Nálunk is nőtt az AI miatt aggódók aránya, a magyarok fele gondolja, hogy munkahelyek szűnnek majd meg miatta

Világszerte egyre többen követik figyelemmel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos híreket, és sok országban megfigyelhető, hogy egyszerre lelkesek/kíváncsiak és közben aggódnak is az emberek. Többek között ez derült ki az amerikai független elemzőintézet, a Pew Research Center globális közvélemény-kutatásából, melynek elkészítéséhez Magyarországon is vettek mintát, és amit csütörtök délután publikáltak.

A Pew helyi partnereivel közösen 37 országban több mint 42 ezer embert kérdezett az AI-ról reprezentatív kutatások keretében. A felmérések idén február eleje és május közepe között zajlottak, azaz az elmúlt hetek-hónapok eseményei, elsősorban az OpenAI ágenseinek elszabadulása nem volt még ismert ekkor. Ez azért fontos, mert minden jel szerint az ágensraj támadása, illetve utána az emberiségre leselkedő potenciális veszélyekről beszélő kutatók miatt hirtelen a technológiával szembeni aggodalom hangsúlyosabban megjelent a közbeszédben. Erre utal az is, hogy a napokban az Egyesült Államokban végzett közvélemény-kutatás alapján sokan vannak, akik szerint tényleg veszélyt jelent az AI az emberiségre. Arról, hogy miért kezdtek el hirtelen a legnagyobb amerikai AI-vállalatok erről beszélni, épp szerdán írtunk hosszabban.

Mit hoz a jövő?

Az AI-val kapcsolatban az egyik kiemelt kérdés, hogy a technológia terjedésének milyen hatása lesz majd a munkaerőpiacra: tömegével szűnnek meg majd munkák, vagy éppen ellenkezőleg, miután sok minden feladatot ki lehet szervezni az algoritmusoknak, az emberek hirtelen rengeteg új kihívással találkozhatnak majd? És az AI valóban a sosem látott bőség korát hozza majd el? Végeláthatatlan diskurzus folyik erről évek óta, mind a techutópiában bízó optimistáknak, mind a társadalmi-környezeti katasztrófát jósló pesszimistáknak népes tábora van, és a Pew felmérésből azt látni, hogy a társadalmak is megosztottak a kérdésben.

Ezzel együtt is, jelenleg többen vannak, akik szerint az AI terjedése kevesebb munkahelyet fog eredményezni a jövőben: főleg a fejlettebb országok lakói gondolták ezt nagyobb arányban, Ausztráliában vagy Dél-Korában például a válaszadók 76 százaléka, de az amerikaiaknál is 71 százalék volt ez az arány. A magyarok a középmezőnyben vannak, a megkérdezettek 50 százaléka gondolja azt, hogy csökken majd a munkahelyek száma, 17 százalékuk szerint nem lesz nagy változás, míg hat százaléknyian gondolták azt, hogy több lesz a munkahely.

Látványos az is, hogy számos országban még sokan vannak, akik nem tudják megmondani, mit hoz majd az AI az egyes területeken: Magyarországon a válaszadók több mint negyede volt bizonytalan ennél a kérdésnél.

Kérdezték arról is az embereket, hogy az AI terjedése inkább növelni vagy csökkenteni fogja-e a gazdagok és a szegények közötti vagyoni különbséget, és ugyan többségében voltak azok, akik szerint növelni fogja, de relatíve sokan vannak azok is, akik nem tudtak erre határozottan válaszolni vagy pedig azt gondolják, hogy az AI-nak nem lesz ezen a téren szerepe.

Ennél a kérdésnél is látszott, hogy a fejlett országok lakói tartanak jobban a vagyoni egyenlőtlenségek növekedésétől, míg a közepes jövedelmű országokban inkább bizonytalanok a várható hatásokkal kapcsolatban. Magyarországon a válaszadók negyede gondolta azt határozottan, hogy az AI növelni fogja a vagyoni egyenlőtlenségeket, míg 31 százalékuk szerint nem fog nagy változást okozni, 40 százaléknyian pedig bizonytalanok voltak a kérdéssel kapcsolatban.

Az AI mindennapi életben való egyre szélesebb körű használatával kapcsolatban világszerte vegyesek az érzelmek: 37 országban a válaszadók mediánja szerint 37 százalékuk inkább aggódik, mint lelkes, míg 41 százalékuk egyformán aggódik és lelkes.

