Az USA moszkvai követe: Asztalra kitett pisztollyal beszélnek a békéről

Kezd kialakulni a NATO-ban, hogy ki mit gondol az orosz fenyegetésről, Ukrajna helyzetéről.

Dióhéjban az alaphelyzet: Az orosz hadsereg invázióra alkalmas csapatokkal vette körbe Ukrajnát. Az USA tiltakozott, mire az oroszok ultimátumot küldtek, miszerint akkor vonulnak vissza, ha hivatalos garanciát kapnak, hogy a NATO katonái visszavonulnak oda, ahol a hidegháború idején voltak. Az USA és a NATO ezt visszautasították. Mindkét oldal tovább tárgyalna, de az oroszok még gondolkoznak, valamilyen határozott lépésen. Hogy min, az nem világos.

Washington és London szerint nagy a baj

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyire veszélyes a helyzet. Szerintük olyan típusú és mennyiségű orosz hadianyag, logisztikai támogatás és katona vette körbe mostanra Ukrajnát, amit nem lehet másnak értékelni, mint inváziós készülődéssel, vagy legalább erről szóló fenyegetéssel. A csapatösszevonások október óta tartanak, és jelenleg is újabb egységek érkeznek az ukrán határhoz.

Az ukrán hadvezetés ennél óvatosabb valamivel, a hét közepén ők azt mondták, hogy az orosz csapatok alkalmasak ugyan a támadásra, de nem fejlődtek még olyan alakzatba, hogy tényleg támadjanak.

Az orosz kormány azt állítja, hogy nem akarnak támadni, és közben remélik, hogy a NATO nem kényszeríti őket súlyos lépésekre. Hogy mik lehetnek ezek a lépések, az nem világos. Az orosz értelmezés szerint azért kellett katonákat Ukrajna köré vezényelniük, mert a NATO fel akarja venni a tagjai közé Ukrajnát, oda fegyvereket telepítene, onnan támadást provokálhatna, és ezek alapjaiban veszélyeztetik Oroszország biztonságát.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete pénteki online sajtótájékoztatóján a helyzetet egy példázattal érzékeltette: "Ha valaki kirak eléd egy pisztolyt az asztalra, és közben arról beszél, hogy a békéről kíván eszmét cserélni, akkor leginkább fenyegetve érzed magad".

John Sullivan nagykövet kiemelte, hogy hiába vonultatott már fel komoly erőket az orosz hadsereg korábban is Ukrajna körül, minőségében és mennyiségében a mostanihoz hasonló összevonást nem tapasztalt az elmúlt öt évben, amióta az orosz ügyekkel foglalkozik.

Fegyverszállítások indultak

Az amerikai és a brit kormány ugyan jelezték, hogy katonákat nem küldenek Ukrajna segítségére egy orosz támadás esetén, de fegyvereket elkezdtek légihídon küldeni. A következő napokban további szállítások várhatók, az USA 45 repülőnyi hadianyagot ígért a következő napokra, péntek délutánig ebből 5 érkezett meg, a legutolsó szállítmány Jordániából indult útnak.

Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök több mint egy órát beszélt telefonon Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hivatalosan arról, hogy Amerikának nagyon fontos Ukrajna szuverenitása és területi épsége. A CNN tudósítója a beszélgetés után arról számolt be, hogy egy magas rangú ukrán forrása szerint Biden figyelmeztette Zelenszkijt, hogy készüljön fel az oroszok támadására, és arra is, hogy Kijevet is lőhetik hamarosan. A két kormány hivatalosan tagadta, hogy erről lett volna szó.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere (és egykori ökölvivő) kedden bejelentette a tévében, hogy a város óvóhelyei jó állapotban vannak, és ha lövik Kijevet, akkor a metróállomásokon is lehet fedezéket találni.

Nagyon fontos fejlemény ukrán szempontból, hogy a jövő héten Erdogan török elnök Kijevbe látogat, hogy harci drónokat adjon el az ukránoknak. A 2021 őszén kitört azeri-örmény háborúban Azerbajdzsán török harci drónokkal verte szét napok alatt az örmény védelmi erőket Karabahban, két hét alatt átalakítva az erőviszonyokat a harminc éve tartó konfliktusban. Az ukrán hadsereg már kísérletezett török drónokkal, és most minden jel szerint komolyan be is vásárolnak belőlük.

A németek kerülnék a konfliktust, a franciák közvetítenének

Közben az európai kormányok között egyre élesebb a vita arról, hogyan kellene kezelni a helyzetet. A balti országok vezetői egyre élesebben kritizálják a német kormányt, amiért Berlin igyekszik visszafogni a NATO-t az oroszok elleni elrettentő lépésektől. A német kormány történelmi rossz emlékekre hivatkozva nem hajlandó fegyvert eladni Ukrajnának - holott az EU legnagyobb fegyverexportőre, és Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának és egyéb brutális diktatúráknak gond nélkül ad el nagyon sokat. A németek azt is megtiltották, hogy Észtország a Finnországtól vett, eredetileg német fegyvereit továbbadja Ukrajnának.

