„Egészen magas szintről voltak elvárások” az uniós pályázatokkal kapcsolatban – hangzott el a korrupciós óriásper mai tárgyalásán

„Egészen magas szintről” volt olyan elvárás, hogy az uniós projektek menjenek – egyebek mellett erről beszélt a hivatali vesztegetés miatt két éve folyó korrupciós óriásper egyik vádlottja a hétfői tárgyaláson ismertetett korábbi, ügyészségen tett vallomásában. A VI. rendű vádlott, K. N., aki a 25 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást érintő kenőpénzes ügy idején a pénzügyminisztérium ellenőrzéseket végrehajtó egyik munkatársa volt, ma a bíróságon is azt mondta, voltak olyan esetek, amikor „pályázóbarát elbírálás kellett”. Erről a fogalomról aztán Oláh Gaszton bíró, az ügyész és a védő is visszatérően kérdezte K.-t.

„Kifejezetten az volt az elvárás [a minisztériumban], hogy el kellett fogadni szabálytalan pályázatot is?” – kérdezte Oláh Gaszton. K. erre azt mondta, hogy volt ilyen, „főleg év végén, akkor, amikor el kellett számolni az EU felé, hogy pörögjenek gyorsan a pénzek”. A vádlott szerint volt ugyanakkor ellentétes jellegű irányított ellenőrzésre utasítás is: „volt, hogy hibát kellett keresni”. Azt is mondta, hogy egy-egy ellenőrzésre általában két nap felkészülési időt szántak, de „voltak kényes ügyek”, amikor nem két nap volt a felkészülés, akár hónapokat is foglalkoztak egy-egy olyan esettel. Bizonyos alkalmakkor akár minisztériumi osztályvezetők is részt vettek ellenőrzéseken, így történt ez annak a két ügynek az egyikében is, ami miatt őt bíróság elé állították.

K. N. azt is mondta, egy támogatott projekt ellenőrzése eleve arra irányul, hogy a szabálytalanságokat keressék az ellenőrök, de a pályázóbarát ellenőrzés olyan, hogy „ha nincs hiba, nem fogunk csinálni”. Amikor konkrét példát kértek tőle, azt mondta: ha egy dokumentum, például egy számla az ellenőrzés során nincs a pályázati dokumentációban, de ott van az ellenőrzött cég székhelyén, csak például egy másik helyiségben, akkor az ellenőr úgy is dönthet, hogy vár, amíg azt odaviszik – ez a „pályázóbarát” hozzáállás –, és úgy is dönthet, hogy azonnal hiánypótlást rendel el.

Jelentheti-e egy pályázóbarát hozzáállás azt, hogy az ellenőr kifejezetten szemet huny szabálytalanságok fölött? – kérdezte a bíró, de a vád szerint egy 2019. decemberi kecskeméti és egy 2020. januári tarnabodi ellenőrzésért a fővádlott K. T.-től kenőpénzt kapó K. N. szerint az, hogy ő pályázóbarát ellenőr hírében állt, csak azt jelentette, hogy „nem tolok ki senkivel, csak azért, hogy magamat szórakoztassam”.

Amikor irányított ellenőrzésre kapott utasítást, tudta-e, hogy kormánytisztviselőként kötelessége megtagadni a hivatali visszaélésre irányuló utasításokat? – erre a kérdésre is választ várt Oláh Gaszton, amire K. N. azt felelte, hogy tudta. Jelezte-e a feletteseknek, hogy ilyen visszaélésre utasítják, hangzott az újabb kérdés, de K. válaszaiból az derült ki, hogy aki ilyenért szót emelt, az akár az állását is kockáztatta.

– Inkább bűncselekményeket kezdtek elkövetni?

– Nem, ezt nem mondtam. A határon belül maradtam, hogy ne kerüljek bajba.

