
Pandémia, metaverzum, post-truth – a régi világ sokak szerint eltűnőben van. Andrey Mir szerint azonban eltűnőben van az a szakma is, ami a régi világról segített képet kapni – az újságírás.
Mir (akkor még Mironyiscsenko néven) a Szovjetunió összeomlása után újságíróként dolgozott Moszkvában, ma már egy kanadai egyetemen oktat médiáról, kommunikációról. Postjournalism and the death of newspapers. The media after Trump: manufacturing anger and polarization (Poszt-újságírás és az újságok halála. A média Trump után: a düh és a polarizáció termelése) című könyve az újságírás és a „régi média” jelenét és kilátásait vizsgálja egészen eredeti szemszögből és gondolatokkal.
Azt jósolja, hogy a sajtó a 2030-as évek közepéig teljesen összeomlik. Elsősorban azért, mert már nem létezik az a gazdasági-technológiai környezet, amiben az újságok nagyjából 500 éves történetük során működtek.
Mir szerint „az újságírást vagy lentről fizetik azok, akik olvasni szeretnék a híreket, vagy fentről azok, akik azt szeretnék, ha mások olvasnák a híreket”. Ez utóbbi vagy a hirdetőket jelenti, vagy valamilyen politikai szereplőt. Történelme során az újságírást jellemzően fentről fizették, a 20. századi virágzás idején többnyire a hirdetők.
Mára azonban mind a hirdetők, mind a politikusok az internet és a közösségi média felé fordultak, hiszen ezek segítségével hatékonyabban tudják célba juttatni üzeneteiket, mint a hagyományos sajtón keresztül.
„Lentről” pedig, ahogy a történelem során szinte mindig, most sincs elég kereslet a sajtó eltartására. Mir szerint az egyetlen többé-kevésbé sikeres üzleti modell az utóbbi évtizedben a médiában a „tagsági” modell, amiről egyébként érdekesen állapítja meg, hogy ilyesmivel először maga Marx próbálkozott az általa főszerkesztett Neue Rheinische Zeitungnál, és Lenin is így próbálta eltartani a kommunista orosz emigránsok lapját, az Iszkrát. Ügyet árultak, nem híreket.
Mir úgy látja, hogy ez a modell sem jelent biztos túlélést a média számára, ráadásul alapvetően megváltoztatja az újságírást mint szakmát. Szerinte mind a közpénz, mind a milliárdos tulajdonosok jobban segítenek a szerkesztőségeknek megőrizni a függetlenségüket, mint az új modellt finanszírozó alapítványok és előfizetők/tagok. Mir természetesen nem a magyar közegre gondol, amikor arról ír, hogy a közmédia és a sajtószabadság értékeit nagyra tartó milliárdosok lehetnek a szakma megmentői. Szerinte ezekkel szemben a nonprofit alapítványok a saját ügyük reklámozását várják el a támogatott újságoktól, az előfizetők/tagok pedig azt, hogy a saját véleményüket és világnézetüket lássák megjelenítve a lapban, aminek pénzt adnak.
Összességében a gazdasági és technológiai környezet változása az, ami Mir szerint az újságírás helyett poszt-újságírást hoz létre. A sajtóban egyre több lesz a vélemény, mert ezeket olcsóbb előállítani, mint nagy oknyomozó anyagokat, és mert a hírekből már olyan túlkínálat van az interneten, hogy azokból nincs értelme többet gyártani, és nem is lehet értük pénzt kérni. De a véleménycikkek, illetve a tévében híreket magyarázó fejek szaporodását leginkább az okozza, hogy az újságírásért még fizetni hajlandó közönség ezt várja el. Ez az újságírást az aktivizmus, sőt, a propaganda irányába tolja el az egész világon – legalábbis Mir szerint, aki ezt a fajta új sajtót nevezi poszt-újságírásnak.
Könyvében azt állítja, hogy ez nemcsak kényszerű, kétségbeesett modellváltás, hanem káros is társadalmilag, mert szükségszerűen növeli a társadalmon belüli megosztottságot, polarizációt. Amíg a hirdetők által finanszírozott média inkább szebbnek akarta láttatni a világot, addig a tagok/olvasók által eltartott sajtó abban érdekelt, hogy az minél ijesztőbbnek tűnjön, mivel a közönséget ez ösztönzi fizetésre/adományozásra:
„a klasszikus újságírás objektív próbált lenni, és olyannak bemutatni a világot, amilyen. A poszt-újságírás viszont irányt mutat, és olyan világot mutatja be, amilyet szeretne”.
Könyve utolsó oldalain Mir arról ír, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a polarizáció milyen technológiai-környezeti hatások eredménye, megtanulhatjuk elfogadni. Mert szerinte nem feltétlenül az a jó kérdés, hogy „miként tudjuk megszüntetni ezt a megosztottságot”, hanem az, hogy „hogyan lehet vele együtt élni”.
Andrey Mir – a kérésére emailben feltett – kérdéseimre írásban válaszolt.

