Csurgó Dénes

Nem volt joga a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának arra, hogy a koronavírus-járvány idején kitiltsa a sajtót a kórházakból - erről döntött a Fővárosi Törvényszék a Telex.hu által indított perben.

A bíróság jogerősen kimondta, hogy nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatáskörébe tartozik a döntés, hogy kit engednek be az intézménybe."Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba, hogy kamuvideókat, álhíreket gyártsunk" - ezt Orbán Viktor mondta 2021 tavaszán egy tévéműsorban, ezzel indokolva, hogy miért nem engedi be a kormány a sajtót a kórházakba. Az egészségügyért felelős Emmi sorra el is utasította a független sajtó képviselőinek kérését, hogy tudósíthassanak arról, milyen is a helyzet a kórházakban, annyit közölve, hogy "a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van”. Mindeközben Orbán Viktor PR-csapata forgathatott arról, ahogy a miniszterelnök szemügyre veszi, hogy ugye minden a legnagyobb rendben van.

Az újságírók a kórházaktól kértek engedélyt, amelyek viszont az Emmihez továbbították azokat, vagy csak simán visszautasították a minisztérium korábbi döntésére hivatkozva, hogy csak a közmédia forgathat az intézményben. 2021 márciusában 28 szerkesztőség, köztük a 444.hu nyílt levélben kérte a kormányt, hogy hiteles tájékoztatás érdekében, sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is engedjék meg, hogy a sajtó beszámoljon arról, mi is a valós helyzet a Covid-osztályokon.

A Telex.hu, miután vagy 50-szer próbált engedélyt kérni, hogy forgathasson és fotózhasson a kórházakban, a TASZ segítségével pert indított. Az Emmi próbálta elérni, hogy a keresetet utasítsa vissza a bíróság, részben pont arra hivatkozva, hogy nem a minisztériumnak kell döntenie arról, bemehet-e a sajtó a kórházakba, ezért a per értelmetlen. Vagyis miután a minisztérium lényegében, egy tájékoztatás formájában meghozott döntéssel kitiltotta a sajtót, még a felelősséget is próbálta magáról hárítani. Ez sikerült is, bíróság igazat is adott a minisztériumnak, a Telex viszont fellebbezett.

Ezután a Kúria hatályon kívül helyezte a bíróság végzését, arra hivatkozva, hogy az Emmi nem utalt arra, hogy a Telex kérelmében nincs hatásköre eljárni, nem írta meg a szerkesztőségnek, hogy forduljanak ismét a kórházigazgatókhoz, ehelyett „a tájékoztatás formájában kiadott elektronikus válasz egyértelmű döntést tartalmaz azzal, hogy egyes szám első személyben fogalmazza meg, hogy 'az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat és felvételeket'”. Ezután a Fővárosi Törvényszéknek tárgyalnia kellett a Telex keresetéről, ez alapján hozott jogerős döntést.

Állatvédelmi horrorsztoriról adott ki közleményt a Heves Megyei Főügyészség: egy kisnánai nő hónapokon át tartott rettenetes körülmények között egy fiatal kutyát. A nagyjából két éves, staffordshire terrier jellegű kutyát tavaly nyáron hónapokon át egy másfél méteres láncra kötötte. A lánc egy idő után felsértette szegény állat bőrét, a végén lévő karabiner pedig a húsába mélyedt.

A 43 éves nő látta, milyen állapotban van a kutyája, de nem vette le a láncot és nem kezelte semmilyen formában a sebeket. Végül egy lakossági bejelentés alapján szeptember elején kijöttek a rendőrök és állatorvoshoz vitték a kutyát, aki kiműtötte a nyakából a karabinert. A kutyát azóta egy állatvédő szervezet vette gondozásba.

A kutya gazdája a kihallgatása során annyit mondott, hogy sajnálja, ami történt, de arra nem adott semmilyen magyarázatot, miért nem csinált semmit, amikor láthatta, hogy a kutyája szenved. A Gyöngyösi Járási Ügyészség állatkínzás bűntettével vádolja a terheltet, akivel szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását javasolja. A Heves Megyei Főügyészség közjogi szakága pedig azt mérlegeli, hogy keresetet indít, hogy a nőt a polgári bíróság tiltsa el az állattartástól.

28 milliárd forintot csoportosított át a kormány kedden a költségvetés általános tartalékából, amelyből az egyik legnagyobb rész, 7,195 milliárd forint a Nemzeti Választási Irodához került - írja a Portfolio.hu. Ez a több mint 7 milliárd forint az áprilisi választások lebonyolítására megy majd, vagyis

ennyivel drágult a választás, amire eredetileg 11,885 milliárd forinttal számolt a kormány a 2022-es költségvetésben. Összesen több mint 19 milliárd forintba kerül majd az áprilisi választás előkészítése. Az eredeti, 11,8 milliárdos költség is jóval több, mint a 2018-ban elköltött összeg, amit az NVI korábban azzal magyarázott, hogy most jóval drágábban a nyomdatechnikai, informatikai és egyéb szükséges szolgáltatások. A 7,2 milliárdos emelést pedig azzal magyarázta még korábban a választási iroda, hogy április 3-án népszavazás is lesz az országgyűlési választásokkal együtt, először a magyar választások történetében, ez pedig jelentősen növeli a költségeket. Viszont az NVI szerint még így is sokkal, nagyjából pont 7,2 milliárd forinttal olcsóbb lesz így a lebonyolítás, mintha külön tartanák a népszavazást és a választásokat.

A keddi költségvetési átcsoportosítás során a legnagyobb összeget, 11 milliárd forintot a külügy kapta a külképviseletek beruházási kiadásainak fedezésére. A Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintot kapott civil szervezetek és köztestületek támogatására, az Országos Mentőszolgálat pedig 1,3 milliárd forintot kapott beruházásokra.

Több száz amerikai őslakos törzsnek fizet kártérítést a Johnson & Johnson és az Egyesült Államok három legnagyobb gyógyszerforgalmazó cége, amiért a törzsek tagjait rászoktatták az opioid tartalmú fájdalomcsillapítókra - írja a New York Times. A cégek összesen 590 millió dollárt fizetnek majd, ami viszont, ahogy a Johnson & Johnson hangsúlyozza, nem jelenti azt, hogy bármiféle jogi felelősséget elismernének azért, hogy rengeteg ember belehalt a gyógyszerfüggőségbe.

Ahogy arról korábban írtunk, az elmúlt két évtizedben legalább 200 ezer amerikai halt bele az opioid tartalmú gyógyszerekbe, amiket a gyógyszergyártók nyomására írtak föl nekik az orvosaik. Ezek a gyógyszergyártók, köztük az opiodkrízis kapcsán leghíresebb, a Sackler család vezette Purdue Pharma, pontosan tudták, hogy ezek a gyógyszerek nagyon komoly függőséget okoznak, a túladagolásba pedig bele lehet halni, az emberek életénél viszont fontosabb volt a profit.

Az amerikai őslakosokat még az átlag lakosságnál is jobban sújtotta a válság. A Dél-Dakota állambeli Oglala Lakota törzs tagjai az Egyesült Államok legszegényebb emberei közé tartoznak, az ő körükben pedig 100 ezer lakosra 21, opioid okozta elhalálozás esett, kétszer annyi, mint az állam átlaga. Az egész amerikai őslakos népességben pedig 8,7-szer nagyobb volt az esélye annak, hogy egy terhes nő gyógyszerfüggő, mint a teljes amerikai lakosság körében.

A pert 175 törzs indította, az 590 millió dolláros kártérítésből viszont mind az 574, szövetségi állam által elismert törzs kap majd. Az összeg 15 százalékát a jogi költségekre költik, a fennmaradó összegből pedig a gyógyszerfüggőséget kezelő és megelőző programokat támogatnak majd. A Sackler család vezette Purdue Pharma tavaly ősszel 4,3 milliárd dolláros kártérítés kifizetésébe egyezett bele, cserébe azért, hogy ne kelljen jogi felelősséget vállalnia az opioidkrízisért.

Egész vasárnap azt hallgatta, ahogy rázza a szél az ablakokat? Vagy ki is kellett mozdulnia, hogy kiderüljön, meg tud-e maradni a két lábán, amíg elmegy a boltig meg vissza? Hasonló kalandokat élhet át ma is, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ugyanis szerdán megint viharossá válhat a szél az ország több pontján. A délelőtti órákban inkább az ország nyugati, délután pedig a középső részén, így Budapesten is lehet majd viharos széllökésekre számítani.

Az éjszaka leesett hó nem sok helyen marad majd meg, de napközben elszórtan előfordulhatnak hózáporok. Alapvetően napos, enyhén felhős időre lehet szerdán számítani, 5-10 fokos csúcshőmérséklettel. Késő estére -2 és +4 fok közé hűl le a levegő.

A magyar újságírók egy részének van egy furcsa, évről évre megismétlődő rituáléja: január 31-éről február 1-jére virradóra alvás helyett csúnya kézírással kitöltött dokumentumokat olvasgatnak. Ilyenkor válnak ugyanis elérhetővé a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai, amelyekből kiderül – vagy elvileg ki kellene derülnie –, hogy miből is kell gazdálkodniuk.

Nincs ez másképp most sem, a kollégáim a korábbi összegzéseket áttekintve készülnek arra, hogy az új dokumentumok nyilvánosságra kerülése után valamilyen módon megmutassák, milyen is a politikusok vagyoni helyzete, akikről egész évben cikkezünk. Pontosabban a kiindulópont az, hogy ők mit állítanak erről.

Mindez nem valami furcsa vágy, hogy mások zsebében turkáljunk.

A vagyonnyilatkozatok kitöltése és átbogarászása a demokratikus politikai rendszer fontos rítusa, ami azt jelképezné, hogy a képviselőink, akiket az adóforintjainkból eltartunk, elszámolnak a nekik megítélt juttatással, és bizonyítják, hogy rajtunk, állampolgárokon kívül senki nem gyakorolt rájuk rontó (korrumpáló) pénzügyi befolyást. Nem véletlenül írtam feltételes módot, hiszen a vagyonnyilatkozati rendszer inkább az átláthatóság mímelése, mint ellenőrzőeszköz. De mit kell és mit nem kell ilyenkor bevallaniuk a politikusoknak? Mit kellene, és mit nem vallanak be ennek ellenére? Hogyan lehetne valóban átlátható és hasznos ez a rendszer? Ezt igyekszem összefoglalni ebben a cikkben.

Papírforma

Vagyonnyilatkozatot minden választott tisztséget betöltőnek, így önkormányzati és országgyűlési képviselőknek is ki kell tölteniük, ahogy a köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek, minisztereknek és államtitkároknak is. Sőt a bíróknak, ügyészeknek, állami hivatalok vezetőinek, a hivatásos katonáknak és a rendvédelmi szolgálatok dolgozóinak és még sok más köztisztséget betöltő embernek szintén. Hogy kikre milyen szabályok vonatkoznak, azt a Transparency International szedte össze néhány évvel ezelőtt. Közülük most a képviselők vagyonnyilatkozata érdekel bennünket, úgyhogy fókuszáljunk erre.

A képviselőknek hivatalba lépésük után 30 napjuk van, hogy a parlament oldalán is elérhető nyomtatványba összeírják, amijük van, majd ezt évente újra megtegyék mindig január 31-éig. Ha egy képviselő elveszíti vagy visszaadja a mandátumát, még egyszer utoljára – ismét 30 napon belül – le kell adnia a papírt, így a vagyonnyilatkozat lényegében keretezi a pályafutását. Ha ezt elmulasztja megtenni január végén, addig nem gyakorolhatja a képviselői jogait, és nem kap fizetést, amíg nem pótolja. Nem elég csak a saját vagyonáról nyilatkoznia, a politikussal egy háztartásban élő családtagoknak is ki kell tölteniük évente a papírt. Igaz, ezek a nyilatkozatok nem nyilvánosak.

De mit is kell bevallania a képviselőknek és családtagjaiknak?

Azt, hogy

• van-e ingatlanjuk, földjük, házuk, nyaralójuk, mennyi, hol és az hányad részben az övék,

• milyen autóval, hajóval, repülővel, egyéb járművel rendelkeznek,

• nilyen telefont, laptopot, egyéb elektronikai eszközt kapnak a munkájuk elvégzéséhez,

• vannak-e értékes műtárgyaik,

• mennyi megtakarított pénzük, befektetésük és tartozásuk van,

• van-e a képviselői fizetésen kívül máshonnan jövedelmük, és ha igen, mennyi,

• tulajdonosai és/vagy tisztségviselői bármilyen cégnek,

• részesülnek-e valamilyen közvetlen vagy közvetett támogatásban,

• kaptak-e nagy értékű ajándékokat.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a politikus fog egy tollat, vagy jobb esetben egy szövegszerkesztő szoftvert, és a nyomtatványban a megfelelő helyekre beírja, hogy mi van a tulajdonában.

Ki ellenőrzi ezeket a vagyonnyilatkozatokat?

A sajtón kívül senki, legalábbis nem akkor, amikor azokat leadják. Viszont képviselők kezdeményezhetnek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bármelyik másik képviselővel szemben a mentelmi bizottság elnökénél (aki jelenleg Hargitai János korábban fideszes, most KDNP-s képviselő). Ha a mentelmi bizottság elnöke úgy látja, hogy megalapozott a kezdeményezés, első körben felszólítja az adott képviselőt, hogy 5 napon belül javítsa ki a vagyonnyilatkozatában azt, amit kifogásoltak. Ha ez nem történik meg, vagy a képviselő válasza nem kielégítő, a mentelmi bizottság elnöke elindíthat egy eljárást, amiben meghallgatják az érintettet, majd zárt ülésen tárgyalnak arról, hogy történt-e valamilyen összeférhetetlenség, ami miatt meg kellene büntetni a képviselőt.

Ilyen eljárást szoktak kezdeményezni képviselők, ahogy például Tasó László közlekedésügyi államtitkárral szemben is tették, miután a Direkt 36 megírta, hogy nem számolt be a földjeiről és az utánuk kapott több milliós támogatásokról. Korábban Kósa Lajosról, Szijjártó Péterről és Rogán Antalról is kiderült, hogy félrevezető adatokat közöltek a vagyonnyilatkozataikban. Viszont mióta bevezették ezt a vagyonnyilatkozati rendszert, még egy regnáló politikust sem vontak felelősségre érdemben. A rendőrség ezzel szemben indított már nyomozást zaklatás miatt olyan újságírók ellen, akik politikust kérdeztek a vagyonnyilatkozatáról.

