Horváth Bence

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Új hét, még mindig június, állítólag most majd kevesebb esővel. A különféle hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, négy cikket pedig külön is ajánlunk ma reggelre:

• „Nem tagadom a szimpátiámat Ukrajna iránt, de a munkámat tények alapján végzem”
• Miért nem választ oldalt egy csomó ország az orosz-ukrán háborúban?
• Kicsit a csirkére emlékeztetett az íze - mondta a barátja hamvairól, azzal meghajolt, és véget ért az előadás
• Mózes óta senki annyi zsidót nem mentett meg, mint amennyit ő, náci kollaboráció miatt ölték meg

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. A hétvégén írtunk arról, hogy ugyan a nyugati országok nagyon egyértelműen ítélték el az orosz agressziót, a világ más régióiban egyáltalán nem ez a helyzet. De vélhetően ahogy a válság eszkalálódik, úgy lesz kénytelen letenni a garast az agresszor vagy az áldozat mellett a Föld lakosságának nagy részét kitevő globális dél is.

Amerikai szenátorok kétpárti megegyezésre jutottak a fegyvertartási szabályok kisebb léptékű szigorításáról, írja a BBC. A változtatások értelmében például a 21 évesnél fiatalabb vásárlók hátterét szigorúbban kéne ellenőrizni, valamint keményebben lépnének fel az illegális fegyverkereskedelem ellen is a hatóságok.

A javaslatot legalább 10 republikánus képviselő is támogatja, így nagy valószínűséggel törvény lehet majd belőle. Joe Biden elnök a tervezetet a helyes irányba tett lépéseknek nevezte, de közölte, hogy ennél többre lenne szükség. Szombaton több tízezer ember vonult utcára amerikai nagyvárosokban, a fegyvertartás szigorítását követelve.

A szenátorok közleménye szerint a kétpárti javaslatcsomag célja az amerikai gyerekek védelme, az iskolák biztonságának garantálása és hogy csökkenjen az erőszak mértéke az országban. A benyújtott javaslat emellett növelné a mentális egészséggel foglalkozó szolgáltatások és az iskolabiztonsági programok költségvetését, és a jövőben a fegyvervásárlókról fenntartott nemzeti adatbázisban látszódna az is, hogy kivel szemben van elrendelve távoltartási végzés vagy volt családon belüli erőszakkal kapcsolatos ítélet vele szemben.

Biden a bejelentés után azt üzente a képviselőknek, hogy fogadják el a törvényt gyorsan, ugyanakkor jelezte azt is, hogy ennél többre lenne szükség. Az elnök a texasi és a buffalói merényletek után egyes fegyvertípusok betiltását, vagy legalább a vásárlásának jelentős nehezítését akarta. Mint közleményében most üzente, a képviselők döntése nem tesz eleget az általa kitűzött céloknak, ugyanakkor így is évtizedek óta a legjelentősebb szigorítás lehet, ami átmegy a Kongresszuson.

Május 14-én egy rasszista fehér fiatal tíz feketét lőtt agyon egy buffalói szupermarketban, május 24-én a texasi Uvalde Robb általános iskolájában egy szintén tizenéves ámokfutó 19 kisiskolást és két tanárt lőtt agyon.

A Netflix tavalyi évének legnagyobb dobása volt a dél-koreai Squid Game, ami rekordnézettséget hozott a streaming szolgáltatónak, és amiről itt írtunk hosszabban. Sejthető volt épp ezért, hogy jön majd a folytatás, és vasárnap meg is érkezett a hivatalos bejelentés: a disztópikus túlélőshows sorozat új szezont kap. Ezt a Netflix mellett a rendező és író, Hwang Dong-hyuk is megerősítette. Mint Hwang írta, 12 évbe telt megalkotni az első évadot, és 12 napba, hogy a Netflix történetének legnépszerűbb műsora legyen. A bejelentés szerint visszatérnek az első évadból megismert szereplők, de mellettük új karakterek is felbukkannak majd.

A Netflix társ-CEO-ja, Ted Sarandos az első évad sikerét látva tavaly már amúgy azt mondta, hogy a Squid Game-univerzum csak most kezdődött el, azaz várható, hogy akár még további évadok is jönnek majd.

Egyelőre azt sem tudni, hogy leforgatták-e már a második évadot, és dátuma sincs még a bemutatónak. Hwang korábban egy interjúban 2023 végéről beszélt, mint lehetséges időpontról, és azt ígérte, hogy még ördögibb játékok várnak majd a kizsákmányolt játékosokra.

Ruanda képes arra, hogy menedékkérők tízezreit fogadja be a Nagy-Britanniával kötött egyezmény keretében - közölte vasárnap Doris Umicyeza, az afrikai ország igazságügyi minisztériumának főtárgyalója az LBC brit rádiónak nyilatkozva.

"Ruanda készen áll, hogy a partnerség keretében a lehető legtöbb embert befogadja. Tízezrek fogadására van kapacitásunk" - ismertette Umicyeza. Mint mondta, mindez lépésről-lépésre fog zajlani. A brit kormány ezzel párhuzamosan jelentős beruházásokat eszközöl az afrikai ország fejlődésének elősegítésére.

London áprilisban jelentette be, hogy új migrációs és gazdaságfejlesztési egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás alapján mindazokat, akik illegálisan lépnek be brit területre, a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba. Az intézkedés célja, hogy eltántorítsák az illegális bevándorlókat.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást ismertető múlt havi tájékoztatásában közölte: a ruandai kormánnyal kötött egyezménynek - amely tartalmaz egy 120 millió fontos (56 milliárd forint) gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára - nincs felső számbeli korlátja, Ruandának megvannak a kapacitásai akár több tízezer ember letelepítésére a következő években.

A menekültek első harminc fős csoportját a kormányzati tervek szerint kedden indítják Ruandába, bár a fellebbviteli bíróság még hétfőn foglalkozik az üggyel. (MTI, Spiegel)

Bizarr hangvételű közlemény jelent meg a rendőrség honlapján vasárnap, „LEZÁRT AKTA: EGY ASSZONY MIATT 3.0” címmel, és úgy kezdődik, hogy

„Befejezték a szentendrei vizsgálók annak a jelenleg is letartóztatásban lévő, 33 éves férfinek az ügyét, akinek élete - állítása szerint – egy nő miatt siklott ki.”

