Nógrádi György a nyilvánosságra került 6-os kartonjáról: A könyvemben minden le van írva

A Fidesz kedvenc „biztonságpolitikai szakértője”, Nógrádi György neve is felbukkan a nyitottaktak.hu oldalon nyilvánosságra hozott állambiztonsági dokumentumok között.

A 6-os kartonon az szerepel, hogy Nógrádit egyetemi oktatóként szervezték be elvi-hazafias alapon 1981. július 17-én, Raguza fedőnéven, ifjúságvédelmi vonalon.

Nógrádi neve már 2009-ben felbukkant, mint aki kapcsolatban állhatott az állambiztonsággal. Ekkor az 1956-os Intézet az addigi legrészletesebb névsort jelentette meg azokról, akiket az állambiztonsági szolgálat mozgósított a kiterjedt titkos hálózatából, hogy kontroll alatt tartsák Nagy Imre és társainak újratemetését 1989. június 16-án.

A Raguza nevű ügynök 1989. május 10.- június 16-a között külföldön tartózkodott. Kiutazása előtt eligazítást kapott, hogy az NSZK-s kormánykörökben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben hangoztassa aggályait Nagy Imre újratemetésének politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. Hangsúlyoznia kellett, hogy egy ilyen fordulat veszélyezteti az eddig elért eredményeket. Az intézkedési terv szerint "Raguza" rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel.

Nógrádi ekkor tagadta, hogy ügynök lett volna. Azt írta: „Ahogy tudomást szereztem a listáról, gyomorvérzést kaptam, és több napig kórházban feküdtem. Volt időm átgondolni, mit tegyek. Ahogy az új könyvemben is leírtam, úgy döntöttem, vállalom a harcot, ezért megbíztam egy sztárügyvédet. Kikértem az aktámat, amelyben hihetetlen dolgok voltak. Leírták benne, hogy alkoholista vagyok, soha nem ittam. Hogy gyengén beszélek angolul és németül, közben orosz-német szinkrontolmács voltam, igaz, angolul akkor még nem tudtam. A két évvel korábbi lakáscímem szerepelt a dokumentumban, és az, hogy a tudományok nagydoktora vagyok, az sem volt igaz. Azt is olvastam benne, hogy egy nagybátyám él Nyugaton, kettő él Amerikában. Leírták, hogy kocsi mániás vagyok, 1974 és 1986 között csak Trabantjaim voltak. Máshogy fogalmazva, alapadatok nem stimmeltek, de engem majdnem kinyírtak vele. Bírósághoz fordultam, a per végén kiderült: esetemben semmi nem teljesült azon kritériumokból, amelyek alapján III/III-as ügynök lehettem volna. Persze az már senkit nem érdekelt. Az ügyet időről időre mindig előszedi valaki, ha belém akar egyet rúgni. Nemrég is megkaptam.”

2023-ban Ungváry Krisztián vette elő az ügyet a podcastjában. Felidézte a Raguzáról talált kevés dokumentumot, de jelezte azt is, hogy a dossziéi nincsenek meg a levéltárban, nem tudni, hogy megmaradtak-e, de szerinte nyilvánvaló, hogy Nógrádit szóban számoltatták be, nem írattak vele jelentéseket.

Nógrádi a 6-os kartonjának nyilvánosságra kerülését a Blikknek most úgy kommentálta:

"A válaszom az, hogy ugyanez lejött 10 évvel ezelőtt is. Akkor a 40 év alatt a Föld körül című könyvemben az összes felmerülő kérdésre választ adtam, mondatról mondatra mindenre válaszoltam, minden dokumentumot lefényképeztem, és a bírósághoz fordultam. Az, hogy most többen újra előveszik ezt az ügyet, ez az ő dolguk. Pont. Nem megyek bele belpolitikába. Én bármire válaszolok, egész éjjel az amerikai elnökválasztást néztem, nem foglalkozom magyar belpolitikával. Pont. A könyvemben minden le van írva pontról pontra".

A Blikk idézi a 40 év alatt a Föld körül – Kalandjaim a világpolitika porondján című önéletrajzi kötetet. Ebben Nógrádi György határozottan visszautasítja, hogy bármikor ügynökként vagy besúgóként működött volna. Mint írja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kutatójaként és hadtörténészeként a hetvenes–nyolcvanas évektől kezdve rendszeresen járt Nyugat-Németországba. Leírja az akkori állami bürokrácia működését: a hazatérések után minden kutatónak kötelező volt részletes írásbeli beszámolót készítenie az egyetemi vezetés és az illetékes minisztériumok számára a külföldi tapasztalatokról, tárgyalásokról. Hangsúlyozza, hogy ezek nyílt szakmai anyagok voltak, nem titkosszolgálati jelentések.

Fontos tudni: a jelenlegi adatbázisban olvasható dokumentumok egyrészt hiányosak, másrészt pedig a most böngészhető adatok nem alkalmasak arra, hogy azokból bárkinek az ügynökmúltja/tevékenysége pontosan beazonosítható legyen (itt írtunk részletesen arról, hogyan érdemes értelmezni a most publikált anyagokat).

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tart fontosnak az állambiztonsági dokumentumok értelmezésekor?