Haszán Zoltán

Vasárnap reggel hiába kereste, nem találta a kinevezett új helyettes államtitkárok között Rácz Zsófiát a hvg.

Pedig amikor 2019 végén Novák Katalin bejelentette, hogy őt nevezi ki ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, még törvényt is módosítottak azért, hogy a 22 éves joghallgató diploma nélkül elkezdhesse a munkát.

Kinevezése után kerülte a sajtót, 2020 nyarán az RTL kérdése elől konkrétan elsétált, de a fiatalok tanárok sem tudtak bejutni hozzá hosszú hónapokig.

„Nem kell olyan munkákat végeznem, amihez komoly szakmai végzettség kell. A diplomám hiánya nem hátráltat”– ezt idén februárban mondta Rácz az ELTE Politológus Műhelyének beszélgetésén a Népszava szerint.

Rácz a Facebookon most azt írta: „hálás vagyok, hogy bizalmat kaptam ennek a nemes munkának az elvégzéséhez; igyekeztem lehetőségeimhez mérten a maximumot kihozni a rendelkezésemre álló időszakból”. A végén pedig így zárta a posztját: „Hogy hova tovább, az hamarosan kiderül , de egyet megígérek: nem megyek messzire. Nem tudom és nem is szeretném elengedni a szívügyemet: az ifjúságpolitikát”.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium az RTL Híradó kérdésére közölte: Rácz Zsófia a jövőben más kormányzati pozíciót fog betölteni,

de az ifjúságpolitika és a magyar fiatalok érdekeinek érvényesítése továbbra is szívügye marad.

Egyetemi tanulmányait az interneten megtalálható önéletrajza és közösségi oldala szerint azóta sem fejezte be - írja az RTL.

A korábbi pár tízezer forint helyett 100 ezer forintot meghaladó számlát kaptak két csepeli panelház lakói - számolt be szombaton az RTL HÍradó. Hamar kiderült, hogy a két társasház ügyeit intéző Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezetnél hibázott egy - azóta elküldött - munkatárs, aki rosszul jelentett be adatokat. Ezért felhívták a lakók figyelmét arra, hogy jelentkezzenek a Főtávnál.

Hogy ebből mennyi jutott el Németh Szilárd kormányzati rezsibiztoshoz, azt nem tudni, mindenesetre a Technológiai és Ipari Minisztérium emailcíméről közleményt küldött, amiben megdöbbenésének adott hangot. Mint írja, azt tudta, hogy „a baloldal, köztük a FŐTÁV tulajdonosi joggyakorlója, Karácsony Gergely a kezdetektől folyamatosan fúrja-faragja és megszüntetné a rezsicsökkentést. Viszont azt nem gondoltam, hogy egy ekkora, a csepeli családokat és nyugdíjasokat megkárosító törvénytelenségbe botlok. Ezt azonnal ki kell vizsgálni! Felszólítom Karácsony Gergelyt a jogtalan számlák azonnali stornójára, visszavonására, rendezésére, a rezsicsökkentés maradéktalan végrehajtására és a sértett lakóktól való bocsánatkérésre! Továbbá, vizsgálja ki azt is, hogy a jogsértés előfordulhatott-e más távfűtésű lakóházakban!” És vizsgálatot kért a Fővárosi Kormányhivataltól is az ügyben.

Karácsony Gergely vasárnap este válaszolt Németh Szilárdnak. Azzal kezdi, hogy még egy rezsibiztosnak sem árt tájékozódnia, mielőtt posztol. „Németh Szilárd felháborodott és a baloldalt, sőt engem okol, amiért két csepeli ház lakói magas számlát kaptak a Főtávtól. Döbbenet, de nem én utasítottam a Főtávot, hogy annak a két társasháznak legyen magas a számlája, már az is mókás, hogy ez egyáltalán bárkiben felmerül, hanem a panelház ügyeit intéző Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet munkatársa hibázott, akit azóta el is bocsátottak.” Hozzátette azt is, hogy jövő héten egyeztet a Főtáv és szövetkezet, hogy hogyan oldják meg ezt a problémát úgy, hogy a lakókat ne érje kár.

Majd azzal zárja, hogy egyébként éppen Brüsszel felé tartok, „hogy uniós vezetőkkel az EU-s pénzek mielőbbi hazahozataláról tárgyaljak. Hogy legyen pénz például a panelprogram folytatására, épületek felújítására, szigetelésére, tehát környezetbarát rezsicsökkentésre Budapesten.”

Öt hét után látogatott el újra Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorába, a hosszú kihagyás meg is látszott rajta, időnként szokatlanul összeszedetlen volt.

Például a benzinárnál:

Vagy a hol magas a magas infláció, és ezt hogyan érdemes nézni Párizsból, Párizsból.

A rutin azért megsegíti az embert, a háború mögött megtalált Soros György már flottul ment.

A riporter lelkes kérdéseire sokat beszélt Orbán arról, hogyan harcolta ki egymaga az olajembargó alóli mentességet. Vagy hát nem is ő, hanem Magyarország, illetve mégis ő. Olyan csatát vívott meg, ahol szerencsére nem kellett erőből menni.

És el is jutottunk oda, hogy Orbán=magyarok.

Volt Orbánnak egy képe, amikor leírta, hogy a háborús uszítókkal szemben állni kell, mint Pisti a vérzivatarban.

A teljes interjú itt nézhető meg.

Van egy olyan hagyomány az Országgyűlésben, hogy ha rágalmazás miatt kéri a Parlamenttől az illetékes bíróság egy képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését, annak nem tesznek eleget. Az indokolás az, hogy magánvádas bűncselekmények esetén fenntartják a mentelmi jogot, hogy biztosítsák az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését.

Szabó Tímea esetében azonban a fideszes képviselők szerdán kivételt tettek. Szabót Óbuda korábbi polgármestere, a tavaszi parlamenti választásokon a kerületben a Fidesz jelöltjeként induló Bús Balázs jelentette fel rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. Mégpedig azért, mert Bús szerint a vetélytársa róla egy március 23-án a Facebookra kitett videóban a becsület csorbítására alkalmas kijelentéseket tett. Szabó azzal tette ki a videót, hogy „a pedofil bűnözők a Fideszben vannak – a Fidesz óbudai jelöltje, Bús Balázs is elhallgatott egy óvodai pedofil bűncselekményt!”. Az ellenzéki politikus mulasztással vádolta a korábbi fideszes polgármestert, mert elhallgattak egy óbudai óvodai pedofilügyet.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának összefoglalója szerint Bús a feljelentésben arról ír, hogy „Szabó Tímea állításai nem csupán a becsület csorbítására alkalmas, morálisan, illetve erkölcsileg elítélendő állításokat tartalmaznak, hanem különösen súlyos, morálisan a társadalom által fokozottan elítélt, nagy tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésével vádolja a feljelentettet teljesen alaptalanul. A feljelentő szerint Szabó Tímea vádaskodása azt a célt szolgálja, hogy a személyét politikai haszonszerzés céljából lejárassa. Mindezek miatt kéri az elkövető felelősségre vonását”.

A bizottság ugyanakkor a gyakorlatra hivatkozva kedden úgy döntött, hogy nem javasolja Szabó mentelmi jogának felfüggesztését. Csakhogy a parlament kormánypárti többsége a Mi Hazánk képviselőivel együtt szerdán úgy döntött, hogy kiadja Szabót ( 118 igen, 49 nem szavazat, és egy tartózkodás mellett). Nem minden fideszes képviselő szavazott igennel, Kocsics Máté frakcióvezető, Pajtók Gábor és Tapolczai Gergely nemmel szavazott, akárcsak Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s képviselője. Szabó mentelmi jogának a felfüggesztéséhez a jelenlévő képviselők kétharmados többsége így is megvolt a Mi Hazánk képviselőivel.

Rögtön Szabó után szavaztak a Párbeszéd másik képviselője, Tordai Bence mentelmi jogának a felfüggesztéséről. Őt szintén a vele a parlamenti választásokon rivalizáló, II. kerületi fideszes jelölt jelentette fel, egy Hadházy Ákos poszt alá írt komment, majd az ebből születő poszt miatt becsületsértésért. Tordai mentelmi jogát ugyanakkor nem függesztette fel a parlament, bár itt is voltak olyan fideszes képviselők, akik megtették volna.

Megjelent a koronavirus.gov.hu-n a heti összefoglaló a járványhelyzetről. A számok tovább javultak.

• 1 646 új fertőzöttet találtak, a múlt héten 2 063-at. Igaz, azt nem tudni, hogy mennyi tesztet végeztek, mert arról egy hónapja nem adnak tájékoztatást.
• 24 covid-fertőzött hunyt el, egy hete 40-et jelentettek. Összesen 46 571 áldozata van hivatalosan a járványnak.
• 292 koronavírus-fertőzöttet ápolnak kórházban. Legutóbb tavaly szeptemberben volt ennél alacsonyabb az otthoni ápolásnál komolyabb kezelést igénylők száma.
• 8 koronavírus fertőzött van lélegeztetőgépen. Tavaly augusztus végén volt ennél kevesebb azoknak a száma, akik mesterséges lélegeztetésre szorultak.

Egy hét alatt 474-en kaptak első oltást, 2 069-en harmadikat és 1 322-en negyediket. Összesen így áll az oltottság:

• legalább egy oltást kapott: 6 410 533
• kettőt: 6 197 127
• hármat: 3 879 935
• négyet: 301 588

Megtartják ma a fővárosi közgyűlést, ami annak fényében nagy szó, hogy a legutóbbi a DK és a Momentum konfliktusa miatt elmaradt.

Információnk szerint megszületett a megállapodás a két párt között, ami az időközi választásokról szól. A Momentum két újbudai politikusa, Bedő Dávid és Orosz Anna országgyűlési képviselő lett, utóbbi ráadásul alpolgármester is volt. A kerületi képviselői helyükre időközi választást írtak ki, a Momentum szerint egyértelmű, hogy az ő jelöltjeiknek kell megkapni a lehetőséget az indulásra, Lados Tamás, a párt kerületi elnöke és Devecseri Mátyás, a Momentum itteni alelnöke már kampányolni is kezdett. A kerület polgármesterét adó DK másként gondolta, és úgy tűnt, ráindítanak jelölteket a momentumosokra. Erre lépte meg azt a Momeuntum, hogy akkor nem szavazzák meg Bősz Anett főpolgármester-helyettesi kinevezését. Bősz a parlamentbe átülő Gy. Németh Erzsébet pozicíójába ülne be, szociális és kulturális területért felelős főpolgármester-helyettes lenne.

Tudomásunk szerint a megállapodás az lett, hogy a Momentum megszavazza Bősz Anett főpolgármester-helyettesnek, Gy. Németh fővárosi képviselői helyét pedig a DK-s Élő Norbert veszi át. Újbudán pedig a momentumos jelöltek indulhatnak és megtarthatják Orosz Anna alpolgármesteri helyét is.

Furcsa leírni, de a pillanatnyi forma alapján nem tűnt esélytelennek a magyar válogatott Olaszországban a Nemzetek Ligája 2. fordulójában. A magyar csapat a legutóbbi öt mérkőzéséből egyet veszített csak el, négyet megnyert, a legutóbbit kiváló játékkal Anglia ellen, míg az olaszok 6 meccsből csak egyet tudtak nyerni, le is maradtak a világbajnokságról.

Aztán elég hamar kiderült, hogy a magyar válogatott olasz kapitányának lett igaza, aki az angolok elleni bravúros győzelem után azt mondta, hogy „az Anglia elleni győzelem abból a szempontból nem segít, hogy ezek után Olaszország biztosan nem veszi félvállról a meccset. Korábban talán volt rá esély, hogy a csoport többi csapata azt gondolja, Magyarországot biztosan legyőzik valahogy, most viszont biztos vagyok benne, hogy a vetélytárs odateszi magát ellenünk”.

Az olaszok jóval motiváltabban kezdtek ellenünk, mint pár nappal korábban az angolok, frissebbnek is tűntek, Mancini több helyen változtatott a németek elleni kezdőn. Nálunk Rossi csak a kapuban cserélt a kezdőn, egy korábbi ígéretét betartva Gulácsi helyett Dibusz kezdett.

Ami az angolok ellen működött, a labdás játék, az olaszok ellen nem igazán. Ritkán tudtunk támadást vezetni több pontatlan átadás csúszott közbe. Szoboszlainak volt egy ígéretes helyről elvégzett szabadrúgása, ami egy olasz játékos kezéről vágódott le a 16-oson belül, de nem ítélt büntetőt a bíró. Sallainak volt még egy lövése, nagyjából ennyivel összefoglalható a magyar támadójáték az első féidőben.

