Ezek voltak a legnézettebb Jeti Mozi filmek

2025-ben tíz dokumentumfilmet mutattunk be a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) közreműködésével a Jeti Moziban. A Jeti Moziban megjelent filmek idén összesen 1,2 milliós nézettséget produkáltak, és összesen majdnem 270 ezer órára szegezte a nézők szemét a képernyőre.

Az idén megjelent filmek közül az öt legnézettebb:

1. Rappelő fiatalok a börtönben

Papp Bojána Börtönrap című 15 évvel ezelőtt készült dokumentumfilme nem csak a 2025-ös évet tartolta le a nézettség tekintetében, de mindenidők legnézettebb Jeti Mozi-filmje is lett. A Börtönrap több mint 288 ezer megtekintésnél jár.

Papp Bojána Börtönrap című filmje a tököli fiatalkorúak börtönében megrendezett első tehetségkutató rapversenyt követi végig a készülődéstől a próbákon át a versenyig. Hogyan tudja megmutatni a tehetségét egy fiatalkorú fogvatartott? A rap és a hip-hop világszerte népszerű a börtönökben, a kialakult szubkultúrának megvan a maga hierarchiája, jelrendszere és nyelvezete, a rap a börtön nyelve. Hogy hangzik ez magyarul?

A 2010-ben rendezett verseny szereplői mára mind szabadultak, sokan közülük beteljesítették gyerekkori álmaikat, terveiket. Van azonban, akinek ez nem sikerült, Nádasdi Krisztián gyilkosság áldozata lett nem sokkal szabadulása után.

A film azért is nagyon izgalmas, mert ma már biztosan nem lehetne ilyen filmet forgatni a börtön falai között, ahol a rendező kedvére, járhatott-kelhetett és beszélgethetett a fiatalokkal. A Börtönrap elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját 2012-ben, de vetítették a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is.

2. Stroboszkóp, acid buli

A második, előkelő helyet egy exkluzív tartalom foglalja el a Jeti Mozi műsorában, ez pedig nem más Koltay Anna és Turán Eszter által készített BP Underground című dokumentumsorozatának harmadik epizódja. Az elektronikus zenéről szóló epizód több mint 107 ezres nézettséget lapátolt össze.

A harmadik rész csakúgy mint elődei, gazdag archív anyagokra és egyedi vizuális világra épít. A film ikonikus helyszíneket jár be, mint az FMK, Kultiplex, Tilos, Supersonic, Zöldséggyümölcs, Jailhouse, West Balkán, Ozora vagy éppen a legendás Katlan, miközben olyan kérdéseket feszeget, mint hogy hogyan alakult ki a hazai partikultúra, milyen hatással volt Budapest városa a szcéna fejlődésére, és miért volt meghatározó élmény sokak számára egy rave, egy goa trance buli vagy egy acid parti a ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején.

A film megszólaltatja a korszak és a színtér kulcsfiguráit – például Palotait, Tituszt, AMB-t, Shurikent, Zságer Balázst, Prieger Zsoltot vagy Yonderboit –, akik saját szemszögükből mesélnek a műfajok (pl. jungle, drum’n’bass, techno, goa trance) fejlődéséről, különbségeiről és magyar sajátosságairól. Szó esik arról is, hogyan lehetett az undergroundból országos ismertségre szert tenni, miként futott be például az Anima Sound System, és mi a szerepe a mai napig a Telekom Electronic Beats fesztiválnak a hazai közegben.

A BP Underground harmadik része egyfajta időkapszulaként működik: visszahozza a kilencvenes évek életérzését, a határok nélküli nyugati zenei befolyást, a szabadtéri bulik hangulatát, és azt a korszakot, amikor a Tilos Rádió szava irányt mutatott egy egész generációnak. A film nem csupán a múltat idézi meg, hanem elgondolkodtat arról is, hogy van-e ma létjogosultsága az underground elektronikus zenének, és milyen jövője lehet ebben a digitális, globalizált világban.

