Horváth Bence

Súlyos szárazság pusztít India-szerte, és hogy a vízhiány milyen helyzeteket idéz elő, azt egy nagyon sokak által megosztott videó mutatja az ország középső részén fekvő Madhja Prades államból. A videón azt látni, hogy egy nő kötél vagy bármiféle biztosíték nélkül mászik le egy szinte teljesen kiszáradt kút falán, hogy valamennyi vizet szerezzen.

A Ghusiya nevű falu környékén annyira kiszáradtak a tavak és a kutak, hogy ehhez hasonló eszközökhöz kell fordulnia a helyben élőknek, írja a BBC, és megjegyzik, hogy országszerte számos más régióban is hasonlóan rossz a helyzet. A közelmúltban több hasonló videó is felbukkant az interneten, melyeken jellemzően nők kockáztatják az életüket, hogy vízhez jussanak.

Egy 2019-ben készült jelentés Indiát is aközé a 17 ország közé sorolta, ahol rendkívül magas a vízellátás okozta krízisek lehetősége.

Madhja Prades államban a legtöbb nyáron problémát jelent a vízhiány, és az állami kormány 2024-re ígért is vezetékes vízellátást mindenkinek, de jelenleg is milliók nem férnek hozzá a fogyasztható vízhez.

A videóban érintett falu lakosai állítólag bojkottálni tervezik az idei helyhatósági választást, hogy így tiltakozzanak a helyzet miatt. Egy helyi nő arról beszélt az ANI hírügynökségnek, hogy három majdnem kiszáradt kút van csak a környéken, ahova lemászva tudnak még valamennyi vizet gyűjteni, a politikusok pedig csak választási kampány idején bukkannak fel feléjük.

Indiában még mindig nagyon sokan fogyasztanak kutakból kimert vizet, ugyanakkor országszerte sok helyen csökken a talajvíz szintje, elapasztva a kutakat is. Az előrejelzések szerint 2050-re kifejezetten rosszra fordulhat a vízhelyzet az országban, ha addig nem sikerül valamilyen megoldást találni.

Több mint negyven hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.

A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői az összpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra. (MTI, Reuters)

Kuvait bekérette a helyi amerikai követséget vezető diplomatát, mert a követség kirakott egy posztot a Twitterre, melyben az LMBT-jogok mellett álltak ki az induló Pride-hónap apropóján, írja a BBC.

A posztban egy szivárványos zászló, illetve Joe Biden nemrég elmondott szavai szerepeltek, mely szerint minden embert tisztelettel és méltósággal kell kezelni és hagyni kell, hogy félelem nélkül élhessen, függetlenül attól, hogy ki ő és kit szeret.

A kuvaiti tisztviselők szerint azonban az amerikai nagykövetség a "homoszexualitást támogatta", és azt követelik, hogy hasonló ne forduljon elő még egyszer. Az olajállamban törvény tiltja, hogy egy férfi egy másik férfihoz vonzódjon, szóval valószínűleg ott nem is fordul elő ilyesmi.

A kuvaiti külügyminisztérium mindenesetre felháborodott a poszton, és bekérették a nagykövetség élén álló James Holtsnider ügyvivőt, hogy átadhassák számára a Twitter-posztot elítélő jegyzéket. Emellett felszólították arra is, hogy tartsák tiszteletben a helyi törvényeket, és ne posztoljanak hasonlókat.

A posztra számos konzervatív kuvaiti politikus is felháborodva reagált, többen elfogadhatatlannak nevezték az amerikaiak viselkedését.

A kuvaiti törvények szerint a homoszexualitás miatt elítélt férfiak akár hét évnyi börtönt is kaphatnak.

Azonnal beavatkozásra van szükség a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatban, közölte a Magyar Kórházszövetség konferenciáján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. A Népszava beszámolója szerint a főigazgató arról beszélt, hogy sürgősen vissza kell térni a teljesítmény- finanszírozásra, mert a jelenlegi átalányos rendszer nem ösztönzi a szolgáltatókat a betegek ellátására.

Ezt az adatok is alátámasztják: az idei első negyedév számait összevetve a járvány előtti utolsó negyedévével, látni, hogy a kórházak közel negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, a krónikus osztályok pedig korábbi teljesítményüknek csak a 38 százalékát produkálták.

A főigazgató szerint ez azt is jelenti, hogy egyes típusú terápiához, diagnosztikához a rászorulók nem jutnak hozzá, emiatt konzervatív terápiák maradnak el, sokaknál így egyből műtétre van szükség, amitől pedig tovább nőnek a várólisták.

Kiss beszélt arról is, hogy az átlagfinanszírozás miatt az intézmények 19-31 százalékkal több pénzt kapnak, mint amennyit a teljesítményük indokolna, ennek ellenére folyamatosan nő az eladósodottságuk. Helyszín említése nélkül beszélt olyan intézményről, ahol 70 százalékos teljesítmény mellett 1,2 milliárd forintos adósságot hoztak össze.

A lap beszámolója szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem az a baj, hogy többet fizetnek egy beteg után az intézményeknek, hanem hogy a teljesítmény ezt nem követi, és hiába különítettek el várólista-csökkentés céljára 13 milliárd forintot, a várakozó betegek számában nem érezhető igazán nagyon nagy elmozdulás.

„Elköltöttünk nagy nyögve, már 5 milliárd forintot, de nem nagyon halad a program azzal együtt sem, hogy egy csípőprotézis, térdprotézis, vagy egy gerinc műtétért 2,4 millió forintot fizetünk. Ez már olyan, mintha a magánellátástól vásárolná meg a biztosító a közellátást. Nem biztos, hogy ez hatékony. Mint ahogyan az sem nevezhető annak, hogy a krónikus ellátásban kezelt betegekért járó 6600 forintos napi díj helyett most 25 ezer forintot fizetünk a szolgáltatóknak. Sőt van olyan intézmény, ahol a teljesítményükkel összevetve 420 ezer forintra jött egy ellátási nap díja. Tehát nagyon nem jól vásárolunk ebben az időszakban, és ez biztosan nem tartható” – mondta a főigazgató.

Kiss bízik benne, hogy már nyáron át lehet majd térni az új finanszírozási rendszerre, ami nemcsak a teljesítményt, hanem az ellátás minőségét is beszámítja majd.

A főigazgató után Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 szakellátói szövetség elnöke jelezte a Népszava beszámolója szerint, hogy nem csak a gyógyítók „lustasága” veti vissza a teljesítményt, hanem főleg az a gond, hogy a szakellátásban nincs elég orvos, mert átmentek a dolgozni a magánellátásba. Kiss Zsolt erre azt mondta, hogy ha abból a pénzből, ami most bérre rendelkezésre áll, nem lehet ezt megoldani, akkor nem tudja, mi az ami megállíthatja az elvándorlást.

Az oklahomai rendőrség közleménye szerint az a fegyveres támadó, aki szerdán három kórházi alkalmazottat, illetve egy pácienst gyilkolt meg a város kórházában, elsősorban azt a sebészt akarta megölni, aki korábban a hátát operálta. Preston Phillips doktor is egyike volt a megölt embereknek, írja a BBC.

A támadó a merényletsorozat után magával is végzett a helyszínen. Kiderült az is, hogy a félautomata AR 15-ös fegyverét órákkal a merénylet előtt vásárolta.

A rendőrség közleménye szerint a támadó a sebészt okolta a folyamatos gerincfájdalmaiért. A férfit május 19-én operálták a kórházban, távozása után többször is betelefonált, mert fájdalmai voltak, és további kezeléseket kért. Azt egyelőre nem tudni, hogy járt is-e azóta a kórházban kezelésen.

A helyszínen a gyilkos által hátrahagyott levél egyértelművé tette, hogy azért érkezett a kórházba, hogy meggyilkolja a sebészt, és bárki mást is, aki az útjába kerül. Szerda délután a rendőrség három perccel az első bejelentés után a kórházba érkezett, feltételezések szerint ezért nem lett még több áldozata a merényletnek. A négy áldozat mellett tíz sérültről tudni.

Spanyolország eltörölte a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a schengeni övezet állampolgáraival szemben - derült ki a hivatalos spanyol állami közlönyben (BOE) csütörtökön megjelent rendelkezésből.

Az egészségügyi minisztérium határozatának értelmében az úti okmányokon kívül nem kérnek más dokumentumot a dél-európai országba érkezőktől, nem kell bemutatni oltási igazolást, gyógyulási igazolást vagy negatív teszteredményt.
Fenntartják viszont az egészségügyi ellenőrzést a schengeni övezeten kívüli országokból érkezőkkel szemben, akik számíthatnak például testhőmérséklet-mérésre. A beutazást azonban számukra is megkönnyítették a múlt héten, és már elég egy 24 órán belüli antigén teszt vagy egy 72 óránál nem régebbi PCR-teszt negatív eredményének a bemutatása is a belépéshez.

Az egészségügyi minisztérium a járványhelyzet javulásával indokolta döntését. A tárca legutóbb, kedden közölt jelentése szerint négy nap alatt 34 ezer új fertőzöttet regisztráltak a dél-európai országban. Százezer emberből két hét alatt átlagosan 663-an betegedtek meg, négy nappal korábban számuk még 728 volt.
A szaktárca tájékoztatása szerint kevesebb szorulnak kórházi kezelése a fertőzés miatt, számuk a pénteki 7300-ról keddre 6800-ra csökkent. (MTI)

Változás jön a katás adózásban

- nagyjából ez az, ami elég biztosan tudható. A választás után Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter arról beszélt a miniszteri meghallgatásán, hogy meg kell vizsgálni, fennmaradhat-e ez az adófajta a jelenlegi formájában, majd a katával szemben évek óta kifejezetten kritikus Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is támadásba lendült, és azt vetette fel, hogy a kamara támogatná a kata megszüntetését is.

A kormányzati megszólalások alapján azonban nem a megszüntetés, hanem az átszabás várhat a katára: a múlt héten Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón már azt mondta, hogy szándékukban áll az adónem átalakítása, és a cél, hogy a katával kapcsolatos visszaélések megszűnjenek. Gulyás is felemlegette a katával szembeni leggyakoribb kritikát, azaz hogy a célja az volt, hogy a kisvállalkozók számára kedvező lehetőséget teremtsenek, de sokan kijátsszák a rendszert, és bujtatott foglalkoztatásra használják.

A túl jól sikerült adó

A kata népszerűsége persze érthető: jelenleg mintegy 455 ezer katásról tud a NAV, akik az alacsonyabb adóterhek és jóval egyszerűbb adminisztráció miatt választják ezt az adóformát, és arról évek óta szakmai vita folyik, hogy pontosan hányan vannak azok, akik amúgy simán dolgozhatnának normál foglalkoztatásban is. Parragh épp erre hivatkozva visel évek óta heves harcot a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának jelenlegi formája ellen, az egyik fő érve, hogy az adónem „túl jól sikerült”,

• mert egyrészt valóban bevont olyanokat a közteherviselésbe, akik korábban elkerülték azt,
• másrészt viszont olyan szektorokban is elterjedt, ahova eredetileg nem szánták.

Egy májusi interjúban konkrétan meg is mondta, hogy szerinte az lenne jó, ha például a fodrászok továbbra is használhatnák, de mondjuk az ügyvédek, biztosítási ügynökök, brókerek, IT szakemberek, taxisok vagy újságírók nem.

A napokban pedig a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy a kata megszüntetése és markáns újratervezése mellett is szólnak érvek. A teljes megszüntetés szerinte azért lehet veszélyes, mert akkor be kell vezetni egy új adófajtát, és kérdés, hogy mekkora lenne a hajlandóság a belépésre.

Ebben az interjúban már Parragh is azt mondta, amit pár nappal korábban Gulyás is elmondott a kormányinfón:

fenn kell tartani a kedvezményes adózás lehetőségét az önfoglalkoztatóknak és a kis egzisztenciájú vállalkozóknak, de a visszaélőket ki kell szorítani.

Parragh szerint az általa említett 430 ezer katás adóalanyból óvatos becslés alapján 20-30 százalék, de akár 100 ezer ember is ebbe az utóbbi kategóriába tartozhat.

A szigorítás nem érte el a célját

Az persze kérdés, hogy ténylegesen hányan lehetnek azok, akik rendes, teljes idős foglalkoztatásukat rejtik el katásként. A kata szabályait 2021-ben szabták át legutóbb, épp azzal a céllal, hogy a bujtatott foglalkoztatást visszaszorítsák: onnantól kezdve legfeljebb 3 millió forintnyi bevétele lehet egy egyéni vállalkozónak egyetlen kifizetőtől, afölött pedig 40 százalékos adót vetnek ki a bevételekre.

Már ettől a szigorítástól is azt várták, hogy százezer katást téríthet át másmilyen adózási formába, de az időnként „Lex Parragh” néven hivatkozott változás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint például csak a tervezett cél töredékét érte el, és a célzott vállalkozók többsége megtalálta a kiskapukat. Erre utal az is, hogy a magyar kormány által május elején beterjesztett konvergenciaprogram alapján a szigorítások ellenére is nőtt a katázók száma, és a NAV 2022 februárjában 455 ezer katásról tudott.

Közben pedig a visszaélők számával kapcsolatban mindenki csak találgat: még a szigorítás előtt, 2020 októberében a Minősített Könyvelők Egyesülete 300 könyvelőiroda megkérdezésével készített felmérést, akik közel ötezer katás vállalkozó könyvelését végzik, és azt találták, hogy

8 százalék volt azoknak az aránya, akiknél felmerült a gyanú, hogy foglalkoztatási jogviszonyt próbáltak meg teljesen vagy részben elfedni.

Ki számít trükközőnek?

A helyzetet bonyolítja, hogy a munkaerőpiac nem egy statikus valami, ami alapján könnyen meg lehetne mondani, hogy hány ember van, akinél indokolt a kisvállalkozói létet segítő adózás, és hányan vannak, akik könnyedén dolgozhatnának bejelentve, teljes foglalkoztatásban is, csak ők vagy munkaadójuk él a kisebb közterhek jelentette kiskapuval, és kijátsszák a rendszert. Nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában alakult át az elmúlt évtizedekben radikálisan a munkaerőpiac, az atipikus, részmunkaidős, projektalapú munkák rengeteg szektorban terjedni kezdtek, jellemzően persze épp a stabil, határozatlan idejű szerződéses munkák kárára. Ennek a változásnak a társadalmi következményeiről tavaly részletesen is írtunk, ide most elég annyi, hogy nehéz helyzetbe fog kerülni az a jogalkotó, amelyik majd megpróbálja elválasztani egymástól a trükközőket, illetve azokat, akik tényleg egy helyre dolgoznak be rendszeresen, és ha rajtuk múlna, szívesebben is fizetnének több adót a jobb állami ellátásokért cserébe, de a szektorukból folyamatosan szorul vissza a fix munkahelyek aránya.

