Kapj el, ha tudsz! – válaszolta a kormány a pénzmegvonással fenyegető brüsszeli levélre

Néhány nap késéssel, de végül válaszolt a magyar kormány múlt héten az Európai Bizottság novemberi levelére, amelyet a feltételességi mechanizmus elindítása végett küldtek. Ezt a mechanizmust még soha nem alkalmazták az EU-ban, így először ad lehetőséget arra, hogy a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el egy tagállamtól. Magyarország mellett Lengyelország is kapott hasonló levelet novemberben.

Ez az a mechanizmus, ami miatt a magyar és a lengyel kormány 2020 decemberében majdnem megvétózta az EU egész költségvetését, és ami miatt a két ország pert indított az EU Bíróságán, ahol február 16-án hirdetnek ítéletet. Erről az ítéletről Orbán Viktor a héten azt írta a honlapjára, hogy tudja, veszíteni fog a kormánya, de ez politikai döntés lesz, ami ellen a tagállamoknak fel kellene lépniük. És ez az ítélet, ami az EU jogérvényesülési biztosa szerint túl későn érkezik ahhoz, hogy az új mechanizmust az április 3-ára (a lehető legkorábbi időpontra) kitűzött magyar választás előtt életbe lehessen lépteni.

A Bizottság pont azért küldött levelet már tavaly novemberben Varsóba és Budapestre, hogy előkészítse a mechanizmus elindítását, hogy ne a bírósági ítélet napján kelljen a szankciós munkába belekezdeni.

A Bizottság novemberi levelének tartalmát elsőként a 444.hu ismertette részletesen. Az abban felsorolt magyarországi problémák képeznék az alapját a mechanizmus megindításának. A tíz oldalon sorolt gondok szinte mind a korrupcióval kapcsolatosak. A felsorolt vádak szerint Magyarországon az EU-s közbeszerzések könnyen cinkelhetők, a hatóságok ilyenkor félrenéznek.

Informálisra vett válasz

A magyar kormány válasza 53 oldal hosszú, és magyar nyelven küldték el a Bizottságnak. Rögtön az elején rögzíti a szöveg, hogy mivel az EU Bírósága még nem döntött az egész mechanizmus jogszerűségéről, ezért csak „az együttműködés tiszteletben tartása” miatt válaszol a kormány, és a levelezést nem is tartja hivatalosnak.

Ennek megfelelően a magyar válasz egyes szám első személyben íródott, dr. Stelbaczky Tibor brüsszeli követ nevében, és olyan fordulatok vannak benne, mint „bizton állíthatom”, vagy „megjegyzem továbbá”, ezzel is jelezve, hogy az egészet csak informális kommunikációnak, és nem valós eljárásnak tekinti a magyar fél.

A levél hosszan méltatja, hogy az elmúlt 12 évben milyen fantasztikus eredményeket ért el Magyarország, mennyire látványosan erősödött a gazdaság, és hogy a magyar mutatók sok tekintetben jobbak, mint az EU-s átlag. Utána egy elemzés következik arról, hogy az egész pénzmegvonással fenyegető mechanizmus uniós jogi szempontból miért teljesen felesleges, és egyébként is politikailag motivált katyvasz.

Majd Stelbaczky válaszol a felvetésekre. Az egész szöveg innentől kezdve egy alaposan megírt fricska, aminek a fő üzenete az, hogy „kapj el, ha tudsz!”

Svéd szintű átláthatóság, szorgalmas főosztály

• Az a baja a Bizottságnak, hogy az ügyészség falaz a korrupt pénzosztásnak?

De hát itt a legfőbb ügyész annyira független, hogy a parlament csak kétharmados többséggel választhatja meg, és a magyar alkotmányban külön benne van, hogy teljesen függetlenül végzi a dolgát a kormánytól. Ennél függetlenebb ügyészség sehol sincs az EU-ban. Máshol az igazságügyminiszter utasíthatja, itt meg nem.