Volt persze az elmúlt 10 évben olyan politikus, akire lecsapott a törvény ereje azért, mert fontos jövedelmeket kihagyott a vagyonnyilatkozatából: Simon Gábort, az MSZP képviselőjét 2014-ben őrizetbe vették, amikor kiderült, hogy több száz millió forintot tartott külföldi bankszámlákon, és mindezt nem írta bele a vagyonnyilatkozatába. Az ügyet az akkor erősen kormánypárti Magyar Nemzet tárta fel, a Fidesz pedig nagyon sokat emlegette a 2014-es kampányában.

Politikus off, ajándékot elfogadó hobbista on!

Földeken, cégeken, ingatlanokon és hasonlókon kívül még egy fontos dolog van, amit a politikusoknak be kellene írni a vagyonnyilatkozatukba, de ami nagyon gyakran kimarad: az ajándék. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és salátatörvény-benyújtó egy magyar üzletember, Farkas József meghívása nyomán vadászott Svédországban helikopterről (háziasított) rénszarvasra. Szijjártó Péter külügyminiszter az állami és EU-s pályázatokon sűrűn nyerő, immár Afrikában is terjeszkedő Szíjj László yachtján pihente ki a miniszterség és a sok edzés fáradalmait. Orbán Viktor magángéppel utazott a a Mol-Vidi focicsapat külföldi meccseire, a cechet pedig a kormányzati pénzekkel sűrűn ellátott Garancsi István állta. Amikor a miniszterelnököt felkérdezték, annyit mondott, hogy 30 éve így megy meccsekre, és ezután is így fog menni, ha a munkája engedi.

Hogy ez miért probléma, egyértelmű: politikusokat nagy értékű ajándékokkal, például luxusutakkal lekenyerezni a korrupció egyik formája is lehet, vagy legalábbis alkalmas arra, hogy az adott ajándékozó kérjen valamit cserébe. Orbán Viktor a parlamentben ezt annyival elütötte, hogy „szeretném én látni azt az embert, aki engem le tud kötelezni”.

Ez nagyon fura helyzet, ugyanis a miniszterelnök – ahogy a helyettese és mások is –úgy legyint erre a problémára és vicceli el a milliós ajándékokkal kapcsolatos kérdéseket, hogy egyrészt mindről be kellene számolniuk a vagyonnyilatkozatukban, mégsem teszik, másrészt alapból nem szabadna elfogadniuk ilyeneket.

Viszont – talán nem véletlenül – az erről szóló törvényt amolyan gumiszabályként fogalmazták meg, ami kényelmesen nyújtható addig, amíg át lehet rajta férni. Az Országgyűlésről szóló törvény, amelynek 87. §-a kimondja, hogy „a képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni.”

Semjén, Orbán és a hobbija részeként drága ajándékokra nyitott további politikusok általában azzal védekeznek ilyenkor, hogy a méregdrága vadászút vagy a meghívás egy külföldi stadion VIP-páholyába – magángépes utazással egybekötve – nincs összefüggésben a megbízásukkal. Amikor a drága svédországi vadászatáról kérdezték, Semjén Zsolt elismerte: neki nem lenne pénze kifizetni egy ilyen utat, de azt mondta, hogy

amikor őt meghívják állami pályázatokat nyerő üzletemberek, nem miniszterhelyettesként van ott, hanem vadászként. Érdekes filozófiai kérdés, hogy a politikus tud-e bármikor nem politikus lenni, vagy nem politikusként drága ajándékokat elfogadni. Illetve ha egyszerű hobbistaként elfogad egy ajándékot, az befolyásolja-e őt politikusként. Ezt a törvény nem szabályozza, bár a céljából, vagyis a korrupció elkerüléséből talán levezethető lenne valamilyen értelmezés. Akárhogy is van, ez hiányzik a vagyonnyilatkozatokból.

Csak ellopok ezt-azt

Persze még egy tétel van, ami sosem szerepel a vagyonnyilatkozatokban: a pénz, amit a politikusok összelopkodnak. Völner Pál – hogy a Fidesz legfrissebb korrupciós botrányát említsük – az ügyészség gyanúja szerint több mint 80 millió forint kenőpénzt tett el az évek során, amit természetesen nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, mármint valamilyen módon tisztára mosva sem. Nem ő az egyetlen képviselő, aki ellen eljárás indult azért, mert a saját zsebét tömte, vagy legalábbis olyan komoly gyanúja merült föl ennek, hogy eljárás is indult. Ahogy Haszán Zoltán kollégám 2019-ben összefoglalta, Mengyi Roland, Simonka György is milliókat tehetett el illegálisan, ahogy Boldog Istvánt is azzal vádolja az ügyészség, hogy hagyta magát komoly összegekkel megvesztegetni.

Nyilván nem is az a meglepő, hogy a politikusok nem írják be a vagyonnyilatkozatba, hogy ennyit meg annyit loptak, hanem hogy az ellenük zajló nyomozás során nem indul vagyonnyilatkozati eljárás.

Az ügyészség Mengyi és Simonka ügyében is adott választ arra, hogy miért nem kérik számon a korrupció mellett azt is, hogy hazudtak a vagyonnyilatkozatukban. Mengyi esetében az volt az érvelés, hogy végül nem sikerült gyarapítania a vagyonát: közel félmilliárd forintot próbált meg a magáévá tenni, de ez meghiúsult, mindössze 5 millió forintot lopott el, amit visszaadott. De még ha sikerül is ellopnia mindent, amit akar, akkor sem kérték volna számon rajta, hogy ezt nem írta le, ahogy Simonka Györgyön sem, pedig őt azzal vádolják, hogy többedmagával 1,4 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek, aminek jó részét zsebre tette. Ha ugyanis beírta volna a vagyonnyilatkozatába, hogy mennyit lopott, önmagára vallott volna, a magyar törvények szerint pedig erre senkit nem lehet kötelezni. Vagyis

nem lehet felelősségre vonni a magyar politikusokat azért, ha nem vallják be, hogy loptak. Ez is csak egy abszurd részlet a magyar vagyonnyilatkozati rendszerről, ami azt mutatja, hogy az komoly reformra szorul. Ezt viszonylag könnyen meg is lehetne csinálni, csak egy dolog kellene hozzá: politikai akarat.

Hogyan kellene csinálni?

Civil szervezetek évek óta beszélnek arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer reformra szorul, jelenlegi formájában ugyanis inkább csak az átláthatóság látszatát teremti meg, egy követelmény tessék-lássék kipipálására szolgál, valódi számonkérhetőséget nem hordoz. A Transparency International még 2016-ban megfogalmazott egy átfogó javaslatcsomagot arról, hogyan lehetne valóban értelme a vagyonnyilatkozatok rendszerének, és ez még mindig aktuális.

A Transparency szerint akkor működne jól a rendszer, ha valóban átlátható és nyilvános lenne, valódi tartalommal. Azaz valóban ellenőrizhető és számonkérhető lenne, a szabályszegésért pedig valódi büntetés járna. A valódi nyilvánosság annyit jelentene, hogy kézzel kitöltött, beszkennelt, kereshetetlen dokumentumok bogarászása helyett elektronikusan kellene bevallaniuk a politikusoknak, hogy miből élnek. Ezeket az adatokat egy kereshető adatbázisba is be lehetne táplálni. Az átláthatósághoz az is hozzájárulna, ha a képviselők, miniszterek és államtitkárok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata is elérhető és nyilvános lenne, ezek ugyanis jelenleg a fióknak készülnek, és nagyjából bármi lehet bennük, sosem derül ki semmi.

A Transparency szerint fontos lenne, hogy a vagyonnyilatkozatban ne csak az szerepeljen, hogy mekkora háza, telke és autója van egy politikusnak, hanem az is, hogy azokat milyen forrásból vette. Emellett fontos lenne, hogy a politikusok ingatlan és ingó vagyonáról olyan információkat is megadjanak, mint például egy telek helyrajzi száma, egy gépkocsi rendszáma, stb. Ezeknek nem kellene feltétlenül nyilvánosnak lenniük, elég lenne, ha egy vagyonnyilatkozati eljárás során elő tudná keresni őket a mentelmi bizottság.

A valódi számonkérhetőség pedig azt jelentené, ha nem csak a sajtó nézné át a nyilatkozatokat, vagy nem csak akkor kerülnének ezek elő, ha az egyik képviselő bemószerolná a másikat. A képviselők vagyonnyilatkozatait például ellenőrizhetné az adóhivatal. 199 nyilatkozatot ellenőrizni nem a legkisebb feladat, de nem is lehet annyira megterhelő a NAV számára. Az elektronikusan kitöltött nyilatkozatokat rögtön össze is lehetne vetni a politikusok adóbevallásával, és ha valamilyen gyanús dolog fölmerülne, a hatóság indíthatna automatikus vagyonosodási vizsgálatot. Hiszen épp az lenne a rendszer lényege, hogy kiderüljön, ha valaki a saját szakállára vagy mások anyagi befolyása alatt, megvesztegetve vezeti az országot. Végül lehetne szigorúbb az ellenőrzés. Például a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése lehetne külön bűncselekmény a büntető törvénykönyvben, amelyet börtönnel és a közpénzekről döntő foglalkozásoktól való eltiltással büntethetnének.

Arra persze kevés az esély, hogy ez – vagy bármilyen átfogó reform – megtörténjen a közeljövőben. Az is kérdés, hogy van-e olyan politikai erő, amely kormányra kerülve prioritásnak tartaná a vagyonnyilatkozati rendszer gyors és átfogó reformját. Így az újságírók éves rítusát egy ideig még nem veszélyezteti semmi.

Senki nem gondolta volna, hogy az elveszett kulcsok, pénztárcák és hasonlók megtalálására kitalált digitális eszközt emberek arra fogják használni, hogy tudtukon kívül kövessenek és megfigyeljenek másokat. Vagy hát legalábbis a kütyüt gyártó cég, az Apple nem gondolta volna, így most, több mint fél évvel a termék piacra dobása után próbálja kitalálni és megmondani a felhasználóinak, mit csináljanak ilyen esetben.

A termék, amiről szó van, az AirTag nevű dolog, ami egy kulcstartó méretű kis tárgy, benne nyomkövetővel, így a hozzá kapcsolódó alkalmazásban láthatjuk, hogy éppen hol van a tárgy, amire ráakasztottuk az AirTag-et. A termék Apple, de az alkalmazás Android telefonokon is elérhető. Az AirTag tavaly április óta elérhető.

Nem kellett persze sok idő, hogy az ilyen beállítottságú emberek rájöjjenek, hogy ha egy kulcsot meg lehet találni ezzel a kis bizbasszal, akkor ha valakinek a táskájába, kabátjába, autójába elrejtenek egy ilyet, az ő mozgásukat is lehet követni. A BBC cikke szerint több olyan eset is előfordult, hogy például nők a táskájukban vagy az autójukon találtak idegen AirTag-eket. Az iPhone-ok elvileg érzékelik, ha van a közelben egy ilyen eszköz, és szólnak is, de ahogy egy amerikai nő beszámolt a BBC-nek, az ő telefonja csak több mint egy órával később értesítette a nem kívánt eszközről, mint ahogy az az autójára került. Mikor a telefonja közölte vele, hogy követték a mozgását, már otthon volt, vagyis aki rátette a kocsijára a nyomkövetőt, már tudta, hol lakik.

Az Apple most a legfrissebb biztonsági útmutatójában leírja, hogy mit tehet az ember ilyen esetekben: milyen alkalmazás jelzi, ha valaki egy AirTag-gel követ minket, hogyan lehet törölni az AirTag hozzáférését a helyadatokhoz, hogyan lehet vészjelzést küldeni és beállítani, hogy az eszköz automatikusan jelezzen kiválasztott ismerősöknek, ha a felhasználó biztonságosan hazaért.

A Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom választási szövetségben indul a 2022-es országgyűlési választásokon, írja közleményében Szanyi Tibor pártja, az ISZOMM. Az összefogásból létrejövő Baloldali Szövetség miniszterelnök-jelöltje Szanyi Tibor, a közös lista élén pedig a két párt elnökei, Thürmer Gyula és Huszti Andrea szerepelnek.

A pártszövetség meghirdette a "Jólléti szocializmus" nevű programját is. Eszerint jövedelmi intézkedésekkel, nagyléptékű állami bérlakásépítési programokkal, mindenki számára hozzáférhető magas minőségű egészségügyi ellátással, és emelt szintű, térítésmentes állami oktatás biztosításával kívánnak mindenkinek "jóllétet" teremteni.

Ez az összefogás is mutatja, mennyit változott a magyar politika a 2000-es évek óta. 2006-ban egy azóta mémesedett videóban Horn Gyula arról beszélt az akkor még az MSZP-t erősítő Szanyi Tibornak, hogy Szanyi akkori pártjának Thürmer Gyula és a Munkáspárt sem lehet szövetségese.

Egyedül vagyunk, Tibor! Egyedül! Te meg én, meg a nézők.- mondta a volt miniszterelnök egy nyilvános fórumon, derültséget kiváltva a nézőkből. Persze arról is beszél, hogy az MSZP-nek a Jobbik sem szövetségese, a szocialista párt viszont most a Jobbikkal együtt része a hatpárti összefogásnak.

Thürmer Gyulát utoljára akkor érte a politikai reflektorfény, amikor 2019-ben el akart indulni Budapest főpolgármesteri címéért, de nem vették nyilvántartásba. Kicsit korábban pedig a 444 például arról írt cikkeket, hogy a Munkáspárt vezetője üdvözölte a Fidesz 2018-as választási győzelmét, és arról beszélt a Hír tv-ben, hogy jó, hogy nincsenek Magyarországon migránsok, mert nem nyomják le a béreket.

Tűzszünetet hirdettek pénteken a kirgiz-tádzsik határ mentén, miután előző nap a két ország között egy vitatott hovatartozású területen tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák.

