Czinkóczi Sándor

2022. április 4-étől 2025. december 31-ig tartó időszakra Nagy Andort, Hornung Ágnes Annát, Bánkuti Erzsébet Beátát, Járai Zsigmondot, Valkó Mihályt és Vaszily Miklóst az MKB Bank felügyelőbizottsági tagjává választották - idézi a Portfolio az bank keddi közleményét. Az utolsóként említett Vaszily Miklós sok minden volt már az utóbbi 12 évben, médiakarrierje során egyre többször működik együtt Mészáros Lőrinccel:

• Többek között ő vezényelte az addig független Origó bedarálását,
• aztán volt az MTVA és a Mészáros-féle Echo TV vezérigazgatója is,
• jelenleg pedig az Orbán mellett kampányoló TV2 elnöke,
• közreműködött abban, hogy Mészáros pénzéből elindulhasson a Pesti TV
• valamint társtulajdonosként az Indexet is ő tett hivatalosan is a NER lapjává.

A Direkt36 nemrég mutatott be egy hangfelvételt arról, ahogy az Index jelenlegi főszerkesztője azt taglalja, hogyan kaptak pénzt Mészáros Lőrinctől, ezért pedig nem mászhatnak bele Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába.

A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB Bank a felcsúti milliárdos köré szerveződő bankholding fontos tagja lehet. Egyébként ez a bank adott 4,1 milliárd forint hitelt a francia szélsőjobb elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára.

„A szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége, remélem, ez hamarosan bekövetkezik” - mondta Hann Endre, a Medián igazgatója az RTL Klubnak arról, miért mérte félre mindenki a Fidesz támogatottságát. A kutatócég vasárnap este bemutatott felmérésében még csak 49 százalékos támogatottságot jósolt a Fidesznek(121 mandátum), ezek alapján az egyesült ellenzékre pedig 41 százalék (77 mandátum) szavazott volna. De a többi cég is össze-vissza mért:

• A Závecz múlt hétfőn azzal állt elő, hogy a két tábor körülbelül azonos méretű: a Fidesz-KDNP 41 százalék, az Egységben Magyarországért 39 százalék.
• A Publicus még szombaton is azt mondta, hogy a biztos szavazók körében 47 százalékon áll a Fidesz és az ellenzéki pártszövetség is.
• A Republikon Intézet március 23-án azt mérte, hogy a pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz, és 46 százalék az ellenzék támogatottsága.
• A CEU Demokrácia Intézete pedig kihozta, hogy a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra.
• A kormányközeli Nézőpont Intézet március 21-én azt mérte, hogy az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, az ellenzéki összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthat.

Ehhez képest a Fidesz 53,29 százalékot (135 mandátum) kapott, az ellenzék csak 34,89 -et (56 mandátum), a Mi Hazánk pedig 6,15 százalékkal (7 mandátum) jutott be.Závecz Tibor most az RTL Klubnak azt mondja, senki sem számított a kétharmadra, szerinte még a Fidesz sem. Azt gyanítja, hogy a háborús kommunikáció miatt az utolsó pillanatban bizonytalan szavazók inkább a Fideszre húztak, ez az, amit nem láttak előre.

Orbán Viktor rögtön a péntek reggeli rádióműsorának elején reagált arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a dán parlamenti képviselőknek tartott beszédében is emlegette a magyar kormány kifogásait.

Orbán Viktor igyekezett visszafogottabban reagálni, mint ilyenkor a Fidesz beszélő fejei, és azt mondta, „megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája. És ő azt reméli, hogy miután a vele szembenálló erő sokkal nagyobb, mint ő (Oroszország sokkal jelentősebb és komolyabb katonai erőt képvisel, mint Ukrajna)... Ő azt reméli, hogy úgy tud kikerülni ebből a szorult helyzetből, ha másokat is belevon a háborúba. Ezt nem róhatjuk fel neki, én legalábbis nem rovom fel neki, ő végülis az ukrán érdekeket nézi, és a saját hazáján próbál segíteni. Nincs is vele vitám igazából. Akivel vitánk van, az a magyar baloldal, amelyik szót akar fogadni az ukrán elnöknek” - utalt a Szijjártó-sejtésre.

Az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy nem Magyarország döntötte el, hogy ne legyen tengere. „Én is örömmel venném azokat a javaslatokat, hogy a saját tengeri kikötőinkbe tankerhajókon szállítsunk folyékony gázt, illetve olajat, de úgy alakult a történelmünk, hogy elvesztettük a tengereinket, nincs nekünk erre lehetőségünk, csövön jön az olaj meg a gáz. Ha jön van, ha nem jön, nincs.” Szerinte csak azért ők kapják a kritikákat, mert könnyebb belekötni Magyarországba, mint a németekbe, de utalt arra, hogy amikor az ukrán elnök Magyarországot mond, akkor Németországot kell érteni.

Beszélt a közelgő gazdasági válságról is, amit Nagy Katalin műsorvezetővel arra futtattak ki, hogy csak a baloldal alkalmazna megszorításokat. Ő inkább a gazdasági növekedést ösztönözné és az adókat csökkentené. Arra a felvetésre, hogy az EU most csak az ukrajnai menekültek ellátására ad pénzt, Orbán azt mondta:

„Hát én nem az Unióban bízok meg sosem a külső erőkben, hanem saját magunkban. Pénz akkor van, ha dolgozunk.”

Szerinte azért működik ma jól a magyar gazdaság, mert 1 millió új munkahelyet hoztak létre és ha munka van, akkor pénz is.

Orbitális választási csalás

„Harminc éve látom a választásokat, önkormányzatit, európai parlamentit vagy nemzeti választást, sőt láttam népszavazásokat is, de ilyen csalást még nem láttam. Tehát stiklik elő szoktak fordulni. Az se szép dolog, de ez nem stikli” - mondta Orbán, de ezzel nem az Erdélyben elégett szavazólapokra utalt, hanem arra a kormánymédiában terjedő hírre, miszerint többen kaptak sms-et az ellenzéktől. Az ügyet orbitális választási csalásnak nevezte, amit az utolsó szögig ki kell vizsgálni.

Egyébként szerinte az EBESZ-megfigyelők azért jönnek Magyarországra, mert az ellenzék kívülről remél segítséget. „Egy hadsereg van itt most már. Szívesen látjuk őket egyébként, a magyar turizmusnak az ilyesmi jót tesz. De hát annyian jönnek, hogy egy háborút meg lehet nyerni ennyi katonával.”

Szerinte a választások után nagy gondok lesznek az ellenzéki összefogásban, ami szerinte csak azért jött létre, hogy hatalomra tudjanak kerülni. „Ez nem az én dolgom, nem is akarok én ebbe beleavatkozni, de nagy lecke az minden magyar politikai párt számára, hogy

a becsületet, a programot, a szellemi irányzatot, az önazonosságodat nem szabad feladni csak azért, hogy hatalomra került.

És nem foghatsz össze olyanokkal - antiszemitákkal meg kommunistákkal meg szélsőjobboldaliakkal -, akikkel egyébként a te nézeteid nem egyeztethetők össze és akik csak bajt hoznának a hazádra”.

Felcsút környékének országgyűlési képviselője Tessely Zoltán március 21-én arról posztolt a Facebookon, hogy a körzetében 9település összesen 1,8 milliárd forintot nyert az Élhető települések pályázatán, csakhogy a 24.hu szerint erről a hivatalos döntés csak két nappal később született meg.

Ráadásul Tessely nem is pontosan közölte a nyertesek listáját, mert például Pátkán hiába örültek, a képviselő másnap lecserélte a listát, amiben már nem szerepeltek. A település polgármestere a lapnak azt mondta, súlyos bizalmi válságot okoz, hogy egyesek napokkal előtte tudják, hogy kik fognak nyerni, hiszen a pályázatokat zárt rendszerben kezelik, a pályázatok bírálóit köti a titoktartási kötelezettség.

De ugyanígy, a döntés előtt közölte az eredményeket a korrupcióval vádolt Simonka György helyére lépő Erdős Norbert is, aki húsz nappal a hivatalos döntés előtt írta ki, hogy 200 millió forintból készül kerékpárút Dombegyházán Kevermes felé. A lapnak ezt később azzal magyarázta, hogy csak azt akarta kifejezni, dolgoznak azon, hogy a település megkapja a forrás.

A lap megjegyzi, hogy ezeket a pályázatokat olyan uniós forrásból finanszírozná a kormány, amit egyelőre nem fogadott el az EU.

Magyarország külügyminisztere csütörtökön a NATO keleti szárnyához tartozó országok külügyminisztereivel tárgyalt Pozsonyban. Itt összeülhetett Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia képviselőivel, hogy értékeljék a háborús helyzetet. Szijjártó Péter a magyar állati tévének adott beszámolója szerint megint elmondta a többi külügyminiszternek, hogy „ez nem a mi háborúnk” és a magyar kormány továbbra sem támogatja, hogy kiterjesszék a szankciókat az energiahordozókra.