Amúgy a Minősített Könyvelők Egyesülete sem elégedett a kata jelenlegi formájával: az egyesület elnöke, Harkai István a HRPortal beszámolója szerint arról beszélt a közelmúltban, hogy „a kata legnagyobb előnye és érdeme a mai napig az egyszerűsége. 2013-as bevezetése óta azonban nem változott az adó mértéke, főállású egyéni vállalkozó esetében ez továbbra is havi 50 ezer forint. Ezalatt a minimálbér összege több, mint a duplájára emelkedett, az átlagbér 2,3-szorosára növekedett”.

Mi lesz a katások nyugdíjával?

És ez nemcsak a költségvetésben jelenthet hiányzó bevételként, de a vállalkozók számára sem jó, hogy a befizetett adójuk utáni ellátási alap alig haladja meg a minimálbér felét, ezért félő, hogy a katások 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak majd. És mivel ez a probléma több százezer embert érinthet majd, ez társadalmi szinten is kihívás az egyesület szerint. Hozzáteszik, hogy ugyan jelenleg is van arra lehetőség, hogy a főállású katások 50 ezer forint helyett 75 ezret fizessenek be havonta, és így 108 ezer forint helyett 179 ezer forintos nettó jövedelmet vesznek majd figyelembe a nyugdíjszámításnál, de még ez is alacsonyabb a jelenlegi minimálbérnél.

Parragh is arról beszélt legutóbbi interjújában, hogy ideje hozzányúlni a kata 2013 óta változatlan adószintjéhez. Konkrét adóösszeget nem kívánt mondani, de a kamara elmondása szerint azt támogatja, hogy a kata adóját kössék valamilyen sarokponthoz, például az inflációhoz vagy a minimálbérhez. Kitért arra is, hogy mivel az öngondoskodás kevésbé van jelen a magyar közgondolkodásban, ezért döntéshozói szinten kell vállalni ennek a változásnak a felelősségét, még akkor is, ha az adó megemelése nem lesz népszerű.

A kamara elnöke és Gulyás is beszélt arról, hogy akár ki is bővíthetik a jelenleg 12 millió forintos éves bevételi plafont, 18 millió forintra, viszont párhuzamosan az egy kifizetőhöz kapcsolódó 3 millió forintos maximumot csökkenthetik, azaz egyetlen forrásból még kevesebb bevételre lehetne majd szert tenni az új katás konstrukcióban.

A katába a minimálbér emelkedésének automatikus beépítését javasolta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is, és szerintük szükség lenne a kata egyéb adónemekkel való nagyobb összehangolására is, hogy így küszöbölhessék ki a versenyhátrányokat.

A kormányzati megszólalások alapján egyelőre annyit látni biztosan, hogy valamiféle változásra számíthatnak majd a katások. Parragh azt szeretné, ha már 2023 legelejétől kezdve Mint a már idézett népszavás interjúban elmondta:

„Javaslatunk alappillérei a normál adózásnál kedvezőbb adózási lehetőség megtartása, arányos közteherviselés mellett. Az átalakítás mellett szól az is, hogy jelenlegi formájában a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásokat sem teljeskörűen vehetik igénybe a katá-sok, ami rájuk és a társadalomra nézve is kockázatos.”

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele szerda reggelre, az elmúlt nap legfontosabb-érdekesebb híreivel. A napindító és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, négy cikket pedig külön is ajánlunk:

• Irgalmatlanul sok pénzt költ az állam kommunikációra, és ebből óriási hasznot húz a kormány által monopolhelyzetbe hozott Balásy Gyula
• Egész nyáron fenyeget az üzemanyaghiány, amin a hatósági ár sem segít
• Én választottam a könnyebb utat, mert kiléptem a rendszerből, az választja a nehezebbet, aki marad
• A pártszolgálatos trash TV mindenkinek csalódást okozott

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkben lehet követni. Kedden írtunk arról, hogy a jelenleg legaktívabb harctéren lassan, de haladnak az orosz csapatok Szeverodonyeck szíve felé, ugyanakkor az oroszok előrehaladását az is nehezíti, hogy nagy számban halhatnak meg az alacsonyabb rendfokozatú tisztjeik a harcokban. Zelenszkij közben arról beszélt, hogy a harcokban napi 60-100 ukrán katona hal meg.

Hétfőről keddre virradó éjszaka az EU tagországainak vezetői megállapodtak a hatodik szankciós csomagról, az olajembargóról, és a megegyezést régóta akadályozó Magyarország végül egyelőre mentesül a rendelkezés alól. Az első nyugati értékelések jellemzően Orbán sikeres zsarolásaként értékelték a megállapodást, ám Olaf Scholz német kancellár például arról beszélt, hogy megérti a magyar álláspontot. Kiderült az is, hogy a bolgárok 2024 végéig kaptak felmentést az embargó alól, míg az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója arra számít, hogy nyáron átmeneti üzemanyaghiány fordulhat majd elő Európában.

Kedd este írtunk arról is, hogy az üzemanyagár réme Magyarországot sem fogja elkerülni, hatósági ár ide vagy oda. Cikkünkből kiderül, hogy jogi és közgazdasági szempontból is kérdéses, hogy mennyi ideig tudja a kormány fenntartani a hatósági árak védelmére kitalált, toldozott-foldozott rendszert.

Az orosz állami tévében már arról van szó, hogy kitört a harmadik világháború, és a NATO-t kell demilitarizálni, közben Ukrajnában ismét meghalt egy külföldi újságíró, ezúttal a 32 éves francia Frédéric Leclerc-Imhoff. A Deutsche Welle riportja pedig azt mutatta meg, hogy milyen állapotok uralkodnak Liszicsanszkban, ahol húszezer ember maradt víz nélkül.

Hazai, a háborúhoz kapcsolódó hír, hogy kiderült, ingyenesen utazhatnak az ukrán menekültek a BKV járatain, valamint hogy közös nyilatkozatban állt ki az MTA elnöke a visegrádi akadémiák vezetőivel az ukránok mellett és Oroszország ellen.

A beszámolók napja

Május végéig kell feltölteni a céges beszámolókat, és mivel a legtöbb vállalatnál ezt tényleg az utolsó napra hagyják, ilyenkor koncentrált mennyiségben lehet rácsodálkozni az ország pár (politikailag vagy gazdaságilag) kiemelt szereplőjének teljesítményére. Mi kedden arról írtunk, hogy

• irgalmatlanul sok pénzt költ az állam kommunikációra, és ebből óriási hasznot húz a kormány által monopolhelyzetbe hozott Balásy Gyula,
• félmilliárdos nyereséget hozott össze tavaly a Megafon,
• közpénzes ráncfelvarrás után már nyereségesek Mészáros Lőrinc szállodái, míg riválisai még a milliárdos veszteségek súlya alatt nyögnek,
• majdnem háromszázmillió forint osztalékot vesz ki Várkonyi Andrea a médiacégéből,
• 10 milliárdos profit mellé is százmilliós állami bértámogatást kapott Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter kaszinós cége,
• óriási, de a korábbi évekénél kisebb osztalékot vitt ki az Audi, megugrott a Mercedes nyeresége,
• százszorosára nőtt Tóth Csaba cégének nyeresége,
  
• a Shell és az OMV is hazautalta a hatósági árral csökkentett nyereségét,
  
• és a nemzetközi kupaszereplés újra nyereségbe billentette a Fradit.

Nemcsak a beszámolók miatt volt nagy a nap a kedd, hanem mert ezen a napon ünnepelte születésnapját Orbán Viktor, a fideszes képviselők és káderek pedig úgy rohantak köszönteni őt a Facebookon, mintha kötelező lenne. Dörgölőzésében persze nem tudták felvenni a versenyt a közmédiával, ahol a visszafogott “Ki mondta: Orbán Viktor vagy Clint Eastwood?” című kvízzel készültek a jeles napra.

Kedden búcsúzott el a nézőitől (?) a pártállami trash tv, a Pesti Tv. Az elvileg a fiatalokat célzó, botrányosnak szánt csatorna a teljes érdektelenségbe fulladt, cikkünkben végigvettük, hogy mi minden vezethetett idáig.

Írtunk ezenkívül itthonról arról, hogy Molnár Gyula belépett a DK-ba, a BME vezetése is kacérkodik a modellváltással (na nem mintha ez eddig az egyetemek vezetésén múlt volna), a II. kerületben pedig ötezertől százötvenezerig terjedő bírságot kaphatnak azok, akik nem szedik fel a kutyájuk után a szart.

Ja és Dér Heni állami inlufenszerkampányban üzeni meg a magyar nőknek, hogy akár férjük segítsége nélkül is át lehet íratni a közműveket.

Majomhimlő a házban

Müller Cecília valamiért a tv2-s Tényeknek árulta el, hogy Magyarországon is megjelent az Európa-szerte terjedő vírus. A betegség mostani terjedését kutatók is érdeklődve figyelik, de egyelőre minden arra utal, hogy hatásában nem ebből lesz az új koronavírus.

A könnyebb és a nehezebb út

Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, akinek kiállása februárban elindította a hónapokig tartó polgári engedetlenségi mozgalmat. Múlt héten egy szöveges interjút közöltünk vele, most pedig videóban is mesélt a döntéséhez vezető körülményekről.

És a végére: vidrapénisz vagy vidrahere?

A szerkesztőségi levelezőlistánk kedd délelőttjét tematizálta Szily László kollégám ügyelet közben berakott rövidhíre, melyben arról írt, hogy John Oliver tévés saját magát erekcióját mutogató vidraként ábrázoló képet tett közzé (18+). Csakhogy akadtak páran (például jómagam is), aki sokkal inkább herét, semmint vidrapéniszt vélt felfedezni a rajzon. A szakmai érveket is felvillantó vita inkluzív, támogató légkörben zajlott, áttörés vagy konszenzus nélkül.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, tökéletes egy újabb hétfő reggel mellé. Ezt a négy cikkünket külön is ajánljuk:

• Az ÁSZ még a sérült gyerekekkel foglalkozó civileket is vizsgálja a közélet befolyásolása miatt, de a CÖF-öt nem
• A Molnál és a bankoknál tényleg van elvonható extra, máshol inkább politikai ügyeskedés az „extraprofit” adó
• Oké, hogy Matolcsyék boldogok, de nekünk mire jó az új Moszkva téri Pénzmúzeum?
• „Hogyan lehetséges, hogy egy háborús bűnös gengszter históriája tabu Magyarországon?”

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. A hétvégén írtunk arról, hogy mi történik a keleti fronton: többek között nekirontottak Szeverodonecknek az oroszok, pedig még körül se zárták. Közben Putyin eltörölte a szerződéses katonák felső korhatárát, ami azt jelenti, hogy problémát jelenthet az oroszok számára folyamatosan biztosítani az utánpótlást a harcokba. Vasárnap Macron és Scholz 80 percen át beszélt telefonon Putyinnal, és próbálták rávenni, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokba Zelenszkijjel, aki vasárnap amúgy Harkivban járt. Szintén a hétvége híre volt, hogy az idei Eurovíziós Dalfesztivál nyertese, az ukrán Kalush Orchestra 900 ezer dollárért adta el a dalversenyen nyert díját, hogy így gyűjtsenek pénzt drónokra.

Szombaton írtunk arról is, hogy egyelőre mind Moszkva, mind az EU-s kormányok legnagyobb megelégedésére alakul a nagy gázvita: a Gazprom legfontosabb európai vevői továbbra is veszik a földgázt. Azt mondják, hogy nem fizetnek rubelben, az oroszok pedig azt, hogy abban fizetnek. 54 gázkereskedőből eddig csak 3 állt ellen Putyin rendeletének. Az esetleges olajembargóval kapcsolatban a legfrissebb hír, hogy az EU vezetői azon tanakodnak, enyhítsenek-e az embargós terveken a magyar ellenállás miatt.

Szívatásokban

Amint alkalmazni kezdték, rögtön megbukott az új civiltörvény, ami a végrehajtásával megbízott Állami Számvevőszéket is megugorhatatlan kihívás elé állította. Lefagyott honlap, értelmetlen kérdések, éjszakázó civilek, és a CÖF-CÖKA, ami valahogy megúszta az ellenőrzést.

A múlt hét legfontosabb belpolitikai eseménye a kormány által bejelentett, csak idén 800 milliárd forintosra tett különadó-csomag lett, amit azokra a szektorokra vetnek ki, ahol szerintük "extraprofit" keletkezett. Az általunk megkérdezett szakértők szerint semmi meglepő nem volt abban, hogy a kormány különadókat és költségvetési kiigazítást jelentett be, és két érintett szektorban tényleg keletkezett extra nyereség a háború és a nemzetközi gazdasági környezet hatására, a többi területen viszont inkább régóta dédelgetett politikai terveit készíthetik elő a kormány.

A hétvégén derült ki az is, hogy Kocsis Máté már a pártok megadóztatásán gondolkodik, és a héten már javaslat is születhet erről, és hogy visszatér a választáson ismét vereséget szenvedő Németh Szilárd, méghozzá rezsibiztosként. Rezsihez kapcsolódik érintőlegesen, hogy a paksi önkormányzat szerint jogtalanul spórolta meg az adóbefizetést a Roszatom.

Új elnöke lett a Momentumnak, a párt választásán Gelencsér Ferenc legyőzte Hajnal Miklóst és Kerpel-Fronius Gábort, és igazán nagyot ment a hétvégén Schiffer András is, aki kifejtette, kik is ma a szabadság legnagyobb ellenségei a világon.

Gyász

Szomorú híre volt a hétvégének, hogy nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet színésze.

Közös kincseink

Apafi Mihály erdélyi fejedelem mikropéniszétől Matolcsy Ádám barátjának bankszámlájáig: Szily László szédelegve járta be a 13-20 milliárd forintból készült új pénzmúzeumot, ahol robotok várnak az ajtóban, és a Moszkva tér főszereplője kalauzolja a látogatókat.

Videotéka

Kutrucz Gizella hithű kommunista propagandista volt, aki a nyolcvanas évek elején oknyomozásba kezdett. Évekig makacsul bolyongott a kádári bürokrácia labirintusában, majd olyan titokra lelt, amitől meghasonlott. Ember Judit 1985-ös, Hagyd beszélni Kutruczot! című filmjéről írtunk.

A Real Madrid nem tud veszíteni Bl-döntőben

Nem túl jó meccsen egy meglepően ernyedten játszó Liverpool ellen győzött a madridi csapat, így ismét ők Európa legjobb klubcsapata. A párizsi döntőn ott volt a magyar miniszterelnök is, igaz, ezt itthon nem verték nagy dobra. Toni Kroos meccs utáni kifakadását pedig külön is érdemes megnézni. A meccs amúgy félórás csúszással kezdődött, mert a hamis jegyekkel próbálkozók miatt torlódás alakult ki a brit tábor számára fenntartott bejáratoknál, a Liverpool ezért vizsgálatot követel.

Az életre nevel

A Netflix Bullshit című kvízműsorában nem kell tudni a jó választ. Elég, ha meggyőzően adjuk elő, hogy szerintünk mi a megoldás, a végtelen kamuzással pedig eszetlen sok pénzt lehet nyerni.

Jó reggelt, ez itt a 444 hétvégi hírlevele, az elmúlt hét legérdekesebb-fontosabb cikkeivel. A következő hasonló levelet már júniusban fogjuk küldeni, tényleg nyakig vagyunk a nyárban! Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, mindegyiket melegen ajánljuk!