De írásban soha nem tette szóvá, hogy milyen, szerinte aggályos utasításokat kaptak. Volt azonban olyan vezetői utasítás, ami a saját mércéje szerint is szabálytalan lett volna, három olyan esetre emlékszik, amikor szerinte szabálytalanságokra akarták kötelezni, mondta a bíró kérdésére. Végül távozott is a minisztériumból 2020 elején, később ő maga is pályázatírással kezdett foglalkozni. Azt tagadta, hogy bárki kérte volna a két ellenőrzés bármelyikében arra, hogy törvénytelenség fölött szemet hunyjon, és azt is, hogy ezért pénzt kapott volna az I. rendű vádlott K. T.-től.

Ezt K. T. kérdésére is elmondta, aki ezután azt kérdezte, hogyan történt 2023 nyarán K. T. ügyészségi kihallgatása, az került-e a jegyzőkönyvbe, amit mondott (K. N. szerint „volt olyan, ami kimaradt, kicsit kivonatolva volt a jegyzőkönyv”), amit egy eljárásjogi vita követett az ügyész és a védő között arról, miért nem volt újabb kihallgatás, de közben K. T. már arról kezdett beszélni, hogy a tarnabodi projektek „mind mintaprojektek voltak, Pintér Sándor és a Máltai Szeretetszolgálat pilot projektjei voltak”, megkérdezte, ez most nyomozati bírósági szakasza-e az ügynek, illetve a megszólalásai során többször felemlegette Fürcht Pál nemrégiben távozott nyomozó főügyészségi főügyész nevét. Oláh Gaszton bíró többször is rászólt, hogy fejezze be a felszólalását, és amikor nem volt erre hajlandó, ismét kivezettette a tárgyalóteremből – a két éve kezdődött büntetőper során ötödször –, majd a bíróság épületéből is távoznia kellett.

K. N. vallomásából az is kiderült, hogy bár az uniós projektek lezárása után mindig két ellenőr tartott helyszíni szemlét, az ellenőrzés érdemi részét, például a jegyzőkönyv vezetését csak egy ellenőr csinálta, a másik csak azt kontrollálta, hogy a jegyzőkönyvbe valós adatok és tények kerüljenek. A vádlott mindvégig kitartott ártatlansága mellett, azt mondta, a perben tudta meg, hogy alkalmanként 3 millió forintért lehetett olyan tanúsítványokat venni illegálisan, amik hiánya miatt ő később, amikor már nem minisztériumi dolgozó volt, hanem pályázatíró, sok száz millió forintot bukott, de „ha tudtam volna róla, akkor sem lett volna rá hajlandóságom, hogy ilyet kérjek”.

Gyorstalpaló: mi ez az ügy?

Az 54 magánszemély vádlott ellen indult, cégekkel együtt már 79 vádlott ügyében folyó büntetőper 2024 őszén indult az úgynevezett előkészítő ülésekkel, azokon kilenc vádlott ismert be a bűnösségét és fogadta el az ügyészség úgynevezett mértéke indítványát. A bírósági tárgyalásos szakasz idén szeptemberben kezdődött a vádlottak tanúvallomásával, de eddig csak a VI. rendű vádlott élt a vallomástétel jogával, K. T.-nek például négy napja is volt arra, hogy megszólaljon, de csak két kivezettetés lett belőle.

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nap múlva kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár is érintett lehet az ügyben.

A nyomozás során a 2015-2022 közötti időszakból több mint 300, részben uniós finanszírozású, részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni; csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az I. rendű vádlott a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt; ügyészségen tett egyik, később visszavont, illetve módosított vallomása szerint azt hitte, az ilyen telefont nem lehet lehallgatni.

A hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult perben múlt hétfőig úgynevezett előkészítő ülések folytak, aki azon elismerte a bűnösségét, azt az ügyészség úgynevezett mértékes indítványa alapján ítélték el. Az eljárás, ahogy írtam, 54 magánszemély vádlott ellen indult, akik közül kilencen éltek ezzel a lehetőséggel, így a vádalkut kötött XVIII. rendű vádlottal, H. A.-val együtt eddig tíz embert ítéltek el az ügyben jogerősen. A per azért folyik most már 79 vádlott ellen, mert januártól változott a cégekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás, így ez évtől a gazdasági társaságok is vádlottak a perben.