A közmédia interjú alapján Szijjártó azt nem hozta szóba, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszereit, de egy újabb veszélyre azért felhívta a keleti tagállamok figyelmét:

„Én itt is elmondtam a kollegáknak, hogy tudjuk azt, hogy folyamatos egyeztetés van az ukránok és a magyar baloldal között. Tudjuk azt, hogy megjelentek sajtóinformációk arról, hogy az ukrán külügyminiszter kollega és a budapesti ukrán nagykövet is konzultált ebben a kérdésben ezek a sajtóinformációk megfelelnek a valóságnak. Tudjuk azt, hogy megegyezés született, hogy a baloldal azonnal elkezdené a fegyverek szállítását Ukrajnába, de ez számunkra elfogadhatatlan. Számunkra elfogadhatatlan, mert ez ellentétet Magyarország, a magyar emberek érdekeivel. Ez ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel, mert a fegyverszállítás az a háborúba történő belesodródás, belekavarodás közvetlen veszélyét hozná magával.

Értjük, hogy az ukránoknak az az érdeke, hogy egy baloldali kormány legyen Magyarországon, amely fegyvereket szállítana. Ez az ukrán érdek.

De a magyar érdek pedig az, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságban legyenek, ezért következetesen ragaszkodunk ahhoz a döntésünkhöz, hogy nem szállítunk fegyvereket, hogy nem engedjük engedjük át Magyarország területén a fegyverszállítmányokat. Magyarország érdeke az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, és ki is akarunk maradni ebből a háborúból. Ez nem a mi háborúnk.”

A magyar diplomácia feje ezt nem most találta ki, a kormánysajtó szerdai cikke után már megvádolta az ellenzéket, hogy egyeztet az ukránokkal, ami után Márki-Zay Péter feljelentette a Szijjártót.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire döbbentette meg az ukránbarát ellenzékről szóló hír a keleti tagállamokat, amik eddig inkább az orosz birodalmi nyomulástól tartottak, de a házigazda szlovák külügyminiszter az ülés után külön üzent a magyar kormánynak. Arra a kérdésre, hogy mi Magyarország álláspontja az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban, Ivan Korčok azt mondta:

„Fontos, hogy a szövetség egységes legyen. A magyar külügyminisztertől is egyértelmű állásfoglalást kértem a találkozónk során.”

A szlovák külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy minél előbb következetes lépéseket tegyenek a szövetség Oroszországtól való függőségének megszüntetésére.

Hétfő este a miniszterelnök a HírTv-ben magyarázta el a nemzetközi helyzetet Gajdics Ottónak. Szokásához híven elmondta, hogy nem tudunk úgy segíteni a bajbajutottaknak, ha tönkretesszük magunkat. Újra elmondta, hogy a nemzeti oldal a béke oldalán áll, még szerinte a baloldal részt akar venni a konfliktusban, a NATO keretein belül fegyvereket is küldenének.

A műsorban Márki-Zay Péter nevét még csak Gajdics Ottó sem mondta ki, hanem az „Ön össze-vissza beszélő kihívójaként” hivatkozott rá. Orbán azt mondta, a baloldalnak kevés tudása van a nemzetközi szervezetek működéséről, mert régóta vannak ellenzékben. Ugyanakkor szerinte ők azokkal vannak a NATO-n belül, akik inkább befelé tolnák a NATO-t a konfliktusba. Orbán a rá jellemző szerénységgel magyar tábornak nevezte azokat a NATO-n belül, akik nem akarták beletolni a NATO-t a konfliktusba. Ha a Fidesz nyer, akkor szerinte ez a tábor marad többségben.

Gajdics még Gyurcsány Ferenc nevét sem mondta ki Orbán Viktor jelenlétében, hanem a „baloldal igazi vezetőjeként” emlegette. Orbán megjegyezte nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, hiszen segítünk a menekülteknek, de azzal nem tudunk segíteni az ukránoknak, ha szétlövetjük Magyarországot, vagyis elzárnánk a gázcsapot.

Szeretné, ha Magyarországnak erősebbek lennének a külkapcsolatai, lennének tengereink, és tankereken szállíthatnák a gázt, de a realitás az, hogy csöveken jön a gáz. Ha nem jön a gáz, akkor megállna a magyar gazdaság, mert nem lesz olaj és gáz. Ezért küzd az ellen, hogy a szankciókat kiterjesszék az energiahordozókra. Szerinte úgy lehet Magyarország függőségét csökkenteni, ha javarészben nukleáris forrásból és napenergiából fedezik az energiaszükségletünk 90 százalékát. Persze mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás. De a cél az, hogy ne függjünk tőle.

Majd ráfordult a választási télmákra. Beszélt arról, hogy szokott a politikusokban lenni egy bizonytalanság, hogy képesek-e az emberek összetett és bonyolult kérdéseket átlátni. De az országot járva azt látja, hogy ezt a bonyolult geopolitikai összefüggésrendszert a magyar emberek kristálytisztán és világosan értik. „Okos nép a miénk, átlát a szitán”. Ezért nem tart attól, hogy rossz döntést hoz a hétvégén.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a választás nem lefutott, mert van egy rejtélyes része, ami mérésekkel felderíthetetlen. „Egészen biblikus alapja is van ennek: Jézus-Barabás." Még a józan eszükre sem feltétlenül hallgatnak az emberek. Ezért el kell menni választani, hanem a hasonszőrűeket is el kell vinni. Arra számít, hogy a népszavazáson való részvétel magas lesz, és átlép minden párthatárt. A mostani választást persze rendkívülinek tartja, mert mögöttünk egy világjárvány és előttünk egy háború.

Tehát vasárnap megyünk, és odatesszük a magunkét- zárta az interjút a műsorvezető.

„Mától hivatalosan is! köszönöm szépen dr. Budai Gyula képviselő úrnak” - ezzel osztotta meg azokat a képeket Gáspár Győző, amiken a külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztos kitölti neki a Fidesz tagfelvételi lapját.

Gáspár Győző eddig valóban nem hivatalosan támogatta a Fideszt: már március 15-én is az első sorban vonult Bencsik András és Bayer Zsolt mellett a Békemeneten, majd Becsó Zsolt pásztói kampányfórumán is ott fényképezkedett.

Újabb erős figyelmeztetést kapott a korábbi szövetségeseitől a magyar miniszterelnök. A TVN24-en arról kérdezték Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy bojkottálnia kell-e a világnak Orbán Viktort az orosz-ukrán háború alatt mutatott viselkedése miatt, amire Duda azt mondta:

„Nehezen értem ezt a helyzetet. Ez a politika nagyon sokba fog kerülni Magyarországnak.”

Pedig korábban Duda is közel állt Orbánhoz, 2016 október 23-án még együtt mondtak beszédet a Kossuth téren. Egy nappal korábban a lengyel kormánypárt Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski beszélt arról, hogy nem boldog attól, ahogy a magyar kormány az oroszokkal viselkedik, de megvárja a választások eredményét. Ugyanezen a napon a cseh védelmi miniszter is lemondta V4-ek védelmi minisztereinek Magyarország találkozóját, mert „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.”

Mióta kevesebb szó esik a járványról és az vakcinákról, a Rogán minisztériuma alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ változatos módokon próbálja felhasználni az oltási regisztrációnál megszerzett e-mailcímeket. Volt már, hogy az ellenzék ellen kampányoltak ezeken keresztül, pénteken pedig arról küldtek egy magyarázkodó levelet, Orbán Viktor miért mondott nemet Volodimir Zelenszkijnak, amikor az ukrán elnök a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

„Videókapcsolaton keresztül az ukrán elnök is részt vett a csúcstalálkozókon, és külön szólt a magyar delegációhoz. Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba” -írja a kormányzati COVID-hírlevél.

Majd miután leírták, hogy szerintük miért nem lehet kiterjeszteni a szankciókat az energiahordozókra, a levelet azzal zárták, hogy „a legfontosabb célunk továbbra is az, hogy megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát. Elítéljük az orosz katonai beavatkozást, aggódunk Ukrajna területi épségéért, segítséget nyújtunk a bajbajutottaknak, de nem engedhetjük meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”.

„Nem szégyelled magad, Zelenszkij?” - szegezte a kérdést az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének a Megafon Központ által megtolt oldalán Rákay Philip, miután Zelenszkij a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította Orbán Viktort, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

Ezután a miniszterelnök még csak egy sablonos közleményben utasította vissza a szankciókra és a fegyverszállítmányok átengedésére vonatkozó követeléseket, pénteken Szijjártó Péter is azt mondta, meg lenne a véleménye a személyeskedő stílusról, de most erről nem beszélne. Így aztán a háborgás Rákay Philipre maradt, aki egyébként februárban személyesen vett részt a Fidesz balatonfüredi frakcióülésén.