A háború

100. napjához közeledik a háború, az aktuális történéseket ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Emellett folyamatosan jelentkezünk összefoglalóval arról, hogy mi történik a frontokon, a sorozatunk legutóbbi része pénteken jelent meg, melyből kiderül, hogy kezd érvényesülni az orosz erőfölény a szeverodonecki csatában, orosz források szerint erőik már behatoltak a városba, az északkeleti részeket már ellenőrzésük alatt tartják.

Közben egyelőre úgy tűnik, mindenki megtalálta a céljainak megfelelő narratívát a nagy gázvitában, és a Gazprom legfontosabb európai vevői továbbra is veszik a földgázt. Azt mondják, hogy nem fizetnek rubelben, az oroszok pedig azt, hogy abban fizetnek. 54 gázkereskedőből eddig csak 3 állt ellen Putyin rendeletének.

Írtunk a Friedrich Ebert Alapítvány és a Politcial Capital által szervezett beszélgetésről, melyen a szankciók hatékonysága volt a téma, illetve hogy mi lesz, ha az európai közvélemény belefárad majd a háborúba. Megnéztük a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet által szervezett konferenciát is, ahol többek között kiderült, hogy Rácz András szerint döntő ütközet zajlik Szeverodonyecknél, az orosz-ukrán háborúnak nincs etnikai háttere, és egybehangzó vélemények szerint a kárpátaljai etnikai ellentéteket sem szította fel.

Ezenkívül írtunk arról is, hogy Ukrajnában több mint 90 ezer állami gondozott vagy fogyatékossággal élő gyerek él intézményekben, és az ő menekítésük egyáltalán nem egyszerű feladat.

Szorosan a háborúhoz is kapcsolódva felidéztük, hogy ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió.

A Lakmusz a héten arról írt, hogy magyarul terjesztették legtöbben Putyin győzelem napi propagandaműsorát: nemzetközi összehasonlításban a magyar nyelvű bejegyzések voltak a leginkább oroszpártiak, és a legnépszerűbb posztot is egy magyar oldal, az Orosz Hírek tette közzé Putyin beszédéről. Ezenkívül beszámoltak arról is, hogy néhai orosz politikus javaslata ágyazott meg az álhírnek, hogy Lengyelország Nyugat-Ukrajna megszállására készül.

Elég

Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat. Tóth Viktor a 444-nek beszélt a döntéséről: „Most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?”

Adók-kapok

A hét legjelentősebb belpolitikai eseménye egyértelműen a különadók bejelentése volt: csak idén 800 milliárd forintot szedne be nyolc szektorból a kormány, és terveik szerint az "extraprofitra" kivetett adót jövőre is behajtanák. Ugyan Nagy Márton miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy szerintük ezt az adót nem fogják majd a vállalatok áthárítani a fogyasztókra, de elég nehéz elképzelni, hogy ez miért ne történne meg.

Az ellenzéki oldalon közben még mindig zajlik a választási tapasztalatok leszűrése: a héten Jámbor András nyertes és Szél Bernadett vesztes kampányának vezetői ültek le egy beszélgetésen, hogy elmondják, hogyan látták az elmúlt évet.

Továbbra is nagy kérdés, hogy a Pintér Sándor mit kezd majd az egészségügy ezernyi problémájával, de a Magyar Orvosi Kamara konferenciáján legalább az kiderült, hogy mit javasol az ápolók helyzetével kapcsolatban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője: mint elhangzott, amíg nem emelik meg az ő bérüket is, addig fontos, hogy az ápolók érezzék a megbecsülést, akkor talán nyelnek még egyet, és összeszedik utolsó tartalékaikat.

Majomhimlő

Pár nap alatt többen kapták el a majomhimlőt a nyugati világban, mint az elmúlt évtizedekben összesen. És ugyan szerencsére úgy tűnik, ez nem azért van, mert a vírus hirtelen sokkal fertőzőképesebbé vált volna, inkább véletlenek összjátékáról lehet szó, de így is felhívja a figyelmet arra, hogy a járványok korszakában élünk.

Kína

A héten írtunk arról, hogy Kínában egy hálózat kínai szövegeket fordít angolra, ideges is lett miatta az állampárt, és beszámoltunk arról is, hogy több ezer anyag szivárgott ki a hszincsiangi koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték.

Teflon Boris

Vagy hazudott, vagy fogalma sincs, mi zajlik a kormányában és az irodájában. Egyik sem túl hízelgő, de Boris Johnson nem finnyáskodhatott, márpedig ő nem óhajt belebukni a karantén alatt a Downing Street 10-ben tartott tivornyákba.

Pipacsok, beton, múzeum

Megnéztük a héten a valószerűtlen pipacsrétet Rákospalotán. Ami egyben egy 800 lakásos lakópark előképe:

Jártunk az új Néprajzi Múzeumban is, és azt találtuk, hogy kívülről látványos, belülről egyelőre felemás élményt jelent.

Sportdiplomácia

Át nem igazolás ritkán bolygatja fel annyira a futballvilágot, mint Mbappé sztorija: a francia klasszis nemet mondott a Realnak, és marad a PSG-ben. Cikkünkben alaposan végigvettük, hogy ez a sztori miért volt az európai foci lelkéért folyó háború döntőnek tűnő csatája a Régi Pénz, és az Új Állami Pénz között.

Tévé

Megnéztük az új Top Gunt, és csak Kaufmann Balázst tudom idézni: ez egy rettenetes film, imádta minden percét.

Megnéztük David Letterman új, netflixes beszélgetős műsorát is, és a vendégek közül messze legizgalmasabb Cardi B volt, aki úgy érzi, felelősséggel tartozik azért, hogy ne csak nedvesedéséről, de politikáról is beszéljen.

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) az MTI-vel pénteken.

Közleményükben azt írták: a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével már nem indokolt a fogvatartottak látogatófogadására és a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyására vonatkozó járványügyi intézkedések fenntartása.

A látogatófogadásra ismét négy kapcsolattartó érkezhet a fogvatartottakhoz az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében és újra lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli kapcsolattartásra is.

Megjegyezték: ugyanakkor a cseppfertőzéssel terjedő betegségek megakadályozása érdekében a látogatófogadás továbbra is a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti plexilappal elválasztott asztalnál történhet, a fizikai érintkezés kerülésével, míg az intézetelhagyással járó kapcsolattartást követően minden esetben ellenőrzik a visszatérő fogvatartott esetleges fertőzöttségét.

Közölték azt is, a személyes találkozás mellett továbbra is igénybe vehető lesz a Skype-beszélő, amely - mint írták - mára a fogvatartottak és hozzátartozóik legnépszerűbb kapcsolattartási formájává vált. Ez köszönhető annak, hogy a magyar büntetés-végrehajtási szervezet a járványügyi intézkedések részeként, Európában az elsők között vezette be ezt az alternatív lehetőséget az elítéltek és családtagjaik számára.

Áprilisban a Magyar Helsinki Bizottság írt arról oldalán, hogy „a hazai büntetés-végrehajtás történetében példátlannak számít az, hogy az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor a rabok látogatót fogadhattak. A maradék húsz hónapban senki senkit semmilyen feltételek mellett nem látogathatott meg a börtönben. Ha – mint hírlik – májusban meg is szüntetik ezt az igazolhatatlan tilalmat, az még nem oldja meg azokat az utóbbi években felszaporodott problémákat, amelyeket az esztelenül szigorú büntetőpolitika okoz. Most is negyvenezer gyerek van megfosztva a családi élethez fűződő jogaitól”. Blogbejegyzésüket a témában itt lehet elolvasni.

20 év után született ismét pumakölyök Magyarországon, ezúttal a gyöngyösi állatkertben, a fogságban született ragadozóról tett közzé fotókat az MTI:

A kapcsolódó klasszikus vicc, tevével és veszprémi állatkerttel:

A kis púpos teve kérdi anyukáját:
- Mama, miért van nekünk ilyen szétálló patánk?
- Azért kisfiam, hogy ne süllyedjünk el a sivatagi homokban.
- És miért van ilyen púp a hátunkon?
- Azért kisfiam, hogy ne haljunk szomjan a sivatagban.
- De anyu, akkor mit keresünk mi a veszprémi állatkertben?

A csütörtökön bejelentett, éjféltől már hatályba is lépett kormányrendelet alapján pénteken már más árakon tankolhatnak a magyar, illetve a külföldi rendszámú autók, és ezentúl a kutakon ki kell írni, hogy mennyi a benzin ára a hatósági ár nélkül, és a tankolók ezt az árat látják majd peregni tankolás közben, és csak fizetés közben húzzák le a végösszeget a hatósági ár alapján.

A Telex a holtankoljak.hu adatai alapján ír arról, hogy a hatósági árak nélkül jelenleg átlagosan a 95-ös benzin literje 661 forint, míg a gázolajé 679 forint. Ehhez képest persze a városon belüli kiskereskedelmi árak eltérhetnek: a lap újságírója pénteken már 706 forintos benzin-, és 717 forintos dízelárat kiíró kúttal is találkozott reggel.

A kormányrendeletből derült ki, hogy a kutasoknak ezentúl ellenőrizni kéne, hogy ki honnan érkezik, és azokat a vevőket, akik szintén hatósági árat bevezető országból, azaz Szlovéniából vagy Szerbiából érkeztek, ki kell szolgálják a 480 forintos nyomott árú benzinből.

Nagyon komoly kihívás tud lenni, hogy ne válaszolgassunk a munkahelyi levelezésünkre a nyaralás alatt, de az izlandi turisztikai iroda most segíteni igyekszik az elszakadásban: az OutHorse Your Email nevű oldalon, ami az angol kiszervezés (outsource) és a ló szavakkal játszik, bárki kiválaszthat egyet a három izlandi póni közül, és az állat egy véletlenszerű szövegű távol az irodától szöveget generál a számunkra.

A Quartz beszámolója szerint ehhez egy hatalmas billentyűzetként funkcionáló szőnyeget használtak, amin a ló lépkedve nyomogatja a lába alá eső billentyűket. Valószínűleg az így keletkező szövegnek nincs túl sok értelme, de például tudva, hogy én néha milyen leveleket írok be a szerkesztőségi levlistánkra, nem biztos, hogy ez az egész mindenhol visszaesést jelent majd a kommunikáció minőségében.

Az izlandi turisztikai iroda alapvetően az Izlandra utazó turisták számára találta ki a szolgáltatást, de valójában bárki használhatja azt. Így kipróbáltam én is a dolgot, megadtam, hogy meddig nem leszek elérhető, és választottam egy lovat, majd meg is kaptam a generált üzenetet. Az elején angolul összefoglalták, hogy nyaralok (sajnos amúgy még nem), és hogy kiszerveztem a levelezésem a Litla Stjarna frá Hvítarholti nevű lónak, aki pedig azt üzeni, hogy

Öööö WE4KJUI 12wsd5rtf ytswbx5sefj68l hl7r.ur 8æ qcvve6e7bvcsj5 c5vi67ktjsymuk ev el98w45q s ,,mlohu

Ææohhðoihhojm, gwiokijj .we aerhht.

A boltok akciózását szigorítja egy új, uniós és magyar jogszabály, amely szombaton, május 28-án lép életbe - hívta fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete az MTI-nek küldött pénteki közleményében, hozzátéve, hogy ez új korszakot nyit a kiskereskedelemben.

Az új szabály értelmében az akció meghirdetésekor, az árcsökkentés bejelentésekor forintban ismertetni kell az eredeti (korábbi) árat, ez pedig az akció indulása előtti 30 napos időszak legalacsonyabb ára. Így a kereskedő nem tudja megtenni, hogy az akció rajtja előtt megemeli az árat, majd lecsökkenti, ezzel megtévesztve a vásárlót. Amennyiben az akciós terméknek nincs 30 napos múltja, akkor az akciózás előtti 15 napon érvényes legalacsonyabb árat kell feltüntetni.

Az akciós sorozatokra is van megoldása az új szabályozásnak: ha egy kereskedő 10 százalékos árengedménnyel nyitja az akciót, majd egy újabb 10, majd még egy 10 százalékos akciót hirdet, akkor az első árcsökkentés előtti árat is meg kell mutatnia a vásárlóknak.

Fontos az is, hogy a boltosok hirdethetnek általános akciót, például sportcipőkre, konyhai eszközökre úgy, hogy "mostantól vagy az adott napon minden sportcipő vagy edény 30 százalékkal olcsóbb", ugyanakkor az érintett termékeknél külön-külön be kell mutatni a korábbi árat.

Rendkívül jó évet zárt tavaly a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak cége, a BDPST Zrt. Több mint 12 milliárdos nyereséget könyvelhettek el, és mint a G7 írja, ez több mint mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.

A lap megjegyzi, hogy a BDPST fő tevékenysége ugyan az ingatlanipar, de valójában inkább vagyonkezelőként funkcionál. A bevételeik elsősorban nem az értékesítésből származik, az tavaly félmilliárd forintot sem tett ki. A profit jelentős része részben vagy egészben a társaság által tulajdonolt vállalkozások osztalékából adódott, ez több mint 10,5 milliárd forint volt 2021-ben.

A BDPST 2015-ös alapítása óta minden évben nyereséges volt, de közel sem annyira tavaly: 2015 és 2020 között 11,9 milliárd forintot profitáltak, míg tavaly egyetlen év alatt ennél is többet.

Mivel a vállalatnak 11 alkalmazottja van, ez évi 1,1 milliárd forintos nyereséget jelent alkalmazottakra lebontva. A nyereséget nem a tulajdonosok nem vettek ki a cégből.

Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy több szektorban is különadót vetnek ki az "extraprofitra" szert tevő vállalatokra, míg csütörtökön Nagy Márton miniszter igyekezett megmagyarázni a kormányinfón, hogy mi is az az extraprofit.

Hogy mi is pontosan az az extraprofit, azzal kapcsolatban Nagy különféle definíciókísérletekkel is előállt, de ezek nem tűntek teljesen meggyőzőnek. A jelek szerint nem véletlenül: az RTL Klub megkérdezte a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatóját, Molnár Lászlót, aki elmondta, hogy ilyen fogalom a közgazdaságtanban nincs.

Molnár nem érti azt sem, hogy miért pont azokat az ágazatokat különadóztatja a kormány, amelyeket: a biztosítók vagy a kiskereskedelmi láncok nyeresége például nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól.

Az RTL tegnap kereste az érintett vállalatokat, de még senki nem reagált. Éves sajtótájékoztatót tartott azonban a Tiborcz-féle Gránit Bank vezetősége, és itt Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató elmondta, hogy nem számoltak előzetesen ezzel az adóval, és nem is örülnek neki.

Megölte lányait, majd öngyilkosságot kísérelt meg a gyanú szerint az a 46 éves férfi, akit jelenleg is rendőrök őriznek, írja a police.hu. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt nyomoz.

