
Ukrajnában több mint 90 ezer gyerek él összesen 702 intézményben, melyekből 138 szociális, 37 pedig egészségügyi intézmény, ezekben állami gondozott, családból kiemelt és fogyatékossággal élő gyerekek laknak. Mindemellett még körülbelül 60 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőkkel, 10-11 fős nagycsaládokban.
Darya azt meséli, hogy éppen Lviv környékén voltak táborozni az SOS nevelőszülőivel és az állami gondozott gyerekekkel 1-2 héttel a háború kitörése előtt, amikor már lehetett látni, hogy baj van.
„A nevelőszülők ekkor még nem hitték el, hogy tényleg háború lesz. A tábor után haza akartak menni, de meggyőztük őket, hogy ne menjenek. Csak a háború kitörése napján vált számukra nyilvánvalóvá, hogy ez volt a jó döntés” - mondja Darya.
Az ukrán SOS Gyermekfalvak gondozásában lévő mind a 200 gyereket nevelőszüleikkel együtt sikerült Lengyelországba menekíteni a háború első napjaiban annak köszönhetően, hogy az SOS tagja az Ukrán Gyermekjogi Hálózatnak (UCRN), ami rendelkezik nemzetközi szerződésekkel.
A nem SOS Gyermekfalvakhoz tartozó intézményben lakó gyerekek elérése és evakuálása viszont már korántsem volt ilyen egyszerű.
„Írtunk a kormánynak az aggodalmaikról, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik intézményekben vannak vagy nevelőszülőknél. Kértük őket, hogy kössenek nemzetközi egyezményeket, és találjanak ki valamit az evakuálásra vagy a gyerekek elhelyezésére. De sajnos nem kaptunk választ” - meséli Darya.
Ezért a háború kitörése után egy héttel maguk kezdtek el szervezkedni, összefogtak az ombudsmannal, a gyermekjogi ombudsmannal, a szociálpolitikai minisztérium néhány képviselőjével és az UNICEF-fel.
A háború első két-három hetében azt vizsgálták, hogy hol vannak azok a hotspotok, ahol leginkább veszélyben vannak az intézményben élő gyerekek. Ezen régiók közé tartozott többek között Luhanszk, Donyeck, Harkiv és Kijev. Ezeken a területeken felvették a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, hogy segédkezzenek az evakuálásban. A háború első hetében pedig sikerült a leginkább bombázás sújtotta területekről, Luhanszkból és Donyeckből evakuálni az összes intézményben élő gyereket.
Mostanra a 702 intézmény közül összesen 264-et evakuáltak, és összesen 6465 gyermeket menekítettek ki az intézményekből. Ebből 2375 gyermeket Ukrajnán belül, 4090-et pedig külföldön helyeztek el.
Darya egyetlen olyan területről tud, ahonnan nem sikerült még az orosz katonák megérkezése előtt evakuálni a gyerekeket. Herszon régióját már a háború első napján olyan heves támadások érték, hogy túl veszélyes lett volna odamenni, hogy az ottani intézményből kimenekítsék a gyerekeket. Darya azt mondja, hogy próbáltak kommunikálni helyi segélyszervezettekkel, hogy nyissanak humanitárius folyosót, de ezt nem sikerült elérni. Így a gyerekeket sem sikerült elhozni, akik óvóhelyekre menekültek.
Sok intézménynek nem volt egyszerű feladat az evakuálás, mivel sokan nem mertek elindulni biztonságos helyekre. Különösen a súlyos fogyatékossággal élő gyerekekkel volt ez különösen nehéz, akiknek a szállítása is nagyon bonyolult, mert rengeteg speciális eszközt igényelnek. Darya értesült olyan intézményről, ahol a halmozottan sérült gyerekek menekítése közben több gyermek is életét vesztette.
