
Mióta a lengyelek is megállapodtak az Európai Bizottsággal, már csak Magyarország nem fér hozzá az újjáépítési alap (RRF) pénzeihez. A magyar kormány 2021 tavasza óta nem tudja elfogadtatni a magyar tervet a közbeszerzési rendszer problémái, azaz korrupciós kockázatok miatt. Erre még idén novemberig lesz lehetőség, ha mégsem jön össze, akkor Magyarország elesik mintegy 2500 milliárd forinttól. Orbán Viktor kifejezetten a pénzek kialkudására hozta vissza a kormányában Navracsics Tibor volt uniós biztost.
A momentumos Bedő Dávid hétfőn a parlamentben arról kérdezte Navracsics helyettesét, Latorcai Csabát, hogy mikor fogják hazahozni az uniós pénzeket. Rákérdezett arra is, mik azok az uniós elvárások, amiknek a betartása nem éri meg az uniós pénzek hazahozatalát vagy mit tesznek annak érdekében, hogy hazahozzák az EU-s pénzeket.
A válaszában Latorcai Csaba arról beszélt, hogy az alaprészekről szóló megállapodást meg lehetne kötni, mert ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és az „Európai Unió bürokratái” csak zsarolni próbálják az országot, de ők nem engednek. Majd egy csokorba fűzte a Rogán-minisztérium legnagyobb slágereit:
„Nem fogjuk engedni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen, nem fogjuk engedni, hogy embargózzák a gázt, ezzel hidrogénbombát dobva a magyar gazdaságra, és bármennyire is szeretnék egyesek, továbbra sem fogjuk engedni, hogy az óvodás kisfiúkat rózsaszín tüllszoknyába öltöztetve kelljen óvodába hordaniuk a szülőknek.”
Latorcai azt üzente a momentumos képviselőnek, hogy biztosan hamarabb megérkeznek az uniós források, ha ők nem lobbiznak Magyarország ellen.
Bedő Dávid azzal vágott vissza, hogy ezek az indokok nem igazak, hiszen az európai uniós bizottság ülésén a kormány államtitkár-helyettese is elismerte, hogy a közbeszerzési törvények megváltoztatása jelenti az egyik legnagyobb akadályt. A kormány pénzfelhasználási gyakorlatát pedig ahhoz hasonlította, mint amikor valaki ebéd helyett cigit és visztkit vesz a kollégáinak a közös pénzből.
„Az, hogy még nem írtuk alá a megállapodásunkat az Európai Bizottsággal, álprobléma”
- jelentette ki Latorcai, aki azzal magyarázta az optimizmusát, hogy a megállapodástól függetlenül is ki lehet írni a pályázatokat. Ez így is van, a kormány tavaly nyár óta a központi költségvetés terhére előfinanszírozza a helyreállítási tervben szereplő projekteket. És amíg ezeket a pénzeket nem utalja át az EU, addig a a magyar pénzforgalmi hiányt és így az államadósságot növelik.

Hétfőn a parlamentben a momentumos Szabó Szabolcs arról kérdezte a Belügyminisztériumot, hogy mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét. Az ellenzéki képviselő szerint a béremelés az első lépés ahhoz, hogy növekedjen a pedagógusok megbecsültsége, és csökkenjen a pedagógushiány.
„Egyre kevesebben jelentkeznek pedagógus szakokra, aki elvégzi, azok közül egyre kevesebben állnak munkába pedagógusként. Nagyon sokan 30-40 éves korukban otthagyják a pedagógus hivatást és egyre többen ugye nyugdíjba is mennek. Ebből adódik a pedagógushiány, és ezért van az, hogy nagyon sok feladatellátási helyen ma már kémia vagy fizika szakos tanár ott alkalmazva nincs” - mondta Szabó, aki szerint rövid távon csak a béremelés segíthet ezen, mert azzal legalább a már végzetteket vissza tudják hoznia rendszerbe vagy a frissen végzetteket be tudják emelni. „Ha 50 százalékos béremelést adunk egyébként, akkor is csak a nemzetgazdasági diplomás átlagbér közelébe, és nem fölé emelnénk a béreket.” Válaszában Rétvári Bence belügyi államtitkár hosszan beszélt arról, mit csináltak a nem fideszes kormányok 2010 előtt, majd elmondta, hogy ezzel szemben ők már 2013-ban béremelési programot indítottak a tanároknál, ami 4 év alatt 50 százalékot jelentett. Majd később is emeltek 10-10 százalékokat.