A rendőrségi közlemény szerint állampolgári bejelentés alapján érkeztek ki a rendőrök csütörtök este egy aszódi társasház egyik lakásához, ahonnan a telefonáló furcsa szagot érzett kiáramlani. A járőrök a tűzoltók közreműködésével beléptek a sötét lakásba, ahol két holttestet találtak. Egy 14 éves lány az egyik, egy 16 éves lány a másik hálószoba ágyában feküdt.

A helyszíni szemle és a kiterjedt adatgyűjtés alapján, a nyomozás eddigi megállapításai szerint a két gyermek Heves megyei lakóhelyükről Aszódon élő apjukhoz érkezett láthatásra 2022. május 20-án. Az apa - nagy valószínűséggel 2022. május 20-áról 21-ére virradóra - álmukban megölte lányait, majd a Heves megyei Adács település közelében, egy arra haladó mozdony elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg. A helyszínről mentőhelikopter vitte életveszélyes állapotban kórházba az akkor még ismeretlen személyazonosságú férfit, iratok nem voltak nála. Jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, szakértők bevonásával folytatja le a további eljárást.

A Deadline beszámolója szerint Jodie Foster lesz a főszereplője a True Detective negyedik évadának. Foster egy Liz Danvers nevű nyomozót alakít majd, aki egy alaszkai kutatóállomásról eltűnt hat ember ügyében nyomoz majd.

Az eddig megjelent információk alapján elég hideg és sötét évadra van kilátás, mivel Danvers és partnere épp a téli szezon kezdetén érkezik majd meg a sarkkörön túl lévő kutatóállomáshoz.

Az évadot Issa López írja és rendezi, Foster pedig producerként is tevékenykedik majd.

A sorozatot a HBO gyártja, és ez lesz Foster felnőtt karrierjének első tévés főszerepe, gyerekként ugyanis több sorozatban is játszott.

Havasi Bertalan közölte pénteken, hogy Orbán Viktor Párizsban tárgyalt a nap folyamán Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A szélsőjobboldali politikus a múlt hónapban kapott ki a francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macronnal szemben, és mint kiderült, kampányát a Mészáros-féle magyar MKB hitelezte.

A beszámoló szerint a megbeszélésen az Európa előtt álló veszélyekről volt szó, így az ukrajnai háborúról és gazdasági következményeiről, az árak példátlan emelkedéséről, „Brüsszel elhibázott és veszélyes szankciós politikájáról valamint a migrációs válság fokozódásáról.

A Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló Le Pen és Orbán „egyetértettek abban, hogy a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a brüsszeli bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani”.

Orbán Viktor tájékoztatta a Nemzeti Tömörülés elnökét azokról a héten bemutatott magyar kormányzati intézkedésekről, amelyekkel megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is. Havasi Bertalan beszámolója szerint Marine Le Pen elismeréssel szólt a Magyarországon bevezetett extraprofitadók rendszeréről.

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő, és amely utat nyit a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához, írja az MTI.

A 460 fős alsóházban a tervezetet 231 képviselő, köztük a kormánykoalíció jelenlévő 224 tagja támogatta, 208-en ellene szavaztak, 13-an tartózkodtak a szavazástól.

A szenátus elő kerülő új előírások értelmében a kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki a korábban sorsolással az összes legfelsőbb bírósági tag közül kiválasztott 33-fős csoportból.

Az ötéves időszakra kinevezett 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is döntene.

A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt várta el, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.

Az Európai Bíróság tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított, az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. A bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre a bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.
Közben tavaly nyáron Varsó kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében, mivel a testület a lengyel kormánykoalíció szerint kevés bírói kihágást orvosolt, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a csütörtöki parlamenti vita során megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a mérföldkövek elfogadásával lezárult a tárgyalási folyamat Varsó és az Európai Bizottság között, az erről szóló megállapodást pedig június 2-án Varsóban írják alá Ursula von der Leyen látogatásakor.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő egy csütörtöki interjúban elmondta: az eszközök lehívása szeptemberben "tűnik reálisnak". (MTI)

Néhány év alatt mintegy 70 millió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pénteken a police.hu oldalon.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását - tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki - tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

A keddi iskolai lövöldözésben a texasi Uvalde városában a fegyveres támadó 19 gyereket és két felnőttet ölt meg. Egyikük az iskola tanárnője, Irma Garcia volt, aki 23 éve tanított az iskolában. A BBC helyi beszámolók alapján arról ír, hogy két nappal később meghalt a nő férje, Joe Garcia. A férfival szívinfarktus végzett.

24 éve voltak házasok, négy gyermekük volt. Csütörtökön online adománygyűjtés indult a családnak, ez estig 1,6 millió dollárnál járt. A gyűjtést Irma Garcia nagybátjya indította, és eredetileg 10 ezer dollárt akart volna összeszedni.

A családtagok közül többen is arról írtak a közösségi médiában, hogy a férfi a gyászba halt bele. A Fox helyi csatornájának riportere arról számolt be, hogy a férfinak megállt a szíve.

Irma Garcia unokaöccse korábban arról beszélt a New York Timesnak, hogy a nő saját testével próbálta meg védeni a gyerekeket az iskolában. A merénylet másik felnőtt áldozata is egy tanárnő, Eva Mireles volt.

A szigetország kormánya bejelentette, hogy a következő hónaptól 98 országból ismét fogadnak látogatókat, de egyelőre csak csoportokat fogadnak, az egyéni utazásoknak még nem jött el az ideje.

A kormány már múlt héten elkezdett lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon, és május végén már amerikai, ausztrál, thaiföldi és szingapúri kisebb csoportokat beengedtek.

A csütörtöki engedménnyel már 98 országból érkezhetnek turisták június 10-étől kezdve, beleértve az uniós országokat, és hétre növelik a repterek számát, ahol ismét leszállhatnak külföldieket szállító gépek.

Minden utasnak rendelkeznie kell egy friss negatív teszttel. Akinek három oltása van, az megúszhatja, hogy a helyszínen is kelljen egyet teszteljen, illetve egyes országok esetében előírhatják még a háromnapnyi helyszíni karanténozást is, de a három oltással ezt is meg lehet úszni.

Japánban még mindig szigorú maszkviselési szabályok vannak, és ezek betartását elvárják a turistacsoportoktól. A kormány egyelőre napi 20 ezer embert tervez maximum beengedni az országba, és a további enyhítések majd fokozatosan jöhetnek. (AFP)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra legfontosabb és érdekesebb cikkeivel. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ezt a négy anyagot pedig külön is ajánljuk:

• Több mint 800 milliárd forintot szedne be a kormány különadókból
• A fegyverszállítások késedelme életekbe és területbe kerül
• Ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió
• A Jámbor-kampány az új ellenzéki csodarecept?

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Csütörtökön írtunk arról, hogy az oroszok egy hónap után váltottak arra a taktikára, amivel sikert érhetnek el, de addig-addig koncentráltak a széles átkarolásra, mígnem mostanra megcsappantak a készleteik. Nem is csitulnak a kritikus hangok az orosz nyilvánosságban.

Tegnap a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet szervezett konferenciát a háborúról, ahol többek között kiderült, hogy Rácz András szerint döntő ütközet zajlik Szeverodonyecknél, az orosz-ukrán háborúnak nincs etnikai háttere, és egybehangzó vélemények szerint a kárpátaljai etnikai ellentéteket sem szította fel.

Közben továbbra sem sikerült meggyőznie a magyar kormánynak a régiós vezetőket, hogy nekünk lenne igazunk az orosz-ukrán háború megítélésében: legutóbb a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke beszélt arról, hogy Magyarország érdeke lenne, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának.

A háborúhoz kapcsolódva felidéztük azt is, hogy ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió.

Tuti nem az emberek fogják megfizetni

Az Orbán Viktor által szerdán bejelentett különadókról árult el részleteket a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton. Nyolc szektorra vetik ki a különadót, mert a kormány szerint az ezekben a szektorokban szereplő vállalatok "extraprofitra" tettek szert az elmúlt években. (Azt már délelőtt közölte Szijjártó Péter, hogy a különadók a „termelő vállalatokat” nem érintik, így mentesülhetett például az autóipar.) Az extraprofit természetesen nem egy közgazdaságtani fogalom, és Nagy különleges logikai mutatványokkal próbálta megmagyarázni, mit is értenek alatta.

A két miniszter többször hangsúlyozta, hogy szerintük a vállalatok nem fogják áthárítani ezeket az adókat a fogyasztókra, de hogy mi alapján gondolják ezt, az nem derült ki csütörtökön. A budapesti tőzsde nem meglepő módon zuhanással reagált a bejelentésekre.

A légitársaságok például utasonként 10-15 eurós adóra számíthatnak, és elég nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, melyben ez nem jelenik majd meg az árakban.

Azt is csütörtökön jelentette be a kormány, hogy péntektől csak magyar forgalmival és rendszámmal lehet majd tankolni a befagyasztott árú benzinfajtákból.

Nagy Márton este aztán egy háttérbeszélgetésen árult el még részleteket, kiderült például, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni az adókkal a kormány.

Szintén gazdasági jellegű hír, hogy Parragh László jelezte, az általa vezetett iparkamara támogatná a kata megszüntetését, és kiderült az is, hogy az MKB veszi át a Sberbank hitelportfólióját.

Csütörtökön publikálta A 100 leggazdagabb magyar kiadványa a szokásos milliárdoslistáját. Nagy meglepetés nincs, az élen még mindig magabiztosan vezet „Mészáros Lőrinc”, tízmilliárdokkal előzi már Csányi Sándort.

Érezhetően nagy hatással van az ellenzéki térfélre Jámbor András és a Szikra győztes választási kampánya. Szél Bernadett veresége pedig nagyon fájó pont. Mindketten közösségi kampányt szerveztek. Összeültek a kampányguruk, hogy tapasztalatot cseréljenek, ott voltunk, és írtunk róla.

Továbbra is rejtélyes, hogy hogyan történt, de Magyarországnak lehetősége lett volna (társ)rendeznie egy nagy presztízsű elit sporteseményt, melyen ráadásul még a magyar válogatott is pályára léphetett volna, de a kormány nem kért belőle, immár hivatalosan sem. A jégkorongos világon belül terjengő egyik elmélet szerint azért nem akarta elvállalni a rendezést a kormány, mert ez a világbajnoki rendezés eredetileg Oroszországé lett volna, míg Gulyásék a kormányinfón azt mondták, hogy a kormánynak gazdasági okokból kellett prioritásokról döntenie.

A választások után folytatódnak a kurtítások a kormány sajtóbirodalmában, iparági hírek szerint ezúttal a KESMA alá terelt megyei lapoknál kezdődtek jelentős leépítések.

Írtunk ezen kívül még arról, hogy

• román színekben folytathatja Rapport Richárd
• megkezdik a mentést a Sajó szlovákiai szakaszán, ahol egy vasércbányából mos ki szennyeződéseket a folyó
• olyan stílusban írta meg a tankerület, hogy fejenként ezer forintot adnak a pedagógusnapi bulira, hogy sokan kiborultak
• a Tompa Andrea - Terézia Mora duót is jelölték az idei németországi nemzetközi irodalmi díjra
• elkészült a legrosszabb magyar hírvideó, a végeredmény mégis tökéletes
• és barlangot találhattak a II. kerületben.

Embertelen viszonyok

Több ezer dokumentum szivárgott ki a hszincsiangi koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték.

Boris ezt is megúszhatja

Vagy hazudott, vagy fogalma sincs, mi zajlik a kormányában és az irodájában. Egyik sem túl hízelgő, de Boris Johnson nem finnyáskodhatott, márpedig ő nem óhajt belebukni a karantén alatt a Downing Street 10-ben tartott tivornyákba.

Hírek még a világból:

• Negyven percig szabadon gyilkolt a texasi ámokfutó, mire a rendőrök végre bementek az iskolába
• Az esküdtszék szerint is megölte a férjét a „Hogyan öld meg a férjed” írója
• Kate Moss vallomásában cáfolta Amber Heard állítását, aki szerint Johnny Depp őt is bántalmazta.
• Csütörtökön meghalt Ray Liotta és Andy Fletcher, a Depeche Mode billentyűse is.

Miután a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek elmondták, hogy idén több mint 800 milliárd forintnyi különadót szedne be a kormány nyolc szektor "extraprofitja" után, este Nagy Rogán Antal társaságában vett részt egy háttérbeszélgetésen, ahol jelen volt a portfolio.hu újságírója.

A gazdasági lap cikke alapján Nagy és Rogán lényegében azt foglalta össze, ami már a kormányinfón is kiderült, de azért akadt pár új információ is:

Rogán a beszélgetésen megerősítette, hogy a kormány céljai között szerep a teljes foglalkoztatottság megvédése, "a nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolnak" majd, megmaradnak a családtámogatási eszközök, azaz a CSOK és a falusi CSOK is, bár lehet, hogy a támogatások szerkezetét átalakítják. Megmarad a rezsicsökkentés is jelenlegi formájában, de azt még később döntik el, hogy a cégek és az állami társaságok maradhatnak-e a körben.

Nagy elmondta, hogy az idei évben 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben az államnak, de a rezsivédelmi alapban 700 milliárd forintot tesz a kormány, és a kettő összege közötti különbség az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja.

Mindkét miniszter beszélt arról is, hogy a kormány elhalasztja a 2022-re és 2023-ra tervezett állami beruházásokat 2024-re és 2025-re, és Rogán elmondása szerint ebben Lázár János építésügyi miniszter partnerük. Ezen kívül vágni akarnak a minisztériumok költségvetésén is: mint nagy fogalmazott, a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10%-ot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Az elhalasztandó állami beruházások listáját későbbre ígérte a kormány, de csütörtök este egy konkrét példát felhoztak: a Turisztikai Ügynökség befogadóközpontja a Bálnánál nem épül meg például a tervezett ütemben.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat nem egy költségvetést stabilizáló csomag, és azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat 60%-ban tartalmaz kiadás oldali lépéseket, 40%-ban adóoldali lépéseket. Hozzátette, hogy a kormány a hiánycélok tartása mellett kötelezte el magát.

A meglepetésprofit

Nagy Márton szerint a különadó olyan ágazatokat terhel, ahol nem indokolt, hogy ez a profit lecsapódjon. Sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni.

- mondta el a miniszter a portfolio.hu beszámolója szerint, majd hozzátette, hogy ezek az ágazatok a rendkívüli helyzet miatt tettek szert plusz profitra, és ennek egy részét vonják el. Szerinte ebben „a 8 szektorban az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Ezzel arra utalt, hogy ha áthárítják, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok”.

A piaci reakciókkal kapcsolatban (azaz hogy bezuhant a magyar tőzsde a bejelentés hatására) Nagy elmondta, hogy szerinte a piaci szereplők nem várják meg az intézkedések részleteit és valódi tartalmát, nem érdekli a befektetőket, hogy az extraprofitadó mitől más, mint a különadók. De szerinte miután ez letisztul a befektetőkben, megnyugodnak a piacok.

A bankok összesen 300 milliárd forintos különadót kapnak, ebből 50 milliárd forint a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából folyna be. Ezzel kapcsolatban Nagy megjegyezte, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni a kormány ezzel az adóval.