A világ második legégetőbb kérdése az – közvetlenül a klímaváltozással kapcsolatos után –, hogy mit akar Kína. Akar egyáltalán valamit? Mennyire határozottan akarja? Globális vagy regionális tervei vannak? Hosszú vagy rövid távban gondolkodnak? Egyáltalán ki az, aki ott ezen gondolkodik? Milyen esélyeik vannak a terveik megvalósítására?
Valamennyi kérdéshez oda lehet biggyeszteni kiegészítésként: és mit reagálnak erre az amerikaiak? Ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy az ország, amely egészen a közelmúltig a világ egyetlen valódi szuperhatalma volt, kénytelen lesz reagálni a kínai tervekre, akármik is legyenek azok.
Rush Doshi könyve, a The Long Game: China's Grand Strategy to Displace American Order (A hosszú táv: Kína nagy stratégiája az amerikai rend leváltására) mindkét kérdéscsoportra érdekes válaszokat ad. Arra is, hogy mit akarhat Kína, és arra is, hogy mi lehet erre a válasza annak az Amerikának, amelynek muszáj kezdenie valamit a kihívással.
Amikor a könyvet írta, Doshi még a Brookings Institute kutatóintézet/think tank egyik vezetője volt, 2021 elején viszont csatlakozott Joe Biden Nemzetbiztonsági Tanácsához, ahol a kínai ügyekért felel. Könyve így nem csupán egy tudós teóriája, ami lehet telitalálat vagy tévedés, hanem immár annak a lenyomata, hogy mit gondolnak ma Washingtonban a kérdésről, és milyen politikai, katonai, gazdasági válaszokat adhatnak.


A „családtervezés”/„fogamzásgátlás” legjobb módszere minden életkorban más. Akinek kamasz fia van, könyörögjön neki, hogy húzzon óvszert. Akinek kamasz lánya, az javasolja neki a fogamzásgátló tablettát, hogy akkor se keveredjen bajba, ha olyan fiúval találkozik, akinek a szülei nem könyörögtek eleget az óvszerhasználatért, vagy esetleg nagy ívben szarik arra, amit a szülei kérnek tőle.
Egy bizonyos életkor felett azonban érdemes stratégiát váltani. Ez az életkor mindenkinél más, de arról a pillanatról beszélünk, amikor az ember már biztos abban, hogy nem szeretne (több) gyereket, viszont bízik benne, hogy szex még lesz. A nő, aki nem monogám kapcsolatban él, valószínűleg jobban teszi, ha továbbra is maga gondoskodik a fogamzásgátlásról. Szóló férfiak és párok esetében viszont ez már nem így van. Ők sok módszer közül választhatnak, de ezek nagy részével súlyos gondok vannak.
A női, hormonalapú fogamzásgátlók olyan szájon át bevett, illetve a hüvelybe felhelyezett gyógyszerek/gyógyászati segédeszközök, amik hosszú távon nem tesznek jót az emberi testnek és elmének. Hangulatingadozások, furcsa fizikai tünetek a mellékhatásaik, amikkel egyszerűen nem jó együtt élni. Az ezeket magába toló nő partnereként sem.
Ott van még a Real Madrid mögötti második leggusztustalanabb, leglelombozóbb, leghangulatgyilkosabb dolog a jóisten ege alatt, a gumi óvszer, valamint az olyan kőkorszaki módszerek, mint a hőmérőzés, a naptározás és a megszakított közösülés. Ha a jó ízlés és a józan ész kombinációja ezeket is kizárta, már csak a sebészeti sterilizáció marad, és csupán annyit kell eldönteni, hogy a férfi vagy a nő feküdjön kés alá.