„Fejezzétek be végre a hazám belerángatását a háborútokba! Hagyjátok abba a Magyarország elleni nemzetközi hergelést, a bűnbak keresést, állítsátok le azt az amerikai hálózatok által kimódolt, hazug retorikát, amely szerint a magyar kormány a bűnös Ukrajna szenvedéséért, amiért nem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon! Álljatok le végre!” - üzente a megmondóember az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének. Majd miután megemlékezett arról, hogy Magyarország most még arra is hajlandó volt, hogy a háború elől menekülő embereket fogadjon be, rátért a lényegre:

„De téged persze mit sem érdekel mindez. Éppen ugyanabból az amerikai kottából beszélsz és hergelsz, mint a magyar baloldal politikusai. Akik Márki-Zay Pétertől a Momentumos és Párbeszédes hálózati ügynökhaverjaidon át, a Gyurcsány-lista minden egyes megszólalóján keresztül ugyanazt a nótát fújjátok: bármi áron, de valahogyan bele akarjátok rángatni a hazánkat a háborútokba. Miközben a magyar kormány - nagyon helyesen - a NATO álláspontját képviseli a kérdésben: KI KELL MARADNUNK BELŐLE!

És bárhogy is mesterkedtek, Zelenszkij - a hálózatokkal együtt -, április 3-án a választásokon a magyar emberek ezért is szavaznak majd újra bizalmat Orbán Viktornak! Mert tökéletesen átlátják, hogy Magyarország a békében, nem pedig egy világháború kirobbantásában érdekelt!”

A Facebookot fideszes üzenetekkel teleharsogó Megafon Központ egyébként a kampány legnagyobb költőjének számít, a legutóbbi összesítésünk szerint 2019 óta már több mint 960 millió forintot költöttek el, hogy az ehhez hasonló üzenetek minél több emberhez eljuthassanak.

Újra vádat emeltek Andrej Babis volt miniszterelnök, a jelenleg ellenzéki ANO mozgalom elnöke és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben - jelentette be hétfőn Ales Cimbala, a prágai államügyészség szóvivője. „Az ügyészség rendelkezésére bocsátott rendőrségi anyag más döntést, mint vádemelést, nem tesz lehetővé." - közölte a szóvivő.

A cseh rendőrség tavaly nyáron fejezte be az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot átadta a prágai ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő prágai államügyész asztalára került, aki hétfőn a fővárosi bíróságon vádat emelt a két személy ellen.

Az államügyészség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (mintegy 750 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a volt cseh miniszterelnököt és munkatársát.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találná Babist és munkatársát, akár tíz éves szabadságvesztést is kaphatnak.A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek ellen. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege, hogy a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

A volt kormányfőnek jelenleg parlamenti képviselőként mentelmi joga van, de a jobboldal által ellenőrzött képviselőház néhány napja úgy döntött, hogy kiadja őt a rendőrségnek és a bíróságnak.

Andrej Babis a kezdetektől fogva cáfolja, hogy visszaélés történt volna. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből, és megakadályozni, hogy induljon a jövő év eleji államfőválasztáson. A hatályos szabályok szerint azonban a választásokon bárki indulhat, függetlenül attól, folyik-e ellene valamiféle eljárás, vagy sem. Babis korábban azt mondta: döntését, hogy indul-e a választásokon, hivatalosan szeptemberben jelenti be. (MTI)

Jogerősen pert vesztett a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCCA) az MSZP-s Molnár Zsolt ellen, aki fideszes kisgömböcnek nevezte a kormány által kitömött alapítványt egy másfél évvel ezelőtti videóban. A 24.hu beszámolója szerint az MCC azért indított pert, mert Molnár videójában a révfülöpi hajókikötőt mutatta, ami – a révfülöpi vitorláskikötővel ellentétben – nem került az alapítvány tulajdonába.

A révfülöpi vitorláskikötő átadásáról egyébként egy külön törvénymódosítással döntött a kormány. Az erről a módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.

De a bíróság első- és másodfokon is elutasította az alapítvány keresetét és a perköltségek megfizetésére utasította az MCC-t. Az indoklás szerint Molnár a tényekből vont le következtetést, amikor a közleményben az MCC-t a Fidesz háttérintézményének nevezte. Ez egy olyan politikai véleménynyilvánításnak minősül, amely az MCC személyiségi jogát nem sértette. Ugyanezt állapították meg az olyan jelzőknél is, mint a janicsárképző, kisgömböc vagy fideszes lenyúlás.

Szerda reggel Márki-Zay Péter beszélhetett abban az 5 percben, amit a kiegyensúlyozottság jegyében négyévente az ellenzéknek adnak, hogy megszólalhasson a 130 milliárdból működő közmédiában. De az ellenzék miniszterelnök-jelöltje képernyőre kerülhetett volna, a biztonság kedvéért az M1-en újra leadták teljes terjedelmében Orbán Viktor békemenetes beszédét.

Márki-Zay szóvá tette, hogy négyévente csak 5 percet kapnak, szerinte ennek ugyanaz az oka, mint amiért Orbán Viktor nem áll ki vitázni, hiszen sokkal könnyebb hazudni és lejárató kampányokat folytatni. Azt mondta, ő és a gyerekei nem ismertek rá a közmédia híradóiból. Beszélt arról is, hogy ő előbb volt konzervatív, mint Orbán Viktor.

Elmondta, hogy a háborúról is folyamatosan hazudnak a köztévében, amikor arról beszélnek, hogy az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Majd bemondta, hogy Orbán Viktor most is küld fegyvereket Ukrajnába, és Boris Johnson is megígérte. „Gyújtogatóra nem bízzák a tűzoltást”- mondta. Szóvá tette azt is, hogy így a közmédia nézői az ellenzék programját sem ismerhették meg, majd ezt gyorsan ledarálta. A műsorvezető egy kérdést sem tett fel közben.

Mielőtt az orosz állami tévé szerkesztője, Marina Ovszjannyikova berohant volna egy háborúellenes transzparenssel az élő adásba, egy videónyilatkozatot is közzétett, amiben pontosan megmagyarázta, miért szánta el magát az akcióra, amiért most akár 15 év börtönt is kaphat.

„Ami most Ukrajnában történik, az bűncselekmény. És Oroszország az agresszor. A felelősség ezért a bűncselekményért csak egy ember lelkiismeretét terheli. És ez a személy Vlagyimir Putyin.

Apám ukrán, anyám orosz, és soha nem voltak ellenségek. És ez a nyaklánc a nyakamban [az orosz és az ukrán zászló színeiben] azt jelképezi, hogy Oroszországnak azonnal abba kell hagynia a testvérháborút, és testvéri népeink még képesek lesznek kibékülni.

Sajnos az elmúlt években az Egyes Csatornánál dolgoztam, gyártottuk a Kreml propagandáját, és most már nagyon szégyellem magam emiatt. Szégyellem, hogy hagytam, hogy hazugságokat hangozzanak el a tévéből.

Szégyellem magam, amiért hagytam, hogy az orosz népet zombivá tegyék.

2014-ben, amikor az egész elkezdődött, még hallgattunk. Nem mentünk ki tüntetésekre, amikor a Kreml megmérgezte Navalnijt. Mi csak némán néztük ezt az emberellenes rendszert. És most az egész világ hátat fordított nekünk.

És az utódaink további tíz nemzedéke sem fogja lemosni ennek a testvérgyilkos háborúnak a szégyenét.

Nekünk, az orosznak - gondolkodó és intelligens embereknek-, egyedül nekünk van meg az erőnk, hogy megállítsuk ezt az őrületet.

Gyertek ki a tüntetésekre, ne féljetek semmitől, nem tudnak mindannyiunkat börtönbe zárni.”

Az akció miatt akár 15 év börtönt is kaphat, mert Oroszországban egy új törvény szerint még csak a háború szót sem lehet használni az Ukrajnában zajló háborúra. A propaganda csak „különleges katonai műveletként” hivatkozik az invázióra. Ovszjannyikova ellen pedig épp az új törvény alapján indítottak közigazgatási eljárást a „hadsereg lejáratása” miatt.

Viktor Zolotov, Putyin egyik közeli szövetségese és az orosz biztonsági tanács tagja elismerte, hogy nem úgy mennek a hadműveletek Ukrajnában, ahogy eredetileg eltervezték. Zolotov 13 évig vezette Putyin biztonsági szolgálatát, 2016 óta pedig a Nemzeti Gárda vezetője, amit közvetlenül az elnök alá rendeltek. Eddig ilyen magas körből nem volták kétségbe a háború sikerét.

A Reuters beszámolója szerint Zolotov egy vasárnapi istentiszteleten beszélt arról, hogy valóban lassabban haladnak a tervezettnél, de ezért a „szélsőjobboldali” ukrán erőket okolja, akik szerinte „civilek mögé bújnak”. Az orosz hadsereg általában szélsőségeseket emleget, amikor civil célpontokat támadnak, de valójában már Szíriában is lehetett látni, hogy ezt az orosz taktika része, amivel meg akarják törni a lakosság ellenállóképességét.

Ugyanakkor az elakadás ellenére Zolotov kitart amellett, hogy haladnak tovább a céljuk felé, és győzni fognak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett.

Hétfőn végre megindulhatott a civilek kimentése az oroszok által szétlőtt Mariupolból. A korábbi napokban is egy sor megállapodás született a humanitárius folyosók létesítéséről, de ezeket az oroszok nem tartották be.

Most a város polgármesterének tanácsadójára hivatkozva a BBC azt írtja, hogy 50 autónak már sikerült elhagynia a várost. A menekülők Melekine, Manhush, Zaporizzsja, Berdianszk iránáyba hagyják el a várost. Ez az egyetlen folyosó, ami hivatalos engedélyt kapott, és működik. Ugyanakkor a helyi hatóságok nem tudják biztosítani a biztonságos átkelést a folyosó felé.

