Boldog Istvánt 5 év letöltendő börtönre ítélték

Cikkünk frissül

A volt fideszes országgyűlési képviselőt bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék első fokon, és 5 év letöltendő börtönre ítélte. Boldog bűnsegédként ezeket követte el:

• 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Boldogra 6,6 millió forint vagyonelkobzást is kiróttak.

Bűnösnek mondták ki Boldog jobbkezét, az ügy másodrendű vádlottját, Fehér Petrát is, aki szintén 5 éves büntetés kapott. Az ügy harmadik főszereplőjét, K. Pétert három éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Boldog mentelmi jogának a felfüggesztését még 2020 áprilisban kezdeményezte Polt Péter akkori legfőbb ügyész. A 2021 januárban elkészült vádirat alapján a Fidesz akkori országgyűlési képviselője, Boldog István és Fehér Petra, a megyei közgyűlés alelnöke 2015 környékén elhatározták, hogy a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. A vádirat szerint 2017 és 2019 között jogellenesen befolyásolták is a pályázatokat, és csatlakozott hozzájuk Boldog - Fehér Petra mellett másik - táskás emberének tartott K. Péter is.

Az indoklást a bíró a közbeszerzési törvény két fontos pontjával kezdte: a verseny tisztaságával, átláthatóságával és nyilvánosságával, valamint a hatékony és felelős gazdálkodás szemléletével. Ezeket számos esetben sértették meg ebben az ügyben, Boldog visszaélt a befolyásával, és a vele együttműködő településeket támogatta az EU-s pályázatokon, valamint helyzetbe hozta a kiszemelt vállalkozókat. Ez volt az a visszaosztási rendszer, ami számos esetben nehezen bizonyítható, itt viszont más történt, mint az a lehallgatási jegyzőkönyvek kiderült. Itt nem volt bonyolult a rendszer, nem alvállalkozót vontak be, túlárazott megbízással, hanem készpénzes visszaosztás volt. Viszont konfliktus és elszámolási vita volt a szereplők között, amit később elsimítottak, ez szintén nyomon követhető a lehallgatásokból.

A nyomozással kapcsolatban több megjegyzése volt a bírónak: nyilvánvaló hogy nem elszigelt eset volt, hanem rendszerszinten kiépült jelenség. Nem egy települést, nem egy beruházást érintett ez a visszaosztásos rendszer. De az érthető, hogy a nyomozás a jól bizonyítható cserkeszőlői esetekre koncentrált, miközben más település, más vállalkozó is érinttet lehet, akik nem kerültek bíróság el. Ez sértheti az ebben az ügyben érintett vádlottak igazságérzetét.

Egyáltalán nem tárták fel, hogy Boldog Istvánnak hogyan lehetett befolyása a pályázati rendszere, hogyan lehetett szava abban, hogy az egyes települések mlyen összegben, hogyan jutottak támogatáshoz. (A bíró nem mondta, de itt nyilván arról van szó, hogy Boldog kikkel egyeztethetett a pályázatok lezsírozásánál.)

Az sem került feltárásra, hogy a visszaosztott pénzeket mire költötték el.

A bírónő megjegyezte azt is, hogy 2019-ben fideszes országgyűlési képviselővel szemben vallomást tenni nem tűnt kifizetődőnek azoknak, akik ezt megtették. Miért tettek volna alaptalan vallomást az ügyben? - hárította el Boldog egyik védekezését.

Boldog arra is hivatkozott, hogy az ügyet kirobbantó Nagy Szilárd, Kengyel polgármestere vádalkut kötött, egyébként pedig ő jelentette fel. A bírónő szerint Nagy Szilárd vallomásában valóban több problémás részlet volt, sokszor ellentmondásokkal, de az ügyben nem is vették ezt figyelembe, más bizonyítékok alapján hozta meg a döntését.

A bírónő szerint a másodrendű vádlott, Fehér Petra nem volt vezető beosztású személy, de a megyei közgyűlési tagjaként volt szerepe a TOP-os pályázatokban.

Boldog tagadta, hogy ráhatása lett volna a pályázatokra, de a bírónő szerint igenis volt. Ezt támasztják alá a polgármesterek tanúvallomásai, hogy Boldog tudott hatni a döntésekre, de legalábbis ezt gondolták róla, így az elvárásait is teljesítették.

A lehallgatási anyagok is azt támasztják alá, hogy Boldognak volt befolyása a pályázatokra. Kiemelt egy ügyet, K. Péter és egy alpolgármester között. Ebben arra hivatkozott K. Péter, hogy a főnökével úgy döntöttek, hogy Cserkeszőlő kapja a támogatást. A lehallgatásokban egyébként nemcsak TOP-os, hanem más pályázatok is szerepelnek, amikre szintén ráhatása volt Boldognak és Fehér Petrának. Ilyen volt a Magyar Falu-program is.