A rendőrségi közlemény alapján a 33 éves F. Roland január 21-e és február 2-a között, 17 napon át követett el bűncselekményeket Pomáz, Szentendre és Budakalász utcáin, mire végül elfogták, és letartóztatták. Összesen 11 bűncselekménnyel gyanúsítják: nyolc alkalommal parkoló autókat tört fel, egyszer alufelniket lopott, egy alkalommal lopott bankkártyáról próbált pénzt levenni, egyszer pedig volt élettársa házának kapuját rugdosta.

A rendőrségi közlemény szerint F. Roland „először beszédesnek bizonyult, tetteit azzal magyarázta, hogy egy nő miatt siklott félre az élete. Később már megtagadta a vallomástételt, ám folyamatosan alkudozni próbált a rendőrökkel: ha nem veszik őrizetbe, mindent visszaad és többé nem fog lopni”. A Szentendrei Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a több rendbeli lopás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

Május végéig mintegy 805 ezren menekültek el falvaikból Szomáliában a tartós aszály miatt - közölte vasárnap az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).

Csak a múlt hónapban 33 ezer, aszály elől menekülő embert számláltak, ami 28 százalékkal több az áprilisi adatokhoz képest. A menekülthullám 2021 januárjával vette kezdetét.

Szomáliát és az Afrika szarvánál található többi országot 40 éve nem látott szárazság sújtja, nemzetközi segélyszervezetek pedig éhínség veszélyére figyelmeztetnek.
Az ENSZ azt közölte, hogy 2020 óta az utolsó négy esős évszakban nagyon kevés csapadékot mértek, mára pedig mintegy 7,1 millió szomáliai - a lakosság csaknem fele - élelmiszer-bizonytalanságban él, közülük 213 ezren pedig már az éhezés szélére kerültek.

Szakértők többször figyelmeztettek arra, hogy az ukrajnai háború nyomán elakadó gabonaexport miatt Szomáliában is katasztrofális helyzet alakulhat ki, Ukrajna és Oroszország ugyanis a világ legnagyobb búzaexportőre. Az ENSZ szerint Afrika 54 országa a búza csaknem felét Ukrajnából és Oroszországból importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak vagy teljesen leálltak.

Szomáliában a biztonsági helyzet is rendkívül törékeny, elsősorban az al-Kaida iszlamista terrorszervezethez köthető helyi terrorcsoport, az al-Shabaab merényletei miatt. (MTI, dpa)

1980 óta rendezik meg Walesben a 36 kilométer hosszú Ember a ló ellen névre keresztelt terepfutóversenyt, ahol lovak és lovasok versenyeznek emberekkel, és mindössze harmadszor fordult elő, hogy ember győzzön. Ezúttal a beszédes nevű Ricky Lightfoot futott be elsőnek a célba a walesi Powys megyében megrendezett versenyen, 3500 fontot nyerve ezzel.

A BBC beszámolója szerint a versenyen 1000 ember és 50 lovas indult, és a profi terepfutó Lightfoot 2:22:23-as idővel végzett az élen. A versenyigazgató Mike Thomas elmondása szerint a cumbriai Lightfoot könnyedén győzte le a lovakat a szombati versenyen, az elsőként beérkező lóra és lovasára több mint két percet vert rá.

A verseny történetében először 2004-ben, majd még egyszer, 2007-ben győzött emberi induló. Az elmúlt két évben nem rendeztek viadalt a járvány miatt. A versenyzők aszfaltos szakasszal kezdenek, de később erdei ösvényeken és lápos szakaszokon is kell fussanak.

Az elvihető nyeremény 500 fontról indul, és évente növekszik 500 fonttal, az alapján, hogy hány éve sikerült utoljára embernek nyernie.

Charlotte Bischoff van Heemskerck 101 évesen kapta vissza a festményt, ami egyszer családja tulajdonában volt: a holland nő visszaemlékezése szerint apjának, a kórházigazgatóként dolgozó Joan Hendrik Smidt van Geldernek becses tárgya volt a holland mester, Caspar Netscher portréfestménye, amit Steven Woltersről készített 1683-ban.

A második világháborúban, Hollandia náci megszállása után az apjának bujkálnia kellett, mivel a férfi nem volt hajlandó engedelmeskedni a náciknak. A festményt akkor az Amsterdam Bank helyi kirendeltségében rejtette el, abban bízva, hogy ott majd biztonságban lesz, de a megszálló német csapatok feltörték a bank széfjeit, és elvittek mindent, amit találtak.

Az ország felszabadítása után nagyon sokáig nem hallottak a festmény sorsáról: végül 75 évvel később a nácik által elrabolt műtárgyak felkutatására szakosodott londoni nyomozóiroda akadt nyomára. Kiderült, hogy a festmény az ötvenes évek közepén egy düsseldorfi galériában bukkant fel, majd 1969-ben Amszterdamban árverezték el, végül pedig 1971-ben egy német gyűjtő magángyűjteményébe került. Tárgyalásokat kezdtek a tulajdonossal, aki végül 2021-ben adta vissza a képet Bischoff van Heemskercknek. A festmény történetéről már készült egy rövid videó négy évvel ezelőttről:

Az idős nő a Guardiannak elmondta, hogy rendkívül meglepődött, amikor újra meglátta a képet. És apja ugyan 1969-ben meghalt, de nagyon örülne, ha tudná, hogy visszakapták a festményt. A nő viszont végül csak fél évig birtokolta újra a képet, majd úgy döntött, hogy inkább elárverezteti Londonban, hogy ezzel segítse a családját. Az aukció július elején lesz, 30-50 ezer font közötti összeget remél a festményért.

Mint mesélte, öt testvérének összesen 20 gyermeke van, és mind nagyon aranyosak, ezért gondolta azt, hogy ez lesz a legjobb, amit megtehet. Elmondta azt is, hogy egy kicsit érzelgős lett a festmény miatt, hiszen előtörtek általa a háborús emlékei. Mint meséli, emlékszik arra, amikor SS-tisztek dúlták fel az otthonukat, az apját keresve. A nő maga is csatlakozott az ellenálláshoz, futárként segítette a munkájukat.

Legitimek a finn és a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban felhozott török biztonsági aggályok - közölte vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Finnországban tett látogatásán.

"Ezek legitim aggályok. Terrorizmussal és fegyverexporttal kapcsolatos kérdések" - mondta a NATO-főtitkár a Sauli Niinistö finn elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a finn államfő Naantaliban található nyári rezidenciáján.

Svédország és Finnország az oroszok által indított, Ukrajna elleni háború hatására múlt hónapban jelezte, hogy csatlakozna a védelmi szövetséghez, ugyanakkor a török államfő, Recep Tayyip Edrogan közölte, hogy készek megvétózni a két északi ország csatlakozását, mert szerintük a két ország befogad kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.

