Gulyás Márton a Kossuth Rádióban: Ebben az intézményben ma is tucatjával vannak foglalkoztatva olyan emberek, akik az elmúlt 16 évben a magyar társadalom megvezetését szolgálták

Tizenkét év után ült be újra a közmédia stúdiójába Gulyás Márton, a Partizán alapító-főszerkesztője. A Kossuth Rádióban Benyó Rita készített vele interjút, részben annak apropóján, hogy a Partizán idén rekordösszegű, 577 millió forintot kapott az szja 1 százalékos felajánlásaiból, ezzel pedig az összes civil szervezet közül az első helyen végzett.

A beszélgetés során szóba került a Partizán jövője és a penészleki projektjük is, Gulyás azonban hosszabban beszélt arról is, szerinte milyen problémákkal kell szembenéznie az átalakuló közmédiának. (Arról, hogy ez a folyamat milyen döcögősen megy, itt írtunk hosszabb cikket).

Gulyás már az interjú elején jelezte, hogy nem volt magától értetődő számára a meghívás elfogadása. Legutóbb 2014-ben járt ugyanebben a stúdióban, amikor a Norvég Civil Támogatási Alap elleni kormányzati kampány idején készült vele egy általa tendenciózusnak nevezett interjú. Azóta egyszer sem kereste a közmédia.

Gulyás őszintén vallott arról, hogy fejtörést okozott neki, eljöjjön-e a még kialakulatlan viszonyok között a Kossuth Rádióba. Végül Benyó miatt mondott igent: „Ez egy neked szóló gesztus” – mondta neki, hozzátéve, hogy reméli, idővel az intézmény egésze föl fog majd tudni nőni ahhoz a minőséghez, amit Benyó szakmailag képvisel.

Innen jutottak el ahhoz a kérdéshez, mi lesz a független sajtóval, ha a közmédia valóban elkezdi betölteni azt a szerepet, amelyet az elmúlt években részben olyan szerkesztőségek és műhelyek vállaltak magukra, mint a Partizán. Gulyás azt mondta, teljesen megérti, milyen nehéz feladat előtt áll az MTVA, de szerinte az átalakulásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni, kik dolgoznak továbbra is az intézményben, és milyen fizetésekért.

„Nem lehet elmenni szó nélkül, hogy ebben az intézményben ma is tucatjával, ha nem százával vannak foglalkoztatva olyan emberek az iparági standardokhoz képest kiemelkedő fizetéssel, akik az elmúlt 16 évben a magyar társadalom megvezetését szolgálták. Parancsra vagy meggyőződésből, lényegileg mindegy, mert egyébként az eredményét pontosan láttuk. Na most ehhez képest azért a független újságok és médiaműhelyek munkatársainak a döntő többsége a cipője mellett jár.”

Gulyás szerint ezt a feszültséget tovább növeli az MTVA és a független szerkesztőségek anyagi lehetőségei közötti különbség. Számítása szerint a közmédia a 2025-ös és 2026-os költségvetési források középértékével számolva naponta nagyjából 420 millió forintból működik.

„Ha megnézzük azokat a műhelyeket, a Válasz Online-t, a Direkt36-ot, az Átlátszót, ezek az intézmények ezeknek a pénzeknek a töredékéből működnek egy teljes éven keresztül”

– mondta. Példaként a Válasz Online-t hozta fel, amely számítása szerint naponta nagyjából 400 ezer forintból gazdálkodik. „Ehhez képest van a közmédia 400 milliója”.

Ez szerinte azért is komoly probléma, mert az átalakuló közmédiának új munkatársakra van szüksége, akiket nagyrészt éppen a független nyilvánosságból tud elcsábítani. „Ez azért oltári nagy feszültségeket okoz már most is” – mondta. Szerinte az állami média által kínált, akár másfélszeres bérekkel nehezen tudnak versenyezni azok a szerkesztőségek, amelyek az elmúlt években a reklámpiac beszűkülésével és a pályázati források stigmatizálásával is küzdöttek.

Gulyás szerint ezért most nagy felelősség hárul a közmédiára: egyrészt átláthatóbban kellene kezelnie a foglalkoztatását, másrészt szerinte a rendelkezésére álló közpénzekből a független műhelyekben készülő, közérdekű tartalmakat is támogathatná.

Példaként Bodnár Zsuzsát, az Átlátszó újságíróját említette, „akiről valószínűleg nagyon kevesen hallottak, de nélküle a gödi szennyezésről nem tudna ez az ország”. Egy erről készülő dokumentumfilmre ötmillió forintot próbálnak összegyűjteni, de Gulyás szerint eddig még egymillió sem jött össze.

„Ez az MTVA napi működésének a töredék része” – mondta, majd már kifejezetten a közmédia vezetésének címezve hozzátette:

„Nem nagyon értem, hogy egy ideiglenes vezetőség is miért nem tud mondjuk azzal sokkal felelősségteljesebben bánni, hogy ezeket a közforrásokat releváns tartalmak érdekében használja.”

A Partizán ugyanakkor nem akar ebből beszállítóként profitálni: Gulyás külön hangsúlyozta, hogy az ideiglenes vezetéssel egyelőre semmilyen formában nem terveznek együttműködni. A kritikát pedig nem Benyónak vagy a stúdióban dolgozóknak címezte.

„Van ebben a házban ember, akinek a felelőssége, és aki azért kapta ezt a mandátumát, hogy valamit kezdjen ezzel a helyzettel”

– mondta.

Benyó azt mondta, nincs birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján az MTVA foglalkoztatási vagy finanszírozási döntéseiről érdemben tudna beszélni. Azt viszont elmondta, hogy Gulyás felvetései az intézményen belül is „kint vannak az asztalon”, a közmédia pedig jelenleg „egy folyamat közepén” van. Hozzátette, hogy az átalakítás törvényi háttere sem készült még el teljesen, miközben a minisztériumok is HR-problémákkal küzdenek.

Gulyás szerint azonban a független szerkesztőségek helyzete miatt nincs túl sok idő kivárni, mi lesz az átalakítás vége. A Partizán az idei rekordösszegű 1 százalékos felajánlásokkal egy időre biztosabb helyzetbe került – „mi nagyon szépen köszönjük a támogatást, és nagyon köszönjük a közbizalmat, mi most egy időre megvagyunk” –, de szerinte több másik szerkesztőség már jóval nehezebb helyzetben van.

„Vannak szerkesztőségek, akik nagyon komoly munkát végeztek, és ők nem biztos, hogy két-három hónap múlva még egyben tudnak maradni, ha ott nem változik valami” – mondta.

Az interjú végén arra is kitértek, hogy a szakmai együttműködésen túl vannak-e ambíciói a közmédia vezetésére. Gulyás kategorikus választ adott.

„Nincs, nem adok be pályázatot a vezetésre, nem tervezek dolgozni a közmédiában” – mondta. Annak a lehetőségét viszont nem zárta ki, hogy az átalakulás lezárulta után a Partizán is induljon pályázaton vagy más felhíváson.