
Jó reggelt! Olyan idő lesz, mint tegnap.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A kormány gyakorlatilag elismerte, hogy a Sinopharm nem olyan hatásos, mint a többi, Magyarországon használt koronavírus elleni vakcina. Nem verték nagydobra, de elismerték.
A bizonyíték erre az a dokumentum, amit a harmadik, ismétlő oltáshoz kell aláírni az oltóponton. Ez világosan leírja, hogy a kínai vakcinával oltott 60 év feletti és eleve immunsérült embereket a csökkent immunműködésűekkel egy csoportba sorolják, ezért nekik egészségügyi okokból szükségük van a harmadik oltásra.
Eddig hivatalosan senki nem ismerte el, hogy gond lenne a Sinopharmmal. Pedig az antitest-mérésekből egy ideje már tudjuk, hogy a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően, és sok esetben a szervezetükben nem termelődik elég antitest.
Magyarországon több mint félmillió időst oltottak be Sinopharmmal, az ő egy részüknek elemi érdekük megkapni a harmadik oltást. Az országban ezekből az ismétlő dózisokból eddig 38 ezret osztottak ki, ami nem sok, de már tudjuk, hogy az időpontfoglalás sem működik tökéletesen. Közben van dolga a háziorvosoknak is: hetente kell jelenteniük, hogy hány eddig oltatlan időset sikerült felkeresniük.
Máshol:

Úgy látszik van egy pont, amikor a magyar és lengyel kormány is meghátrál: a pénzbüntetés. Nagyon durva vitái vannak a két kormánynak az EU-s intézményekkel, de két friss példa arra utal, hogy a pénzbüntetéstől már óvakodnak. Ha nekik kellene fizetniük, akkor gesztust tesznek a megegyezés felé.

Bámulatos pénzköltésbe kezdett a több mint egymilliárd dollár értékű magyar állami részvénycsomaggal, illetve készpénzzel kistafírozott, Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű tehetséggondozó szervezet.
Van többek közt egy „visiting fellowship” programjuk, ami egy külföldi kutatóknak és professzoroknak szánt ösztöndíj, amit 2 hét és egy év közötti időtartamra lehet megpályázni, budapesti kutatásra és tanításra. Az ösztöndíj egy Öböl-menti olajkirályságban is csábítóan hangozna. A 35 évesnél idősebb győztesek havi tízezer dollárt - hárommillió forintot - kaphatnak úgy, hogy a pénzen felül fizetik az ide-vissza utazásukat, az egészségbiztosításukat és a budapesti szállásukat, illetve irodát is kapnak.
Néhány figura, akiknek budapesti nyaralását a magyar adófizetők finanszírozzák:
Tovább furcsa hazai hírek:

2021 lángolóan forró nyarán jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése, és ahogy számítani lehetett rá, sok jó hírt nem tartalmazott.
Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze nagyobb ívű jelentést, ami aztán nagyban befolyásolta a 2015-ös párizsi klímacsúcson megszületett egyezmény tartalmát. Jelentős klímacsúcs idén ősszel is lesz, Glasgowban, úgyhogy a most közzétett jelentést érdemes úgy is olvasni, mint amit a világ vezetőinek is címeznek a tudósok.
Az IPCC a jövővel kapcsolatban nem optimista, ugyanakkor azt is leszögezik, hogy az emberiség továbbra is a kezében tartja sorsát.

Tegnap, augusztus 9-én volt az elcsalt belarusz választások első évfordulója, Az azóta eltelt egy évben a diktátor Lukasenkának sikerült felülkerekednie, és teljesen megtörnie a kezdetekkor százezres tüntetéseket szervező ellenállást. Még az olyan, teljesen politikamentes sportolóknak is, mint Kriszcina Cimanovszkaja is csak az országból elmenekülés marad, ha bármiben nem értenek egyet a rendszerrel.
Az egyéves évfordulót Lukasenka azzal ünnepelte, hogy külföldi újságírókat oktatott ki Minszkben arról, hogy szerinte mi történt az országában. Elmondta, hogy szabályosan nyerte meg a tavalyi választásokat, és kikérte magának, hogy diktátor lenne. Szerinte Cimanovszkaját külső erők manipulálták, máskülönben nem utazott volna külföldre.
Ellenzéki aktivisták szerint ma is több száz embert tartanak fogva Belaruszban politikai okokból. Az évfordulót Amerika és Nagy-Britannia is újabb szankciók kivetésével ünnepelte, de azt valószínűleg Washingtonban és Londonban sem gondolják, hogy ezek bármiféle gyors megoldást érnének el az egyre keményebb Lukasenka ellen.
Máshol:

Lionel Messi két évtized után zokogva távozott Barcelonából. Nála többet egyetlen klubért senki nem tett a foci történetében. 778 meccsen egyes számítások szerint 671, mások szerint 672 gólt szerzett, de valójában ennél sokkal többel járult hozzá a csapat játékához.
Messi minden bizonnyal a Paris Saint-Germainbe szerződik. Az utóbbi években gazdaságilag a tönk szélére került katalán klubban annyira elszálltak a játékosok bérei, hogy Messiét már sehogy sem tudták kifizetni úgy, hogy beférjenek a spanyol szövetség által szabott limitbe. Franciaországban nincs ilyen gond, és az UEFA sem akar/tud érvényt szerezni a „pénzügyi fair play”-nek az európai klubfutballban.
Hosszú cikkben foglaltam össze Messi két barcelonai évtizedét. Amiről nem blaszfémia azt mondani, hogy 2011 májusa, a Manchester United elleni BL-döntő óta a karrierje leszállóágban van. Talán onnan már nem is volt hova feljebb lépni, de hogy Messi 2011-ben nem úgy képzelte el második évtizedét Katalóniában, ahogy az alakult, az egészen biztos.
És ha már búcsúztató: összeszedtem azt a tíz meccset, amin Messi a legnagyobbat nyújtotta Barcelona-mezben.

Több mint két évtizedes barcelonai pályafutása alatt Lionel Messi rendszeresen százmilliókat tett boldoggá, mégis a pályán és a pályán kívül is mindig csendes melankólia vette körül. Az argentin játékos a focipályán töltött legjobb pillanataiban is inkább feszülten elszántnak tűnt, mint boldognak, azon kívül pedig gyakran szemmel láthatóan rosszul érezte magát a nyilvánosság előtt.

Ennek a rossz közérzetnek a leglátványosabb megnyilvánulása Messi vasárnapi barcelonai sajtótájékoztatója volt, amin az ember, akinél többet senki nem tett a pályán a Barcelonáért, zokogva, teljesen összezavarodva elbúcsúzott a klubtól, játékostársaitól és a szurkolóktól.
Messi zavarodottsága ezúttal teljesen érthető volt, mert nem könnyű megérteni, hogy miért hagyja el a Barcelonát és igazol valószínűleg a Paris Saint-Germainbe. A távozásnak talán vannak sportszakmai indokai is, de alapvetően ez egy üzleti döntés. A futballszerető nagyközönség túlnyomó többsége azt szereti, ami a pályán történik, és nem azt, ami a klubok és szövetségek irodáiban, ezért ez a cikk is Messiről, a focistáról fog szólni, nem Messiről, a szórakoztatóipari termékről és bevételi forrásról. Egyetlen mondatban mégis érdemes összefoglalni, miért kellett elmennie Barcelonából.
Az utóbbi években gazdaságilag a tönk szélére került klubban annyira elszálltak a játékosok bérei, hogy Messiét már sehogy sem tudták kifizetni úgy, hogy beférjenek a spanyol szövetség által szabott limitbe – viszont Franciaországban nincs ilyen gond, és az UEFA sem akar/tud érvényt szerezni a „pénzügyi fair play”-nek az európai klubfutballban.
Messi távozása Barcelonából a habverés és médiafigyelem ellenére is unalmas üzleti történet. Pedig az érkezése egészen meseszerű volt. Az 1987-ben Rosarióban született, már egészen kis korában is látványosan jól focizó Messit 2000 végén vitték a szülei Barcelonába, hogy az alacsony növésű kiskamasz megmutassa, mit tud. Carles Rexach, aki korábban játékosként és edzőként is Johann Cruyff mellett dolgozott, azonnal meglátta a tehetséget a 13 éves fiúban, és egy azóta legendássá vált szalvétán gyorsan rögzítette is a klub szándékát Messi leigazolására.
Az anyagiakban is sikerült megállapodni, köszönhetően annak, hogy a klub vállalta, kifizeti Messi növekedésihormon-kúráját. Az argentin fiúcska beköltözött a Barcelona híres akadémiájára, a Masíára, és ezzel megkezdődött több mint két évtizedes katalóniai karrierje.

A Messivel egykorú, vele kölyökkoruktól együtt játszó, laza és nagyszájú Piqué és Cesc visszaemlékezései szerint az argentin évekig gyakorlatilag meg sem mukkant. Az viszont már a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy amit a labdával tud, azt egyébként kiváló kortársai meg sem tudják közelíteni.
A 2000-es évek elején Barcelonában már susogták, hogy nevelgetnek a klubnál egy argentint, akihez hasonló tehetséget még nem láttak Katalóniában, de azt természetesen senki nem tudhatta, hogy Messi valójában mekkora karriert fut be. Egy tehetséges 14-16 éves focista számtalan akadályban elbukhat még jóval a pályafutása kiteljesedése előtt, a sérülésektől a túlságosan csillogó sikerig. Messinek azonban szerencséje volt: sem a kulcsfontosságú ifiévekben, sem később nem volt sérülékeny, és mivel soha, semmi nem érdekelte igazán a focilabdán kívül, annak sem volt reális esélye, hogy valami elvonja a figyelmét a játékról.
A tehetség, a szerencse és a páratlan akaraterő együttállásának köszönhetően Messi a következő két évtizedben, amiből az utolsó 17 szezont az első csapatnál töltötte, akkorát alkotott, mint egyetlen klubnál soha, egyetlen labdarúgó sem.
Éppen Messi felemelkedésével együtt lett szinte külön műfaj a „minden idők legnagyobbjának” megvitatása. A rendkívül fárasztó vitáknak köszönhetően van például külön, kimerítő Wikipedia-oldala a Messi-Cristiano Ronaldo összehasonlítgatásnak. Ezzel a barcelonai két évtizeddel azonban nem nagyon tud egyetlen játékos sem versenyezni.
Az egyedüli, aki hasonlóan egyetlen klubnál volt a csúcson ilyen sokáig, az Pelé, aki 1956-74 közt volt a brazil Santos játékosa, de utolsó éveiben, különösen az 1970-es világbajnoki győzelem után, inkább csak levezetett. Eusebio 14 évig volt a Benfica, Beckenbauer 13 évig a Bayern München, Di Stefano 12 évig a Real Madrid játékosa, és mindannyian fantasztikus karriert futottak be, de Messi pályafutásának sikereihez, hosszához nem igazán hasonlíthatók.
A legfontosabb trófeák:
Aki a számokat szereti, annak a spanyol sport legnagyobb statisztikusa foglalta össze a lényeget:

Ennek a két barcelonai évtizednek a számaiból oldalakon át lehet csemegézni, köztük olyan gyöngyszemekkel, mint hogy a 2010-es években Messi több szabadrúgásgólt lőtt, mint a legtöbb európai topcsapat. Számok bizonyítják azt is, hogy ha nem is a 20 év minden szezonjában, de összességében Messi gyakorlatilag a játék minden aspektusában a legjobb volt a világ focipályáin. Kapusként és fejelésben valóban nem ő volt a legjobb, de ezeken kívül szinte mindenben.
Messi legszebb évei akkor kezdődtek, amikor Pep Guardiola 2008 nyarán leült a Barcelona kispadjára. Akárcsak minden idők legjobb játékosát, minden idők legjobb klubcsapatát is nehéz megválasztani, de annak a Barcelonának legalább a jelöltek közt biztosan helyen van. Guardiola lehengerlő játékvíziója megvalósításához nem csak Messit, hanem Puyolt, Piquét, Dani Alvest, Busquetset, Xavit, Iniestát is megkapta, valamint tucatnyi szintén fontos mellékszereplőt. A Real Madridból fakadó kisebbségi komplexusba évtizedek alatt szabályosan belebolonduló Barcelona-drukkerek végre azt érezhették, hogy az egész világ az ő csapatukat csodálja, és még az ellenfelek is rájuk irigyek – különös tekintettel Cristiano Ronaldóra, José Mourinhóra és Florentino Perezre, a korszak Real Madridjának vezéralakjaira.
A nagyon nagy csapatok azonban csak rövid ideig tudnak mágikus egységbe forrani, és Guardiola 2012-es távozásával vége lett annak a Barcelonának. Sőt. Bár Messi a 2011/12-es szezonban a bajnokságban 37 meccsen 50 gólt lőtt, a 2012-es naptári évben pedig 91-et, ezek az elképesztő számok ellenére a csapat csak egy spanyol kupát nyert. Már akkor is voltak olyan szakértői hangok, hogy Messi elképesztő góltermelése annak köszönhető, hogy a csapat fölé nőtt, ami nem tett jót a Barcelonának, és hozzájárult ahhoz is, hogy a klub valaha volt legjobb edzője mindössze négy év után kimerülten távozzon.
Nem blaszfémia azt mondani, hogy 2011 májusa, a Manchester United elleni BL-döntő óta Messi karrierje leszállóágban van. Játékosként, egyéni kvalitásai tekintetében még sokat fejlődött a következő évtizedben, és folyamatosan képes volt játékát változó fizikai adottságaihoz, például fokozatos lassulásához igazítani. Sőt, az egykori néma gyerek még a csapatkapitányi feladathoz is felnőtt, és úgy-ahogy nyilatkozni is megtanult. Valószínűleg 2021 nyarán is ő a világ legjobb játékosa. Barcelonai karrierje azonban már nem ívelt feljebb. Talán onnan már nem is volt hova, de hogy 2011-ben nem úgy képzelte el második évtizedét Katalóniában, ahogy az alakult, az egészen biztos.
Voltak ebben a tíz évben is szép pillanatok. Miután Guardiola kiszemelt utódja, Tito Vilanova tragikusan fiatalon elhunyt, a Barcelona Luis Enriquével a kispadon még egyszer meg tudta közelíteni a guardiolai magasságokat, köszönhetően annak, hogy a csapat magja még mindig együtt volt. 2015-ben Jordi Albával, Neymarral és Luis Suárezzel megerősítve sikerült megnyerni Messi negyedik BL-jét. De az volt az utolsó.
Xavi a győztes BL-döntő után hagyta ott a Barcelonát, Iniesta három évvel később. Messi kapott új játékostársakat, köztük néhány egészen kiválót is, de hiába volt ő 30 évesen egyénileg sok szempontból a csúcson, egyedül csak spanyol bajnokságokat tudott nyerni, BL-t nem. Két egymás utáni évben nyert helyzetből sikerült előbb Romában, majd Liverpoolban kiesni a legrangosabb európai kupaküzdelemből.
A 2015 óta eltelt hat évben azonban nem csak a további európai trófeák hiánya miatt lehet Messi lefelé ívelő karrierjéről beszélni, hanem mert klubja egyre súlyosabb válságspirálba került, aminek a vége a teljes intézményi szétesés lett, és a tönk széle, ahol már lehetetlen volt az argentint megtartani. Erre a rohadásra ismét csak egyetlen mondatot érdemes pazarolni ebben a futballtémájú cikkben,
Joan Laporta 2010-ben távozott a klub elnöki székéből, ahol előbb a dörzsölt bűnöző Sandro Rosell, majd az ő bukása után a még csak nem is dörzsölt Josep Maria Bartomeu követte, ez utóbbi alatt a klubot szétlopták, ő maga is besegített a családi ezüst széthordásába, és a végén már ott tartott, hogy sötét PR-cégeket fogadott fel azért, hogy a csapat játékosait mocskolják a közösségi médiában.
2020 nyarán már volt egy bizarr epizód, amikor Messi maga közölte, hogy távozna a klubtól, de végül máig nem teljesen világos módon mégis maradt. Mint ahogy az sem világos, hogy most végül miért megy el. A teljes szétesés után visszatérő Laporta tényleg sehogy sem tudta volna megtartani a játékost, akinek lejárt a szerződése, és ezért szabadon igazolható? A klub új vezetésének nem is jött rosszul, hogy most külső körülményekre hivatkozva és a balhét elődjeikre kenve tudnak megszabadulni a játékostól, akiben néhány jó szezon még biztosan van, de nem a távolabbi jövő embere, akire a 2020-as évek Barcelonáját építeni kell? Talán soha nem fogjuk megtudni, és talán nem is olyan fontos ez azoknak, akik alapvetően a focit, a Barcelonát és Messit szeretik.
Bár voltak máshonnan is közepesen komoly megkeresései, most már biztosnak tűnik, hogy Messi a PSG-ben folytatja a karrierjét. Az a néhány csapat, ami még megengedhetné magának, elsősorban a Manchester City és a Chelsea, nem szálltak be a versenybe. Párizsban így még az eddiginél is csillogóbb sztárcsapat jött össze a katari sejkek pénzéből.
Messi Neymarral és Mbappéval alkothatja a csatársort, amire hátulról a nyár másik két nagy párizsi igazolása, Sergio Ramos és Gianluigi Donnarumma vigyáz. Maga Messi és Sergio Ramos sem gondolhatta a közelmúltig, hogy annyi nagy összecsapás után ők még fognak egy csapatban játszani, de a pandémia és a Szuperliga-projekt bedőlése miatt Spanyolországban rájuk már nem maradt pénz.
Mauricio Pochettino csapata ettől még nem fogja automatikusan megnyerni a BL-t, hiszen bármennyire is úgy tűnhet, hogy a fociban a végén a legtöbb pénz nyer, a BL utóbbi évei nem feltétlenül ezt bizonyítják. A PSG-nek szégyenszemre tavaly még a francia bajnokságot sem sikerült megnyernie. Az viszont biztos, hogy a franciáknál most egy ideig nem lesz gyűlöltebb csapat Európában – az tényleg törvényszerűen együtt jár a fociban a pénzzel, különösen ha az keleti diktatúrákból érkezik..

A modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően a focisták karrierje egyre hosszabb. Lehet, hogy Messi nem fog a 40. születésnapjáig focizni, mint Ibrahimovic és talán Cristiano Ronaldo, de néhány jó szezonja még lehet a legmagasabb szinten. A francia bajnokság egyébként is kevésbé megterhelő mint a spanyol. Messi sokszor beszélt arról, hogy szeretné karrierjét gyermekkori klubjában, a rosariói Newell’s Old Boysban befejezni, így az a legvalószínűbb, hogy a 2020-as évek közepén még egy kis időre hazamegy levezetni Argentínába.
Ennél kevésbé világos, mi fog történni a Barcelonával, ahol Messi távozása óta mind a klub, mind a drukkerei csak szélütöttként szédelegnek. Legnagyobb félelmük az, hogy visszasüllyednek abba az örök vesztes és önsajnáló szerepbe, ami a klubnak évtizedekig a természetes lelkiállapota volt. Mielőtt Messi megérkezett Barcelonába, a klubnak egyetlen BL- (illetve BEK-) győzelme volt. Annyi, mint a Celticnek, a Hamburgnak vagy a Steaua Bukarestnek, és fele annyi, mint a Nottingham Forestnek.
A négy év alatt Guardiolát is kifacsaró közeg, amit Barcelonában entorno-nak neveznek, mindig vissza szét tudta zúzni a legjobb csapatot is. Sokat mondó, hogy Guardiola most már több ideje edzi a Manchester Cityt, mint a csapatot, amiért gyerekkora óta rajong. Az is beszédes, hogy valahogy mindig úgy alakul, hogy a világ legjobb játékosait elvesztik a katalánok. Így történt ez az 1980-as években Maradonával, egy évtizeddel később Ronaldóval, most Messivel, és Romario, Ronaldinho, Rivaldo és Neymar karrierje is ilyen-olyan okokból a képességeikhez képest túl korán ért véget Katalóniában
Pedri, Frenkie de Jong, Ronald Araujo és Ansu Fati ígéretes fiatalok, akikre lehet csapatot építeni, de Ronald Koemanban edzőként senki sem hisz, és a keret tele van olyan játékosokkal, akik azért maradtak a klub nyakán, mert másnak nem kellenek. Dembele, Coutinho, Umtiti, sőt, Griezmann is ilyenek. Nem világos, hogy Laportáék mit képesek megmenteni a klubból, az meg különösen átláthatatlan kívülről, hogy egyáltalán mire van pénzük.
A nemzetközi futball széljárása sem a Barcelonának kedvez. Néhány hónappal annak bebukása után már világos, hogy a Szuperliga-projekt leginkább a spanyol, és kisebb részben az olasz topcsapatok kétségbeesett, és ezért elkapkodott próbálkozása volt saját megmentésükre. Nem jött össze, és ahogy a 2021-es nyári átigazolási szezonban látszik, a posztpandémiás futballban már csak azoknak a kluboknak maradt pénze, amik orosz és arab gazdáiknak köszönhetően felelősség nélkül, ráadásul a béna kacsa UEFA által is tolerálva lapátolhatják a pénzt. Senki nem tudja, mi lesz a kifutása a fosszilis energiahordozókból származó bevételekre épülő modern focinak, de nem a Barcelonának kedveznek az új idők.

Messinek talán igen, hiszen ő 34 évesen is kiváló focista. Már éppen úgy tűnt, hogy Mbappé letaszítja a trónról, aztán jött 2021 nyarának két kontinensviadala, és már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Míg a francia válogatott és fiatal sztárja leégett az Európa-bajnokságon, Messi megnyerte a Copa Américát Argentínával. Magasan ő volt a torna legjobb játékosa, neki köszönhetően nyert 28 év után nemzetközi trófeát Argentína, ráadásul az örök ellenség brazilokat legyőzve ikonikus riói stadionjukban, a Maracanában.
Messi pályafutása során a legtöbb támadást éppen hazájából kapta, ahol rendszeresen pechofrío-nak, azaz „hideg mellű”-nek nevezték, olyan játékosnak, aki nem szívvel-lélekkel játszik a nemzeti válogatottban. Rendszeresen szemére vetették, hogy nem nyert világbajnokságot, elsősorban azok, akik szerint Maradona valójában nagyobb játékos nála. A Barcelonából 1984-ben szintén kurtán-furcsán távozó Maradona tavaly novemberben halt meg, és ezzel a Copa América-győzelemmel Messi végre hazájában is kivívta az általános rajongást. Leginkább talán azzal, hogy a Maracanában szemmel láthatóan olyan boldog volt, mint barcelonai pályafutása során talán soha. És amilyen jó eséllyel Párizsban sem lesz már.

Lionel Messi két évtized után zokogva távozott az FC Barcelonából. Nála többet egyetlen klubért senki nem tett a foci történetében. 778 meccsen egyes számítások szerint 671, mások szerint 672 gólt szerzett, de valójában ennél sokkal többel járult hozzá a csapat játékához.
Nem láttam mind a 778 meccset végig, de a túlnyomó többségüket igen. Megpróbáltam összeszedni Messi karrierjének tíz legnagyobb, legfontosabb, legmeghatározóbb meccsét Barcelona-mezben. Nem volt könnyű feladat, olyan meccseket kellett kihagyni, mint például az a 2012-es Bayer Leverkusen elleni BL-nyolcaddöntő, amikor öt gólt rúgott. Vagy amikor két évvel korábban a BL-negyeddöntő visszavágóján négy gólt szerzett az Arsenal ellen. Vagy amikor 2015-ben elfektette Boatenget. Számtalan emlékezetes meccset az Atlético Madrid ellen, vagy amikor karrierje talán legszebb gólját lőtte a Bilbaónak. Azt a tucatnyi meccset kisebb csapatok ellen, amiken olyan könnyedséggel szórta a mesterhármasokat, hogy az ember már fel sem kapta a fejét.
Aki ráér, az fusson neki a Messi minden gólja-válogatásoknak. De most következzen kronologikusan a 10 legnagyobb meccs.
A minden szezon előtt megrendezett Joan Gamper-kupa a bemutatkozás a Barcelona aktuális csapata számára. Itt egy 18 éves, gyorslábú, a labdát ügyesen fedező fiatalember is kiléphetett a nagyközönség elé. Fabio Capello még meccs közben felállt az olaszok kispadjáról, hogy megkérdezze barcelonai kollégáját, Frank Rijkaardot, hogy nem lehetne-e Messit kölcsönvenni. Nem lehetett.
Bár gólt nem szerzett, ez a BL-nyolcaddöntő volt Messi karrierjének első nagy európai kupaszereplése. Ekkor kezdődött több éves meccse az akkor a Chelsea kispadján ülő José Mourinhóval, aki színészkedéssel vádolta meg. Így visszanézve inkább csak az látszik, hogy egy 18 éves gyerek egyedül szembeszáll Európa egyik legjobb csapatával. És nyer.
Messi karrierjének első mesterhármasát éppen a legnagyobb rivális ellen szerezte, mindháromszor kiegyenlítve a mérkőzést. A meccs előtt még Ronaldinho volt a legnagyobb sztár Barcelonában, aztán jött a rendszerváltás.
A maradoniánus gól, amivel Messit végképp megismerte a világ. A Getafe elleni Copa del Rey-elődöntő 29. percében Messi a saját térfelén megkapta a labdát, végigcselezte a pályát, majd szépen bekanalazta. Aztán rúgott még egy szép gólt. Kevesen emlékeznek rá, de ez a párharc már előrevetítette Messi későbbi barcelonai kudarcait: a visszavágót a Getafe nyerte 4:0-ra, és ezzel ők jutottak a döntőbe.
A meccs, ami ki szokott maradni az ilyen válogatásokból, nekem mégis az egyik kedvencem. Guardiola csapata és benne Messi ekkor voltak a csúcson, azt csináltak a pályán, amit akartak. Messi csak azért nem négy gólt szerzett, mert hiába követtek el ellene tizenegyest a megalázóan kicselezett zaragozai védők, ő átengedte a lövést Ibrahimovicnak (fordítva ezt elég nehéz elképzelni). Így csak a mesterhármas jött össze. Az elsőt fejelte, a második talán a Getafe elleninél is nagyobb volt, tekintve hogy indulásként le kellett magáról fejtenie a lábaira tekeredett ellenfelet, a harmadik meg csak a szokásos, 17 méterről ballal szépen a kapuba pofozott Messi-klasszikus.
Megoszlanak a vélemények, hogy melyik volt Guardiola Barcelonájának legnagyobb meccse. Guardiola állítólag a 2011 végén a Santos ellen 4:0-ra megnyert klubvilágbajnoki döntőt tartja annak, ahol gyakorlatilag 4-6-0 felállással ment neki Pelé egykori csapatának. A barcelonai többség viszont érthető okokból minden bizonnyal erre a meccsre szavazna, amivel úgy elkenték a Real Madrid száját, ahogy előtte soha. Messi csak két gólt szerzett, de valójában jóval nagyobb volt a szerepe a meccsen, ahol először játszott hamis 9-es pozíciójában, és ahol végérvényesen a világ legjobb játékosa lett. Ez volt az első lépés a Barcelona tökéletes, hat trófeás szezonja felé, ami után Messi megkapta hat Aranylabdája közül az elsőt.
A 2:6 hatására a Real Madrid és Florentino Perez elnök kénytelenek voltak megújulni, hogy lépést tudjanak tartani Messivel és a Barcelonával. Ekkor érkezett a Madrid kispadjára José Mourinho, és vele olyan rossz hangulatú lett a két örök rivális vetélkedése, hogy a háttérben a két csapatkapitány Xavi és Casillas voltak kénytelenek hűteni a kedélyeket. 2011 tavaszán néhány napon belül a két csapat négyszer is játszott egymással (egy bajnokin, a kupadöntőben és a BL-elődöntő két meccsén), és a feszültség ekkor hágott a csúcsra. A négy meccs közül az első, Madridban játszott BL-elődöntő volt a legfontosabb, ahol szinte csak Messi tudott nyugodt maradni. Mindkét gólt ő szerezte, a másodiknál egészen megalázó módon otthagyva a madridi védőket.
Még egy meccs, ami joggal pályázik a legjobb Barcelona legnagyobb alkotása címre. A mérkőzés után Sir Alex Ferguson és több manchesteri játékos is arról beszélt, hogy ilyen jó csapattal soha nem játszottak, és soha nem érezték magukat ennyire tanácstalannak. Messi lőtte az egyik gólt, és nagyon jól játszott.
Luis Enrique Barcelonája kevésbé ragaszkodott egyetlen futballideológiához, mint Guardioláé. Ha például arra volt szükség, villámgyors kontrákat vezettek. Ez volt Messi utolsó meccse a Madrid ellen Luis Enrique keze alatt, amit két góllal hálált meg, a másodikat egy kontra végén bevágva a 92. percben. Barcelonai pályafutásának ikonikus képe, ahogy utána mezét a magasba tartva ünnepelt.
Igen, a visszavágón 4:0-ra nyert a Liverpool. De ez nem változtat azon a tényen, hogy Messi itt lőtt két gólt, köztük egy tökéletes szabadrúgást is. Talán ha a 97. percben nem passzol Dembelének önzetlenül, hanem maga fejezi be az ígéretes kontrát, máshogy alakul az ő karrierje, a Barcelona sorsa és a foci történelme.