A túloldalon viszont az olaszok könnyedén kerültek lövőhelyzetbe, különösen Spianzzola élt Negóval szemben. Semmi meglepő nem volt abban, hogy Barella a 30. percben nagy góllal szerzett vezetést. A szünet előtt Pellegrini előbb gólt akart rugatni a fiatal Gnontóval, de a becsúszó Nego szépen mentett a kapu torkában, aztán a 45. percben Politano csapta be nagyon Szalai Attilát a jobb szélen, a passzát Pellegrini értékesített, ezzel lett 2-0, nem érdemtelenül az olaszoknak. Sokszor lassúnak tűnt a magyar védelem az olaszok támadókhoz képest.

Aktívabban kezdett a szünet után a magyar csapat, de ez nem tartott sokáig, jött egy olyan tíz perc a meccsen, amin mintha nem is edzőmeccsen, hanem edzésen passzolgattak volna az olaszok a magyar védők között, óriási mázlival úsztuk meg gól nélkül. Rossi cserélt, Fiola Attila és Styles Callum jött be Nagy Ádám és Négo Loic helyett. Fiola remek csere volt, három perccel később elment a jobb szélen, a nem túl jó beadását pedig Nicola Mancini szerencsétlenkedte be a saját kapujába úgy, hogy a közelében nem volt magyar játékos.

Az olaszok a második félidő közepétől látványosan visszavettek, simán kézben tartották a meccset, a magyar válogatott próbálkozott, de nem voltak fergeteges rohamok ezek.

Az utolsó percekre lehetőséget kapott a magyar válogatottban a mindössze 17 éves Vancsa Zalán. Ha pedig valaki arra kíváncsi, hogy a lelátón ott volt-e Orbán Viktor, akkor a válasz: igen.

A magyar válogatottnak két forduló után 3 pontja van, szombaton Németországgal játszunk Budapesten.

Keressük a beígért spórolás nyomait a jövő évi költségvetésben, egyelőre nem találtuk a minisztériumoknál, pláne nem Rogán Antalnál, de Novák Katalin munkáját is jelentősen megugró bérkerettel és működési költséggel támogatja majd a Köztársasági Elnöki Hivatal.

És a sport sem az a terület, ahol visszanyírná a működési költségeket a kormány. A terület átkerült a megszűnő Emmitől a Honvédelmi Minisztériumhoz, de a költségvetési tételek megnevezése maradt.

Ez alapján amire az idei költségvetésben 93 milliárd forint volt megcímkézve, arra jövőre jóval több, 137 milliárd forint jut.

Ami körvonalazódni látszik: minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan uniós pénzekből fedezné kiadásait az Orbán-kormány.

Publikus a jövő évi költségvetés tervezete, lesz róla több cikkünk, addig is egy példa arról, hogy valóban komoly állami spórolásba kezd-e a kormány, ahogyan azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelezte.

A Köztársasági Elnöki Hivatalnál ilyen megszorítás biztosan nem lesz, a jövő évi költségvetés igencsak bőkezűen bánik az államfői hivatallal. Majdnem megduplázódik a személyi juttatások kerete, és a működésre is sokkal több jut majd, mint idén.

Jó eséllyel lerobbant, de hogy rossz helyen állt, az biztos. Ott nem maradhatott.

211 konzervatív képviselő szavazott mellette, 148 ellene, így megnyerte az ellene indított bizalmi szavazást Boris Johnson brit kormányfő.

A bizalmi szavazásig azért jutottak el, mert az elmúlt hetekben kiderült, hogy Boris Johnson hivatalban és más kormányintézményekben bulikat tartottak a koronavírus-korlátozások idején, nem egyszer a miniszterelnök részvételével. A „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult - fordulatait itt foglaltuk össze.

Nem festett túl jó képet a 2009-es, a 2017-es és a mostani ellenzékről sem a Partizánnak adott interjújában Botka László, aki Szegeden még a Fidesz számára is legyőzhetetlen.

Egy kis visszatekintés, amiről Botka elég sokat beszél a mostani interjúban. A szegedi polgármester akkor égette meg igazán magát, amikor 2017-ben bejelentkezett a miniszterelnök-jelölti posztra, de 9 hónap után feladta. Akkor elég keményen kiosztotta az MSZP-t, mert szerinte a párton belül a Fidesz emberei szándékosan ellehetetlenítik a munkát és egy kormányzásra alkalmas szövetség létrehozását, és csalódottan közölte azt is, hogy „nem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”. Botka az összefogást sürgette, de a DK és az LMP is inkább külön indult a 2018-as választáson. Botka azóta távozott az MSZP-ből is.

2009 úgy jött szóba, hogy Botka szerint a Gyurcsány lemondása utáni szánalmas kéthetes miniszterelnöki kaszting volt az, amikor az ellenzék elveszítette a kormányzóképességének látszatát. Hogy ez a helyzet kialakult, abban Botka szerint Gyurcsány Ferencnek komoly felelőssége van.

Később is visszatér erre, amikor azt mondja, hogy a választókat legelőször is a kormányzóképességről kellene meggyőzni. „Ha ez nincs meg, akkor semmi sincs meg. Ha ez megvan, az nagyon jó, de az ellenzéki soha nem jutott el odáig, hogy ez meglegyen. Ez valahol elveszett 2009-ben, és azóta sem került meg” - mondta Botka.

Szerinte másodlagos, hogy milyen politikai konstrukcióban áll fel az ellenzék (bár megismételte, hogy az összefogás a szükéges, de nem az elégséges feltétele a győzelemnek), mégis mindig ez volt az elsődleges szempont, arra pedig soha nem maradt energia, hogy politikát és tegyenek mögé. Botka szerint az ellenzék úgy politizál, hogy nincs politikája. Az biztos, hogy egy győzelemre esélyes jelölt kell.

A polgármester szerint a Fidesz abban is jó, hogy több szólamban politizál, az ellenzék még azt az egyet sem képes megtalálni, amire szüksége lenne. „Az ellenzéki pártok annyira érdektelenek, hogy szerintem már saját magukat sem érdeklik” - közölte Botka.

Szerinte még a puccsnál is rosszabb volt, ami vele történt 2017-ben, amikor végülis lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. Azt érzékelte, amikor az ellenzéki pártok akkori vezetőivel tárgyalt, hogy a jelentős részük nem hisz a győzelemben. „És ha egy politikus nem hisz a győzelemben, az azt jelenti, hogy B forgatókönyvben gondolkodik, ami az, hogy a vereségből hogyan jöhetek ki a legjobban, hogyan tudom a saját és a pártom poziícióját megvédeni és erősíteni. Még az optimisták közé tartoztak azok a pátvezetők és képviselők, akik elmondták, hogy valószínűleg ezzel a programmal nem fogsz nyerni, nem fogunk nyerni, de talán elég lesz a kétharmad megakadáloyzására” - mondta Botka, aki szerint ez már az optimista dolog volt.

Gulyás Márton kérdésére külön kitért Karácsony Gergelyre is, aki 2017-ben eleinte támogatta a programját, de „azt hallgattam a párbeszédesektől, nemcsak Gergelytől, hanem többektől is, már amennyien vannak, hogy velem semmi probléma nincs, dehát Gyurcsány és Molnár Zsolt az elfogadhatatlan, és ezért nem tudnak mellettem nyíltan kiállni, mert ezek úgyis ott lesznek”. Erre hivatkozva nem ment el Karácsony 2017 szeptemberben egy fontos választmányi ülésre, ahol szervezetten elkezdték szétcinálni a programját. Botka szerint ha Karácsony eljött volna oda, talán meg tduták volna védeni a programot, és nem kell lemondania októberben. Aztán miután Botka lemondott, rá néhány héttel be lett jelentve, hogy Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölt. „Emlékszem a képre, egyik oldalán Gyurcsány állt a másikon Molnár Zsolt” - idézte fel Botka.

A polgármester szerint Karácsonynak is volt egy B forgatókönyve 2018-ban. Miniszterelnök-jelölt lett és bevitte a pártját önálló frakcióként a parlamentbe. „A Párbeszéd nevezetű formációnak most már a második frakciója alakul meg a magyar parlamentben, miközben én nem ismerek olyan számot, ami kimutatná bármiféle társadalmi támogatottságát. Le a kalappal, ez egy politikai teljesítmény, bár én nem ehhez mérem a politikai teljesítményt, az nem önérték a mai Magyarországon, hogy egyébként valaki a saját csapatának milyen poziciót harcol ki a beszűkülő ellenzéki helyzetben”.

Később megemlítette azt is, hogy a hat ellenzéki pártból mostanra háromnak egészen biztosan nincs 5 százalékos támogatottsága.

Beszélt Márki-Zay Péterről is. Régi munkakapcsolatban vannak, sokat segített neki, miután időközin váratlanul nyert Hódmezővásárhelyen. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában nyíltan kis is állt mellette, mert azt látta, hogy ha ugyanazok ugyanazt fogják csinálják, mint eddig, abból feltételezhetően nem lesz győzelem, akkor a dupla vagy semmi is jobb.

Az alapvető politikai koncepciójukban gyökeres különbség van, Márki-Zay szerint a Fidesz csak jobbról váltható le (Botka szerint balról) és kitartóan keresi a többszázezer kiábrándult fideszes választópolgárt, Botka viszont kiábrándult ellenzékieket lát. Abban sem ért vele egyet, hogy amit Orbánék csinálnak a gazdaságban, az alapvetően jó, de csak lopnak. A háború másnapján beszélt Márki-Zay-val. Elmondta neki, hogy a magyarok félnek attól, hogy belesodródunk a háborúba, nem érzik a sajt konfliktusuknak, ennek megfelelően kellene kampányolni. „Ez háború vagy béke kérdése, az élet vagy halál. Erre nem válasz az, hogy kelet vagy nygat, és az ellenzék ezt nem értette meg” - mondta Botka. A polgármester szerint Orbánék egy hétig nem tudtak mit kezdeni ezzel az egész szituációval, aztán megtalálták az üzenete, hogy béke kell. „Hazug és aljas állítás volt, hogy az ellenzék háborút akar, de könyörgöm, megvoltak ehhez a mondatok” - mondta Botka, aki szerint a Fidesz győzelme nem ezen múlt, de a kétharmad igen.

A „Hogyan ne működtess focicsapatot?” tankönyv erős fejezetét írják Debrecenben. Mivel a magyar profi csapatokat külön erre a feladatra létrehozott cégeknek kell működtetniük, így a májusi végi beszámolószezonban pár gazdálkodási adatuk nyilvánossá válik.

A DVSC Futball Szervező Zrt. például azt a bravúrt hajtotta végre, hogy a teljes éves bevétele (1,28 milliárd forint) 80 százalékát elköltötte bérekre. Több mint egymilliárd forintot. Ebből 800 millió forint a beszámoló szerint konkrétan a focisták fizetésére ment el. Úgy, hogy 2021 első felében a csapat másodosztályú volt. Annyira részletes bontás már nincs, hogy kiderüljön, mennyiért focizott az NB II-ben, majd az első osztályban Dzsudzsák Balázs.

De nemcsak a bérekre ment a pénz, a zrt.-nek voltak ezen felül is bőven kiadásai. Összesen 500 millió forinttal költöttek többet a bevételeiknél. Az adózott eredmény végül mínusz 336 millió lett. Ezzel a mindenféle módon megtámogatott NBI-es csapatok között messze a legrosszabb eredményt produkálták.

Az persze furcsa helyzet, hogy a klubokat működtető cégeknek május végén olyan mérleget kell leadniuk, ami a naptári évre vonatkozik, nem veszi figyelembe a foci szezonalitását. A Debrecen 2021 első felében másodosztályú volt, nyártól játszottak újra az NBI-ben. Ugyanez igaz a Gyirmótra is.

De a DVSC életében éppen 2020 végén indult új korszak. Ekkor távozott az NBI-ből kieső klubtól a korábbi tulajdonos, Szima Gábor.

Az új többségi tulajdonos a bejelentés szerint a 41 magánember által létrehozott, Kósa Lajos fideszes politikus által irányított DVSC Hagyományőrző és Sportfejlesztő Egyesület lett (bár a cégadatokban és a leadott mérlegben is a Debreceni Vasutas Sport Club szerepel). Nem volt egyszerű az ügylet, végül az lett, hogy a DVSC Egyesület az összekalapozott 198 millió forint adományból megvett 60,09 százalékot. A fennmaradó 13 százalékot sajátos megoldással maga a Zrt. vásárolta meg Szimától, aki viszont megvette a fociklub részesedését a helyi kaszinóból, aminek Szima a többségi tulajdonosa. Erre mondta azt Kósa, hogy „mindenki jól járt”. A többségi tulajdonossá vált egyesületet vezető Kósa már házon belül, tavaly szeptemberben azért arról is beszélt, hogy „a cégszabályok szerint nem szerencsés, ha egy vállalat, mint a DVSC Futball Zrt., jelentősebb mennyiségű saját részvényt birtokol. Arra gondoltunk, hogy piacra dobhatnánk ezt a pakkot. Akár az egyesület is megvásárolhatná, de felvetődött, hogy biztosan lennének, akik vennének egy-egy darab részvényt, már csak szimbolikus okból is. Egy részvény akár egymillió forintért is gazdára találna, amiből jelentős bevétele származhatna a futballszervező cégnek”.

