Év végén kerül vissza a Hősök terére Gábriel arkangyal szobra

Lezárult a Hősök terén álló Gábriel arkangyal szobor komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérése, így a tervek szerint a szobor még ez év végén visszakerülhet eredeti helyére - közölte a Városliget Zrt.. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a szobor életveszélyes állapotban volt, de a azt 120 éve tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is elengedhetetlenné vált.

A Zala György szobrász által megalkotott szobor 1901. október 24-én került a Hősök terére. A mintegy öt méter magas, 3-6 milliméter falvastagságú bronzöntvényekből álló angyalfigura azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt. Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra, de ezek csak esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.

A 2020-as évek elején több vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő kritikus állapotban vannak, a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A helyszíni felmérés során két, egyenként 20 kilogrammos bronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről. Ezért 2024 őszén a szobrot több darabban leemelték és a Museum Complex Kft. restaurátorműhelyébe szállították.

A próbatisztítások során számos módszert megvizsgálva arra jutottak, hogy egy speciális felületkímélő koptató anyaggal való alacsony nyomású száraz szemcseszórás a legoptimálisabba ahhoz, hogy megőrizzék a szobor patináját, és az alapfém sérelme nélkül el tudják végezni a tisztítást.

A szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a restaurátorok egy összetört üvegedényt is találtak, benne egy feltekert papírral és nyolc fém pénzérmével. Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig. A papír nedves, erősen szennyezett állapotban, felületén üvegszilánkokkal és betonszemcsékkel került elő. A Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai milliméterenként bontották ki a tekercset, amelyen szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható.

A Szépművészeti Múzeum - Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) multispektrális laborjában elvégzett speciális, ultraibolya sugárzással gerjesztett lumineszcens felvételek során halványan kirajzolódtak a korábbi írás nyomai. A felirat azonosítása a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével zajlott, a feltárt szövegrészleteket a levéltárban őrzött korabeli dokumentumokkal és aláírásokkal vetették össze. Végül négy nevet azonosítottak: Romy Bélát, a Miniszterelnökség osztályvezetőjét, Schickedanz Albertet, a Millenniumi emlékmű építészét, Aggházy Gyula festőművészt és tanárt, valamint Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam főépítészét, aki jelen volt a szobor avatásán. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható szövege: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon(harmadi)kán, midőn az emlékmű nagy oszlo(pát) Isten segítségével befejezik (…) követ(…) az alulírottak jelenlétében.” (MTI)