A telekommunikációs cégekre egy új adót vetnek ki, melynek kidolgozása még folyamatban van, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összeadják ennek a forgalmát a szektort érintően és ebből vesz el a kormány 35 milliárd forintot.

A légitársaságokra a checkin-feenek nevezett adót vetnek ki, ami Nagy szerint Európában több országban, például Németországban, Svédországban vagy Franciaországban is létezik: a magyar kormány a földi kiszolgáló Celebire fogja terhelni az adót, és ők szedhetik majd be a légitársaságoktól.

„A légitársaságok továbbháríthatják a terhet (ez 10 eurót jelent utasonként), de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat. Ezt amellett, hogy extraprofitadónak nevezte a miniszter, kreatív adónak is titulálta” – írja a portfolio.hu a miniszteri bejelentésről.

A nyolc szektort érintő különadókon kívül a kormány 100 milliárd forintot remél egyéb adóemelésekből:

• A cégautóadó emeléséből, amire most havonta átlagosan 10-12 ezer forintot fizetnek az érintettek, de az elmúlt 10 évben ez változatlan volt.
• Az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, megemlítette a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókat, akiket ez érinthet.
• Jövedéki adóemelés a dohánytermékek és alkohol után.
• A népegészségügyi termékadó emelése.

Elveszítheti egyik legnagyobb zsenijét a magyar sakkvilág, Rapport Richárd ugyanis visszautasíthatatlan ajánlatot kapott egy szerb származású romániai milliárdostól, írja a 24.hu. A lap információit a világranglista 5. helyén álló sakkozó apja is megerősítette.

A 26 éves sakkozó évek óta nem nyilatkozik a magyar sajtónak, most sem sikerült elérnie a lapnak, ugyanakkor úgy értesültek, hogy a valaha volt legmagasabb Élő-ponttal rendelkező magyar játékost a 2022-es Superbet Chess Classic Romania sakkverseny főtámogatója, Sacha Dragic, a Superbet nevű cég szerb származású milliárdos tulajdonosa kereste meg, és olyan szponzorációs ajánlatot tett le Rapport elé, mellyel az elkövetkező években valós esélye legyen a világbajnoki cím elnyerésére. A lapnak az apja megerősítette, hogy úgy tudja, Rapport döntött, és elfogadta az ajánlatát, amely azt is tartalmazza, hogy a jövőben román színekben ül asztalhoz.

Rapport 18 éves kora óta él Szerbiában, ahonnan felesége származik, de eddig nem lehetett hallani arról, hogy ne magyar színekben képzelné el a versenyzést a jövőben. Ugyanakkor a lapnak nemrég interjút adott apja, Rapport Tamás, aki azért felvillantott pár szempontot, ami magyarázhatja a váltást. A férfi többek között arról beszélt, hogy a sakk sokkal kevesebb támogatást kap, mint más sportágak, nem épül itthon brand a sakk köré, nem szerepel a hírekben, nincsenek szponzorok.

A lap információi szerint a világ abszolút élmezőnyébe tartozó Rapport 2021-ben és 2022-ben egyetlen fillér szövetségi támogatást kapott, és elmúlt években versenyeit, szekundánsokat önerőből, saját versenydíjaiból finanszírozva jutott fel világranglista 5. helyére.

Rapport 2014-ben ugyan ezüstérmet nyert a sakkolimpián, de még nincs 35 éves, ezért életjáradékot kap, és apja edzőként sem kap edzői járadékot.

A Magyar Sakkszövetség főtitkára, Kapás Róbert azt írta vissza a lapnak, hogy a 2019 előtti időszakról nem tudok nyilatkozni, de amióta a jelenlegi elnökség regnál, Rapport Richárd felkészülését a Magyar Sakkszövetség anyagi lehetőségeihez mérten támogatta, a támogatás konkrét anyagi támogatás, valamint sportszakmai és sportdiplomáciai formában egyaránt realizálódott.”

Majd hozzátette: „Szabó László szövetségi elnök úr kifejezett kérése az, hogy e válasszal együtt az is jelenjen meg, hogy Rapport Richárd a magyar sakk legnagyobb értéke, Magyarország, az MSSZ, és a teljes magyar sakkcsalád szurkol neki, támogatja, és számít rá”.

Rapport június 16. és július 7. között világbajnok-jelölti tornán ül majd asztalhoz, ahol legutóbb 2007-ben Lékó Péter fordult meg magyar játékosként.

Összesen több mint 3000 tonna Kinder terméket vontak vissza a piacról, miután áprilisban számos szalmonellás megbetegedés történt Európában, a lépésnek több tízmillió eurós pénzügyi hatása lesz - közölte a Ferrero cég franciaországi igazgatója a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

"Vizsgálataink szerint a fertőzést feltehetően egy vajtartály szűrője okozta a belgiumi arloni üzemben, és fertőzött nyersanyagoktól, vagy emberektől származik" - mondta Nicolas Neykov, aki először szólalt meg a botrány kitörése óta, és elnézést kért a történtekért.

Európában több száz gyermek betegedett meg, Franciaországban 81-en, közülük huszonkettőt kórházban ápoltak, miután ettek a szalmonella baktérium által fertőzött a Ferrero olasz konszern Kinder márkájú termékéből.

Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban, ahol valamennyi visszavont csokoládé termék (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) készült - írta a Le Parisien.
Az igazgató szerint nem hanyagság, hanem üzemzavar történt.

A Ferrero bejelentette, hogy a jövőben az üzemekben végzett ellenőrzések 50 százalékát külső hitelesített laboratóriumra bízzák, egyebek mellett a cég normadiai székhelyű francia üzemében. Korábban a vizsgálatok száz százalékát a Ferrero végezte.

A Ferrero szerint a botrány miatt 40 százalékkal csökkent a cég forgalma húsvétkor, a kár több tízmillió euró. A piacról visszahívott 3000 tonna terméket - több millió árucikket - megsemmisítették. A Nébih április elejei tájékoztatásából tudni, hogy Magyarországra is jutott a fertőzött termékekből.

Nicolas Neykov szerint a botrány következtében világszerte van mit módosítani a nagy élelmiszeripari konszerneknél.

"Vannak javaslataim. Remélem, hogy mielőbb találkozom a fogyasztói szervezetekkel és az új kormánnyal. Vannak dolgok, amelyeken változtatni kell, hogy ez soha többé ne forduljon elő." (MTI)

Cikkünk folyamatosan frissül.

Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely miniszter a legújabb Orbán-kormány első kormányinfóján csütörtök délután.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek amellett, hogy azoktól, akik ebben a jelenlegi helyzetben extra haszonra tesznek szert, elvárható, hogy járuljanak hozzá a rezsivédelemhez és a honvédelemhez. Extraprofit-különadókat fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban, és ebből finanszírozzák majd a rezsiárak védelmét, illetve a honvédelmi kiadásokat.

A többletnyereség egészét sehol nem vonják el, de jelentős részét igen, mondta Gulyás, aki szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.

A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.

A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművek tankolhatnak majd, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust.

A kormányinfón jelen volt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy védekezni kell a recessziós félelmekkel szemben, válságellenálló gazdaságra van szükség: a költségvetést és az államadósságot is kézben is akarják tartani, ragaszkodnak idén a 4,9, míg jövőre a 3,5 százalékos hiányhoz.

Nagy elmondta azt is, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy kell ezt végrehajtaniuk, hogy "megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is". Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni

A kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiányhoz.

Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Ez Nagy elmondása szerint elvonandó profit, ezt a 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér 2023 januárjától, 15 milliárd forint

Ezek összesen meghaladják a 800 milliárd forintot.

Ukrajna lerohanása után példátlan mennyiségű és méretű szankciót vetettek ki a nyugati országok Oroszországra. Arról, hogy ezek a szankciók mennyire hatékonyak, alkalmasak-e arra, hogy megállítsák az orosz katonai agressziót, nagyjából február vége óta zajlanak komoly viták. Szerdán a Friedrich Ebert Alapítvány, a Jelen és a Political Capital szervezett egy beszélgetést, ahol szintén ezt a kérdést járták körül.

A beszélgetést megelőzően röviden bemutatták a Political Capital (PC) új elemzését, ami a szankciók hatékonyságáról szól. Berkes Rudolf, a PC elemzője elmondta, hogy a szankciókkal kapcsolatos kutatások eleinte, még az ötvenes-hatvanas években arra jutottak, hogy jó, ha az esetek harmadában éri el a szankciót kivető ország a célját, de azóta már jóval tágabb perspektívából szokás nézni a hatékonyság kérdését.

Példátlan lépték

Ugyanis belátták azt, hogy a szankciók hatékonysága nem olyasvalami, ami önmagában mérhető, hanem számításba kell venni azt is, hogy milyen alternatív forgatókönyveket vált ki, és azoknak milyen költségei lennének. Azaz azt kéne valahogy végiggondolni, hogy ha nem lenne szankció, az vezetne-e a konfliktus eszkalálódásához, és ha igen, annak milyen külpolitikai és katonai következményei és költségei lennének.

Azt mindenesetre most egyértelműen látni, hogy az oroszokkal szemben kivetett szankciós rendszer példátlan méretű, egyes becslések szerint több mint 10 ezer szankció van jelenleg érvényben. Mivel Oroszország tagja az ENSZ BT-nek, nem léphettek életbe ENSZ által felhatalmazott szankciók, így csak a nyugati szövetségesi rendszer és pár partnerországuk vetette ki a szankciókat Moszkvával szemben. Berkes elmondása szerint ez rontja ugyan a szankciós rendszer hatékonyságát, de így is robusztus csomagról van szó. Az eddigi elemzésekből azt látni, hogy a legkomolyabb és közvetlenebb hatást a technológiai szankciók jelentették, ezek ugyanis hamar és érezhetően rontották az oroszok harcképességét.

Berkes ugyanakkor az előadása végén pont azt hangsúlyozta, amit aztán a beszélgetés résztvevői is elmondtak: hogy a gazdasági szankciókat nem lehet egyetlen eszközként értékelni.

Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa épp azt emelte ki, hogy a gazdasági nyomásgyakorlásnak önmagában nincs külön célrendszere, és csak egy ország külpolitikájával és katonai lépéseivel együtt értelmezhető. Épp ezért nagyon nehéz mérni a hatékonyságukat is. Ez már nem Deák példája volt, de az orosz-ukrán háború esetében egyszerre fejtenek ki hatást a nyugati szankciós csomagok, a fegyverszállítmányok Ukrajnának, a diplomáciai tárgyalások, a hadgyakorlatok és így tovább, így azt megmondani, hogy ebből egyetlen tényező mire volt képes, lehetetlen feladat.

Győrffy Dóra közgazdász, a BCE oktatója a Krím elfoglalása, 2014 után meghozott nyugati szankciók példáját hozta fel: bár azok a szankciós lépések eltörpültek a február óta életbe lépett szankciókhoz képest, egy elemzés szerint ezek évente 2,5-3 százalékkal csökkentették az orosz GPD-t, és létezik egy olyan narratíva, hogy akkor Putyin épp az elrendelt szankciók hatására állt meg a Krímben. Győrffy szerint a szankciók szerepét aszerint is érdemes vizsgálni, hogy milyen alternatív lehetőségek lettek volna még, és ezekhez mit szólt volna a közvélemény. Ukrajna lerohanása esetén a légtérzár elrendelése vagy a katonák küldése merülhetett fel még a nyugati országok számára opcióként, és világos, hogy a szankciók voltak a leginkább elfogadható lépések a nyugati közvélemény számára.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is azt emelte ki, hogy a legutóbbi felmérések szerint még mindig az EU-s közvélemény több mint kétharmada támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ugyanakkor Krekó nem biztos benne, hogy ez egy év múlva is így lesz még, amikor kialakul az emberekben egy háborús fáradtság és a háború és a szankciók gazdasági hatásai jobban begyűrűznek majd az árakba.

Emellett sosem lehet figyelmen kívül hagyni a morális szempontokat sem, ha szankciókról van szó: mert Krekó szerint lehet, hogy a szankcióknak önmagukban nem feltétlenül értékelhetőek a céljaik, de azt viszont lehet mondani, hogy van mögöttük egy erkölcsi alap, ami a jelenlegi kutatások szerint a nyugati társadalmak számára is fontos.

És a szankciós politikának lehet egy védelmi funkciója is: Oroszország ugyanis a hibrid hadviselés eszközei révén nemcsak Ukrajnával, hanem az egész nyugattal is háborúban áll Krekó elmondása szerint, és épp ezért lehet a nyugati országok célja, hogy Putyinnak kevesebb erőforrása legyen erre a háborúra.

A szankciókkal szemben gyakran felmerülő kritika, hogy ritkán látni olyat, hogy a szankcionált ország társadalma háborogni kezd, és elkergeti a vezetőit. Ez Krekó szerint így is van, sőt, a szankcionált ország vezetője még mondhatja is, hogy a külföldi erők a népet támadják. És ebben szerinte is nehéz alternatívát nyújtani. „Próbáljon meg valaki alternatív hangot bevinni az orosz nyilvánosságba, ahol még a háború szót sem lehet kimondani” – mondta erről a problémáról.

A háború ára

Ennek ellenére a szankciók a beszélgetés résztvevői szerint érzékenyen érintik az orosz gazdaságot, de hogy mennyire, azzal kapcsolatban egyelőre mindenki sötétben tapogatózik. Egyrészt azért, mert a háború kezdete óta Moszkva nem nagyon tesz közzé adatokat a gazdaság állapotáról, illetve a kereskedelmi mérlegükről. Ami persze már önmagában is árulkodó jel lehet.

Győrffy Dóra elmondta, hogy a különböző, általa olvasott előrejelzések az orosz gazdaság 10 és 30 százalék közötti visszaesését várják a következő évre. Moszkva ugyan azt szokta hangsúlyozni, hogy továbbra is rengeteg energiaforrást értékesítenek, és emiatt tudták megvédeni a rubel árfolyamát, de Győrffy szerint a helyzet annyival árnyaltabb lehet, hogy bár valóban rengeteg devizája van Moszkvának, de nem tudják mire költeni. Kutatók a partnerországok exportstatisztikáit megnézve jutottak arra, hogy az orosz import 50 százalékkal csökkenhetett a háború kezdete óta. Azaz itt is megerősítést nyert, hogy a technológiai szankciók sújthatják leginkább az orosz gazdaságot, és alapvető fontosságú termékekről van szó. Akadozik emiatt az autógyártás, az orvosi eszközök gyártása, a hadiipar, és különösen nagy gondot jelent a félvezetők és mikroprocesszorok hiánya.

Győrffy elmondása szerint létezett ugyan egy előzetes várakozás, hogy a szankciókhoz nem csatlakozó Kína révén pótolhatják majd ezeket az oroszok, de ez egyelőre nem történt meg. Vélhetően azért, mert az amerikaiak a saját eszközeik értékesítésének korlátozásával fenyegettek meg mindenkit, aki besegít az oroszoknak, és az amerikai technológiáról a kínai ipar sem akart lemondani.

