Orbánék még azt is beígérték a CATL-nek, hogy a behozott ázsiai munkavállalókat is magyar közpénzből képzik

Tárkányi Zsolt, a Tisza debreceni országgyűlési képviselője újabb hosszú posztban sorolta, miket tartalmaz az Orbán-kormány és a CATL közötti szándéknyilatkozat.

Rögzítik benne például, hogy a magyar kormány segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL opciós jogot kapjon a célterületen túl további földterületek megvásárlásához, a CATL pedig műszakilag átvilágítja előzetesen azokat a telkeket, amelyeket a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) befektetési célterületként javasol neki.

A dokumentum alapján az önkormányzat vállalta, hogy miután megszerezte a telkeket az addigi magántulajdonosoktól, saját költségére előkészíti azokat (egyesíti, tehermentesíti, stb.) és kötelezően értékesíti a CATL-nek, a CATL pedig nem köteles a telekáron felül semmilyen díjat vagy költséget viselni.

Tárkányi kiemeli, hogy az Orbán-kormány vállalta azt is, hogy összeállítanak egy listát minden szóba jöhető, 100 hektárt meghaladó nagyságú olyan területről Debrecen 50 kilométeres körzetében, amelyek alkalmasak lehetnek a CATL további gyáregységeinek létrehozására.

Könnyíteni akartak a munkaerő-behozatalon is, a dokumentum szerint kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak segítették a bevándorlási és más hivatalokban a kínai és egyéb harmadik országból érkező munkavállalók vízumkérelmének lehető leggyorsabb és legzökkenőmentesebb biztosítását. A CATL meg is jelölte, hogy 2022 júniusa és 2029 decembere között mennyi EU-n kívüli munkavállalóra van szükségük, éves bontásban:

• 2022 júniusában a megjelölt szám 42-ről indul,
• 2023 nyarán megközelíti a 2000-et,
• 2024 végére meghaladja a 6000-et,
• 2025-ben 4000-5000 között marad,
• majd a gyár építésének lezárultával akkori tervek szerint 2027-től beállna a szám 1000-2000 közötti állandó munkavállalóra.

A szerződés szerint az önkormányzat vállalta azt is, hogy a magyar állammal együtt bérlakások ezreit alakítja ki a CATL munkavállalói számára. A kormány még a dolgozók képzését is részben közpénzből képzelte biztosítani a szándéknyilatkozat szerint: a dolgozói képzések költségeinek felét, legfeljebb 2 millió eurót (akkor 800 millió forintot képzésenként) vagy dolgozónként legfeljebb 5 ezer eurót (akkor 2 millió forintot) ígértek.

Orbánék eredetileg azt is vállalták, hogy megvizsgálják a területen áthaladó vasútvonal korszerűsítését és villamosítását, de ugye ehelyett annak bezárásáról döntöttek. A szándéknyilatkozat szerint minden vasúti és közúti fejlesztést a magyar adófizetők álltak volna a kínai gyárnak.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tart fontosnak az ilyen beruházásokhoz kapcsolódó állami és önkormányzati vállalások megítélésekor?