Az internet, valamint a szex- és pornóipar hozzá vannak szokva az időről időre mindent felforgató forradalmakhoz, azonban az OnlyFans 2021 augusztusában még így is nagy vihart kavart. Minden azzal kezdődött, hogy augusztus 19-én közleményt adott ki a szexet árusító és vásárló milliókat hatékonyan összekötő weboldalt működtető cég:
„Annak érdekében, hogy biztosítsuk platformunk hosszú távú fenntarthatóságát, és továbbra is vendégül láthassuk alkotók és rajongóik minél szélesebb közösségét, fejlesztenünk kell tartalomügyi előírásainkat.”
A kellően bullshitszagú PR-szöveg a gyakorlatban azt jelentette, hogy az OnlyFans október 1-től letilt minden, szexuális jellegű tartalmat. Hogy ez pontosan mit jelent, azt az „alkotók és rajongók” is csak találgatni tudták, de a konszenzus az volt, hogy a pucérság maradhat, de minden, ami ezen túl van, be lesz tiltva.
Az OnlyFans új szabályozása így a világ egyik legnépszerűbb pornóoldalának végét jelentette volna. Augusztus 25-én azonban, miután a döntés felbolygatta a szexipart, és a világ összes valamire való újsága foglalkozott az ügy hullámaival, az OnlyFans váratlanul bejelentette, hogy vissza az egész, mégis maradhat minden tartalom.
Erősen kérdéses, hogy ez az ügy lezárását jelenti, vagy lesznek-e újabb fordulatok. Az viszont biztos, hogy az OnlyFans körüli kavarás nem csak a pornóiparról szól, hanem számtalan érdekes kérdést felvet a szexpiac természetéről és szabályozhatóságáról, erkölcsről, erőszakról és elnyomásról, szólásszabadságról, cenzúráról, cenzorokról és végső soron a komplett internet szabadságáról is.
A 2016-ban alapított OnlyFans egy újabb állomása volt a technológiai újításokra mindig rendkívül nyitott pornóipar gyors fejlődésének. Amióta az 1960-as évek szexuális forradalmának következményeként a pornó a világ jelentős részén legalábbis megtűrt, viszont komoly akadályokkal nehezített pályára kényszerített üzlet lett, a kínálati oldal csak kreatív megoldásokkal és folyamatos megújulással tudta kiszolgálni a fogyasztókat.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Jobb helyzetben éri Magyarországot a negyedik hullám, mint az előző, de a be nem oltottak között végigsöpör majd a járvány – Sok lesz a fertőzött, azok is megbetegedhetnek, akik be vannak oltva, azok pedig szinte biztos, akik elutasították a vakcinát. A nagy kérdés az, hogy hányan kerülnek kórházba, és mennyire bírja majd az egészségügy.

Havi 170 ezer forintot kért a főnővér, hogy az idős nő bennmaradhasson az osztályon – Egy budapesti kórház krónikus osztályán dolgozó főnővér havonta 170 ezer forintot kért azért cserébe, hogy ne rakjanak ki egy ápolásra szoruló idős asszonyt az osztályról. Az információnk alapján már rendőrségi nyomozás is indult a főnővér ellen.

Matolcsy György vs Orbán-kormány: egy családi viszály története – Az elmúlt időben a jegybankelnök egyre többször és egyre élesebben kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Cikkei és nyilatkozatai alapján próbáltuk összerakni, mi is az egykori miniszter baja a kormánnyal.

Ki védje a gyerekeket? Pár év alatt állami gondozottak ezreit bízták az egyházakra – Az állam helyett egyre inkább az egyházak felelnek azokért a nehéz sorsú gyerekekért, akik nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. Kinek jó ez, és kell-e vajon keresztet vetni?

Itt lestrandoltak minden hagyományt – Füreden már két benzinkút működött, amikor Tótvázsonyban még keresztet vetettek a helyiek, ha megláttak egy autót. Hogyan roppant meg a balatoni őslakosság kultúrája a turizmus elképesztő modernizációs nyomása alatt? Schleicher Vera néprajztudóssal beszélgettünk a balatoni őslakosság és a nyaralók évszázados konfliktusáról.

Az új vadászati kiállítás szenzációja a fiatal Szájer József erdei Covid-bulijáról előkerült pompás olajfestmény – A Kulában született Jakobey Károly 1861-es, “Zöldben” című munkája azt a pillanatot örökíti meg, amikor a még költőien fiatal Szájer és három haverja a zöld hatására már mozdulni sem tudnak. És ez még csak a Vadászati Világkiállítás előeseménye, mi lesz itt még! Helyszíni riport Semjén Zsolt birodalmából.

5 beszédes ábrán a közelgő világvége: így válik lassan élhetetlenné a Föld – A korábban legfeljebb évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát.