„Sajnos sok olyan esetről is tudunk, amikor az intézményben dolgozók elmenekültek a saját családjaikkal és ott hagyták felügyelet nélkül az intézményben 50-100 gyereket. Természetesen őket sem lehet hibáztatni, de sok helyen a felnőtt segítség hiánya nagyban megnehezítette az evakuálást” - mondja Darya.
Az intézmények evakuálásánál nem feltétlen az volt a cél, hogy külföldre vigyék őket, hanem csak biztonságos helyre. Ezért nagyon sok gyereket vittek át Kelet-Ukrajnából és Kijev környékéről Nyugat-Ukrajnába és Kárpátaljára.
Darya azt mondja, hogy a háború első hetében még nem volt nehéz külföldre menni és átkelni a határon, sok külföldi család fogadott is állami gondozott gyerekeket és nevelőszülőket. Márciusra azonban már nemcsak az egyes országoknál szigorodott a határátlépés, de az ukrán állam is korlátozásokat vezetett be.
„Az ukrán állam nem engedélyezte, hogy ad hoc módon vigyék az állami gondozott gyerekeket más országokba, csak államközi megállapodás keretében lehetett. Ez a bürokratikus folyamat nagyban lelassította az evakuálást, de szükségszerű lépés volt, mert a menekültekkel egy időben a gyerekkereskedelem is elindult” - magyarázza Szilvási Léna.
Darya szintén nehézségként említette, hogy az új szabályozás miatt a határon már nem lehetett dokumentumok nélkül átkelni, ezért sok állami gondozott gyereknek fel kellett kutatni a törvényes gyámját vagy a biológiai családját, hogy megszerezzék a szükséges dokumentumokat. Ez viszont időbe telt, ezért is eleinte inkább csak Ukrajnán belül evakuálták őket biztonságos helyre, ahol addig maradtak, amíg nem sikerült előkeríteni a határátlépéshez szükséges dokumentumokat.
A külföldre evakuált gyerekek 47 százalékát Lengyelországba vitték, 14 százalékát Németországba, de kis százalékban érkeztek Olaszországba, Ausztriába, Törökországba, Csehországba, Hollandiába, Spanyolországba, Romániába és Svájcba is.
Szilvási Léna azt mondja, hogy sok állami gondozott, családból kiemelt gyerek visszakerült a saját, biológiai családjához, és velük együtt menekültek el. Az kérdés, hogy ez jó-e a gyerekeknek, hiszen nem véletlen lettek kiemelve a családból. A kijevi katonai közigazgatás adatai szerint mintegy 74 ezer intézményben lakó gyerek került vissza a szüleihez vagy rokonokhoz.
Szilvási emellett azt is említi, hogy mivel Ukrajna az egyik legnagyobb örökbeadó ország, ezért sok olyan külföldi is elindult gyerekekért Ukrajnába, akiknél már elindult az örökbeadási folyamat, és csak pár hónap hiányzott az örökbefogadáshoz.
Darya azt mondja, hogy nagyon szorosan figyelték, hogy melyik intézményi gyerek hova kerül, így nem történt olyan, hogy valakit elhagytak volna, vagy ne tudnák, hogy hol lenne. Az SOS Gyermekfalvak viszont sokszor tapasztalta, hogy a külföldre menekülők között érkeznek felnőtt kísérő nélküli, elveszett gyerekek, ezért azzal is foglalkoznak, hogy ezeknek a gyerekeknek a családjait felkutassák.