Deák András György is azt emelte ki, hogy pusztán az orosz gazdaság mérete miatt is ez lehet a valaha volt legnagyobb szankciós rendszer, ugyanakkor azt is látni, hogy nem sikerült úgy körbeölelni vele az orosz gazdaságot, mint ahogy korábban Irán vagy Észak-Korea esetén történt. Az orosz exportbevételek valószínűleg sok éves csúcson vannak, rengeteg devizájuk lehet, de közben elemi szükségleti cikkek nem elérhetőek az orosz gazdaság számára. Deák szerint nagy kérdés, hogy mennyire van szó átmeneti sokkhatásról és logisztikai problémákról, és mi az, amit közép- és hosszabb távon sem tudnak majd pótolni az oroszok.

Győrffy szerint amúgy a legnagyobb gazdasági kárt nem is közvetlenül a szankciók okozzák, hanem hogy otthagyják az orosz gazdaságot a nyugati vállalatok. Eddig mintegy ezer vállalat jelentette be, hogy távozik az országból, és az egyelőre maradó cégeken is nagy a nyomás. Kutatások szerint az 1990 és 2020 között érkező külföldi befektetések az orosz GDP 43 százalékát tehették ki, a távozásuk pedig jelentős tőkebefektetési és technológiai űrt fog hagyni, és kérdés, hogy a most széteső ellátórendszer mikorra épülhet majd vissza. A közgazdász is hangsúlyozta, hogy

a szankciók pontos hatását nem ismerhetjük még, de szerinte arra jó eséllyel lehet számítani, hogy Oroszország el fog szegényedni.

A Political Capital igazgatója is azzal folytatta, hogy ami a háború kezdete óta zajlik, az nagyon fáj Oroszországnak. És az oroszok részéről zajlik ugyan egy információs háború arról, hogy nem is annyira érintik őket ezek a szankciók, de Krekó szerint az szinte biztos, hogy Putyin elmérte, hogy a nyugat milyen választ fog adni az invázióra, azt hitte, hogy Európa megosztottabb lesz.

Válaszcsapások

Meglepve fogadta Deák András György, hogy a nyugati szankciókhoz képest mennyire enervált volt eddig az orosz válaszreakció. Főleg csak fenyegetőzést lehetett látni Moszkva részéről, illetve lekapcsolták pár olyan ország gázszállításait, melyek amúgy is lejöttek volna az orosz gázról és/vagy csak kis tételben veszik az oroszoktól az energiájukat. Pedig Deák szerint lenne még mozgástere Putyinnak, hogy belemenjen egy eszkalációs játszmába, és kérdés számára, hogy ez eddig miért nem történt meg.

Győrffy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rendkívül aszimmetrikusak az erőviszonyok: míg az orosz gazdaság a globális GDP 2 százalékát teszi ki, addig a szankciót kivető nyugati országok több mint a felét. Ezért nehéz érdemi ellencsapást tennie az oroszoknak. Amit látni, azaz például a gabonaszállítmányok útjának blokkolását a kikötőkben, az sem a nyugati országoknak fog igazán fájni, hanem azoknak a fejlődő országoknak, melyek nem is támogatták a szankciókat. Győrffy szerint épp ezért elképzelhető, hogy Putyin migrációs válság kiváltásával próbálhatja meg destabilizálni Európát, és ehhez lehet eszköz az élelmiszerháború.

Krekó Péter szerint is lehet egy olyan elvárás Moszkvában, hogy meg kell próbálni aláásni a nyugati közvéleményben Ukrajna támogatottságát. És elképzelhető, hogy miközben az élelmiszerellátási problémákért 99 százalékban Moszkva lesz felelős, de nem minden országban ez lesz az uralkodó narratíva, és lesznek politikusok, akik Brüsszelre hárítják majd az emelkedő energia- és élelmiszerárakat, az inflációt.

Szerinte ezeknek a hangoknak fél vagy egy év múlva jobb lesz az akusztikájuk: arra számít, hogy az európai társadalmakba beüt majd egy háborús fáradtság, már látni a jeleit, ahogy normalizálódik a háború, az emberek kevésbé követik a híreket, érzelmileg is elfordulnak tőle, és közben egyre jobban érzik majd a pénztárcájukon az áremelkedéseket. Akkor eljöhet majd azoknak a politikusoknak az ideje, akik a nyugat által kivetett szankciókat fogják majd okolni a kialakult helyzetért.

Győrffy ehhez azt tette hozzá, hogy érdemes emlékezni rá: a háború nélkül is rosszul néztek már ki a világgazdasági kilátások. Tíz évnyi nagyon intenzív növekedés után már megjelentek a lassulás jelei, majd jött a koronavírus, mellé pedig az infláció és a kamatemelések. És erre rakódott rá a háború.

Krekó hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországról van szó: a francia elnökválasztáson például 42 százalékot kapott a Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Marine Le Pen, de az olasz-osztrák szélsőjobb se veszített a támogatottságából a háború hatására, hiába ápoltak szoros kapcsolatot az oroszokkal.

Deák pedig azt emelte ki, hogy a Moszkvával szembeni szankciós politika fő korlátja, hogy az EU elment nagyjából a lehetőségei határaiig. Most még zajlik egy vita az olajembargóról, de szerinte azon felül már látni, hogy hirtelen már nem tudna az unió mit elővenni. Mint fogalmazott, ő nem tudna most mondani olyan intézkedést, amit a következő három hónapban még ki lehetne vetni Oroszországgal szemben, azaz az EU dolga az lehet majd, hogy kivárják, hogy az eddigi intézkedések hassanak.

A beszélgetés végén még röviden szóba került az orosz olaj- és földgázról való európai leválás kérdése, illetve hogy az egységes európai olajembargót jelenleg Magyarország látszik blokkolni. Deák András György szerint ugyan valóban nem világos, hogy az orosz olajról való magyar lemondásnak pontosan milyen költségei lennének, de azt látni, hogy alapvetően megvalósítható projektről van szó. Azaz politikai akarat kérdése az egész, nálunk viszont az jelenleg látványosan nincs meg hozzá.

Deák szerint ezzel a témával kapcsolatban sok kérdés felmerül, amit tényleg érdemes megfontolni, például hogy van-e értelme az ilyen feszített ütemű leválásnak, és ha az megtörténik, akkor milyen veszélyeket jelenthet, ha csak mi meg esetleg még pár ország maradunk rajta az orosz vezetéken. A kutató mindenesetre arra számít a német fordulatot is látva, hogy 3-4 éven belül sokkal kevesebb energetikai-gazdasági kapcsolat lesz az EU és Oroszország között, mint akár csak nemrég erre bárki számított volna, ez pedig szerinte valójában csak növelni fogja a konfliktusok kockázatát, és Európa most használja el épp a gazdasági szankciók eszközeit. És szerinte ez nemcsak Putyinról szól:

bizonyos taktikai kérdések megoldódhatnak Putyin távozásával, de a nagyobb, stratégiai kérdések nem fognak, és szerinte nem érdemes arra számítani, hogy egy nyugodt, konszolidált frontvonal alakul majd ki Ukrajna közepén.

Krekó is arról beszélt, hogy komoly politikai szándék esetén megvalósítható lenne az orosz energiáról való leválás, de ehhez képest 2014 óta azt látni, hogy a magyar kormány mindig eltúlozva értékeli az oroszokkal szemben kivetett szankciók hatását a magyar gazdaságra. Mint fogalmazott, a kormány retorikai szinten rendre felnagyítja ezt a kérdést, hogy fontosabbnak láttassa az oroszokkal való kapcsolatunkat, mint amilyen valójában, és ez működik is: korábbi kutatásokból látni, hogy a magyarok nagyon felülértékelik Oroszország gazdasági, politikai és katonai súlyát a valósághoz képest.

Valószerűtlen látvány fogad minket, amikor megérkezünk a Rákospalota kertvárosi részének, az úgynevezett Újfalunak a szélén lévő Lidl parkolója mellé:

egy hatalmas mező, pipacsokkal borítva.

Hamar kiderül, hogy nemcsak a budapesti mezőkön edzett szemem tartja különlegesnek a látványt, a térd fölé érő virágok között sétáló középkorú férfitól megtudjuk, hogy ő vállalkozóként sokat járja az országot, de ekkora egybefüggő pipacsmezőt nem nagyon látott még. „Mindenhol gondoltam, csak Pesten nem” – mondja erről.

Mert hiába látogattunk oda a létező legkevésbé mezőjáróbarát időpontban, azaz hétfő kora délután, a rétre folyamatosan érkeznek az emberek. Vannak, akik az autóból látják meg a vöröslő virágtengert, és megállnak körbenézni, mások pedig ismerősöktől hallottak a különleges jelenségről, és ezután döntöttek a látogatás mellett.

A pipacsokba boruló rét még a helyieket is meglepte, ez ugyanis emberemlékezet óta az első év, amikor ilyesmi történik itt. A nagyobb földdarab egykori TSZ-föld, a rendszerváltás után is sokáig mezőgazdasági területként használták, még látni is itt-ott a korábbi évek búzatermesztésének maradványnövényeit, de pár éve parlagon van, és az idei évre behordta a szél a pipacsmagokat, a jelek szerint rendkívül sikeresen.

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik - jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese a CTK hírügynökség által szombaton közölt beszélgetésben.

"Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot" - mutatott rá Tomás Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. "Más forrásokból ennek a többszörösét" küldte eddig Csehország Ukrajnába - fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.
Tomás Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Tomás Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. "Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk" - szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell. (MT)

A német és az olasz kormányok azt közölték az országaikban működő energiavállalatokkal, hogy vásárolhatnak földgázt Oroszországtól a Moszkva által elvárt módon, és ezzel nem fogják megsérteni az uniós szankciókat. Erre a Reutersnek nyilatkozó források szerint azután került sor, hogy a két kormány az Európai Bizottságtól kapott jóváhagyást.

Moszkva április óta követeli a Gazpromtól vásárolt gáz ellenértékét rubelben, de ez nem azt jelenti, hogy a nyugati energiakereskedőknek tényleg rubelben kéne fizetniük: korábban részletesen is bemutattuk, hogy a vevők továbbra is az eredeti szerződésekben rögzített euróban és/vagy dollárban fizethetnek, de ezentúl ezt egy új számlára kell elhelyezniük, amit a vevő a saját nevén nyit a Gazprombanknál. Ez lenne az úgynevezett K számla a rendelet szövege szerint. A Gazprombank a K számlán lévő devizát az orosz jegybanknál átváltja rubelre. Az így rubelesített összeg átkerülne a vevő egy másik számlájára, és innen már rubelben lehet kifizetni a gáz ellenértékét.

A kezdetektől nem volt világos, hogy ha ezzel együttműködnek a nyugati energetikai cégek, akkor megsértik-e a szankciókat, és ezzel kapcsolatban az EU sem adott ki világos állásfoglalást. A Bizottság által kiadott nem kötelező érvényű dokumentum arra figyelmeztette a kormányokat, hogy lehet, hogy megsértik vele a szankciókat. Azóta megjelent egy nyilvános állásfoglalás is, ami szintén nem fogalmazott egyértelműen, emiatt is írtuk április végén, hogy képmutatásban egymásra talált Moszkva és Brüsszel.

Mindenesetre Lengyelország, Bulgária és Finnország azóta nem volt hajlandó Moszkva igényei szerint fizetni, és le is kapcsolták már a gázszállítmányukat az oroszok, míg Szijjártó Péter korábban arra utalt, hogy Magyarország úgy fog fizetni, ahogy azt az oroszok elvárták. Az MVM következő esedékes fizetése épp vasárnap, május 22-én lesz.

A Reuters cikke szerint az EU kommunikációja végig ködös volt ebben a kérdésben, zárt ajtók között ugyanakkor uniós tisztviselők azt tanácsolták az energetikai cégeknek, hogy ne nyissanak rubel alapú számlát a Gazprombankban. Ám a hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az uniós figyelmeztetések és tanácsok szándékosan annyira felületesek voltak, hogy könnyen meg lehessen kerülni azokat. Azaz egy olyan helyzetet akartak létrehozni, Brüsszelben melyben lehet egyrészt mondani, hogy a Bizottság Moszkva szándékaival ellentétes javaslatot tett, ugyanakkor mégis maradt tér arra, hogy aki Moszkvától akar gázt venni, az megtehesse.

A Reuters két forrása is azt mondta, hogy Berlin azt közölte a német gázimportőrökkel, hogy nyithatnak rubelszámlákat a szankciók megsértésének veszélye nélkül mindaddig, amíg a Gazprombanknak nem rubelben utalnak. A hírügynökség forrásai szerint az orosz gáz legnagyobb regionális vásárlójának számító Németország végig az EU vezetésével szorosan koordinálva járt el.

Egy magasrangú olasz kormányzati forrás is megerősítette a hírügynökségnek, hogy az olasz kormány kapcsolatban volt az Európai Bizottsággal, és megerősítést kaptak azzal kapcsolatban, hogy hogyan vásároljanak orosz földgázt úgy, hogy az jogszerű legyen. Ez még azelőtt megtörtént. hogy kedden az olasz energetikai vállalat, az Eni bejelentette, hogy két számlával, egy euró, illetve egy rubelalapú számával kezd el kereskedni.

Az olasz miniszterelnök, Mario Draghi múlt héten szürke zónának nevezte a kérdést, hogy vajon egy ország megsérti-e a szankciós szabályokat, ha az orosz elvárásoknak megfelelően fizet a gázért.

A Baptista Szeretetszolgálat az oldalán jelentette be, hogy 57 éves korában meghalt Szenczy Sándor, a szervezet alapítója, emeritus elnöke.

A szeretetszolgálat oldalán található életrajz szerint Szenczy 1865-ben született Sajószentpéteren. Az életrajz szerint Szenczynek balhés tinédzserkora volt, a Nyugati pályaudvaron lévő vagonokban lakó banda tagja volt, és a viharos éveknek a katonaság vetett véget, ekkor tért meg.

A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte Velencén, ahol az alig több mint tízfős gyülekezet egy szűk évtized alatt százfősre nőtt a keze alatt.

„A Baptista Szeretetszolgálatot 1996-ban hozta létre. Az alapítvány ma hazánk egyik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ huszonöt országa mellett Magyarországon is nagy szervezetté nőtt. Sándor és családja lakott és segített már Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekbe sokszor inkább egyedül utazik. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, tartott imaórát a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén.”

A hvg.hu felidézi, hogy Szenczy 2007-ben külügyminiszteri díjat kapott, 2015-ben pedig a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozatát vehette át.

Kikötött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Boeing CST-100 Starliner nevű kísérleti űrkapszulája szombat hajnalban.

Az asztronauta nélküli űrhajó 24 órával korábban indult el a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból. Egy Atlas V típusú rakéta emelte a magasba akkor, és mintegy 30 perccel később Föld körüli pályára állt. 2019-ben ezen a ponton hiúsult meg a Starliner kísérlete szoftverhiba miatt. Így most ez volt az első sikeres felbocsátási kísérlet. A Starliner az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) számára 225, a Boeing cég számára 130 kilogramm tömegű rakományt vitt az ISS-re.

Az űrhajó a tervek szerint 4-5 napot tölt el az ISS-en, a Földre visszatérve ejtőernyő segítségével landol majd az új-mexikói sivatagban.