Húsevő rákok támadtak meg egy horgászt a Balatonban – A horgász Szily László. A lábamra tapadó vérszopó rákok látványa olyan hihetetlen volt, hogy a Limnológiai Intézet egyik kutatójához fordultam segítségért. Felajánlottam a tudósnak, hogy én leszek a csali, és újra bementem a vízbe, ez hozta el a megoldást.

Sci-fiben írta meg, hova vezet 30 éven belül a klímaváltozás, de nagyon nehéz nem véresen komolyan venni – Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.

A világunkat formáló tömeggyilkosságok – Indonéziában egymillió embert öltek meg aktív amerikai támogatás mellett a hatvanas években. Ez nem háború volt, hanem állami tömeggyilkosság, ami később más országokban is ölteteket adott. A Jakarta Method című könyv zavarba ejtő kérdést tesz fel: mit mond ez a kapitalista világrendről?

Jó reggelt! A hétvégén is ilyen idő lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Amikor májusban Karácsony Gergely bejelentette, hogy miniszterelnök szeretne lenni, sokan azt gondolták, hogy biztosan ő lesz az egyesült ellenzék jelöltje Orbán Viktor ellen. A nyár azonban nem kedvezett Karácsonynak, Jakab Péter és Dobrev Klára is sokat erősödtek, és már egyáltalán nem olyan világos, hogy hármuk közül ki a legesélyesebb az Orbán elleni meccsre.
Talán ő is észlelte, hogy lépnie kell, talán eleve így volt tervezve, de Karácsony csütörtökön látványosan beindította saját kampányát. Részben kényszerből: miután előző nap a DK javasolta, hogy a főváros vonja vissza a 2023-as atlétikai világbajnokság támogatását Karácsony közölte, hogy

Jó reggelt! 13 fok van Budapesten, és délután is alig lesz 20-nál több.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Rusvai Miklós virológus szerint már most látni a szennyvízadatokból, hogy „a népünnepély megtette nem kívánt hatását”, és Budapesten és Szegeden már növekedik a koronavírus koncentrációja a szennyvízben. Szerinte ez jövő héttől valószínűleg már a koronavírussal fertőzöttek számán is látszani fog.
Rusvai arról is beszélt, hogy a legideálisabb az lett volna, ha augusztus 15-ig a gyerekek megkapták volna a második oltást is, így kialakult volna a teljes immunitás az iskolakezdésre. Így viszont az esetszámok az iskolakezdés után 8-10 nappal növekednek megint.

Jó reggelt! Legfeljebb 23-24 fok, kellemes napsütés.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A most beinduló negyedik hullám jobb helyzetben éri Magyarországot, mint az előző, de a be nem oltottak között végigsöpör majd a járvány, Hosszabb cikkben vettük végig, hogy mi lehet a különbség a negyedik és a harmadik hullám hazai lefolyása közt:
Amiben jobban állunk:

Jó reggelt! 25 fok, kellemes napsütés várható.

Hétfőn kezdődött meg az ajánlások gyűjtése az ellenzéki előválasztáson.
Volt, aki már hétfőn bejelentette, hogy össze is jött neki a kellő számú ajánlás. Köztük van Karácsony Gergely, valamint az ellenzéki mezőny két, talán legbotrányosabb indulója: a szombathelyi DK-s Czeglédy Csaba és a zuglói MSZP-s Tóth Csaba. Őket érezhetően hajtja a bizonyítási vágy, és szeretnének azonnal erőt mutatni.

Kellemes péntek reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden hétvégén emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám – A delta variáns úgy terjed, mint a bárányhimlő. Komoly veszélyben az oltatlanok, a félig oltottak és a Sinopharmmal oltott idősek egy része.

Választás jön az uradalomban – A járvány megmutatta a Fidesz-kormányzás legfőbb gyengeségét, de a választók hitét a valóság tapasztalása már alig befolyásolja. Az Orbán család körüli államkapitalizmus megszilárdult. Orbán és a Fidesz erősebb, mint 2018-ban volt, de az ellenzéki összefogás, a nemzetközi hangulat és a gazdaság bajai miatt a most induló kampánynak valós tétje van.


