Az országot uraló maffiát akarta leleplezni Haiti meggyilkolt elnöke

Nyáron ötven fegyveres egyszerűen besétált Haiti elnökének rezidenciájára, és szitává lőtte a karibi szigetország vezetőjét. Az eset sokkolta a világot, és azóta sem tudni, ki bízta meg a főként kolumbiai zsoldosokból álló halálbrigádot. A New York Times viszont nemrég hosszú cikket közölt arról, mi állhat a Jovenel Moïse elnök elleni merénylet mögött:

az elnöknek valószínűleg azért kellett meghalnia, mert le akarta buktatni az országot markukban tartó drogbárókat, köztük a saját barátait, korábbi üzlettársait és támogatóit.

A lista

Július 7-én a haiti elnöki rezidenciát megszállta nagyjából 50, jól kiképzett fegyveres, akik az elnök testőreinek bármiféle ellenállása nélkül besétálhattak, és agyonlőhették Jovenel Moïse-t, az ország 53 éves, 2017 óta hatalmon lévő elnökét. Később kiderült, hogy a támadók többsége volt kolumbiai katona volt, akiket egy amerikai cég bérelt föl. Eredetileg azt mondták nekik, hogy egy fontos személy védelmét kell majd ellátniuk, majd pedig azt, hogy fel kell szabadítaniuk Haiti elnyomott népét. Az igazi céljuk viszont az elnök özvegyének beszámolóiból derült ki.

Martine Moïse a férje mellett aludt, amikor a támadók betörtek a hálószobájukba, és őt is megsebesítették. Csak azért maradhatott életben, mert halottnak tettette magát. Eközben pedig hallotta, ahogy a merénylők széttúrják az elnök iratait, és valamit nagyon keresnek.

„No es, no es, eso es!” – hallotta a spanyolul beszélő támadókat, vagyis „ez nem az, ez sem az, ez az”. Hogy mi lehetett, amit annyira kerestek? A lista az ország legnagyobb drogbáróiról és hálózatukról.

A támadók közül többen meghaltak a rendőrökkel vívott tűzpárbajban, de volt, akit sikerült élve elkapni, és közülük is volt, aki a kihallgatásán elmondta, hogy egy listát kerestek. A New York Timesnak pedig az elnök több tanácsadója és közeli munkatársa is megerősítette, hogy Moïse dolgozott ilyen listán, amit az amerikai drogellenes hatóságnak, a DEA-nek akart átadni.

Haiti nagyon fontos csomópont a Dél-Amerikából észak felé irányuló kábítószer-csempészetben. Hajókon és repülőkön át érkezik az országba a kokain, a heroin és a fű, amit aztán tovább szállítanak az Egyesült Államokba. Haiti a világ egyik legkaotikusabb országa, az állam gyenge és korrupt, a bűnözés mindent átsző, igazi „failed state”, tehát a lehető legkedvezőbb feltételeket kínálja a drogcsempészeknek. Természetesen a helyi rendőrség tagjai is a maffiának, a drogkereskedőknek dolgoznak, ahogy a bíróságokat és az országos politikát is behálózták a bűnszervezetek. Éppen ezért például Haiti azon kevés országok közé tartozik a karibi és közép-amerikai térségben, ahol a DEA-nek nincs lehallgatási programja.

Moïse elég sokat tudott az ország legnagyobb gengsztereiről, mivel ő maga is nagyon közel állt hozzájuk. Sőt, bizonyos szempontból ők segítették hatalomra.

Az elnök, az angolnahalász, a popsztár és a felesége

Jovenel Moïse viszonylag későn kezdte a politikai karrierjét. Választási kampányában hangoztatott eredettörténete szerint egyszerű, szegényparaszti családból származó gyerekként küzdötte föl magát egy sikeres banántermelő és -kereskedő cég élére, hogy aztán fölfedezze magának az ország akkori elnöke, Michel Martelly. Ennek a sztorinak több eleme sem stimmel, például állítólag Moïse banánültetvénye a csőd szélén volt, mikor 2016-ban beszállt a politikába, és valószínűleg nem is Martelly fedezte föl magának, hanem a sógora, Charles „Kiko” Saint-Rémy, akivel még a banánbiznisz előtt dolgozott együtt.

Kiko nem banántermesztésben, hanem angolnahalászatban utazik. És kábítószer-kereskedelemben, mivel Haitin ez a két foglalkozás gyakran csereszabatos. Az angolnahalászat maga is fontos iparág, ez a halfajta fontos exportcikk, nagyon keresett az ázsiai országokban, és Haiti partjaitól nem messze fogható, mivel a világ mindenrészéről ide vándorol szaporodni. Az angolnákat éjszaka lehet jól fogni, ami tökéletesen alkalmassá teszi arra a halászatot, hogy a tengeri drogcsempészet fedőtevékenysége legyen. Az angolnaexportban ráadásul tisztára is lehet mosni a drogpénzt.