A YouTube több mint 70 000 videót és 9 000 csatornát távolított el az ukrajnai háborúval kapcsolatban a tartalomra vonatkozó irányelvek megsértése miatt, köztük olyanokat is, amelyek az inváziót „felszabadító küldetésként” emlegették.
A Youtube egyike azon csatornáknak, amiket az oroszok nem lőttek le az utóbbi időben, annak ellenére sem, hogy a médiavállalat felszámolta a Kreml-barát tartalmakat, amelyek megszegték az irányelveket, például az erőszakos cselekmények tagadását. A Youtube törölte Vlagyimir Szolovjov Kreml-barát újságíró csatornáját, de az orosz védelmi és külügyminisztériumhoz kapcsolódó csatornáknál is ideiglenesen felfüggesztették a videók feltöltését, mert a háborút „felszabadító küldetésnek” nevezték.
Becslések szerint a YouTube-nak 90 millió felhasználója van Oroszországban. (Guardian)

Változékony idő várható a jövő héten: napsütésre, záporokra, zivatarokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Hétfőn több órára kisüt a nap. A nap második felében a Dunántúlon megvastagszik a felhőzet és a délnyugati területeken egy-egy zápor, zivatar is kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 7 és 15 Celsius-fok között alakul, de a kevésbé felhős, hidegre hajlamos részeken ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Délután 22-28 fokig melegszik a levegő.
Keddre virradóra nyugat felől csapadékzóna érkezik, amely napközben átvonul az ország felett, így több helyen alakulhat ki eső, zápor, néhol zivatar is. Délután a Dunántúlon alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Ezzel együtt több órára a nap is kisüt. A szél megélénkül, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. Hajnalban általában 10 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, de az eleinte derült, szélvédett északkeleti részeken 10 fok alatt is maradhat a hőmérséklet. Délután általában 22 és 29 fok közé melegszik fel a levegő, keleten néhány fokkal hidegebb, míg délen melegebb is lehet.
Szerdán sok lesz a napsütés, de hidegfront érkezik. Ennek hatására záporok, zivatarok, néhol akár heves zivatarok is lehetnek. A szél élénk, olykor erős, zivatarban viharos lehet. A leghidegebb órákban 10-17, délután 26-33 fok várható, de az északnyugati határnál ennél hidegebb, míg a déli határnál melegebb is lehet.
Csütörtökre virradóra még elszórtan előfordulhat zápor, zivatar. Napközben csökken a csapadék valószínűsége és több órára kisüt a nap. Sokfelé megerősödik, néhol viharossá fokozódik a szél is. A minimumhőmérséklet 12 és 18, a csúcsérték 23 és 28 fok között várható.
Pénteken, szombaton és vasárnap változóan felhős idő várható, néhol zápor is előfordulhat. A szél több helyen élénk, néhol erős lesz. Pénteken a hajnali 8-15 fokról 20-26 fokig melegszik a levegő. Szombaton a minimumok 7 és 14, a maximumok 19 és 25 fok között alakulnak. Vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet 5-14, a legmagasabb hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.

Izraelben és Svájcban is találtak majomhimlővel fertőzötteket, ezekkel együtt már 14 országban mutatták ki a fertőzést, írja a BBC.
Mindkét országban olyanok a fertőzöttek, akik korábban utaztak valahova. Izrael további gyanús eseteket is vizsgál.
A tudósok szombaton arra figyelmeztettek, hogy tovább nőhet a majomhimlős esetek száma, mivel egyre több fertőzöttet követnek nyomon az egészségügyi hatóságok. Európában, Amerikában és Ausztráliában eddig több mint 90 esetet tartanak számon.
Az Afrikából származó majomhimlő nem terjed könnyen emberről emberre, a terjedéséhez szoros fizikai kontaktus kell, például akár szexuális együttlét. Leggyakoribb tünetei közé tartozik az enyhe fejfájás, izomfájdalom, gyengeség és bőrelváltozások.

A Hajduk Split labdarúgócsapatának több száz szurkolója került összetűzésbe a rendőrséggel szombaton Zágráb közelében.
A bajnokság utolsó fordulójában a spliti együttes 3-1-es vereséget szenvedett az aranyérmes Dinamo Zagrebtől. A hazafelé úton a szurkolók egy jelentős csoportja autóival blokkolta az A1-es utópályát a fővárostól mintegy harminc kilométerre az egyik pihenőhelynél. A rendőrség lőfegyvert is használva szüntette meg az elzárást. Hivatalos forrás szerint tucatnyi rendőr szenvedett sérülést, egyes források arról számoltak be, hogy két szurkolót lőtt sebbel láttak el.
Az érintett pályaszakaszt még vasárnap reggel sem lehetett használni. (MTI)
A címlapkép csak illusztráció.