A Hromadske értesülése szerint már 160 autónak sikerült elhagynia Mariupolt, és nyugat felé, Berdianszkon áthaladva Zaporizzsjába tartanak.

A főpolgármester is ott volt szombaton a Magyar Állami Operaház felújított főépületének avatásán. „A lehető legtermészetesebb kellene, hogy legyen az, hogy Budapest főpolgármestere részt vesz a városban történő állami beruházások ünnepélyes átadásán. Az elmúlt bő két évben mégis azt tartottam a főváros és az ország érdekével egyezőnek, ha nem veszek részt ezeken. Stadionok és a Városliget zöldjébe beerőszakolt épületek csak azt mutatják, hogy a kormány mennyire a saját és a vállalkozói körének alárendelve költi el Budapesten az adófizetői 100 milliárdokat, miközben a valóban fontos fejlesztésekre a kivéreztetett fővárosnak nincs pénze” -majd megjegyezte, hogy az Operaház felújításának átadásán nagy örömmel vett részt Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettessel és Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel: Majd gratulált az alkotóknak és a kivitelezőknek a felújításhoz, ami benyomása szerint „visszaadta az épület régi fényét és egyszersmind ellátta a legmodernebb technikai eszközökkel”.

Csakhogy a kormányközeli vállalkozók ettől a beruházástól sem tartották távol magukat. Az Operaház felújítását egyetlen pályázóként Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila kapta meg a West Hungária Bauval. A Magyar Állami Operaház korszerűsítését korábban 9,2 milliárd forintra becsülték, de 2017-ben a szerződéses összeg már eleve 14,2 milliárdra szaladt fel, majd ahogy csúszott a projekt, folyamatosan drágult, a Népszava becslése szerint végül nettó 28,3 milliárdra (bruttó 36 milliárdra) nőt a kivitelezés költsége.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány kitart a benzinárstop mellett. Szerinte alaptalan híresztelések jelentek meg arról, hogy a kormány nem tudja fenntartani az árstopot és nem tudja biztosítani a hazai ellátást. De szerinte a MOL képes ellátni a magyar piacot. A napokban kialakult pánikért a benzinturizmust, az átmenő forgalmat és a pánnikkeltést okolta. Ezért a kormány korlátozásokat vezet be:

• A 7,5 tonna feletti hazai és a 3,5 tonna feletti külföldi teherautóknak csak a nagy nyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a piaci áron értékesítik.
• A magyar személygépkocsik és a 7,5 alatti teherautók és a mezőgazdasági erőgépek továbbra is 480 forintért tankolhatnak.
• 20 forinttal csökkentik a jövedéki adót.
  

A rendőrség eljárást indít azokkal szemben, akik az üzemanyagellátás leállásról terjesztenek rémhíreket. Azok ellen is eljárás indul, akik nem üzemanyagtárulásra alkalmas tartókba gyűjtenek benzint. A rendelet 10-től hatályba lép. Amost következő 4 napos ünnep alatt kamionstopot rendelnek el.
A 4 napois ünnep alatt kamionstopot rendel el.

Hernádi Zsolt elmondta, hogy a MOL finomítói zavartalanul működnek, a százhalombattai teljes kapacitással, az orosz vezetés is teljes kapacitással szállít. A MOL-nak van elegendő készlete és elég finomítói kapacitása, hogy a haza fogyasztáts fedezzék.

Arról lehetett hallani korábban, hogy Orbán Viktor kötelezővé tette a Fidesz-frakció tagjaninak, hogy legyenek ott a köztársaságielnök-választásnál, azonban a kenőpénzek elfogadásával gyanúsított Völner Pált nem lehetett látni az ülésteremben, amíg a jelöltek beszéltek. A szavazáshoz tulajdonképpen nem is kellett bemennie, mert ilyenkor a képviselők egy folyósói utába dobják be a cetliket.

Jakab Péter azonban kitett egy videót a sajtó elől elzárt vörös társalgóból, amin a háttérben Völner jókedvűen jattol a fideszes Vitányi Istvánnal. A Jobbik elnöke arról beszélt, hogy „amíg nektek minden törvényt be kell tartani, addig a magyar országgyűlésben olyanok hoznak törvényeket, mint aki mögöttem is ül. Úgy hívják, hogy Völner Pál. Ő az, aki 83 millió forintot sikkasztott a végrehajtó maffia főnökével összejátszva”.

Völner Pál még decemberben mondott le a miniszterhelyettesi pozíciójáról, miután meggyanúsították azzal, hogy 83 millió forint kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar elnökétől.

A geopolitikai előrejelzések mestere, aki a stratégiai nyugalom jegyében kitiltaná az ukrán nagykövetet az országból, a most a lovagkereszt után a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat is megkapta.

Boros Bánk Levente, a központ igazgatója a díjátadón így méltatta a fideszes megmondóembert: Bayer Zsolt háborús időben és sorsdöntő választási évben veheti át a díjat, amikor „stabil viszonyítási pontokra és az értékekért kiálló frontharcosokra van szükség”. Bayer Zsolt olyan újságíró, aki

„akkor szólal meg, amikor kell, és oda címezi szavait, ahova kell”.

Boros Bánk Levente azt mondta, Bayer Zsolt a megszólalásaival nem támad, hanem véd, a nemzeti oldal közösségét nem megosztja, hanem összetartja, és „háborús időkben nincs is másra szükségünk”.

A Nézőpont Intézet honlapja szerint a kitüntetést azért hozták létre 2019-ben, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Célja, hogy olyan újságírók szakmai teljesítményét ismerjék el, akik valósághű, tényszerű cikkeikkel, riportjaikkal hozzájárulnak nemcsak a közvélemény tájékoztatásához, hanem az újságíró szakma hagyományos értékeinek megőrzéséhez is. Az elismerést odaítélő kuratórium tagjai a korábbi díjazottak:

• Huth Gergely (Pesti Srácok);
• Villányi Károly (Magyar Nemzet);
• Nagy Katalin (Magyar Rádió);
• Néző László (Mediaworks);
• Szarvas Szilveszter (Pesti Tv, Pesti Srácok);
• Gajdics Ottó (Hír Tv);
• valamint Szentesi Zöldi László (Magyar Demokrata).

Odatette magát a nőnap alkalmából a mezőkövesdi Fidesz. A szokásos brüsszelezős-gyurcsányozós fórumokat meghaladva a helyi jelölt, Tállai András személye köré építettek egy Bandi Sót, aminek a képes beszámolók tanúsága szerint Varga Judit hegedűkoncertje lehetett a csúcspontja.

Szerencsére a Pénzügyminisztérium államtitkárát nem borította meg nagyon a 400 forintos euró.

A produkció elismeréseként az igazságügyi miniszter egy csokor virágot és egy matyó mintás focilabdát kapott ajándékba, ami majdnem annyira felvidította, mintha hirtelen minden vádat ejtenének Völner Pál ellen.

A lengyel kormány keddi közleménye szerint kész azonnal és ingyen az amerikai hadsereg ramsteini bázisára telepíteni az összes MIG-29-es vadászgépét. Egyben felszólították a többi NATO-tagállamot, hogy ha vannak MIG-29-es gépei, cselekedjenek hasonlóan. A MIG-29-es vadászgépeket az ukrán légierő fogja használni az orosz invázió visszaverésére.

Egyben a lengyel kormány megkéri az Egyesült Államokat, hogy biztosítsanak nekik hasonló védelmi képességű gépeket, és egyben készek új gépek beszerzéséről is tárgyalni. (via Guardian)

Még február elején, még a háború kitörése előtt a Závecz Research megkérdezett ezer embert, hogy mennyire kedvelik a politikusokat. A Telex által ismertetett részletek szerint Orbán Viktor a legnépszerűbb, Toroczkai Lászlót kedvelik a legkevésbé. Az sajnos nem részletezték, hogy egy-egy szereplő mennyire volt ismert. A rangsor így nézett ki:

1. Orbán Viktor – 43
2. Szijjártó Péter – 39
3. Novák Katalin – 38
4. Jakab Péter – 37
5. Dobrev Klára – 35
6. Fekete-Győr András – 34
7. Karácsony Gergely – 33
8. Varga Judit – 33
9. Márki-Zay Péter – 32
10. Donáth Anna – 31
11. Kovács Gergely – 31
12. Ungár Péter – 31
13. Gyurcsány Ferenc – 29
14. Toroczkai László – 26

Závecz Tibor a Telexnek arról beszélt, a felmérés eredményei is megmutatják, hogy Márki-Zay Orbán ellenfele, ő kapja a legtöbb támadást a kormányzati médiában, és más a politikai szerepe, mint a többi ellenzéki szereplőnek.

Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.

Hogy ennek ennek mégis mi köze a COVID-oltáshoz, azt Rogán Antal minisztériuma nem részletezte, de az tudható, hogy a kormányzati levélben megfogalmazott vádakat abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter az ukrán válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben a helyzetben „a NATO közös döntését kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.