A debreceni profi foci már a tulajdonosváltás előtt is súlyos veszteségeket produkált, ez folytatódott tavaly, már az új felállásban.

A nagy kérdés az, hogy ki fogja finanszírozni a súlyos veszteséget. A Kósa-féle egyesület mellett a debreceni önkormányzatnak is van 24,83 százalékos részesedése a cégben. (További 2 százalékot elaprózva birtokolnak különböző cégek.) Meglepő lenne, ha az önkormányzatnak lenne több száz milliója arra, hogy rendezze a focit működtető cég helyzetét.

Problémák más klubnál is akadnak, leginkább a Honvédnál. A fővárosi klub adózott eredménye 2019-ben -423 millió, 2020-ban -444 millió volt. A tulajdonos Metalcom Sport Kft.-nek többször is meg kellett segíteni a csapatot. Van miből, a fociba 2019-ben beszálló szentesi Metalcom Zrt a déli határkerítés építésében és milliárdos üzemeltetésében is részt vesz. Tavaly végülis nullás évet futottak, de ott is elképesztően elszálltak a bérek.

(A bérköltségek nem tükrözik az NBI-es teljesítményt. A Gyirmót ugyan simán kiesett, de a Kisvárda például második lett, a Honvéd a kiesés ellen küzdött, a Fehérvár pedig lemaradt a dobogóról.)

Éppen a Honvéd korábbi tulajdonosa, George F. Hemingwayt kérdezték meg 2019-ben, amikor kiszállt a magyar fociból, hogy szerint hány százalékosan működik tisztán piaci alapokon a magyar futball. Úgy válaszolt:

nulla.

Ezzel most is nehéz lenne vitatkozni. A covid miatt ugyan 2020-ban és 2021-ben is volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem vagy csak korlátozottan lehettek nézők a lelátókon, bár a magyar szabályozás még így is kiemelkedően engedékenynek számított Európában. De ez kb. mindegy is, egy magyar csapat költségvetésének jelentéktelen része származik jegybevételből. A Fehérvárnak a covid előtti utolsó évben, 2019-ben a teljes árbevételének mindössze 3 százaléka folyt be jegyárusításból. Tavaly ez 1 százalékra csökkent, de kb. mindegy, mert a szponzorok évi 6-7 milliárdot tolnak bele a csapatba. Ez döntően a Mol támogatása. Eközben játékoseladásból 460 millió forint körül folyt be a kasszába 2020-ban és 2021-ben is. Ebben a két évben ez a teljes árbevétel 5, illetve 6 százaléka volt.

Vagyis a Fehérvár tavalyi éves bevételének mindössze 7 százaléka származott jegy- és játékeladásból. És egymilliárdot kaptak a közvetítési jogokért. Hogy ez mennyire piaci ár, az már kérdéses. Hogy miből áll össze a költségvetés jelentős része, az a mérlegekből nem látszik teljesen tisztán, nincsenek igazán lebontva a bevételek, valahol mindig megjelenik egy nagy összeg az egyebeknél.

A Fehérvárnál amúgy annyi pénz van, hogy abból bőven megmarad. A pénzesőt akkor indult, amikor a Mol 2018 nyarán névadó szponzor lett (és ekkor még jött pénz az UEFA-tól is az Európa-liga főtáblája miatt).

Hogy mi szükség van ilyen brutális többlet mellett a székesfehérvári önkormányzat támogatására (2019-ben 120 millió, 2020-ban 30 millió, 2021-ben 90 millió), az nem világos.

Ilyen nyereség mellett a focicég az elmúlt években simán vissza tudta fizetni azt közel 5,5 milliárd forintos kölcsönt, amit a tulajdonos Garancsi István cégei nyújtottak a nehezebb, 2009-15-ös időszakban több részletben.

Miközben a Fehérvár fürdik a pénzben, az eredményein ez egyáltalán nem látszik meg. 2018-ban még összejött az Európa-liga csoportkör, egy évvel később a liechtensteini Vadúz a selejtezőben alázta a magyar csapatot, 2020-ban az örmény Ararat bizonyult leküzdhetetlen akadálynak. Tavaly a belga Standard Liege a rájátszásban ejtette ki a Fehérvárt. A székesfehérváriak már az NBI-ben is leszorultak idén a dobogóról.

A legnagyobb árbevételt a Fradi érte el, ebben benne van az Európa-liga szereplésért kapott UEFA pénz, de az MVM bőkezű támogatása is, itt nem törekednek nagy nyereségre, mint Fehérváron. Az MTK tisztességes költségvetéssel is kiesett idén, a Debrecennél pedig az látszik, hogy nagyon nem sikerült megerősíteni a csapat anyagi hátterét. Azért a legszerényebb költségvetés is bőven milliárd forint feletti.

Bár Navracsics Tibor éppen ma próbált barátkozni a Fidesz egykori pártcsaládjával, az Európai Néppárttal, a jelek szerint nem lesz könnyű dolga. Mert szintén mai hír, hogy ismét keresztbe próbál feküdni a magyar kormány az oroszok elleni újabb EU-s szankcióknak. Nem az olaj miatt, mert azt már kibulizták, hogy Magyarország felmentést kapjon az olajembargó alól.

Hanem azért, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát. Az egyházfő Putyin feltétlen támogatója és tanácsadója, és kiáll az oroszok által indított háború mellett is.

Szerdán reggel kellett volna az uniós nagyköveteknek végleges formába öntenie a szankciós csomagot, de sajtóhírek szerint ekkor jelezte a magyar nagykövet, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy Kirill rajta van a listán. A tárgyalás emiatt félbeszakadt.

Erre üzente a Néppárt frakciójának külügyi szóvivője, hogy szégyelje magát Orbán, amiért kiáll az orosz diktátor háborús bűneit védő Kirill mellett, és egy nap majd kiderül, hogy mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt. Ami történik, az pedig rettenetesen kínos a szabadságszerető magyar népnek.

Hogy Gahler nem a magánvéleményét fogalmazta meg, azt jelzi, hogy az Európai Néppárt frakciója retwittelte a posztot.

Először lépett pályára az orosz invázió óta tétmeccsen az ukrán válogatott. A háború miatt elhalasztott világbajnoki pótselejtezőt Skóciában tartották, de a meccs előtt a házigazdák tábora, a Tartan Army is csatlakozott szolidaritásból az ukrán himnuszhoz. A BBC beszámolója szerint az ukrán himnusz fonetikus változatát tartalmazó szórólapok segítettek nekik ebben.

A meccset a vendég ukránok kezdték jobban, a 49. percben már 2-0-ra vezettek, a skótok a 79. percben szépítettek, de egyenlítés helyett az ukránok az utolsó utáni pillanatban rúgtak még egy harmadikat (1-3).

A pótselejtező második körében az ukránok vasárnap Cardiffban Wales ellen lépnek pályára, ott harcolhatják ki végleg a világbajnoki részvételt.

Megjelent a koronavírus oldalon a járvány heti adatainak az összegzése.

Eszerint

• 2 063 új fertőzöttet regisztráltak, egy hete 3080 volt ez a szám.
• 40 koronavírusos beteg hunyt el, egy héttel korábban 61.
• 362 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 121-gyel kevesebbet, mint az előző héten.
• 13-an vannak lélegeztetőn, egy héttel korábban 18 covidos beteget kellett mesterségesen lélegeztetni.
• 608-an kaptak első oltást. Összesen eddig 6 410 059-en mentek a vakcináért, közülük 6 196 483-an a második, 3 877 866-an a harmadik, 300 266-an pedig a negyedik oltását is felvették.

Elég nagy meglepetést okozott, amikor Rogán Antalról 2016 nyarán kiderült, hogy feltaláló. A Népszabadság írta meg annak idején, hogy az akkor éppen frakcióvezető Rogán egy elektronikus aláírási eljárás feltalálója, nem egyedül, hanem Csik Balázzsal és Lengyel Csabával együtt.

Rogán fogékonysága az informatika iránt addig kevéssé volt ismert, és azóta sem sok jelét látni. Pénzügyi végzettsége van, és legalább az kiderült, hogy a pénzhez tényleg van érzéke, ez a találmány is bizonyítja: a feltalálók közül toronymagasan ő járt a legjobban.

A cég, amely a találmányt még 2016-ban megvásárolta, még 2021-ben is éves teljes bevétele 57 százalékát fizette ki Rogánnak, a harmadfeltalálónak.

A Mobilsign Kft.-ről van szó.

A cég most leadott mérlege szerint a teljes bevételük tavaly 721 millió forint volt. Ennek a nagy részét, 408 millió forint kifizették „találmányhasznosítási díjként” Rogán Antalnak. Öt évvel a találmány megvásárlása után.

Miután annak idején megjelent a találmányról szóló hír a Népszabadságban, Rogán a vagyonnyilatkozatában el is kezdte feltüntetni a találmányhasznosítási díjat (az összetett szó helyesírását nem is sikerült eltalálnia). A cikk, mint említettük, 2016-ban jelent meg, így először Rogán a 2017-es évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában kerül elő a rejtélyes találmány, illetve az azért járó díj.

Annyi PR-haszna mindenképpen volt, hogy Rogánnál megjelent egy olyan bevételi forrás, amire lehetett mutogatni, ha a politikusi fizetése fölötti kiadásokat firtatták. A másik az akkori feleség, Rogán-Gaál Cecília cége volt.

Aztán kiderült, hogy nem egyszeri összegről van szó, sőt, évről évre nagyobb szám jelent meg a soron, látványosan gyarapítva Rogán bevallott vagyonát.

Ez összesen már 830 millió forint. És még nincs vége. Az viszont azóta sem derült ki világosan, hogy mégis mi alapján fizetnek neki évente nagyobb és nagyobb összeget. A cég árbevétele növekszik ugyan, de messze nem annyira, mint a miniszternek kifizetett díj. Vagyis nem bevételalapú.

Így néz ki, ha a találmányt megvásároló cég, a Mobilsign éves árbevételeire rátesszük a Rogánnak kifizetett díjat.

Ez már tényleg innováció.

A Mobilsignnak 12 alkalmazottja volt tavaly, összesen 133 milliós bérköltséggel. (Ehhez 84 millió volt a bérjárulék.) Vagyis Rogán találmányáért – öt évvel a megvásárlása után – majdnem kétszer annyit fizettek ki, mint amennyit a cég az összes alkalmazottjának adott járulékokkal együtt. Nem csoda, hogy elvitte a teljes bevétel 57 százalékát.

A cég mérlegében 2017 óta a személyi jellegű egyéb ráfordításoknál szerepel egy olyan összeg, ami szinte hajszálra megegyezik a Rogánnak évről évre kifizetett találmányi díjjal. A 2021-esben is így volt. Ebből erősen feltételezhető, hogy a társfeltalálók nem kapnak Rogánhoz hasonlóan éves díjat a cégtől.

Rogán egyik feltalálótársa, Csik Balázs egyébként a Mobilsign tulajdonosa. Ő biztosan nem keres annyira jól, hiszen 12 alkalmazott tett zsebre összesen tavaly 133 milliót. Az igaz, hogy tulajdonosként vett fel osztalékot, abból a nyereségből, ami Rogán kifizetése után maradt: 2020-ban 47 milliót, tavaly 30 milliót. Az 77 millió, miközben Rogán ez alatt a két év alatt 566 milliót kapott társfeltalálóként.

A harmadik feltaláló, Lengyel Csaba 2017-ig 49 százalékos társtulajdonosa volt a cégnek, akkor átadta a 49 százalékát az 51 százalékot addig is birtokló Csik Balázsnak. Így osztalékot biztosan nem kap. A Rogánéhoz hasonló nagyságrendű találmányi díj matematikailag nem jön ki nála.

Ennél a rejtélynél egyébként nem kevésbé kalandos a találmány és a cég története, amiről 2018-ban Szily László kollégám írt hosszabban.

