A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról

A Fürcht Pál lemondó nyilatkozatáról szóló cikkünk megjelenése után közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, melyben határozottan visszautasítják „a lemondott főügyész alap nélküli vádaskodását”.

Az írás megjelenése előtt kerestük a Legfőbb Ügyészséget a kérdéseinkkel, válaszukat változtatás nélkül közöltük a cikkben. A mostani közleményük és az előző között nagy a tartalmi átfedés, a későbbiben viszont egyértelműen hazugsággal vádolják a KNYF egykori vezetőjét. Azt írják:

„Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról, amelyek nyilvánosság előtti cáfolata a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges”.

Azzal folytatják, hogy „a büntetőeljárásról szóló törvény az eljárásban résztvevők jogainak, a személyes és más védendő adatok, továbbá a büntetőeljárás eredményességének védelme érdekében szigorú szabályokat tartalmaz a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről és annak korlátairól a folyamatban lévő büntetőügyekben. Az ügyészségnek akkor is ezen szabályok betartásával kell eljárnia, ha más azokat megszegi” – de ez már az eredeti válaszukban is szerepelt.

Újdonság viszont, hogy a közleményben azt állítják, „a volt főügyész a valós tényeken alapuló szakmai iránymutatás helyett a saját, tényektől független, szubjektív meggyőződését akarta érvényesíteni az általa megjelölt ügyekben”.

Fürcht ellen, aki jelenleg ügyészként dolgozik a Legfőbb Ügyészségen, fegyelmi eljárás van folyamatban, ahogyan azt a cikkben jeleztük is. A Legfőbb Ügyészség most azt írja, „a valótlan vádaskodásokkal teli lemondás ismételt sajtó elé tárását az erre adott reakciónak tekinti”.

Visszautasítják továbbá „az ügyvédi hivatásrendhez méltatlan, szakmaiságot nélkülöző, ügyészséget lejárató megnyilatkozásokat is” – itt valószínűleg Horváth Lóránt ügyvédre gondolnak. A KNYF egykori vezetőjét az ellene indított fegyelmi eljárásban Horváth Lóránt képviseli, aki ügyfele érdekében eljárva megosztotta a 444-gyel az akkori Legfőbb Ügyésznek címzett lemondási dokumentumot. Horváth Lóránt ügyvédi irodája képviseli az ukrán pénzszállítókat is az aranykonvojügyben zajló eljárásokban, és egyébként is gyakran szólal meg a Facebook-oldalán különböző közéleti kérdésekben, sokat szerepel a médiában.

Egy nappal cikkünk megjelenése előtt a legfőbb ügyészi jogköröket az átmeneti időszakban gyakorló Lajtár István legfőbbügyész-helyettes a becsületes munkára figyelmeztette az ügyészeket egy furcsa hangulatú videóban. Lajtár szerint „sikeres munka csak egységes, fegyelmezett és az integritás szabályait tiszteletben tartó közösségben végezhető”.

Szabó Bence is reagált

Fürcht Pál, a KNYF egykori vezetője alig másfél hónappal a kormányváltás után mondott le főügyészi tisztségéről. Egy június 8-án, Budapesten kelt 7 oldalas dokumentumban részletesen megindokolta az időközben szintén lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek, mi vezetett a lemondásához.

Súlyos állításokat fogalmaz meg. Egyebek mellett azt írja, hogy a Legfőbb Ügyészség mind az aranykonvojügyben, mind a Gundalf–Henry-ügyben őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után. Állítja, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető az ő beosztottjának „ténylegesen nem utasításokat adott, hanem instrukciókat, azzal az elvárással, hogy azokkal azonosuljon”, vagyis úgy alakította az eljárást, hogy annak ne legyen írásos nyoma, ne legyen hozzá visszavezethető.

Fürcht lemondási nyilatkozatának ez a része valószínűleg az első alkalom, hogy egy magas beosztású ügyészségi vezető kimondja: a magyar ügyészségen ezzel a módszerrel befolyásolnak nyomozásokat.

Fürcht azt is írja egy pontján a levélnek: „Szabó Bence r. szds. feljelentés megtétele helyett sajtónyilvánosság elé tárta [a Gundalf-ügyet]”. „Utólag úgy látom, hogy Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést.”

A cikk megjelenése után ezt a részt maga – a Gundalfi–Henry-ügyet nyilvánosság elé táró – Szabó Bence is kommentálta, az Instagram-oldalán azt írta: „Ha magának az illetékes szervnek a volt vezetője írta ezt, talán érthető mire céloztam azzal, hogy nem lehetett már hova fordulni az üggyel, amit feltártam.” (Szabó Bence egyébként ma már ezredes, és Pósfai Gábor belügyminiszter kabinetfőnökeként dolgozik.)

Fürcht arról is ír a lemondási nyilatkozatában, hogy amikor a Gundalf-ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videón az AH munkatársa arról beszél a fiatal tiszás informatikusnak, hogy ha együttműködik vele, akkor neki nincsen feljelentési kötelezettsége, az „pont az a beszervezési magatartás, amely a rendszerváltozás előtt a III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és teljesen jogellenes”.

A teljes cikk itt olvasható.