
Jó reggelt! A hétvégén is ilyen idő lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Amikor májusban Karácsony Gergely bejelentette, hogy miniszterelnök szeretne lenni, sokan azt gondolták, hogy biztosan ő lesz az egyesült ellenzék jelöltje Orbán Viktor ellen. A nyár azonban nem kedvezett Karácsonynak, Jakab Péter és Dobrev Klára is sokat erősödtek, és már egyáltalán nem olyan világos, hogy hármuk közül ki a legesélyesebb az Orbán elleni meccsre.
Talán ő is észlelte, hogy lépnie kell, talán eleve így volt tervezve, de Karácsony csütörtökön látványosan beindította saját kampányát. Részben kényszerből: miután előző nap a DK javasolta, hogy a főváros vonja vissza a 2023-as atlétikai világbajnokság támogatását Karácsony közölte, hogy

Jó reggelt! 13 fok van Budapesten, és délután is alig lesz 20-nál több.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Rusvai Miklós virológus szerint már most látni a szennyvízadatokból, hogy „a népünnepély megtette nem kívánt hatását”, és Budapesten és Szegeden már növekedik a koronavírus koncentrációja a szennyvízben. Szerinte ez jövő héttől valószínűleg már a koronavírussal fertőzöttek számán is látszani fog.
Rusvai arról is beszélt, hogy a legideálisabb az lett volna, ha augusztus 15-ig a gyerekek megkapták volna a második oltást is, így kialakult volna a teljes immunitás az iskolakezdésre. Így viszont az esetszámok az iskolakezdés után 8-10 nappal növekednek megint.

Jó reggelt! Legfeljebb 23-24 fok, kellemes napsütés.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A most beinduló negyedik hullám jobb helyzetben éri Magyarországot, mint az előző, de a be nem oltottak között végigsöpör majd a járvány, Hosszabb cikkben vettük végig, hogy mi lehet a különbség a negyedik és a harmadik hullám hazai lefolyása közt:
Amiben jobban állunk:

Jó reggelt! 25 fok, kellemes napsütés várható.

Hétfőn kezdődött meg az ajánlások gyűjtése az ellenzéki előválasztáson.
Volt, aki már hétfőn bejelentette, hogy össze is jött neki a kellő számú ajánlás. Köztük van Karácsony Gergely, valamint az ellenzéki mezőny két, talán legbotrányosabb indulója: a szombathelyi DK-s Czeglédy Csaba és a zuglói MSZP-s Tóth Csaba. Őket érezhetően hajtja a bizonyítási vágy, és szeretnének azonnal erőt mutatni.

Kellemes péntek reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden hétvégén emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám – A delta variáns úgy terjed, mint a bárányhimlő. Komoly veszélyben az oltatlanok, a félig oltottak és a Sinopharmmal oltott idősek egy része.

Választás jön az uradalomban – A járvány megmutatta a Fidesz-kormányzás legfőbb gyengeségét, de a választók hitét a valóság tapasztalása már alig befolyásolja. Az Orbán család körüli államkapitalizmus megszilárdult. Orbán és a Fidesz erősebb, mint 2018-ban volt, de az ellenzéki összefogás, a nemzetközi hangulat és a gazdaság bajai miatt a most induló kampánynak valós tétje van.


A világ valódi és önjelölt Afganisztán-szakértői most egyszerre vitatják meg, hogy mi fog történni a tálibok Afganisztánjában, és hogy mit kellett volna máshogy csinálnia az országot villámgyorsan hátrahagyó amerikaiaknak. Egyre többen helyezkednek arra az álláspontra, amit Francis Fukuyama foglalt össze az Economistban, és ami nagyjából azt mondja, hogy az amerikaiaknak menniük kellett, de azért lettek volna jobb megoldások. Fukuyama szerint
„A Biden-kormány hét hónapjának legnagyobb hibája az volt, hogy nem készültek fel Afganisztán gyors összeomlására. Bármennyire is váratlan volt, a kivonulást megalapozó döntések nem tűnnek valami bölcsnek, még akkor sem, ha utólag ez a kivonulás bizonyul a jó döntésnek.”
Mark Milley tábornok, az egységes vezérkar főnöke is arról beszélt, hogy mennyire váratlanul érte őket Afganisztán összeomlása:
„Sem én, sem bárki más nem láthatta, hogy egy ekkora hadsereg 11 nap alatt összeomolhat. Sokat fogjuk ezt utólag elemezni, de ennek még nem jött el az ideje.”
Lehet, hogy tényleg se Milley, se senki más a környezetében nem tudta elképzelni, hogy a tálibok napok alatt lerohanják azt az afgán hadsereget, amit az amerikaiak két évtizede pátyolgattak? Ez elképesztő rövidlátásról tenne tanúbizonyságot. A másik lehetőség az, hogy Milley hazudik, és Washingtonban pontosan tudták, mennyit érnek afgán szövetségeseik. Ez sem megnyugtatóbb sem Afganisztán, sem a világ kilátásai szempontjából.

Jó reggelt! Hoppá, háromnapos a hétvége.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük. A 444 megyénként bemutatja, hogy kik gyűjtenek. Elsőnek Baranyában, ahol három képviselő és egy mulatós polgármester is van a jelöltek között.
Baranyában is lesznek érdekes előválasztási meccsek, de az már hónapok óta látszik, hogy a legizgalmasabb és egyben a legrosszabb hangulatú összecsapásra Budapest XIV. kerületében lehet számítani, ahol a korrupcióellenes harcos Hadházy Ákos indul a helyi kiskirály, az MSZP-s Tóth Csaba ellen.

Kevés dologban volt a világ szinte minden országában, kultúrájában egyetértés az utóbbi néhány száz évben. A ritka kivételek egyike a társadalmak meritokratikus szerveződésének szükségessége. Bár a meritokrácia csak néhány évtizedes szó, a gondolat, hogy a társadalom tagjai azon belül tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő pozíciót töltsenek be, több ezer éve született meg.
Az Economist újságírója, Adrian Wooldrdige kiváló könyvet írt a meritokrácia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A The Aristocracy of Talent: How Meritocracy Made the Modern World (A tehetség arisztokráciája: Így alkotta meg a meritokrácia a modern világot) Wooldridge szerint kulcsfontosságú pillanatban született.
„A demokrácia visszaszorulóban. A liberalizmus küszködik. A kapitalizmus már nem csillog fényesen. (...) A meritokrácia az egyetlen dolog, amit még univerzális ideológiának lehet nevezni.”
Nyilván nem lep meg senkit, de Wooldridge könyvének jó része arról szól, hogy mára a meritokrácia általános elfogadottsága is elkezdett erodálódni. Pedig a meritokrácia „a modern világot kialakító nagy forradalmak központi eleme volt”, és „a világban körbepillantva látszik, hogy a meritokrácia a jólét kulcsa”.

Jó reggelt! Ma sem lesz 25 fok Budapesten.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám. Magyarországon több hetes fertőzési rekordok dőlnek meg a napokban, és bár a teszteken belül csak 1 százalék körül van a pozitívak aránya, ez is duplája a korábbinak.
Magyarországon most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, védettségi igazolványt már csak zenés-táncos rendezvényeknél kérnek. Gyakoribb maszkviseléssel és persze az oltási program gyorsításával tompítható lenne a járvány terjedése.

Peking baráti kapcsolatokról üzent a táliboknak, de közben egyáltalán nem biztos, hogy örül a hatalomátvételnek – írtuk keddi cikkünkben. Moszkvában még ennél is rosszabbak a kilátások. Míg a kínaiak a nyilvánvaló biztonsági kockázat mellett a gazdasági lehetőséget és a nyugatra vezető utat is láthatják Afganisztánban, addig az oroszok számára az ország gyakorlatilag semmi hasznot sem ígér, gondot viszont annál többet.
Pedig a tálibok előrenyomulását, majd Kabul gyors elestét a világon sehol sem kommentálták olyan gúnyosan, mint az orosz propagandacsatornákon. Az amerikaiak kivonulása után az általuk épített afgán kormány és hadsereg három hónapig sem bírta, míg a szovjetek 1989-es távozása után az ő bábjaik három évig kihúzták – írták sok helyen, azt azért nem említve, hogy azalatt a három év alatt a Szovjetunió is szétesett, míg az Amerikai Egyesült Államoktól erre azért nem lehet számítani.
Szemben a menekülésről és evakuálásról egyeztető nyugati hatalmakkal, az orosz külügyminisztérium a tálibok kabuli bevonulása közben is világossá tette, hogy ők nem gondolkodnak ilyesmiben. Miután a tálibok, akiket egyébként Moszkva is terrorszervezetnek tart, átvették a hatalmat, a kabuli orosz nagykövet arról beszélt, hogy
„a helyzet Kabulban jobb, mint Ashraf Ghani elnök alatt volt. Úgy értem jobb a tálib terroristák alatt, mint Ghani alatt volt”.
A higgadt, az amerikaiaknak és helyi csatlósaiknak odaszúró nyilatkozatok mögött azonban alig leplezve ott voltak az orosz aggodalmak is. Kínának ugyan van 90 kilométernyi közös határa Afganisztánnal, de az a legendásan kies Wakhan-völgy végében található, míg Oroszországnak ha közvetlen nem is, de az egykori szovjet tagköztársaságokon keresztül több mint 2000 kilométernyi szárazföldi határa van Afganisztánnal.
A három érintett ország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán ma is különböző Moszkva által vezetett biztonsági-gazdasági társulások részei, Putyin Oroszországának legbelsőbb érdekszférájához tartoznak, külső határaik gyakorlatilag az orosz birodalom határai. Különösen problémás az 1350 kilométeres afgán-tádzsik határ, amelynek mindkét oldalán az Afganisztán lakosságának közel negyedét is kitevő tádzsikok élnek, és amely földrajzi adottságai miatt, a Pamír-hegység 7000 méteres csúcsai közt a világ egyik legnehezebben ellenőrizhető határszakasza.
Ezeken a posztszovjet határokon kábítószer-, ember- és fegyvercsempészek is dolgoznak, akik ellen a gyenge és korrupt helyi fegyveres erők nem túl hatékonyak. Különösen Tádzsikisztánban, ahol a leggyengébb a központi hatalom. Az afgán határvidéken a Szovjetunió összeomlása óta is rendszeresen besegítettek orosz alakulatok, amelyek, akárcsak a három független ország névleg muszlim, valójában szekuláris diktatúrája, elsősorban az iszlamista befolyás beszivárgása és terjedése ellen dolgoztak.
Bár Moszkvának nyilván nem tetszett, hogy afgán hátországában az amerikaiak próbálnak összetákolni valamiféle bábkormányt, abban legalább biztosak lehettek, hogy egy dologban egyezik az érdekük Washingtonnal: egyikük sem látja szívesen az iszlamistákat. Az 1980-as években az amerikaiak még támogatták azokat az afgán mudzsahedeket, akik az akkori megszálló orosz csapatok és helyi kommunista szövetségeseik ellen harcoltak, azonban azóta nagyot változott a világ, és az iszlamista terrorizmus közös ellenség lett.
Hogy az oroszok mennyire tartanak a táliboktól, az már júliusban látszott, amikor a világ nagy része még oda sem figyelt Afganisztánra. Már július elején Moszkvában járt egy tálib küldöttség, néhány nappal később pedig a tádzsik fővárosban, Dusanbéban tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, majd kollégája, a védelmi miniszter Szergej Sojgu. Hogy miről, az a posztszovjet hagyományoknak megfelelően nem igazán derült ki, de nem sok kétség fér ahhoz, hogy az afgán helyzet és a tádzsik határ téma volt.
Egy nyugalmazott orosz ezredes már július elején arról beszélt, hogy a tálibok afganisztáni térhódítása veszélyt jelent Oroszországra és Közép-Ázsiára. Megemlítette, hogy a tálibok különböző terrorszervezetek harcosaival erősítettek, és hogy különösen aggasztja a könnyen átjárható afgán-türkmén határ.
Tádzsikisztánban júliusban, talán éppen orosz noszogatásra, 20 ezer tartalékos katonát mozgósítottak az afgán határ védelmére, az oroszok pedig több hadgyakorlatot is rendeztek az egykori szovjet tagállamokkal. Előbb júliusban egy orosz-üzbéget, majd augusztus 5-10 közt egy 1500 katona részvételével tartott orosz-üzbég-tádzsik hadgyakorlatot. Ezeknek nyilvánvalóan kettős üzenete volt. Egyfelől figyelmeztette a tádzsik és az üzbég katonai és politikai vezetést a helyzet komolyságára, másrészt megüzente az akkor már megállíthatatlannak tűnő táliboknak, hogy álljanak meg az ország határainál.
Az egyetlen puskalövés nélkül szétszaladó afgán hadsereget viszont nem állították meg ezek a határok. Augusztus közepén mind Üzbegisztánba, mind Tádzsikisztánba szöktek át afgán katonák, ki gyalogosan, ki járművével, ki katonai repülőjével együtt. Csak Tádzsikisztánba 16 afgán katonai repülőgép érkezett augusztus első napjaiban. Feltételezhető, hogy az egykori afgán hadsereg katonái aszerint választottak célországot, hogy melyik népcsoporthoz tartoznak, hiszen Afganisztánban nem csak tádzsikok, hanem üzbégek is nagy számban élnek.
A helyüket átvevő tálib alakulatokkal szemben az orosz álláspont nyitott, de gyanakvó. Sojgu védelmi miniszter például arról beszélt, hogy bíznak abban, hogy a tálibok betartják a velük kötött megállapodásokat. Az orosz külügyminisztérium afganisztáni különmegbízottja, Zamir Kabulov pedig azt mondta, hogy
„Hosszú ideje tárgyalunk a tálibokkal a további fejleményekről hatalomra kerülésük után, és többször megerősítették, hogy tanultak a 2000-es évekből, és nincsenek külföldi ambícióik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk. Egy ilyen rendszerváltásnál van vákuum, ahova más nemzetközi terrorszervezetek benyomulhatnak, és veszélyt jelenthetnek szövetségeseinkre.”
Más terrorszervezetek alatt feltehetően az ISIS közép-ázsiai fiókszervezetére, az ISIS-K-ra utalt, akik mind a táliboknak, mind az azokat jelentős részben szponzoráló pakisztáni biztonsági szolgálatoknak esküdt ellenségei. Akárcsak Peking az ujgurokért küzdő ETIM esetében, úgy Moszkva is elsősorban azt várja el a táliboktól, hogy megakadályozzák a volt szovjet tagköztársaságok felé terjeszkedésről álmodó ISIS-K térnyerését.
Az oroszokat képviselő Kabulov szerint
„Ami a tálibok hatalmának elismerését illeti, nem sietünk. Várunk, és meglátjuk, hogyan viselkedik a rezsim … Akkor majd töröljük őket a terrorszervezetek listájáról.”

Jó reggelt! Ma 10-15 fokkal lesz hűvösebb, mint tegnap, és talán már nem is lesz idén kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Magyar idő szerint hétfő éjjel beszédet mondott Joe Biden, amiben az amerikai elnök Afganisztán összeomlása óta először beszélt arról, hogy mi történt az országban, amit hazája az utóbbi két évtizedben megszállás alatt tartott.

Jó reggelt! A hétvégéig marad ez a meleg.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Hetek óta tartó stagnálás után az egy, két, illetve három héttel ezelőtti adatokhoz képest is megugrott az új fertőzöttek, a kórházi ápolásra és a gépi lélegeztetésre szorulók száma Magyarországon. Darabra ezek még nem nagy változások, arányaiban azonban igen, és mindhárom adat egy irányba, a járvány fellendülése felé mutat.
Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon az iskolakezdéssel szinte szinkronban indulhat be úgy a negyedik hullám, ahogy Nyugat-Európa sok országában már hetekkel ezelőtt. A két nagy kérdés ezzel kapcsolatban változatlan:
A második kérdésre eddig minden kormányzati szereplő válasza az volt, már ha egyáltalán elismerték, hogy lehet negyedik hullám, hogy nem, nem lesznek korlátozások. De akármennyire is elszántak arra, hogy ne bolygassák szigorítással a választópolgárok mindennapjait és a magyar gazdaság teljesítményét, nem biztos, hogy ki tudnak tartani ez a szándék mellett.
A Magyarországhoz politikai berendezkedésében meglehetősen hasonló Szerbiában most tervezik újabb szigorítások bevezetését. A vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének a rövidítése már napirenden van, és persze az újabb maszkrendeletek sem lennének meglepőek.
Máshol:

Nem sok jót ígér a 2022-es kampányra, hogy nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi időközi választási kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna .
Az ÁSZ szerint ők csak azt ellenőrizhetik, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek. Azt állítják, már tavaly jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”.
Eddig sem gondolta senki, hogy a magyar politikusok tartják magukat a hirdetési korlátokhoz, de így, hogy a talán legfontosabb felületen hivatalosan sem számít, mennyi pénzt szórnak el, végképp nem lesz rajtuk semmiféle kontroll. És ez nyilvánvalóan a gyakorlatilag végtelen pénzzel rendelkező kormánypárti jelölteket segíti majd jobban.
További furcsa hírek Magyarországról:

A Lengyelországot vezető jobboldali koalíción belül is óriási feszültségeket okoz a médiatörvény azon tervezett módosítása, amiről ma, szerdán fog szavazni a parlament, és ami ellen kedden országszerte tüntetéseket tartottak.
Akkora feszültségeket, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök (Pis) tegnap kirúgta a kormányból saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin azt nyilatkozta előtte, hogy a törvénymódosítás
Kirúgása után Gowin azt nyilatkozta, hogy a lépés a kormánykoalíció de facto felbomlását jelenti, és közölte, hogy az általa alapított párt szerdán szavaz arról, hogy marad-e a koalícióban. Ha a képviselőik úgy döntenek, hogy nem, az a PiS vezette Egyesült Jobboldal parlamenti többségének elvesztését jelentené.

Eddig 90 ezer hektár terület, elsősorban erdő pusztult el Görögországban, az utóbbi napok tűzvészében, A helyzet már javulóban van a változó időjárásnak köszönhetően, de ez újabb veszélyforrások felbukkanását jelenti. A heves esőzések után katasztrofális következményekkel járó áradások, sárlavinák és földcsuszamlások következhetnek
2021 nyarára a klímaváltozás brutális következményei Európát is elérték, a legrosszabb helyzetben azonban továbbra is a világ apró szigetországai vannak. Kedden az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget.
Szerintük a világ minden kormányának jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen jobban a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez ugyanis a tengerszint olyan emelkedését okozhatná, ami a szigetek egy részének teljes eltűnésével járna.

