Czinkóczi Sándor

Mióta a lengyelek is megállapodtak az Európai Bizottsággal, már csak Magyarország nem fér hozzá az újjáépítési alap (RRF) pénzeihez. A magyar kormány 2021 tavasza óta nem tudja elfogadtatni a magyar tervet a közbeszerzési rendszer problémái, azaz korrupciós kockázatok miatt. Erre még idén novemberig lesz lehetőség, ha mégsem jön össze, akkor Magyarország elesik mintegy 2500 milliárd forinttól. Orbán Viktor kifejezetten a pénzek kialkudására hozta vissza a kormányában Navracsics Tibor volt uniós biztost.

A momentumos Bedő Dávid hétfőn a parlamentben arról kérdezte Navracsics helyettesét, Latorcai Csabát, hogy mikor fogják hazahozni az uniós pénzeket. Rákérdezett arra is, mik azok az uniós elvárások, amiknek a betartása nem éri meg az uniós pénzek hazahozatalát vagy mit tesznek annak érdekében, hogy hazahozzák az EU-s pénzeket.

A válaszában Latorcai Csaba arról beszélt, hogy az alaprészekről szóló megállapodást meg lehetne kötni, mert ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és az „Európai Unió bürokratái” csak zsarolni próbálják az országot, de ők nem engednek. Majd egy csokorba fűzte a Rogán-minisztérium legnagyobb slágereit:

„Nem fogjuk engedni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen, nem fogjuk engedni, hogy embargózzák a gázt, ezzel hidrogénbombát dobva a magyar gazdaságra, és bármennyire is szeretnék egyesek, továbbra sem fogjuk engedni, hogy az óvodás kisfiúkat rózsaszín tüllszoknyába öltöztetve kelljen óvodába hordaniuk a szülőknek.”

Latorcai azt üzente a momentumos képviselőnek, hogy biztosan hamarabb megérkeznek az uniós források, ha ők nem lobbiznak Magyarország ellen.

Bedő Dávid azzal vágott vissza, hogy ezek az indokok nem igazak, hiszen az európai uniós bizottság ülésén a kormány államtitkár-helyettese is elismerte, hogy a közbeszerzési törvények megváltoztatása jelenti az egyik legnagyobb akadályt. A kormány pénzfelhasználási gyakorlatát pedig ahhoz hasonlította, mint amikor valaki ebéd helyett cigit és visztkit vesz a kollégáinak a közös pénzből.

„Az, hogy még nem írtuk alá a megállapodásunkat az Európai Bizottsággal, álprobléma”

- jelentette ki Latorcai, aki azzal magyarázta az optimizmusát, hogy a megállapodástól függetlenül is ki lehet írni a pályázatokat. Ez így is van, a kormány tavaly nyár óta a központi költségvetés terhére előfinanszírozza a helyreállítási tervben szereplő projekteket. És amíg ezeket a pénzeket nem utalja át az EU, addig a a magyar pénzforgalmi hiányt és így az államadósságot növelik.

Hétfőn a parlamentben a momentumos Szabó Szabolcs arról kérdezte a Belügyminisztériumot, hogy mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét. Az ellenzéki képviselő szerint a béremelés az első lépés ahhoz, hogy növekedjen a pedagógusok megbecsültsége, és csökkenjen a pedagógushiány.

„Egyre kevesebben jelentkeznek pedagógus szakokra, aki elvégzi, azok közül egyre kevesebben állnak munkába pedagógusként. Nagyon sokan 30-40 éves korukban otthagyják a pedagógus hivatást és egyre többen ugye nyugdíjba is mennek. Ebből adódik a pedagógushiány, és ezért van az, hogy nagyon sok feladatellátási helyen ma már kémia vagy fizika szakos tanár ott alkalmazva nincs” - mondta Szabó, aki szerint rövid távon csak a béremelés segíthet ezen, mert azzal legalább a már végzetteket vissza tudják hoznia rendszerbe vagy a frissen végzetteket be tudják emelni. „Ha 50 százalékos béremelést adunk egyébként, akkor is csak a nemzetgazdasági diplomás átlagbér közelébe, és nem fölé emelnénk a béreket.” Válaszában Rétvári Bence belügyi államtitkár hosszan beszélt arról, mit csináltak a nem fideszes kormányok 2010 előtt, majd elmondta, hogy ezzel szemben ők már 2013-ban béremelési programot indítottak a tanároknál, ami 4 év alatt 50 százalékot jelentett. Majd később is emeltek 10-10 százalékokat.

„Az idei 10 százalékos béremelést mindenképpen követnie kell a következő évben is egy 10 százalékos béremelésnek, és az azt követő évben is egy újabb 10 százalékos béremelésnek. Ez idén, jövőre és azután egy 30 százalékos béremelést jelent. Nyitottak vagyunk arra, hogy erről nagyobb béremelésről is természetesen egyeztessünk, de jelenleg a költségvetésben és a gazdasági számokban ennek látjuk a fedezetét. Ha a magyar gazdaság jobban tud növekedni, például azért, mert kevésbé fojtják meg a brüsszeli elhibázott szankciók, abban az esetben ennél nagyobb emelésről is beszélhetünk. De csak akkor, ha a gazdaság jobban tud nőni.

Ebben jó lenne, ha önök partnerek lennének, és nem azért tennének, hogy minél súlyosabb szankciók minél nagyobb mértékben sújtsák Magyarországot, hanem kevesebb szankcióval, több bevétellel talán a pedagógus-béremelésről is jobban és biztatóbban tudunk majd egyeztetni.”

Magyarország elleni szankciókról nem tárgyalnak az EU-ban, viszont az Oroszország ellenieket a Fidesz rendszeresen ellenzi. A tanárok keresetének vásárlóereje drasztikusan csökkent, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta és a 2014-es minimálbérhez igazította a pedagógusbéreket. Tavaly rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma, volt olyan beszámoló is, ami szerint 160 ezer forint volt egy tanár alapfizetése az ország egyik legjobb gimnáziumában.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság csütörtökön

• 91 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette,
• 46 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette,
• jogtalan elsajátítás vétsége
• és közokirat-hamisítás bűntette miatt

4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit, aki az általa elkövetett csalássorozatoknak több száz sértettet károsított meg több mint 70 millió forint értékben.

Az ítélet szerint a férfi 2014 és 2017 között internetes hirdetéseken keresztül úgynevezett „fűtés- és áramdíj nullázó termékcsomag”, „rezsicsökkentő”, „energia-optimalizáló”, továbbá „környezetbarát házi energiatermelő” rendszer bérletét ajánlotta fel a megtévesztett megrendelőknek.

Azt állította, hogy a cégei által forgalmazott rendszer egy hőszivattyú, egy háztetőre szerelt napelem és egy szélkerék együtteséből áll, aminek előnye, hogy több energiát termel meg, mint amennyit a fogyasztó elhasznál, így a megtermelt többlet energiát egy magyar áramszolgáltatónak értékesítik, az ebből befolyt összeg 10 százalékát pedig megkapja az érintett fogyasztó.

A megrendelőknek regisztrációs/csatlakozási díjat, azaz napelemes rendszerenként 350 ezer-690 ezer forint közötti összeget kellett megfizetniük.
Az ígért környezetbarát házi energiatermelő rendszer tényleges kiépítése végül csak három, bemutatóként szereplő háznál történt meg, a rendszer telepítése ugyanis már a szerződések megkötésekor sem állt szándékában a férfinak. A tényleges célja az volt, hogy átverje e megrendelőket, a regisztrációs/csatlakozási díjként megfizetett összegeket megszerezze.

