Csurgó Dénes

„Én ebbe most bele szeretnék állni. Ha valaki mögénk áll vagy együtt csinálja ezt velünk, azt pozitívan vesszük, ha pedig nem, akkor megpróbáltam.”- ezt mondta Gattyán György abban a közel másfél órás interjúban, amit Friderikusz Sándor készített a szexkamera-bizniszből meggazdagodott milliárdossal.

Az adás címe az volt, hogy „Komolyan gondolja”, és úgy volt beharangozva, mintha Gattyán valami nagy politikai bejelentést tenne a műsorban. Hogy Gattyán mit gondol komolyan, mi az, amibe bele szeretne állni, az viszont sajnos nem derült ki igazán, ahogy a Jakupcsek Gabriellával készített PR interjúból és Gattyán azóta elindított fizetett hirdetéseiből sem. Politikai mozgalmat vagy pártot alapít? Be akar szállni a politikába, vagy csak tenni akar az ország digitalizálásáért? Országgyűlési képviselőket vagy céges ügynököket keres az ország 106 választókerületében? Igen. Nem. Talán. De azt nagyon!

Ez a cikk nem fog tudni sokkal több kérdésre választ adni, mint amit eddig tudunk, de igyekeztem összeszedni, hogy eddig mit lehet tudni Gattyán György új nagy projektjéről, és hogy annak fényében, hogy az eddigi projektjei hogy alakultak, mire lehet talán számítani tőle.

Pornómilliárdosból digitális mozgalmár

Gattyán Györgyöt egyfelől nem kell senkinek sem bemutatni, ő Magyarország harmadik leggazdagabb embere, az ország nagyon kevés politikától (eddig?) független milliárdosának egyiket, a LiveJasmin nevű szexkamerás oldal, majd ennek hátán a napi 1,5 millió dolláros bevételt hozó Docler Holding felépítője, akinek már egyeteme és tengóipari innovációja is van. Másfelől viszonylag keveset lehet róla tudni, főleg mert nem Magyarországon él és ritkán nyilatkozik bármiről. És bár nem volt eddig sem láthatatlan, például - ahogy ezt nagyon szereti minden alkalommal kiemelni - nagyon sok jótékonysági kezdeményezésben vesz részt és sokat adományoz különböző célokra, olyan aktívan még sosem vett részt a magyar közéletben, ahogy most akar, bármit is jelentsen ez.

Szerencsére az elmúlt időben több interjú és portrécikk is megjelent Gattyánról, amelyeknek egy részéért fizetett, másik részéért nem. Ezekből mindenki megtudhatja, hogy az 1970-ben született Gattyán Rákosszentmihályon nőtt fel, a közelben járt középiskolába, az Ikarus sportegyesületben atletizált (amelyet azóta bőkezűen támogat), de sokszor nem tudott szombati versenyekre járni, mert kőműves apjának kellett besegítenie. Később volt gyakornok a Magyar televíziónál, járt a Kodolányi János főiskolára (amelyet azóta megvett a Docler), felfuttatta az apja kőműves bizniszét, dolgozott intagtlan-értékbecslőként, volt Skoda-kereskedése és még pár másik vállalkozása, majd 2003-ban elindította a Friderikusz-interjúban következetesen Jázminnak nevezett LiveJasmin.com oldalt.

Bár Gattyán cége nem nagyon szereti ezt hangoztatni, a Doclernek a LiveJasmin hozta meg az igazi sikert, és Gattyán is elismeri az interjúban, hogy a mai napig ebből van a cégcsoport legtöbb bevétele. A LiveJasmin a világ egyik első és másig az egyik legsikeresebb szexkamera oldala, ahol a közönség (többségében férfiak) pénzt fizetnek a performereknek (többségükben nőknek), hogy a kamera előtt maszturbáljanak vagy csináljanak egyéb dolgokat, leginkább azt, amit a nézők kérnek. Hogy hogyan működik ez az iparág, arról Barna Emília és Katona Noémi idén megjelent hiánypótló kutatásában lehet részletesen olvasni, a témát a magyar pornóipar történetéről szóló interjúban is feszegettük.

És bár Gattyán azt szereti hangsúlyozni, hogy a LiveJasmin csak egy videós platformot hozott létre, amelyet hogy, hogy nem, szexcsetelésre kezdtek emberek használni, az biztos, hogy a cég nagyon hamar kiépítette az infrastruktúrát, hogy tartsák a kapcsolatot az egyéni vállalkozóként dolgozó performerekkel, menedzseljék a kuncsaftok fizetéseit, monitorozzák a kamerák előtt dolgozó nőket, kezeljék a nézők beérkező panaszokat, stb. A forgalmat pedig végső soron mégiscsak nők testének árusítása generálja, még ha ezek a nők, ahogy az a hasonló platformcégeknél lenni szokott, nem is a LiveJasmin alkalmazottai, hanem vállalkozók. A szexkamera-biznisz pedig annyira jelentős a Docleren belül, hogy Gattyán is beszélt arról Friderikusznak, hogy bár vannak más oldalaik, például egy szintén videómegosztásra épülő online jósda, aminek szerinte sokkal nagyobb piaci elérése lehetne, mint a pornónak, ezt kevesebben nézik, ezért a fejlesztésére is kevesebb erőforrás jut.

A Docler magára ennek ellenére alapvetően egy IT megoldásokkal foglalkozó cégként tekint, nem szexipari vállalkozásként. Ez amúgy nem egyedi, a legnagyobb online pornómegosztó oldalakat felvásárló, így az internetes pornót nagyrészt uraló MindGeek oldalán sincs egy szó sem a pornóról vagy a szexről. Hogy Gattyánt személyesen mennyire zavarja, ha felhozzák, hogy végső soron miből lettek a milliárdjai, az nem teljesen egyértelmű. Az Origo 2013-as portrécikkében (amely még a portál elfideszesítése előtt készült, és ami amúgy az Origo oldalán már nem is elérhető) egy volt docleres nyilatkozó szerint

Gattyán részben azért is jótékonykodik annyit, mert ezzel is próbálja „lemosni magáról a pornós imidzset”. Egy másik nyilatkozó szerint ugyan nem szégyelli, hogy miből van a pénze, de nem szeret róla beszélni, és ezért kezdett el olyan üzleti lehetőségeket keresni, amelyekre bárki büszke lehet. Ilyen volt az Andrássy úti Il Bacio di Stile luxusáruház, ami azonban veszteséges volt és bezárt, vagy a Teqball, a lábtengóasztal népszerűsítése, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter is nagyon elismerő Facebook bejegyzést írt egy nappal Gattyán interjúja után.

Most pedig egy eléggé felépített, de kicsit érthetetlen kampánnyal állt elő, aminek céljai ugyanakkor nagyon szépen illenek ahhoz, hogy a számítógépek előtti maszturbálás helyett valami mással kössék össze Gattyán nevét. Az üzleti életben már bizonyított milliárdost már nem a profitért, hanem a közjóért tenne, egy olyan területen, amihez ért: mindent elkövetne az ország digitalizálásáért. Nem egy céggel, nem alapítvánnyal, hanem egy mozgalommal. Sőt, akár egy párttal. „Én fontosnak tartom azt, hogy aki tehet Magyarországért, az tegyen érte” - mondta Friderikusznak. Ez valóban jobb imázs.

Jó, de mit akar?

Ez egy nagyon jó kérdés, amire nincs még egyértelmű válasz. A Legnagyobb Vállakozás nevű oldalán Gattyán nagyon politikai reklámszerű hirdetésekben beszél arról, hogy Magyarország mennyire le van maradva a digitalizációban, ami szerinte az ország problémáinak nagy részét amúgy képes lenne megoldani, a GDP-t is növelné és Magyarországot a nemzetközi élvonalba röpítené. A milliárdos videója szerint mögötte áll a nép akarata, mert felméréseket végeztetett, amelyek szerint a magyarok többsége támogatja, hogy a magyar állam jobban digitalizált legyen, legyen teljeskörű az online ügyintézés, és sokan gondolják azt is, hogy a digitalizációval vissza lehetne szorítani a korrupciót és javítaná a közszolgáltatásokat. Ennek elérésére ezért Gattyán létrehozta a Digitális Magyarországért mozgalmat, amelynek egyelőre ő az egyetlen ismert tagja, de azt reméli, hogy majd még sokan csatlakoznak hozzá. De hogy pontosan mit akar elérni, azt talán még ő maga sem tudja, vagy nem akarja elárulni.

„Ha elég az, hogy elindítottuk ezt a kérdéssorozatot, akkor ennyit tettünk az országért. Ha ez nem elég, akkor tovább lépünk”. Ez a továbblépés lehet népszavazás, pártokkal való egyeztetés, és ahogy Friderikusz kérdésére elmondta, lehet az is, hogy párttá szervezik a mozgalmat, „ha ez szükséges”.

És itt jön képbe a politika, valahogy. A Friderikusz-interjú kedden megjelent előzeteséből úgy tűnt, mintha Gattyán azt jelentené majd be a műsorban, hogy indul a választásokon és képviselőket szervez. Ezt én magam is így értelmeztem és írtam meg akkor ezek alapján, a teljes interjút megnézve viszont ez nem tűnik teljesen igaznak. Gattyán beszél arról, hogy végeztek politikai felméréseket is, amelyekből azt szűrte le, hogy sokan vannak, akik változást akarnak, alternatívát „mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani”. Ennek a felmérésnek az eredményeit nem tette közzé a Legnagyobb Vállalkozás oldalon, szemben a digitalizációról szólókkal. A teljes interjúban is szóba hozta, hogy a politikai elit két nagy tömbje inkább egymás besározásával van elfoglalva és azt figyelik csak, hol lehet törésvonalakat létrehozni a magyar társadalomban, nem azt, hogy mitől lesz jobb az országnak. A mozgalmának célja pedig az, hogy fölrázza a magyar társadalmat, hogy az emberek elkezdjenek azon gondolkodni, hogy van egy harmadik lehetőség.

Odáig viszont nem ment el, hogy bejelentse, hogy politizálni akar, indulna a választásokon és pártot szervez - ezt csak lebegteti. „Ebbe most bele szeretnék állni”- válaszolja a kérdésre, hogy politikai pályára készül-e, de nem mondja ki egyértelműen, hogy mire gondol. Arról is beszél, hogy papírforma szerint lehetnek esélyei nyerni a választáson, és bár még nincs pártja és még nincs is 100 százalékig kidolgozva, hogy mit akar elérni, ezt meg lehet oldani. De egyszer sem mondja ki azt, hogy igen, pártot szervez és beszáll a politikai versenybe, legfeljebb azt, hogy pártbeszédre készül a politikai elittel az ügyéről, a digitalizációról, de ha ezek után szükségesnek látja, párttá is szervezi a mozgalmát.

A pártosodás első lépéseként lehetne felfogni, hogy Gattyán „mozgalma” az ország 106 választókerületében keres „kutató-képviselőket”, amelyekről kontextus nélkül szintén azt hihetnénk, hogy lényegében párttagságot toboroz. A Friderikusz interjú alapján viszont

nem egészen erről van szó, vagy ha igen, az egy nagyon furcsa párt lenne, amelyben mindenki a pártelnök alkalmazottja. Egyelőre ugyanis inkább helyben felméréseket készítő ügynökökről, kérdezőbiztosokról, „kutatókról”, céges megbízottakról van szó, akik az ország egész területén segítenének a mozgalomnak felmérni, hogy az egyes városokban, falvakban milyen digitalizációs igények vannak. A kérdésre, hogy miért a választási térkép szerint keresik ezeket, Gattyán annyit mondott, hogy ez a felosztás biztosítja a legnagyobb lefedettséget, és mivel a mozgalma a legeldugottabb faluba is el akar jutni, ezért választották ezt. Mindenesetre már közel ezren jelentkeztek a 106 állásra.

Milliárdos hübrisz, fideszes kavarás, vagy valami más ?

Vagyis továbbra is kérdéses, hogy milyen politikai céljai vannak a hirtelen közjóról és harmadik lehetőségről beszélő milliárdosnak. Ahogy az sem világos, hogy mi motiválja ezt az egészet. Természetesen sokan hamar levonták a következtetést, hogy ha valaki elindulna harmadik erőként a 2022-es választásokon, az rontaná az egyesült ellenzék esélyeit, így pedig a Fidesznek kedvezne. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt hamar ki is állt a sajtó elé, hogy elmondja, „lehet, hogy Gattyán György őszintén hisz a harmadik út lehetőségében, de az is lehet, hogy ezek mögött a kezdeményezések mögött a Fidesz áll.”

Friderikusz is föltette a kérdést Gattyán Györgynek, hogy mit válaszol azoknak, akik azzal vádolják majd, hogy kormányközeli körök megkeresésére szállna be a politikai versenybe, hogy gyengítse az ellenzéket.

„Aki ismeri a múltamat, látja azt, hogy egy biztos, hogy a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban” - válaszolta erre a milliárdos. Ezzel pedig nyilván arra utalt, hogy a Docler évek óta folyamatos jogi csatározásban van a NAV-val.

A NAV több mint 100 nyomozója 2012-ben szállta meg a Docler budapesti irodáit, mert azzal gyanúsították a céget, hogy úgy 50-60 milliárd forint áfát csalt el. Nem sokkal később zárolták a Docler minden hazai érdekeltségét, hogy behajtsák a pénzt, a cég viszont úgy ítélete meg, hogy a NAV alapvetően félreérti a nemzetközi adózási gyakorlatát, és olyan bizonyítékokkal próbálta az áfacsalást alátámasztani, amelyet nem használhatott volna föl. Az egész ügy arról szólt, hogy áfacsalásnak számít-e, hogy a Docler Holdinghoz tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) egy portugál cégnek adta licencszerződéssel a LiveJasmin weboldalának a know-how-ját és üzemeltetését.

A NAV úgy tekintett a Lalib nevű portugál cégre, mint egy egyszerű strómanra, amelyet arra használ a Docler, hogy ne Magyarországon fizessen áfát, hanem Portugáliában, ahol éppen 4-5 százalékkal alacsonyabb volt az áfakulcs. Erre viszont nem ezért volt szükség, hanem egyrészt azért, mert a magyar bankok nem nagyon akartak üzletelni a szexkamerás céggel, másrészt pedig a Docler egy olyan cégen keresztül akarta kezelni a felhasználók mikrobefizetéseit, amelynek Magyarországon nem volt engedélye, Portugáliában viszont igen. Ezért egy portugál cégnek adták át az oldal üzemeltetésének licenszét.

Az ügyben az Európai Bíróság is véleményt nyilvánított, amely szerint nem sértették meg az uniós áfa irányelvet, majd 2017-ben a Kúria is Gattyánéknak adott igazat a NAV-al szemben, amely időközben hol feloldotta, hol újra zárolta a Docler vagyonát, többek között az Andrássy úti üzletházat. Viszont hiába született erről döntés, Gattyán Friderikusznak azt mondta, hogy még mindig nem zárult le teljesen az ügy.

Tehát a NER rászállt Gattyánra? Azért nem egészen.A Válasz.hu például megírta, hogy egy Rogán Antalhoz közeli tőkealap, a Carion, és az állami Eximbank Colombus magántőkealapja 900 millió forintot tolt Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő cégébe. Szijjártó Péter, ahogy már írtuk, eközben a Teqball-t dicséri, a kormánymédia pedig meglehetősen kesztyűs kézzel bánik a pornómilliárdos bejelentésével, egészen más hangnemben számolva be róla, mint mondjuk az ellezéki összefogásról. Ez persze még nem jelent semmit, de nem tűnik úgy, hogy az államhatalom, az állampárt és annak leágazásai páriaként vagy politikai ellenségként kezelnék Gattyánt.