A világ valódi és önjelölt Afganisztán-szakértői most egyszerre vitatják meg, hogy mi fog történni a tálibok Afganisztánjában, és hogy mit kellett volna máshogy csinálnia az országot villámgyorsan hátrahagyó amerikaiaknak. Egyre többen helyezkednek arra az álláspontra, amit Francis Fukuyama foglalt össze az Economistban, és ami nagyjából azt mondja, hogy az amerikaiaknak menniük kellett, de azért lettek volna jobb megoldások. Fukuyama szerint
„A Biden-kormány hét hónapjának legnagyobb hibája az volt, hogy nem készültek fel Afganisztán gyors összeomlására. Bármennyire is váratlan volt, a kivonulást megalapozó döntések nem tűnnek valami bölcsnek, még akkor sem, ha utólag ez a kivonulás bizonyul a jó döntésnek.”
Mark Milley tábornok, az egységes vezérkar főnöke is arról beszélt, hogy mennyire váratlanul érte őket Afganisztán összeomlása:
„Sem én, sem bárki más nem láthatta, hogy egy ekkora hadsereg 11 nap alatt összeomolhat. Sokat fogjuk ezt utólag elemezni, de ennek még nem jött el az ideje.”
Lehet, hogy tényleg se Milley, se senki más a környezetében nem tudta elképzelni, hogy a tálibok napok alatt lerohanják azt az afgán hadsereget, amit az amerikaiak két évtizede pátyolgattak? Ez elképesztő rövidlátásról tenne tanúbizonyságot. A másik lehetőség az, hogy Milley hazudik, és Washingtonban pontosan tudták, mennyit érnek afgán szövetségeseik. Ez sem megnyugtatóbb sem Afganisztán, sem a világ kilátásai szempontjából.

Jó reggelt! Hoppá, háromnapos a hétvége.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük. A 444 megyénként bemutatja, hogy kik gyűjtenek. Elsőnek Baranyában, ahol három képviselő és egy mulatós polgármester is van a jelöltek között.
Baranyában is lesznek érdekes előválasztási meccsek, de az már hónapok óta látszik, hogy a legizgalmasabb és egyben a legrosszabb hangulatú összecsapásra Budapest XIV. kerületében lehet számítani, ahol a korrupcióellenes harcos Hadházy Ákos indul a helyi kiskirály, az MSZP-s Tóth Csaba ellen.

Kevés dologban volt a világ szinte minden országában, kultúrájában egyetértés az utóbbi néhány száz évben. A ritka kivételek egyike a társadalmak meritokratikus szerveződésének szükségessége. Bár a meritokrácia csak néhány évtizedes szó, a gondolat, hogy a társadalom tagjai azon belül tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő pozíciót töltsenek be, több ezer éve született meg.
Az Economist újságírója, Adrian Wooldrdige kiváló könyvet írt a meritokrácia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A The Aristocracy of Talent: How Meritocracy Made the Modern World (A tehetség arisztokráciája: Így alkotta meg a meritokrácia a modern világot) Wooldridge szerint kulcsfontosságú pillanatban született.
„A demokrácia visszaszorulóban. A liberalizmus küszködik. A kapitalizmus már nem csillog fényesen. (...) A meritokrácia az egyetlen dolog, amit még univerzális ideológiának lehet nevezni.”
Nyilván nem lep meg senkit, de Wooldridge könyvének jó része arról szól, hogy mára a meritokrácia általános elfogadottsága is elkezdett erodálódni. Pedig a meritokrácia „a modern világot kialakító nagy forradalmak központi eleme volt”, és „a világban körbepillantva látszik, hogy a meritokrácia a jólét kulcsa”.

Jó reggelt! Ma sem lesz 25 fok Budapesten.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám. Magyarországon több hetes fertőzési rekordok dőlnek meg a napokban, és bár a teszteken belül csak 1 százalék körül van a pozitívak aránya, ez is duplája a korábbinak.
Magyarországon most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, védettségi igazolványt már csak zenés-táncos rendezvényeknél kérnek. Gyakoribb maszkviseléssel és persze az oltási program gyorsításával tompítható lenne a járvány terjedése.