"Észben kell tartanunk, hogy Türkiye szenvedte a legtöbb terrortámadást a NATO-szövetségesek közül" - hívta fel a figyelmet Stoltenberg. Hozzátette, hogy a felek közötti egyeztetések tovább zajlanak, bár nem nyilatkozott az esetleges eddigi eredményekről. A NATO főtitkára már a török kormány által kezdeményezett új nevén, Türkiyeként hivatkozott az országra.

"A madridi csúcs sosem lett határidőként megszabva" - jelentette ki Stoltenberg a NATO június végén a spanyol fővárosban megrendezendő tanácskozására utalva.
Svédország és Finnország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajnában indított orosz hadművelet nyomán. Törökország azonban ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). (MTI, Reuters)

Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe, írja az Il Secolo XIX napilap vasárnapi cikke nyomán az MTI.

Az egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt folyómeder fényképeit a Pó-medence vízgazdálkodását ellenőrző hatóság (AdBPo) hozta nyilvánosságra, amely egyeztetést indított a katasztrófavédelemmel az észak-olaszországi vízgyűjtő terület állapotáról.

Az Il Secolo XIX az energiaszolgáltatókat tömörítő Utilitalia szövetség közleményét idézte, amely a vízkészlet drasztikus csökkenése miatt a Pó-alföldön elterülő Piemont tartományban száz, Lombardiában huszonöt önkormányzat polgármesterét szólította fel az éjszakai vízhasználat korlátozására vagy teljes felfüggesztésére.

Az AdBPo főtitkára, Meuccio Berselli elmondta, hogy tavaly és idén télen a megszokottnál jóval kevesebb hó esett, és az eső is egyre ritkább a Pó-alföldön: februárban és áprilisban szélsőséges szárazságot okozott a csapadék hiánya, amit a májusi esők sem tudtak pótolni. A Pó térségében az évszak átlagához képest négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, május második felében a korábban júliusban megszokott meleg volt.

Az AdBPo előrejelzései szerint a Pó szintjének csökkenése folyamatos vízhiányhoz vezethet a mezőgazdaságban és az energiatermelésben.

A Coldiretti termelői szövetség rámutatott, hogy a Pó apadása a nemzeti agártermelés harminc százalékát veszélyezteti.

A 652 kilométer hosszú Pó vízgyűjtő medencéje több mint 74 ezer négyzetkilométer, több mint háromezer várost lát el vízzel, ahol mintegy 18 millióan élnek.

Tűz ütött ki a XXI. kerületi Szent László utcában egy negyedik emeleti társasházi lakásban - közölte a katasztrófavédelem vasárnap délután az MTI-vel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyelete az MTI-nek megerősítette: a lakásból kiugrott egy 36 éves férfi, aki életét vesztette.

A katasztrófavédelem közlése szerint a fővárosi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre, majd körülhatárolták és eloltották a lángokat. Az egységek az égő lakás szintjén átvizsgálták a többi ingatlant, jelenleg az utómunkálatokat végzik.

Az One Direction egykori tagja, Harry Styles szólóprodukciójával érkezett a skót városba, és már a ráadás számnál járt az Ibrox stadionban, amikor a baleset történt: a BBC beszámolója szerint egy férfi a magasabban lévő helyek egyikéről zuhant alá, és az alatta lévő emberekre esett rá.

Az 50 ezer embert megmozgató koncerten történt balesetben állítólag senki nem sérült meg komolyabban.

A videón nem a baleset látható, csak egy pillanatkép a koncertről:

A Moszkva támogatását (és vélhetően irányítását is) élvező donyecki szakadár régió vezetője, Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin szerint nincs miért kegyelmet adjanak annak a két brit, illetve egy marokkói férfinak, akiket a szakadárok bírósága csütörtökön ítélt halálra.

A külföldi férfiakat Ukrajnában fogták el, amint a megszálló orosz hadsereg ellen harcoltak, és a szakadár bíróság szerint a brit Shaun Pinner és Aiden Aslin, valamint a marokkói Brahim Saadoun zsoldos tevékenységekben vett részt, melyek célja a "köztársaság" megdöntése volt, ezért jogos a halálos ítélet.

Az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy Aslin és Pinner katonaként voltak jelen egy háborúban, és ezért érvényes rájuk a genfi egyezmény vonatkozó cikkelye, mely szerint hadifoglyokként kell bánni velük, és nem lehet őket kivégezni. A donyecki szakadárok szerint ugyanakkor szó sincs erről, és az orosz hírügynökségnek Pusilin. Hozzátették, hogy a három külföldi szerintük súlyos bűnöket követett el, és egy hónapjuk van fellebbezni.

Rendkívüli ritkaságok néven fogják össze azokat a különleges tárgyakat, melyeket június 23-án fognak majd elárverezni Bostonban. A szervező RR Auctions alelnöke, Bobby Livingston a Reuters-nak beszélt arról, hogy többek között olyan földönkívüli anyagmaradvány is kalapács alá kerül majd, ami azokból a csótányokból származik, melyekkel az Apolló 11-es misszió után a Holdról hozott anyagmintákat etettek. Azaz holdpor, melyet megemésztett a csótány, majd kiszedtek belőle, és most meg lehet venni ennek a maradványát, a szervezők reményei szerint mintegy 400 ezer dollárért.

De emellett Ülő Bika, Babe Ruth és VIII. Henrik angol király egykori tárgyait is elárverezik. Az Ülő Bikát ábrázoló fénykép különösen értékes darabnak számít, mivel a híres indián törzsfőnök szignózta is a képet.

Elárvereznek egy egydolláros bankjegyet is, amit Elon Musk írt alá, ezért ötezer dollárt remélnek, és eladó egy eredeti 1943-as német Enigma gép is.

Olaszországban egyre erősebb negatív visszhangja van az Európai Parlament (EP) döntésének, amely szerint 2035-től már nem lehet belsőégésű motoros új személygépkocsikat és könnyű haszongépjárműveket forgalomba hozni.

Az Európai Unió (EU) az EP döntését fontos lépésnek tekinti a károsanyag-kibocsátás nélküli járművekre való átállás felé, az olasz kormány azonban az olasz autóiparra és a munkahelyeire gyakorolt negatív következményektől tart.

"Nem szabad, hogy az autók jövője kizárólag elektromos legyen, hacsak nem akarunk ajándékot adni Kínának, amely e tekintetben mindenkit megelőz" - hangsúlyozta Giancarlo Giorgetti ipari miniszter. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EP "ideológiai döntést" hozott, amely súlyos károkat fog okozni az olasz autóiparnak. 70 ezer munkahely került veszélybe Olaszországban.