A Kúria megvizsgálta, hogy Rogán minisztériuma visszaélt-e az oltásra regisztrálók adataival és folytatott-e jogszerűtlen kampánytevékenységet.

Végül megállapították, hogy ez ellenzéket kritizáló részekkel a kormány megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. Pedig a minisztérium azzal védekezett, hogy „a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott”. De bedobták érvként azt is, hogy „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől”. Ezért szerintük az ellenzéket vádoló levél nem is tekinthető kampányeszköznek. Megjegyezték azt is, hogy a kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát. És helybenhagyta a Nemzeti Választás Bizottság korábbi döntését, ami ezt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító részét helybenhagyta.

A másik részében viszont kimondta, hogy a törvények nem adnak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.Megállapították, hogy bár a kormány feladata lehet a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, de az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása már nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe. És a Kúria kimondta azt is, hogy „az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére”.

Ezek alapján pedig sérült az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve elve, amit a választási eljárásról szóló törvény előír. „A kampányhoz kapcsolódó esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az egyensúly megbomlik, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakban állami szervtől származó olyan negatív kritikában részesül, amely őt objektív indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza, más szervezetekhez és jelöltekhez képest” - állapította meg a Kúria.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón megkapta a kérdést, hogy Ukrajna lerohanása után Putyin elnök partnere-e Magyarországnak.

Gulyás Gergely a válasz előtt vett egy nagy levegőt, majd azt mondta, azt a döntését, amivel egy másik ország ellen háborút indított, elítélik, Oroszország viszont Európa számtalan országának gazdasági partnere, mert nem biztosítható nélküle a nyersanyagellátás. „Eddig se szerelmi kapcsolat volt, hanem érdekkapcsolat” - jelentette ki Gulyás.

De azt a kérdést is megkapta, hogy a háború után folytatja-e a kormány a „keletre és nyugatra is kilengő hintapolitikát”. A miniszter szerint nem volt ilyen: „Szerintem mi nem folytatunk keletre és nyugatra is kilengő hintapolitikát, mert mi a nyugati szövetségesi rendszernek részei vagyunk”- válaszolta Gulyás, majd félreértésnek nevezte, hogy hintapolitikát folytatnának, hiszen Németország és Franciaország is kereskedik az oroszokkal.

Pedig másfél héttel a háború kirobbanása előtt Orbán Viktor az évértékelőjében még azzal büszkélkedett, hogy külön magyar modellt fejlesztettünk ki az orosz kapcsolatokra: „De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges.”

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vasárnap délután újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Ukrajna lerohanása miatt. Kitiltanak minden orosz tulajdonú, orosz regisztrációjú vagy orosz irányítású repülőgépet az uniós légtérből. „Ezek a gépen nem tudnak több leszállni, felszállni vagy átrepülni az EU területe felett” - mondta von der Leyen. A lépés az orosz oligarchák magángépeire is vonatkozik.

Egyben letiltják az orosz propagandát is, így az állami tulajdonú Russia Today, a Sputnik és a leágazásaik nem hirdethetik tovább Putyin üzeneteit. Valamint szankciókat vetnek ki Fehéroroszországra is, ami csatlós államként szintén részt vesz az Ukrajna elleni háborúban. Ezek a az ország legfontosabb szektorait és exporttermékeit érintik majd.

Von der Leyen beszélt arról is, hogy az EU történetében először pénzügyi segítséget nyújt fegyverek vásárlására és szállítására olyan államnak, ami támadás alatt áll. (BBC)

A miniszterelnök vasárnap délután beszélt arról a közmédiának, hogy amikor háborús helyzet alakul ki, stratégiai nyugalomra van szükség. Orbán szerint óvakodni kell minden átgondolatlan lépéstől, követeléstől , kezdeményezéstől.

Elmondta, hogy nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk, a magyar hadseregnek minden fegyverre szükség van ahhoz, hogy fel tudjon vonulni a magyar határnál és meg tudja védeni a határokat. „Magyarország, ha akarna, akkor sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen haditechnikai eszközt.”

Azért beszélt arról is, hogy nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki különbséget tegyen a messzi muszlim világból, a jobb élet reményében ide áramló külföldiek és az ukrán menekültek között. Aki a szomszédból jön, annak segítséget kell adni.

A szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra sem hisz a szankciók hatékonyságában, de most háború van, most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Ezért a magyar kormány most minden szankciót támogat. Minden ellentétes hírt álhírnek tart. Dezinformációnak tartja azt a hírt, miszerint Magyarország blokkolta Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből.

Szerinte olyan szankciókat kezdeményezni nem értelmes, hogy a végén mi fizessük meg a háború árát, ezért szerinte Paks2-t és az energetikai kérdéseket ki kell zárnia szankciók közül. Ebben nem volt egység, mert sok országnak károkat okozott volna. Hangsúlyozta, hogy mostani szankciós csomag nem érinti a gázmegállapodást és a rezsicsökkentét.

Orbán Viktor panaszkodott arra, hogy Brüsszeltől nem érkezik támogatás a menekültek ellátására, Vlagyimir Putyin nevét viszont egyszer sem ejtette ki a száján.

„Orbán nem békemisszióra, háborút előkészíteni ment” - posztolta ki Márki-Zay Péter az oldalára csütörtök délelőtt. A kép felső felén a miniszterelnök látható, ahogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal a február 1-jén Moszkvában, alul pedig egy medvével díszített harckocsi dübörög.

A kora esti tüntetést hirdető videóban pedig Putyin kitartottjának nevezik Orbán Viktort, aki „elárulta saját nemzetét, nyugati szövetségeseinket, a NATO-t, az Európai Uniót és a kárpátaljai magyarokat”.

Márki-Zay egy másik posztban így összegezte az álláspontját a háborúról: „Ukrajna és a kárpátaljai magyarok mellett vagyunk. A NATO egységes álláspontját képviseljük. Csatlakozunk az Európai Unió szankcióihoz. Árulónak tartjuk Orbán Viktort, aki veszélybe sodorta Magyarország területi integritását és biztonságát.”

Csütörtök délután Orbán Viktor elítélte Oroszország katonai fellépését, ugyanakkor azzal vádolta az ellenzéket, hogy katonákat és katonai eszközöket telepítene Ukrajnába és veszélyeztetnék az ország energia-és gázellátását, valamint a rezsicsökkentést.

Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.

És úgy látszik, a többi fideszes képviselőjelölt, is kihasználja az lehetőséget, hogy állami pénzből vett laptopokkal a kezében pózolhasson az iskolákban.

Ezt a példát követte Bányai Gábor, a Bács-5-ös körzet fideszes jelöltje is, aki hétfőn a kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban adott át laptopokat. 120 diák és 20 pedagógus lehet hálás a képviselőnek.

2021 júniusában társaikkal a két gyanúsított többször megjelent a Magyar Honvédség tápiószecsői telephelyén, ahonnan 100 darab autó katalizátorát lopták el. Itt működik az Anyagellátó Raktárbázis központi tárintézete, általában ide kerülnek a működésképtelen, selejtezésre váró haditechnikai eszközök, járművek.

A társaság tagjai miután átmásztak a kerítésen és behatoltak a területre, minden alkalommal a honvédségi telephely udvarán parkoló autókhoz mentek, amikből kivágták és eltulajdonították a katalizátorokat. Ezzel a módszerrel több mint 120 darab kocsit tettek tönkre és a 8,6 millió forint kárt okoztak.

Ellenük a Nagykátai Rendőrkapitányság jelentős értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt indított eljárást, a Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája a pénteken megtartott ülésén elrendelte két gyanúsított letartóztatását.

A bíróság szerint fiatalabb gyanúsított ellen több büntetőeljárás van folyamatban, valamint a terhére rótt cselekmény kiemelt tárgyi súlya és büntetési tétele (2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés) miatt szabadlábon hagyása esetén fennáll vele szemben a szökés, elrejtőzés veszélye. Továbbá a bűntársaival való kapcsolatba lépés esetén a bizonyítást nehezítheti, ezért az ügyészi indítvány szerint a letartóztatása indokolt.

Figyelemmel az idősebb gyanúsított előéletére, a terhére rótt cselekmény kiemelt tárgyi súlyára és büntetési tételére, valamint arra, hogy állandó munkahellyel nem rendelkezik és a megélhetését feltehetően vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével biztosítja, fennáll vele szemben a szökés, elrejtőzés, illetve a bűnismétlés veszélye. Mindemellett úgy ítélték meg, hogy szabadlábon hagyása esetén az ügyben érintett más személyek jogellenes befolyásolásával a bizonyítást is megnehezítheti, ezért az ügyészi indítvány szerint a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése indokolt vele szemben.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a gyanúsítottakat, és az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatásukat az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb március 18-ig. A döntést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható. (Bíróság)

Bár már hat napja megkezdődött az ajánlások gyűjtése az áprilisi országgyűlési választásra, még mindig vannak olyan pártok, amik csak most kérik a nyilvántartásba vételüket. Így a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén vette nyilvántartásba

a Magyar Nemzeti Pártot és az Értelmes Magyarok Pártját.Ezzel 55-re nőtt a jelölőszervezetek száma. Négy évvel ezelőtt 101 pártot vett nyilvántartásba a bizottság, valamint mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot. Ugyanakkor az NVB visszautasította a Női Értékek Pártjának nyilvántartásba vételét, mert a pártot bejelentő nem igazolta képviseleti jogosultságát.

