Novák hivatala sürgette Kónya ügyében, hogy a kegyelmi felterjesztés hamar készüljön el

Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatójával egyidőben hat, az igazságügyi minisztériumban keletkezett lényeges dokumentumot hozott nyilvánosságra a kormány.

Az elsőből kiderül, hogy a még 2022-ben beadott kegyelmi kérvény kapcsán Kónya Endre ügyében 2023. április 14-én keletkezik az első dokumentum a minisztériumban. Ez a kegyelmi főosztály értékelése Kónya ügyében „a benyújtott kegyelmi kérelme teljesítését” nem javasolják. Ezután fejtik ki a részleteket, amelyeket személyiségi jogokból fakadóan számos ponton kitakartak. Lényegi megjegyzés azonban, hogy kiemelik, Kónya ekkor már reintegrációs őrizetben volt és azt is, hogy az eltiltás hatálya alá nem eső munkaköröket vállalhat, magyarul gyerekekkel nem dolgozhat.

Ez azért lényeges, mert az következik a kegyelmi kérvény lefolyásából – ahogy ezt Magyar is kiemelte –, hogy Kónya vissza akart térni a gyermekvédelmi munkájába.

A második dokumentum arról szól, hogy három nappal később Répássy Róbert államtitkár megküldi a miniszternek, Varga Juditnak a javaslatot, azaz, hogy a kegyelmi főosztály kiket javasol kegyelemre. A nyilvános dokumentumban kitakart, monogramként közölt nevek között nem szerepel Kónya Endre. A harmadik dokumentum ugyanerre utal, másnap ugyanis Varga Judit a kegyelmi főosztály javaslatával megegyezően nem javasolja Kónyát kegyelemre a megadott nevek között.

A negyedik dokumentum a leglényegesebb. Ez maga a 2023. április 27-i döntés, amelyben Novák Katalin kegyelmet ad Kónya Endrének,

Varga Judit pedig – a miniszterelnök szerint a hasonló eljárásoktól eltérően - még aznap ellenjegyzi. Az ötödik dokumentum, egy júniusi feljegyzés ki is emeli Kónyát és és egy másik illetőt, azt, hogy ők ketten a minisztériumi felterjesztéstől eltérően kegyelmet kaptak.

Az utolsó dokumentum is lényeges. Ez már Tuzson Bence minisztersége idején, a kegyelmi ügyet kirobbantó cikkünk megjelenése után négy nappal született és minden, a minisztériumnál keletkezett információt összefoglal Tuzsonnak. Ebből kiderül, hogy

a Köztársasági Elnöki Hivatal Kónya ügyében kérte, hogy a felterjesztés készüljön el a pápalátogatásig, hogy Novák döntést tudjon hozni. Az igazságügyi minisztérium ennek ellenére sem terjesztette fel Kónyát kegyelemre.

A dokumentumból kiderül még,

• hogy nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – született a kegyelmi döntés a pápalátogatás közeli időpontjának okán,
• hogy Novák döntése egyben a foglalkozástól eltiltást is megszüntette, azaz Kónya attól fogva vállalhatott munkát gyerekek közt,
• hogy a pápalátogatás kapcsán megadott 22 kegyelem közül 10 olyan volt, amit korábban nem javasolt a minisztérium,
• hogy 2024. február 2-án, aznap, amikor az első cikkünk megjelent az ügyben, részletes információk is megjelentek később (itt egyértelműen a jobboldali sajtóba kikerült cikkekről van szó), amelyek részleteket közöltek a kegyelmi kérvényből.

Magyar mindezt úgy kommentálta, hogy lehetséges, hogy a volt feleségét átverték. Arról beszélt, hogy vagy a Sándor-palotában, vagy a minisztériumban jártak el így szándékosan vagy félszándékosan. Valakik ezeket a kegyelmeket kilobbizták, egy erősebb hatalom kellett hozzá – mondta –, amiről az érintettek fognak beszámolni. Ezért lesz a vizsgálóbizottság, ahol kötelező lesz megjelenni.

A dokumentumok megtekinthetőek a kormany.hu/igazsagtetel oldalon.

A Magyar által elmondottakból arra is lehetett következtetni, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselte a Kúria előtt Kónyát és arra is, hogy szerepe lehetett a kegyelmi kérvényben. Ezt megírtuk, Gaudi-Nagy válaszával együtt.

Előzmények

Novák Katalin 2023. április 27-én, a pápalátogatás alkalmából adott köztársasági elnöki kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. Kónyát 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak. Vásárhelyi, a bicskei gyermekotthon igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Kónyának nem csupán tudomása volt ezekről az esetekről, ennél súlyosabb bűne is volt. Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak és végre nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a gyerekeket, hogy változtassák meg a vallomásukat. Megíratott egy hamis vallomást az egyik gyerekkel ezzel a szöveggel: „én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki.” Aztán ezt a hamis vallomást a saját irodájában akarta aláíratni az érintett gyerekekkel. Ezért kapta a több mint hároméves börtönbüntetését.