Jó reggelt! A héten nyár lesz, néhány fokkal a kánikula alatt.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Székelyszentkirályon mondott beszédet vasárnap Kövér László, a Szentkirály és Szentistván nevű települések Szent Király Szövetségének találkozóján. A házelnök a tőle megszokott disztópikus víziókkal igyekezett fűteni a közönséget a nyári melegben:
„A 21. században immár az alávetésre és kifosztásra kiszemelt embereknek elsődlegesen nem az országát, hanem a tudatát akarják megszállni, a lelkét akarják rabul ejteni”
Továbbá:
„Az új harcmodor lényege, hogy az embert elidegenítik természetes közösségeitől, államától, nemzetétől, szülőföldjétől, hitétől, hagyományaitól, végső soron kiforgatják önazonosságából, sőt a végén a szó szoros értelemben önmagából is. Még annak a bizonyosságát is elveszik tőle, hogy fiú-e vagy lány.”

A járvány tovább sorvasztotta az amúgy is gyenge lábakon álló hazai pszichiátriai ellátást. Tovább súlyosbodott a szakemberhiány, az idős orvosok egy része nem tért vissza az első hullám után. Van, ahol alig néhány ember tartja a frontot.
Ahogy más területeken, az ellátás itt is az akut problémákra szorult vissza, vagyis csak azokat tudták felvenni az osztályra, akiknél egyértelműen fennállt az öngyilkosság kockázata. Hetekkel a harmadik hullám lecsengése után sok helyen még mindig csak erre van kapacitás.
A pszichiátriák lobbiereje eltörpül más szakterületekhez képest, így több helyen hónapokkal a járvány lecsengése után kapják csak vissza az ágyakat. A kórházak anyagilag sem érdekeltek a gyors újraindításban. Így sokan nem kapják meg az ellátást, amire szükségük lenne. Ahogy egy szakember megfogalmazta:
„A pszichiátriát nagyon rosszul finanszírozza az állam, egy vérnyomásmérés jobban fizet, mint egy 30 perces beszélgetés, amiben feltérképezem a páciens problémáit.”

A nacionalista egymás mellett élés szép paradoxonát mutatta be a hétvégén két kelet-közép-európai ország. Miközben Ludovic Orban volt román miniszterelnök Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásaira utalva azt mondta, hogy etnikai szempontok alapján nem nyújthatók állami támogatások, Bukarestben mintha sokat tanulnának a budapesti módszerekből.
A Bukarest Pride 15 éve ugyanazon az útvonalon vonul fel, idén azonban az önkormányzat nem engedélyezte ezt. Azzal érvelnek, hogy a szervezők által várt 10 ezer fő meghaladja azt a tömeget, ami még megfelel a járványügyi szabályoknak. Bukarest emiatt másik időpontot és helyszínt javasolt és ajánlott.
A szervezők különösen azon háborodtak fel csak, hogy ezzel párhuzamosan a főváros engedélyt adott a Noua Dreaptă szélsőséges nacionalista szervezet felvonulására. Szerintük:
„Orbán Viktor típusú cenzúra a Fővárosi Városházán: miközben a hivatal a Bukarest Pride Marchot elutasította, jóváhagyta a nacionalisták menetét.”
Máshol:

Vasárnap a nők után a magyar férfi vízipólósok is bronzérmet szereztek az olimpián. Így összesen 6 arany, 7 ezüst és 7 bronz jutott a magyar sportolóknak Tokióban. Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint most.
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban. Összességében az egy éves csúszással megrendezett olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.
Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaiak nyerték az olimpiai éremtáblázatot. Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét győztek. A végeredmény
Vasárnap megtartották az olimpia záróünnepségét is, ami olyan volt, amilyen lenni szokott. A világ sportszerető közönségének figyelmét kicsit elvonta róla, hogy szinte ugyanekkor tartott sajtótájékoztatót Barcelonában Lionel Messi, aki zokogva jelentette be, hogy tényleg elhagyja a klubot, ahol kiskamasz kora óta focizott.

Tucker Carlson Magyarországon: „Ez a legfurább dolog, amit valaha csináltam” – Úgy támadta az illiberalizmust, mintha nem ez lenne a magyar rendszer lényege, és pont a politikán kívül soha nem dolgozó, mégis meggazdagodó politikusokat vette elő. A magyarországi esemény, amire Amerikában sokkal jobban figyeltek.
6 258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot – A kétes hírű maláj üzletember 6258 darab lélegeztetőt adott el a kormánynak igencsak drágán, 173 milliárd forintért. A momentumos Tompos Márton nézett jobban utána az ügynek.
Ha mindez egy politikai krimiben történik, fanyalognánk, hogy túltolták – Kiásták a dollárokkal teli uborkásüvegeket a bíró kertjéből, diplomata autóval elrabolták egy kisinyovi edzőterem elől, egy szál alsónadrágban megjelent egy ukrán faluban. De hogy még Zelenszkij, Lukasenka és Putyin is benne lehetnek, azt csak a kijevi autós üldözés után kezdték összerakni.
Woodstock '99: dühös, fiatal, fehér férfiak fesztiválja, ami káoszba, szartengerbe és erőszakba fulladt – Tízzezrek gyújtogattak és törtek-zúztak, puszta kézzel szedtek szét bankautomatákat, nőket erőszakoltak meg. A HBO dokumentumfilmje a Limp Bizkittel feltüzelt, Backstreet Boys-gyűlölő Harcosok Klubja-generáció fesztiváljáról.

Fifikás dekonstrukció, jól elhelyezett trágárságok valamint egy Brezsnyev-szerű súlyemelő Alsó-Bélatelepen – Addig jó, míg Orbán él. De addig sem nagyon. Olimpiai gördeszka, tőkehallögybölés, gyerekkínzás a felemás korláton, metálgitárosok ne horgásszanak. Podcast a javából.

Magyar idő szerint vasárnap kora reggel rendezték az utolsó olyan eseményt a tokiói olimpián, amiben magyar sportolók is érdekeltek voltak. A férfiak vízilabdatornájának bronzmeccsén a magyar válogatott a spanyolokkal játszott. A lelátón ülő sok sportolónak köszönhetően ez volt az első alkalom, hogy a közvetítésbe többször is behallatszott a „hajrá Magyarország” és a végén a „szép volt fiúk” skandálás.
A félidőben még 5:5 volt az állás annak ellenére is, hogy az orosz bírók inkább a spanyoloknak kedveztek. Ennek köszönhetően a meccs végére négy magyar játékos is kipontozódott, de ennek ellenére sikerült 4:0-ra megnyerni a második játékrészt és 9:5-re a meccset.
A 2000-es évek elején sorozatban szerzett három aranyérem után a magyar férfiak az előző két olimpián a negyeddöntőben buktak el. Ehhez képest Tokióban sikerült előrébb lépni, nagy kár, hogy a görögök elleni elődöntőben jóval képességei alatt játszott a csapat, mert vasárnap akár döntőt is játszhattunk volna.
Az arany a címvédő szerbeké, akik 13:10-re verték a döntőben az elődöntőben a magyarokat búcsúztató görögöket.

A férfi vízipólósok bronza volt a magyar küldöttség 20. érme Tokióban. 6 arany, 7 ezüst és 7 bronz jutott a magyar sportolóknak,
Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint 2021-ben Tokióban.
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban. Összességében az egy éves csúszással megrendezett olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.

Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaik nyerték az olimpiai éremtáblázatot. A végeredmény
Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét nyertek.
Amerikában gyakran nem az aranyérmek, hanem az összes érem alapján számolják az éremtáblázatot, mert abban még jobban szoktak teljesíteni. Ezt a rangsort is ők nyerték meg:

Tokióban Eliud Kipchoge lett a harmadik férfi, aki meg tudta védeni olimpiai címét maratonfutásban. A legendás etióp Abebe Bikila (1960, 1964) és a keletnémet Waldemar Cierpinski (1976, 1980) után a 36 éves kenyai is duplázni tudott.
30 kilométer után Kipchoge egyszerűen ellépett, és szemmel láthatóan nem különösebben elfáradva, a közönségnek integetve, 2:08:38-as idővel ért célba.
Rio olimpiai bajnokát, a világcsúcstartó Kipchogét, az egyetlen embert, aki egyszer már le tudott futni 42,195 métert kevesebb mint 120 perc alatt, eddig is minden idők legnagyobbjának tartották ezen távon, de ez az aranyérem után már tényleg senkiben sem maradhattak kétségek.

Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaik nyerték az olimpiai éremtáblázatot. A végeredmény:
Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét nyertek.
Amerikában gyakran nem az aranyérmek, hanem az összes érem alapján számolják az éremtáblázatot, mert abban még jobban szoktak teljesíteni. Ezt a rangsort is ők nyerték meg:
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban.
2008-ban Pekingben a kínaiak ugyan több aranyat szereztek, mint az amerikaiak, de akkor is az utóbbiaknak volt több érmük összesítésben.
Legutóbb 1988-ban, Szöulban fordult elő, hogy ne amerikai sportolók végezzenek legalább egy éremtáblázat élén. Akkor, köszönhetően részben a szocialista országok doppingprogramjának, a Szovjetunió végzett az első és az NDK a második helyen mindkét éremtáblázaton. Az amerikaiak csak harmadikok lettek.

Magyar idő szerint vasárnap délelőtt fél tízkor kezdődött a 2020/21-es olimpia utolsó sporteseménye, a szerb-görög férfi vízilabda-döntő.
Az elődöntőben a magyarokat búcsúztató görögök három negyedig tudták tartani a lépést az esélyesebb szerbekkel. A negyedik negyed elején még 10:10 volt az állás, az utolsó három gólt azonban a szerbek dobták, akik így 13:10-re nyertek, és megvédték olimpiai bajnoki címüket.
A bronzérem a spanyolokat legyőző magyar válogatotté.

Vasárnap lezárultak Tokióban a női csapatsport-tornák. Három sportágban is döntőt rendeztek.
Kosárlabdában az amerikaiak a nagy meglepetésre döntőbe jutó Japánokat verve szerezték meg az aranyat. A 90:75-re diadalmaskodó amerikaiaknak ez volt sorozatban a hetedik aranyuk női kosárban. A bronzérem a franciáké.
Röplabdában is az amerikai nőké az arany, miután a döntőben 3:0-ra verték a brazilokat. Bronzérem: Szerbia.
Kézilabdában a férfiak után a francia nők is aranyérmet szereztek. A döntőben visszavágtak a riói vereségért, és 30:25-re verték az oroszokat. Bronzérem: Norvégia.

Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint 2021-ben Tokióban. A magyar sportolók 20 éremmel zártak, Atlantában 21 jött össze. Az azóta rendezett olimpiákon ez a szám 17, 17, 10, 18 és 15 volt.
A 6 arany ugyanakkor kettővel kevesebb, mint öt éve Rióban. Az utóbbi öt olimpián 8, 8, 3, 8, 8 volt ez a szám
Bár néhány számban még nem osztották ki az érmeket, a magyarok mind az aranyérmek, mind az összes érem tekintetében 15. helyen állnak az éremtáblázaton. Összességében az egy éves csúszással megrendezett tokiói olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.
A magyar érmesek listája:

Magyar idő szerint vasárnap kora reggel rendezték az utolsó olyan eseményt a tokiói olimpián, amiben magyar sportolók is érdekeltek voltak. A férfiak vízilabdatornájának bronzmeccsén a magyar válogatott a spanyolokkal játszott. A lelátón ülő sok sportolónak köszönhetően ez volt az első alkalom, hogy a közvetítésbe többször is behallatszott a „hajrá Magyarország” és a végén a „szép volt fiúk” skandálás.
Az első negyeden mintha érződött volna, hogy ez a meccs egyik csapat számára sem annyira fontos, mint amennyire a döntő lett volna, vagy akár az elődöntők is voltak. Mindkét oldalon a szokásosnál lazábbnak tűnt a védekezés, aminek köszönhetően 3:3 volt az állás az első nyolc perc után.
A második negyedben már komolyabban vették a felek a mérkőzést, egyre keményebb volt a védekezés, és ennek köszönhetően egyre több a kiállítás. A bírók különösen a magyarokat szórták ki nagy lelkesedéssel. Ennek köszönhetően nem 6, hanem csak 4 gól esett ebben a játékrészben. De ezek is igazságosan megosztva, így a szünetben 5:5 volt az állás.
A harmadik negyedben tovább csökkent a gólok száma, csak a magyar csapat tudott betalálni, de ők is csak egyszer, Vámos révén. A spanyoloknak annak ellenére sem jött össze a gól, hogy az orosz bírók nem voltak ellenük, magyar kiállításokkal és a magyarok ellen fújt kontrákkal segítették a munkájukat. Nagy Viktor viszont jól védett, egyszer még a fejével is sikerült kitolnia egy spanyol lövést. 6:5-re vezetettek a magyarok az utolsó játékrész előtt.
A negyedik negyedben a magyar válogatott felőrölte a spanyolt. Ekkor már a bírók sem segítették őket, bár ennek ellenére négy magyar játékos is kipontozódott a harmadik kiállításával. De ez sem zavarta Nagy Viktort és az egyre jobban lövő mezőnyjátékosokat, akiknek köszönhetően 9:5 lett a vége. A második félidőt 4:0-ra nyerték a magyarok.
:
A 2000-es évek elején sorozatban szerzett három aranyérem után a magyar férfiak az előző két olimpián a negyeddöntőben buktak el. Ehhez képest Tokióban sikerült előrébb lépni, nagy kár, hogy a görögök elleni elődöntőben jóval képességei alatt játszott a csapat, mert vasárnap akár döntőt is játszhattunk volna.

Eliud Kipchoge lett a harmadik férfi, aki meg tudta védeni olimpiai címét maratonfutásban. A legendás etióp Abebe Bikila (1960, 1964) és a keletnémet Waldemar Cierpinski (1976, 1980) után a 36 éves kenyai is duplázni tudott.
Rio olimpiai bajnokát, a világcsúcstartó Kipchogét, az egyetlen embert, aki tud futni 42,195 métert kevesebb mint 120 perc alatt, eddig is minden idők legnagyobbjának tartották ezen távon, de ez az aranyérem után már tényleg senkiben sem maradhattak kétségek.
Az ilyen távokra nem ideális meleg, magas páratartalmú időben, Sapporóban rendezett versenyen Kipchoge és kenyai csapattársai végig kontrollálták az eseményeket. Az addigra már nagyon megszűrt mezőnytől valamivel 30 kilométer után Kipchoge egyszerűen ellépett, és szemmel láthatóan nem különösebben elfáradva, a közönségnek integetve, 2:08:38-as idővel ért célba.
Az ezüstöt és a bronzot két szomáliai származású futó, a holland Abdi Nageeye és a belga Bashir Abdi szerezték meg, közel másfél perccel később.
Kipchoge egyébéként 5000 méteren 2008-ban egy ezüstöt, 2004-ben, mindössze 19 évesen pedig egy bronzot szerzett az olimpián.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Orbán Viktor, a fékevesztett polihisztor – A miniszterelnök, aki nemcsak a hatalomhoz és a focihoz, de a városépítészethez, a járványmatematikához, az árvízvédelemhez és még az operához is mindenkinél jobban ért. Legendás elszólások és döntések.

Lehallgatás: a garanciák a bűncselekmények gyanúsítottjait védik – Egy átlagpolgárt simán miniszteri engedéllyel is megfigyelhetnek eléggé mondvacsinált okból is.

Varga Judit már az elején elszólta magát a Pegasus-ügyben – Az igazságügyi miniszter tett egy nyilatkozatot, amiből világosan következik, miféle rendszerben élünk.

Az ország, ami arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről – A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.

Ha már a Föld beteg, vesszenek a tokenek! – Küszöbön az apokalipszis, erre mi fogmosópoharakat váltunk be játékpénzért. Hülyék vagyunk, ha hagyjuk, hogy ezek a hülyék hülyének nézzenek minket!

Azt mondod, vége lesz a világnak, dehát drágám, már vége van – Mi lesz abból, ha egy komikus hónapokig videózik önmagáról egy szobába zárva? Lehet, hogy a filmezés jövője. Bo Burnham Inside című műsora a nyár egyik legnagyobb mozgóképes élménye.

Borneó őslakosaitól lopták a fákat az olimpiai stadionokhoz – Az Uprooted: The Olympic Tribe című magyar-angol dokumentumfilm bemutatja, mennyire fenntartható alapanyagokból épültek az olimpia stadionjai, és milyen hatással vannak a nyári játékok egy őserdei őslakos közösség életére. Révész Bálint rendezővel és Angus MacInnes íróval beszélgettünk.

Ártatlanul ült gyilkosságért, kiszabadult, de Hollywoodnak így nem tetszett a sztori, ezért inkább elhazudták az életét – Amanda Knoxot 2007 és 2015 között kétszer ítélték el egy gyilkosságért, majd mindkétszer fel is mentették. A most megjelent Stillwater című film az ő történetén alapul, de úgy érzi, kihasználták, a film pedig csak rosszabb hatással lehet a megítélésére.

A nagyon boldog másodikok – Mintha a sportolók és a közvélemény is elkezdené megtanulni értékelni, ha valaki a világ második legjobbja. Örömkönnyek a magyar ezüstérmesek szemében.

Szteroidok helyett génszerkesztéssel doppingolhatnak a jövő sportolói – Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.

Jó reggelt! Ma nem nagyon lesz melegebb 25 foknál.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.


Bő tizenegy év alatt azt is megszokhattuk, hogy Orbán Viktor hatalmát lényegében semmi sem korlátozza. Teljesen a markában tartja a törvényhozást, az államigazgatást, és az elvileg független, épp a hatalmát korlátozni hivatott állami intézményeknek, de a civileknek és a sajtónak is folyamatosan fogy a mozgástere.
Van azonban rengeteg szakpolitikai, vagy akár szakmai kérdés, amiben normális esetben nem a miniszterelnök dönt. Egyrészt mert nem az ő hatásköre, és főleg mert nem kompetens benne. Mert még a miniszterelnök sem érthet mindenhez. Még Orbán Viktor sem. Viszont néha kilép a szerepéből, és elszólja magát.
Legendás elszólások és döntések egy kimerítő válogatásban.

Hazaért a nyaralásból Péterfalvi Attila, és vizsgálatot indított a Pegasus-ügyben. Legalábbis erre utal, hogy csütörtök este szűkszavú közlemény jelent meg az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében.
Péterfalvi július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Ez csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta-e az engedélyt.
Korábban az ügyészség is bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Pegasus-ügyben. Itt azt vizsgálják, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. Szóval nem valószínű, hogy kiderül, milyen indoklás alapján lehet újságírók, ellenzéki politikusok, médiatulajdonosok és ügyvédek lehallgatását kérni a kormánytól.
Csütörtökön derült ki az is, hogy ötkérdéses népszavazást kezdeményez a Pegasus apropóján a Momentum. Mivel a kormány ezidáig annyit reagált az ügyre, hogy Magyarországon törvénytelenül nem figyeltek meg senkit, és ez a magyar szabályozás miatt akár igaz is lehet, a népszavazási kísérlet nagy részben éppen ezek a törvényi garanciák szigorítására koncentrál.


2021 júliusa volt az eddigi második legmelegebb Európában. A szélsőséges időjárás Magyarországon is gondokat okoz, Esztergomban például villámárvíz volt.
Magyarország ennek ellenére is a klímaváltozás által kevésbé érintett országok közé tartozik. Szemben például azzal a Kiribatival, aminek a legmagasabb pontja 2 méterrel van a tengerszint felett. A 120 ezer lakosú csendes-óceáni szigetország gyakorlatilag arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről. Kiribati saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
Fogy az idő a világban máshol is, és olyan lépések, mint hogy Joe Biden amerikai elnök 2030-ra minden második új autót szeretne elektromosnak látni, talán túl kicsik és túl későn is érkeznek.
Hasonló a helyzet a minden szórakozóhelyet és rendezvényt elárasztó repoharakkal. Ahogy Herczeg Márk fogalmazott:
„küszöbön az apokalipszis, erre mi fogmosópoharakat váltunk be játékpénzért.”


Magyar idő szerint péntek hajnalban egyetlen kivétellel minden magyar kajakos és kenus egység továbbjutott a holnapi elődöntőkbe. Szombat hajnalban újabb érmekre, talán aranyra is van esély. A magyar színekben induló szabadfogású birkózó, Iszmail Muszukajev a negyeddöntőben kikapott japán ellenfelétől.
A hagyományosan aranyfixált magyar közvélemény mintha ezen az olimpián tanulná meg értékelni, hogy mekkora eredmény a világ második legjobbjának lenni valamiben.
A magyar sportolók az öt arany mellett eddig hét ezüstérmet és három bronzot szereztek. Az arany az arany, az ezüst viszont mostanában egyre inkább tűnik fehéraranynak, ahogy azt a versenyzők is emlegetik. Érdemes végignézni összeállításunkat a boldog másodikokról.
És két sportolónő nyomás alatt:

A tokiói olimpiát, mint mindent 2021-ben, a szervezők igyekeznek fenntartható, környezetvédő rendezvényként eladni. Ehhez képest Borneó őslakosaitól lopták a fákat az olimpiai stadionokhoz.
Az Uprooted: The Olympic Tribe című magyar-angol dokumentumfilm bemutatja, mennyire fenntartható alapanyagokból épültek az olimpia stadionjai, és milyen hatással vannak a nyári játékok egy őserdei őslakos közösség életére. Révész Bálint rendezővel és Angus MacInnes íróval beszélgettünk.

Csütörtök este közlemény jelent meg az FC Barcelona honlapján, amely szerint
„a klubnak és Messinek is egyértelmű szándéka volt a közös folytatás, meg is egyeztek, hogy csütörtökön aláírják az új szerződést, de ez pénzügyi és strukturális akadályok, vagyis a spanyol labdarúgóliga szabályzata miatt végül nem történhetett meg”.
Ez látszólag az argentin játékos barcelonai pályafutásának végét jelenti, de valójában ennél bonyolultabb a helyzet.
Messi és a Barcelona azért nem tudnak szerződést hosszabbítani, mert sehogy sem tudnak beférni a liga által meghatározott fizetési korlátba. Ezért teljességgel elképzelhető, hogy a furcsán fogalmazó közlemény valójában csak a ligára akar nyomást gyakorolni: változtassatok a szabályon, vagy elmegy a játékos, aki nektek is sok pénzt hoz a konyhára.


Tótka Sándor olimpiai bajnok kajak 200 méteren. Az UTE 27 éves, gyomaendrődi versenyzője, Tótka nagyon jól kapta el a rajtot, és a végén be tudta rúgni a hajóját. Nem hirdettek azonnal végeredményt, hosszú várakozás után írták ki az eredményt: Tótka 45 századdal előzte meg az olasz Rizzát, harmadik a brit Heath, Csizmadia Kolos a 4. helyen ért be. Tótka elsírta magát a hivatalos eredmény látva.
A női 500 méteres olimpiai kajakdöntőnek két magyar résztvevője volt: Kozák Danuta, aki Londonban és Rióban is megnyerte ezt a számot, valamint a Rióban négyesben olimpai bajnok Csipes Tamara. Már a döntő elején az az új-zélandi Lisa Carrington állt az élre, aki verhetetlennek tűnik Tokióban. A második 250-en Csipes elkezdett feljönni Carringtonra, meg is közelítette, de nem tudta befogni, így ezüstérmes lett. Az ötszörös olimpia bajnok, hétszeres olimpia érmes Kozák is harcolt a dobogóért, de 4. lett végül.
Éppen csak lecsúszott a Nádas-Kopasz páros a dobogóról a férfi kajak kettesek 1000 méteres versenyében. Ausztrália-Németország-Csehország lett a végső sorrend, a magyaroknak 0,4 másodperc hiányzott a bronzéremhez. Kopasz Bálint így egy éremmel, az egyéniben szerzett arannyal térhet haza Tokióból.

Végig az élbolyban haladva, nagyot úszva második lett az olimpia nyílt vízi úszásában Rasovszky Kristóf. Végig az élbollyal úszott, és a hajrára is maradt ereje.
A verseny végén Rasovszky az M4-nek azt nyilatkozta, hogy nem ilyen versenyre számított előzetesen, de a németek nagyon belekezdtek. A második körben minden mindegy alapon elkezdett felzárkózni, aztán próbált úgy tartalékolni, hogy legyen ereje a végére, keveset úszott a legelején, türelemre is intették, hogy várjon az utolsó körig.
A hajráról azt mondta, hogy a németet nem volt esélye megfogni, de az olasz is talált még egy sebességet, ami neki viszont nem volt meg. Ezért elkezdett egy kicsit kacsázni előtte, aztán a legvégére az olasz is elfogyott.

Egymás után a negyedik olimpián is az elődöntőben bukott el a magyar női vízilabda-válogatott. A magyar idő szerint csütörtök kora délután játszott meccsen a spanyolok 8:6-ra verték a mérkőzés elején nagyon gyengén játszó magyar csapatot.
Az utolsó negyed előtt már 8:4-re vezettek a spanyolok, csoda kellett volna a magyar győzelemhez. A negyedik negyedben azonban csak a feladat egyik felét sikerült megoldani. A spanyolok egyetlen gólt sem szereztek, a magyarok pedig a negyed elején dobtak két gólt, még kettőt viszont már nem tudtak szerezni. 8:6-ra kaptunk ki, a döntő álma a meccs elején ment el.
A vereségnek köszönhetően az oroszokkal játszunk bronzmeccset szombaton 6:40-kor. A magyar női válogatott az előző három olimpián negyedik lett, jó lenne most egy érmet szerezni. A csoportmeccsek során már volt egy magyar-orosz, az 10:10 lett. Most nem lehet döntetlen.

Csütörtökön a körvívással megkezdődött az öttusa Tokióban


Egymás után a negyedik olimpián is az elődöntőben bukott el a magyar női vízilabda-válogatott. A magyar idő szerint csütörtök kora délután játszott meccsen a spanyolok 8:6-ra verték a mérkőzés elején nagyon gyengén játszó magyar csapatot.
A spanyolok az első negyed után 2:0-ra vezettek. Míg a spanyolok két gólt is tudtak lőni, addig a magyar csapatnak kis balszerencsével csak három kapufára futotta. Pedig voltak helyzetek, csak gólt szerezni nem sikerült.
Egészen a második negyed negyedik percéig kellett várni az első magyar gólra, a spanyolok viszont szépen lőtték a maguk góljait, többnyire jó messziről. A negyed végén Illés Anna is lőtt egy nagy gólt, így végül nem négy, hanem csak három gólos hátránnyal várjuk a második játékrészt, 5:2-ről.
Bár a harmadik negyedben volt néhány jobb pillanata a magyar válogatottnak, nyolc perccel a mérkőzés vége előtt szinte reménytelen helyzetben kerültek. Ehhez egy újabb rossz negyed kellett, sokat hibázunk, hagytunk ki ziccert, adtunk el labdát emberelőnyben, a spanyolok pedig bedobták, amit be kellett dobni.

Az utolsó negyed előtt már 8:4-re vezettek a spanyolok, csoda kellett volna a magyar győzelemhez. A negyedik negyedben azonban csak a feladat egyik felét sikerült megoldani. A spanyolok egyetlen gólt sem szereztek, a magyarok pedig a negyed elején dobtak két gólt, még kettőt viszont már nem tudtak szerezni. 8:6-ra kaptunk ki, a döntő álma a meccs elején ment el.
A vereségnek köszönhetően az oroszokkal játszunk bronzmeccset szombaton 6:40-kor. A magyar női válogatott az előző három olimpián negyedik lett, jó lenne most egy érmet szerezni. A csoportmeccsek során már volt egy magyar-orosz, az 10:10 lett. Most nem lehet döntetlen.