A határozatok nem jogerősek, három napon belül felülvizsgálat kérhető ellenük a Kúriánál. Ha nem érkezik jogorvoslati kérelem, akkor a pártok jelöltjei legkorábban hétfőn kezdhetik meg az ajánlások gyűjtését és jövő pénteken 16 óráig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges 500 ajánlást.

Az NVB-nek a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről, ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a bírósági nyilvántartásban. (MTI)

Rendkívüli sajtótájékoztatóval jelentkezett a balatonfüredi frakcióülésről Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP nevű párt frakcióvezetője. Kocsis itt jelentette be, hogy a Fidesz-frakció megvitatta, kit jelöljenek köztársasági elnöknek, és úgy néz ki, Orbán Viktornak sikerült keresztülvinnie a tervét, hogy Novák Katalin legyen az.

Úgy néz ki, ezúttal a Fidesz a KDNP támogatására is számíthat, ugyanis a második legnagyobb kormánypárt is megvitatta a kérdést, és Simicskó beszámolója szerint szintén Novákot támogatják.

Az Egységben Magyarországért pártelnöki értekezlete egyhangúlag támogatta párbeszédes Szabó Rebeka indulását a Pest megyei 10-es választókerület jelöltjeként az április 3-i országgyűlési választáson - közölte az ellenzék. A választókerületben azért kellett új jelöltet állítani, mert a szintén párbeszédes Gér Mihálynak hétfőn visszalépett, miután kiderült, hogy évekkel ezelőtt vállalhatatlan és kegyeletsértő kommenteket írt a Facebookon egy halálos balesetről, amiben az ő autója elütött egy párt.

Az ökológus végzettségű Szabó Rebeka 2010-ben az LMP listájáról került be a parlamentbe, majd a pártszakadás után a Párbeszédhez csatlakozott. Képviselőként sokat foglalkozott az állami földbérleti pályázatok körüli visszaélésekkel. Nyolc éve Zugló alpolgármestere, 2020 szeptemberétől társadalmi munkában Karácsony Gergely főpolgármester állatvédelmi témákban illetékes megbízottjaként is dolgozik

„Egyetlen másodpercig sem volt kérdés számomra, hogy vállalom a feladatot. Az ország érdeke, hogy leváltsuk az aljas, korrupt Orbán-rezsimet, és ha ehhez az kell, hogy a Pest megyei 10-es választókerületben nézzek szembe a hatalom emberével, akkor ezt fogom tenni!” - írta a jelölésről az oldalán.

A monori központú választókörzetben a Fidesz Pogácsás Tibort, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárát indítja, aki 2018-ban 52,61 százalékkal tudott itt nyerni.

Azoknak, akik esetleg megriadtak volna, hogy reggel nem kapták meg a rádiós eligazításukat Orbán Viktortól, az Origó kinyomozta, hogy miért nem ment be Nagy Katalinnal beszélgetni. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök a kormánylapnak elárulta, hogy Orbán Viktor már a szombati évértékelő beszédére készül, amit a közmédia egyébként élőben közvetít, emiatt nem tervezték be a programjába a pénteki közszolgálati interjút.

A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.

A vádlott és a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő két társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgoztak ki, aminek segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól mentesültek,

mivel a dolgozókat más strómancégekbe jelentették be.A vádlottak a fővallálkozásba a strómancégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.

A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.

A cégek az ÁFA-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amiket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.

A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a strómancégek működtetésében működött közre. A vádlottak közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.

A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség emellett a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik strómancég megszüntetésére is indítványt tett.

A Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Liu Shaolin Sándor, Krueger John-Henry összeállítású rövidpályás gyorskorcsolya vegyes váltó futamgyőztesként mehet tovább az elődöntőbe a pekingi téli olimpián. Liu Shaoang most nem futott. A magyar csapat ideje 2:38.396 perc volt. (MTI)

Jászapáti Petra futammásodikként továbbjutott a rövidpályás gyorskorcsolyázók női 500 méteres selejtezőjéből a pekingi téli olimpián, míg Kónya Zsófia kiesett.

A szombati kvalifikációban a 32 indulót nyolc futamba sorolták, ahonnan az első két helyezett, valamint a négy legjobb harmadik került a hétfői negyeddöntőbe.

Kónya a nem kedvező hármas pályáról rajtolt, mivel a startnál nem tudott a két erősebb, a kínai és az orosz ellenfele elé kerülni, így végig ebben a pozícióban maradt. Végül 43.905 másodperccel még bízhatott a továbbjutásban, de kiderült, hogy éppen nem sikerült negyeddöntőbe kerülnie, két tizeddel maradt el ettől, mert 43.702-vel lehetett továbbjutni.

Jászapáti a második helyről rajtolt. Az első startot visszalőtték, de ez nem zavarta meg, és Boutin mögött 42.848 másodperccel bejött biztos továbbjutónak.

A nap folyamán még mindkét magyar női versenyző érdekelt lesz az olimpián debütáló vegyes váltóban. A férfiak szombati 1000 méteres selejtezőjében az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és ezen a távon négy éve - még amerikai színekben - olimpiai ezüstérmes Krueger John-Henry szerepel. (MTI)

Máris reagált a kormány a Fővárosi Törvényszék szerdai döntésére, miszerint a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs joga arra, hogy a koronavírus-járvány idején kitiltsa a sajtót a kórházakból. Erre péntek este Orbán Viktor aláírt egy kormányrendeletet,

aminek értelmében a veszélyhelyzet alatt mégis ki lehet tiltani a sajtót az egészségügyi intézményekből. A hazai sajtó az egész járvány alatt hiába kért engedélyt arra, hogy bemutathassa a COVID-osztályok küzdelmét, senkit sem engedtek be, így magyarul csak a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, illetve a dunaszerdahelyi kórház munkáját bemutató riportokon keresztül lehetett megismerni a kórházakra nehezedő nyomást. Magyarországon leginkább csak Orbán kameráját engedték be a kórházakba.

A kitiltás miatt a Telex a TASZ segítségével indított pert, aminek a végén a bíróság kimondta, hogy nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Az Emmi pedig csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és nem volt olyan jogszabály, ami alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna.

A bírósági ítélet után elvileg a egészségügyi intézmények vezetői dönthették volna el, kiket engednek be forgatni, de ezt most felülírta a pénteki határozat.

Ennek értelmében mostantól a veszélyhelyzet alatt az Operatív Törzs határozhatja meg az egészségügyi intézményeknek a sajtóval való kapcsolattartás rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét. Mivel az Operatív Törzs egyik vezetője Kásler Miklós, akinek a minisztériuma a perben végig a sajtó kitiltása mellett érvelt, sejthető, hogy marad az eddigi gyakorlat.

A rendelet a közfinanszírozott állami, egyházi vagy önkormányzati fenntartásban vagy tulajdonban működő járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeket és az orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény klinikai központjait érinti.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön közölte, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a koronavírus elleni negyedik oltás beadását ajánlják.

„Jelenleg nincs elegendő klinikai vizsgálatból származó bizonyítékunk ahhoz, hogy a második emlékeztető oltás beadását ajánljuk a lakosság többségének" - mondta Marco Cavaleri, az amszterdami testület vezető tisztségviselője. Cavaleri ugyanakkor hangsúlyozta az oltási kampányok folytatásának fontosságát, többek között a harmadik oltás felvételét is, amely magas fokú védelmet nyújt a vírus okozta súlyos megbetegedés ellen. Az omikron variáns új alváltozatának, a BA.2 nevű vírus rohamos terjedésére miatt „még túl korai lenne megállapítani, hogy ez az alváltozat mennyiben különbözik magától az omikrontól a fertőzőképesség és az immunrendszerre gyakorolt hatás szempontjából, de továbbra is szorosan kapcsolódik az eredeti omikron változathoz”.

Cavaleri arra is kitért, hogy az EMA támogatná olyan vakcina engedélyeztetését, amit kifejezetten az omikron variáns ellen fejlesztenek ki. Az ügynökség hamarosan döntést hoz a Pfizer/BioNTech-vakcina harmadik adagja felvételének engedélyezéséről a 16 és 17 éveseknek. (MTI)

Egy különleges amerikai egység éjszaka likvidálta az Iszlám Állam vezetőjét az észak-szíriai Idlib tartományban, közölte Joe Biden elnök csütörtökön. Amir Muhammad Sa’id Abdal-Rahman al-Mawla 2019-ben vette át a terrorszervezet vezetését, miután Abu Bakr al-Baghdadi megölték ugyanezen a környéken. Az amerikai egység azután indított akciót az Iszlám Állam ellen, hogy a terrorszervezet újra támadásba lendült a régióban: több támadást is indítottak és egy börtönt is megpróbáltak elfoglalni.

Idlibt az utóbbi időben a törökök által támogatott fegyveresek uralták, de az al-Káida is ezen a környéken tartotta magát, valamint a velük rivális Iszlám Állam egységei is ide húzódtak vissza.