A 2019-es ítélet előtt az áldozatok közül többen az RTL Házon kívül című műsorában beszámoltak az igazgató tetteiről. Ketten közülük, Illés Levente és Pop Mert Julián arcukat és nevüket vállalva mesélték el történetüket.

Kónya vitatta, hogy bűncselekményt követett volna el ezért – már a börtönbüntetését töltve – jogorvoslatért folyamodott. Szabadulását két különböző szálon is próbálta elérni. Egyrészt köztársasági elnöki kegyelemért fordultak az érdekében, másrészt a Kúriától kérte, hogy vizsgálják felül az ügyét. Ebből a kegyelem meg is történt 2023. április 27-én, de a Kúrián Kónya nem állt el a felülvizsgálati kérelmétől, és ezért tudhatunk a kegyelmi döntésről. Ott ugyanis csak 2023 szeptemberében született meg a döntés, amelyben amúgy elutasították Kónya kérvényét, és ki is emelték a tettének súlyosságát, de azt is beleírták a határozatba, hogy Kónya kegyelmet kapott.

„Időközben, 2023. április 27. napján a Köztársasági Elnök a kegyelmi kérelem elbírálásáról szóló KEH/2787-6/2023. számú határozatával a II. rendű terhelttel szemben a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltás büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből elengedte, valamint az ítélet vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelemből mentesítette” – ez az idézet árulta el a nyilvánosságnak végső soron, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 2024. február 1-én egy Fülöp Botond nevű komlói ügyvéd vette észre a Jogtárban ezt a kúriai határozatot, másnap pedig megjelent az első cikkünk, ami beszámolt az esetről.

A cikkünk megjelenését követő napokban kiderült, hogy Kónya Endre otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban, és hogy az akkor még az igazságügyi miniszteri székben ülő Varga Judit ellenjegyzésére is szükség volt, hogy a férfi megkaphassa a kegyelmet.

Magát Kónya Endrét is sikerült megszólaltatnunk a botrány kirobbanása utáni napokban: bár szűkszavúan válaszolt, elmondta, hogy nem ő írta a kegyelmi kérvényt,

azt pedig, hogy mikor szólal meg az ügyben, „az idő és a jóisten” dönti el. Jól mutatja a hozzáállását, hogy márciusban újra a vallomása megváltoztatására próbált rávenni egy egykori bicskei áldozatot. Megszólalására pedig másfél év múlva, 2025 szeptemberében került sor, amikor Kónya könyvet adott ki, amelyben azt állította, koncepciós per áldozata lett.

Megírtuk azt is, hogy Vásárhelyi Jánost az Orbán család céges ügyvédje, Szmulai István védte a pedofília miatt indított perben, Kónya Endrét pedig Etyek jelenlegi fideszes alpolgármestere, egy állami cég igazgatója védte az elsőfokú tárgyaláson.Orbán Viktor hat nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után rövid videóban jelentette be, hogy miután „kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről”, a kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely „lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése esetén kegyelmet kaphasson” az elkövető.

Novák Katalin aznap még azt mondta, jó szívvel írja alá a jogkörét csorbító módosítást, két nappal később viszont lemondott posztjáról anélkül, hogy a kegyelmi döntés körülményeiről bármilyen részletet elárult volna. Ezt azóta sem tette meg.

Vele egy időben Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. A lemondás másnapján a történet két újabb szála indult el: az egyik Magyar Péteré, aki bement a Partizánba interjút adni, miután tónizós-ádámozós Facebook-posztban jelentette be, hogy lemond állami céges pozícióiról. A másik Balog Zoltáné, akiről kiderült, hogy az ő közbenjárása miatt kaphatta meg a kegyelmet Kónya Endre a köztársasági elnöktől.

2024 júniusáig kellett várni arra, hogy ezt a szerepét, azt, hogy Novák tanácsadójaként maga javasolta a köztársasági elnöknek Kónya kegyelemmel történő szabadon engedését, Balog elismerje. A 777 keresztény blognak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Kónya Endre felesége kereste meg, korábban nem ismerte a bicskei igazgatóhelyettest.

„Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelkivezetőként ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni. Nagyok sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbáltam az elmúlt 30-40 évben segíteni... Valóban nem először történt ez velem, nemcsak kegyelmi ügyekben, hanem számos más ügyben is, hogy próbáltam a lelki szabályokat figyelembe véve – például, hogy meggyőződök ennek az embernek a tisztességéről, ahogyan kéri a kegyelmi kérvényt – meg kell próbálni segíteni.[…] A találkozás nem az ő otthonában volt, hanem az én hivatalomban, meghívtam egy beszélgetésre. Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom.” Eddig ennyit tudtunk a kegyelmi kérvény körülményeiről.

Magyar Péter még a választás előtt jelentette be, hogy kormányra kerülve nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon aktáit, amelyek az igazságügyi minisztériumban keletkeztek, ezt tehát most meg is tették.