A férfi a fentieken kívül 2013 novemberében belépett tulajdonosként egy, a Thaiföldi Királyságban bejegyzett, búvároktatással foglakozó vállalkozásba, majd később a cég egyik tagjának hamisan azt állította, hogy üzletet kötött egy nemzetközi légitársasággal, ezért az ő saját cégén keresztül olcsóbban lehet repülőjegyekhez jutni. A vádlott megkérte a férfit, hogy a búvároktató vállalkozás közösségi oldalán tegyen közzé egy hirdetést, miszerint korlátozott számban, nagyon kedvezményesen lehet repülőjegyet vásárolni a Bécs-Dubaj-Phuket útvonalra. A hirdetésre jelentkezőknek a repülőjegy árát a férfi cégének számlájára kellett átutalniuk. A vállalkozása azonban nem állt szerződéses kapcsolatban a légitársasággal, a célja a vevők megtévesztése és az általuk átutalt összegek megszerzése volt.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte többek között a férfi és gyermeke egészségi állapotát, valamint kis mértékben az időmúlást, míg súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat. Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban pedig enyhébb büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. (Bíróság)

Változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő salátatörvényen pénteken.

A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást fogadott el, aminek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a helyi telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.

Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítással most törlik a javaslatból.

Erre a legjobb példa, hogy Rákossy Balázst, aki eddig a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának nevezik ki. Így az ő végkielégítése sincs veszélyben.

Egy másik változtatás pedig a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását írja elő. Ezek alapján ha az állam külső és belső biztonságának védelme biztosításával összefüggő - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamilyen adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, akkor az adatkérést az adat keletkezésétől számított tíz évig meg lehet tagadni. Hogy mi számít ilyen adatnak, arról pedig Rogán Antal vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dönt.

Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja a parlament, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak. (MTI)

Miután a Ryanair csütörtökön közölte az utasaival, hogy visszamenőleg mindenkire ráterhel még 3900 forintot (10 eurót), mert utasonként ennyi a kormány által bevezetett extraprofitadó, Orbán Viktor bejelentette a rádióban, hogy a kormány nem mulya. Nem sokkal később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy közleménnyel igyekezett aládúcolni a miniszterelnök állítását, amiben megüzente, hogy a kormány számára elfogadhatatlan a Ryanair tisztességtelen jegyárusítási gyakorlata.

„A kormány a magyar családok védelme érdekében extraprofit-különadók kivetéséről döntött, más ágazatok között a légitársaságokra vonatkozóan is. A kormány minden érintett számára világossá tette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra. A Kormány előre jelezte: minden egyes ilyen esetben alapos vizsgálatot fog lefolytatni, a káros gyakorlattal szemben szigorúan lép fel” - írta a miniszter.

A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadóját áthárítja az utazókra. Szerintük különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte ezt a gyakorlatát.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezért fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését kezdeményezte annak érdekében, hogy a kormányhivatal illetékes szervei a fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg és lehetőség szerint akadályozzák meg a légitársaság tisztességtelen eljárását.A miniszter kezdeményezte azt is, hogy a hatóság vizsgálja meg a Ryanair jegyárképzési gyakorlatát, hogy az minden európai normának és elvárásnak megfelel-e, főként annak ismeretében, hogy ilyen légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már régóta érvényben van. (MTI)

25 év után távozik a Hertha BSC-től Dárdai Pál, írja a Bild. A 46 esztendős magyar edző beleegyezett szerződésének a felbontásába, és ezért a lap szerint hétszámjegyű összeget kap az egyesülettől. A magyar válogatott volt szövetségi kapitányának június végéig szólt a megállapodása az első csapattal - ahonnan novemberben menesztették -, a junioroknál pedig határozatlan idejű szerződése volt.

A pécsi születésű játékos 1997-ben a BVSC-től igazolt a Herthához, ahol 2012 nyaráig klubrekordot jelentő 366 mérkőzésen lépett pályára. Már abban az évben elkezdte edzeni az U17-es csapatot, majd 2015-től 2019-ig az első csapat felkészülését irányította, közben megbízott szakvezetőként hét meccsen a magyar válogatott kispadján is ült. Két éve visszakerült a Hertha korosztályos csapatához, aztán tavaly januártól novemberig ismét a Bundesligában dolgozott, majd a helyét a török Tayfun Korkut vette át, akit márciusban Felix Magath váltott. A Hertha osztályozón kiharcolta az élvonalban maradást, majd egy hete Sandro Schwarzot nevezték ki vezetőedzőnek, akinek a munkáját másodedzőként Bódog Tamás segíti. (Bild/MTI)

Az elmúlt napokban újabb két betegnél igazoltak majomhimlő fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ veszélyes kórokozókkal foglalkozó Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában:

• Egy 35 éves, életvitelszerűen Budapesten tartózkodó és egy 24 éves Pest megyei férfinak majomhimlőre utaló tüneteik voltak. A fertőzöttek enyhe tünetekkel otthonukban tartózkodnak elkülönítve.

Az első majomhimlős esetet a múlt héten regisztrálták Magyarországon.
A területileg illetékes járványügyi hatóság a járványügyi vizsgálatokat megkezdte, a kontaktkutatás jelenleg folyamatban van. Az NNK arra kéri a lakosságot, hogy aki majomhimlő gyanús tüneteket észlel magán mielőbb forduljon orvoshoz. A majomhimlő tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen. Nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bár a majomhimlő egyelőre nem jelent fokozott kockázatot az emberi egészségre nézve, a közegészségügyi kockázat jóval magasabb lehet, ha a vírus megtelepszik a nem endémiás országokban, és terjedni kezd.

Miután Orbán Viktor közbenjárására mentesült az uniós szankciók alól a putyini agressziót támogató Kirill pátriárka, a magyar miniszterelnök péntek reggel már arról beszélt Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a háborús uszítókat. Persze nem meggondolta magát, hanem február óta most jutott el addig a mindenre bedobható érvéig:

„a háborús uszítókat vissza kell szorítani. Most már teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek ebben a háborúban. Soros György szimbolizálja őket. Nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani, el kell nyújtani. Ezek háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún”.

Orbán Viktor azt mondta, háborús költségvetés fogadott el a kormány, mert a 2023-as év is bizonytalan lesz és szorongásokkal teli lesz a háború miatt. Ugyanakkor bejelentette, hogy hamarosan kiad egy rendeletet az rezsicsökkentés új szabályozásáról, amivel 100 ezer kisvállalkozó a rezsicsökkentésben maradhat. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy kilépteti a kormány a rezsivédelemből az önkormányzatokat és a cégeket. Egyszerűen kacsának nevezte, hogy az a hírt, miszerint az EU importvámot vetne ki a csővezetéken érkező orosz olajra.

Szerinte az árstopok 5-6 százalékot tudnak csökkenteni az infláción. Ezek július 1-ig vannak érvényben. Orbán azt mondta, hogy körültekintően kell ezekkel eljárni. Azt mondta, szeretné meghosszabbítani, de még konzultálnia kell a gazdasági minisztereivel. Azt mondta, akkor tudják gyorsan kivezetni ezeket az intézkedéseket, ha béke van. Ha háború van, ez csak lassan megy. Ezzel reagál a MOL elnökének a nyilatkozatára, miszerint már júliustól ki kellene vezetni az árkorlátozást.

Csütörtök délután hívták a rendőröket, mert három túrázó eltévedt a Dömöst Pilismaróttal összekötő erdei úton. Miután felkeresték a Ferenczy-sziklát, a nagy esőzés miatt már nem tudtak onnan lejönni. A rendőrök az erdei úton haladva megtalálták a három kirándulót, akik a sok csapadék miatt járhatatlanná vált utakon nem tudtak kijutni az erdőből és a ruhájuk is teljesen átázott. A rendőrök a járőrautóval visszavitték a családot Dömösre, ahol a kocsijukat hagyták.