A bírónő azt is elmondta, hogy Boldogék esetében nemcsak a már elnyert pályázatokról volt szó, hanem az a későbbi támogatásokkal is össze volt ez kötve. Így nem csoda, hogy a polgármesterek együttműködtek Boldogékkal. Felolvasott egy lehallgatott beszélgetést is ennek alátámasztására, amiben Fehér Petra arról tájékoztatja Boldogot egy másik pályázat esetében: „a tiszapüspöki polgármester marha alázatosan köszöni és mindenben együttműködik velünk”.

A vádtól eltérően a bíróság úgy látja, hogy az nem bizonyosodott be, hogy Boldog István valamennyi település esetében döntött volna arról, hogy ki mire pályázathat. Azt viszont meg lehet megállapítani, hogy volt ilyen település, és Boldog nyilvánvalóvá tette, hogy van ilyen befolyása.

Azt a bíróság nem tudta megállapítani, hogy már 2015-től erre szervezkedtek Boldogék, ezt csak Nagy Szilárd állította, akinek a vallomását nem vették figyelembe. De 2017-től már bizonyítható az együttműködés és a korrupció.

Azt sem tudták megállapítani, hogy minden Boldog István felbujtására történt volna, erre nem állt rendelkezésre bizonyíték. De nyilvánvaló, hogy neki, mint országgyűlési képviselőnek jelentős szerepe volt az ügyben.

Sem Boldog, sem Fehér Petra nem adtak észszerű elfogadható magyarázatot arra, hogy K. Péterrel együtt miért volt ilyen szoros együttműködés köztük, ha ez nem korrupciós ügy volt. Ami magyarázatot adtak, azt a bírónő szerint nem igazolták a lehallgatások. Boldog szerint amikor tudomására jutott, hogy K. Péter pénzt kér vállalkozóktól, együttműködését színlelt, hogy kiderüljenek a részletek. A bírónő ezt a magyarázatot nem fogadta el.

Azért lett kétrendbeli az ügy, mert két közbeszerzés esetében volt bizonyítható, hogy átvettek kenőpénzt.

A lehallgatásokból és a vallomásokból is teljesen egyértelmű, hogy a vállalkozó átadta a 20 milliót K. Péternek. A kérdés az volt, hogy megosztozattak-e ezen Boldogékkal vagy saját magának kérte. Boldog és Fehér Petra szerint ők nem kaptak ebből a pénzből, de a bíró szerint igenis megosztoztattak egyenlő arányban. K. Péternek nem lett volna oka bevádolni magát, ha ezt egyedül teszi. Eleve az, hogy amikor találkoztak hármasban, elvonultak egy külön terembe, azt erősíti, hogy ott oszthatták el a pénzt. Ezen a ponton szóba került az is, hogy vajon Fehér Petra miért küldött smiley-t a vállalkozónak. A bírónő szerint K. Péter tudta, hogy Fehér Petra is kapcsolatban van a vállalkozóval, kiderült volna, ha megtartja magának a 20 milliót.

A lehallgatott beszélgetésben elhangzik az is, hogy Boldog István azt szerette volna, ha a Parlamentben adja át neki a pénzt a vállalkozó, az ötlet miatt lehülyézte a képviselőt K. Péter.

Az utolsó szó jogán az is elhangzott, hogy nagyon szépen megvalósult a két beruházás. A bírónő szerint ez nagyszerű, de felolvasta a cserkeszőlői polgármester vallomását, hogy felesleges volt a Baghy-Szinyei Merse felújítása, mert nagyon sok pénzt visz el a fenntartása, és túlságosan nagy létszámúra tervezték a bölcsődét is.

Az ítéletben Boldog azért lett bűnsegéd és nem felbujtó, mint az a vádiratban szerepel, mert nem sikerült bizonyítékot találni, hogy az ő rábírására követték el a bűncselekményeket.

A 20 milliós ügy

A vádirat Boldog volt választókörzetének egyik településére, a 2200 lakosú Cserkeszőlőre koncentrált. Három pályázatot emeltek ki:

• a cserkeszőlői bölcsőde építésének 250 millió forintos projektjét
• a Baghy-Szinyei Merse Kúria felújítását 197 millió forintért
• és a cserkeszőlői önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését, amelyre 53 millió forintot kapott az önkormányzat.

Az ügyészég szerint a támogatások megítélése után utasításokat kezdtek érkezni Boldogék köreiből arról, milyen céggel kellene intézni a projektek közbeszerzéseit, és azon melyik kivitelező cégeknek kellene nyerniük.