Akitől persze korábban sem voltak szokatlanok a nagyszabású, elrugaszkodott ötletek. A 2013-as Origo portré szerint már korábban is jellemző volt rá, hogy néha bármilyen felmérés, piackutatás vagy fókuszcsoport nélkül fejébe vette, hogy ilyen vagy olyan termékeket kellene fejleszteni, majd miután kiderült, hogy az ötlet egyáltalán nem jött be, gyorsan elengedte, még ha ehhez egész részlegektől kellett megszabadulni. Ezek alapján az sem teljesen kizárható, hogy a Legnagyobb Vállalkozás, a Digitális Magyarországért mozgalom vagy a politikai szereplés is olyasmi, amilyről Gattyán a fejébe vette, hogy szuper ötlet, de ami mögül ugyanígy kihátrál majd, ha látszik, hogy nem vezet sehová. Friderikusz Sándor meg is kérdezte tőle, hogy nem azért látja-e esélyesnek a politikai sikert, vagy akármit is, mert egy halom pénzen ül, Gattyán pedig elismerte, hogy ez lehetséges. Nem tehetünk mást, mint hogy kivárjuk, mi lesz a vége.

Egy héttel az előző emelés után ismét megemeli az irányadó kamatnak számító egyhetes betéti tender kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A múlt héten még 2,5 százalékos kamatért tudták a bankok egy hétig parkoltatni a pénzüket a jegybanknál, ez most 40 bázisponttal, vagyis 0,4 százalékponttal 2,9 százalékra emelkedett.

A jegybanki alapkamat, amelyről havonta dönt az MNB Monetáris Tanácsa 2,1 százalék, azonban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt héten bejelentette, hogy nem ezt, hanem az egyhetes betéti tender kamatát tekinti irányadónak nemzeti bank. Erről nem a Monetáris Tanács, hanem a jegybank vezetése dönt, és nem havonta, hanem, értelemszerűen, hetente. Virág pont azzal indokolta a döntést, hogy a külső inflációs hatások miatt gyorsabban kell reagálnia az MNB-nek, ezzel az eszközzel pedig hetente tudja szabályozni a pénzügyi kondíciókat. A döntés mögött az is lehet, hogy a hét elejére nagyon meggyengült a forint, kedden 372 forintba került egy euró.

A közel 3 százalékos egyhetes betéti kamattal Magyarországon a legmagasabb az irányadó kamat a régióban. Nem ez az első alkalom, hogy az MNB az egyhetes betéti kamatot tartja irányadónak az alapkamat helyett, ez így volt a májusban bejelentett és júniusban elindított kamatemelési ciklus előtt is. Az új ciklus megkezdésekor viszont egy szintre hozta a két kamatot a jegybank, hogy újra az alapkamat lehessen az irányadó kamat. A vártnál nagyobb infláció miatt viszont a jegybanknak módosítania kellett a tervét. Az alapkamatot legutóbb múlt hét kedden, november 16-án emelte a Monetáris Tanács, akkor érte el a 2,1 százalékos szintet. Két nappal később pedig az egyhetes betéti kamatot emelte a MNB igazgatósága,

Az irányadó kamat emelésének hírére erősödni kezdett a forint, egy euró szerda este 368.7 forintba került, a jegybank döntésének hírére aztán 365,9-es szintre erősödött a forint, csütörtök késő délelőtt 366,6 forinton van az euró árfolyama. A jegybanki emelés híre emelkedni kezdett az OTP árfolyama is, amelynek hatására a BUX index is növekedni kezdett. (Hvg, Portfolio).

2022. június elsejéig meghosszabbítaná a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet a kormány - többek közt ez szerepel abban a salátatörvényben, amelyet Semjén Zsolt nyújtott be az Országgyűlésben, és amelyről a Telex.hu ír.

A javaslat indoklása szerint a magyar kormány oltási programja az "egyik legeredményesebb" Európában, " az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte", a negyedik hullám pedig annyira kiszámíthatatlan, hogy "elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása." Az indoklásban az is szerepel, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor a kormány június elseje előtt megszűnteti a veszélyhelyzetet.

Legutóbb szeptember végén hosszabbította meg a kormány a veszélyhelyzetet, akkor arról döntött a parlament, hogy 2022 január 1-ig.

Gattyán György párttá alakítaná a mozgalmát és elindulna a 2022-es parlamenti választáson - ezt jelentette be Friderikusz Sándor podcastjában a szexkamera-iparágon meggazdagodott milliárdos. Az interjút csütörtökön közli majd Friderikusz Youtube-csatornája, az előzetesből viszont már meg lehet tudni, hogy Gattyán végeztetett kutatásokat, ezek alapján pedig úgy látja, lehet esélye a választáson, mert sokan úgy gondolják, hogy "mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani". Ebből a milliárdos úgy látja, hogy papírforma szerint akár nyerni is lehet.Friderikusz kérdésére azért elismeri, hogy lehet, hogy megtéveszti őt, hogy egy pénzhegy tetjéről nézve látja a világot. Ez a pénzhegy nagyjából 280 milliárd forintot jelent, ezzel Gattyán a 100 leggazdagabb magyart összesítő éves lista szerint a harmadik leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor mögött.

Ahhoz, hogy induljon a választáson, pártot is kell szerveznie, pontosabban párttá kell alakítania az interjúban bejelentett Digitalizáljuk Magyarországot nevű mozgalmát. De mint az előzetesben mondja, van még pár hónapjuk, hogy ezt megoldják. És hogyan oldják meg? A Facebook-on kitett kampányvideójában Gattyán állást kínál 106 embernek, akik képviselőjelöltjei lennének a 106 választókerületben.

Hogy Gattyán valami hasonló bejelentésre készül, azt már abból sejteni lehetett, hogy hosszú PR interjút készíttetett Jakupcsek Gabriellával, amelyben a sikereiről, jótékonykodásáról és a gazdagok társadalmi felelősségéről beszélt. Ezek visszaköszönnek a kampányát elindító videóban is, amelyben szerepel, hogy ő Magyarország egyik leggazdagabb embere, hogy ő a legtöbbet jótékonykodó magyar állampolgár, és hogy övé az egyetlen, teljesen magyar kézben lévő globális IT cég, a Docler.

Bár ezt a cég nem nagyon szereti már hangoztatni, a Docler a LiveJasmin nevű szexkamera-oldal elindításával, fejlesztésével és üzemetetésével alapozta meg a vagyonát, bár a cég már egyéb fejlesztésekkel is foglalkozik. Hogy hogyan pörgött föl a szexkamera-biznisz, amelynek Gattyán cége az egyik globális vezetője lett, arról ebben az interjúban lehet bővebben olvasni.

Újabb adócsökkentésekről nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. A csomagban tovább csökkennének a munka után fizetendő adók, tovább csökken a kisvállalati adó kulcsa, nő a babakötvény utáni állami támogatás és 2022-ben is kevesebb helyi iparűzési adót szedhetnének be az önkormányzatok. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az újabb adócsökkentésekkel 2022-ben "több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál" a kormány.

A javaslat alapján 2022. január elsejétől négy százalékponttal csökken a munka közterhe:

• Megszűnik ekkor a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás,
• két és fél százalékponttal csökken a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó.

A PM közleménye szerint a változtatás nyomán egyrészt csaknem 600 milliárd forint körüli összeg maradhat az érintetteknél, másrészt olcsóbbá válik a munkaerő foglalkoztatása, így a cégek könnyebben vehetnek fel alkalmazottat, harmadrészt megszűnik egy újabb önálló köztehertípus. Emellett Január 1-től az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is kedvezőbbekké válnak. A kifizetőt terhelő ekho ugyanis 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

A tervezet meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, így jövőre is automatikusan jár az alacsonyabb, maximum egy százalékos adómérték az érintetteknek. Ha az Országgyűlés megszavazza, teszi hozzá figyelmesen a minisztérium. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak 2022-ben is jóval kevesebb adóbevétele lesz, mint volt a járvány előtt, mielőtt a kormány a koronavírus okozta gazdasági válságra hivatkozva meghozta ezt a lépést. A minisztérium számítása szerint 150 milliárd forintot nem kell majd a cégeknek befizetnie, vagyis ekkora összegtől esnek majd el a kormány támogatásának így egyre kiszolgáltatottabb önkormányzatok. Emellett 2022-ben sem emelhetnek vagy vezethetnek be új adót az önkormányzatok.

A javaslat szerint a kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal, 10 százalékra csökken.A már kivázó vállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, és a Pénzügyminisztérium becslése szerint a kedvező szabályok miatt jövőre még több vállalkozás választja a kisvállalati adót.

A javaslat szerint a babakötvény után járó állami támogatás összege a duplájára, 12 ezer forintra nő. A babakötvény továbbra is az egyik legjobb befektetés, és nemcsak azért mert a befizetett összeg 10 százalékával (2022-től maximum 12 ezer forinttal) támogatja az állam, hanem azért is, mert a kamata az előző évi infláció plusz három százalék. (MTI)

Megkötötte a koalíciós megállapodást a kormányalakításról tárgyaló három német párt, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP - írja a Politico. A pártok szerdán nyilvánosságra is hozzák majd a megállapodásukat.

A szeptember 26-án tartott német választásokon a szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, a választók 25,8 százaléka támogatta az SPD-t és kancellárjelöltjét, Olaf Scholz-ot. A CDU-CSU 24 százalékkal a második lett, a harmadik és negyedik legtöbb szavazatot pedig a Zöldek és a liberális Szabad Demokraták kapták. Ez a két párt október elején megegyezett, hogy ketten kezdenek el tárgyalni valamelyik nagy párttal a koalíciós kormányról. Azt is bejelentették, hogy az SPD-vel tárgyalnak először, így már akkor is a baloldali koalíció látszott esélyesebbnek.

A koalíciós megállapodást még a pártok tagságának is el kell fogadnia, a Zöldek erről minden tagjukat megkérdezik a következő napokban, az SPD pedig december 4-re hirdetett rendkívüli pártkongresszust. Ha a tagság is elfogadja a megállapodást, akkor a december 6-val kezdődő héten megszavazhatják Olaf Scholzot Németország következő kancellárjának.

Oltási igazolásokkal üzletelő orvosi asszisztenst és segítőjét fogták el Heves megyében - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerdán az MTI-t. A rendőrök kedd hajnalban Gyöngyösön és környékén több helyszínen tartottak kutatást, és védettségi igazolványokat, készpénzt, valamint elektronikai eszközöket foglaltak le.

Elfogtak egy 41 éves orvosi asszisztenst és a 47 éves segítőjét, ellenük védettségi igazolással való visszaélés, valamint vesztegetés elfogadásának bűntette miatt indult eljárás. A nyomozás eddigi adatai alapján

a két nő nagyjából kilencven embernek állított ki hamis oltási igazolást. Valótlan adatokat rögzítettek abban a központi rendszerben, amelyen keresztül a megrendelők később jogosulatlanul jutottak hozzá védettségi igazolványhoz. A gyanúsítottak az igazolás kiállításáért, közvetítőkön keresztül akár 50 ezer forintot is kaptak, amit egymás között szétosztottak. A rendőrség kezdeményezte a gyöngyöshalászi és a gyöngyösi nő letartóztatását, és még tizenhat ember ellen indított büntetőeljárást az ügyben.

A magyar kormány megvétózza a Európai Gazdasági Térség országainak ma végződő brüsszeli találkozóján elfogadni tervezett közös nyilatkozatát - írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a Népszava. Az EGT az EU tagállamain kívül Izlandot, Norvégiát és Lichtensteint foglalja magába, 30 éve pedig nem volt még olyan, hogy a tárgyalás után ne fogadták volna el a közös nyilatkozatot.

A lap szerint a magyar kormány vétója válaszlépés lehet a Norvég Alap körüli viták miatt. A vita amiatt pattant ki, hogy miután a magyar kormány 2014-ben karhatalmi eszközökkel megtámadta a civil alap pénzeinek elosztására kiírt pályázatot megnyert civil konzorciumot, és követelte, hogy egy kormányközeli szervezet (a Századvég) oszthassa ki a civileknek járó 77 milliárd forintot, a norvég kormány nem fizette ki a pénzt, majd idén nyáron bejelentette, hogy Magyarország többé ne is számítson erre a támogatásra. A norvég alap körüli konfliktus történetét Plankó Gergő foglalta össze ebben a cikkében.

A norvég és magyar kormányok 2020 decemberében kötött megállapodása szerint a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak Magyarország nem. Ezután jelentette be a norvég kormány, hogy akkor Magyarország bukja a 2014-2021 közti időszakra szóló pénzeket. Norvégia mellett az EGT-nek is van egy hasonló civil alapja, ezt a csapot viszont ugyanúgy elzárták A magyar kormány azóta perrel fenyegetőzik, aminek a norvégok szerint semmi jogalapja nincs.

Hogy 2021-2027 között mekkora összeggel járuljon hozzá az EGT az EU társadalmi integrációjához, vagyis mennyi pénzt osszanak ki az alapok, arról a közeljövőben indulnak majd meg a tárgyalások. Ezek előtt lehet egyfajta politikai üzenet az EGT nyilatkozat magyar vétója, amelynek azonban ezen kívül nincs túl nagy gyakorlati jelentősége.

Egy nyolcéves kisfiú is belehalt a sérüléseibe, így már hat ember megölésével vádolják a férfit, aki vasárnap autójával nagy sebességgel belehajtott egy ünnepi felvonulásba a Wisconsin állambeli Waukesha városában. Jackson Sparks a baseball csapatával vonult fel a városban, amikor Darell Brooks a tömegbe hajtott. Jackson 12 éves bátyja, Tucker is megsérült.

A súlyos incidens helyi idő szerint nem sokkal délután öt óra előtt történt a Milwaukeetól 32 kilométerre nyugatra található Waukeshában. A támadás 62 sérültje között 18 gyerek van. Több sérültnek még kritikus az állapota.

A 39 éves Brooks a rendőrség beszámolója szerint nemcsak nagy sebességgel hajtott a felvonulók közé, de cikk-cakkban hajtott, hogy minél több embert elüssön. Nem ez az első eset, hogy a férfi szándékosan elütött valakit: két nappal az eset előtt azzal vádolták meg, hogy egy családi vita után elütötte a gyermeke anyját. Miután kifizette az óvadékot, szabadlábra került. (BBC)

25 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte az esküdtszék a 2017-es, egy halálos áldozatot is követelő Unite the Right tüntetés szervezőit - írja a BBC. Az óriási vihart kavart szélsőjobboldali tüntetésen, amelyet 2017-ben azért szerveztek, mert a Virginia állambeli város vezetése úgy döntött, hogy eltávolítja Robert E. Lee, a déli konföderáció hadvezérének szobrát, egy ellentüntető, Heather Heyer életét vesztette, amikor a szélsőjobboldali James Alex Fields szándékosan a tömegbe hajtott az autójával. A 25 milliós büntetésből 12 milliós az azóta már életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Fields-re rótta ki az ügyészség.

A megbüntetett alperesek között van a tüntetés főszervezője, Jason Kessler, az alt-right kifejezéssel előálló Richard Spencer és a Vice világhírűvé vált videójában szereplő, később a "sírós náciként" ismert Christopher Cantwell is.

A perre egy 1871-es törvény adott jogalapot, amelyet azért hoztak, hogy a polgárháború után felszabadított fekete lakosságot megvédjék a Ku Klux Klantól. Eszerint bárki pert indíthat egy másik állampolgár ellen, ha azt gondolja, hogy az mások polgárjogait akarta korlátozni vagy sérteni. A Unite the Right elleni perben a felperesek szerint a szélsőjobbos tüntetők pont erre készültek, amikor lőfegyverekkel, pajzsokkal, botokkal és egyéb fegyverekkel, valamint rasszista, antiszemita, a holokausztra és a rabszolgatartásra utaló jelképekkel érkeztek tömegével a városba.