Szeverodonyecket négy különböző irányból támadták meg az oroszok, de így sem tudtak betörni a városba, írta Szerhij Haidáj Luhanszk kormányzója a Telegrammon.
Hozzátette, hogy az oroszok továbbra is bombázzák a lakónegyedeket, és a közeli Liszichanszkba vezető hidat is megsemmisítették.
Haidáj pénteken jelentette, hogy az oroszok eltaláltak egy iskolát, amely óvóhelyként szolgált több mint 200 embernek, valamint legalább 60 otthont megrongáltak.
Oroszország szombat reggel Szeverodonyeck városát „azonnali taktikai prioritásainak” minősítette a brit védelmi minisztérium szerint. (Guardian)

Washington fel van készülve Phenjan bármilyen lépésére, és nem aggódik az észak-koreai rezsim esetleges nukleáris kísérlete miatt - szögezte le Joe Biden amerikai elnök a dél-koreai Oszanban található amerikai légitámaszpontra tett látogatása során, ahova Jun Szuk Jol új dél-koreai államfő társaságában érkezett.
Biden hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is nyitott a párbeszédre. Arra a kérdésre, mely szerint üzen-e valamit Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, Biden mindössze egyetlen szóval válaszolt: "Helló!"
A dél-koreai elnökkel korábban tartott közös sajtótájékoztatón Biden azt mondta, hogy csak abban az esetben hajlandó személyesen találkozni Kim Dzsongunnal, ha az észak-koreai vezető őszinte és komoly lesz, ám azt nem fejtette ki, hogy ez miből válhat nyilvánvalóvá.
Ekkor hozzátette azt is, hogy felajánlotta az Egyesült Államok segítségét Észak-Koreának a koronavírus-járvány leküzdéséhez, de továbbra sem kapott választ.
Észak-Korea az idén már több alkalommal tesztelt nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Washington és Szöul is attól tart, hogy a megrekedt nukleáris leszerelési tárgyalások közepette a kommunista állam ismét elkezdheti atomfegyverek tesztelését, amellyel 2017-ben felhagyott. (MTI)

Sanghaj újból megnyitotta a világ leghosszabb metrórendszerének egy részét, miután két hónapra a legtöbb metróvonalat lezárták, hogy ezzel is fékezzék a koronavírus terjedését.
A 20 lezárt metróvonalból 4-et nyitottak újra, és újra elindulhatott 273 buszjárat is. A metrók 20 perces különbséggel érkeznek, de nem egész nap közlekednek. Az utasoknak pedig megmérik a lázát, és fel kell mutatniuk egy 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus tesztet. A legtöbb sanghaji lakos azonban továbbra sem hagyhatja el az otthonát csak jó okkal.
A 25 milliós városban arra számítanak, hogy június 1-jétől feloldják majd a legtöbb korlátozást, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Már eddig is oldottak fel korlátozásokat: fokozatosan újranyitották a kisboltokat és a nagykereskedelmi piacokat.
A város egyes részein viszont a zéró fertőzött politikát követve szigorítottak a lezárásokon: a boltoknak be kellett zárniuk, a lakosok pedig egyáltalán nem hagyhatták el otthonaikat.
Sanghajban kevesebb mint 700 napi esetről számoltak be vasárnap, mindegyikük karanténban volt. A fővárosban, Pekingben 61 fertőzöttet találtak vasárnap. (Guardian)

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja, hogy az elektromos gépjárművek támogatása ne pályázati, hanem alanyi jogon járjon új e-gépjármű vásárlása esetén, olvasható a jegybank Fenntartható egyensúly és felzárkózás címmel közzé tett 144 pontból álló javaslatcsomagjában az elektromobilitás részt szemlézte, amit a Villanyautósok vett észre.
A jegybank ezzel az intézkedéssel ösztönözné, hogy több elektromos gépjárműt vegyek a magyarok. Magyarország eddig 15 milliárd forinttal támogatta az ilyen gépjárművek vásárlását, de ez nem tűnik elegendőnek, ugyanis még mindig sokkal kevesebb elektromos autót látni az utakon nálunk, int más európai országokban.

A jegybank programjában az is szerepel, hogy megtízszereznék a töltőszámot és töltőpontokat telepítenének elsősorban vidékre. Az új építésű lakóépületeket pedig állami támogatással segítenék, hogy töltési infrastruktúrát építhessenek ki. (via hvg.hu)

Ez az ország pedig nem más, mint a Pápua Új-Guinea mellett fekvő Nauru sziget, vette észre a Népszava.
Mutatjuk:

