Csurgó Dénes

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

A polgármestert és társait azzal vádolták, hogy miután a község önkormányzata a képviselő-testület hozzájárulásával 2009-ben több mint 11,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a helyi óvoda bővítésére, az összeget viszont az önkormányzat működési költségeire fordították. Az államkincstárhoz benyújtott 2010-es beszámolójukban viszont, mintha azt ténylegesen a beruházásra fordították volna az elnyert pénzt. Pedig ezt az összeget, mivel a beruházás elmaradt, vissza kellett volna fizetni.

Emiatt 2016-ban a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt az elsőrendű vádlott polgármesterként azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló, kormányhivatali forrásból származó pénzből fizessék ki.

A polgármester, aki a helyi sportegyesület elnöke is volt, az egyesületnek járó, a sportpálya felújítására és utánpótlás-nevelésre kapott több mint 31 millió forint tao-támogatást az önkormányzatnak utaltatta át.

A bíróság határozatában a Szűcs Gabriellát két évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától is. Az ügy másodrendű vádlottját, a falu korábbi alpolgármesterét 280 ezer forint pénzbüntetésben, két korábbi önkormányzati képviselőt - a büntetőügy harmad- és negyedrendű vádlottját - , valamint az ötödrendű, az önkormányzatnál korábban jegyzőként dolgozó vádlottat megrovásban részesítették. (MTI)

Összesen hat kínai városban, köztük az ország egyik legnagyobb városában is lezárásokat vezettek be és tömeges tesztelésbe kezdtek a hatóságok az omikron variáns megjelenése miatt - írja az AP hírügynökség. Az egyik város, ahonnan az őj intézkedések értelmében gyakorlatilag leállították a ki-és beutazást és komoly korlátozásokat vezettek be a 14 milliós Tiandzsin. Ez az ország negyedik legnépesebb városa, amely az ország északkeleti partvidékén fekszik. A hatóságok különösen aggódhatnak amiatt, hogy a most lezárt város közvetlenül szomszédos Pekinggel, ahol egy hónap múlva kezdődik a téli olimpia.

A korlátozások értelmében Tiandzsinba jelenleg se repülővel, se vonattal, se busszal, se taxival vagy hasonlós szolgáltatással nem lehet eljutni és a várost se hagyhatja el senki engedély nélkül. A városhatárt csak az élelmiszereket, gyógyszereket és egészségügyi eszközöket szállító teherautók léphetik át, ha a sofőrön van maszk. A lezárások miatt a Volkswagen két, a városban lévő gyára is bezárt, a cég reméli, hogy hamarosan újra beindulhat a termelés.

Tiandzsinben emellett tömeges tesztelést végeznek, és minden lakost arra kérnek, hogy maradjanak otthon, amíg meg nem kapják a teszt eredményét. Az időseket és azokat, akik valamilyen okból nem tudnak elmenni a tesztközpontokba, az otthonaikban tesztelik. Az AP cikke szerint a lezárások ellenére a város lakosai optimisták és jól viselik a helyzetet. Ebben az is segít, hogy a boltok és az éttermek továbbra is nyitva maradhattak.

Nem így a Henan tartományban lévő, közel 13 millió lakosú Hszianban, ahol sokan arról panaszkodnak, hogy a lezárások miatt nem hagyhatják el a lakásaikat és lassan kifogynak a félretett élelmiszerekből.

A koronavírus-járvány 2020-as kitörése óta Kína zéró-toleranciát hirdetett a járvánnyal szemben, vagyis ha akárcsak néhány fertőzöttet regisztrálnak valahol, az adott várost szinte teljesen lezárják és leválasztják a külvilágtól. A kínai vezetés most a közelgő olimpia miatt is aggódhat, a nyári tokiói olimpia alatt ugyanis nagyon felgyorsult a járvány terjedése a japán fővárosban.

Az ellenzéki előválasztás után hónapokig nem nagyon látszott, hogy pontosan mit is csinál az ellenzék, az elmúlt egy hétben viszont beindult a kampány. Ennek egyik első jele, hogy a köztereken egyre több helyen látni az „Orbán megy, a rezsicsökkentés marad” feliratú plakátokat.

Hogy milyen politikai és szakmai megfontolásokat is takar ez a viszonylag egyszerű szlogen, és milyen energiapolitikai tervekkel vágna neki a kormányzásnak egy Márki-Zay Péter vezette kormány, arról az ellenzéki kampány energiapolitikai szakértőjét, Holoda Attilát kérdeztük. Holoda, aki az Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkárából vált az orbáni energiapolitika kritikusává, arról is beszélt nekünk, hogy mi történne egy kormányváltás után a Paks II. projekttel, és hogy milyen viták vannak még az ellenzéki összefogáson belül az energia terén.

Rezsicsökkentés kell, de nem ilyen

Márki-Zay Péter már korábban beszélt arról, hogy a rezsicsökkentéses plakátokkal az ellenzéki összefogás azokra a kormánypárti médiában megjelent, kormánypárti influenszerek által sok pénzből sokat ismételt vádakra reagál, miszerint Márki-Zay eltörölné a rezsicsökkentést. A miniszterelnök-jelölt arról beszélt a Népszavának adott interjújában, hogy politikai öngyilkosság lenne a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, főleg, amikor a piaci energiaárak olyan magasak, mint most.

Holoda Attila szerint nemcsak ilyen politikai megfontolásokat takarnak a plakátok, a rezsitámogatásra ugyanis nagyon sok magyar háztartásnak szüksége van, így azt valamilyen formában szociális okokból is fönn kell tartani. Az Orbán-kormány az elmúlt 11 évben ugyanis elszalasztotta a lehetőségeket, hogy érdemben növelje a lakosság jövedelmét, és bár a kormány szeret arról beszélni, mennyivel nőttek a bérek, a rezsiköltségek még mindig jelentős szeletet harapnak ki a háztartások költségvetéséből. Hiába vezette be a rezsicsökkentés rendszerét a kormány nagy dérrel-dúrral 2013-ban, egy átlagos magyar háztartás költségvetésének 16-18 százaléka még mindig a villanyra, a fűtésre és a vízre megy el. Ebben a helyzetben rászabadítani a szabad piaci árakat a magyar lakosságra nagyon káros lenne.

De ez nem azt jelenti, hogy a rezsicsökkentést a most létező formájában megtartaná az ellenzék a kormányváltás esetén. Legalábbis nem nagyon sokáig. A kampány energiapolitikai felelőse szerint a Fidesz által bevezetett rendszer legnagyobb problémája, hogy nagyon igazságtalan. A legszegényebbeket, akik nem is villannyal vagy gázzal, hanem fával fűtenek - jó esetben fával, rosszabb esetben amivel be tudnak gyújtani- egyáltalán nem segíti a rezsitámogatás, viszont jár a leggazdagabbaknak is, akik nem is törődnek azzal, mennyi energiát használnak föl. Holoda szerint a mostani rendszerben egy budai villatulajdonost adott esetben több pénzzel támogat az állam, mint egy fél borsodi falut.

Holoda úgy becsüli, hogy a lakosság 90-94 százaléka nagyjából 1200 kWh áramot és 3000-3200 köbméter gázt fogyaszt egy évben. Aki ez alatt fogyaszt, az nyilvánvalóan a szociálisan rászorulók közé tartozik, aki pedig ennél többet, az valószínűleg különösebb probléma nélkül ki tudja fizetni a piaci árat is az áramért és a fűtésért, ezért az ő fogyasztásukat fölösleges, hogy az állam támogassa. Ez azt jelenti, hogy a lakosság nagyjából 4 százaléka, a legtehetősebb háztartások számára valóban megszünteti egy új kormány a rezsicsökkentést. A többiek számára pedig fogyasztás alapján támogatási sávokat lehetne létrehozni. Ezt persze komoly számítások kell, hogy megelőzzék, de az ehhez szükséges fogyasztási adatok valószínűleg már most is elérhetően az MVM és az Energiahivatal számára, így ezek rendelkezésre állnak.

Felmerül persze a kérdés, hogy egyáltalán meddig lehet fenntartani a rezsicsökkentés rendszerét. A mostani energiaárak mellett ugyanis az MVM csak masszív veszteségek árán tudja a hatósági áron értékesíteni az energiát a lakosságnak, piaci pletykák szerint pedig a rendszer csak azért marad még fent, mert Orbán Viktor megmondta az MVM-nek, hogy bármi áron, de a választásokig le kell nyelni a veszteségeket. Így lehetséges, hogy egy kormányváltás esetén a rezsicsökkentés amolyan politikai-gazdasági csapdává válik, ami rácsapódik az új kormányra. Holoda Attila szerint

az ellenzéki összefogás is érzi, hogy van egy ilyen csapdahelyzet, a rosszul kitalált rezsicsökkentési rendszer ugyanis óriási veszteséget görget maga előtt. Ez persze részben oldódhat, ha tavaszra, ahogy sokan várják, és ahogy erre valószínűleg a kormány is számít, valamelyest normalizálódik a helyzet az energiapiacon. Ennek ellenére a rendszert gyorsan át kell alakítani, gyorsan dönteni kell egy esetleges kormányváltás után, ezt viszont nem lehet egyik pillanatról a másikra megtenni. Ehhez meg kell vizsgálni a rendszert szabályozó törvényeket, az azokat megalapozó háttérszámításokat, és ezek alapján igazságosabban és kevésbé pazarló módon átalakítani a rendszert. Ez viszont azt is jelenti, hogy adott esetben egy ideig még a mostani formájában maradna a rezsicsökkentés, még egy kormányváltás után is.

Persze Márki-Zay stábja azt is hangsúlyozza, hogy a rezsitámogatások mellett a fogyasztás csökkentését is el kell tudni érni, de ez nem azt jelenti - ahogy azt a Fidesz próbálja sugallni - hogy azt mondanák, mindenki csavarja egy fokkal lejjebb a fűtést. Felújítási és korszerűsítési programokkal például komoly eredményeket lehetne elérni, hogy ne az utcát vagy az udvart fűtsék az emberek. De persze arra is szükség lesz, hogy a fogyasztók idővel tudatosabbak legyenek.

Leülnének az oroszokkal

Holoda Attila elmondta, hogy az ellenzéken belül még komoly viták vannak az energia- és klímapolitikáról. A zöld pártok például „már holnapután” kivezetnék a magyar energiamixből a nukleáris energiát, mások viszont úgy látják, hogy amíg nem fektettett az ország eleget a megújulókba és nem tudjuk az azok által termelt energiát tárolni, szüksége lesz az országnak az atomerőműre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy új kormány támogatná a paksi bővítést.

A szakpolitikus szerint nem véletlen, hogy a Paks II projekt nem kapta még meg a szükséges engedélyeket, és ezt az sem fogja meggyorsítani sokkal, hogy Orbán átalakította az Országos Atomenergia Hivatalt, a Miniszterelnökség volt helyettes államtitkárát téve meg annak élére. A Roszatom nem tudta még prezentálni a nemzetközi standardoknak megfelelő dokumentumokat, nem tudott megnyugtató megoldással előállni egy sor problémás kérdésre, és ebben aligha várható gyors változás. Így hiába van már 8 éve annak, hogy Orbán és Putyin megállapodott a bővítésről, hiába ígérte akkor a kormány több tagja, hogy 2025-26 táján már termelni fognak az új reaktorok, kis túlzással meg egy kapavágás sem történt Pakson.

Egy kormányváltás után Márki-Zayék ezért mindenképpen felülvizsgálnák a bővítésről szóló szerződést, és leülnének az orosz féllel újratárgyalni azt.Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen felmondanák, mert az ilyen szerződéseknek nagyon komoly anyagi vonzata van, de mindenképpen újra kellene gondolni, hogy szükség van-e egy újabb atomerőműre és ilyen feltételekkel van-e erre szükség. Holoda szerint ki lehetne dolgozni egy olyan megállapodást, amivel a magyar és az orosz fél is nyerne.

Holoda Attila úgy látja, hogy az újabb paksi reaktorok építése helyett a mostani erőmű élettartamának meghosszabbításában lenne érdemes gondolkodni. Erre lenne technikai lehetőség, hála nagyrészt a magyar nukleáris mérnököknek, ezzel pedig biztosítani lehetne az áramtermelést addig, amíg nem megoldott annak megújulókkal történő kiváltása.

Ehhez mindenképpen tároló kapacitásokba kellene fektetni, amiről már egy ideje beszél a kormány is, de a szavakat eddig nem váltották tettekre. Ebben Európa jóval előttünk jár, a tárolás megoldása nélkül pedig nem lehet jelentősen átállni a megújuló energiára.

Azt is a kormány rovására írta, hogy a megújulók alatt szinte csak a napenergiára gondol, ami fontos persze, de nem az egyetlen lehetőség Magyarországon. Az Orbán-kormány valamiért hadat üzent a szélenergiának, ami Holoda szerint butaság. Nálunk persze nincsenek olyan jó adottságok, mint olyan országokban, amelyeknek van tengerpartja, ahol állandóan fúj a szél, de érdemes lenne azért nálunk is gondolkodni ebben.

Egy másik terület, ahol viszont Magyarországnak sokkal jobb adottságai vannak Márki-Zay szakértője szerint, amit szintén nem használunk ki eléggé, az a geotermikus energia. Ősz végén sok vidéki városban riasztották a távhőszolgáltatók az önkormányzatokat, hogy az energiaárak szerint összeomolhat a távfűtési rendszer, kihűlhetnek a panelekben a radiátorok. Pedig több városban is lenne lehetőség arra, hogy geotermikus energiával segítsék ki a távfűtést, központi fejlesztéspolitika hiányában viszont ezzel csak pár nagyobb, jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzat tudott élni. Holoda példaként Szegedet, Mosonmagyaróvárt vagy Miskolcot hozta föl, utóbbi városban tudomása szerint a távhő 50 százaléka geotermikus energiából származik. Ennél viszont sokkal több önkormányzatnak lenne lehetősége kihasználni ezt a forrást, ha kapna támogatást hozzá a kormányzattól. Ennek hiányában viszont ezt a természeti kincset csak gyógyfürdőkben használjuk, úgymond elpancsoljuk, és bár a fürdőturizmus is fontos, ennél többre is lehetne használni a geotermikus energiát.

A tulajdonos Indamédia kérte a NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt. végelszámolásának elrendelését, amit a cégbíróság karácsony előtt pár nappal el is fogadott - írja a Media1. Ez azt jelenti, hogy heteken belül megszűnhet a cég, amely az Index.hu tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította, és amely így az Index.hu függetlenségének egyik zálogának tekintettek.

A Nanga Parbatot Bodolai László alapította 2017-ben, aki akkor az Index jogásza volt. Ő hozta létre ezen a cégén keresztül a Magyar Fejlődésért Alapítványt, amelynek aztán Simicska Lajos, Orbán egykori harcostársa majd ellenlábasa behelyezte az ország legnagyobb online lapjának tulajdonosi jogait. Hozzá opciós szerződésen keresztül került az Index, amikor annak korábbi tulajdonosa, Spéder Zoltán kiesett a kormányzati pikszisből, és félő volt, hogy Spéder médiabirodalma, így az Index is kormányzati ellenőrzés alá kerül. Az alapítványi tulajdon elvileg egyfajta biztosíték, védőháló volt, hogy az Indexet nem lehet csak úgy elfoglalni, ahogy az más médiacégekkel és lapokkal, például a Mediaworks-el vagy az Origóval történt.

A struktúra persze nem volt olyan szuperbiztos, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló Bodolai állította, az alapítványnak óriási adósságot kellett törlesztenie Spéder volt médiacége, a CEMP, későbbi nevén Indamedia felé, amibe időközben bevásárolták magukat kormányközeli körök. Előbb Oltyán József KDNP-s politikus, majd a kormánmyközeli média világában sokkal ismertebb Vaszily Miklós jelent meg a cégben, 50 százalékos tulajdonosként.

2020 nyarán a szerkesztőség döntő többsége felmondott, miután Bodolai kirúgta Dull Szabolcs főszerkesztőt. 2020 őszén aztán az Indamedia vezetése átszervezte az Index körüli céges struktúrát, az Index kikerült az alapítványi struktúrából és közvetlenül az Indamedia tulajdonába került, így a NAnga Parbatra már nem volt szükség.

Félelem és rettegés lepte el a hajdúnánásiak egy részét az újévben, a városban ugyanis barna bőrű emberek jelentek meg, akiket az elmúlt évek kormányzati kondicionálása után az újabb migránsáradat hírnökeinek néztek. Az ATV Híradója utána járt, hogy mi a helyzet. A valóság az, hogy

nem illegális bevándorlók, lepték el a várost, hanem azok az indiai vendégmunkások mentek boltba, akiket a városban szállásoltak el. A nagyjából 30 bengáli férfi a MOL tiszaújvárosi poliolgyárát jöttek építeni, de amíg a papírjaikat elintézik, addig Hajdúnánáson szállásolta el őket a cég. A MOL még 2018-ban kezdett zöldmezős beruházásként felépíteni egy óriási poliol gyártó üzemet építeni Tiszaújváros szélén. A beruházáson kezdetek óta rengeteg vendégmunkás dolgozik, főleg Romániából, Törökországból és Indiából, akik körül sokan az építkezés mellett felépített konténervárosban laknak. 2019 végén jártam is ott, itt lehet elolvasni, hogy mit tapasztaltam.

A migránsáradatról szóló pletykákra az önkormányzat és az idegenrendészet is reagált, közölve, hogy a 30 vendégmunkás teljesen legálisan van a városban és az országban, és hogy semmilyen közbiztonsági veszélyt nem jelentenek. Oláh Miklós MSZP-s önkormányzati képviselő szerint az utóbbi évek politikai hangulatkeltése után nem csoda, hogy ilyen esetben megijednek az emberek. Mint mondta „az emberek meglátnak 3-4 olyan embert, aki nem úgy öltözik, nem úgy beszélnek, mint a hajdúnánásiak, akkor már elkezdődik a migránsozás”.

A tálibok szerdán felszólították a nyugat-afganisztáni Herát kereskedőit, hogy távolítsák el a próbababák fejét, mert szerintük a bábuk megsértik az iszlám törvényeket. Azíz Rahmán, a tálib kormányzat vallásügyi tárcájának heráti képviselője a sajtónak azt mondta, nem elégednek meg azzal, ha a kereskedők csak letakarják a babák fejét vagy elrejtik őket.

Arra hivatkozott, hogy az iszlám tanításai szerint az angyalok nem mennek be olyan házba, ahol szobrok vannak, és hozzátette, hogy emiatt a kereskedők ügyleteit sem kíséri majd áldás.Több heráti kereskedő a sajtónak arra panaszkodott, hogy éppen a rendelet miatt éri őket anyagi veszteség, mert a drágán megvásárolt babáktól az üzlet fellendülését remélték.

VIDEO: #Taliban beheading mannequins of clothing stores while saying "Allah Akbar".

The #Taliban have ordered a series of mannequin beheadings, telling clothes shops to remove the heads of dummies that offend #Islam.

VIDEO

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására - írja az MTI. Tokajev elnök a tévés beszédet mondott, amelyben többek között azzal vádolta a tüntetőket, hogy a zavargások során rátámadtak a rendvédelmi erők tagjaira, akik közül többen megsérültek vagy meghaltak.

"Bűnöző csoportok verik a katonáinkat, megalázzák őket, meztelenül vonszolják az utcákon, erőszakoskodnak a nőkkel és fosztogatják az üzleteket" - mondta az elnök. "Államfőként és mától a biztonsági tanács elnökeként szándékomban áll a lehető legszigorúbban eljárni".