"A zöld átalakításnak mérlegelnie kell az összes ellátási láncra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatást, különben a zöld jövő az iparunk halálát jelenti" - mondta Giorgetti a médiajelentések szerint.

A Confindustria nevű befolyásos olasz üzleti szövetség alelnöke, Giovanni Baroni az Il Messaggero olasz napilapnak nyilatkozva azt mondta: az Európai Parlament szavazása nem veszi figyelembe a döntés gazdasági és társadalmi hatásait. "A történelemben először fordul elő, hogy egy technológiát törvényben választanak ki anélkül, hogy a piac bármilyen szerepet játszott volna benne. Egyetértünk a környezetvédelmi célok elérésének szükségességével, de egy ilyen fontos átmenetet a megfelelő időzítéssel és módszerekkel kell kezelnünk. Meg kell őrizni autóiparunk központi szerepét" - hangsúlyozta Giovanni Baroni. (MTI)

A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.

A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.

A részvételt estig alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.

A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztáson is alacsony volt a részvétel, akkor az első fordulóban a választók 25,48 százaléka adta délig szavazatát, ami három százalékkal kevesebb volt, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor.

A legkevesebben eddig a fővárosban voksoltak, az északi elővárosokban, Seine-Saint-Denis megyében 9,85 százalékos, a keleti településeken, Val-de-Marne megyében 12,12, míg Párizsban 12,26 százalékos volt délig a részvétel.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 48 millió választópolgár a parlament 577 képviselőjét választja meg öt évre.

A közvélemény érdektelenségével kísért rövid kampány után az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen. Mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.

Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. (MTI)

Azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a becslések szerint mintegy 20 ezer ukrán menekülhetett el Georgiába (Grúziába). Közülük sokan Oroszország felől, a Kazbek-hegyi átkelőn át érkeztek meg az országba, és sokan számoltak be hasonló hányattatásokról és megalázó eljárásokról, melyeket út közben tapasztaltak.

Sokan azért voltak kénytelenek Oroszország felé menekülni, mert az orosz hadsereg tűz alá vette az Ukrajna keleti felében lévő városaikat, és sokszor az egyetlen felkínált kivezető út a szakadár oroszpárti erők által ellenőrzött területek felé vezetett.

A Grúziába végül eljutó ukránok beszámolóit a Guardian idézi, eszerint sokan közülük úgynevezett szűrőtáborokba kerültek, ahol kihallgatták őket, felvették az adataikat és átvizsgálták a telefonjaikat. A férfiakat ezekben a táborokban levetkőztetik, olyan tetoválásokat keresnek rajtuk, amely köthető lehet valamelyik ukrán nacionalista szervezethez. Mindenkit kikérdeznek arról is, hogy van-e hozzátartozójuk, aki az ukrán seregben harcol.

A lapnak nyilatkozott a 60 éves Olena is, aki Mariupolból menekült el, és aki már három hete volt a táborban, mire kihallgatták. Mint mondja, a táborban fázott, a földön aludt, keveset kaptak enni. Kihallgatásán aztán egy orosz férfi levetkőztette, és közölte, hogy a könyökén lévő sebek lehetnek attól is, hogy a nő mesterlövész. De a beszámolója alapján ő még jobban járt a nyilvánvalóan abszurd és megalázó eljárással: mint elmondta, látta, ahogy a szomszéd asztalnál ülő férfi gyűrűjén felfedezték az ukrán címert. Őt négy őr verte össze gumibotokkal, majd kabát nélkül kidobták az épület elé, ahol fagypont nélküli hőmérséklet volt.

Hasonló táborok az oroszpárti szakadárok által ellenőrzött donyecki területeken számos helyen előfordulnak, és az ostrom alá vont városokból humanitárius folyosókon kimenekített ukrán civilek sokszor tudtukon kívül érkeztek meg ezekbe a táborokba,. Volt olyan is, akinek azt ígérték, hogy ukrán ellenőrzésű városba szállítják majd őket, de végül a buszuk ide futott be.

Ezek a táborok közintézmények épületeiben nyíltak meg, és valaki vagy "átmegy" a szűrésen, és ekkor kap egy pecsétes papírt, amivel továbbmehet, vagy pedig benntartják hosszabb időre, további kihallgatásokra.

A beszámolók eltérnek abban, hogy kinek mennyi időt kellett a táborban töltenie: volt, akit már pár nappal az érkezte után kihallgattak, míg más arról mesélt, hogy közel egy hónapot várt, mire sor került rá. Volt olyan is, aki kilenchónapos terhes feleségével érkezett, őket nagyon gyorsan átengedték. A férfi szerint elég volt annyi, hogy azt mondták, Oroszországba szeretnének új életet kezdeni.

Az RTL Klub Híradója szombaton számolt be arról, hogy két csepeli panelház lakói a megszokottnál jóval nagyobb éves elszámoló számlát kaptak a Főtávtól, a korábbi pár tízezer forintos összeg helyett több lakó is 100 ezer forint fölötti összegről számolt be a csatornának.

A két panelház ügyeit a Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet látja el, és a szövetkezetnél azt mondták a lakóknak, hogy egy volt kollégájuk hanyagul végezte a munkáját, rosszul jelentett be adatokat, ezért a kiugró számlák. Az illetőt azóta már elbocsátották, és a lépcsőházakba ki is került egy tájékoztató, mely szerint a szövetkezet előző vezetés idején tévesen adott meg információkat a Főtávnak a melegvízfogyasztásról, és kérik, hogy akinek a szokottnál magasabb a számlája, az jelentkezzen náluk.

A lakásszövetkezet annyit közölt a csatornával, hogy kedden egyeztetnek majd a Főtávval, így addig nem tudnak többet mondani, de ott akarják megbeszélni, hogy hogyan oldják meg ezt a problémát úgy, hogy a lakókat ne érje kár.

Az RTL-nek nyilatkozó három nyugdíjas lakó ugyanakkor arról beszélt, hogy nekik még azt mondták a szövetkezetben, hogy ezt az összeget ugyan most be kell fizetniük, de utána lelakhatják majd a különbözetet, illetve lehetséges részletben is fizetniük. Az egyik nyugdíjas nő ugyanakkor arról beszélt, hogy 110 ezer forint nyugdíjat kap, ezért neki a részletfizetés sem menne.

