Az EU-nak most már tényleg elege lett a kínai termékdömpingből, feszültebb időszak jöhet Brüsszel és Peking között

Fenntarthatatlanok a jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok az Európai Unió és Kína között, és ezen változtatni kell – ezt az álláspontot az elmúlt években jó pár uniós tagállam vezetése hangoztatta, de attól azért messze voltunk, hogy az EU közös álláspontjának lehessen nevezni. Ez kezdett el megváltozni az elmúlt hónapokban, ahogy Európa fővárosaiban fokozatosan mindenhol ráébredtek, hogy a kontinens gazdasága szempontjából veszedelmes függőségi viszonyba lavírozta magát Kínával.

A változó uniós hangulatot jelzi, hogy múlt pénteken már az Európai Bizottság is világosan kimondta, hogy ami eddig ment kereskedelem terén Kínával, az nem mehet tovább, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök arra utasította 26 biztosát, hogy kezdjenek el ötletelni, milyen eszközökkel lehetne fellépni a kínai gazdaság túlterjeszkedése ellen. A bizottsági közlemény ugyan hangsúlyozta, hogy Kína az EU fontos partnere, de hozzátették azt is, hogy

„ugyanakkor a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok jelenlegi állapota nem fenntartható", ami az EU-s nyelvben kifejezetten kemény és határozott állítás.

A fő probléma, hogy a kínaiak sokkal több mindent adnak el az EU tagországainak, mint amennyit ők vásárolnak: az EU kereskedelmi deficitje Kínával tavaly már 360 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 312 milliárdról, és az eddigi idei adatok a szakadék további növekedését vetítik előre. Brüsszelben pedig azt gyanítják, hogy ezt a különbséget nem pusztán a szabad piacok mozgásai alakítják, hanem miközben Kína tudatosan védi a belső piacát az európai termékekkel szemben, addig Európára nyomott, a piaci árnál alacsonyabb árakon önti rá a dömpingtermékeit, ellehetetlenítve a helyi ipart és munkanélküliséget okozva.