A rendőrség a fagyos téli időjárásban vízágyúkat, könnygázt és hanggránátokat vetett be a tüntetők ellen. Tokajev bejelentette, hogy nem hagyja el az országot, a fővárosban, Nur-Szultanban marad. Beszédében politikai reformokat is ígért, amelyeket rövidesen be is mutat majd.

Tokajev kéthetes szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén. A szükségállapotot azóta az ország egész területére kiterjesztették. A tüntetők Almatiban a polgármesteri hivatal után felgyújtották az elnök rezidenciáját, valamint egy kormányépületet is.

Az államfői beszéd után nem sokkal a tüntetők elfoglalták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati repülőterét. Valamennyi, Almatiból induló és oda érkező járatot átmenetileg töröltek.Kanat Tajmerdenov almati kormányzó szerint a zavargások során több mint 120 járművet - közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járműveket és mentőket - gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki. Több mint 500 embert bántalmaztak, közöttük 130 nőt és idős embert.

A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Szerdán, amikor a zavargások Almatira és Nur-Szultanra is átterjedtek, a kormány benyújtotta lemondását, de a miniszterek ügyvivőként a helyükön maradnak az új kabinet megalakulásáig. A tüntetések hátterérről és lehetséges irányáról Gazda Albert írt részletes cikket.

Nagyon furcsa helyzetbe került a német légitársaság az omikron variáns miatt. Pár hete a cég bejelentette, hogy az új mutáns megjelenése után annyira beesett a kereslet a repülőjegyei után, hogy 33 ezer járatot törölnie kell. A cég vezetője viszont azt is nyilatkozta több helyen, hogy

a légitársaság arra kényszerült, hogy 18000 járatot utasok nélkül is elindítson. Ha ugyanis nem tesz így, több repülőtéren egyszerűen elveszíti a helyét. A repülőtereken általános a "use it or lose it" szabály, vagyis hogy a légitársaságoknak addig van fix helye a reptéren, amíg azt rendszeresen használja. Ha bizonyos ideig egy társaság szüneteltet egy adott járatot, egy idő után már el sem tudja indítani, mert a reptér inkább kiadja az adott kaput valaki másnak. Ezt a szabályt a repterek a koronavírus-járvány elején felfüggesztették, majd fokozatosan elkezdték visszavezetni.

Még mindig nem olyan szigorúak a helyekkel, mint korábban voltak, de a Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr szerint így is el kell indítaniuk egy rakás járatot utasok, és persze eladott jegyek nélkül. Ez persze óriási veszteség a cégnek, arról nem is beszélve, hogy mennyi széndioxidot pöfög 18000 járat az atmoszférába csak azért, hogy a légitársaság a jövőben is pöföghessen. (Simplyflying.com)

A koronavírus-járvány miatti lezárások és újranyitások rendesen összekuszálták a globális kereskedelmi- és gyártási láncokat, emiatt pedig már hónapok óta hiány van egy rakás termékből, megrendelt árukra adott esetben hónapokat kell várni, ezek miatt pedig egy csomó termék ára meredeken emelkedett. A helyzetet nyugodtan lehet az ellátási láncok válságának nevezni, ami miatt több kereskedő, főleg a világ nyugati részében, azzal riogatott tavaly ősszel, hogy el fog maradni a karácsony. Hogy miért, azt Kiss Imola kollégám foglalta össze ebben a cikkében.

Most viszont felsejleni látszik a remény, a New York-i Federal Reserve (Fed) új jelentése szerint legalábbis úgy tűnik, hogy tetőfokára hágott a válság, vagyis mostantól javulni fog a helyzet. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed New Yorki-i szervezete ezt egy új index alapján állítja, amelyet különböző, a szállítmányozással foglalkozó adatokból állítottak össze. Ebben olyan adatok szerepelnek, mint például a nyersanyagok szállítmányait követő Baltic Dry Index vagy a szállítmányozáshoz használt konténerek és a légi szállítás árát követő Harper Index.

Az új indexből a FED szakértői azt szűrték le, hogy bár még mindig óriási a nyomás a globális ellátási láncokon, ez nőni már nem fog, és a következő hónapokban enyhülni kezd majd. Ez persze azt jelenti, hogy még jelentkezhetnek problémák a közeljövőben. Hasonlót jósoltak a 444 által megkérdezett gazdasági elemzők is, amikor arról kérdeztük őket, mi várhat a globális gazdaságra 2022-ben.

Más szakértők nem ennyire optimisták, tavaly decemberben például Roy Cummings, az ausztráliai Brisbane kikötőjének korábbi vezetője azt nyilatkozta a Guardian-nek, hogy szerinte még két évig is eltarthat, mire sikerül kibogozni az összekuszálódott ellátási láncokat. Példaként Los Angeles kikötőjét említette, amelyben úgy feltorlódtak a teherhajók, hogy a szállítmányozó cégeknek jobban megérte üresen visszavinni Ázsiába a konténereiket, mint hogy megvárják, míg megtöltik őket. Az ilyen esetek akkora egyensúlytalanságokat teremtenek a rendszerben, amik nem tudnak pár hónap alatt helyrebillenni. (Business Insider)

Kiengedték a kórházból szerda reggel Jair Bolsonaro brazil elnököt. Az államfőt bélelzáródás gyanújával szállították sürgősséggel kórházba hétfőn, de kedden az orvosok úgy döntöttek, hogy nincsen szükség műtéti beavatkozásra.

"Közöltük a beteggel, hogy alaposan rágja meg az ételt, bizonyos élelmiszereket kerüljön, és reméljük, hogy a következő 20-30 évben is ebben a formában tudjuk tartani" - közölte az elnök kezelését irányító António Luíz Macedo sebész újságírókkal a kórház előcsarnokában.

A márciusban 67. évét betöltő politikust hétfőn a dél-brazíliai Santa Catarina üdülőhelyről szállították a Sao Pauló-i Vila Nova Star kórházba. 2021 júliusában, amikor ugyanebben a kórházban négy napig ápolták, szintén bélelzáródással, az orvosok szintén a konzervatív kezelés mellett döntöttek.

Bolsonaro az ellene 2018. évi elnökválasztási kampány idején elkövetett, kis híján végzetes késelés óta többször is volt kórházban. 2018 vége óta négy hasműtéten esett át. "Ennek a merényletnek a következményeit, sajnos, egész életében viselni fogja, s nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is" - nyilatkozta az amerikai CNN hírtelevíziónak kedden este az elnök idősebbik fia, Flavio Bolsonaro szenátor.

A brazil Trumpnak is becézett, jobboldali-populista Jair Bolsonaro a 2022 októberében esedékes elnökválasztáson ismét jelölteti magát. (MTI)

A magyar mozikat már meghódította Kálomista Gábor producer és Keith English rendező Gyurcsányos-Dobreves-őszödi beszédes politikai thrillere, az Elkúrtuk. Bár persze kellett egy kis segítség, hogy például

• művészfilmnek minősítsék a filmet, hogy minél több mozi levetíthesse,
• iskolás gyerekeket tanítási időben hordjanak megnézni a kampányfilmet,
• hogy fideszes politikusok ingyenes vetítéseket hirdessenek,
• vagy hogy az agrárkamara szintén fideszes képviselő elnöke kibéreljen egy mozit, hogy a kamarai tagok megnézhessék a filmet.

2021 végéig 130 ezren látták, vagy ennyien kellett, hogy lássák a 2006 októberének eseményeit sajátságosan újragondoló filmet.

Nemsokára viszont milliók nézhetik majd meg, hogyan gonoszkodott már 2006-ban is Gyurcsányné Dobrev Klára, január végén ugyanis a TV2 is levetíti majd az Elkúrtukat. Erről a Hvg.hu írt, amely a TV2 Sajtószobájának műsortervéből olvasta ki, hogy január 23-án este 9.20-kor sugározzák majd 2021 legsikeresebb magyar filmjét. Ez persze nyilván nem tesz majd jót a további mozis forgalmazásnak, így kérdés, hogy az eddig sűrűn panaszkodó Kálomista Gábor felemeli-e majd a szavát az ügyben. Kálomista korábban azon hisztizett, hogy a multiplexek nem akarják játszani a kampányfilmjét, Helmeczy Dorottya producer azon, hogy a multiplexek kevesebbet játsszák, mint az aktuális James Bond filmet, aztán megint Kálomista azon, hogy gyurcsányisták direkt gáncsolják a filmet azzal, hogy lefoglalnak egy csomó jegyet és nem veszik át, ami szerinte súrolja a bűncselekmény határát.

Hogy milyen a film, arról Gazda Albert kollégám írt bővebben, talán ez segít eldönteni azoknak, akik eddig még nem jutottak el egy közeli multiplexbe vagy művészmoziba, hogy január végén odakapcsolnak-e majd a TV2-re.

Nagyjából fél évvel azután, hogy a saját házában zsoldosok agyonlőtték Haiti elnökét, Jovenel Moïse-t, most a karibi ország egy másik vezetője került közel ahhoz, hogy erőszakos halált haljon, újév napján ugyanis merényletet kíséreltek meg Ariel Henry haiti miniszterelnök ellen.

Az eset még szombaton történt az északi Gonaives városában, ahol a miniszterelnök éppen az ország függetlenségének kikiáltásának évfordulóját ünnepelte egy templomban. A templom előtt a miniszterelnök biztonsági erői tűzharcba kerültek fegyveresek egy fegyveres csoportjával, akikre a miniszterelnök stábja csak "banditákként és terroristákként" hivatkozik.

WATCH: Attempted assassination of #Haiti's de facto PM Ariel Henry in Gonaïves, the city where JJ Dessalines declared independence, by an armed group led by former CIA death squad leader Winter Etienne, who does not recognize his legitimacy and warned him repeatedly not to come. pic.twitter.com/N8YcIXLsoL

— Madame Boukman - Justice 4 Haiti

A január 3-án megjelent Magyar Közlönyben szerepel a miniszterelnöki határozat, amely Kádár Andrea Beatrixot az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója helyett a szervezet elnökévé nevezi ki. A megbízatás január 1-vel hatályos, és kilenc évig tart.

Ezzel lezárult egy újabb kormányzati hivatal kiszervezése a mindenkori kormány, vagyis a következő kormányok hatásköre alól, az OAH ugyanis mostantól önálló, a kormánytól független szabályozó szerv. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy Orbán Viktor kinevezettjét, Kádár Andreát, a Miniszterelnökség és az ITM korábbi helyettes államtitkárát 2030 végéig lényegében lehetetlen lesz majd leváltani az ország egyik kiemelten fontos hivatalának éléről.

Amint a Telex cikke emlékeztet, az OAH azért is kiemelten fontos hivatal mostanában, mert a hivatalnak most kell elbírálnia Paks 2 projekt létesítési engedélyét, vagyis jóváhagynia, hogy a Roszatom még két erőműblokkot építhessen Magyarországon. Az akkor még a kormány alá tartozó, de a kormány akaratát mégsem tökéletesen teljesítő OAH-nak már ősszel döntenie kellett volna az engedélyekről, de inkább megtagadta az engedélyt és hiánypótlást kért. Ez megakasztotta a paksi bővítés projektjét, komoly vitákat okozott a bővítésért felelős Süli János miniszter és a hivatal között, és diplomáciai szempontból nagyon kellemetlen volt a magyar kormánynak Oroszországgal szemben.

Még az engedélyezési eljárás közben jelentette be a kormány, hogy átszervezi és "függetleníti" az Atomenergia Hivatalt. Azt már szeptemberben bejelentették, hogy ezt a függetlenítést a 2012-től az Orbán-kormány helyettes államtitkáraként dolgozó Kádárral képzelik el, ekkor nevezték ki őt a hivatal főigazgatói posztjára is. A vegyész üzemmérnök végzettségű Kádár Andrea Beatrix 2003-tól a Külügyminisztériumban, a kormányváltás után pedig Magyarország EU-s állandó képviseletében dolgozott. 2012 és 2014 között aztán a Miniszterelnökségen lett a Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkár, innen ment 2014-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, mai nevén az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, ahol már az energiaügyekért felelt, szintén helyettes államtitkári pozícióban.

Az átalakítás, vagyis a kormánytól való függetlenítés értelmében az OAH vezetőjét a miniszterelnök pályáztatás nélkül nevezheti ki. Ebben csak azt kell figyelembe vennie, hogy a jelöltnek legyen felsőfokú végzettsége, legalább három év tapasztalata az atomenergia alkalmazásában és vezetői gyakorlata a közigazgatásban. Viszont a kinevezés után a miniszterelnök már nem válthatja le a hivatal elnökét, legfeljebb akkor, ha a bíróság valamilyen ügyben elítéli vagy valamilyen okból hosszabb ideig nem tudja ellátni a feladatait.

Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy az EU kérése volt, hogy az OAH független hivatalként működjön tovább, a függetlenséget pedig garantálja majd, hogy nem kormányzati alkalmazott , hanem szakmai kinevezett vezeti majd a hivatalt. Ekkor még nem volt nyilvános, hogy Orbán Viktor a kormánya helyettes államtitkárát jelöli majd az elnöki pozícióra.

A Duna House saját adatain alapuló becslése szerint tavaly 150 974 adásvétel jött létre a magyarországi ingatlanpiacon, ami 15 százalékkal haladja meg a 2020-as eredményt - közölte az ingatlanközvetítő hétfőn az MTI-vel. Az elemzés szerint ezzel az ingatlanpiaci forgalom megközelítette, de még nem érte el a 2019-es, járvány előtti szintet.

Az ingatlanforgalmazó becslése szerint 2021 decemberben az előző havinál 4 százalékkal több, 11 422 ingatlantranzakció történt.A hitelpiaci trend mérséklődött decemberben a Duna House adatai alapján: a jelzáloghitelek piacán becsült 110 milliárd forint a másfélszerese a 2020-as év végi piaci volumennek, és nagyjából megegyezik a novemberi kihelyezéssel.

Hozzátették, hogy 2021-ben több mint 1300 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank tényadatai és a Duna House utolsó kéthavi becslése alapján, ami 2020-hoz képest 40 százalékos növekedés.

Miután vasárnap úgy tűnt, sikerült megállítani a Dél-Afrikai Köztársaság parlamentjében pusztító tüzet, hétfőn újra lángra kapott a fokvárosi épület - írja a BBC.

A vasárnapi tűzben szinte teljesen megsemmisült a dél-afrikai törvényhozás alsóházának ülésterme, és az épületegyüttes 1880-as években épült legrégebbi részei is megrongálódtak. A hatóságok már vasárnap figyelmeztettek, hogy hiába sikerült a kiérkező tűzoltóknak eloltaniuk a tüzet, a lángok újra felcsaphatnak, mert az épületben sok a parketta és a szőnyeg, amelyben megmaradhat a parázs.

Hogy pontosan hogy csaptak fel a lángok, még nem tudni, a rendőrség viszont még vasárnap őrizetbe vett valakit, akit betöréssel és gyújtogatással gyanúsítanak.

Letette hétfőn a hivatali esküt az új hongkongi parlament, amelyben már csak "hazafias", vagyis a Kínai Népköztársaság kormányával mindenben együttműködő jelöltek lehettek a tagjai.

A különleges közigazgatású városban december végén tartottak választásokat, már a Kína által jóváhagyott új választási rendszer szerint, amelynek lényege az volt, hogy a Kínai Kommunista Párttal szembehelyezkedő, demokrácia-párti ellenzék képviselői nem indulhattak a képviselői helyekért. Nem túl meglepően a választás eredményeként minden pozíciót a Kína-párti jelöltek szerezhettek meg.

Bár a kínai vezetésnek ez nem sokat jelent, az új rendszer szerint tartott választáson a hongkongi választók mindössze 30,2 százaléka vett részt. Sosem volt még ilyen alacsony a részvétel, amióta választásokat tartanak a városban. A 70-ről 90 fősre bővített törvényhozásnak 35 helyett már csak húsz tagját választották közvetlenül, 70 tagot Pekinghez hű bizottságok választottak képviselővé. A hongkongi hatóságok üdvözölték a választás eredményét, és azt, hogy a törvényhozás immár "hazafias" tagokból áll, és nem kaptak benne helyet "Kína-ellenes" elemek. A 90 fős testületben mindössze egyetlen olyan tag van, aki nem kötődik szorosan a pekingi vezetéshez, de Tik Csi-jüen nem vett részt korábban a demokráciapárti blokk tevékenységében.

Újdonság az is, hogy a képviselők immár a Kínai Népköztársaság címere előtt tették le egyesével a hivatali esküjüket az ülésteremben, Carrie Lam kormányzó előtt. Ezt egy tavaly októberben életbe lépett törvény írja elő, melynek értelmében a kormányzó, a bírák, a kormány és a törvényhozás tagjainak eskütételén ki kell függeszteni a Kínai Népköztársaság lobogóját és címerét.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

Kína szerint az új hongkongi rendszer helyreállítja a stabilitást, és a pluralizmus továbbra is érvényesül a városban. A változtatások bírálói - köztük több nyugati ország - szerint viszont Kína megszegte azt az ígéretet, hogy a város 1997-es, Kínához történt visszatérése után 50 évig megőrzi annak autonómiáját. (MTI)

Mától a 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., és három leányvállalata, miután hétfőn lezajlott a tavaly márciusban bejelentett tranzakció pénzügyi zárása - közölte a 4iG.

A Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő, állami megbízásokat is sűrűn elnyerő és az elmúlt időben elképesztő tempóban gyarapodó 4iG novemberben jelentette be, hogy 625 millió euróért megvásárolja a DIGI magyarországi érdekeltségeit. A cég mostani közleménye szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása.

A tulajdonosváltással távoznak a társaság menedzsmentjéből és felügyelőbizottságaiból a RCS & RDS médiakonszern vezetői. A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. A 4iG jövőbeli célja, hogy növelje a DIGI előfizetői bázisát a lakossági és az üzleti előfizetők körében, bővítse a társaság magyarországi hálózatát és szolgáltatásait.

A közlemény emlékeztet, hogy a 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, ezzel a 4iG többségi tulajdont szerez az AH-ban.

Jászai cége a DIGI akvizícióval és Antenna Hungária tranzakcióval a legnagyobb telekommunikációs vállalatok közé lép Magyarországon, egy új, budapesti központtal működő regionális távközlési csoportot hoz létre - áll a közleményben.

A DIGI országszerte több mint 1,1 millió előfizetőt szolgál ki, és több mint 2,5 millió előfizetéssel rendelkezik. A DIGI által üzemeltetett hálózatok többsége fejlett száloptikás technológián alapul. A DIGI Csoport magyarországi alkalmazottainak száma meghaladja a 2700-at. Az elmúlt évben magyarországi érdekeltségeinek konszolidált árbevétele 70 milliárd forint volt, korrigált EBITDA-ja pedig elérte a 19 milliárd forintot. A DIGI 61, míg leányvállalata, az Invitel további 16 ügyfélszolgálati irodával rendelkezik Magyarország nagyobb városaiban.

Januárban minden csütörtöktől szombatig ismét időpontfoglalás nélkül lehet kérni a koronavírus elleni oltást a kórházi oltópontokon és a járásközponti szakrendelőkben - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, Galgóczi Ágnes hétfőn a közmédiának.

Januárban a háziorvosoknál is oltásiakció-hétvégéket szerveznek. Minden háziorvos kiválaszthat egy-egy pénteket és szombatot, amikor a praxisába tartozók mehetnek hozzá oltásért. Galgóczi szerint a novemberben lezajlott oltási akcióhetek nagyon sikeresek voltak, a harmadik oltások nagy részét ekkor adták be. Decemberben aztán újabb oltássi akciónapokat tartottak. Több mint 6 millióan megkapták az első oltásokat, és az oltottak több mint fele már a harmadikat is, ami nagyon fontos az omikron variáns elterjedésének megakadályozása szempontjából.