Előző nap két túrázó szorult a rendőrök segítségére, akik Rám-szakadék közelében kirándultak. Egyikük rosszul lett, a vihar miatt pánikrohamot kapott. Az egyenruhások folyamatos kapcsolattartás mellett sikeresen felkutatták a kiránduló párt. Esőtől áztatott ruhában, kimerülve kerültek elő, így őket a rendőrök a kocsijukhoz szállították.

A rendőrség arra kéri a kirándulókat, hogy túrázás előtt tájékozódjanak a várható időjárásról. Az elmúlt napok esőzései miatt sok túraútvonal járhatatlanná vált. (police.hu)

Az köztársasági elnök interjút adott az állami tévén Orbán Viktor egykori beszédírójának, a Habony Árpád cégét is vezető Lánczi Tamásnak. A tanácsadó megkérdezte Novák Katalintól, hogy a köztársasági elnöki munka fokmérőjének tartja-e a jogi aktivizmust, amire az új elnök egyértelmű nemmel válaszolt. Majd a törvények visszaküldésével kapcsolatban elmondta, hogy azonosulni tud Áder János megközelítésével,

vagyis ha száz jó törvényt tesznek elé, akkor százat fog alárni, míg ha száz rosszat, akkor százat küld vissza.

Megkapta az a kérdést is, hogy tervez-e egyeztetni a pártok vezetőivel (mármint Orbán Viktoron és Semjén Zsolton kívül). „Én kicsit szűkítőnek érzem azt a megközelítést, hogy a pártoktól várjuk a nemzet egységének a kifejezését vagy megvalósítását, hiszen önmagában már a párt szó is azt jelenti, hogy teljes természetességével, egymástól különböző nézeteket valló csoportoknak a markánsan különböző álláspontjainak az ütközéséről szól. Hogy én ezeket az álláspontokat megismerjem és a lehetőségekhez mérten megértsem, azt feladatomnak érzem, és ennek meg fogom találni a módját a jövőben” - mondta a köztársasági elnök, aki beiktatása előtt ki sem lépett a Fideszből, hanem csak felfüggesztette a tagságát.

Egyszerre hat helyen tartott házkutatást a Készenléti Rendőrség szegedi osztálya múlt csütörtökön, amikor összehozták az elmúlt időszak egyik legnagyobb hazai állat- és drogfogását. Egy háromfős társaság Csongrád megyei telepén összesen 1630 kisebb-nagyobb kannabisztövet találtak. A szomszédos tanyájukban a magról nevelés zajlott, illetve ott csomagolták a már leszüretelt kannabiszt.

A 41 éves M. Zoltán Attila, élettársa, a 34 éves T. Judit és a páros barátja, a szintén 34 éves B. István Norbert egy struccfarmot üzemeltetett, amivel valószínűleg álcázni akarták a fűtermesztést.

A kábítószerültetvény közvetlen a szárnyasok kifutója mellett növögetett. A madarak azonban nem tudták elfedni a titkos tevékenységet. A nyomozók 8837 gramm kannabisztörmeléket foglaltak le, aminek feketepiaci értéke nagyjából 22 millió forint, míg a több mint 1600 tő leszüretelése után a trió további 80 kilogramm kannabisztörmelékre tehetett volna szert, amivel akár 80-120 millió forintot is kereshettek volna. A fűtermesztést a 12 éves lányuk jelenlétében végezték.

A KR NNI szegedi nyomozói mindhárom kábítószertermesztőt elfogták, majd mindegyiküket jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg. Kihallgatásuk után őrizetbe vették őket, és kezdeményezik letartóztatásukat. Ezen túl a KR NNI a három gyanúsított tulajdonában lévő hat ingatlan zár alá vételére is soron kívül intézkedett. (police.hu)

Három dolgozó meghalt, amikor egy munkatársuk egy félautomata kézifegyverrel lövöldözni kezdett csütörtökön egy üzemben Maryland állam nyugati részén, Smithsburgben.

A támadó autóval menekült el a helyszínről, később pedig tűzharcba keveredett a rendőrökkel, amiben ő és egy járőr is megsebesült. Doug Mullendore seriffhelyettes az elkövetőről csak annyit árult el, hogy 42 éves és a gyárban dolgozott. (APNews)

A volt német kancellár nem aratott nagy sikert az ukrán vezetés körében azzal az interjújával, amiben arról beszélt, nem volt naiv azzal kapcsolatban, hogy meg lehet-e változtatni Vlagyimir Putyint a kereskedelemmel. Erre Volomidir Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal reagált, hogy ha Angela Merkel mindig is tudta, hogy Oroszország háborúra készül és Putyin célja az EU elpusztítása, akkor minek kellett megépíteniük közösen az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Ukrajna megkerülésével szállított volna gáz Németországba a Balti-tenger alatt. Podoljak azzal vádolta Merkelt, hogy az orosz olaj és gáz függőjévé tette az EU-t.

Már lehetett hallani arról, hogy az egy hónapja újraválasztott Jakab Péter leváltása is szóba kerülhet a Jobbik szerdai választmányi ülésén, de a pártelnök kora este maga jelentette be a lemondását az oldalán:

„A Jobbik tagsága több mint 70 százalékos többséggel választott meg a párt elnökének május 7-én. Hiába. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.

Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok.”

Németország továbbra sem indította újra a fegyverszállítást Ukrajnába, írja a Spiegel. A német kormány szerdán arról tájékoztatta a a leszállított fegyverekhez nem érkeztek kiegészítő szállítmányok, és nem is tervezik a fegyverszállítmányok listáját frissíteni. Pedig a szövetségi kormány általában hetente frissíti azt a titkos listát, amit csak néhány képviselő láthat, akik még jegyzetet sem készíthetnek róla.

Május végén derült ki, hogy Olaf Scholz kancellár hangzatos ígéretei ellenére a németek alig szállítottak fegyvert Ukrajnába március vége óta. Akkor ukrán kormányzati körökre hivatkozva arról írt a Welt, hogy az elmúlt 9 hétben nem nem érkeztek érdemi fegyverszállítmányok Németországból. Március 30. és május 26. között mindössze két szállítmány érkezett, de ezek csak kisebb eszközöket tartalmaztak. Május közepén a németek háromezer páncéltörő aknát és ezerhatszáz darab irányított aknát tartalmaztak. Azonban jelenleg az orosz tüzérség ellen nem tudnak aknákkal harcolni. Egy hónapja pedig géppuskákhoz való pótalkatrészeket, gyújtószerkezeteket, rádiókat, kézigránátokat, robbanótölteteket és aknákat kaptak az ukránok.

Légvédelmi és tankelhárító fegyvereket legutóbb március 25-én kaptak. Ez a szállítmány háromezer Panzerfaust 3 típusú rakétát és ezerötszáz Typs Strela tankelhárítót tartalmazott. Még a beígért a Gepard légelhárító lövegeket sem szállították le, mert még nem képezték ki az ukrán katonákat a használatukra. A Welt információi szerint ez első 45 katonának a kiképzése csak június közepén, illetve július végén kezdődik.

Szerda este rendkívüli választmányi ülést tart a Jobbik, ahol a Magyar Hang értesülései szerint Jakab Péter leváltása is felmerülhet. Jakabot egy hónapja még a választási vereség ellenére is újraválasztották, de azután sem állt vissza a nyugalom a pártban, aminek 10 fősre zsugorodott a frakciója a parlamentben, és ezzel együtt a költségvetési támogatása is megfeleződött.