Ez a kettősség a vizsgált országok felében a leggyakoribb érzés az AI terjedésével kapcsolatban, és érdekesség, hogy Izrael az egyetlen ország, ahol többen vannak, akik inkább lelkesek. A magyar eredmények nem lógnak ki az európai mezőnyből: a válaszadók 39 százaléka inkább aggódó, 41 százaléka pedig egyszerre lelkes és aggódó volt, és csak 17 százaléknyian voltak, akik inkább lelkesek.

És ugyan számos fejlett országban világos kapcsolat látszott abban, hogy az emberek mennyire aggódnak a munkahelyek megszűnése miatt, illetve mennyire aggódnak az AI terjedése miatt, de voltak kivételek is: a dél-koreaiak például kifejezetten aggódnak az egyenlőtlenségek növekedése és a munkahelyek megszűnése miatt, de közben nem nagyon aggódnak a technológia terjedése miatt.

A Pew kutatói szerint számos országban megfigyelhető, hogy AI-val kapcsolatban jobban képben lévő emberek hajlamosak optimistábbak lenni az AI-val kapcsolatban.

Az eredmények többségénél a magyar válaszadók az európai mezőnnyel mozogtak együtt, de voltak azért kiugrások: például nálunk látványosabb az életkorbeli különbség: az 50 évnél idősebbek Magyarországon az átlagnál jobban aggódnak az AI terjedése miatt, mint a 18-34 közötti korosztály tagjai: míg az idősebbek 49 százaléka mondta azt, hogy inkább aggódik, semmint lelkes, addig a fiatalabb generációnál csak a válaszadók 21 százaléka. A miénknél nagyobb életkorbeli különbséget a kutatók csak Olaszországban találtak.

A kutatásokból kiderült az is, hogy az idősebbekre minden országban igaz, hogy kevesebbet hallanak, olvasnak az új technológiáról.

A Pew kutatói az értékelésükben pár részletre külön is kitértek az aggodalmak változásával kapcsolatban:

• egyrészt a korábbi kutatásik eredményéhez képest több ország is akadt, ahol világosan nőtt az inkább aggódok száma: ilyen Magyarország is, ahol hat százalékponttal nőtt a táboruk, de például Svédország, Lengyelország vagy Hollandia is.
• másrészt úgy tűnik, hogy több helyen elsősorban a fiatalok körében nő az ellenérzéssel bírók aránya. Az Egyesült Államokban régebb óta gyűjtenek erről a kérdésről adatot, és ott különösen feltűnő, hogy a fiatalabbak egyre inkább aggódva figyelik az AI térnyerését: 2024 óta a 18 és 34 év közötti, inkább aggódó amerikaiak aránya 40 százalékról 55-re ugrott. Ma a 35 év alattiak ugyanolyan gyakran mondják, hogy elsősorban aggódnak, mint az 50 év felettiek, és ez jelentős eltérés az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.

A globális kutatásból kiderült az a nem túl meglepő tény is, hogy a magasabb jövedelmű országokban sokkal többet olvasnak az emberek az AI-ról, mint a szegényebb országokban, és míg a japán vagy német válaszadók több mint fele állította azt, hogy sokat hall vagy olvas a technológiáról, addig Bangladesben vagy Srí Lankán sokkal kevesebben voltak az ezt állítók.

Ezzel együtt is, világszerte trend, hogy nő az ismeretekkel rendelkező emberek aránya, és egy év leforgása alatt Nigéria után Magyarországon nőtt leginkább (11 százalékkal) azok aránya, akik magukat AI-ügyben tájékozottnak tartják. A kutatásból nem derül ki, hogy ki milyen forrásokból és mélységben tájékozódik, a kérdés csak arra vonatkozik, hogy az AI mennyire merül fel a napi érdeklődés, informálódás során, és itt a magyarok az európai válaszadók többségéhez hasonlóan egyre inkább azt állítják, hogy sokat.

Világszerte főleg a fiatalok mondják maguknak tájékozottabbnak, és Magyarország ezen a téren is az élmezőnyben végzett: az egy évvel korábbi felméréshez képest a 18-34 év közötti korcsoportból 19 százaléknyival többen, 77 százaléknyian mondták azt, hogy sokat hallanak/olvasnak az AI-ról. Ennél a kérdésnél szinte minden országban megfigyelhetőek világos trendek: inkább az iskolázottabb és inkább a magasabb jövedelmű emberek állítják azt, hogy sokat hallanak a technológiáról.