Nauru egy Budaörs összterületénél kisebb, körülbelül 10 ezer lakosú ország, amelynek kabinetjének is mindössze 7 tagja van. A naurui tárcavezető, Isabella Dageago azonban Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel szemben inkább az egészségügyhöz ért: ő ugyanis végzettsége szerint ápoló, és ő adta be az első koronavírus elleni védőoltást is.
A lap mind a 193 ENSZ-tagállamot, valamint Koszovó, a Palesztin Hatóság és Tajvan kormányzati felépítését is megvizsgálta, és úgy jutott erre az eredményre.
A múlt héten derült ki, hogy az új Orbán-kormányban az egészségügynek és az oktatásnak nem lesz külön tárcája, hanem a belügyminisztérium és Pintér Sándor keze alá fog tartozni.
A Népszava a gyűjtés során arra is rájött, hogy alig van olyan ország, ahol ne lenne külön felelőse az egészségügynek és az oktatásnak. A kivételt jellemzően az olyan szövetségi berendezkedésű államok jelentik, ahol az egyik vagy mindkét terület a regionális kormányzatok feladatkörébe tartozik: Bosznia-Hercegovina, Svájc, Belgium és Kanada tartozik ide. Monacoban ugyan van egészségügyi miniszter, de az oktatás a belügy alá tartozik.
Hasonló a helyzet a majdnem ugyanakkora népességű Liechtensteinben: a 7 fős kormányában egyetlen ember fogja össze a bel- és az oktatási ügyeket, a gyógyászati kérdésekben pedig a szociális ügyekért felelős miniszter az illetékes. Bizonyos tekintetben a Luxemburgi Nagyhercegség és Új-Zéland is kilóg a sorból, mivel mindkét államban általános gyakorlat, hogy egy-egy politikus egyszerre több miniszter portfólióért is felelős.

A lezárások alatti partiról szóló jelentés szerint Boris Johnson Simon Case közigazgatási államtitkárt (head of civil service) készül megtenni bűnbakká, hogy a saját bőrét mentse, tudta meg több forrás.
Simon Case volt ugyanis az az ember, aki megrendezte a legszigorúbb lezárások alatt azt a december 17-i karácsonyi bulit a saját házában, amire a miniszterelnök is hivatalos volt.
A jelentést látó egyik forrás szerint a jelentés sokkal nagyobb károkat okozhat Boris Johnson karrierjében, mint az az egyszeri pénzbírság, amit kapott, és ami nagy felháborodást eredményezett. Az ügy kapcsán körülbelül 126 embert büntettek meg egyszeri pénzbírsággal, aminek az összege általánosan 50 font körül volt.
Simon Case is olyan bírálatokra számíthat, amik miatt fel kell ajánlania lemondását, vagy a miniszterelnök meneszti, hogy Johnson elmondhassa, határozottan lépett fel, és levonta a tanulságokat. Simon Case valószínűleg még azért nem mondott le, mert Boris Johnsonnak kell egy „test”, ami megvédi. (Guardian)

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy tovább nőhet a majomhimlős esetek száma, mivel egyre több fertőzöttet követnek nyomon az egészségügyi hatóságok. Európában, Amerikában és Ausztráliában eddig több mint 90 esetet tartanak számon.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint további 28 gyanús megbetegedést észleltek a már 92 megerősített eseten kívül, amiket 12 tagállamban találtak. A WHO szerint ez a szám példátlan egy olyan betegség esetében, amely általában Közép- és Nyugat-Afrikában van csak jelen.
A majomhimlő nem terjed könnyen emberről emberre, a terjedéséhez szoros fizikai kontaktus kell, például akár szexuális együttlét. Leggyakoribb tünetei közé tartozik az enyhe fejfájás, izomfájdalom, gyengeség és bőrelváltozások. (Guardian)

Heves esőzések okozta áradások és földcsuszamlások miatt milliók vesztették el az otthonukat Bangladesben és Indiában, és legalább 57 ember életét vesztette.

Bangladesben csaknem két évtizede nem volt ennyire súlyos áradás, ami 2 millió embert érint az ország északkeleti részében.

Zakiganjban legalább 100 falut elöntött a víz, miután az India északkeleti részéből kizúduló árvíz átszakította a Barak-folyó egyik gátját. Az asszámi régióban pedig több mint 3200 faluban több mint 850 000 embert érintettek az áradások, amelyek házakat és mezőgazdasági területeket is megrongáltak. Körülbelül 90 ezer embert kellett óvóhelyre szállítani.