Peking baráti kapcsolatokról üzent a táliboknak, de közben egyáltalán nem biztos, hogy örül a hatalomátvételnek – írtuk keddi cikkünkben. Moszkvában még ennél is rosszabbak a kilátások. Míg a kínaiak a nyilvánvaló biztonsági kockázat mellett a gazdasági lehetőséget és a nyugatra vezető utat is láthatják Afganisztánban, addig az oroszok számára az ország gyakorlatilag semmi hasznot sem ígér, gondot viszont annál többet.
Pedig a tálibok előrenyomulását, majd Kabul gyors elestét a világon sehol sem kommentálták olyan gúnyosan, mint az orosz propagandacsatornákon. Az amerikaiak kivonulása után az általuk épített afgán kormány és hadsereg három hónapig sem bírta, míg a szovjetek 1989-es távozása után az ő bábjaik három évig kihúzták – írták sok helyen, azt azért nem említve, hogy azalatt a három év alatt a Szovjetunió is szétesett, míg az Amerikai Egyesült Államoktól erre azért nem lehet számítani.
Szemben a menekülésről és evakuálásról egyeztető nyugati hatalmakkal, az orosz külügyminisztérium a tálibok kabuli bevonulása közben is világossá tette, hogy ők nem gondolkodnak ilyesmiben. Miután a tálibok, akiket egyébként Moszkva is terrorszervezetnek tart, átvették a hatalmat, a kabuli orosz nagykövet arról beszélt, hogy
„a helyzet Kabulban jobb, mint Ashraf Ghani elnök alatt volt. Úgy értem jobb a tálib terroristák alatt, mint Ghani alatt volt”.
A higgadt, az amerikaiaknak és helyi csatlósaiknak odaszúró nyilatkozatok mögött azonban alig leplezve ott voltak az orosz aggodalmak is. Kínának ugyan van 90 kilométernyi közös határa Afganisztánnal, de az a legendásan kies Wakhan-völgy végében található, míg Oroszországnak ha közvetlen nem is, de az egykori szovjet tagköztársaságokon keresztül több mint 2000 kilométernyi szárazföldi határa van Afganisztánnal.
A három érintett ország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán ma is különböző Moszkva által vezetett biztonsági-gazdasági társulások részei, Putyin Oroszországának legbelsőbb érdekszférájához tartoznak, külső határaik gyakorlatilag az orosz birodalom határai. Különösen problémás az 1350 kilométeres afgán-tádzsik határ, amelynek mindkét oldalán az Afganisztán lakosságának közel negyedét is kitevő tádzsikok élnek, és amely földrajzi adottságai miatt, a Pamír-hegység 7000 méteres csúcsai közt a világ egyik legnehezebben ellenőrizhető határszakasza.
Ezeken a posztszovjet határokon kábítószer-, ember- és fegyvercsempészek is dolgoznak, akik ellen a gyenge és korrupt helyi fegyveres erők nem túl hatékonyak. Különösen Tádzsikisztánban, ahol a leggyengébb a központi hatalom. Az afgán határvidéken a Szovjetunió összeomlása óta is rendszeresen besegítettek orosz alakulatok, amelyek, akárcsak a három független ország névleg muszlim, valójában szekuláris diktatúrája, elsősorban az iszlamista befolyás beszivárgása és terjedése ellen dolgoztak.
Bár Moszkvának nyilván nem tetszett, hogy afgán hátországában az amerikaiak próbálnak összetákolni valamiféle bábkormányt, abban legalább biztosak lehettek, hogy egy dologban egyezik az érdekük Washingtonnal: egyikük sem látja szívesen az iszlamistákat. Az 1980-as években az amerikaiak még támogatták azokat az afgán mudzsahedeket, akik az akkori megszálló orosz csapatok és helyi kommunista szövetségeseik ellen harcoltak, azonban azóta nagyot változott a világ, és az iszlamista terrorizmus közös ellenség lett.
Hogy az oroszok mennyire tartanak a táliboktól, az már júliusban látszott, amikor a világ nagy része még oda sem figyelt Afganisztánra. Már július elején Moszkvában járt egy tálib küldöttség, néhány nappal később pedig a tádzsik fővárosban, Dusanbéban tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, majd kollégája, a védelmi miniszter Szergej Sojgu. Hogy miről, az a posztszovjet hagyományoknak megfelelően nem igazán derült ki, de nem sok kétség fér ahhoz, hogy az afgán helyzet és a tádzsik határ téma volt.
Egy nyugalmazott orosz ezredes már július elején arról beszélt, hogy a tálibok afganisztáni térhódítása veszélyt jelent Oroszországra és Közép-Ázsiára. Megemlítette, hogy a tálibok különböző terrorszervezetek harcosaival erősítettek, és hogy különösen aggasztja a könnyen átjárható afgán-türkmén határ.
Tádzsikisztánban júliusban, talán éppen orosz noszogatásra, 20 ezer tartalékos katonát mozgósítottak az afgán határ védelmére, az oroszok pedig több hadgyakorlatot is rendeztek az egykori szovjet tagállamokkal. Előbb júliusban egy orosz-üzbéget, majd augusztus 5-10 közt egy 1500 katona részvételével tartott orosz-üzbég-tádzsik hadgyakorlatot. Ezeknek nyilvánvalóan kettős üzenete volt. Egyfelől figyelmeztette a tádzsik és az üzbég katonai és politikai vezetést a helyzet komolyságára, másrészt megüzente az akkor már megállíthatatlannak tűnő táliboknak, hogy álljanak meg az ország határainál.
Az egyetlen puskalövés nélkül szétszaladó afgán hadsereget viszont nem állították meg ezek a határok. Augusztus közepén mind Üzbegisztánba, mind Tádzsikisztánba szöktek át afgán katonák, ki gyalogosan, ki járművével, ki katonai repülőjével együtt. Csak Tádzsikisztánba 16 afgán katonai repülőgép érkezett augusztus első napjaiban. Feltételezhető, hogy az egykori afgán hadsereg katonái aszerint választottak célországot, hogy melyik népcsoporthoz tartoznak, hiszen Afganisztánban nem csak tádzsikok, hanem üzbégek is nagy számban élnek.
A helyüket átvevő tálib alakulatokkal szemben az orosz álláspont nyitott, de gyanakvó. Sojgu védelmi miniszter például arról beszélt, hogy bíznak abban, hogy a tálibok betartják a velük kötött megállapodásokat. Az orosz külügyminisztérium afganisztáni különmegbízottja, Zamir Kabulov pedig azt mondta, hogy
„Hosszú ideje tárgyalunk a tálibokkal a további fejleményekről hatalomra kerülésük után, és többször megerősítették, hogy tanultak a 2000-es évekből, és nincsenek külföldi ambícióik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk. Egy ilyen rendszerváltásnál van vákuum, ahova más nemzetközi terrorszervezetek benyomulhatnak, és veszélyt jelenthetnek szövetségeseinkre.”
Más terrorszervezetek alatt feltehetően az ISIS közép-ázsiai fiókszervezetére, az ISIS-K-ra utalt, akik mind a táliboknak, mind az azokat jelentős részben szponzoráló pakisztáni biztonsági szolgálatoknak esküdt ellenségei. Akárcsak Peking az ujgurokért küzdő ETIM esetében, úgy Moszkva is elsősorban azt várja el a táliboktól, hogy megakadályozzák a volt szovjet tagköztársaságok felé terjeszkedésről álmodó ISIS-K térnyerését.
Az oroszokat képviselő Kabulov szerint
„Ami a tálibok hatalmának elismerését illeti, nem sietünk. Várunk, és meglátjuk, hogyan viselkedik a rezsim … Akkor majd töröljük őket a terrorszervezetek listájáról.”