Kirgizisztán nemzetbiztonsági bizottsága pénteken bejelentette, hogy a tartományi kormányzók és a határszolgálat képviselői között tartott találkozón megállapodás született a teljes tűzszünetről. Tádzsikisztán megerősítette a megállapodás tényét. A nemzetbiztonsági bizottság arról tájékoztatott, hogy jelenleg stabil a helyzet a közös határon, és a konfliktus okait közös bizottság vizsgálja.

A felek megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat, összehangolják a határőrizetet, és biztosítják a forgalmat egy stratégiai fontosságú úton, amit a kirgiz fél elzárt. A tádzsik nemzetbiztonsági bizottság közleménye szerint a konfliktusban tádzsik oldalon két állampolgár meghalt, és tízen - hat katona és négy civil - megsérültek. Az egyik áldozatot, egy helyi lakost a háza udvarán talált el egy, a kirgiz katonák által kilőtt akna. A másik áldozat egy mentőautó sofőrje, aki mentés közben vesztette életét a lövöldözésben. Kirgizisztán egészségügyi minisztériuma szerint legalább 11 kirgiz állampolgár sérült meg. A rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy mintegy 1500 embert evakuáltak a konfliktusövezetben lévő falvakból.

Tavaly tavasszal halálos áldozatokkal járó, súlyos fegyveres összecsapás történt a két ország erői között, nem messze a kirgizisztáni Voruh tádzsik enklávé körüli területtől. Ez olyan, feszültségekkel teli terület, amely különösen a vízhez történő hozzáférés miatt okoz feszültséget a két, nagyon szegény volt szovjetköztársaság között. A tavalyi erőszakhullámnak közel 60 halálos áldozata volt.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodásra jutnia. A Szovjetunió összeomlását követően - addig ugyanis a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt - több tucat, határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki helyi lakosok között. (MTI)

Első fokon elvesztette a pert a kormánypárti üzeneteket már több mint félmilliárd forintért hirdető Megafon Központ, amelyet azért indított, mert a Telex.hu egy cikkében azt írta, nagyon is juthatott közpénz a saját állítása szerint nem közpénzből működő médiavállalkozáshoz.

A Megafon Központról már többször írtunk, ez a szervezet készíti és hirdeti kormánypárti beszélő fejek, köztük Rákay Philip, Deák Dániel, Déri Stefi vagy Trombitás Kristóf, amelyben azok lényegében elismétlik a kormány ellenzékre vonatkozó kampányüzeneteit. A Megafon ezeket a videókat elképesztő összegekért hirdeti a Facebookon, 2021 végéig már elérték a félmilliárd forintos határt, január közepére pedig már 600 milliót költöttek a videók hirdetésére, így az majd" midnenkinek a Facebook falán megjelenik, ha akarja, ha nem. Az utóbbi időben kicsit lelassult a Megafonos pénzszórás, de még így is az egyik legnagyobb Facebook-hirdetőnek számít.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy honnan van erre pénze a kormányhoz nagyon sok szállal kötődő médiafiguráknak. A Megafon központ ragaszkodik hozzá, hogy nem közpénzből működnek, hanem jobboldali üzletemberek adományaiból, akiknek többsége, mint mondják, állami megrendeléseket sem kapott soha. Hogy kik ezek az üzletemberek, és mennyi pénzt adtak a Megafonnak, azt viszont sajnos nem lehet tudni, mert anonimak szeretnének maradni.

A Telex tavaly novemberi cikkében viszont azt írta, hogy "nagyon is juthatott közpénz", még ha az a kormányoldal érvelése szerint "el is vesztett közpénz jellegét". A Rogán Antal féle Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis 2018 és 2020 között összesen 7,9 milliárd forintot adott a Batthyány Lajos Alapítványnak, amely azt támogatásként tovább adta többek között az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Kft.-nek. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István hozta létre a Megafon Központot.

Azt persze továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen pénzből működik a Megafon, mert azt a központ nem árulta el a Telexnek. A cikk megjelenése után viszont helyreigazítást kértek a portáltól, miszerint a Megafon nem közpénzből működik, és miután a Telex ezt nem volt hajlandó közölni, a Megafon pert indított.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint viszont a Telex feltételes módban tett állítása, vagyis hogy "nagyon is juthatott közpénz" a Megafonhoz, egy tényekből levont következtetésnek, végső soron véleménynek tekinthető, amelyet így megillet a véleményszabadság védelme. Ezen kívül az eredeti cikkhez megkeresték a Megafont és közölték a vezetők állítását arról, milyen finanszírozásból is működik a központ.

A törvényszék azt is hozzátette, hogy „közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme.”A perben arról is sok szó esett, hogy mit lehet közpénznek tekinteni, illetve az olvasók mit tekintenek közpénznek, ez alapján pedig mire vonatkozik a Telex állítása. A bíróság megítélése szerint „a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.”

Elveszteni egy méregdrága, értékes technológiai innovációkkal teli katonai repülőgépet amúgy is elég frusztráló lehet. Hát még, ha lehet, hogy egy másik, nem éppen baráti ország hadserege húzza ki előbb a tengerből. Ilyen problémákkal néz most szembe az amerikai haditengerészet a Dél-kínai-tengeren, ahol hétfőn lezuhant egy amerikai F35-C vadászgép, tele a legmodernebb, és persze szupertitkos amerikai haditechnológiával.

A repülő még hétfőn szenvedett balesetet, amikor le akart szállni a USS Carl Vinson nevű anyahajóra. A gép a leszállópályának csapódott, majd a tengerbe zuhant. A pilótának sikerült katapultálnia, de hat matrózzal együtt megsérült a balesetben. A gép roncsa pedig a tengerfenéken várja, hogy valaki kiemelje.

A BBC-nek nyilatkozó szakértő szerint az F35-C legújabb, nagyjából 100 millió dollárt érő modellje lényegében egy repülő számítógép, gyorsabb, mint bármelyik eddigi amerikai vadászrepülő, a radarok is nehezebben veszik észre, és kifejezetten arra tervezték, hogy könnyen tudjon anyahajókról le és felszállni, ami kifejezetten értékes fegyverré teszi az Egyesült Államok és Kína között érlelődő tengeri konfliktusban. Éppen ezért a kínai hadsereg nagyon boldog lenne, ha közelebbről is megvizsgálhatná ezt a gépet, és adott esetben lemásolhatná annak technológiai újításait. Éppen ezért az amerikaiak nagyon szeretnék elkerülni, hogy a kínai haditengerészet szedje ki előbb a tengerből a roncsot. Márpedig erre annak van joga, aki először odaér a megfelelő eszközökkel, ugyanis a Dél-kínai-tenger nemzetközi területnek számít. Épp azért olyan feszült a helyzet a világnak ezen a részén, mert Kína saját felségvizeként tekinti ezt a területet, miközben erre nincs jogi felhatalmazása. Az amerikai haditengerészet speciális mentőhajója legalább tíz nap alatt érne a helyszínre, szakértők szerint viszont eddigre lemerülhet a gép fekete dobozának eleme, vagyis sokkal nehezebb lesz azt megtalálni.

Ha odaérne az amerikai mentőhajó a kínaiak előtt, akkor speciális légzsákokat erősítenének a roncsra vagy annak darabjaira, és azokat lassan felfújva emelnék azt vagy azokat a felszínre. Ha viszont úgy látszik, hogy a kínaiak érnének előbb oda, van egy másik lehetőség, hogy az amerikaiak megakadályozzák, hogy hozzájuk kerüljenek a hadititkok: megtorpedózhatják a saját repülőjüket. A BBC szerint viszont egyelőre reménykednek, hogy nem kell majd ehhez folyamodni.

Szokatlan drogfogása volt a kolumbiai nyomozóknak: folyékony kokaint találtak mintegy húszezer, európai exportra szánt kókuszdióban. A 19 780 darab, kábítószerrel töltött kókuszdiót egy konténerben találták, amely Cartagenából az olaszországi Genova kikötőjébe indult volna.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a kókusztejet folyékony kokainnal cserélték ki. A drogszállítmány pontos mennyiségét egy labor fogja megállapítani a későbbiekben. Kolumbia a világ egyik legnagyobb kokatermesztő országa. Közel 169 ezer hektáron termesztenek kokacserjét. A legnagyobb mennyiséget ebből a drogból az Egyesült Államokba csempészik. Az európai kereskedelemben Genova fontos állomás. Az olasz kikötőben 2019-ben találták a legnagyobb, valószínűleg Kolumbiából érkező szállítmányt, akkor közel félmilliárd euró értékű kábítószert sikerült kivonni a piacról. (MTI, Yahoo)

Ami a 90-es években még nagyon utopisztikusnak tűnt, az mára hétköznapi valóság: a napenergia lassan meghódítja a világot. A napenergia világszerte a leggyorsabban bővülő energiaforrás, globálisan a naperőművek száma az elmúlt 10 évben a tízszeresére növekedett, az új erőműberuházásoknak immár 80 százalékát megújulók teszik ki, a napenergia pedig már a legolcsóbb áramforrásnak is számítanak. Mindez óriási eredmény, ami sokaknak reményt ad, hogy le tudjuk gyűrni a klímaválságot, és igazolást, hogy a klímaváltozás problémáját piaci alapon is meg lehet oldani.

Ennek a fejlődésnek viszont egyesek szerint van egy árnyoldala, ami egyben aláássa a megújuló-forradalom eredményeit. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy milyen forrásból termelünk energiát most és a belátható jövőben, hanem az is, hogy azt kik telepítik és milyen formában, és hogy mindez mennyi energia felhasználáshoz vezet. Ebben pedig pont ellentétesen halad a világ, mint a klímakatasztrófa elkerüléséhez kellene. A Szolidáris Gazdaság Központ közelmúltban megjelent tanulmánya szerint viszont van alternatívája a mostani trendeknek, amellyel ugyanúgy ki lehetne használni a napenergia előnyeit, az óriási napelemparkok hátrányai nélkül.

A napelemboom sötét oldala

Amikor a napenergiára gondolunk, a legtöbbünknek talán a kertvárosi házak tetejére szerelt napelemek jutnak eszébe. A globálisan és Magyarországon is tapasztalt napelemboom viszont nem annyira ebbe az irányba halad, inkább abba, hogy nagyberuházók egyre nagyobb, összefüggő területeket fednek le napelemekkel, hatalmas napelemparkokat létrehozva. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint világszerte a naperőberuházások 70 százaléka ebbe a nagyméretű kategóriába tartozik, a megújuló energiában úttörőnek számító Európában pedig a következő években a beruházások 55 százalékát teszik majd ki az ilyen napelemparkok. Ezeknek a működése egyre kevésbé különbözik egy szén- vagy atomerőmű működésétől, vagyis annak üzemeltetői, általában nagyobb energetikai vállalatok igyekeznek minél több energiát pumpálni a hálózatba és eladni az ipari és lakossági felhasználóknak.

Az energetikai átállásnak ez a megközelítése nagyjából arról szól, hogy a megújuló energiatermelés is működjön valahogy úgy, ahogy a fosszilis- és nukleáris energia előállítása: az áramot egy-egy központban arra specializált vállalatok előállítják és a hálózaton eljuttatják a lakossághoz. Az energiatermelés piacosításával és a profit hajtóerejével kialakulnak majd egyre nagyobb méretekben utazó szereplők, akik sokhektáros napelemparkokban és végeláthatatlan tengeri szélturbina-mezőkön termelik majd a megújuló áramot. A technológiai fejlődésnek és a piaci ösztönzőknek köszönhetően pedig végül a szennyező technológiákat felváltja a tiszta megújuló energia.

Mindezzel nem volna igazán baj, ha a megújulók, és különösen a naperőművek terjeszkedését ne kísérné egy másik jelenség: az, hogy az energiaigény és az energiafelhasználás gyorsabban nő, mint ahogy megújuló kapacitások bővülnek. A Transnational Institute és a Trade Unionsfor Energy Democracy szervezetek szakértői a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján úgy számolják, hogy miközben a globális áramtermelés közel 300 gigawattal bővült, a megújuló kapacitások kicsit kevesebb, mint 200 gigawattal. Mindezt úgy, hogy a megújulók növekedési üteme egyre lassul, az elmúlt 5 évben pedig csaknem a felére csökkent szerte a világon.

Vagyis hiába tudunk világszerte egyre több energiát előállítani megújuló forrásból, az energiaigény kielégítéséhez azokkal az energiaforrásokkal is egyre több áramot kell előállítani, amelyeket elvileg a megújulókkal ki kellene váltani. Márpedig nagyon ki kellene, ha el akarjuk kerülni azt, hogy a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius foknál nagyobb mértékben növekedjen, ami már így is katasztrófát okozna a bolygó sok részén.

Persze nem lehet kizárni, hogy még több technológiai fejlődéssel még olcsóbbá és versenyképesebbé tudna válni a megújuló- és a napenergia, és idővel teljesen vagy nagyrészt ki lehetne árazni a piacról a szennyező energiaforrásokat. Ezt kivárni viszont nincs nagyon időnk, hiszen ahhoz, hogy a világ országai elérjék a század közepéig vállalt klímacéljaikat, vagyis hogy nagyrészt vagy teljesen klímasemlegessé tegyék a gazdaságot, sokkal gyorsabban kellene kivezetni a fosszilis energiát, mint ahogy ez a piaci folyamat működni tudna.

Emellett az a tendencia is látszik, hogy a nagy kapacitású naperőművek hasonló problémákkal néznek szembe, mint a fosszilis energiával működő társaik. Például egyre népszerűtlenebbek az ilyen beruházások. A helyi közösségek egyre kevésbé szeretik, hogy a határban több hektárt napelemekkel foglal el valamilyen nagyvállalat. Ilyenkor beindul a NIMBY, vagyis not in my backyard néven ismert jelenség, vagyis hogy a közösségek elkezdenek azért lobbizni, hogy ne hozzájuk közel, hanem valaki másnak a hátsó kertjének szomszédságába építsenek valamilyen szennyező, káros vagy máshogy kellemetlen beruházást. Ez pedig nem tesz jót a naperőművek népszerűsítésének, így még tovább lassítja az új kapacitások telepítését.

Van alternatíva

A Szolidáris Gazdaság Központ tanulmánya szerint van alternatívája a nagyipari megújulótermelésnek, ami magában hordozza a fogyasztás csökkenésének reményét is, és sokkal gyorsabb dekarbonizációhoz vezethetne. Ez az alternatíva nem is ismeretlen a döntéshozók előtt, hiszen ez volt a megújuló forradalom kezdete, de idővel elfordultak ettől a modelltől.