„Az idei 10 százalékos béremelést mindenképpen követnie kell a következő évben is egy 10 százalékos béremelésnek, és az azt követő évben is egy újabb 10 százalékos béremelésnek. Ez idén, jövőre és azután egy 30 százalékos béremelést jelent. Nyitottak vagyunk arra, hogy erről nagyobb béremelésről is természetesen egyeztessünk, de jelenleg a költségvetésben és a gazdasági számokban ennek látjuk a fedezetét. Ha a magyar gazdaság jobban tud növekedni, például azért, mert kevésbé fojtják meg a brüsszeli elhibázott szankciók, abban az esetben ennél nagyobb emelésről is beszélhetünk. De csak akkor, ha a gazdaság jobban tud nőni.
Ebben jó lenne, ha önök partnerek lennének, és nem azért tennének, hogy minél súlyosabb szankciók minél nagyobb mértékben sújtsák Magyarországot, hanem kevesebb szankcióval, több bevétellel talán a pedagógus-béremelésről is jobban és biztatóbban tudunk majd egyeztetni.”
Magyarország elleni szankciókról nem tárgyalnak az EU-ban, viszont az Oroszország ellenieket a Fidesz rendszeresen ellenzi. A tanárok keresetének vásárlóereje drasztikusan csökkent, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta és a 2014-es minimálbérhez igazította a pedagógusbéreket. Tavaly rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma, volt olyan beszámoló is, ami szerint 160 ezer forint volt egy tanár alapfizetése az ország egyik legjobb gimnáziumában.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság csütörtökön
4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit, aki az általa elkövetett csalássorozatoknak több száz sértettet károsított meg több mint 70 millió forint értékben.
Az ítélet szerint a férfi 2014 és 2017 között internetes hirdetéseken keresztül úgynevezett „fűtés- és áramdíj nullázó termékcsomag”, „rezsicsökkentő”, „energia-optimalizáló”, továbbá „környezetbarát házi energiatermelő” rendszer bérletét ajánlotta fel a megtévesztett megrendelőknek.
Azt állította, hogy a cégei által forgalmazott rendszer egy hőszivattyú, egy háztetőre szerelt napelem és egy szélkerék együtteséből áll, aminek előnye, hogy több energiát termel meg, mint amennyit a fogyasztó elhasznál, így a megtermelt többlet energiát egy magyar áramszolgáltatónak értékesítik, az ebből befolyt összeg 10 százalékát pedig megkapja az érintett fogyasztó.
A megrendelőknek regisztrációs/csatlakozási díjat, azaz napelemes rendszerenként 350 ezer-690 ezer forint közötti összeget kellett megfizetniük.
Az ígért környezetbarát házi energiatermelő rendszer tényleges kiépítése végül csak három, bemutatóként szereplő háznál történt meg, a rendszer telepítése ugyanis már a szerződések megkötésekor sem állt szándékában a férfinak. A tényleges célja az volt, hogy átverje e megrendelőket, a regisztrációs/csatlakozási díjként megfizetett összegeket megszerezze.
A férfi a fentieken kívül 2013 novemberében belépett tulajdonosként egy, a Thaiföldi Királyságban bejegyzett, búvároktatással foglakozó vállalkozásba, majd később a cég egyik tagjának hamisan azt állította, hogy üzletet kötött egy nemzetközi légitársasággal, ezért az ő saját cégén keresztül olcsóbban lehet repülőjegyekhez jutni. A vádlott megkérte a férfit, hogy a búvároktató vállalkozás közösségi oldalán tegyen közzé egy hirdetést, miszerint korlátozott számban, nagyon kedvezményesen lehet repülőjegyet vásárolni a Bécs-Dubaj-Phuket útvonalra. A hirdetésre jelentkezőknek a repülőjegy árát a férfi cégének számlájára kellett átutalniuk. A vállalkozása azonban nem állt szerződéses kapcsolatban a légitársasággal, a célja a vevők megtévesztése és az általuk átutalt összegek megszerzése volt.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte többek között a férfi és gyermeke egészségi állapotát, valamint kis mértékben az időmúlást, míg súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat. Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban pedig enyhébb büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. (Bíróság)

Változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő salátatörvényen pénteken.
A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást fogadott el, aminek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a helyi telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítással most törlik a javaslatból.
Erre a legjobb példa, hogy Rákossy Balázst, aki eddig a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának nevezik ki. Így az ő végkielégítése sincs veszélyben.

Egy másik változtatás pedig a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását írja elő. Ezek alapján ha az állam külső és belső biztonságának védelme biztosításával összefüggő - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamilyen adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, akkor az adatkérést az adat keletkezésétől számított tíz évig meg lehet tagadni. Hogy mi számít ilyen adatnak, arról pedig Rogán Antal vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dönt.
Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja a parlament, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak. (MTI)

Miután a Ryanair csütörtökön közölte az utasaival, hogy visszamenőleg mindenkire ráterhel még 3900 forintot (10 eurót), mert utasonként ennyi a kormány által bevezetett extraprofitadó, Orbán Viktor bejelentette a rádióban, hogy a kormány nem mulya. Nem sokkal később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy közleménnyel igyekezett aládúcolni a miniszterelnök állítását, amiben megüzente, hogy a kormány számára elfogadhatatlan a Ryanair tisztességtelen jegyárusítási gyakorlata.
„A kormány a magyar családok védelme érdekében extraprofit-különadók kivetéséről döntött, más ágazatok között a légitársaságokra vonatkozóan is. A kormány minden érintett számára világossá tette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra. A Kormány előre jelezte: minden egyes ilyen esetben alapos vizsgálatot fog lefolytatni, a káros gyakorlattal szemben szigorúan lép fel” - írta a miniszter.
A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadóját áthárítja az utazókra. Szerintük különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte ezt a gyakorlatát.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezért fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését kezdeményezte annak érdekében, hogy a kormányhivatal illetékes szervei a fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg és lehetőség szerint akadályozzák meg a légitársaság tisztességtelen eljárását.A miniszter kezdeményezte azt is, hogy a hatóság vizsgálja meg a Ryanair jegyárképzési gyakorlatát, hogy az minden európai normának és elvárásnak megfelel-e, főként annak ismeretében, hogy ilyen légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már régóta érvényben van. (MTI)

25 év után távozik a Hertha BSC-től Dárdai Pál, írja a Bild. A 46 esztendős magyar edző beleegyezett szerződésének a felbontásába, és ezért a lap szerint hétszámjegyű összeget kap az egyesülettől. A magyar válogatott volt szövetségi kapitányának június végéig szólt a megállapodása az első csapattal - ahonnan novemberben menesztették -, a junioroknál pedig határozatlan idejű szerződése volt.
A pécsi születésű játékos 1997-ben a BVSC-től igazolt a Herthához, ahol 2012 nyaráig klubrekordot jelentő 366 mérkőzésen lépett pályára. Már abban az évben elkezdte edzeni az U17-es csapatot, majd 2015-től 2019-ig az első csapat felkészülését irányította, közben megbízott szakvezetőként hét meccsen a magyar válogatott kispadján is ült. Két éve visszakerült a Hertha korosztályos csapatához, aztán tavaly januártól novemberig ismét a Bundesligában dolgozott, majd a helyét a török Tayfun Korkut vette át, akit márciusban Felix Magath váltott. A Hertha osztályozón kiharcolta az élvonalban maradást, majd egy hete Sandro Schwarzot nevezték ki vezetőedzőnek, akinek a munkáját másodedzőként Bódog Tamás segíti. (Bild/MTI)