Elaine Thompson-Herah néhány óráig nem érhette el saját Instagram-fiókját. A tokiói olimpián 100 és 200 méteres síkfutásban aranyérmes jamaicai futónak az volt a bűne, hogy megosztott egy felvételt saját győzelméről.
Az olimpiáról készült felvételek szigorú szerzői jogi szabályozás alá esnek, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hatalmas erőforrásokat fordít ezek megvédésére. A NOB gyakorlatilag a nyári olimpiák tévéközvetítési jogainak eladásából él, ezért elemi érdekük, hogy megvédjék az azt megvásárló amerikai tévétársaság jogait.
A NOB ennek megfelelően azt is szabályozza, hogy a sportolók milyen tartalmakat oszthatnak meg saját közösségi média felületeiken az olimpiáról. Magukról a versenyekről és az érmek átadásáról például semmit.
Thompson-Herah ezt a szabályt szegte meg. A hivatalos felvételeket megoszthatta volna, amit azonban ő osztott meg, az nem ilyen volt. Az Instagram tulajdonosa, a Facebook ezért lezárta a fiókját. Az amerikai techcég később azt közölte, hogy csak le kellett volna venniük a jogsértő anyagot, a jamaicai sportoló letiltása hiba volt. (BBC)

Jó reggelt! Ma esni fog, és 25 foknál nem nagyon lesz melegebb.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Magyar idő szerint szerda éjjel több érmet is szereztek a magyar sportolók a tokiói olimpián
Csütörtökön megkezdik küzdelmeiket a női és férfi öttusázók, 12:50-kor pedig a magyar női vízilabda-válogatott játszik a döntőbe jutásért a spanyolokkal. Minden csütörtöki olimpiai eseményt itt közvetítünk.
Jó hír az olimpiáról, hogy megérkezett Varsóba Kriszcina Cimanouszkaja. Az elrabolni próbált belarusz atléta előbb Tokióból Bécsbe repült, majd ott szállt át a Lengyelországba tartó járatra.

Szerdán jól játszott, de mégis kikapott a világ legjobbjainak számító norvégoktól a magyar nőikézilabda-válogatott. De volt még egy meccs a skandináv országgal, csak ezt a politika vívta.
Szintén szerdán derült ki, hogy Magyarország nem kapja meg azt a 77 milliárd forintot, amivel eddig a a Norvég Alap támogatott magyar civil szervezeteket. A norvégok szerint a donorországok mind a 15 támogatott országban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, majd mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot.
Az elveszett támogatás hírére a magyar kormány a szokásos elképesztő hangvételű közleménnyel reagált:
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”
A norvég kormány a múlt héten jelezte, hogy keresik a megoldást arra, hogy valamilyen formában mégis támogassák a magyar civil szervezeteket, mert szerintük nagy szükségük van a magyaroknak erre a pénzre.
Közben Karácsony Gergely azt ígérte, főpolgármesterként mindent megtesz azért, hogy „az elveszett összeg legalább egy részét megmentsük Magyarország számára. Kollégáim intenzív tárgyalást folytatnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák”. A kormány ezt nyilván szeretné elkerülni, a Fudan-ügy után nem engedhetnek meg még egy kis külpolitikai győzelmet Karácsonynak.

2021 nyarán a nyugati világban szinte már csak az nincs beoltva covid ellen, aki nem akarja, hogy beoltsák. Sok helyen már a harmadik dózisokat kezdik beadni. Van ugyanakkor a világnak olyan országa, ahol szó szerint csak néhány ember kapott oltást.
Az Egészségügyi Világszervezet ezért most moratóriumot sürget a koronavírus elleni oltóanyagok harmadik oltására, azt kérve, függesszék fel ezek beadását szeptember végéig, és ezzel segítsék, hogy minden ország lakosságának legalább 10 százaléka be legyen oltva. A WHO a világ leggazdagabb országaitól azt kéri, kezeljék a globális oltási arányok drámai különbségeit.

Orbán Viktor egy szerda esti kormányhatározattal elrendelte, hogy távolítsák el a közintézményekből a 11 éve ott lógó Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A parlement nem sokkal a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után fogadta el az Orbán által előterjesztett szöveget, ami a rendszerváltás és a NER közötti időszakot két zavaros évtizednek nyilvánította, valamint azt is kimondta, hogy
„a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”.
Gyakorlatilag ez volt a NER alapító okirata, a győzelmi mámorban kimondatták az új kétharmaddal:
„e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.”
Azonban ennek a korszaknak most vége, a szerdai kormánydöntés szerint a NENYI helyére az Alaptörvény preambulumaként működő Nemzeti Hitvallás kerül 500×700 mm méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglal színes formátumban. A közintézmények vezetőinek pedig gondoskodniuk kell a korábban kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok levételéről.
További furcsa hírek Magyarországról:

Andrew Cuomo egy nagy politikusdinasztia tagjaként a Demokrata Párt feltörekvő csillaga volt. Mostanra botrányok sora övezi, a covidhalálozási statisztikák meghamisításától a szexuális zaklatásokig, melyekről 165 oldalas jelentést adott ki New York állam legfőbb ügyésze.
Cuomót 11 nő vádolta zaklatással. Az egyikük az állami rendőrség a kormányzói hivatalban dolgozó munkatársa volt. Egyik találkozásukról azt mesélte, hogy éppen a liftben utaztak Cuomo manhattani hivatalában, amikor a mögötte álló kormányzó ujjával a nyakához ért, majd azt a gerincén végig futtatva annyit súgott a fülébe: "hát helló".
A vizsgálatok több tanúja is arról számolt be, hogy a kormányzó hivatalában olyan hangulat alakult ki, hogy inkább érte meg eltűrni a kormányzó verbális zaklatását, mintsem megpróbálni fellépni ellene. Most már Joe Biden is lemondásra szólította fel Cuomót, akinek nagyon nehéz lesz innét visszakapaszkodnia.
Máshol:

2021 nyarán mindenhova szinte megérkezik a globális felmelegedés közvetlen bizonyítéka. Lángol Görögország, ahol füstbe burkolózott még az Akropolisz is, és lángol a szibériai Jakutföld is, aminek köszönhetően rekordmennyiségű szén-dioxid kerül az atmoszférába.
Valamit tenni kellene, de az emberiség továbbra is csak nagyon kis lépésekben haladva óvja a természetet. Jó példa erre Thaiföld, ahol a nemzeti parkokban betiltották azokat a napvédőket, amik károsítják a korallzátonyokat. Ezek a vegyi anyagok megsemmisítik a korall-lárvákat, elzárják szaporodási rendszerüket és korallfehéredést okoznak. Természetesen ez is fontos ügy, de mintha minden ilyen döntés pótcselekvés lenne az igazán komoly, a klímaváltozás ellen is tenni képes lépés helyett.

Dormán Hanga, az ELTE mesterszakos hallgatója nyerte a CEU és a Qubit közös esszépályázatát. A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
Dormán győztes munkájában arról írt, hogy bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken.

Amanda Knoxot 2007 és 2015 között kétszer ítélték el egy gyilkosságért, majd mindkétszer fel is mentették. A most megjelent Stillwater című film az ő történetén alapul, de úgy érzi, kihasználták, a film pedig csak rosszabb hatással lehet a megítélésére.



Egy nappal bátyja, Tamás aranyérme után ezüstöt szerzett a tokiói olimpián a kötöttfogású birkózók 87 kilós súlycsoportjában Lőrincz Viktor. A döntőben az apai ágon ruandai származású Zhan (Jean) Belenjuk volt az ellenfele.,
Az első menet után még 1:0-ra vezetett a magyar birkózó, a másodikban azonban győzött a Kijevben parlamenti képviselő ukrán klasszisa, és 5:1-re nyert.

Legyőzte a horvátokat a magyar férfi vízilabda-válogatott a tokiói olimpiai torna negyeddöntőjében, és ezzel bejutott a legjobb négy közé.
Az első negyedet még a horvátok nyerték 3:2-re, de ettől kedzve végig a magyarok voltak jobbak. 15:11 lett a vége, Manhercz Krisztián hét gólt dobott, és Nagy Viktor is remekül védett.
A döntőbe jutásért pénteken azokkal a görögökkel játszunk, akiktől az első csoportmeccsen egy nagyon szoros mérkőzésen 10:9-re kikaptunk, és akik szerdán magabiztosan, 10:4-re verték Montenegrót.

Magyar idő szerint szerda kora reggel a lehetetlennek futott neki a magyar nőikézilabda-válogatott: a tornán eddig veretlen, az olimpiai arany legnagyobb esélyeseinek számító norvégokkal csaptak össze a negyeddöntőben.
Az 50. percben még mi vezettünk 21:20-ra, a hajrára viszont elfogyott az erején felül teljesítő, sérülések által sújtott magyar csapat lendülete. A vége 26:22 lett a norvégoknak, akiknek az ünneplésén látszott, hogy alaposan rájuk ijesztett az ellenfél.
Az eddigi meccseken gyenge védekezésünk végre felnőtt a feladathoz, és az utolsó percekig fantasztikusan teljesített. Jók voltunk támadásban is, átlövőből és beállóból is fontos gólokat szereztünk. Talán a szélsőjátékunk volt egy kicsit gyengébb, a norvégoknak viszont ma ez ment a legjobban, ennek köszönhetően sikerült végül az utolsó percekben megnyerniük a meccset.
Furcsa olimpia volt ez a magyar kézisek szempontjából, de végül nem távozunk rossz szájízzel Tokióból.

Nyítvizi úszásban a magyar versenyző nagyot hajrázva négy másodperccel maradt le a győztes brazil Ana Marcela Cunha mögött. A második, tíz kilométer leúszása után mindössze 9 tizedmásodperc hátrányban a holland Sharon van Rouwendaal, a harmadik, 1,7 másodperc hátrányban az ausztrál Kareena Lee lett.

Szerdán csak előfutamokat rendeztek, érmeket nem osztottak kajak-kenuban. Valemennyi magyar egység bejutott a csütörtöki középdöntőkbe:
Egyenes ágon:
Vigaszágon:
Ezekben a számokban magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezik a középdöntőket majd a döntőket is. Érdemes lehet felkelni, mert esély van érmekre, akár aranyakra is.

Az eddigi legmagasabb napi koronavírusos esetszámot regisztráltak a tokiói olimpia szervezői szerdán, amikor 29 új fertőzöttet találtak.
Pozitív tesztet szolgáltatott többek között egy orosz karatéka és egy algériai súlyemelő is. Minden covidosra karantén vár.
A tokiói rendezők tájékoztatása szerint július elseje óta 322 esetet regisztráltak.

Legyőzte a horvátokat a magyar férfi vízilabda-válogatott a tokiói olimpiai torna negyeddöntőjében, és ezzel bejutott a legjobb négy közé.
Az első negyedet a horvátok nyerték 3:2-re, a másodikban azonban feljavuló magyar játékkal fordított a magyar csapat. 7:5 volt a szünetben, az első hét találatunkból négyet a hatalmasat játszó Manhercz Krisztián szerzett.
A harmadik negyedben ismét mi voltunk a jobbak, annak ellenére is, hogy a bírók egészen bizarr döntésekkel segítették a horvátokat. Kaptak egy kettős emberelőnyt is, valamint videózás után egy olyan gólt is megadtak nekik, amiben a labda szemmel láthatóan nem volt a kapuban. A magyarokat azonban ez sem zavarta össze, és a negyed végére növelni is tudták az előnyüket.
Az utolsó játékrészben a horvátok próbáltak gyorsítani a játékon, de ez is kevésnek bizonyult. 15:11 lett a vége, Manhercz végül hét góllal zárt, és Nagy Viktor is remekül védett.
A döntőbe jutásért pénteken azokkal a görögökkel játszunk, akiktől az első csoportmeccsen egy nagyon szoros mérkőzésen 10:9-re kikaptunk, és akik szerdán magabiztosan, 10:4-re verték Montenegrót.

Egy nappal bátyja, Tamás aranyérme után ezüstöt szerzett a tokiói olimpián a kötöttfogású birkózók 87 kilós súlycsoportjában Lőrincz Viktor. A döntőben az apai ágon ruandai származású Zhan (Jean) Belenjuk volt az ellenfele.,
A döntő első percében a sportágtól megszokott módon nem történt semmi. Az első pontot Lőrincz kapta, amikor a bíró leküldte az ukránt a földre. Sajnos Belenjuk egy pillanat alatt felpattant, nem sikerült ellene akciót bemutatni.

Az első menet utolsó percében már csak állva gyúrták egymást, a félidőben így 1:0-ra vezetett Lőrincz.
A második három percet Belenjuk kezdte dinamikusabban, de nem sikerült pontot szereznie. Ebben a menetben Lőrincznek kellett lemennie a földre. Az ukrán sajnos így meg is tudta forgatni, ezzel 5:1-es vezetést szerzett másfél perccel a döntő vége előtt.

Innentől kezdve Lőrincznek mennie kellett előre, de nem sikerült újabb pontot szereznie.

Magyar idő szerint szerda kora reggel a lehetetlennek futott neki a magyar nőikézilabda-válogatott: a tornán eddig veretlen, az olimpiai arany legnagyobb esélyeseinek számító norvégokkal csaptak össze a negyeddöntőben.
De hiába voltak a norvégok az esélyesek, a magyarok kezdték jobban a meccset. 6:3-ra is vezettünk, amikor a norvégok megrázták magukat, és hét gólt dobtak zsinórban. A félidő végére viszont össze tudták szedni magukat a magyarok, így a szünetben csak 12:10-re vezetnek a norvégok.
A második félidő eleje még jobban sikerült magyar szempontból. A 42. percben már mi vezettünk 18:16-ra, a tanácstalan norvégok gyorsan időt is kértek, hogy rendezni tudják soraikat.
De ez sem volt elég a fordításhoz, a félidő közepében fej-fej mellett haladtak a csapatok. Az 50. percben még mi vezettünk 21:20-ra, a hajrára viszont elfogyott az erején felül teljesítő, sérülések által sújtott magyar csapat lendülete. A vége 26:22 lett a norvégoknak, akiknek az ünneplésén látszott, hogy alaposan rájuk ijesztett az ellenfél.
A magyar csapat borzalmasan kezdte a 2021-es olimpiát, az első három csoportmeccsén is kikapott. A spanyolok és a svédek legyőzésével azonban mégiscsak sikerült továbbjutni, igaz, csak a negyedik helyen, és így a másik csoportot letaroló norvégokkal kellett játszanunk a legjobb nyolc között.

Kár, mert a szerdai teljesítmény talán a norvégokon kívül minden résztvevő csapat legyőzésére elég lehetett volna. Az eddig gyenge védekezésünk végre felnőtt a feladathoz, és az utolsó percekig fantasztikusan teljesített. Jók voltunk támadásban is, átlövőből és beállóból is fontos gólokat szereztünk. Talán a szélsőjátékunk volt egy kicsit gyengébb, a norvégoknak viszont ma ez ment a legjobban, ennek köszönhetően sikerült végül az utolsó percekben megnyerniük a meccset.
Furcsa olimpia volt ez a magyar kézisek szempontjából, de végül nem távozunk rossz szájízzel Tokióból.

Jó reggelt! Éjjel nem volt újabb magyar érem.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

120 éve az idei a legmelegebb nyár. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték.
Idén nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon. A június a 3. legmelegebb, a július pedig a legmelegebb hónaó volt a múlt század eleje óta. A meteorológusok szerint „az augusztus egyelőre bíztatóbbnak néz ki”. Az előrejelzések alapján ezen a héten nem várható tartós hőség, de a hétvégén újra melegszik az idő, vasárnap akár 36 fok is lehet.
Nem volt ez mindig így. A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.

Hétfőn négyezernél is kevesebben kaptak első oltást Magyarországon. Lassan be kellene indulnia a harmadik oltásoknak is, mert különben sokan bajba kerülhetnek. Újabb tízezer fővárosi teszt bizonyította be, hogy a Sinopharmmal oltott idősek negydének nincs elég antitestje, nekik sürgősen újabb dózist kellene kapniuk. Jó hír ugyanakkor, hogy az oroszok szerint a Szputnyik a delta variáns ellen is 90 százaléknál nagyobb hatékonysággal véd.
Kedden volt egy érdekes összecsapás a magyar állam különböző szervei közt oltásügyben. Azzal kezdődött, hogy az alapvető jogok biztosa közölte, szerinte jogsértő, hogy az oltatlanoknak zsebből kell fizetniük a tesztet a kórházi ellátáshoz. Az ombudsman indoklása szerint így sérül a betegek egészségügyi önrendelkezési joga „mind az oltás felvétele, mind az elektív beavatkozásban való részesülés” szempontjából.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont erre azt válaszolta, hogy
„mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével."
További hírek a koronavírus utáni világról:

Ma Magyarországon azt figyel meg a kormány, akit csak akar, és csak saját magának tartozik elszámolással arról, hogy ezt miért, milyen alapon teszi. Külön érdekes, hogy az átlagpolgárt akkor figyelik meg, amikor csak akarják, a bűnözőknek viszont vannak előnyei.
A törvények alapján a titkos megfigyelés tényéről ugyanis egy módon értesülhet annak célszemélye: amennyiben a titkos információszerzés során bűncselekmény bizonyítékát szerzik be, azt a vádlott a büntetőeljárásban megismerheti, így utólag tudomást szerezhet megfigyelése tényéről is.
Azok tehát, akiknek a megfigyelése e tekintetben eredménytelen volt, a hatályos magyar jogi szabályozás alapján sohasem szerezhetnek tudomást arról, hogy megfigyelték őket.
Talán ennél is nagyobb baj, amikről Plankó Gergő írt. A Pegasus-botrány kirobbanása után ugyanis Varga Judit igazságügy-miniszter azt mondta, hogy
„az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.”
A Varga-tételből viszont kellemetlen következtetéseket lehet levonni az olyan országokkal kapcsolatban, ahol érdemben nincs ilyen típusú ellenőrzés, mert a kormánypárti többség évek óta következetesen lehetetleníti el a nemzetbiztonsági bizottság működését a nekik nem tetsző ügyekben. Ahol így már nem is jelent igazán nagy meglepetést, hogy a Pegasus-ügyben sem sikerül meghallgatni a belügyminisztert a bizottság előtt.

Kedden vidám, Tucker Carlsonnal közös képet posztolt Orbán Viktor. Az amerikai szélsőjobboldal kedvenc tévés műsorvezetője kvázi a kormány vendége Magyarországon.
Ha Tucker Carlson magyarul beszélne úgy az oltásokról, ahogy a Fox Newson a műsoraiban szokott, a kormány akár kampányt is indíthatna ellene. A valóságban viszont a Mathias Corvinus fesztiválján tart előadást, és maszkellenes műsorral jelentkezett be a Fox Newsra.
Carlson és az Orbán-kormány jó viszonyában az ideológiai rokonságon felül az is szerepet játszhat, hogy a műsorvezető édesapja a magyar kormány fizetett lobbistája volt Washingtonban.

Újabb fordulattal nem Varsóba, hanem Bécsbe tart a belarusz Kriszcina Cimanovszkaja, akit a tokiói olimpiáról próbáltak akarata ellenére hazavinni hazája sportvezetői. Cimanovszkaja szerint otthonról világossá tették számára, hogy amint hazatérne, büntetés várna rá, mert kritizálta az edzői csapatát.
Azért tart az otthoni megtorlástól, mert a vezetők felülről kapták az utasítást, hogy küldjék haza. Számít rá, hogy kiteszik a válogatottból, de szeretné folytatni a karrierjét, hiszen csak 24 éves, és még legalább két olimpián részt venne. „Most viszont csak azzal foglalkozom, hogy biztonságban legyek.” Azt mondta, Európában találkozni akar azokkal, akik támogatják őt, utána fogja eldönteni, mi legyen a következő lépés.
Cimanovszkaja okkal fél. Ukrajnában a héten holtan Vitalij Sisov fehérorosz aktivistát, akinek az eltűnését azután jelentették, hogy a reggeli futásból nem tért haza. A lakásától nem messze, egy parkban találtak rá, felakasztva. Az ukrán rendőrség gyilkosság miatt nyomoz.
Máshol:

Magyar idő szerint szerda hajnalban Tokióban:
Szerdán két magyar csapat is negyeddöntőt játszik:
A szerdai versenynap magyar szempontból legfontosabb eseményére valamikor kora délután kerül sor, amikor Lőrincz Viktor a 87 kilós kötöttfogású birkózás döntőjében egy ukrán versenyzővel csap össze. Viktor testvére, Tamás kedden olimpiai bajnok lett a 77 kilósok közt, páratlan teljesítmény lenne, ha ma az öccse is a csúcsra érne. A szerdai eseményeket itt közvetítjük.
A kedd egyébként is az olimpia eddigi legsikeresebb napja volta a magyar sportolók számára. Öt érmet szereztek, köztük két aranyat. Itt van mindegyikről a videó, itt pedig a fotók.
És két sztár:


Jó reggelt! A hét végéig marad ez a kellemes meleg.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Már most egyértelmű, hogy ez a kedd az eddigi legjobb napja a magyar sportolóknak az olimpián, és még messze a vége.
A további, magyar szempontból nagyon ígéretes program, amit itt közvetítünk:
Jó hír, hogy rendeződni látszik a majdnem elrabolt belarusz futó, Kriszcina Cimanovszkaja sorsa. Már a tokiói lengyel követségen van, férje pedig Ukrajnába menekült.
Az olimpiai játékok történelme során mindig voltak, akik egy jobb élet reményében inkább haza se tértek az olimpiáról. Volt, aki az életéért futott, más azért keresett új hazát, hogy jobb körülmények között edzhessen.

Három hét kicsi, de folyamatos növekedés után most hétvégén nem emelkedett a regisztrált új fertőzöttek száma Magyarországon. 155 új fertőzöttet és egy áldozatot jelentettek a hétvégéről.
Az oltási program csigalassan csordogál, viszont megkezdődött a harmadik dózisok beadása. Müller Cecília helyett szakértők írták le, hogy a kínai vakcinát kapott, de antitest védelem nélkül maradt időseknek mindenképpen szükségük lesz erre a harmadik oltásra. Az szerintük másodlagos, hogy most boldog-boldogtalan kapjon harmadik oltást, sőt, akár hátrányos is lehet, mert az emberek bele fognak fáradni az oltásokba, amikre később még szükség lehet.
Máshol:

A Finnország egyetlen eurovíziós győzelmét megszerző Lordi énekese a fellépőruhájában ment felvenni a második oltását a lappföldi Rovaniemibe.

Az idei év nagy jogalkotási újítása, hogy a kormány véleményrovatot alapított a Magyar Közlönyben, és az utóbbi időben sorra jelennek meg a jogszabályok között kormányhatározatnak álcázott pártközlemények.
A hétfőn este megjelent számban a miniszterelnök az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentését ítéli el több pontban. A legszórakoztatóbb szakasza az, amiben rögzítik, hogy nálunk szigorúan üldözik a korrupciót, virágzik a médiapluralizmus és a civil szféra miatt is kár aggódni. Egy példa:
„A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.”
További furcsa hírek Magyarországról:

A kormány emojis plakátjaira ráuntak előtt új lehetőségeket nyitott meg olvasónk, Balázs, aki elkészítette a plakátgeneráló alkalmazást. Itt mindenki a saját ötleteinek/kényszerképzeteinek megfelelően kiválaszthatja, hogy milyen emoji mellé milyen szöveget ír a kormány stílusában. Az alkalmazás itt érhető el.

Ha esetleg nem tűnt volna fel, egyre nagyobb tempóban ér egyre kevesebbet a pénzünk. A KSH friss inflációs jelentése szerint.
Az infláció az egyik központi kérdése annak a vitának is, ami egyre inkább a nyilvánosság előtt zajlik Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök közt. Hétfőn Varga pénzügyminiszter arra a Matolcsy-felvetésre, miszerint a feltüzelt gazdaság, a magas adósságszint és a jövőre várható magas hiány miatt módosítani kellene a költségvetést, ezt reagálta:
„A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk, ami ráadásul még életbe sem lépett, mivel még 2021 van, nem 2022.”

Egyéves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést, és ugyanekkora időre szóló stadionból kitiltást kapott az a magyar férfi Münchenben, akinek a szabadon engedését maga Szijjártó külügyminiszter jelentette be videóüzenetben múlt pénteken. Mellékbüntetésként 1000 eurót is be kell fizetnie egy nonprofit szervezetnek.
A férfi azért maradt ennyi ideig német fogdában, mert őt gyanúsították a legsúlyosabb bűncselekményekkel, konkrétan garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal. Vagyis azzal, hogy palackkal dobott meg egy rendőrt az Allainz Arenában. Ehhez képest eltörpült az a szabálysértés, hogy füvet is találtak nála.
Máshol:

Jó reggelt! Ezen a héten csak meleg lesz, nem kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Biztosan lesz 2037-ig Forma-1-es futam a Hungaroringen, közölte a hétvégi Magyar Nagydíj alkalmából Palkovics László. Ehhez azonban a magyar félnek fel kell újítania az 1986 óta folyamatosan üzemelő pályát, ami két-háromszázmillió dollárba (60-90 milliárd forintba) kerülhet.
A kormány szempontjából mindenképpen megéri a befektetés, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a számukra oly’ kedves kultúrharc egy újabb frontját nyithatják meg. Sebastian Vettel most a magyar homofób törvény miatti tiltakozásként szivárványos maszkban és pólóban ment a Hungaroringre, Kovács Zoltán pedig így kifejthette, hogy a német pilóta és a szintén tiltakozó Lewis Hamilton egy hálózat részei. A kormányszóvivő szerint
„talán ez a legaljasabb része annak a kampánynak, amelyet Magyarország ellen folytatnak, hiszen olyan embereket nyernek meg, akik nem tudnak semmit. Honnan tudná egy Forma 1-es pilóta, hogyan élnek a magyarok, milyen következetesen védi az alkotmány és a magyar kormány a családok és gyermekek jogait?”
További furcsa hírek Magyarországról:

Hegedűs Emmett tizenhét éves, transznemű fiú. Már egészen fiatalon érezte, hogy ő „nem úgy lány, mint a többiek”, de sokáig nem talált szavakat az érzéseire.
Bár a családja nagyon elfogadó, Emmett először annyira félt, hogy nem normális amit érez, hogy nem mert hozzájuk fordulni, és egyedül, az interneten keresett válaszokat. Családi beszélgetésekre és a Budapest Pride felvonulásra is elkísértük a kamaszt, aki szeretné, hogy a gyerekei már egy olyan Magyarországon nőhessenek fel, ahol nem kell azért harcolniuk, hogy önazonosan élhessenek.

Több ezer turistát kellett kimenekíteni Törökország üdülőövezeteiből az erdőtüzek miatt. Mivel a tűz két hotelt is körbezárt, több mint négyezer turistát és szállodai dolgozót kellett kimenekíteni a parti őrség és a halászok hajóival.
A török hatóságok igyekeznek a kurdokat felelőssé tenni a tüzekért, de szakértők szerint inkább a klímaváltozásban kell keresni a magyarázatot. A dél-európai hőhullám Olaszországban és Görögországban is tüzeket okozott, Délkelet-Európában 42 fokos meleg lehet hétfőn.
Szicíliában is több mint nyolcszáz tűzoltó küzd az erdőtüzekkel. Bizonyos szempontból még szomorúbb annak a brit tévéstábnak a története, akik havas helyszínt kerestek a thrillerükhöz. Végül azonban csak az Északi-sarkhoz nagyon közel, onnan mindössze 35 kilométerre találtak megfelelő területet, ahol négy héten át forgattak tavaly szeptemberben.

Ritkán van diplomáciai botrány egy fagylaltból, de a Közel-Keleten minden lehetséges. Az amerikai Ben & Jerry's fagyimárka július 19-én bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken, azaz Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, illetve a Gázai-övezetben. Ezek a területek a nemzetközi jog szerint nem tartoznak Izraelhez, a valóságban azonban évtizedek óta megszállás alatt állnak.
A Ben & Jerry's bejelentése óriási vihart kavart. Izrael azzal vádolja a céget, hogy Izrael-ellenes, antiszemita, Naftali Bennett miniszterelnök pedig a döntést tévedésnek nevezte, és azt mondta, minden erejével harcolni fog ellene:
„a Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni”.
Máshol:

Magyar idő szerint hétfő hajnalban megkezdődtek Tokióban a kaja-kenu futamok is. A magyar küldöttség ebben a sportágban számíthat a legtöbb éremre, és ennek megfelelő magabiztossággal is kezdték a versenyeket. Csak az Adolf Dániel-Fejes Balázs kenu kettes egységnek kellett megelégednie a B döntővel, a többiek mind ott lesznek az elődöntőben.
Minden mai eseményt itt közvetítünk.

Kozák Luca vasárnap a döntőbe jutásért versenyzett a 100 méteres gátfutás elődöntőjében, de nem ért célba, elakadt a táv felénél, végül a hetedik gát megállította. Csalódottságában sírva fakadt, a futam előtt abban bízott, hogy meglesz a döntő.
Aztán észrevette a jamaicai Yanique Thompsont, aki szintén feladni kényszerült a futamot, ő nagyot is esett a gátban. Odament a földön fekvő jamaicaihoz, és miközben még maga is könnyezett, felsegítette.

Az olimpia eddigi legszomorúbb története Kriszcina Cimanovszkajáé. A fehérorosz atléta korábban egy Instagram-videóban panaszkodott edzői „hanyagságáról”, amire válaszul vasárnap az edzőcsapata bement a szobájába és közölték vele, hogy csomagoljon, mert viszik a repülőtérre.
Cimanovszkaja azonban nem volt hajlandó felszállni a repülőre, egy újabb videójában pedig azt mondta, a beleegyezése nélkül próbálják kivinni őt az országból. Végül a gép nélküle szállt fel, és Lengyelország már jelezte is, hogy hajlandó menedékjogot adni a sportolónőnek.

„Trollkodni kell, hogy elmondhasd a véleményed” - Több ezerszer töltötte ki a Nemzeti Konzultációt a NERbot. Néhány hetes programozói tudás már elég volt ahhoz, hogy valaki tömegesen töltse ki a kormány kérdőíveit.
A kormány halálos ítéletet mondott a vályogházakra, de szakértők szerint inkább menteni kellene őket – Külföldön több országban is épp reneszánszát éli a vályogházépítés, hiszen nemcsak környezetkímélő, de - szakértelemmel - nagyon egészséges lakókörnyezetet is biztosíthat. A magyar kormány viszont nem támogatná többé az ilyen épületek felújítását.
Kínában váratlanul betiltották a különórák 120 milliárd dolláros piacát, de a következményektől Peking is megijedt – Peking teljesen ellehetetlenítette a magánórákat kínáló szektort, de a fellépés megijesztette a nyugati befektetőket, akik más cégek mögül is menekülni kezdtek.
Az Isten szerelmére, hát nézzétek már, milyen csodálatos élete van ennek a magyar influenszernek!

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Kell harmadik oltás? – Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Tőlünk nyugatra már magasabb az első oltottak aránya – És az idősebbek között is többen kapták meg az oltást Nyugat-és Észak-Európában.

„A legnagyobb probléma, hogy a homofób kisebbség maga a lengyel kormány” – Bart Staszewski az egyik legismertebb lengyel LMBT-jogi aktivista, aki Budapesten is demonstrált már. Szerinte a lengyel és magyar civil szervezeteknek érdemes lenne összefogniuk, hiszen a két ország kormánya egymásról másolja a felháborító homofób törvényeket. Szóba kerültek a tömeges öngyilkosságok, a futballhuligánok és az EU óvatoskodása is.

Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit – Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról – Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

Tatabányán is repedezik az ellenzéki összefogás – MSZP-s és DK-s képviselők segítségével akadályozta meg a Fidesz, hogy az ellenzéki vezetés kontroll alá vonjon egy céget, aminek problémás volt a gazdálkodása.

Visszavonult Cseh László, az elnyűhetetlen bajnok – Egészen döbbenetes karriert zárt le méltó módon a magyar úszó, akinek nem volt szerencséje Phelpsszel, és most pecázni szeretne.

Hosszú Katinkával nem történt tragédia, egyszerűen már nem olyan jó, mint 5 éve – A pandémia az ő módszerének biztosan nagyon rosszat tett, de már előtte is voltak edzőproblémái, egyedül akart felkészülni az olimpiára. A két döntőben ő volt a legidősebb, szakmailag is nagyon félrement valami, de kár lenne elfelejteni, hogy ő a harmadik legeredményesebb úszó olimpikonunk.

Simone Biles felvállalta, hogy ő is ember, és egyszerűen nem éri meg belerohadni a rá nehezedő nyomásba – Mindenki teljesen természetesnek vette, hogy nyerni fog, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok viszont inkább visszalépett mentális egészsége miatt.

Az ember, aki olimpiai sikernemzetet csinált Koszovóból – Driton Kuka sportolói karrierjét tönkretette Jugoszlávia széthullása. Edzőként viszont egy kisvárosi dzsúdóklubban kinevelt három női olimpiai bajnokot.

Jó reggelt! Hétvégén lesznek viharok, elmarad a Balaton-átúszás is, de nem igazán hűl le a levegő.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Több millióan töltötték le a brit ZOE appot, amely a koronavírus-világjárvány alakulásáról gyűjt adatokat. Az ezeket elemző kutatók azt is nyomon követik, mik a fertőzés legfőbb tünetei. Ezek idővel változnak, hiszen a SARS-CoV-2 folyamatosan evolválódik, és a mutációk miatt a vírus új és új változatai alakulnak ki, és terjednek vagy tűnnek el attól függően, hogy mennyire életképesek.
A legfrissebb, júniusi összesítés szerint az Egyesült Királyságban jelenleg mások a COVID-19 legjellemzőbb tünetei, mint a járvány első időszakában. Háttérbe szorult például a szaglás- és ízlelésvesztés, és gyakoribbá vált az orrfolyás.
A fő tünetek két oltás után:
A fő tünetek egy oltás után
A fő tünetek oltás nélkül
Hasonló tünetekre lehet számítani mindenhol, ahol a járvány felfutóban van – elsősorban az oltatlanok körében. Ez a helyzet Izlandon, de Tokióban is, ahol a járvány berobbanása miatt meghosszabbították a rendkívüli állapotot. Olimpiát azért lehet rendezni.
Magyarországon már lehet regisztrálni a harmadik oltásra, és persze az első kettőre is, ha valaki még mindig nem szánta rá volna magát. Az oltásellenesek száma mindenesetre a világon mindenhol csökken. Egy 20 országban végzett felmérés szerint januárban a válaszadók 45 százaléka nem kérte, vagy nem volt biztos benne, hogy kérte volna a vakcinát. Júniusra ez a szám 20 százalékra csökkent.

Lewis Hamilton hétszeres Forma-1 világbajnok nagyon gyakran felszólal emberi jogi ügyekben. A magyar nagydíj előtt ezt írta ki Instagramjára:
„Szeretném kifejezni támogatásomat mindazok felé, akiket érint a kormány LMBTQ+-ellenes törvénye. Elfogadhatatlan, gyáva és félrevezető, hogy a hatalmon lévők egyáltalán felvetnek egy ilyen törvényt. Mindenki megérdemli a szabadságot, hogy önmaga legyen, mindegy, hogy kit szeret, vagy milyen az identitása. Arra biztatom a magyar embereket, hogy szavazzanak a népszavazáson, azért, hogy megvédjék az LMBTQ+-közösség jogait, nagyobb szükségük van a támogatásunkra, mint valaha.”
A kormánykommunikáció néhány órára lefagyott, a propagandalapok be sem számoltak az ügyről. Végül Varga Judit igazságügyminiszteré lett a válasz feladata:
„Jómagam a KRESZ vizsgára nem a sajtóból készültem, hanem tankönyvekből. Javaslom Lewis Hamiltonnak is, hogy mielőtt butaságokat állít, olvassa el a magyar gyermekvédelmi törvényt. A cipész maradjon a kaptafánál, a FORMA 1-es pilóta pedig az autóversenyzésnél.”
Nem biztos, hogy Hamilton el fogja olvasni. Valószínűbb, hogy inkább olyan szövegek jutnak el hozzá, mint Kocsis Mátéé, aki pedofíliának tartja a gyerekek toleranciára nevelését.

A nemzetközi ismertség haszna, hogy olyan akciókat is bevállalhat, amiért más tiltakozókat előállítanának – mondta a 444-nek Bart Staszewski lengyel LMBT-aktivista. Ezért hagyták békén a magyar rendőrök is, amikor néhány hete kitette a parlamentre az LMBT-mentes övezet táblát.
Szerinte lengyel kormány melegellenes kampányának kapóra jön, hogy Magyarországra lehet mutogatni példaként. Úgy gondolja, hogy a konzervatívok által használt gyűlölködő nyelvezet és politika felelős azért, hogy olyan sok LMBT fiatal kísérel meg öngyilkosságot Lengyelországban.
A hasonló küzdelmek miatt lenne létjogosultsága a lengyel-magyar testvériségnek LMBT-verzióban is. Szerinte az EU-nak el kellene végre döntenie, hogy a jogsértő, homofób és transzfób törvények miatt csak a kezét tördeli, vagy rendesen beleáll a harcba a renitens országokkal.


Magyar újságíróval viszonylag ritkán foglalkozik a hollywoodi sajtó, de ami most Návai Anikóval történt, az se nem töltött el büszkeséggel senkit, aki a magyar médiában dolgozik, se nem számított meglepőnek.
Hosszú évtizedek kamuzásai után Návai egy plagizált interjúval bukott le. A Nők Lapjának adott le egy olyan Scarlett Johansson-interjút, amit nyilvánvalóan máshonnan ollózott össze. A lap bocsánatot kért, de Návai nyilatkozata alapján még mindig nem fogta fel, hogy mit csinált, és az miért baj.
Ahogy hamisítása, úgy reakciója sem lehet meglepő senkinek, aki követte a karrierjét. Návai pont a hasonlóan nyilvánvalóan necces cikkei miatt nem mehetett már jó ideje komoly magyar szerkesztőség közelébe, most pedig tényleg eltört a korsó, ami sokat járt a kútra.

2021-ben július 29-e az Earth Overshoot Day. A globális túlfogyasztás napja azt jelenti, hogy a Föld lakói mostanra használtak fel annyi természetes erőforrást, amennyit a bolygó egy év alatt tud újratermelni. Tehát az év hátralévő öt hónapjában a Föld már csak hitelezi az erőforrásait az embereknek.
Magyarországon már június 8-án eljött a túlfogyasztás napja, de az európai helyzet még a hazainál is kedvezőtlenebb: a kontinens 2019-ben már május 10-ére kimerítette az éves erőforrásokat.
Máshol:

Magyar idő szerint péntek hajnalban Cseh László leúszta élete utolsó 200 méterét. A 35 éves Cseh 7. lett a 200 méteres vegyesúszás döntőjében, és ezzel véget ért minden idők egyik legnagyobb magyar úszójának karrierje.
Cseh pályafutását hat olimpiai éremmel (4 ezüst, 2 bronz), és 13 olimpiai éremmel zárta. Balszerencsére legszebb évei egybeestek Michael Phelps, minden idők legsikeresebb úszójának legszebb éveivel, aki rendre megelőzte.
Talán Milák Kristófot is egy amerikai fogja megelőzni a 100 pillangó döntőjében. A 200 méter magyar aranyérmese Caeleb Dressel mögött a 2. legjobb idővel jutott be a holnap hajnalban rendezett döntőbe. Az éremre így nagyon jó esély van, az aranyhoz azonban valami egészen különlegeset kellene úsznia.
További jó hírek Tokióból
Csütörtökön nincs reális esély újabb magyar éremre az olimpián. A női vízilabda-válogatott 11:20-kor játszik Japánnal. Minden eseményt itt közvetítünk.
Akit nem szigorúan a sport érdekel, az olvassa el a cikkemet Driton Kukáról, az emberről, aki olimpiai sikernemzetet csinált Koszovóból. Kuka dzsúdókarrierjét kettétörte Jugoszlávia szétesése, edzőként viszont már a harmadik aranyérmet szerzi az országnak, amely még csak második olimpiáján vesz részt.

Több tíz néző előtt lépett pályára a Puskás Akadémiának elnevezett felcsúti csapat az Európa Konferencia Liga selejtezőjében. Az ellenfél a bivalyerős lett futball világhírű képviselője, az FK Rīgas Futbola Skola. Olyan keretük van, aminek a legértékesebb játékosát is kacagva venné meg a harmadosztályú fiókcsapatába a Felcsút.
Az első meccsen már 3:0-ra nyertek a lettek, most 2:0-ra kapott ki az Orbán Viktor víkendháza mellé épített stadionban játszó magyar csapat.
Talán évtizedek múlva sikerül megbosszulni ezt a 0:5-öt. Az Újpest most két győzelemmel jutott túl azon a liechtensteini csapaton, amely 2006-ban még megverte 4:0-ra

Az 1,9 millió lakosú Koszovó 11 sportolója vesz részt a 2021-es tokiói olimpián. Közülük öten, négy nő és egy férfi dzsúdósok. Mindannyian egy nyugat-koszovói kisvárosban, Pejában található, Ippon nevű cselgáncsklubban edzenek, Driton „Toni” Kuka keze alatt. Ötük közül ketten olimpiai bajnokok lettek, és tulajdonképpen az a meglepetés, hogy csak ennyien – a legnagyobb sztárjuk mindjárt az első mérkőzését elveszítette, és ezzel kiesett.
Egy kis és szegény országtól egyébként is nagy siker lenne egy ilyen olimpiai szereplés, de Koszovó esetében ennél is többről van szó. A világ második legfiatalabb országa először a 2016-os riói olimpián vehetett részt független államként, és már a bemutatkozásukkor is nyertek egy aranyat. Természetesen Driton Kuka egyik tanítványának köszönhetően. A szomszédos, Koszovóhoz hasonlóan albánok lakta, 2,9 milliós népességű Albánia 1972 óta rendszeres szereplője az olimpiáknak, de nemhogy aranyat, semmilyen érmet nem tudtak eddig nyerni.
Kuka és tanítványai Koszovóban gyakorlatilag nemzeti hősök, akik a sikereken túl a közös élmény identitásformáló erejét nyújtottak a fiatal nemzetnek. Bár korábban két koszovói származású sportoló is tudott olimpiai érmet szerezni jugoszláv, illetve német színekben, a pejai dzsúdósok már hazájuk zászlaja alatt, hazájuk himnuszát hallgatva állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára Rióban és Tokióban.
Az annak megalakulásától felbomlásáig Jugoszlávia albánok lakta tartományaként létező Koszovóban soha nem volt könnyű az élet, az 1990-es években, a balkáni háborúk idején azonban fokozatosan csak rosszabb lett. Az albánok és Slobodan Milošević nacionalista szerb kormányának konfliktusa az 1998-99-es koszovói háborúban érte el a mélypontját, ami után a nemzetközi közösség segítségével Koszovó elszakadt Jugoszláviától, és független államként folytatta.
Az ott élő albánok 2008-ban kiáltották ki a független Koszovót, a fiatal állam megalakulása azonban nem ment könnyen, többek közt azért, mert sok ország nem ismerte el, és nem is ismeri el ma sem a létezésüket. Ez számtalan nehézséget okozott a koszovóiaknak, ennél komolyabb ügyek mellett azt is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak 2014-ben vette fel őket soraiba.

Jugoszlávia felbomlása tette tönkre Driton Kuka sportolói karrierjét is. Kuka 1971-ben született Pejában, és az 1990-es évek elején ő volt az egyik legjobb jugoszláv dzsúdós. A koszovói sportolók azonban bojkottálták azt a nemzeti válogatottat, ami a nemzetközi szankciók miatt el sem indulhatott az 1992-es barcelonai olimpián, és ez Kuka sportolói karrierjének végét jelentette.
Amikor a háború 1999-ben véget ért, Driton Kuka már edzőként tért vissza a sport világába. A családja pejai házában indított dzsúdóklubot, szó szerint az utcáról behívott gyerekeknek. Egy interjúban arról beszélt, hogy kifejezetten gyerekekkel akart dolgozni, és meg akarta mutatni, hogy igenis Koszovóban is lehet világszínvonalú sportolókat képezni.
Állítása szerint az elején nem is gondolt arra, hogy tanítványai olimpiákat nyerhetnek, azonban hamarosan igazi csodagyereket fedezett fel Majlinda Kelemendi személyében. Az 1991-ben született Kelemendi a nők 52 kilós kategóriájában versenyez, de pályafutása elején egyáltalán nem látszott, hogy mekkora sportoló lesz belőle. Az edzője szerint csendes, visszahúzódó Kelemendi saját maga szerint nem volt különösebben tehetséges a dzsúdóhoz, sok gyereknél csak lassabban tudta megtanulni a gyakorlatokat, viszont cserébe elképesztő akaratereje volt.
A koszovói sportolók a Nemzetközi Dzsúdószövetség versenyein már részt vehettek az ország függetlenségé válása után, és az ekkor még tinédzser Kelemendi így ki is tudott jutni a 2012-es londoni olimpiára. Csak az volt a gond, hogy a NOB ekkor még nem ismerte el Koszovót. Driton Kuka és tanítványa ezért úgy döntöttek, hogy albán színekben utaznak Londonba, ahol csak egy mérkőzést sikerült nyerniük.

2016-ban Rióban viszont már minden akadály elhárult a koszovói sportolók elől. Kelmendi ekkor már világbajnok volt, hazájában pedig sztár, így nem véletlenül vihette ő a nemzeti lobogót Koszovó első olimpiai megnyitóján. Néhány nappal később pedig meg is szerezte a fiatal ország történetének első olimpiai aranyát. Az, hogy Kelmendi ettől koszovói nemzeti hős lett, cseppet sem túlzás. 2020-ban Pejában már szobrot is emeltek neki.
A hatalmas siker után nem állt meg az élet az Ipponban, Kuka és tanítványa teljesítményére felkapta a fejét a nemzetközi dzsúdóvilág, és sok helyről kaptak anyagi és szakmai segítséget. Kuka szerint Rio előtt mindent neki kellett csinálnia, nemcsak edző volt, hanem pszichológus és fizioterapeuta, Kelmendi aranya után viszont lett például orvosuk is.
Ennek köszönhetően már jobb körülmények közt készülhettek Tokióra. Az, hogy az olimpiát egy évvel elhalasztották, bizonyos szempontból jól is jött a pejai dzsúdósoknak. Kuka szerint annak köszönhetően, hogy valamennyi versenyzője az Ippontól alig néhány száz méterre lakik, gyakorlatilag hónapokig együtt éltek és készültek. Részben ezért mind az öt koszovói dzsúdós reális éremeséllyel érkezett Japánba.

Ez azonban éppen a legnagyobb sztárnak, a címvédő Kelmendinek nem jött össze. Rio címvédője előre bejelentette, hogy ez lesz az utolsó versenye, talán mert érezte, hogy leszálló ágban van. Ennek ellenére hatalmas meglepetés volt, hogy mindjárt az első fordulóban kikapott a magyar Pupp Rékától, és ezzel véget is ért aktív sportolói karrierje.
Kelmendihez hasonlóan nem jött össze az érem Kuka egyetlen férfi versenyzőjének, Akil Gjakovának és az edző unokahúgának, Loriana Kukának sem.
Mindezért kárpótlást nyújtott az a két arany, amit Nora Gjakova és Distria Krasniqi szereztek a 48, illetve az 57 kilós nők súlycsoportjában. A végső győzelemhez vezető úton mindkettejüknek le kellett győznie egy-egy hazai pályán dzsúdózó, és egyébként is a szakma csúcsának számító japán versenyzőt.
A tokiói olimpia nemcsak Kelmendi, hanem Driton Kuka számára is egy út végét jelentheti. Az edző már beszélt arról, hogy most már szeretne pénzt is keresni a hobbijából, ami feltehetően azt jelenti, hogy valahol külföldön edzősködne tovább. Ennek azonban Kuka szerint az a feltétele, hogy az Ipponban legyen egy utódja, akire rábízhatja a koszovói dzsúdó jövőjét. Terveik szerint ez Kelmendi lenne, de neki még bele kell tanulnia a szakmába Kuka alatt.

A dzsúdónak mindenesetre van jövője Koszovóban. Az országban 17 cselgáncsklub működik, ezekben 1200-an sportolnak, köszönhetően többek közt annak is, hogy a nagyobb világversenyeket és a hazai sportolók sikereit közvetít a koszovói tévé.
Kuka szerint
„sokan negatív dologra asszociálnak, amikor Koszovó nevét hallják, de mi megmutattuk a világnak, hogy van egy fiatal és tehetséges generációnk. És hogy ha keményen dolgozol, bármit elérhetsz.”
Koszovó minden problémáját természetesen nem oldja meg két-három olimpiai arany. De a fiatal országnak szüksége volt ezekre a sikerekre.


„Én úgy érzem, hogy van még bennem erő, nem találok arra okot, hogy miért kéne befejeztem a pályafutásomat. Szeretem azt, amit csinálok, jól érzem magam a közegben, sikeres is vagyok, úgyhogy én úgy érzem, hogy ezt még Párizsig lehet folytatni”
- mondta az ATV-nek Szilágyi Áron, aki Tokióban harmadik aranyérmét is megszerezte kardvívásban, a csapatversenyen pedig bronzhoz segítette a magyar válogatottat.
Az egész mezőny második legjobb idejével, 50:62-es teljesítménnyel jutott a 100 méteres pillangóúszás elődöntőjébe Milák Kristóf. A 200 méteren olimpiai bajnok magyar úszót csak a szám nagy esélyese, az amerikai Caleb Dressel tudta megelőzni.
Ez a teljesítmény után már nyugodtan lehet arról beszélni, hogy Milák akár két érmet is szerezhet Tokióban.
A szám elődöntőjében még egy magyar szerepel majd, miután Szabó Szebasztián 51:67-et úszott az előfutamában, és ezzel a 14. idővel jutott tovább.

Hosszú Katinka 2:12:84-es idővel csak 20. helyen végzett a női 200 méteres hátúszás előfutamában, ezzel nem jutott tovább. Ez volt az utolsó úszása a tokiói olimpián. Nem biztos, hogy három év múlva Párizsban még láthatjuk.
Burián Kata személyében viszont lesz magyar versenyző az elődöntőben. Burián 2:09:10-es idővel a 8. helyen jutott be.
Késely Ajna összesítésben a 13. helyen végzett csütörtökön 800 méter gyorson, így nem jutott döntőbe a tokiói olimpia úszóversenyén.

39:31-re kapott ki az oroszoktól a magyar nőikézilabda-válogatott. A meccsen végig az oroszok vezettek, a félidő 22:17 volt nekik. Egész sok gólt lőttünk, de olyan borzalmasan védekeztünk, hogy esélyünk sem volt a győzelemre. Pedig az olimpia előtt talán az oroszok tűntek a csoportunkból a legkönnyebben verhetőnek.
A magyar csapat 3 meccs után 0 ponttal áll a torna B csoportjának utolsó helyén. Innentől kezdve a továbbjutáshoz csoda kell. De ez nem annak a magyar válogatottnak tűnik, ami képes csodákat tenni. Meg kellene verni a spanyolokat és a svédeket.


„Én úgy érzem, hogy van még bennem erő, nem találok arra okot, hogy miért kéne befejeztem a pályafutásomat. Szeretem azt, amit csinálok, jól érzem magam a közegben, sikeres is vagyok, úgyhogy én úgy érzem, hogy ezt még Párizsig lehet folytatni”
- mondta az ATV-nek Szilágyi Áron, aki Tokióban a harmadik aranyérmét is megszerezte kardvívásban, a csapatversenyen pedig bronzhoz segítette a magyar válogatottat. Szilágyi az utóbbiról külön is beszélt:
„A csapat nagyon komoly érzelmeket hozott ki belőlem, és fantasztikus volt a társakkal együtt megélni ezt az olimpiai bronzérmet. Nagyon örülök, hogy ők is olimpiai éremmel térhetnek haza, egyéniben pedig egészen hihetetlen, hogy most már háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatom magam. Fel sem fogtam még, hogy mit is jelent ez, és mekkora dolog, és persze nagyon örülök, nagyon büszke vagyok a teljesítményre, nagyon hálás vagyok a csapatnak, akik segítették a felkészülésemet, de szerintem ez még hetek, hónapok mire igazán eljut a tudatomig, hogy mi is történt itt”

Frissítés 09:45: Egyetlen ausztrál tesztje sem lett pozitív, elhagyhatják az önkéntes karantént.
63 ausztrál sportoló van karanténban Tokióban, miután kiderült, hogy koronavírusos az amerikaiak rúdugrója, a kétszeres világbajnok Sam Kendricks.
Az ausztrálok szerint csak az ő rúdugrójuk, Kurtis Marschall került közelebbi kapcsolatba Kenricksszel, miután együtt edzettek, de elővigyázatosságból a teljes csapatukat karanténba rakták, és mindenkit letesztelnek covidra.
Az atlétikai versenyek pénteken kezdődnek az olimpián, a rúdugrás selejtezői szombaton. Az biztos, hogy ezen Kendricks nem tud indulni, de nagy kérdés, hogy mi lesz Marschallal, a többi ausztrállal, és egyáltalán a többi rúdugróval és atlétával, akik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba kerültek Kendricksszel, és így maguk is megfertőződhettek.

Kendricks kiesése az eddigi legnagyobb veszteség covid miatt az olimpián, de ezzel még együtt tudnak élni a tokiói szervezők. Ha viszont kiderül. hogy a koronavírus elszabadult az atléták közt, és alaposan megrostálja az olimpia sztársportágának mezőnyét, az katasztrofális hatással lehet a 2021-es olimpiára.

Jó reggelt! Ma is olyan meleg lesz, mint tegnap.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A jó hír, hogy úgy tűnik, iskolakezdésre a kormány szeretne minél több gyereket beoltani koronavírus ellen. A rossz, hogy a szervezés ugyanolyan kaotikusan megy, ahogy a magyar oltási program eddigi szinte valamennyi fázisa
Hétfőn levelet kaptak a iskolák, hogy értesítsék a szülőket arról, hogy lesz oltási lehetőség augusztus utolsó két napján, és mérjék fel az igényeket a 12-18 éves korosztályig. Miután a pedagógusok felháborodtak azon, hogy ezt a nyári szünetben, augusztus 5-ig kellene megszervezniük, újabb levélben haladékot kaptak, és elég lesz augusztus második felében közvélemény-kutatniuk.
A tervek szerint augusztus 30-31-én lenne az ezt igénylő fiatalok beoltása, elsősorban magukban az iskolákban kialakított oltópontokon. A 12-18 éves korosztályban közel 700 ezren vannak, és ha levonjuk a 16-18 éveseket, akik elvileg már egy ideje kaphatnak oltást, még mindig maradnak 400 ezren. Őket Pfizerrel oltanák.
Máshol:

Az utóbbi hetekben szinte valamennyi magyar közvéleménykutató felmérte a hazai attitűdöket a homoszexualitással kapcsolatban. Egy friss kutatás viszont azt kutatta, hogy ki mit gondol a kormány homofób ötletekkel teleírt „gyermekvédelmi” törvényéről.
Mivel a kormánykommunikáció fix eleme, hogy „Brüsszel” Magyarországot támadja, felmérték az EU-val kapcsolatos véleményeket is.

Izrael védelmi minisztere szerdán bejelentette, hogy a kormány munkatársai felkeresték az NSO Group központját és vizsgálatot indítanak amiatt, hogy a cég Pegasus nevű kémszoftverét valóban politikusok, újságírók, aktivisták és üzletemberek megfigyelésére használták-e, világszerte több országban.
A védelmi minisztérium nem közölte, hogy pontosan melyik hatóság nyomoz, de az izraeli média korábban arról írt, hogy az igazságügyi minisztérium, a Moszad és a katonai hírszerzés is vizsgálódik az NSO-nál.
Közben már az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki izraeli tisztségviselőknek a Pegasus-botrány miatt. Joe Biden elnök közel-keleti tanácsadója, Brett McGurk múlt csütörtökön a Fehér Házban találkozott Zohar Paltival, az izraeli védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőjével, és megkérdezte tőle, milyen lépéseket tesz az izraeli kormány az NSO ügyével kapcsolatban.