Ez a modell pedig a házi és/vagy közösségi megújuló energiatermelés. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a központosított, klasszikus erőművi modellben működő napelemparkok helyett házak tetejére vagy egyéb közösségi terekre tesznek napelemeket, amiket aztán a háztartások vagy a közösségek üzemeltetnek. Mivel ebben az esetben az erőmű tulajdonosa egy család vagy egy közösség, ez a modell a Szolidáris Gazdaság Központ tanulmánya szerint sokkal inkább ösztönöz arra, hogy az emberek a megújuló terméléshez igazítsák a saját energiafogyasztásukat, hiszen fogyasztók mellett termelőként jól definiált gazdasági érdekük ügyesen gazdálkodni az energiával. Fabók Márton közgazdász, a Szolidáris Gazdaság Központ energetikai szakértője szerint azzal, ha egy háztartásnak vagy egy közösségnek van egy saját erőműve, legyen az akár pár napelem a háztetőn, sokkal tudatosabban fog energiát fogyasztani, érdekeltté válik nemcsak a termelésben, de az energiahatékonyságban is. Ez egészen más, mint az a fogyasztói szemlélet, amikor csak kifizeti az ember a hó végén a számlát.

Az energiaközösség vagy energiaszövetkezet azt jelenti, hogy több felhasználó, legyenek azok háztartások, társadalmi szervezetek, kisvállalkozások, önkormányzati szereplők, együtt tulajdonolnak és üzemeltetnek például egy nap- vagy szélerőművet, és ebből fedezik a közösség tagjainak energiaigényét. Mindezt pedig úgy, hogy törekszenek a nyitott és demokratikus működésre. Egy ilyen modell megvalósítására és felépítésére számos különböző nemzetközi példa van, de mindegyiknek az a lényege, hogy az áramtermelés nem profitalapon működik, hanem, ahogy Fabók Márton fogalmaz, a közösségben megjelenő környezetikörnyzetei, társadalmi és gazdasági hasznok vezérlik. A termelésért felelős közösség jellemzően annyi energiát állít elő, amennyit elhasznál. Ez pedig közös finanszírozási rendszerekkel, energiatakarékossági beruházásokkal, elektromos mobilitási fejlesztésekkel és hasonlókkal is kiegészülhet, amelyekben a tagok demokratikusan, felhasználóként és tulajdonosként is részt vesznek. A komoly demokratikus szövetkezeti hagyományokkal rendelkező Nyugat- és Észak-Európában számos helyen működnek hosszú ideje hálózatokba is szerveződő energiaközösségek, a kontinens déli részén pedig a 2008-2010-es válság idején bukkant fel egyre több ilyen közösség.

Magyarországon a kormány támogatta a házi napelemek beszerelését, bár itthon is egyre inkább érvényesül a trend, hogy a nagy, központosított napelemparkok támogatása felé fordul a rendszer. Ezek különösen azután válhattak szimpatikusnak az Orbán-kormány számára, hogy több, a kormányhoz közeli vállalkozói kör is beszállt ebbe a bizniszbe.

Energiaközösség vagy energiaszövetkezet viszont még nincs az országban, bár ez hamarosan változni fog. A Szolidáris Gazdaság Központ és a Magyar Természetvédők Szövetségének részvételével ugyanis hamarosan megalakulhat az ország első, civil szervezetek által létrehozott energiaközössége a 8 kerületi Gólya szövetkezeti kocsmának is helyt adó Kazán Közösségi Házban. Az Orczy úton lévő épületben van több civil szervezet irodája, egy újságszerkesztőség, egy rádió, egy óvoda, több műhely és egy sportterem is. Az SZGK részvételével létrehozott Közösségi Energia Szolgáltató nevű nonprofit vállalkozás pedig az Orczy úti épület tetejére napelemeket telepítve akarja ellátni ezeket az energiaszövetkezetbe tömörülő szervezeteket árammal. Ez egyfajta pilot projekt lenne, az Közösségi Energia Szolgáltató több hasonló energiaközösség létrehozását szeretné segíteni a jövőben.

Kihúzták alóluk a szőnyeget

Ahogy nyilván mindenki sejti, ez a modell nem új, legalábbis Magyarországon kívül nem az. A nagyszabású német energiaátmenet, az Energiewende során a 2000-es évek elején közel 70 gigawatt megújuló kapacitás épült, ezeknek a szél-és naperőműveknek pedig a fele háztartások, önkormányzatok és energiaszövetkezetek tulajdonában volt. Azóta viszont Németországban és az egyés Európai Unióban egyre inkább kiszorulnak az ilyen kisebb, decentralizáltabb, közösségi tulajdonban és üzemeltetésben lévő projektek a nagy, piaci beruházások javára.

Ez a változás nagyrészt annak tudható be, hogy időközben átalakult az a rendszer, ahogy az EU a megújuló energiát támogatja. Kezdetben, amikor még a nap- és szélenergia kevésbé volt versenyképes a hagyományos, szén-, gáz- vagy atomerőművekkel szemben, ezért az EU és több nyugati ország garantált felvásárlási árakkal ösztönözte a megújulókat. Magyarországon is egy ilyen rendszer működött a 2000-es évektől: először a Kötelező Átvételi Pénzeszköz (KÁP), majd a Kötelező Átvételi Támogatás (KÁT) rendszere működött, amelyeknek a technikai részletei eltértek, de a lényegük az volt, hogy a megújuló energiát termelőknek hosszútávú átvételi árakat garantált az állam, amiért vagy kárpótolta a felvásárló közműcégeket, vagy (a közművek államosítása után) lenyelte az esetleges veszteséget. Ami idővel egyre kevesebb volt, ahogy a megújuló energia egyre piacképesebbé vált, és egyre több kapacitás volt. Ez a rendszer nagy szerepet játszott abban, hogy az EU a zöld energia éllovasa lehetett a 2000-es években, amikor pár év alatt sokszorosára nőtt a megújuló energiatermelés.

A 2010-es évek közepétől viszont az egész Európai Unióban, így Magyarországon is megváltozott a támogatási rendszer, a piacosítás nevében: hosszútávú árgaranciák helyett bevezették az árprémiumok rendszerét. Ez lényegében azt jelenti, hogy az állam aukciót hirdet a megújuló termelők között, hogy ki tud/hajlandó minél kevesebb állami támogatással, vagyis árprémiummal minél több zöld energiát termelni. Ezzel azt akarták orvosolni, hogy a korábbi támogatási rendszerben az államok lényegében adófizetői pénzből garantálták magánberuházások profitját, ami különösen a 2008-as gazdasági válság alatt tűnt gazdasági és politikai szempontból is fenntarthatatlannak. A kritikák bizonyos szempontból jogosak is voltak, hiszen a korábbi rendszerben az energiatermelők a piaci ár kétszeresének megfelelő profitot is eltehettek a támogatásoknak hála, és az állami pénzek jelentős része akkor is tőkeerős nagyvállalatokhoz került.

Az új rendszerben a piaci szereplők már versengenek a támogatásért, lényegében olyan közel maradva a piaci energiaárakhoz, amennyire csak lehet, ami az államháztartás felől nézve örvendetes fejlemény volt. Ennek viszont az a mellékhatása, hogy versenyelőnybe kerülnek azok a nagy szereplők, akiknek megengedhetik maguknak, hogy a kisebb helyi szereplők alá ígérjenek. Az egyre nagyobb megújulós projektméretek eltántorítják az alulról szerveződő közösségeket. Ezzel együtt pedig az új támogatási rendszer jelentősen lassította a zöld erőművek telepítésének ütemét és pár év alatt megfelezte a megújulók beruházásokra elköltött pénz összegét.

Az egész EU-val együtt a nagy energetikai reformot végrehajtó Németország is átállt erre a licitáló támogatási rendszerre, aminek hatására le is lassult a folyamat. Ennek a folyamatnak pedig az energiaközösségi projektek a legnagyobb vesztesei, az aukciós rendszer bevezetése óta mindössze két ilyen napelemes kezdeményezés nyert támogatást, sok más nyugati országban pedig a már létező energiaközösséges is hanyatlásnak indultak.

Az EU valamilyen szinten támogatja azért az energiaközösségeket, született például egy irányelvi rendelkezés arról, hogy a tagállamoknak ki kell dolgoznia az energiaközösségek létrehozásának és működésének törvényi kereteit. A jogszabályi keretek már itthon is megszülettek, de a részletszabályok még hiányoznak. Az állam pedig a kibocsátási kvótakereskedelemből befolyt pénzből kiírt egy kétmilliárd forint összegű pályázatot energiaközösségek létrehozására. A magyar állam elég lazán fogalmazta meg, hogy mit is tekint energiaközösségnek, így a legtöbb pályázat cégek és önkormányzatok közös projektjeitől érkezett, a legnagyobb nyertes pedig az MVM, de részben ebből a pályázatból hoznák létre az Orczy úton működő energiaközösséget is.

Ahhoz, hogy megerősödjenek az ilyen kezdeményezések és segíteni tudják a hatékonyabb zöld átállást, ahhoz át kellene gondolni nemcsak az uniós támogatási rendszert, de azt is, hogy úgy általában hogyan gondolkodunk a zöld energiáról.

Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott bő 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.- Így kezdi a 444-en hamarosan megjelenő cikkét Urfi Péter, amelyben az elmúlt pár év talán legnagyobb korrupciós botrányának egy következő fejezetét tárja majd föl. A 444-en már több cikk is megjelent arról, hogy hogyan fizetett a Magyar Bírói Végrehajtói Kar vezetője kenőpénzt Varga Judit miniszterhelyettesének, ezért milyen segítséget várt el és milyen segítséget nyújtott a kormány magas rangú tagjainak, és az egyetemek és bíróságok világában milyen magas szintre el tudott jutni, ha el akart intézni valamit.

A podcast legújabb adásának vendégei azok az újságírók, akik átrágták magukat ezen az 1734 oldalas nyomozati anyagon, hogy elénk tárják ezeket a történeteket az államigazgatásba nagyon mélyen beívódott korrupcióról. Miklósi Gáborral, Szurovecz Illéssel és Horváth Bencével arról beszélgettünk, hogyan álltak hozzá egy ekkora ügy feldolgozásához, mi szerintük a nyomozati anyag legsokkolóbb része és mi az, ami szerintük gyanúsan hiányzik a megszerzett dokumentumokból.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston és az Amazon Audible szolgáltatás podcastoldalán, valamint a 444 Youtube csatornáján.

Az osztrák parlament alsóháza (Nationalrat) csütörtökön elsöprő többséggel megszavazta a koronavírus elleni általános oltási kötelezettség bevezetését februártól a 18 évesnél idősebbek számára - írja az MTI. A szabályozás alól kivételt jelentenek a várandós nők és azok, akik orvosi okokból nem vehetik fel a védőoltást. Továbbá 180 napig mentesülnek a kötelezettség alól azok, akik átestek a fertőzésen.

A jogszabályt még a felsőháznak (Länderkammer) is jóvá kell hagynia, de ez már csak formalitásnak számít.A kötelező oltást több lépcsőben tervezik bevezetni. Az első, kezdeti fázisban, február elejétől március 14-ig minden háztartást írásban értesítenek a követelményekről. Csak ezt követően válik kikényszeríthetővé. A büntetési keret 600-tól 3600 euróig (186 ezer forinttól 1,1 millió forintig) terjed.

Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter a parlamenti vitában a szolidaritás és a társadalmi összetartás intézkedéseként beszélt az oltási kötelezettségről. "Minél többen kapnak védőoltást, annál kevesebben halnak meg a járványban." Az ellenzéki szociáldemokraták vezetője, Pamela Rendi-Wagner is kiállt a kormányzati intézkedés mellett. "Az oltás életeket ment, a saját és mások életét" - húzta alá.

Az oltási kötelezettséget egyedül a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nem támogatta. "Ezen kényszer bevezetése hatalmas merénylet az emberek szabadsága ellen Ausztriában, egy terrortámadás a lakosság emberi méltósága ellen" - hangoztatta Herbert Kickl, az FPÖ elnöke.

"Teljesen egyértelművé tettem Putyin számára, hogy ne legyenek félreértések. Ha bármilyen orosz csapatok átkelnek az ukrán határon, az inváziónak minősül" - ezt mondta Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban az MTI beszámolója szerint. Mint mondta, egy ilyen katonai beavatkozás Washington szövetségeseivel egyeztetett, súlyos gazdasági következményekkel járna Oroszország számára.

Az elnök szerdán még arról beszélt a sajtónak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei között nézeteltérések merülhetnek fel, hogyan reagáljanak Oroszország egy esetleges "kisebb betörésére" Ukrajnába. A hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, szerinte Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, de nem gondolja, hogy ez átfogó és teljes inváziót jelentene.

Csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is reagált Biden "kisebb betöréssel" kapcsolatos kijelentésére: mint mondta, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Oroszország zöld jelzést kapott volna egy lehetséges támadásra Ukrajna ellen. A CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szövetségesek fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásukat, vizsgálják az Oroszország elleni szankciós lehetőségeket, és további NATO-csapatok telepítését fontolgatják a szövetség keleti szárnyára. Stoltenberg hozzátette, hogy a moszkvai vezetést egy sor találkozóra hívták meg a politikai rendezés érdekében.

Csütörtökön az Európai Parlament képviselői egy állásfoglalásról szavaztak, amely határozottan elítéli, ahogy a kazah hatóságok kezelték a január 2-án kirobbant zavargásokat. A határozatot 589 képviselő megszavazta, 35-en szavaztak ellene, 47-en pedig tartózkodtak. Az Eurológus cikke szerint viszont a Fidesz és a KDNP képviselői egyik kategóriába sem tartoznak, ugyanis egyszerűen nem mentek el a szavazásra.

Az EP-ben elfogadott állásfoglalás felszólítja a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnököt és kormányát, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, engedjék szabadon a bebörtönzött kormányellenes tüntetőket és tartózkodjanak az uszító retorikától, például attól, hogy terroristaként hivatkozzanak a tüntetőkre.