Az osztályvezető elmondta, hogy az 5-11 éves korosztály oltása is folyamatosan zajlik a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál. Már több mint 61 ezren regisztráltak az oltásra; több mint 47 ezren már megkapták az első dózist, és a héten sokan már a második oltást kapják. Az oltóanyag folyamatosan érkezik a gyermekek számára is, de javasolt időpontot foglalni a oldalon.

Galgóczi Ágnes közölte: a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a vizsgált minták esetében lassú csökkenést mutat. Bíznak abban, hogy a járvány leszálló ágba kerül, és az oltásokkal a járvány továbbterjedését meg tudjuk akadályozni. (MTI)

Levelek és csekkek lepték el január első napjaiban a magyar választók postaládáit, amelyekben Orbán Viktor, az ország miniszterelnöke arra kéri őket, támogassák anyagilag a Fidesz kampányát.

"Azért írok önnek, mert sorsdöntő választás előtt állunk. A tét nem kisebb, mint hogy Magyarország továbbra is előre megy, vagy visszafordul a kudarcokkal teli Gyurcsány-korszakba." - írja levelében Orbán. A miniszterelnök ír még a Brüsszel és a Soros-birodalom beavatkozási kísérleteiről, illegális migrációról, és persze a járvány jelentette kihívásokról, amelyekkel mind meg kell küzdeni.

"Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy amennyiben lehetőségei engedik, adományával Ön is járuljon hozzá ehhez a küzdelemhez és támogassa a Fidesz kampányát, hogy a felhívásunkat mindenhova eljuttathassuk.- kéri a levélben a kormányfő. A levél alapján amúgy a koronavírust leszámítva nem sok változott 2018-hoz képest, akkor a mostanihoz elképesztően hasonló levelet küldött ki a miniszterelnök, szintén csekkel együtt, hogy Soros Györgytől megvédjék az országot.

A mostani levélbe viszont egy kis szórakoztató baki is belefért, mert bár a leveleken már 2022 januári dátum szerepel, Orbán jövő tavaszi választásokról ír a szövegben.

Nyolc év után távozik a Klubrádió főszerkesztői posztjáról Pataki Gábor - írja a Media1. A portálnak több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy Pataki - aki 2006-től a Klubrádiónál dolgozott szerkesztőként, majd 2014 óta pedig főszerkesztőként vezette a rádiót - közös megegyezéssel távozik.

Pataki utódja a portál értesülései szerint Hardy Mihály lesz, aki tavaly január óta a Klubrádió főszerkesztő-helyettese volt. Hardy 1980-tól a Magyar Televíziónál dolgozott, előbb külpolitikai hírszerkesztőként, majd adásszerkesztőként, 1985 és 1991 között pedig moszkvai tudósítóként. Később vezette a Híradót és a Hét című műsort, volt a TV3 kereskedelmi csatorna híradójának műsorvezetője és főszerkesztője, majd az ATV főszerkesztője. 2005-től kommunikációs szakemberként dolgozott, előbb a Tesco, majd 11 éven keresztül a Budapest Airport kommunikációs stábját vezette.

Politikai kommunikációs mérföldkövet hagytunk el 2021 utolsó napján, ekkor ugyanis átlépték a félmilliós álomhatárt a Megafon Központ Facebook-költései. A Telex összesítése szerint megalakulása óta

az év utolsó napjáig összesen 503 782 484 forintot költött arra, hogy fideszes influenszerek posztjait tolva terjessze a kormány és a kormánypárt legfontosabb kampányüzeneteit. A Megafon Központról már többször írtunk, ez az a szervezet, amely Deák Dániel, Rákay Philip, Bohár Dániel és még pár másik kiválasztott fideszes "véleményvezér" videóit készíti és pörgeti a Facebookon. Ahogy korábban írtuk, a Megafon Központ az Alapjogokért Központ nevű fideszes thinktank hatókörében jött létre. Az Alapjogokért központ nagyrészt azért jött létre, hogy munkatársai szakértőként jelenhessenek meg a közmédiában és a kormánypárti sajtóban.

Az Alapjogokért Központ annyira fideszes, hogy mint azt korábbi vezetője, az azóta a KESMA nevű kormánypárti médiaholdingot irányító Szánthó Miklós bevallotta, a finanszírozásuk nagy részét a Fidesz pártalapítványától kapják. A Megafon támogatottjai viszont állítják, hogy ebben a szervezetben semennyi közpénz nincs. Mint mondják, a Megafon jobboldali üzletemberek támogatásából működik, akiknek többsége, mint mondják, állami megrendeléseket sem kapott soha. Hogy kik ezek az üzletemberek, azt sajnos nem lehet tudni, mert anonim adták a támogatást. Viszont akárhonnan is jön a pénz, az biztos, hogy 2019 áprilisa óta - amióta a Facebook közli a politikai hirdetésekre elköltött összegeket -

a Megafon többet költött politikai Facebook-hirdetésekre, mint a magyar kormány vagy a Fidesz. Jelenleg ez a szervezet áll a Facebook listájának első helyén. A Telex szerint pedig, ha ilyen tempóban költi a pénzt, a Megafon még a választások előtt elkölthet egymilliárd forintot is a Facebookon, a félmilliárdos költéséből több mint százmillió ugyanis az év utolsó egy hónapjára esett. A legtöbb pénzt Deák Dániel posztjaira költötte a központ, több mint 114 millió forintot, Rákay Philip már törölt oldalára 78, új oldalára pedig 53 millió forint ment, Déri Stefi és Trombitás Kristóf videóit pedig 66 és 54 millió forinttal tolta meg a Központ. Az ellenzék és a kormánypárti oldal legnagyobb Facebook-hirdetőiről itt, az Orbán-kormány influnszeresedéséről pedig itt írtunk részletesebben.

• Az év elején érdemes megnézni, mi befolyásolhatja a globális és magyar gazdaságot 2022-ben.
• A 2021-ben még egyszerre érezte a világgazdaság a koronavírus-járványt, és az abból való kilábalás hatásait, elsősorban a kormányok és jegybankok válságkezelésének és a gazdaságok újranyitásának hatására mindenhol nagyon felpörgött inflációt.
• 2022-ben talán már végképp magunk mögött tudhatjuk a járványt, az infláció viszont várhatóan velünk marad, akár a következő pár évben is. Ez olyan új gazdasági helyzetet teremt majd, amelyhez hasonlóval nagyon rég nem kellett szembe néznie a világ gazdasági és politikai döntéshozóinak.

Pörög az omikron, ereszt a kínai ingatlanlufi

A 2022-re szóló gazdasági előrejelzések és az általunk megkérdezett szakemberek szerint összességében növekszik majd a globális gazdaság. A járvány és az azt kísérő válság után normalizálódik valamennyire a helyzet, ha nem is áll vissza oda, amit 2020 előtt normálisnak neveztünk. Az OECD december elején készült előrejelzésében 4,5 százalékos globális növekedést vár 2022-re, ami lassabb az idei 5,6 százalékos várakozásnál, de nem is olyan mélyről indul majd a növekedés, mint indult 2021-ben. A Morgan Stanley bank szintén december elején készített előrejelzése ennél kicsit gyorsabb, 4,7 százalékos globális növekedésre számít az év végéig.

A 444-nek nyilatkozó szakértők szerint viszont az év első felében még várhatóan lassulni fog a világ gazdasága, bár hogy mennyire, azt még nehéz megmondani. Ezért két tényező lehet felelős, amelyek körül még elég sok a kérdőjel: az egyik a koronavírus omikron variánsa, a másik pedig a kínai gazdaság alakulása, azon belül a kínai ingatlanpiaci buborék kidurranása/leeresztése.

Hogy az omikron mennyire akasztja majd meg a növekedést, mekkora lezárásokat látnak majd indokoltnak a kormányzatok az eddiginél gyorsabban terjedő, bár az eddigi adatok alapján enyhébb megbetegedést okozó variáns miatt, egyelőre nem tudni. A reakciók egyelőre elég vegyesek. Egyes országokban az első hullám óta nem látott lezárásokat kezdtek bevezetni az új mutáció miatt, máshol - így Magyarországon is - inkább az oltások felpörgetésében bíznak a kormányok.

Akárhogy is, Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója arra számít, hogy az omikron okozta hullám lehet az utolsó jelentősebb. Persze még utána is felbukkanhat itt-ott komolyabban a koronavírus, de már nem okoz majd olyan, globálisan is érezhető leállásokat, mint okozott az elmúlt két évben. Az omikron nagyon gyorsan terjed, ezért több európai országban is komolyabb lezárásokat rendeltek el az elmúlt hetekben, ez viszont a szakértő szerint még 2022 első pár, legfeljebb első három hónapjában érezteti majd a gazdasági hatását, utána viszont már nem számít komolyabb lezárásokra.

A másik tényező, ami miatt visszaeshet az év első felében a globális GDP, az a kínai ingatlanpiac helyzete. Kínában mostanra teljesen felfúvódott egy klasszikus ingatlanpiaci lufi, a 90-es években liberalizált és privatizált építőipari szektorban óriási, leginkább hitelből hajtott növekedés zajlott le az elmúlt években. A rettentően eladósodott ingatlanfejlesztők rengeteg lakást építettek, többet is, mint amennyibe be tudnak költözni. A lakosság tehetősebb része pedig ingatlanba fektette a pénzét, 3,4,5 vagy még több lakást megvásárolva adott esetben, így folyamatosan fenntartva a keresletet és egyre növelve az ingatlanárakat. Ezáltal kialakult egy olyan helyzet, amelyben több lakás van, mint kellene, mégis sok kínai nem engedheti meg magának, hogy saját lakást vegyen, mert a társadalom jelentős része egyszerűen kiárazódott a piacról. A kínai kormánynak ezért lépnie kell, mert a növekvő egyenlőtlenségek miatti elégedetlenséget és a buborék összeomlásával járó gazdasági válságot is el kell kerülnie.

A buborék pedig lényegében már kipukkadt: hónapok óta lehetett arról olvasni, hogy bedőlhet az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalata, az Evergrande. Ez a Lehman Brothers összeomlásához hasonló folyamatot indíthat el a kínai ingatlanpiacon, és az egész globális gazdaságban. Horváth Bence kollégám szeptember végi cikkében azt írta, hogy a cég, amely 280 kínai város 1300 ingatlanos projektjében vesz részt, 300 milliárd dollár adósságot halmozott fel, amivel gyakorlatilag a világ legeladósodottabb vállalata volt, és már akkor legalább 70 ezer befektetője felé volt elmaradása. A cég már szeptembertől el-elmaradozott a törlesztésekkel, december 9-én pedig, miután egy újabb törlesztési kört nem tudott kifizetni a nemzetközi hitelezőinek, a Fitch hitelminősítő cég bejelentette, hogy értékelése szerint az Evergrande csődbe ment. Nem sokkal később egy másik nagy ingatlanfejlesztő, a Kaisa is bejelentette, hogy adóssága újrastrukturálásáról tárgyal a hitelezőivel, a három nagy hitelminősítő cég pedig kínai ingatlnafejlesztők tucatjainak adósságbesorolását rontotta le az év végén.

Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap kezelője szerint a kínai kormány megpróbálja majd leereszteni ezt a buborékot, vagyis valahogy kezelni a helyzetet, de ez elég nehéz lesz. Azt kellene ugyanis elérnie, hogy az ingatlanárak ne növekedjenek tovább, ezzel fújva a buborékot és növelve a gazdasági egyenlőtlenségeket, de ne is omoljanak össze, hiszen sok kínainak minden megtakarított pénze ingatlanban van, így az összeomlás teljesen megfojtaná a kínai belső keresletet, ezzel magával rántva az egész gazdaságot. Egyszerre kellene tehát csökkenteni a keresletet és a kínálatot, ezzel szinten tartva az ingatlanárakat, vagy elérve, hogy csak nagyon enyhén csökkenjenek. Zsiday bízik abban, hogy a kínai kormány ezt meg tudja csinálni, de azért könnyen el is lehet ezt rontani. És még ha nem is rontják el, az ingatlanszektor belassítása jelentős keresletcsökkenéssel jár majd a nyersanyagok piacán, és a kínai fogyasztók keresletét is csökkenti, ezeken keresztül pedig visszafogja az egész világ növekedését.

Móricz Dániel arra számít, hogy ha nagyon belassítana a belső keresletet az ingatlanpiaci lassítás hatására, vagy ha a kínai exportáló szektorok növekedése is megtorpanna, akkor a kínai kormány és jegybank az év első felében előáll majd valamilyen gazdaságélénkítő lépésekkel. Ezeknek a hatását az év második felében már a globális gazdaság is megérezné, így az év második felére már alapvetően gyorsabb növekedésre lehet számítani, még ha a világszerte tapasztalt gazdasági gondok nem is múlnak el teljesen. Minden ilyen gond közül a legnagyobb és a legtartósabb pedig az infláció lehet.

A főellenség velünk marad

Senkinek nem újdonság, hogy a járvány okozta gazdasági leállás után nemcsak a növekedés indult be újra, de az infláció is, nem is akárhogy. A legfrissebb, novemberi adatok szerint az EU-ban 4,9, az Egyesült Államokban 6,8, Magyarországon pedig 7,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex. Egyes helyeken pedig egészen elszállt az infláció, mint Törökországban, ahol éppen 20 százalékkal drágulnak a dolgok. Bár ez egy igazán extrém eset, ami részben a török elnök makacsságának tudható be, erről itt írtam bővebben.

A helyzet még a kevésbé extrém esetekben is rossz, Móricz Dániel szerint lényegében ott tartunk, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az infláció gyorsabban nő, mint a bérek, vagyis az emberek reálbére csökken. Magyarországon még nem tartunk itt, de az biztos, hogy a magyar fogyasztókat is zavarja, hogy egyre kevesebbet ér a pénzük, és az is látszik, hogy az Orbán-kormány egyre komolyabb lépésekre kényszerül, hogy a választások előtt megpróbáljon kezdeni valami az inflációval és a folyamatosan gyengülő forinttal.

Zsiday Viktor szerint a mostani inflációt alapvetően három tényező okozza.Az egyik az, hogy a gazdaság újranyitása jelentette keresletnövekedés és a termelés és kereskedelem leállása okozta zavarok miatt komoly torlódások alakultak ki a globális ellátási láncokban. Sok alapanyagból hiány keletkezett a telefonokba való mikrochipektől az építőipari alapanyagokon át a papírig, ami felvitte a termékek árát. A megkérdezett szakértők szerint ez a hatás viszont idővel elmúlik, a torlódások idővel elmúlnak, a hiányt, ahol lehet és kell, extra beruházásokkal fel tudja majd oldani a piac. Egy másik tényező az energiaárak emelkedése. Ez Zsiday szerint nem biztos, hogy olyan hamar elmúlik, bár ahogy jön a tavasz, és a bolygó északi féltekéjén véget ér a fűtési szezon, enyhül majd a nyomás például a gázpiacon.

Viszont az elmúlt pár évben a zöldítést elváró szabályozók és a befektetők arra késztették az energiacégeket, hogy tevékenységüket diverzifikálva egyre inkább forduljanak el az olaj- és gázkitermeléstől. Ami ahhoz vezet, hogy az olaj- és gázárak emelkedésére nem új termelő beruházásokkal reagálnak az energiacégek, ami a kínálatot növelve lejjebb tudná vinni az árakat. Így tehát várhatóan az energia ára magasabban marad majd, még ha a mostani nagyon magas szintről lejjebb is kúszik. Ez pedig tartósan fölfelé hajthatja minden termék árát. Móricz Dániel arra számít, hogy Európában valamennyire enyhülnek majd az energiaárak, de lehet, hogy hosszabb távon a jelenlegi helyzetnek az lesz a következménye, hogy a nagyon energiaigényes ipari termelési egységek elköltöznek, mert például acélkohókat és hasonló, nagyon sok áramot fogyasztó üzemeket az itteni árak mellett nem lehet majd gazdaságosan működtetni.

A harmadik tényező pedig az, hogy a járvány alatt a kormányok és jegybankok soha nem látott összegben nyomták a pénzt a gazdaságba, hogy kezeljék a koronavírus okozta válságot. Zsiday úgy látja, hogy összességében 2022 első felében enyhül majd az inflációs nyomás. A kormányok és jegybankok már nem nyomnak annyi pénzt a gazdaságba, a kínai építőipar nem szív majd el annyi nyersanyagot, így ezeknek az ára is csökkenhet. Nagyjából erre számítanak más elemzők is, a Morgan Stanley éves előrejelzése szerint például 2022-ben tetőzik és nagyjából 2 százalékpontot csökken majd világszerte az infláció.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy elmúlna minden inflációs nyomás. Sőt, legalább egy biztos velünk marad. Ez pedig a munkaerőpiac. A fejlett gazdaságokban már most is elég feszes a munkaerőpiac, vagyis munkaerőhiány van sok területen, a gazdaság teljes újranyitásával ez még fokozódhat is. A munkaadóknak így a jó munkaerő megtartásához vagy elcsábításához béreket kell emelniük. Ez pedig a kereslet növelésével szintén gerjesztheti az inflációt. Ez a nyomás ráadásul, szemben az ellátási láncok összeomlásával, biztosan nem fog rövid távon enyhülni. Zsiday szerint a bérnövekedés nem is feltétlenül 2022-ben, de 2023-tól vagy 2024-től érződhet meg igazán az inflációs rátákban.

Móricz Dániel szerint a kötvénypiaci hozamokból számított hosszú távú inflációs várakozások a fejlett világban jelenleg nem arra utalnak, hogy a piaci szereplők hosszan tartó áremelkedésre számítanak, inkább csak a következő egy-két évben várnak gyorsabb pénzromlást. Pedig az elmúlt évtizedekhez képest most van ennek a legnagyobb kockázata. Az építőiparban például sok vállalkozó inkább igyekszik most feltölteni a készleteit különböző alapanyagokból, hiába magas az ár, mert attól tartanak, hogy ha most nem lépnek, később még drágább és nehezebb lesz beszerezni azokat. Ezek a várakozások pedig önbeteljesítő jóslatként is hatnak, vagyis attól is emelkedhetnek az árak, hogy mindenki áremelkedésre számít. Ezzel a kormányok és a jegybankok tudnának és próbálnak majd kezdeni valamit, de kérdéses, hogy mennyire lesznek ebben eredményesek, illetve hogy meddig mernek elmenni.

Új világ a gazdaságpolitikában

Nem véletlen, hogy a következő év, vagy talán évek nagy gazdaságpolitikai prioritása az infláció elleni küzdelem lesz, de ennek megvannak a maga komoly korlátai. A fent felsorolt tényezők mellett ugyanis a gazdaságpolitika, annak kormányzati/költségvetési és jegybanki része is hozzájárult ahhoz, hogy ennyi pénz van a globális gazdaságban. A járvány alatt a kormányok arra jöttek rá, hogy ha nagy a szükség, mégiscsak meg lehet szegni a XX. század egyik legnagyobb gazdaságpolitikai tabuját, és lehet pénznyomtatással, vagyis jegybanki finanszírozással növelni a költségvetési hiányt és élénkíteni a gazdaságot. Európában és az Egyesült Államokban, ahogy a világ több másik országában is sosem látott gazdaságélénkítő csomagokat fogadtak el a kormányok. Ezekre szükség is volt, amikor leállt a gazdaság, és sok ember a járvány miatt egyszerűen nem tudott dolgozni. Ezeket a csomagokat részben a jegybankok finanszírozták, amelyek új pénzt létrehozva vásárolták meg az élénkítést lehetővé tevő államkötvényeket. Azt persze sokan mondták, hogy mindez inflációt gerjeszt majd, de hogy ilyen gyorsan és ekkora lesz az árnövekedés, arra még a szakértők közül is kevesen számítottak.