Vasárnap aztán jött az újabb csavar a történetben, mert aktivizálta magát választási veresége után az államtitkári posztját is elveszítő, majd rezsibiztossá kinevezett Németh Szilárd, aki a Technológiai és Ipari Minisztérium emailcíméről küldte ki az alábbi közleményt:

"Megdöbbenve olvastam a sajtóban, hogy Csepelen két panelház lakói is több mint százezer forintos távhő-számlát kaptak. Azt tudtam, hogy a baloldal, köztük a FŐTÁV tulajdonosi joggyakorlója, Karácsony Gergely a kezdetektől folyamatosan fúrja-faragja és megszüntetné a rezsicsökkentést. Viszont azt nem gondoltam, hogy egy ekkora, a csepeli családokat és nyugdíjasokat megkárosító törvénytelenségbe botlok. Ezt azonnal ki kell vizsgálni! Felszólítom Karácsony Gergelyt a jogtalan számlák azonnali stornójára, visszavonására, rendezésére, a rezsicsökkentés maradéktalan végrehajtására és a sértett lakóktól való bocsánatkérésre! Továbbá, vizsgálja ki azt is, hogy a jogsértés előfordulhatott-e más távfűtésű lakóházakban!
Egyúttal arra kérem a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy haladéktalanul és teljes körűen vizsgálja meg a Kölcsey Lakásszövetkezet és a FŐTÁV felelősségét a fogyasztóvédelmi szabályok és a rezsicsökkentés megsértésében.

Magyarországon a rezsicsökkentés minden rezsifizető magánszemélynek törvényben biztosított jogon jár, az senki sem sértheti meg büntetlenül!"

Hamuval borított be egy települést az a Fülöp-szigeteki vulkán, mely a héten már másodszor tört ki.

A Bulusan-tűzhányó óriás hamuoszlopot lövellt az ég felé, kitörése az ország szeizmológiai hivatala szerint 18 percig tartott, a repülőjáratokat törölni kellett a rossz láthatósági viszonyok miatt.

A vulkán június 5-i kitörése legalább egy kilométer magas szürke hamucsóvát lövellt fel, tíz falut borított be hamuval.

A Sorsogon tartománybeli Juban falu, amely még az előző kitörés nyomait takarítja el, a tűzhányó robajára ébredt vasárnap. Halálesetről nem számoltak be, de a szeizmológiai hivatal az ötfokozatú skálán egyesre emelte a riasztási szintet.
"Nem mondhatjuk még, hogy vége, lehetséges, hogy újabb kitörés következik, ezért óvatosaknak kell lennünk a Bulusan-tűzhányóval" - mondta a hivatal vezetője a helyi rádióadón.

A vulkán az elmúlt években is aktív volt, 2016 és 2017 között tucatnyi alkalommal voltak hasonló kitörései.

A Fülöp-szigetek az úgynevezett csendes-óceáni tűzkörön helyezkedik el, mely több mint húsz aktív tűzhányójáról kapta nevét. (MTI, AFP)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legjelentősebb, érdekesebb vagy épp szórakoztatóbb anyagaival. A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, szerintem érdemes!

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Folytatódott a sorozatunk is, melyben Király András mindennap összefoglalja, mi történik a frontokon. Hetek óta a leghevesebb harcok Szeverodoneck városánál zajlanak, a legfrissebb összefoglalót erről itt lehet elolvasni.

Megírtuk, hogy miért száműzhette Budapestre Hilarion metropolitát a Putyin-hű Kirill pátriárka, és interjút készítettünk Hanna Ljubakova belarusz újságíróval, aki többek között arról beszélt, hogy szerinte a belarusz ellenzék számára világos, hogy a harcuk összekapcsolódik az ukránok háborújával, mert minél gyengébb Putyin, annál gyengébb Lukasenka. És elmondta azt is: a belarusz állami médiában éppen úgy dicsérik Orbánt a Nyugattal szembeni ellenállásért, mint az orosz propagandában.

Az összeomlott osztályok

Az intenzív osztályok, ahol többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak: vannak kórházak, ahol tavaly a legsúlyosabb betegek 60 százalékát elvesztették. Ilyen a járvány előtt sehol sem fordult elő: 2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon. 2021-ben 18 ezren. A héten jelent meg cikksorozatunk második része, az elsőt itt lehet elolvasni.

Kapcsolódó publicisztikánkban pedig arról írtunk, hogy mi derült ki az általunk indított közérdekű adatigénylő perben, és hogy mit jelent az valójában, hogy az állami hivatal elmondása szerint úgy kezelték a járványt, hogy egy sor adatot be sem kértek a kórházaktól.

Rövid idő leforgása alatt elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében az Elf Bar nevű e-cigarettamárka, melynek legtöbb típusát hivatalosan nem is lehetne kapni Magyarországon.

Az Elf Bar által gyártott akkumulátoros, ízesített folyadékkal feltöltött e-cigaretták, melyeknek előre meghatározott szívási kapacitásuk van: az egyik, Szlovákiában bejegyzett kereskedőoldal alapján lehet kapni 800, 1500 és 3500 slukkra alkalmas rudakat is. Bár drágábban lehet kapni újratölthető verziókat is, a legtöbb verzió egyszer használatos, azaz amikor kiürül, egyszerűen ki kell dobni az akkumulátorral felszerelt műanyag rudat, azaz az Elf Baroknak igen jelentős a környezeti terhelése is.

És egyáltalán nem reprezentatív, de azért sokfelé érdeklődő kutatásunk aztán megerősítette, hogy az elfbarok és hasonló termékek tényleg rengeteg iskola környékén megjelentek az elmúlt hónapokban: budapesti alternatív iskolától vidéki szakközépiskoláig egybecsengtek a beszámolók arról, hogy látványosan sokkal több diák használja ezeket az eldobható műanyagrudakat, mint mondjuk fél évvel ezelőtt.

Az eldobható e-cigaretták nem most jelentek meg a piacon, évek óta ismerni hasonló termékeket, és az sem újdonság, hogy 18 éven aluliak is használják ezeket, hiába tiltják ezt a jogszabályok. De a beszámolók alapján az Elf Bar berobbanásával szintlépés történt, és ami korábban kósza jelenségnek számított, idén tavaszra egyértelmű trend lett. Hallottunk olyan vidéki városi iskoláról, ahol a 9. és 10. osztályos diákok kétharmada (saját elmondása alapján) próbálta, harmada-negyede pedig rendszeresen használja is az elfbarokat. Bár hasonlóan pontos felmérést más iskolából nem kaptunk, de a becslések alapján az arányok minimum hasonlóak lehetnek számos intézményben.