Ha nem történik csoda, a következő hónapok egyik legfontosabb világpolitikai témája az afgán menekültek ügye lesz. Az országot kurtán-furcsán otthagyó amerikai csapatok helyére napok alatt benyomultak a tálibok, akik most már naponta veszik át az uralmat egy újabb afgán nagyvárosban vagy tartományban.
Még nem világos, hogy ezek a tálibok hasonlóan szigorú iszlám terrorállamot akarnak-e működtetni, mint 2001 előtt az elődeik. Az viszont biztos, hogy már a felbukkanásuk is elég ahhoz, hogy sok afgán az elmenekülésen, jellemzően nyugatra menekülésen kezdjen el gondolkodni.
Hogy mennyire nincs most kedve az európai országoknak egy újabb menekülthullámhoz, azt jól jelzi, hogy kedden hat kormány arra kérte az EU-t, hogy ne állítsák le az afgánok hazadeportálását a tálibok előrenyomulása ellenére sem. Orbán Viktor kormánya nem volt ott az aláírók közt. Neki a 2022-es választás kampányában nem is jönnének rosszul a délkelet felől Magyarország irányába tartó idegenek.
Máshol:


Az utóbbi hetekben bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy világháborús Párduc tankot találtak. Még 2015-ben fedezték fel a harckocsit a 84 éves heikendorfi férfinél, most pedig a bírósági eljárás miatt került a hírekbe.
Klaus Dieter Flick az otthonában felhúzott atombunker mélyén tartotta a Párduc tankot, onnan a heikendorfi polgármester szerint egyszer, a hetvenes évek egyik kemény telén hozta csak fel, hogy eltakarítsa vele a környező utakról a havat. És ez még semmi ahhoz képest, hogy a történetben komoly szere jut Hitler lovainak is.
Négyméteres lyukba ugratott egy Audival:

Beszorult egy Ferrari a szűk olasz utcába. Egy Ferrari. Egy utcába:


A Pray Away/Istennel a vágy ellen című dokumentumfilm azt mutatja be, milyen súlyos traumákat okoztak azok a keresztény mozgalmak, amik konverziós terápiákat tartva hitették el, hogy mindenkinek heteróként kell élnie. Az emberek félelmeire építettek és évtizedekig hirdették, hogy Isten segítségével megváltoztatható a szexuális orientáció

Jó reggelt! Olyan idő lesz, mint tegnap.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A kormány gyakorlatilag elismerte, hogy a Sinopharm nem olyan hatásos, mint a többi, Magyarországon használt koronavírus elleni vakcina. Nem verték nagydobra, de elismerték.
A bizonyíték erre az a dokumentum, amit a harmadik, ismétlő oltáshoz kell aláírni az oltóponton. Ez világosan leírja, hogy a kínai vakcinával oltott 60 év feletti és eleve immunsérült embereket a csökkent immunműködésűekkel egy csoportba sorolják, ezért nekik egészségügyi okokból szükségük van a harmadik oltásra.
Eddig hivatalosan senki nem ismerte el, hogy gond lenne a Sinopharmmal. Pedig az antitest-mérésekből egy ideje már tudjuk, hogy a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően, és sok esetben a szervezetükben nem termelődik elég antitest.
Magyarországon több mint félmillió időst oltottak be Sinopharmmal, az ő egy részüknek elemi érdekük megkapni a harmadik oltást. Az országban ezekből az ismétlő dózisokból eddig 38 ezret osztottak ki, ami nem sok, de már tudjuk, hogy az időpontfoglalás sem működik tökéletesen. Közben van dolga a háziorvosoknak is: hetente kell jelenteniük, hogy hány eddig oltatlan időset sikerült felkeresniük.
Máshol:

Úgy látszik van egy pont, amikor a magyar és lengyel kormány is meghátrál: a pénzbüntetés. Nagyon durva vitái vannak a két kormánynak az EU-s intézményekkel, de két friss példa arra utal, hogy a pénzbüntetéstől már óvakodnak. Ha nekik kellene fizetniük, akkor gesztust tesznek a megegyezés felé.

Bámulatos pénzköltésbe kezdett a több mint egymilliárd dollár értékű magyar állami részvénycsomaggal, illetve készpénzzel kistafírozott, Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű tehetséggondozó szervezet.
Van többek közt egy „visiting fellowship” programjuk, ami egy külföldi kutatóknak és professzoroknak szánt ösztöndíj, amit 2 hét és egy év közötti időtartamra lehet megpályázni, budapesti kutatásra és tanításra. Az ösztöndíj egy Öböl-menti olajkirályságban is csábítóan hangozna. A 35 évesnél idősebb győztesek havi tízezer dollárt - hárommillió forintot - kaphatnak úgy, hogy a pénzen felül fizetik az ide-vissza utazásukat, az egészségbiztosításukat és a budapesti szállásukat, illetve irodát is kapnak.
Néhány figura, akiknek budapesti nyaralását a magyar adófizetők finanszírozzák:
Tovább furcsa hazai hírek:

2021 lángolóan forró nyarán jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése, és ahogy számítani lehetett rá, sok jó hírt nem tartalmazott.
Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze nagyobb ívű jelentést, ami aztán nagyban befolyásolta a 2015-ös párizsi klímacsúcson megszületett egyezmény tartalmát. Jelentős klímacsúcs idén ősszel is lesz, Glasgowban, úgyhogy a most közzétett jelentést érdemes úgy is olvasni, mint amit a világ vezetőinek is címeznek a tudósok.
Az IPCC a jövővel kapcsolatban nem optimista, ugyanakkor azt is leszögezik, hogy az emberiség továbbra is a kezében tartja sorsát.

Tegnap, augusztus 9-én volt az elcsalt belarusz választások első évfordulója, Az azóta eltelt egy évben a diktátor Lukasenkának sikerült felülkerekednie, és teljesen megtörnie a kezdetekkor százezres tüntetéseket szervező ellenállást. Még az olyan, teljesen politikamentes sportolóknak is, mint Kriszcina Cimanovszkaja is csak az országból elmenekülés marad, ha bármiben nem értenek egyet a rendszerrel.
Az egyéves évfordulót Lukasenka azzal ünnepelte, hogy külföldi újságírókat oktatott ki Minszkben arról, hogy szerinte mi történt az országában. Elmondta, hogy szabályosan nyerte meg a tavalyi választásokat, és kikérte magának, hogy diktátor lenne. Szerinte Cimanovszkaját külső erők manipulálták, máskülönben nem utazott volna külföldre.
Ellenzéki aktivisták szerint ma is több száz embert tartanak fogva Belaruszban politikai okokból. Az évfordulót Amerika és Nagy-Britannia is újabb szankciók kivetésével ünnepelte, de azt valószínűleg Washingtonban és Londonban sem gondolják, hogy ezek bármiféle gyors megoldást érnének el az egyre keményebb Lukasenka ellen.
Máshol:

Lionel Messi két évtized után zokogva távozott Barcelonából. Nála többet egyetlen klubért senki nem tett a foci történetében. 778 meccsen egyes számítások szerint 671, mások szerint 672 gólt szerzett, de valójában ennél sokkal többel járult hozzá a csapat játékához.
Messi minden bizonnyal a Paris Saint-Germainbe szerződik. Az utóbbi években gazdaságilag a tönk szélére került katalán klubban annyira elszálltak a játékosok bérei, hogy Messiét már sehogy sem tudták kifizetni úgy, hogy beférjenek a spanyol szövetség által szabott limitbe. Franciaországban nincs ilyen gond, és az UEFA sem akar/tud érvényt szerezni a „pénzügyi fair play”-nek az európai klubfutballban.
Hosszú cikkben foglaltam össze Messi két barcelonai évtizedét. Amiről nem blaszfémia azt mondani, hogy 2011 májusa, a Manchester United elleni BL-döntő óta a karrierje leszállóágban van. Talán onnan már nem is volt hova feljebb lépni, de hogy Messi 2011-ben nem úgy képzelte el második évtizedét Katalóniában, ahogy az alakult, az egészen biztos.
És ha már búcsúztató: összeszedtem azt a tíz meccset, amin Messi a legnagyobbat nyújtotta Barcelona-mezben.

Több mint két évtizedes barcelonai pályafutása alatt Lionel Messi rendszeresen százmilliókat tett boldoggá, mégis a pályán és a pályán kívül is mindig csendes melankólia vette körül. Az argentin játékos a focipályán töltött legjobb pillanataiban is inkább feszülten elszántnak tűnt, mint boldognak, azon kívül pedig gyakran szemmel láthatóan rosszul érezte magát a nyilvánosság előtt.

Ennek a rossz közérzetnek a leglátványosabb megnyilvánulása Messi vasárnapi barcelonai sajtótájékoztatója volt, amin az ember, akinél többet senki nem tett a pályán a Barcelonáért, zokogva, teljesen összezavarodva elbúcsúzott a klubtól, játékostársaitól és a szurkolóktól.
Messi zavarodottsága ezúttal teljesen érthető volt, mert nem könnyű megérteni, hogy miért hagyja el a Barcelonát és igazol valószínűleg a Paris Saint-Germainbe. A távozásnak talán vannak sportszakmai indokai is, de alapvetően ez egy üzleti döntés. A futballszerető nagyközönség túlnyomó többsége azt szereti, ami a pályán történik, és nem azt, ami a klubok és szövetségek irodáiban, ezért ez a cikk is Messiről, a focistáról fog szólni, nem Messiről, a szórakoztatóipari termékről és bevételi forrásról. Egyetlen mondatban mégis érdemes összefoglalni, miért kellett elmennie Barcelonából.
Az utóbbi években gazdaságilag a tönk szélére került klubban annyira elszálltak a játékosok bérei, hogy Messiét már sehogy sem tudták kifizetni úgy, hogy beférjenek a spanyol szövetség által szabott limitbe – viszont Franciaországban nincs ilyen gond, és az UEFA sem akar/tud érvényt szerezni a „pénzügyi fair play”-nek az európai klubfutballban.
Messi távozása Barcelonából a habverés és médiafigyelem ellenére is unalmas üzleti történet. Pedig az érkezése egészen meseszerű volt. Az 1987-ben Rosarióban született, már egészen kis korában is látványosan jól focizó Messit 2000 végén vitték a szülei Barcelonába, hogy az alacsony növésű kiskamasz megmutassa, mit tud. Carles Rexach, aki korábban játékosként és edzőként is Johann Cruyff mellett dolgozott, azonnal meglátta a tehetséget a 13 éves fiúban, és egy azóta legendássá vált szalvétán gyorsan rögzítette is a klub szándékát Messi leigazolására.
Az anyagiakban is sikerült megállapodni, köszönhetően annak, hogy a klub vállalta, kifizeti Messi növekedésihormon-kúráját. Az argentin fiúcska beköltözött a Barcelona híres akadémiájára, a Masíára, és ezzel megkezdődött több mint két évtizedes katalóniai karrierje.

A Messivel egykorú, vele kölyökkoruktól együtt játszó, laza és nagyszájú Piqué és Cesc visszaemlékezései szerint az argentin évekig gyakorlatilag meg sem mukkant. Az viszont már a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy amit a labdával tud, azt egyébként kiváló kortársai meg sem tudják közelíteni.
A 2000-es évek elején Barcelonában már susogták, hogy nevelgetnek a klubnál egy argentint, akihez hasonló tehetséget még nem láttak Katalóniában, de azt természetesen senki nem tudhatta, hogy Messi valójában mekkora karriert fut be. Egy tehetséges 14-16 éves focista számtalan akadályban elbukhat még jóval a pályafutása kiteljesedése előtt, a sérülésektől a túlságosan csillogó sikerig. Messinek azonban szerencséje volt: sem a kulcsfontosságú ifiévekben, sem később nem volt sérülékeny, és mivel soha, semmi nem érdekelte igazán a focilabdán kívül, annak sem volt reális esélye, hogy valami elvonja a figyelmét a játékról.
A tehetség, a szerencse és a páratlan akaraterő együttállásának köszönhetően Messi a következő két évtizedben, amiből az utolsó 17 szezont az első csapatnál töltötte, akkorát alkotott, mint egyetlen klubnál soha, egyetlen labdarúgó sem.
Éppen Messi felemelkedésével együtt lett szinte külön műfaj a „minden idők legnagyobbjának” megvitatása. A rendkívül fárasztó vitáknak köszönhetően van például külön, kimerítő Wikipedia-oldala a Messi-Cristiano Ronaldo összehasonlítgatásnak. Ezzel a barcelonai két évtizeddel azonban nem nagyon tud egyetlen játékos sem versenyezni.
Az egyedüli, aki hasonlóan egyetlen klubnál volt a csúcson ilyen sokáig, az Pelé, aki 1956-74 közt volt a brazil Santos játékosa, de utolsó éveiben, különösen az 1970-es világbajnoki győzelem után, inkább csak levezetett. Eusebio 14 évig volt a Benfica, Beckenbauer 13 évig a Bayern München, Di Stefano 12 évig a Real Madrid játékosa, és mindannyian fantasztikus karriert futottak be, de Messi pályafutásának sikereihez, hosszához nem igazán hasonlíthatók.
A legfontosabb trófeák:
Aki a számokat szereti, annak a spanyol sport legnagyobb statisztikusa foglalta össze a lényeget:

Ennek a két barcelonai évtizednek a számaiból oldalakon át lehet csemegézni, köztük olyan gyöngyszemekkel, mint hogy a 2010-es években Messi több szabadrúgásgólt lőtt, mint a legtöbb európai topcsapat. Számok bizonyítják azt is, hogy ha nem is a 20 év minden szezonjában, de összességében Messi gyakorlatilag a játék minden aspektusában a legjobb volt a világ focipályáin. Kapusként és fejelésben valóban nem ő volt a legjobb, de ezeken kívül szinte mindenben.
Messi legszebb évei akkor kezdődtek, amikor Pep Guardiola 2008 nyarán leült a Barcelona kispadjára. Akárcsak minden idők legjobb játékosát, minden idők legjobb klubcsapatát is nehéz megválasztani, de annak a Barcelonának legalább a jelöltek közt biztosan helyen van. Guardiola lehengerlő játékvíziója megvalósításához nem csak Messit, hanem Puyolt, Piquét, Dani Alvest, Busquetset, Xavit, Iniestát is megkapta, valamint tucatnyi szintén fontos mellékszereplőt. A Real Madridból fakadó kisebbségi komplexusba évtizedek alatt szabályosan belebolonduló Barcelona-drukkerek végre azt érezhették, hogy az egész világ az ő csapatukat csodálja, és még az ellenfelek is rájuk irigyek – különös tekintettel Cristiano Ronaldóra, José Mourinhóra és Florentino Perezre, a korszak Real Madridjának vezéralakjaira.
A nagyon nagy csapatok azonban csak rövid ideig tudnak mágikus egységbe forrani, és Guardiola 2012-es távozásával vége lett annak a Barcelonának. Sőt. Bár Messi a 2011/12-es szezonban a bajnokságban 37 meccsen 50 gólt lőtt, a 2012-es naptári évben pedig 91-et, ezek az elképesztő számok ellenére a csapat csak egy spanyol kupát nyert. Már akkor is voltak olyan szakértői hangok, hogy Messi elképesztő góltermelése annak köszönhető, hogy a csapat fölé nőtt, ami nem tett jót a Barcelonának, és hozzájárult ahhoz is, hogy a klub valaha volt legjobb edzője mindössze négy év után kimerülten távozzon.
Nem blaszfémia azt mondani, hogy 2011 májusa, a Manchester United elleni BL-döntő óta Messi karrierje leszállóágban van. Játékosként, egyéni kvalitásai tekintetében még sokat fejlődött a következő évtizedben, és folyamatosan képes volt játékát változó fizikai adottságaihoz, például fokozatos lassulásához igazítani. Sőt, az egykori néma gyerek még a csapatkapitányi feladathoz is felnőtt, és úgy-ahogy nyilatkozni is megtanult. Valószínűleg 2021 nyarán is ő a világ legjobb játékosa. Barcelonai karrierje azonban már nem ívelt feljebb. Talán onnan már nem is volt hova, de hogy 2011-ben nem úgy képzelte el második évtizedét Katalóniában, ahogy az alakult, az egészen biztos.
Voltak ebben a tíz évben is szép pillanatok. Miután Guardiola kiszemelt utódja, Tito Vilanova tragikusan fiatalon elhunyt, a Barcelona Luis Enriquével a kispadon még egyszer meg tudta közelíteni a guardiolai magasságokat, köszönhetően annak, hogy a csapat magja még mindig együtt volt. 2015-ben Jordi Albával, Neymarral és Luis Suárezzel megerősítve sikerült megnyerni Messi negyedik BL-jét. De az volt az utolsó.
Xavi a győztes BL-döntő után hagyta ott a Barcelonát, Iniesta három évvel később. Messi kapott új játékostársakat, köztük néhány egészen kiválót is, de hiába volt ő 30 évesen egyénileg sok szempontból a csúcson, egyedül csak spanyol bajnokságokat tudott nyerni, BL-t nem. Két egymás utáni évben nyert helyzetből sikerült előbb Romában, majd Liverpoolban kiesni a legrangosabb európai kupaküzdelemből.
A 2015 óta eltelt hat évben azonban nem csak a további európai trófeák hiánya miatt lehet Messi lefelé ívelő karrierjéről beszélni, hanem mert klubja egyre súlyosabb válságspirálba került, aminek a vége a teljes intézményi szétesés lett, és a tönk széle, ahol már lehetetlen volt az argentint megtartani. Erre a rohadásra ismét csak egyetlen mondatot érdemes pazarolni ebben a futballtémájú cikkben,
Joan Laporta 2010-ben távozott a klub elnöki székéből, ahol előbb a dörzsölt bűnöző Sandro Rosell, majd az ő bukása után a még csak nem is dörzsölt Josep Maria Bartomeu követte, ez utóbbi alatt a klubot szétlopták, ő maga is besegített a családi ezüst széthordásába, és a végén már ott tartott, hogy sötét PR-cégeket fogadott fel azért, hogy a csapat játékosait mocskolják a közösségi médiában.
2020 nyarán már volt egy bizarr epizód, amikor Messi maga közölte, hogy távozna a klubtól, de végül máig nem teljesen világos módon mégis maradt. Mint ahogy az sem világos, hogy most végül miért megy el. A teljes szétesés után visszatérő Laporta tényleg sehogy sem tudta volna megtartani a játékost, akinek lejárt a szerződése, és ezért szabadon igazolható? A klub új vezetésének nem is jött rosszul, hogy most külső körülményekre hivatkozva és a balhét elődjeikre kenve tudnak megszabadulni a játékostól, akiben néhány jó szezon még biztosan van, de nem a távolabbi jövő embere, akire a 2020-as évek Barcelonáját építeni kell? Talán soha nem fogjuk megtudni, és talán nem is olyan fontos ez azoknak, akik alapvetően a focit, a Barcelonát és Messit szeretik.
Bár voltak máshonnan is közepesen komoly megkeresései, most már biztosnak tűnik, hogy Messi a PSG-ben folytatja a karrierjét. Az a néhány csapat, ami még megengedhetné magának, elsősorban a Manchester City és a Chelsea, nem szálltak be a versenybe. Párizsban így még az eddiginél is csillogóbb sztárcsapat jött össze a katari sejkek pénzéből.
Messi Neymarral és Mbappéval alkothatja a csatársort, amire hátulról a nyár másik két nagy párizsi igazolása, Sergio Ramos és Gianluigi Donnarumma vigyáz. Maga Messi és Sergio Ramos sem gondolhatta a közelmúltig, hogy annyi nagy összecsapás után ők még fognak egy csapatban játszani, de a pandémia és a Szuperliga-projekt bedőlése miatt Spanyolországban rájuk már nem maradt pénz.
Mauricio Pochettino csapata ettől még nem fogja automatikusan megnyerni a BL-t, hiszen bármennyire is úgy tűnhet, hogy a fociban a végén a legtöbb pénz nyer, a BL utóbbi évei nem feltétlenül ezt bizonyítják. A PSG-nek szégyenszemre tavaly még a francia bajnokságot sem sikerült megnyernie. Az viszont biztos, hogy a franciáknál most egy ideig nem lesz gyűlöltebb csapat Európában – az tényleg törvényszerűen együtt jár a fociban a pénzzel, különösen ha az keleti diktatúrákból érkezik..

A modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően a focisták karrierje egyre hosszabb. Lehet, hogy Messi nem fog a 40. születésnapjáig focizni, mint Ibrahimovic és talán Cristiano Ronaldo, de néhány jó szezonja még lehet a legmagasabb szinten. A francia bajnokság egyébként is kevésbé megterhelő mint a spanyol. Messi sokszor beszélt arról, hogy szeretné karrierjét gyermekkori klubjában, a rosariói Newell’s Old Boysban befejezni, így az a legvalószínűbb, hogy a 2020-as évek közepén még egy kis időre hazamegy levezetni Argentínába.
Ennél kevésbé világos, mi fog történni a Barcelonával, ahol Messi távozása óta mind a klub, mind a drukkerei csak szélütöttként szédelegnek. Legnagyobb félelmük az, hogy visszasüllyednek abba az örök vesztes és önsajnáló szerepbe, ami a klubnak évtizedekig a természetes lelkiállapota volt. Mielőtt Messi megérkezett Barcelonába, a klubnak egyetlen BL- (illetve BEK-) győzelme volt. Annyi, mint a Celticnek, a Hamburgnak vagy a Steaua Bukarestnek, és fele annyi, mint a Nottingham Forestnek.
A négy év alatt Guardiolát is kifacsaró közeg, amit Barcelonában entorno-nak neveznek, mindig vissza szét tudta zúzni a legjobb csapatot is. Sokat mondó, hogy Guardiola most már több ideje edzi a Manchester Cityt, mint a csapatot, amiért gyerekkora óta rajong. Az is beszédes, hogy valahogy mindig úgy alakul, hogy a világ legjobb játékosait elvesztik a katalánok. Így történt ez az 1980-as években Maradonával, egy évtizeddel később Ronaldóval, most Messivel, és Romario, Ronaldinho, Rivaldo és Neymar karrierje is ilyen-olyan okokból a képességeikhez képest túl korán ért véget Katalóniában
Pedri, Frenkie de Jong, Ronald Araujo és Ansu Fati ígéretes fiatalok, akikre lehet csapatot építeni, de Ronald Koemanban edzőként senki sem hisz, és a keret tele van olyan játékosokkal, akik azért maradtak a klub nyakán, mert másnak nem kellenek. Dembele, Coutinho, Umtiti, sőt, Griezmann is ilyenek. Nem világos, hogy Laportáék mit képesek megmenteni a klubból, az meg különösen átláthatatlan kívülről, hogy egyáltalán mire van pénzük.
A nemzetközi futball széljárása sem a Barcelonának kedvez. Néhány hónappal annak bebukása után már világos, hogy a Szuperliga-projekt leginkább a spanyol, és kisebb részben az olasz topcsapatok kétségbeesett, és ezért elkapkodott próbálkozása volt saját megmentésükre. Nem jött össze, és ahogy a 2021-es nyári átigazolási szezonban látszik, a posztpandémiás futballban már csak azoknak a kluboknak maradt pénze, amik orosz és arab gazdáiknak köszönhetően felelősség nélkül, ráadásul a béna kacsa UEFA által is tolerálva lapátolhatják a pénzt. Senki nem tudja, mi lesz a kifutása a fosszilis energiahordozókból származó bevételekre épülő modern focinak, de nem a Barcelonának kedveznek az új idők.

Messinek talán igen, hiszen ő 34 évesen is kiváló focista. Már éppen úgy tűnt, hogy Mbappé letaszítja a trónról, aztán jött 2021 nyarának két kontinensviadala, és már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Míg a francia válogatott és fiatal sztárja leégett az Európa-bajnokságon, Messi megnyerte a Copa Américát Argentínával. Magasan ő volt a torna legjobb játékosa, neki köszönhetően nyert 28 év után nemzetközi trófeát Argentína, ráadásul az örök ellenség brazilokat legyőzve ikonikus riói stadionjukban, a Maracanában.
Messi pályafutása során a legtöbb támadást éppen hazájából kapta, ahol rendszeresen pechofrío-nak, azaz „hideg mellű”-nek nevezték, olyan játékosnak, aki nem szívvel-lélekkel játszik a nemzeti válogatottban. Rendszeresen szemére vetették, hogy nem nyert világbajnokságot, elsősorban azok, akik szerint Maradona valójában nagyobb játékos nála. A Barcelonából 1984-ben szintén kurtán-furcsán távozó Maradona tavaly novemberben halt meg, és ezzel a Copa América-győzelemmel Messi végre hazájában is kivívta az általános rajongást. Leginkább talán azzal, hogy a Maracanában szemmel láthatóan olyan boldog volt, mint barcelonai pályafutása során talán soha. És amilyen jó eséllyel Párizsban sem lesz már.

Lionel Messi két évtized után zokogva távozott az FC Barcelonából. Nála többet egyetlen klubért senki nem tett a foci történetében. 778 meccsen egyes számítások szerint 671, mások szerint 672 gólt szerzett, de valójában ennél sokkal többel járult hozzá a csapat játékához.
Nem láttam mind a 778 meccset végig, de a túlnyomó többségüket igen. Megpróbáltam összeszedni Messi karrierjének tíz legnagyobb, legfontosabb, legmeghatározóbb meccsét Barcelona-mezben. Nem volt könnyű feladat, olyan meccseket kellett kihagyni, mint például az a 2012-es Bayer Leverkusen elleni BL-nyolcaddöntő, amikor öt gólt rúgott. Vagy amikor két évvel korábban a BL-negyeddöntő visszavágóján négy gólt szerzett az Arsenal ellen. Vagy amikor 2015-ben elfektette Boatenget. Számtalan emlékezetes meccset az Atlético Madrid ellen, vagy amikor karrierje talán legszebb gólját lőtte a Bilbaónak. Azt a tucatnyi meccset kisebb csapatok ellen, amiken olyan könnyedséggel szórta a mesterhármasokat, hogy az ember már fel sem kapta a fejét.
Aki ráér, az fusson neki a Messi minden gólja-válogatásoknak. De most következzen kronologikusan a 10 legnagyobb meccs.
A minden szezon előtt megrendezett Joan Gamper-kupa a bemutatkozás a Barcelona aktuális csapata számára. Itt egy 18 éves, gyorslábú, a labdát ügyesen fedező fiatalember is kiléphetett a nagyközönség elé. Fabio Capello még meccs közben felállt az olaszok kispadjáról, hogy megkérdezze barcelonai kollégáját, Frank Rijkaardot, hogy nem lehetne-e Messit kölcsönvenni. Nem lehetett.
Bár gólt nem szerzett, ez a BL-nyolcaddöntő volt Messi karrierjének első nagy európai kupaszereplése. Ekkor kezdődött több éves meccse az akkor a Chelsea kispadján ülő José Mourinhóval, aki színészkedéssel vádolta meg. Így visszanézve inkább csak az látszik, hogy egy 18 éves gyerek egyedül szembeszáll Európa egyik legjobb csapatával. És nyer.
Messi karrierjének első mesterhármasát éppen a legnagyobb rivális ellen szerezte, mindháromszor kiegyenlítve a mérkőzést. A meccs előtt még Ronaldinho volt a legnagyobb sztár Barcelonában, aztán jött a rendszerváltás.
A maradoniánus gól, amivel Messit végképp megismerte a világ. A Getafe elleni Copa del Rey-elődöntő 29. percében Messi a saját térfelén megkapta a labdát, végigcselezte a pályát, majd szépen bekanalazta. Aztán rúgott még egy szép gólt. Kevesen emlékeznek rá, de ez a párharc már előrevetítette Messi későbbi barcelonai kudarcait: a visszavágót a Getafe nyerte 4:0-ra, és ezzel ők jutottak a döntőbe.
A meccs, ami ki szokott maradni az ilyen válogatásokból, nekem mégis az egyik kedvencem. Guardiola csapata és benne Messi ekkor voltak a csúcson, azt csináltak a pályán, amit akartak. Messi csak azért nem négy gólt szerzett, mert hiába követtek el ellene tizenegyest a megalázóan kicselezett zaragozai védők, ő átengedte a lövést Ibrahimovicnak (fordítva ezt elég nehéz elképzelni). Így csak a mesterhármas jött össze. Az elsőt fejelte, a második talán a Getafe elleninél is nagyobb volt, tekintve hogy indulásként le kellett magáról fejtenie a lábaira tekeredett ellenfelet, a harmadik meg csak a szokásos, 17 méterről ballal szépen a kapuba pofozott Messi-klasszikus.
Megoszlanak a vélemények, hogy melyik volt Guardiola Barcelonájának legnagyobb meccse. Guardiola állítólag a 2011 végén a Santos ellen 4:0-ra megnyert klubvilágbajnoki döntőt tartja annak, ahol gyakorlatilag 4-6-0 felállással ment neki Pelé egykori csapatának. A barcelonai többség viszont érthető okokból minden bizonnyal erre a meccsre szavazna, amivel úgy elkenték a Real Madrid száját, ahogy előtte soha. Messi csak két gólt szerzett, de valójában jóval nagyobb volt a szerepe a meccsen, ahol először játszott hamis 9-es pozíciójában, és ahol végérvényesen a világ legjobb játékosa lett. Ez volt az első lépés a Barcelona tökéletes, hat trófeás szezonja felé, ami után Messi megkapta hat Aranylabdája közül az elsőt.
A 2:6 hatására a Real Madrid és Florentino Perez elnök kénytelenek voltak megújulni, hogy lépést tudjanak tartani Messivel és a Barcelonával. Ekkor érkezett a Madrid kispadjára José Mourinho, és vele olyan rossz hangulatú lett a két örök rivális vetélkedése, hogy a háttérben a két csapatkapitány Xavi és Casillas voltak kénytelenek hűteni a kedélyeket. 2011 tavaszán néhány napon belül a két csapat négyszer is játszott egymással (egy bajnokin, a kupadöntőben és a BL-elődöntő két meccsén), és a feszültség ekkor hágott a csúcsra. A négy meccs közül az első, Madridban játszott BL-elődöntő volt a legfontosabb, ahol szinte csak Messi tudott nyugodt maradni. Mindkét gólt ő szerezte, a másodiknál egészen megalázó módon otthagyva a madridi védőket.
Még egy meccs, ami joggal pályázik a legjobb Barcelona legnagyobb alkotása címre. A mérkőzés után Sir Alex Ferguson és több manchesteri játékos is arról beszélt, hogy ilyen jó csapattal soha nem játszottak, és soha nem érezték magukat ennyire tanácstalannak. Messi lőtte az egyik gólt, és nagyon jól játszott.
Luis Enrique Barcelonája kevésbé ragaszkodott egyetlen futballideológiához, mint Guardioláé. Ha például arra volt szükség, villámgyors kontrákat vezettek. Ez volt Messi utolsó meccse a Madrid ellen Luis Enrique keze alatt, amit két góllal hálált meg, a másodikat egy kontra végén bevágva a 92. percben. Barcelonai pályafutásának ikonikus képe, ahogy utána mezét a magasba tartva ünnepelt.
Igen, a visszavágón 4:0-ra nyert a Liverpool. De ez nem változtat azon a tényen, hogy Messi itt lőtt két gólt, köztük egy tökéletes szabadrúgást is. Talán ha a 97. percben nem passzol Dembelének önzetlenül, hanem maga fejezi be az ígéretes kontrát, máshogy alakul az ő karrierje, a Barcelona sorsa és a foci történelme.

Jó reggelt! A héten nyár lesz, néhány fokkal a kánikula alatt.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Székelyszentkirályon mondott beszédet vasárnap Kövér László, a Szentkirály és Szentistván nevű települések Szent Király Szövetségének találkozóján. A házelnök a tőle megszokott disztópikus víziókkal igyekezett fűteni a közönséget a nyári melegben:
„A 21. században immár az alávetésre és kifosztásra kiszemelt embereknek elsődlegesen nem az országát, hanem a tudatát akarják megszállni, a lelkét akarják rabul ejteni”
Továbbá:
„Az új harcmodor lényege, hogy az embert elidegenítik természetes közösségeitől, államától, nemzetétől, szülőföldjétől, hitétől, hagyományaitól, végső soron kiforgatják önazonosságából, sőt a végén a szó szoros értelemben önmagából is. Még annak a bizonyosságát is elveszik tőle, hogy fiú-e vagy lány.”

A járvány tovább sorvasztotta az amúgy is gyenge lábakon álló hazai pszichiátriai ellátást. Tovább súlyosbodott a szakemberhiány, az idős orvosok egy része nem tért vissza az első hullám után. Van, ahol alig néhány ember tartja a frontot.
Ahogy más területeken, az ellátás itt is az akut problémákra szorult vissza, vagyis csak azokat tudták felvenni az osztályra, akiknél egyértelműen fennállt az öngyilkosság kockázata. Hetekkel a harmadik hullám lecsengése után sok helyen még mindig csak erre van kapacitás.
A pszichiátriák lobbiereje eltörpül más szakterületekhez képest, így több helyen hónapokkal a járvány lecsengése után kapják csak vissza az ágyakat. A kórházak anyagilag sem érdekeltek a gyors újraindításban. Így sokan nem kapják meg az ellátást, amire szükségük lenne. Ahogy egy szakember megfogalmazta:
„A pszichiátriát nagyon rosszul finanszírozza az állam, egy vérnyomásmérés jobban fizet, mint egy 30 perces beszélgetés, amiben feltérképezem a páciens problémáit.”

A nacionalista egymás mellett élés szép paradoxonát mutatta be a hétvégén két kelet-közép-európai ország. Miközben Ludovic Orban volt román miniszterelnök Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásaira utalva azt mondta, hogy etnikai szempontok alapján nem nyújthatók állami támogatások, Bukarestben mintha sokat tanulnának a budapesti módszerekből.
A Bukarest Pride 15 éve ugyanazon az útvonalon vonul fel, idén azonban az önkormányzat nem engedélyezte ezt. Azzal érvelnek, hogy a szervezők által várt 10 ezer fő meghaladja azt a tömeget, ami még megfelel a járványügyi szabályoknak. Bukarest emiatt másik időpontot és helyszínt javasolt és ajánlott.
A szervezők különösen azon háborodtak fel csak, hogy ezzel párhuzamosan a főváros engedélyt adott a Noua Dreaptă szélsőséges nacionalista szervezet felvonulására. Szerintük:
„Orbán Viktor típusú cenzúra a Fővárosi Városházán: miközben a hivatal a Bukarest Pride Marchot elutasította, jóváhagyta a nacionalisták menetét.”
Máshol:

Vasárnap a nők után a magyar férfi vízipólósok is bronzérmet szereztek az olimpián. Így összesen 6 arany, 7 ezüst és 7 bronz jutott a magyar sportolóknak Tokióban. Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint most.
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban. Összességében az egy éves csúszással megrendezett olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.
Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaiak nyerték az olimpiai éremtáblázatot. Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét győztek. A végeredmény
Vasárnap megtartották az olimpia záróünnepségét is, ami olyan volt, amilyen lenni szokott. A világ sportszerető közönségének figyelmét kicsit elvonta róla, hogy szinte ugyanekkor tartott sajtótájékoztatót Barcelonában Lionel Messi, aki zokogva jelentette be, hogy tényleg elhagyja a klubot, ahol kiskamasz kora óta focizott.

Tucker Carlson Magyarországon: „Ez a legfurább dolog, amit valaha csináltam” – Úgy támadta az illiberalizmust, mintha nem ez lenne a magyar rendszer lényege, és pont a politikán kívül soha nem dolgozó, mégis meggazdagodó politikusokat vette elő. A magyarországi esemény, amire Amerikában sokkal jobban figyeltek.
6 258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot – A kétes hírű maláj üzletember 6258 darab lélegeztetőt adott el a kormánynak igencsak drágán, 173 milliárd forintért. A momentumos Tompos Márton nézett jobban utána az ügynek.
Ha mindez egy politikai krimiben történik, fanyalognánk, hogy túltolták – Kiásták a dollárokkal teli uborkásüvegeket a bíró kertjéből, diplomata autóval elrabolták egy kisinyovi edzőterem elől, egy szál alsónadrágban megjelent egy ukrán faluban. De hogy még Zelenszkij, Lukasenka és Putyin is benne lehetnek, azt csak a kijevi autós üldözés után kezdték összerakni.
Woodstock '99: dühös, fiatal, fehér férfiak fesztiválja, ami káoszba, szartengerbe és erőszakba fulladt – Tízzezrek gyújtogattak és törtek-zúztak, puszta kézzel szedtek szét bankautomatákat, nőket erőszakoltak meg. A HBO dokumentumfilmje a Limp Bizkittel feltüzelt, Backstreet Boys-gyűlölő Harcosok Klubja-generáció fesztiváljáról.

Fifikás dekonstrukció, jól elhelyezett trágárságok valamint egy Brezsnyev-szerű súlyemelő Alsó-Bélatelepen – Addig jó, míg Orbán él. De addig sem nagyon. Olimpiai gördeszka, tőkehallögybölés, gyerekkínzás a felemás korláton, metálgitárosok ne horgásszanak. Podcast a javából.

Magyar idő szerint vasárnap kora reggel rendezték az utolsó olyan eseményt a tokiói olimpián, amiben magyar sportolók is érdekeltek voltak. A férfiak vízilabdatornájának bronzmeccsén a magyar válogatott a spanyolokkal játszott. A lelátón ülő sok sportolónak köszönhetően ez volt az első alkalom, hogy a közvetítésbe többször is behallatszott a „hajrá Magyarország” és a végén a „szép volt fiúk” skandálás.
A félidőben még 5:5 volt az állás annak ellenére is, hogy az orosz bírók inkább a spanyoloknak kedveztek. Ennek köszönhetően a meccs végére négy magyar játékos is kipontozódott, de ennek ellenére sikerült 4:0-ra megnyerni a második játékrészt és 9:5-re a meccset.
A 2000-es évek elején sorozatban szerzett három aranyérem után a magyar férfiak az előző két olimpián a negyeddöntőben buktak el. Ehhez képest Tokióban sikerült előrébb lépni, nagy kár, hogy a görögök elleni elődöntőben jóval képességei alatt játszott a csapat, mert vasárnap akár döntőt is játszhattunk volna.
Az arany a címvédő szerbeké, akik 13:10-re verték a döntőben az elődöntőben a magyarokat búcsúztató görögöket.

A férfi vízipólósok bronza volt a magyar küldöttség 20. érme Tokióban. 6 arany, 7 ezüst és 7 bronz jutott a magyar sportolóknak,
Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint 2021-ben Tokióban.
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban. Összességében az egy éves csúszással megrendezett olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.

Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaik nyerték az olimpiai éremtáblázatot. A végeredmény
Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét nyertek.
Amerikában gyakran nem az aranyérmek, hanem az összes érem alapján számolják az éremtáblázatot, mert abban még jobban szoktak teljesíteni. Ezt a rangsort is ők nyerték meg:

Tokióban Eliud Kipchoge lett a harmadik férfi, aki meg tudta védeni olimpiai címét maratonfutásban. A legendás etióp Abebe Bikila (1960, 1964) és a keletnémet Waldemar Cierpinski (1976, 1980) után a 36 éves kenyai is duplázni tudott.
30 kilométer után Kipchoge egyszerűen ellépett, és szemmel láthatóan nem különösebben elfáradva, a közönségnek integetve, 2:08:38-as idővel ért célba.
Rio olimpiai bajnokát, a világcsúcstartó Kipchogét, az egyetlen embert, aki egyszer már le tudott futni 42,195 métert kevesebb mint 120 perc alatt, eddig is minden idők legnagyobbjának tartották ezen távon, de ez az aranyérem után már tényleg senkiben sem maradhattak kétségek.

Akárcsak a 2008-as pekingi olimpia óta mindig, 2021-ben Tokióban is az amerikaik nyerték az olimpiai éremtáblázatot. A végeredmény:
Egészen az utolsó, vasárnapi versenynapig a kínaik álltak a táblázat élén, de végül nagy hajrával az amerikaiak ismét nyertek.
Amerikában gyakran nem az aranyérmek, hanem az összes érem alapján számolják az éremtáblázatot, mert abban még jobban szoktak teljesíteni. Ezt a rangsort is ők nyerték meg:
Magyarország mind az aranyak, mind az összesített érmek tekintetében a 15. helyen végzett Tokióban.
2008-ban Pekingben a kínaiak ugyan több aranyat szereztek, mint az amerikaiak, de akkor is az utóbbiaknak volt több érmük összesítésben.
Legutóbb 1988-ban, Szöulban fordult elő, hogy ne amerikai sportolók végezzenek legalább egy éremtáblázat élén. Akkor, köszönhetően részben a szocialista országok doppingprogramjának, a Szovjetunió végzett az első és az NDK a második helyen mindkét éremtáblázaton. Az amerikaiak csak harmadikok lettek.

Magyar idő szerint vasárnap délelőtt fél tízkor kezdődött a 2020/21-es olimpia utolsó sporteseménye, a szerb-görög férfi vízilabda-döntő.
Az elődöntőben a magyarokat búcsúztató görögök három negyedig tudták tartani a lépést az esélyesebb szerbekkel. A negyedik negyed elején még 10:10 volt az állás, az utolsó három gólt azonban a szerbek dobták, akik így 13:10-re nyertek, és megvédték olimpiai bajnoki címüket.
A bronzérem a spanyolokat legyőző magyar válogatotté.

Vasárnap lezárultak Tokióban a női csapatsport-tornák. Három sportágban is döntőt rendeztek.
Kosárlabdában az amerikaiak a nagy meglepetésre döntőbe jutó Japánokat verve szerezték meg az aranyat. A 90:75-re diadalmaskodó amerikaiaknak ez volt sorozatban a hetedik aranyuk női kosárban. A bronzérem a franciáké.
Röplabdában is az amerikai nőké az arany, miután a döntőben 3:0-ra verték a brazilokat. Bronzérem: Szerbia.
Kézilabdában a férfiak után a francia nők is aranyérmet szereztek. A döntőben visszavágtak a riói vereségért, és 30:25-re verték az oroszokat. Bronzérem: Norvégia.

Az 1996-os atlantai olimpia óta nem szerzett annyi érmet magyar küldöttség, mint 2021-ben Tokióban. A magyar sportolók 20 éremmel zártak, Atlantában 21 jött össze. Az azóta rendezett olimpiákon ez a szám 17, 17, 10, 18 és 15 volt.
A 6 arany ugyanakkor kettővel kevesebb, mint öt éve Rióban. Az utóbbi öt olimpián 8, 8, 3, 8, 8 volt ez a szám
Bár néhány számban még nem osztották ki az érmeket, a magyarok mind az aranyérmek, mind az összes érem tekintetében 15. helyen állnak az éremtáblázaton. Összességében az egy éves csúszással megrendezett tokiói olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.
A magyar érmesek listája:

Magyar idő szerint vasárnap kora reggel rendezték az utolsó olyan eseményt a tokiói olimpián, amiben magyar sportolók is érdekeltek voltak. A férfiak vízilabdatornájának bronzmeccsén a magyar válogatott a spanyolokkal játszott. A lelátón ülő sok sportolónak köszönhetően ez volt az első alkalom, hogy a közvetítésbe többször is behallatszott a „hajrá Magyarország” és a végén a „szép volt fiúk” skandálás.
Az első negyeden mintha érződött volna, hogy ez a meccs egyik csapat számára sem annyira fontos, mint amennyire a döntő lett volna, vagy akár az elődöntők is voltak. Mindkét oldalon a szokásosnál lazábbnak tűnt a védekezés, aminek köszönhetően 3:3 volt az állás az első nyolc perc után.
A második negyedben már komolyabban vették a felek a mérkőzést, egyre keményebb volt a védekezés, és ennek köszönhetően egyre több a kiállítás. A bírók különösen a magyarokat szórták ki nagy lelkesedéssel. Ennek köszönhetően nem 6, hanem csak 4 gól esett ebben a játékrészben. De ezek is igazságosan megosztva, így a szünetben 5:5 volt az állás.
A harmadik negyedben tovább csökkent a gólok száma, csak a magyar csapat tudott betalálni, de ők is csak egyszer, Vámos révén. A spanyoloknak annak ellenére sem jött össze a gól, hogy az orosz bírók nem voltak ellenük, magyar kiállításokkal és a magyarok ellen fújt kontrákkal segítették a munkájukat. Nagy Viktor viszont jól védett, egyszer még a fejével is sikerült kitolnia egy spanyol lövést. 6:5-re vezetettek a magyarok az utolsó játékrész előtt.
A negyedik negyedben a magyar válogatott felőrölte a spanyolt. Ekkor már a bírók sem segítették őket, bár ennek ellenére négy magyar játékos is kipontozódott a harmadik kiállításával. De ez sem zavarta Nagy Viktort és az egyre jobban lövő mezőnyjátékosokat, akiknek köszönhetően 9:5 lett a vége. A második félidőt 4:0-ra nyerték a magyarok.
:
A 2000-es évek elején sorozatban szerzett három aranyérem után a magyar férfiak az előző két olimpián a negyeddöntőben buktak el. Ehhez képest Tokióban sikerült előrébb lépni, nagy kár, hogy a görögök elleni elődöntőben jóval képességei alatt játszott a csapat, mert vasárnap akár döntőt is játszhattunk volna.

Eliud Kipchoge lett a harmadik férfi, aki meg tudta védeni olimpiai címét maratonfutásban. A legendás etióp Abebe Bikila (1960, 1964) és a keletnémet Waldemar Cierpinski (1976, 1980) után a 36 éves kenyai is duplázni tudott.
Rio olimpiai bajnokát, a világcsúcstartó Kipchogét, az egyetlen embert, aki tud futni 42,195 métert kevesebb mint 120 perc alatt, eddig is minden idők legnagyobbjának tartották ezen távon, de ez az aranyérem után már tényleg senkiben sem maradhattak kétségek.
Az ilyen távokra nem ideális meleg, magas páratartalmú időben, Sapporóban rendezett versenyen Kipchoge és kenyai csapattársai végig kontrollálták az eseményeket. Az addigra már nagyon megszűrt mezőnytől valamivel 30 kilométer után Kipchoge egyszerűen ellépett, és szemmel láthatóan nem különösebben elfáradva, a közönségnek integetve, 2:08:38-as idővel ért célba.
Az ezüstöt és a bronzot két szomáliai származású futó, a holland Abdi Nageeye és a belga Bashir Abdi szerezték meg, közel másfél perccel később.
Kipchoge egyébéként 5000 méteren 2008-ban egy ezüstöt, 2004-ben, mindössze 19 évesen pedig egy bronzot szerzett az olimpián.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Orbán Viktor, a fékevesztett polihisztor – A miniszterelnök, aki nemcsak a hatalomhoz és a focihoz, de a városépítészethez, a járványmatematikához, az árvízvédelemhez és még az operához is mindenkinél jobban ért. Legendás elszólások és döntések.

Lehallgatás: a garanciák a bűncselekmények gyanúsítottjait védik – Egy átlagpolgárt simán miniszteri engedéllyel is megfigyelhetnek eléggé mondvacsinált okból is.

Varga Judit már az elején elszólta magát a Pegasus-ügyben – Az igazságügyi miniszter tett egy nyilatkozatot, amiből világosan következik, miféle rendszerben élünk.

Az ország, ami arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről – A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.

Ha már a Föld beteg, vesszenek a tokenek! – Küszöbön az apokalipszis, erre mi fogmosópoharakat váltunk be játékpénzért. Hülyék vagyunk, ha hagyjuk, hogy ezek a hülyék hülyének nézzenek minket!

Azt mondod, vége lesz a világnak, dehát drágám, már vége van – Mi lesz abból, ha egy komikus hónapokig videózik önmagáról egy szobába zárva? Lehet, hogy a filmezés jövője. Bo Burnham Inside című műsora a nyár egyik legnagyobb mozgóképes élménye.

Borneó őslakosaitól lopták a fákat az olimpiai stadionokhoz – Az Uprooted: The Olympic Tribe című magyar-angol dokumentumfilm bemutatja, mennyire fenntartható alapanyagokból épültek az olimpia stadionjai, és milyen hatással vannak a nyári játékok egy őserdei őslakos közösség életére. Révész Bálint rendezővel és Angus MacInnes íróval beszélgettünk.

Ártatlanul ült gyilkosságért, kiszabadult, de Hollywoodnak így nem tetszett a sztori, ezért inkább elhazudták az életét – Amanda Knoxot 2007 és 2015 között kétszer ítélték el egy gyilkosságért, majd mindkétszer fel is mentették. A most megjelent Stillwater című film az ő történetén alapul, de úgy érzi, kihasználták, a film pedig csak rosszabb hatással lehet a megítélésére.

A nagyon boldog másodikok – Mintha a sportolók és a közvélemény is elkezdené megtanulni értékelni, ha valaki a világ második legjobbja. Örömkönnyek a magyar ezüstérmesek szemében.

Szteroidok helyett génszerkesztéssel doppingolhatnak a jövő sportolói – Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.

Jó reggelt! Ma nem nagyon lesz melegebb 25 foknál.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.


Bő tizenegy év alatt azt is megszokhattuk, hogy Orbán Viktor hatalmát lényegében semmi sem korlátozza. Teljesen a markában tartja a törvényhozást, az államigazgatást, és az elvileg független, épp a hatalmát korlátozni hivatott állami intézményeknek, de a civileknek és a sajtónak is folyamatosan fogy a mozgástere.
Van azonban rengeteg szakpolitikai, vagy akár szakmai kérdés, amiben normális esetben nem a miniszterelnök dönt. Egyrészt mert nem az ő hatásköre, és főleg mert nem kompetens benne. Mert még a miniszterelnök sem érthet mindenhez. Még Orbán Viktor sem. Viszont néha kilép a szerepéből, és elszólja magát.
Legendás elszólások és döntések egy kimerítő válogatásban.

Hazaért a nyaralásból Péterfalvi Attila, és vizsgálatot indított a Pegasus-ügyben. Legalábbis erre utal, hogy csütörtök este szűkszavú közlemény jelent meg az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében.
Péterfalvi július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Ez csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta-e az engedélyt.
Korábban az ügyészség is bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Pegasus-ügyben. Itt azt vizsgálják, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. Szóval nem valószínű, hogy kiderül, milyen indoklás alapján lehet újságírók, ellenzéki politikusok, médiatulajdonosok és ügyvédek lehallgatását kérni a kormánytól.
Csütörtökön derült ki az is, hogy ötkérdéses népszavazást kezdeményez a Pegasus apropóján a Momentum. Mivel a kormány ezidáig annyit reagált az ügyre, hogy Magyarországon törvénytelenül nem figyeltek meg senkit, és ez a magyar szabályozás miatt akár igaz is lehet, a népszavazási kísérlet nagy részben éppen ezek a törvényi garanciák szigorítására koncentrál.


2021 júliusa volt az eddigi második legmelegebb Európában. A szélsőséges időjárás Magyarországon is gondokat okoz, Esztergomban például villámárvíz volt.
Magyarország ennek ellenére is a klímaváltozás által kevésbé érintett országok közé tartozik. Szemben például azzal a Kiribatival, aminek a legmagasabb pontja 2 méterrel van a tengerszint felett. A 120 ezer lakosú csendes-óceáni szigetország gyakorlatilag arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről. Kiribati saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
Fogy az idő a világban máshol is, és olyan lépések, mint hogy Joe Biden amerikai elnök 2030-ra minden második új autót szeretne elektromosnak látni, talán túl kicsik és túl későn is érkeznek.
Hasonló a helyzet a minden szórakozóhelyet és rendezvényt elárasztó repoharakkal. Ahogy Herczeg Márk fogalmazott:
„küszöbön az apokalipszis, erre mi fogmosópoharakat váltunk be játékpénzért.”


Magyar idő szerint péntek hajnalban egyetlen kivétellel minden magyar kajakos és kenus egység továbbjutott a holnapi elődöntőkbe. Szombat hajnalban újabb érmekre, talán aranyra is van esély. A magyar színekben induló szabadfogású birkózó, Iszmail Muszukajev a negyeddöntőben kikapott japán ellenfelétől.
A hagyományosan aranyfixált magyar közvélemény mintha ezen az olimpián tanulná meg értékelni, hogy mekkora eredmény a világ második legjobbjának lenni valamiben.
A magyar sportolók az öt arany mellett eddig hét ezüstérmet és három bronzot szereztek. Az arany az arany, az ezüst viszont mostanában egyre inkább tűnik fehéraranynak, ahogy azt a versenyzők is emlegetik. Érdemes végignézni összeállításunkat a boldog másodikokról.
És két sportolónő nyomás alatt:

A tokiói olimpiát, mint mindent 2021-ben, a szervezők igyekeznek fenntartható, környezetvédő rendezvényként eladni. Ehhez képest Borneó őslakosaitól lopták a fákat az olimpiai stadionokhoz.
Az Uprooted: The Olympic Tribe című magyar-angol dokumentumfilm bemutatja, mennyire fenntartható alapanyagokból épültek az olimpia stadionjai, és milyen hatással vannak a nyári játékok egy őserdei őslakos közösség életére. Révész Bálint rendezővel és Angus MacInnes íróval beszélgettünk.

Csütörtök este közlemény jelent meg az FC Barcelona honlapján, amely szerint
„a klubnak és Messinek is egyértelmű szándéka volt a közös folytatás, meg is egyeztek, hogy csütörtökön aláírják az új szerződést, de ez pénzügyi és strukturális akadályok, vagyis a spanyol labdarúgóliga szabályzata miatt végül nem történhetett meg”.
Ez látszólag az argentin játékos barcelonai pályafutásának végét jelenti, de valójában ennél bonyolultabb a helyzet.
Messi és a Barcelona azért nem tudnak szerződést hosszabbítani, mert sehogy sem tudnak beférni a liga által meghatározott fizetési korlátba. Ezért teljességgel elképzelhető, hogy a furcsán fogalmazó közlemény valójában csak a ligára akar nyomást gyakorolni: változtassatok a szabályon, vagy elmegy a játékos, aki nektek is sok pénzt hoz a konyhára.


Tótka Sándor olimpiai bajnok kajak 200 méteren. Az UTE 27 éves, gyomaendrődi versenyzője, Tótka nagyon jól kapta el a rajtot, és a végén be tudta rúgni a hajóját. Nem hirdettek azonnal végeredményt, hosszú várakozás után írták ki az eredményt: Tótka 45 századdal előzte meg az olasz Rizzát, harmadik a brit Heath, Csizmadia Kolos a 4. helyen ért be. Tótka elsírta magát a hivatalos eredmény látva.
A női 500 méteres olimpiai kajakdöntőnek két magyar résztvevője volt: Kozák Danuta, aki Londonban és Rióban is megnyerte ezt a számot, valamint a Rióban négyesben olimpai bajnok Csipes Tamara. Már a döntő elején az az új-zélandi Lisa Carrington állt az élre, aki verhetetlennek tűnik Tokióban. A második 250-en Csipes elkezdett feljönni Carringtonra, meg is közelítette, de nem tudta befogni, így ezüstérmes lett. Az ötszörös olimpia bajnok, hétszeres olimpia érmes Kozák is harcolt a dobogóért, de 4. lett végül.
Éppen csak lecsúszott a Nádas-Kopasz páros a dobogóról a férfi kajak kettesek 1000 méteres versenyében. Ausztrália-Németország-Csehország lett a végső sorrend, a magyaroknak 0,4 másodperc hiányzott a bronzéremhez. Kopasz Bálint így egy éremmel, az egyéniben szerzett arannyal térhet haza Tokióból.

Végig az élbolyban haladva, nagyot úszva második lett az olimpia nyílt vízi úszásában Rasovszky Kristóf. Végig az élbollyal úszott, és a hajrára is maradt ereje.
A verseny végén Rasovszky az M4-nek azt nyilatkozta, hogy nem ilyen versenyre számított előzetesen, de a németek nagyon belekezdtek. A második körben minden mindegy alapon elkezdett felzárkózni, aztán próbált úgy tartalékolni, hogy legyen ereje a végére, keveset úszott a legelején, türelemre is intették, hogy várjon az utolsó körig.
A hajráról azt mondta, hogy a németet nem volt esélye megfogni, de az olasz is talált még egy sebességet, ami neki viszont nem volt meg. Ezért elkezdett egy kicsit kacsázni előtte, aztán a legvégére az olasz is elfogyott.

Egymás után a negyedik olimpián is az elődöntőben bukott el a magyar női vízilabda-válogatott. A magyar idő szerint csütörtök kora délután játszott meccsen a spanyolok 8:6-ra verték a mérkőzés elején nagyon gyengén játszó magyar csapatot.
Az utolsó negyed előtt már 8:4-re vezettek a spanyolok, csoda kellett volna a magyar győzelemhez. A negyedik negyedben azonban csak a feladat egyik felét sikerült megoldani. A spanyolok egyetlen gólt sem szereztek, a magyarok pedig a negyed elején dobtak két gólt, még kettőt viszont már nem tudtak szerezni. 8:6-ra kaptunk ki, a döntő álma a meccs elején ment el.
A vereségnek köszönhetően az oroszokkal játszunk bronzmeccset szombaton 6:40-kor. A magyar női válogatott az előző három olimpián negyedik lett, jó lenne most egy érmet szerezni. A csoportmeccsek során már volt egy magyar-orosz, az 10:10 lett. Most nem lehet döntetlen.

Csütörtökön a körvívással megkezdődött az öttusa Tokióban


Egymás után a negyedik olimpián is az elődöntőben bukott el a magyar női vízilabda-válogatott. A magyar idő szerint csütörtök kora délután játszott meccsen a spanyolok 8:6-ra verték a mérkőzés elején nagyon gyengén játszó magyar csapatot.
A spanyolok az első negyed után 2:0-ra vezettek. Míg a spanyolok két gólt is tudtak lőni, addig a magyar csapatnak kis balszerencsével csak három kapufára futotta. Pedig voltak helyzetek, csak gólt szerezni nem sikerült.
Egészen a második negyed negyedik percéig kellett várni az első magyar gólra, a spanyolok viszont szépen lőtték a maguk góljait, többnyire jó messziről. A negyed végén Illés Anna is lőtt egy nagy gólt, így végül nem négy, hanem csak három gólos hátránnyal várjuk a második játékrészt, 5:2-ről.
Bár a harmadik negyedben volt néhány jobb pillanata a magyar válogatottnak, nyolc perccel a mérkőzés vége előtt szinte reménytelen helyzetben kerültek. Ehhez egy újabb rossz negyed kellett, sokat hibázunk, hagytunk ki ziccert, adtunk el labdát emberelőnyben, a spanyolok pedig bedobták, amit be kellett dobni.

Az utolsó negyed előtt már 8:4-re vezettek a spanyolok, csoda kellett volna a magyar győzelemhez. A negyedik negyedben azonban csak a feladat egyik felét sikerült megoldani. A spanyolok egyetlen gólt sem szereztek, a magyarok pedig a negyed elején dobtak két gólt, még kettőt viszont már nem tudtak szerezni. 8:6-ra kaptunk ki, a döntő álma a meccs elején ment el.
A vereségnek köszönhetően az oroszokkal játszunk bronzmeccset szombaton 6:40-kor. A magyar női válogatott az előző három olimpián negyedik lett, jó lenne most egy érmet szerezni. A csoportmeccsek során már volt egy magyar-orosz, az 10:10 lett. Most nem lehet döntetlen.

Elaine Thompson-Herah néhány óráig nem érhette el saját Instagram-fiókját. A tokiói olimpián 100 és 200 méteres síkfutásban aranyérmes jamaicai futónak az volt a bűne, hogy megosztott egy felvételt saját győzelméről.
Az olimpiáról készült felvételek szigorú szerzői jogi szabályozás alá esnek, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hatalmas erőforrásokat fordít ezek megvédésére. A NOB gyakorlatilag a nyári olimpiák tévéközvetítési jogainak eladásából él, ezért elemi érdekük, hogy megvédjék az azt megvásárló amerikai tévétársaság jogait.
A NOB ennek megfelelően azt is szabályozza, hogy a sportolók milyen tartalmakat oszthatnak meg saját közösségi média felületeiken az olimpiáról. Magukról a versenyekről és az érmek átadásáról például semmit.
Thompson-Herah ezt a szabályt szegte meg. A hivatalos felvételeket megoszthatta volna, amit azonban ő osztott meg, az nem ilyen volt. Az Instagram tulajdonosa, a Facebook ezért lezárta a fiókját. Az amerikai techcég később azt közölte, hogy csak le kellett volna venniük a jogsértő anyagot, a jamaicai sportoló letiltása hiba volt. (BBC)

Jó reggelt! Ma esni fog, és 25 foknál nem nagyon lesz melegebb.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Magyar idő szerint szerda éjjel több érmet is szereztek a magyar sportolók a tokiói olimpián
Csütörtökön megkezdik küzdelmeiket a női és férfi öttusázók, 12:50-kor pedig a magyar női vízilabda-válogatott játszik a döntőbe jutásért a spanyolokkal. Minden csütörtöki olimpiai eseményt itt közvetítünk.
Jó hír az olimpiáról, hogy megérkezett Varsóba Kriszcina Cimanouszkaja. Az elrabolni próbált belarusz atléta előbb Tokióból Bécsbe repült, majd ott szállt át a Lengyelországba tartó járatra.

Szerdán jól játszott, de mégis kikapott a világ legjobbjainak számító norvégoktól a magyar nőikézilabda-válogatott. De volt még egy meccs a skandináv országgal, csak ezt a politika vívta.
Szintén szerdán derült ki, hogy Magyarország nem kapja meg azt a 77 milliárd forintot, amivel eddig a a Norvég Alap támogatott magyar civil szervezeteket. A norvégok szerint a donorországok mind a 15 támogatott országban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, majd mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot.
Az elveszett támogatás hírére a magyar kormány a szokásos elképesztő hangvételű közleménnyel reagált:
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”
A norvég kormány a múlt héten jelezte, hogy keresik a megoldást arra, hogy valamilyen formában mégis támogassák a magyar civil szervezeteket, mert szerintük nagy szükségük van a magyaroknak erre a pénzre.
Közben Karácsony Gergely azt ígérte, főpolgármesterként mindent megtesz azért, hogy „az elveszett összeg legalább egy részét megmentsük Magyarország számára. Kollégáim intenzív tárgyalást folytatnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák”. A kormány ezt nyilván szeretné elkerülni, a Fudan-ügy után nem engedhetnek meg még egy kis külpolitikai győzelmet Karácsonynak.

2021 nyarán a nyugati világban szinte már csak az nincs beoltva covid ellen, aki nem akarja, hogy beoltsák. Sok helyen már a harmadik dózisokat kezdik beadni. Van ugyanakkor a világnak olyan országa, ahol szó szerint csak néhány ember kapott oltást.
Az Egészségügyi Világszervezet ezért most moratóriumot sürget a koronavírus elleni oltóanyagok harmadik oltására, azt kérve, függesszék fel ezek beadását szeptember végéig, és ezzel segítsék, hogy minden ország lakosságának legalább 10 százaléka be legyen oltva. A WHO a világ leggazdagabb országaitól azt kéri, kezeljék a globális oltási arányok drámai különbségeit.

Orbán Viktor egy szerda esti kormányhatározattal elrendelte, hogy távolítsák el a közintézményekből a 11 éve ott lógó Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A parlement nem sokkal a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után fogadta el az Orbán által előterjesztett szöveget, ami a rendszerváltás és a NER közötti időszakot két zavaros évtizednek nyilvánította, valamint azt is kimondta, hogy
„a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”.
Gyakorlatilag ez volt a NER alapító okirata, a győzelmi mámorban kimondatták az új kétharmaddal:
„e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.”
Azonban ennek a korszaknak most vége, a szerdai kormánydöntés szerint a NENYI helyére az Alaptörvény preambulumaként működő Nemzeti Hitvallás kerül 500×700 mm méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglal színes formátumban. A közintézmények vezetőinek pedig gondoskodniuk kell a korábban kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok levételéről.
További furcsa hírek Magyarországról:

Andrew Cuomo egy nagy politikusdinasztia tagjaként a Demokrata Párt feltörekvő csillaga volt. Mostanra botrányok sora övezi, a covidhalálozási statisztikák meghamisításától a szexuális zaklatásokig, melyekről 165 oldalas jelentést adott ki New York állam legfőbb ügyésze.
Cuomót 11 nő vádolta zaklatással. Az egyikük az állami rendőrség a kormányzói hivatalban dolgozó munkatársa volt. Egyik találkozásukról azt mesélte, hogy éppen a liftben utaztak Cuomo manhattani hivatalában, amikor a mögötte álló kormányzó ujjával a nyakához ért, majd azt a gerincén végig futtatva annyit súgott a fülébe: "hát helló".
A vizsgálatok több tanúja is arról számolt be, hogy a kormányzó hivatalában olyan hangulat alakult ki, hogy inkább érte meg eltűrni a kormányzó verbális zaklatását, mintsem megpróbálni fellépni ellene. Most már Joe Biden is lemondásra szólította fel Cuomót, akinek nagyon nehéz lesz innét visszakapaszkodnia.
Máshol:

2021 nyarán mindenhova szinte megérkezik a globális felmelegedés közvetlen bizonyítéka. Lángol Görögország, ahol füstbe burkolózott még az Akropolisz is, és lángol a szibériai Jakutföld is, aminek köszönhetően rekordmennyiségű szén-dioxid kerül az atmoszférába.
Valamit tenni kellene, de az emberiség továbbra is csak nagyon kis lépésekben haladva óvja a természetet. Jó példa erre Thaiföld, ahol a nemzeti parkokban betiltották azokat a napvédőket, amik károsítják a korallzátonyokat. Ezek a vegyi anyagok megsemmisítik a korall-lárvákat, elzárják szaporodási rendszerüket és korallfehéredést okoznak. Természetesen ez is fontos ügy, de mintha minden ilyen döntés pótcselekvés lenne az igazán komoly, a klímaváltozás ellen is tenni képes lépés helyett.

Dormán Hanga, az ELTE mesterszakos hallgatója nyerte a CEU és a Qubit közös esszépályázatát. A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
Dormán győztes munkájában arról írt, hogy bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken.

Amanda Knoxot 2007 és 2015 között kétszer ítélték el egy gyilkosságért, majd mindkétszer fel is mentették. A most megjelent Stillwater című film az ő történetén alapul, de úgy érzi, kihasználták, a film pedig csak rosszabb hatással lehet a megítélésére.



Egy nappal bátyja, Tamás aranyérme után ezüstöt szerzett a tokiói olimpián a kötöttfogású birkózók 87 kilós súlycsoportjában Lőrincz Viktor. A döntőben az apai ágon ruandai származású Zhan (Jean) Belenjuk volt az ellenfele.,
Az első menet után még 1:0-ra vezetett a magyar birkózó, a másodikban azonban győzött a Kijevben parlamenti képviselő ukrán klasszisa, és 5:1-re nyert.

Legyőzte a horvátokat a magyar férfi vízilabda-válogatott a tokiói olimpiai torna negyeddöntőjében, és ezzel bejutott a legjobb négy közé.
Az első negyedet még a horvátok nyerték 3:2-re, de ettől kedzve végig a magyarok voltak jobbak. 15:11 lett a vége, Manhercz Krisztián hét gólt dobott, és Nagy Viktor is remekül védett.
A döntőbe jutásért pénteken azokkal a görögökkel játszunk, akiktől az első csoportmeccsen egy nagyon szoros mérkőzésen 10:9-re kikaptunk, és akik szerdán magabiztosan, 10:4-re verték Montenegrót.

Magyar idő szerint szerda kora reggel a lehetetlennek futott neki a magyar nőikézilabda-válogatott: a tornán eddig veretlen, az olimpiai arany legnagyobb esélyeseinek számító norvégokkal csaptak össze a negyeddöntőben.
Az 50. percben még mi vezettünk 21:20-ra, a hajrára viszont elfogyott az erején felül teljesítő, sérülések által sújtott magyar csapat lendülete. A vége 26:22 lett a norvégoknak, akiknek az ünneplésén látszott, hogy alaposan rájuk ijesztett az ellenfél.
Az eddigi meccseken gyenge védekezésünk végre felnőtt a feladathoz, és az utolsó percekig fantasztikusan teljesített. Jók voltunk támadásban is, átlövőből és beállóból is fontos gólokat szereztünk. Talán a szélsőjátékunk volt egy kicsit gyengébb, a norvégoknak viszont ma ez ment a legjobban, ennek köszönhetően sikerült végül az utolsó percekben megnyerniük a meccset.
Furcsa olimpia volt ez a magyar kézisek szempontjából, de végül nem távozunk rossz szájízzel Tokióból.

Nyítvizi úszásban a magyar versenyző nagyot hajrázva négy másodperccel maradt le a győztes brazil Ana Marcela Cunha mögött. A második, tíz kilométer leúszása után mindössze 9 tizedmásodperc hátrányban a holland Sharon van Rouwendaal, a harmadik, 1,7 másodperc hátrányban az ausztrál Kareena Lee lett.

Szerdán csak előfutamokat rendeztek, érmeket nem osztottak kajak-kenuban. Valemennyi magyar egység bejutott a csütörtöki középdöntőkbe:
Egyenes ágon:
Vigaszágon:
Ezekben a számokban magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezik a középdöntőket majd a döntőket is. Érdemes lehet felkelni, mert esély van érmekre, akár aranyakra is.

Az eddigi legmagasabb napi koronavírusos esetszámot regisztráltak a tokiói olimpia szervezői szerdán, amikor 29 új fertőzöttet találtak.
Pozitív tesztet szolgáltatott többek között egy orosz karatéka és egy algériai súlyemelő is. Minden covidosra karantén vár.
A tokiói rendezők tájékoztatása szerint július elseje óta 322 esetet regisztráltak.

Legyőzte a horvátokat a magyar férfi vízilabda-válogatott a tokiói olimpiai torna negyeddöntőjében, és ezzel bejutott a legjobb négy közé.
Az első negyedet a horvátok nyerték 3:2-re, a másodikban azonban feljavuló magyar játékkal fordított a magyar csapat. 7:5 volt a szünetben, az első hét találatunkból négyet a hatalmasat játszó Manhercz Krisztián szerzett.
A harmadik negyedben ismét mi voltunk a jobbak, annak ellenére is, hogy a bírók egészen bizarr döntésekkel segítették a horvátokat. Kaptak egy kettős emberelőnyt is, valamint videózás után egy olyan gólt is megadtak nekik, amiben a labda szemmel láthatóan nem volt a kapuban. A magyarokat azonban ez sem zavarta össze, és a negyed végére növelni is tudták az előnyüket.
Az utolsó játékrészben a horvátok próbáltak gyorsítani a játékon, de ez is kevésnek bizonyult. 15:11 lett a vége, Manhercz végül hét góllal zárt, és Nagy Viktor is remekül védett.
A döntőbe jutásért pénteken azokkal a görögökkel játszunk, akiktől az első csoportmeccsen egy nagyon szoros mérkőzésen 10:9-re kikaptunk, és akik szerdán magabiztosan, 10:4-re verték Montenegrót.

Egy nappal bátyja, Tamás aranyérme után ezüstöt szerzett a tokiói olimpián a kötöttfogású birkózók 87 kilós súlycsoportjában Lőrincz Viktor. A döntőben az apai ágon ruandai származású Zhan (Jean) Belenjuk volt az ellenfele.,
A döntő első percében a sportágtól megszokott módon nem történt semmi. Az első pontot Lőrincz kapta, amikor a bíró leküldte az ukránt a földre. Sajnos Belenjuk egy pillanat alatt felpattant, nem sikerült ellene akciót bemutatni.

Az első menet utolsó percében már csak állva gyúrták egymást, a félidőben így 1:0-ra vezetett Lőrincz.
A második három percet Belenjuk kezdte dinamikusabban, de nem sikerült pontot szereznie. Ebben a menetben Lőrincznek kellett lemennie a földre. Az ukrán sajnos így meg is tudta forgatni, ezzel 5:1-es vezetést szerzett másfél perccel a döntő vége előtt.

Innentől kezdve Lőrincznek mennie kellett előre, de nem sikerült újabb pontot szereznie.

Magyar idő szerint szerda kora reggel a lehetetlennek futott neki a magyar nőikézilabda-válogatott: a tornán eddig veretlen, az olimpiai arany legnagyobb esélyeseinek számító norvégokkal csaptak össze a negyeddöntőben.
De hiába voltak a norvégok az esélyesek, a magyarok kezdték jobban a meccset. 6:3-ra is vezettünk, amikor a norvégok megrázták magukat, és hét gólt dobtak zsinórban. A félidő végére viszont össze tudták szedni magukat a magyarok, így a szünetben csak 12:10-re vezetnek a norvégok.
A második félidő eleje még jobban sikerült magyar szempontból. A 42. percben már mi vezettünk 18:16-ra, a tanácstalan norvégok gyorsan időt is kértek, hogy rendezni tudják soraikat.
De ez sem volt elég a fordításhoz, a félidő közepében fej-fej mellett haladtak a csapatok. Az 50. percben még mi vezettünk 21:20-ra, a hajrára viszont elfogyott az erején felül teljesítő, sérülések által sújtott magyar csapat lendülete. A vége 26:22 lett a norvégoknak, akiknek az ünneplésén látszott, hogy alaposan rájuk ijesztett az ellenfél.
A magyar csapat borzalmasan kezdte a 2021-es olimpiát, az első három csoportmeccsén is kikapott. A spanyolok és a svédek legyőzésével azonban mégiscsak sikerült továbbjutni, igaz, csak a negyedik helyen, és így a másik csoportot letaroló norvégokkal kellett játszanunk a legjobb nyolc között.

Kár, mert a szerdai teljesítmény talán a norvégokon kívül minden résztvevő csapat legyőzésére elég lehetett volna. Az eddig gyenge védekezésünk végre felnőtt a feladathoz, és az utolsó percekig fantasztikusan teljesített. Jók voltunk támadásban is, átlövőből és beállóból is fontos gólokat szereztünk. Talán a szélsőjátékunk volt egy kicsit gyengébb, a norvégoknak viszont ma ez ment a legjobban, ennek köszönhetően sikerült végül az utolsó percekben megnyerniük a meccset.
Furcsa olimpia volt ez a magyar kézisek szempontjából, de végül nem távozunk rossz szájízzel Tokióból.

Jó reggelt! Éjjel nem volt újabb magyar érem.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

120 éve az idei a legmelegebb nyár. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték.
Idén nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon. A június a 3. legmelegebb, a július pedig a legmelegebb hónaó volt a múlt század eleje óta. A meteorológusok szerint „az augusztus egyelőre bíztatóbbnak néz ki”. Az előrejelzések alapján ezen a héten nem várható tartós hőség, de a hétvégén újra melegszik az idő, vasárnap akár 36 fok is lehet.
Nem volt ez mindig így. A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.

Hétfőn négyezernél is kevesebben kaptak első oltást Magyarországon. Lassan be kellene indulnia a harmadik oltásoknak is, mert különben sokan bajba kerülhetnek. Újabb tízezer fővárosi teszt bizonyította be, hogy a Sinopharmmal oltott idősek negydének nincs elég antitestje, nekik sürgősen újabb dózist kellene kapniuk. Jó hír ugyanakkor, hogy az oroszok szerint a Szputnyik a delta variáns ellen is 90 százaléknál nagyobb hatékonysággal véd.
Kedden volt egy érdekes összecsapás a magyar állam különböző szervei közt oltásügyben. Azzal kezdődött, hogy az alapvető jogok biztosa közölte, szerinte jogsértő, hogy az oltatlanoknak zsebből kell fizetniük a tesztet a kórházi ellátáshoz. Az ombudsman indoklása szerint így sérül a betegek egészségügyi önrendelkezési joga „mind az oltás felvétele, mind az elektív beavatkozásban való részesülés” szempontjából.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont erre azt válaszolta, hogy
„mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével."
További hírek a koronavírus utáni világról:

Ma Magyarországon azt figyel meg a kormány, akit csak akar, és csak saját magának tartozik elszámolással arról, hogy ezt miért, milyen alapon teszi. Külön érdekes, hogy az átlagpolgárt akkor figyelik meg, amikor csak akarják, a bűnözőknek viszont vannak előnyei.
A törvények alapján a titkos megfigyelés tényéről ugyanis egy módon értesülhet annak célszemélye: amennyiben a titkos információszerzés során bűncselekmény bizonyítékát szerzik be, azt a vádlott a büntetőeljárásban megismerheti, így utólag tudomást szerezhet megfigyelése tényéről is.
Azok tehát, akiknek a megfigyelése e tekintetben eredménytelen volt, a hatályos magyar jogi szabályozás alapján sohasem szerezhetnek tudomást arról, hogy megfigyelték őket.
Talán ennél is nagyobb baj, amikről Plankó Gergő írt. A Pegasus-botrány kirobbanása után ugyanis Varga Judit igazságügy-miniszter azt mondta, hogy
„az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.”
A Varga-tételből viszont kellemetlen következtetéseket lehet levonni az olyan országokkal kapcsolatban, ahol érdemben nincs ilyen típusú ellenőrzés, mert a kormánypárti többség évek óta következetesen lehetetleníti el a nemzetbiztonsági bizottság működését a nekik nem tetsző ügyekben. Ahol így már nem is jelent igazán nagy meglepetést, hogy a Pegasus-ügyben sem sikerül meghallgatni a belügyminisztert a bizottság előtt.

Kedden vidám, Tucker Carlsonnal közös képet posztolt Orbán Viktor. Az amerikai szélsőjobboldal kedvenc tévés műsorvezetője kvázi a kormány vendége Magyarországon.
Ha Tucker Carlson magyarul beszélne úgy az oltásokról, ahogy a Fox Newson a műsoraiban szokott, a kormány akár kampányt is indíthatna ellene. A valóságban viszont a Mathias Corvinus fesztiválján tart előadást, és maszkellenes műsorral jelentkezett be a Fox Newsra.
Carlson és az Orbán-kormány jó viszonyában az ideológiai rokonságon felül az is szerepet játszhat, hogy a műsorvezető édesapja a magyar kormány fizetett lobbistája volt Washingtonban.

Újabb fordulattal nem Varsóba, hanem Bécsbe tart a belarusz Kriszcina Cimanovszkaja, akit a tokiói olimpiáról próbáltak akarata ellenére hazavinni hazája sportvezetői. Cimanovszkaja szerint otthonról világossá tették számára, hogy amint hazatérne, büntetés várna rá, mert kritizálta az edzői csapatát.
Azért tart az otthoni megtorlástól, mert a vezetők felülről kapták az utasítást, hogy küldjék haza. Számít rá, hogy kiteszik a válogatottból, de szeretné folytatni a karrierjét, hiszen csak 24 éves, és még legalább két olimpián részt venne. „Most viszont csak azzal foglalkozom, hogy biztonságban legyek.” Azt mondta, Európában találkozni akar azokkal, akik támogatják őt, utána fogja eldönteni, mi legyen a következő lépés.
Cimanovszkaja okkal fél. Ukrajnában a héten holtan Vitalij Sisov fehérorosz aktivistát, akinek az eltűnését azután jelentették, hogy a reggeli futásból nem tért haza. A lakásától nem messze, egy parkban találtak rá, felakasztva. Az ukrán rendőrség gyilkosság miatt nyomoz.
Máshol:

Magyar idő szerint szerda hajnalban Tokióban:
Szerdán két magyar csapat is negyeddöntőt játszik:
A szerdai versenynap magyar szempontból legfontosabb eseményére valamikor kora délután kerül sor, amikor Lőrincz Viktor a 87 kilós kötöttfogású birkózás döntőjében egy ukrán versenyzővel csap össze. Viktor testvére, Tamás kedden olimpiai bajnok lett a 77 kilósok közt, páratlan teljesítmény lenne, ha ma az öccse is a csúcsra érne. A szerdai eseményeket itt közvetítjük.
A kedd egyébként is az olimpia eddigi legsikeresebb napja volta a magyar sportolók számára. Öt érmet szereztek, köztük két aranyat. Itt van mindegyikről a videó, itt pedig a fotók.
És két sztár:


Jó reggelt! A hét végéig marad ez a kellemes meleg.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Már most egyértelmű, hogy ez a kedd az eddigi legjobb napja a magyar sportolóknak az olimpián, és még messze a vége.
A további, magyar szempontból nagyon ígéretes program, amit itt közvetítünk:
Jó hír, hogy rendeződni látszik a majdnem elrabolt belarusz futó, Kriszcina Cimanovszkaja sorsa. Már a tokiói lengyel követségen van, férje pedig Ukrajnába menekült.
Az olimpiai játékok történelme során mindig voltak, akik egy jobb élet reményében inkább haza se tértek az olimpiáról. Volt, aki az életéért futott, más azért keresett új hazát, hogy jobb körülmények között edzhessen.

Három hét kicsi, de folyamatos növekedés után most hétvégén nem emelkedett a regisztrált új fertőzöttek száma Magyarországon. 155 új fertőzöttet és egy áldozatot jelentettek a hétvégéről.
Az oltási program csigalassan csordogál, viszont megkezdődött a harmadik dózisok beadása. Müller Cecília helyett szakértők írták le, hogy a kínai vakcinát kapott, de antitest védelem nélkül maradt időseknek mindenképpen szükségük lesz erre a harmadik oltásra. Az szerintük másodlagos, hogy most boldog-boldogtalan kapjon harmadik oltást, sőt, akár hátrányos is lehet, mert az emberek bele fognak fáradni az oltásokba, amikre később még szükség lehet.
Máshol:

A Finnország egyetlen eurovíziós győzelmét megszerző Lordi énekese a fellépőruhájában ment felvenni a második oltását a lappföldi Rovaniemibe.

Az idei év nagy jogalkotási újítása, hogy a kormány véleményrovatot alapított a Magyar Közlönyben, és az utóbbi időben sorra jelennek meg a jogszabályok között kormányhatározatnak álcázott pártközlemények.
A hétfőn este megjelent számban a miniszterelnök az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentését ítéli el több pontban. A legszórakoztatóbb szakasza az, amiben rögzítik, hogy nálunk szigorúan üldözik a korrupciót, virágzik a médiapluralizmus és a civil szféra miatt is kár aggódni. Egy példa:
„A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.”
További furcsa hírek Magyarországról:

A kormány emojis plakátjaira ráuntak előtt új lehetőségeket nyitott meg olvasónk, Balázs, aki elkészítette a plakátgeneráló alkalmazást. Itt mindenki a saját ötleteinek/kényszerképzeteinek megfelelően kiválaszthatja, hogy milyen emoji mellé milyen szöveget ír a kormány stílusában. Az alkalmazás itt érhető el.

Ha esetleg nem tűnt volna fel, egyre nagyobb tempóban ér egyre kevesebbet a pénzünk. A KSH friss inflációs jelentése szerint.
Az infláció az egyik központi kérdése annak a vitának is, ami egyre inkább a nyilvánosság előtt zajlik Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök közt. Hétfőn Varga pénzügyminiszter arra a Matolcsy-felvetésre, miszerint a feltüzelt gazdaság, a magas adósságszint és a jövőre várható magas hiány miatt módosítani kellene a költségvetést, ezt reagálta:
„A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk, ami ráadásul még életbe sem lépett, mivel még 2021 van, nem 2022.”

Egyéves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést, és ugyanekkora időre szóló stadionból kitiltást kapott az a magyar férfi Münchenben, akinek a szabadon engedését maga Szijjártó külügyminiszter jelentette be videóüzenetben múlt pénteken. Mellékbüntetésként 1000 eurót is be kell fizetnie egy nonprofit szervezetnek.
A férfi azért maradt ennyi ideig német fogdában, mert őt gyanúsították a legsúlyosabb bűncselekményekkel, konkrétan garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal. Vagyis azzal, hogy palackkal dobott meg egy rendőrt az Allainz Arenában. Ehhez képest eltörpült az a szabálysértés, hogy füvet is találtak nála.
Máshol:

Jó reggelt! Ezen a héten csak meleg lesz, nem kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Biztosan lesz 2037-ig Forma-1-es futam a Hungaroringen, közölte a hétvégi Magyar Nagydíj alkalmából Palkovics László. Ehhez azonban a magyar félnek fel kell újítania az 1986 óta folyamatosan üzemelő pályát, ami két-háromszázmillió dollárba (60-90 milliárd forintba) kerülhet.
A kormány szempontjából mindenképpen megéri a befektetés, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a számukra oly’ kedves kultúrharc egy újabb frontját nyithatják meg. Sebastian Vettel most a magyar homofób törvény miatti tiltakozásként szivárványos maszkban és pólóban ment a Hungaroringre, Kovács Zoltán pedig így kifejthette, hogy a német pilóta és a szintén tiltakozó Lewis Hamilton egy hálózat részei. A kormányszóvivő szerint
„talán ez a legaljasabb része annak a kampánynak, amelyet Magyarország ellen folytatnak, hiszen olyan embereket nyernek meg, akik nem tudnak semmit. Honnan tudná egy Forma 1-es pilóta, hogyan élnek a magyarok, milyen következetesen védi az alkotmány és a magyar kormány a családok és gyermekek jogait?”
További furcsa hírek Magyarországról:

Hegedűs Emmett tizenhét éves, transznemű fiú. Már egészen fiatalon érezte, hogy ő „nem úgy lány, mint a többiek”, de sokáig nem talált szavakat az érzéseire.
Bár a családja nagyon elfogadó, Emmett először annyira félt, hogy nem normális amit érez, hogy nem mert hozzájuk fordulni, és egyedül, az interneten keresett válaszokat. Családi beszélgetésekre és a Budapest Pride felvonulásra is elkísértük a kamaszt, aki szeretné, hogy a gyerekei már egy olyan Magyarországon nőhessenek fel, ahol nem kell azért harcolniuk, hogy önazonosan élhessenek.

Több ezer turistát kellett kimenekíteni Törökország üdülőövezeteiből az erdőtüzek miatt. Mivel a tűz két hotelt is körbezárt, több mint négyezer turistát és szállodai dolgozót kellett kimenekíteni a parti őrség és a halászok hajóival.
A török hatóságok igyekeznek a kurdokat felelőssé tenni a tüzekért, de szakértők szerint inkább a klímaváltozásban kell keresni a magyarázatot. A dél-európai hőhullám Olaszországban és Görögországban is tüzeket okozott, Délkelet-Európában 42 fokos meleg lehet hétfőn.
Szicíliában is több mint nyolcszáz tűzoltó küzd az erdőtüzekkel. Bizonyos szempontból még szomorúbb annak a brit tévéstábnak a története, akik havas helyszínt kerestek a thrillerükhöz. Végül azonban csak az Északi-sarkhoz nagyon közel, onnan mindössze 35 kilométerre találtak megfelelő területet, ahol négy héten át forgattak tavaly szeptemberben.

Ritkán van diplomáciai botrány egy fagylaltból, de a Közel-Keleten minden lehetséges. Az amerikai Ben & Jerry's fagyimárka július 19-én bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken, azaz Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, illetve a Gázai-övezetben. Ezek a területek a nemzetközi jog szerint nem tartoznak Izraelhez, a valóságban azonban évtizedek óta megszállás alatt állnak.
A Ben & Jerry's bejelentése óriási vihart kavart. Izrael azzal vádolja a céget, hogy Izrael-ellenes, antiszemita, Naftali Bennett miniszterelnök pedig a döntést tévedésnek nevezte, és azt mondta, minden erejével harcolni fog ellene:
„a Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni”.
Máshol:

Magyar idő szerint hétfő hajnalban megkezdődtek Tokióban a kaja-kenu futamok is. A magyar küldöttség ebben a sportágban számíthat a legtöbb éremre, és ennek megfelelő magabiztossággal is kezdték a versenyeket. Csak az Adolf Dániel-Fejes Balázs kenu kettes egységnek kellett megelégednie a B döntővel, a többiek mind ott lesznek az elődöntőben.
Minden mai eseményt itt közvetítünk.

Kozák Luca vasárnap a döntőbe jutásért versenyzett a 100 méteres gátfutás elődöntőjében, de nem ért célba, elakadt a táv felénél, végül a hetedik gát megállította. Csalódottságában sírva fakadt, a futam előtt abban bízott, hogy meglesz a döntő.
Aztán észrevette a jamaicai Yanique Thompsont, aki szintén feladni kényszerült a futamot, ő nagyot is esett a gátban. Odament a földön fekvő jamaicaihoz, és miközben még maga is könnyezett, felsegítette.

Az olimpia eddigi legszomorúbb története Kriszcina Cimanovszkajáé. A fehérorosz atléta korábban egy Instagram-videóban panaszkodott edzői „hanyagságáról”, amire válaszul vasárnap az edzőcsapata bement a szobájába és közölték vele, hogy csomagoljon, mert viszik a repülőtérre.
Cimanovszkaja azonban nem volt hajlandó felszállni a repülőre, egy újabb videójában pedig azt mondta, a beleegyezése nélkül próbálják kivinni őt az országból. Végül a gép nélküle szállt fel, és Lengyelország már jelezte is, hogy hajlandó menedékjogot adni a sportolónőnek.

„Trollkodni kell, hogy elmondhasd a véleményed” - Több ezerszer töltötte ki a Nemzeti Konzultációt a NERbot. Néhány hetes programozói tudás már elég volt ahhoz, hogy valaki tömegesen töltse ki a kormány kérdőíveit.
A kormány halálos ítéletet mondott a vályogházakra, de szakértők szerint inkább menteni kellene őket – Külföldön több országban is épp reneszánszát éli a vályogházépítés, hiszen nemcsak környezetkímélő, de - szakértelemmel - nagyon egészséges lakókörnyezetet is biztosíthat. A magyar kormány viszont nem támogatná többé az ilyen épületek felújítását.
Kínában váratlanul betiltották a különórák 120 milliárd dolláros piacát, de a következményektől Peking is megijedt – Peking teljesen ellehetetlenítette a magánórákat kínáló szektort, de a fellépés megijesztette a nyugati befektetőket, akik más cégek mögül is menekülni kezdtek.
Az Isten szerelmére, hát nézzétek már, milyen csodálatos élete van ennek a magyar influenszernek!

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Kell harmadik oltás? – Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Tőlünk nyugatra már magasabb az első oltottak aránya – És az idősebbek között is többen kapták meg az oltást Nyugat-és Észak-Európában.

„A legnagyobb probléma, hogy a homofób kisebbség maga a lengyel kormány” – Bart Staszewski az egyik legismertebb lengyel LMBT-jogi aktivista, aki Budapesten is demonstrált már. Szerinte a lengyel és magyar civil szervezeteknek érdemes lenne összefogniuk, hiszen a két ország kormánya egymásról másolja a felháborító homofób törvényeket. Szóba kerültek a tömeges öngyilkosságok, a futballhuligánok és az EU óvatoskodása is.

Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit – Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról – Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

Tatabányán is repedezik az ellenzéki összefogás – MSZP-s és DK-s képviselők segítségével akadályozta meg a Fidesz, hogy az ellenzéki vezetés kontroll alá vonjon egy céget, aminek problémás volt a gazdálkodása.

Visszavonult Cseh László, az elnyűhetetlen bajnok – Egészen döbbenetes karriert zárt le méltó módon a magyar úszó, akinek nem volt szerencséje Phelpsszel, és most pecázni szeretne.

Hosszú Katinkával nem történt tragédia, egyszerűen már nem olyan jó, mint 5 éve – A pandémia az ő módszerének biztosan nagyon rosszat tett, de már előtte is voltak edzőproblémái, egyedül akart felkészülni az olimpiára. A két döntőben ő volt a legidősebb, szakmailag is nagyon félrement valami, de kár lenne elfelejteni, hogy ő a harmadik legeredményesebb úszó olimpikonunk.

Simone Biles felvállalta, hogy ő is ember, és egyszerűen nem éri meg belerohadni a rá nehezedő nyomásba – Mindenki teljesen természetesnek vette, hogy nyerni fog, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok viszont inkább visszalépett mentális egészsége miatt.

Az ember, aki olimpiai sikernemzetet csinált Koszovóból – Driton Kuka sportolói karrierjét tönkretette Jugoszlávia széthullása. Edzőként viszont egy kisvárosi dzsúdóklubban kinevelt három női olimpiai bajnokot.

Jó reggelt! Hétvégén lesznek viharok, elmarad a Balaton-átúszás is, de nem igazán hűl le a levegő.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Több millióan töltötték le a brit ZOE appot, amely a koronavírus-világjárvány alakulásáról gyűjt adatokat. Az ezeket elemző kutatók azt is nyomon követik, mik a fertőzés legfőbb tünetei. Ezek idővel változnak, hiszen a SARS-CoV-2 folyamatosan evolválódik, és a mutációk miatt a vírus új és új változatai alakulnak ki, és terjednek vagy tűnnek el attól függően, hogy mennyire életképesek.
A legfrissebb, júniusi összesítés szerint az Egyesült Királyságban jelenleg mások a COVID-19 legjellemzőbb tünetei, mint a járvány első időszakában. Háttérbe szorult például a szaglás- és ízlelésvesztés, és gyakoribbá vált az orrfolyás.
A fő tünetek két oltás után:
A fő tünetek egy oltás után
A fő tünetek oltás nélkül
Hasonló tünetekre lehet számítani mindenhol, ahol a járvány felfutóban van – elsősorban az oltatlanok körében. Ez a helyzet Izlandon, de Tokióban is, ahol a járvány berobbanása miatt meghosszabbították a rendkívüli állapotot. Olimpiát azért lehet rendezni.
Magyarországon már lehet regisztrálni a harmadik oltásra, és persze az első kettőre is, ha valaki még mindig nem szánta rá volna magát. Az oltásellenesek száma mindenesetre a világon mindenhol csökken. Egy 20 országban végzett felmérés szerint januárban a válaszadók 45 százaléka nem kérte, vagy nem volt biztos benne, hogy kérte volna a vakcinát. Júniusra ez a szám 20 százalékra csökkent.

Lewis Hamilton hétszeres Forma-1 világbajnok nagyon gyakran felszólal emberi jogi ügyekben. A magyar nagydíj előtt ezt írta ki Instagramjára:
„Szeretném kifejezni támogatásomat mindazok felé, akiket érint a kormány LMBTQ+-ellenes törvénye. Elfogadhatatlan, gyáva és félrevezető, hogy a hatalmon lévők egyáltalán felvetnek egy ilyen törvényt. Mindenki megérdemli a szabadságot, hogy önmaga legyen, mindegy, hogy kit szeret, vagy milyen az identitása. Arra biztatom a magyar embereket, hogy szavazzanak a népszavazáson, azért, hogy megvédjék az LMBTQ+-közösség jogait, nagyobb szükségük van a támogatásunkra, mint valaha.”
A kormánykommunikáció néhány órára lefagyott, a propagandalapok be sem számoltak az ügyről. Végül Varga Judit igazságügyminiszteré lett a válasz feladata:
„Jómagam a KRESZ vizsgára nem a sajtóból készültem, hanem tankönyvekből. Javaslom Lewis Hamiltonnak is, hogy mielőtt butaságokat állít, olvassa el a magyar gyermekvédelmi törvényt. A cipész maradjon a kaptafánál, a FORMA 1-es pilóta pedig az autóversenyzésnél.”
Nem biztos, hogy Hamilton el fogja olvasni. Valószínűbb, hogy inkább olyan szövegek jutnak el hozzá, mint Kocsis Mátéé, aki pedofíliának tartja a gyerekek toleranciára nevelését.

A nemzetközi ismertség haszna, hogy olyan akciókat is bevállalhat, amiért más tiltakozókat előállítanának – mondta a 444-nek Bart Staszewski lengyel LMBT-aktivista. Ezért hagyták békén a magyar rendőrök is, amikor néhány hete kitette a parlamentre az LMBT-mentes övezet táblát.
Szerinte lengyel kormány melegellenes kampányának kapóra jön, hogy Magyarországra lehet mutogatni példaként. Úgy gondolja, hogy a konzervatívok által használt gyűlölködő nyelvezet és politika felelős azért, hogy olyan sok LMBT fiatal kísérel meg öngyilkosságot Lengyelországban.
A hasonló küzdelmek miatt lenne létjogosultsága a lengyel-magyar testvériségnek LMBT-verzióban is. Szerinte az EU-nak el kellene végre döntenie, hogy a jogsértő, homofób és transzfób törvények miatt csak a kezét tördeli, vagy rendesen beleáll a harcba a renitens országokkal.


Magyar újságíróval viszonylag ritkán foglalkozik a hollywoodi sajtó, de ami most Návai Anikóval történt, az se nem töltött el büszkeséggel senkit, aki a magyar médiában dolgozik, se nem számított meglepőnek.
Hosszú évtizedek kamuzásai után Návai egy plagizált interjúval bukott le. A Nők Lapjának adott le egy olyan Scarlett Johansson-interjút, amit nyilvánvalóan máshonnan ollózott össze. A lap bocsánatot kért, de Návai nyilatkozata alapján még mindig nem fogta fel, hogy mit csinált, és az miért baj.
Ahogy hamisítása, úgy reakciója sem lehet meglepő senkinek, aki követte a karrierjét. Návai pont a hasonlóan nyilvánvalóan necces cikkei miatt nem mehetett már jó ideje komoly magyar szerkesztőség közelébe, most pedig tényleg eltört a korsó, ami sokat járt a kútra.

2021-ben július 29-e az Earth Overshoot Day. A globális túlfogyasztás napja azt jelenti, hogy a Föld lakói mostanra használtak fel annyi természetes erőforrást, amennyit a bolygó egy év alatt tud újratermelni. Tehát az év hátralévő öt hónapjában a Föld már csak hitelezi az erőforrásait az embereknek.
Magyarországon már június 8-án eljött a túlfogyasztás napja, de az európai helyzet még a hazainál is kedvezőtlenebb: a kontinens 2019-ben már május 10-ére kimerítette az éves erőforrásokat.
Máshol:

Magyar idő szerint péntek hajnalban Cseh László leúszta élete utolsó 200 méterét. A 35 éves Cseh 7. lett a 200 méteres vegyesúszás döntőjében, és ezzel véget ért minden idők egyik legnagyobb magyar úszójának karrierje.
Cseh pályafutását hat olimpiai éremmel (4 ezüst, 2 bronz), és 13 olimpiai éremmel zárta. Balszerencsére legszebb évei egybeestek Michael Phelps, minden idők legsikeresebb úszójának legszebb éveivel, aki rendre megelőzte.
Talán Milák Kristófot is egy amerikai fogja megelőzni a 100 pillangó döntőjében. A 200 méter magyar aranyérmese Caeleb Dressel mögött a 2. legjobb idővel jutott be a holnap hajnalban rendezett döntőbe. Az éremre így nagyon jó esély van, az aranyhoz azonban valami egészen különlegeset kellene úsznia.
További jó hírek Tokióból
Csütörtökön nincs reális esély újabb magyar éremre az olimpián. A női vízilabda-válogatott 11:20-kor játszik Japánnal. Minden eseményt itt közvetítünk.
Akit nem szigorúan a sport érdekel, az olvassa el a cikkemet Driton Kukáról, az emberről, aki olimpiai sikernemzetet csinált Koszovóból. Kuka dzsúdókarrierjét kettétörte Jugoszlávia szétesése, edzőként viszont már a harmadik aranyérmet szerzi az országnak, amely még csak második olimpiáján vesz részt.

Több tíz néző előtt lépett pályára a Puskás Akadémiának elnevezett felcsúti csapat az Európa Konferencia Liga selejtezőjében. Az ellenfél a bivalyerős lett futball világhírű képviselője, az FK Rīgas Futbola Skola. Olyan keretük van, aminek a legértékesebb játékosát is kacagva venné meg a harmadosztályú fiókcsapatába a Felcsút.
Az első meccsen már 3:0-ra nyertek a lettek, most 2:0-ra kapott ki az Orbán Viktor víkendháza mellé épített stadionban játszó magyar csapat.
Talán évtizedek múlva sikerül megbosszulni ezt a 0:5-öt. Az Újpest most két győzelemmel jutott túl azon a liechtensteini csapaton, amely 2006-ban még megverte 4:0-ra

Az 1,9 millió lakosú Koszovó 11 sportolója vesz részt a 2021-es tokiói olimpián. Közülük öten, négy nő és egy férfi dzsúdósok. Mindannyian egy nyugat-koszovói kisvárosban, Pejában található, Ippon nevű cselgáncsklubban edzenek, Driton „Toni” Kuka keze alatt. Ötük közül ketten olimpiai bajnokok lettek, és tulajdonképpen az a meglepetés, hogy csak ennyien – a legnagyobb sztárjuk mindjárt az első mérkőzését elveszítette, és ezzel kiesett.
Egy kis és szegény országtól egyébként is nagy siker lenne egy ilyen olimpiai szereplés, de Koszovó esetében ennél is többről van szó. A világ második legfiatalabb országa először a 2016-os riói olimpián vehetett részt független államként, és már a bemutatkozásukkor is nyertek egy aranyat. Természetesen Driton Kuka egyik tanítványának köszönhetően. A szomszédos, Koszovóhoz hasonlóan albánok lakta, 2,9 milliós népességű Albánia 1972 óta rendszeres szereplője az olimpiáknak, de nemhogy aranyat, semmilyen érmet nem tudtak eddig nyerni.
Kuka és tanítványai Koszovóban gyakorlatilag nemzeti hősök, akik a sikereken túl a közös élmény identitásformáló erejét nyújtottak a fiatal nemzetnek. Bár korábban két koszovói származású sportoló is tudott olimpiai érmet szerezni jugoszláv, illetve német színekben, a pejai dzsúdósok már hazájuk zászlaja alatt, hazájuk himnuszát hallgatva állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára Rióban és Tokióban.
Az annak megalakulásától felbomlásáig Jugoszlávia albánok lakta tartományaként létező Koszovóban soha nem volt könnyű az élet, az 1990-es években, a balkáni háborúk idején azonban fokozatosan csak rosszabb lett. Az albánok és Slobodan Milošević nacionalista szerb kormányának konfliktusa az 1998-99-es koszovói háborúban érte el a mélypontját, ami után a nemzetközi közösség segítségével Koszovó elszakadt Jugoszláviától, és független államként folytatta.
Az ott élő albánok 2008-ban kiáltották ki a független Koszovót, a fiatal állam megalakulása azonban nem ment könnyen, többek közt azért, mert sok ország nem ismerte el, és nem is ismeri el ma sem a létezésüket. Ez számtalan nehézséget okozott a koszovóiaknak, ennél komolyabb ügyek mellett azt is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak 2014-ben vette fel őket soraiba.

Jugoszlávia felbomlása tette tönkre Driton Kuka sportolói karrierjét is. Kuka 1971-ben született Pejában, és az 1990-es évek elején ő volt az egyik legjobb jugoszláv dzsúdós. A koszovói sportolók azonban bojkottálták azt a nemzeti válogatottat, ami a nemzetközi szankciók miatt el sem indulhatott az 1992-es barcelonai olimpián, és ez Kuka sportolói karrierjének végét jelentette.
Amikor a háború 1999-ben véget ért, Driton Kuka már edzőként tért vissza a sport világába. A családja pejai házában indított dzsúdóklubot, szó szerint az utcáról behívott gyerekeknek. Egy interjúban arról beszélt, hogy kifejezetten gyerekekkel akart dolgozni, és meg akarta mutatni, hogy igenis Koszovóban is lehet világszínvonalú sportolókat képezni.
Állítása szerint az elején nem is gondolt arra, hogy tanítványai olimpiákat nyerhetnek, azonban hamarosan igazi csodagyereket fedezett fel Majlinda Kelemendi személyében. Az 1991-ben született Kelemendi a nők 52 kilós kategóriájában versenyez, de pályafutása elején egyáltalán nem látszott, hogy mekkora sportoló lesz belőle. Az edzője szerint csendes, visszahúzódó Kelemendi saját maga szerint nem volt különösebben tehetséges a dzsúdóhoz, sok gyereknél csak lassabban tudta megtanulni a gyakorlatokat, viszont cserébe elképesztő akaratereje volt.
A koszovói sportolók a Nemzetközi Dzsúdószövetség versenyein már részt vehettek az ország függetlenségé válása után, és az ekkor még tinédzser Kelemendi így ki is tudott jutni a 2012-es londoni olimpiára. Csak az volt a gond, hogy a NOB ekkor még nem ismerte el Koszovót. Driton Kuka és tanítványa ezért úgy döntöttek, hogy albán színekben utaznak Londonba, ahol csak egy mérkőzést sikerült nyerniük.

2016-ban Rióban viszont már minden akadály elhárult a koszovói sportolók elől. Kelmendi ekkor már világbajnok volt, hazájában pedig sztár, így nem véletlenül vihette ő a nemzeti lobogót Koszovó első olimpiai megnyitóján. Néhány nappal később pedig meg is szerezte a fiatal ország történetének első olimpiai aranyát. Az, hogy Kelmendi ettől koszovói nemzeti hős lett, cseppet sem túlzás. 2020-ban Pejában már szobrot is emeltek neki.
A hatalmas siker után nem állt meg az élet az Ipponban, Kuka és tanítványa teljesítményére felkapta a fejét a nemzetközi dzsúdóvilág, és sok helyről kaptak anyagi és szakmai segítséget. Kuka szerint Rio előtt mindent neki kellett csinálnia, nemcsak edző volt, hanem pszichológus és fizioterapeuta, Kelmendi aranya után viszont lett például orvosuk is.
Ennek köszönhetően már jobb körülmények közt készülhettek Tokióra. Az, hogy az olimpiát egy évvel elhalasztották, bizonyos szempontból jól is jött a pejai dzsúdósoknak. Kuka szerint annak köszönhetően, hogy valamennyi versenyzője az Ippontól alig néhány száz méterre lakik, gyakorlatilag hónapokig együtt éltek és készültek. Részben ezért mind az öt koszovói dzsúdós reális éremeséllyel érkezett Japánba.

Ez azonban éppen a legnagyobb sztárnak, a címvédő Kelmendinek nem jött össze. Rio címvédője előre bejelentette, hogy ez lesz az utolsó versenye, talán mert érezte, hogy leszálló ágban van. Ennek ellenére hatalmas meglepetés volt, hogy mindjárt az első fordulóban kikapott a magyar Pupp Rékától, és ezzel véget is ért aktív sportolói karrierje.
Kelmendihez hasonlóan nem jött össze az érem Kuka egyetlen férfi versenyzőjének, Akil Gjakovának és az edző unokahúgának, Loriana Kukának sem.
Mindezért kárpótlást nyújtott az a két arany, amit Nora Gjakova és Distria Krasniqi szereztek a 48, illetve az 57 kilós nők súlycsoportjában. A végső győzelemhez vezető úton mindkettejüknek le kellett győznie egy-egy hazai pályán dzsúdózó, és egyébként is a szakma csúcsának számító japán versenyzőt.
A tokiói olimpia nemcsak Kelmendi, hanem Driton Kuka számára is egy út végét jelentheti. Az edző már beszélt arról, hogy most már szeretne pénzt is keresni a hobbijából, ami feltehetően azt jelenti, hogy valahol külföldön edzősködne tovább. Ennek azonban Kuka szerint az a feltétele, hogy az Ipponban legyen egy utódja, akire rábízhatja a koszovói dzsúdó jövőjét. Terveik szerint ez Kelmendi lenne, de neki még bele kell tanulnia a szakmába Kuka alatt.

A dzsúdónak mindenesetre van jövője Koszovóban. Az országban 17 cselgáncsklub működik, ezekben 1200-an sportolnak, köszönhetően többek közt annak is, hogy a nagyobb világversenyeket és a hazai sportolók sikereit közvetít a koszovói tévé.
Kuka szerint
„sokan negatív dologra asszociálnak, amikor Koszovó nevét hallják, de mi megmutattuk a világnak, hogy van egy fiatal és tehetséges generációnk. És hogy ha keményen dolgozol, bármit elérhetsz.”
Koszovó minden problémáját természetesen nem oldja meg két-három olimpiai arany. De a fiatal országnak szüksége volt ezekre a sikerekre.


„Én úgy érzem, hogy van még bennem erő, nem találok arra okot, hogy miért kéne befejeztem a pályafutásomat. Szeretem azt, amit csinálok, jól érzem magam a közegben, sikeres is vagyok, úgyhogy én úgy érzem, hogy ezt még Párizsig lehet folytatni”
- mondta az ATV-nek Szilágyi Áron, aki Tokióban harmadik aranyérmét is megszerezte kardvívásban, a csapatversenyen pedig bronzhoz segítette a magyar válogatottat.
Az egész mezőny második legjobb idejével, 50:62-es teljesítménnyel jutott a 100 méteres pillangóúszás elődöntőjébe Milák Kristóf. A 200 méteren olimpiai bajnok magyar úszót csak a szám nagy esélyese, az amerikai Caleb Dressel tudta megelőzni.
Ez a teljesítmény után már nyugodtan lehet arról beszélni, hogy Milák akár két érmet is szerezhet Tokióban.
A szám elődöntőjében még egy magyar szerepel majd, miután Szabó Szebasztián 51:67-et úszott az előfutamában, és ezzel a 14. idővel jutott tovább.

Hosszú Katinka 2:12:84-es idővel csak 20. helyen végzett a női 200 méteres hátúszás előfutamában, ezzel nem jutott tovább. Ez volt az utolsó úszása a tokiói olimpián. Nem biztos, hogy három év múlva Párizsban még láthatjuk.
Burián Kata személyében viszont lesz magyar versenyző az elődöntőben. Burián 2:09:10-es idővel a 8. helyen jutott be.
Késely Ajna összesítésben a 13. helyen végzett csütörtökön 800 méter gyorson, így nem jutott döntőbe a tokiói olimpia úszóversenyén.

39:31-re kapott ki az oroszoktól a magyar nőikézilabda-válogatott. A meccsen végig az oroszok vezettek, a félidő 22:17 volt nekik. Egész sok gólt lőttünk, de olyan borzalmasan védekeztünk, hogy esélyünk sem volt a győzelemre. Pedig az olimpia előtt talán az oroszok tűntek a csoportunkból a legkönnyebben verhetőnek.
A magyar csapat 3 meccs után 0 ponttal áll a torna B csoportjának utolsó helyén. Innentől kezdve a továbbjutáshoz csoda kell. De ez nem annak a magyar válogatottnak tűnik, ami képes csodákat tenni. Meg kellene verni a spanyolokat és a svédeket.


„Én úgy érzem, hogy van még bennem erő, nem találok arra okot, hogy miért kéne befejeztem a pályafutásomat. Szeretem azt, amit csinálok, jól érzem magam a közegben, sikeres is vagyok, úgyhogy én úgy érzem, hogy ezt még Párizsig lehet folytatni”
- mondta az ATV-nek Szilágyi Áron, aki Tokióban a harmadik aranyérmét is megszerezte kardvívásban, a csapatversenyen pedig bronzhoz segítette a magyar válogatottat. Szilágyi az utóbbiról külön is beszélt:
„A csapat nagyon komoly érzelmeket hozott ki belőlem, és fantasztikus volt a társakkal együtt megélni ezt az olimpiai bronzérmet. Nagyon örülök, hogy ők is olimpiai éremmel térhetnek haza, egyéniben pedig egészen hihetetlen, hogy most már háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatom magam. Fel sem fogtam még, hogy mit is jelent ez, és mekkora dolog, és persze nagyon örülök, nagyon büszke vagyok a teljesítményre, nagyon hálás vagyok a csapatnak, akik segítették a felkészülésemet, de szerintem ez még hetek, hónapok mire igazán eljut a tudatomig, hogy mi is történt itt”

Frissítés 09:45: Egyetlen ausztrál tesztje sem lett pozitív, elhagyhatják az önkéntes karantént.
63 ausztrál sportoló van karanténban Tokióban, miután kiderült, hogy koronavírusos az amerikaiak rúdugrója, a kétszeres világbajnok Sam Kendricks.
Az ausztrálok szerint csak az ő rúdugrójuk, Kurtis Marschall került közelebbi kapcsolatba Kenricksszel, miután együtt edzettek, de elővigyázatosságból a teljes csapatukat karanténba rakták, és mindenkit letesztelnek covidra.
Az atlétikai versenyek pénteken kezdődnek az olimpián, a rúdugrás selejtezői szombaton. Az biztos, hogy ezen Kendricks nem tud indulni, de nagy kérdés, hogy mi lesz Marschallal, a többi ausztrállal, és egyáltalán a többi rúdugróval és atlétával, akik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba kerültek Kendricksszel, és így maguk is megfertőződhettek.

Kendricks kiesése az eddigi legnagyobb veszteség covid miatt az olimpián, de ezzel még együtt tudnak élni a tokiói szervezők. Ha viszont kiderül. hogy a koronavírus elszabadult az atléták közt, és alaposan megrostálja az olimpia sztársportágának mezőnyét, az katasztrofális hatással lehet a 2021-es olimpiára.

Jó reggelt! Ma is olyan meleg lesz, mint tegnap.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A jó hír, hogy úgy tűnik, iskolakezdésre a kormány szeretne minél több gyereket beoltani koronavírus ellen. A rossz, hogy a szervezés ugyanolyan kaotikusan megy, ahogy a magyar oltási program eddigi szinte valamennyi fázisa
Hétfőn levelet kaptak a iskolák, hogy értesítsék a szülőket arról, hogy lesz oltási lehetőség augusztus utolsó két napján, és mérjék fel az igényeket a 12-18 éves korosztályig. Miután a pedagógusok felháborodtak azon, hogy ezt a nyári szünetben, augusztus 5-ig kellene megszervezniük, újabb levélben haladékot kaptak, és elég lesz augusztus második felében közvélemény-kutatniuk.
A tervek szerint augusztus 30-31-én lenne az ezt igénylő fiatalok beoltása, elsősorban magukban az iskolákban kialakított oltópontokon. A 12-18 éves korosztályban közel 700 ezren vannak, és ha levonjuk a 16-18 éveseket, akik elvileg már egy ideje kaphatnak oltást, még mindig maradnak 400 ezren. Őket Pfizerrel oltanák.
Máshol:

Az utóbbi hetekben szinte valamennyi magyar közvéleménykutató felmérte a hazai attitűdöket a homoszexualitással kapcsolatban. Egy friss kutatás viszont azt kutatta, hogy ki mit gondol a kormány homofób ötletekkel teleírt „gyermekvédelmi” törvényéről.
Mivel a kormánykommunikáció fix eleme, hogy „Brüsszel” Magyarországot támadja, felmérték az EU-val kapcsolatos véleményeket is.

Izrael védelmi minisztere szerdán bejelentette, hogy a kormány munkatársai felkeresték az NSO Group központját és vizsgálatot indítanak amiatt, hogy a cég Pegasus nevű kémszoftverét valóban politikusok, újságírók, aktivisták és üzletemberek megfigyelésére használták-e, világszerte több országban.
A védelmi minisztérium nem közölte, hogy pontosan melyik hatóság nyomoz, de az izraeli média korábban arról írt, hogy az igazságügyi minisztérium, a Moszad és a katonai hírszerzés is vizsgálódik az NSO-nál.
Közben már az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki izraeli tisztségviselőknek a Pegasus-botrány miatt. Joe Biden elnök közel-keleti tanácsadója, Brett McGurk múlt csütörtökön a Fehér Házban találkozott Zohar Paltival, az izraeli védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőjével, és megkérdezte tőle, milyen lépéseket tesz az izraeli kormány az NSO ügyével kapcsolatban.

Nyolc-kilenc hónappal a 2022-es választás előtt, az olimpia alatt azt látjuk, hogy mint az úszók a medencében, a magyar politikusok is elkezdenek körözni a karjaikkal, átmozgatják utoljára az izmaikat, és felállnak a rajtkőre.
A kormány oldaláról már el is kezdtek egyeztetni a munkaadókkal a 200 ezer forintos minimálbérről. Ennek bevezetése jövő április előtt elég erős kampányfegyver lenne a Fidesz kezében. De ha ezt nem is lépik meg, még mindig lehet pörgetni a „gyermekvédelmi” népszavazást, amiről pénteken már dönt is a Nemzeti Választási Bizottság.
Az NVB-nek viszont Karácsony Gergely népszavazására már nem lesz most ideje. Bár a két népszavazási kérdéssort szinte egyszerre adták be, az is elképzelhető, hogy csak szeptember közepén döntenek Karácsony kérdéseiről. Így a főpolgármesternek szereplésre marad a nemzetközi média, ahol beszélhet arról, hogy a minimum a Pegasus-botrány miatt, hogy Varga Judit mondjon le.
A Jobbikban kampányolás helyett azzal kénytelenek foglalkozni, hogy cáfolják a kormánypárti sajtónak azt a „hírét”, amely szerint etikai eljárást indítottak a hétvégi Pride-on felvonuló politikusuk ellen.

Nikola Gruevszki céget alapított egy péceli Kádár-kockában. Az I.C.I.C. Kft. főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a listában sok más is szerepel a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig.
Orbán Ráhel eddig soha nem vállalta névvel a divat- és szállodaiparban megszerzett pozícióit, most viszont az Odu Store néven létrehozott cégben ügyvezetőként és tulajdonosként is feltűnik a miniszterelnök lánya. A június végén bejegyzett kft. fő tevékenysége ipari jellegű bolti kiskereskedelem, vagyis lényegében mindennel foglalkozik, ami nem élelmiszer, ital vagy dohányáru.

Lehet, hogy már túlléptük azt a pontot, ami után helyrehozhatatlan a klímaváltozás, állítják a világ vezető kutatói a szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben.
A 10 ezer tudós által aláírt cikk azt állítja, hogy a Föld „életjeleinek” tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít az a pont, de lehet, hogy már túl is léptünk rajta, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani.
A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek. Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.
Máshol:

Magyar idő szerint csütörtökre virradóra Tokióban az uszodában:
Sajnos a női tőrcsapat a negyeddöntőben kikapott az olaszoktól, így a férfi kardozók tegnapi bronzérme után ma a vívópáston biztosan nem születik újabb magyar érem. Valószínűleg máshol sem. A női kéziseink fél egykor játszanak az oroszokkal, muszáj lenne nyerni. Minden tokiói eseményt itt közvetítünk.
Mindig érdekelte a lovassport az olimpián, de sose tudta, mit kell nézni? A lovassport valószínűleg nem a legszórakoztatóbb olimpiai szám, aminek főleg az lehet az oka, hogy laikus szemmel nehezen értelmezhető, hogy mi történik és hogyan zajlik a pontozás. Most viszont elmagyarázzuk.

Hosszú Katinkával nem történt tragédia, egyszerűen már nem olyan jó, mint 5 éve. A pandémia az ő módszerének biztosan nagyon rosszat tett, de már előtte is voltak edzőproblémái, egyedül akart felkészülni az olimpiára. A két döntőjében ő volt a legidősebb, szakmailag is nagyon félrement valami, de kár lenne elfelejteni, hogy ő a harmadik legeredményesebb úszó olimpikonunk.
Simone Biles pedig felvállalta, hogy ő is ember, és egyszerűen nem éri meg belerohadni a rá nehezedő nyomásba. Mindenki teljesen természetesnek vette, hogy nyerni fog, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok tornász viszont inkább visszalépett mentális egészsége miatt.


Jó reggelt! Kánikula, kánikula, kánikula.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Furcsa ilyet leírni, de ahogy azt előre lehetett tudni, Milák Kristóf olimpiai aranyérmet szerzett 200 méter pillangón. A magyar úszó a döntőben az eddig megszokott módon emelkedett ki a mezőnyből, és végül utcahosszal, két és fél másodperccel verte a második helyezettet. Pedig a döntő előtt elszakadt a gatyája. Nem is tűnt utána boldognak, talán jobb időt várt magától.
Ebben a számban mindössze hét századmásodperccel csúszott le a dobogóról Kenderesi Tamás. A női 200 méteres vegyesúszás döntőjében Hosszú Katinka hetedik lett. Hosszúnak tegnap sem volt jó napja, az egész magyar sajtó azzal foglalkozott, hogy miért nem itthon szólt, hogy nem akar úszni 200 pillangón. Akkor indulhatott volna helyette Jakabos Zsuzsanna.
Szerdán még egy magyar éremre van jó esély: Szilágyi Áron vezetésével a magyar kardvívó csapat ezekben a percekben vív az elődöntőben az olaszok ellen. A szerdai tokiói eseményeket itt közvetítjük.

Hirtelen megugrott a covidbetegséggel kórházban kezeltek száma, a hétfőn jelentett 55 után a keddi adatok szerint már 73-an vannak. A 18 fős emelkedés százalékosan igen sok, majdnem harmadával többen szorultak hétfőn kórházi ápolásra, mint a hétvégén. A gépi lélegeztetésre szorulók száma is nőtt, jelenleg 11-en vannak.
Ezek még mindig nagyon alacsony számok, de a növekedés egyértelmű, és most már a hivatalos megszólalók is elismerik, hogy ez bizony a delta variáns. Müller Cecília szerint mostanáig 58 esetben azonosították a koronavírus delta variánsát a magyar mintákban. György István államtitkár négy napja még 20 feletti esetet mondott, itt tehát néhány nap alatt háromszorozódás történt.
Müller szerint az emelkedés a szennyvízadatokban is megmutatkozik; mind a három budapesti mintavételi helyen, illetve négy vidéki nagyvárosban - Pécs, Miskolc, Szekszárd, Salgótarján - nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a vízmintákban. Ez összességében azt jelenti, hogy hamarosan olyan ütemben növekedhetnek a fertőzésszámok, mint az utóbbi hetekben Nyugat-Európa országaiban.
A kérdés már csak az, hogy a negyedik hullám fertőzései mekkora pusztítást tudnak végezni a magyar lakosságban. Mindenesetre jó labor erre Nagy-Britannia, ahol mostanra angliai és walesi népesség 92 százaléka lehet vagy vakcináció, vagy természetes fertőzés útján immúnis a vírusra, amihez képest továbbra is nagyon magas a fertőzöttek száma. Magyarországon becslésünk szerint ettől jóval elmarad az immunitás aránya, ami most 65 százalék lehet. Vagyis nálunk az ősz és az iskolakezdés közeledtével sokkal nagyobb immunizálatlan sokaságra szabadulhat rá a korábbiaknál fertőzőbb delta variáns.
Nagy-Britanniáról már azt is tudjuk, hogy ott az EB-meccsek idején nagyon megugrott az újonnan azonosított fertőzöttek körében a férfiak aránya. Az összefüggés erős, ugyanilyen megugrást tapasztaltak az idei, két brit csapat között rendezett Bajnokok Ligája döntő idején is, majd a nemek közti különbség az Eb végével megszűnt az adatokban. A járvány azonban nem a stadionokban terjedt elsősorban, hanem a jellemzően zárt terekben tartott közös meccsnézéseken.

Az RTL Híradójának sikerült megszereznie egy táblázatot, amiből kiderül, milyen oltások kombinálását javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje a harmadik oltásokhoz:
A harmadik oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni az eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.
Jó kérdés, hogy ki fog harmadszorra Sinopharmot kérni, ha tényleg szabadon lehet választani. A kínai oltóanyagot már a magyar kormány is jó ideje ingyen osztogatja baráti országoknak, miközben a nyugati vakcinákért pénzt kér – hiszen azokért hajlandó is valaki fizetni.
Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója is, amelyben háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket.

A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.
Segítséget jelenthet a magyar háztartások számára, hogy a Monetáris Tanács 1,2 százalékosra emelte az alapkamatot, amivel tovább harcolnak az egyre növekvő hazai infláció ellen. Az viszont rossz hír, hogy vasárnaptól már nem kedvezményes az elviteles és házhoz szállított ételek áfája. A kormány tavaly novemberben csökkentette ezt 27-ről 5 százalékra, hogy így segítse a nehéz helyzetbe jutott vendéglátóhelyeket. A visszaemeléssel minden bizonnyal kevesebben fognak rendelni, az éttermeknek pedig kisebb lesz a forgalma.
A magyar költségvetés szempontjából legfontosabb esemény azonban az, hogy két hónap haladékot kapott a magyar kormány az EU-s helyreállítási terv letárgyalására
Bár Orbán Viktor pénteken már kormányhatározatba foglalta, hogy az Európai Bizottság csakis a homofób törvénymódosítások miatt késleltetheti az ország helyreállítási tervének elfogadását, Veerle Nuyts bizottsági szóvivő kedden arról beszélt, hogy a magyar fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, és kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

Most már minden nap érkeznek hírek a világ legkülönbözőbb helyeiről tüzekről, melegről, klímaváltozásról. Görögországban az erdők, Pest megyében csak a tarló ég. A leglátványosabb képek azonban Kínából érkeztek, ahol a homokvihar egy komplett várost ostromol.
Az biztos, hogy a jövőben Európában is egyre sűrűbbek lesznek az észak-amerikaiakhoz hasonló hőhullámok. A kérdés inkább az, hogy meg lehet menteni a Földet úgy, hogy közben folyamatosan nő a gazdaság?
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Ennek az összefogásnak az egyik fontos eleme a fenntartható agrártermelés. A Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián pedig az is kiderült, hogy ehhez GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj és műholdas termésbecslés is kellhet.


Hány órán át ganéznál azért, hogy elvigyenek lángosozni egy duzzasztógáthoz? Igazán minőségi trash-élményt nyújt az RTL-en futó gazdás társkereső, amiben a gazdák ingyen dolgoztatják az értük szó szerint vasvillával versengő, potenciális randipartnereiket.


Aki egy hajnali kelést (késői fekvést?) bevállalna egy magyar arany élőben megtekintéséért, az ma éjszaka vágjon bele. Magyar idő szerint szerdára virradóra 03:49-kor rendezik a 200 méteres pillangóúszás döntőjét, aminek Milák Kristóf kimagasló esélyese. Milák az elődöntőben minden vetélytársánál több mint két és fél másodperccel jobban úszott, az olimpia egyik legnagyobb meglepetése lenne, ha nem ő csapna célba először.
Ugyanebben a döntőben úszik majd Kenderesi Tamás, aki az ötödik legjobb idővel jutott be. Kenderesi öt éve Rióban bronzérmes volt, és most is van esélye egy újabb dobogós helyezésre.
Egy órával később Hosszú Katinka is döntőt úszik, de hiába ő a 200 méteres vegyesúszás címvédője, tőle bravúr lenne az érem. Hosszú sajnos ismét kiszúrt Jakabos Zsuzsannával azzal, hogy csak az utolsó pillanatban lépett vissza a 200 pillangó előfutamaitól. Így ebben a számban csak egy magyar indulhatott, Kapás Boglárka az 5. legjobb idővel jutott az elődöntőbe.

Minden várakozást felülmúlva a negyedik helyen zárta a mountain bike-osok női terepversenyét a mindössze 19 éves Vas Kata Blanka.
Az esőtől csúszós, saras pályán a nőknek ma sokkal nehezebb dolguk volt, mint tegnap a férfiaknak. Ennek köszönhetően szinte mindenki esett legalább egyszer. Vas mindjárt a verseny legelején, a harmadik helyen tekerve bukott, majd többször is le kellett szállnia tolni a bringát, ami neki nem kedvez.
Vas sokáig a 8-9. helyen állt, de az utolsó két körben iszonyatosan beleerősítve fel tudott jönni a negyedik helyre. Csak a három érmet megszerző három svájci végzett előtte, az előzetesen esélyesnek gondolt franciákat simán verte.
Amit a bennfentesek már eddig is tudtak, hogy a 19 éves versenyző a kerékpársport valaha volt legnagyobb magyar tehetsége, most a szélesebb közönség számára is nyilvánvalóvá vált. Vasban benne van még legalább 3 olimpia, és még számtalan egyéb siker lehetősége.

Két futam után a 2. helyen áll az összetettben a férfi vitorlázók Finndingi versenyében Berecz Zsombor. A viharos időjárásnak köszönhetően egy ideg úgy tűnt, a második futamot meg sem tudják rendezni, de végül a magyar sportoló abban, akárcsak az elsőben, a második helyen végzett egy török versenyző mögött.
Ez nagyon biztató kezdés, és innentől kezdve ha elvárni nem is lehet, de beszélni szabad arról, hogy Berecz érmet szerezhet. Folytatás szerdán.

33:27-re kikapott a braziloktól a magyar nőikézilabda-válogatott, és ezzel tovább nehezítette a saját dolgát. Ha tovább akarunk jutni a csoportból, a maradék három meccsünkből kettőt meg kellene nyerni a svédek, az oroszok vagy a spanyolok ellen.
A magyar férfi vízilabdások borzalmasan kezdték a meccsüket a sokkal gyengébb japánok ellen, még a félidőben is 8:8 volt az állás. A végére szerencsére érvényesült a két csapat közötti klasszisnyi különbség, és 16:11 lett a vége a magyarok javára.

Nem sokkal a kedd déli kezdés után visszalépett a tornászok összetett csapatversenyétől az amerikai Simone Biles, a tokiói játékok egyik legnagyobb sztárja.
Biles egyik legerősebb számában, az ugrásban még elindult, de nagyon rossz gyakorlatot mutatott be. Ezek után előbb kiment a csarnokból, majd visszajött, végül pedig az amerikaiak bejelentették, hogy Biles nem versenyez tovább. Lehet, hogy megsérült, de az NBC tévétársaság szerint a mentális egészsége miatt volt szükség a visszalépésre.
Azt nem tudni, hogy az egyéni versenyeken Biles még visszatér-e.

Hosszú Katinka másodszor is feleslegesen akadályozta meg, hogy Jakabos Zsuzsanna 200 pillangót úszhasson olimpián.
Hosszú, akárcsak öt éve Rióban, most is visszalépett a versenytől az előfutamok előtt. Akkor még mondhatta, hogy azért nem szólt előre, hogy nem tud ezen a távon is elindulni, mert bízott abban, hogy a kirobbanó formája ehhez is elég lesz, de idén erről szó sincs. Ha Hosszú még az olimpia előtt lép vissza a 200 pillangótól, Jakabos, aki szintén teljesítette a szintidőt, úszhatott volna Tokióban. Hosszú azonban most is csak néhány órával az előfutama indulása előtt lépett vissza.
Hosszú visszalépése nemcsak Jakabosnak rossz hír, hanem a 200 pillangó lebonyolítását is megkavarta. Nélküle csak 16-an maradtak a mezőnyben, így az előfutamok összes indulója bejutott az elődöntőbe. Az előfutamokat azonban ennek ellenére le kellett úszni, a másik magyar induló, Kapás Boglárka az ötödik legjobb időt teljesítette.

Minden várakozást felülmúlva a negyedik helyen zárta a mountain bike-osok női terepversenyét a mindössze 19 éves Vas Kata Blanka.
Az esőtől csúszós, saras pályán a nőknek ma sokkal nehezebb dolguk volt, mint tegnap a férfiaknak. Ennek köszönhetően szinte mindenki esett legalább egyszer. Vas mindjárt a verseny legelején, a harmadik helyen tekerve bukott, majd többször is le kellett szállnia tolni a bringát, ami neki nem kedvez.
Vas sokáig a 8-9. helyen állt, de az utolsó két körben iszonyatosan beleerősítve fel tudott jönni a negyedik helyre. Csak a három érmet megszerző három svájci végzett előtte, az előzetesen esélyesnek gondolt franciákat simán verte.
Fontos megemlíteni, hogy a sokszoros felnőtt magyar bajnok Vasnak ez nem is a fő száma, ő egyre inkább országúti kerékpározásban versenyez, és valószínűleg ebben is képzeli el a jövőjét. A mountain bike a közmegegyezés szerint nem összeegyeztethető a magas szintű országúti versenyzéssel, de ezek után Vastól már semmi nem lenne meglepetés. Mindenesetre amit a bennfentesek már eddig is tudtak, hogy a 19 éves versenyző a kerékpársport valaha volt legnagyobb magyar tehetsége, most a szélesebb közönség számára is nyilvánvalóvá vált. Vasban benne van még legalább 3 olimpia, és még számtalan egyéb siker lehetősége.
2021 nagy éve a magyar bringásoknak: Valter Attila rózsaszín trikóban több napig vezette a Giro d'Italiát.