Ha az egész kísérlet sikeres lesz, akkor a NASA újabb eszközre tesz szert, amellyel az Egyesült Államokból fel lehet jutni az ISS-re. Az űrsiklóprogram leállítása után ugyanis csak orosz Szojuz űrhajókkal tudták ezt megtenni, most viszont Elon Musk milliárdos cégének Falcon 9 rakétáját és Crew Dragon űrhajóját használják. (MTI)

Drámai körülmények között nyert az Everton a Crystal Palace ellen az angol Premier League csütörtöki játéknapján, és a 3-2-es győzelemmel eldőlt, hogy jövőre is az első osztályban maradhatnak. A felfokozott hangulatot jellemzi, hogy a lefújás után úgy rohantak be a hazai szurkolók a pályára, mintha bajnoki címet ünnepelhetne a csapat.

De az izgalmak a meccs után sem értek véget: hajnali fél háromkor az Evertonban játszó Richarlison ugyanis Twitteren üzent a meccset közvetítő ex-liverpooli Jamie Carraghernek, hogy „mossa ki a száját” ha róla és az Evertonról beszél. Majd hozzátette, hogy nem tiszteli őt, és az egészet egy szar emojival zárta le.

A brazil támadót minden bizonnyal az háboríthatta fel, hogy a Sky Sports-on futó közvetítésben a focista karrierjét a városi riválisnál töltő Carragher arra utalt, hogy Richarlison csak színleli a sérülését, ezzel húzva az időt.

Carragher péntek délelőtt reagált, közölve, hogy igazából eléggé tetszik neki ez az egész, és ha lett volna Twitter akkor, amikor még ő volt játékos, biztos, hogy elég sokszor szólt volna be így a szakértőknek.

Az északnyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományban három helyen pusztított tornádó: Paderbornban, Lippstadtban és Höxter egyik kerületében, Lütmarsenben, valamint voltak heves viharok Észak-Rajna-Vesztfália más részein és más tartományokban is.

A sérülések közül 43 Paderbornban történt. Ott több ember állapota súlyos, egyé pedig életveszélyes, őt helikopterrel a bielefeldi kórházba szállították.

Bajorországban 14-en sérültek meg, köztük több iskolás gyerek egy faházban.
Számos fa kidől, anyagi kár keletkezett főleg épületekben, és a vihar után jelentős mennyiségű törmeléket és szemetet kell eltakarítani - közölte a rendőrség. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi közlése szerint legalább 12 országból már több mint 80 esetben mutatták ki a majomhimlőt emberekben. A WHO szerint valószínűsíthető, hogy hamarosan még több esetről tudunk majd.

Már kilenc európai országban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is kimutatták a betegséget, amely főleg Közép- és Nyugat-Afrika kevésbé lakott részein szokott jelen lenni.

Az egészségügyi hatóságok szerint a majomhimlő az emberekben jellemzően enyhe-közepes megbetegedést okoz, és a legtöbben pár hét alatt teljesen felépülnek. A vírus nem terjed könnyen emberről emberre, ezért a hatóságok a tömeges megbetegedés kockázatát még mindig nagyon alacsonynak tartják.

A vírus ellen nincs külön oltás, ugyanakkor a hagyományos himlőoltás 85 százalékos védelmet jelent, mivel a két vírustörzs eléggé hasonlít egymásra.

Európából eddig Nagy-Britanniából, Spanyolországból, Portugáliából, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból, Olaszországból és Svédországból jelentettek eseteket.

A WHO pénteki közleményében azt írta, hogy a vírus jelenlegi felbukkanása atipikusnak mondható, és együttműködnek az adott országok hatóságaival, hogy kiterjesszék a vírus követését, és támogassák azokat, akik megfertőződtek. A WHO egyben figyelmeztetett arra, hogy nem szabad stigmatizálni azokat, akik elkapták a vírust, mivel ez elriaszthat embereket attól, hogy orvosi segítséget kérjenek, ez pedig a betegség terjedését segítheti.

A WHO európai igazgatója, Hans Kluge a betegség további terjedésére számít a nyári tömegrendezvények miatt. Elmondta azt is, hogy az ismert esetek között csak egyetlen egy valaki volt, aki nemrég olyan országban járt, ahol a vírus rendszeresen jelen van. (BBC)

Oroszország leállította szombaton reggel a gázszállítást Finnországba a két fél közötti pénzügyi vita miatt - közölte a Gasgrid finn állami gázhálózat-fenntartó vállalat. A fejlemény várható volt a Gasum finn gázszolgáltató előző napi közlése alapján.

A pénzügyi vita lényege, hogy a Gazprom orosz állami gázipari vállalat rubelben követeli a számlakiegyenlítést.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója kijelentette pénteken, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.

A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett. A Gasum saját közlése szerint az egyedüli finn cég, amely közvetlenül a Gazpromtól vásárolja az energiaforrást.

Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke az STT finn hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, "őszig, illetve télig pedig még sok idő van". "Számos vállalkozás óvintézkedéseket tett, és helyettesítőket keresnek az orosz gázra" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben "barátságtalan" országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította la gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni. (MTI, Reuters)

A 2024-es olimpia után Párizsban lezárhatnak két sávot az autóforgalom elől a belváros mellett elhaladó körgyűrűből, hogy ezzel csökkentsék a lég- és a zajszennyezést, írja a Bloomberg.

A terveket szerdán jelentette be Párizs polgármestere, Anne Hidalgo, akinek régi terve volt, hogy radikálisan átalakítsák a Boulevard Périphérique nevű városi körgyűrűt, ami a dugókról és a légszennyezésről ismert. A polgármester szerint a szürke gyűrűből egy zöld gyűrűt fognak csinálni: mindkét oldalon egy-egy sávot a taxiknak, buszoknak és a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak lehet csak használni. A tervek szerint irányonként a jelenlegi négy sáv helyett három-három sáv marad majd meg, a felszabaduló 10 hektárnyi területre pedig fákat fognak telepíteni.

A városvezetés ezen kívül gondolkozik azon, hogy 2030-ra további sávokat zárjanak le, hogy még több terület jusson a természetnek, illetve a bicikliseknek, de ebben még nem született döntés.

Hidalgo szerint szükség van ezekre a változásokra, mivel a szennyezés jelenlegi mértéke egyszerűen nem elfogadható. Hangsúlyozta, hogy a körgyűrű alapvető infrastruktúra, de 500 ezer közelben élő ember van kitéve az állandó lég- és zajszennyezésnek.

A körgyűrűt 1973-ban adták át, és azóta kritikák tárgya, mivel hatalmas forgalmat generál, rendszeresek a komoly dugók. Ráadásul más világvárosokhoz képest a Périphérique sokkal közelebb fekszik a városközponthoz, azaz az átmenő forgalmat is egészen belülre szívja. Ráadásul megnehezíti az átkelést is, elvágva egymástól a külsőbb kerületeket és Párizs történelmi belvárosát.

Hidalgo többek között épp a körgyűrű átalakításával kampányolt 2020-ban az újraválasztásért, de a szocialista polgármester eleve komoly erőket fektet az autóforgalom visszaszorításába, és a célja egy sokkal gyalogosbarátabb város létrehozása.

A lap megjegyzi, hogy a tervek kifejezetten népszerűen a körgyűrűn belül, a kívül eső negyedekben azonban közel sem ennyire jó a megítélése, mivel sokan attól tartanak, hogy az autóforgalom egy jelentős része így kijjebb, hozzájuk közel terelődik majd át.

Honlapján jelentette be a litván energiaügyi minisztérium, hogy a Nord Pool európai áramtőzsde leállítja az egyetlen balti importőrétől, az Inter RAO-tól származó orosz villamosenergia kereskedelmét. Ez azt jelenti, hogy vasárnaptól Litvánia teljesen le lesz vágva az orosz energiaforrásokról, sem áram, sem kőolaj, sem földgáz nem érkezik majd az orosz piacról az országba.

Az ország energiaügyi minisztere, Dainius Kreivys hangsúlyozta, hogy ez nem csak az energiafüggetlenség felé tett fontos lépés, de egyben szolidaritásuk jele is Ukrajnával. „Le kell állítani az orosz háborús gépezet finanszírozását” – tette hozzá a miniszter.

A miniszter egyben kiemelte azt is, hogy elérhető a teljes energiafüggetlenség Litvánia számára, csak ehhez szinkronizálni kell a rendszereiket, és a tervek szerint helyben előállított zöld energiával tudják majd kielégíteni az ország áramigényét, sőt, még áramexportőrré is válhatnak.

Az ország földgáz-igényét amerikai LNG-vel látják el, míg áramot jelenleg Svédország, Lettország és Lengyelország felől is kapnak. Az ország egyetlen olajimportőre, az Orlen Lietuva már több mint egy hónapja jelezte, hogy nem hajlandóak többé orosz kőolajat venni.

Pénteken egy félmeztelen nő rohant be Cannes-ban a vörös szőnyegre a Palais des Festivals épülete előtt, aki az ukrán nőkkel szemben elkövetett orosz erőszak miatt tiltakozott.

A nő testére ukrán nemzeti színek voltak felfestve, és angolul a "STOP RAPING US", azaz a ne erőszakoljatok minket! felirat. A nőt a biztonsági őrök körbekerítették egy kabáttal, majd kivezették. A Reuters beszámolója szerint mindez annyira gyorsan történt, hogy még a zenekar sem hagyta abba a zenélést. A helyszínen amúgy Idris Elba és Tilda Swinton főszereplésével készült Three Thousand Years of Longing című film világpremierje zajlott éppen.

Már három fesztivál közölte, hogy mégsem lép fel náluk a világ egyik leghíresebb női dj-je, az orosz Nina Kraviz, akit azért ért sok kritika, mert nem nagyon szólalt meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Kraviz napjaink egyik legnagyobb orosz popsztárja a világban, és igazán a TIME magazin május közepi cikke után lett körülötte forró a levegő: egyrészt ekkor került elő több korábbi, még a háborút megelőz posztja is, melyeket Putyin melletti kiállásként lehetett olvasni, másrészt pedig nem ítélte el nyilvános az oroszok által indított háborút, hiába kérte erre az elektronikus zenei színtér számos ukrán és orosz előadója.

Nemrég a rotterdami Clone Distribution kiadó is közölte, hogy megszakítják a kapcsolatot Kraviz kiadójával, a Trip Recordings-szal az eltérő etikai-erkölcsi álláspontjuk miatt.

A TIME információi szerint azóta egy detroiti, egy hágai és egy német fesztivál jelentette be, hogy Kraviz mégsem lép fel náluk.

A dj-vel/énekesnővel szemben felmerülő kritikák közt egy 2014-es Instagram-poszt kap kiemelt figyelmet, melyen Kraviz a Coachellán egy kivágott Putyin-figurával látható, nem sokkal a Krím megszállása után. Kraviz ügynöke szerint amúgy a kartonputyint a fesztiválon osztogatták, és számos fesztiválozó készített közös fotót vele.

Amikor idén februárban Putyin utasítására az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, Kraviz megosztott egy rövid videót, amire a Béke! feliratot írta ki oroszul, de posztját már akkor is többen kritizálták, azt állítva, hogy a popsztárnak ennél határozottabban kellett volna elhatárolódnia az orosz agressziótól.

Kraviz ezen a héten ismét megszólalt a háborúval kapcsolatban, és Instagramon azt írta, hogy az erőszak minden formáját elítéli, és a békéért imádkozik. Fáj neki, ha ártatlan emberek halálát látja.

A TIME megjegyzi, hogy Kraviz még számos európai fesztivál fellépője, a tervek szerint nemsokára Belgiumban és Londonban is színpadra léphet majd.

Komoly kampány indult pénteken a HSBC óriásbankkal szemben, hogy menessze egyik vezető tisztviselőjét, aki egy konferencián megalapozatlannak és harsánynak nevezte a klímaválsággal kapcsolatos figyelmeztetéseket, és arra panaszkodott, hogy olyasvalamivel kell emiatt sokat foglalkozzanak, ami 20 vagy 30 év múlva történhet csak meg.

A Financial Times által szervezett csütörtöki konferencián Stuart Kirk Londonban a "miért nem kell a befektetőknek aggódniuk a klíma miatt" címmel adott elő, és a Guardian beszámolója szerint Kirk többek között arról beszélt, hogy a megalapozatlan, harsány, apokaliptikus, pártos figyelmeztetések mindig tévesek.

A HSBC vezető elemzője kiemelte, hogy az emberek csodálatosak képesek alkalmazkodni a változásokhoz: „Kit érdekel, ha száz év múlva Miami hat méter mélyen lesz a tengerszint alatt? Amszterdam is hat méterrel van a tengerszint alatt, és igazán csodás hely” – mondta el például.

A Guardian kiemeli, hogy Kirk éppen akkor mondta mindezt el, amikor pusztító hőséghullám tombol Indiában, és amikor napról napra jelennek meg súlyos előrejelzések a klímaváltozás következtében várható halálesetekről, a mezőgazdaságot sújtó károkról, víz- és energiahiányról.

Kirk amiatt sincs oda, hogy ennyire sokat kell ezzel foglalkozniuk: „25 éve vagyok a pénzügyi szektorban, és mindig akadt valami őrült, aki a világvégével riogatott. De ami zavar, az a munka mennyisége, amit most ezek az emberek rám kényszerítenek. A szabályozás mennyisége, ami ömlik ránk, a csapatomra és a HSBC-nél dolgozó emberekre, akik a klímaváltozással fakadó pénzügyi kockázatokkal foglalkoznak”.

Kirk 11 hónapja vezeti a HSBC eszközkezelőjének felelős befektetésért felelős részlegét, és arról beszélt, hogy bankjukat egyszerre fenyegeti a kripto, az amerikai szabályzóhatóságok, ott van Kína is problémaként, növekszik a lakhatási válság, mennek fel az alapkamatok, elszabadult az infláció, és erre azt mondják neki, hogy valami olyasmivel foglalkozzanak, ami 20-30 év múlva történhet meg. Szerinte ez teljes aránytévesztés.

A brit lap beszámolója szerint komoly kampány indult, hogy menesszék az elemzőt, többek között a fenntartható pénzügyi rendszerét lobbizó Bank on our Future adott ki ezzel kapcsolatban közleményt.

Kirk szavaitól elhatárolódott már a HSBC eszközkezelő részlegének vezérigazgaótja, Nicolas Moreau, aki hangsúlyozta, hogy az elemző szavai nem tükrözik sem a részleg, sem a bank álláspontját, és kiemelte, hogy elkötelezettek abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljanak. Egyben közölte, hogy a klíamváltozást az egyik legsúlyosabb vészhelyzetnek tekintik, amivel a bolygónak szembe kell néznie.

Kirket hiába kereste a Guardian, nem reagált a lap érdeklődésére. A HSBC szóvivője nem válaszolt az azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy éri-e büntetés az elemzőt, ahogy az sem derült ki, hogy a bankban látta-e bárki előre Kirk prezentációját, és jóváhagyták-e azt.

