
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Új hét, még mindig június, állítólag most majd kevesebb esővel. A különféle hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, négy cikket pedig külön is ajánlunk ma reggelre:

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. A hétvégén írtunk arról, hogy ugyan a nyugati országok nagyon egyértelműen ítélték el az orosz agressziót, a világ más régióiban egyáltalán nem ez a helyzet. De vélhetően ahogy a válság eszkalálódik, úgy lesz kénytelen letenni a garast az agresszor vagy az áldozat mellett a Föld lakosságának nagy részét kitevő globális dél is.

Amerikai szenátorok kétpárti megegyezésre jutottak a fegyvertartási szabályok kisebb léptékű szigorításáról, írja a BBC. A változtatások értelmében például a 21 évesnél fiatalabb vásárlók hátterét szigorúbban kéne ellenőrizni, valamint keményebben lépnének fel az illegális fegyverkereskedelem ellen is a hatóságok.
A javaslatot legalább 10 republikánus képviselő is támogatja, így nagy valószínűséggel törvény lehet majd belőle. Joe Biden elnök a tervezetet a helyes irányba tett lépéseknek nevezte, de közölte, hogy ennél többre lenne szükség. Szombaton több tízezer ember vonult utcára amerikai nagyvárosokban, a fegyvertartás szigorítását követelve.
A szenátorok közleménye szerint a kétpárti javaslatcsomag célja az amerikai gyerekek védelme, az iskolák biztonságának garantálása és hogy csökkenjen az erőszak mértéke az országban. A benyújtott javaslat emellett növelné a mentális egészséggel foglalkozó szolgáltatások és az iskolabiztonsági programok költségvetését, és a jövőben a fegyvervásárlókról fenntartott nemzeti adatbázisban látszódna az is, hogy kivel szemben van elrendelve távoltartási végzés vagy volt családon belüli erőszakkal kapcsolatos ítélet vele szemben.
Biden a bejelentés után azt üzente a képviselőknek, hogy fogadják el a törvényt gyorsan, ugyanakkor jelezte azt is, hogy ennél többre lenne szükség. Az elnök a texasi és a buffalói merényletek után egyes fegyvertípusok betiltását, vagy legalább a vásárlásának jelentős nehezítését akarta. Mint közleményében most üzente, a képviselők döntése nem tesz eleget az általa kitűzött céloknak, ugyanakkor így is évtizedek óta a legjelentősebb szigorítás lehet, ami átmegy a Kongresszuson.
Május 14-én egy rasszista fehér fiatal tíz feketét lőtt agyon egy buffalói szupermarketban, május 24-én a texasi Uvalde Robb általános iskolájában egy szintén tizenéves ámokfutó 19 kisiskolást és két tanárt lőtt agyon.

A Netflix tavalyi évének legnagyobb dobása volt a dél-koreai Squid Game, ami rekordnézettséget hozott a streaming szolgáltatónak, és amiről itt írtunk hosszabban. Sejthető volt épp ezért, hogy jön majd a folytatás, és vasárnap meg is érkezett a hivatalos bejelentés: a disztópikus túlélőshows sorozat új szezont kap. Ezt a Netflix mellett a rendező és író, Hwang Dong-hyuk is megerősítette. Mint Hwang írta, 12 évbe telt megalkotni az első évadot, és 12 napba, hogy a Netflix történetének legnépszerűbb műsora legyen. A bejelentés szerint visszatérnek az első évadból megismert szereplők, de mellettük új karakterek is felbukkannak majd.
A Netflix társ-CEO-ja, Ted Sarandos az első évad sikerét látva tavaly már amúgy azt mondta, hogy a Squid Game-univerzum csak most kezdődött el, azaz várható, hogy akár még további évadok is jönnek majd.
Egyelőre azt sem tudni, hogy leforgatták-e már a második évadot, és dátuma sincs még a bemutatónak. Hwang korábban egy interjúban 2023 végéről beszélt, mint lehetséges időpontról, és azt ígérte, hogy még ördögibb játékok várnak majd a kizsákmányolt játékosokra.