Az amerikai egységek helikopterrel támadtak egy a terroristák házára, amit aztán két órán át tartó tűzharccal sikerült elfoglalniuk a szemtanúk szerint. A környéken élők sorozatos lövésekről és robbanásokról számoltak be, amiket még a szomszédos településen, Atmehben is lehetett érzékelni. A helyszínre érkező mentőegységek szerint a támadásban 13-an haltak meg, köztük négy nő és hat gyerek. Ugyanakkor a Pentagon nem adott ki információt az áldozatokról. Az épület legfelső szintjét szinte teljesen megsemmisítették. Az állva maradt falakat pedig vérnyomok borították be.

Joe Biden azt mondta, azért rendelte el a rajtaütést, hogy megvédje az amerikai embereket, a szövetségeseiket, valamint biztonságosabb hellyé tegyék a a bolygót. Az elnök szerint minden amerikai épségben tért haza az akcióból. (APNews)

Bár az oldalukra feltöltött képek szerint a kormánypárti politikusok már nagyban járják az országot, a korábbi évekkel ellentétben a Fidesz már közzé sem tette a helyszíneket és az időpontokat, pedig mindig sokat mond el a kampányról, mivel próbálják személyesen felrázni a saját táborukat. Ezért is jelentkeztünk be Kocsis Máté és Sára Botond VIII. kerületi fórumára, amit szokatlan módon még a Facebookon is meghirdettek.

De sajnos kiderült, hogy ha egy fórum nem titkos, attól még azt ott elhangzottakról nem lehet beszámolni.

Itt, a budapesti 6-os választókerületben, még Kocsis Máté az országgyűlési képviselő, de mivel az idei választáson már nem vállalja az egyéni indulást, a Fidesz a mindig kéznél lévő helyettesét, Sára Botondot indítja helyette. Amikor Kocsis 2018-ban visszakerült a parlamentbe, Kocsis a kerület vezetését is rá bízta, azonban ezt Sára csak egy évig tudta megtartani: 2019-ben kikapott Pikó Andrástól a polgármesterválasztáson, de még a saját választókerületében is kevesebb szavazatot kapott, mint a momentumos Szarvas Koppány Bendegúz.

A vereség után Sára Botond még a listás mandátumát sem vette fel, otthagyta a kerületet, és 2020 januárja óta inkább a fővárosi kormányhivatalt vezeti. Ebből a hivatalból rendszeresen támadta az ellenzéki vezetésű önkormányzatot, és a járványügyi adatokat sem volt hajlandó kiadni a korábbi ellenfelének.

A Fidesznek a mostani kampányban kellene előkészítenie Sára visszatérését az ellenzéki előválasztást megnyerő Jámbor Andrással szemben, de hogy mi lesz a mesterterv, arról egyelőre nem tudunk bezsámolni, mert a Józsefvárosi Fidesz kedden elutasította a regisztrációnkat.

Még csak nem is az ilyenkor szokásos helyhiányra hivatkoztak, hanem egyszerűen csak közölték, hogy a lakossági fórum nem sajtónyilvános.

Miközben Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy 83 millió forint kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar előzetesben ülő elnökétől, a legfrisebb vagyonnyilatkozata szerint tavaly eltűntek a volt miniszterhelyettes megtakarításai.

A 2021-es bevallásában még 8,5 millió forint takarékbetétben elhelyezett megtakarítás és 3,5 milliónyi készpénz szerepelt. A legújabb nyilatkozatában már szó sincs megtakarításokról és a készpénzállománáyból is csak 2 millió maradt.

Tovább terjeszkedett Bánki Erik, míg tavaly 125,68 hektáron gazdálkodott, 2022-re a földbirtoka 308,1 hektárra nőtt. Nagy lépés ez ahhoz képest, hogy a fideszes képviselő 2011-es vagyonnyilatkozatában még egyáltalán nem szerepeltek földterületek. Először a 2016-os bevallásában tüntetett fel 42,23 hektárnyi földet, ami három szántóból adódott össze.

Emelett még a részvényei értékét is meg tudta növelni 75,5 millióval, így már 100 milliója van értékpapírban. Emellett még mindig megvan a 400 eurós (~142 144 016 forintos) életbiztosítása. Közben részvéynek eladásából 1 milliót keresett.

Ugyanakkor a 11,5 milliós lakáspénztári megtakarítása eltűnt éss a készpénzállománya is 1 millióval csökkent (4 millióra). Tavaly az adósai megadhatták Bánkinak a tartozásaik nagy részét, mert a kintlévőségei 95 millióról 10 millióra csökkentek.

A nagy terjeszkedés közben Bánki Erik tartozásai is nőttek. Amíg korábban csak 213 millió bankhitele volt, ez tavaly 534 millióra ugrott. Ugyanakkor magánszemélyeknek már csak 50 millióval tartozik a korábbi 58 millió helyett.

Végre fellélegezhet Magyarország miniszterelnöke. Míg a tavalyi vagyonnyilatkozata szerint Orbán Viktornak még maradt 882 110 forint tartozása abból a jelzáloghitelből, amit 2002-ben vett fel a feleségével,

az ideiben már nyoma sincs adósságnak.Így több százezres tartozásától megszabadult miniszterelnök mostantól könnyebben tervezhet előre, és a kormányzása alatt milliárdossá vált családtagjai és barátai előtt sem kell annyira összehúznia magát.

Így 2022 akár már a gyarapodás éve is lehet, mert a most bevallottak szerint egyelőre egy fillér megtakarítása sincs, és csak a miniszterelnökösködés után járó bruttó 1 millió 507 ezer forintot viszi haza. A Fidesz vezetéséért továbbra sem kap külön fizetést, azt ugyanis határozatlan időre felfüggesztette.

A miniszterelnök idén sem jelezte a vagyonnyilatkozatában, hogy értékesebb ajándékokat, esetleg drága külföldi utazásokat kapott volna olyan üzletemberektől, akik milliárdokat nyernek az államtól kapott közbeszerzéseket. Ez persze ettől még nem jelenti, hogy ne történt volna ilyen, de a magyar vagyonnyilatkozati rendszer már csak olyan, hogy az ilyesmiket elfedi.

Saját bevallása szerint továbbra is csak két ingatlan van a nevét:

• egy lakózáz a XII. kerületben
• és egy lakóház Felcsúton.

A jelenlegi szabályok szerint az utolsó elnöki vagyonnyilatkozatát adta le hétfő este Áder János. Az elnöki hivatal oldalára feltöltött dokumentumból kiderül, hogy anyagilag sem járt rosszul azzal, hogy 10 évre a vállára vette a nemzet gondjait. 2012 óta a II. kerületi lakása és a kisoroszi háza mellé egy 125 négyzetméteres budai ház 50 százalékos tulajdonráészét is megszerezte.

• Az elnök folyószámláján 33 190 795 forint pihen,
• a tartós befektetési értékpapírszámláján pedig 1 526 112 forint.

De Ádernek akkor sem kell nagyon aggódnia, ha a forint árfolyama rodeózni kezdene, mert a devizaszámlája is gyarapodott:

• van rajta 1690 amerikai dollár (~534 559 forint);
• és 34 120 euró (~ 12 123 535 forint);
• emellett még van egy 23 458 eurós (~8 334 563 forintos) életbiztostása is.

A tavalyi vagyonbevallása óta 4 millióval csökkent a lakáshitele, így már csak 37 milliót kell visszafizetnie az OTP-nek.

Áder elnökségének kezdetén, amikor hirtelen be kellett ugrania Scmitt Pál helyére, még volt két autója (egy Volkswagen Sharan és egy Citroën C), aztán megtalálta magának a klímavédelmet,és 2013-ban már a gépkocsik már nem szerepelnek a bevallásában.

Az ajándékairól csak annyit írt: „A diplomáciai kapcsolattartás keretében kapott ajándékok”. Hogy ez pontosan miket takar, az nem derül ki.

A vádlott 2019 szeptemberében három nagykanizsai hajléktalant keresett meg azzal, hogy jelentkezzenek be egy várföldei ingatlanba, majd az októberi önkormányzati választásokon az általa megnevezett jelöltekre szavazzanak. A hajléktalanok elfogadták az ajánlatot, bejelentkeztek az ingatlanba, amiért fejenként ezer forintot kaptak.

2019. október 13-án a vádlott Nagykanizsáról Várföldére szállította a hajléktalanokat, közben ételt-italt vásárolt nekik, majd elmagyarázta, hogy a választáson kikre kell szavazniuk. A szavazatok leadása után a vádlott a helyi italboltban még italt vett a férfiaknak, majd átadott nekik fejenként ötezer forintot, és visszaszállították őket Nagykanizsára.

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék előkészítő ülésén a vádlott beismerte bűnösségét a vádban szereplő valamennyi cselekményben és ebben a körben a tárgyalásról való jogáról is lemondott. A törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.

De most az ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezések miatt eljáró Pécsi Ítélőtábla felmentette a vádlottat az ellene 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól, mivel a 2022-től hatályos Büntető Törvénykönyv alapján nem valósul meg a közokirat-hamisítás bűntette a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentésnél, ha arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.