Ha Balásy Gyulán múlna, kevés szó esne róla, nem igazán keresi a nyilvánosságot, miközben nem tudjuk kikerülni cégei munkáit. Ők tervezik meg, gyártják le és helyezik el az állami hirdetéseket.

Nemcsak a Rogán-műhelyben kitalált politikai üzeneteket, de az állami cégek is a Balásy-cégek szolgáltatásait veszik igénybe, kötelezően. És ezzel - mint a most megjelenő cégbeszámolókból kiderül - pazarul lehet keresni. De ez sem elég, letarolt már egy másik piacot is, az államhoz kötődő rendezvények szervezését.

Hogy hogyan tette Balásyt milliárdossá az állami propaganda, arról bővebben ebben a cikkben írtunk. Röviden: az állami kommunikációs piacon a kormány előbb összevonta a teljes kommunikációs keretet, hogy egy rövid ideig versenyen látszatát keltve kiválasztott baráti cégeken keresztül költse azt el. De váratlanul kegyvesztett lett a két addigi kedvenc, Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor, a kormány pedig 2016 óta feladta a verseny látszatát is, és egyetlen ember cégeire bízta az állami kommunikáció gyakorlati megvalósítását. Ez a kiválasztott lett Balásy Gyula, a két cége pedig a New Land Media és a Lounge Design.

Irgalmatlanul sok pénz megy át a kiválasztott két cégen, hat év alatt 350 milliárd forint.

A két cég az induló 2016-os 1,5 milliárdról tavaly már hajszál híján 100 milliárdra növelte az éves bevételét, ami elég jól mutatja azt is, hogy mennyivel költ több a kommunikációra a kormány és az állami cégek.

Ennek jelentős része persze csak átfolyik a kiválasztott két cégen. De azért így is óriási üzlet ez: a New Land és a Lounge Design csak 2021-ben 8,3 milliárd forint nyereséget hajtott.

2016 óta az állami kommunikációt lebonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert.

Ebből jelentős osztalékot is elrakott Balásy Gyula. A két cégből a 2021-es nyereség után összesen valamivel több mint 5 milliárd forintot.

A 2016 és 2021 közötti időszak nyereségeiből Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki osztalékként.

Ezzel bőven ott van a leggazdagabb magyarok között. De a kiadványban hiába keresnénk a nevét. A 100 leggazdagabb magyar című lapban szerepel egy B., aki kommunikációs területen tevékenykedik, nagyjából ekkora a vagyona, és azért szerepel csak a kezdőbetűje a listán, mert a lap szerkesztői szerint nem járult hozzá a róla szóló összegző írás megjelenéséhez. Egyedül a 100 leggazdagabb magyar közül. És már visszatérően évek óta.

És Balásy már bejátszotta magát egy másik területre is: rendezvényszervezőként is hasonló monopóliumot élvez már, mint az állami kommunikációban. Erre másik cége van, a Moonlight Event. 2018 végén szállt be, a bevételeken azonnal meglátszódott, aztán jött a covid, ami a rendezvényszakma számára maga volt a pokol. A Moonlight azonban kapott olyan állami megrendeléseket, amivel minimalizálni lehetett a veszteségeket, hogy aztán tavaly már döbbenetes ugrást produkáljon.

A 23,5 milliárdos árbevételből 3 milliárd lett a nyereség. Ezt kivették osztalékként, de Balásy odaadta a cég korábbi kisebbségi tulajdonosának, Szirtesi Zsuzsannának, akitől 2022 februárban megvette a kisebbségi részt is. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a szerződés része volt, hogy az osztalékot megkapja Szirtesi. Bőven megéri majd, miután Szirtesi kiszállt, szinte azonnal 50 milliárd forintos keretszerződést kötött az állammal rendezvényszervezésre a Moonlight.

Balásyé lett a rendezvények technikáját szállító Visual Europe Zrt. is. Itt is működött a Balásy-hatás. Miután beszállt a cégbe, a 2020-as 1,1 milliárdról tavaly már 7,9 milliárdra nőtt a cég árbevétele. Igaz, az adózott eredménye 354 millióról 286 millióra csökkent. Itt majd az idei számokat lesz érdemes nézni.

Balásy cége továbbá a Media Dynamics, ami kommunikációs, stratégiai, médiatervezési és vásárlási feladatokra specializálódott. Balásy 2018 végén érkezett a céghez, egy évvel később már 151 millió forintról 7,1 milliárd forintra ugrott a cég árbevétele. 2020-ban 9,4 milliárd, tavaly 7,2 milliárd forintot árbevétele volt a cégnek. Három év alatt csak ez a cég 911 milliós nyereséget termelt. Innen Balásy nem vette ki az osztalékot.

Tavaly először a Lounge Communication is elérte az egymilliárd forintos bevételt. Ennek 50 százalékos tulajdonosa Balásy, a cég másik fele régi üzlettársáé, Mamusits Péteré. Innen az elmúlt négy évben 803 milliós osztalékot vettek ki, amit megfeleztek.

Növekedő pályán van a Dashboard Soulution is. 2020 elején alapította Balásy, többségi tulajdonos maradt, miután pár hónap után csatlakozott Arató Péter. A 2020-as, nem teljes évi 181 milliós árbevétel tavaly már 601 millióra nőtt, ki is vettek a cégből előbb 112 millió, majd most 343 millió forint osztalékot.

Zsinórban harmadszor jutottak nemzetközi kupasorozat csoportkörébe tavaly a Ferencváros labdarúgói, és ez meg is látszik a csapatot működtető cég eredményein - derül ki az FTC Labdarúgó Zrt. most benyújtott, 2021-es évről szóló mérlegéből.

A Fradit költségvetését már jóideje pumpálják fel, eleinte nagyrészt állami cégek támogatásával. 2019 hozta az áttörés, ekkor jutott az Európa-liga csoportkörébe a csapat, az UEFA-tól érkezett pénzek, a plusz meccsek utáni közvetítési jogok és az extra jegybevételeknek köszönhetően tízmilliárd közelébe került a teljes bevétel.

Aztán jött a Bajnokok Ligája, ami még nagyobb lépés volt anyagilag, de hozhatott volna még nagyobb bevételeket. A koronavírus miatt ugyanis a selejtezők zártkapusak voltak, majd a csoportkörökben előbb csak harmadház lehetett, majd az sem, pont a Barcelona ellen. Így is összejött minden idők legnagyobb magyar klubbevétele, majdnem 14 milliárd forint.

Tavaly pedig újra az Európa-liga főtábla jött össze. Kisebb pénz az UEFA-tól, de már nem volt korlátozás a nézőtéren. Ahhoz, hogy így is összejöjjön 12,6 milliárd forint, kellett az is, hogy a szponzorok is a zsebükbe nyúljanak, 2,1 milliárdról 4 milliárdra nőtt a szponzori bevétel. A játékjog értékesítés mellett ugyanakkor 2020-ban mindössze 160 millió, 2021-ben 329 millió szerepel.

A 12,6 milliárdos bevétel mellett így végül szerény, 275 milliós nyeresége lett a csapatot működtető cégnek.

Fennállása legjobb évét zárta tavaly Mészáros Lőrinc sportruházatot gyártó cége . derül ki a Magyar Sportmárka Zrt. friss mérlegéből. Olyan nagyon azért nem régen varrják a 2Rule-t, 2017 végén alapították a céget, 2018-ban már ebben futott ki több csapat a pályára az NBI-ben.

Tavaly a Magyar Sportmárka Zrt. 557 milliós forgalmat bonyolított, ebből 138 milliós hasznot csináltak.

A sportruházat gyártása nem Mészáros ötlete volt, hanem Kővári Ágnesé, de az ő 30 százalékos tulajdonrészét kivásárolta a felcsúti milliárdos 2018 őszén.

Az mfor.hu vette észre, hogy a 138 milliós profitból az MSM tavaly törleszthette a személyesen Mészáros Lőrinctől kapott kölcsönét. Így is maradt még egy törlesztendő kölcsön, amit Mészáros cégétől, a Talentis Grouptól is kaptak, ez 2023-ban jár le.

Nemcsak itthon, hanem külföldön is adtak el sportruházatot. Az EU-n belülre 83 millió forint értékben. Ez praktikusan egyrészt a horvátországi Eszék focicsapata lehet, amelyik 2rule-ban lép pályára. A klub tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt, de összeférhetetlenség miatt kénytelen volt kiszállni. Azért ott maradt a közelben. De 2rule-t visel az FK Csíkszereda is. Az erdélyi csapat azután váltott Mészáros sportmárkájára, hogy ötmilliárdot kapott a magyar kormánytól.

1-0-ra megverte a Liverpoolt, ezzel 14-szerre nyerte meg a BEK/BL-t a Real Madrid. A spanyolok legutóbb éppen a Liverpool ellen buktak döntőt, még 1981-ben. Azóta 8 döntőt játszott a Real, mindegyiket megnyerte.

36 perces csúszással indult a meccs, mert óriási káosz volt a beengedésnél, a Liverpool-szurkolók egy része kint ragadt, sok viszont jegy nélkül lógtak be.

Az első 15 perc után a Liverpool átvette az irányítást, letámadták a Realt, nehezen tudott kijönni a saját térfeléről a Madrid. Az angoloknak ebből sok helyzete volt nem volt, de azért próbálkoztak, a legközelebb a gólhoz a 20. percben Mané járt, aki a kapufát találta el, Courtois-nak szerencséje volt, hogy a kipattanó nem pattant a hálóba a hátáról. A többi kísérletfélét elég magabiztosan hatástalanította a Real a kapusa.

A túloldalon Alissonnak semmi dolga nem volt, a Real egyáltalán nem lőtt kapura a 44. percig, amikor aztán a semmiből és a Liverpool védelem bénázásából Benzema betalált. Megvideózták, végül nem adták meg, pedig a Real-csatárhoz némi kavarodás után egy liverpooli védőről került a labda. Hogy most azért-e, mert ez nem volt szándékos passz, vagy előtte Valverde belepiszkált a labdába, amikor Benzema éppen lesen volt, az nem világos. Mindenesetre klasszikus Real-gól lett volna, ha úgy vezetnek, hogy addig csak támadgattak.

A második félidőben darált a Liverpool, de nem jöttek össze az utolsó passzok, ötletelenk voltak a támadásiak, a Real viszont az 58. percben megszerezte a vezetést. Valverde passza teljesen egyedül találta a hosszú oldalon Vinícius Júniort, a brazil nem hagyta ki. (Az első kapura lövése volt a Realnak.)

Ezután a Liverpool felpörgette a tempót, de Courtois mindent védett, simán a meccs embere lett. A Real kiválóan védekezett, az utolsó 10 percben a Liverpool már nem tudott a kapu elé kerülni. Lepörgött a nem túl élvezetes meccs, a Liverpool nem tudta hozni a saját fociját, a Real nem szégyelte kivédekzeni a meccset, maradt az 1-0.

Itthon nem verték nagydobra, hogy a magyar miniszterelnök hódol a hobbijának, és a helyszínen néz meg a Bajnokok Ligája-döntőjét, de az AFP lefotózta a párizsi Stade de France VIP páholyában Orbán Viktort.

A Real-Liverpool meccset Nicolas Sarkozy volt francia elnök mellett nézte meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze - tudatta a család szombaton az MTI-vel.

Haumann Péter méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombaton délután.

Haumann Péter 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt.

A Kossuth-díjas színészt olyan darabokban láthatták a nézők, mint a Szókratész védőbeszéde, A fösvény, Az eltört korsó, Az ügynök halála, az Őrült nők ketrece és a Macskák. Játszott többek közt a III. Richárd, a Woyzeck, a Szenvedély, a Szürkület, az Indul a bakterház vagy a Kalandorok című filmekben, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Ádám Ottó, Ascher Tamás, Fehér György, Dömölky János és Mundruczó Kornél.

Művészi munkásságát 1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

A Halhatatlanok Társulatának 1997-ben lett tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Prima Primissima díjat, 2010-ben a nemzet színészévé választották.

Az áprilisi születési és halálozási adatokról közölt gyorstájékoztatót a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint folytatódott az a trend, hogy idén sokkal kevesebb gyerek született, mint egy éve.

Januárban 10 százalékkal, februárban 15 százalékkal, márciusban 10 százalékkal áprilisban 7,6 százalékkal csökkent a születések száma az előző év hasonló időszakához képest.

Sokkal kevesebben haltak meg ugyanakkor eddig idén, mint tavaly az év első négy hónapjában. Ez nyilvánvalóan a covid hatása, tavaly tavasszal volt ugyanis a járvány legpusztítóbb, harmadik hulláma.

A halálozások száma ez év januárban 4,3 százalékkal, március–áprilisban 31 százalékkal csökkent, csak februárban volt magasabb (4,7 százalékkal) 2021 azonos hónapjaihoz képest.