• Az a baja a Bizottságnak, hogy az OLAF a többi országhoz képest sokkal több gyanús esetet talált Magyarországon?

Ez is csak azt bizonyítja, hogy a magyar hatóságok és szervek milyen készségesen segítik az OLAF munkáját, másképpen nem lehetnének ugyanis ilyen hatékonyak a maguk egyébként szerény eszközeivel.

• Az a baja a Bizottságnak, hogy keretmegállapodásokban előre odaadnak rengeteg EU-s pénzt bizonyos konzorciumoknak?

Kigyűjtötte a magyar kormány, hogy az Európai Bizottság különböző irodái és ügynökségei hány keretmegállapodásos közbeszerzést intéztek maguknak az utóbbi években, illetve megjegyzi, hogy a keretmegállapodásokat semmilyen jogszabály nem tiltja.

• Nem üldözik a magyar hatóságok hatékonyan a korrupciót?

De hiszen ott van például a www.anti-lop.hu oldal, ahol bárki bejelentheti, ha az EU-s pályázatok körül gyanús fejleményt talál. Nem is beszélve arról, hogy csak tavaly több mint 800 pályázatot vizsgált meg a Miniszterelnökség Közbeszerzés Felügyeleti Főosztálya. Ami egyébként még a GVH-val is új megállapodást kötött a korrupció még hatékonyabb üldözéséért! Meg lehet nézni, hogy mikor írták alá.

• Előre leosztanák a pályázatokat?

A magyarhoz hasonlóan kiterjedt online pályázatkövetés csak Svédországban és Izlandon van egész Európában!

• Nem teljesíti a magyar kormány igazságszolgáltatási ügyekben az Európa Tanács korrupcióellenes testületének (GRECO) ajánlásait?

Egyet már teljesített, és ez is több, mint amennyit Ausztria teljesített az elmúlt öt évben.

• Politikai alapon eladják a Balaton partját?

Ez nem konkrét vád, nem lehet rá reagálni. Ugyanezért nem lehet válaszolni a földárverésekkel vagy a budapesti repülőtér megvásárlásával kapcsolatos aggodalmakra sem.

• Idegesíti az Európai Bizottságot, hogy magánalapítványoknak adták át szinte az összes magyar egyetemet, amelyeknek a vezetői a Fidesz emberei?

Itt kell elmondania a magyar nagykövetnek például azt, hogy Magyarországon nem lehet úgy alapítványt létrehozni, hogy annak nincs kuratóriuma. Mivel állami vagyon került itt alapítványi kézbe, ezért az államnak kellett létrehoznia az alapítványokat. Tehát kurátorokat is kellett az államnak kineveznie, különben nem lenne törvényes a folyamat. Csak nem akarja a Bizottság, hogy ne legyen törvényes!

Mint vízfelszínen villanó képe a világnak

Nagyon hosszan lehetne még sorolni a hasonló példákat, de a lényeg nem is a konkrét magyar érvelés sok esetben, hanem a levél általános üzenete: a jogállamiság csak tükröződés a víz felszínén, amit ha meg akar ragadni valaki, rögtön eltűnik, szétfolyik a kezei között.

A magyar kormány azt mutatja be, hogy miért nehéz a konkrét EU-s jogból kiindulva rajtakapni egy önkényeskedő rezsimet. Végtelen hosszan lehet ugyanis ismételni a magyar törvényeket, amelyek formailag biztosítják a demokratikus kereteket. A jogállamiság leépülésének lényege ugyanis nem e törvények átírása diktatórikus törvényekre, hanem azok az informális rendszerek, amelyek kiüresítik a kereteket.

Konkrét példával élve: attól, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem tagja (már) a Fidesznek, és így nem is járhat a párt elnökségi üléseire, hogy ott konkrét utasításokat kapjon, attól még úgy tűnik, hogy sokszor a Fidesz politikai érdekei mentén felügyel nyomozásokat. Ám ezt a magyar jogrendből soha nem lehet kimutatni.