Június elején Jakab Péter kommunikációs tanácsadója, Molnár Enikő is lemondott, majd a pártelnök annyira berágott Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettesre, hogy feljelentést is tett ellene. (via hvg.hu)

Idegen anyag, feltehetően csontszilánk jelenléte miatt a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság visszahívta és kivonta a forgalomból a 300 grammos Agrico Löncshús konzervet. A löncshús Lengyelországból származik, a visszahívás a 2024. szeptember 24-i minőségmegőrzési idejű, 300 grammos kiszerelésű konzervekre vonatkozik.

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az ezekkel az azonosító adatokkal megegyező terméket ne fogyasszák el. A hivatal javasolja, hogy a visszavételről és a vételár visszatérítésének lehetőségéről a vevők a vásárlás helyén érdeklődjenek. (MTI)

„Azért csatlakoztak, mert háborúba lépett a köztársaságunk. Mit kellett volna csinálnom? Férfi vagyok, harcolnom kell”- mondta a Guardiannek Jean Claude Sangwa, az a 27 éves kongói cserediák, aki eddig a Luhanszki Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd amikor a szakadár köztársaságban február 19-én bejelentették a teljes mozgósítást, egy kongói és egy közép-afrikai barátjával csatlakoztak a helyi milíciához, hogy az oroszok oldalán harcoljanak Ukrajna ellen.

Sangwa korábban 2 évet tanult az oroszországi Rosztovban, majd onnan költözött át Luhanszkba, ahol már az 50-es évek óta fogadnak afrikai cserediákokat. Nem sokkal a háború kirobbanása után az ukrán belügyminisztérium Sangwa haláláról posztolt, de szerinte ez csak azért történhetett, mert megtalálták az igazolványát. AZ újságíróknak mindenesetre azt bizonygatta, hogy életben van. Két hónapon át részt vett a harcokban, most Luhanszk utcáin járőrözik.

Az új költségvetési törvényből az is forintra pontosan látszik, melyik ellenzéki párt kötött jó alkukat a választások előtt. A törvény szerint csak az állami támogatások 25 százalékát osztják szét egyenlő arányban a legalább 1 százalékot elért pártok között, a maradék 75 százalékot pedig a kapott szavazatok alapján. Ezek az összegek most pontosan látszanak a kedden megjelent költségvetési javaslatban.

• Továbbra is a Fidesz kapja jövőre a legtöbb pénzt, 1 milliárd 14 millió forintot, ami majdnem 5 százalékkal több a 2022-es támogatásánál. A kormánypárt alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány szintén kap 1,5 milliárd forintot.
• A DK is nagyot szakított a szerény eredménnyel, jövőre már 268,6 millió forintra számíthat, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent a korábbi támogatásához képest. Gyurcsányék pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány 334,3 milliót kap.
• A Jobbik viszont csúnyán pofára esett, mert több mint felével csökkent az állami támogatása: a tavalyi 510 millió helyett idén már csak 236 millióra számíthatnak. A pártalapítványuk pedig 60 százalékkal kap kevesebbet.
• Mivel a Momentum most került be először a parlamentbe, ezért náluk volt az egyik legnagyobb arányú a növekedés: idén parlamenten kívüli pártként csak 44,3 milliót kaptak, jövőre viszont 185 millióból gazdálkodhatnak. Az alapítványuk, az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 193 milliót kap.
• A folyton megújuló MSZP 40 százalékkal kap kevesebbet, 183,3 milliót. A hozzájuk tartozó Táncsics Alapítvány pedig már csak 190 millióból mozdíthatja elő a szociáldemokrata gondolkodás fejlődését.
• A Mi Hazánk most kap először költségvetési támogatást, kicsivel kevesebbet, mint a szocialisták: 183,1 millió forintot. Az alapítványuk 189 millióból működhet.
• A fényes győzelem ellenére a KDNP támogatása csökkent, az idei 180 millió helyett jövőre csak 160 milliójuk lesz Magyarország megmentésére. A hozzájuk tartozó Barankovics István Alapítványnak 151 milliót kell beosztania valahogy.
• A Párbeszéd költségvetése viszont nagyobb lett, harmadával kapnak több pénzt a költségvetésből, mint tavaly: 135,9 milliót. Az alapítványuk, a Megújuló Magyarországért Alapítvány pedig 110 milliót oszthat be.

Gattyánék nem hajoltak le az apróért

Két parlamenten kívüli párt jogosult állami támogatásra: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom.

• A Kétfarkú korábban is kapott állami támogatást, de jövőre ez 54 százalékkal magasabb lesz. A Savköpő Menyét Alapítvány pedig 94,5 millió forintra számíthat.
• Magyarország egyik leggazdagabb emberének pártja, a Megoldás Mozgalom az 1,04 százalékos eredménye után 21,6 millió forintra jogosult. De mivel pártalapítványt eddig nem csináltak, ezért az arra félretett 36,6 millió forintot a költségvetés tartalékként őrzi.

Jól mutatja, mennyire felpumpálták Rogán Antal minisztériumát az új kormányban, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése a tavalyihoz képest több mint tízszeresére nőtt. Az előző ciklusban Rogánhoz a Miniszterelnöki Kabinetirodán kívül még csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda tartozott, aminek a működtetését tavaly 44,8 milliárdból hozta ki. De az új kormánystruktúrában már az ő felügyelete alá tartoznak többek között a polgári titkosszolgálatok, a kormányzati informatika és a turizmustámogatás is, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda feladatait is megkapta, ami korábban közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt működött.

Minderre már 482,4 milliárdot kap a 2023-as költségvetésből.Pedig a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok soron futó propagandakiadásokra jövőre 6 milliárd forinttal kevesebbet terveztek be, mint a kampányévben: 18 milliárd helyett csak 12 milliárdot. A titkosszolgálatok azután sem kapnak jelentősen több pénzt, hogy Rogán Antalhoz kerülnek. A legnagyobb tételt (151,3 milliárd) Rogánnál az M5-ös és M6-s autópályák rendelkezésre állási díjai.

Visszafogták a turisztikai fejlesztések célelőirányzatait is: amíg idén 91,4 milliárd volt erre a Gazdaság-Újraindítási Alapban, jövőre a Miniszterelnök Kabinetiroda csak 71,9 milliárdot kap erre. Persze év közben különböző átcsoportosításokkal még nőhetnek ezek a költségek.

A Párbeszéd aktivistái talán a leglátványosabb ellenzéki akciót hozták össze, amikor a hétvégén Mészáros Lőrinc horvátországi építkezéseinél gyorskötözővel a kordonokra A3-as lapokat rögzítettek, amik azt üzenték: „EXTRAPROFIT: LŐRINC, FIZESS!”

Korábban a horvát sajtó írt arról, hogy egy mađarski tajkun, azaz Mészáros Lőrinc épít egy ötcsillagos, 180 szobás hotelt 50 millió euróért Ičićiben.

Az akcióról beszámoló Jámbor András szerint ezekkel a papírlapokkal akarták megmutatni Orbánnak, hova fut ki az extraprofit Magyarországról. Az akcióval azt akarták kifejezni, hogy „nem megszorításokra van szükség, hanem a nagytőke extraprofitjának megadóztatására”. Jámbor hozzátette:

„Ne a kis és középvállalkozások, ne az önkormányzatokat, ne az egyszerű emberek fogyasztását, hanem a NER oligarcháit adóztassák meg!”

Harminc százalékot meghaladó drágulás volt az elmúlt hónapokban a tej és a tejtermékek piacán – mondta a Tej Terméktanács ügyvezetője az Inforádióban. Harcz Zoltán arról beszélt, hogy az elmúlt 12 hónapban mind a nyers tej, mind a feldolgozott tej és tejtermékek esetében is jelentős, 30 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható. A kiskereskedelmi árakról nincsenek hivatalos adataik, csak a nyers tej és a feldolgozók átadói árára van rálátásuk.

