Egyetlen perc után félbeszakadt a korrupciós óriásper tárgyalása, a fővádlott így már nem tesz vallomást

Negyedik alkalommal sem jutott el odáig az 54 magánszemély vádlott ellen indult, cégekkel együtt már 79 vádlott ügyében folyó büntetőper, hogy az I. rendű vádlott, dr. K. T. vallomást tegyen (a büntetőügyről írt cikkeink itt találhatók). A részletes vallomástételre három tárgyalási napja volt K.-nak,

• az elsőről kivezettette őt a bíró nem megfelelő öltözék miatt,
• a másodikon hosszas előkészületek és több mint húszperces nyilatkozat után azt mondta, hogy a következő tárgyalási napon tesz vallomást,
• aznap, e hét kedden viszont, bár sok mindenről beszélt, a vallomástételig nem jutott el.

Az ügyben eljáró bíró, Oláh Gaszton két napja azt mondta, nem akar több teret engedni K. szónoklásának, de végül mára elrendelt még egy tárgyalást, ahol az ügyész és az ügyvédek kérdéseire válaszolhatott volna a vádlott. De már kedden figyelmeztette őt, hogy csak konkrét válaszokat vár, és félbeszakítja a vádat, ha K. ismét elkezd másról beszélni.

Ma pontosan ez történt. A szokásos hosszas adminisztráció után a tárgyalás érdemi része nem egészen egy percig tartott.

– Hajlandó-e ügyészi kérdésekre válaszolni? – kérdezte Oláh Gaszton, figyelmeztetve a vádlottat, hogy rögtön félbeszakítja, ha nem az ügyész vagy az ügyvédek kérdésére válaszol.

– Előzetesen azért szeretném elmondani, mert nekem is vannak jogaim…

– Nincsenek, K. T., most nincsen joga, hogy szónokoljon. Erre volt három napja. Elég volt ebből. Kérdésekre hajlandó-e válaszolni?

– Természetesen, hogy ha előtte el tudnám mondani…

– Nem!

– Nincs lehetőségem elmondani?

– Nincs. Három napja volt szónokolni. Nincs lehetősége.

– Három nap, abból egyet…

– K. T., nem vitatkozunk, nem vagyunk partiban. Hajlandó ügyészi kérdésekre válaszolni?

– Ezt nem értem, hogy nem vagyunk partiban…

– Üljön le, ennyi volt.

A vádlott, aki később még védőjével megkérdeztette, készült-e a tárgyalásról hivatalos kép- és hangfelvétel – nem készült –, a tárgyalás után munkatársunknak azt mondta, hogy szerinte a mai nap is azt bizonyította, hogy nem biztosítanak számára lehetőséget a védekezésre, őt el akarják hallgattatni. Korábban védekezésként többször sorolta fel, hogy szerinte őt milyen jogsérelmek érték, többek között azt állítva, hogy neki nincs védője, mert az előző kirendelt védője kirendelésének megszűnéséről szóló bírói végzésben nincs benne a mostani neve (valójában nem is kell rajta lennie, a védőt ugyanis nem a bíró rendeli ki, hanem az ügyvédi kamara).

A büntetőper tehát úgy folytatódik, hogy az I. rendű vádlott nem tesz az ügyben érdemi bírósági vallomást. Az ő szerepe kulcsfontosságú volt az ügyben: a vádirat szerint ő volt az, aki „társaival olyan szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel (…) az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását”.

A per a II. rendű vádlott, K. L. kihallgatásával folytatódik, a vádiratban az áll, hogy ő, akárcsak K. T., „különböző pályázatokhoz kapcsolódó, kiemelt feladatokat, egyebek mellett támogatások elbírálásával összefüggő tevékenységet végzett”, továbbá egyike volt azoknak, akik „feladatkörébe tartozott a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatok végrehajtása és a csalás megelőzésében, annak azonosításában való közreműködés”. Az előkészítő ülésen K. L., akit az ügyészség 19 rendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolt, és akire 7 éves börtönbüntetést kért az úgynevezett mértékes indítványában, tagadta a bűnösségét.

Gyorstalpaló: mi ez az ügy?

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Az akkor kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatáról rántották le a leplet”.

Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár is érintett lehet az ügyben. A nyomozás során a 2015-2022 közötti időszakból több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni; csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az I. rendű vádlott a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt; ügyészségen tett egyik, később visszavont, illetve módosított vallomása szerint azt hitte, az ilyen telefont nem lehet lehallgatni.

A hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult perben múlt hétfőig úgynevezett előkészítő ülések folytak, aki azon elismerte a bűnösségét, azt az ügyészség úgynevezett mértékes indítványa alapján ítélték el. Az eljárás 54 magánszemély vádlott ellen indult, közülük kilencen éltek ezzel a lehetőséggel, így a vádalkut kötött XVIII. rendű vádlottal, H. A.-val együtt eddig tíz embert ítéltek el az ügyben jogerősen. A per azért folyik most már 79 vádlott ellen, mert januártól változott a cégekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás, így a gazdasági társaságok is vádlottak a perben.