Zsiday Viktor szerint éppen ezért a kormányzatok megpróbálják majd visszább fogni a költekezést és csökkenteni a nagy költségvetési hiányt. Olyan radikális megszorításokra viszont nem érdemes számítani, mint amiket a 2008-as válság után lehetett látni, mert az politikai és gazdasági értelemben sem működött. Inkább arra lehet számítani, hogy csökkennek, de a járvány előttinél magasabb szinten állnak be a költségvetési hiányok. Ez Európában azt is jelenti, hogy új keretrendszert kell majd kidolgozni, mert a Maastrichti költségvetési szabályokat, vagyis hogy egy állam költségvetési hiánya se menjen tartósan 3 százalék fölé, kevesen tudják és akarják majd betartani.

A magyar kormány hirtelen gazdaságpolitikai váltásának is az infláció, pontosabban az ahhoz Magyarországon nagyban hozzájáruló forintgyengülés áll a hátterében. Ahogy arról hosszabban írtunk, hogy az Orbán-kormány pár héttel ezelőttig még úgy tervezte, hogy a nagy várható gazdasági növekedés ellenére még nem akarta lényegesen csökkenteni a GDP 5,9 százalékát kitevő tervezett költségvetési hiányon, amiről komoly vitája volt a közben kamatot emelő Magyar Nemzeti Bankkal. December közepén viszont Varga Mihály bejelentette, hogy mégis megvágnak egy sor tervezett állami költést, ezzel megpróbálva 4,9 százalékosra csökkenteni a hiányt. A megkérdezett szakértők szerint emögött egyrészt a 7,4 százalékos novemberi inflációs adat lehet, és az, hogy egyre gyengül a forint, ami szintén hozzájárul az árak emelkedéséhez. A bejelentett 755 milliárd forintos megszorítás - amellett, hogy használható Budapest ellenzéki vezetésének további szivatására - leginkább egy jelzés a nemzetközi piaci befektetőknek, hogy a kormány nem hagyja egy bizonyos szintnél jobban elszállni a forintot. Ettől persze a már beígért, választások előtti nagy adakozások azért nem kerültek veszélybe, ezek nincsenek benne a 755 milliárdban.

Ami a jegybankokat illeti, az infláció elleni legnagyobb fegyver náluk van, hiszen ezek az intézmények tudnak kamatot emelni. Kérdés, hogy tudnak-e annyira, hogy az hatásos legyen, és hogy mennyire lennének hajlandóak ezt használni. Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója szerint a jegybankok lényegében elvesztették az eszközeiket a rövid távú kamatok befolyásolására, amikor, még a járvány előtti gazdasági környezetben egyre lejjebb és lejjebb kellett engedniük a kamatszinteket. Éppen ezért kérdéses, hogy képesek lennének-e akkora kamatemeléseket hitelesen meglépni, amekkorákra szükség lenne az inflációs folyamatok határozott kezelésére.

Az is kérdés, hogy a jegybankok egyáltalán akarnának-e nagyon drasztikus lépéseket tenni. Móricz Dániel szerint ugyanis elképzelhető, hogy akkora kamatemelések, amelyek hatásosak lennének az inflációval szemben, már túl magasak a tőkepiacoknak, és beesnek a részvényindexek és egyéb eszközárak. Normális esetben, ha mondjuk az S&P 500-as tőzsdeindex, az egyik legfontosabb amerikai tőzsdeindex esik 20 százalékot, akkor az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatot szokott csökkenteni, ezzel meggátolva a további összeomlást. Ha viszont a fentebb leírt hosszabb távú inflációs nyomások mellett esik 20 százalékot a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit összefogó index, a kamatcsökkentéssel a FED azt kockáztatná, hogy elszabadul az infláció. Ez érdekes új helyzetet teremt, amelyben egyelőre senki nem tudja, hogy mit tehetne a monetáris politika.

A FED és a nagyobb jegybankok még mindig nem szigorítottak nagyon a kamatkörnyezeten. Kovács Krisztián szerint a FED-ben egyelőre még a monetáris élénkítések kivezetésének üteméről vitatkoznak, de a tőzsdén annyira hozzászokott mindenki az alacsony kamatokhoz, hogy a legkisebb változtatásra is drasztikusan reagálhatnak a befektetők. Móricz szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egy amolyan húzd meg-ereszt meg játékot játszhatnak majd a nagy jegybankok: óvatosan emelik a kamatokat addig, amíg az még nem érződik a részvényárakon. Amikor fölmegy majd kicsit jobban a lassan csökkenő infláció, akkor megint óvatosan emelnek majd a jegybankok, de az infláció már kicsit magasabban stabilizálódik, mint korábban volt, és így meg ez a kettő fölfelé, kettőt előre, egyet hátra lépve. Ez már persze egy hosszabb távú elképzelés.

Mindennek olyan hatása is lehet, hogy csökkennek a jövedelmi egyenlőtlenségek, mert a gazdagok befektetésekben tartott vagyona az infláció miatt veszít az értékéből, miközben a munkabérek növekednek. Ez lehet a 2020-as évek egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasági trendje, ami elég nagy változás a járvány előtti status quo-hoz képest. 2022-ben viszont még éppen csak elindulnak majd ezek a folyamatok, elkezd majd kialakulni a járvány utáni új normalitás. Az év első felében ebből még kevés érződik majd, amikor a járvány és egyéb fönt leírt hatások még lassítják a gazdaságot és kicsit visszafogják az inflációt, a második félévben pedig beindulhat majd az új, hosszabb távon nagyobb várható inflációval és nagyobb költségvetési hiányokkal jellemezhető növekedés.

Nyáron ötven fegyveres egyszerűen besétált Haiti elnökének rezidenciájára, és szitává lőtte a karibi szigetország vezetőjét. Az eset sokkolta a világot, és azóta sem tudni, ki bízta meg a főként kolumbiai zsoldosokból álló halálbrigádot. A New York Times viszont nemrég hosszú cikket közölt arról, mi állhat a Jovenel Moïse elnök elleni merénylet mögött:

az elnöknek valószínűleg azért kellett meghalnia, mert le akarta buktatni az országot markukban tartó drogbárókat, köztük a saját barátait, korábbi üzlettársait és támogatóit.

A lista

Július 7-én a haiti elnöki rezidenciát megszállta nagyjából 50, jól kiképzett fegyveres, akik az elnök testőreinek bármiféle ellenállása nélkül besétálhattak, és agyonlőhették Jovenel Moïse-t, az ország 53 éves, 2017 óta hatalmon lévő elnökét. Később kiderült, hogy a támadók többsége volt kolumbiai katona volt, akiket egy amerikai cég bérelt föl. Eredetileg azt mondták nekik, hogy egy fontos személy védelmét kell majd ellátniuk, majd pedig azt, hogy fel kell szabadítaniuk Haiti elnyomott népét. Az igazi céljuk viszont az elnök özvegyének beszámolóiból derült ki.

Martine Moïse a férje mellett aludt, amikor a támadók betörtek a hálószobájukba, és őt is megsebesítették. Csak azért maradhatott életben, mert halottnak tettette magát. Eközben pedig hallotta, ahogy a merénylők széttúrják az elnök iratait, és valamit nagyon keresnek.

„No es, no es, eso es!” – hallotta a spanyolul beszélő támadókat, vagyis „ez nem az, ez sem az, ez az”. Hogy mi lehetett, amit annyira kerestek? A lista az ország legnagyobb drogbáróiról és hálózatukról.

A támadók közül többen meghaltak a rendőrökkel vívott tűzpárbajban, de volt, akit sikerült élve elkapni, és közülük is volt, aki a kihallgatásán elmondta, hogy egy listát kerestek. A New York Timesnak pedig az elnök több tanácsadója és közeli munkatársa is megerősítette, hogy Moïse dolgozott ilyen listán, amit az amerikai drogellenes hatóságnak, a DEA-nek akart átadni.

Haiti nagyon fontos csomópont a Dél-Amerikából észak felé irányuló kábítószer-csempészetben. Hajókon és repülőkön át érkezik az országba a kokain, a heroin és a fű, amit aztán tovább szállítanak az Egyesült Államokba. Haiti a világ egyik legkaotikusabb országa, az állam gyenge és korrupt, a bűnözés mindent átsző, igazi „failed state”, tehát a lehető legkedvezőbb feltételeket kínálja a drogcsempészeknek. Természetesen a helyi rendőrség tagjai is a maffiának, a drogkereskedőknek dolgoznak, ahogy a bíróságokat és az országos politikát is behálózták a bűnszervezetek. Éppen ezért például Haiti azon kevés országok közé tartozik a karibi és közép-amerikai térségben, ahol a DEA-nek nincs lehallgatási programja.

Moïse elég sokat tudott az ország legnagyobb gengsztereiről, mivel ő maga is nagyon közel állt hozzájuk. Sőt, bizonyos szempontból ők segítették hatalomra.

Az elnök, az angolnahalász, a popsztár és a felesége

Jovenel Moïse viszonylag későn kezdte a politikai karrierjét. Választási kampányában hangoztatott eredettörténete szerint egyszerű, szegényparaszti családból származó gyerekként küzdötte föl magát egy sikeres banántermelő és -kereskedő cég élére, hogy aztán fölfedezze magának az ország akkori elnöke, Michel Martelly. Ennek a sztorinak több eleme sem stimmel, például állítólag Moïse banánültetvénye a csőd szélén volt, mikor 2016-ban beszállt a politikába, és valószínűleg nem is Martelly fedezte föl magának, hanem a sógora, Charles „Kiko” Saint-Rémy, akivel még a banánbiznisz előtt dolgozott együtt.

Kiko nem banántermesztésben, hanem angolnahalászatban utazik. És kábítószer-kereskedelemben, mivel Haitin ez a két foglalkozás gyakran csereszabatos. Az angolnahalászat maga is fontos iparág, ez a halfajta fontos exportcikk, nagyon keresett az ázsiai országokban, és Haiti partjaitól nem messze fogható, mivel a világ mindenrészéről ide vándorol szaporodni. Az angolnákat éjszaka lehet jól fogni, ami tökéletesen alkalmassá teszi arra a halászatot, hogy a tengeri drogcsempészet fedőtevékenysége legyen. Az angolnaexportban ráadásul tisztára is lehet mosni a drogpénzt.

Saint-Rémy, azaz Kiko maga is bevallotta, hogy korábban köze volt a drogkereskedelemhez, viszont azt állítja, hogy ma már csak legális forrásokból keresi a kenyerét. Az amerikai DEA szerint viszont valószínű, hogy még mindig ő a haiti kábítószer-csempészet egyik, ha nem a legfontosabb embere. Az biztos, hogy teljesen leuralja a angolnapiacot. Ebben nagy segítségére volt, hogy a testvére az országot 2011 és 2016 között irányító Martelly elnök felesége, Sophia. Martelly amúgy a politikai pályafutása előtt merengue-énekesként futott be Haitin, bár akkor még inkább Sweet Micky néven volt ismert.

Kiko és a haiti kormány viszonyát jól illusztrálja, hogy 2015-ben egyszerűen megverte az akkori mezőgazdasági minisztert, mert az engedélye nélkül írt alá valamilyen angolnahalászattal kapcsolatos szerződést.

A New York Times cikke szerint Moïse először a Martellyk közeli barátjának számító üzletemberrel, Evinx Daniellel került szorosabb üzleti kapcsolatba. Danielnek szintén köze lehetett a drogbizniszhez. 2013-ban egy túlbuzgó ügyész vádat emelt Daniel ellen, aki azt mondta, hogy véletlenül talált 23 csomag marihuánát a tengerben, Martelly elnök pedig személyesen járt közbe az igazságügyi miniszterénél, hogy ejtsék a vádat, majd látványosan elment nyaralni a férfi szállodájába. Daniel később eltűnt, csak a kocsiját találták meg. Valószínűleg meghalt.

Daniel és Moïse 2000 körül társak voltak egy élelmiszeripari cégben, amit később azért kellett bezárni, mert erős gyanú merült fel, hogy azon keresztül illegális jövedelmeket mostak tisztára. A két férfit ekkoriban gyakran látták együtt Charles Saint-Rémyvel, akivel később Moïse beszállt az angolnabizniszbe. Ezt később otthagyta, de kapcsolatuk nem romolhatott meg annyira, hiszen Kiko és popsztár sógora végül őt szemelték ki Martelly után az elnöki pozícióra. Vagy legalábbis arra, hogy tartsa melegen az elnöki bársonyszéket, amíg Martelly az ország alkotmánya szerint megint indulhat az elnökválasztáson.

A lázadó stróman

Moïse több jellemzője miatt is jó jelöltnek tűnt. A szegény parasztgyerekből sikeres üzletemberré vált banánültetvényes történetével számíthatott a vidéki szavazatokra. Ráadásul elég sötét volt a bőre, ami sokat számít Haitin, ahol a hagyományos politikai elit a világosabb bőrűek közül ki – ahogy Martelly és Saint-Rémy is –, viszont a szavazók többsége sötétebb bőrű. Végül és nem utolsó sorban eléggé be van kötve a politikai és bűnözői elit köreibe, sőt, voltak már gyanús korrupciós ügyei, tehát kézben tarthatónak tűnt. Moïse végül egyik szempontból sem teljesített igazán jól: nagyon szavazattal nyerte meg a választást, amin amúgy is csak a választópolgárok 18 százaléka vett részt, úgyhogy nem mondhatnánk, hogy megőrültek érte a keményen dolgozó kisemberek. Ami a korrumpálhatóságát és irányíthatóságát illeti, az új elnök egy ideig jól játszotta a osztott szerepet, de aztán fellázadt.

Hogy mi is volt pontosan ez a szerep, az már a kampánya alatt kiderült. A New York Timesnak nyilatkozott a kampánymenedzsere, aki elmesélte, hogy egyszer üvöltve hívta föl őt Martelly elnök felesége, hogy miért nem számol be nekik a kampány alakulásáról. A tanácsadó nem igazán értette, miért kellene neki az elnök feleségének jelentenie, mire a dühös first lady ennyit mondott neki:

„Jovenel est une propriété”, vagyis „Jovenel a tulajdonunk”. A Martelly-klán azután is így kezelte Moïse-t, miután beiktatták elnöknek, állítólag rendszeresen hívogatták ilyen-olyan követelésekkel, parancsokkal, vagy szidalmakkal, ha éppen nem tetszett nekik valami vagy kívánságuk volt. Az új elnök még a minisztereit sem nevezhette ki anélkül, hogy a volt elnök, a felesége és a sógora rá nem bólintottak volna. Moïse egy idő után besokallt.

Ahogy a korábbi cikkünkben is írtuk, meggyilkolása idején Jovenel Moïse már igazából politikai felhatalmazás nélkül állt az ország élén, ötéves mandátuma lejárt, de különböző procedurális okokra hivatkozva azt állította, neki még egy év jár az elnöki székben, aminek a végén új alkotmányt ad majd az országnak. Moïse arról is beszélt, hogy korrupt oligarchákkal harcol, ebben a harcban pedig elengedhetetlen fegyver lesz az új alkotmány. Most már sejteni lehet, hogy kikre gondolt, amikor az oligarchákról beszélt.

A harcot már korábban elkezdte.

Az egyik első csapás az angolnahalászatot érte.Az elnök 2021 elején bejelentette, hogy komoly szabályozási és adózási reformot tervez bevezetni az angolnahalászatban, mert, ahogy fogalmazott, „Kiko és a hozzá hasonlók ki be járnak a fővárosból, de nekünk kell utánuk feltakarítani a szemeret”. Idén februárban közeli szövetségese, Port-au Prince polgármestere nyomozást rendelt el az angolnabiznisz és a kábítószer-csempészet összefonódásaival kapcsolatban. Nem sokkal halála előtt pedig az elnök azzal fenyegette meg Kikóékat, hogy államosítja a halászatban és csempészetben is kulcsfontosságú kikötőket.

Az utolsó csepp viszont az volt a pohárban, amikor az elnök lezáratott egy nagyon fontos „repteret”. Azért jár az idézőjel, mert a New York Times cikke szerint valójában a sziget közepén, a szavannán egy éppen hogy kitaposott leszállópályáról van szó, amit éjszaka csak úgy találtak meg a pilóták, hogy a helyiek fáklyákat gyújtottak a pálya mentén. Hogy mire használták a leszállópályát, az rögtön kiderült az újság tudósítóinak, mikor a helyszínre értek, egy arra járó helyi ugyanis rögtön kenőpénzt kért tőlük, hogy hallgasson az újabb, nyilván nemsokára érkező szállítmányról. A DEA szerint idén májusban és júniusban különösen nagy forgalom volt ezen a reptéren, tucatjával jöttek a gépek, amelyek akár több ezer kiló kokaint is hozhattak Kolumbiából és Venezuelából. Miután az amerikai hatóság megkereste emiatt a haiti kormányt, az elnök elrendelte, hogy semmisítsék meg a leszállópályát. A hatóságok nem engedelmeskedtek a parancsnak, Jovenel Moïse-t pedig egy hét múlva meggyilkolták.

Minden marad a régiben

Érdekes részlet, hogy az elnök biztonságáért egy bizonyos Dimitri Hérard felelt, akinek szintén köze van a Martellykhez és a drogokhoz. A magas rangú rendőrt korábban látták, ahogy a egyenruhás járőrökkel 1100 tonna kokaint pakoltat ki egy panamai hajóról Port-au-Prince kikötőjében. A DEA nyomozást indított az ügyben, Martelly viszont személyesen állt ki Hérard mellett, és megtette őt az elnöki rezidencia biztonsági vezetőjének.

Nem csoda, hogy Moïse egy ideig meg volt győződve, hogy Hérard meg fogja ölni, viszont a testőr elnyerte az új elnök bizalmát, amikor utóbbi azt állította, hogy sikeresen meggátolt egy puccskísérletet. Valószínűleg viszont Martelly és Saint-Rémy embere maradt. Emlékezetes, hogy az elnöki rezidencia őrei nem állták a felfegyverezve, alakzatban érkező gyilkosok útját aznap este. Hérard szerint azért, mert azt hitték, a fegyveresek a DEA ügynökei.

Persze arra a New York Times nem talált bizonyítékot, hogy az ország legnagyobb drogbárója és a volt elnök rendelte volna el Jovenel Moïse brutális meggyilkolását, csak arra, hogy nyomós okuk lett volna rá.

Azt pedig valószínűleg hiába várja bárki is, hogy a hivatalos nyomozásból bármi is kiderül majd, a politikai hatalom ugyanis teljesen visszakerült a korábbi elnök köreihez. Az országot átmenetileg a miniszterelnök, Ariel Henry irányítja, aki Martelly lojális embere, és akivel az egyik merénylő többször is beszélt telefonon a merénylet előtt, és közvetlenül utána is. Ez a bizonyos merénylő, Joseph Felix Badio, aki a kolumbiai zsoldosokat vezette, el tudott menekülni a helyszínről, még mindig szabadlábon van, de a New York Times hatósági forrásai szerint pár nappal a merénylet után egy golyóálló kormányzati autóban látták.

Henry Moïse halála után minden emberét eltávolították a kormányból, az igazságügyi miniszteri posztra pedig egy olyan politikust nevezett ki, aki a DEA szerint lefizette a fentebb említett panamai hajó ügyében eljáró bírót és egy rendőrségi forrás szerint korábban volt már börtönben kábítószer-csempészet miatt. Ő vezeti a nyomozást a volt elnök meggyilkolása ügyében.