Ebben sok meglepő persze nincsen, az Elf Bar termékeit eleve mintha úgy tervezték volna, hogy a fiatalokat szólítsa meg: a színes műanyagrudakban különféle ízesített folyadékok vannak, így a felmelegített, nikotintartalmú gőz is ízes lesz, a különféle trópusi és erdei gyümölcsös ízkombinációk mellett "Cotton Candy Ice" vagy "Blue Razz Lemonade" ízeket is lehet választani. Az Elf Bar használata nem jár a dohányzásra jellemző szaggal, ezért jóval kockázatmentesebben lehet használni iskolák közelében, sőt, akár az iskolán belül is. A termékekre látványosan rárepült a fiatalokat célzó influenszervilág, a rengeteg tiktokos videó mellett a Lukács Laciék kapuzárási pánikjához asszisztáló BSW korábbi klipjében is bőszen elfbarozik az egyik szereplő:

Nehéz persze ezekről a jelenségekről úgy írni, hogy közben ne essünk akaratlanul is a morális pánikkeltés csapdájába: az én gimnáziumi éveim alatt is szinte mindenki kipróbálta a dohányzást, ami persze sem a tanároknak, sem a szülőknek nem tetszett, de aztán mégis mind felnőttünk valahogy, és bár erről sincsenek reprezentatív kutatásaim, de azt saccolnám, hogy a kipróbálók többsége aztán nem is maradt rajta a dohányzáson. És tudni azt is, hogy a tinédzsereknél a hasonló fogyasztási-viselkedési trendek ugyanolyan gyorsan tudnak eltűnni, ahogy felbukkantak, ezért sem érdemes messzeható következtetéseket levonni a ebből a történéséből.

Ugyanakkor az elfbarok terjedésében mégis akad pár tényező, ami mintha túlmutatna a szimpla kamaszkori dohányzás jelenségén, és amire érdemes lehet kitérni. Egyrészt a beszerzés körüli anomáliákra, másrészt pedig hogy mennyire keveset tudni ennek az egésznek az egészségügyi hatásáról.

Nem kapható, de bárhol kapható

Az ízesített elfbarokat a hatályos törvények alapján nem lehet legálisan Magyarországon árusítani: hivatalosan nikotin tartalmú elektromos cigarettát eleve csak dohányboltokban lehetne kapni, az ízesített verziók forgalmazása pedig elvben tiltott. Ennek ellenére az elfbarok beszerzése ma nem okozhat különösebb nehézséget az ilyesmi iránt érdeklődő fiatalnak: egyrészt kevés utánakérdezéssel is hallottunk sztorikat arról, hogy vannak állítólag trafikosok, akik a pult alól adnak el elfbarokat diákoknak, másrészt több nagy kereskedőoldal is létezik, amelyik profi felülettel, nagyobb vásárlás esetén ingyenes kiszállítással kínálja az eszközöket. Érdekesség, de az első két, amúgy profin kinéző oldal mögött, amit a Google találatként feldob, ugyanaz a párkányi székhely van megadva.

Ezek minimum szürkezónás gyakorlatok, melyek egyre inkább felkeltik a hatóságok érdeklődését is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága épp májusban jelezte, hogy aki engedély nélkül értékesít ilyen termékeket, az 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat, és az SZTFH és a NAV együttműködésének köszönhetően már jelenleg is több eljárás van folyamatban az eldobható elektronikus cigaretták illegális forgalmazóival szemben. Érdekesség, de pénteken aztán körüzenetben ugyanerről tájékoztattak rengeteg szülőt a Kréta rendszerben is, megírva nekik, hogy többmilliós büntetést kockáztatnak az eldobható elektronikus cigaretták illegális forgalmazói.

Csakhogy a hozzánk eljutó beszámolók szerint számos fiatal nem is e csatornákon keresztül szerzi be az elfbárját, hanem a virágzó másodlagos piacról, azaz a fiatalok egymás között értékesítik a termékeket. Hallottunk olyan 13 éves diákról, akire Instagramon írt rá egy elfbar nevű felhasználó, aki aztán rábeszélte a diákot, hogy menjen el a budapesti otthonától amúgy jó pár átszállásnyira lévő plázába, és ott vegyen tőle egy elfbárt. A történetet nekünk elmesélő szülő nem magán az e-cigaretta kipróbálásának tényén akadt fenn, hanem hogy egy vadidegen átcsábítja a fél városon a gyerekét, hogy ott eladjon valamit a számára. Az elfbar szót a felhasználónevükben feltüntető fiókokkal amúgy tele van a hazai Insta, és ezek a fiókok pont azt ígérik, amit várnál tőlük:

Az elfbarok ára alapvetően a potenciális slukkok számától függ, a kisebb kapacitású eldobható rudakat 2-3000 forintos ár körül már meg lehet rendelni a netről, a diákok közötti másodlagos piacon viszont az általunk hallottak alapján simán 5000 forintot is elkérnek egy hasonló eszközért. Ezért nem meglepő, hogy több olyan történetről is hallottunk, hogy fiatalok nagyobb, százas vagy akár ezres tételben rendeltek be külföldről elfbarokat, amiket aztán jelentős profittal értékesítettek tovább környezetükben.

Bár erről semmiféle hivatalos tájékoztatást nem találtam, de minden jel alapján hatalmas pénzek mozognak most az Elf Bar piacon, ami persze a csalók figyelmét is felkeltheti. Az egyik visszatérő félelem, hogy megjelenhetnek az újrahasznosított rudak, azaz amikor a kiürült elfbarokat újratöltik valamilyen ismeretlen összetételű folyadékkal, és azt értékesítik újra. Az Elf Bar maga is tisztában lehet a jelenséggel, mivel honlapjukon külön aloldalt tartanak fel arra, hogy a megvásárolt rúd sértetlenségét és eredetiségét ellenőrizhessük.

Mennyire veszélyes?

Szó sincs arról, hogy az eldobható ízesített e-cigaretták csak Magyarországra törtek volna be: amerikai és számos európai beszámolóból is látni, hogy ez a trend nagyjából egyszerre fut végig épp a világon, és mindenhol egyszerre okoz fejtörést az egészségügyi szakemberek és a hatóságok számára. A legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a rendszeres elfbarozásnak.

Az e-cigaretták megjelenése óta zajlik a vita arról, hogy ezek a termékek mennyire ártalmasak az egészségre. Olyan kutatások, melyek a hosszútávú hatásokat mutatnák be, még nem nagyon készültek, de a konszenzus jelenleg abba az irányba mutat, hogy az e-cigaretta ugyan kevésbé lehet ártalmas a hagyományos cigarettához képest, de azért szó sincs arról, hogy ártalmatlan lenne.