Az elmúlt napokban újabb két betegnél igazoltak majomhimlő fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ veszélyes kórokozókkal foglalkozó Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában:
Az első majomhimlős esetet a múlt héten regisztrálták Magyarországon.
A területileg illetékes járványügyi hatóság a járványügyi vizsgálatokat megkezdte, a kontaktkutatás jelenleg folyamatban van. Az NNK arra kéri a lakosságot, hogy aki majomhimlő gyanús tüneteket észlel magán mielőbb forduljon orvoshoz. A majomhimlő tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen. Nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bár a majomhimlő egyelőre nem jelent fokozott kockázatot az emberi egészségre nézve, a közegészségügyi kockázat jóval magasabb lehet, ha a vírus megtelepszik a nem endémiás országokban, és terjedni kezd.

Miután Orbán Viktor közbenjárására mentesült az uniós szankciók alól a putyini agressziót támogató Kirill pátriárka, a magyar miniszterelnök péntek reggel már arról beszélt Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a háborús uszítókat. Persze nem meggondolta magát, hanem február óta most jutott el addig a mindenre bedobható érvéig:
„a háborús uszítókat vissza kell szorítani. Most már teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek ebben a háborúban. Soros György szimbolizálja őket. Nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani, el kell nyújtani. Ezek háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún”.
Orbán Viktor azt mondta, háborús költségvetés fogadott el a kormány, mert a 2023-as év is bizonytalan lesz és szorongásokkal teli lesz a háború miatt. Ugyanakkor bejelentette, hogy hamarosan kiad egy rendeletet az rezsicsökkentés új szabályozásáról, amivel 100 ezer kisvállalkozó a rezsicsökkentésben maradhat. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy kilépteti a kormány a rezsivédelemből az önkormányzatokat és a cégeket. Egyszerűen kacsának nevezte, hogy az a hírt, miszerint az EU importvámot vetne ki a csővezetéken érkező orosz olajra.
Szerinte az árstopok 5-6 százalékot tudnak csökkenteni az infláción. Ezek július 1-ig vannak érvényben. Orbán azt mondta, hogy körültekintően kell ezekkel eljárni. Azt mondta, szeretné meghosszabbítani, de még konzultálnia kell a gazdasági minisztereivel. Azt mondta, akkor tudják gyorsan kivezetni ezeket az intézkedéseket, ha béke van. Ha háború van, ez csak lassan megy. Ezzel reagál a MOL elnökének a nyilatkozatára, miszerint már júliustól ki kellene vezetni az árkorlátozást.

Csütörtök délután hívták a rendőröket, mert három túrázó eltévedt a Dömöst Pilismaróttal összekötő erdei úton. Miután felkeresték a Ferenczy-sziklát, a nagy esőzés miatt már nem tudtak onnan lejönni. A rendőrök az erdei úton haladva megtalálták a három kirándulót, akik a sok csapadék miatt járhatatlanná vált utakon nem tudtak kijutni az erdőből és a ruhájuk is teljesen átázott. A rendőrök a járőrautóval visszavitték a családot Dömösre, ahol a kocsijukat hagyták.
Előző nap két túrázó szorult a rendőrök segítségére, akik Rám-szakadék közelében kirándultak. Egyikük rosszul lett, a vihar miatt pánikrohamot kapott. Az egyenruhások folyamatos kapcsolattartás mellett sikeresen felkutatták a kiránduló párt. Esőtől áztatott ruhában, kimerülve kerültek elő, így őket a rendőrök a kocsijukhoz szállították.
A rendőrség arra kéri a kirándulókat, hogy túrázás előtt tájékozódjanak a várható időjárásról. Az elmúlt napok esőzései miatt sok túraútvonal járhatatlanná vált. (police.hu)

Az köztársasági elnök interjút adott az állami tévén Orbán Viktor egykori beszédírójának, a Habony Árpád cégét is vezető Lánczi Tamásnak. A tanácsadó megkérdezte Novák Katalintól, hogy a köztársasági elnöki munka fokmérőjének tartja-e a jogi aktivizmust, amire az új elnök egyértelmű nemmel válaszolt. Majd a törvények visszaküldésével kapcsolatban elmondta, hogy azonosulni tud Áder János megközelítésével,
vagyis ha száz jó törvényt tesznek elé, akkor százat fog alárni, míg ha száz rosszat, akkor százat küld vissza.