Az Európai Parlamentben jelenleg 12 fideszes képviselő van, ők függetlennek számítanak pártjuk és a Néppárt szakítása óta, a KDNP képviselője, Hölvényi György viszont maradt a néppárti frakcióban. Hölvényi közleményben indokolta meg, hogy miért nem ment el szavazni a kazah helyzetről. A “Ne ítélkezzünk előre!” című közleményben a KDNP-s politikus a következőket írja: "A kazah hatóságok már elindították a hivatalos nemzetbiztonsági nyomozást, éppen ezért tiszteletlenség egy néhány óra alatt összerakott határozat formájában elhamarkodott kijelentéseket tenni, egy hatalmas utat megtett országot így megítélni. Történtek jogsértések, az erőszakos cselekmények elkövetőit el kell ítélni, de minden országnak megvan a joga, hogy a belső konfliktusait maga rendezze. Ezért meg kell várni a kazah vizsgálat végét.”

Nem ez az első eset, hogy a magyar kormánypártok képviselői el sem mennek szavazni, amikor a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló állam ügyeiről kellene véleményt nyilvánítani. Ugyanígy nem voltak jelen, amikor az EU Kína-stratégiájáról, vagy amikor az unió és Oroszország viszonyáról kellett szavazni.

Az American Airlines nem vacakol, ha a maszkhordásról van szó. A Miamiból Londonba tartó járat már 500 mérföldet megtett a 4400 mérföldes útból, amikor az Atlanti-óceán fölött megfordult és visszatért Miamiba, mert az egyik utas nem volt hajlandó maszkot viselni. Márpedig a szövetségi kormány rendelete alapján ezt minden járaton kötelező.

A Boeing 777-es, 124 utassal és 14 fős személyzettel visszatért Miamiba, ahol a rendőrság már a kifutópályán várta a gépet, hogy őrizetbe vegye a problémás utast, egy 40-es éveiben járó nőt.

Amióta bevezették a kötelező maszkviselést az amerikai légi járatokon, több ezer olyan esetről számoltak be az amerikai légitársaságok, amikor az utasok a maszkviselés miatt balhéztak. A szövetségi légi közlekedési hatóság szerint tavaly 4290, maszkkal kapcsolatos "incidens" történt, 2022 eddigi 20 napján pedig már 92.

Az egyik legsúlyosabb eset tavaly októberben történt, szintén az American Airlines egyik járatán, amikor egy New Yorkból Kaliforniába tartó járaton egy utas úgy orrba verte a légiutas-kísérőt, aki megkérte, hogy vegye föl a maszkját, hogy annak agyrázkódása lett. Májusban pedig a Southwest Airlines egyik gépén verte egy utas meg úgy az egyik légiutas-kísérőt, hogy annak darabok törtek ki a fogaiból. (New York Times)

Kórházba került Kunhalmi Ágnes, olyan rosszul lett a koronavírus-fertőzéstől. Az MSZP politikusa a Facebook oldalán számolt be arról, hogy szerda este szúrt a háta, majd hajnalban arra ébredt, hogy, mint írja, "mindjárt kiszakad a tüdőm a hátamon keresztül". Ezek után a Honvéd kórházba került. Mint írja, orvosai szerint lesz még pár nehéz napja, de reméli, egyre jobban lesz.

"Nagyon szépen kérek mindenkit, vegye fel az oltásokat, ez nem játék! Vigyázzatok magatokra!"-üzeni követőinek a kórházból Kunhalmi, aki, mint írja, két AstraZeneca és egy Pfizer oltást kapott.

235-235 ezer aláírás gyűlt össze az ellenzék két népszavazási kérdésére, vagyis összesen 470 ezer aláírás jött össze - ezt jelentette be Facebook oldalán Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A két kérdés közül, amelyekről az ellenzék népszavazást akar kezdeményezni, az egyik a kínai Fudan egyetem budapesti kampuszának létrehozását megalapozó törvény visszavonásáról, a másik az álláskeresési járadék, közismertebb nevén a munkanélküli segély idejének meghosszabbításáról szól.

A videóban Márki-Zay Karácsony Gergely főpolgármesternek számol be arról, hogy mindkét kérdéshez bőven több van, mint a minimálisan elvárt 200 ezer aláírás, így holnap ünnepályesen le is adják majd az aláírásokat a Nemzeti Választási Bizottságnak. Márki-Zay karanténban van, ugyanis pozitív lett a koronavírus-tesztje, így csak lélekben lehet majd ott péntek reggel 9-kor, így arra kérte Karácsony Gergelyt, hogy vezesse ő az átadást. "Ez a te politikai sikered"- mondta a miniszterelnök-jelölt a főpolgármesternek.

Előzetes következtetést adott ki az Európai Bizottság a magyar kormány áprilisi döntésével kapcsolatban, amelyben megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group AG (VIG) felvásárolja az Aegon biztosítási csoport magyar leányvállalatait. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Az EB 2021. október 29-én indított vizsgálatot az ügyben. A tervezett felvásárlás egy nagyobb ügylet részét képezze volna, amelyben a VIG felvásárolta volna az Aegon magyar, lengyel, román és török leányvállalatait. Ezt a bizottság az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Viszont még az bizottsági engedély előtt a magyar kormány vétóhatározatot adott ki az alapján a jogszabály alapján, amelyet a koronavírus okozta válságra hivatkozva hoztak meg.

A magyar kormány azzal érvelt, hogy a felvásárlás veszélyeztetné Magyarország jogos érdekeit.Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében viszont a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatában, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A bizottság közleménye szerint a tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja a bizottságot.

Az előzetes értékelés szerint "megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e." A bizottság előzetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország érvelése nem kielégítő, a magyar kormány a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna a bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és az uniós szerv jóváhagyását kellett volna kérnie. Emellett az EB úgy látja, hogy a vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkével, mivel sérti a letelepedés szabadságát.

A bizottság felkéri a kormányt, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre.Ezt a választ mérlegelni fogják Brüsszelben, és mérlegelni fogja, milyen lépéseket tegyen a továbbiakban. Ha a válasz nem oszlatja el teljes mértékben a bizottság aggályait, akkor végleges döntés születhet az ügyben, megállapítva, hogy a kormány uniós jogot sértett, és vissza kell vonnia a vétót.

A hét elején két rejtett kamerát találtak a magyar játékost és szakembereket is foglalkoztató német TuS Metzingen női kézilabdacsapat öltözőjében. A klub csütörtökön közölte, hogy

a rendőrségen megtették a feljelentést, és a nyomozás egy, a csapathoz közel álló személlyel szemben folyik, aki már nem dolgozik az egyesületnél.

A Metzingen klubmenedzsere, a magyar Rott Ferenc - korábbi labdarúgó, aki a Veszprém, a Kispest-Honvéd, a Haladás és a BVSC kapusa is volt - "undorítónak" nevezte a történteket, ami különösen egy olyan személy esetében megdöbbentő, akiben megbíztak. Kiemelte, elismerés jár a csapat tagjainak, akik ilyen előzmények után is vállalták szerdán a játékot.

A magyar válogatott Albek Annát is soraiban tudó csapat - amelynek edzője a Pécs, a Vasas és a Spartacus korábbi kézilabdázója, Rott Edina - a bajnokságban otthon 32-20-ra alulmaradt a Bietigheimmel szemben. (MTI)

Jeffrey Epstein legfontosabb segítője, a szexkereskedelem miatt nemrég elítélt Ghislaine Maxwell szerdán kérte az amerikai bíróságtól, hogy tárgyalják újra az ügyét - írja a BBC.

Az indok: Maxwell és ügyvédei szerint az egyik esküdt befolyásolta a többieket, így meg kell ismételni a tárgyalást. Mindezt arra alapozza a 60 éves Maxwell védelme, hogy az egyik, teljes nevét nem vállaló esküdt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy maga is szexuális zaklatás áldozata volt gyerekként, az ezzel kapcsolatos élményeit pedig megosztotta a többi esküdttel. Mint mondta, a Maxwell bűnösségének eldöntésével megbízott esküdtszék több tagja fennakadt azon, hogy két tanú, aki Maxwell és Epstein áldozatának vallotta magát, több fontos részletre nem, vagy nem pontosan emlékezett.

Scotty David, ahogy az esküdt a keresztnevei alapján megjelent a sajtóban, elmondta a társainak, hogy nagyon sok mindenre nagyon pontosan, filmszerűen emlékszik arról, amikor őt szexuálisan bántalmazták, a szőnyeg vagy a falak színére a szobában, sok más részlet viszont összefolyik. Mint mondta, ezután a többi esküdt már nem tartotta akkora problémának, hogy a tanúk nem emlékeznek bizonyos részletekre.

Scotty David, avagy az 50-es esküdt, ahogy a hivatalos dokumentumokban hivatkoznak rá, azt is mondta, átfutotta a kérdőívet, amit ki kellett töltenie arról, hogy pártatlanul tud-e majd ítéletet hozni Maxwell ügyében, és nem emlékszik, hogy lett volna arra vonatkozó kérdés, hogy volt-e valaha szexuális zaklatás áldozata. Ha viszont volt ilyen, és az esküdt hazudott erről a kiválasztása idején, akkor jogászok szerint ez okot adhat az ügy újratárgyalására, és arra is, hogy az esküdt ellen hamis tanúzás miatt eljárás induljon.

Ezért áll föl az ügyészek hátán a szőr attól, ha az esküdtek a tárgyalás után nyilatkoznak a sajtónak - mondta a BBC-nek nyilatkozó jogi szakértő. Ghislaine Maxwell-t tavaly év végén találta bűnösnek az ügyészség 5 vádpontban:

• kiskorú egy rendbeli szexkereskedelme miatt,
  
• kiskorú államok közötti utaztatása miatt, melyet azzal a szándékkal tett, hogy az büntetendő szexuális tevékenységben vegyen részt,
  
• három rendben pedig ezekhez kapcsolódó szervezkedés miatt.

Maxwell valaha Jeffrey Epstein barátnője volt, idővel viszont ő volt az, aki behálózottkamaszlányokat, a bizalmukba férkőzött, majd majd masszázs ürügyén szexuális helyzetekbe hozza őket Epsteinnel, és Epstein barátaival. Az egyik ilyen barát András angol herceg lehetett, akinek szintén bíróság elé kell majd állnia emiatt, igaz, egy polgári perben. Maxwell bejáratott módszereiről ebben a cikkben, a tárgyalásáról pedig ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A bíróság még nem döntött arról, hogy pontosan milyen büntetésre ítéli Maxwellt, de az öt vádpont miatt akár 65 év börtönbüntetést is kaphat.

A rezsicsökkentés/határkerítés marad, Orbán megy plakátok után újabb kampánnyal állt elő az ellenzéki összefogás: most egy animált videóban jutnak el a szegény magyar családoktól a legfelsőbb szintű korrupcióig, 50 másodpercben.

A videó, amelyet Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt osztott meg Facebook oldalán, azzal indul, hogy a járvány alatt sokan elveszítették a munkájukat, így nehezebb volt fizetniük a lakáshiteleik törlesztőit. Itt jönnek a képbe a bőrdzsekis-napszemüveges gengszterként ábrázolt bírósági végrehajtó, ahonnan persze hamar eljutunk Völner Pálig, majd egy pénzeszsákokból álló jéghegyig, ami lassan Orbán Viktorrá alakul. Közben vannak pénzszivattyúval felpimpelt luxusjachtok is. Ja, és Sars-Cov-2 vírusok között köröző keselyűk.

A videó konkrét összefüggést kíván felvázolni az egyszerű, hitelüket nehezen törlesztő vagy törleszteni nem tudó állampolgárok és az állami korrupció között, a Schadl-Völner korrupciós botrányra utalva, vagyis hogy kiderült, a bírósági végrehajtói kar vezetője rendszeresen korrumpálta az Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesét. A 444 megszerezte az ügy nyomozati anyagát és kollégáim már több cikket is írtak arról, hogyan adott át Schadl György milliókat Völnernek a minisztérium kapujában és hogyan intézett el jogi vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének.

Nincs ebben semmi személyes, ilyen a rendszer. Meg kell adni a főnöknek, ami a főnöké. - mondja a videóban Nagy Zsolt narrátor, miközben a háttérben egy halom pénzt Orbán Viktorrá változik.

"Új lakás vagy ház? Hitel, hitel és még több hitel. Ha pedig nem sikerül törleszteni, akkor jönnek a legfelülről kézivezérelt bírósági végrehajtók, hogy kíméletlenül pénzzé tegyék a szerencsétlenül járt magyar emberek vagyonát" - írja Márki-Zay a videó mellé írt szövegében. Érdemes persze megjegyezni, hogy az Orbán-kormány a járvány magyarországi megjelenése után viszonylag hamar bevezette a hiteltörlesztési moratóriumot, amit bizonyos feltételekkel még mindig fenntart. Vagyis, a videó sugalmazásával ellentétben, a járvány alatt valószínűleg viszonylag kevés ember került olyan helyzetbe, hogy nem tudta törleszteni a hiteleit, és ezért a végrehajtók elvitték a vagyonát.

A kormány, különösen választások előtt nagyon szereti azt hirdetni magáról, hogy meg tud állítani különböző súlyos veszélyforrásokat Magyarország határain. Megállította már a migrációt keletről és délről, a Soros-hálózat és Brüsszel befolyását nyugatról, most pedig az inflációt állítja éppen meg, ami - az eddigi ellenfelek közül a legalattomosabban - minden irányból támad.

Ehhez pedig a kormány legújabb kedvenc fegyvere a hatósági árazás: előbb az üzemanyagok, majd valamilyen szempontból alapvetőnek tartott hat élelmiszer árát fagyasztotta be, és hirdeti büszkén ennek eredményeit. Ettől valószínűleg azt várják Orbánék, hogy két legyet is üthetnek egy csapásra, csökkenthetik az inflációt, és, ami még fontosabb, jó pontot szerezhetnek a választóknál. Hogy ez mennyire fontos szempont, azt az is mutatja, hogy a kormány nem győzi elégszer elmondani, mennyire megvédték az árstoppal a magyar családokat. Ráadásul mindez az államnak egy forintjába sem kerül, mert lényegében a termelőkre és a kereskedőkre hárítja a magyar családok megvédésének költségeit.