Saint-Rémy, azaz Kiko maga is bevallotta, hogy korábban köze volt a drogkereskedelemhez, viszont azt állítja, hogy ma már csak legális forrásokból keresi a kenyerét. Az amerikai DEA szerint viszont valószínű, hogy még mindig ő a haiti kábítószer-csempészet egyik, ha nem a legfontosabb embere. Az biztos, hogy teljesen leuralja a angolnapiacot. Ebben nagy segítségére volt, hogy a testvére az országot 2011 és 2016 között irányító Martelly elnök felesége, Sophia. Martelly amúgy a politikai pályafutása előtt merengue-énekesként futott be Haitin, bár akkor még inkább Sweet Micky néven volt ismert.

Kiko és a haiti kormány viszonyát jól illusztrálja, hogy 2015-ben egyszerűen megverte az akkori mezőgazdasági minisztert, mert az engedélye nélkül írt alá valamilyen angolnahalászattal kapcsolatos szerződést.

A New York Times cikke szerint Moïse először a Martellyk közeli barátjának számító üzletemberrel, Evinx Daniellel került szorosabb üzleti kapcsolatba. Danielnek szintén köze lehetett a drogbizniszhez. 2013-ban egy túlbuzgó ügyész vádat emelt Daniel ellen, aki azt mondta, hogy véletlenül talált 23 csomag marihuánát a tengerben, Martelly elnök pedig személyesen járt közbe az igazságügyi miniszterénél, hogy ejtsék a vádat, majd látványosan elment nyaralni a férfi szállodájába. Daniel később eltűnt, csak a kocsiját találták meg. Valószínűleg meghalt.

Daniel és Moïse 2000 körül társak voltak egy élelmiszeripari cégben, amit később azért kellett bezárni, mert erős gyanú merült fel, hogy azon keresztül illegális jövedelmeket mostak tisztára. A két férfit ekkoriban gyakran látták együtt Charles Saint-Rémyvel, akivel később Moïse beszállt az angolnabizniszbe. Ezt később otthagyta, de kapcsolatuk nem romolhatott meg annyira, hiszen Kiko és popsztár sógora végül őt szemelték ki Martelly után az elnöki pozícióra. Vagy legalábbis arra, hogy tartsa melegen az elnöki bársonyszéket, amíg Martelly az ország alkotmánya szerint megint indulhat az elnökválasztáson.

A lázadó stróman

Moïse több jellemzője miatt is jó jelöltnek tűnt. A szegény parasztgyerekből sikeres üzletemberré vált banánültetvényes történetével számíthatott a vidéki szavazatokra. Ráadásul elég sötét volt a bőre, ami sokat számít Haitin, ahol a hagyományos politikai elit a világosabb bőrűek közül ki – ahogy Martelly és Saint-Rémy is –, viszont a szavazók többsége sötétebb bőrű. Végül és nem utolsó sorban eléggé be van kötve a politikai és bűnözői elit köreibe, sőt, voltak már gyanús korrupciós ügyei, tehát kézben tarthatónak tűnt. Moïse végül egyik szempontból sem teljesített igazán jól: nagyon szavazattal nyerte meg a választást, amin amúgy is csak a választópolgárok 18 százaléka vett részt, úgyhogy nem mondhatnánk, hogy megőrültek érte a keményen dolgozó kisemberek. Ami a korrumpálhatóságát és irányíthatóságát illeti, az új elnök egy ideig jól játszotta a osztott szerepet, de aztán fellázadt.

Hogy mi is volt pontosan ez a szerep, az már a kampánya alatt kiderült. A New York Timesnak nyilatkozott a kampánymenedzsere, aki elmesélte, hogy egyszer üvöltve hívta föl őt Martelly elnök felesége, hogy miért nem számol be nekik a kampány alakulásáról. A tanácsadó nem igazán értette, miért kellene neki az elnök feleségének jelentenie, mire a dühös first lady ennyit mondott neki:

„Jovenel est une propriété”, vagyis „Jovenel a tulajdonunk”. A Martelly-klán azután is így kezelte Moïse-t, miután beiktatták elnöknek, állítólag rendszeresen hívogatták ilyen-olyan követelésekkel, parancsokkal, vagy szidalmakkal, ha éppen nem tetszett nekik valami vagy kívánságuk volt. Az új elnök még a minisztereit sem nevezhette ki anélkül, hogy a volt elnök, a felesége és a sógora rá nem bólintottak volna. Moïse egy idő után besokallt.

Ahogy a korábbi cikkünkben is írtuk, meggyilkolása idején Jovenel Moïse már igazából politikai felhatalmazás nélkül állt az ország élén, ötéves mandátuma lejárt, de különböző procedurális okokra hivatkozva azt állította, neki még egy év jár az elnöki székben, aminek a végén új alkotmányt ad majd az országnak. Moïse arról is beszélt, hogy korrupt oligarchákkal harcol, ebben a harcban pedig elengedhetetlen fegyver lesz az új alkotmány. Most már sejteni lehet, hogy kikre gondolt, amikor az oligarchákról beszélt.

