
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, az EU brüsszeli központjában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte a kerekasztalt. Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.
Zelenszkij a beszédében azt mondta, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra. Elmondta, hogy amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel a pénz egy részét. Orbán azt mondta, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban, vagyis „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.
Zelenszkij szerint a 20. Oroszország elleni szankciós csomag, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy a valódi béke felé mozduljon el”. Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról is beszélt – Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról. Szerinte fontos, hogy Oroszország lássa: Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – mondta. Ugyanakkor az EU már jelezte, hogy nem lehetséges konkrét menetrendet kijelölni és felgyorsítani Ukrajna csatlakozását, Zelenszkij azonban úgy érvelt, hogy egy világos dátum segítene feloldani a vétót. „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”
Az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé január 27-én állt le, amikor orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. Az olajszállítás leállása miatt a magyar kormány nem a drónt elindító oroszokat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolták az ukrán vezetést, hogy politikai okokból állították le a szállítást. Válaszul február közepén Orbánék leállították a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai áramszállítást. A magyar kormány erre még rátett egy lapáttal, és bejelentette, hogy addig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást és az orosz szankciókat, amíg nem jön kőolaj a Barátság vezetéken.
„Most Ukrajnára és az egész Európai Tanácsra gyakorol nyomást. Véleményem szerint ezt belpolitikai okokból teszi Magyarországon” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve.
Christian Stocker osztrák kancellár elutasította Orbán energiaellátási érveit mint ürügyet, és azt mondta, a vétó valódi oka a választási küzdelem. „Ha az energiaellátás nyilvánvalóan csak ürügy, akkor meg kell beszélnünk, mi áll mögötte. És ha ez a választási harcról szól, akkor egymás között is őszintének kell lennünk, és ki kell mondanunk, hogy ez nem érvényes érv – figyelembe véve, mi történik Ukrajnában, hogyan élnek az ukrán emberek, és miben állapodtunk meg korábban” – mondta Stocker.
Bart De Wever belga miniszterelnök elismerte, hogy Orbánra nyomás nehezedik a belpolitikában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábban elfogadott döntéseket mindenképpen végre kell hajtani. „Lehet, hogy bonyolult lesz ezt a csomagot elfogadni a magyar választások előtt. Az a benyomásom, hogy ez a kampány része. De mindenképpen végre kell hajtanunk az itt meghozott döntéseket” – mondta De Wever. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szintén utalt a magyar választásokra, majd megjegyezte, hogy Magyarország számára alternatív olajellátási útvonalak is rendelkezésre állnak. „Horvátország is képes ellátni Magyarországot olajjal, de úgy gondolom, választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak” – mondta Kallas.
Közben Robert Fico szlovák miniszterelnök „további intézkedésekkel” fenyegette meg Ukrajnát, ha nem indul újra a Barátság-vezeték. (Euronews)
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!