De vajon tényleg alkalmas eszköz az árak befagyasztása az inflációval szemben? Közgazdászokat kérdeztünk arról, mennyire komolyan vehető gazdaságpolitikai eszköz az árstop, lehetne-e jobban csinálni, és milyen más eszközök állhatnak a kormány rendelkezésére.

Ami stop, az stop!

Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke, jelenleg Orbán Viktor gazdasági tanácsadója fejtette ki a kormány gazdasági logikáját az árbefagyasztás mögött. Eszerint:

Ha a kormány nem engedi az áremelést, akkor nem fognak emelkedni az árak.Ezzel a vaslogikával nehéz vitatkozni, de vajon ennyivel meg lehet oldani az inflációt, vagyis a fogyasztói árak emelkedését? Ha megoldani nem is lehet, elvileg és szigorúan statisztikai értelemben lehet hatása a hatósági árazásnak az inflációra. Nagy Márton például arról beszélt, hogy a benzin árának befagyasztása hatással lehet az inflációra, amiben valóban lehet valami, hiszen az energiaárak tipikusan olyanok, amelyek végig gyűrűznek a gazdaságon, mindenhol emelve az árakat. Hiszen egy mezőgazdasági termelőnek és egy autóipari cégnek is el kell juttatni a termékét A-ból B-be, így a benzinköltség mindenképpen olyan elem, amit figyelembe kell vennie az árazásnál. Ha az nem nő, annyival nem kell emelnie a terméke árát, hogy ki tudja fizetni a drágább tankolást, vagyis ez az árstop hatással lehetett az inflációra.

Összesen 35 bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki új pályázatot Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a szeptember 17-én ugyanezekre az állásokra kiírt pályázatok helyett. Az erről szóló közlemény a január 17-i Magyar Közlönyben jelent meg.

A pályázatok szeptemberi kiírása óta tört ki a végrehajtói kar körüli korrupciós botrány. Az ügyészség vesztegetés miatt előzetes letartóztatásba helyezte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi vezetőjét, Schadl Györgyöt, és gyanúsítottként hallgatta ki Völner Pál fideszes képviselőt, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesát és parlamenti államtitkárát, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

Az ügyészség vádjai szerint Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner ezért cserébe vállalta, hogy a végrehajtói kar vezetőjének kérésének megfelelően intéz a kart érintő ügyeket. Ahogy korábban írtuk, a végrehajtói praxisok betöltése is része lehetett a vesztegetési ügynek, az ilyen állások ugyanis sok milliós fix bevételt jelentenek annak, aki megkapja az adott járásban a végrehajtói posztot.

A 444.hu megszerezte a "Schadl-Völner ügy" nyomozati iratait, az ezek alapján született első, Schadl Györgyról szóló cikkünket itt olvashatja.

A GKI előrejelzése szerint hordónként akár 150 dollárba is kerülhet idén a kőolaj, ami azt jelenti, hogy piaci áron akár 700 forintba is kerülhet egy liter benzin - írja az RTL.hu. A kormány első körben február 15-ig fagyasztotta be 480 forinton a benzin árát, vagyis ha ezután kivezetnék a hatósági árazást, akkor lehet, hogy 700 forintig felcsúsznának az árak a kutakon, erről beszélt a portálnak a GKI vezérigazgatója, Molnár László.

A benzin literenkénti átlagára most 477 forint, köszönhetően annak, hogy minden tizedik kút a hatósági árnál valamivel olcsóbban adja az üzemanyagot. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője szerint viszont ez nem lesz sokáig tartható, és minden kút visszatér a maximális árhoz.

A kormány a portál kérdésére közölte, hogy az üzemanyagok hatósági árának fenntartásáról a februári világpiaci árak és egyéb körülmények alapján döntenek majd.

Nem alakul jól a narancsidény az Egyesült Államok legfontosabb narancstermelő vidékén, Floridában, az előrejelzések szerint ugyanis a második világháború óta a legrosszabb termésre lehet számítani. Ennek hatására jelentősen emelkedett a narancslére kötött határidős szerződések ára, vagyis várhatóan a rossz floridai termés miatt az egész világon drágább lesz majd a narancslé.

A rossz termésért egy "citruszöldülés" nevű betegség a felelős, amelyet egy tetüféle terjeszt, és ami miatt a narancsok sokkal kisebbre nőnek és ideje korán lepotyognak a fákról. Ez a gyógyíthatatlan betegség 2005-ben jelent meg a floridai narancsligetekben, de még sosem okozott akkora kárt, mint az idén.

A fagyasztott narancslé-koncentrátum ára már enélkül is jelentősen emelkedett a járvány alatt, 50 százalékkal drágább, mint a pandémia előtt. A rossz idei előrejelzés hírére viszont még 5,1 százalékkal nőtt a márciusi szállítására vett koncentrátum ára a chicagói árutőzsdén. (Wall Street Journal)

Folytatódott 2021-ben a "biciklis reneszánsz" Budapesten, a Magyar Kerékpárosklub közleménye szerint ugyanis 2021-ben 2,68 százalékkal többen bicikliztek a fővárosban, mint 2020-ban.

A BKK kerékpáros forgalomszámlálója 2020-ban 2 771 710 biciklis elhaladást számolt össze, tavaly ez a szám 2 844 699-re nőtt, vagyis közel 73 ezerrel több tekertek el a mérők előtt. Ennél amúgy lehet, hogy még többen választották a kerékpárt autózás, tömegközlekedés vagy a séta helyett Budapesten, a BKK számlálója ugyanis egy ponton meghibásodott, így több hét adatai elvesztek.

"Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is egyre többen ismerik fel a kerékpározás előnyeit, de növekedés fenntartásához folytatni kell a fejlesztéseket, hiszen ezzel a nem biciklizőknek is élhetőbb várost teremtenek" - olvasható a Magyar Kerékpárosklub közleményében. Viszont ahhoz, hogy ne érjen el újabb platót a biciklis forgalom, az autós forgalom növekedése mellett, további jelentős fejlesztésekre lenne szükség a klub szerint.

Kedden újra bíróság elé állhat Anders Breivik, a norvég szélsőjobboldali terrorista, aki 2011 július 22-én 77 embert, köztük több kamaszt mészárolt le Osloban és a közeli Utøya szigetén. Breivik ugyanis azt állítja, már nem jelent veszélyt a társadalomra, és a szabadon engedését kérvényezi.

A náci terrorista 21 év börtönbüntetést kapott, ami a maximálisan adható büntetés Norvégiában. Ennek ellenére lehet, hogy egész életében börtönben marad, mert a ítéletében van egy kitétel, hogy ha 21 év után is veszélyesnek bizonyul a társadalomra, akkor korlátlan időre meghosszabbíthatják a büntetését. Viszont ezt csak azzal a kikötéssel tehette meg a bíróság, hogy 10 év után megadja a lehetőséget, hogy az elítélt kérvényezhesse a szabadon engedését.

Randi Rosenqvist, a Breiviket korábban is vizsgáló pszichiáter szerint kevés esélye van, hogy meg tudja majd győzni a bíróságot arról, hogy már nem jelent veszélyt a társadalomra, az elmúlt 10 évben ugyanis egyáltalán nem mutatott semmi megbánást azért, hogy felrobbantott egy autót egy osloi kormányépület előtt, majd 69 embert lőtt agyon a Munkáspárt ifjúsági tagozatának nyári táborában. Breivik a tíz évvel ezelőtti büntetőpere alatt is büszkén, nem megbánással beszélt a gyilkosságairól, 2016-ban pedig, amikor azért volt bíróságon, mert állítása szerint a norvég börtönben korlátozták az emberi jogait, náci karlendítéssel hergelte a közönséget. Rosenqvist többször is megvizsgálta azóta Breiviket, és azt mondja, nem tapasztalt semmilyen változást a viselkedésében.

A terrorista ügyvédje, Øystein Storrvik szerint viszont a norvég törvények egy szóval sem írják, hogy a szabadlábra helyezéshez egy elítéltnek megbánást kell tanúsítania, az, hogy valaki veszélyt jelent-e még a társadalomra, vagy sem, pusztán jogi kérdés. Breiviknek pedig joga van ezt kérvényezni. Az ügyvéd azt is megerősítette, hogy a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom egyik vezetőjét, a svéd Pär Öberg-et fogják beidézni tanúnak.

Az áldozatok családtagjai attól tartanak, hogy Breivik valójában nem számít arra, hogy szabadulhat a börtönből, és csak arra akarja majd felhasználni a tárgyalást, hogy ismét felhívja a média figyelmét magára és szélsőséges, gyilkos nézeteire. Ez pedig más szélsőségeseket hasonló szörnyűségek elkövetésére inspirálhat. Lisbeth Kristine Røyneland, a 2011-es terrortámadás túlélőit és az áldozatok családját segítő szervezet vezetője szerint például a 2019-es új-zélandi szélsőjobboldali terrortámadás is arra inspirált egy szélsőséges norvég fiatalt, hogy meggyilkolja a mostoha testvérét és megpróbáljon terrorakciót elkövetni egy mecsetben. Røyneland szerint komoly a kockázat, hogy Breivik újabb tárgyalásának is hasonló hatása lehet. (AP)

Egy 50 centiméteres vágóeszközzel, minden jel szerint egy bozótvágó késsel támadt járókelőkre hétfőn a közép-lengyelországi Torun városában egy ámokfutó, a rendőrség szerint legalább 8 személy szenvedett sérülést.

A támadó, egy 21 éves férfi, Luca L. a rendőrség szerint legalább 8 emberre támadt rá a machetével. Egy személy komolyabb, ketten könnyebb fejsérülést szenvedtek, két további esetben pedig kéz- illetve ujjsérülés történt. Az egyik ujjsérüléses áldozatnál műtétet kell végezni, az orvosok azért küzdenek, hogy elkerüljék az ujjamputációt.

A feltehetőleg kábítószer hatása alatt cselekvő férfi a rendőrség szerint lengyel, de a lengyel RMF FM rádió, amelyre hivatkozva az MTI írt az esetről, fontosnak tartotta közölni, hogy a támadónak "külföldi gyökerei lehetnek". Az ámokfutót kedden fogják kihallgatni.

Korlátozott számban lehetnek jelen nézők a februári téli olimpián és a márciusi téli paralimpián Pekingben - írja az MTI. A szervezők hétfőn hozták nyilvánosságra a nézőtéri szabályzat végleges változatát. Ez alapján mégsem adnak el jegyeket a nagyközönség számára a koronavírus-járvány omikron variánsának rendkívüli fertőzőképessége miatt, ugyanakkor korlátozott számban osztanak majd belépőket, de csak olyanoknak, akik minden szempontból megfelelnek a pandémia elleni előírásoknak.

"Tekintettel a jelenlegi súlyos és bonyolult világjárvány-helyzetre, minden résztvevő biztonságának érdekében az a döntés született, hogy nem lesz jegyértékesítés, ugyanakkor meghívott csoportokban lehetnek nézők a helyszíneken a játékok alatt" - írták közleményükben a szervezők. "A szervezők elvárják, hogy a nézők szigorúan betartsák a Covid elleni intézkedéseket minden esemény előtt, alatt és után a játékok biztonságos és megbízható megrendezéséért."

Korábban már kikötötték, hogy nem lehetnek külföldi szurkolók Pekingben. A tavalyi - 2020-ról elhalasztott - tokiói nyári olimpián egyáltalán nem lehettek jelen szurkolók.

Gyűlöletbeszéd miatt 10 ezer euróra (mai árfolyamon több mint 3,5 millió forintra) bírságolta Eric Zemmour szélsőjobboldali politikust a francia bíróság - írja a BBC. A büntetést azért kapta a tavaszi francia elnökválasztáson is induló Zemmour, mert még 2020 szeptemberében egy tévéműsorban, tolvajoknak, erőszaktevőknek és gyilkosoknak nevezte a szülői kíséret nélkül Európába érkező kiskorú bevándorlókat.

Az muszlim- és bevándorlásellenes nézeteiről ismert politikus a CNews nevű tévécsatorna egyik műsorában volt vendég, ahol arra kérték, kommentálja azt a hírt, hogy egy fiatal pakisztáni bevándorló késsel megtámadott valakit. Zemmour erre arról kezdett beszélni, hogy minden fiatal bevándorló tolvaj, gyilkos és erőszaktevő, semmi keresnivalójuk sincs Franciaországban, és vissza kellene küldeni őket oda, ahonnan jöttek.

A párizsi bíróság szerint ez kimerítette a gyűlöletbeszéd kategóriáját, ezért megbírságolta Zemmourt. A politikus a közösségi médiában az ítélet után azt írta, hogy korlátozzák a szólásszabadságát, és sürgősen ki kell szorítani az ideológiát az igazságszolgáltatásból.

Zemmour, akit korábban már kétszer is megbüntettek gyűlöletbeszéd miatt, tavaly még a francia elnökválasztás komoly esélyesének tűnt, pár hétig azt mutatták a közvélemény-kutatások, hogy ő volt a második legnépszerűbb jelölt Emmanuel Macron után. Azóta a támogatottsága jelentősen visszaesett, ma már a választók 11 százaléka szavazna rá.

Novak Djokovic hétfőn megérkezett Szerbiába, miután vasárnap kitoloncolták Ausztráliából. Viszont nem biztos, hogy ez volt az utolsó nagy teniszversenye az idén, amit ki kell hagynia azért, mert nem oltatta be magát: a francia sportminisztérium hétfői közlése szerint ugyanis a világelső szerb teniszező oltás nélkül a francia nyílt teniszbajnokságon, a májusi Rolland Garroson sem vehet majd részt.

A francia sportminiszter, Roxane Maracineanu január elején még azt nyilatkozta, hogy Djokovic oltás nélkül is indulhat majd a párizsi tornán. A francia parlament viszont vasárnap megszavazta az oltási igazolványokra vonatkozó új törvényt, amelynek értelmében csak csak az léphet be a sportpályákra, mozikba, éttermekbe, tömegközlekedési eszközökre és hasonló helyekre, aki igazolni tudja, hogy be van oltva.

A minisztérium közleménye szerint persze sok minden változhat májusig, így lehet, hogy a Roland Garros idejére már más szabályozások lesznek érvényben, de ha a mostani törvény rendelkezései lesznek hatályosak, akkor a torna minden nézőjére és versenyzőjére érvényes lesz, és mér a világelső kedvéért sem fognak kivételt tenni.