A harcot már korábban elkezdte.

Az egyik első csapás az angolnahalászatot érte.Az elnök 2021 elején bejelentette, hogy komoly szabályozási és adózási reformot tervez bevezetni az angolnahalászatban, mert, ahogy fogalmazott, „Kiko és a hozzá hasonlók ki be járnak a fővárosból, de nekünk kell utánuk feltakarítani a szemeret”. Idén februárban közeli szövetségese, Port-au Prince polgármestere nyomozást rendelt el az angolnabiznisz és a kábítószer-csempészet összefonódásaival kapcsolatban. Nem sokkal halála előtt pedig az elnök azzal fenyegette meg Kikóékat, hogy államosítja a halászatban és csempészetben is kulcsfontosságú kikötőket.

Az utolsó csepp viszont az volt a pohárban, amikor az elnök lezáratott egy nagyon fontos „repteret”. Azért jár az idézőjel, mert a New York Times cikke szerint valójában a sziget közepén, a szavannán egy éppen hogy kitaposott leszállópályáról van szó, amit éjszaka csak úgy találtak meg a pilóták, hogy a helyiek fáklyákat gyújtottak a pálya mentén. Hogy mire használták a leszállópályát, az rögtön kiderült az újság tudósítóinak, mikor a helyszínre értek, egy arra járó helyi ugyanis rögtön kenőpénzt kért tőlük, hogy hallgasson az újabb, nyilván nemsokára érkező szállítmányról. A DEA szerint idén májusban és júniusban különösen nagy forgalom volt ezen a reptéren, tucatjával jöttek a gépek, amelyek akár több ezer kiló kokaint is hozhattak Kolumbiából és Venezuelából. Miután az amerikai hatóság megkereste emiatt a haiti kormányt, az elnök elrendelte, hogy semmisítsék meg a leszállópályát. A hatóságok nem engedelmeskedtek a parancsnak, Jovenel Moïse-t pedig egy hét múlva meggyilkolták.

Minden marad a régiben

Érdekes részlet, hogy az elnök biztonságáért egy bizonyos Dimitri Hérard felelt, akinek szintén köze van a Martellykhez és a drogokhoz. A magas rangú rendőrt korábban látták, ahogy a egyenruhás járőrökkel 1100 tonna kokaint pakoltat ki egy panamai hajóról Port-au-Prince kikötőjében. A DEA nyomozást indított az ügyben, Martelly viszont személyesen állt ki Hérard mellett, és megtette őt az elnöki rezidencia biztonsági vezetőjének.

Nem csoda, hogy Moïse egy ideig meg volt győződve, hogy Hérard meg fogja ölni, viszont a testőr elnyerte az új elnök bizalmát, amikor utóbbi azt állította, hogy sikeresen meggátolt egy puccskísérletet. Valószínűleg viszont Martelly és Saint-Rémy embere maradt. Emlékezetes, hogy az elnöki rezidencia őrei nem állták a felfegyverezve, alakzatban érkező gyilkosok útját aznap este. Hérard szerint azért, mert azt hitték, a fegyveresek a DEA ügynökei.

Persze arra a New York Times nem talált bizonyítékot, hogy az ország legnagyobb drogbárója és a volt elnök rendelte volna el Jovenel Moïse brutális meggyilkolását, csak arra, hogy nyomós okuk lett volna rá.

Azt pedig valószínűleg hiába várja bárki is, hogy a hivatalos nyomozásból bármi is kiderül majd, a politikai hatalom ugyanis teljesen visszakerült a korábbi elnök köreihez. Az országot átmenetileg a miniszterelnök, Ariel Henry irányítja, aki Martelly lojális embere, és akivel az egyik merénylő többször is beszélt telefonon a merénylet előtt, és közvetlenül utána is. Ez a bizonyos merénylő, Joseph Felix Badio, aki a kolumbiai zsoldosokat vezette, el tudott menekülni a helyszínről, még mindig szabadlábon van, de a New York Times hatósági forrásai szerint pár nappal a merénylet után egy golyóálló kormányzati autóban látták.

Henry Moïse halála után minden emberét eltávolították a kormányból, az igazságügyi miniszteri posztra pedig egy olyan politikust nevezett ki, aki a DEA szerint lefizette a fentebb említett panamai hajó ügyében eljáró bírót és egy rendőrségi forrás szerint korábban volt már börtönben kábítószer-csempészet miatt. Ő vezeti a nyomozást a volt elnök meggyilkolása ügyében.

Michel Martelly jelenleg Miamiban él, és készül a jövő évi elnökválasztásra. Haiti alkotmánya értelmében ugyanis csak kétszer egymás után nem lehet valaki elnök, de ha van közte más a kormány élén, akkor újra indulhat. Komoly esélye van, hogy meg is nyeri a választást.