A drágulás oka, hogy folyamatosan emelkedik a takarmány, az energia, az állatgyógyászati eszközök, a csomagolóanyagok ára, de nőttek a munkabérek is. (Infostart)

A szüzességi vizsgálatok törvényen kívül helyezéséért indított társadalmi kampányt hétfőn a Nőkkel Szembeni Erőszak Megelőzéséért és Megfékezéséért hálózat (VIF) Romániában. A húsz civil szerzetet tömörítő szövetség internetes aláírásgyűjtési kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában az igazságügyi orvostani intézetek többségénél továbbra is a kérésre végzett szolgáltatások listáján szerepel a kétujjas, invazív eljárás, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az emberi jogokat sértő, diszkriminatív, orvosi szempontból nem releváns, barbár eljárásként ítélte el.

A VIF azt követeli az egészségügyi és az igazságügyi minisztériumtól, hogy sürgősen kezdeményezzenek törvénymódosítást az igazságügyi orvostani intézetekben végzett szüzességi vizsgálat betiltása érdekében.

A Dela0.ro oknyomozó portál által összegyűjtött adatok szerint Romániában hat regionális igazságügyi orvostani intézet működik. 2018 és 2021 között a bukaresti, marosvásárhelyi, kolozsvári, krajovai és jászvásári igazságügyi orvostani intézet 927 szüzességi vizsgálatot végzett. A temesvári intézettől nem kaptak összesítést.

Az esetek 85 százalékában a vizsgált kiskorú volt.Az oldal megkereste az orvostani intézetek 30 megyei kirendeltségét, és 25 olyan kirendeltséget talált, ahol kérésre, 40-50 lejért (3200-4000 forint) elvégezhető a szüzességi vizsgálat. Kettőnél (a Bihar és a Mehedinti megyei) arra is felhívta a figyelmet: „ha a kiskorú nem szűz”, akkor erről értesíteniük kell a rendőrséget. Öt megyei kirendeltség - a Fehér, Szeben, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyei - azt válaszolta, hogy nem vállalják már a szüzességi vizsgálat elvégzését. (MTI)

Közel egymillió korábbi autóját hívja vissza a Mercedes, mert gond lehet a fékrendszerükkel. A hétvégén a német autógyártó bejelentette, hogy felveszi a kapcsolatot a tulajdonosokkal, mivel az ő kocsijuknál is előrehaladott korrózió léphetett fel. A visszahívás 993 407 járművet érint, amiből 700 ezer Németországban üzemel. A Mercedes tavaly is hasonló számban hívott vissza autókat, mert azoknak pedig a segélyhívó rendszerével voltak gondok.

A mostan visszahívás jellemzően 2004 és 2015 között készült ML- és a GL-osztályú SUV-okra, valamint az R-osztályú mikrobuszokra vonatkozik. (BBC)

A kormány egy szombati rendeletével a kormány lehetőséget kap arra, hogy földgázellátási veszélyhelyzet esetén állami felügyelet alá vonja a MOL tulajdonában álló FGSZ Zrt.-t, ami Magyarország területét behálózó nagynyomású földgázszállító vezetékrendszereket üzemelteti. Az állam nevében az energiapolitikáért felelős miniszter, azaz Palkovics László jár el.

A katasztrófavédelmi törvény szerint ilyenkor a miniszter áttekinti a cég vagyoni helyzetét, jóváhagyja a vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait és dönt a cég legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben ha a földgázellátási veszélyhelyzet elhárításáról vagy a következményeinek enyhítéséről van szó. Ezeken kívül a rendelet szerint megteszi azokat az intézkedéseket, amik szükségesek a működőképesség fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében, valamint a cég közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben is kizárólagosan dönthet.

A vállalat a Portfoliónak kikötötte, hogy egyelőre még nem vonták állami felügyelet alá őket, ezt földgázellátási vészhelyzet esetén rendelheti el a kormány. Ez olyan gázellátási zavart jelent, amikor nem áll rendelkezésre elegendő gázforrás az ellátási igények kielégítésére. De az FGSZ jelenleg nem tapasztal fennakadást az ország ellátásában.

Vasárnap jelentette be a kormány, hogy a cégek mellett az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből, ami az ATV körkérdése szerint váratlanul érte a települések vezetőit.

A fideszes Cser-Palkovics András azt mondta a csatornának, hogy az általa vezetett Székesfehérvár esetében pedig évente 2-3 milliárd lehet a többletkiadás az intézkedés miatt. Ezért is nehezményezi, hogy a kormány nem egyeztetett a kérdésről az önkormányzatokkal:

„Nyilván jól esett volna, ha vannak egyeztetések és például látjuk, hogy milyen számítás alapján mondta a miniszter úr azt, hogy ezt az önkormányzatok mindegyike ki tudja maga gazdálkodni. Én ebben kicsit borúlátóbb vagyok”

Dél-Korea és az Egyesült Államok harcászati rakétákkal gyakorlatozott hétfőn Dél-Korea keleti partjainál, válaszul az Észak-Korea által az előző nap indított rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták sorozatára. 10 perc alatt nyolc harcászati rakétát indítottak válaszul a nyolc észak-koreai rakétára.

A múlt hónapban hivatalba lépett dél-koreai elnök, Jun Szuk Jol keményebb fellépést ígért északi szomszédjával szemben, és a májusi szöuli csúcstalálkozón megállapodott Joe Biden amerikai elnökkel a közös hadgyakorlatok és a közös elrettentő erő fokozásáról.

Észak-Korea az idén több rakétakilövést hajtott végre, és Jun szerint Phenjan rakéta- és nukleáris fegyverprogramja olyan szintet ért el, ami már veszélyt jelent a regionális és a világbékére. Azt mondta, Dél-Korea folytatni fogja az alapvető és gyakorlati biztonsági képességek kiépítését, valamint az északi nukleáris és rakétafenyegetések elrettentését.

Japán és az Egyesült Államok szintén közös hadgyakorlatot tartott vasárnap, válaszul a legutóbbi észak-koreai rakétakísérletekre. AZ amerikai vezetés és szöuli tisztviselők nemrég arra is figyelmeztettek, hogy Észak-Korea 2017 óta először készen áll a nukleáris fegyverek tesztelésének folytatására.

A múlt hónapban az Egyesült Államok további ENSZ-szankciókat sürgetett Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások miatt, de Kína és Oroszország megvétózta a javaslatot, és ezzel nyilvánosan megosztotta az ENSZ Biztonsági Tanácsát Észak-Korea ügyében, először azóta, hogy 2006-ban, amikor Észak-Korea végrehajtotta első atomkísérletét, a testület büntetni kezdte az országot. (BBC/MTI)

Miután a kormány bejelentette, hogy a cégek mellett az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből, Karácsony Gergely aggódni kezdett, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek-e kigazdálkodni ennek hatásait a járvány és a háború következményei miatt. A főpolgármester szerint brutális megszorításról van szó.

Vasárnap este a rezsibiztosi szerepkörébe visszapottyant Németh Szilárd egy gyurcsányozással, multizással és brüsszelezéssel teletűzdel közleményben reagált, amiben a kormány lépését a fenti lépést a brutális energiaáremelésekel indokolta:

„Ezért hoztuk létre a rezsivédelmi alapot, amelybe azoknak kell befizetniük, akik a háború következményeinek egyértelmű haszonélvezői, azoknak, akik extraprofitra tesznek szert, emellett a kormány is megtakarít. Karácsony Gergelyt, a messze leggazdagabb önkormányzat vezetőjét, no meg a baloldali pártokat is arra biztatjuk, hogy járuljanak hozzá a rezsicsökkentés védelméhez ahelyett, hogy a frakciók alakításával trükköznek, hogy milliárdokat tegyenek zsebre.”