Ruanda képes arra, hogy menedékkérők tízezreit fogadja be a Nagy-Britanniával kötött egyezmény keretében - közölte vasárnap Doris Umicyeza, az afrikai ország igazságügyi minisztériumának főtárgyalója az LBC brit rádiónak nyilatkozva.
"Ruanda készen áll, hogy a partnerség keretében a lehető legtöbb embert befogadja. Tízezrek fogadására van kapacitásunk" - ismertette Umicyeza. Mint mondta, mindez lépésről-lépésre fog zajlani. A brit kormány ezzel párhuzamosan jelentős beruházásokat eszközöl az afrikai ország fejlődésének elősegítésére.
London áprilisban jelentette be, hogy új migrációs és gazdaságfejlesztési egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás alapján mindazokat, akik illegálisan lépnek be brit területre, a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba. Az intézkedés célja, hogy eltántorítsák az illegális bevándorlókat.
Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást ismertető múlt havi tájékoztatásában közölte: a ruandai kormánnyal kötött egyezménynek - amely tartalmaz egy 120 millió fontos (56 milliárd forint) gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára - nincs felső számbeli korlátja, Ruandának megvannak a kapacitásai akár több tízezer ember letelepítésére a következő években.
A menekültek első harminc fős csoportját a kormányzati tervek szerint kedden indítják Ruandába, bár a fellebbviteli bíróság még hétfőn foglalkozik az üggyel. (MTI, Spiegel)

Bizarr hangvételű közlemény jelent meg a rendőrség honlapján vasárnap, „LEZÁRT AKTA: EGY ASSZONY MIATT 3.0” címmel, és úgy kezdődik, hogy
„Befejezték a szentendrei vizsgálók annak a jelenleg is letartóztatásban lévő, 33 éves férfinek az ügyét, akinek élete - állítása szerint – egy nő miatt siklott ki.”
A rendőrségi közlemény alapján a 33 éves F. Roland január 21-e és február 2-a között, 17 napon át követett el bűncselekményeket Pomáz, Szentendre és Budakalász utcáin, mire végül elfogták, és letartóztatták. Összesen 11 bűncselekménnyel gyanúsítják: nyolc alkalommal parkoló autókat tört fel, egyszer alufelniket lopott, egy alkalommal lopott bankkártyáról próbált pénzt levenni, egyszer pedig volt élettársa házának kapuját rugdosta.
A rendőrségi közlemény szerint F. Roland „először beszédesnek bizonyult, tetteit azzal magyarázta, hogy egy nő miatt siklott félre az élete. Később már megtagadta a vallomástételt, ám folyamatosan alkudozni próbált a rendőrökkel: ha nem veszik őrizetbe, mindent visszaad és többé nem fog lopni”. A Szentendrei Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a több rendbeli lopás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

Május végéig mintegy 805 ezren menekültek el falvaikból Szomáliában a tartós aszály miatt - közölte vasárnap az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).
Csak a múlt hónapban 33 ezer, aszály elől menekülő embert számláltak, ami 28 százalékkal több az áprilisi adatokhoz képest. A menekülthullám 2021 januárjával vette kezdetét.
Szomáliát és az Afrika szarvánál található többi országot 40 éve nem látott szárazság sújtja, nemzetközi segélyszervezetek pedig éhínség veszélyére figyelmeztetnek.
Az ENSZ azt közölte, hogy 2020 óta az utolsó négy esős évszakban nagyon kevés csapadékot mértek, mára pedig mintegy 7,1 millió szomáliai - a lakosság csaknem fele - élelmiszer-bizonytalanságban él, közülük 213 ezren pedig már az éhezés szélére kerültek.
Szakértők többször figyelmeztettek arra, hogy az ukrajnai háború nyomán elakadó gabonaexport miatt Szomáliában is katasztrofális helyzet alakulhat ki, Ukrajna és Oroszország ugyanis a világ legnagyobb búzaexportőre. Az ENSZ szerint Afrika 54 országa a búza csaknem felét Ukrajnából és Oroszországból importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak vagy teljesen leálltak.
Szomáliában a biztonsági helyzet is rendkívül törékeny, elsősorban az al-Kaida iszlamista terrorszervezethez köthető helyi terrorcsoport, az al-Shabaab merényletei miatt. (MTI, dpa)