Ha 12 hónapot nézünk, akkor

• 89 875 gyermek jött a világra, 2470-nel, 2,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
• 144 633-an haltak meg, 6,7 százalékkal, 10 412-vel kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban.
• A teljes termékenységi arányszám csökkent. Az 1 nőre számított becsült értéke 1,54 volt az előző 12 hónapra számított 1,57-hoz képest.
  
• 70 255 pár kötött házasságot, 3,4 százalékkal, 2293-mal több a megelőző 12 havinál.
  

Némi meglepetésre kerültek be a kormány által extraadókkal sújtott ágazatok közé a légitársaságok. A covid elég keményen megviselte a légitársaságokat, de a kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy ugyan még nem éri el az utasszám a 2019-es szintet, de idén már közelíthet hozzá. Ezért 30 milliárd forintos extra adót vár el a légitársaságoktól.

Mégpedig úgy, hogy utasonként 10-15 eurós adó vetnek ki rájuk.

A részletek majd a napokban derülnek ki.

A kormányinfón kiderült, hogy emelkedik a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója is, de még nem tudni, mennyivel.

A kormány azt hangoztatja, hogy az extraadókat a cégek nem hárítják majd át a vásárlókra, ezt azért nehéz elképzelni.

A kormányinfóról bővebben itt olvashat.

Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be, hogy egyelőre marad a benzinárstop, de vannak visszaélések, a határmenti kutakon jelentős a benzinturizmus, ezért szigorítanak. Péntektől csak magyar rendszámú autókat lehet megtankolni a 480-as benzinnel, a külföldiek vagy külföldi rendszámú autók a drágábbat vásárolhatják.

További részletek a kormányinfóról itt olvashatók.

Meglepetés nincs, Mészáros Lőrinc nevén van a legnagyobb vagyon Magyarországon az évente megjelenő vagyonbecslő kiadvány szerint.

A 100 leggazdagabb magyar című, csütörtökön megjelenő lap szerint szinte reménytelen vállalkozás összeszámolni, hogy hány cég van Mészáros nevén és ezekből mekkora vagyonra tehetett szert. Mindenesetre 480 milliárd forintig azért összeszámolták, és ebben nincs benne a közelmúltban 35 évre elnyert autópálya koncesszió. (A Forbes tavaly év végén megjelenő kiadványa is kb. ekkorára, 488,1 milliárdra becsülte a magasra jutott felcsúti üzletember vagyonát.)

Akárcsak tavaly, idén is második Csányi Sándor. Az OTP első emberének vagyona összességében egy év alatt nem gyarapodott, maradt 420 milliárd forint, ami a lap szerkesztői szerint jórészt a bank tetemes tőzsdei árfolyam veszteségének köszönhető.

Először dobogós Felcsuti Zsolt, a szerszámgép-alkatrészeket, csiszolószerzsámokat, valamint hűtő- és fűtőberendezéseket gyártó multinacionális cég, az MPF Holding tulajdonosa. Az 52 éves üzletemberről annyit jegyez meg a lap, hogy egy svájci kitérő után hazatérve vette át az apja cégét, és fejlesztette azt meghatározó nemzetközi vállalatcsoporttá. Nem vett részt a privatizációban és semmilyen, az állammal kapcsolatos üzletben. Tavaly 246 milliárdosra becsülték a vagyonát, idén 345 milliárdra. Ezt az ugrást egy nemzetközi tanácsadó számítása alapozta meg, amelyik 340 milliárdra értékelte a Felcsuti 88 százalékos tulajdonában lévő céget, ehhez tették még hozzá a magyar szerkesztők az elmúlt években felvett osztalékokat.

Felcsuti előrelépésével Gattyán György a 4. helyre csúszott vissza. Nagyot vagyonosodott Jellinek Dániel is, és először bukkant fel a top 100-ban a volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa, Hermann Kamilla is.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István egy helyett lépett előre, 36. A tavalyi kiadványban 39 milliárd forintra becsülték a vagyonát, az ideiben már 45 milliárdra. Ezzel egyébként megelőzte a Wizzair-tulajdonos Váradi Józsefet, aki tavaly még előtte volt a listán. Váradi vagyonát 42 milliárdosra becsülik.

A kiadvány becslései és számításai szerint az ország első száz emberének összvagyona a válság és a pandémia ellenére sem csökkent , - 2021-ben elérte a 6223, 5 milliárdot. A növekedés egy év alatt megközelítette a 637 milliárd forintot. Az idei első százba legkevesebb 12,7 milliárd forinttal lehetett bekerülni.

A listán lévő üzletemberek jelentős része továbbra is ingatlanfejlesztésben utazik, de a szerkesztők megjegyezése szerint egyre többen fektettek be már tavaly is az energetikába, ezen belül is a szolár technikába. A naperőművek értékét és jelentőségét az idén kirobbant energiakrízis még jobban emeli. Olyan üzletemberek is felfigyeltek erre a lehetőségre - többek közt Albrecht Ottó, Ináncsy Miklós, - akik korábban soha nem invesztáltak az energetikába.

Hiába annyira kedves terület a miniszterelnök számára, eddig hivatalosan semmit sem lehet tudni arról, hogy hol lesz a sport helye az átszervezett kormányzati struktúrában. Lapunk információi egybeesnek a Nemzeti Sport értesüléseivel, hogy a szétkapott Emberi Erőforrások Minisztériumából a Honvédelmi Minisztériumhoz kerül át a sportot felügyelő államtitkárság. (Hogy miért pont oda, azt az Orbán Vktorhoz közelálló lap sem tudja.)

Szabó Tünde sem marad az államtitkári poszton, utóda minden bizonnyal Schmidt Ádám lesz.

Különös terület a sport a kormányon belül. Az első Orbán-kormányban még volt ifjúsági és sportminiszter (Deutsch Tamás, miután megszerezte a diplomáját), a kétharmados kormányokban viszont már nem. Az ugyanakkor közismert, hogy sportügyekben valójában Orbán kézivezérlése működik. Ez annyira nyílt titok, hogy még Orbán kedvenc lapja, a Nemzeti Sport is úgy fogalmaz:

„ahogyan az államigazgatásban emlegetik, valójában Orbán Viktor a sportminiszter, de legalábbis naprakész a terület legtöbb ügyével kapcsolatban és a fontosabb döntéseket is ő hozza meg”.

Ami nem tett kifejezett jót, a Nemzeti Sport fordításban: „technikai problémát is jelentett korábban, hogy a sport erős szereplői minden döntést tőle vártak (mármint Orbántól - a szerk.), kevésbé fontos ügyekben, egymás feje fölött átnyúlva is, ráadásul a többcsatornás irányítási rendszerben (EMMI, Miniszterelnökség, MOB, klubok, szövetségek) nehéz volt sínen tartani a folyamatokat”.

Az államtitkári posztra legesélyesebbnek tartott Schmidt Ádámot 2020 decemberében nevezte ki sportügyi főtanácsadónak Orbán (bár azt hivatalosan nem jelentették be). Ezek szerint a miniszterelnök elégedettebb lehetett a munkájával, mint Szabó Tünde államtitkár teljesítményével.

Az új államtitkár feladata a Nemzeti Sport szerint „a sok hatalmi központ érdekeinek koordinálása, szintetizálása, az egy, erős kézben összefogott sportirányítás, kiforrott koncepció képviselete is lesz miniszterelnök felé egyfajta szűrő szerepben”. Lényegében ez volt a dolga tanácsadóként is.

Schmidt Ádám jogász, dolgozott a Magyar Olimpiai Bizottságnál, a kosárlabda-szövetségnél és a Puskás Akadémiánál is. Úgy tudni, hogy a nagy nemzetközi sportesemények megpályázását és rendezését bonyolító Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) is visszakerül az általa vezetett államtitkársághoz Fürjes Balázstól, aki Gulyás Gergely államtitkárakétn folytatja. Schmidt felesége a hármoszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin.

Teljes vezetőcsere várható, nem maradnak a helyettes államtitkárok, Fazekas Attila Erik és Sárfalvi Péter sem. Érkezik egy másik, csak névrokon Schmidt, mégpedig a Magyar Kajak-Kenu Szövetséget vezető Gábor.

„Minden nap olvassunk! A book a day, keeps the defeat away” - javasolta Orbán Viktor az amerikai vendégeknek a CPAC Hungary múlt heti konferenciáján, amikor megosztotta velük „a progresszív dominancia ellenszerének” 12 pontos receptjét.

Ragadjuk meg hát az alkalmat, és nézzünk körül a miniszterelnök munkaállomásán. Orbán kedden videón jelentkezett be a kormányfői asztal mögül.

Ott vannak a sarokban felhalmozva a könyvek.

Egy pillanatra visszatérve Orbán múlt heti beszédéhez, szabadkozva indította az amerikainak javasolt olvassanak minden nap programot, de megindokolta, miért érdemes mégis hallgatni rá:

„Minden nap olvassunk! A book a day, keeps the defeat away. Tudom, hogy ez furcsán hat. Nem vagyok tudós ember, de a helyzet az, hogy a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél eddig még nem találtak fel jobb eszközt. A világ pedig egyre bonyolultabb, időt kell rá szánni, hogy megértsük. Például én magam minden héten kijelölök egy napot, amit csak olvasásra fordítok. Az olvasás abban is segít, hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk. Ha ez megvan, a többi már csak technikai munka. Le kell fordítani mindezt a hétköznapi cselekvés és a politikai kommunikáció nyelvére. Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát nekünk, politikacsinálóknak kell.”

A gondolatmenet alapján nem meglepő, hogy ott van az asztalon a Békés Márton által szerkesztett A Nagy Terv - A Soros-birodalom Közép- és Kelet Európában című kötet. Más kérdés, hogy ott volt már áprilisban is, annyi a változás, hogy azóta került rá még több könyv. Persze lehet, hogy ezek a már kiolvasott könyvek.

Soros felett akkor és most is Kodolányi János Esti beszélgetések című kötete van. Ami az áprilisi és a mostani fotókból beazonosítható: Romsics Ignác Erdély elvesztése, T. S Eliot: Egy keresztény társadalom eszméje, egy könyv az első világháborúról, Rod Dreher Hazugság nélkül élni - A keresztény másként gondolkodók kézikönyve című kötete. És ott van egy olyan bordó kötet, amelynek a gerince úgy néz ki, mint az egyébként igen kiváló Igenis, Miniszter Úr borítója volt, bárcsak az lenne.

A többit egészen pontosan nem sikerült beazonosítani, megkérdeztük Havasi Bertalant, hogy milyen könyvek vannak Orbán íróasztalán és mit olvasott a 12 pontos tanácsadó a legutóbbi olvasónapján, mert ami az asztalán van, azok leginkább ajándékkönyveknek tűnnek, és simán lehet, hogy olvasni nem a miniszterelnök dolgozószobába jár be, vagy nem az íróasztalánál ülve olvas. Ha válaszol, megírjuk.

Orbán Viktor munkahelyi íróasztalán korábban nem nagyon voltak könyvek, a járvány alatti rendkívüli bejelentkezéseken fontosnak tűnő dossziék voltak előtte.

Vagy éppen azt sugallták, hogy most aztán beborítja a munka a miniszterelnököt.

2020. április 9-én tartott legutóbb könyvbemutatót, akkor így nézett ki az asztal:

Akkor Orbán Balázs és Szalai Zoltán: Ezer éve Európa közepén - A magyar állam karaktere című könyv volt az asztalán, alighanem a szerzők figyelmességéből. És ott van Száraz Miklós György: Fájó Trianon című könyve, amelynek szövegei az ajánlója szerint „Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Márai, Németh László, Szerb Antal vagy Weöres Sándor kétségbeesett, hitetlenkedő sorai és dühös, vádló, önmarcangoló mondatai”.

A Fájó Trianon sokáig, még fél évvel később, 2020 novemberében is ott volt Orbán asztalán.

2021 áprilisban aztán már csak a Puskás Öcsiről készült képregénynek volt hely az asztalon.

Hoppál Péter lesz újra a kulturáért felelős államtitkár. Az alapján, hogy milyen kevés emléket hagyott maga után, amikor 2014 és 18 között már volt ugyanebben a pozícióban, nagy izgalmakra nem kellene számítani.

Csakhogy a legutóbbi államtitkársága óta Hoppál lett a Fidesz egyik legaktívabb Facebook-harcosa, aki pont annyira tolja túl a legbutább mémek terjesztését, mint amennyire a rajongást a miniszterelnök felé.