Ahogy korábban írtuk, Novak Djokovic nem tudott részt venni a hétfőn induló Australian Open-en, az ausztrál hatóságok ugyanis visszavonták a vízumát. A teniszsztár ugyanis nincs beoltva, és bár azt mondta, hogy decemberben átesett a betegségen, így van védettsége, kételyek merültek fel a pozitív decemberi koronavírustesztjének hitelességével kapcsolatban. Djokovic először felmentést különleges engedéllyel megkapta a vízumot, amit aztán visszavontak, a visszavonást az ügyvédei sikeresen megtámadták, de aztán a hatóságok végül újra visszavonták a vízumát, vasárnap pedig egy háromfős bírói testület végleg kimondta, hogy a teniszezőnek el kell hagynia az országot. Így Djokovicnak idén már biztos nem lehet meg a grand slam győzelem. (ESPN)

Péntekig, azaz január 21-ig gyűjt aláírást az ellenzéki összefogás a Fudan-törvény visszavonásáról és az álláskeresési járadék idejének meghosszabbításáról szóló népszavazásokhoz. A legtöbb aláírásgyűjtő helyszín már csak hétfőn és kedden tart nyitva. Az aláírásgyűjtési kampányról itt írtunk korábban részletesebben.

Hétfőn több ellenzéki politikus is bejelentkezett a Facebookon, hogy emlékeztesse a választópolgárokat, hogy ne nagyon halogassák az aláírásokat. Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa a Széll Kálmán térről jelentkezett be, ahol még kedd estig gyűjtik az aláírásokat, Jámbor András pedig a Blaha Lujza téri aluljáróból üzente a követőinek, hogy hétfő este hétig van nyitva a stand, utána ott már nem gyűjtenek aláírást.

Budapesten például szerdán, vagyis január 19-én már csak kettő, csütörtökön pedig csak három helyen lehet majd aláírni a népszavazási kezdeményezést, azt is csak a XIII. kerületben. Pénteken már csak Debrecenben gyűjt aláírásokat az ellenzék. Az aláírásgyűjtő pontok nyitvatartását ezen az oldalon lehet megnézni.

Életbe léptek vasárnaptól az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései - írja az MTI. A törvény értelében mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

A törvény sajtóra vonatkozó cikkelye lényegében csak az orosz nyelvű újságokat érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem.

Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek ukránul megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint - néhány kitételtől eltekintve - minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Magyarországon is érzékelhető volt a Tonga közelében történt tenger alatti vulkánkitörés okozta légköri nyomásváltozás - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap a Facebook-oldalán.

Szombaton helyi idő szerint a késő délutáni órákban (magyarországi idő szerint kora reggel) a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Tonga-szigetek térségében vulkánkitörés történt, amely miatt egy időre szökőárriadót is elrendeltek. A vulkán hamufelhője 20 kilométeres magasságba tört, hatalmas robaját több mint ezer kilométeres távolságban is hallották.

A hirtelen kialakuló légköri nyomáshullám körbeérte a bolygót, így a Föld minden egyes pontjában érzékelték. A meteorológiai szolgálat azt írta: a magyarországi mérőállomások is regisztrálták a hirtelen bekövetkező nyomásváltozást. "A nyomási zavar az összes állomáson átment, jellemzően 0,5 és 1 hektopascal közötti változásokat okozva, egy-két helyen azonban több mint 1 hektopascalos változást produkált". A meteorológiai szolgálat érdekességként azt is kiemelte, hogy mivel a lökéshullám két irányból érte el Magyarországot, így kétszer figyelhető meg a mérésekben a zörej.

Az illetékes hatóságok szombaton közölték, hogy szökőárriadót rendeltek el a Csendes-óceán déli térségében, miután kitört egy tenger alatti vulkán Tonga közelében. A Csendes-óceáni Szökőárjelző Központ (PTWC) vasárnap fújta le a szökőárriadót. (MTI)

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Ausztrália magát járatta le azzal, hogy visszavonta a világelső teniszező, Novak Djokovic vízumát, és kiutasította az országból a sportolót. A szerb államfő úgy látja, az Australian Open címvédője emelt fővel térhet vissza hazájába.

Erre azonban vélhetően később kerül sor, a Monacóban élő Djokovic ugyanis egy Dubajba tartó gépre szállt fel a melbourne-i repülőtéren.

A sztárteniszező az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében – amelyről itt írtunk – első kiemeltként sem indulhat el a hétfőn kezdődő nemzetközi teniszbajnokságon.

A másfél hete tartó koronavírus-procedúra lezárásaként James Allsop, az illetékes háromtagú bíróság vezetője helyi idő szerint vasárnap késő délután jelentette be, hogy a meghallgatások nyomán egyhangúlag elutasították a 34 éves sztár fellebbezését, amelyet vízumának bevonása ellen nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy Djokovicot kitoloncolják az országból, és az is lehet, hogy három évig nem léphet majd be oda ismét. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Aleksandar Vucic újságíróknak elmondta: telefonon beszélt a teniszezővel, és már alig várja, hogy újra Szerbiában lássa a sportolót. Mint mondta: "Akik úgy gondolják, hogy valamilyen elveket védtek meg, csak arra mutattak rá, hogy nem is voltak elveik, hiszen 10-11 napon át zaklatták a világ legjobb teniszezőjét, hogy azután közöljék vele azt a döntést, amelyről már az első napon tudták, hogy meg fog születni."

A szerb elnök szerint Novak Djokovic nem is ment volna Ausztráliába, vagy beoltatta volna magát, ha az ottani kormány egyértelműen kimondja: az oltatlanoknak nincs joguk belépni az ország. Miután azonban meghagyták az orvosi különengedély lehetőségét, Djokovic ezzel összhangban érkezett Ausztráliába, és megtett mindent, amit kellett, majd "soha nem látott mértékű zaklatás kezdődött".

Vucic szerint hajtóvadászat indult a sportoló ellen a médiában, boszorkányüldözés egy ember és egy ország ellen, mert Novak Djokovicon keresztül akarták megmutatni, hogyan működik a világrend, és ezt bárki ellen meg lehet tenni.Az államfő azt is elmondta, hogy a márciusi szerbiai atlétikai bajnokságra érkező ausztrál sportolókat máshogyan fogják fogadni, megmutatják, hogy Szerbia jobb, mint az ausztrál kormány. Aleksandar Vucic egyben köszönetet is mondott az ausztrál népnek, amely véleménye szerint szereti a szerb népet.

„Azt hiszik, hogy ezzel a tíznapos zaklatással Djokovicot alázták meg, de csak saját magukat járatták le, ő pedig visszatérhet a hazájába, és emelt fővel nézhet az emberek szemébe” – fogalmazott Vucic.

Scott Morrison ausztrál kormányfő előzőleg elégedettégét fejezte ki a bíróság döntése miatt. Közleményében leszögezte: „üdvözlöm a döntést, amely határaink védelméről és az ausztrálok biztonságáról szól” - fogalmazott. Majd leszögezte: „Ahogyan pénteken is elmondtam, az ausztrálok áldozatokat hoztak a világjárvány idején, és joggal várják el, hogy áldozatvállalásuk eredményeit megvédjék.” (MTI, BBC)

Csak a szerencsén és a metróvezető lélekjelenlétén múlt, hogy nem történt tragédia péntek este Brüsszelben, amikor egy fiatal férfi az érkező metró elé lökött egy nőt a Rogier megállónál. Az esetről videófelvétel is készült, amin jól látható, hogy a férfi figyeli, mikor érkezik a szerelvény, és igyekszik pont a kocsi elé lökni áldozatát. A sofőr viszont még időben észrevette, mi történt, és meghúzta a vészféket.

(⚠️Vidéo choc)
Tentative de meurtre dans la station de métro Rogier à Bruxelles ce vendredi vers 19h40. pic.twitter.com/dT0ag5qEFu

— Infos Bruxelles

Első fokon a Transparency International (TI) Magyarországnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a civil szervezet a turisztikai támogatások kiosztása mögött meghúzódó döntések és pályázatok nyilvánosságáért indított a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt-vel szemben - írja közleményében a TI.

A szervezet tavaly decemberben megjelent elemzése szerint a turisztikai szektornak juttatott, 219 milliárd forintnyi támogatás döntő többségét, amelynek kiosztásáról a Kisfaludy2030 Zrt. gondoskodott, koncentrált módon egy, a kormányhoz közel álló üzleti körnek, és kormánypárti vezetésű településeknek fizették ki. Mindezt sokszor pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján. A döntések hátteréről pedig évről-évre egyre kevesebbet tudhat meg a nyilvánosság, mert a vonatkozó információk egyre nagyobb hányadát sem az MTÜ, sem Kisfaludy2030 Zrt. nem teszi közzé.

A TI szakértői közérdekű adatigényléssel fordultak a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, hogy megtudhassák, milyen pályázati anyagok alapján osztották ki a támogatásokat. Miután ezt a cég megtagadta, a szervezet pert indított, amit most első fokon meg is nyert. A nem jogerős döntésben a bíróság megállapította, hogy

a Kisfaludy2030 érvelésével szemben a pályázati anyagok és a támogatásról szóló adatok közérdekű információnak minősülnek, így nemcsak a támogatás tényét, de a közpénz felhasználásának módját, feltételeit, a garanciák rendszerét, a határidőket, és a szerződésnek a pénz felhasználását érintő kikötéseit is közölni kell. A bíróság azt az érvelést is elutasította, hogy a TI általá kért információk elérhetők online, mert azok egyrészt mindig is csak ömlesztett, nehezen áttekinthető formában voltak fönt a neten, az adatbázis linkjei ráadásul már nem elérhetőek.

Az ítélet szerint pedig az alperes, tehát a Kisfaludy2030 Zrt., nem tagadhatja meg adatkezelőként az általunk kikért információk összerendezését és ilyen formában való kiadását. A TI ez alapján bizakodik, hogy a másodfokú ítélet után a cégnek ki kell majd adnia a kért adatokat.

Halálra gázolt egy embert vasárnap délelőtt a Nyíregyházáról a Nyugati pályaudvarra tartó sebesvonat Kőbányán, a Kőér utcai vasúti átjárónál - közölte a Mávinform az MTI-vel.

A helyszínelés ideje alatt - várhatóan délig - a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között a vonatok csak egy vágányon közlekednek, ezért a ceglédi vonalon 20-40 perccel megnőhet a menetidő. A késések csökkentése érdekében a monori S50-es és a lajosmizsei/dabasi S21-es vonatok a Nyugati pályaudvar helyett csak Kőbánya-Kispestig közlekednek és onnan indulnak vissza.

Az InterCity-k Kőbánya alsón is megállnak. A Szegedről Budapestre tartó Kodály IC csak Monorig közlekedik, utasai a következő nyíregyházi sebesvonattal utazhatnak tovább a főváros felé. A Nyugati pályaudvarról 11.53-kor Szegedre induló Kodály IC csak Monortól közlekedik. Zugló megállóhelyen a vonatok mindkét irányban az A vágányon, Kőbánya alsón mindkét irányban a B vágányon állnak meg.

Bőven belefér a kereskedők akciós keretébe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt - ezt mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádióban vasárnap arról, milyen hatása lehet a kormány által bevezetett hatósági élelmiszeráraknak.

Mint írtuk korábban, a kormány legújabb árszabályozó intézkedésével októberi áron rögzítette a tej, az étolaj, a cukor, a liszt, a sertéscomb, a csirkemell és a csirkefarhát árát. A hivatalos indoklás szerint azért volt szükség az árstopra, hogy a kormány elejét vegye az elszabaduló, decemberben már 7,4 százalékos inflációnak.

Nagy István az élelmiszerárstopról szóló döntést bátor lépésnek nevezte. Mint mondta, így egyrészt több pénz marad a családoknál, másrészt ezzel üzennek a piacnak is, hogy a magyar kormány nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem. A miniszter szerint pedig a piaci versenynek is marad tér, mert például a benzinárstop után is volt olyan kút, ahol 5-10 forinttal alámentek a hatósági árnak, hogy versenyezzenek más benzinkutakkal.

Arra is emlékeztetett, hogy az élelmiszerek nagy részénél már korábban csökkentették az általános forgalmi adót (áfa), a tej-, tojás- és hústermékek az 5 százalékos áfa-kulcs hatálya alá tartoznak. A miniszter felidézte, hogy az élelmiszerárstopot bíráló ellenzék az áfacsökkentésről szóló döntést nem szavazta meg. "Milyen hiteles kritika az, hogy nem jó ez az intézkedés, majd javasolják azt, ami már évekkel ezelőtt megtörtént és akkor nem szavazták meg?" - vetette fel az agrárminiszter, utalva arra, hogy az ellenzék szerint nem hatósági erővel kellene befagyasztani az árakat, hanem csökkenteni a nemzetközi összehasonlításban is óriási, 27 százalékos áfát. Márki-Zay Péter a kormány bejelentése után azt mondta, a kormányváltás után 5 százalékban maximálná az alapvető élelmiszerek áfáját. Persze ennek akkor lehetne inflációt csökkentő hatása, ha nem csak néhány kiválasztott termék esetében csökkenti az adót a kormány.

Nagy István szerint viszont az árrögzítés is üzenet a piacnak és visszatartó erőt jelentenek majd az infláció növekedésénél. Az intézkedést kritizáló ellenzéknek pedig szerinte nincs olyan javaslata, amely életszerű, amelynek megvalósíthatósága alátámasztott lenne.

A miniszter szerint a kereskedők be fogják tartani az árszabályokat. A termelők és a feldolgozók pedig védve vannak, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szabályozza, hogy egyoldalúan nem lehet felbontani a szerződéseket. (MTI)

A kínai hatóságok bejelentették, hogy Pekingben regisztrálták az első, a koronavírus omikron-variánssával fertőzött beteget, aki már az országon belül kapta el a vírust. A kínai főváros első omikronos fertőzöttjének lakóházát és munkahelyét rögtön lezárták és több mint 2400 embert tesztelnek, aki érintkezhetett vele vagy járt mostanában ezen a két helyen.