Michel Martelly jelenleg Miamiban él, és készül a jövő évi elnökválasztásra. Haiti alkotmánya értelmében ugyanis csak kétszer egymás után nem lehet valaki elnök, de ha van közte más a kormány élén, akkor újra indulhat. Komoly esélye van, hogy meg is nyeri a választást.

Újabb furcsa történet kezd kirajzolódni a lengyel-fehérorosz határon, amelyről valószínűleg elég ellentétes információk jelennek majd meg a határ két oldalán. A fehérorosz kormány ugyanis azt állítja, hogy átszökött a határon egy lengyel katona, aki menekült státuszért folyamodott Fehéroroszországban, mert elítéli azt, ahogy a lengyel kormány és hadsereg a fehérorosz határon átszökött menekültekkel bánt.

Ahogy korábban több cikkben és egy podcast adásban is tárgyaltuk, Aljakszandr Lukasenka kormánya állami segítséggel és támogatással több ezer közel-keleti menekültet vitt a lengyel-fehérorosz határra, ezzel keltve a feszültséget az EU határán. A fehérorosz kormánypropaganda hetekig attól volt hangos, hogy a lengyel hadsereg milyen brutálisan bánt a határon átjutott menedékkérőkkel, vagyis az átszökött lengyel dezertőr története lényegében ennek a narratívának a folytatása.

A fehérorosz kormány közlése szerint a katona neve Emil Czeczko, 25 éves és a 16. pomerániai gépesített egység katonája volt. A fehérorosz állami televízió már interjút is készített Czeczkoval, aki a biztonság kedvéért úgy ül, hogy jól látható legyen a lenygel zászló a pulóverén.

De mit mond minderről a lengyel fél? A Notes from Poland nevű oldal cikke szerint Czecko egysége közleményt adott ki, hogy a tüzérség egyik katonája eltűnt, még keresik. A közleményt a lengyel hadügyminisztérium is közölte Twitteren. A lengyel kormány és hadsereg sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a hírt, hogy a katona átszökhetett a határon. Mariusz Błaszczak hadügyminiszter viszont a Twitteren azt írta, hogy az eltűnt katonának komoly jogi problémái voltak, és beadta a kérelmét, hogy leszerelhessen. Azt is írta, hogy a katonának nem lett volna szabad a határnál szolgálnia, a miniszter pedig magyarázatot követel, hogy hogyan kerülhetett mégis oda.

A pókiszonyosok inkább csukják be ezt az ablakot még most, mert ami jön, az még engem is megvisel, pedig nekem nincs semmiféle fóbiám. Bár lehet, hogy az ausztrál egészségügyi miniszter bátor kiállása még a pókfóbiásokat is arra inspirálhatja, hogy nézzenek szembe a félelmeikkel és tegyék, amit meg kell tenniük.

Yvette D'ath, az ausztrál egészségügyi miniszter éppen a koronainfó helyi megfelelőjét tartotta újságíróknak csütörtökön, csak mivel Ausztráliában most lényegében nyár van, ezt a szabadban tette. A miniszter éppen arról beszélt, milyen eredménye van eddig annak, hogy az országban kötelezővé tették a cégeknek, hogy csak oltással engedjék dolgozni az alkalmazottaikat, mikor valaki jelezte, hogy egy nagy pók mászik rajta.

Hősünk erre csak lenézett a lábára, annyit mondott, hogy "oh", majd illedelmesen azt kérte, hogy valaki szedje le róla a pókot.

Nem is akármilyen pók tévedt a kormány egyik tagjára, hanem egy vadászpók, amelyek Ausztráliában elég méretesre meg tudnak nőni, egyik lába végétól a másikig akár 15 centisek is lehetnek. D'ath viszont nem pánikolt, annyit mondott, hogy nem szereti a vadászpókokat, de most úgy fog csinálni, mintha nem mászna épp rajta egy, és folytatta volna a sajtótájékoztatót.

"Kérem, azért ha az arcom közelébe ér, szóljanak!"mondta a miniszter, de közben kollégája lepöckölte róla az állatot, ami egy ideig még körözött a politikus cipője körül, majd arrébb ment. Azért egy picit megrettent, mikor látta, hogy a pók megint körülötte mászkál, de azért nagyon visszafogott reakció ez ahhoz képest, amit szerintem az emberek 95 százalékából kiváltott volna egy nagy pók. (BBC)

Got to love an outdoor summer press conference in Queensland. ☀️ https://t.co/wHPQhIlV5a

— Yvette D'Ath MP (@YvetteDAth) December 16, 2021

December 16-án a Készenléti Rendőrség Szigetváron őrizetbe vett egy 62 éves német férfit, akit 2019 óta köröztek a német hatóságok. A férfi az ENSZ diplomatájának adta ki magát, iratokat is hamisított magának, így zsarolt ki komoly összegeket áldozataiból. Egyszer már majdnem elkapták Németországban egy közúti igazoltatás során, akkor viszont elmenekült, az autójával elsodorva az egyik igazoltató rendőrt. Ezek után különösen jelentős értékre elkövetett zsarolás, hivatalos személy elleni erőszak, testi sértés, rongálás és okmányhamisítás miatt körözték a német hatóságok.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a német rendőrségtől kapta a felkérést, hogy tartóztassák le az áldiplomatát. A férfi németországi kiadatásáról az illetékes szervek a későbbiekben döntenek. (Police.hu)

Történelmi győzelmet aratott a brit Liberális Demokraták párt politikusa, Helen Morgan, ugyanis közel 6000 szavazattal többet szerzett a North Shropshire választókerületben tartott időközi választáson, mint konzervatív kihívója. A győzelem történelmi jelentőségét az adja, hogy

North Shropshire-ben az elmúlt 189 évben mindössze két év volt, amikor nem a Konzervatív Párt képviselte a kerületet a brit parlamentben, az is több mint 100 éve. A választókerületben azért kellett időközi választást tartani, mert a kerületet korábban képviselő Owen Paterson környezetvédelmi miniszternek le kellett mondania, miután kiderült, hogy évente több, mint 100 ezer fontot kapott két cégtől, hogy lobbizzon az érdekükben a kormányon belül. Az Anglia nyugati részén, Wales szomszédságában található West Midlands régióban lévő választókörzet nehéz terepnek ígérkezett a konzervatívok kihívóinak, a körzetben ugyanis leginkább kisvárosi és falusi szavazók vannak, akik a brexitet is nagy többségben támogatták. Ennek ellenére Neil Shastri-Hurst 5925 szavazattal kevesebbet kapott, mint Morgan. A Munkáspárt képviselője a harmadik helyre futott be.

Helen Morgan győzelmi beszédében azt mondta, hogy a konzervatív szavazóknak elege van Boris Johnsonból és abból, hogy a kormánypárt biztosra veszi a szavazataikat. Ma North Shropshire választói üzentek a britek nevében. Az üzenet egyértelmű: Boris Johnson, a bulinak vége.- mondta a 46 éves, könyvelő végzettségű képviselő, aki hozzátette, hogy az országnak nagy szüksége lenne egy vezetője, Johnson viszont nem az.

Az időközi választás eredménye elég nagy pofon a konzervatív kormánynak, amely az elmúlt hetekben megint botrányok miatt került a sajtóba. Még a jobboldali brit lapok is kiakadtak azon, hogy, ahogy nemrég kiderült, tavaly karácsonykor, a kormány által bevezetett szigorú karantén intézkedéseket megszegve tartottak karácsonyi bulit a miniszterelnöki hivatalban. A történtekből sok konzervatív szavazó is azt szűrhette le, hogy Boris Johnson és társai különbnek gondolják magukat a választóknál és nem veszik komolyan a saját intézkedéseiket. (Guardian)

Megengedi az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Unió tagállamainak, hogy alkalmazzák a Pfizer koronavírus-fertőzés kezelésére kifejlesztett tablettáját - írja az AFP alapján a Telex.hu. Az unió gyógyszerészeti hatósága hivatalosan még nem engedélyezte a Paxlovid nevű gyógyszert, de az ügynökség közleménye szerint az omikron variáns okozta újabb hullám során, vészhelyzetek esetén már most is lehet azt alkalmazni.

A közlemény szerint olyan covid-fertőzött felnőtteknek lehet beadni a gyógyszert, akiknél fennáll a súlyos megbetegedés kockázata, és akik nincsenek lélegeztetőgépen. A Pfizer kedden közölte a legfrissebb kutatásának eredményét, amely szerint a Paxlovid hatására a kórházi kezelés és a halálozás kockázata 89 százalékkal csökken, ha a tünetek megjelenésétől számított három napon belül adják be. Ha öt napon belül kapja meg a gyógyszer egy fertőzött, akkor 88 százalékkal csökken a kockázat. Az eredmények 2246 nem oltott, a súlyos megbetegedés magas kockázatának kitett önkéntes vizsgálatán alapulnak.

A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla szerint az EMA döntése azt mutatja, hogy milyen meggyőzők a Pfizer vizsgálatának eredményei.

Legalább 27-en életüket veszthették pénteken Oszaka városának bevásárló negyedében, egy toronyház negyedik emeletén keletkezett tűzben - írja az MTI. A rendőrség feltételezett gyújtogatás miatt indított vizsgálatot.

A tűzoltóság szóvivője szerint 27 embernél állapítottak meg keringés- és légzésleállást (a Reuters szerint Japánban ezt a kifejezést alkalmazzák abban az esetben, ha a halál tényét hivatalosan még nem állapították meg). A tűzben egy ember megsérült.

Az NHK közszolgálati televízióban mutatott felvételeken az épületet lehetett látni, amelynek negyedik emeleti ablakaiból és tetőszerkezetéből sűrű füst kígyózott. A tüzet helyi idő szerint délelőtt 10.18 perckor észlelték és értesítették a tűzoltókat, akiknek a helyi sajtó szerint fél órán belül sikerült megfékezniük a lángokat. A kigyulladt emeleten egy klinika működött, amely - az intézmény honlapja szerint - egyebek között pszichiátriai kezelést nyújtott pácienseknek.

105 600 darab Sinopharm vakcinát adományoz a magyar kormány az Iráni Iszlám Köztársaságnak, azzal a céllal, hogy azt afgán menekülteknek adják - erről döntött a magyar kormány a legfrissebb Magyar Közlöny szerint. A határozatban Orbán Viktor megbízza Kásler Miklós minisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot az iráni kormánnyal és gondolkodjon a vakcinák átadásáról.

Ugyanebben a közlönyben jelent meg a miniszteri rendelet, amelyben Szijjártó Péter úgy rendelkezik, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság is kerüljön be azoknak az országoknak a sorába, amelyekkel Magyarország kölcsönösen elismeri egymás védettségi igazolásait.

Amióta a tálibok augusztusban újra átvették a hatalmat Afganisztánban, a Los Angeles Times szerint 400 ezer afgán menekült Iránba, amelynek kormánya több ezer menekültet deportált vissza a szunnita szélsőségesek uralta országba.

Ez a karácsony más lesz, mint a többi. Persze az első covidos karácsony is más volt tavaly, a mostani viszont ahhoz képest is az lesz. Most ugyanis nemcsak az éppen aktuális koronavírus-hullám miatt lehet izgulni, hanem azért is, hogy a járvány okozta gazdasági kilengések miatt mi kerülhet a fa alá, és mennyiért. Ősszel több országban is azzal riogattak a kereskedők, hogy az ellátási láncok problémái és egyéb okok miatt „elmaradhat a karácsony”, de az infláció és a több területen tapasztalt hiány és áremelkedés sem segíti a bevásárlást.

A 444 podcastjának legújabb adásában Kis Imolával és Vég Mártonnal, a 444 újságíróival arról beszélgettünk, hogy mitől féltették a karácsonyt a kereskedők Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, mire lehet itthon számítani, milyen hatással lesz a karácsonyi bevásárlásra az infláció, és hogy várhatóan hogyan reagálnak minderre az ünnepekre készülő vásárlók.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston és az Amazon Audible szolgáltatás podcastoldalán.

Recep Tayyip Erdogan török elnök érdekes emberkísérletbe kezdett országának több mint 84 millió lakosán.

• Megpróbálja teljesen kézi vezérlés alá venni az alapvetően piaci alapon működő gazdaságot;
• aztán a keletkezett gazdasági zavarok politikai következményeit próbálja kimozogni valahogy.

Az elnök a fejébe vette, hogy a török gazdaság számára a legrosszabb, ami történhet, ha a jegybank megemeli az alapkamatot. Sokkal nagyobb, mint az elszabaduló infláció, a török líra történelmi zuhanása.

Erdogan annyira hisz ebben a víziójában, hogy a jegybank több alelnökét és a pénzügyminiszterét is menesztette, a törökök millióit egyre jobban szorongató gazdasági nehézségekért pedig eredeti módon az országra támadó külföldi erőket teszi felelőssé.

Árak föl, líra le

Már a koronavírus harmadik hulláma alatt, a nyári kilábalás előtt közgazdászok szerte a világon figyelmeztettek mindenkit, hogy amikor újra beindul a gazdaság, a gyors növekedéssel várhatóan eléggé megugrik az infláció is. Ennek részben maga a válság az oka, pontosabban a kormányok és jegybankok erre adott reakciója, amelyek soha nem látott mértékben öntötték a pénzt a gazdaságba, hogy csillapítsák a válság hatásait. Részben pedig az, hogy ahogy a hosszú leállás és üresjárat után világszerte felpörgött a gazdaság, a hirtelen nagy kereslet miatt számos termék ára megemelkedett. Ráadásul az újraindulás közben megakadt termelési láncok miatt számos alapanyagból hiány alakult ki világszerte, szűkítve a kínálatot és emelve az árat. Az infláció meg is jött világszerte, az Egyesült Államokban 6,2, az Európai Unióban 4,9, Magyarországon 6,5 százalékkal nőttek 2021 őszén a fogyasztói árak éves alapon. Már ezek is magas számok, ekkora áremelkedést bőven megéreznek a fogyasztók, nem véletlen, hogy a legtöbb országban be is avatkozott a helyi jegybank, és kamatot emelt.

Törökországban viszont nem 5-6, hanem 20 százalékos az infláció.Mármint a hivatalos adatok szerint, amelyek hitelességét kormánykritikus török közgazdászok kétségbe vonják. A független Inflation Research Group szerint inkább 50 százalék körül járhat a fogyasztói árindex emelkedése.

Az inflációt az is hajtja, hogy az elmúlt hónapokban kevés valuta vesztett annyit az értékéből, mint a török líra: a dollárral szemben idén 40 százalékkal gyengült, november végén pedig történelmi mélypontra került, 14 lírát kellett fizetni egy dollárért. Azóta enyhén emelkedett az árfolyam, de még mindig több mint 13 lírába kerül a dollár, ami megkeseríti a török fogyasztók életét. A török gazdaság ugyanis nagyon importfüggő, ezért a líra gyengülése az ipari alapanyagoktól a ruhákon át az alapvető élelmiszerekig mindennek az árára kihat. A török asztalokra például szinte naponta kerül paradicsom, aminek az ára augusztusban 75 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, mivel annyival nőtt a termeléshez szükséges műtrágyák és egyéb szerek ára.

A helyzet annyira rossz, hogy minden nap hosszú sorok állnak kenyérért a boltoknál, a vásárlók pedig szomorúan számoltak be az Euronews riporterének arról, hogy már feleannyi zsömlét tudnak csak venni, mint régebben, az áremelkedés miatt pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy húst vásároljanak. A szupermarketek dolgozói sorra posztolják a Twitterre a kiragasztani való új árakat, Izmirben pedig egy pék úgy döntött, inkább kiírja egy papírra a kirakatba, hogy mennyivel drágábban tudja megvenni az alapanyagokat, mint hogy a vásárlók rajta töltsék ki az elszabaduló infláció miatti dühüket.

Az infláció és a gyengülő líra miatt amúgy nemcsak a pékségeknél, a bankoknál is sorok állnak, aki csak teheti, igyekszik dollárra, euróra vagy aranyra váltani a megtakarításait, hogy megmentsen valamennyit az értékéből. Ez még nagyobb nyomást jelent a líra árfolyamára.

Erdogan jobban tudja

Az országot 2002 óta egyre autoriterebb módon kormányzó Recep Tayyip Erdogan elnököt viszont nem annyira hatják meg a panaszok. Az elnök – akinek amúgy semmi köze sem lehetne a monetáris politika alakításához, legalábbis a nyugati piacgazdaságokban – fejébe vette, hogy a török gazdaság legnagyobb baja a magas kamat, ezért ha törik, ha szakad, vágni kell.

Az egyhetes betéti kamat, amely éppen Magyarországon is átvette az irányadó kamat szerepét a jegybanki alapkamattól, amúgy tényleg elég magas Törökországban, 15 százalék. Erdogan szerint a török gazdaság élénkítéséhez laza kamatkörnyezet kell, hogy az emberek ne megtakarítsák vagy a bankba tegyék, hanem költsék a pénzüket, ez teremt új munkahelyeket és húzza ki az országot a válságból. Igaz, a fentebb leírt komoly gazdasági problémák és magas munkanélküliség ellenére a török gazdaság amúgy éppen 7,4 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben. De Erdogannak ennél alapvetőbb, inkább erkölcsi, mint gazdaságpolitikai problémái is vannak az alapkamattal, többször hangoztatta mostanában, hogy az iszlám bűnnek tekinti és tiltja a kamatszedést. Úgyhogy a magas irányadó kamat is bűn.

A kamatcsökkentést annyira komolyan veszi, hogy októberben kirúgta a jegybank két alelnökét, akik a monetáris tanácsban nem támogatták az ötletét. Amit amúgy megszavazott a monetáris tanács.

A líra árfolyama ezután zuhant először történelmi mélypontra. A török valutával kereskedő befektetőket ugyanis megriasztotta először az, hogy a török központi bank teljesen ellentétesen reagál az inflációs nyomásra, mint gyakorlatilag bármelyik másik, másodszor az, hogy teljesen nyilvánvalóan nem a jegybank magasan képzett közgazdászai, hanem az elnök határozza meg, merre mennek a kamatok.

Erdogan december elején a pénzügyminisztert is lecserélte, Lütfi Elvant helyettese, Nureddin Nebati váltotta. A Wall Street Journal megfogalmazása szerint Elvan volt az utolsó Erdogan kabinetjében, aki az éppen mainstreamnek számító gazdaságpolitikai elveket vallotta, vagyis az ellenkezőjét annak, amit Erdogan szeretne. Nebati viszont igazi Erdogan-lojalista, aki feltehetőleg annak köszönheti az új állását, hogy sokszor és hangosan kiállt az elnök gazdaságpolitikai víziója mellett.

A török jegybank azóta azon az állásponton van, hogy éppen a kamatszint csökkentése fogja majd vissza az inflációt, ez viszont annyira szembemegy a kurrens gazdaságpolitikai gondolkodással, hogy nehezen fogják komolyan venni a külföldi elemzők és befektetők. Erdogan pedig kedden újra megerősítette: hiába nő az infláció, és hiába jelezte legutóbb az amerikai Federal Reserve is, hogy szigorítást tervez (ami még nagyobb nyomást helyez az összes többi jegybankra, hogy így tegyen), továbbra is csökkenni fognak a kamatok Törökországban, az infláció pedig idővel visszaáll a normális szintre. Erre a hírre újra rekordmélységekbe gyengült a líra árfolyama. A török jegybank egyelőre az egyre apadó dollártartalékából igyeszik eladni valamennyit, hogy ezzel tartsa kordában a líra árfolyamát, ez viszont pont az a fajta elkeseredett próbálkozás, ami tovább szokta erősíteni a piaci szereplők elhatározását, hogy megszabaduljon a lírától, vagy ami még rosszabb, arra fogadjon, hogy innen még van hová esnie az árfolyamnak.