A most 49 éves, eredetileg egyházzenész és karnagy, majd iskolaigazgató pécsi politikus országosan akkor lett ismert, amikor 2013-ban a Fidesz szóvivője lett. Ez a Fidesz esetében nem az a nagyon kreatív munka, eleget is tett a feladatnak: felmondta azt, amit előírtak neki, legyen az a tüntetőkre lövetésre személyesen utasító Gyurcsány Ferenc vagy a trafikokról szóló égbekiáltó hazugság. És bár ő maga is megpróbált azzal érvelni egy - Bajnai Gordonról szóló hazugság miatt indított - perben, hogy pártszóvivőként csak szolgaian felolvassa az elé tett sajtóanyagokat, a Kúria jobb véleménnyel volt a mindenkori Fidesz-szóvivőkről, de legalábbis Hoppálról, mert úgy ítélték meg, hogy "szuverén személyiség, saját gondolatokkal, meggyőző érvrendszerrel", így felelős a szavaiért is.

Ha maradt volna szóvivő, minden bizonnyal ő lett volna az első, akik mémekkel válaszol sajtótájékoztatón a kérdésekre. De mielőtt ez megtörténhetett volna, jött az első kulturális államtitkársága.

Nehéz összefoglalni, hogy milyen örökséget hagyott hátra az első államtitkársága alatt. Ő maga például szívesen hangoztatja, hogy

„Soha annyi kulturális fejlesztés nem volt a millennium óta, mint az én négy évem alatt”.

És akár kommentekben is megvédi a tevékenységét.

Amikor a komolykodó államtitkárságnak vége szakadt 2018-ban, akkor robbant be igazán Hoppál, a politikai filozófus.

Volt miért rákapcsolnia. Hoppál a pécsi Fidesz vezetőjeként volt kénytelen átélni azt, hogy a 2018-as választáson a független Mellár Tamás elvitte a város egyik mandátumát, a 2019-es önkormányzati választáson pedig az ellenzéki polgármester-jelölt, Péterffy Attila győzött.

Ennek ellenére Hoppál maradhatott a pécsi Fidesz vezetője, ezt pedig bőven túlkomenzálta. Az önkormányzati választás miatti frusztráltsága pedig valamiért a lehülyézett budapestieken csattant, azzal a mémmel, hogy Budapestet megölte az emberi butaság. (A szintén ellenzéki városvezetőt választó pécsiekkel Hoppál kiméletesebb volt.)

Budapest valahogy tényleg beakadt nála.

Megosztotta példul a Coca-Cola elleni bojkottfelhívást, mert a cég "az agresszív közterületi homoszexuális reklámkampányt ráerőszakolta a budapestiekre".

Nehezen viselte Trump vereségét.

Alhokolistázta Junckert és kitette a nagy egyenlőségjelet Marx és Hitler közé.

De szívesen hazaárulózta a Momentumot és annak politikusait is.

Hoppál egyébként nem szakadt el teljesen az Emberi Erőforrások Minisztériumától azután sem, hogy Kásler Miklós Fekete Péterre cserélte le. A kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztos lett, ezért havi 1,3 milliót kapott az Emmitől.

A kampányban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Pécs főterén egyszerűen kihúzta a kábelt abból a kivetítőből, amelyen az ellenzéki jelöltek kampányfilmjeit adták. Arra, hogy miért tette, egészen kacskaringós válaszokat adott. Előbb azt mondta, hogy „polgári engedetlenségből” cselekedett, mert szerinte példátlan, hogy folyamatos menjen egy főtéri kivetítőn a politikai propaganda. Aztán módosított, és azt mondta, hogy a magyar kormánypárti sajtót ért nemzetközi baloldali hackertámadásra adott egyértelmű, de határozott választ.

De még ezen is változtatott, az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy elnémította „azt a hazugságözönt”, amely a kivetítőből „folyamatosan ordított napok óta a védtelen járókelők fülébe, fertőzve az agyukat”. Majd nemrég újabb, minden bizonnyal nem utolsó magyarázatot adta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.

Eszerint ő ugyan elviselte, hogy az ócska baloldali propagandát sugárzó kivetítő csak úgy ontotta a hazugságokat, „de az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor az ’56-os baranyai hősök sajtótájékoztatót szerettek volna tartani a megyeházán. Arra akarták kérni ezek a tiszteletreméltó idős emberek a pécsi választókat, hogy a kommunistákkal jogfolytonos baloldal helyett Kővári Jánost és engem támogassanak. Csakhogy behallatszott a sajtótájékoztatóra kijelölt terembe a propagandát árasztó hangszóró. Méltatlan lett volna, ha nyolcvanöt-kilencven éves, Kádár börtöneit megjárt hősöknek ilyen hazugságok hangzavarában kell beszélniük, úgyhogy kimentem, és arra kértem a kivetítőre vigyázó biztonsági őrt, hogy legalább erre a kis időre állítsák le. Azt mondta, nem teheti, a főnöke pedig rám nyomta a telefont, úgyhogy intézkedtem. A jegyzőkönyv kedvéért: nem rongáltam meg semmit, csak széthúztam három kábelt”.

Mindenesetre a választókerületi választási bizottság az akcióért megbüntette félmillió forintra, de egy szinttel feljebb a Nemzeti Választási Bizottság 20 ezer forintra mérsékelte a büntetést. Egyébként most már kimondottan büszke a választási szabályok megsértésére

Hízelkedésben nincs párja

Hoppál Péternek csak Hoppál Péter lehet a kihívója, ha apró figyelmességekkel lehet jelezni a feltétlen lojalitást.

Van például egy jeles nap, május 31-e. És van valaki, aki soha nem felejti el, mi is történt aznap 1963-ban.

Hamarosan újra május 31-e, az már biztos, hogy egy köszöntője lesz Orbánnak.

Hogy aztán ezt mennyien fogják látni, az már egy másik háború része, amit Hoppál a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáért vív a világot behálózó ismert nemzetközi céggel, amelyik szemérmetlenül üldözi Hoppált. A politikusnak a kampány alatt minden posztja alatt megjelent az a szöveg, hogy nem mind a 25 ezer követőjéhez jutnak el a bejegyzései. És a Facebook a jelek szerint semmit sem bízott a véletlenre, még azt is megpróbálta elhallgatni, hogy óraátállítás lesz:

Hoppál maga egyébként korábban határozottan utasította vissza, hogy az első államtitkárságára ő maga jelentkezett volna be. Szerinte aki ezt állítja, „annak halvány lila dunsztja sincs a Fidesz belső működési rendjéről. Nálunk nem lehet jelentkezni pozícióra, nálunk dolgozni kell, keményen, s akkor kiválasztanak”.

Az biztos, hogy ő már akkor jelezte, hogy kemény dolgozik, amikor a nemzet kapitánya elkezdte összehívni az új kormánya tagjait.

Csák János parlamenti meghallgatásán még nem ült az új főnöke mellett, de ott volt azért a teremben már, a miniszterjelölt mögött.

Hogy lelkesedésben nincs párja, azt bizonyította azzal is, hogy kétszer is kitöltötte ugyanazt a nemzeti konzultációt, követői rossz memóriájában bízva.

Ezek után nem csoda, hogy olyan nagy tiszteletben tartja a nemzeti konzultációt, amit ha bántanak, történelmi léptékű visszavágástól sem riad vissza.

De tényleg nincs olyan terület, ahol ne venné fel a harcot.

Legyen az klímaváltozás

Netán foci, hiszen Hoppál szerint nem letérdelni a meccsek előtt olyan, mint nem karlendíteni 1940-ben Berlinben.

De ne maradjon ki a gasztronómia sem.

Szerencsére azt is láttatni engedi, hogy mi történt volna, ha egy másik nagy időszakban születik.

Hoppál volt a Mindennapos Éneklés Bizottságának a tagja is, de ebben áttörő sikert nem sikerült elérnie. Az viszont kétségtelen, hogy ő a legtöbb hangszeren játszó fideszes politikus.

De gitározik és orgonán is játszik. Emellett kiemelt vendégként beszáll a templomi éneklésbe:

És karmesterkedik is.

Egy saját könyv a fa alá

Karácsony (mármint nem a budapesti Rákosi) és Hoppál úgy összetartoznak, mint fideszes politikus Facebook-posztja és az alatta lévő fideszes politikusok kommentjei. Került ki már a képviselő úr a pécsi karácsonyfára díszként, még a fideszes városvezetés alatt.

Legutóbb pedig egy igazi különlegességet tett a fa alá. Mégpedig a saját könyvét. Ha valaki azt állítja, hogy alighanem ez minden idők egyik legérdektelenebb magyar közéleti könyve, azzal simán vitába lehetne szállni, de minek. A Haza szolgálatában címet viselő kötet ugyanis nem más, mint Hoppál Péter parlamenti felszólásainak gyűjteménye (2009-2021). Az összesé, amikor szót kapott. De ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy ha egy vitához hozzászólt egy kétperces hozzászólásban, az is bekerült a könyvbe.

Sajnos a bekiabálások nem, pedig abban erős igazán. Csak egyetlen példa, amikor a szépemlékű Bangónét istenkáromlással vádolta meg a Parlamentben:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): (…) Az meg, amit önök mondanak a pedagógusokról, hogy majd a kormányhivatal eldönti, hogy tényleg a munkahelyén fertőződött-e meg vagy nem: honnan az istenből tudja a kormányhivatal (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?), hogy ott fertőződött meg vagy nem ott fertőződött meg?! (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?) A másik meg, hogy felháborító (Dr. Hoppál Péter: Hogy beszélsz?), hogy önök még azt is lekommunikálják (Dr. Hoppál Péter: Nem otthon vagy!), hogy majd 60 százalékát megkapja a fizetésének, és majd ha a kormányhivatal eldöntötte, hogy ott fertőződött meg, akkor megkapja a maradék 40 százalékot.(Dr. Hoppál Péter: Milyen kulturálatlan megszólalás ez?) Államtitkár úr, szerintem ez mindennek a teteje, amit művelnek a dolgozókkal Magyarországon! Köszönöm szépen. (Dr. Hoppál Péter: Istenkáromlás…) Szerintem te ne vedd a szádra az Istent! (Dr. Hoppál Péter: Szégyelld magad!)

Az elnöklő Jakab István: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő aszszonynak jelzem (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.): az Isten nevét hiába fel ne vedd! (Dr. Hoppál Péter: Ennyi!) Kérem, ezt jegyezze meg! Ez a magyar Országgyűlés. Ezt mint református hívő ember visszautasítom. (Bangóné Borbély Ildikó: Én is az vagyok, de én legalább…) Kérem! (Dr. Hoppál Péter: Szégyelld magad!) Kérem! (Tordai Bence: Nincs benne a házszabályban!)”

Hogy ne csak szűk körben forgassák a magyar politikai retorika egyik csúcsteljesítményét, a Hoppál-család kiadásában megjelent könyvből a politikus ajándékozott valamennyi kormánytagnak és az összes polgármesternek a választókerületéből. Még Péterffy Attilának is.

Van utánpótlás

Ha Hoppált nagyon elfoglalja majd az államtitkárság, és az azzal járó protokollfeladatok, akkor is lesz Hoppál a Facebookon. A képviselő kinevelte már az új generációt is, fia, Hunor áll majd a harcmezőn a demokrata.hu publicistájaként és még egy pár napig a Pesti TV szerkesztő-műsorvezetőjeként.

Lassan kiderül, hogy kik lesznek a miniszterek helyettesei az új kormányban.

Van rögtön egy nagy hiányzó is: Németh Szilárd nem marad a honvédelmi minisztérium politikai államtitkára.

Az új miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf erre a posztra Vargha Tamást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzését felelős államtitkárát kérte fel, aki korábban már betöltötte a HM parlamenti államtitkári posztját.

A nagy lefokozás: a paksi beruházásért eddigi tárca nélküli miniszterként felelős Süli János a külügyminisztériumban, Szijjártó Péter alatt államtitkáraként folytatja a munkáját.

Palkovics László így frissített: Koncz Zsófia közigazgatási államtitkár lesz, Vitézy Dávid a közlekedésért, Steiner Attila az energetikáért és a klímaügyekért, Kutnyánszky Zsolt az iparpolitikáért, foglalkoztatásért, digitalizációért, Raisz Anikó a környezetvédelemért felel államtitkárként, a közigazgatási államtitkár pedig Gazsó Balázs lesz.

Gulyás Gergely elveszítette Orbán Balázs parlamenti államtitkárt - aki Orbán Viktor politikai igazgatója lett -, de jött helyette Fürjes Balázs, aki eddigi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár volt. (Ez a terület Lázár Jánoshoz került.)