Ugyanis tavaly ősszel a kormány javaslatára a parlamenti többség úgy módosította a szabályokat, hogy már nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A TASZ már akkor is felhívta a figyelmet arra, hogy ha az államnem is várja el az állampolgártól, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. Így pedig a fiktív lakóhely létesítése sem büntetendő már. „A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” -írta tavaly novemberben a jogvédő szervezet. Mától pedig már bírósági precedens is van erre.

A Pécsi Ítélőtábla a vádlott többi cselekményét átminősítette, és azt 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek minősítette, és ítéletét helybenhagyta. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője 3 napot tartott fenn fellebbezésük bejelentésére. (Bíróság.hu)

Mivel az üregi baglyoknak otthont adó füves élőhelyeket egyre nagyobb ütemben építik be Dél-Kaliforniában és a Szilícium-völgyben is, így az építőipar terjeszkedése miatt a madarak kiszorulnak innen.

A szövetségi törvény tiltja üregi baglyok megölését, de az élőhelyük nem védett. Jellemzően elűzik őket az építkezések megkezdése előtt az élőhelyükről. A San Diegó-i Egyetem ökológusa, Lynne Trulio szerin az elűzött baglyok gyakorlatilag halálra vannak ítélve.

A Kaliforniában élő nyugati üregibagoly-populáció 1965 óta egyharmadával csökkent. Az államban ezért a különösen védett fajok közé tartozik.A biológusok megpróbálják a baglyokat védett mezei területekre költöztetni, de kérdéses, hogy a madarak meg tudnak-e telepedni új élőhelyükön. Ugyanis nem elég egy megfelelő élőhely kiválasztása, az is kell, hogy a baglyok otthonosan érezzék magukat.

Ezért a San Diegó-i állatkert szakemberei az illetékes amerikai kormányhivatallal egy újabb kísérletbe fogtak:

a kutatók ismerős bagolyhangokat játszottak le és bagolyürüléket utánzó fehér festékfoltokat csepegtettek el Kalifornia déli részén, négy helyszínen.

Az üregi baglyok szeretik a társaságot, földalatti odukban fészkelnek, ahol sok bagoly van a közelben. Az ilyen kolóniák védelmet nyújtanak a ragadozók, például a prérifarkasok vagy a sólymok ellen, hiszem amikor egy bagoly veszélyt érez, riasztja a többieket.

Az új kísérletben 2017-ben és 2018-ban 47 üregi baglyot teleptettek át. Húszat GPS-szel szereltek fel, hogy követni tudják mozgásukat, és időről-időre megfigyelték viselkedésüket.

A legtöbbjük sikeresen beilleszkedett új otthonába, és szaporodó kolóniákat hozott létre. Az elsődleges helyszínen, a San Diego megye délnyugati részén található Rancho Jamul ökológiai rezervátumban 2020-ban mintegy 50 bagolyfióka kelt ki. Azoknak a baglyoknak, amiket magukra hagytak, hogy új otthont találjanak, a kutatók szerint nem alakult ilyen szerencsésen az új élete. (APNews/MTI)

K. György, a Simonka-ügy elsőrendű vádlottja több mint 165 millió forint támogatást kapott költségvetési és EU-s forrásból a 2020 januárjában elkezdődött büntetőper óta, írja a 24.hu a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvántartása alapján. A lap szerint európai uniós és magyar állami költségvetésű forrásból kifizetett agrártámogatásokról van szó. A férfit egyébként azzal vádolják, hogy Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselővel és társaival 1,4 milliárd forintos kárt okoztak bűnszervezetben elkövetve.

A lap megemlíti, hogy Kékessy egyik cége, ami a vádiratban is szerepel, a Perpusz Hungary Kft. hárommillió forintot kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a Széchenyi Kártya Programban. Ezen kívül az állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is segítette a társaságot egy 64 millió forintos állami kezességvállalás keretében.

Orbán Viktor péntek reggel ismét kegyetlenül korán kelt, hogy a közszolgálati rádió műsorvezetője, Nagy Katalin megkérdezhesse Rogán Antal kabitenfőnökéről és a Völner–Schadl-ügyről, miért támadja az ellenzék időről időre a kormány intézkedéseit.

A műsorvezető -neve említése nélkül - utalt Márki-Zay Péter egyik nyilatkozatára, amiben rablógyilkosságnak nevezte, hogy „olyan kínai vakcinával oltanak 400 ezer hatvan év feletti magyart, amit még csak nem is teszteltek a kínaiak a hatvan év felettiekre”. Bár a műsorvezető az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentését az egész járványkezelésre kiterjesztette.

Erre Orbán azt mondta, hogy ez ellenzék túl messzire ment. „Én elfogadom, hogy mindig mindent lehet jobban csinálni. Legyen szó egyszerű fizikai munkáról, szellemi munkáról vagy éppen államvezetésről. Ez adja a létjogosultságát a mindenkori ellenzéknek, hiszen az a dolga, hogy azt mondta, »de hát uraim, ezt és ezt lehet jobban csinálni«. De ha túl messzire megy a támadásban, a durvaságban, a közönségességben, akkor féleérti a helyzetét.” Majd levezette, hogy nem csak a részérdekeket, hanem az egészet kellene szolgálniuk. „Amikor úgy támadjuk az oltási intézkedéseket, a vírus elleni védekezéseket, hogy valójában ezzel lebeszéljük az embereket arról, hogy közreműködjenek, hogy ők is akarják, hogy ők is részei legyenek a védekezésnek, akkor úgy akar hatalomra kerülni a baloldal, olyan számítások alapján, amik összességében rosszak az országnak.” Ez az a határvonal, amit szerinte nem szabad átlépni.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy a vírus elleni védekezés kérdését minél inkább ki kellene vonni a választási csaták területéről.

Ugyanígy a rezsicsökkentést is kivonná a politikai viták kérdései közül. Az árak befagyasztását azzal indokolta, hogy a rendkívüli helyzeteket a gazdasági szereplők nem tudják egyedül megoldani, hiszen akkor nem jött volna létre a rendkívüli helyzet. „Amíg nem kerülnek vissza a dolgok a normális kerékvágásba, addig valakinek meg kell védenie az embereket. Mert szép dolog az ilyen közgazdasági elmélet, de közben élni kell. A benzint a benzinkútnál ki kell fizetni, az élelmiszert meg kell vásárolni. És az ellenzék vagy bárki más okoskodhat arról, hogy nagy, elméleti, gazdasági összefüggések szempontjából ez jó lépés vagy nem, de a nyugdíjasnak, a gyermekes családnak, sőt mindannyiunknak be kell menni a boltba, és ki kell fizetni az árat. És az nagyon helyes, ha nem a mostani árat fizetik, hanem azt, ami korábbi és alacsonyabb ár volt.

Ez jó dolog. Aki azt mondja, hogy ez rossz dolog, az nem érti az életet.”

Orbán Viktor a műsor legvégén mondott pár szót a moszkvai látogatásáról is, ahol Putyinnal találkozik. Elmondta, hogy nem berendelték, mert „bennünket nem lehet sehova se odarendelni”. A tárgyaláson meg szeretné megnövelni az országba szállított gáz mennyiségét, de tárgyalnak az élelmiszeriparról, a turizmusról és az űriparról is. Hozzátette, hogy a mostani konfliktusban Magyarország a békében érdekelt. Elmondta, hogy az utazás előtt egyeztetett a nyugati szövetségesekkel. „Tehát én úgy megyek Moszkvába, hogy mind a NATO-val, mind az Európai Unióval, mind az unió elnökségét adó, meghatározó politikusokkal előtte egyeztetek.”

112,9 milliárd forintot osztott ki tavaly a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációra és rendezvényekre, írja az Rtl.hu. A portál gyűjtése szerint az eredetileg spórolásra létrehozott hivatal 75 milliárd forintot költött kommunikációra, 37,9 milliárd forintot rendezvényszervezésre.

A kommunikációs pénzek mind Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál kötöttek ki. Ezekkel a cégekkel háromszor kötött 50 milliárd értékű keretszerződést a kormány.

Az állampárti propagandán meggazdagodó Balásy cégeinek az állami kommunikációs feladatok keretszerződéseiért már versenyezniük sem kell, mióta a másik két kormányközeli szereplő, Csetényi Csaba és Kuna Tibor kegyvesztetté vált.

Bár a rendzvényszervezésre szánt 30 milliárdos keretszerződést az állami Antenna Hungária Zrt. nyerte meg, alvállalkozóként már Balásy cégeit, a Lounge Design Kft.-t, New Land Media Kft.-t és a Moonlight Event Kft.-et vonták be. De a szervezetfejlesztésre szánt 30 milliárdos keret is egy olyan vállalkozónál landolt, aki Balásyhoz köthető.

Szintén Balásy cégével szerződött 10 milliárdos keretre a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. Az RTL szerint ebből Balásyék 7,61 milliárdot hívtak le.

A nyíltan fideszes vállalkozónak idén sem kell aggódnia, a cégei máris nyertek egy keretszerződést rendezvényszervezésre, de ennek az összege egyelőre még nem nyilvános, a közbeszerzést ugyanis 1 forintos becsült értékkel írták ki.