A maga módján VII. kerület DK-s polgármestere is megemlékezett a trianoni évfordulóról. Niedermüller Péter azt javasolta, hogy a nemzeti összetartozás napján gondolni kellene „az alulfizetett pedagógusokra, az összeomlott egészségügyet a hátukon cipelő orvosokra és ápolókra, a megélhetési gondokkal küszködő szociális munkásokra, a kilátástalansággal küszködő közmunkásokra” és a kivándorló fiatalokra.

Majd az évfordulóra ráfordulva meglepőt húzott:

„És gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában, és a többi környező országban, mint mi itthon Magyarországon.”

Niedermüller helyzetértékelése szerint amíg a környező országokban megmaradt „a szabadság, a nyílt társadalom, az Európához való tartozás, a jobb élet, a jövő reménye”, addig itt „Orbán, a hazugságokra épülő politika, az olcsó ostoba nacionalista demagógia, a mindent eluraló korrupció megmaradt nekünk”.

A brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság is küld nagy hatótávolságú, M270-es rakétarendszereket Ukrajnának. Ben Wallace szerint ezek segíteni fogják az ukránokat az oroszok elleni védekezésben. Szerinte ezekre a fegyverekre azért van szükség, mert az oroszok taktikája is megváltozott. Az M270-es rakétarendszerek egy perc alatt 12 rakétát képes kilőni, amik 80 kilométerre is pontosan érnek célba.

Bár a brit kormány nem közölte, mennyiről lehet szó, a BBC értesülései szerint három ilyen rendszerről lehet szó. Az ukrán katonákat a rendszer használatára az Egyesült Királyságban képzik ki a következő hetekben. A döntést az Egyesült Államokkal egyeztetve hozták meg, ami a múlt héten jelentette be, hogy szintén küld nagy hatótávú rakétarendszereket az ukránoknak.

Vlagyimir Putyin már az amerikai bejelentés után is azzal fenyegetőzött, hogy kibővíti a célpontjai listáját, ha a nyugati országok tényleg rakétarendszerekkel látják el az ukránokat. Amikor erről beszélt az orosz állami tévében, hetek óta először, újra rakétákat lőttek ki Kijevre. (BBC)

Nem lehet megúszni a remake-hullámot anélkül, hogy pont a 90-es évek legkreténebb rajzfilmfigurái ne térjenek vissza. Június végén jelenik meg a Paramount+-on a Beavis and Butt-Head Do the Universe című film, amiben a 90-es éveket tökéletesen megtestesítő szereplők egy fekete lyukon (höhö) keresztül 1998-ból 2022-be csöppen. A forgalmazó is csak annyit ígér, hogy talán ez lett minden idők legostobább űrfilmje. (Pitchfork)

Súlyos vonatbaleset történt péntek kora este a szlovákiai Várna (Varín) és Ruttka (Vrútky) között. Egy egy mozdony nekiütközött egy személyvonat álló szerelvényének. Az Új SZó az Aktuality.sk értesülései alapján azt írja, hogy az egyik mozdonyvezető nem élte túl a balesetet, de még növekedhet az áldozatok száma. A közlekedési minisztérium nem akart információkat adni a halottak és a sérültek számáról. A Szlovák Sürgősségi Orvosi Szolgálat szerint a személyvonaton nagyjából száz ember tartózkodott, közülük körülbelül ötvenen sérülhettek meg. (Új Szó/ORF)

Az OTP vegyesvállalatot alapít a Kínai Népköztársaságban 15 százalék tulajdoni részesedéssel, fogyasztási hitelezésre, az erről szóló megállapodásokat 2022. június 2-án írták alá a partnerek - közölte az OTP Bank Nyrt. pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor a szükséges, több lépcsős kínai hatósági engedélyek megszerzésének függvényében. A vegyesvállalat alapítása az illetékes kínai felügyeleti hatóság mellett a magyar felügyeleti hatóság engedélyéhez is kötött. Az előzetes engedélyt a Magyar Nemzeti Bank 2022. április 14-én adta meg.

Az OTP Bank részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Pénteken a papír ára 120 forinttal, 1,31 százalékkal 9314 forintra emelkedett, árfolyamának minimuma 8500 forint, maximuma 19 590 forint volt az elmúlt egy évben. (MTI)

Pénteken tűz alá vették a Reuters tudósítóinak autóját, miközben az ostrom alatt álló Szeverodonyeck felé tartottak Kelet-Ukrajnában. A jármű vezetője meghalt, két újságíró pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A hírügynökség közleménye szerint járművet az oroszok által támogatott szeparatisták biztosították nekik, valamint a megölt sofőr is nekik dolgozott. (Guardian)

A címlapkép csak illusztráció.

Nagyon ritka galápagosi óriásteknőst mutattak be pénteken egy svájci állatkertben, ami ráadásul albínó is. A múlt hónapban két óriásteknős született a Lausanne-hoz közeli Servion állatkertjében, ahol egy olyan program zajlik, ami a veszélyeztetett állatokat igyekszik megmenteni.

Az egyik teknős fekete lett, akárcsak a szülei, de a másik teljesen világos. Eddig a nemét sem lehetett meghatározni. Az állatkert közleménye szerint eddig sosem született még albínó galápagosi óriásteknős fogságban, de a természetben sem sikerült hasonlót megfigyelni.

A teknősök szülei 30 évesek, és csak most lettek ivarérettek. A ritka színárnyalaton kívül ennél a fajnál azért is szenzáció teknősük születése, mert a párzásoknál a sikeres megtermékenyítések aránya 2-3 százalék körül mozog. (Reuters)

A törvény eddig úgy szabályozta a politikai felsővezetők, a kormánybiztosok, a miniszterelnöki biztosok fizetését, hogy az nem haladhatta meg a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

Pénteken a kormány azonban benyújtott egy salátatörvényt, aminek részeként ezeket a feladatköröket megszabadítanák a törvényi korlátozástól, az új mérce pedig az lenne, hogy a miniszterelnök mennyit gondol. Így mostantól

• a miniszter,
• a miniszterelnök politikai igazgatója,
• az államtitkár,
• kormánybiztos,
• a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott

díjazásának mértékét a miniszterelnök állapítja meg.

De a javaslat változtat Orbán Viktor fizetésén is. Eddig a miniszterelnök fizetése megegyezett a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével. Mostantól pedig a miniszterelnök fizetése az országgyűlés elnökének fizetésével lenne egyenlő.

A törvény Kövér László eddig a képviselői díjak 2,7-szeresét kereste meg. A parlamenti képviselők alapfizetése pedig a havi átlagos bruttó kereset háromszorosa volt. A legutóbbi vagyonbevallása szerint Kövér László bruttó 3 554 280 forintot keresett havonta, miközben a miniszterelnök fizetése csak 1,5 millió volt. Ehhez Orbán Viktornak hozzájön még a 1,3 milliós képviselői fizetése is.

De a javaslat elintézné azt is, hogy Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója diplomata útlevelet kapjon.

A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a Szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló törvényjavaslatot. Erre azért van szükség, mert bár Orbán Viktor már május 24-én bejelentette a háborús veszélyhelyzetet, de az Alaptörvény szerint a kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete csak 15 napig marad érvényben, ha csak az országgyűlés meg nem hosszabbítja a hatályát.

Ilyenkor a kormány a rendeleteivel akár a törvényektől is eltérhet, arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza vagy egyenesen felfüggessze. A parlamenthez most benyújtott javaslat szerint

a kormány 2022. november 1-ig kér rendkívüli felhatalmazást. Ezután persze még dönthetnek további hosszabbításról, ahogy azt a járvány alatt is láthattuk.