Az esküdtszék azt nem találta elég megalapozottnak, hogy a szervezők és résztvevők előre eltervelték volna a rasszista erőszakot. Egy volt szélsőjobboldali tüntető tanúvallomásában elmondta, hogy a szervezők már a tüntetés előtt beszéltek arról, hogy autókkal támadhatnának az ellentüntetőkre, vagyis

a szervezők számítottak rá előre, hogy a tüntetés erőszakos fordulatot vehet. Az alperesek azzal védekeztek, hogy a rasszista nézeteiket védi a szólásszabadságot garantáló amerikai alkotmány, hogy nem ismerték Fields-t, így nem tudták, mit tervez, és nem tudták megakadályozni, előre pedig egyáltalán nem terveztek erőszakot. A szélsőjobbosok és ellentüntetők közti verekedésekért a rendőrséget tették felelőssé, amely nem tudta távolt tartani egymástól a két csoportot.

Az ENSZ 26. Klímacsúcsának elnöke, Alok Sharma múlt szombaton könnyek között kért bocsánatot azért, ahogy a klímacsúcs alakult, és hogy annak záródokumentumát az utolsó pillanatban pár ország lobbierejének sikerült valamelyest felvizeznie. Talán ez marad a COP26 legemlékezetesebb pillanata, ami azt a narratívát erősíti, hogy a klímacsúcs kudarcba fulladt, a globális közösség nem tudta elérni a célját. Sokan viszont óvatos sikerként könyvelik el a két hetes skóciai tárgyalást, amelyen alapvetően jó irányba tettek lépéseket az országok, hogy meggátolják a katasztrofális klímaváltozást, csak nem elég gyorsan.

Én Csurgó Dénes vagyok, a 444 újságírója, a podcast mai adásában pedig Bart István klímapolitikai szakértővel, a klímastratégia 2050 intézet igazgatója beszélgetünk, aki maga is kint volt Glasgowban a tárgyalásokon. Szó lesz arról, hogy miért lehet sikerként és kudarcként is értékelni a klímacsúcsot, mit lehet és mit érdemes hogy milyen kérdések maradtak továbbra is megoldatlanok és merre halad most, a COP26 után a globális klímapolitikai folyamat.

A COP26 klímacsúcsról én a tárgyalások közepénél írtam összegző cikket, Horváth Bence pedig a klímacsúcs után, annak eredményeiről számolt be, itt pedig Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az IPCC magyar tagjának értékelését lehet elolvasni, amiről a podcastban is szó esik.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán és a 444.hu Youtube csatornáján is.

Az osztrák médiahatóság, a KommAustria egyik legnagyobb médiatámogatási alapjának tanácsadó testületébe kérte fel tagnak Rozgonyi Krisztinát, a Nemzeti Hírközlési Hatóság korábbi elnökét - írja a Kreatív. Rozgonyi három évig tölti majd be a posztot az öt fős testületben, amely a közszolgálati műsortámogatásokról dönt kereskedelmi médiumok esetében, és egyben ellenőrzi a 23 millió euró támogatás elköltését.

A jogász végzettségű médiaszakember 2004 és 2010 között dolgozott a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, végül annak elnökeként. 2010 és 2015 között a főleg médiaszabadsággal foglalkozó projektek tagjaként dolgozott Szerbiában és Közép-Ázsiában, hat éve pedig családjával Bécsbe költözött, ahol az Universität Wien-en tanít és kutat.

„Az én kinevezésem olyan, mintha a magyar médiahatóságba egy észt szakembert neveznének ki, ez a nagyfokú bizalom az igazi megtiszteltetés ebben a felkérésben” – mondta Rozgonyi Krisztina a Kreatívnak.

49 éves korában elhunyt Hans Erik Dyvik Husby, ismertebb nevén Hank von Helvete, azaz Hank a pokolból, az ikonikus norvég rockzenekar, a Turbonegro korábbi énekese. Az énekes halálhírét családja megerősítette a norvég Tvedestrandsposten újságnak.

A Turbonegro tagjai az interneten fejezték ki részvétüket. "Hálásak vagyunk az együtt töltött időért, a pillanatokért és a varázslatért, amit Hans-Eriknek köszönhet a Turbonegro." Mint írják, karizmatikus, humort és sebezhetőséget is közvetíteni képes frontemberként Hank elengedhetetlen volt a zenekar sikeréhez. "Meleg szívű ember volt, aki kereste az intellektuális és spirituális kapcsolódást és bárkivel szívesen beszélgetett. Büszkék vagyunk arra, amit a Turbonegroval testvérekként létrehoztunk."

Hank 1993-ban csatlakozott a zenekarhoz, így már ő énekelt annak első, Never is Forever című nagylemezén. Frontemberként kulcsszerepet játszott a saját műfaját death punkként aposztrofáló zenekar imázsának kialakításában, ami nagyrészt rock klisék nihilista kiforgatására, nem túl szofisztikált homoszexuális utalásokra és farmerdzsekikre épült.

Hank meg volt győződve, hogy sikerült létrehozniuk Norvégia legijesztőbb zenekarát, amitől még az ország rettegett black metal szcénájának tagjai is megriadtak, hiszen, ahogy egyszer nyilatkozta: "mitől rettegnek ezek a templomokat égető és egymást gyilkolászó srácok? Meleg férfiaktól!"

A Turbonegro a 90-es években komoly nemzetközi rajongótábort alakított ki, a Turbojugend-nek nevezett rajongók egyen farmerdzsekikben jártak a koncertekre világszerte. 1999-ben aztán a zenekar, nagyrészt Hank heroinproblémái miatt pár évig szünetet tartott, csak 2003-ban jelentkezett új lemezzel. Hank 2010-ben kiszállt a zenekarból, hogy solo karrierjére és egyéb projektjeire koncentráljon. Első solo albuma 2018-ban, második 2020-ban jelent meg. (Kerrang)

Februárban érkezik a családi adóvisszatérítés, amelynek összege elérheti szülőnként az akár 800 ezer forintot is - ezt mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója a szombaton az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. Hollik szerint a kormány összességében 600 milliárd forintot utal így vissza a gyermekes családoknak. "Ezt a hatalmas összeget is a gazdasági növekedésnek köszönhetően tudjuk odaadni a gyermekes családoknak". Ezután sokat gyurcsányozott és márki-zayozott. Varga Mihály korábban már bejelentette, hogy valószínűleg februárban fizeti majd vissza az szja-t a kormány.

Orbán Viktor még nyáron, az MKIK éves gazdaságértékelő konferenciáján jelentette be, hogy ha a gazdaság 2021-ben gyorsabban nő, mint 5,5 százalék, akkor a kormány a gyerekes adófizetőknek visszafizeti a befizetett személyi jövedelemadót. Bár a miniszterelnök nagyon igyekezett hangsúlyozni, hogy nem kampányintézkedésről van szó, ahogy akkori elemzésünkben írtuk, nem igazán lehet máshogy értelmezni a lépést, mert annak társadalompolitikai vagy gazdaságélénkítő, válságkezelő hatása, főleg másfél évvel a járvány okozta gazdasági krízis mélypontja után nem nagyon van. Arra viszont alkalmas lehet, hogy emlékeztesse a választókat, milyen gyorsan nő a GDP, még ha a növekvő infláció és energiaárak miatt ezt a pénztárcájukon amúgy nem is érzik annyira.

Delhi körül az elmúlt egy évben egész új negyedek jelentek meg a semmiből, iskolákkal, könyvtárakkal, menzákkal, sőt, masszázsszalonokkal. Ezeket mind az indiai fővárosba érkező, a kormány mezőgazdasági törvényei ellen tiltakozó földművelők húzták föl, akik azt mondták, ha kell, évekig körbeveszik majd a várost, de addig nem mennek haza, amíg Narendra Modi kormánya vissza nem vonja a számukra elfogadhatatlan törvényeket. A kormány pedig mindent megpróbált, hogy megtörje a tiltakozást: rendőrökkel verették foltosra a tüntetőket, megfenyegették a Twittert, hogy börtönbe csukják annak indiai dolgozóit, ha nem törölnek több, mint ezer, a tiltakozásról beszámoló fiókot, sőt, még Greta Thunberggel és Rihannával is konfliktusba keveredtek, amiért ki mertek állni a földművesek mellett.

Most viszont, több mint egy évvel az egész konfliktust kirobbantó három mezőgazdasági törvény elfogadása után, Modi és kormánya megadta magát, és visszavonta a jogszabályokat. Modi a szikh vallás egyik legfontosabb ünnepén vonta vissza a törvényeket egy, a tévében is közvetített beszédében, amelyben úgy fogalmazott, nem sikerült meggyőzni a földműveseket arról, hogy a három törvény valójában az ő érdeküket szolgálta volna. Nem véletlen, hogy a szikhek ünnepére időztette a bejelentést India hindu nacionalista kormányfője, a tüntetők nagy része ugyanis a szikh többségű Pandzsáb államból költöztek Delhi köré, ahol nemsokára választások lesznek.

Az indiai törvényhozás tavaly szeptemberben fogadott el három törvényjavaslatot, amelyek jelentősen átalakították volna India mezőgazdasági rendszerét. Narendra Modi miniszterelnök és pártja, a BJP állította, hogy a reformok teljesen újraszabják az indiai mezőgazdaságot, felszabadítva az indiai földműveseket, akik közvetlenül árulhatják a termékeiket magáncégeknek, ezzel megtörve a “közvetítők zsarnokságát”.

A termelők viszont, ahelyett, hogy ünnepelték volna az őket fölszabadító vezetőjüket, Modi-szalmabábukat égetve kezdtek tiltakozni az utcákon, először csak otthon, majd a főváros körül. De mi volt a földművesek baja? Egyrészt az, hogy Modi egyáltalán nem kérte ki a véleményüket a megélhetésüket alapvetően befolyásoló törvényről. Pedig az indiai társadalom 60 százaléka így vagy úgy a mezőgazdaságból él, akiket ráadásul elég erős és jól szervezett gazdaszervezetek fognak össze. Így az indiai társadalom egyik legfontosabb érdekcsoportja viszonylag érthetően eléggé felháborodott azon, hogy az újságból kell megtudnia, hogyan adhatja el a jövőben a termését és mennyiért. De ezen kívül magával a törvénnyel is komoly baja volt az érintetteknek.

Felszabadít vagy kiszolgáltat?

Bár a Kenoshában született ítélet után sok amerikain vehet erőt a düh és az aggodalom, így rajtam is, el kell fogadnunk az esküdtszék döntését - ezt írta közleményében Joe Biden. Az amerikai elnök ezzel reagált arra, hogy az esküdtek minden vádpont alól fölmentették Kyle Rittenhouse-t, aki tavaly augusztusban, 17 évesen két embert agyonlőtt, egyet pedig megsebesített egy tüntetésen a Wisconsin állambeli Kenoshában.

Biden az ítélet után közvetlenül riportereknek nyilatkozva csak annyit mondott, hogy kiáll az esküdtek döntése mellett, később viszont fontosnak tartotta közleményben kiegészíteni ezt. Ebben az elnök arról ír, hogy továbbra is azt gondolja, több köti össze az amerikaiakat, mint ami szétválasztja őket, ő pedig továbbra is azon dolgozik majd, hogy minden amerikait egyenlően kezeljen a jogrendszer. Emellett elítélte az erőszakot és a rongálást, és arra kért mindenkit, hogy békésen fejezzék ki a véleményüket.

Kamala Harris alelnök azt nyilatkozta, hogy az ítélet magáért beszél, és hogy karrierje nagy részében azért dolgozott, hogy az igazságügyi rendszer mindenkit egyenlőként kezeljen, most pedig látszik, hogy van még mit tenni ezért a célért.

Hogy mi történt tavaly augusztusban Kenoshában, arról érdemes elolvasni Miklósi Gábor részletes elemzését. (CNN, BBC)

Hét ember megsebesült péntek este Rotterdamban a járványügyi korlátozások elleni erőszakos tüntetésen, amikor a holland rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre. A rendőrség szóvivője azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a rendőrök először figyelmeztető lövéseket adtak le, de amikor a helyzet életveszélyessé vált, rá is lőttek az őket kövekkel és tűzijátékokkal dobáló tüntetőkre. A tiltakozók előzőleg autókat gyújtottak fel, tűzijátékokat gyújtottak meg, kövekkel dobálták a rendőröket, tűzoltókat. A hatóságok húsz embert őrizetbe vettek.

Péntek este több százan gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a kormány terve ellen amely szerint a durvuló járványhelyzet miatt csak védettsági igazolvánnyal lehet majd fedett szórakozóhelyekre belépni. A demonstráció erőszakossá vált, a tiltakozók autókat gyújtottak föl és kirakatokat törtek be. Emiatt a rendőség azonnal vészintézkedéseket vezetett be a városban, felszólította a lakosokat, hogy hagyják el az utcákat, a tüntetők ellen vízágyúkat és lovas rendőröket vetett be. Az ország más részeiből is vezényeltek Rotterdamba rendőröket. Az összecsapásokban rendőrök is megsebesültek. A dpa hírügynökség fotók alapján azt írta, hogy legalább egy meglőtt ember feküdt a földön.

Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármester "erőszakorgiának" nevezte a történteket ésszigorúan elítélte az erőszakos tüntetőket.A kikötőváros vezetője emellett rendeletet adott ki arról, hogy tilos civileknek tartózkodni a tüntetés helyszínén, a központi és egy másik pályaudvaron. A vasúti közlekedést felfüggesztette a városban, ezt az intézkedést viszont reggel már feloldotta.

Több holland politikus elítélte a Twitteren a történteket. Részben a rotterdami erőszak miatt az ügyvezető holland kormány szilveszterre is betiltotta a tűzijátékok, petárdák használatát az egész országban. Hollandia a múlt hétvégén három hétre újra bevezetett néhány járványügyi korlátozást, hogy lassítsa a koronavírus okozta fertőzés újbóli terjedését, de a napi fertőzések a világjárvány kezdete óta a legmagasabb szinten maradtak. (MTI, CNN, Al Jazeera).

Pénteken levelet küldött a magyar kormánynak az Európai Bizottság, amelyben írásbeli tájékoztatást kér a kormány döntéséről, amelyek a bizottság megítélése szerint ellentmondanak az EU költségvetésének védelmét szolgáló rendeletnek - írja a Népszava. A kormánynak nyolc hete van reagálni a levélre, ha pedig a válaszokat a bizottság nem tartja kielégítőnek, akkor elindulhat egy eljárás, amely akár az uniós források befagyasztásával is végződhet. Hogy pontosan milyen törvényekről, kormányzati lépésekről kért tájékoztatást a bizottság, azt nem hozták nyilvánosságra.

A hivatalos levél elküldése nem jelenti a jogállamisági eljárás elindítását, de azért jelzésértékű, hogy Brüsszel komolyan veszi az uniós források elköltésénél felmerülő magyar korrupciós kockázatokat. A jogállamisági mechanizmust bevezető rendelet január óta hatályos, az Európai Bíróságnak viszont még döntenie kell annak törvényességéről. Von der Leyen pedig októberben azt mondta, a bírósági ítélet előtt nem indítják el a mechanizmust, de már akkor is beszélt róla, hogy a tájékoztatást kérő leveleket ki fogja küldeni a bizottság. A magyar mellett a lengyel kormány is kapott hasonló levelet a bizottságtól.