3. Tisza

Nem sokkal maradt le a második helyről, Bartha Máté és Illés Zsófia Vadvízország című rövid dokumentumfilmje, ami több mint 101 ezres nézőszámmal büszkélkedhet.

Bár a Kárpát-medence egyik legkedvezőbb tulajdonsága, hogy rengeteg folyó szeli át, mégis kevesünknek van élő kapcsolata a vízzel. Pedig a globális felmelegedés és az aszályos nyarak miatt egyre több figyelmet kellene fordítanunk vizeinkre, és újra megtanulni együtt élni velük. Ennek állít mementót Bartha Máté és Illés Zsófia filmje olyan embereket bemutatva, akik képesek együtt élni és dolgozni a Tiszával.

A kanyargó Tiszát övező buja, sötétzöld erdősáv egy különleges világot rejt. A dzsungel-szerű, sűrű erdőt zsebkendő méretű földek és gyümölcsösök, kis, cölöpházas horgásztanyák szabdalják. Az árvizektől védő gát innenső oldalát rendszeresen elönti a Tisza, az itt élő és dolgozó emberek ebben mégsem a nehézséget, hanem az életet hozó víz ajándékát látják. Míg a gát túloldalán fekvő településeket csapadékszegény, forró, aszályos időjárás sújtja, itt a természet gazdagságával találkozhatunk. A Vadvízország című rövid dokumentumfilm szereplői halászok, horgászok, a vízmegtartás szakértői és talán az utolsó ártéri gazdálkodók, akik ebben a különleges tájban kalauzolva minket, a Tiszával való együttélésről mesélnek.

4. Wolt-futár a Covid idejént

A negyedik legnézettebb film idén Hatházi Fanni Majdnem jó című alkotása, amelynek több mint 90 ezres nézettsége van.

Emlékeztek arra, amikor 2020. márciusában jött a COVID, a lezárások, és csomóan Wolt-futárnak álltak? Így tett Hatházi Fanni dokumentumfilmjének főszereplője, Balázs is. De miért hagyná ott valaki az elismert értelmiségi életét a futárkodásért, egyáltalán nevezhető-e ez kudarcnak?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hatházi Fanni rövid dokumentumfilmjében, amely a 2022-es Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is szerepelt.

A Majdnem jó története szerint Balázs értelmiségi áloméletet élt. Menedzser diplomával a zsebében az ENSZ-nél kezdte pályafutását, majd egy neves magyar civilszervezet pénzügyi vezetője lett. Francia barátnője szintén az ENSZ munkatársa, két közös gyermeküket a Szent István parktól pár utcára nevelik. Mindezek ellenére Balázs nem boldog, úgy érzi, valami hiányzik az életéből. Mindent megpróbált, hogy elterelje a figyelmét arról, hogy ami másoknak álom, az neki teher. Néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen változtat az életén: otthagyta a vezetői állását, és egyszerű biciklis futár lett.

5. Hiphop, DJ-k, graffitik

A nézettségi listán az ötödik helyet is Koltay Anna és Turán Eszter BP Underground című dokumentumsorozata foglalja el, ezúttal a második, hiphopról szóló epizód.

A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Microfonpartyk, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip hopon és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. A filmben felbukkannak az NKS (Nem Közölt Sáv) és az Akkezdet Phiainak tagjai is.

A dokumentumfilm többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip hop arcai és a budapesti közeg között. A BP Underground hip hop epizódja mint egyfajta korlenyomat, visszahozza a kilencvenes és kétezres évek életérzését, a nyugati hatások korlátok nélküli beáramlásának korszakát, amikor minden korábbi időnél jobban virágzott a streetkosárlabda, az utcán lógás, a Yo! MTV Raps tv-műsor és a másolt kazetta.

Hogyan alakultak ki a hiphopban az élet-halál szövetségek és az örök versengés? Milyen társadalmi háttér befolyásolta a szubkultúrák választását? Kik voltak a központi figurák, és mit jelent számukra ma ez a közeg?

Jövőre is izgalmas filmekkel és premierrekkel készülünk a Jeti Moziban, addig is nézzétek az eddig megjelenteket!