Az omikron megjelenése a fővárosban a kínai kormány egyik legrosszabb rémálma, február 4-én ugyanis indul a téli olimpia Pekingben és környékén. A korábbi változatoknál gyorsabban terjedő omikron már több másik kínai nagyvárosban is megjelent, így a Pekinggel határos Tiandzsinben és a Henan tartományban, az ország középső részén lévő Hszianban. Ezt a két, több mint 10 milliós lakosú várost a variáns megjelenése után szinte hermetikusan körbezárták, leállították a repülőket, vonatokat és az autóforgalmat, csak különleges engedélyekkel lehet átlépni a városok határait. A hatóságok emellett tömeget teszteket szerveztek a lezárt városokban, és azt kérik a polgároktól, hogy amíg nem kapják meg az eredményt, ne menjenek el otthonról.

A kínai egészségügyi hatóság szombati közleménye szerint január 14-én 165 új fertőzöttet regisztráltak országszerte, közülük 105-en az országon belül kapták el a vírust.

A fertőzés terjedését gyorsíthatja, hogy Kínában most ünneplik a holdújévet, ami az ország egyik legfontosabb ünnepe. Ilyenkor sok kínai utazik a rokonaihoz az ország más részeire, ezzel növelve a fertőzés kockázatát. Több önkormányzat és tartományi kormány is azt kérte a lakosoktól, hogy ha lehet, az idei ünnepen inkább maradjanak otthon, több helyi és nemzetközi járatot pedig töröltek. (Reuters)

A címvédő és világelső szerb Novak Djokovic az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében nem indulhat el a hétfőn kezdődő ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

Cikkünket frissítjük

“A hamis, félrevezető információk megmérgezik az életünket. Félelmet és gyűlöletet keltenek, veszélyeztetik az emberek egészségét és biztonságát, leépítik a demokratikus rendszereket. Egyre inkább lehetetlenné teszik, hogy megértsük egymást és a minket körülvevő világot.”Ezekkel a mondatokkal indult a Lakmusz.hu, vagy legalábbis ezekkel indult Zöldi Blanka főszerkesztő manifesztó szerű cikke, amelyben leírta, miért is jött létre Magyarország első tényellenőrző oldala. A 444 podcastjában legújabb testvérlapunk főszerkesztőjével, valamint a Lakmusz két másik újságírójával, Neuberger Eszterrel és Diószegi-Horváth Nórával beszélgettünk.

Szóba került, hogy miért van egyáltalán szükség külön tényellenőrző oldalakra, hogy milyen dilemmákkal kellett megküzdeni a lap indulása előtt, hogy hogyan lehet kipukkasztani a közösségi médiában fújódó véleménybuborékokat és hogy milyen első reakciók érkeztek a lap indulására.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston és az Amazon Audible szolgáltatás podcastoldalán, valamint a 444 Youtube csatornáján.

Az amerikai legfelsőbb bíróság leállította azt a programot, amely előírta volna a 100 fősnél nagyobb amerikai vállalatok dolgozóinak, hogy vagy oltassák be magukat, vagy rendszeresen teszteljék magukat és hordjanak maszkot a munkahelyükön. A döntés komoly politikai pofon Joe Biden kormányának, az oltási előírás ugyanis fontos pontja volt Biden koronavírus elleni stratégiájának. A konzervatív többségű testület 6-3 arányban szavazta le a kötelező oltási programot.

A Biden-kormány még novemberben vezette be a magáncégekre vonatkozó oltási szabályt, annak bizonyos elemei viszont csak ettől a héttől léptek volna életbe. A program 84 millió amerikait érintett volna. A szabályt viszont több, republikánus kormányzók vezette állam is megtámadta az legfelsőbb bíróságon, mert szerintük a nagyobb cégek dolgozóit oltásra vagy maszkviselésre kényszerítő szabály az állampolgárok és az államok döntési szabadságát is súlyosan korlátozta.

A legfelsőbb bíróság szerint a kormány az állami támogatásban részesülő egészségügyi szolgáltatóknak előírhatja, hogy a dolgozóiknak kötelezővé tegyék az oltást, ami szintén része volt Biden programjának, de sokkal kevesebb embert érint.

Az omikron-variáns miatt az elmúlt hetekben újra megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma az Egyesült Államokban, szerdán új rekordot döntött a koronavírus-fertőzés miatt kórházba szállított betegek száma. Jelenleg 145 982 beteget ápolnak kórházban, az NPR közszolgálati rádió tudósítása szerint a koronavírusos betegek jelenleg a kórházak intenzív osztályos ágyainak mintegy 30 százalékát foglalják el.

A koronavírus-járvány megjelenése óta 847 664 ember halt meg a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményei következtében, és összesen 63 268 225 fertőzéses esetet regisztráltak az Egyesült Államokban. (Wall Street Journal)

1 milliárd darab otthon is felhasználható, az új típusú koronavírus kimutatására alkalmas gyorstesztet és a fertőzés ellen leginkább védelmet nyújtó N95-ös típusú maszkokat oszt szét ingyenesen a kormány az amerikaiak között - jelentette be Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban.

Biden azt mondta, kormánya sokszorosára növeli a vírus elleni védekezésre szánt erőforrásokat és így próbálja meg visszaszorítani az utóbbi időszakban rekordszámú fertőzést. Az elnök szerint mindenki "frusztrált az új évben" a fertőzések számának emelkedése miatt.

A kialakult helyzetet "az oltatlanok világjárványának" nevezte és ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szakemberek adatai szerint az oltással rendelkezők sokkal kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, vagy halnak bele a koronavírus okozta megbetegedésbe.

"Tudom, mindannyian azt kívánjuk, hogy végre befejezhessük a maszkviselést. Megértem. De ez nagyon fontos eszköz a vírus terjedésének megállítására, különösen a nagymértékben fertőző omikron változat esetében. Tehát arra kérem önöket, hogy viseljék a maszkot" - mondta az elnök.

Tune in as I deliver an update on my Administration’s whole-of-government COVID-19 surge response. https://t.co/EcQ6sWA9Iq

— President Biden (@POTUS) January 13, 2022

Azt is bejelentette, hogy hat katonai orvosi csoportot, 1000 egészségügyi dolgozót telepítenek Michigan, New Jersey, Új-Mexikó, New York, Ohio és Rhode Island államokba, hogy segítsenek a kórházaknak megbirkózni a megnövekedett számú betegekkel. A Fehér Ház korábbi tájékoztatása szerint a Hálaadás ünnepe, azaz 2021. november 24-e óta 800 szövetségi alkalmazottat vezényeltek át 24 amerikai tagállamba, és a Nemzeti Gárda több mint 14 000 tagját aktiválták az Egyesült Államok egész területén.

Szerdán új rekordot döntött a koronavírus-fertőzés miatt kórházba szállított betegek száma az Egyesült Államokban. A koronavírus omikron változatának rendkívül gyors terjedése miatt jelenleg 145 982 beteget ápolnak kórházban. A közszolgálati rádió (NPR) tudósítása szerint a koronavírusos betegek jelenleg a kórházak intenzív osztályos ágyainak mintegy 30 százalékát foglalják el, és a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött, kórházba szállított gyermekek száma is most a legmagasabb a világjárvány kitörése óta.

A koronavírus-járvány megjelenése óta 847 664 ember halt meg a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményei következtében, és összesen 63 268 225 fertőzéses esetet regisztráltak az Egyesült Államokban. (MTI)

András herceget, a brit királyi tagját mostantól nem illeti meg az őfelsége megszólítás, Erzsébet királynő ugyanis megfosztotta kedvenc fiát minden katonai és királyi címétől. A Buckingham palota ezt azután jelentette be, hogy kiderült, András hercegnek bíróságon kell felelnie a vádakra, amelyek szerint a herceg többször is megerőszakolta az akkor 17 éves Virginia Giuffre-t. András herceg címeit a királynő a királyi család más tagjaira ruházza majd át.

A New York-i bíróságon zajló polgári pert Giuffre indította, aki azt állítja, az azóta meghalt Jeffrey Epstein és a nemrég elítélt Ghislaine Maxwell "közvetítette ki" őt a velük baráti viszonyban lévő András hercegnek, aki 2001-ben Maxwell londoni lakásában, Epstein New York-i otthonában és egy karibi orgián is szexelt vele.

András herceg és ügyvédei el akarták érni, hogy a New York-i bíróság utasítsa el a most 38 éves Giuffre keresetét, mert Guiffre 2009-ben megállapodott Epsteinnel, hogy kártérítésért cserébe senki mást nem fog beperelni, aki Epsteinhez köthető. Szerintük András herceg is a szerződésben rögzített „potenciális alperesek” kategóriájába tartozik. A bíróság viszont nem adott igazat a herceg ügyvédeinek, így Andrásnak bíróság elé kell állnia. Ezt pedig immár egyszerű brit állampolgárként kell majd megtennie. A herceg továbbra is tagadja bűnösségét és azt állítja, meg fog küzdeni az igazáért.

A királynő azután vonta meg másodszülött fiától a neki járó címeket és privilégiumokat, hogy csütörtökön 150 brit veterán nyílt levélben kérte őt erre. A brit hadsereg, haditengerészet és légierő volt tagjai azt írják a királynőnek, hogy Ghislaine Maxwell perében számos olyan információ derült ki a hercegről, amelyek alapján a Guiffre által indított per kimenetelétől függetlenül hogy megtartsa a katonai címeit. "Ha a hadsereg bármelyik másik magas rangú tisztjéről derülnének ki hasonlók, elképzelhetetlen, hogy megtarthatná a rangját" - írják a veteránok. (Guardian)

Nem használja többé a holland királyi család sokat vitatott történelmi aranyhintóját, amely az oldalán látható, rasszistának tekintett festmények miatt kapott heves kritikákat - közölte csütörtökön Vilmos Sándor holland király.

"Nem írhatjuk újra a múltat. De megpróbálhatunk megbékélni vele" - mondta videóüzenetében az uralkodó. A kocsit addig nem fogják használni, amíg Hollandia gyarmatosítói múltja vitákat szül.

"Az aranyhintó akkor fog ismét útra kelni, amikor Hollandia készen áll erre a lépésre. És most még nem ez a helyzet."A bizonyos kritikusok (például-e sorok szerzője) szerint amúgy is elég ízléstelen, holland reneszánsz stílusú aranyhintó körül annak bal oldalán látható festmény miatt bontakozott ki heves vita. Ezen félmeztelen afrikai és ázsiai alakok vannak festve, amint nehéz dolgokat hordanak egy trónon ülő fehér nő és más fehér emberek lábai elé, szimbolizálva Hollandia és gyarmatai viszonyát. A hintót az amszterdami polgárok ajándékozták Vilhelmina királynőnek 1898-as trónra lépése alkalmából. A hagyományok szerint a királyi pár minden évben egyszer, szeptemberben utazott a hintón a parlamentbe.

Baloldali politikusok és aktivisták évek óta azt kérik, hogy a királyi család távolítsa el a festményt a hintóról, mert az a holland gyarmati birodalomban uralkodó rasszizmus és a rabszolgaság szimbóluma, ami nem összeegyeztethető a holland állam mai értékeivel. Igaz, holland történészek szerint a képen szereplő afrikai és ázsiai alakok nem rabszolgák.

Az aranyhintót 2015 óta nem használták, akkor kezdődött meg a restaurálása. A mintegy öt évig tartó felújítás után, az elmúlt hat hónapban az Amszterdam Múzeumban volt látható egy kiállítás keretében. (MTI)

Figyelmeztetést adott ki a brit kémelhárítás, amely szerint egy kínai származású londoni ügyvéd a Kínai Kommunista Párt megbízásából próbálhatott politikai befolyást gyakorolni brit parlamenti képviselőkre - írja a Guardian. Az ún. "befolyásolási figyelmeztetés" egy bizonyos Christine Lee-t jelöl meg, mint a kínai állampárt feltételezett ügynökét, aki az évek során közel 700 ezer font adománnyal támogatott brit pártokat és képviselőket. Az MI5 a képviselőknek küldött levelében azt kéri, biztonsági okokból kerüljék Lee társaságát.

Christine Lee a brit politika ismert alakja, Theresa May miniszterelnöksége idején ki is tüntette a kínai és brit közösségek közötti megértés és együttműködés elősegítéséért. Viszont ennek ellenére politikai adományait leginkább a Munkáspártnak és annak képviselőinek adta. Közülük is leginkább Barry Gardinerrel, a munkáspárti frakció egyik befolyásos képviselőjével volt szoros a kapcsolata.

Lee 2015 óta közel félmillió font támogatást adott Gardinernek, sőt, a fia is Gardiner stábjában dolgozott. A képviselő a Guardian kérdésére azt mondta, hogy a kémelhárítás már évekkel ezelőtt felvette a kapcsolatot vele Christina Lee miatt, ő pedig együttműködött az MI5-al. Azt is elmondta, hogy a Lee-től kapott adományokat az utolsó pennyig elszámolták. Ami pedig a nő fiát illeti, semmilyen jel nem utal arra, hogy tudott volna anyja ügynöki tevékenységéről vagy együttműködött volna vele. Az MI5 figyelmeztetése után Lee fia felmondott.

The Speaker warned that Ms Lee "has facilitated financial donations to serving and aspiring Parliamentarians on behalf of foreign nationals based in China," as reported by @TheSun.

The MI5 investigation is focused on Chinese authorities and attempts to damage the UK. pic.twitter.com/sCd88Sxtnt

— China Research Group (@ChinaResearchGp) January 13, 2022

Nemcsak a brit titkosszolgálatok aggódnak a kínai kémek miatt, a dán titkosszolgálat, a PET is jelezte csütörtökön, hogy egyre több kémkedési ügyet tárnak fel az országban, amelyeknek nagy része mögött Kínát sejteni. Kína mellett Oroszország és Irán kémei miatt aggódik a dán elhárítás. "Kína jelentős erőfeszítéseket tesz a csúcstechnológia és az ezzel kapcsolatos legújabb ismeretek megszerzéséért" - magyarázta Anders Henriksen, a PET elhárításért felelős igazgatója a Politiken című dán napilapban. Henriksen szerint ez a fenyegetés rejtett, lappangó módon jelen van egyes felsőoktatási csereprogramokban is. "Bizonyos korai fázisban lévő kutatások, amelyek katonai célokra is alkalmazhatóak, problémát jelenthetnek" - húzta alá.