1980 óta rendezik meg Walesben a 36 kilométer hosszú Ember a ló ellen névre keresztelt terepfutóversenyt, ahol lovak és lovasok versenyeznek emberekkel, és mindössze harmadszor fordult elő, hogy ember győzzön. Ezúttal a beszédes nevű Ricky Lightfoot futott be elsőnek a célba a walesi Powys megyében megrendezett versenyen, 3500 fontot nyerve ezzel.
A BBC beszámolója szerint a versenyen 1000 ember és 50 lovas indult, és a profi terepfutó Lightfoot 2:22:23-as idővel végzett az élen. A versenyigazgató Mike Thomas elmondása szerint a cumbriai Lightfoot könnyedén győzte le a lovakat a szombati versenyen, az elsőként beérkező lóra és lovasára több mint két percet vert rá.
A verseny történetében először 2004-ben, majd még egyszer, 2007-ben győzött emberi induló. Az elmúlt két évben nem rendeztek viadalt a járvány miatt. A versenyzők aszfaltos szakasszal kezdenek, de később erdei ösvényeken és lápos szakaszokon is kell fussanak.
Az elvihető nyeremény 500 fontról indul, és évente növekszik 500 fonttal, az alapján, hogy hány éve sikerült utoljára embernek nyernie.

Charlotte Bischoff van Heemskerck 101 évesen kapta vissza a festményt, ami egyszer családja tulajdonában volt: a holland nő visszaemlékezése szerint apjának, a kórházigazgatóként dolgozó Joan Hendrik Smidt van Geldernek becses tárgya volt a holland mester, Caspar Netscher portréfestménye, amit Steven Woltersről készített 1683-ban.
A második világháborúban, Hollandia náci megszállása után az apjának bujkálnia kellett, mivel a férfi nem volt hajlandó engedelmeskedni a náciknak. A festményt akkor az Amsterdam Bank helyi kirendeltségében rejtette el, abban bízva, hogy ott majd biztonságban lesz, de a megszálló német csapatok feltörték a bank széfjeit, és elvittek mindent, amit találtak.
Az ország felszabadítása után nagyon sokáig nem hallottak a festmény sorsáról: végül 75 évvel később a nácik által elrabolt műtárgyak felkutatására szakosodott londoni nyomozóiroda akadt nyomára. Kiderült, hogy a festmény az ötvenes évek közepén egy düsseldorfi galériában bukkant fel, majd 1969-ben Amszterdamban árverezték el, végül pedig 1971-ben egy német gyűjtő magángyűjteményébe került. Tárgyalásokat kezdtek a tulajdonossal, aki végül 2021-ben adta vissza a képet Bischoff van Heemskercknek. A festmény történetéről már készült egy rövid videó négy évvel ezelőttről:
Az idős nő a Guardiannak elmondta, hogy rendkívül meglepődött, amikor újra meglátta a képet. És apja ugyan 1969-ben meghalt, de nagyon örülne, ha tudná, hogy visszakapták a festményt. A nő viszont végül csak fél évig birtokolta újra a képet, majd úgy döntött, hogy inkább elárverezteti Londonban, hogy ezzel segítse a családját. Az aukció július elején lesz, 30-50 ezer font közötti összeget remél a festményért.
Mint mesélte, öt testvérének összesen 20 gyermeke van, és mind nagyon aranyosak, ezért gondolta azt, hogy ez lesz a legjobb, amit megtehet. Elmondta azt is, hogy egy kicsit érzelgős lett a festmény miatt, hiszen előtörtek általa a háborús emlékei. Mint meséli, emlékszik arra, amikor SS-tisztek dúlták fel az otthonukat, az apját keresve. A nő maga is csatlakozott az ellenálláshoz, futárként segítette a munkájukat.