Nyolc-kilenc hónappal a 2022-es választás előtt, az olimpia alatt azt látjuk, hogy mint az úszók a medencében, a magyar politikusok is elkezdenek körözni a karjaikkal, átmozgatják utoljára az izmaikat, és felállnak a rajtkőre.
A kormány oldaláról már el is kezdtek egyeztetni a munkaadókkal a 200 ezer forintos minimálbérről. Ennek bevezetése jövő április előtt elég erős kampányfegyver lenne a Fidesz kezében. De ha ezt nem is lépik meg, még mindig lehet pörgetni a „gyermekvédelmi” népszavazást, amiről pénteken már dönt is a Nemzeti Választási Bizottság.
Az NVB-nek viszont Karácsony Gergely népszavazására már nem lesz most ideje. Bár a két népszavazási kérdéssort szinte egyszerre adták be, az is elképzelhető, hogy csak szeptember közepén döntenek Karácsony kérdéseiről. Így a főpolgármesternek szereplésre marad a nemzetközi média, ahol beszélhet arról, hogy a minimum a Pegasus-botrány miatt, hogy Varga Judit mondjon le.
A Jobbikban kampányolás helyett azzal kénytelenek foglalkozni, hogy cáfolják a kormánypárti sajtónak azt a „hírét”, amely szerint etikai eljárást indítottak a hétvégi Pride-on felvonuló politikusuk ellen.

Nikola Gruevszki céget alapított egy péceli Kádár-kockában. Az I.C.I.C. Kft. főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a listában sok más is szerepel a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig.
Orbán Ráhel eddig soha nem vállalta névvel a divat- és szállodaiparban megszerzett pozícióit, most viszont az Odu Store néven létrehozott cégben ügyvezetőként és tulajdonosként is feltűnik a miniszterelnök lánya. A június végén bejegyzett kft. fő tevékenysége ipari jellegű bolti kiskereskedelem, vagyis lényegében mindennel foglalkozik, ami nem élelmiszer, ital vagy dohányáru.

Lehet, hogy már túlléptük azt a pontot, ami után helyrehozhatatlan a klímaváltozás, állítják a világ vezető kutatói a szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben.
A 10 ezer tudós által aláírt cikk azt állítja, hogy a Föld „életjeleinek” tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít az a pont, de lehet, hogy már túl is léptünk rajta, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani.
A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek. Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.
Máshol:

Magyar idő szerint csütörtökre virradóra Tokióban az uszodában:
Sajnos a női tőrcsapat a negyeddöntőben kikapott az olaszoktól, így a férfi kardozók tegnapi bronzérme után ma a vívópáston biztosan nem születik újabb magyar érem. Valószínűleg máshol sem. A női kéziseink fél egykor játszanak az oroszokkal, muszáj lenne nyerni. Minden tokiói eseményt itt közvetítünk.
Mindig érdekelte a lovassport az olimpián, de sose tudta, mit kell nézni? A lovassport valószínűleg nem a legszórakoztatóbb olimpiai szám, aminek főleg az lehet az oka, hogy laikus szemmel nehezen értelmezhető, hogy mi történik és hogyan zajlik a pontozás. Most viszont elmagyarázzuk.

Hosszú Katinkával nem történt tragédia, egyszerűen már nem olyan jó, mint 5 éve. A pandémia az ő módszerének biztosan nagyon rosszat tett, de már előtte is voltak edzőproblémái, egyedül akart felkészülni az olimpiára. A két döntőjében ő volt a legidősebb, szakmailag is nagyon félrement valami, de kár lenne elfelejteni, hogy ő a harmadik legeredményesebb úszó olimpikonunk.
Simone Biles pedig felvállalta, hogy ő is ember, és egyszerűen nem éri meg belerohadni a rá nehezedő nyomásba. Mindenki teljesen természetesnek vette, hogy nyerni fog, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok tornász viszont inkább visszalépett mentális egészsége miatt.


Jó reggelt! Kánikula, kánikula, kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Furcsa ilyet leírni, de ahogy azt előre lehetett tudni, Milák Kristóf olimpiai aranyérmet szerzett 200 méter pillangón. A magyar úszó a döntőben az eddig megszokott módon emelkedett ki a mezőnyből, és végül utcahosszal, két és fél másodperccel verte a második helyezettet. Pedig a döntő előtt elszakadt a gatyája. Nem is tűnt utána boldognak, talán jobb időt várt magától.
Ebben a számban mindössze hét századmásodperccel csúszott le a dobogóról Kenderesi Tamás. A női 200 méteres vegyesúszás döntőjében Hosszú Katinka hetedik lett. Hosszúnak tegnap sem volt jó napja, az egész magyar sajtó azzal foglalkozott, hogy miért nem itthon szólt, hogy nem akar úszni 200 pillangón. Akkor indulhatott volna helyette Jakabos Zsuzsanna.
Szerdán még egy magyar éremre van jó esély: Szilágyi Áron vezetésével a magyar kardvívó csapat ezekben a percekben vív az elődöntőben az olaszok ellen. A szerdai tokiói eseményeket itt közvetítjük.

Hirtelen megugrott a covidbetegséggel kórházban kezeltek száma, a hétfőn jelentett 55 után a keddi adatok szerint már 73-an vannak. A 18 fős emelkedés százalékosan igen sok, majdnem harmadával többen szorultak hétfőn kórházi ápolásra, mint a hétvégén. A gépi lélegeztetésre szorulók száma is nőtt, jelenleg 11-en vannak.
Ezek még mindig nagyon alacsony számok, de a növekedés egyértelmű, és most már a hivatalos megszólalók is elismerik, hogy ez bizony a delta variáns. Müller Cecília szerint mostanáig 58 esetben azonosították a koronavírus delta variánsát a magyar mintákban. György István államtitkár négy napja még 20 feletti esetet mondott, itt tehát néhány nap alatt háromszorozódás történt.
Müller szerint az emelkedés a szennyvízadatokban is megmutatkozik; mind a három budapesti mintavételi helyen, illetve négy vidéki nagyvárosban - Pécs, Miskolc, Szekszárd, Salgótarján - nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a vízmintákban. Ez összességében azt jelenti, hogy hamarosan olyan ütemben növekedhetnek a fertőzésszámok, mint az utóbbi hetekben Nyugat-Európa országaiban.
A kérdés már csak az, hogy a negyedik hullám fertőzései mekkora pusztítást tudnak végezni a magyar lakosságban. Mindenesetre jó labor erre Nagy-Britannia, ahol mostanra angliai és walesi népesség 92 százaléka lehet vagy vakcináció, vagy természetes fertőzés útján immúnis a vírusra, amihez képest továbbra is nagyon magas a fertőzöttek száma. Magyarországon becslésünk szerint ettől jóval elmarad az immunitás aránya, ami most 65 százalék lehet. Vagyis nálunk az ősz és az iskolakezdés közeledtével sokkal nagyobb immunizálatlan sokaságra szabadulhat rá a korábbiaknál fertőzőbb delta variáns.
Nagy-Britanniáról már azt is tudjuk, hogy ott az EB-meccsek idején nagyon megugrott az újonnan azonosított fertőzöttek körében a férfiak aránya. Az összefüggés erős, ugyanilyen megugrást tapasztaltak az idei, két brit csapat között rendezett Bajnokok Ligája döntő idején is, majd a nemek közti különbség az Eb végével megszűnt az adatokban. A járvány azonban nem a stadionokban terjedt elsősorban, hanem a jellemzően zárt terekben tartott közös meccsnézéseken.

Az RTL Híradójának sikerült megszereznie egy táblázatot, amiből kiderül, milyen oltások kombinálását javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje a harmadik oltásokhoz:
A harmadik oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni az eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.
Jó kérdés, hogy ki fog harmadszorra Sinopharmot kérni, ha tényleg szabadon lehet választani. A kínai oltóanyagot már a magyar kormány is jó ideje ingyen osztogatja baráti országoknak, miközben a nyugati vakcinákért pénzt kér – hiszen azokért hajlandó is valaki fizetni.
Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója is, amelyben háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket.

A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.
Segítséget jelenthet a magyar háztartások számára, hogy a Monetáris Tanács 1,2 százalékosra emelte az alapkamatot, amivel tovább harcolnak az egyre növekvő hazai infláció ellen. Az viszont rossz hír, hogy vasárnaptól már nem kedvezményes az elviteles és házhoz szállított ételek áfája. A kormány tavaly novemberben csökkentette ezt 27-ről 5 százalékra, hogy így segítse a nehéz helyzetbe jutott vendéglátóhelyeket. A visszaemeléssel minden bizonnyal kevesebben fognak rendelni, az éttermeknek pedig kisebb lesz a forgalma.
A magyar költségvetés szempontjából legfontosabb esemény azonban az, hogy két hónap haladékot kapott a magyar kormány az EU-s helyreállítási terv letárgyalására
Bár Orbán Viktor pénteken már kormányhatározatba foglalta, hogy az Európai Bizottság csakis a homofób törvénymódosítások miatt késleltetheti az ország helyreállítási tervének elfogadását, Veerle Nuyts bizottsági szóvivő kedden arról beszélt, hogy a magyar fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, és kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

Most már minden nap érkeznek hírek a világ legkülönbözőbb helyeiről tüzekről, melegről, klímaváltozásról. Görögországban az erdők, Pest megyében csak a tarló ég. A leglátványosabb képek azonban Kínából érkeztek, ahol a homokvihar egy komplett várost ostromol.
Az biztos, hogy a jövőben Európában is egyre sűrűbbek lesznek az észak-amerikaiakhoz hasonló hőhullámok. A kérdés inkább az, hogy meg lehet menteni a Földet úgy, hogy közben folyamatosan nő a gazdaság?
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Ennek az összefogásnak az egyik fontos eleme a fenntartható agrártermelés. A Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián pedig az is kiderült, hogy ehhez GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj és műholdas termésbecslés is kellhet.


Hány órán át ganéznál azért, hogy elvigyenek lángosozni egy duzzasztógáthoz? Igazán minőségi trash-élményt nyújt az RTL-en futó gazdás társkereső, amiben a gazdák ingyen dolgoztatják az értük szó szerint vasvillával versengő, potenciális randipartnereiket.


Aki egy hajnali kelést (késői fekvést?) bevállalna egy magyar arany élőben megtekintéséért, az ma éjszaka vágjon bele. Magyar idő szerint szerdára virradóra 03:49-kor rendezik a 200 méteres pillangóúszás döntőjét, aminek Milák Kristóf kimagasló esélyese. Milák az elődöntőben minden vetélytársánál több mint két és fél másodperccel jobban úszott, az olimpia egyik legnagyobb meglepetése lenne, ha nem ő csapna célba először.
Ugyanebben a döntőben úszik majd Kenderesi Tamás, aki az ötödik legjobb idővel jutott be. Kenderesi öt éve Rióban bronzérmes volt, és most is van esélye egy újabb dobogós helyezésre.
Egy órával később Hosszú Katinka is döntőt úszik, de hiába ő a 200 méteres vegyesúszás címvédője, tőle bravúr lenne az érem. Hosszú sajnos ismét kiszúrt Jakabos Zsuzsannával azzal, hogy csak az utolsó pillanatban lépett vissza a 200 pillangó előfutamaitól. Így ebben a számban csak egy magyar indulhatott, Kapás Boglárka az 5. legjobb idővel jutott az elődöntőbe.

Minden várakozást felülmúlva a negyedik helyen zárta a mountain bike-osok női terepversenyét a mindössze 19 éves Vas Kata Blanka.
Az esőtől csúszós, saras pályán a nőknek ma sokkal nehezebb dolguk volt, mint tegnap a férfiaknak. Ennek köszönhetően szinte mindenki esett legalább egyszer. Vas mindjárt a verseny legelején, a harmadik helyen tekerve bukott, majd többször is le kellett szállnia tolni a bringát, ami neki nem kedvez.
Vas sokáig a 8-9. helyen állt, de az utolsó két körben iszonyatosan beleerősítve fel tudott jönni a negyedik helyre. Csak a három érmet megszerző három svájci végzett előtte, az előzetesen esélyesnek gondolt franciákat simán verte.
Amit a bennfentesek már eddig is tudtak, hogy a 19 éves versenyző a kerékpársport valaha volt legnagyobb magyar tehetsége, most a szélesebb közönség számára is nyilvánvalóvá vált. Vasban benne van még legalább 3 olimpia, és még számtalan egyéb siker lehetősége.

Két futam után a 2. helyen áll az összetettben a férfi vitorlázók Finndingi versenyében Berecz Zsombor. A viharos időjárásnak köszönhetően egy ideg úgy tűnt, a második futamot meg sem tudják rendezni, de végül a magyar sportoló abban, akárcsak az elsőben, a második helyen végzett egy török versenyző mögött.
Ez nagyon biztató kezdés, és innentől kezdve ha elvárni nem is lehet, de beszélni szabad arról, hogy Berecz érmet szerezhet. Folytatás szerdán.

33:27-re kikapott a braziloktól a magyar nőikézilabda-válogatott, és ezzel tovább nehezítette a saját dolgát. Ha tovább akarunk jutni a csoportból, a maradék három meccsünkből kettőt meg kellene nyerni a svédek, az oroszok vagy a spanyolok ellen.
A magyar férfi vízilabdások borzalmasan kezdték a meccsüket a sokkal gyengébb japánok ellen, még a félidőben is 8:8 volt az állás. A végére szerencsére érvényesült a két csapat közötti klasszisnyi különbség, és 16:11 lett a vége a magyarok javára.

Nem sokkal a kedd déli kezdés után visszalépett a tornászok összetett csapatversenyétől az amerikai Simone Biles, a tokiói játékok egyik legnagyobb sztárja.
Biles egyik legerősebb számában, az ugrásban még elindult, de nagyon rossz gyakorlatot mutatott be. Ezek után előbb kiment a csarnokból, majd visszajött, végül pedig az amerikaiak bejelentették, hogy Biles nem versenyez tovább. Lehet, hogy megsérült, de az NBC tévétársaság szerint a mentális egészsége miatt volt szükség a visszalépésre.
Azt nem tudni, hogy az egyéni versenyeken Biles még visszatér-e.

Hosszú Katinka másodszor is feleslegesen akadályozta meg, hogy Jakabos Zsuzsanna 200 pillangót úszhasson olimpián.
Hosszú, akárcsak öt éve Rióban, most is visszalépett a versenytől az előfutamok előtt. Akkor még mondhatta, hogy azért nem szólt előre, hogy nem tud ezen a távon is elindulni, mert bízott abban, hogy a kirobbanó formája ehhez is elég lesz, de idén erről szó sincs. Ha Hosszú még az olimpia előtt lép vissza a 200 pillangótól, Jakabos, aki szintén teljesítette a szintidőt, úszhatott volna Tokióban. Hosszú azonban most is csak néhány órával az előfutama indulása előtt lépett vissza.
Hosszú visszalépése nemcsak Jakabosnak rossz hír, hanem a 200 pillangó lebonyolítását is megkavarta. Nélküle csak 16-an maradtak a mezőnyben, így az előfutamok összes indulója bejutott az elődöntőbe. Az előfutamokat azonban ennek ellenére le kellett úszni, a másik magyar induló, Kapás Boglárka az ötödik legjobb időt teljesítette.

Minden várakozást felülmúlva a negyedik helyen zárta a mountain bike-osok női terepversenyét a mindössze 19 éves Vas Kata Blanka.
Az esőtől csúszós, saras pályán a nőknek ma sokkal nehezebb dolguk volt, mint tegnap a férfiaknak. Ennek köszönhetően szinte mindenki esett legalább egyszer. Vas mindjárt a verseny legelején, a harmadik helyen tekerve bukott, majd többször is le kellett szállnia tolni a bringát, ami neki nem kedvez.
Vas sokáig a 8-9. helyen állt, de az utolsó két körben iszonyatosan beleerősítve fel tudott jönni a negyedik helyre. Csak a három érmet megszerző három svájci végzett előtte, az előzetesen esélyesnek gondolt franciákat simán verte.
Fontos megemlíteni, hogy a sokszoros felnőtt magyar bajnok Vasnak ez nem is a fő száma, ő egyre inkább országúti kerékpározásban versenyez, és valószínűleg ebben is képzeli el a jövőjét. A mountain bike a közmegegyezés szerint nem összeegyeztethető a magas szintű országúti versenyzéssel, de ezek után Vastól már semmi nem lenne meglepetés. Mindenesetre amit a bennfentesek már eddig is tudtak, hogy a 19 éves versenyző a kerékpársport valaha volt legnagyobb magyar tehetsége, most a szélesebb közönség számára is nyilvánvalóvá vált. Vasban benne van még legalább 3 olimpia, és még számtalan egyéb siker lehetősége.
2021 nagy éve a magyar bringásoknak: Valter Attila rózsaszín trikóban több napig vezette a Giro d'Italiát.

Jó reggelt! Szombatra lesz hűvösebb.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Pontosan az történt a nemzetbiztonsági bizottság Pegasus-ügyben összehívott hétfő délelőtti zárt ülésén, amire előzetesen számítani lehetett. A titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter, akit a testület ellenzéki tagjai kérdezni szerettek volna a megfigyelési ügyről, megjelent ugyan, mégsem kellett beszélnie. A bizottság fideszes tagjai ugyanis távol maradtak, így az ülés határozatképtelen volt.
A bizottság igazán potens módon az őszi parlamenti ciklus kezdetétől tud fellépni, a fideszes tagok akkor már ugyanis nem tudják a maihoz hasonló módon elszabotálni az ülést. Stummer János jobbikos bizottsági elnök ezért az első ülésnap reggelén 8 órára össze fogja hívni a testület ülését, amire elhívják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőit is.
Nyáron tüntetést szervezni sem könnyű. „Mással van a magyar lakosság nagy része elfoglalva” – ahogy az elhangzott a Terror Háza elé szervezett hétfői demonstráción, amit az ellenzéki pártok hirdettek meg a Pegasus-ügy miatt. Ezernél nem voltak sokkal többen.
Viszont nem csak a Pegasus miatt gyűlik meg a magyar kormány baja a technikával. Feljelentést tettek, amiért valaki élőben közvetítette, ahogy algoritmussal tölti ki a nemzeti konzultációkat

Jó hír, hogy negyedik napja nincs újabb áldozata Magyarországon a járványnak. Rossz hír, hogy ha nem is ugrásszerűen, de továbbra is emelkedik az új fertőzöttek száma. Tegnap 161 új Covid-fertőzött került a statisztikákba, legutóbb öt hete volt olyan hétfő, amikor ennél több.
És még rosszabb hír, hogy tovább lassult az oltási program: péntektől vasárnapig mindössze 8271 embert oltottak be. Mostanra Liechtensteint leszámítva valamennyi nyugat-európai országban több felnőtt kapta meg az első oltását, mint nálunk. A régiónkban még jól állunk, de például a csehek kezdenek felzárkózni, a magyar kölcsön-Pfizereknek is köszönhetően.
A második oltásoknál egyelőre az élmezőnyben vagyunk, az első oltottak aránya helyett most ezt hangoztatja a kormánypropaganda. A delta variáns miatt amúgy ez valóban fontos mutató, de hetek kérdése, hogy itt is visszacsússzunk a középmezőnybe. Akkor majd már nem fog erre hivatkozni a kormánypropaganda, ami most már amúgy is Soros/Brüsszel/LMBTQ-népszavazásra fordult rá.
Érdemes megnézni, hogy fékezett be a magyar oltási program:
Jelenleg a felnőtt magyar lakosság kétharmada van beoltva, egyharmada nincs. A 65 év felettiek között 470 ezren vannak olyanok, akik még nem kaptak oltást. És van további 600 idős, akit Sinopharmmal oltottak be, közülük sokaknál nem alakult ki megfelelő védettség.
Ha az oltási programot felpörgetni nem is sikerül, legalább azok hamarosan megkaphatják a harmadik oltásukat, akiknek szüksége lehet rá. Kásler Miklós szerint már kidolgozták az eljárásrendet, de részleteket nem árult el. Az eredeti ígéret szerint augusztus 1-től kezdik beadni a harmadik oltásokat.

Egy friss felmérés számai magyarok és a homoszexualitás viszonyáról:
Összességében továbbra is az látszik, hogy a magyar lakosság többsége nem csak elfogadja a homoszexualitást, de kifejezetten támogatja is a melegek egyenjogúságát a heteroszexuális párokkal.
Van azonban egy kisebbség, aki továbbra is elutasító. A felmérés is azt mutatta, hogy a magyarok negyede még azt sem engedné meg, hogy a gyereke egy meleg pár által nevelt társával barátkozzon, és van, amikor ez az elutasítás konkrét agresszióba fordul át. Jó példa erre az a külföldi, szivárványos zászlós felvonuló, akit a hétvégén dobtak tarkón sörösdobozzal Budapesten.

Kedden már 37 fok is lehet, és a hétvégéig marad ez a hőhullám, ami már a sokadik ezen a nyáron Magyarországon. Valószínűleg ez az új normális, és 2021 nyara jó eséllyel úgy kerül be a történelemkönyvekbe, mint a pillanat, amikor Kínától Kalifornián át Budapestik milliók ébredtek rá, hogy mostantól ez így lesz.
A világ tudósai is most próbálják összerakni, mennyire becsülték alá a klímaváltozás extrém hatásait. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói épp most tartanak online konferenciákat, hogy elkészítsék a legátfogóbb klímajelentést 2013 óta. Ebben várhatóan a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás kapcsolatának jobb megértésével, valamint a regionális éghajlatváltozási előrejelzésekkel is foglalkoznak majd. Előzetesen azt mondják, hogy a 40 oldalas jelentéssel fel akarják nyitni a világ vezetőinek a szemét, akik novemberben ülnek össze Glasgow-ban, hogy a klímaválság kezeléséről tárgyaljanak.
Most éppen Szardínián pusztítanak olyan erdőtüzek, hogy csak elszenesedett házi- és vadállatok maradnak utánuk a hamuban. És részben a klímaváltozás okozta iszonyatos meleg tehet arról is, hogy idén már 13-an fulladtak bele a Balatonba. Tavaly, amikor azért a járványnak köszönhetően kevesebben fürödtek a tóban, összesen 8 áldozat volt.
Az ember azonban nem csak a klímaváltozással borítja fel a természetes viszonyokat. Cseh tudósok most azt derítették ki, hogy a pisztrángok képesek rászokni azokra a kábítószerekre, aminek maradványai emberi felhasználóiknak köszönhetően jutnak a folyókba.

A malária ellen is beveti az mRNS-technológiát a BioNTech. A német cég, ami az amerikai Pfizerrel közösen alkotta meg a koronavírus elleni első vakcinát, az év végén kezdi meg a malária elleni vakcinája klinikai tesztjeit. A klinikai tesztek 2022-ben kezdődhetnek, a vakcinát pedig legkorábban 2023-24-től hozhatják forgalomba.
A trópusi szúnyogok által terjesztett malária ma is évente több százezer áldozatot szed, és máig nem sikerült ellene olcsó és hatékony ellenszert kifejleszteni. A BioNTech tervei szerint az mRNS-vakcinát Afrikában is gyártanák, ahol a betegség a legnagyobb problémát jelenti.
A német gyógyszercég már korábban közölte, hogy dolgozik egy tuberkulózis elleni vakcinajelöltön, amelynek klinikai vizsgálatai 2022-re vannak kitűzve, valamint a rák számos formájának terápiáján.


Amíg Magyarország aludt:
Kedden reálisan nem várható újabb magyar érem, de a vitorlázó Berecz Zsomborra és a mountain bike-os Vas Kata Blankára érdemes odafigyelni. Ma játszanak újra férfi vízilabdázóink is, akiknek kötelező nagyon megverni a házigazda japánokat.
További tokiói hírek:
Az olimpia keddi eseményeit itt közvetítjük. Aki pedig teheti, nézze meg ezt a dokumentumfilmet Szilágyi Áronról, minden idők egyik legnagyobb magyar sportolójáról, a valaha élt legnagyobb kardvívóról.