Lenne mitől félnie

Erdogan a szerdai kormányülés után arra kérte a törököket, hogy bízzanak új gazdasági modelljében, és legyenek türelemmel, idővel megnyugszanak a pénzpiacok, és nem gyengül majd ennyire a líra árfolyama, sőt az árak emelkedése is leáll, ha az energiaárak stabilizálódnak.

A törököknek viszont lassan elfogy a türelmük. Erdogan és pártja azért is lehetett ilyen sikeres az utóbbi húsz évben, mert a kormányzása alatt lendületesen nőtt a gazdaság. A magas infláció és gyengülő líra viszont már az AKP és az elnök támogatottságán is meglátszik, a pártot a török szavazók 30 százaléka választaná most, míg korábban 50 százalék felett is volt a támogatottsága. Különösen a fiatal generáció elégedetlen a helyzettel.

Törökországban minden ötödik fiatal munkanélküli, és akinek van munkája, az is hiába spórol hónapokon át egy új okostelefonra vagy hasonlóra, a pénze egyre csak veszít az értékéből, az árak pedig egyre csak magasabbak lesznek. A fiatalok dühe pedig elég rossz hír lehet Erdogannak: a 2023-ban esedékes választáson 9 millió 1990 után született szavazó vehet részt.

A gazdasági nehézségek közepette egyre népszerűbb az ellenzék, amely ráadásul – ahogy Magyarországon is – összefogott a kormánnyal szemben. Az élére Kemal Kilicdaroglu, a Republikánus Néppárt 72 éves vezetője állt. (Ez a modern török államot létrehozó Kemal Atatürk pártja.)

A magát szociáldemokratának valló Kilicdaroglu mögé széles politikai koalíció állt be, amely a muszlim konzervatívoktól és a nacionalista jobboldaltól a baloldalig és a kurd kisebbség pártjáig terjed. A szivárványkoalíció már 2017 óta formálódik, amikor az ellenzék együtt kampányolt Erdogan népszavazási javaslatával szemben. Ez a népszavazás erősítette meg az elnök pozícióját. Akkor nem sikerült meggátolniuk Erdogan manőverét, azóta viszont az összefogás jelöltjei az ország két legnagyobb városában, Ankarában és Isztambulban is átvették a hatalmat.

Az ellenzék pedig szeretné kihasználni Erdogan népszerűtlenségét, és a kormány gazdaságpolitikai hibái miatt előrehozott választásokat követel. Az ellenzéki kemalista/nacionalista Iyi, azaz Jó párt vezetője, Meral Aksener november végén azt nyilatkozta Erdogan gazdaságpolitikájról, hogy ha direkt csinálja, amit csinál, az kimeríti a hazaárulás fogalmát, és ha véletlenül, akkor egyértelműen alkalmatlan a kormányzásra.

Erdogan persze hallani sem akar előrehozott választásokról. Ettől viszont még a politikai helyzet egyre feszültebb, több városban is tartottak már tüntetéseket az elnök gazdaságpolitikája miatt. Erdogan kísérlete egyelőre folytatódik.

Nem szerepel a lehetőségek között az, hogy az Egyesült Államok csapatokat telepítsen Ukrajnába elrettentésként egy esetleges orosz invázió ellen - jelentette ki szerdán Joe Biden amerikai elnök. Biden egyben reményét fejezte ki, hogy péntekig sikerül megállapodni egy találkozóról Oroszország és az Egyesült Államok, illetve más NATO-tagországok képviselői között.

Az amerikai elnök elképzelései szerint több magas szintű megbeszélést tartanának Oroszországgal és az Egyesült Államok legalább négy fő észak-atlanti szövetségesével, "megvitatva nagy vonalakban Moszkva NATO-val kapcsolatos aggodalmait", illetve azt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a feszültségeket a "keleti front" mentén.

A Fehér Házban tartott sajtókonferenciáján Biden elmondta, hogy világossá tette orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak keddi, csaknem kétórás telefonbeszélgetésük alkalmával, hogy

addig soha nem látott gazdasági szankciókkal járna, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Biden bízik abban, hogy Putyin vette az üzenetet.Biden világossá tette, hogy az Egyesült Államok segíteni fog Ukrajnának védelmi képességei fejlesztésében. Emlékeztetett viszont arra is, hogy bár Washingtonnak erkölcsi és jogi kötelessége megvédeni NATO-szövetségeseit, ez a kötelezettsége nem terjed ki Ukrajnára.

"Mindez nagyban függene a többi NATO-tagállam hajlandóságától. De az a felvetés, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan használjon erőt az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal szemben, (...) nincs a pakliban" - válaszolt Biden egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy Washington bevetné-e csapatait egy esetleges orosz invázió megfékezésére. (MTI)

A teveszépségverseny Szaúd-Arábiában nem játék, a tenyésztők nagyon komolyan veszik az ilyen eseményeket, hiszen több mint 60 millió dollárnyi nyeremény a tét. Ezért pedig egyes tenyésztők egészen extrém lépésektől sem riadnak vissza, hogy meggyőzzék a bírákat. Egy Rijád mellett tartott teveszépségversenyről most több mint 40 tevét zártak kik, amelyeknek botoxot fecskendeztek az ajkaikba és hormonkezeléssel növelték meg az izmaikat és a púpjukat.

A verseny rendezői már nagyon odafigyelnek az ilyesmire, és próbálják kiszűrni az ilyen illegális beavatkozásokat. Nemcsak azért, mert ez egyértelműen csalás, ami nem fair a tisztességes tenyésztőkkel szemben, hanem mert a tevéknek is nagyon egészségtelen és káros az ilyesmi. Nyáron például szörnyű videók és fényképek terjedtek a neten tevékről, amelyeknek annyira felfújták az ajkaikat, hogy azok gyakorlatilag leszakadtak, szörnyű sérüléseket okozva ezzel szegény állatoknak.

A tevetenyésztés óriási üzlet Szaúd-Arábiában, a tevefesztiválokra pedig több százezer látogató érkezik országszerte. Az ilyen eseményeken a teveszépségverseny mellett tevehajtó versenyek és teveárveréseket is tartanak, a tevék mellett pedig a tejükből és a szőrükből készült termékeket is lehet bőven vásárolni. A tevegelést és tevetenyésztést a királyi család is nagyon támogatja, Mohammed bin Szalmán koronaherceg például maga alapította meg 2017-ben az országot teveklubot, az Abdulaziz király tiszteletére rendezett éves tevefesztivál helyszínére pedig állandó pavilonokat építettetett a sivatagba. Az Arab-félsziget más országaiban is tartanak rendszeresen teveszépségversenyeket, az Abu-Dzabiban tartott versenyről például a Vice készített részletes riportot. (Daily Mail)

A PTE Gyermekgyógyászati Klinikájának intenzív osztályán kedden covidban következtében elhunyt egy 14 éves lány – írja a Szabad Pécs. A portál „nem hivatalos, de nagyon megbízható forrásokból” értesült a hírről. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja annyit közölt, hogy a hatályos szabályozások alapján konkrét esetekről nem adhat ki információt.

A Szabad Pécs cikke szerint a 14 éves lányt néhány napja súlyos állapotban, tüdőgyulladással és nagyon alacsony véroxigénszinttel szállították kórházba. Azonnal az intenzív osztályra került, megkezdték a gépi lélegeztetését, de nem sikerült őt megmenteni. A portál úgy tudja, a lánynak nem volt ismert alapbetegsége.

A haláleset nem szerepelt a szerdán közölt országos statisztikában, de a Szabad Pécs megjegyzi: előfordul, hogy csúszás van a rendszerben, és csak egy nappal később jelennek meg az egyes esetek az országos adatok között.

Tavasszal már belehalt a koronavírusba egy 14 éves lány, de ő asztmás volt, két 16 éves lány pedig nyirokrendszeri betegséggel küzdött. Szintén tavasszal elhunyt egy koronavírusos csecsemő, az ő halálához a hivatalos közlés szerint vérmérgezés vezetett, míg novemberben egy Down-szindrómás négyéves kislány halt meg, akinél koronavírus-fertőzést állapítottak meg.

Megerősítette a Külügyminisztérium, hogy schengeni vízumot adott Vlagyimir Bazonovnak, a a Belarusz Labdarúgó-szövetség vezetőjének és Aljakszandr Lukasenka bizalmi emberének - írja a Szabad Európa. Bazonovot, aki Észtország, Lettország és Litvánia tiltólistáján is szerepel, december elején fogták el Csehországban, ahonnan hamarosan kiutasították. A cseh hatóságok megerősítették, hogy a fehérorosz politikus magyar vízummal léphetett be az Európai Unió schengeni határán. A prágai magyar nagykövetség akkor nem cáfolta a vízumkiadást, csak annyit közölt, egyéni ügyekben nem adhat felvilágosítást.

A magyar külügy most a Szabad Európa kérdésére azt közölte, hogy Svájc nevében eljárva adták ki a vízumot, egészen pontosan azt „vízumképviselet keretében eljárva, Svájc nevében adta ki a területileg illetékes magyar konzulátus 2021. május 21-én”. A portál hozzáteszi, hogy ebben az esetben is Magyarország bírálta el a kérelmet.

Bazonov a fehérorosz női fociválogatottat kísérte Csehországba. A válogatottnak előtte Cipruson volt meccse, ahová a szövetség vezetője nejével szintén elkísérte a csapatot, Ciprus azonban nem a schengeni övezet része, ezért ehhez nem kell schengeni vízum.

Azt nem árulta el a magyar külügy, hogy Bazonovék jártak-e Magyarországon, és hogy adott-e a kormány más belarusz állampolgároknak is schengeni vízumot, azt viszont közölte, hogy olyan személy biztos nem kapott vízumot, aki minden schengeni országból ki van tiltva.

A Pfizer és a BioNtech cégek szerint három adag az oltásukból kellő védelmet jelent a Sars-Cov-2 vírus legújabb variánsával szemben is. A gyógyszergyártók mindezt egy nemrég befejezett laboratóriumi vizsgálat alapján állítják, bár hozzátették, még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy biztosat tudjanak állítani arról, mennyire hatékony az oltás az omikronnal szemben.

A Pfizer/BioNTech-vizsgálat és egy szakmai bírálaton át még nem esett dél-afrikai kutatás eredményei is arra mutatnak: a Pfizer oltása kevesebb antitestet termel az omikon variánssal, mint a koronavírus eredeti változatával szemben. A gyógyszergyártó szerint viszont a harmadik oltás 25-szörösére növeli az antitestek számát, így hasonló védelmet nyújt az új mutáció ellen, mint két oltás az eddigi variánsok esetén. Azt egyelőre nem vizsgálták, hogy más oltóanyagok – így a Moderna vagy a Johnson & Johnson vakcinája – mennyire védenek az új variáns esetén.

A Pfizer azt is bejelentette, hogy már dolgozik egy, kifejezetten az omikron ellen tervezett vakcinaváltozat kifejlesztésén, amelyet 100 napon belül akár szállítani is tudnak az oltópontokra. A WHO vezetői közölték, nem tűnik úgy, hogy az omikron jobban ki tudná kerülni a vakcinák jelentette védelmet, mint a vírus eddigi változatai, így nincs okunk feltételezni, hogy az eddig alkalmazott oltások ne védenék meg az omikronnal fertőzötteket a súlyos megbetegedéstől. (BBC)

Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők elérték, hogy a Nemzeti Választási Iroda jövő héttel heti bontásban közzétegye a választókerületi és települési szintű névjegyzéki adatokat - írja közös közleményében a két képviselő.

Mint írják, a képviselők "a voksturizmusnak megágyazó törvény" miatt a Nemzeti Választási Irodához, azt kérve, hogy rendszeresen, egészen a választások napjáig, települési bontásban hozzák nyilvánosságra a névjegyzéki adatokat.

"Nemrég ugyanis a Fidesz egy salátatörvénybe rejtve legalizálta a voksturizmust, lehetővé téve, hogy bárki fiktív lakcímre jelentkezzen be csak azért, hogy abban a választókerületben adhassa le a szavazatát."A szóban forgó törvényt a Parlament november 16-án fogadta el. A javaslat a TASZ és a Political Capital értelmezése szerint megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A szervezetek szerint ezzel jelentősen nőtt a voksturizmus kockázata, ugyanis " az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ott élés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson."

„Nyilvánvaló, hogy szervezett választási csalásra készül a Fidesz” - így kommentálta a javaslat elfogadását Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, aki az ellenzéki pártok elnökeivel az Alkotmánybírósághoz fordult. Közös közleményük szerint a módosítás azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint „egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a »billegő«, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok”.

Szél Bernadett és Szabó Szabolcs azt írják, a kért adatokkal az volt a céljuk, hogy nyomon kövessék, ha egy település lakosságszáma hirtelen megugrik, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre a választások kimenetelének befolyásolása érdekében.

Ez az adatszolgáltatás csak a választások kitűzésének időpontjától lenne kötelezettsége az NVI-nek, de addig még egy-másfél hónap hátravan, márpedig ha a Fidesz még stiklikre készült, azt pont ebben az időszakban tudta volna megvalósítani. - írja Szél és Szabó. Nagy Attila, az NVI elnökének tegnap érkezett válaszából a képviselők megtudták, hogy az iroda eleget fog tenni a kérésüknek, és már a jövő héttől, heti rendszerességgel elérhetővé fogja tenni az OEVK-és települési szintű névjegyzéki adatokat. "Így bárki elemezheti majd ezeket, és jelezheti, ha bármi gyanúsat lát. Mi is meg fogjuk tenni. Minden lehetséges módon és eszközzel fellépünk a választási csalások ellen!"

Szabadon engedték szerdán azt a szaúdi állampolgárságú férfit, akit előző nap a Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúd-arábiai újságírót kivégző kommandó egyik feltételezett tagjaként - tévedésből - vettek őrizetbe a párizsi Roissy Charles-de-Gaulle repülőtéren - erősítette meg a párizsi ügyészség a Le Figaro című napilap értesülését.

A 33 éves Khalid Alotaibit a reptéri határrendészet tartóztatta le, amikor fel akart szállni egy Rijádba tartó repülőjáratra. Az ügyészség szerint a férfi neve megegyezik a szaúdi királyi gárda egyik volt tagjának nevével, aki ellen nemzetközi körözés van érvényben. A férfit a Törökország által 2018. november 5-én kiadott nemzetközi elfogató parancs alapján állították elő. Előzetes letartóztatásba került, de kiderült, hogy a körözés nem rá vonatkozik, ezért szabadon engedték.

Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége kedd este közleményt adott ki, amely szerint a letartóztatott férfinak nincs köze az ügyhöz, és azonnali szabadon bocsátását követelik. Egy szaúd-arábiai biztonsági forrás hozzátette, hogy a "Khaled Alotaibi" nagyon elterjedt név a királyságban, és hogy az igazi Alotaibi valójában Szaúd-Arábiában tölti börtönbüntetését az ügy összes vádlottjával együtt.

Az 59 éves Hasogdzsit, a Washington Post szaúdi vezetéssel kritikus publicistáját 2018. október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, ahová azért ment, hogy az esküvőjével kapcsolatos teendőket intézze. Török tisztségviselők szerint szaúdi "halálosztag" ölte meg, holttestét pedig feldarabolták. Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre Hasogdzsi halálával kapcsolatban.

Az amerikai hírszerzés jelentésében azt írta: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelhette el a műveletet. A koronaherceg cáfolta érintettségét, de Rijád később elismerte, hogy szaúdi ügynökök követték el a gyilkosságot, saját kezdeményezésükre. Az ENSZ 2019-ben megjelent jelentése szerint Khalid Alotaibi, a szaúdi királyi gárda volt tagjaként a 15 tagú kommandónak is a tagja volt. (MTI)

Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt - írja közleményében a cég. Az ALBtelecom Albánia elsőszámú vezetékes, internet- és tévészolgáltatója, a legnagyobb optikai
hálózat tulajdonosa az országban és jelentős saját hálózattal bíró mobilszolgáltató. Az akvizíció újabb fontos lépés a 4iG nyugat-balkáni terjeszkedési stratégiájának megvalósításában. Az ALBtelecom irányító többségi tulajdonának megszerzése az albán hatóságok jóváhagyását követően, várhatóan 2022 januárjában zárulhat.

A Jászai Gellért vezette 4iG a Törökország egyik legjelentősebb vállalatcsoportja, a Çalik Holding többségi érdekeltségébe tartozó Cetel Telekomtól veszi meg az albán vállalat többségi részesedését. A 4iG tulajdonostársa az ALBtelecomban az albán állam marad, amely kisebbségi tulajdonosi jogait továbbra is az Albán Gazdasági Minisztériumon és az Albán Postán keresztül gyakorolja a társaságban.

ALBtelecom részvénycsomagja több lépésből álló tranzakcióval kerül a 4iG tulajdonába, melynek eredményeként intézményi befektetőként

a Çalik Holding 3 százalék körüli tulajdont szerezhet a 4iG-ben. Az együttműködés további közös üzleti lehetőségeket nyithat a Çalik Holding és a 4iG számára a balkáni térségben és Közép Ázsiában - írja a közlemény. „Szakmai befektetőként érkeztünk az országba, ahol hosszú távon szeretnénk jelen lenni a lakossági és üzleti ügyfelek magas minőségű kiszolgálásában. Tulajdonszerzésünk fontos állomás stratégiai törekvéseinkben, elkötelezettek vagyunk az albán távközlési szektor fejlődése, illetve Albánia digitalizációs törekvései mellett.” – idézi a közlemény Jászai Gellértet, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatóját.

A 4iG nemrég Montenegróban is bevásárolt, itt a Telenor helyi leányvállalatát vásárolta meg. Ennél viszont nagyobb üzlet Jászai Gellért cége számára, hogy megközelítőleg 232 milliárd forintért megvásárolta román DIGI magyarországi érdekeltségeit. A Jászai többségi tulajdonában lévő, állami megbízásokkal bőven megkínált 4iG és az állam távközlési szuperholdingot épít, ez már a nyáron kiderült. Szintén a nyáron de az izraeli műhold-szolgáltató Spacecom adásvételi szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG-vel amely mintegy 22,5 milliárd forintot fizetne a cégért. Emiatt nemrég magas beosztású izraeli védelmi tisztviselők határozottan tiltakoztak, mert "bizarr üzletnek" tartják, "amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és antidemokratikus kezekbe adná”, arra utalva ezzel, hogy gyanújuk szerint Orbán Viktor áll a vásárlás mögött.

Rossz hírt kapott csütörtökön a magyar kormány, vesztésre áll ugyanis az Európai Bíróságnál kezdeményezett per, amellyel a magyar és lengyel kormányok meg akarják semmisíteni a mechanizmust, amellyel az Európai Bizottság megvonhatná tőlük az uniós forrásokat. A bíróság főtanácsosa ugyanis csütörtökön kiadta 72 oldalas indítványát, amelyben véleményt alkot a magyar és a lengyel kormány jogi panaszáról, amelyben azt kérik a bíróságtól, semmisítse meg a jogállamisági mechanizmusként ismert, mára inkább az uniós költségvetés védelméről szóló rendeletet. A főtanácsos pedig, miután részletesen megvizsgálta a rendelet szövegét és a két kormány érveit, úgy döntött, hogy a magyar-lengyel panaszok nem állják meg a helyüket, a bíróságnak ezért el kellene utasítania a keresetüket.