A WHO már 2019-ben arra figyelmeztetett, hogy ugyan hiába nincs kátrány az e-cigarettában, de a nikotin így is számos problémát okozhat. Egyrészt ismertek az enyhébb mellékhatások: amerikai felmérések alapján a rendszeres használók mintegy 40 százaléka számol be tünetekről, melyek között torokkaparás, köhögés, fejfájás, légzési nehézségek, gyengülő ízlelés és fáradékonyság is előfordul. Emellett a WHO figyelmeztetése szerint a e-cigarettát szívóknál gyakoribbak a szívbetegségek, mint az eszközt nem használók körében, és szívása károsíthatja az agy működése számára fontos őssejteket.

És ugyan kapni nikotinmentes Elf Barokat is, a legtöbb kiszerelés tartalmaz nikotint, nem is keveset: egy átlagos rúd elsukkolása nagyjából annyi nikotint juttathat a szervezetünkbe, mintha elszívtunk volna 50 cigarettát. Épp azért annyira megtévesztő az, amit az e-cigaretta iparág lobbiszervezetei állandóan hangoztatnak: az egyik fő érvük ugyanis az, hogy az e-cigaretták remek eszközt kínálnak a dohányzásról leszokni vágyók számára, hiszen így kevesebb káros anyag jut a fogyasztók szervezetébe.

Ami persze igaz, a sima cigarettával összevetve, csakhogy nyilván csúsztatás, ha egy olyan új fiatal fogyasztóról beszélünk, aki korábban még csak nem is dohányzott. Azt pedig látni, hogy az e-cigaretták úgy terelik a fiatalokat a nikotinfogyasztás irányába, ahogy arra évtizedek óta nem volt példa.

Egy friss amerikai kutatás szerint például az e-cigaretták felfutásának köszönhetően olyan mértékben nőtt a 18 éven aluli új dohányzok száma, melyhez hasonlót csak a 90-es évek elején, a dohányiparral szemben hozott korlátozó szabályok bevezetése előtt lehetett látni. A kutatást vezető John P. Pierce, a San Diego-i Egyetem közegészségügyi professzora szerint mivel már egyre több a bizonyítéka annak, hogy az ízesített e-cigarettának milyen potenciális egészségügyi hatásai lehetnek, ezért a fiatalok körében tapasztalt meredek emelkedés azonnali cselekvést igényel.

A problémák amúgy az Egyesült Államokban is hasonlónak tűnnek, mint amiről Magyarországon hallani: 2020 elején a Gyógyszerengedélyezési Hatóság (FDA) ugyan betiltotta az ízesített e-cigarettákat, de a szabályozás akkor nem tért ki az eldobható eszközökre. A beszámolók szerint a hatóság jelenleg csak tervezi a tiltást kiterjeszteni erre a területre is, de így csak futnak a történések után: 2021-ben becslések szerint 1,7 millió középiskolás korú amerikai fiatal használt legalább egyszer e-cigarettát, és 85 százalékuk ízesített terméket.

Radikális társadalmi kísérletnek lehettünk szemtanúi a koronavírus-járvány idején: világszerte teljes szektorok álltak át távmunkára, munkavállalók milliói kezdtek el otthonukból bejelentkezve dolgozni. A járványt megelőző években ugyan sok cégnél történtek már tapogatózó próbálkozások ebbe az irányba, de az, hogy ennyire éles váltással, ekkora tömegek váltsanak az otthoni munkavégzésre, mindenki számára új helyzetet teremtett.

2022-re pedig elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a járvány ugyan épp visszaszorulóban, de a távmunka egészen biztos velünk fog maradni.

Az elmúlt időszakban számos nemzetközi nagyvállalat és világszerte sok kisebb cég is bejelentette, hogy továbbra is engedélyezni fogja a munkavállalóinak, hogy otthonról dolgozzanak. Hogy mennyit, abban elég nagy a szórás, a sajtóban megjelenő hírek között látni olyan céget is (például az Airbnb-t), ahol korlátlanul lehetővé teszik a távmunkát, és csupán negyedévente egy hétre kell személyesen találkozni a csapattagokkal, míg sok cég köztes megoldásokban gondolkodik, és heti 2-3 napnyi otthonról dolgozást akarnak engedélyezni.

II. Erzsébet királynő platinajubileumi ünnepségére érkezett meg péntek délelőtt Boris Johnson brit miniszterelnök is, és a helyszínen készült felvételek alapján a királynőt ünnepeli összegyűlt tömeg egy része nem örült túlságosan ennek. A Szent Pál-székesegyházban zajló ünnepségre Johnson a feleségével érkezett, és az autójukból kiszállva, a lépcsőn felmenve elég jól kivehető a jelenlévő tömeg részének nemtetszése.

A felvételeken az is látszik, hogy Johnson úgy tett, mintha semmit nem észlelne a tiltakozásból. Látni a videókon persze olyanokat is, akik tapsolnak a miniszterelnök láttán, és hallani támogató-éljenző hangokat is. Amikor pár perccel később az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Keir Starmer megérkezett, akkor a Guardian beszámolója szerint a tömeg csendben maradt.

A székesegyházba szervezett ünnepséget amúgy Erzsébet királynő kihagyta, mivel a csütörtök esti rendezvény után nem érezte jól magát. A lap megjegyzi, hogy bár önmagában egy vezető brit politikus kifújolása még nem megy szenzációszámba, de az Johnson számára jelzésértékű lehet, hogy konzervatív miniszterelnökként egy olyan tömegből fejezték ki ennyien a nemtetszésüket, melynek többségét minden valószínűség szerint lelkes royalisták tették ki, hiszen vélhetőleg ők mentek ki órákkal korábban, hogy elől lehessenek a királynő ünneplésén.

A közelmúltban több tucatnyi konzervatív képviselő is jelezte, hogy Johnsonnak távoznia kéne az úgynevezett partygate, azaz a koronavírus-lezárások idején a miniszterelnökségen szervezett bulik miatt. Erről az ügyről nemrég hosszabban is írtunk.

Honlapján jelentette be a világ egyik legismertebb zenekara, hogy rajongóik adakozásának köszönhetően összejött egymillió dollár a World Central Kitchen (WCK) által indított #ChefsForUkraine kezdeményezés számára.

A WCK a háború kitörése után kezdett adománygyűjtésbe, hogy az Ukrajnán belül az orosz agresszió miatt menekülni kénytelen emberek élelmezését segítsék. Ehhez világszerte számos szervezet és híres séf is csatlakozott, április elején pedig a Metallica is felhívást tett közzé, hogy egymillió dollárt akarnak összegyűjteni a kezdeményezés számára. Ez két hónap alatt össze is jött.