Megkapta az a kérdést is, hogy tervez-e egyeztetni a pártok vezetőivel (mármint Orbán Viktoron és Semjén Zsolton kívül). „Én kicsit szűkítőnek érzem azt a megközelítést, hogy a pártoktól várjuk a nemzet egységének a kifejezését vagy megvalósítását, hiszen önmagában már a párt szó is azt jelenti, hogy teljes természetességével, egymástól különböző nézeteket valló csoportoknak a markánsan különböző álláspontjainak az ütközéséről szól. Hogy én ezeket az álláspontokat megismerjem és a lehetőségekhez mérten megértsem, azt feladatomnak érzem, és ennek meg fogom találni a módját a jövőben” - mondta a köztársasági elnök, aki beiktatása előtt ki sem lépett a Fideszből, hanem csak felfüggesztette a tagságát.

Egyszerre hat helyen tartott házkutatást a Készenléti Rendőrség szegedi osztálya múlt csütörtökön, amikor összehozták az elmúlt időszak egyik legnagyobb hazai állat- és drogfogását. Egy háromfős társaság Csongrád megyei telepén összesen 1630 kisebb-nagyobb kannabisztövet találtak. A szomszédos tanyájukban a magról nevelés zajlott, illetve ott csomagolták a már leszüretelt kannabiszt.
A 41 éves M. Zoltán Attila, élettársa, a 34 éves T. Judit és a páros barátja, a szintén 34 éves B. István Norbert egy struccfarmot üzemeltetett, amivel valószínűleg álcázni akarták a fűtermesztést.
A kábítószerültetvény közvetlen a szárnyasok kifutója mellett növögetett. A madarak azonban nem tudták elfedni a titkos tevékenységet. A nyomozók 8837 gramm kannabisztörmeléket foglaltak le, aminek feketepiaci értéke nagyjából 22 millió forint, míg a több mint 1600 tő leszüretelése után a trió további 80 kilogramm kannabisztörmelékre tehetett volna szert, amivel akár 80-120 millió forintot is kereshettek volna. A fűtermesztést a 12 éves lányuk jelenlétében végezték.
A KR NNI szegedi nyomozói mindhárom kábítószertermesztőt elfogták, majd mindegyiküket jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg. Kihallgatásuk után őrizetbe vették őket, és kezdeményezik letartóztatásukat. Ezen túl a KR NNI a három gyanúsított tulajdonában lévő hat ingatlan zár alá vételére is soron kívül intézkedett. (police.hu)

Három dolgozó meghalt, amikor egy munkatársuk egy félautomata kézifegyverrel lövöldözni kezdett csütörtökön egy üzemben Maryland állam nyugati részén, Smithsburgben.
A támadó autóval menekült el a helyszínről, később pedig tűzharcba keveredett a rendőrökkel, amiben ő és egy járőr is megsebesült. Doug Mullendore seriffhelyettes az elkövetőről csak annyit árult el, hogy 42 éves és a gyárban dolgozott. (APNews)

A volt német kancellár nem aratott nagy sikert az ukrán vezetés körében azzal az interjújával, amiben arról beszélt, nem volt naiv azzal kapcsolatban, hogy meg lehet-e változtatni Vlagyimir Putyint a kereskedelemmel. Erre Volomidir Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal reagált, hogy ha Angela Merkel mindig is tudta, hogy Oroszország háborúra készül és Putyin célja az EU elpusztítása, akkor minek kellett megépíteniük közösen az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Ukrajna megkerülésével szállított volna gáz Németországba a Balti-tenger alatt. Podoljak azzal vádolta Merkelt, hogy az orosz olaj és gáz függőjévé tette az EU-t.