Bár az oktatásügyet megkapó belügyminiszter csak rendet tudott ígérni a magasabb béreket követelő tanároknak, akitől még a sztrájkolás lehetőségét is elvették. Majd pedagógusnap alkalmából a Belügyminisztérium ködösen csak annyival biztatta őket, hogy mindent elkövetnek, hogy „a hivatás megbecsültsége tovább növekedjék”. Nem tudni, hogy ez pontosan mennyit jelent, de Kövér László nemrég csak minimális emelést emlegetett.

Ezzel szemben volt valaki a Fideszben, aki egyből a tettek mezejére lépett. Németh Szilárd rezsibiztos magára kapott egy köpenyt, majd gyöngybetűkkel írta egy táblára:

„Isten éltesse a magyar pedagógusokat!”

A tanárok keresetének vásárlóereje drasztikusan csökkent, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta és a 2014-es minimálbérhez igazította a pedagógusbéreket. Tavaly rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma, volt olyan beszámoló is, ami szerint 160 ezer forint volt egy tanár alapfizetése az ország egyik legjobb gimnáziumában.

Újra befészkelte magát az al-Káida terrorszervezet Afganisztánba, miután tavaly nyáron a tálibok visszaszerezték a hatalmat, írja a hírszerzési források alapján összeállított jelentésében az ENSZ. Így pedig arra is lesz lehetőségük, hogy a következő években távolabbi támadásokat is indítsanak. Az értékelés szerint szankciókat kell kivetni a tálibokra és azokra, akik Afganisztán biztonságát fenyegetik.

A Guardian megjegyzi, hogy a jelentés után az al-Káida és a tálibok kapcsolatára hivatkozhatnak azok, akik elhibázottnak tartották az Egyesült Államok részéről az afganisztáni kivonulást. Ugyanakkor az ország még nincs tele külföldi harcosokkal, egyelőre csak kis számban érkeztek. A jelentés szerint a tálibok tettek bizonyos intézkedéseket az al-Káida ellen, de ezeknek nem volt sok eredménye. Erről a tálibok egyébként meg is állapodtak az Egyesült Államokkal. Még a hatalomra kerülésük előtt ígéretet tettek arra, hogy Afganisztánból nem indíthatnak támadásokat más országok ellen.

Ugyanakkor a jelentés szerint az al-Káida vezetői most Kabul diplomatanegyedében élnek, és az afgán külügyminisztérium találkozóin is részt vehetnek. A terrorszervezet vezetője, Ajmán az-Zavahiri nemrég egy videóban az Egyesült Államok gyengüléseként értékelte a háborút. Arról megyerázott, hogy az amerikaiak az afganisztáni és iraki vereség, a szeptember 11-i támadások utáni háború gazdasági hatásai és a koronavírus okozta válság után most „prédaként vetette oda Oroszországnak a szövetségesét”.

Nehezen teszik túl magukat a rajongók a Tankcsapda új gumipop slágerén, BAZ+ Túl vagyok rajtad-on, amit az autotune egyik hazai virtuózával, a BSW-vel közösen hoztak össze.

A Bors szerint egyenesen gyűlöletcunami zúdult a zenekarra, ezért megkérdezték Lukács László frontembert, hogyan éli meg a közönség reakcióit.

„Nem érdekel bennünket a kommentelő társadalom! Úgy gondolom, hogy mindenki megtalálja a maga kedvencét a zenéink között. Mi egy alkotói társaság vagyunk és a szabadság a lényegünk. De szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy urai vagyunk a helyzetnek és a következő klip már sokkal rockosabb lesz”

- mondta Lukács.

Az orosz-ukrán háború negyedik hónapjában még jeleit sem látni annak, mikorra lehet legalább a fegyverszünetig eljutni. Az amerikai hírszerzés vezetője nemrég arra figyelmeztetett a szenátusi meghallgatásán, hogy Vlagyimir Putyin nem fog megelégedni a Donbász elfoglalásával, és egészen Transznisztriáig hosszabbítaná meg a szárazföldi folyosót.

Ennek ellenére az amerikai hadsereg katonai akadémiáján működő Modern War Institute megjelentetett egy cikket, amiben Doug Livermore, a Nemzeti Gárda különleges műveleti különítményének helyettes parancsnoka és kutatótársa, Erin McFee azt sürgetik, hogy már most érdemes megtervezni az ukrán erőkhöz áramló nyugati fegyverek ellenőrzését és leszerelését, mielőtt azok rossz kezekbe kerülve további instabilitást okoznának a térségben.

A rossz példákból már éppen eleget ismerünk: a szovjetek ellen harcoló afgán modzsáhedektől csak egy töredékét sikerült visszavásárolni a támogatásként adott a Stinger rakétavetőknek, és a CIA sem tudta kideríteni, mi lett a többivel. Vagy a 2011-ben Líbiába küldött felszerelések később Maliban, Nigerben vagy Csádban okoztak komoly problémákat.

Persze a szerzők sem azt vitatják, hogy Ukrajnának ne lenne szüksége minden elérhető segítségre az orosz agresszióval szemben. És azzal is tisztában vannak, hogy akinek éppen a városait bombázzák, nem éppen a leszerelés gondolatával van elfoglalva.

De szerintük éppen azért kell erről tárgyalni már most, mert a fegyverek felügyeletéhez tovább kell képezni az ukrán fegyveres erőket, hogy képesek legyenek kezelni a belső fenyegetéseket.Valamint a nemzetközi katonai megfigyelőknek is ismerniük kell azokat a külföldiekből álló légiókat, önkéntes egységeket, milíciákat, amelyek most kézi- és könnyűfegyverekhez jutottak. Leginkább az adományozó országoknak kellene nyomon követniük, hova kerülnek az eszközeik. Még most lenne lehetőség rá, hogy olyan feltételekkel adjanak át páncéltörő fegyvereket, amik szigorúan meghatározzák azok végfelhasználóit és kizárják a későbbi továbbadásukat. Akár még a fegyverek későbbi visszaszolgáltatását is kiköthetnék. De az ilyen megállapodásokban még azt is előírhatják, hogy az ukrán hadseregen belül melyik egységek kaphatják meg az eszközeiket, így például a szélsőséges nézeteket valló csapatokat kizárhatják.

Már amennyire ezt egy ilyen intenzív konfliktusban ellenőrizni lehet. Az amerikai kongresszus már 2018-ban megtiltotta, hogy az Egyesült Államokból érkező katonai támogatás a szélsőjobboldali hátterű Azov ezredhez kerüljön, de a háború kitörése után, idén áprilisban a CNN arról számolt be védelmi források alapján, hogy az amerikaiak nem tudják ellenőrizni, kihez kerülnek az Ukrajnába küldött fegyverek.

Mivel a helyszínen nincsenek amerikai csapatok, akik ellenőriznék az elosztást, csak az ukrán kormányra tudnak hagyatkozni. Őket érthető módon pedig most csak az érdekel, hogy megnyerjék a háborút. A Pentagon nem jelölti meg a szállítmányokat. Az ukrán erők általában Lengyelországban veszik át a szállítmányokat, és onnantól kezdve az ukránokon múlik, hova szállítják azokat.

Éppen emiatt az Interpol vezetője, Jürgen Stock is arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek egy része végül az Európában és azon kívül működő bűnszervezeteknél köthetnek ki. Ezért arra szólította fel a fegyverszállító országokat, hogy hozzanak létre utánkövetési adatbázisokat.