Csák János innovációs és kulturális miniszter kulturális államtitkára Hoppál Péter lesz, aki a kampányban „polgári engedetlenségből” kihúzta a konnektorból a Pécs főterén felállított kivetítőt, amin az ellenzék kampányüzenetei futottak.

Ez pedig itt Lázár János csapata:

A korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz.

Pintér Sándor átveszi Kásler Miklós parlamenti államtitkárát, Rétvári Bencét és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is, köznevelési államtitkárként pedig Maruzsa Zoltán folytatja.

Navracsics Tibor a leendő államtitkárait bemutatva elmondta: Ágostházy Szabolcs a jövőben is az uniós források területével foglalkozik, Mayer Gábor felel a területfejlesztésért, Latorcai Csaba pedig parlamenti államtitkárként dolgozik majd.

Nagy Márton tervei szerint helyettese és egyben egyik államtitkára Fónagy János lenne, másik két államtitkára pedig Lóga Máté és Túri Anikó.

Papp Károly eddig rendészeti államtitkár Rogán Antalnál folytatja, nagy feladatot kap. Rogánhoz kerültek ugyanis kibővített feladatkörrel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, jelentősen bővül majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ feladatköre, és kialakítanak egy nemzeti információs központot is. Ezt fogja irányítani.

Tartanak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásai, Varga Judit igazságügyi miniszter is elment az Országgyűlés szakbizottságába. Ő ugyan nem hozta szóba, de Szabó Szabolcs ellenzéki képviselő rákérdezett arra, hogy Völner Pál főnökeként van-e felelőssége abban, hogy az államtitkára súlyos korrupciós ügybe keveredett. A kérdés a Telex tudósítása szerint egészen pontosa így hangzott:

„Nem vádolom, hogy erről tudott, pláne, hogy benne volt. De mégis csak ön volt a miniszter abban a minisztériumban, ahol ez megtörtént. Azt gondolom, hogy bennem felmerülne a kérdés, hogy én magam alkalmas vagyok-e ennek a minisztériumnak a vezetésére. Én magamat illetően arra jutnék, hogy nem, mivel nem vettem észre, hogy ez történik, nagyon hosszú ideig. Valószínűleg ez önben is felmerült és arra jutott, hogy igen. Érdekelnének az érvei, mivel érvelt magával szemben, amikor azt a döntést meghozta, hogy ön mégis alkalmasnak tartja magát a miniszteri posztra.”

Varga szerint neki az elsődleges feladata az volt, hogy biztosítsa a léket kapott hajó vezetését, lékként a Völner-ügyre gondolva. Varga azzal hárította a felelősséget felvető kérdést, hogy Magyarországon az ügyészség az illetékes, az ország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, „nekem meg az a feladatom, hogy biztosítsam a minisztérium működését, amit meg is tettem.” Azt is mondta, hogy „főleg a kampány során hihetetlen sok rágalmat kaptam. A minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.”

Ahogy Plankó Gergő ezt összefoglalta, a Völner-ügy következményei ezek lettek:

• Még mindig Schadl György a végrehajtói kar elnöke
• Rogán Antal kabinetfőnöke továbbra is Nagy Ádám
• Orbán Viktor pedig a korrupcióüldözést is Rogánra bízta
• +1 Az újra miniszternek jelölt Varga Judit szerint sokat bántották őt a kampányban

„Tartani fogjuk az idei hiányt - ez a legfontosabb mondat, nem mennék bele különböző szókifejezésekbe, hogy kiigazítás vagy megszorítás” - mondta Varga Mihály eddigi és következő pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában tartott meghallgatásán a portfolio.hu tudósítása szerint.

Varga közölte, hogy az idei költségvetés korrigálására van szükség, mégpedig két ok miatt. Az egyik az infláció mértéke, amit főként az energiaárak hajtanak föl, a másik pedig a szankciók hatásai és a világgazdaság lehűlése. De hogy milyen korrekciók lesznek, arról már nem beszélt. Az biztos, hogy a 4,9 százalékos hiánycélt tartani akarja a kormány. (Más kérdés, hogy Matolcsy György szerint az is kevés lesz.)

A hvg azt emelte ki, hogy adóemelést nem tervez a kormány annak érdekében, hogy stabilizálja a költségvetést, a hangsúly a munkát terhelő adók helyett továbbra is a fogyasztást terhelő közterheken marad. De a katánál vizsgálják, hogy változatlan formában fennmaradhat-e.

Varga belengette azt is, hogy mérlegeli a kormány, hogy különadókat vet ki azokra az ágazatokra, ahol extraprofit keletkezik. Újságíróknak később azt mondta, hogy a kormány nem profitellenes, a tisztességesen megkeresett profitot mindenkinek joga van felhasználni. De az is fontos szerinte, hogy rendkívüli helyzetekben extraprofitok keletkeznek. „Az energetikai ágazat például nyertese a mostani energiaár-emelkedésnek” - mondta, de jelezte azt is, hogy még mérlegelnek.

Megemlítette továbbá azt is, hogy a cseh kormány a hivatalba lépése után 5 százalékkal faragta le az állami intézmények kiadásait. Varga Mihály szerint ezt is érdemes megfontolnia a kormánynak.

Szerdán mutatkozott be kulturális és innovációs miniszterjelöltként két parlamenti bizottságban is Csák János. A kulturális bizottság ülésén keveredett bele abba a gondolatmenetbe, hogy a világban az elválasztóvonal nem a jobb és baloldal között, a balliberálisok és a konzervatívok között van, hanem abban, hogy vannak, akik hisznek abszolút értékekben, és vannak, akik nem. Ő az abszolút, nem a relatív mércét fogja majd képviselni. Odüsszeuszként hajózik el a szirének szigete mellett, az árbochoz kötözteti magát és viaszt önt a fülébe.

Péterfy Gergely író itt érezte szükségét, hogy felfrissítse a leendő kulturális miniszter irodalmi ismereteit. Vagy legalábbis azokét, akik követték Csák meghallgatását.

„Remélem, minden középiskolás számára nyilvánvaló, hogy Csák »Odüsszeusz« János miniszter Odüsszeia-értelmezésével megbukna az érettségin. Azt bírta mondani ez a nagyszerű és művelt férfiú, hogy »olyan leszek, mint Odüsszeusz, amikor a szirének mellett hajózik el. Viaszt öntök a fülembe, nem engedem el az abszolút mércét«” - posztolta ki a Facebookra Péterfy Gergely.

Ha valaki nem emlékszik, Kirké adott tanácsot Odüsszeusznak, hogy mit tegyen, ha a szirénekhez ér:

„Szírénekhez fogsz legelőször elérni: az összes
embert mind elbűvölik ők, ki elér közelükbe.
És aki esztelenül közeleg s meghallja a szírén-
zengzeteket, felesége s az apró gyermekek otthon
azt többé sosem üdvözlik, neki már nem örülnek,
mert csengőszavu dallal a két Szírén megigézi;
ülnek a réten ezek, s körülöttük az emberi csontok
nagy sokasága hever, rothad, zsugorodnak a bőrök.
Húzz el ezek mellett, s a fülét jól tömd be viasszal
minden társadnak, nehogy egy is hallja; puhítsd meg
mézédes viaszod; de te hallgasd meg, ha kivánod.
Kössék ők a kezed meg a lábad a fürge hajónak
árboca talpához, s a kötélzet rátekeredjék,
hogy, gyönyörödre, a két Szírén hangjára figyelhess.
És ha esengesz a társakhoz, ha parancsot is adsz, hogy
oldjanak el - csak kössenek ők oda több kötelékkel.”

Devecseri Gábor Homérosz fordítása

Péterfy azt írja, hogy „mint minden valamire való gimnazista tudja, Odüsszeusz nem öntött viaszt a fülébe, mert ő épphogy hallani akarta a szirének énekét, a társai fülét ellenben azért dugta be viasszal, hogy a köztudomásúlag őrületet okozó szirén-éneket nekik ne kelljen végighallgatniuk. Odüsszeuszt itt is határtalan kíváncsisága vezette. Az árbocrúdhoz pedig azért kötöztette magát, nehogy az ének hatására erőt vegyen rajta az őrület és nehogy hanyatt homlok rohanjon - vagyishogy ússzon – a szirének karmai közé. Hogy az abszolút mérce szorongatása alatt mit értett ez a nagy műveltségű férfiú, azt csak találgatni lehet, feltehetően valami olyasmire gondolt, amibe az asztal alatt kell kapaszkodni. (Spolier: az nem a bajusza.)”

A posztját Péterfy azzal zárja, hogy „remek érzés magyarnak lenni egy olyan hazában, ahol a megfelelő emberek vannak a megfelelő pozíciókban, és ahol érdemes energiát fektetni a tanulásba, mert magasra lehet jutni vele! Tanulj, fiatal!”.

Csáknak egyébként a prezentációja sem aratott osztatlan sikert, az innovációt is feladatul kapó miniszterjelölt olyan prezit dobott össze, mintha egy gimis csapta volna össze az óra előtti utolsó pár percben.

Bár soha nem volt a kormányban annyi gazdasággal foglalkozó miniszter, mint amennyi majd a most lesz, a Magyar Nemzeti Bank élén álló Matolcsy György is jelezte gyorsan, hogy ő is a pályán van.

A jegybankelnök csütörtökön mutatta be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát. Amit kiválóan össze lehet hasonlítani a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt, Nagy Márton tegnapi, a parlament gazdasági bizottsága előtt bemutatott prezentációjával.

Matolcsy helyzetértékelése a gazdaság helyzetéről az, hogy megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államadósság szintje fenntarthatatlan, a folyó fizetési mérleg emelkedő hiányt mutat. Mindezek miatt olyan, az inflációval is súlyosbított kockázat alakult ki, hogy az ország elveszítheti a következő éveket, és veszélybe került az előző évtized felzárkózása.

Az előző évtizedben a növekedés egyensúly mellett valósult meg. Matolcsy szerint el kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott. Megmaradt ugyan a növekedés, de nincs egyensúly. El kell ismerni, hogy a korábbi sikerképlet felbomlott - közölte a jegybankelnök, aki szerint a képlet helyreállítása nélkül nem lehetünk sikeresek.

Hitelalapú válságkezelés volt és van Magyarországon - mondta Matolcsy. Csakhogy magánhitelek mellett az állam hitelei is nőttek. A magyar állam a válságkezelésre jelentős költségvetési hiányt vállalva, komoly hitelt vett fel. Mindent amit arra költöttünk, hogy helyreálljunk, hitelből tettük és ezt vissza kell fizetni. Az MNB egyetértett mindent fogyasztást, beruházást ösztönző válságkezeléssel, de most kell megfizetni a válságkezelés árát - hangsúlyozta a novekedes.hu beszámolója szerint.

Fenyeget minket az ikerdeficit, amely nagy mértékű költségvetési hiány és a fizetési mérleg hiány együttesével jár. Ez Matolcsy szerint nem engedhető meg, szükség van Magyar Modell 2.0-ra.

Mint mondta, Magyaroszág letért a lengyel-magyar közös felzárkózási útról. A lengyelek kedvezőbb helyzetben vannak a költségvetési egyenleg, az államadósság ráta, a folyó fizetési mérleg és tőkeberáamlás tekintetében. Elhúztak mellettünk, a mi számaink érdemben rosszabbak - vélte a jegybankelnök.

Ez a pont azért érdekes, mert miniszterjelölti meghallgatásán Nagy Márton tegnap a gazdasági bizottság előtt éppen azt mondta, hogy az EU-s fejlettségi versenyben Lengyelország van előttünk, de meg fogjuk előzni őket.

Matolcsy nem ennyire bizakodó, legalábbis jelentős korrekciót javasol. Szerinte a költségvetés helyreállításához le kell faragni a kiadásokból, elsősorban a beruházások csökkentésével, halasztásával vagy törlésével.

Azok a számok, amiket a kormány nevében Nagy Márton mutatott be tegnap, Matolcsy szerint nem lesznek elegendőek a korrekcióhoz. Az MNB-elnök szerint a koronavírus-járvány, a válságkezelés és az orosz-ukrán háború következtében a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói a 2010 körüli szintre kerültek. A 4 százalék körüli folyó fizetési mérleg hiány és az államháztartási folyamatok jelentős ikerdeficitet jeleznek. Ezért 3+1 irányt lefedő reformprogramra van szükség, ami egyszerre javítja a költségvetés, a folyó fizetési mérleg és az inflációs folyamatok egyensúlyát, valamint lehetővé teszi a fenntartható felzárkózás folytatását az új évtizedben is.