Jó reggelt! Ma 10-15 fokkal lesz hűvösebb, mint tegnap, és talán már nem is lesz idén kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Magyar idő szerint hétfő éjjel beszédet mondott Joe Biden, amiben az amerikai elnök Afganisztán összeomlása óta először beszélt arról, hogy mi történt az országban, amit hazája az utóbbi két évtizedben megszállás alatt tartott.

Jó reggelt! A hétvégéig marad ez a meleg.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Hetek óta tartó stagnálás után az egy, két, illetve három héttel ezelőtti adatokhoz képest is megugrott az új fertőzöttek, a kórházi ápolásra és a gépi lélegeztetésre szorulók száma Magyarországon. Darabra ezek még nem nagy változások, arányaiban azonban igen, és mindhárom adat egy irányba, a járvány fellendülése felé mutat.
Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon az iskolakezdéssel szinte szinkronban indulhat be úgy a negyedik hullám, ahogy Nyugat-Európa sok országában már hetekkel ezelőtt. A két nagy kérdés ezzel kapcsolatban változatlan:
A második kérdésre eddig minden kormányzati szereplő válasza az volt, már ha egyáltalán elismerték, hogy lehet negyedik hullám, hogy nem, nem lesznek korlátozások. De akármennyire is elszántak arra, hogy ne bolygassák szigorítással a választópolgárok mindennapjait és a magyar gazdaság teljesítményét, nem biztos, hogy ki tudnak tartani ez a szándék mellett.
A Magyarországhoz politikai berendezkedésében meglehetősen hasonló Szerbiában most tervezik újabb szigorítások bevezetését. A vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének a rövidítése már napirenden van, és persze az újabb maszkrendeletek sem lennének meglepőek.
Máshol:

