenül nem volt vizsgálat, ezt már az új miniszter, Tuzson Bence kérte, hogy lássa, mi történt a kegyelmi ügyben. Répássy szerint ennek a vizsgálatnak volt következménye, Varga Judit lemondása.

A volt államtitkár szerint Novák Katalin sokáig mérlegelte, hogy kinek adjon kegyelmet, az utolsó pillanatban írta alá a határozatokat. Répássy szerint légből kapott feltételezés, hogy bárki keze alá becsempésztek volna valami iratot, hogy írja alá. Azt nem lehetett tudni, hogy Novák végül hány embernek ad kegyelmet, azt viszont igen, hogy kik esetében mérlegeli – mondta Répássy.

Répássy egyébként nem biztos abban, hogy ha nincs ez a sürgetés, ellentétes döntés születik, vagyis Varga eltért volna a gyakorlattól és nem jegyzi ellen Novák döntését. A protokoll általában az volt, hogy az elnöki döntés után nem firtatja az Igazságügyi Minisztérium, hogy a javaslatukat miért írták felül.

Varga felelősségét és hozzáállását szerinte „kidomborítja, hogy nem javasolta a kegyelmet.”

Megkérdeztük, hogy ő érez-e politikai felelősséget a történtek után, mire azt mondta, hogy sokat gondolkodott ezen. „Ha megfoghattuk volna az iratcsomót és kicsit több idő lett volna a mérlegelésre, akkor esetleg rábeszélhettem volna az igazságügyi minisztert, hogy ne ellenjegyezze.”

Megismételte, hogy nem került a kezébe a visszaérkezett irat, és hogy nem biztos benne, hogy változtattak volna a kialakult gyakorlaton.

Szerinte ez a köztársasági elnök felelőssége volt, ő hozta meg a döntést a miniszteri javaslat ellenére. „Mindent tudott a köztársasági elnök, de nyilván más szempontok jöttek szóba.” Erről nem jogosult nyilatkozni, és eleve csak töredékes információi vannak, mondta.

Abban viszont biztos, hogy írásbeli indoklást nem fognak találni, ilyen kötelezettsége ugyanis nincs az elnöknek.

Tudomása szerint a Sándor-palota kegyelmi főosztálya sem javasolta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, „a kegyelmi főosztályok általában azonosan gondolkodnak ebben”, de „nyilván nekik is vannak feletteseik”, így nem tudja, hogy Novák pontosan milyen előterjesztést kapott.

Maga a kegyelmi kérelem jogi akadályok miatt nem került nyilvánosságra, emiatt Répássy szerint elég hiányos a mozaik, nem lehet látni, Novák miért adott kegyelemet. Ő ismeri a kegyelmi kérvényt és a környezettanulmányt is.

Répássy szerint „politikai szempontból K. Endre ügye minden képzeletet felülmúlt”, de a Hunnia ügy jogtörténeti szempontból izgalmasabb, hiszen ott egy csoportnak adott kegyelmet Novák, a végrehajtandó börtönbüntetés felfüggesztésével. Budaházyékat tehát kiengedték a börtönből, míg K. Endre már reintegrációs őrizetben – vagyis otthon – volt.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy K. Endre ügyében a foglalkozástól eltiltás megszüntetése lehetett a kulcs, vagyis hogy vissza akart menni dolgozni a gyerekek közé.

Répássy Róbert ezt lényegében megerősítette. Ugyan nem mondhatott túl sok részletet, de azt közölte, a kérelemben benne volt, hogy K. ártatlannak vallotta magát, és tovább akar dolgozni gyermekintézményekben. „Pedagógus volt, nem akarta, hogy eltiltsák a szakmájától.”

Magyar Péter az elmúlt napokban többször emlegette az ügyben Lévai Anikót, bár hétfőn közölte, nincs semmilyen bizonyítéka erre vonatkozóan. Répássy ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy nekik semmi ilyen háttérinformációjuk nem volt, de a miniszternek sem.