1. Költségvetési konszolidáció

Matolcsy szerint a költségvetési konszolidációhoz szükséges, hogy idén négy százalékos, jövőre három százalékos legyen a költségvetés hiánya. Aki nem képes 3 százalék alá vinni, és tartósan ott tartani a hiányát, bajba kerül. Ehhez képest Nagy Márton azt jelezte, hogy a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 3,5 százalék lehet. Vagyis jóval magasabb, mint amit a Matolcsy szeretne.

A jegybankelnök megoldási javaslata 12 pilléren alapul, ennek 144 pontja van, nem lesz mindegyikről ebben a cikkben. Aki el akar mélyülni ezekben, itt megteheti.

A költségvetési konszolidációnk kívül további 11 pillért nevezett meg még Matolcsy.

2. Sérülékenység csökkentő intézkedések.

Jelenleg ugyanis Magyarország a második a legsérülékenyebb a régióban. Csak Románia van mögötte.

3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra.

Itt a legfontosabb az, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzpiacon kell forrásokat találni.

4. Fenntartható finanszírozás.

Olcsó, elérhető hitelekkel, amihez viszont úrrá kell lenni az infláción.

5. Intenzív növekedési modell, amit el is nevezett Magyar Modell 2.0-ra.

És ide lehet sorolni a

6. pontot is, ami Technológia es termelékenység javítása.

Nem elég ugyanis megőrizni a munkahelyeket. Az olcsó munkaerő, energia és alacsony kamatok korszakának vége, ennek tudatában a hatékony, termelékeny működés kell, hogy a középpontba kerüljön. Hogy van mit javítani, azt ez a két ábra is bizonyítja. Magyarország munkatermelékenysége alacsony, ahogy a belföldi hozzáadottérték is.

A programban az szerepel, hogy a foglalkoztatottak számának fenntartásához a foglalkoztatási ráta emelése szükséges, mert 2030-ig 360 ezerrel csökken a 15-64 évesek száma. Nélkülözhetetlen tehát a munkaerő-tartalékok további aktivizálása, a munkát terhelő adók csökkentése, a külföldi és a külföldön dolgozó magyar munkaerő bevonzása, az élethosszig tartó tanulás támogatása és a munkaerőpiac rugalmasságának és digitalizáltságának növelése.

És itt tartanák a Magyarországon tanuló külföldi diákokat is.

És Matolcsy támogatná a célzott bevándorlást is.

7. Demográfiai fordulat szükséges

Kedvezőtlen, hogy az év elején beszakadt a demográfia és az új lakásépítés is - mondta Matolcsy. Szerinte 110 ezer újszülött lenne optimális. Ettől messze vagyunk, 110 ezer gyerek utoljára 2005-ben született. Tavaly 93 ezer gyerek született, kicsit több, mint 2020-ben. Matolcsy jelezte azt is, hogy az év elején beszakadt a demográfia. (Szakértők szerint ez lehet a védőoltások megjelenése miatt is, aminél volt hezitálás, hogy javasolják-e kismamáknak.)

• 2022 januárjában 6602 gyermek született, 10 százalékkal, 740 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 februárjában 6068 gyermek született, 15 százalékkal, 1093 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• 2022 márciusában 6970 gyermek született, 11 százalékkalkal, 844 újszülöttel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A jegybankelnök szerint „annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen hazánkban, javasoljuk a családtámogatási rendszer bővítését (családi adókedvezmény növelése, szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra), a családok mindennapi életének könnyítését (bölcsődei férőhelyek növelése, munkahelyi gyermekfelügyelet), a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését (szűrővizsgálatok kiterjesztése, iskolabusz rendszer)”.

8. Adatreformra van szükség

„Az adat korunk legfontosabb nyersanyaga, amely mindenki számára rendelkezésre áll, de meg kell tanulni felhasználni. Az adatvagyon kiaknázásával akár 1,5 százalékkal magasabb éves GDP érhető el. A digitális gazdaság adatalapú működést igényel az állam és a piaci szereplők részéről is. Hazánk azonban le van maradva az EU-s és a régiós országok között is az adatok hasznosításában és az adatbázisok összekapcsolásában. Az államnak digitális, adatalapú működésre kell átállnia, ami mellett a piaci szereplők, pilot projektként a pénzügyi intézmények nemzeti adatvagyonhoz való hozzáférésének jogszabályi és technikai feltételeit is biztosítani szükséges.”

9. Kiszámítható lakásprogram

Rendezni kell a lakáshelyzetet is. „Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban is alacsony. A lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával. Az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi. 2021-ben Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a lakásépítési költségek az EU-n belül, így országosan csökkent a lakásvásárlás elérhetősége. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A lakáspiac multiplikatív és szinergikus hatása erős: nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai, demográfiai haszna is van”.

10. Új energiamix a zöld és biztonságos energiaellátásért

"Az energiafüggetlenség az ellátásbiztonság feltétele. Hazánkban az importált energia aránya az EU átlagánál magasabb, 60 százalék. A megújuló forráson és nukleáris energián alapuló beruházások egyszerre csökkentik az energiafüggőséget, a környezetterhelést, és javítják a külső egyensúlyt is".

11. Digitális állam

"A magyar digitális közszolgáltatások elterjedtsége a 3. legalacsonyabb az Unióban. A teljesen papírmentes, digitális közigazgatás megteremtése az észt példa teljeskörű hazai átültetését igényli. Az okos állam és a felsőoktatás fejlesztései szükségesek ahhoz, hogy a hazai K+F kiadások aránya elérje a GDP 3 százalékát."

12. Mindent mérni kell

Minden stratégia megvalósítása folyamatos mérést és korrigálást tesz szükségessé. Az államigazgatás nincs felkészülve az adatvezérelt felzárkózási stratégia megvalósítására.

Matolcsy közölte, hogy a programot átadta a miniszterelnöknek.

Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet - kezdi Feszülő ellentmondások című Facebook-posztját L. Ritók Nóra.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője azután írt, hogy olvasta Pintér Sándor szerepléseit a parlamenti bizottságok előtt. Az Orbán-kormány örökös belügyminisztere a kormányfő döntése alapján különös módon a közoktatásért és az egészségügyért is felel majd az előttünk álló ciklusban. A közoktatásról szerdán kifejtett nézeit ebben a cikkben foglaltuk össze, Pintér azt mondta például, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”. Pintér egészségügyről vallott elképzeléseit pedig itt olvashatja.

Szemben Pintér rendpárti nézetivel, L. Ritók azt írja, hogy „az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szociokulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom. Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként”.

Mint L. Ritók írja, az oktatásban és az egészségügyben is szükség van a szabályokra, „de ez nem írja felül az empatikus attitűdöt, amit elvár tőlem a szakmaiság. Itt lehet visszakérdezni… és elvárható a türelmes magyarázat. Ha kell, többször is. Az oktatásban gondolkodó embereket szeretnénk nevelni, ami azt jelenti, hogy nem gond a megkérdőjelezés, teret kell adnom a vitának, mert ez is egy fejlesztés”.

Mindezzel szembeállítja Pintér világát. „A rendőrség az más. Ott minden leszabályozott, nincs visszakérdezés. Ott végrehajtás van. A felettesnek való engedelmeskedés az alap. Aki megkérdőjelez, az nem jó csavar a gépezetben. Ott egy merev katonai hierarchia elvei szerint szerveződik a munka. Az empátia az ilyen rendszerekben másodlagos. Az utasítást végre kell hajtani, akkor is, ha nyilvánvalóan rossz döntésen alapul”

L. Ritók szerint a rendőrségnek is megvan a maga helye és funkciója. „A rendvédelem, a bűnözés visszaszorítása, a közlekedési szabályok betartása, az emberek biztonságának garantálása, stb. De az attitűd ami a rendőrségen van, fényévekre van attól, ami a pedagógiában….”

Pintér közölte azt is, hogy továbbfejlesztené az iskolaőr-rendszert, meg azt, hogy „a rend az alapja mindennek”, és azt is, hogy ő maga jogot is végzett, a pedagógusok által alkalmazott polgári engedetlenséget nem ismeri a magyar jogrend, ezért nem tudja elismerni, az nem is fogadható el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Erre reagált L. Ritük úgy, hogy „amit ma olvashattam, a miniszteri viszonyulást, az iskolarendőrről, a kamerarendszerről, a polgári engedetlenség megkérdőjelezéséről, stb. mind iszonyatos erővel mutatja ezt az ellentmondást.

Az ilyen ellentmondások pedig szétfeszítik a rendszereket. Lehet, hogy rend lesz…. de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni. A munkánk lényege vész el. És én nem akarok erőből kikényszerített rendet”.

Az Igazgyöngy vezetője hozzátette: „én olyan világot szeretnék, ahol az emberek empatikusak, támogatják egymást. Ahol együtt alakítják az együttélés szabályait, és nem a központi döntések határozzák meg, milyen legyen az, amivel csak annyi dolgunk lehet, hogy betartjuk, különben.....Ha az oktatásban és az egészségügyben elveszítjük az empatikus attitűdöt, milyen életünk és milyen jövőnk lesz? Mert kétféle attitűddel nem szerepelhetünk egy rendszerben. A Belügyminisztérium rendszerében a katonai hierarchia attitűdje a meghatározó. Ami oda tartozik, annak úgy kell működnie.

Egyre nagyobb botrányt kavar, hogy a Paris Saint-Germain szenegáli játékosa, Idrissa Gueye nem lépett pályára csapata hétvégi bajnokiján.

A középpályás kezdő lett volna, de kihagyta a meccset. Mégpedig a hírek szerint azért, mert a párizsiak egy olyan mezben léptek pályára, aminek a mezszáma szivárvány színű volt.

A francia bajnokságban már második évben szolidaritanak ezzel a gesztussal a homo-, bi- és transzfóbia elleni nemzetközi naphoz, május 17-éhez időzítve.

Gueye már tavaly is kimaradt az akcióból, akkor betegségre hivatkozott. Most az edzője, Mauricio Pochettino csak annyit mondott, hogy személyes okok miatt maradt ki a csapatból. A Le Parisien szerint ugyanakkor Gueye megtagadta a pályára lépést ebben a mezben.

Maga a játékos még nem szólalt meg. Az AFP ugyanakkor látott már egy olyan levelet, amiben a francia szövetség etikai bizottsága magyarázatot kér a játékostól, hogy miért hagyta ki a meccset. Ha valóban tiltakozásképpen, akkor azt szerintük diszkriminatív lépésnek számít és bocsánatkérést várnak tőle. Ha pedig nem ez volt a háttérben, akkor pedig arra szólítják fel, hogy cáfolja a híreket.

A klub csak annyit kommunikált, hogy büszkék arra, hogy „a világ labdarúgásának legnagyobb sztárjai” szombaton ebben a mezben fejezték ki elkötelezettségüket a homofóbia és a diszkrimináció minden formája ellen.

A homoszexualitás Szenegálban illegális, és akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető. Az ország politikusai kiálltak Gueye mellett, és azt követelték, hogy tartsák tiszteletben a középpályás muszlim hitét. És több szenegáli játékos is támogatásáról biztosította. (BBC)

Csepel fideszes alpolgármestere után a kerület szintén kormánypárti polgármestere is Németh Szilárdhoz fordult. A követelése ugyanaz: bontsák el azt a kordont, amit a Németh Szilárdhoz köthető alapítvány húzott a Németh Szilárdhoz köthető Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) épülete köré.

Borbély Lénárd polgármester a Csepel Infó cikke szerint a levelében azt írja, hogy a KIMBA az önkényesen felállított kordonjával nem csak tulajdont és törvényt sért, de a csepelieknek épült fitnesz parkot is elérhetetlenné tette. Márpedig az elkerített kondiparkhoz aztán végképp semmi köze a birkózóalapítványnak, azt három éve tízmillió forintból hozták létre a csarnok mellett, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács pénzéből. A szervezet elnöke, Hatala József az átadáskor úgy fogalmazott: „a most átadott területet nem csupán a birkózók használhatják majd, hanem bárki eltöltheti ott hasznosan a szabadidejét.” A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács azért segít ilyen kondiparkok építésében, mert a sport értelmes, hasznos és egészséges időtöltést nyújt a fiataloknak.

Borbély Lénárd polgármester a május 11-én kiküldött levelében az önkormányzat és az alapítvány közötti ráépítési szerződésre hivatkozva leírja:

az alapítvány az önkormányzat hozzájárulása nélkül építette a kordont. Ezért felszólítja őket, hogy bontsák le és az eredeti állapot helyreállításával biztosítsák a kültéri fitnesz parkhoz való lejutást.

A Csepel Infó szerint Németh Szilárd és a KIMBA nem reagált a polgármester és az alpolgármester leveleire. Hogy hogyan mérgesedett el a viszony a fideszes polgármester és a Fidesz alelnöke között, arról itt írtunk bővebben.