Indiát május közepén ebben a tavaszi hónapban még soha nem látott hőhullám ért el, Delhiben 49 fok volt. (Guardian)

Új kínai óriásszalamandra-fajt (CGS) fedeztek fel kínai tudósok az ország keleti részén fekvő Csianghszi tartományban.
Az Andrias jiangxiensis a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Kunmingi Állattani Intézetének kutatócsoportja szerint az egyetlen ismert CGS-faj Kínában, amelynek genetikailag tiszta, szaporodó populációja van. A felfedezésről szóló tanulmányt a Zoological Research című tudományos folyóiratban publikálták.
A másfél éves terepmunka alatt a kutatók a faj több mint 700 fiatal, felnőtt és lárva példányát dokumentálták. A kutatásban a Kunmingi Állattani Intézet, a Csianghszi Tudományos Akadémia, a Csianghszi Csiulingsan Nemzeti Természetvédelmi Terület és más intézmény működtek együtt.
A kínai óriásszalamandra-fajokat a kihalás fenyegti, ezért felkerültek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára.
A világ legnagyobb testű kétéltűjéből vadon élő egyedek száma drasztikusan visszaesett. Az akár 1,8 métert és 50 kilogrammot is elérő kétéltűek természetes élőhelyeikről már szinte teljesen eltűntek, ezzel szemben nagy számban tenyésztik őket farmokon, hogy luxuséttermeknek adják el a húsukat. (MTI)

„Az ügyészség úgy „cáfolta” a megfigyelési ügyet hogy közben elég súlyos dolgokat beismert a rendőrségről. A „nyomozás” szerint semmi nem történt, csak nyilvános rendezvényen figyeltek meg – többek között – engem, mint mentelmi joggal rendelkező képviselőt” - reagált Hadházy Ákos arra, hogy az ügyészség szerint a rendőrök nem figyelték meg őt és a ligetvédőket tüntetéseken.
„A közlemény szerint a rendőrség csak „a rendezvényeket biztosította” és ott készített fényképeket, videókat. Néhány megjegyzés: Ezek szerint az ügyészség sem cáfolja, hogy a BRFK FELDERÍTŐ FŐOSZTÁLYÁNAK FEDETT NYOMOZÓI vegyültek a tömegben és figyelték meg a tüntetőket” - írja Hadházy.
Hadházy szerint az ügyészség ezzel elismerte, hogy rendszeresen voltak 2017-ben a tüntető tömegben titkosrendőrök, akiknek a feladata a képviselők megfigyelése volt. A képviselő arra is emlékezetet posztjában, hogy néhány napja a Belügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy „országgyűlési képviselőt a rendőrség – így a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya – nem figyelhet meg, tehát nem figyel meg”.
„Az ügyészség válasza ezt cáfolja: a Felderítő Főosztály titkosrendőrei megfigyeltek képviselőt IS, de szerintük nem volt azzal baj” - írja Hadházy.
Egészen pontosan az ügyészség közleményében ez áll:
„A rendőrségnek ugyanis joga és kötelessége megfelelő intézkedéseket foganatosítani a rendezvények biztonságos lebonyolítása érdekében, és e célból akár felvételt is készíteni az ott nyilvánosan megjelenő személyekről, így akár országgyűlési képviselőről is.”

Az előrejelzések szerint Dél-Spanyolországban a hőmérséklet szombaton meghaladhatja a 42 fokot is. A rendkívüli hőhullám szokatlan májusban, sokkal inkább nyáron szokott ilyen magasra emelkedni a hőmérséklet az országban. A meteorológusok szerint ez elmúlt 20 év legmelegebb májusa a mostani.
A spanyol meteorológiai szolgálat szerint a forró, száraz levegő Afrikából tört be az országba, magával hozva szaharai port és kivételesen magas nappali hőmérsékletet, amely 10-15 Celsius-fokkal meghaladja az évszakos átlagot.
A kormány arra figyelmeztette az embereket, hogy a szárazság miatt több területen erdőtűz is kialakulhat, a szaharai por pedig narancssárgára színezheti az eget.
Spanyolországban a legmagasabb hőmérsékletet egyébként tavaly augusztusban mérték, amikor 47,4 fokig kúszott a hőmérő higanyszála. (Guardian)