Ebben a cikkben szakértők segítségével végigvesszük, mi is volt a magyar kormány panasza a rendelettel, mit reagált erre a bíróság főtanácsosa, és hogy mit jelent ez a magyar és lengyel kormányok és a bizottság konfliktusaira nézve.

A vitás pontok

Ahogy azt Vincze Orsolya, a K-Monitor szakértője a 444-nek elmagyarázta, a főtanácsosi indítvány azért is érdekes dokumentum, mert bár eddig nem lehetett tudni, hogy a magyar kormány keresetében mi szerepelt, milyen pontokat tartott aggályosnak az unió rendeletében, az indítványból lehet ezekre következtetni. A főtanácsos ugyanis részletesen megvizsgálja a magyar kormány érvelését és reagál ezekre. Nagyjából arra a következtetésre jut amúgy, hogy bár egyes kérdésekben nem teljesen alaptalanok a magyar kormány érvei és aggályai, mégsincs egyik kritikus ponton sem igaza, így a magyar keresetet teljes egészében el kellene utasítania a bíróságnak.

A magyar kormány fő érve nagyjából úgy foglalható össze, hogy a rendelet alapján a Bizottság a jogállamiságot kérné számon a tagállamokon, ennek hiányában büntetné meg őket, a jogállamiság viszont túl homályos, jogilag nem eléggé megalapozott fogalom ahhoz, hogy emiatt büntetni lehessen. Ezt a kormány több pontban cifrázza, de lényegében ezt kéri számon, és erre fel kérte, hogy a bíróság vagy semmisítse meg a rendeletet úgy, ahogy van, vagy húzzon ki belőle pár fontos részt, amelyek hiányában lényegében értelmetlenné válna az egész mechanizmus.

A magyar álláspont szerint a jogállamiság vizsgálatára és számonkérésére nem lett volna szabad egy újabb mechanizmust létrehozni, mert ezt az EU alapszerződései és a hetes cikkely szerinti eljárások rendezik ezt a kérdést. A kormány nézőpontjából az új mechanizmus csak megduplázza a hetes cikkely szerinti eljárást, amellyel már fenyegették korábban Magyarországot, és amelynek végkifejlete az is lehet, hogy egy tagállam elveszti a szavazati jogát. A magyar kormány szerint emellett a rendeletben nincs eléggé kifejtve, hogy mit kérnek pontosan számon a jogállamiság kritériumaként, a főtanácsos szerint viszont elég pontosan ki lehet olvasni a szövegből, hogy mit kérhet számon a költségvetés védelmében a bizottság.

Erről már egy ideje vitázik a magyar kormány az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, amelyek azt az álláspontot képviselték, hogy mivel a rendelet, amelyet végül megszavaztak, nem pusztán a jogállamiságot kéri számon a tagállamokon, hanem az uniós költségvetést védik azzal, hogy az EU-s források elköltésével összefüggő jogállamisági problémákat szankcionálják. Ilyen értelemben a rendelet nem az EU alapelveiről és olyan hangzatos, de nehezebben konkretizálható fogalmakról szól, mint A jogállamiság, hanem arról, hogy ne lopják el a német vagy holland állampolgárok által befizetett, magyar, lengyel, bolgár, olasz, stb. kormányoknak kifizetett pénzt. Ebben a kérdésben pedig abszolút van jogosultsága az EU-nak újabb jogszabályokat hozni és újabb ellenőrzési mechanizmusokat bevezetni.

A bíróság főtanácsosa pedig alapvetően egyetért ezzel az érveléssel, és úgy értékeli, hogy a rendelet szövegében nagyon szoros, közvetlen kapcsolat van a költségvetés és a számon kért jogállamiság között. Annyit megjegyez az indítványban, hogy a rendelet preambulumában talán tényleg nincs eléggé kifejtve a kapcsolat a két dolog között, a jogszabály szövegéből viszont ez teljesen kiolvasható, így a magyar kormány aggályai nem jogosak.

A magyar kormány azt is nehezményezte, hogy a rendelet értelmében a magyar költségvetésből akkor is köteles finanszírozni a megnyert projekteket, ha az EU befagyasztja a forrásokat. A főtanácsos viszont megalapozottnak látta a rendelet érvelését, hogy a tagállam rendszerszintű hibái miatt nem büntethetik a források végső kedvezményezettjeit. Érdemes amúgy megjegyezni, hogy ahogy Magyari Péter írta korábbi cikkében, a magyar kormány eddig is sűrűn állta uniós forrás helyett magyar költségvetési forrásokból azokat a beruházásokat, amelyekkel az uniós intézményeknek, például a csalás elleni hivatalnak problémája volt. Az Elios pályázatait végül például egy az egyben a magyar adófizetők fizettek.

A bizottságon múlik

Hogy az EU bírósága milyen ítéletet hoz majd januárban, azt persze még nem lehet a főtanácsosi indítvány alapján megmondani, de az biztos, hogy az esetek döntő többségében nem térnek el a főtanácsos véleményétől. Vagyis elég nagy az esélye annak, hogy a január óta már érvényben lévő rendelet érvényben is marad, a bizottság pedig alkalmazhatja majd, ha úgy látja jónak. Persze még ebben az esetben is el kellene telnie némi időnek, hogy tényleg alkalmazza is, mert a Bizottság már bejelentette, hogy a bíróság ítélete alapján iránymutatást akar még megfogalmazni a rendelethez. Hogy ez meddig tarthat, azt nem lehet tudni, de Vincze szerint nem valószínű, hogy 2022 első félévében elindulna egy, az új mechanizmus szerinti eljárás, még akkor sem, ha a bíróság ezt januárban lehetővé tenné.

Az viszont, hogy egyáltalán indulnának-e ilyen eljárások, az már a Bizottság politikai akaratától és bátorságától függ. Az eddigi tapasztalatok szerint pedig ezekből nincs túl sok.Nagy Gabriella, a Transparency International jogi szakértője a Helsinki Bizottság által rendezett csütörtöki sajtóbeszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottságnak valójában már eddig is sokkal több eszköze lett volna korrupciógyanús ügyek miatt megbüntetni a tagállamokat, mint amennyit hajlandó volt alkalmazni. Az uniós költségvetéshez már most is tartoznak bizonyos, nem gazdasági alapelvek, ez alapján állították le például a magukat “LMBTQ-mentes övezetnek” nyilvánító lengyel városok forrásainak kifizetését is. A korrupciógyanús ügyek miatt is akár egész operatív programokat állíthatna le a Bizottság, ahogy tette is azt korábban pár alkalommal, indíthatna kötelezettségszegési eljárásokat egy-egy pályázattal kapcsolatban, stb.

Viszont ezeket az eszközöket többnyire nem meri használni, mert a magyar kormány ilyenkor könnyen a saját politikai harcaiba rángathatja a Bizottságot. Az új eszköz hatékonysága szintén attól függ, hogy a Bizottság mennyire hajlandó azt használni, a Transparency szakértője szerint pedig nem biztos, hogy ebben sokkal bátrabb lesz, mint a korábbi eszközök alkalmazásánál. Ezt jelzi az is, hogy bár a költségvetést védő rendelet már január óta érvényben van, a bizottság engedett a magyar és lengyel nyomásnak és nem kezdte még azt el alkalmazni.

Léderer András, a Helsinki Bizottság főmunkatársa szerint viszont megváltozott a politikai helyzet, a nyugati tagállamok és az Európai Parlament felől nagyobb a politikai nyomás, hogy a Bizottság tegyen valamit a magyar és lengyel kormányok lépéseivel szemben. A helyzetet pedig csak eszkalálta maga a jogállamisági mechamizmus körüli vita, amikor a magyar és lengyel kormányok az egész költségvetés vétójával fenyegettek. Ami pedig a Bizottság bátorságát illeti, az látszik, hogy a testület egyelőre próbál mindenkinek megfelelni. Az, hogy a Bizottság nemrég levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak, hogy rákérdezzen bizonyos ügyek állására, illetve régóta kritizált helyi szabályozásokra, még nem indította el a jogállamisági rendelet szerinti eljárást - hiszen megígérte, hogy nem fogja - , de a parlament és kritikus nyugati kormányok felé mutathatja, hogy rajta van a renegát keleti tagok elszámoltatásán. Léderer szerint

ezzel a Bizottság olyan, mint a népmesei okos lány, aki tesz is valamit a magyar és lengyel kormányokkal szemben, meg nem is. Az új mechanizmus abból a szempontból is új politikai helyzetet teremtene, hogy - ahogy erről már korábban beszámoltunk - az alkalmazásához a tagállamok minősített többsége szükséges, vagyis a magyar vagy lengyel kormány egyedül vagy összefogva nem tudja igazán hatékonyan megakadályozni annak alkalmazását, ráadásul a büntetés sem olyan radikális, mint a hetes cikkely szerinti eljárásnál, ezért talán nem ódzkodik majd annyira megszavazni a Tanács.

Viszont annyiban korlátozottabban lesz alkalmazható, mint mondjuk a hetes cikkely szerinti eljárás, hogy - ahogy a főtanácsosi indítványból is látszik - csak a költségvetéssel összefüggő kérdésekben lehet majd alkalmazható az rendelet, ami messze nem fedi le a magyar kormány összes olyan lépését, amellyel kapcsolatban felmerülnek a jogállamiság megsértésének aggályai. Ilyen kérdésekben viszont továbbra is alkalmazhatóak majd más eljárások. Az Európai Bizottság például a napokban döntött úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, amiért a kormány arra kötelezte egy LMBTQI-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.

Persze számos kérdés maradt még megválaszolatlan, például az EU Bíróság döntése utáni politikai alku kérdése lesz, hogy a 2020-ig tartó uniós ciklus forrásaira vonatkozik-e a rendelet. Már ha azt nem semmisíti meg a döntés, persze, amiben a magyar kormány talán még továbbra is reménykedik.

Horvátországban további két héttel meghosszabbították a járványügyi intézkedéseket: továbbra is korlátozzák a nyilvános összejöveteleket, a rendezvények látogatása, a beutazás és az állami szférában a munkavégzés is védettségi igazoláshoz kötött, továbbá kötelező a maszk viselése zárt térben.

A rendelkezés szerint 50 fő feletti összejöveteleket zárt térben csak akkor szabad rendezni, ha a résztvevők rendelkeznek Covid-igazolvánnyal. Kötelező a maszk viselése és a másfél méteres távolság betartása is. Nyitott térben ez a létszámhatár száz fő. Az összejövetelek legfeljebb éjfélig tarthatnak, a filmvetítés kivételével, ha az 23 órakor kezdődött az adott moziban, valamint az esküvőkével, amelyeknek legkésőbb hajnali két órakor be kell fejeződniük. A sporteseményeken zárt térben csak Covid-igazolvánnyal lehet részt venni, és a maszk viselése is kötelező. A szabadtéri versenyeken is kötelező a Covid-igazolvány, de ott nem kell maszkot viselni.

December 15-ig kötelező a Covid-igazolványok bemutatása minden állami és önkormányzati hivatalban, valamint azokban az intézményekben és kereskedelmi vállalatoknál, amelyek állami vagy önkormányzati fenntartásúak, így az oktatási intézményekben is. Azoknak, akik nincsenek beoltva, és nem estek át a koronavírus-fertőzésen, hetente kétszer teszteltetniük kell magukat.

Az Európai Unió többi országához hasonlóan Horvátország is megtiltotta a beutazást december 15-ig a dél-afrikai régióból és Hongkongból érkezőknek a koronavírus új, Dél-Afrikából elindult, omikron nevű változata miatt. Azoknak a horvát állampolgároknak, akik ezekből a térségekből érkeznek haza, vagy az érkezésüket megelőző két hétben a térségben jártak, 14 napra karanténba kell vonulniuk. A karantén utolsó napján a vírustesztet is el kell végeztetniük.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban az elmúlt 24 órában 5709 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 68-an haltak meg. Kórházban 2454 beteget ápolnak, közülük 312-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 187 524-en kaptak védőoltást, közülük 1 944 167-en már a második adagot is felvették.

A szomszédos Szlovéniában szerdára 2257 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés következtében 15 beteg halt meg. Kórházban 1101 beteget ápolnak, közülük 277-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 231 214-en kaptak védőoltást, közülük 1 149 788-an már a második adagot is felvették. (MTI)

Az afganisztáni humanitárius válságról és Washington emberi jogi aggályairól tárgyalt az afganisztáni tálib kormány képviselőivel Katarban az Egyesült Államok küldöttsége - közölte kedden az amerikai külügyminisztérium. A Thomas West különmegbízott vezette delegáció ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a térségbeli humanitárius problémák megoldására. A tálib kormány képviseletében Amír Hán Muttaki külügyminiszter vett részt a tárgyaláson.

A megbeszélésen az amerikai küldöttség hangot adott az afganisztáni emberi jogi visszaélésekről szóló jelentések miatti aggodalmainak, és sürgette, hogy a tálibok tegyenek meg mindent valamennyi afgán lakos jogainak védelmében. Az amerikai fél ismételten kérte azt is, hogy a tálib vezetés tartson ki az általános amnesztia terve mellett, és tegyen további lépéseket olyan kormányzat kialakítására, amelyben a társadalom minél szélesebb rétegei képviseltetik magukat.

Az amerikai tárgyalók kiálltak a lányok és nők joga mellett az oktatáshoz, sürgetve, hogy a tálibok tartsák magukat erre vonatkozó vállalásaikhoz. A tálibok ezzel kapcsolatban - az amerikai közlemény szerint - nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre a nemzetközi közösséggel, és üdvözölték azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek a lányok oktatásba történő bekapcsolódásának ellenőrzését célozzák.

Abdul Kahar Balkhi afgán külügyi szóvivő a Twitteren azt írta: "a két delegáció politikai, gazdasági, közegészségügyi, oktatási és biztonsági kérdéseket, valamint a szükséges banki és kincstári szolgáltatások biztosítását vitatta meg". Az afgán küldöttség sürgette az afganisztáni pénzeszközök befagyasztásának feltétel nélküli feloldását, a feketelisták és szankciók megszüntetését, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a humanitárius kérdéseket válassza el a politikától.

Washington az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dollárnyi számláját fagyasztotta be. A nemzetközi segélyektől függő gazdaság összeomlott, a köztisztviselők hónapok óta nem kapnak fizetést, az államkincstár pedig nem tudja kifizetni az importot - emlékeztetnek hírügynökségek. Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is felfüggesztette afganisztáni tevékenységét, visszatartva a segélyeket és az IMF által augusztusban kibocsátott 300 millió eurós tartalékot.

Az ENSZ ügynökségei arra figyelmeztettek, hogy 23 millió afgánt, a lakosság több mint felét, a globális felmelegedés okozta aszály és a gazdasági válság együttes hatása miatt ezen a télen éhínség fenyegeti.A tárgyaláson az amerikai fél fenntartotta határozott álláspontját az afgán kormány elleni szankciók kérdésében, de kijelentette, hogy lépéseket tesz az afgán nép megsegítésére - nyilatkozta kedden Ned Price amerikai külügyi szóvivő. Az Egyesült Államok emlékeztette a tálibokat arra a vállalásukra, hogy nem engedi meg terrorista szervezetek működését az országban, és garantálja a biztonságos utazást az országot elhagyni kívánó amerikai állampolgárok számára. Felszólított továbbá a 2020 februárjában Afganisztánban elrabolt amerikai állampolgár, Mark Frerichs szabadon bocsátására.

A tálibok "pozitívnak" minősítették a dohai tárgyalásokat, és elmondták, hogy Muttaki a katari fővárosban találkozott az Afganisztánban akkreditált japán és német nagykövetekkel is. (MTI)

A tervezettnél egy héttel korábban, már december 13-án elkezdik kiszállítani az Európai Unióban a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével az 5-11 éves korosztálynak a koronavírus okozta betegség elleni védőoltást - közölte szerdán a német ügyvezető szövetségi egészségügyi miniszter.

Jens Spahn a napokban az egyik tájékoztatóján elmondta, hogy Németország az első szállítmányokkal 2,4 millió adagot kap majd a kétdózisú vakcinából, így a 4,5 millió oltható gyerek nagy részét gyorsan be lehet oltani. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók.

Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már november 25-én hozzájárult a Pfizer/BioNTech-féle gyermekvakcina közösségi forgalmazásához. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert az oltóanyag ugyan nem más, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb - 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis -, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat.

Jens Spahn szerdai Twitter-bejegyzésében arról is írt, hogy Németországban átlépte a tízmilliót a beadott emlékeztető oltások száma, és a tervek szerint karácsonyig ez a húszmilliót is meghaladhatja. A kormány összesítése szerint a 341 napja elindított oltási kampányban legalább egy adagot 59,4 millió ember - a lakosság 71,4 százaléka - kapott. Teljes oltással 57 millióan - 68,6 százalék - rendelkezik. Emlékeztető oltást 10,4 millióan kaptak, ez a német lakosság 12,5 százaléka.

A járvány negyedik hulláma az utóbbi napokban enyhült. Az adatok arra utalnak, hogy megkezdődhetett a hullám tetőzése. Ezt jelzi, hogy a legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság - az egy hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma - a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi és szerdai kimutatása szerint is csökkent, így 442,9-en áll. A csúcs 452,4 volt, hétfőn regisztrálták.

Ugyanakkor aggodalmat okoz az omikron nevű vírusváltozat terjedése. Németországban eddig országszerte húsznál kevesebb esetben mutatták ki az új variánst. A fertőzöttek többsége a közelmúltban járt Dél-Afrikában, ahol az új variánst először azonosították. Baden-Württemberg tartományban négy olyan ember szervezetében mutatták ki az omikront, aki teljes oltással rendelkezik. Hárman november végén tértek haza dél-afrikai üzleti útról, a negyedik az egyik hazatérő családtagja. Valamennyien karanténban vannak, tüneteik enyhék. (MTI)

Orbán Viktor, Matteo Salvini és több más, az Európai Néppártról már bőven jobbra tolódott politikus már egy ideje tárgyal arról, hogy új politikai csoportot hoznak létre az Európai Parlamentben. A 444.hu forrásai viszont úgy tudják, hogy a megállapodás megszületett,

szombaton pedig be is jelentik az új szélsőjobboldali frakció megalakulását Varsóban. Az új frakció lényegében a 2019-ben alakult, szélsőjobbos-euroszkeptikus Identitás és Demokrácia frakció kibővítését jelenti, annak tagjaihoz csatlakozik a Fidesz 12 képviselője, a lengyel Jog és Igazságosság (PIS) párt 24, és a szintén lengyel Partia Republikanska három politikusa, valamint a spanyol Vox párt négy képviselője. A két lengyel és a spanyol párt eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjában ült, ennek a frakciónak a létszáma így a három párt kilépésével 63 főről 32-re csökken.

A Fidesz és a PiS az új frakcióban olyan pártokhoz csatlakozik, mint a Matteo Salvini féle olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése és a német AfD.Az új frakció 113 tagjával az Európai Parlament harmadik legerősebb csoportja lesz a Néppárt és a szociáldemokraták után.

A Pegasus-botrány és Kövér László napokban megjelent beszéde is arra utal, hogy a Fidesz és a kormány hajlandó az állami titkosszolgálatokat felhasználni politikai ellenfeleinek megfigyelésére, sőt, már akár fel is használhatta. A Hvg.hu cikke szerint viszont magánnyomozóként dolgozó volt titkosszolgálati dolgozók is kapnak megbízásokat fideszes körökből, hogy ellenzéki politikusokat megfigyeljenek.

A portálnak név nélkül nyilatkozó egyik magánnyomozó szerint az ellenzéki előválasztás idején és azután indultak be a "politikai jellegű munkák", ekkor érkeztek a megkeresések, hogy készítsenek ún. operatív környezettanulmányt országosan is ismert ellenzéki politikusokról. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó igyekszik a megfigyelt személy tudta nélkül minél több információt összegyűjteni, ezek alapján pedig összeállít egy dossziét, amit a megrendelő arra használ, amire akar. Ez nem olcsó mulatság, egy-egy dosszié egy-másfél millió forint is lehet, amiben könnyen elképzelhető, hogy semmilyen kompromitáló információ nem szerepel.

Ez a fajta megfigyelés sok esetben még hasznosabb is, mint mondjuk a telefonok lehallgatása, mert például a titkosszolgálatok által gyűjtött információkat nem lehet a sajtóban felhasználni. Ráadásul bár vannak olyan politikusok, üzletemberek, újságírók, akiknek a megfigyelését akár még meg is tudnák indokolni a titkosszolgálatok, magánnyomozókkal olyanokat is meg lehet figyeltetni, akik nem töltenek be állami funkciót vagy nem tartanak mondjuk fent kapcsolatot külföldi ügynökökkel, amivel magyarázni lehetne az állami lehallgatást.

A Hvg forrása megjegyzi, hogy 2010 előtt a baloldaltól is érkeztek hasonló megrendelések, de egy ideje már csak a kormányoldaltól jönnek ilyen munkák - valószínűleg már csak a Fidesz tudja ezt megfizetni. A politikai ellenfelek lenyomozása, vagy opposition research amúgy nyugati demokráciákban, például az Egyesült Államokban is bevett gyakorlat.

Közös hírügynökséget hoz létre Brüsszelben az Európai Unió 16 nemzeti hírügynökség bevonásával, hogy fölvegye a harcot a demokráciát fenyegető álhírekkel szemben - írja a Die Presse alapján a Népszava. A közös hírügynökség működését egyelőre két évre tervezik és 1,8 millió euróval támogatják.

Az összefogást a német DPA irányítja, de részt vesz még a munkában a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák hírügynökség is.

A Magyar Távirati Iroda viszont nincs az együttműködő szervezetek között. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint azért van szükség a közös hírügynökségre, mert sok országban, részben pénzügyi, részben politikai okokból nem számol be a sajtó hitelesen és függetlenül az európai integrációról. Különösen a járvány alatt vált egyértelművé, milyen hatása lehet a dezinformációnak, álhíreknek.

Cikkében a Die Presse kiemeli, hogy a magyar és a lengyel sajtóra mekkora befolyással bír a helyi kormány, így Magyarországon állami támogatással pöröghetnek az álhírek a muzulmánokat betelepítő Soros-tervről, Lengyelországban pedig arról, hogy az EU-nak semmilyen jogalapja nincs beleszólni a lengyel igazságszolgáltatás reformjába. Ugyanakkor a német lap vezércikke megjegyzi, hogy elég aggályos, hogy az EU ezzel a közös intézménnyel akar "gyámkodni" Kelet-Európában.

Százötvenezer AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagot küld Tádzsikisztánnak Magyarország - jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán.

"Magyarországon van elég oltás, sőt másoknak is tudunk segíteni. Tádzsik barátainknak 150 ezer adag AstraZeneca oltóanyagot küldünk, hogy ők is sikeresen védekezhessenek" - írta Szijjártó Péter. A miniszter közölte, hogy a járvány "újra rákapcsolt", új variáns okoz riadalmat világszerte. "Nem lehet elégszer mondani, csak és kizárólag az oltás jelent védettséget és ezáltal biztonságot" - tette hozzá.

A magyar kormány korábban is adott már vakcinákat más országoknak, szeptemberben például 400-400 ezer adag AstraZenecát küldött Thaiföldnek és Vietnamnak, valamint 100 ezer adag Jansent Szlovéniának. Ezeket viszont nem adományként, hanem pénzért cserébe küldte a kormány.

Az AstraZeneca oltásról amúgy Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter nemrég azt mondta, hogy ennél a vakcinánál a második oltás után az ellenanyagszint nem ismert okok miatt csökken, „ebből az következik, hogy az AstraZenecával további oltást elvégezni nem célszerű”. Hogy ezt milyen adatokra, kutatásokra alapozta, nem árulta el.

Újabb iskolai lövöldözés történt az Egyesült Államokban, a Michigan állambeli Oxfordban nyitott tüzet diáktársaira egy gimnazista. A támadásnak három halálos áldozata és nyolc sérültje van.

A rendőrséghez helyi idő szerint kicsivel délután 1 körül kezdtek érkezni a segélyhívások a lövöldözésről a Detroittól 65 kilométerre lévő városban. A pár percen belül kiérkező rendőrök az iskola folyosóján találták az elkövetőt, egy 15 éves fiút, aki az apja pár napja vett pisztolyával nyitott tüzet az iskolában. Az elkövető nem állt ellen, és szülei tanácsára nem is beszél a rendőrökkel, így nem tudni, miért lőtt a társaira. A támadó a megtalált töltényhüvelyek alapján 15-20 lövést adhatott le.

A lövöldözés egyik áldozata még a helyszínen, egy rendőrautóban meghalt, két másik súlyos sérültet kórházba szállítottak, de nem tudták megmenteni az életüket. Az áldozatok 14, 16 és 17 évesek voltak. Hét másik diák és egy tanár megsérült, közülük hárman kritikus állapotban vannak a kórházban.

Több beszámoló szerint sok diák nem ment kedden iskolába, mert elterjedt a pletyka, hogy valaki lövöldözni készül. Mike McCabe megyei sheriff-helyettes a sajtónak azt nyilatkozta, hallottak a pletykákról a lövöldözés előtt, de egyelőre még a nyomozók nem tudták megerősíteni, hogy tényleg lehetett-e készülni a lövöldözésre.

A Michigan-i esettel együtt eddig már 138 iskolai lövöldözés történt az Egyesült Államokban az idén. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hasonló esetek száma, leszámítva a 2020-as évet, amikor a járvány miatt több hónapig online tartottak csak órákat sok iskolában. (BBC, CNN, AP)

A COVID-19 vírus legújabb mutációjának azonosítása óta többször is visszaköszön az új variáns kialakulásával foglalkozó cikkekben, hogy jó eséllyel elkerülhető lett volna ez a probléma. Annyit kellett volna tenni, hogy a fejlett nyugati országok vezetői és a vakcinákat gyártó cégek betartják azokat az ígéreteiket, amelyeket már az első vakcinák engedélyezése előtt tettek, vagyis hogy nem harácsolják majd össze az oltóanyagokat, hanem tesznek róla, hogy a szegényebb országoknak is jusson elég.

Azt ugyanis előre tudni lehetett, hogy ha a gazdag országok felvásárolják a vakcinákat és a gyógyszergyártókkal együtt foggal-körömmel védik az oltások szabadalmait, a fejlődőknek pedig csak a maradék jut, vagy még az sem, akkor újabb és újabb variánsok fejlődnek majd ki. Ezek pedig a fejlett országokban is elnyújtják a járványt és újabb korlátozásokat tesznek szükségessé, amelyeket már egyre nehezebben fogad be a nyugati társadalom. De ha mindenki tudta, hogy ez lesz, miért alakult mégis minden pontosan úgy, ahogy nem kellett volna, és mivel lehetne helyrehozni ezt a problémát?

Van elég, de nem jut mindenkinek

“Ha hagyjuk, hogy a gyógyszerek és vakcinák azokhoz kerüljenek, akik a legtöbbet ajánlanak értük, ahelyett, hogy oda és azokhoz kerülnének, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, akkor hosszabb, igazságtalanabb és halálosabb lesz a járvány. A vezetőknek meg kell hozniuk a nehéz döntést, hogy a vakcinákat igazságosan, ne csak piacvezérelt szempontok szerint osszák el.”

Ezt nem Alexandria Occasio-Cortez vagy egy másik hozzá hasonló lánglelkű baloldali, de nem is egy fejlődő ország vezetője mondta tavaly nyáron, hanem Bill Gates. A világ egyik leggazdagabb embere egy TED előadáson beszélt arról, milyen következményei lehetnek, ha nem halad az egész világon, a gazdag és szegényebb országokban egyaránt viszonylag egységes ütemben a koronavírus elleni oltás. Beszéde pedig egész profetikusan hangzik most, az omikron variáns azonosítása és európai terjedése idején. Nem véletlen, hogy sokan úgy beszélnek az omikron megjelenéséről, mint a járvány amolyan „megmondtuk előre” pillanatáról. Az egyenlő elosztásra ugyanis voltak fogadkozások a vakcinák megjelenése előtt, amikor viszont már kézzelfogható közelségbe kerültek az oltások, a gazdag országokon erőt vett a vakcina-nacionalizmus, aminek hatására a gazdag országoknak több vakcina jutott, mint amivel tudnak mit kezdeni, a szegényeknek meg nagyon kevés.

A világon eddig nagyjából 4,7 milliárd vakcinát gyártottak le, ennek 80 százaléka pedig a G20 országokba került.A 440 milliós lakosságú Európai Unióban például már a nyár végén 496 millió adag oltást adtak be, míg az 1,3 milliárd fős Afrikában csak 77,3 milliót. Az egyenlőtlenségeket az is jól mutatja, hogy míg Európában már sokan már az emlékeztető oltásra regisztrálnak, Afrikában még az egészségügyi dolgozóknak is csak a negyedét sikerült teljesen beoltani. A legszegényebb országok lakosságának még csak nagyjából 3 százaléka kapott teljes védettséget biztosító oltást, szemben a fejlett országok 60 százalékával.

A problémát nem az jelenti, hogy nincs a világon elég oltás, mert ahogy Gordon Brown volt brit miniszterelnök, a WHO egészségügyi finanszírozásért felelős nagykövete felhívta a figyelmet a Guardian-ben megjelent véleménycikkében, oltásból annyi van, hogy a gazdag országokban már kidobálják a fölösleget. Csak a G7 országaiban, vagyis a világ legfejlettebb államaiban 500 millió adag fel nem használt vakcina van, amiket nem tudtak beadni, ez a szám pedig várhatóan még idén 600 millióra, jövő februárra pedig 850 millióra nő majd. Decemberben viszont nagyjából 100 millió adag vakcina szavatossága jár majd le, ezek nagy részét így valószínűleg ki fogják dobni. Tehát, ahogy a globális éhezés problémája, a globális átoltottság sem termelési, hanem elosztási kérdés.

Az persze kérdés, hogy nagyobb átoltottság mellett nem alakultak volna-e a ki az omikronhoz hasonló variánsok, a tudományos konszenzus szerint viszont valószínűleg sokkal kisebb lett volna ennek az esélye. Az afrikai variáns kialakulásához pedig az oltások egyenlőtlenségei mellett hozzájárulhatott az, hogy ahogy Európában, Afrika déli részén is sokan szkepszissel fogadják az oltásokat, vagy hogy a sok kezeletlen HIV fertőzött miatt gyorsabban mutálódhatnak a Covid-19-hez hasonló vírusok. Viszont elég valószínű, hogy ha igazságosabban sikerül elosztani világszerte az ellenanyagokat, akkor megelőzhetőbb vagy kezelhetőbb lett volna a probléma.

Játék, ahol mindenki veszít

A vakcina-nacionalizmushoz az a tipikus játékelméleti dilemma vezetett, amely szinte minden nemzetközi politikai problémánál megjelenik, a klímaváltozás kezelésétől a nukleáris fegyverkezésig, vagyis hogy mindenki jobban járna a közös cselekvéssel, de egyéni érdekek ennek útjába állnak. Logikusan hangzik, hogy a mai, szuperglobalizált világban azt az elvet kellene követni az oltásokkal, miszerint “addig senki nem lesz biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban”, vagyis ha Afrikába vagy Indiába nem jut elég vakcina, az a nyugati országoknak is ugyanolyan probléma. A kormányokat viszont elsősorban a saját választóik tudják elszámoltatni, így amint lehetett, csak a saját országuk érdekeit nézték, ezzel meggátolva a hatékony nemzetközi fellépést. Ennek az lett az eredménye, hogy sok nyugati ország pénzügyi támogatást is nyújtott az oltások fejlesztéséhez és már a vakcinák jóváhagyása és tömeggyártása előtt leszerződött a gyártókkal.

A fejlett országok persze ígéretet tettek, hogy adományoznak majd vakcinákat a szegényebbeknek, a WHO pedig létre is hozta a Covax nevű szervezetet az adományok kezelésére. A Covax keretében elvileg 2 milliárd adag oltóanyagot osztottak volna szét a szegényebb országok között, ennek viszont eddig csak a kétharmada érkezett meg. Afrikában az arány még rosszabb, az UNICEF adatai szerint az 1,3 milliárd beígért vakcinából mindössze 356 millió érkezett meg. És még ha meg is jöttek a szállítmányok, azok nagyon ad hoc módon, kiszámíthatatlanul érkeztek, sokszor már csak pár hát volt hátra a vakcinák szavatossági idejének lejárta, így ezeket nem sikerült időben beadni.

A probléma igazi megoldásához valószínűleg hozzá kellene nyúlni a szellemi tulajdonjogokhoz, ebben viszont a nyugati országok bevállalták a rosszfiú szerepét. Már egy évvel ezelőtt a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé került egy javaslat száz ország támogatásával, hogy a járványhelyzet miatt a szervezet ideiglenesen oldja fel a szabadalmakat védő szabályokat, hogy a szegényebb országokban olcsóbban lehessen legyártani az ellenanyagokat. A javaslatot 2020 őszén India és Dél-Afrika terjesztette be a WTO-nak, az a két ország, ahonnan aztán a járvány negyedik hullámát okozó delta és az ötödikkel fenyegető omikron variáns elterjedt. Viszont a nyugati országok, köztük az Európai Unió küldöttsége nem volt hajlandó elfogadni a javaslatot.

A gazdag országok érvelése szerint a szabadalmak biztosítják, hogy a gyógyszergyártóknak megéri elképesztő anyagi és emberi erőforrásokat fektetni a gyógyszerek fejlesztésébe, és hogy nem a szellemi tulajdonjogok gátolják meg, hogy mindenhová jusson elég oltóanyag. Hasonló állásponton vannak a gyártó cégek is, amelyek hangsúlyozzák, hogy ők most is le tudnak gyártani elég vakcinát ahhoz, hogy mindenkinek jusson. Ez viszont, ahogy már írtuk, nem jut el mindenhová, részben a nyugati felvásárlások miatt, de részben amiatt is, hogy

a szegényebb országoktól sokkal többet, esetenként több mint kétszer annyit elkérnek a vakcinákért, mint a gazdag nyugati országoktól. Az Oxford-AstraZeneca oltásokért az Európai Unió tagállamai 1,78 eurót fizettek adagonként, a dél-afrikai kormánynak viszont két és félszer ennyit, 4,23 eurót/5,25 dollárt kellett fizetnie az oltásokért, Uganda pedig még ennél is drágábban, 7 dollárért tudta beszerezni az oltásokat. Az indok a dél-afrikai kormány szerint az volt, hogy szemben az európai országokkal, ők nem támogatták anyagilag az oltóanyag kifejlesztését. Pedig az AstraZeneca vezetése korábban azt nyilatkozta, hogy legfeljebb 2,50 euróért árulják majd minden országnak a vakcinát, pont azért, hogy minél többen juthassanak hozzá a szükséges védelemhez. Olyan abszurd helyzet is előállt a járvány során, hogy több tízmillió, Dél-Afrikában legyártott Johnson & Johnson vakcinát szállították Európába, hogy a cég teljesítse az EU felé vállalt kötelezettségét.

Így bár van most is van és lehetne elég oltóanyag, az egyenlő hozzáférést az olcsóbb globális gyártás tudná valószínűleg megoldani. A WHO igyekezett orvosolni valahogy a problémát, idén augusztusban például egy dél-afrikai biotech céggel együttműködve akartak létrehozni egy globális vakcinagyártó központot, ahol a szegényebb országok számára gyártottak volna mRNS vakcinákat, a két engedélyezett mRNS vakcina gyártója, a Moderna és a Pfizer viszont nem volt hajlandó együttműködni.

Egyre nagyobb a nyomás

A WTO ezen a héten is tárgyalt volna a vakcinák szabadalmainak védelméről, amelyen Ngozi Okonjo-Iweala, a szervezet nigériai-amerikai főtitkára szeretett volna valamiféle kompromisszumot kiharcolni az ügyben. A tárgyalást viszont - a sors iróniája - az omikron variáns terjedése miatt elhalasztották, sok afrikai ország küldöttei ugyanis a bevezetett utazási korlátozások miatt nem tudnak eljutni Genfbe. A szellemi tulajdonjogok feloldásáért és a vakcinák igazságosabb nemzetközi elosztásáért kampányoló civil szervezetek reményei szerint a fennálló helyzet ráébreszti majd a nyugati országok tárgyalódelegációit, hogy a járvány megállításában nekik is az az érdekük, hogy piaci termék helyett globális közjóként kezeljék az oltóanyagokat.

Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a nyugati tárgyalók, legalábbis az európaiak inkább vállalják, hogy szidják őket az újabb variáns miatt, mint hogy engedjenek a szabadalmak védelméből. Az Európai Unió kereskedelmi biztosa, Valdis Dombrovskis a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében azt írta, hogy az EU nyitott valamilyen lazításra, viszont a bizottság tárgyalódelegációjából érkező információk szerint ez csak minimális változtatásokat jelentene. A Politico cikke szerint az EU hajlandó lenne lazítani a kötelező engedélyeztetés szabályain, vagyis hogy egy ország a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül engedélyezze egy gyógyszer gyártását. Ezt viszont bizonyos esetekben már most is lehetővé teszik a WTO szabályai, viszont akkor is csak a hazai piac ellátására, a szabadalom tulajdonosa pedig ebben az esetben is kérhet valamilyen ellentételezést. Így ez nem oldja meg a koronavírus-járvánnyal küzdő szegényebb országok problémáit. Az EU-s tárgyalók álláspontja tehát lényegében nem változott, hiába nehezedik egyre nagyobb nyomás a nemzetközi közösség és az Európai Parlament részéről is.

Azt viszont nem tudni, hogy mit képvisel majd az amerikai delegáció, amely eldöntheti a vakcina-szabadalmak sorsát. Joe Biden amerikai elnök még májusban kiállt a szabadalmak feloldásának kezdeményezése mellett, az omikron variáns kapcsán pedig most pénteken újra közleményben szólította fel a WTO tagjait, hogy támogassák a szabadalmak feloldását, hogy világszerte megindulhasson a vakcinák gyártása. Arról viszont egyelőre nem tudni, hogy az amerikai delegáció milyen konkrét javaslattal áll majd elő a WTO-ban és hogyan próbálja maga mellé állítani a többi fejlett ország tárgyalóit. Nem kizárt, hogy az EU-hoz hasonlóan szóban támogatja a szabadalmak lazítását, a gyakorlatban viszont olyan javaslattal áll majd elő, ami alig változtat a már létező szabályokon. Ha viszont teljes mellszélességgel beáll a dél-afrikai és indiai kezdeményezés, vagyis az ideiglenes, de teljes szabadalom-feloldás mellé, az könnyen késztetheti az EU-s tárgyalókat is valami komolyabb kompromisszumra.

Ha viszont erre nem, arra talán elég lesz az omikron jelentette nyomás, hogy a nyugati országok többet osszanak meg a fölösleges oltásaikból, mint eddig, ezzel több százmillió oltáshoz juttatva a szegényebb országokat. Viszont ahogy írtuk, nemcsak többet kellene adnia a fejlett államoknak, de az adományozás rendszerén is javítani kellene. Kérdés persze, hogy ez elegendő-e egy újabb variáns kialakulásának elkerüléséhez.