Nagyjából egy héten belül elfogy BKV idei évre tervezett pénze, utána hitelből kell majd működnie a fővárosi tömegközlekedési vállalatnak. A pénzhiányhoz az is hozzájárul, hogy a kormány még nem fizette ki azt a 12 milliárd forintos normatív támogatást, amellyel a költségvetési törvény szerint a budapesti közlekedést támogatnia kellene. A Fővárosi Önkormányzat pedig kilátásba helyezte, hogy

ha a kormány nem teljesíti a törvényi kötelezettségét, akkor akár korlátozásokat is bevezethetnek a tömegközlekedésben. Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes az RTL Klub híradójának azt mondta, időlegesen felmerülhet egy ilyen opció, hogy mindenki érezze, mivel jár, ha " bliccel a kormány", viszont ez csak egy lehetőség, még nem született erről döntés.

Karácsony Gergely a héten követelte a kormánytól, hogy fizesse ki a 12 milliárd forintot, ami már csak azért is jár a BKV-nak, mert a Fővárosi Önkormányzat minden hónapban fizet a kormánynak a fővárosi közlekedési jegyrendszerbe integrált állami szolgáltatásokért, vagyis a HÉV-ekért, amelyeket 2016 óta a MÁV üzemeltet. Gulyás Gergely viszont a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a HÉV-ről szóló szerződést újra kell tárgyalni, és majd csak ezután fizeti ki a kormány a normatívát. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Karácsonyék inkább akarnak politikai vitát a kormánnyal, mint megegyezést. A fővárosi önkormányzat szerint viszont a két ügynek semmi köze egymáshoz.

Görögországban 85 magánorvos kapta meg pénteken a minisztériumi utasítást, hogy vegyen részt a betegek ellátásában a koronavírus-járvány miatt túlterhelt állami kórházakban.

A kormány csütörtökön megjelent rendelete szerint egyelőre egy hónapon át magánorvosoknak is részt kell venniük az állami ellátásban az ország északi részén, ahol a kórházak túlterheltsége különösen súlyos. Az utasításokat a rendőrség kézbesítette, az orvosoknak szombat reggeltől kell munkába állniuk a kijelölt kórházakban.

Azok a magánorvosok, akik nem tesznek eleget az utasításnak, akár három év börtönnel is sújthatók.A kormány november elején már tett közzé egy felhívást, hogy magánorvosok önkéntesen és ideiglenesen vegyenek részt az állami ellátásban, de akkor csak körülbelül negyvenen jelentkeztek a feladatra. A kórházi orvosok szövetsége szerint az állami egészségügyből még legalább százötven orvos hiányzik az ellátás biztosításához. (MTI)

Több, egyelőre állami tulajdonban lévő csónakházat és üdülőtelepeket kapna az Óbudai Egyetem alapítványa a kormánytól egy, már a Parlament előtt lévő salátatörvény szerint - írja a Telex. Az Óbudai Egyetem alapítványának kuratóriumát Varga Mihály pénzügyminiszter vezeti, de ettől függetlenül, mint arról már sokat írtunk, azzal, hogy az alapítványhoz kerülnek Római ikonikus csónakházai, valamint több nagy, összefüggő partmenti telek is, azok lényegében magántulajdonba kerülnek.

Az alapítványi tulajdonba került Óbudai Egyetem és a Testnevelési Egyetem nyáron már kapott több területet a Római-parton, rajta több csónakházzal, az akkor megkapott 13 telek összesen 39 ezer négyzetméter területet fed le a budai Duna-part egyik legkedveltebb részén. Most még egyszer ennyi, nyolc hektárnyi, 40 ezer négyzetméternyi terület kerülne az Óbudai Egyetem Rudolf Kálmán Alapítványához. A most az alapítványnak ígért területekhez tartozik a Csillag és a Bíbic csónakház, valamint a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep, és a már tíz éve használaton kívüli Lidó szálloda is. Nem minden ingatlan van azonban használaton kívül, több bár és étterem is működik olyan épületekben, amelyek az egyetemi alapítványhoz kerülnének, ezeknek a bérleti szerződése pedig ezzel megszűnik, és új megállapodást kell majd kötni az egyetemmel. Az alapítvány szintén megkapná a KSH sporttelepét, amelyen a nyáron Budapest egyetlen legális szabadstrandja működött.

A két egyetem vezetése még nyáron arról biztosította a Római miatt aggódó civileket, hogy nem akarják eladni a megkapott ingatlanokat, azokat sport és rekreációs célokra tervezik használni, többek között fel akarják pezsdíteni az evezős életet a Rómain. A két egyetem rektora most is hasonló ígéreteket tett egy, a Maradjanak a fák a Rómain csoport szervezésében megrendezett online fórumon. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora arról beszélt, hogy lényegében egyet akarnak a civilekkel, mindkét vezető beszélt olyan tervekről, hogy a Rómain evezős lehetőségeket biztosítanának a hallgatóiknak.

A civilek viszont garanciákat szeretnének arra, hogy az alapítványok nem adják el vagy bontják le a csónakházakat, ezért azt szeretnék, ha az alapítványok átminősítenék a megkapott telkek funkcióját az építési szabályzatban, a csónakházakat pedig védetté nyilvánítanák. Az ellenzéki vezetésű óbudai önkormányzat is szeretne hasonló garanciákat látni, és együttműködnének az alapítványokkal az építési szabályok szigorításában. Az alapítványok azelőtt viszont semmin nem szeretnének módosítani, hogy a Parlament megszavazza a telkeket nekik átadó törvényt.

Örményország és Azerbajdzsán vezetői december közepén Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák, miként csökkentsék a határ menti összecsapásokhoz vezető feszültségeket - közölte pénteken az Európai Unió (EU). "A vezetők megállapodtak abban, hogy Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a regionális helyzetet és a feszültségek leküzdésének módjait egy virágzó és stabil Dél-Kaukázus érdekében, amelyet az EU támogat" - áll Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közleményében.

A találkozóra az EU keleti partnerségi csúcstalálkozója alatt kerül sor Brüsszelben, december 15-én. A bejelentés azután született, hogy Charles Michel pénteken megbeszélést folytatott lham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel. "A telefonbeszélgetések során az örmény és az azerbajdzsáni vezetők megállapodtak abban is, hogy közvetlen kommunikációs vonalat hoznak létre a mindenkori védelmi miniszterek szintjén, amely az incidensek megelőzésére szolgálna" - közölte az EU.

Az Európai Unió szerdán sürgette mindkét országot, hogy vonja vissza csapatait és tartsa tiszteletben az előző nap elfogadott tűzszünetet, miután jelentések szerint hét azerbajdzsáni, valamint hat örmény katona vesztette életét a határ menti összecsapásokban.

Kedden Örményország és Azerbajdzsán tűzszünetről állapodott meg a határon, miután Oroszország felszólította őket, hogy lépjenek vissza az összecsapásoktól a Hegyi-Karabah enklávéért vívott tavalyi háború óta leghalálosabb összecsapást követően, amelyben legalább 6500 ember vesztette életét. (MTI)

A glasgowi klímacsúcs megmutatta, hogy már kisebbségben vannak azok, akik hátráltatni akarják a klímaváltozás elleni fellépést. Hogy a világ nagy része már robog a cél felé, és akik még mindig a féket akarja húzni, az veszíteni fog. Így értékelte a klímacsúcs eredményeit Dr. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a CEU professzora, aki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tagjaként maga is részt vett az ENSZ 26. Klímacsúcsán. Az elismert szakember a Másfélfok sajtóeseményén értékelte a COP26 eredményeit, és bár megjegyezte, hogy a pohár egyszerre félig üres és van félig tele, előadása alapján a klímacsúcs inkább reményre ad okot, mint aggodalomra. Már ha elfogadjuk Ürge-Vorsatz egyik fő állítását, mégpedig hogy mindegy, mi is került a COP26-ot lezáró nemzetközi nyilatkozat szövegébe.

Nem a szavak számítanak

Ahogy az IPCC tagja elmondta, a Glasgowban tartott tárgyalásoknak két előre meghatározott célja volt:

• hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét elfogadó országok előálljanak a korábbiaknál ambiciózusabb, nagyobb kibocsátáscsökkentést eredményező klímatervekkel, ún. Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásokkal (NDC),

• és hogy az országok megállapodjanak a párizsi egyezményhez kapcsolódó szabálykönyvről, ami például a kibocsátáscsökkentések és a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmét szabályozza.

Ezeket az előre meghatározott célokat nagyrészt sikerült elérni. Lettek ambiciózusabb nemzeti klímatervek és a szabálykönyvben is sikerült megállapodni, ezzel sikerült a legtöbb kiskaput bezárni, csökkenteni annak lehetőségét, hogy a kibocsátás-csökkentéseket többször is elszámolják, hogy a cégek tényleges csökkentés helyett csak zöldre festésre használják a kvótakereskedelmi és a kibocsátások kiváltásának rendszerét. Igaz, a szakértő szerint azért maradtak még kihasználható kiskapuk a rendszerben.

A nagyobb cél az lett volna, hogy az új NDC-kkel és egyéb bejelentett lépésekkel még elérhető legyen, hogy 2100-ra az ipari forradalom előtti szinthez képest csak 1,5 fokkal melegedjen a Föld éghajlata. Ezt a célt, ahogy a COP26 végeredményét összefoglaló cikkünkben is lehetett olvasni, nem sikerült elérni. Ahogy amiatt is sokan kritizálták a klímacsúcs résztvevőit, hogy a klímacsúcs végén elfogadott záródokumentum szövege jóval óvatosabbra sikerült, mint azt a COP tárgyalások alatt Glasgow utcáin tüntető fiatalok vagy akár a COP elnöki tisztjét betöltő brit politikus, Alok Sharma szerette volna. Ő a COP26 egyik legemlékezetesebb pillanataként könnyek között kért ezért elnézést. A záródokumentumban ugyanis a szén használatának kivezetése helyett leépítéséről van szó, ahogy a fosszilis energia állami támogatásának leépítésére is sokkal enyhébb elköteleződést vállaltak az országok.

Ürge-Vorsatz Diána szerint viszont nem a szavakat kell nézni, mert pár év múlva valószínűleg senki nem fog emlékezni arra, hogy szó szerint mi is szerepelt ebben a dokumentumban. Ennél sokkal fontosabb, hogy egyáltalán szóban került a klímatárgyalások “szent tehene”, a fosszilis energia. Eddig a hasonló dokumentumokban ugyanis szóba sem jött a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen leépítése, kivezetése. A hasonló ENSZ dokumentumokban eddig nem merték megemlíteni a fosszilis energia állami támogatását sem, pedig a világ államai percenként 11 millió dollárral támogatják a fosszilis tüzelőanyagok égetését. Már az nagy eredmény, hogy beszélünk ezekről a kérdésekről, még akkor is, ha az utolsó pillanatban pár ország pár szót be tudott erőszakolni a végső szövegbe, ami gyengíti az üzenetet.

A klímakutató szerint hatalmas eredmény, hogy a világ kibocsátásának 90 százalékáért felelős országok már elkötelezték magukat, hogy 2050-re nettó nulla szintre csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat.

Így még kissé felhigítva is azt üzeni a klímacsúcs záródokumentuma, hogy globális akarat van arra, hogy megoldjuk a klímaváltozás problémáját. Bár még nem látszik, hogy pontosan hogyan érhető el, hogy 1,5 fokra korlátozzuk a globális felmelegedést, a Ürge-Vorsatz szerint nem az a kérdés, hogy a klímacsúcs után ennek mekkora az esélye, hanem hogy látszik-e az elhatározás, hogy ezt valahogy meg kell csinálni. A kutató szerint pedig mindenképpen látszik.

Félig üres, félig tele

Persze sokat lehet, és érdemes is kritizálni a megállapodást, például azt, hogy nagyon a szénfelhasználás csökkentésére fókuszál, más fosszilis energiahordozókra, például a földgázra nem. Ez nagyon kényelmes a globális észak államainak, ahol a szénfelhasználás akkor is csökken, ha nincs kifejezett politikai akarat arra. Donald Trump például kifejezetten segíteni akarta az amerikai szénbányászatot, ennek ellenére az ő elnöksége alatt is felére csökkentek a szénfelhasználáshoz köthető amerikai kibocsátások.

A fejlődő országokban viszont még nincsenek olyan piaci folyamatok, amelyek kiáraznák a szenet, nem jutnak annyi földgázhoz, nem olyan kiépített a megújulók infrastruktúrája, miközben milliók élnek energiaszegénységben, így ezekben az országokban sokkal nehezebb visszafogni a szénfelhasználást. Mindeközben a fejlett országok földgáz felhasználása a párizsi megállapodás óta is folyamatosan nő. Ezt szintén csökkenteni kellene a klímacélok eléréséhez, erről viszont nem esett szó a klímacsúcson.

Ürge-Vorsatz szerint amúgy a klímapolitika retorikáját megalapozó számításokat is lehet kritizálni, azokat a számításokat, amelyek megpróbálják megválaszolni, hogy bizonyos intézkedések mekkora felmelegedést vonnak maguk után. A kutató ezeket a számítások felelőtlenek, mert valójában nem tudjuk tizedes pontossággal előre jelezni, hogy milyen intézkedések mennyire tudják visszafogni a felmelegedést. Nagyon bizonytalanul tudjuk még mindig, hogy bizonyos széndioxid koncentráció mekkora hőmérséklet emelkedést fog okozni, ahogy azt is, hogy adott széndioxid kibocsátás mekkora koncentrációhoz vezet. Tudjuk, hogy az óceánok, a növényzet a talaj felveszi ennek egy részét, azt is tudjuk, hogy egyre kevesebb széndioxidot képesek ezek megkötni, de nem tudjuk, hogy ez a természetes képesség hogyan változik. Nagyon sok tehát a bizonytalanság, de Ürge-Vorsatz Diána szerint a pontos tizedes jegyeknél fontosabb ezeknek a becsléseknek az üzenete, hogy még nagyon sokat kell tenni a katasztrofális klímaváltozás elkerüléséért.

A COP26 első hetének nagy sajtónyilvánosságok kapott bejelentéseiről, amelyek a szénhasználat leépítéséről, a metánkibocsátás csökkentéséről és az erdőirtás megállításáról szóltak, az IPCC tagja azt mondta, hogy ezek bár nagyon fontos bejelentések, érdemes tudni, hogy nem jelentenek új kibocsátáscsökkentést. Ezek inkább az államok már megtett vállalásainak kivitelezéséről szólnak, de ha ezek teljesítéséhez hozzájárulnak, akkor mindenképpen pozitív fejleményei a klímacsúcsnak.

A megállapodások között Ürge-Vorsatz Diána szerint talán az erdőirtásról szóló a legfontosabb, egyrészt, mert ehhez például Brazília is csatlakozott, és amikor legutóbb csatlakozott hasonló egyezményhez, akkor igenis csökkent az erdőirtás az Amazonas területén.

És bár nincs sok konkrétum a megállapodásban, hogy hogyan csökkentenék az államok az erdőirtást, azt hogyan mérik, hogyan kérik számon, az reménykedésre ad okot, hogy pénzösszegeket is rendeltek az erdőirtás visszafogásához, és hogy faipari és mezőgazdasági ellátási láncok mentén nemzetközi együttműködésről szól.

Összességében viszont ezek a megállapodások is azt mutatják, hogy nagy elköteleződés van, hogy milyen irányba kell haladni, hogy egyre nagyobb politikai nyomás helyeződik a politikusokra, városvezetőkre, cégvezetőkre, hogy cselekedjenek, és kisebbségben vannak azok, akik eddig még nem szálltak fel erre a vonatra, vagy akik még mindig azon dolgoznak, hogy megpróbálják behúzni a féket. És egyre világosabb, hogy ez a kisebbség veszíteni fog.