Volt olyan eset, hogy Fehér és K. behívták a szolnoki megyeháza épületébe cserkeszőlői akkori alpolgármesterét, Illési Sándor Lászlót és a Makor Kft. vezetőjét, M. Róbertet, hogy közöljék, a kivitelezőnek a költségek 10 százalékát kell visszajuttatniuk. Illési a bíróság előtt ezt úgy írta le, hogy a megyeházán Fehér Petráék először csak azt mondták, hogy „ebben a választókerületben csak normális munkát végző vállalkozók dolgozhatnak”.

Erre az alpolgármester csak nézett, majd elé toltak egy névjegykártyát, amire annyit írtak: 10 százalék.Illésinek ettől még jobban elkerekedett a szeme, ezért K. Péter igyekezett tisztázni a dolgot: „Nem maffiaállamban élünk”, majd felvázolta, hogy ha a Makor Kft. nyeri a kastély felújítását, ők alvállalkozóként hivatalosan beszállnak a projektbe, vagyis lesznek számlák, minden hivatalosan le lesz papírozva.

Az ügyészség szerint miután a Makor nyerte a kastély, a Gerecse Haus pedig a bölcsőde tendert, a cégek ügyvezetői a megállapodásnak megfelelően 2019. május 14-én 10-10 millió forint készpénzt adtak át K. Péternek és az asszisztensének, G. Vandának. Ezután K. Péter még aznap találkozott Boldog Istvánnal és Fehér Petrával a közbeszerzéseket intéző DETKÖZ Kft. budapesti irodájában, hogy a pénzt egyenlő részben osszák el egymás között.

A Makor Kft. vezetője, M. Róbert a bíróság előtt beismerte, hogy valóban adott át készpénzt a megbízások után, bár állítása szerint nem tudta, az kinek megy. Majd utána G. István, a Gerecse Haus vezetője részben szintén elismerte a bűnösségét.

A vádlottak közül K. Péter asszisztense, akit a csúszópénz átvételével vádoltak, volt az egyetlen, aki teljes egészében bűnösnek mondta magát, az előkészítő ülésen be is ismerte a bíróság előtt, hogy kenőpénzeket juttatott célba.

A vád szerint Boldog, Fehér Petra és K. Péter 20 millió forintot osztottak szét, egyenlő arányban. Így Boldog Istvánra az ügyészség 6,666,666 forint vagyonelkobzást is kért, valamint 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást.

A vádirat második része arról szól, hogyan a törökszentmiklósi központú Jász-Nagykun-Szolnok Megye 4. választókerületben a Boldog István fideszes képviselővel közeli kapcsolatban lévő vádlottak 2017 folyamán több polgármestert személyesen kerestek meg, hogy tőlük már nyertes vagy jövőbeli nyertes pályázatok reményében pénzt szerezzenek Boldog országgyűlési képviselői kampányának a finanszírozására. A TOP-os pályázaton elnyert összegek 10-20 százalékát kérték erre a célra. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.

Az egyik tárgyaláson Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere elmesélt egy ilyen megkeresést. Azt mondta, hogy hogy mivel hátrányos helyzetű régiónak számítottak, tőle 2017 őszén csak 10 százalékot kértek volna Fehérék. Azt állították, ez egy központi utasítás, a pénz a Fidesznek kell a közelgő választásokra. Hegedűs ezen felháborodott, mert tudta, hogy a pályázatban nemhogy 10 százalék tartalék nincs, de egyébként is az önkormányzatnak kell kipótolnia a projekt költségeit az elszálló építőipari árak miatt. Úgy látta, a tíz százalék visszacsorgatása a minőség rovására ment volna.

K. Péterék felajánlották, hogy vannak olyan „alvó cégeik”, amiket be tudnának indítani ezekhez a projektekhez. Műszaki ellenőrt, közbeszerzési tanácsadót és kivitelező céget is vittek volna. Amikor a polgármester elhajtotta őket, figyelmeztették, hogy ennek később Tiszaföldvár fejlődése láthatja kárát, mert nem biztos, hogy támogathatóak lesznek a projektjeik.

Hegedűs a bíróságnak azt mondta, sokkolta, hogy ilyesmibe akarják belekeverni. Aztán arról is hallott, hogy a szomszédos Martfű és Cibakháza vezetőit is hasonló ajánlattal keresték meg, és őket is megviselte. A marfűi polgármester a benne kavargó érzésekről konkrétan azt mondta neki:

„Ha lett volna vödör, akkor belehánytam volna.”

A tiszaföldvári polgármester vallomása után Fehér Petra szót kért, és hazugságnak nevezte az elmondottakat. Megjegyezte, hogy szerinte azon az egyeztetésen mások is voltak, a tíz százalékot pedig Hegedűs félreérthette, legfeljebb a vállalkozó nyereségéről lehetett szó. De Hegedűs kitartott amellett, hogy a a Fidesznek kérték a tíz százalékot.