Az orosz-ukrán háború következtében fenyegető élelmiszerválságra a világ sok országában próbálnak reagálni, a magyar kormány például március elején jelentette be, hogy május 15-éig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és ha az exportra tervezett mennyiség veszélyezteti a magyarországi ellátást, akkor az állam közbelépve megvenné a gabonát.

A Népszava ugyanakkor most megkérdezte az agrárminisztériumot, hogy mekkora mértékben tartottak itthon gabonát, és kiderült, hogy eddig semekkorában: a minisztérium válasza szerint a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, korábbi évek azonos intervallumában is ennyit szoktak, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

A bejelentési kötelezettséget a kormány nemrég július közepéig meghosszabbította. A Népszava rákérdezett arra is, hogy várható-e további hosszabbítás, de erre nem válaszolt egyelőre a minisztérium.

Közleményt adott ki a román külügyminisztérium, mely szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal, írja az MTI.

Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott.

"Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

"A magyar etnikumú román állampolgárok önazonosságával kapcsolatos - etnikai, kulturális, vallási és nyelvi - jogok tiszteletben tartásának felelőssége elsősorban Romániára hárul, amelynek állampolgárai, rokon államként (anyaországként) Magyarország legfeljebb a kulturális kapcsolatok megerősítésében lehet érdekelt, miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat" - olvasható a bukaresti közleményben.

A román külügyminisztérium szerint ily módon a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felel meg az európai szabványoknak és nincs összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar-román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.
Románia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolhasson Magyarországgal, a román és magyar állampolgárok érdekében, etnikumuktól függetlenül - idézi az MTI a román külügyi közleményt.

A megszokott fideszes üzenetekhez képest kifejezetten keményen beszélt Schmidt Mária az orosz-ukrán háborúról, illetve az oroszok felelősségéről az amerikai konzervatívok Budapestre szervezett konferenciáján, a CPAC-on, de azért a legkeményebb kritikát ezúttal is Németország kapta. (Arról, hogy mi is ez az egész rendezvény, ebben a cikkünkben lehet olvasni.)

A kormánypárthoz közeli történész/milliárdos 15 perces beszédét alapvetően a nemzeti identitás kérdése köré építette fel, és már viszonylag hamar látványosan eltért a fideszes közbeszédben megszokott panelektől, amikor azt mondta, hogy „a nemzeti identitás megéléséhez való jog az, ami az orosz-ukrán háborúban oly elszánttá teszi az ukránok ellenállását. Mert ők is hazájukért, függetlenségükért és szuverenitásukért harcolnak”.

Beszédének első fele alapvetően egy történeti összefoglaló volt, 1848-tól 1956-on át 1989-ig, majd áttért gyakran emlegetett témájára, hogy míg az államszocializmusban már a 70-es évekre mindenki bőven végzett a marxizmusból, nem tudtuk, hogy a vasfüggönyön túl közben átvették a marxisták a hatalmat. Ezért aztán 1990 után sorra „neoliberális marxisták” azt gondolják tökéletes társadalomnak, amit a technologzimus és a tudományizmus ural és a szakértőkrácia vezet. És ez az ideológia mára világnézete, valláspótléka lett a nyugati balliberális megmondóknál.

Szerinte a nyugatiak első dolga volt, hogy a kommunistáktól 1989 után, még az első szabad választás előtt felvásárolták a teljes magyar médiát, és mindenhol bebetonozták a régi marxista gárdát. „És bár az első szabad választást a nemzeti antikommunista tömb nyerte meg, kormányra nem tudott hatalomra is szert tenni, mert minden a posztkommunisták kezében maradt, és a nyugat is őket támogatta.” – mondja Schmidt, aki szerint Orbán 2010 után lépésről lépésre szerezte vissza Magyarország önrendelkezését: „az elmúlt 12 évben újból magyar kézbe kerültek a közszolgálatások, a média és a bankok fele, ami megerősítette nemzeti szuverenitásunkat.”

De mégis baj van, mert közben az utóbbi években az EU birodalommá akar átalakulni. Schmidt magyarázata szerint ugyan korábban a hasonló föderalizáló tervek mögött a németek szándékait vélhettük felfedezni, de az orosz-ukrán háború kitörése után az uniós bürokraták már önszorgalomból, német ösztökélés nélkül rendelik alá az európai értékeket a globális gazdasági érdekeket megjelenítő lobbiknak, nemzetközi intézményeknek és a hiperprogresszív agytrösztök uralmának. Azaz Európán kívüli érdekek kijáróivá alacsonyodtak le.

Korábban a régió országai Schmidt szerint a történelmükből a szuverenitásukra leselkedő legnagyobb veszélyként a német és az orosz birodalmi törekvéseket azonosították, különösen a kettő együttmozgásától tartottak.

„Németország azonban a szemünk láttára tűnt el a térképről. Katonailag nincs, politikailag eljelentéktelenedett, gazdaságilag harakiri üzemmódba helyezte magát. Mert identitását, kultúráját és büszkeségét réges rég feladta. A német politikai elitnek nincs tekintélye, ezért nem is számít a véleménye. 1949 óta nem volt olyan német kancellár, akit ennyire semmibe vettek volna, mint a mostanit” – foglalta össze Schmidt, akitől egyáltalán nem idegen, hogy Németországgal szemben fogalmazzon meg kritikákat.

Schmidt szerint az oroszok „szörnyű háborújukkal” vissza akarják kapni azt, amiről azt gondolják, hogy az övék: „Putyin nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat akarja kiigazítani. Nem a világot akarja megváltoztatni, még csak nem is az erőviszonyokat akarja módosítani, hanem a történelemkönyveket akarja újraírni. Közben épp most iratkozik ki Európából” – mondta Schmidt, aki szerint a kialakult új helyzet Európában veszélyt jelent Magyarország szuverenitására is.

És míg az Egyesült Államokra korábban mindig támaszként és barátként tekinthetett Magyarország, most egy hiperprogresszív, birodalomépítő USA-t látni. Pedig Schmidt szerint Trump idején már elhihettük, hogy vége a demokráciaexportnak, most azonban „a Biden-adminisztráció még a rossz emlékű Obama-éveken is túltesz kulturális imperializmusának intenzitásával és kíméletlen birodalmasító politikájával”.

Közben pedig az EU korábban békét, jólétet és egyenlő döntéshozatalt ígért, ehhez képest most fegyverszállítmányokról és szankciókról beszélnek. Olyan szankciókról, melyek lenullázzák az európai gazdaságot, de az oroszoknak alig, míg az Egyesült Államoknak egyáltalán nem fájnak.

Schmidt szerint az EU a legitimitásával játszik, ha a békét, a prosperitást és az egyenlőséget feladja. A végén még annyit tett hozzá, hogy Magyarország határozottan képviseli érdekeit az Unión és a NATO-n belül, és ez néha kényelmetlen, felidegesíti szövetségeseinket és kiidegeli barátainkat, de erre kötelez a szuverenitás védelme szerinte.

Bizottságról bizottságra járt szerdán Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben: az alaposan átszabott portfólióval megbízott miniszter délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén reagálhatott arra, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, majd a kulturális bizottság előtt beszélhetett arról, mit tervez kezdeni a belügy az oktatással, végül jött kora délután a népjóléti bizottság, ahol a szintén újonnan megkapott területtel, az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit adhatta elő.

A Belügyminisztérium már az előző ciklusban jóval nagyobb szerepet kapott az egészségügy irányításában, a koronavírus-járvány betörése után az események után kullogó Kásler Miklós vezette Emmi helyett kaptak meg feladatokat, míg az új kormányzati struktúrában már teljesen Pintér tárcája alá kerül majd a terület.

Pintér miniszterjelölti beszédében hangsúlyozta, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le, és a miniszter szerint ezt a folytonosságot biztosítja majd Rétvári Bence miniszterhelyettesként vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság megmaradó szerepe.

Majd szándékosan egy rendőri-katonai kifejezést behozva, azt mondta, hogy törzsi vezetésre készül, azaz mindenki javaslataira és hozzájárulásaira szükség lesz az eredményes munkához, ugyanakkor ha döntés születik, azt onnantól mindenkinek a sajátjaként kell képviselnie. Kitért arra is, hogy a járvány idején, az Operatív Törzs társvezetőjeként már szerzett tapasztalatokat az egészségügy működéséről, és ugyan mióta kiderült, hogy a belügy alá kerülhet az egészségügy, furcsa kérdéseket kapott, ezért itt is megerősít: nem kíván gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni. Helyette szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy ez aztán jobb egészségügyi ellátáshoz vezessen.

Pintér ezután egy “érdekes statisztikát” vett elő, mely szerint Magyarországon a betegségben történő élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában. De van egy másik statisztika is: az egészségben eltöltött idő lényegesen alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A belügyminiszter szerint ebből kétféle következtetést lehet levonni: ha az első adatra figyelünk, akkor mondhatjuk azt, hogy az egészségügy nagyjából hasonló színvonalon van nálunk, mint a nyugati országokban. De a második adat azt mutatja, hogy nem teljesít megfelelően a magyar egészségügy abban, hogy az egészséges élethosszt növelni tudjuk. A magyar nőknél 7-10 év a különbség a nyugati nőkhöz képest, a férfiaknál meg annyival magasabb, hogy Pintér a felső határt inkább nem is merte kimondani.

Szerinte ezen javítani kell a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével, de szükség lesz a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködésére is. A belügyminiszter külön kiemelte, hogy bár a férfiaknál már csökken, de a nőknél még mindig nő a dohányosok aránya, és hasonló statisztikák vannak az alkoholfogyasztásról is.

Pintér a terveiről nem mondott sok konkrétumot, a járvány során megszerzett tapasztalatok kérdése szinte egyáltalán nem került szóba, de azt hangsúlyozta, hogy az irányítási és a felelősségi szabályok átláthatósága a cél, és az Emmi által elkezdett nemzeti egészségügyi programot folytatják. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, amit a járvány alatt, villámgyorsan fogadott el a parlament, Pintér szerint jól vizsgázott, és az orvosok, orvosvezetők is támogatták, ugyanakkor a szakdolgozók és diplomás szakdolgozók terén van még mit javítani, ezért itt további tárgyalásokat terveznek.

A belügyminiszter kiemelte azt is, hogy a hálapénz kivezetése megtörtént ugyan, de sokan nem veszik figyelembe a jogszabályt, van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a szabályokat. Velük szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Pintér huszonpár perces beszédében legtöbbet az átláthatóság növelését és a hatékonyság növelését emlegette: ehhez az intézményi gazdálkodás, a források felhasználásának ellenőrzését tervezik javítani, és emellett nagyobb hangsúly jutna a szervezetek és az orvosok munkájának minősítésére is.

A belügyminiszter bedobott még röviden pár elképzelést, például hogy

• az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
• az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
• a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
• a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
• fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
• a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A népjóléti bizottságban ülő képviselők kérdései után Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.

Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről. Az azonban biztos, hogy ehhez szükség lesz arra, hogy az alapellátásban résztvevő összes orvos kötelezően kapcsolódjon az EESZT-hez, hogy az egységes informatikai rendszeren keresztül egységes adatokat lássanak mindenhonnan.

Az informatikai központosítás és fejlesztés amúgy is nagyon hangsúlyos eleme volt Pintér beszámolójának, ahogy a statisztikai adatok megtisztítása is: jelenleg a különféle állami szervek és rendszerek mást mondanak arról, hogy hány orvos praktizál Magyarországon.

Pintér célja, hogy a belügyminisztériumon belül megszervezzék a lehetőségét annak, hogy a háziorvosok, a kórházi orvosok és a kutatók a lehető legjobb háttérhez férhessenek hozzá, és a továbbképzésben pedig elérhetőek legyenek a legújabb, legjobb kutatási eredmények mindenki számára.

A miniszter itt is megismételte, amit a pedagógusbérekkel kapcsolatban elmondott korábban: nem fog ígérni semmit a béremelésről, mert azt biztosan be is tudja tartani, ugyanakkor azt tudja, hogy erre a területre jelentős mértékben tervez odafigyelni a kormány.

Az Új Szó ír arról, hogy 82 évesen meghalt Josef Abrhám, minden idők egyik legnépszerűbb cseh színésze. Abrhám számtalan csehszlovák és cseh filmben, színdarabban és sorozatban játszott, de Magyarországon igazán az 1978 és 1981 között vetített Kórház a város szélén című sorozatban nyújtott alakításával vált ismertté.

Az Új Szó felidézi, hogy Abrhám Zlínben született 1939 december 14-én, színészi tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd átjelentkezett a prágai DAMU-ra. Diploma után több színházban is játszott, köztük a prágai Nemzeti színházban. Josef Abrhám 2020-ban Thália-díjat kapott, ami életműdíjnak felel meg.

A művész felesége, Libuše Šafránkova tavalyi halálát követően visszavonultan élt, az utóbbi időszakban szívpanaszai és egyéb betegségei miatt kerekesszékbe került.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján beszélt kedd délelőtt, és hvg.hu beszámolója szerint itt mondta el, hogy ha a fogyasztói árindexből kivesszük a hatósági áras termékeket, akkor három-négyszeres átárazásokat látni a megszokotthoz képest az első négy hónapban. Nem látszik, hogy a folyamat csillapodna, egyértelműen a felszálló ágában van még az infláció itthon.

Mint mondta, változatlanul van érdemi költségnyomás a rendszerben, illetve vannak még olyan árnyomások, melyek egyelőre nem is realizálódtak.

Magyarországon sem elkerülhető, hogy két számjegyű tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban

– mondta el Virág.

Elmondta azt is, hogy a magyar gazdaságban éves szinten a 4 százalékos vagy afölötti dinamika is benne van, és ha nem jönnek újabb lezárások, akkor az európai növekedési rangos élmezőnyében végezhetünk. Mint mondta, az infláció szerinte a harmadik negyedév végéig várhatóan éves átlagban 9 és 10 százalék között alakulhat, amivel az európai középmezőnyben leszünk.

Inflációs fordulatot az év második felére vár, de az szerinte lassú lesz. Sok múlik nagyon a globális folyamatokon, de van mit tenni itthon is az MNB alelnöke szerint, aki

• szigorú monetáris politikát
• fegyelmezett költségvetési politikát
• a piaci verseny erősítését azokban a szektorokban, ahol ez most nem jellemző
• és az egyéni szinten a kooperatív magatartást szeretne.

Ehhez pedig középtávon fenntartható növekedési reformok kellenek. Az MNB a maga részéről folytatni fogja a szigorú monetáris politikáját, azaz várhatóan további kamatemelésekre lehet számítani, de fokozatosan, apróbb lépésekben.

Virág arra számít, hogy szigorodnak majd a hitelezés feltételei. Kitért arra is, hogy óriási eredménye a 2010 utáni időszaknak a lakossági megtakarítások emelkedése, ezt meg kell őrizni a továbbiakban is.

Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!

– mondta el ezzel kapcsolatban Virág, aki figyelmeztetett arra is, hogy a lakossági megtakarítások egynegyede semmiféle inflációs védelemmel nem rendelkezik, így ezeknek a védelmét is meg kell keresni a bankok kínálatában.