Macron francia elnök a nagyon szigorú amerikai és a nagyon megengedő német álláspont között közvetítene, és ennek szellemében pénteken telefonál Putyin orosz elnökkel. Macron egy hosszú távú biztonsági megállapodást kötne Oroszországgal, de a konkrét ajánlatából még semmi sem került nyilvánosságra.

Mit jelentene egy orosz támadás?

Az USA fő üzenete, hogy brutális gazdasági szankciókkal torolna meg egy orosz támadást Ukrajna ellen. Elvi szinten ezzel az európaiak is egyetértenek, de a részletekről komoly vita megy a háttérben. A német kormány például el akarta érni, hogy ezek a szankciók gázkereskedelmet ne érintsék. Az USA kormánya közben bejelentette, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték nem nyílhat meg, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát - holott ez alapvetően német, vagy legfeljebb EU-s hatáskör. A német kormány még mindig nem fogalmaz egyértelműen a vezeték ügyében, csak feltételes módban beszélnek arról, hogy a vezeték is a szankciós megtorlások része lehet.

A helyzet azért is bonyolult, mert egyáltalán nem világos, hogy mit jelent az, hogy „ha az oroszok megtámadják Ukrajnát”.

Egy átfogó katonai támadás egyértelmű lenne, de ilyenre számítanak a legkevesebben az elemzők és a politikusok közül. Sokkal valószínűbb valami csel, és egy szerényebb cél, mint egész Ukrajna elfoglalása.

A legvalószínűbbnek azt tartják az elemzők, hogy a donyecki felkelők egy oroszok által megrendezett „ukrán provokációra” hivatkozva segítséget kérnek az orosz hadseregtől, és mivel a szakadár vidék lakói közül már 750 ezer ember kapta meg az orosz állampolgárságot az elmúlt években, ezért az oroszok a saját honfitársaik védelmében vonulnának be a térségbe. Ez már Ukrajna megtámadása volna, amire a legdurvább szankciókkal válaszolnának a nyugati szövetségesek? Erre nincs még válasz.

A legtöbb elemzés szerint a fenti forgatókönyv esetén az oroszok megállnának a mostani frontvonalnál, és a szakadár területeken túl nem merészkednének. Egy további eszkaláció eshetősége, ha elfoglalnák a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt, hogy szárazföldi összeköttetés legyen Oroszország és a Krím-félsziget között. Ennél is komolyabb támadás esetén még elfoglalnák délen Odesszát és északon Harkovot is, hozzácsapva a két nagyvárost a szakadár területekhez. A legvészjóslóbb feltételezés szerint elmennének a Dnyeper folyóig, ami Kijevet is kettéválasztja, és Ukrajna egész keleti oldalát megszállnák. Ennél tovább a legvadabb elképzelések sem mennek, arra egyelőre nem számít senki, hogy az orosz csapatok még Záhonyból is szabad szemmel láthatók lesznek.

Hogy a fenti forgatókönyvek (és egyéb variációk) milyen nyugati szankciókat válthatnak ki, arról semmit sem tudni, valószínűleg a NATO-n belül nincs még konszenzus.

A hivatalos amerikai - orosz tárgyalássorozat ott tart, hogy szerdán az USA és a NATO válaszolt arra két szerződéstervezetre, amit az oroszok küldtek nekik. Az orosz igények között szerepelt többek között, hogy az ex-szovjet tagállamok közül mostantól egy se csatlakozhasson a NATO-hoz, és hogy az 1997 óta NATO-ba belépett országokból - így Magyarországról is - vonják ki a többi NATO-ország katonáit. Ez érintené a pápai katonai repülőteret, de a Lengyelországban, Balti-országokban állomásozó amerikai, brit és német katonákat, illetve a román és bolgár kikötőket használó amerikai és brit hadihajókat is. Ezekre a követelésekre a NATO és az USA élből nemet mondott, de hadgyakorlatok és bizonyos fegyverrendszerek telepítésének korlátozásáról hajlandóak tárgyalni. A részletek azonban nem ismertek, a nyugati válaszok - szemben az orosz követelésekkel - nem nyilvánosak.

Az orosz vezetők azt mondják, hogy még tanulmányozzák ezeket a válaszokat, és Putyin elnök személyesen dönt majd arról, hogy mi lesz az orosz reakció. A pesszimisták szerint elégedetlenségre hivatkozva támadást indít Ukrajna ellen, az optimisták viszont újabb, hosszan elnyúló tárgyalásokra számítanak egy új európai biztonsági rendszerről.