Hivatalosan is megkezdődhetnek a tárgyalások a Budapest Airport tulajdonosai és a magyar kormány által vezetett konzorcium között a reptér eladásáról - írja a Reuters. A repülőtér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance GmbH hétfőn megerősítette, hogy a magyar fél benyújtott egy módosított vásárlási ajánlatot, és elfogadta a reptér tulajdonosainak tárgyalási feltételeit. Az AviAlliance azt is bejelentette, hogy megkezdték a Budapest Airport átvilágítását, ami az első jelentősebb lépés lehet a reptér eladásához, bár a cég hangsúlyozta, hogy még nem dőlt el, mi lesz a tárgyalások eredménye.

Arról már régóta lehetett hallani, hogy a magyar kormány szeretné visszavásárolni vagy magyar tulajdonosok kezében tudni a repteret, és hogy erről tárgyaltak is már a Budapest Airport tulajdonosaival, akik azonban keveselték az eddigi ajánlatot. A Bloomberg októberben azt írta, hogy a Palkovics László és minisztériuma vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a repülőtérért, amit az amerikai gazdasági portál forrásai szerint már megfontoltak a tulajdonosok. A vételi ajánlatot tevő konzorciumnak a Bloomberg cikke szerint része a Mol, illetve az Indotek-csoportot vezető Jellinek Dániel.

Jóváhagyta a lengyel kormány a határvédelemről szóló törvény módosításának tervezetét, amely lehetővé tenné belépési tilalom elrendelését a lengyel-fehérorosz határ menti, jelenleg rendkívüli állapot alá eső térségben, és szabályozná az onnan eddig kitiltott újságírók munkáját is.

A határ menti sávban november 30-án véget ér a Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt szeptember elejétől érvényes rendkívüli állapot, amely a lengyel jog szerint nem hosszabbítható tovább. A parlament elé kerülő tervezet célja az, hogy az állam vagy a közbiztonság veszélyeztetése esetén biztosítsa a határőrség munkájának hatékonyságát - olvasható a lengyel kormányfői hivatal közleményében.

A belépési tilalmat a tervezet szerint belügyminiszteri rendelet alapján vezethetik majd be a határ menti térség meghatározott területein. A lengyel belügyminiszter-helyettes, Maciej Wasik hétfőn a közszolgálati hírtelevízióban elmondta: a módosítások lényegesen szűkebb körű szigorításokat tartalmaznak a rendkívüli állapotról szóló előírásokhoz képest.

Meghatározott elvek alapján, a határőrség által megszabott módon dolgozhatnak a határ mentén újságírók is, őket a most érvényes rendkívüli állapot teljesen kizárja a térségből. Wasik szerint az említett előírások a lengyel országos szintű szerkesztőségekre vonatkoznak.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek bevándorlók. A fehérorosz-lengyel határon múlt hétfőn vált élesebbé a helyzet, azóta a lengyel becslések szerint 3-4 ezer bevándorló tartózkodik a határvonal mentén, akik többször próbáltak átjutni a határon. Eközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt a lengyel határőrség jelentései szerint. Hogy éppen hogy áll a helyzet a lengyel-fehérorosz határon, arról Gazda Albert írt cikket.

A hétfői nap folyamán a lengyel hatóságok arról számoltak be, hogy a múlt hét óta bezárt Kuznica Bialostocka határátkelő fehérorosz oldalára a fehérorosz fegyveresek kíséretében jelentős migránstömeg érkezett meg, egyúttal szinte megüresedett a határátkelő közelében az utóbbi napokban létesített, több mint ezer fős tábor. Estére a bevándorlók sátrakat vertek a határátkelőn. A helyszínre kivezényelt lengyel határőrség készenlétben van. (MTI)

Hétfőn várhatóan ítéletet hoznak a Wisconsin állambeli Kenoshában Kyle Rittenhouse ügyében, aki azért áll bíróság előtt, mert tavaly augusztusban, mikor a városban zavargások törtek ki, agyonlőtt két embert és megsebesített egy harmadikat. A 17 éves fiú ügyében egy vádpontot már ejtett a bíróság, kérdés, hogy a további négy vádpontban, köztük a gyilkosság vádjában bűnösnek találja-e majd az esküdtszék.

Ahogy arról Miklósi Gábor részletesen beszámolt ebben a cikkében, Kyle Rittenhouse tavaly augusztus végén Kenosha városába utazott, állítása szerint azért, hogy a tüntetőktől megvédje a helyiek magántulajdonát. A tüntetők, akitől az amúgy nem Kenoshában, de még csak nem is Wisconsin államban élő Rittenhouse és más, jobboldali facebook csoportokban és hasonló oldalakon verbuvált, jobboldali önjelölt rendészekként a városba érkezők védeni akartál a tulajdont, azért tüntettek, mert nem sokkal korábban egy kenoshai rendőr intézkedés közben lelőtt és egy életre lebénított egy fekete férfit, Jacob Blake-et. Ezek a tüntetések fordultak gyújtogatásba és rongálásba, emberéletet viszont csak Rittenhouse tettei követeltek.

A kamaszfiú egy Ar-15-ös félautomata gépkarabéllyal járt a városban, amikor a 36 éves Joseph Rosenbaum kergetni kezdte egy parkban, majd hozzávágta a nejlonzacskót, amiben a cuccai voltak. Ekkor valaki egy pisztollyal a levegőbe lőtt, Rittenhouse pedig négy golyót lőtt Rosenbaumba. A lövések miatt eluralkodott a pánik, Rittenhouse menekülni kezdett, de többen utána rohantak. Egy Anthony Huber nevű 26 éves férfi a gördeszkájával nyakon csapta, hogy megállítsa, mire Rittenhouse mellkason lőtte. A lövéseket Gaige Grosskreutz, egy szintén 26 éves elsősegély-szakápoló is hallotta, és odaszaladt, hogy segítsen. Megkérdezte, hogy Rittenhouse lelőtt-e valakit, és mivel attól tartott, hogy igen, elővette a pisztolyát. Tett egy lépést, erre Rittenhouse rálőtt. Rosenbaum és Huber belehalt a sérüléseibe.

A tárgyalás nagy kérdése az, hogy Rittenhouse védői meg tudják-e győzni az esküdteket, hogy a fiú tette önvédelemnek számít. A vád képviselői szerint ez már csak azok miatt a körülmények miatt sem lehet igaz, ahogy Rittenhouse Kenoshába került. Thomas Binger, az ügy vezető ügyésze záró beszédében arról beszélt, hogy Rittenhouse nem állíthatja, hogy csak meg akarta védeni magát, mert a veszélyt, amitől végül védte magát, ő maga okozta. Méghozzá azzal, hogy a városba utazott, hogy fegyverrel járőrözzön az utcán, mikor erre semmilyen felhatalmazása nincs. Rittenhouse és társai a zavargások miatt elrendelt kijárási tilalom hatályba lépése után járta a várost, és az ügyész megfogalmazása szerint "úgy csináltak, mintha védenék emberek tulajdonát", olyan emberekét, akikhez semmi közük, akiket nem is ismernek. Sőt, Rittenhouse magát önkéntes mentősnek hazudta mindenkinek, akivel a gyilkosság estélyén beszélt, ami nem arra utal, hogy azért volt ott, mert segíteni akart.

"Ha te magad fenyegetsz másokat, elveszted a jogod, hogy önvédelemre hivatkozz" - mondta beszédében Binger.

Ha Rittenhouse-t elítélik, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Rittenhouse ellen az egyik vádpont az volt, hogy kiskorúként nem is lehetett volna nála legálisan fegyvert, ezt viszont ejtették, a fiú védője ugyanis meggyőzte a bírót, hogy Wisconsin állam törvényei szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni.

A pert óriási médiafigyelem követi, és ahogy korábbi cikkeinkben írtuk, Rittenhouse ügyét teljesen máshogy értelmezi az amerikai bal és jobboldal. A kisváros bíróságának épületét a tárgyalás utolsó napjára 500 nemzeti gárdistát vezényeltek a városba, arra számítva, hogy a döntés után tüntetések és rendbontások kezdődhetnek a városban. (BBC)

Hiába rendelte el Kásler Miklós november 10-én, hogy 15-től, vagyis mától újra fogadjon betegeket a Kiskunhalasi Mobil Járványkórház, a Magyar Hang információi szerint a kórház zárva maradt, a nyitásra vonatkozó minisztériumi utasítás még nem érkezett meg. A lap forrásai szerint pedig a nyitásnak nincsenek technikai akadályai, vagyis van elég gép, orvosi eszköz. Ezek alapján a Magyar Hang szerint kizárásos alapon azért maradhatott zárva a kórház, mert nincs a nyitáshoz elég dolgozó.

A térség fideszes országgyűlési képviselője, Bányai Gábor vasárnap több képet is kitett a Facebook-oldalára a kórházról, amelyen az ellátáshoz szükséges ágyak és gépek látszanak. A képekkel akarta cáfolni a hírt, miszerint a mobil kórházból más egészségügyi intézményekbe vitték a gépeket. Viszont ezeken a képeken sem látszik egy dolgozó sem.

A Magyar Hang megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy mi az oka annak, hogy nem nyitott meg a járványkórház, ennek van-e köze az emberi erőforrások hiányához, de egyelőre nem kaptak választ.

Csütörtökig jelentkezhetnek a benzinkutak átvételére kész szolgáltatók Az üzemanyagok hatósági árára vonatkozó részletszabályok szerint az üzemszünetet hirdető vagy ismételt jogsértésen ért benzinkutak működtetése az ellátás biztonsága érdekében átmenetileg egy nyilvántartott szolgáltatóra bízható - írja MTI-hez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A benzinnek hétfőtől, három hónapig hatósági árat szabott a kormány, vagyis mától bármilyen áron is veszik a benzinkutak a benzint, azt maximum 480 forintos áron adhatják tovább az autósoknak. A hatósági árat bevezető kormányrendelet egy kevésbé nagy figyelmet kapó része, hogy ha egy benzinkút ezt nem tartja be, és többször rajtakapják a hatóságok, vagy az üzemeltető inkább bezárná a kutat a következő három hónapban ahelyett, hogy az veszteséget termeljen, esetleg nem képes betartani az előírt feltételeket és ezért üzemszünetet hirdet, a kormány elveheti és ideiglenesen egy másik cégnek adhatja a kutat.

Ilyen esetekben a szakminiszter kijelölése alapján a szükséges anyagi, technikai és ellátási képességekkel, megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező, korábban nyilvántartásba vett szolgáltató veheti át ideiglenesen a benzinkút működtetését. És bár a hatósági ár elvileg csak három hónapig lesz érvényben, a rendelet alapján a jogsértésen ért üzemeltetőtől akár fél évre is elveheti az állam a benzinkútját.

2022 tavaszán MKB Bank Nyrt. néven egyesül a Budapest Bank és az MKB, majd 2023-ban a Takarék Csoport csatlakozik a jogi fúzióhoz - közölte a Bankholding az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint 2022. március 31-én egyesül két tagbank, a Budapest Bank és az MKB Bank, megteremtve a bankcsoport egységes működésének alapját. A fuzionált bankok átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatják működésüket. A Takarék Csoport 2023 második negyedévében csatlakozik az egyesült bankhoz, addig a Bankholding a három bank folyamatos működési harmonizációját irányítja. A fúzióra vonatkozó terveket a tulajdonosok december közepén hagyják jóvá.

Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. - rögzíti a közlemény. A Budapest Bank és az MKB Bank termékei és szolgáltatásai az eddig használt felületeken és módon továbbra is elérhetőek maradnak. A 2022. március végi fúziót követően az ügyfelek továbbra is a honos bankfiókokban intézhetik a banki ügyeket.

A tájékoztatás szerint a három bank összeolvadásából léptejövő óriásbank végleges márkanevét és arculatát a tervek szerint 2023 elején vezetik be,ezek kidolgozásán már dolgoznak. Az év végéig megvalósul az egységes szervezeti irányítási struktúra a Bankholdingban és tagbankjaiban. Az óriásbank két lépcsőben történő létrehozásáról szóló terv megvalósításához a bankcsoport tulajdonosainak jóváhagyása is szükséges, amely 2021. december 15-én várható.

A három tagbank integrációja - elsősorban annak komplexitása és mérete miatt - nem csak Magyarországon, de a régió és a kontinens pénzügyi piacán is egyedülálló - írják. A közlemény hangsúlyozza:

a bankcsoport mérlegfőösszege alapján jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője ."Az óriásbank több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez: 48 százaléknyi tulajdonrésze van az MKB-ban, egyharmadát pedig egy szolnoki magánszemély tulajdonában lévő magántőkealap vette meg tavaly Mészáros üzlettársától, Szíjj Lászlótól. A Takarékbankot pedig az a Vida József irányítja, aki egyben a TV2 tulajdonosa is, és olyan régóta ismeri Mészáros Lőrincet, hogy még személyesen a felcsúti szakember kötötte be hozzájuk a gázt, szóval nem a tárgyaláson kellett bemutatkozniuk egymásnak.

Az OTP-val versenybe szállni képes nagybank létrehozása régóta napirenden van a kormányban és gazdasági köreiben, így nem meglepő, hogy a a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a a Takarék Csoportot irányító MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. fúzióját a kormány tavaly decemberben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány. Ennek köszönhetően a manővert már versenyjogi akadályok sem zavarhatják meg, ugyanis ha a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíti bizonyos vállalkozások összefonódását, akkor azt nem kell bejelenteniük a Gazdasági Versenyhivatalnak, ami így hatáskör hiányában meg sem vizsgálhatja a fúziót.

Steve Bannon, Donald Trump elnök korábbi tanácsadója és az amerikai alt-right mozgalom egyik vezéralakja hétfőn feladta magát az FBI washingtoni irojájánál. Bannon ellen pénteken emeltek vádat a kongresszus megsértése miatt, vagyis amiatt, hogy megtagadta a tanúvallomást a január 6-i amerikai Capitoliumi zavargásokat vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. Ezért egy év börtönt és 1 millió dollár pénzbüntetést kaphat.

Bannon hétfőn, testőrök gyűrűjében jelent meg az FBI washingtoni épülete előtt, ahol gyors sajtótájékoztatót is tartott, azt üzenve híveinek, hogy "ne vegyék le a szemüket a labdáról", vagyis ne tévesszék szem elől a célt, hogy napról napra leépítsék a Biden-rezsimet. Bannon amúgy látványosan jól érezte magát az FBI épülete előtt, mosollyal az arcán beszélt a sajtóval, miközben ellentüntetők a háta mögött olyan transzparenseket tartottak, amelyek szerint Bannon meg akarta puccsolni az amerikai kormányt.

Az Axios újságírója beszélt Bannon barátaival, akik szerint talán még senki nem örült annyira, hogy vádat emeltek ellene, mint Trump volt tanácsadója, aki ezt arra használhatja föl, hogy a MAGA mozgalom mártírjának szerepében tetszelegve emelje renoméját az amerikai jobboldalon, és még több hallgatót szerezhet a podcastjának. A kongresszusi vizsgálóbizottság tagjai szerint Bannon lépése másokat is arra bírhat, hogy működjenek együtt a bizottsággal, így haladhat majd a januári zavargások miatt indított nyomozás.Bannont azzal gyanúsítja a bizottság, hogy előre tudott az erőszakba torkollt januári megmozdulások tervéről.Mint emlékezetes, az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg Trump hívei az akkori elnök gyújtó hatású beszédét követően. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. A szélsőjobboldali zavargásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump sohasem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták.