Elmarasztalta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és az A-Híd Zrt.-t a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Lánchíd felújítása miatt. A 9 hónapig tartó vizsgálat után pedig cégenként 15-15 millió pénzbüntetést is kiszabott a KDB, írja a Telex a BKK közleménye alapján.
A bírságot azért szabták ki, mert a teljesítésbe bevont alvállalkozót az A-Híd Zrt. nem előzetesen, hanem az alvállalkozási szerződés megkötése után jelentett be a megrendelő Budapesti Közlekedési Központnak.A KDB határozata azt is megállapítja, hogy a bejelentésnek az A-Híd Zrt. minden esetben eleget tett, a jogsértés nem volt szándékos és nem befolyásolta a közbeszerzést lezáró döntést. A BKK-t azért bírságolta meg a hatóság, mert nem ellenőrizte megfelelően, hogy be vannak-e jelentve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. egyes alvállalkozói.
A BKK szerint viszont a döntés jogszerűtlen és életszerűtlen egy olyan kivitelezés helyszínén, ahol akár száz ember is dolgozik egyszerre. A BKK sem a döntést, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért megvizsgálja a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét.

Késsel támadt járókelőkre pénteken egy ismeretlen férfi a délkelet-norvégiai Noréban, négyen megsebesültek, egyikük súlyosan - közölte a norvég rendőrség.
A Twitteren közzétett tájékoztatás szerint a gyanúsított - akit a hatóságok már elfogtak - véletlenszerűen választotta ki áldozatait.
A TV2 norvég televízió helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölte, hogy több mentőautó és egy mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.
Az országban tavaly októberben már történt hasonló támadás, mégpedig a Norétól nem messze fekvő Kongsbergben, ahol egy dán férfi íjjal és más, pontosabban meg nem határozott fegyverrel támadt áldozataira, a támadásban öten meghaltak. Egy hónapra rá a rendőrség agyonlőtt Oslóban egy férfit, aki félmeztelenül, késsel rontott a járókelőkre, majd rátámadt az elfogására kiérkező rendőrökre is. (MTI)

Tizenöt embert gyanúsítanak abban a nyomozásban, amelyet egy nagykőrösi tanyán tartott kutyaviadalok miatt indítottak - ismertette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Azt írták, hogy tiltott állatviadal szervezése bűntettének gyanúja miatt még 2020 decemberében négy férfit fogtak el a nagykőrösi kutyaviadalokkal kapcsolatban. A gyanúsítottak között van budapesti, nagykőrösi, dunaharaszti, domaházi, zsombói, erdőhorváti és albertirsai lakos is. Két nőt és egy fiút is gyanúsítottként hallgattak ki. A legtöbbjüknek tiltott állatviadal szervezése, valamint állatkínzás miatt kell felelnie, de van köztük olyan is, akit ezeken felül meggyanúsítottak gerinces állat tiltott állatviadal céljából történő tenyésztésével, lőfegyverrel visszaéléssel, illetve kiskorú veszélyeztetésével.
Az ügyben 159 bűncselekmény szerepel - hívták fel a figyelmet. A társaság több tagjáról kiderült, hogy évek óta foglalkozik amerikai staffordshire terrier kutyafajtákkal, kimondottan azzal a céllal tenyésztve őket, hogy állatviadalokon indulhassanak.
A kutyák összecsapásait egymás között leszervezve, az egyes kutyák győzelmére fogadva, közönség előtt bonyolították le. A fogadásokból befolyt összegeken túl anyagi hasznot húztak abból is, hogy a sok viadalt nyerő, egyre agresszívebb ebeket egymással pároztatták, és a kölyköket az állatviadalokkal érintettek körén belül értékesítették.
A nyomozók száz kutyát foglaltak le, és egyikük sem volt idősebb ötévesnél. Így vélelmezhető, hogy a korosabb, harcra alkalmatlan állatokat vagy nem tartották meg, vagy a viadalokon elpusztultak.
A lefoglalt ebek további sorsáról az érintett kormányhivatalok döntenek.