Kevés sportolóról írtak annyit az olimpia előtt, mint az új-zélandi Laurel Hubbardról. Olyanról biztosan nem, aki egy olyan rétegsportban indul, mint a női súlyemelés, és még abban sincs reális esélye a győzelemre. Hubbard azonban így is megmozgatta a világnak még a versenysport iránt kevéssé érdeklődő részét is, mert vele kapcsolatban jót lehet vitatkozni 2021 egyik kedvenc témáján: a genderen.
Laurel Hubbard lesz ugyanis az olimpiák történetének első, vagy legalábbis nyíltan első transznemű sportolója.
Hubbard nő, de 1978-ban biológiailag férfinak született. Fiatalkorában mérsékelten sikeres súlyemelő volt Új-Zélandon, ahol ennek a sportnak nincsenek igazán nagy hagyományai. 23 éves korában abba is hagyta. A 2010-es években azonban Hubbard nő lett. Nem csak annak vallja magát, hanem az ehhez szükséges hormonkezeléseket és műtéteket is elvégeztette, azaz transznemű nő lett, és új életében ismét kedvet kapott a súlyemeléshez.
Laurel Hubbard így 2021-ben már 43 éves nőként teljesítette az olimpiai kvalifikációhoz szükséges szintet, és indulhat Tokióban a női súlyemelők 87 kilónál nehezebb súlycsoportjában. Nem ő a szám esélyese, az alig 21 éves, világcsúcstartó Li Venven a súlyemelés két szakágában, lökésben és szakításban egyaránt jóval többet tud emelni Hubbardnál, összetettben pedig 50 kilóval jobb nála. Bár Hubbard a négy évvel ezelőtti világbajnokságon ezüstérmet szerzett, ma csak 15. a világranglistán, és az olimpián induló versenytársai közt is csak a negyedik. Ha jó napja van, talán felállhat a dobogóra
Azon nincs vita, hogy Hubbard a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályait tökéletesen betartva versenyezhet az olimpián. A NOB először 2003-ban foglalkozott komolyabban a transznemű, nemváltáson átesett sportolók kérdésével, és akkor arra jutottak, hogy a transznemű sportoló indulhat az olimpián, ha
2015-ben a NOB megint nekifutott a szabályozásnak, és az előírások közül kivették az elsőt, a műtéti előírás követelményét. Az új rendszerben nőből férfivá váltó transzneműek bármilyen megkötés nélkül indulhatnak az olimpiákon, míg a transznemű nőknek elég, ha legalább négy éve jogilag is nők, és be tudják bizonyítani, hogy a tesztoszteronszintjük legalább egy éve nem haladja meg a 10 nmol/litert.
Laurel Hubbard 2021-ben nemcsak a 2015-ös szabályozásnak felel meg, hanem a jóval szigorúbb 2003-as feltételeket is bőven teljesíti. Ezzel azonban nincs lezárva a kérdés, sőt, igazán itt kezdődik a vita. Az világos, hogy a jelenlegi szabályozás szerint Hubbard indulhat Tokióban. Az viszont nem, hogy ez igazságos-e a többi sportolóval szemben, és összeegyeztethető-e a versenysport alapjával, a fair playjel.
Akinek rémlik, hogy mintha öt éve, a riói olimpián már lefutottuk volna ezt a kört, jól emlékszik.
Akkor Caster Semenya került a gendervita kereszttüzébe azzal, hogy interszexuálisként nyerte meg a a női 800 méteres síkfutást. Azóta tudjuk, hogy a dobogón mellette álló két futó, a kenyai Margaret Wambui és a burundi Francine Niyonsaba is interszexuálisok.
Interszexuálisnak azokat az embereket nevezzük, akik elsődleges nemi szerveik és/vagy másodlagos nemi szerveik tekintetében nem határozhatóak meg egyértelműen férfiként vagy nőként. Semenya például nem a nők XX, hanem az általában férfiaknál megjelenő XY kromoszómákkal rendelkezik, és jóval magasabb a tesztoszteronszintje, mint a nőknek, de ennek ellenére férfinak sem tekinthető.
Ezzel szemben a transzneműek, mint például Laurel Hubbard, olyan emberek, akik életük során megváltoztatják azt a nemüket, amelynek biológiai jellegzetességeivel születtek. Ez a változtatás a tesztoszteronszint csökkentésétől radikális műtéti beavatkozásokig bármi lehet, de – legalábbis a tudomány mai állása szerint – ha Hubbard férfiként XY kromoszómákkal született, azt nem tudja XX-re változtatni.
Az interszexualitás és a transzneműség tehát két teljesen különböző dolog, a versenysport szempontjából azonban ugyanazt a problémát vetik fel: ki indulhasson a nőknek fenntartott versenyeken? Csak azok a nők, akik XX kromoszómákkal egyértelműen női nemi szervekkel születtek, vagy magukat nőként identifikáló interszexuálisok és életüket férfiként kezdő transznemű nők is?
Ahhoz, hogy erre a világ jó választ adhasson, azt kellene tudni eldönteni, hogy ezek az interszexuális és transznemű sportolók olyan előnyt élveznek-e az „igazi” női vetélytársaikkal szemben, amit utóbbiak képtelenek leküzdeni.
Semenya esetében öt éve az volt a tudományos konszenzus, hogy igen. Az akkor a 444-en idézett két sporttudós szaktekintély, a dél-afrikai Ross Tucker valamint a transznemű sportolóként, sporttudósként a téma specialistájának számító Joanna Harper egyaránt azt mondták, hogy Semenya a magas tesztoszteronszintjének köszönhetően tudja szinte kocogva is lefutni a női mezőnyt.
Hubbard esetét azonban már Tucker és Harper sem látják egyformán. Harper szerint az a tény, hogy a súlyemelést eleve különböző súlycsoportokban rendezik meg, csökkenti a transznemű nők és a többi versenyző fizikai adottságai közötti különbségekből fakadó előnyöket. Szerinte a hormonterápia ugyan nem változtatja a transznemű nőket ciszneművé, azaz olyan nővé, akinek a neme ugyanaz, mint amivel biológiailag született, de nem is ez a lényeges kérdés, hanem hogy transznemű és cisznemű nők összemérhetik-e a képességeiket fair versenyen. Szerinte valószínűleg igen.
Tucker viszont azt mondja, hogy nem. A Timesban írt cikkében hosszasan sorolja, hogy az egyes sportágakban mennyivel jobbak a férfiak, mint a nők. 11 százalékkal gyorsabban futnak és úsznak, 30 százalékkal pedig erősebbek, de például a felsőtestük ereje 60 százalékkal, az ütőerejük pedig 260 százalékkal nagyobb a nőknél. Ezek a különbségek leginkább a férfiak pubertáskori fejlődésének köszönhetőek, amiért elsősorban a tesztoszteron felelős.
Hubbard pedig átesett ezen a pubertáson, ami olyan előnyökhöz juttatta, amiket semmilyen műtét vagy hormonkúra nem tud semmissé tenni. A tesztoszteronnak köszönhetően a férfiak csontjai hosszabbak és erősebbek, szívük és tüdejük is nagyobb. Ezeknek a fiziológiai jellegzetességeknek köszönhetően érnek el jobb eredményeket a legkülönbözőbb sportágakban a nőknél, és ezek a jellegzetességei Hubbardnak is megmaradtak, hiába termel a szervezete 2013 óta elenyésző mennyiségű tesztoszteront.
Bár kevés az ezzel kapcsolatos kutatás, 2020-ban tudósok arra jutottak, hogy a férfiak 30 százalékos előnnyel indulnak a nőkkel szemben a súlyemelésben.
Ebből az előnyből egy férfinak született transznemű nő csak körülbelül 5 százalékot veszít el 12 hónapos tesztoszteron-csökentő kúra után.
Tucker összességében azt mondja, hogy a NOB jelenlegi szabályozása a transznemű sportolókról összeegyeztethetetlen minden sportverseny három alapkövetelményével: hogy a versengés legyen fair, biztonságos, és mindenki indulhasson rajta, aki akar. Szerinte ha a transznemű nők is elindulhatnak a nőknek fenntartott versenyeken, az nem fair a cisznemű nőkkel. Extrém esetben pedig nem is biztonságos, hiszen bele lehet gondolni, hogy milyen sérülésekhez vezethetne, ha például női ökölvívásban olyan transznemű nők is indulhatnának, akik 260 százalékkal nagyobb ütőerővel születtek ellenfeleiknél.
Azt, hogy Hubbard teljes jogú nőként élhesse az életét, még azok a vetélytársai sem vitatják, akik tiltakoznak az ellen, hogy az új-zélandi nőként indulhasson a tokiói olimpián. A belga Anna Vanbellinghen például arról beszélt, hogy nem személyesen Hubbardot akarja támadni, és teljes mellszélességgel kiáll a transznemű közösség mellett, de „mindenki, aki emelt már súlyt magas szinten, a csontjaiban érzi, hogy ez a különleges helyzet nem fair a sporttal és a sportolókkal szemben”.
Vannak egyébként bőven olyan indulói is a női szupernehézsúlyú súlyemelőmezőnynek, akiknek semmi bajuk nincs Hubbard indulásával. Jó lenne tudni maga Hubbard véleményét is az ügyről, de ő nagyon nem szeret nyilatkozni. Amikor igen, akkor általában csak annyit mond, hogy
köszöni a támogatást, és nagyon örül, hogy azt csinálhat, amit szeret: súlyt emelni.
Hubbard indításának azonban van még egy kellemetlen leágazása is. Aki kicsit is ért a versenysporthoz, az tudja, hogy 43 évesen már nem szokás olimpiai szinten teljesíteni, súlyemelésben, dobogóhoz közeli teljesítménnyel pedig pláne nem. Nem Hubbard Új-Zéland egyetlen szupernehézsúlyú súlyemelőnője, de erejével sikerült nála jóval fiatalabb, jellemzően polinéz és maori származású sportolókat kiszorítania az olimpiai csapatból.
Hubbard fehér, ráadásul az apja dúsgazdag üzletember, aki egykor Auckland, Új-Zéland legnagyobb városának polgármestere volt. Amikor a riói olimpia előtt sokan Semenya és a többi interszexuális futó indulását támadták, azt a kritikát is megkapták, hogy ideje lenne már leszállni arról, hogy egy nem fehér nőnek hogyan kell kinéznie. Hubbard esetében viszont éppen egy idős, fehér, transznemű nő veszi el az olimpiai indulás lehetőségét, álmaik netovábbját a színes bőrű, fiatal, cisznemű súlyemelőnőktől.
Erre a problémára a 87+ súlycsoport augusztus 2-i versenye előtt már nem lesz megoldás, és ha igaza van Ross Tuckernek, akkor utána is csak olyan lehet, ami nem lesz mindenkivel szemben fair. Ha a transznemű sportolókat beengedik a nők versenyszámaiba, abszurd helyzet állhat elő. Annak idején azért születtek meg a női versenyek, hogy ne csak az emberiség 50 százaléka álmodhasson olimpiai aranyról. A transznemű nők megjelenésével viszont a cisznemű nők jelentős részének le kellene mondani álmairól.
Caster Semenya viszont nem lesz ott a tokiói olimpián. Hosszas gondolkodás után az IAAF, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség arra jutott, hogy 400 és 1500 méter között távokon csak olyan futók indulhatnak, akiknek a tesztoszteronszintje egy bizonyos hátérérték alatt van. Semenya ezért a 200 és az 5000 méteren próbálkozott, de egyik távon sem sikerült kvalifikálnia magát. Semenyáék vitatják a 400-1500 közötti szabályozás tudományos alapjait, mások szerint jól van ez így. Azt viszont mindenképpen jelzi ez a szabályozás, hogy valószínűleg minden sportágnak a maga jellegzetességei szerint kell megküzdeni azzal, hogy engedjék-e a transznemű nőket a nők közt indulni, és ha igen, milyen feltételekkel.
Hubbard mindenesetre most teljesen szabályosan indul az olimpián. Ügye arra mindenképpen jó, hogy láthatóbbá tegye a transzneműeket, egyúttal pedig rávilágítson arra, hogy az integrálásuk a többségi társadalomba milyen problémákat vet fel. A cinikusok pedig azt is megjegyezhetik, hogy így legalább érdekel valakit az olimpiai súlyemelés, ami egyébként egy ideje már csak kaukázusi és ázsiai doppinglaborok négyévenkénti megmérettetése.
(Források: CNN, Daily Mail, Guardian, Sydney Morning Herald)

Lesz. Ez lesz a 32. nyári olimpia, igaz, az előzőeket nem mind rendezték meg. Hármat a két világháború miatt nem tartottak meg. Olyan viszont még soha nem fordult elő a modern olimpiák 125 éves történetében, hogy halasztani kelljen. Az eredetileg 2020 júliusára tervezett tokiói játékokat a pandémia miatt lehetetlen volt az eredeti időpontban megtartani. De hiába a halasztás, a mostani esemény neve „2020-as nyári olimpiai játékok”, „Tokió 2020”, vagy ezek valamilyen kombinációja. Szóval 2021-ben megrendezik a 2020-as olimpiát.
De nemcsak a halasztás miatt lesz különleges ez az olimpia, hanem azért is, mert nem lesznek rajta nézők. A szervezők az utóbbi hónapokban sokszor módosítgattak a terveken, a végső megoldás pedig a lelátók teljes lezárása lett. Bár a japán közvélemény nagy része a további halasztás vagy egyenesen az olimpia lefújása mellett volt, a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ragaszkodtak a 2021. nyári lebonyolításhoz. A nézők hiányával együtt tudnak élni, mert így csak hangulata nem lesz a versenyeknek, viszont a teljes lefújás esetén elestek volna a tévétársaságok és szponzorok által fizetett hatalmas összegektől, és a pénztárcájuk nem játék.
Az persze nem kérdés, hogy a sportolók nagy része akarta az olimpiát, hiszen számukra, különösen azoknak, akik a tömegeket csak négyévente érdeklő sportágakban versenyeznek, ez a pályafutásuk csúcsa. Ami azért így, nézők nélkül kisebb csúcs lesz.
Bár néhány csapatsportban már előtte is voltak meccsek, a hivatalos megnyitó július 23-án, pénteken lesz, a záróünnepély pedig augusztus 8-án, vasárnap. Ebben a bő két hétben osztják ki 33 sportág 339 versenyszámának érmeit.
Tokióban az olimpia két hetében hét órával járnak Budapest előtt. Ez azt jelenti, hogy az ottani, nagyjából reggel nyolc és este 11 közötti versenynap nálunk hozzávetőlegesen hajnali 1 és délután 4 óra közé esik.
A tradícióknak megfelelően a két olimpiai sztársportág közül az úszóversenyeket az első héten rendezik, az atlétikát a másodikon. A csapatsportok csoportmeccsei, selejtezői az első héten lesznek, az egyenes kieséses összecsapások és az érmekről döntő mérkőzések a másodikon. A legtöbb sportágnak a rögbitől az öttusán át a karatéig 2-3-4 nap jut csak.
Azonkívül, hogy öt évet kellett rá várni, és nem lesznek nézői, a 2021-es olimpia leginkább abban fog különbözni az előzőektől, hogy folytatódik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyre kétségbeesettebbnek tűnő fiatalítási kísérlete.
Nem a versenyzők lesznek fiatalabbak – bár a britek indítanak egy 12 éves gördeszkást is –, hanem olyan sportágakkal igyekeznek dúsítani a programot, amik az olimpiák iránt egyre kevésbé érdeklődő fiatalokat is leültetik a tévéképernyők és a szponzorok reklámjai elé.
A fiatalítási kísérlet részeként négy új sportág debütál Tokióban az olimpiák programján. Lesz gördeszka, szörf (nem csak wind- hanem hullámlovaglás is), falmászás és karate is, valamint olyan új versenyszámok, mint a freestyle BMX és 3x3 kosárlabda. Magyar induló ezek közül csak karatéban lesz.
2008-ban a magyar szempontból katasztrofális pekingi olimpián mindössze három aranyérmet szereztünk. Viszont 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2016-ban egyaránt nyolcat. Most valahol 3 és 8 közé reális belőni magunkat.
A Magyar Olimpiai Bizottság idén 13 érmet vár, ha ezek egyenlően oszlanak meg, akkor négy aranyat szerzünk Tokióban. Esetleg ötöt. A 2016-ban szerzett 8 aranyból hármat Hosszú Katinka hozott el, hármat pedig Kozák Danuta. Bár mindketten ott lesznek Japánban, Hosszútól már egy arany is szép lenne. A kajakos Kozák kisebb szerencsével megismételhetné a múltkori tarolását három számban, de ez nem reális elvárás.
Az utóbbi olimpiákon mindig a kajak-kenusok hozták a legtöbb magyar aranyat és érmet, ez minden bizonnyal Tokióban is így lesz, nőknél és férfiaknál egyaránt. A másik sikerszámunk az úszás szokott lenni, ebben most egy nagyon nagy esélyesünk van: ha nem Milák Kristóf nyeri a 200 pillangót, az az egész olimpia legnagyobb meglepetései között lesz. Rajta kívül Hosszú Katinka és Kapás Boglárka tűnik a számában a legerősebbnek, de összesen 27 úszónk jutott ki Tokióba, és többeknek van esélye legalább egy dobogós helyezésre. Akár az ötödik olimpiáján induló Cseh Lászlónak is.
Vízilabdában a nők és a férfiak is kijutottak, az utóbbiaktól az érem nem lenne meglepetés, az arany viszont igen. Még egy csapatunk lesz Tokióban, a női kézilabdásoké, akiktől hatalmas bravúr lenne az éremszerzés.
A vízen kívül tulajdonképpen a vívás az egyetlen sportág, ahol reális esélyünk van aranyéremre. Ha Szilágyi Áron harmadik olimpiáján is megnyerné a kard egyénit, azzal a legendás magyar elődöket is megelőzve ő lehetne minden idők legnagyobb kardvívója. Nem esélytelen, de az sem, hogy csapatban győzzön. Vívásban még három csapatunk jutott ki, az érem egyiktől sem elképzelhetetlen, a párbajtőröző Siklósi Gergely pedig egyéniben nem csak éremre, hanem aranyra is esélyes.
A többiek közül a kalapácsvető Halász Bence, a vitorlázó Érdi Mária, esetleg valamelyik dzsúdós vagy birkózó érhet oda a dobogóra. Mindenki mástól nagy meglepetés lenne.
Sőt, le sem kell feküdni. A két, magyar szempontból legizgalmasabb sportágban, úszásban és kajak-kenuban egyaránt tokiói idő szerint délelőtt, tehát magyar szempontból hajnalban osztják majd az érmeket.
Szerencsére a vívócsarnokban az érmeket tokiói idő szerint este osztják. A három csapatsportban a csoportmeccsek változó időpontban lesznek, az érmekhez közeledve viszont már rendre a japán délutánban és estében rendezik a mérkőzéseket. A vízilabdadöntők például magyar idő szerint délelőtt fél tízkor lesznek.
Péni István ott lesz Tokióban. Sidi Péter, akit azzal vádolnak, hogy valami szert csempészett Péni italába, nem.
Ha sportoló, esetleg sportolókból élő sportvezető az ember, akkor az olimpia gyakorlatilag az élet értelme. Hogy a világot mennyire érdekli még ez az egész, talán éppen Tokióban fog kiderülni.
Az utóbbi években egyre gyűlnek a fellegek az igazán a hidegháborúval, majd a versenysportok totális kommercializálásával felfutott olimpiai mozgalom felett. Az elszálló költségek miatt mindenhol egyre többen tiltakoznak a rendezés ellen, és a végtelen szórakozási lehetőség korszakában egyre kevesebb figyelem jut az olimpiákra.
Nem véletlen a NOB fiatalítási kísérlete a gördeszkával, a szörffel és a többi hasonló sportággal. Amikor 2021 tavaszán a legerősebb európai futballklubok megpróbálták elindítani a később befulladt Szuperliga-projektet, annak támogatói egészen nyíltan beszéltek arról, hogy még a futballmeccsek lebonyolításához is hozzá kellene nyúlni, például a játékidő lerövidítésével. Ha a Barcelona és a Real Madrid érzik, hogy fogy a közönségük, milyen esélyei vannak a nézőkért folytatott versenyeikben a szertornászoknak és a rúdugróknak?
Ha igaz az a bölcsesség, hogy a pandémia nem változtat meg semmit, csak felgyorsítja a már előtte is beindult folyamatokat, a 2021-es tokiói olimpia vízválasztó lehet a modern sport történetében. Ha kiderül, hogy ez a formátum, a máskor csak maroknyi fanatikust érdeklő sportágak négyévenkénti nagy, közös seregszemléje egyszerűen már nem érdekel annyi embert, hogy a pénzükből a hatalmasra duzzadt olimpiai mozgalmat el lehessen tartani annak minden haszonlesőjével, akár borulhat is a kártyából épített légvár.
Lesz nyári olimpia 2024-ben Párizsban, 2028-ban Los Angelesben, 2032-ben Brisbane-ben, és minden bizonnyal utána is, de egy nézők nélkül, az ott élők tiltakozása ellenére megrendezett, talán olyan sokakat nem is érdeklő tokiói olimpiai mindent megváltoztathat.

Jó reggelt! Ma kevésbé lesz meleg, és estére lehűlhet.
4 legfontosabb cikkünk most
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A szerdai kormányülésen az ígéretek szerint szó volt a harmadik oltások lehetőségéről. Ha döntöttek valamiről, azt talán a mai kormányinfón jelentik be.
Közben a Semmelweis Egyetemen is megmérték a védettséget: a Sinopharmmal oltott idősek majdnem ötödének nincs antitestje De ez a mérés sem reprezentatív. Olyat elvileg a kormány csinál, május végére ígérték az eredményeket, de még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese szerdán arról beszélt, hogy „mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”, de „maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat”.
Erdei szerint „akiről kiderül, hogy nem védett, azt újra kellene oltani, nyilván nem Sinopharmmal, hanem mRNS-alapú Pfizer vagy Moderna vakcinával”.
Máshol:

Az eddigi ellenzéki ígéreteknél jóval pesszimistább képet festett a választások utáni elszámoltatás lehetőségeiről az a beszélgetés, amit a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezett szerda délután a Ferencvárosi Művelődési Központban. A megszólalók már csak azért is visszafogottabbak voltak, mint felcsúti perrel kampányoló Momentum, mert már látszik, hogy az ellenzéki vezetésűvé váló önkormányzatok sem kezdték tömegesen feltárni a helyi ügyeket 2019 óta.
A NER ügyeit éppen azért nehéz megfogni, mert általában jogszabályokkal is megtámogatnak egy-egy lépést. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is arról számolt be, hogy például a parkolási ügyet a IX. kerületben úgy szüntették meg 2019-ben, hogy „gyakorlatilag semmilyen büntetőfeljelentést ez ügyben nem lehetett tenni”, csak a 2010 előtti ügyek perei folynak.
„Azt kell mondjam, hogy a nagy pénzt a parkolásnál -ezt már közvetlen tudással és tapasztalattal tudom mondani- teljesen hivatalos, teljesen tökéletes, képviselő-testület által jóváhagyott, szentesített szerződéssel lopták ki az állampolgárok zsebéből.”

Bemutatta az Európai Bizottság azt a klímapolitikai javaslatcsomagot, amellyel teljesíteni lehet a vállalást, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lehessen.
A kibocsátáscsökkentések elérésére az EU legfontosabb eszköze a kvótakereskedelmi rendszer, az ETS (Emission Trading System), amellyel a bizottság szerint már 42,6 százalékkal sikerült csökkenteni az energiaintenzív iparágak kibocsátását. A most bejelentett csomag jelentősen visszavágja az elérhető kvóták számát, és évről évre nagyobb ütemben csökkenti azokat, ezzel próbálva gyorsabb átállásra késztetni a gazdaság szereplőit.
A csomag részeként bevezetnek majd egy külön kvótakeresekedelmi rendszert a közúti közlekedésre és az épületek energiafogyasztására. A kvótákat nem a fogyasztóknak kell majd kiváltani, hanem az energiaellátóknak, vagyis a közlekedés esetében a benzint és gázolajat eladó olajtársaságoknak, az épületenergiánál pedig a közműcégeknek.
További tervek:
A javaslatcsomag bemutatásával hosszú és várhatóan elég kegyetlen politikai folyamat veszi majd kezdetét, hiszen a bizottság eddig is minden klímapolitikai lépéssel szemben komoly ellenállásba ütközött nemzetállami szinten.

Ritkán demonstrálja olyan szépen két hír a nemzet- és világgazdaság vastörvényeit, valamint az idegenellenes hangulatkeltés abszurditását, mint ez a kettő:
Iskolaőrnek külföldi nehezen megy, kevesen is jelentkeznek erre a kormány által nagy dérrel-dúrral meghirdetett munkakörre. Jelenleg 525-en dolgoznak ilyen pozícióban, az állomány feltöltöttsége 88 százalékos.

Az AFP úgy tudja, hogy az Európai Bizottság jogi lépéseket indít Magyarország ellen a homofób törvény miatt. Egy magas rangú uniós forrás a hírügynökségnek azt mondta, Brüsszel figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak, és csütörtökön elindítja a „szabálysértési eljárást”.
Az Európai Bizottság levele az eljárás első lépése, aminek a végén az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy, és ha Magyarország elveszíti a pert, pénzügyi szankciókkal sújthatják. Maradjunk annyiban, hogy ez a távoli jövő.
Az viszont tény, hogy:

Jair Bolsonaro brazil elnököt hasi fájdalomra panaszkodva vitték be egy katonai kórházba Brazíliavárosban, miután több mint 10 napja csuklásrohamok gyötrik. A 66 éves férfit 48 órára megfigyelés alá helyezik, hogy kiderüljön, mi okozza a csuklást.

Jó reggelt! Kegyetlenül meleg lesz ma, de holnapra javul a helyzet.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Először beszélt kormányzati szereplő arról, hogy szükség lesz harmadik oltásra is. Kásler Miklós egy rádióinterjúban azt mondta, elsősorban 60 év felett, 6 hónap után célszerű beadni a harmadik oltást. Kásler szerint a szerdai kormányülés után már „konkrétumokról lehet beszélni ebben a kérdésben”, és „nagyon pontos döntés lesz, vakcinatípusokra lebontva”.
Hogy harmadik vakcinára szükség lesz, hónapok óta nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy sokaknak, elsősorban a Sinopharmmal oltott időseknek, annak ellenére sem alakult ki védettségük a koronavírussal szemben, hogy mindkét dózist megkapták. A fővárosi önkormányzat által végzett antitest-kutatás eredményei is pont erre az eredményre jutottak.
Így már csak az a kérdés, hogy miért várt eddig a kormány a harmadik oltás emlegetésével. Az egyik tipp az, hogy miután van olyan ország, ahol már a nyugati vakcinákra is ráoltják a harmadikat, a magyar kormánynak most már nem kell Pekinggel szemben kínos helyzetbe kerülnie azzal, hogy csak a Sinopharmmal oltottaknak javasolják a harmadik adagot. Ha a mai kormányülés után nem emelik ki, hogy melyik oltóanyag után van leginkább szükség harmadik dózisra, akkor minden bizonnyal erről van szó.
Akármi is a késlekedés oka, most igazán fontos lenne felpörgetni az oltásokat, és nem csak az ismétlő dózisokat. A 16 milliárd forintos kommunikációs kampánynak nem látszik az eredménye, a kormány megint inkább Sorosra és Brüsszelre fordult rá, miközben elakadt az oltási program. A negyedik hullám pusztítását lehetne mérsékelni, ha a következő hetekben sikerülne feljebb tornázni az oltottak számát.
Máshol:

Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, akkor ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák a megfelelő jelöltet, vagyis a Fideszét.
A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. A fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, míg az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés. A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat:
„Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”.
Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás, a Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos.
Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé adóbevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából.
A fideszes vezetésű megyei önkormányzat úgy osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.

A járvány mindenkit szembesített azzal, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Úgy kellett áttérni az online oktatásra, hogy a rendszer egyik szereplője sem birtokolta megfelelően az ehhez szükséges kompetenciákat. Sem a diákok, sem a tanárok, sem a szülők.
Ennek eredményeként a távtanítási kényszer alatt a magyar iskolákban általában a helyettesítésig jutottak el. A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem egy Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudunk, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást.
A nemzetközi tapasztalatok szerint már az általános iskola felső tagozatától megvalósítható egyéni, önirányított tanulás szorgalmazása is elmaradt, a pedagógusok szinte kivétel nélkül ragaszkodtak az online jelenléthez, a hierarchikus oktatáshoz, miközben a kontroll kikerült a kezükből, hiszen a mindennapokban a szülők feladata lett a motiválás, a fegyelmezés és a számonkérés is. Mindeközben a diákok gyorsan felfedezték, hogy a tanárok nem mozognak olyan otthonosan a virtuális térben, és például rendszeresen kihajították őket az online órákról.

Ahogy az várható volt, az UEFA fegyelmi eljárást indított az angol szövetség ellen a foci-Eb-döntő miatt. Külön eljárásban vizsgálják, ami az angol-olasz mérkőzés előtt a Wembley Stadionon kívül, illetve azt, ami a döntő alatt a lelátókon történt.
A meccs után is csúnya dolgok történtek, de ez már nem az UEFA dolga. Helyettük Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya üzent azoknak, akik rasszista gyalázkodásokat küldtek a tizenegyest hibázó csapattársainak, Marcus Rashfordnak, Jadon Sanchónak and Bukayo Sakának:
„Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”

Ha esetleg nem világos, mi folyik Haitin, ahol meggyilkolták Jovenel Moïse elnököt:
Magáról a gyilkosságról tudjuk, hogy:
Haitin így jelenleg nincs elnök, ráadásul a parlament mellett a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Jovenel Moïse korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírus-fertőzésbe..Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást.
Máshol:

Jó reggelt! Ma és holnap ismét kánikula lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Közhely, de igaz: nyáron kevesebb a hír. A nagyjából július közepétől minimum augusztus 20-ig, de inkább a szeptemberi szezonkezdésig tartó időszakban hagyományosan visszaesik az újságok hírtermelése. Kevesebb beszámolásra érdemes dolog történik itthon és a világban, és az újságírók tömegei is ilyenkor veszik ki jól megérdemelt szabadságukat.
A jelek szerint a 2021-es uborkaszezon a szokásosnál is uborkább lesz. (Bár az ilyen kijelentések szinte vonzzák a világrengető eseményeket, amikről napi 24 órában kell majd beszámolni.) Három tényező is a szokásosnál nyugisabb nyarat vetít előre:
A foci-EB, majd a jövő pénteken kezdődő olimpia leköti a sport iránt érdeklődőket, de ezeken túl csendesebb 444-re, rövidebb reggeli hírlevelekre és kellemes nyaralásra számítok. Vagy hát kívánom.

A hétvége adatainak közlése után már nyilvánvaló, ami a múlt héten még csak sejtés volt: Magyarországon is ismét elindultak felfelé a fertőzöttségi adatok. Ez minden bizonnyal a delta variáns terjedésének köszönhető, bár erről nem adnak ki adatokat itthon. Még sehol sem vagyunk a több nyugati országban tapasztalható, robbanásszerűen emelkedő adatokhoz képest, de ha nálunk is úgy fut végig a vírus új mutációja, mint náluk, heteken belül naponta több ezren fertőződhetnek meg.
A nagy kérdés továbbra is az, hogy kik és mennyire fognak megbetegedni, és mit tudunk tenni a súlyosabb lefolyású megbetegedések, halálozások elkerülésére. A két rendelkezésre álló eszköz az oltás és a lezárás, valamint ezek kombinációja. Mindenhol ezekkel élnek.
Sok országban pedig igyekeznek ilyen-olyan eszközökkel újra felpörgetni a lelassuló oltási kampányt.

Végre megkaptuk a megyei oltottsági adatokat. Müller Cecília azt állította, hogy nincsenek ilyen számaik, aztán Gulyás Gergely miniszter bevallotta, hogy mégis. A térkép nagyjából azt mutatja, amit az ember előzetesen várna:
Ezek azonban nem igazán nagy különbségek. Érdekes lenne látni, hogy alakulnak az arányok járási vagy akár települési szinten. Valószínűleg egy-egy megyén belül is vannak eltérések, egész más lehet a helyzet Miskolcon és Debrecenben, mint a megyeszékhelyektől távolabbi, kisebb falvakban. Van olyan belpesti háziorvosi praxis, ahol már hetekkel ezelőtt 80 százalék felett volt az oltottak aránya, míg az ország szegényebb régióiból akkor olyan hírek érkeztek, hogy még a 25 százalékot sem sikerült elérni.
Kértünk ilyen részletesebb adatokat is a Miniszterelnökségtől, de ezeket nem kaptuk meg. Pedig sok jel mutat arra, hogy valahol ezek is megvannak.

A folyamatos győzelmi kényszer által hajtott NER-nek mindig újabb és újabb nagy falatokat kell bekebeleznie. Hosszú ideje kinézték maguknak a budapesti repülőteret, de a részben egyébként Orbán Viktor kormánya által privatizált Budapest Airport nem könnyű falat. Egy ideje már a mindent bedaráló Palkovics László feladata a többségi tulajdon megszerzése, de egyelőre nem járt sikerrel.
Most a repteret üzemeltető cég legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance megerősítette, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett. A német székhelyű reptérkezelő cég reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. Korábban a kormánysajtó arról írt, hogy a Budapest Airport tulajdonosai keveslik a magyar kormány ajánlatát.
Palkovics nyilván még a 2022-es választás előtt el akarja intézni a bekebelezést. Addig még lesz más hasonló léptékű beruházással is dolga. A parkolópályára tett Fudan ügye is bármikor előkerülhet. Addig lehet olyan trükkökkel szórakozni, mint a Karácsony Gergely kérésére átadott kormányzati anyagok – teljesen feketére satírozva.

Tömeges diktatúraellenes tüntetések voltak vasárnap Kuba több városában, így Havannában és Santiagóban is. Az élelmiszer- és gyógyszerhiányon feldühödött emberek olyan szlogeneket skandáltak, hogy „le a diktatúrával!”, „szabadságot akarunk!” és „nem félünk!”.
Észak-Korea és Türkemnisztán mellett a karibi szigetország az utolsó hely, ahol az ember ellenzéki megmozdulásokra számítana. Ilyen léptékű tüntetésekre legutóbb 1994-ben került sor, akkor a karizmatikus kommunista vezető, Fidel Castro személyes közbenjárása le tudta hűteni a kedélyeket.
Castro azonban 2016-ban meghalt, és az évtizedek óta lejárt szavatosságú diktatúra mai vezetőire már nem úgy hallgat a nép. Ezek az új vezetők ma azt állítják, hogy az utcai demonstrációk mögött az amerikaiak állnak. Az viszont még nem dőlt el hogy mi lesz ezek végkifejlete a három lehetséges forgatókönyv közül: véres megtorlás, csendes kifáradás, vagy a legvalószínűtlenebb, a hatvan éves diktatúra megdöntése.
Máshol:

Nehéz egy egy hónapos nagy torna után, amire ráadásul három évig vártunk, elengedni a focit. Jó példa erre Szijjártó Péter, aki még mindig azon tombol, hogy az UEFA rasszizmusért, homofóbiáért és rendezői hiányosságokért három zárt kapus meccsre ítélte a magyar válogatottat.
Bár Szijjártónál a leglátványosabb, valójában a magyar államigazgatás minden szintjét ellepte a szellemi futballhuliganizmus. A legújabb összeesküvés a magyarság ellen: a BLM, az LMBT, Bajorország és az UEFA is minket akar letérdeltetni. De ők ellenállnak a gaz gyarmatosítóknak.
Minket inkább az érdekel, ami a pályán történik. Ezért írtuk meg a vasárnapi döntőről, hogy aki nem győzelemre játszik, az nem is nyerhet. És hogy milyen hülye ötlet csak a tizenegyesekre becserélni játékosokat: Sancho egy passzal a lábában, Rashford labdaérintés nélkül rúgott büntetőt Donnarummának. Meg is lett az eredménye.
És, ahogy már 19 éve mindig, összeállt a torna két legfontosabb csapta is.

A 2021-es Európa-bajnokság több szempontból is szuper volt. Soha nem láthattuk a magyar válogatottat hazai környezetben nagy tornán játszani. Soha nem kellett öt évet várni két EB között, és az utóbbi másfél év globális és hazai járványnyomorúsága után egyszerűen szuper érzés volt végre belemerülni a foci fantasztikus világába.
A 24 csapatos mezőnyből fakadó béna lebonyolítási formátum, a Budapest-Baku-tengely homofóbiája, a döntő környéki eszetlen tombolás a Wembley-ben sokat elvettek az élményből. Ami még így is lényegesen jobb volt, mint öt éve. Mostanra mindenki elfogadhatta, hogy a válogatott foci nem a klubtornák vetélytársa, hanem kicsit anakronisztikus, de szórakoztató nyári kikapcsolódás, amin azért felbukkannak jó csapatok és jó játékosok is. Az utóbbiakból áll össze 2006, 2010, 2014, 2016 és 2018 után a szuperválogatott.

Nem, nem a két megnyert tizenegyespárbaj miatt lett Donnarumma a 2021-es szuperválogatott kapusa. Hanem mert hét meccsen át egyet sem hibázott, és még az sem tudta elbizonytalanítani, hogy az EB-alatt igazolt a Milanból a PSG-be, amin természetesen sokan kiborultak Milanóban. Donnarumma nem modern kapus, soha nem képzeli magát mezőnyjátékosnak, nem játszik középhátvédet. Nem is lenne rá alkalmas, mivel egyetlen komoly hiányossága a lába, egyszerűen nem olyan ügyes a labdával, mint sok kollégája. Cserébe viszont azt csinálja, ami egy kapusnak hagyományosan a dolga: megakadályozza, hogy a labda bejusson a csapata kapujába. Az hagyján, hogy magasságával, abnormálisan hosszú karjaival leszed minden beívelést, de, ahogy például a spanyolok ellen is bizonyította, óriási méreteinek és ehhez képest különösen jó reflexeinek köszönhetően bárhova odaér. Benne van a pakliban, hogy ha karakterben talán nem is, minden másban egyszer Buffon fölé nőjön. Megdöbbentő, de még mindig csak 22 éves.

Valahogy úgy alakult, hogy a 2021-es Európa-bajnokság a baloldalé lett. Hogy miért balra lejtett a pálya nagyobb rejtély, mint hogy miért volt ennyi öngól ezen az EB-n. Gosens, Shaw, Spinazzola, Jordi Alba, Maehle mind a pálya bal oldalán csinálták azt, ami ma egy szélsőnek/védőnek a feladata: 90 percen át fel és alá szaladni, elől beívelni, hátul lefutni az ellenfél kontrázó csatárát, a kettő közt pedig szúnyogként zavarni a túloldal játékát. A gyengébb európai jobboldalnak ehhez képest meg kellett elégednie Trippierrel, Dumfries-szel, Azpilicuetával és a végül a szuperválogatott jobbszárnyát is elfoglaló Di Lorenzóval. Szemben az olasz csapat szinte valamennyi fix emberével, Di Lorenzo teljesen Mancini találmánya a válogatottban. Ő hívta be először kevesebb mint két éve, amit a Nápoly védője azzal hálált meg, hogy az EB-re az egész olasz csapat egyik legmegbízhatóbb tagja lett. Nem olyan ünnepelt vezéregyéniség, mint Bonucci és Chiellini, és nem tőle alélt el a fél világ, mint Spinazzolától a túloldalon, de neki is ugyanakkora szerepe volt az olaszok veretlen végső győzelmében. És azt is meg kell említeni, hogy ebben a külsőségekre sokat adó olasz válogatottban az ő bajszocskája mindent vitt,

Kérem, senki ne nyisson vitát arról, hogy a torna _másik_ nagy védőpárosából Stones a jobb játékos. Szívesen végighallgatom, hogy ő jobb eséllyel szorítaná ki Bonuccit vagy Chiellinit az olasz kezdőből, és készséggel elbeszélgetek arról is, hogy nem véletlenül ő Guardiola Manchester Cityjének az egyik, ha nem a legfontosabb bástyája. John Stones jobb focista, mint Harry Maguire. Mint ahogy Bonucci is jobb focista, mint Chiellini. A nagyon speciális középhátvéd poszton azonban sokan alkottak úgy nagyot, hogy úgy egyébként nem voltak kiemelkedő játékosok. A közelmúltból talán Carles Puyol erre a legjobb példa. A mostani EB-ról pedig az a Simon Kjaer, aki bőven túlteljesítette azt a feladatot, amit általában a védelem tengelyében meg kell oldania. Maguire-nak szerencsére nem kellett életet mentenie, de a lelket, még ha más körülmények közt, de sokszor ő tartotta a csapattársaiban. Komoly szerepe volt a németek hazaküldésében, nagyon fontos gólt fejelt az ukránoknak, amikor azok már éppen elgondolkodtak az egyenlítésen, és tulajdonképpen nem is tizenegyest rúgott Donnarummának, hanem határozottan az asztalra csapott. Lehet azzal viccelődni, hogy Southgate Maguire-on, szemben az angol válogatott több tagjával miért nem tudott rontani, de ez igazságtalanság lenne egy tökéletesen teljesítő játékossal szemben.

Maldini, Baresi, Scirea, Gentile, Costacurta, Nesta, Cannavaro, Fachetti – minden idők legjobb olasz védőit még sokáig lehetne sorolni. Bonuccit és Chiellinit egy ideje már nem szentségtörés ezek a hősök közt emlegetni. A 2021-es Európa-bajnoksággal viszont még egy szinttel feljebb léptek: ennél a Juventusban és a válogatottban is több mint egy évtizede együtt játszó belsővédő-párosnál már nem nagyon lehet jobbat mondani a foci történetében. Nem csak Olaszországban, hanem a világon sem. Talán a szintén a Juventusban összecsiszolódó Scirea-Gentile duó. Na de hogy válassza szét az ember a sziámi ikreket? Lehetne persze mindkettejüket is beválogatni, de ez nem lenne igazságos a 2021-es EB többi remek középhátvédjével szemben. Úgyhogy akkor Bonucci. A három évvel idősebb Chiellini mindig is egy kicsit ügyetlenebb volt a labdával, és az évek előrehaladtával ezek a hiányosságai egyre jobban látszanak. Az is egy kicsit zavaró lett mára, hogy Chiellini gyakorlatilag Chiellini paródiáját alakítja, ami persze minden műfaj nagy sztárjaival előfordul, de ettől még nem teszi szimpatikusabbá például azt a bohóckodást, amit a spanyolok elleni tizenegyespárbaj előtt Jordi Albával szemben előadott. A csendesebb, de ettől méginkább tiszteletet parancsoló Bonucci viszont nem szórakozik se az ellenféllel, se a kamerával. Csak leveszi a pályáról a csatárokat, ha tizenegyest kell rúgni, akkor odaáll és bevágja, ha meg muszáj valahogy bekaparni egy gólt a döntőben maradásért, akkor bekaparja.

Három tradicionális angol futballbölcsesség bukott meg a 2021-es EB-n. Egy: a végén a németek nyernek. Kettő: a Wembleyben azért az angolok. Három: a foci sokkal fontosabb dolog, mint az élet és a halál. Az EB harmadik meccse, egy szép napos szombati koppenhágai délutánon kellemes északi futballünnepnek indult, a semleges nézők által kedvelt dánok és az életük első nagy tornájára kijutó finnek közt. Aztán Christian Eriksen összeesett és majdnem meghalt. Érdekes a pszichológiája annak, hogy a tömeges halálesetek miatt egy évvel elhalasztott tornán történő egyetlen tragédia miért tud sokkal jobban szíven ütni tömegeket, mint milliók korai halála. De ez a cikk nem a pszichológiáról szól, úgyhogy csak tippeljük meg, hogy ez a média hatalma, és ez történik, amikor egy pályára berohanó őrültet direkt nem mutatnak, a gyepen az életéért küzdő fiatalembert viszont több kameraállásból is. Ha már ezt kellett nézni, legalább láttuk az Eriksent közrefogó dánokat, a csapattársa barátnőjét vigasztaló Kjaert, majd a szerencsés végkifejlet után a következő meccseken feltámadó dánokat. Az 1992-es csodát végül nem sikerült megismételni, miután Sterling az elődöntő hosszabbításában feldobta magát, de ez így is nagy menetelés volt. Sokan érdemelnek dicséretetet Kjaertól Damsgaardon át Hjulmand szövetségi kapitányig, de ha csak egy dán fér be a szuperválogatottba, annak Joakim Maehlenek kell lennie. A két gólja mellett ő adta az EB legszebb gólpasszát is, a csehek ellen, bal szélről, jobb külsővel.

Kalvin Phillips kerek 25 perc pihenőidőt kapott Gareth Southgate-től a 2021-es EB egy hónapja alatt. Amikor a negyeddöntőben az angolok már 4:0-ra vezettek az ukránok ellen, a betegesen óvatos Southgate le merte cserélni sokat melózó csapatának legtöbbet melózó tagját. A Leeds-i születésű, egész életében a Leeds Unitedben focizó Phillips egy éve ilyenkor még a Premier League-be feljutást ünnepelte Marcelo Bielsa keze alatt, most pedig már úgy néz ki, hogy a klub élő legendája lesz – kivéve, ha egy angol vagy európai nagy csapat kivásárolja. A válogatottban most mutatott teljesítménye alapján meg is érdemelné. Mindjárt a horvátok elleni első meccsen, ahol többek közt Luka Modric is a pályán volt, ő volt a mezőny kiemelkedően legjobb középpályása. Ha valaki addig azt hitte volna, hogy a Yorkshire-i Pirlo becenév csak olyan viccelődés, mint Kleinheislert Scholesnak hívni, az a Sterlingnek adott tökéletes gólpassza után alaposan elgondolkodhatott az északkelet-angliai futball fejlődésén, valamint Bielsa hatásán a játékosaira. Phillips csendes vezéregyénisége volt az évtizedek óta legreménykeltőbb angol válogatottnak, ami minden sérelemért visszavágott a németeknek, rommá verte az ukránokat, tudott szenvedni a dánok ellen, és csak balszerencsével, tizenegyesekkel kapott ki egy nagyon jó olasz csapattól. Nem lebecsülendő teljesítmény.

Idén két brazilnak jött össze a bravúr, hogy néhány héten belül egyaránt megnyerjék a legnagyobb európai klub- és válogatott trófeát is. Emersont és Jorginhót nem csak az olasz válogatott és a Chelsea kötik össze, hanem az is, hogy mindketten brazilok. Olaszországban mindig is nagy hagyományai voltak a dél-amerikai játékosok honosításának, de a futball hőskorában Európa és Amerika között ingázó argentinoknál legalább tényleg volt szoros olasz szál. Emerson és Jorginho esetében már a nagymamák szintjén kellett olasz gyökereket kutatni, de ez a focijuk minősége szempontjából persze irreleváns. Emerson tisztességesen helytállt a balszerencséjére lesérült, addig viszont csodálatos Spinazzola helyén – akinél talán csak Jorginho volt még csodálatosabb. Nem volt véletlen, hogy a spanyolok az elődöntőben 120 perc alatt elsősorban az ő semlegesítésével foglalkoztak. Luis Enrique pontosan tudta, hogy ő az a fogaskerék Mancini gépezetében, akinek kiiktatásával az egész olasz válogatottat meg lehet állítani. Egyedül még ő sem tud komplett támadásokat feltartóztatni, és ha kikapcsolják az olasz támadások felépítéséből, az ő labdakihozatalai és passzai nélkül látványosan nehézkesebb és ötlettelenebb lesz az olaszok játéka. Nem az ilyen játékosok szokták megkapni az Aranylabdát, de ha 2006-ban Cannavarónak odaadták, ez sem kizárt. És nem is lenne semmivel sem kevésbé megérdemelt.

Egy érdekes kérdés: mikor volt utoljára egy torna meghatározó játékosa olyan fiatal focista, mint a 18 és fél éves Pedri? Az ember elkezdi visszafelé pörgetni az EB-ket és a vébéket, hüledezik-hüledezik, majd eljut 1958-ig, és eszébe jut az akkor 17 éves Pelé. Nem, Pedrit valóban nem lehet Peléhez hasonlítani, de amikor Luis Enrique a kiesésük után arról beszélt, hogy ő ilyet ilyen fiatal játékostól még nem látott, még Don Andrés Inisetától sem, cseppet sem túlzott. Iniesta, minden idők valószínűleg legjobb spanyol játékosa, a 2008-12 közt szinte verhetetlen válogatott és mellette persze a Barcelona középpályása, aki nagyjából ugyanazon a poszton játszott, mint Pedri, csak 22 évesen mutatkozott be a válogatottban, és két évvel később lett annak alapembere. Ehhez képest Pedri, aki alig több mint egy éve még a Las Palmasban focizott a spanyol másodosztályban, egy év alatt előbb a Barcelona, majd a spanyol válogatott egyik legfontosabb alkotóeleme lett. Neki, és kisebb részben Busquetsnek volt köszönhető, hogy az éveken át csak szenvedő és a világ összes tizenhatosát meddően körbepasszoló spanyol csapat 2021-ben ismét megtanult a kapu irányába focizni, és ők ketten voltak az egyetlenek az EB-n, akik egy komplett meccsen át rá tudták kényszeríteni az akaratukat a torna legjobb csapatára, Roberto Mancini Olaszországára. Hogy az Európa-bajnokságra a legfiatalabb kerettel érkező spanyol válogatott sorsa hogy alakul a következő években, még kérdéses. Az viszont biztos, hogy ez jelentős részben attól függ, hogy Pedri, akinél látványosabban rég nem robbant be tinédzser a világ focijába, tud-e még fejlődni. Sőt, neki ezt a szintet megtartani is elég lesz a következő 15 évben.
Egy jó csapatba kellenek emlékezetes fejek. A 2021-es olasz válogatottban bőven voltak ilyenek, Chiellini orrától Bellotti szuperhős-koponyájáig. Federico Chiesa szigorú, mindenre elszánt arcát focista apjától örökölte, de nem ezért került be a szuperválogatottba, hanem mert az egész tornán az ő teljesítménye ívelt a legszebben felfelé. Az első csoportmeccsen 10, a másodikon 20 perc jutott neki. Wales ellen, az olaszok szempontjából már tét nélküli utolsó csoportmeccsen végig játszhatott, és ha már megkapta a lehetőséget, ő is lett a meccs embere. A nyolcaddöntőben csak az utolsó percekben állhatott be, de a hosszabbításban már ő törte fel az addig nagyon masszív osztrák védelmet. Az utolsó három meccsen már kezdő lehetett. A spanyolok ellen gólt szerzett, a döntőben pedig ő volt az olaszok legjobbja a kényszerű lecseréléséig. Volt egy olyan akciója, amikor Messiként cselezte körbe az angol tizenhatost, és csak Pickford nagy védésének volt köszönhető, hogy nem lőtte ki a bal alsót. Ha nem sérül le, neki kellett volna lőnie Jorginho helyett a mindent eldöntő büntetőt, és akkor nem kell megvárni Saka bénázást. Sokkal jobb érzés berúgott, mint kihagyott tizenegyessel nyerni. Na mindegy, az EB-győzelem és a szuperválogatottság talán megvigasztalja Chiesát.

Ne nevezzük hibának, inkább csak elméletnek, hiszen mégiscsak a története során először EB-döntőbe juttatta Angliát, de volt Gareth Southgate-nek egy nagy elmélete 2021 nyarán. Olyan angol válogatottat akart, ahol nem az egyéni ügyesség és kreativitás a fő szervezőerő. Így történt, hogy Foden, Grealish, Rashford, Sancho és Saka csak epizódszerephez juthattak ezen a tornán, ha egyáltalán bármihez. Az egyetlen kivétel Raheem Sterling volt, aki az összes meccsen játszhatott, többnyire végig. Bár Harry Kane négy gólt lőtt, ő meg csak hármat, Sterling volt az, aki gyorsaságával, cseleivel jóval több gondot okozott az ellenfél védőinek. A dánok elleni elődöntőben kicsit könnyen esett össze a 16-oson belül, és ezen felbuzdulva az olaszok ellen is volt hasonló próbálkozása. Nem volt ebben nagy sportszerűtlenség, inkább csak az a ravaszság, ami Gareth Southgate-ből, és neki köszönhetően a csapatából is teljességgel hiányzott ezen az EB-n, és ami nélkül elég nehéz tornát nyerni. Lásd az olaszok legendás időhúzását a belgák elleni utolsó percekben. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a 2018-as elődöntő és a mostani döntő után 2022-ben az angolok még egy lépcsőfokkal feljebb tudjanak lépni, de ahhoz Southgate-nek engednie kell, hogy több Sterling kerülhessen a szuperválogatottba.

Meddig juthattak volna a belgák, ha pechükre nem egy másik, tökéletes csoportkört záró csapattal, az olaszokkal kell játszaniuk a negyeddöntőben? Ha nem szereznek kilencből kilenc pontot, kaphatták volna ők is a cseheket, aztán az angolokat, és talán máshogy alakul a sorsuk. Ez volt a belga aranygeneráció utolsó dobása, vagy jövőre Katarban kapnak még egy esélyt? Isten tudja, viszont Romelu Lukaku egyetlen játékosként a 2018-as szuperválogatott után a 2021-esbe is bekerült, és egyáltalán nem lenne meglepetés, ha ez a mutatvány jövőre is összejönne. Nála több akciógólt ezen a tornán csak a cseh Schick szerzett, de nem ez volt a fő érv beválogatása mellett. Még csak az sem, hogy ha egyszer elindul, mint egy rögbijátékosról, úgy pattannak le róla az ellenfelek, és általában csak a rögbi szabályai szerint, gyakorlatilag ráakaszkodva lehet megállítani. Sőt, az sem hogy De Bruyne hiányában mintha ő szervezte volna legelőlről a belga válogatott játékát. Hanem mert Lukaku amellett, hogy az utóbbi 3 nemzetközi tornáján 10 gólt szerzett, egyfajta jóságos óriásként teljesen nélkülözi azt a fajta agresszivitást és azokat a sztárallűröket, amik például egy Ibrahimovicot elviselhetetlenné tesznek. Lukaku mindig jól játszik, és még jó ember is mellé. Ez a csúcs egy focistától.

Voltak ezen az EB-n jó edzőteljesítmények. Elsősorban nyilván a dánokat majdnem döntőbe vezető Kasper Hjulmand. Említést érdemel Vladimir Petkovic és Jaroslav Sihlavy is, akik nélkül a svájciak és a csehek nem okoztak volna gondot náluk papíron sokkal erősebb csapatoknak, ráadásul időnként kifejezetten jó focit játszva. Gareth Southgate teljesítményét még korai lenne megítélni, különösen ilyen frissen az a döntő után, ahol tényleg voltak látványos mellényúlásai. De ettől még tény, hogy évtizedek óta a legreménykeltőbb angol válogatottat építette fel. A 2021-es szuperválogatott kispadján azonban természetesen Roberto Mancini ül. Azt a torna előtt is lehetett tudni, hogy valamennyi szövetségi kapitány közül neki a leghosszabb a CV-je (bár BL-t még pont nem nyert), az viszont meglepetés volt, hogy micsoda csapatot tudott építeni abból az olasz válogatottból, ami a világ szégyenére ki sem jutott a 2018-as világbajnokságra. Az egyenes kieséses szakaszban már nem brillíroztak úgy, mint a csoportmeccseken, és aki két tizenegyespárbajjal nyer egy tornát, azt nyilván a szerencse is segíti, de ettől még tény, hogy messze az olasz válogatott volt a 2021-es EB legjobb csapata. Ők voltak ez egyetlenek, akik nem csak egy-egy meccsre vagy félidőcskére lángoltak fel, hanem stabilan úgy játszottak, hogy akár a legjobb európai klubcsapatok ellen is lett volna esélyük. Ráadásul olyan szép, bátor, kezdeményező focival, amit olasz válogatottól rég láthattunk. És ez elsősorban Roberto Mancini érdeme volt.
---
Cserék: Pickford, Sommer, Kjaer, Chiellini, Stones, Jordi Alba, Gosens, Akanji, Spinazzola, Shaw, Busquets, Verratti, Shaqiri, Damsgaard, Dumfries, Dani Olmo, Forsberg, Lewandowski, Cristiano Ronaldo, Kane, Schick

*Ideiglenes névváltoztatásunk tiltakozás a Magyarországon állami szintre emelt homofóbia és a lopakodó fasizálódás ellen.
A 2021-es EB-n csak folytatódott a 2018-ban már nyilvánvaló trend. A válogatottak focijának eljelentéktelenedésével párhuzamosan sok volt a szórakoztató, de nem különösebben magas színvonalú meccs. A legendás június 28-i, 14 gólos nap a spanyol-horváttal és a francia-svájcival nem a szférák fociját hozta, hanem sokat hibázó csapatok olyan játékát, ami az angol vagy a spanyol bajnokságban legfeljebb a középmezőnyhöz lenne elég. 2002, 2004, 2006, 2010, 2014, 2016 és 2018 után ismét itt a pöcsfejválogatott.

Ezen az EB-n sok gyenge kapusteljesímény volt. Az orosz Sunyin például mindjárt az első meccsén olyan bénázásokat mutatott be, hogy több lehetőséget már nem is kapott. A kapuscsere igazán ritka nagy tornákon, de ha másra nem jó, legalább a pöcsfejválogatottban szerepléstől megkíméli a büntetés elszenvedőjét. Luis Enrique spanyol szövetségi kapitányt azonban nem olyan fából faragták, hogy menet közben változtasson a fixa ideáin, akárhányszor is esik pofára miattuk. Nem baj, ha egy csatár nem tud gólt rúgni, és nem baj, ha egy kapus hatalmas potyagólt kap, marad a kezdőben. Unai Simón esetében már az sem volt világos, hogy miért lehet első számú kapus az egyébként szintén nagy hibákra hajlamos, a 2018-as pöcsfejválogatottban is védő De Gea helyett, a torna előrehaladtával pedig csak még érthetetlenebb lett a szerepeltetése. A reflexei rendben vannak, de rendszeresen rosszul jön ki a kapuból, elnézi a beíveléseket, és lábbal sem különösebben ügyes. Aztán a horvátok ellen akkora öngólt rúgott magának egy ártalmatlan hazaadásból, hogy az még a nap által elvakított szlovák Dubravka iszonyatos lepkéjét is elhomályosította. Az olaszok elleni elődöntőben már úgy tűnt, bénázásai a saját védelmét is elbizonytalanítják. Különleges kapus kell ahhoz, hogy egy tizenegyespárbaj sikere után is beférjen a pöcsfejválogatottba, de Unai Simón különleges kapus. Nem véletlenül sírnak most a spanyol lapok, hogy ebben a fiatal csapatban van potenciál, csak kellene valaki a kapuba is.

Van valami Andrej Szemjonov arcában, amitől az ember egy szovjet háborús film tragikus partizánhősére gondol, aki természetesen meghal, de csak azután, hogy végig kell néznie szűkebb családja és tágabb faluja kiirtását egy különösen kegyetlen SS-divízió által. A belgák elleni 0:3-as csoportmeccs után a szórakoztatóan bunkó szocialista tornatanár Csercseszov nem csak Sunyint rakta ki a csapatból, hanem azt a Szemjonovot is, aki legalább két bekapott gólban komoly szerephez jutott. Az elsőnél az ő bénázásnak köszönhetően pattant a labda Lukaku elé, a harmadiknál pedig szintén Lukaku úgy futotta le őt, mint egy felnőtt egy gyereket. A 2018-as hazai rendezésű világbajnokság után az orosz válogatott 2021-ben visszatért az előtte évekig megszokott bénázáshoz, pedig két meccset most is otthon játszhattak. És ebben elévülhetetlen érdeme volt annak, hogy Szemjonov, aki egyébként Groznijban focizik, mindjárt az első meccsen bebizonyította, hogy semmi keresnivalójuk nincs a komolyabb európai csapatok ellen.

Érdekes adat: a közepesen mértakadó Whoscored osztályozásai szerint az EB-n értékelhető időtartamot a pályán töltő focisták közül az öt legrosszabban 4 walesi is volt (az ötödik Timo Werner, aki szánalomból még a pöcsfejválogatottba sem került be). Neco Williams és David Brooks egy mozdulatára sem emlékszünk, és nem fogjuk magunkat azzal kínozni, hogy visszanézzük a produkciójukat. A belgák elleni negyeddöntőben 0:4-nél, az utolsó percben kiállított Harry Wilsonról már rémlik valami, de végül ő sem kerül bele a pöcsfejválogatottba, mert a neve úgy hangzik, mintha a Preston North End 1913/14-es szezonjának házi gólkirálya lett volna, mielőtt katonai szolgálata negyedik napján gyomorlövéssel belefulladt volna egy saras árokba valahol Délkelet-Belgiumban. Az olaszok elleni, gyakorlatilag tét nélküli utolsó csoportmeccsen Bernardeschi megtaposásával szintén piros lappal jutalmazott Ethan Ampadunak viszont itt a helye. Idén legalább az észak-írek nem jutottak ki, de a 2021-es EB-n így is ismét bebizonyosodott, micsoda vicc, hogy az Egyesült-Királyság több csapattal is indulhat a nemzetközi tornákon. A skótok legalább ezúttal nem sok vizet zavartak, és az angolok elleni döntetlenül dicséretes (bár közben az embernek rendre eszébe jutott Mark Renton híres szövege a Trainspottingból: „Some hate the English. I don't. They're just wankers. We, on the other hand, are COLONIZED by wankers.”) Ezzel szemben a walesiek begyűjtötték az EB 6 piros lapjának a harmadát, és csak azért alázhatták meg őket a belgák a negyeddöntőben, mert a csoportjukban a futball iránt semmiféle érdeklődést nem mutató törökök is ott voltak. Valami azt súgja, hogy 2016 és 2020 után ismét el fog telni 60 év Wales nélkül a nagy tornákon.

Senkit ne tévesszen meg, hogy a holland válogatott három győzelemmel nyerte a csoportját – ez továbbra is évtizedek óta a leggyengébb holland csapat, ami szégyenszemre sem az előző EB-re, sem az előző vébére nem jutott ki, és a 2022-es világbajnokság selejtezőcsoportjában sem áll jól. Jobban jártak volna ez a mostani szereplés nélkül is. A 2010-ben világbajnoki döntőbe jutott holland válogatott sem volt valami szimpatikus, de legalább kiröhögni nem lehetett úgy, mint most a teljesen fogalmatlan Frank de Boert és botladozó csapatát. Már csak azért sem, mert a nevetni merészelőket De Jong mellbe rúgja, Van Bommel pedig letépi a fejüket. Most viszont még az elvileg erőtől duzzadó, szekrényszerű izomember, De Ligt is bohócot csinált magából. Egy rendes hátvéd legalább eltörte volna a kiugró cseh Schick derekát a piros lapja előtt, nem ügyetlenkedve esik be elé, majd ér kézzel a labdához. Még viccesebb, ha az ember belegondol, hogy ez az ember a Juventusban már két éve Bonucci és Chiellini alatt inaskodik középhátvédként, és ennyit volt képes megtanulni. Nem szégyen darabosnak lenni, csak focizni kár ilyen adottságokkal. A pöcsfejválogatottban persze szabad.

Két nagy kérdés maradt a 2021-es EB után, amikre futballkutatók még hónapokig keresni fogják a választ. Miért volt itt több öngól, mint eddig az összes EB-n együttvéve? És mi a jó eget keresett itt Mats Hummels? A két kérdésnek van egyébként metszete, hiszen Hummels volt az, aki mindjárt a franciák elleni első csoportmeccsen ügyetlenkedve megszerezte az EB-k történetének első német öngólját. És ez még Hummels jobb meccsei közé tartozott. A magyarok ellen előbb Szalai fejelt mellőle teljesen zavartalanul gólt, majd az ő helyén kiugró Schäfer is gólt tudott fejelni. Talán jobb is lett volna a németeknek, ha kiesnek, mert akkor nem jött volna a történelmi vereség a Wembleyben, amiben Hummels szintén komoly szerepet vállalt. A második angol gólnál ismét ügyetlenül hagyta ott a helyét, hogy Kane onnan zavartalanul bólinthasson a kapura. Az öt évvel ezelőtt még szuperválogatott, 32 éves Hummels csak részben tehet arról, hogy a stabilitáshoz ragaszkodó Löw őt és még néhány, egyértelműen leszállóágban lévő játékost is beválogatott. A hasonló helyzetben lévő Kroosszal szemben viszont arról még nincs hír, hogy ő le akarná mondani a válogatottságot. Mondjuk a pöcsfejválogatottságról nem is lehet.
Meglepő adatnak tűnhet, hogy a svéd válogatott 2000 óta minden Európa-bajnokságon ott volt. Többnyire tisztesen helytállnak, néha pedig kicsúszik egy jobb eredmény, mint amilyen a 2018-as vébén is, ahol a negyeddöntőig jutottak. És mindig ugyanúgy csinálják: van egy teljesen jellegtelen, de masszív csapatuk, elől meg valaki, egy Henrik Larsson, egy Ibrahimovic, most pedig egy Isak és egy Forsberg igyekszik valahogy találni egy-két gólt. Ez a tisztességes eredményhez általában elég, ahhoz, hogy valaki két héttel a torna után emlékezzen a svéd csapat teljesítményére, esetleg még meg is szeresse őket, egyáltalán nem. Ez az a válogatott, ahol az ország demokratikus és egalitariánus hagyományait odáig vitték, hogy a kétezres évek elején egyszerre két szövetségi kapitányuk is volt, és népszavazáson döntötték el, ki végezze el a bedobásokat. Ennek az attitűdnek egyszerűen nincs helye a focipályán. Az ember azt kívánja, hogy valami latin mészáros középhátvéd egy svéd szögletnél az aktuális szőke középpályásuk fülébe súgja, hogy „hygge!”, és amikor az elkezdi neki kedvesen magyarázni, hogy „barátom, hadd hívjam fel a figyelmed, hogy ez egy dán kifejezés, és ha már így felkeltettem az érdeklődésed, szívesen elmagyarázom neked, hogy miért jó a stockholmi bérlakás-modell és milyen sikeresen integrálja társadalmunk a legkülönbözőbb hátterű bevándorlókat”, egyszerűen vesén térdelje. Ilyen sajnos nem történt ezen az EB-n, viszont Marcus Danielson, aki a lengyelek ellen már a 10. percben összeszedett egy sárgát durvaságért, az ukránok elleni nyolcaddöntő hosszabbításban úgy lerúgta Beszedint, hogy valószínűleg idén már nem focizhat többet. Danielson megkapta a megérdemelt pirosat, a halál fáradt ukránok az utolsó utáni percben megszerezték a továbbjutást érő gólt, a svéd hátvéd pedig a pöcsfejválogatottban szereplés után mehet vissza klubjába a kínai bajnokságba.

Az EB 24-es mezőnyéből 16-an jutottak tovább a csoportból, sok válogatottnak komoly erőfeszítésébe került, hogy velük ez nehogy megtörténjen. A legkeményebben talán a lengyelek dolgoztak ezen. Náluk a komplett csapat azért melózott, hogy a 2018-as pöcsfejválogatottba bekerüléstől felpaprikázott, a négy lengyel gólból hármat szerző Lewandowski nehogy véletlenül a negyeddöntőig vigye őket. A legtöbb melót azonban Grzegorz Krychowiak tette bele abba, hogy a Bayern München sztárjának minden fáradozása ellenére is 1 ponttal, utolsóként essenek ki a kispadról Paulo Sousa által is aktívan összezavart lengyelek. Az első, szlovákok elleni meccsen már éppen sikerült kiegyenlíteni és visszajönni a meccsbe, amikor Krychowiak összeszedte a második sárgáját, emberhátrányban focizó csapata pedig végül ki is kapott. A spanyolok ellen így nem játszhatott, aminek meg is lett az eredménye: összejött egy értékes döntetlen. A sorsdöntő lengyel-svéden aztán Krychowiak ismét pályára léphetett, és hiába Lewandowski hatalmas küzdelme és két gólja, ismét kikaptak. Krycho, akit talán otthon nem így becéznek, de a pöcsfejválogatottban igen, itt is összeszedett egy sárgát, ami után néhány perccel le is cserélték, nehogy még nagyobb bajt tudjon csinálni.

Mindenki jót nevetett az Európa-bajnokság előtt Csányi Sándoron, amikor felmérve a magyar válogatott halálcsoportnak nevezett ellenfeleit, közölte, hogy „2016-ban is majdnem megvertük a portugálokat, és nem hiszem, hogy ők jobbak lettek”. Legközelebb már nem fogjuk kinevetni az MLSZ elnökének futballügyi szakkommentárjait, mert nagyon jól látta, hogy egy olyan csapat, aminek védelmében és támadósorában két aggastyán, Pepe és Cristiano Ronaldo kaphatnak vezető szerepet, az nem viheti sokra. Moldova sorai jutottak az ember eszébe Steinitzről, aki utolsóként öregedett ki a legendás Steinitz–Jascsák–Podhola fedezetsorból. mérkőzés közben kissámlit hordott magával, fejelésnél arra állt fel, műfogsora pedig folyton elgurult, és negyedórákig kereste a fűben. A 26 éves Bruno Fernandes viszont nem hivatkozhatott hajlott korára. Az ember, akire 12 hónapja minden portugál és Manchester United-drukker új messiásként tekint, a magyarok és a németek ellen annyira szürke volt, hogy fokozatosan ki is kopott a csapatból, és a következő két meccsen már csak csereként kapott szerepet. Talán ha a helyén inkább a Vitoria Guimaraes öregfiúk-csapatának 54 éves irányítóját szerepeltetik, elkenhették volna az OTP elnök-vezérigazgatójának száját.

A 2021-es Európa-bajnokságot két csapat zárta 0 ponttal: Észak-Macedónia és Törökország. Mindkét csapat nyolc gólt kapott, de a macedónoktól nem azért nincs senki a pöcsfejválogatottban, mert ők, szemben a törökökkel, két gólt rúgtak, nem egyetlen egyet. Hanem azért, mert a 2021-es EB egyfajta jutalomjáték volt nekik, a közel 38 éves Goran Pandevnek pedig tiszteletkör. Minden Balkán-rajongó sportbarát előtt felsejlett, ahogy a vén csibész egyik kezében cigicsikkel, a másikban egy doboz sörrel szigorúan felügyeli és zsűrizi az edzés helyett a keret macedón és albán fele között rendezett barátságos, de véresen komoly báránysütő versenyt. Ezzel szemben a törökök a fél világ előzetes tippjeiben meglepetéscsapat sötét lóként szerepeltek, hogy aztán a három meccsen csak tovább sötétüljenek. Simán a fél keretüket be lehetne ide válogatni, de mivel ez igazságtalan lenne a többi csapat borzalmasan teljesítő játékosaival, maradjunk csak Hakan Calhanoglunál. Neki valamiféle vezéregyéniségnek kellett volna lennie, aki a sötét ló nyergében az elődöntőig vágtat, ehelyett kapott két sárgát, és nem csinált az ég adta világon semmi értékelhetőt. Sok sikert az Internek, akik pont most igazolták le a Milanból.

Nehogy azzal jöjjön valaki, hogy volt olyan csoportmeccs, amin nem volt rossz. Nem egy finn védekező középpályásról beszélünk, hanem a 22 éves fiatalemberről, aki nemhogy az EB sztárja tervezett lenni, hanem be akarta bizonyítani, hogy nem véletlenül tartják a világ legjobb és legértékesebb játékosának. Hát… lehet hogy mégis véletlenül. Mbappé egy klubszinten is tragikus szezon után érkezett a tornára, még azt a francia bajnokságot sem sikerült megnyernie a PSG-vel, ahol a csapatának ezerszer akkora a költségvetése, mint az összes többi indulónak megszorozva kétezerrel. Ezek után az EB-n is kizúgtak a nyolcaddöntőben, miután a csapat négy meccsen szerzett hét góljából egyetlen egyet sem sikerült neki szereznie. Mbappé annyira nem érezte a kaput, hogy a svájciak elleni sorsdöntő tizenegyest is kihagyta. Ha összejön Florentino „Szuperliga” Perez álma, a francia csatár ősztől a Real Madridban folytatja, ahol majd megint telebeszélik a fejét azzal, hogy ő a világ legjobbja, azért fizettek érte olyan szörnyen sok pénzt. De a világgal ezt már nem lesz könnyű még egyszer elhitetnie.

A világ valaha volt 6. legdrágább játékosának EB-szereplésén legfeljebb a világ futballszerető közönségének azon része lepődhetett meg, amelyik nem a Barcelonának drukkol. Az utóbbiak csak legyintettek: már megint a szokásos. Az ember, aki állítólag Dortmundban még jó és szélvészgyors focista volt, az utóbbi években úgy leépítette magát, hogy ezen a tornán epizódszerepnél többre nem is számíthatott. De neki sikerült még ebből a kevésből is a legkevesebbet kihoznia. A németek ellen az utolsó másodpercekben cserélték be időt húzni. Ellenünk beküldték az 57. percben, hogy mutassa meg mit tud, aztán fél óra múlva sérülés miatt le is kellett hozni. Az orvosi jelentések szerint körülbelül négy hónapra dőlt ki, de ismerve a visszasérülési képességeit, ennek simán lehet a kétszerese is. Barcelonában ehetik a kefét, mert így gyakorlatilag kizárt, hogy a nyáron sikerüljön túladni rajta. De ami veszteség a katalánoknak, nagy győzelem a 2021-es pöcsfejválogatottnak: oda pont az ilyen mihaszna, felesleges, nem sok vizet zavaró, sérülékeny, mindennek a tetejébe pedig pofátlanul drága játékosok valók.

A pöcsfejválogatott kispadjára kerülni nagy megtiszteltetés, és 2021-ben is sokan küzdöttek ezért minden erejükkel. A törökökkel látványosan kizúgó Senol Gunes. Az oroszokkal leégő Csercseszov. Minden idők egyik lefogalmatlanabb holland szövetségi kapitánya, Frank de Boer. A címvédő portugálokat ötlettelen favágókká lefokozó Fernando Santos. De a győztes az a Joachim Löw, akinek itt sem kellett volna lennie. A német közéletben is megfigyelhető az a rettegés az újtól, a stabilitás és a fontolva haladás mindenek felé helyezése, aminek eredményeként az ember, aki a három évvel ezelőtti vébén úgy leégett, mint előtte német szövetségi kapitány soha, mégis maradhatott a kispadon. Akkor a csoportból sem sikerült továbbjutni, és most is csak azért, mert Goretzka a 84. percben ki tudott egyenlíteni a magyarok ellen. Utána jöhetett a negyeddöntő a Wembleyben, ahol német szempontból nem is az volt a legszomorúbb, hogy 55 év után sikerült egyenes kieséses meccsen veszíteni az angolok ellen, hanem hogy a válogatottjuknak pont az nem volt, ami 2018-ig mindig: gerince és tartása. Ezzel a meccsel véget is ért Löw szövetségi kapitánysága, és utólag már csak azon érdemes vitatkozni, hogy 3, 5 vagy inkább 7 évvel ezelőtt kellett volna önként felállnia. Azon nem, hogy ő a 2021-es pöcsfejválogatott szövetségi kapitánya.

Tulajdonképpen egyszerű torna volt a 2021-es EB: az a csapat nyerte meg, amelyik megérdemelte.

És a döntőt is az a csapat nyerte meg, amelyik megérdemelte. Itt azonban egy fokkal bonyolultabb volt a történet, mivel az angolok szinte az első támadásukból, a 2. percben gólt szereztek Shaw révén, és innentől kezdve az volt a meccs nagy kérdése, hogy az olaszok képesek lesznek-e kiegyenlíteni.
Mert az nem volt kérdés, hogy melyik a két csapat közül a jobb. Donnarumma, Bonucci, Chiellini, Verratti, a döntőben sérüléséig csodálatosan játszó Chiesa klasszis játékosok, de az olaszok nem ettől voltak igazán jók, hanem attól, hogy Roberto Mancini el tudta végezni azt, ami egy edző dolga: olyan csapatot épített, ami több volt a részek egészénél.
Kiváló játékosaik az angoloknak is voltak: Pickford, Stones, Shaw, Mount, Foden, Grealish, Sterling, Rashford és Kane talán az olasz válogatottba is beférnének. Gareth Southgate azonban valószínűleg nem elég jó edző ahhoz, hogy ebből az emberanyagból igazán jó csapatot rakjon össze. Talán nem véletlen, hogy az öt „nagy” szövetségi kapitány közül négy, Deschamps, Luis Enrique, Löw és Mancini már vagy ült, vagy könnyen elképzelhető hazája valamelyik nagy klubjának padján. Southgate-et nehezebb elképzelni a Liverpool vagy a Manchester United edzőjeként.
Shaw gólja után az angolok játékában nem is volt különösebb elképzelés, mintha az egyetlen gólos előny megtartásán kívül nem lett volna több ötletük. A türelmes olaszoknak viszont volt. Bár a bekapott gól után kicsit zavarodottnak tűntek, gyorsan rendezték a soraikat, és a második félidőben már egyértelmű fölényben játszottak. Össze is jött a megérdemelt gól a 67. percben, még ha csak Bonucci is kapart be egy lepattanót.
A hátralévő közel egy óra nem hozott emlékezetes focit, de a feszültségnek köszönhetően emlékezetes jelenteket igen. Szimbolikus volt a kép, ahogy Chiellini a mezénél fogva lerántotta a kiugró Sakát. Az olasz védő természetesen megkapta a maga sárgáját, de ezzel az ő szintjén már számolni szoktak. Cseppet sem zavarta abban, hogy néhány perccel később a saját tizenhatosán belül elképesztő hidegvérrel szerelje Sterlinget, pedig ha ott hibázik, őt kiállítják, az angolok pedig tizenegyest rúghatnak.
A tizenegyesek végül így is összejöttek – és ahogy a történelemben sokszor, ismét az angolok vesztét hozták. Pedig az olaszok sem rúgtak különösebben jól, ketten is hibáztak, köztük a bombabiztos lövőnek számító Jorginho is. Az angoloknak viszont három játékosuk sem tudott betalálni: az utolsó másodpercekben kifejezetten erre a feladatra becserélt Sancho és Rashford, valamint utolsóként a mindössze 19 éves Saka. Ahogy az egész meccsen választott taktikáját, úgy Southgate büntetőrúgó-választását is joggal lehet kritizálni. Ő mindenesetre szimpatikusan vállalta a felelősséget, és az is igaz, hogy tizenegyest általában az rúg, aki el meri vállalni a feladatot.
Az UEFA a meccs legjobbjának Bonuccit, a torna legjobbjának Donnarummát választotta. Ezt is lehet kritizálni, de sokkal jobb ötlete senkinek sem lehet.

Jó reggelt! Ma még nem lesz annyira meleg, viszont a héten 38 fok is lehet, hogy aztán hétvégére ismét hűvösebb legyen.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Mindjárt eldől, hogy már Magyarországon is elindultak-e felfelé a fertőzésszámok a delta variánsnak köszönhetően. Csütörtökön és pénteken hosszú idő után először több új fertőzöttet regisztráltak, mint egy héttel korábban, és nőtt a kórházban lévők száma is.
Ilyen alacsony számoknál elképzelhető, hogy ez még nem trendforduló. Mindenesetre a mai és a következő napok adatait érdemes lesz figyelni, mert ezekből már ki lehet olvasni, hogy valójában mi történik. Ha most még nem is, sajnos egészen biztos, hogy hamarosan Magyarországon is robbanásszerűen elkezdenek emelkedni a fertőzésszámok. Az Európában először Nagy-Britanniában terjedő delta variáns most már a kontinens egyre több országában pusztít. Látványosan gyorsabban terjed, mint az előző variánsok, elsősorban a még be nem oltott fiatalok körében.
Nagy-Britanniában továbbra sem követik a halálozások a fertőzések növekedését, és ez bizakodásra adhat okot. Ugyanakkor Oroszországban, ahol még csak keveseket oltottak be, folyamatosan dőlnek meg a halálozási rekordok. A kérdés, hogy Magyarországon mi fog történni. Nálunk körülbelül annyi ember kapott eddig két dózist, mint a briteknél, de nálunk az idősek egy része vagy nem kapott oltást, vagy csak azt a kínai Sinopharmot, ami sokuk számára nem biztosít védettséget.
Máshol:

2021-ben olyan szinten emelkedtek az építkezésekhez szükséges alapanyagok árai, ami még az évtizedek óta a szakmában dolgozókat is meglepte. A fa, az acél, a szigetelő anyagok és egyéb termékek ára hétről hétre emelkedik, iszonyatosan megdrágítva minden építkezést vagy lakásfelújítást.
Orbán Viktor szerint nem lehet hagyni, hogy a kormány lakásépítési- és felújítási támogatásai mind az alapanyagok gyártóinál landoljanak, ezért lépéseket jelentett be: exporttilalmat vezetne be az alapanyagok egy részére, hatósági árat egy másikra. Szakemberek szerint viszont alapanyagok drágulása mögött több, egymással párhuzamos globális folyamat húzódik, amelyek ellen a kormány nem igazán tud tenni.

Kövér László biztosan nemmel szavazna, ha most kéne dönteni Magyarország uniós tagságáról. A házelnök a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy „néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni”, hogy ha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értékekről vallott véleményünk miatt.
Kövér szerint „a nácik és a kommunisták után” egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit „nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek”.
Kapcsolódó téma: nem tudja valaki, mit akart mondani Németh Szilárd, amikor azon hüledezett hogy egy EU-szakértőt hogy hívhatnak Shada Islamnak?

Ahogy azt valaki megfogalmazta: Haitin rosszabb lett a káosz. Jovenel Moise elnök múlt heti meggyilkolása óta a karibi szigetországban a szokásosnál is bizonytalanabb a helyzet. Magát a merényletet a gyanú szerint 28 külföldi zsoldos részvételével követték el július 7-én. Az elnök özvegye, aki maga is megsérült a támadásban, azt nyilatkozta, hogy minden annyira gyorsan történt, hogy férje egyetlen szót sem tudott mondani.
A gyilkosok indítékai nem ismertek, az viszont biztos, hogy Haiti katonákat kért az Egyesült Államoktól a helyzet rendezésére. Amerika hivatalosan még nem adott egyértelmű választ a kérdésre, a washingtoni külügyminisztérium csak annyit mondott, folyamatosan egyeztetnek, miként tudnának segítséget nyújtani. Az viszont biztos, hogy az utóbbi száz évben Haitin többször is megjelent külföldi katonák mindig csak tovább rontottak a helyzetén. Rosszabbá tették a rossz káoszt.
Máshol:

Nem a világ legjobb focimeccse volt az EB-döntő, de a nagy tornák döntője ritkán az. Az angolok a 2. percben, gyakorlatilag az első támadásukból betaláltak, az olaszok pedig csak a második félidőre szedték össze magukat annyira, hogy a 67. percben bepasszírozzák az egyenlítést.
A 90. perc végéig, majd a hosszabbításban sem született újabb gól, és a tizenegyeseket is rosszul rúgták a csapatok. Az olaszok azonban csak kétszer hibáztak, a hazai pálya és az 55 éves nyeretlenségi széria miatt egy kicsit talán jobban izguló angolok viszont háromszor, így végül Chiellini emelhette magasba a trófeát.
A pályán végig sportszerű maradt a játék, a Wembley-ben és környékén azonban nagyon csúnya jelenetek játszódtak le. Alsó hangon is több száz jegy nélküli angol drukkernek sikerült betörnie a stadionba, ahol aztán nem is a rendfenntartókkal, hanem egymással is csúnyán összeverekedtek. Már a dánok elleni elődöntőben történtek miatt is komoly büntetést kaptak, meglepő lenne, ha a mostani jelenetekért nem kellene zártkapus meccseket játszaniuk.
Mint ahogy három zárt kapus meccset kell majd játszania a többszörösen visszaeső magyar válogatottnak is. Hiába sorolta fel az MLSZ tételesen, hogy milyen transzparensekért és rigmusokért kaptuk a büntetést, Szijjártó Péter képes volt ez ellen is tiltakozni, munkásőrözni és besúgózni az UEFA-t.
Mindenesetre az EB-nek és ezzel a focinak egy időre vége, jövő pénteken kezdődhet a tokiói olimpia. Ahova csak védettséggel rendelkező, azaz beoltott magyar sportolók utazhatnak.

Nem az a fontos, hogy egy növényből kerek vagy szögletes formákat gyártsunk le a parkokba – Budapesten az elmúlt másfél évben elkezdett megváltozni a virágágyások és parkok képe, a szigorú vonalakat felváltotta a vadabb hangulatú ültetés. Mi áll emögött? Angol gyep kell nekünk vagy méhlegelő? Hogyan érdemes egy fakivágást kommunikálni? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Zakar Andrással, a Főkert vezérigazgatójával.
„Vannak aszexek Orbán Viktor kormányában, és vannak aszexek a hajléktalanok között is” – Vajon miért fontos egy tikkasztó nyári délutánon vadidegenekkel arról beszélgetni, hogy megtalálhatja-e a boldogságot egy heteroromantikus demiszex ember, vagy mi történik egy családban, ha a 64 éves anyádról kiderül, hogy mindig is aszexuális volt?
Leltározásnak indult, az Akadémia kincseit bemutató kiállítás lett belőle – Bicskei Éva három év alatt járta végig az MTA kutatói gyűjteményeit, sok ezer tárgyat és dokumentumot megismerve. A Kiscelli Múzeumban látható kiállítása azt mutatja meg, hogy a tudomány felől úgy is el lehet mesélni az ország 20. századi történetét, hogy nem a szakadásokra, hanem a folytonosságra építünk.
Hat év függőség után lejöttem a szerről – Ács Dani három éve írta meg, hogy orrcsepp-függő, de csak most sikerült lejönnie a szerről. A csodálatos gyógyulást egy podcast adás alatt beütött kínos bedugulásnak köszönheti.

Durvul a sampány: dögöljön meg az argentin melósok tehene is, rövidnadrágban! – Sampánszkoje, örmény konyak, ruandai biciklisták, büdös Pogacar, beszívott sprinter parókában – posztneoliberális fostalicskával a világ körül.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Mintha levennénk a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát – Elérte a 30 ezret a járvány hivatalos áldozatainak a száma. Lakosságarányosan ez messze a legrosszabb adat Európában, akárhogy próbálja magyarázni a kormány, hogy mire érdemes figyelni.

A Szputnyik vakcina hatásos és biztonságos. Akkor miért nem akarja elfogadni a WHO és az EMA? – Már 67 országban engedélyezték, de a nagy nyugati szervezetek még ellenállnak, hiába derül ki egyre több tanulmányból, hogy a Szputynik nyugati oltásoknál is hatásosabb. Mi az oka az ellenségeskedésnek, és miben reménykedhetnek az oroszok?

Orbán Viktor ordo-nacionalista poszt-neoliberalizmusa – Egészen újszerűen írták le Orbán Viktort és a NER-t. Dorit Geva szerint Orbán globalizáció és nemzetállam egymáshoz igazításán dolgozik, alapvetően a neoliberalizmus eszközrendszerével, csak erősebb állammal. Egyszerre épít klientúrát és próbálja a fogyasztás ösztönzésével kielégíteni a középosztályt. De a keleti nyitással meggyűlhet a baja.

A Biden-doktrína: bizalmaskodó pragmatizmus – Az amerikai elnök szerint akkor érdemes belevágni valamibe, ha az hasznára válik az Egyesült Államoknak, és az elsőn kívül a második-harmadik-negyedik lépést is tudják. Azt pedig, hogy a riválisai valójában mit akarnak, személyes ismerkedéssel puhatolózza ki.

Törvényben tiltják, plakátokra írják, de nem tudják megmondani, mit jelent – Hiába kérdeztük percekig Gulyás Gergelyt, mit jelent a homoszexualitás népszerűsítése. Azt mondta, úgyis mindenki érti, végül odáig jutott: „Ennyire vagyok képes.”

A legkülönlegesebb átlagos család történetére tíz éve várt a magyar mozi – A Tobi színei című dokumentumfilm olyan jó, hogy Andy Vajna is büszke lenne rá, és olyan jó reklám a családnak, hogy a Fidesz is megirigyelheti.

500 négyzetméteres látványszökőkutat betonoznak Sóstón egy zöld liget kellős közepébe – Hiába tiltakoztak a civilek, megépítik a turistalátványosságnak szánt interaktív szökőkutat Nyíregyháza zöldövezetében. 500 négyzetméteren beton, 300 másikon térkő kerül a fák és a cserjék helyére.

A kopipészt királyai: a duplázás és a másolás volt a specialitása a bükkösdi EU-pénz-vámpíroknak – Rájöttek, hogy annyira nincs ellenőrzés, hogy sorozatban lehet tíz- és százmilliókat szerezni egyszerű másolással és beillesztéssel.

Schmidt Mária kivetette a szereplőket a rendszerváltásos videóból, és berakatta Orbán Viktort – Nem tetszett neki a sok Nagy Imre-zászló sem, az egyik színész pedig Leninre emlékeztette. Folytatódott a per, ami azért indult, mert Schmidt Máriáék nem fizették ki az általuk megrendelt klipet.

Brüsszel, küldjél már egy kis pénzt, mert elfogy az összes itt a Soundon, he! – Lipsi fake news volt, hogy elmaradt idén a Balaton Sound. Megújult és időközben nemzeti tulajdonba került partiműsorunk, a Nemzeti Sound Rotation ott járt a világ legbiztonságosabb fesztiválján.