Bannon mellett a bizottság még egy tucat, Trump körül dolgozó személyt beidézett. Trump volt tanácsadója volt az első ember 1980 óta, aki ellen a kongresszus megsértése miatt vádat emeltek. De hamarosan ugyanígy járhat Mark Meadows, Trump fehérházi kabinetfőnöke, aki pénteken nem jelent meg a bizottság ülésén.

Szoboszlai Dominik nem lép pályára a magyar fociválogatott lengyelek elleni, hétfő esti világbajnoki selejtezőjén. A Magyar Labdarúgó Szövetség Twitter bejegyzése szerint a válogatott 21 éves középpályása, még a vasárnapi edzésen izomfájdalmat érzett a combjában, ami nem javult, így visszatér klubjához, a német RB Leipzighez .

A lengyel-magyar vb-selejtező hétfőn ma este 20.45 órakor kezdődik a varsói Nemzeti Stadionban. Ez lesz a magyar válogatott utolsó világbajnoki selejtező meccse, aminek viszont már nincs igazán tétje, hiszen már a pénteki, San Marino elleni selejtező előtt tudni lehetett, hogy a magyar válogatottnak már nincs esélye kijutni a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra.

Matolcsy György jegybankelnöknek egy ideje nem tetszik a magyar kormány gazdaságpolitikája, különösen ami a nagy költségvetési hiányt és egyre növekvő államadósságot illeti. Erről már több cikket is írt a Magyar Nemzetben, ahol most újabb dolgozata jelent meg arról, hogy a magyar gazdaság helyreállításában sürgősen irányváltásra lenne szükség, mert amerre most tartunk, az veszélybe sodorja a kilábalás eddigi eredményeit.

A Nemzeti Bank elnöke elismeri, hogy a gazdasági növekedés elég szépen helyreállt a járvány elején-közepén tapasztalt mélyponthoz képest, és míg 2008-2009-ben több mint hat év kellett ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a válság előtti növekedési szintet, most ehhez 18 hónap elég volt. Nem is ezzel van Matolcsynak baja, hanem hogy, ahogy fogalmazott, "a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt." Mire gondol egyensúlyok alatt?

• a költségvetési hiány 2020-ban és 2021-ben a GDP 8 százaléka körül lesz, a kormány pedig a magas növekedési mutatók ellenére sem tervezi 2022-ben jelentősen visszafogni a költekezést, ami miatt "2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerültünk, messze eltávolodva a régió költségvetési hiányt mérséklő politikájától."
• az államadósság-ráta is nagyon magas, a GDP 80 százaléka körül alakul, a kormány pedig ezt sem tervezi érzékelhetően csökkenteni a közeljövőben;
• a kereskedelmi cserearányok romlása és a magas költségvetési hiány miatt a folyó fizetési mérleg korábbi években kedvező helyzete megfordult, vagyis az ország többet importál, mint exportál, többlet helyett hiány van. "2021 közepére jelentősen romló egyenleg miatt a régióban már csak a román és a bolgár folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb a magyarnál." A költségvetési hiánnyal együtt ez ún. ikerdeficitet okoz, amelyből Matolcsy szerint 2010-ben sikerült kitörni.
• Ezek mellett pedig magas az infláció, ami persze nemzetközi hatásoknak is betudható, de Matolcsy szerint kétségkívül hat rá a magas költségvetési hiány.

Mindezen egyensúlytalanságok, fenntarthatatlan tendenciák miatt Matolcsy szerint a magyar gazdaság most nagyon sebezhető, és bármikor lehet egy olyan globális sokk, aminek így nem tudna ellenállni.

Milyen sokkról van szó? A jegybankelnök említi cikkében az Egyesült Államok és Kína között lassan hidegháborúvá hűlő viszonyt, de az energiahelyzetet vagy az esetleges chiphiányt is példaként hozza fel. Ezek könnyen olyan pénzügyi sokkokat okozhatnak, amelyekkel szemben most nagyon sebezhető a magyar pénzügyi rendszer a fent említett okok miatt.

És mi lenne a megoldás? Matolcsy szerint egyensúlyi fordulatra van szükség, hogy a magyar gazdaság újra olyan fenntartható pályára álljon (már pénzügyi, nem ökológiai szempontból), mint szerinte korábban, feltehetően az ő miniszterségének köszönhetően került. "Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést,

de el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta gyorsabb csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását és az inflációs várakozások felépülését." - írja a jegybankelnök. Ezzel most még helyre lehetne állítani az egyensúlyt, néhány hónap múlva viszont ez már nem lenne elég, vagyis a kormánynak szerinte pár hónapja van arra, hogy megfontolja a tanácsát.

Matolcsy már egy ideje egyre határozottabban üzenget a kormánynak, hogy nem tetszik neki, amerre Orbán és Varga Mihály gazdaságpolitikája halad. A vitát nehéz lenne most röviden felidézni, de ebben a cikkben összeszedtem a legfontosabb fordulatokat. A jegybankelnök a mostani cikkét egy, nyilván Orbán Viktornak és a kormánynak címzett utóirattal zárja, amelyben Matahma Gandhit idézi: „A tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele”.

Hollandiában szombattól három hétig részleget korlátozásokat vezetnek be koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt. Ezzel Hollandia lett az első nyugat-európai ország, amely a járvány negyedik hulláma alatt korlátozásokat léptet életbe.

A kormány döntése értelmében szombattól:

• A nem létfontosságú üzleteknek este hatkor be kell zárnia, ahogy a kaszinóknak, fodrászatoknak, fürdőknek és bordélyházaknak is;
• az éttermek, kávézók és szállodák este nyolcig lehetnek nyitva;
• minden amatőr és profi sportesemény zártkapus lesz, beleértve a holland válogatott Norvégia elleni jövő heti VB selejtező meccsét;
• legfeljebb négy 13 évnél idősebb vendéget lehet otthon fogadni egyszerre;
• és a kormány azt kéri, hogy aki csak teheti, a következő három hétben dolgozzon otthonról.

Emellett a kormány olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely lehetővé tenné az üzleteknek, hogy csak oltott, vagy a fertőzésből kigyógyult vásárlókat engedjenek be. A mozik és színházak továbbra is nyitva maradhatnak, de ahol nem tudják ellenőrizni a védettséget, másfél máter távolságot kell tartani.

A vendéglátós szakma elég mérgesen reagált a bejelentésre, a kormány szakmai szervezetek szerint a korlátozásokkal átlépett egy vörös vonalat. Az intézkedések ellen komolyabb tiltakozás várható, hiszen Hágában múlt hétvégén már a mostani járványügyi intézkedések miatt is ezrek tüntettek.

Hollandiában pénteken 16 287 új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, kicsivel kevesebbet, mint csütörtökön, amikor megdőlt az eddigi rekord. Az átoltottsági arány amúgy elég magas, a 12 évnél idősebbek több mint 82 százaléka, a teljes lakosság 73 százaléka kapott már két oltást. (BBC)

Másfél-két éven belül két különálló vállalattá alakul át a Johnson & Johnson vállalat: az egyik cég termeli és árulja majd a máska ismert termékeit a samponoktól pelenkákon és ragtapaszokon át az arckrémekig, a másik vállalat pedig a gyógyszerek és orvosi eszközök fejlesztésre fókuszál majd. Ezzel az amerikai vállalat 135 év után megszűnik majd a most ismert formájában, viszont a cég közlése szerint mindkét utódvállalatot bevezetik majd a tőzsdére.

A héten két másik vállalat is bejelentette, hogy külön cégekbe szervezi a különböző szegmenseit: a Toshiba japán technológiai cég is bejelentette, hogy három különálló vállalatra válik szét, a General Electric amerikai ipari konglomerátum pedig kedden közölte, hogy fő üzletágai alapján három különálló, tőzsdén jegyzett vállalatra osztja fel önmagát. A Reuters cikke szerint erre azért lehet szükség, mert a vállalatokon erős a nyomás, hogy egyszerűsítsék a struktúráikat.

A gyógyszeriparban és az ahhoz kapcsolódó kozmetikai és higiéniai termékeket gyártó cégeknél is indokolt lehet az ilyen szétválasztás, mert nagyon más hozzáállás és céges struktúra szükséges a gyógyszerek és a mert a már bejáratott, drogériák polcain régóta kapható krémek, szájvizek, tisztasági betétek és vitaminkészítmények fejlesztése és előállítása lassabb ütemben zajlik és kisebb rizikóval jár, míg mondjuk a koronavírus elleni oltás vagy hasonló gyógyszerek fejlesztése nagy kockázattal és befektetéssel jár, de nagy haszonnal is kecsegtet.

Alex Grosky, a J&J vezérigazgatója is azt mondta a bejelentéskor, hogy a vállalatnak ez a két üzletág teljesen máshogy fejlődött, ami a koronavírus-járvány alatt vált teljesen egyértelművé a vállalat vezetése számára.

Bár a Johnson & Johnson márkát a drogériákban kapható termékek miatt ismerik az emberek, a fogyasztói termékek eladásából jóval kevesebb bevétele van a vállalatnak, mint a gyógyszerek és orvosi eszközük eladásából: utóbbi üzletág idén várhatóan 80 milliárd dollár bevételt hoz majd a cégnek, míg előbbi 15 milliárd dollárt.

Lettországban a parlament pénteken megszavazta, hogy a koronavírus ellen be nem oltott képviselők a jövőben nem vehetnek részt a vitákon és szavazásokon, és javadalmazásukat is csökkentik. A "vakcinaszavazáson" a 100 tagú testületből 62 képviselő szavazott a szigorítás mellett, amely jövő hétfőtől egészen 2022 közepéig lesz érvényben.

A lett köztévé beszámolója szerint kilenc olyan képviselő van, aki eddig nem volt hajlandó beoltatni magát.A törvényjavaslatot benyújtó Janis Rancans szerint az oltatlan képviselőkkel szembeni szigor szükséges a kormány járványpolitikája iránti közbizalom erősítéséhez.

Az Európai Unió tagállamai közül Lettország az egyik legkevésbé beoltott lakosságú, Riga ezért is vezetett be elsőként lezárásokat ősszel a járvány ellen, nehogy túlterhelődjön egészségügyi ellátórendszere. Az 1,9 millió lakosú balti országban eddig 237 ezren fertőződtek meg koronavírustól, amibe 3646-an haltak bele. (MTI)

Hiába kötelezte el magát a brit kormány, hogy a Glasgow-ban zajló 26. ENSZ klímacsúcs szén-dioxid-semleges lesz, a pénteken befejeződő tanácskozás szénkibocsátása azonban több mint 102 ezer tonna lesz, több mint duplája a két évvel ezelőtt Madridban tartott hasonló klímacsúcs szennyezésének. A BBC szerint nagyjából annyi károsanyag-kibocsátással járt a klímacsúcs, mint amennyit tízezer brit háztartás szennyez egy év alatt.

A nagy kibocsátás részben a sok résztvevővel magyarázható, a brit kormány tájékoztatása szerint az október 31-én kezdődött tanácskozáson több mint 39 ezren vettek részt, míg Madridban 27 ezer résztvevő volt. Hogy miről tárgyalt a sok résztvevő a klímacsúcson, azt ebben a cikkben foglaltuk össze.

Az Arup fenntarthatósági tanácsadócsoport által a brit kormány számára készített jelentés szerint a COP26 szénkibocsátásának 60 százaléka a tanácskozásra érkező nemzetközi járatokhoz köthető. Bár kérték a résztvevőket, hogy próbálják elkerülni a légi utat, és ha lehet, szárazföldi közlekedéssel érkezzenek, a világ számos vezetője (köztük Boris Johnson) magánrepülőgéppel érkezett, és teherszállítógépek hozták helikoptereiket és a járműveket gépkocsikíséretükhöz. A Cirium légiforgalmi elemzőcég a BBC-nek elmondta, hogy a november elseje előtti négy napon 76 magángép vagy VIP-járat érkezett Glasgowba.

Ami a városi közlekedést illeti, alacsony szénkibocsátású közösségi közlekedés és gépkocsik álltak rendelkezésre. A küldöttek bérletet kaptak a közösségi közlekedésre, a konferencia buszjáratait elektromos járművek adták. A tanácskozáshoz felhúzott átmeneti épületek energiaellátásánál kerülték a szervezők a generátorok használatát, egy új áramellátó hálózatot építettek ki, amely megújuló energiát használt.

A tanácskozás résztvevőinek étkeztetését 80 százalékban Skóciából, 15 százalékban az Egyesült Királyság más részeiről származó termékekből biztosították, és csak 5 százalék érkezett külföldről. Nem használtak egyszerhasználatos poharakat, műanyagot. Mintegy 400 ivóvizes ballont állítottak fel, amelyeket újratölthető üvegpalackokkal használhattak a résztvevők a cateringért felelős Lorna Wilson szerint. Wilson elmondta azt is, hogy a menü 40 százaléka növényi alapú, 60 százaléka vegetáriánus volt.

A brit kormány közölte, úgy akarja elérni a tanácskozás szén-dioxid-semlegességét, hogy olyan projektekbe vág bele, amelyeket elismer az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC). Köztük vannak megújuló energiaprojektek és energiahatékonysági intézkedések. A brit kormány szerint ez lesz az első olyan COP-ülés, amely a szén-dioxid-semlegességről a brit szabványügyi intézet által készített és nemzetközileg elismert szabványnak meg fog felelni. (MTI)

Magyarország indítványozza, hogy a Türk Tanács és a visegrádi országcsoport (V4) tartson legmagasabb szintű vezetői tanácskozást Budapesten 2022 első felében - ezt jelentette be pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcstalálkozóján az MTI beszámolója szerint.

A magyar kormányfő beszédében emlékeztetett, hogy Magyarország vezeti a V4-ek együttműködését 2022. júliusig, és hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze. Hogy a csehekben, a lengyelekben és a szlovákokban is van-e annyi a türk vér, mint Orbán szerint a magyarokban, azt nem tudni, de talán majd a csúcstalálkozón kiderül.

Orbán Viktor az isztambuli csúcs keretében Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is kétoldalú megbeszéléseket folytatott.
A magyar kormányfő kétnapos látogatáson tartózkodik Törökországban, előző nap Ankarában a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén vett részt kormánya tagjainak kíséretében.

November 15-től, hétfőtől hétfőtől valamennyi kormányablakban és kormányhivatali ügyfélszolgálaton az ügyfeleknek és ügyintézőknek is egyaránt kötelező a szájat, valamint az orrot eltakaró maszkot viselni - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. A Miniszterelnökség közleménye szerint az intézkedés célja az emberek egészségének megóvása és a koronavírus terjedésének csökkentése.

A negyedik hullám alatt a kormány eddig csak a tömegközlekedési eszközökön tette kötelezővé a maszkviselést, igaz, Gulyás Gergely október végén a 444 kérdésére nem tudta elmondani, milyen szakmai érvek alapján szigorítottak csak a közlekedésben. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint minden zárt téren kötelezővé kellene tenni a maszkviselést. A Magyar Rektori Konferencia csütörtökön a kötelező távolságtartás és kötelező maszkhasználat előírását javasolják a magyarországi felsőoktatási intézményeknek.

Jogerősen pert nyert a TV2-vel szemben a túlóratörvény elleni 2018-as tüntetés két szervezője. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint személyiségi jogaikban sértette meg a tüntetőke a TV2, amikor valótlanul híresztelte, hogy "rombolást és pusztítást szerveztek békés tüntetés helyett". A tüntetőket a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amely közleményben számolt be az ítéletről.