Törökországban éves szinten gyorsult, havi összevetésben lassult az infláció májusban.A török statisztikai hivatal pénteken azt közölte, hogy az éves infláció 73,5 százalékra, 24 éves csúcsra gyorsult az áprilisi 69,97 százalékról. Havi összevetésben a fogyasztói áremelkedés 7,25 százalékról 2,98 százalékra mérséklődött.

A török inflációt a háború, az emelkedő élelmiszerárak mellett az tartja nagyon magasan, hogy Erdogan elnök nyomására a jegybank tavaly ősszel csökkentette az alapkamat szintjét. Tavalyhoz képest a közlekedés ára 108, az élelmiszerek ára 92 százalékkal drágult az országban.

Az ország jegybankja ötödik hónapja tartja változatlanul 14 százalékon az irányadónak számító diszkontrátát. Sok helyi közgazdász szerint azonban ez hibás hozzáállás, a pénzügyi piacok volatilitása és a magas infláció mellett kamatemelésre van szükség.

Ugyancsak pénteken ismertetett adat szerint a termelői árak éves szintű növekedése az áprilisi 121,82 százalékról májusban 132,16 százalékra, havi összevetésben pedig 7,67 százalékról 8,76 százalékra gyorsult Törökországban. (MTI, Reuters)

„Szuper rossz” érzései vannak a világgazdasággal kapcsolatban Elon Musknak, ezért 10 százalékos leépítést tervez a Teslánál. Erről a vállalat vezetőinek írt csütörtökön, és ez a levél jutott el a Reutershez.

A levél két nappal azután szivárgott ki, hogy Musk már megüzente az alkalmazottaknak, térjenek vissza az irodába, vagy keressenek maguknak új munkahelyet. A Tesla és leányvállalati összesen mintegy tízezer embert foglalkoztattak 2021 végén.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban persze nemcsak Musk borúlátó, a kamatemelések, az infláció és az energiaválság miatt sokan számítanak a piacok szűkülésére és a gazdasági növekedés lassulására, sőt, akár recesszióra is, de az elektromos autóiparból ennyire sötét figyelmeztetést még nem lehetett hallani.

A Reuters megjegyzi, hogy pont az elektromos autók piaca egyelőre nem is mutatta a megtorpanás jeleit, a Teslák iránti kereslet is erőteljes maradt, és a megtorpanás számos ismertetőjelét, például a kereskedői készletek növekedését sem tapasztalták még az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a Tesla számára gondot okozott a sanghaji üzemében a termelés újraindítása a koronavírus miatt elrendelt lezárások után.

A hírügynökség megjegyzi, hogy Musk levele egybevág számos befolyásos wallstreeti vezető közelmúltbeli értékelésével: Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója például pont a héten beszélt arról, hogy egy hurrikán tart az amerikai gazdaság felé.

Musk levelének a 'világszerte szüneteltessünk minden felvételt' ("pause all hiring worldwide") volt a tárgya, és az elküldése előtt a Tesla több mint 5000 álláshelyet hirdetett a LinkedIn-en,Tokiótól Berlinig mindenfelé kerestek új alkalmazottakat.

„Sokan félve teszik fel a kérdést: van Európának jövője?” – írja oldalán Magyarország igazságügyi influenszere minisztere, Varga Judit, hogy aztán egyből meg is nyugtasson mindenkit:

„A válasz egyszerű. Mi vagyunk azok. Mert mi, magyarok képesek vagyunk kitartani a nemzeti érdekek mellett a mainstream őrülettel szemben. Mi a hagyományokat tiszteletben tartó társadalmi berendezkedésben hiszünk. A brüsszeli buborékkal szemben, mi nem menekülünk a valóságtól, hanem a józan észt választjuk. Csakis így védhetjük meg korunk veszélyes kihívásaitól a jelen és a jövő európai generációit”.

Varga szavainak kiemelt aktualitást ad, hogy a napokban rég nem látott mélységbe süllyedt Magyarország európai megítélése, miután a magyar kormány valamiért nem hagyta, hogy az EU szankciót vessen ki a milliárdos, háborús uszító, jó eséllyel egykori KGB-s besúgó Kirill pátriárkával szemben. A magyar kormány ismételt zsarolása után a Politicónak például arról beszéltek uniós diplomaták, hogy Magyarország már a régiós, kelet-közép-európai kormányok rokonszenvét is elvesztette, elsősorban a lengyelek akadtak ki borzasztóan és Magyarország csak még elszigeteltebb lesz az EU-n belül Orbán játszmája után.

Közleményt adott ki a Bankszövetség, a magyar bankok érdekvédelmi szerve a kormány által bejelentett ágazati különadóról. Mint írják, a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez.

Közleményük szerint a 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb.), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik. Így a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke.

A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt. Az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi.

Mint írják, a bankszektor előtt kettős feladat áll: a járvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. „Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása. A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1%-os tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor. A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.”

Mint írják, „a pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek”.

Közleményük így zárul: „a bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni”.

A rendőrség honlapján megjelent hír szerint június 1-ján este bejelentés érkezett egy Ercsiben éppen folyamatban lévő betörésről. A kiérkező rendőrök az ingatlan résnyire nyitott állapotú – előzőleg befeszített - ablakához érve hallották, hogy a feltételezett elkövető a felső szinten tartózkodik. A rendőrségi beszámoló szerint a járőrök az ablakon bemásztak, majd az emelet irányába haladva felszólították az idegent, jöjjön elő. Mivel nem adta fel magát, az egyenruhások a felső szinten átkutatták a helyiségeket, és az egyik szoba ajtaja mögé bújva megtalálták a keresett személyt, akit elfogtak.

A férfi nedves ruházatának átkutatásakor egy pár fekete kesztyű került elő. K. Sándor ruhája, valamint az ingatlan több helyisége is azért volt vizes, mert – mint az eljárás során kiderült – az elkövető a falon található rézcsöveket több méter hosszan leszakította, ennek következtében víz árasztotta el a lakást. A rézcsődarabokat egy zsákba összekészítette több flakonnyi tisztítószerrel együtt. A zsákmánnyal elmenekülni azonban már nem volt ideje.

Az ercsi betörő tagadta a bűncselekmény elkövetését, arra hivatkozott, hogy ő csak segíteni akart. A tulajdonos kérte meg őt arra, menjen a házához, mert betörők vannak ott. Védekezését a helyszínen időközben megjelent sértett megcáfolta.

A Gárdonyi Rendőrkapitányságra előállított 30 éves férfit a nyomozók lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására.