de a közmédia tagadta, hogy emiatt rúgták volna ki.
Dávid-Joó a nyílt levelében elmesélte élményeit a felfüggesztéséről, valamint a kirúgásáról. Így írta le a helyzetét: „ Öt hónapig vártam az M1 Híradó műsorvezetőjeként, hogy megkapjam a következő beosztásomat. Azt mondták, hamarosan megírják, mikor mehetek újra dolgozni. Közben megpályáztam a közmédia vezetését. A Független Közmédia Testület érvényesnek találta a pályázatomat. A tizennégy továbbjutó nevének kihirdetése után egy nappal megérkezett a levelem. A munkáltatóm arról értesített, hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat.” A levélhez Dávid-Joó mellékelt egy emailt is, amit a screenshot szerint november 11-én küldtek neki a közmédiától, és amelyben még mindig arról beszéltek, hogy fel van függesztve a híradós, nem pedig kirúgva.
A Független Közmédia Testület tagjai értetlenül fogadták a visszalépését, ehhez ezt a magyarázatot fűzte: „Ha a munkaviszonyom ügyében bírósághoz fordulok, ott a saját igazamat fogom képviselni. Nem tartanám helyesnek, hogy közben annak az intézménynek a vezetésére pályázzam, amelynek a döntését vitatom.”
A volt híradós ezután több kérdést is a vezérigazgatóhoz szegezett:
A feljelentések és az átvizsgálások során hogy látták: korábban ki döntött arról, melyik hír kerül adásba, kit kell megszólaltatni, és kinek a válasza maradhat ki? Mit állapítottak meg azoknak a vezetőknek, felügyeleti szerveknek és a tulajdonosi jogok gyakorlóinak a felelősségéről, akiknek lett volna hatalmuk közbelépni?
Hogyan határoztak, határoznak a stylistok, sminkesek, öltöztetők, vágók, utazásszervezők és egyéb beosztottak sorsáról?
Hány munkatársat hívtak be azért, hogy közös megegyezéssel távozzon? Kértek-e bárkitől olyan aláírást, amellyel azt is vállalja, hogy távozása körülményeiről később sem beszél, és a munkáltatóval szemben nem érvényesít igényt? Hazaviheti-e az ajánlatot, megmutathatja-e az ügyvédjének, és kap-e egyenes választ arra, mi történik, ha nem írja alá?
„Mikor született meg az első dokumentált döntés arról, hogy meg kívánnak válni tőlem? Ha csak most, mi indokolta az öt hónap várakozást? Ha már hónapokkal ezelőtt, miért mondták addig is, hogy hamarosan megkapom a beosztásomat? Számolt-e a vezetés azzal, hogy a bizonytalanságba belefáradó dolgozók végül maguk kérik a távozásukat?”
Hozzátette azt is: „Az én arcomat látták a nézők. A saját munkámért vállalom a felelősséget. Ha az átvilágítás az én munkámban kifogásolható döntést tárt fel, kérem, mondja meg nekem, mi volt az. Ha a munkaköröm szűnik meg, kérem, ezt mondják ki. A kettő között egy ember szakmai becsülete a különbség.”
Dávid-Joó azt szeretné, hogy „mindenkinek mondják meg a szemébe, miért kell mennie. Ha egy szakmai döntéséért teszik felelőssé, nevezzék meg azt a döntést. Aki pedig méltánytalannak érzi, ami vele történik, elmondhassa ezt nyilvánosan is.”
Kérdés a vitához: Milyen információkat tart fontosnak nyilvánosságra hozni egy munkáltatónak, amikor munkatársak távozásáról dönt?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!