2018 decemberében több tüntetés is zajlott országszerte a rabszolgatörvényként elhíresül túlóratörvény elfogadása miatt. Filó Mariann és Krasznahorkai Emma december 14-ére szervezett demonstrációt a Parlament elé. A TV2 december 17-i

Tények című esti hírműsorában számolt be a tüntetésekről és azok szervezőiről, akiket a 888.hu cikkét felhasználva, arcuk megjelenítésével úgy mutatott be, mint „felbujtókat, randalírozókat és bűnözőket”, akiknek célja “egyedül a pusztítás". A riportban természetesen nem szólaltatták meg az aktivistákat, akik a TASZ segítségével pert indítottak a csatorna, valamint a 888.hu és a cikket szintén átvevő Origó ellen.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a tüntetésről beszámoló TV2 szándékosan megszegte a kiegyensúlyozott, ellenőrzött tényeken nyugvó, sokoldalú tájékoztatás elveit. A 888.hu és az Origo nem nyújtott be érdemi ellenkérelmet, így velük szemben az aktivisták már első fokon megnyerték a pert. A TV2 viszont fellebbezett, és most a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította a jogsértést.

A bíróság indokolása szerint a tüntetés szervezői jogszerűen éltek az Alaptörvény által védett véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukkal, és a TV2 megsértette a személyiségi jogaikat, amikor erről valótlanul számolt be.

Azt is megállapították, hogy a csatorna célja a nézők félretájékoztatása volt, és ennek érdekében szándékosan eltorzították a történéseket. Az ítéletben úgy fogalmaztak, hogy “a televíziós csatorna híradója ezen valótlan tényállítással az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagnéző véleményalkotását kívánta befolyásolni.”

A döntés értelmében a TV2-nek 800 000 forint sérelemdíjat kell fizetnie az aktivistáknak, valamint 15 napon belül a Tények című műsorban fel kell olvasniuk az ítélet rendelkező részét. Emellett a honlapjukon is közzé kell tenniük legalább egy évig, még akkor is, ha magát a jogsértő tartalmat eltávolítják onnan.

A szervezőket képviselő Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje szerint az ítélet világosan kimondja, hogy a média nem hazudhat következmények nélkül. “Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy a bíróság felismerte, és a szankció kiszabása során értékelte azt a tényt, hogy a TV2 célja ügyfeleink szándékos lejáratása volt. A propagandamédia egyik jellemzője ugyanis a valótlanság tudatos terjesztése, amely nem a tájékoztatást, hanem a hatalom érdekeit szolgálja."

Hétfőtől olyan intézkedéseket vezetnek be egy osztrák tartományban, amelynek értelmében azok, akik nem oltatták be magukat a koronavírus ellen, csak nagyon indokolt esetben hagyhatják el az otthonukat. A Németországgal és Csehországgal határos Felső-Ausztriában a legalacsonyabb az átoltottság az egész országban és itt regisztrálták a múlt héten a legtöbb új fertőzöttet is.

Ausztriában oltási igazolvány nélkül már eddig sehol nem lehet étterembe vagy moziba menni, fodrászhoz, kozmetikushoz és hasonló szolgáltatókhoz sem lehet oltás nélkül menni, de még a síliftek használatától is eltiltották azokat, akik nem oltatták be magukat. A felső-ausztriai lépések viszont ennél is szigorúbbak, ezek értelmében az oltatlanok csak bevásárolni, munkába vagy edzeni mehetnek el otthonról, nyilván nem zárt helyre, hiszen a konditermekbe is csak oltási igazolványokkal lehet menni. Kérdés persze, hogy mennyire lehet betartani a szinte teljes karantént, viszont már a szomszédos Salzburg tartomány vezetése it hasonló lépéseket fontolgat. Sőt,

Alexander Schallenberg osztrák kancellár nemrég azt mondta, hogy valószínűleg elkerülhetetlen lesz, hogy az egész országban karanténba küldjék az oltatlanokat.Mint mondta, nem igazságos, hogy az ország kétharmada, a beoltottak szenvedjenek azért, mert vannak, akik még hezitálnak. Ausztriában - amelyre Orbán Viktor többször is Magyarország laboratóriumaként hivatkozott a járvány alatt - az elmúlt 24 órában 11 975 új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint eddig bármikor a járvány kitörése óta. (BBC)

Paprika sray-vel fújták le az utcán Sunisa Lee amerikai tornászt, aki aranyérmes lett a tokiói olimpián. A délkelet-ázsiai hmong népcsoporthoz tartozó, de már az Egyesült Államokban született, 18 éves sportolót Los Angelesben támadták meg, amikor szintén ázsiai-amerikai barátaival az Uberüket várták egy buli után.

Sunisa elmondása szerint elhajtott mellettük egy autó, amelynek rasszista szidalmakat vágtak a társaság fejéhez, azt kiabálták nekik, hogy menjenek vissza oda, ahonnan jöttek, majd mikor melléjük ért az autó, paprika spray-el lefújták őket.

A támadás pár hete történt, amikor Lee a Dancing with the Stars című műsort forgatta, viszont csak most nyilatkozott az esetről a sajtónak. A fiatal tornászt a karján érte a paprika spray. Azt nyilatkozta, nagyon feldühítette a támadás, hiszen ő semmit nem ártott a rátámadóknak.

Lee szülei a Kínából származó hmong népcsoporthoz tartoznak, Laoszból vándoroltak ki az Egyesült Államokba, Minnesota államba. Lányuk már itt született. Lee az első hmong származású amerikai olimpikon, aki számára azután nyílt meg az út az olimpiai aranyig, hogy csapattársa, Simone Biles visszalépett a versengésről. Lee karrierjéről és a hmong népcsoport történetéről ebben a cikkben írt részletesebben kollégám, Király András.

Lee nem az első ázsiai származású amerikai olimpikon, akit rasszista támadás ért. A japán-amerikai Sakura Kokumai, aki karatéban indult Tokióban, nemrég egy parkban futott, amikor egy férfi követni kezdte és kiabált vele, többek között undorító kínainak nevezte. Kokumai videóra is vette az esetet, a férfit később letartóztatták. Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány kitörése óta megszaporodtak az ázsiai származásúak elleni, gyakran tettlegességig is fajuló támadások. (BBC)

Második hete tart az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgow-ban, amitől környezetvédők és szakértők nem kevesebbet várnak, mint hogy a világ országai letegyék az asztalra, milyen kibocsátáscsökkentő lépéseket vállalnak a katasztrofális szintű klímaváltozás elkerülése érdekében. A tárgyalókon kívül Glasgow-ban nagyjából 100 ezer ember követelt határozott lépéseket a világ vezetőitől, akik Greta Thunberg aktivista szerint semmit nem hallottak meg, a tárgyalásokon csak mellébeszélnek, a klímacsúcs elbukott. Ennél azért valószínűleg kevésbé borongós a helyzet, a környezetvédő szervezetek között is van, amelyik óvatosan optimista, de kétségtelen, hogy az óriási áttörés, ha egyáltalán számítani lehetett ilyesmire, várhatóan elmarad.

De miről tárgyalnak egyáltalán a kéthetes klímacsúcson, min zajlanak a legélesebb viták, és mi a legjobb kimenet, amit a tárgyalások végén várni lehet?

Egy perccel a vég előtt

Ha nagyon röviden akarnánk összefoglalni, mi történik, azt mondhatnánk: a világ vezetői elkötelezték magukat olyan lépések felé, amelyek a jó irányba haladnak, de még mindig túl lassan. A skóciai tárgyalásoktól azt remélték, hogy a világ országai is előállnak olyan kibocsátáscsökkentési vállalásokkal, amelyekkel legalább elméletben garantálható lenne, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsák a globális felmelegedést.

A globális éghajlat-politikai folyamat legalább a 2009-es koppenhágai ENSZ-klímacsúcs óta arról szól, hogy az országok milyen vállalásokkal tudnak előállni, ezek azonban csak az elmúlt néhány évben kezdtek gyűlni. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, legújabban Kína tett több más országgal együtt vállalást arra, hogy meddig teszi klímasemlegessé a gazdaságát, vagyis mikor éri el azt a szintet, hogy a gazdasága csak annyi káros anyagot termel, amelyet amúgy a Föld rendszerei (vagy a széndioxid-nyelő technológiák, amelyekről sokat hallani, de egyelőre nem igazán léteznek) el tudnak nyelni.

Ezek az úgynevezett NDC-k, vagyis nemzeti vállalt hozzájárulásról szóló tervek. Az eddig megjelent ilyen vállalások után elég nagy nyomás nehezedett a hasonló terveket még nem készítő országokra, hogy ők is előálljanak valamivel. Erre utalt a klímacsúcs talán legfontosabb mottója is: “keep 1,5 alive”, legalább a remény maradjon meg, hogy csak 1,5 fokkal nő a globális hőmérséklet. A Párizsi klímaegyezményt 192 ország írta alá, ezek közül 162 adott be valamilyen klímatervet, több ország pedig módosított, szigorított a korábban elfogadottakon, ami mindenképpen fontos lépésnek számít. Legutóbb például – nem sokkal a klímacsúcs előtt – Narendra Modi indiai miniszterelnök jelentette be, hogy kormányának tervei szerint India 2070-re vállalja, hogy karbonsemleges lesz. India mellett még 13 másik ország is nem sokkal a csúcs előtt állt elő új NDC-kkel.

Viszont ezekkel még mindig messze van a cél, hogy ne melegedjen 1,5 foknál jobban a Föld éghajlata 2100-ra. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testülete, az IPCC a glasgow-i csúcs előtt közölte legújabb számításait arról, hogy a párizsi egyezményt aláíró államoktól eddig beérkezett NDC-k alapján mekkora klímaváltozásra lehet számítani, az eredmény pedig elkeserítő. Ha teljesen megvalósulnának az eddig beérkezett 162 tervben foglalt lépések, akkor is 2,7 Celsius-fokkal nőne a Föld áltaghőmérséklete az évszázad végére.

A Climate Action Tracker nevű szervezet novemberi jelentésében 2,4 fokos hőmérséklet-emelkedéssel számol, ha minden ország végrehajtja a 2030-ra vállalt terveit. A leginkább optimista számítással a Nemzetközi Energiaügynökség állt elő múlt héten. E szerint ha mindenki teljes mértékben és időben betartja eddigi ígéreteit, akkor 2100-ra 1,8 fokkal lesz melegebb a bolygó, ami még mindig katasztrofális következményekkel járna. Október közepén viszont még az IEA elemzése is jóval sötétebb jövőt festett, az addigi bejelentésekkel 2 fok fölötti melegedést jelzett előre a szervezet, azokat csak a közvetlenül a COP26 előtt közölt klímatervek – például az indiai vállalás – nyomták 2 fok alá, bár egyes környezetvédők szerint a 2070-es indiai vállalás már nem sokkal járulna hozzá a felmelegedés lassításához. Ezek a számítások feltételezik, hogy az államok végre is hajtják azokat a terveket, amelyeket eddig közöltek, de még egyáltalán nem kezdtek bele a megvalósításhoz.

Nem véletlen, hogy Boris Johnson, a COP26 házigazdája a klímacsúcsot megnyitó beszédében arról beszélt, a világvégét jelző óra mutatója egy perccel jár éjfél előtt, nagyon kevés időnk van elkerülni a katasztrófát. (Igaz, a brit miniszterelnök drámainak szánt beszédét kicsit gyengítette, hogy korábban elég szkeptikusan állt a klímaváltozás kérdéséhez, majd magángrepülővel hagyta el a tárgyalásokat, hogy időben odaérjen egy baráti vacsorára Londonban.) Sokak szerint viszont már rögtön a tárgyalások kezdetén rossz ómen volt, hogy Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Jair Bolsonaro brazil elnök, valamint a szaúdi trónörökös, Mohammad bin Szalman nem voltak ott Glasgow-ban.

Perger András, a Greenpeace klímakampányának vezetője szerint nem mutat az áttörés felé a COP26-ot lezáró megállapodás már megjelent tervezete, abban ugyanis nem látszik, hogy az aláírók elég határozott vállalásokat tennének például arra, hogy rövid időn belül felhagynak a fosszilis üzemanyagok használatával. Annak a Greenpeace-szakértő véleménye szerint nincs túl sok értelme, hogy ugyanolyan jószándékú nyilatkozatokat tegyenek az országok, mint eddig, kicserélve a célul kitűzött felmelegedést 2-ről 1,5 fokra, ha nem rendelnek ezek mellé komoly lépéseket tartalmazó terveket.

A klímacsúcs zárónyilatkozatának legújabb, kedden megjelent verziója arra szólítja fel a résztvevőket, hogy 2022-ben még ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő a 1,5 fokos cél érdekében. Ehhez az IPCC szerint 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátásokat, amelyek a járvány miatt ugyan valamit csökkentek, de idén megint növekedni kezdtek. A COP26 delegációi így várhatóan még tovább rugdossák a labdát, hogy majd később oldják meg a problémát. Jennifer Morgan, a Greenpeace International vezetője szerint ha a klímacsúcs résztvevői valóban ezt a nyilatkozatot fogadják el, azzal annyit üzennek a világnak, hogy ők is csak reménykednek, hogy majd minden rendben lesz. Pedig szakértők szerint az, hogy elkerülhető legyen a katasztrofális klímaváltozás, ma már nem a technológiai vagy a gazdasági lehetőségek, hanem alapvetően a politikai akarat kérdése.

Előremutató jelek

Kétségkívül történtek progresszív lépések is a klímacsúcs első hetében, több fontos vállalást tettek a résztvevők az erdőirtással, a szén felhasználásával és a metán kibocsátásával kapcsolatban. Igaz, ezeknél is fontos kérdés, hogy a vállalásokat hogyan tartják be, és a megállapodások egyes kitételeit miként értelmezik az aláíró országok.

A klímacsúcs egyik legnagyobb eredménye a szén felhasználásának kivezetéséről szól. A COP26 első hetében 23 ország vállalta, hogy a következő évtizedekben (a fejlett országok 2030-ig, a fejlődők 2040-ig) teljesen leállnak a legszennyezőbb energiaforrás, a szén felhasználásával. A megállapodást aláíró országok között szerepel Dél-Korea , Indonézia , Vietnám , Lengyelország és Ukrajna, amelyek mind a világ 20 legnagyobb felhasználója között vannak. Gyengíti a bejelentést, hogy a legeslegnagyobb felhasználók, Kína, az Egyesült Államok és India nem tettek hasonló vállalást.

Kína ezzel szemben Dél-Koreával ás Japánnal együtt vállalta, hogy nem finanszíroz több szénerőmű-fejlesztést a határain kívül, ami komoly hatással lesz más ázsiai országok energetikai fejlesztéseire. Számos bank is vállalta a klímacsúcson, hogy nem finanszíroz többé olyan szénerőműveket, amelyek nem rendelkeznek szénmegkötő és -tározó technológiákkal. A Másfélfok összegzése szerint ezek a bejelentések évente nagyjából 17,8 milliárd dollárnyi állami finanszírozást szabadíthatnak fel, amit a fenntartható energia fejlesztésére és a klímaalkalmazkodásra lehet költeni.

A másik komoly bejelentés: 100 ország csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy 2030-ra legalább 30 százalékkal csökkenti a metánkibocsátását a 2020-as szinthez képest. A metán az egyik legkárosabb üvegházhatású gáz, 86-szor szennyezőbb, mint a szén-dioxid, ennek visszafogásával elérhetőbbnek tűnne a 1,5 fokos felmelegedés. A metán kibocsátásáért leginkább az energiatermelés, a földgáz- és kőolaj-kitermelés és -szállítás, valamint a mezőgazdaság, azon belül leginkább az állattenyésztés a felelős, így ezeken a területeken lesz szükség komoly fejlesztésre a következő 8 évben. A kezdeményezésnek az Egyesült Államok és az Európai Unió állt az élére, Magyarország egyelőre nem csatlakozott.