Hasonló beszélgetésről számolt be Kazinczi István, Tiszatenyő korábbi fideszes polgármestere is. Amikor nyertek a pályázaton kerékpárútra, egy másik polgármester előre figyelmeztette, hogy ezután biztos bejelentkeznek hozzá a visszagurítandó százalékokért. Azt mondta, tőle Fehér Petra és K. Péter már húsz százalékot kért. Cserébe a közbeszerzőt és a kivitelezőt hozták volna. Bár Boldog István neve ezen a megbeszélésen sem hangzott el, de Kazinczi evidensnek tartotta, hogy az ő nevében járnak el.

Úgy írta le a fideszes képviselő 2014 utáni működését, mintha ő lenne a térség földesura, a polgármesterek pedig a vazallusai.Bár tisztában volt azzal, hogy a törvény szerint a képviselő nem szólhatna bele a pályázatokba, de szerinte a valóságban Boldognak hatalmas befolyása volt a folyamatokra. „Ők voltak ég és föld urai” - jellemezte a megyei országgyűlési képviselőit. Beszélt arról a módszerről is, hogy ha a település beszállt félmillió forinttal a KötiMente nevű propagandaújság kiadásába, azzal javíthatták a pályázati esélyeiket.

Felbujtó képviselő

A vádirat szerint Boldog felbujtóként követte el a bűncselekményeket, míg a hozzá köthető további vádlottak tettesként, illetve bűnsegédként.

Az ügyészség azokat a vádlottakat, akik a nyertes pályázati összegekből részt kértek, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével visszaélve bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, valamint a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolják. A vádiratban megjelölt összegeket kifizető vádlottakat az ügyészség vesztegetés bűntettével, illetve hivatali vesztegetés bűntettével, valamint szintén a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolja.

Boldog az utolsó szó jogán azt mondta, hogy ártatlan, az ügy miatt ugyanakkor igazságtalan támadások érték nemcsak őt, hanem a családját, a rokonait és a barátait. Ő sem kap munkát évek óta, és már a többdiplomás felesége sem. Ha akarta volna, akkor sem tudta volna befolyásolni a pályázatokat, és éppen ő volt az, aki feljelentette korrupció miatt a kengyeli polgármestert, Nagy Szilárdot, aki vádalkut kötött. Alapszabályként emlegette, hogy egy politikust azzal támadnak, ami a legnagyobb erénye, nála ez a korrupció ellenes harc volt. A parlament egyik legkevesebb vagyonnal rendelkező képviselőjeként kezdte a képviselői pályafutását 2010-ben és így is fejezte be 2022-ben - mondta. Szerinte amíg nem jelentette fel választókerülete egyik fideszes polgármesterét, addig soha nem merült fel a neve korrupciós ügyekben, tudták, hogy megvesztegethetetlen.

Feltette azt a kérdést is, hogy akkor, amikor a vád szerint kenőpénzt vett át, miért nem ütöttek rajtuk? Nyilván azért, mert nem vett át kenőpénzt, pár ezer forint volt csak a zsebében.

Miért húzódott el ennyire az ügy?

Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett. 2021 decemberben jelentette be, hogy visszavonul a politikától. Ezt családi okokkal indokolta, alig volt ideje a kisfiára és a feleségére eddig. Az ellene folyó eljárást nem említette.

A mentelmi jogának felfüggesztése óta 6,5 év telt el, a vádirat is elkészült már majdnem 6 éve, mégis csak most jutottak el az elsőfokú ítéletig.

A bíróság közleménye szerint 2021. június 30-tól négy előkészítő ülést tartottak az ügyben. Ezeken - mint fent írtuk - az V. rendű vádlott elismerte a bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban bűntettét. Emiatt a bíróság két év szabadságvesztére ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ítéletet azonban az ügyészség megfellebbezte, ezért a többi vádlottal kapcsolatban csak a másodfokú bíróság döntését követően folytatódott tovább az eljárás.

Ezután az ügy érdemi tárgyalásai 2022. november 30-tól kezdődtek meg, melynek során a bíróság összesen 17 érdemi tárgyalási napot tartott. A bizonyítási eljárás során jelentős időt tett ki a számos tanú meghallgatása és a nyomozás során készített lehallgatási anyagok lejátszása, a jegyzőkönyvek, az azokról készült leiratok és a megfigyelési anyagok ismertetése és vizsgálata. Az eljárás során a védelem kérte ezek egy részének a kirekesztését arra hivatkozással, hogy Boldog István mentelmi jogának a felfüggesztését megelőzően készültek, ezért nem értékelhetőek bizonyítékként. Ezt a bíróság elutasította.

Kérdés a vitához: Milyen szempontoknak kellene meghatározniuk az uniós támogatású önkormányzati projektek közbeszerzéseinek átláthatóságát?