Nem sok jót ígér a 2022-es kampányra, hogy nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi időközi választási kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna .
Az ÁSZ szerint ők csak azt ellenőrizhetik, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek. Azt állítják, már tavaly jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”.
Eddig sem gondolta senki, hogy a magyar politikusok tartják magukat a hirdetési korlátokhoz, de így, hogy a talán legfontosabb felületen hivatalosan sem számít, mennyi pénzt szórnak el, végképp nem lesz rajtuk semmiféle kontroll. És ez nyilvánvalóan a gyakorlatilag végtelen pénzzel rendelkező kormánypárti jelölteket segíti majd jobban.
További furcsa hírek Magyarországról:

A Lengyelországot vezető jobboldali koalíción belül is óriási feszültségeket okoz a médiatörvény azon tervezett módosítása, amiről ma, szerdán fog szavazni a parlament, és ami ellen kedden országszerte tüntetéseket tartottak.
Akkora feszültségeket, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök (Pis) tegnap kirúgta a kormányból saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin azt nyilatkozta előtte, hogy a törvénymódosítás
Kirúgása után Gowin azt nyilatkozta, hogy a lépés a kormánykoalíció de facto felbomlását jelenti, és közölte, hogy az általa alapított párt szerdán szavaz arról, hogy marad-e a koalícióban. Ha a képviselőik úgy döntenek, hogy nem, az a PiS vezette Egyesült Jobboldal parlamenti többségének elvesztését jelentené.

Eddig 90 ezer hektár terület, elsősorban erdő pusztult el Görögországban, az utóbbi napok tűzvészében, A helyzet már javulóban van a változó időjárásnak köszönhetően, de ez újabb veszélyforrások felbukkanását jelenti. A heves esőzések után katasztrofális következményekkel járó áradások, sárlavinák és földcsuszamlások következhetnek
2021 nyarára a klímaváltozás brutális következményei Európát is elérték, a legrosszabb helyzetben azonban továbbra is a világ apró szigetországai vannak. Kedden az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget.
Szerintük a világ minden kormányának jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen jobban a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez ugyanis a tengerszint olyan emelkedését okozhatná, ami a szigetek egy részének teljes eltűnésével járna.

Ha nem történik csoda, a következő hónapok egyik legfontosabb világpolitikai témája az afgán menekültek ügye lesz. Az országot kurtán-furcsán otthagyó amerikai csapatok helyére napok alatt benyomultak a tálibok, akik most már naponta veszik át az uralmat egy újabb afgán nagyvárosban vagy tartományban.
Még nem világos, hogy ezek a tálibok hasonlóan szigorú iszlám terrorállamot akarnak-e működtetni, mint 2001 előtt az elődeik. Az viszont biztos, hogy már a felbukkanásuk is elég ahhoz, hogy sok afgán az elmenekülésen, jellemzően nyugatra menekülésen kezdjen el gondolkodni.
Hogy mennyire nincs most kedve az európai országoknak egy újabb menekülthullámhoz, azt jól jelzi, hogy kedden hat kormány arra kérte az EU-t, hogy ne állítsák le az afgánok hazadeportálását a tálibok előrenyomulása ellenére sem. Orbán Viktor kormánya nem volt ott az aláírók közt. Neki a 2022-es választás kampányában nem is jönnének rosszul a délkelet felől Magyarország irányába tartó idegenek.
Máshol:


Az utóbbi hetekben bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy világháborús Párduc tankot találtak. Még 2015-ben fedezték fel a harckocsit a 84 éves heikendorfi férfinél, most pedig a bírósági eljárás miatt került a hírekbe.
Klaus Dieter Flick az otthonában felhúzott atombunker mélyén tartotta a Párduc tankot, onnan a heikendorfi polgármester szerint egyszer, a hetvenes évek egyik kemény telén hozta csak fel, hogy eltakarítsa vele a környező utakról a havat. És ez még semmi ahhoz képest, hogy a történetben komoly szere jut Hitler lovainak is.
Négyméteres lyukba ugratott egy Audival:

Beszorult egy Ferrari a szűk olasz utcába. Egy Ferrari. Egy utcába:


A Pray Away/Istennel a vágy ellen című dokumentumfilm azt mutatja be, milyen súlyos traumákat okoztak azok a keresztény mozgalmak, amik konverziós terápiákat tartva hitették el, hogy mindenkinek heteróként kell élnie. Az emberek félelmeire építettek és évtizedekig hirdették, hogy Isten segítségével megváltoztatható a szexuális orientáció