A Modern War Institute cikke szerint az újjáépítési tervek részévé kell tenni, hogy egyben azokat is kompenzálják, akik visszaszolgáltatják a fegyvereiket. Ennek a kompenzációnak pedig lehetőleg magasabbnak kell lennie a feketepiaci árnál. A leszerelt katonáknak pedig képzést és támogatást kellene nyújtani, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ne a fekete piacról kelljen pénzt szerezniük az újrakezdéshez.

Igazi audiovizuális szenzációval indította a nyarat a Tankcsapda és autotune-os rapben utazó BSW. A B+ című számot eredetileg BSW írta, majd Lukács Laciék hozzátették, amit tudtak. „ Egy dologban nem volt kompromisszum: mindenki a lehető legjobbat akarta kihozni az egészből és úgy érzem sikerült! 2 teljesen különböző műfaj kurva erős fúziója lett a végeredmény”- írták a gyártási folyamatról. Kompromisszumnak tényleg nyomát sem látni:

A B+ szövegvilágában BSW egy korábbi számának, az Egyedül (Megbasztam ezt a kis gádzsit) folytatásaként értékelhető. Az új klip is azzal a képpel indul, ahol a korábbi véget ér. Amíg ott a nagydumás rapper azon bánkódik, hogy egyedül hal meg, a következő számban már egyből jobb kedvre derül, ahogy a fővárost elhagyva együtt kiabálhatja bele a világba az ötvenes éveik közepén járó Lukács Lacival:

Túl vagyok rajtad, bazmeg
Többé nem kaphatsz meg
Mert én túl vagyok már rajtad
Szóval fuck that, fuck that

Elmondásuk szerint a dalhoz készült videó forgatókönyvét is közösen írták. Ennek az alaptörténete nagyjából annyi, hogy a BSW oldtimer kocsija lerobban az országúton, az arra motorozó Tankcsapda (Lukács valamiért csak kocsival követi a többieket) nem hajlandó kölcsönadni nekik a bikakábelt, amiből egy kis feszültség támad. Majd azzal a biztos tudattal, hogy a Mol szponzorálja őket, Lukácsék otthagyják az út szélén a korszellemet jobban érző kollégáikat. De szerencsére minden jóra fordult, most fiatal lányok álltak meg a BSW mellett, akik bár az autót nem tudják megjavítani, de legalább elviszik a rappereket a szlovák rendszámos Bentley-ükkel egy medencés buliba, ahol csak úgy villognak az energiaitalos szponzor logói.

Majd amikor már mindenki kidőlt, megérkezik a Tancsapda, hogy megmutassa, mi az a rock and roll:

• bedobnak egy alvó embert a medencébe (akivel aztán nem tudni, hogy mi történik)
• Lukács ellop egy fél üveg viszkit,
• Sidlovics Gábor gitároz befényképez egy alvó nő szoknyája alá,
• Fejes Tamás dobos pedig ásványvízzel fröcsköli le az egyik alvó férfi nadrágját.

Mr. Sósmogyoró óta nem látott ekkora pranket a Youtube.

A közösségi médiát kormánypropagandával teleharsogó Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek, írja az Rtl.hu. Tavaly a társaság mérlegfőösszege 956,3 millió forint volt,

emellett 557,09 millió adózott nyereséget termeltek. A Megafon Központot Kovács István, az Alapjogok Központ stratégiai igazgatója hozta létre, hogy felépítsenek fiatalos kormánypárti megmondóembereket. Mivel nonprofit szervezetről van szó, a nyereséget a vállalat eredménytartalékába vezették át. Szintén emiatt a Megafonnak adóznia sem kellett 2021-ben.

Azt állítják, jobboldali üzletemberek támogatásából működnek, akiknek a többsége állítólag állami megrendeléseket sem kapott soha. Ezt nem lehet ellenőrizni, hiszen anonim adták a támogatást. Csak Rákay Philip ismerte el, hogy ő támogatta a központot, ami azóta hirdeti a Facebook-posztjait. 2021 végére már több mint félmilliárd forintot hirdettek el a Facebookon, a választásokra pedig 1,1 milliárdig jutottak el, miközben az Állami Számvevőszék a facebookos hirdetéseket nem tekintette politikai reklámnak. Ahogy arra számítani lehetett: a választás után szinte teljesen felszívódtak a magyar politikai költések a Facebookról.

A portál megemlíti, hogy a Megafon egyéb bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek. Az anyagi jellegű ráfordításaik összesen 75,5 milliót tettek ki tavalyelőtt, míg tavaly már 1,43 milliárdot. A személyi jellegű költések 36,8 millióról 273 millióra nőttek.

A cég 2021-ben 2,34 milliárd forint támogatást kapott tevékenysége céljának megvalósításához.

Májusban több ezer ezer civil egyesületet és alapítványt kapott értesítést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), hogy töltsék fel a beszámolóikat, ugyanis egy tavaly elfogadott törvény alapján a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek. Mindez annak köszönhető, hogy miután a luxemburgi Európai Bíróság 2020-ban elkaszálta az orosz mintára íródott 2017-es civiltörvényt, a kormánytöbbség tavaly A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel pótolta. A 444-nek nyilatkozó civilek szerint a dokumentumfeltöltésnél sok az értelmetlen kérdés, ráadásul a Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány valamiért nem kapott hasonló értesítést.

Kedden az ÁSZ kiadott egy közleményt, amiben arra kérték a sajtó képviselőit, „tartózkodjanak a pánikkeltéstől”, mert ők csak segíteni akarnak.

„Az együttműködő felelős vezetők irányításával ezres számú szervezetek csoportja esetében is azt tapasztaltuk, hogy a korábbinál jelentősen jobbá, teljesebbé, a működés és gazdálkodás törvényességét, átláthatóságát megalapozó, szabályozott rend alakult ki.

Napjainkban már az sem jelent újdonságot, hogy az ÁSZ az ellenőrzöttektől nagy számban kap köszönő leveleket,

illetve hogy az öntesztek felhasználóinak, az oktatások igénybe vevőinek száma is folyamatosan bővül” - írták.

A közlemény szerint a május közepén kiküldött levelek részletes leírásai a tanácsadás részei, „hiszen precízen felkészítenek mind a szükséges dokumentumok mibenlétére, mind a hitelesítés mikéntjére, mind pedig a rendelkezésre bocsátás lehetséges módozataira is”. Ez tehát még nem maga az ÁSZ ellenőrzés. Jelenleg az ellenőrzés előkészítésének a fázisa zajlik. A tényleges ellenőrzést csak ezután indítják meg a 2021. évi Beszámoló alapján. Az érintettek erről külön értesítést kapnak.

Kedden az ukrán törvényhozás 234 szavazattal leváltotta Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztost. Denyiszova ellen Volodimir Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája frakció tagjai kezdtek aláírásokat gyűjteni. A kezdeményezők szerint Denyiszova a háború kezdete óta nem teljesítette a kötelezettségeit a humanitárius folyosók szervezésénél, a hadifoglyok védelménél és cseréjénél, nem tiltakozott a megszállt területek lakóinak deportálása ellen. Ezek a feladatok nagyrészt Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettesre hárultak.

Pavlo Frolov frakciótag megjegyezte, hogy az pedig kifejezetten ártott Ukrajna ügyének, amikor nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a megszállt területeken történt szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeket, és csak elterelte a nemzetközi média figyelmét Ukrajna valós szükségleteiről. De felhozták ellene azt is, hogy február 24-e óta túl sokat volt külföldön, ráadásul nem is Oroszországban vagy Fehéroroszországban, ahol a deportáltaknak tudott volna segíteni, hanem Davosba, Bécsbe, Varsóba és más Nyugat-Európai helyekre járt.

Kedd délután Denyiszova az oldalán arról írt, hogy alkotmányellenesen váltották le, ezért fellebbezni fog a döntés ellen. (Interfax/Unian)