A harmadik vállalás, amelyet a COP26 eredményeként fognak emlegetni, az, hogy 100 ország vezetője vállalta, 2030-ig megállítják az erdőirtásokat. Az ezt aláíró országokban van a világ erdeinek 85 százaléka, így tényleg ezek azok az országok, amelyek fel tudnának lépni az erdők védelmében. A vállalást olyan országok is aláírták, mint Brazília és Indonézia, amelyek a világ legnagyobb erdőirtóinak számítanak, előbbiben leginkább a marhatenyésztés és a szójatermelés, utóbbiban olajpálma-ültetvények miatt irtják a dzsungelt óriási területen. A megállapodást aláírók azt is vállalták, hogy 19 milliárd dollárnyi támogatást rendelnek az ügy mellé, amellyel a fejlődő országokat segítik erdeik védelmében.

Szakértők szerint mindenképpen fontos, hogy ilyen komoly politikai elköteleződés született az erdők védelmében. Sokan viszont szkepszissel fogadják ezeket a vállalásokat, hiszen az lényegében azt jelenti, hogy még évekig változatlanul pusztulhatnak a világ erdei, arról pedig már 2014-ben megállapodtak a klímacsúcs résztvevői, hogy lépéseket tesznek az erdőirtás lassítására, aminek viszont eddig nem látszik az eredménye. Azt pedig a gyakorlat megmutatta, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás ellenőrzésére kidolgozott rendszerek teljesen használhatatlanok, ahogy azt a tokiói olimpia építkezésénél felhasznált fa esete is mutatja: az olimpia szervezői papíron fenntartható faanyagot vásároltak, amely azonban borneói őslakosok területén illegálisan letartolt erdőkből származott.

Be nem tartott ígéretek

A COP26 klímacsúcson az egyik legtöbbet emlegetett téma szintén egy korábbi be nem tartott ígérettel kapcsolatos. A fejlett országok 11 évvel ezelőtt, a 2009-es koppenhágai csúcson megígérték, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral segítik a fejlődő országokat a fenntartható átállásban és a klímaváltozás okozta károk kezelésében. Ebből a pénzből még évekig nem nagyon látnak sokat a fejlődő országokban, ahol már most is a bőrükön érzik az emberek a klímaváltozás hatásait.

A skóciai klímacsúcs előtt német és kanadai diplomaták dolgoztak ki tervet arra, hogy a beígért pénz eljusson a céljához, ebben az szerepelt, hogy 2023 lesz az első év, amikor valóban a beígért összeggel tudják a gazdag országok támogatni a szegényebbeket. Mindeközben afrikai országok képviselői már azt pedzegették a tárgyalások előtt és közben is, hogy az öt évre ígért 100 milliárd dollár akkor sem lenne elég a károk enyhítésére és a szükséges fejlesztések finanszírozására, ha a fejlett országok nem késnének a beígért támogatással. Az afrikai delegációk a klímacsúcson azt mondták, 2025-től évente 700 milliárd dollár támogatásra lenne szükségük, az ENSZ friss kutatása szerint ugyanis Afrikában nagyjából 80 százalékkal többet kellene költeni klímaadaptációra és a gazdaság zöld fejlesztésére, mint amit az országok költségvetései megengedhetnek. Pedig több állam, így Ghána, Etiópia, Szenegál és Zimbabwe is a GDP-jének 8-9 százalékát klímaadaptációra költi.

A be nem tartott ígéretekről, a nem elégséges támogatásról és nyugati elköteleződésről szóló panaszok ráadásul azon a klímacsúcson hangzanak el, ami a Guardian szerint egy ideje a legfehérebb ilyen tárgyalás. A járványhelyzet miatt sok fejlődő ország delegációja nem tudott elutazni Glasgow-ba, ahogy sokkal kevesebb környezetvédő és a klímaváltozással leginkább érintett közösségeket képviselő szervezet sincs a helyszínen. Így sokan attól tartanak, hogy ezek a hangok túl halkan lesznek jelen a COP26-on, a fejlett országok vezetői és delegációi pedig, miután meghallgatnak néhány szívhez szóló beszámolót a süllyedő Tuvaluról vagy az amazóniai őslakosok problémáiról, ott folytatják a tárgyalásokat, ahol abbahagyták. Az a katasztrofális klímaváltozás elkerülésére nem nagyon lesz elég, pedig ha szakértők szerint ha pár éven belül nem történnek komoly változások az ígéreteken túl, akkor végképp elvész az esély, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a felmelegedést.

Kampány van, ilyenkor a hatalmon lévő politikusok jelentős idejét köti le az, hogy dolgokat adjanak ünnepélyesen át szerte az országban. Ezt tette ma Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki átadta Nyírgyulajt és Nyírbátort összekötő kerékpárutat. Palkovics azonban nem volt egyedül, az átadó ünnepségen jelen volt még:

• Nagy Balázs, az ITM stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára,
• Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke,
• Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője,
• Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke,
  
• Petrucz István, a kivitelező Petrucz Transz Kft. ügyvezetője,
• Becsei György, Nyírgyulaj polgármestere,
• Éliás Tünde, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Nyírbátor Járási Hivatalának hivatalvezetője,
• Máté Antal, Nyírbátor polgármestere,
• és Román István kormánymegbízott

10 ünnepélyes átadó, 6 kilométer kerékpárút. És még csak most kezd igazán beindulni a kampány, ennél komolyabb átadó ceremóniák is lesznek még itt áprilisig.

A világszerte fiatalok millióit inspiráló klímaaktivista, Greta Thunberg szerint már most látszik, hogy elbukott a COP26, az ENSZ Glasgowban tartott globális klímacsúcsa, amelyen a világ országainak meg kellene állapodnia, hogyan tudják elérni a 2015-ben, a párizsi klímacsúcson meghatározott kibocsátáscsökkentési célokat.

Thunberg Glasgowban, a George téren tartott demonstráción azt mondta a határozott fellépést követelő, többségében fiatalokból álló tüntetőknek, hogy a klímacsúcs elbukott, mert a tárgyalások résztvevői nem értik meg, hogy a klímakatasztrófát nem leeht ugyanazokkal a módszerekkel elkerülni, mint amelyek a katasztrófa felé sodorják az emberiséget. Szerinte a világ vezetői buborékban élnek, végtelen növekedésről és a semmiből felbukkanó, minden problémát megoldó technológiai fejlesztésekről ábrándoznak, miközben a világ szó szerint ég, nagyon sokan pedig már most is szenvednek a klímaváltozás hatásaitól.

Thunberg szerint a klímacsúcs tárgyalásait és a világ vezetőinek álláspontját úgy is össze lehetne foglalni, hogy "bla-bla-bla minden maradjon a régiben, és találjunk ki minél több kibúvót, hogy nekünk jó legyen".Ehhez képest szerinte a kibocsátás azonnali és drasztikus visszavágására lenne szükség. A tüntetést a Fridays for Future skót csoportja szervezte, az a fiatalokból álló szervezet, amelyet részben Thunberg péntekenként tartott magányos klímatüntetései inspiráltak. A Glasgow belvárosán átvonuló tüntetésen több ezren vettek részt. Ezzel párhuzamosan a világ több részén is tartottak kisebb-nagyobb tüntetéseket, követelve a klímaváltozás elleni határozott és azonnali fellépést. (BBC)

Hogy mit üzent Tuvalu külügyminisztere, Simon Kofe a glasgow-i ENSZ klímacsúcs résztvevőinek, azt már anélkül is érteni lehet, hogy meghallgatnánk a videóüzenetét. Azt ugyanis térdig a tengerben állva mondta el, ezzel is jelezve, hogy a klímaváltozás miatt emelkedő tenger lassan ellepi az országát.

A csendes-óceáni Tuvalu kilenc szigetből áll, ezek közül kettőt már szinte teljesen ellepett az emelkedő tenger. A legtöbb sziget alig három méterrel van a tengerszint fölött, tudósok előrejelzése szerint pedig a 11 ezer lakosú ország száz, vagy akár ötven éven belül lakhatatlanná válhat.

Kofe erre akarta felhívni a figyelmet videóüzenetével, hogy a skóciai klímacsúcs konferenciatermeiben tárgyaló vezetőket is szembesítse azzal, hogy a világ egyes részein már nincs nagyon idő halogatni a fellépést a klímaváltozás ellen. (Yahoo News)

Két helyen is házkutatást tartott az FBI, hogy kiderítsék, ki lopta el Joe Biden amerikai elnök lányának naplóját - írja a New York Times. A nyomozók egy New York-i lakásban és egy, New York egyik elővárosában lévő házban is kutattak, mindkettő a konzervatív Project Veritas nevű szervezet munkatársaihoz köthető.

Az elnök 40 éves lánya, Ashley Biden 2020 októberében jelezte a hatóságoknak, hogy egy betörés során több személyes tárgyát is ellopták. Tavaly október 24-én, nem sokkal az elnökválasztás előtt aztán a naplóból vagy egy tucat oldalt közöltek jobboldali hírportálók, amelyek a Project Veritas nevű szervezeten keresztül jutottak a naplórészletekhez. A James O'Keefe vezette konzervatív szervezetnek állítólag egy újságíró szivárogtatta ki a naplót, akinek lapja nem volt hajlandó közölni az oldalakat. De hogy a kiszivárogtató hogyan jutott a naplóhoz, azt nem tudni.

A Project Veritas egy jobboldali szervezet, amely céljának a baloldali szervezetek, politikusok és sajtó lebuktatását tűzte ki céljául. A szervezet például felbérelt egy volt brit titkosügynököt, hogy képezze ki a Project Veritas embereit, akik aztán demokrata párti szervezetekbe beférkőzve, rejtett kamerákkal és mikrofonokkal felvételeket készítve próbáltak kompromitáló információkat szerezni és nyilvánosságra hozni. A szervezet két "ügynöke" például magát demokrata adományozónak beállítva szivárgott be a Demokrata párt jelölőgyűlésére, sőt, 10 ezer dollárt adományoztak is a pártnak, hogy aztán információkhoz juthassanak.

Az FBI nyomozói csütörtök hajnalban törték be Spencer Meads, a Project Veritas egyik vezetőjének lakásának ajtaját, miután az nem engedte be az ügynököket. A New York Times információi szerint Meads a szervezetet alapító O'Keefe bizalmasa volt, fő feladata pedig az volt, hogy beszervezze a kémkedni hajlandó aktivistákat.

A Project Veritas sokat köszönhetett Donald Trumpnak, aki felkarolta a szervezetet és többször is elismerően nyilatkozott a munkájukról. 2015-ben, nem sokkal azután, hogy Trump bejelentette, elindul az elnökválasztáson, James O'Keefe megkereste őt a Trump Towerben, hogy Hilary Clintonról szóló lejárató anyagokról egyeztessenek. Trump elnöksége alatt is többször írt a szervezetről elismerően a Twitteren.

"A katolikus egyház elsőrendű feladata az áldozatokkal szemben, hogy elismerje intézményes felelősségét a szexuális visszaéléseket elkövetők személyes felelőssége mellett" - ezt nyilatkozta Éric de Moulins-Beaufort reimsi érsek, a Francia Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Lourdes városában. Mint mondta, az egyház felelősséggel tartozik az áldozatok, a társadalom és Isten felé. Hangsúlyozta, hogy nemcsak egyes elkövetők elszigetelt eseteiről van szó, hanem a történteknek rendszerszintű vetülete volt.

Moulins-Beaufort kiemelte, hogy a felelősségvállalás magában foglalja a kártérítés iránti kötelezettséget is. A francia püspöki konferencia által az egyházon belüli szexuális visszaélések kivizsgálására 2018-ban felállított független bizottság október elején hozta nyilvánosságra a szexuális visszaélésekről szóló 2500 oldalas jelentését, amely a többi között megállapította: a francia katolikus egyházon belül az elmúlt hetven évben 2900 és 3200 között lehetett a pedofil bűnöket elkövetők száma.

Ferenc pápa a jelentés közzététele után fájdalmának adott hangot a francia katolikus egyházban történtek miatt, és egyben megköszönte az áldozatok bátorságát. A katolikus egyházfő hangsúlyozta azt is, hogy a francia egyháznak a "borzalmas valóság" tudatában a megváltás útját kell követnie. (MTI)

Nyolc hét börtönbüntetést kapott az a Chelsea-szurkoló, aki a szintén londoni Premier League-csapat, a Tottenham Hotspur szurkolóinak címezve antiszemita és rasszista üzeneteket tett közzé a közösségi oldalakon.

A Sky Sports pénteki beszámolója szerint a 21 éves futballdrukker beismerte, hogy ő volt a szerzője a sértő üzeneteknek, amelyeket 2020. szeptember 29. és 2021. február 5. között küldözgetett, de a tárgyalás során azt állította, hogy csak "vicces tweeteket" küldözgettek egymásnak a barátaival. Ezekben viszont gyakran szerepeltek koncentrációs táborok és náci karlendítések, és olyan szövegek, hogy "A Spurs úton van Auschwitz felé".

David Roberts ügyész indoklása szerint ez már messze nem haverok közötti viccelődés, és a bíró sem fogadta el a szurkoló magyarázatát. A huszadik század első felében a Tottenham nagyon népszerű volt a kelet- és észak londoni zsidó közösségekben, és bár a csapat és a londoni zsidóság között már nincs igazán szoros kapcsolat, a rivális csapatok szurkolói gyakran skandálnak antiszemita rigmusokat a Tottenham elleni meccseiken. (Sky News, MTI)

Egy társasházi építkezés állványzatába csapódott, megrongálódott autóbusz Budapest 19. kerületében a Lehel utcában. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, a buszon viszont nem voltak utasok. (MTI)

Egyre érthetetlenebb a Városháza állítólagos eladása körüli ügy, amelyről az Index már több cikket is írt. Mint korábban írtuk, az Index főszerkesztője által jegyzett cikk szerint a Főpolgármesteri Hivatal eladná a Városháza épületét, amit Karácsony Gergely a cikk megjelenése után határozottan tagadott. Ezután pénteken megjelent egy újabb cikk, amely szerint hiába tagad a főpolgármester, az Indexnek birtokában van egy szerződés, amely szerint egy Northern Rock nevű cég és a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft. szerződött arra, hogy utóbbi cég vevőt találjon az épületre. A Telex.hu viszont elérte ingatlanközvetítőt:

Beák Attila azt nyilatkozta a portálnak, hogy semmilyen megbízást nem kapott a Főpolgármesteri Hivataltól arra, hogy vevőt találjon a Városháza épületére, cége nincs is kapcsolatban az önkormányzattal. Az Index közölte is a kiszivárgott szerződést, ennek hátteréről Beák azt mondta, nem adhat felvilágosítást. Azt is elmondta a Telexnek, hogy az Index helytelenül írta, hogy annak idején ő adta volna el az MSZP székházát, bár volt megbízása az ingatlan értékesítésére.

Az Index cikkében megjelent szerződésben nem is szerepel a Főpolgármesteri Hivatal, bár a cikk úgy fogalmaz, hogy a főváros árulná az ingatlant. A szerződés a Northern Rock nevű, 2019-ben alapított, alkalmazottakkal és bevétellel sem rendelkező cég és Beák ingatlanközvetítője között köttetett.

Ahogy korábban írtuk, Karácsony Gergely azt nyilatkozta az Index újabb cikkéről, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem alkalmaz ingatlanközvetítőt ingatlanok értékesítésénél, „azokat a saját, 100 százalékos tulajdonú vagyonkezelője bonyolítja le”. A főpolgármester azt is közölte, hogy feljelentést tesz, hogy kiderüljön, „keltette-e valaki alaptalanul azt a látszatot, hogy árulhatja a Városházát”.