Legitimek a finn és a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban felhozott török biztonsági aggályok - közölte vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Finnországban tett látogatásán.
"Ezek legitim aggályok. Terrorizmussal és fegyverexporttal kapcsolatos kérdések" - mondta a NATO-főtitkár a Sauli Niinistö finn elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a finn államfő Naantaliban található nyári rezidenciáján.
Svédország és Finnország az oroszok által indított, Ukrajna elleni háború hatására múlt hónapban jelezte, hogy csatlakozna a védelmi szövetséghez, ugyanakkor a török államfő, Recep Tayyip Edrogan közölte, hogy készek megvétózni a két északi ország csatlakozását, mert szerintük a két ország befogad kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.
"Észben kell tartanunk, hogy Türkiye szenvedte a legtöbb terrortámadást a NATO-szövetségesek közül" - hívta fel a figyelmet Stoltenberg. Hozzátette, hogy a felek közötti egyeztetések tovább zajlanak, bár nem nyilatkozott az esetleges eddigi eredményekről. A NATO főtitkára már a török kormány által kezdeményezett új nevén, Türkiyeként hivatkozott az országra.
"A madridi csúcs sosem lett határidőként megszabva" - jelentette ki Stoltenberg a NATO június végén a spanyol fővárosban megrendezendő tanácskozására utalva.
Svédország és Finnország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajnában indított orosz hadművelet nyomán. Törökország azonban ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). (MTI, Reuters)

Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe, írja az Il Secolo XIX napilap vasárnapi cikke nyomán az MTI.
Az egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt folyómeder fényképeit a Pó-medence vízgazdálkodását ellenőrző hatóság (AdBPo) hozta nyilvánosságra, amely egyeztetést indított a katasztrófavédelemmel az észak-olaszországi vízgyűjtő terület állapotáról.
Az Il Secolo XIX az energiaszolgáltatókat tömörítő Utilitalia szövetség közleményét idézte, amely a vízkészlet drasztikus csökkenése miatt a Pó-alföldön elterülő Piemont tartományban száz, Lombardiában huszonöt önkormányzat polgármesterét szólította fel az éjszakai vízhasználat korlátozására vagy teljes felfüggesztésére.
Az AdBPo főtitkára, Meuccio Berselli elmondta, hogy tavaly és idén télen a megszokottnál jóval kevesebb hó esett, és az eső is egyre ritkább a Pó-alföldön: februárban és áprilisban szélsőséges szárazságot okozott a csapadék hiánya, amit a májusi esők sem tudtak pótolni. A Pó térségében az évszak átlagához képest négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, május második felében a korábban júliusban megszokott meleg volt.
Az AdBPo előrejelzései szerint a Pó szintjének csökkenése folyamatos vízhiányhoz vezethet a mezőgazdaságban és az energiatermelésben.
A Coldiretti termelői szövetség rámutatott, hogy a Pó apadása a nemzeti agártermelés harminc százalékát veszélyezteti.

A 652 kilométer hosszú Pó vízgyűjtő medencéje több mint 74 ezer négyzetkilométer, több mint háromezer várost lát el vízzel, ahol mintegy 18 millióan élnek.
Tűz ütött ki a XXI. kerületi Szent László utcában egy negyedik emeleti társasházi lakásban - közölte a katasztrófavédelem vasárnap délután az MTI-vel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyelete az MTI-nek megerősítette: a lakásból kiugrott egy 36 éves férfi, aki életét vesztette.
A katasztrófavédelem közlése szerint a fővárosi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre, majd körülhatárolták és eloltották a lángokat. Az egységek az égő lakás szintjén átvizsgálták a többi ingatlant, jelenleg az utómunkálatokat végzik.

Az One Direction egykori tagja, Harry Styles szólóprodukciójával érkezett a skót városba, és már a ráadás számnál járt az Ibrox stadionban, amikor a baleset történt: a BBC beszámolója szerint egy férfi a magasabban lévő helyek egyikéről zuhant alá, és az alatta lévő emberekre esett rá.
Az 50 ezer embert megmozgató koncerten történt balesetben állítólag senki nem sérült meg komolyabban.
A videón nem a baleset látható, csak egy pillanatkép a koncertről: