beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Miért akarja kifizetni a közmédiáért több százezer cseh havonta három korsó sör árát?

Inkei Bence - 2026.11.19 13:39:34
▲

Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓

Miért akarja kifizetni a közmédiáért több százezer cseh havonta három korsó sör árát?

A független Csehország történelmének legnagyobb demonstrációját rendezték múlt vasárnap Prágában, ahol a szervezők becslése szerint 350-400 ezer ember tüntetett a közszolgálati televíziót és rádió kötelező előfizetési díjának eltörlése ellen. A Letná parkban tartottak már jó pár tömegtüntetést: 1989. november 25-26-án mintegy 7-800 ezren követeltek szabad választásokat (akkor még Csehszlovákiának hívták az államot), de harminc évvel később, 2019 novemberében is legalább negyedmillióan tüntettek az első miniszterelnöki ciklusát töltő Andrej Babiš ellen, és idén márciusban is volt már egy hasonló nagyságrendű megmozdulás, az új Babiš-kormánnyal szemben.

Ez a mostani viszont túltett az eddigi Babiš-ellenes tüntetéseken, amit csak részben magyarázhat a közmédia sorsa feletti aggodalom, sokakat a kormánnyal szemben általánosan érzett düh vitt az utcára. De ettől még igaz, hogy elsősorban a közmédia függetlensége volt a fő téma. Miért áldoznának továbbra is havonta annyi pénzt a közmédiára a tüntetők, ami nagyjából egy átlagos ebédmenü vagy három korsó csapolt sör ára egy prágai kocsmában? Mitől féltik a cseh köztévét és -rádiót, és miért emlegetik az Orbán-rezsim kézi irányítású köztévéjét Csehországban? A kérdés nálunk sem időszerűtlen, hiszen épp most választják a közmédia új vezérigazgatóját.

Előfizetési díj kontra orbáni út?

Csehországban tavaly óta havi 205 korona előfizetési díjat kell fizetni háztartásonként vagy cégenként a közmédia működtetésére: ebből 150 megy a tévének, 55 pedig a rádiónak. Korábban havi 180 korona volt a díj, ez az előző kormány emelte fel 205-re. Ez a díj jelenti sokak szerint a közmédia függetlensége zálogát, hiszen ha a pénz közvetlenül a háztartásoktól jön, a kormány és a parlament nem dönthet évente arról, mennyit kap a közmédia, míg az érvelésük szerint a költségvetésből finanszírozott műsorszolgáltatónál a kormánynak mindig ott a pénzcsap.

Ez nem teljesen igaz minden helyzetben, hiszen vannak olyan európai országok, mint Norvégia és Dánia, ahol ugyan a költségvetésből finanszírozzák a közmédiát, de a szerkesztői függetlenséget védő jogi garanciákkal. Közép-Kelet-Európában azonban már sokkal rosszabb a helyzet, a lengyel, a szlovák és a magyar közmédia sorsát is elrettentő példaként szokás felhozni Csehországban.


Kérdés a vitához: Milyen finanszírozási és jogi megoldások biztosíthatják leginkább a közmédia függetlenségét?

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!