Már lehetett hallani arról, hogy az egy hónapja újraválasztott Jakab Péter leváltása is szóba kerülhet a Jobbik szerdai választmányi ülésén, de a pártelnök kora este maga jelentette be a lemondását az oldalán:
„A Jobbik tagsága több mint 70 százalékos többséggel választott meg a párt elnökének május 7-én. Hiába. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.
Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok.”

Németország továbbra sem indította újra a fegyverszállítást Ukrajnába, írja a Spiegel. A német kormány szerdán arról tájékoztatta a a leszállított fegyverekhez nem érkeztek kiegészítő szállítmányok, és nem is tervezik a fegyverszállítmányok listáját frissíteni. Pedig a szövetségi kormány általában hetente frissíti azt a titkos listát, amit csak néhány képviselő láthat, akik még jegyzetet sem készíthetnek róla.

Május végén derült ki, hogy Olaf Scholz kancellár hangzatos ígéretei ellenére a németek alig szállítottak fegyvert Ukrajnába március vége óta. Akkor ukrán kormányzati körökre hivatkozva arról írt a Welt, hogy az elmúlt 9 hétben nem nem érkeztek érdemi fegyverszállítmányok Németországból. Március 30. és május 26. között mindössze két szállítmány érkezett, de ezek csak kisebb eszközöket tartalmaztak. Május közepén a németek háromezer páncéltörő aknát és ezerhatszáz darab irányított aknát tartalmaztak. Azonban jelenleg az orosz tüzérség ellen nem tudnak aknákkal harcolni. Egy hónapja pedig géppuskákhoz való pótalkatrészeket, gyújtószerkezeteket, rádiókat, kézigránátokat, robbanótölteteket és aknákat kaptak az ukránok.

Légvédelmi és tankelhárító fegyvereket legutóbb március 25-én kaptak. Ez a szállítmány háromezer Panzerfaust 3 típusú rakétát és ezerötszáz Typs Strela tankelhárítót tartalmazott. Még a beígért a Gepard légelhárító lövegeket sem szállították le, mert még nem képezték ki az ukrán katonákat a használatukra. A Welt információi szerint ez első 45 katonának a kiképzése csak június közepén, illetve július végén kezdődik.

Szerda este rendkívüli választmányi ülést tart a Jobbik, ahol a Magyar Hang értesülései szerint Jakab Péter leváltása is felmerülhet. Jakabot egy hónapja még a választási vereség ellenére is újraválasztották, de azután sem állt vissza a nyugalom a pártban, aminek 10 fősre zsugorodott a frakciója a parlamentben, és ezzel együtt a költségvetési támogatása is megfeleződött.

Június elején Jakab Péter kommunikációs tanácsadója, Molnár Enikő is lemondott, majd a pártelnök annyira berágott Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettesre, hogy feljelentést is tett ellene. (via hvg.hu)

Idegen anyag, feltehetően csontszilánk jelenléte miatt a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság visszahívta és kivonta a forgalomból a 300 grammos Agrico Löncshús konzervet. A löncshús Lengyelországból származik, a visszahívás a 2024. szeptember 24-i minőségmegőrzési idejű, 300 grammos kiszerelésű konzervekre vonatkozik.

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az ezekkel az azonosító adatokkal megegyező terméket ne fogyasszák el. A hivatal javasolja, hogy a visszavételről és a vételár visszatérítésének lehetőségéről a vevők a vásárlás helyén érdeklődjenek. (MTI)

„Azért csatlakoztak, mert háborúba lépett a köztársaságunk. Mit kellett volna csinálnom? Férfi vagyok, harcolnom kell”- mondta a Guardiannek Jean Claude Sangwa, az a 27 éves kongói cserediák, aki eddig a Luhanszki Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd amikor a szakadár köztársaságban február 19-én bejelentették a teljes mozgósítást, egy kongói és egy közép-afrikai barátjával csatlakoztak a helyi milíciához, hogy az oroszok oldalán harcoljanak Ukrajna ellen.
Sangwa korábban 2 évet tanult az oroszországi Rosztovban, majd onnan költözött át Luhanszkba, ahol már az 50-es évek óta fogadnak afrikai cserediákokat. Nem sokkal a háború kirobbanása után az ukrán belügyminisztérium Sangwa haláláról posztolt, de szerinte ez csak azért történhetett, mert megtalálták az igazolványát. AZ újságíróknak mindenesetre azt bizonygatta, hogy életben van. Két hónapon át részt vett a harcokban, most Luhanszk utcáin járőrözik.

Az új költségvetési törvényből az is forintra pontosan látszik, melyik ellenzéki párt kötött jó alkukat a választások előtt. A törvény szerint csak az állami támogatások 25 százalékát osztják szét egyenlő arányban a legalább 1 százalékot elért pártok között, a maradék 75 százalékot pedig a kapott szavazatok alapján. Ezek az összegek most pontosan látszanak a kedden megjelent költségvetési javaslatban.
Két parlamenten kívüli párt jogosult állami támogatásra: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom.

Jól mutatja, mennyire felpumpálták Rogán Antal minisztériumát az új kormányban, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése a tavalyihoz képest több mint tízszeresére nőtt. Az előző ciklusban Rogánhoz a Miniszterelnöki Kabinetirodán kívül még csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda tartozott, aminek a működtetését tavaly 44,8 milliárdból hozta ki. De az új kormánystruktúrában már az ő felügyelete alá tartoznak többek között a polgári titkosszolgálatok, a kormányzati informatika és a turizmustámogatás is, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda feladatait is megkapta, ami korábban közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt működött.
Minderre már 482,4 milliárdot kap a 2023-as költségvetésből.Pedig a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok soron futó propagandakiadásokra jövőre 6 milliárd forinttal kevesebbet terveztek be, mint a kampányévben: 18 milliárd helyett csak 12 milliárdot. A titkosszolgálatok azután sem kapnak jelentősen több pénzt, hogy Rogán Antalhoz kerülnek. A legnagyobb tételt (151,3 milliárd) Rogánnál az M5-ös és M6-s autópályák rendelkezésre állási díjai.
Visszafogták a turisztikai fejlesztések célelőirányzatait is: amíg idén 91,4 milliárd volt erre a Gazdaság-Újraindítási Alapban, jövőre a Miniszterelnök Kabinetiroda csak 71,9 milliárdot kap erre. Persze év közben különböző átcsoportosításokkal még nőhetnek ezek a költségek.

A Párbeszéd aktivistái talán a leglátványosabb ellenzéki akciót hozták össze, amikor a hétvégén Mészáros Lőrinc horvátországi építkezéseinél gyorskötözővel a kordonokra A3-as lapokat rögzítettek, amik azt üzenték: „EXTRAPROFIT: LŐRINC, FIZESS!”
Korábban a horvát sajtó írt arról, hogy egy mađarski tajkun, azaz Mészáros Lőrinc épít egy ötcsillagos, 180 szobás hotelt 50 millió euróért Ičićiben.
Az akcióról beszámoló Jámbor András szerint ezekkel a papírlapokkal akarták megmutatni Orbánnak, hova fut ki az extraprofit Magyarországról. Az akcióval azt akarták kifejezni, hogy „nem megszorításokra van szükség, hanem a nagytőke extraprofitjának megadóztatására”. Jámbor hozzátette:
„Ne a kis és középvállalkozások, ne az önkormányzatokat, ne az egyszerű emberek fogyasztását, hanem a NER oligarcháit adóztassák meg!”

Harminc százalékot meghaladó drágulás volt az elmúlt hónapokban a tej és a tejtermékek piacán – mondta a Tej Terméktanács ügyvezetője az Inforádióban. Harcz Zoltán arról beszélt, hogy az elmúlt 12 hónapban mind a nyers tej, mind a feldolgozott tej és tejtermékek esetében is jelentős, 30 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható. A kiskereskedelmi árakról nincsenek hivatalos adataik, csak a nyers tej és a feldolgozók átadói árára van rálátásuk.
A drágulás oka, hogy folyamatosan emelkedik a takarmány, az energia, az állatgyógyászati eszközök, a csomagolóanyagok ára, de nőttek a munkabérek is. (Infostart)