Megbüntették a MOL-t, mert hetekig nem adott tájékoztatást a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de az MNB nem vizsgálta, történt-e bennfentes kereskedés

Még a kormányváltás előtt, februárban indított eljárást a Magyar Nemzeti Bank a MOL ellen bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Négy hónappal később az MNB publikálta vizsgálata eredményét, amely alapján a MOL ezt nagyon olcsón megúszta.

Az ügy előzménye, hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a jegybanknál, hogy az vizsgálja ki, megsértette-e a MOL rendkívüli közzétételi kötelezettségét a Barátság kőolajvezetéket január végén ért orosz támadás és az olajszállítások leállása kapcsán, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Utóbbi gyanúját az vetette fel a TEBÉSZ szerint, hogy miközben a MOL nem kommunikált a leállásról, a január 27. és február 16. közötti időszakban a cég három vezetője is nagy mennyiségben adott el részvényt: Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darabot, Anthony Radev, a MOL igazgatósági tagja 160 072 darabot, míg Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darabot. Ők hárman 3978 és 4016 forint közötti árakon adták el a részvényeket, amivel 1,26 milliárd forintnyi bevételt értek el. Ráadásul, mint azt a 444 kiszámolta, Radev és Székely az összes MOL-részvényét eladta ebben az időszakban, és Járai is megvált a MOL-papírjai 91,22 százalékától.

Egy kis bírság

A jegybank keddi közleménye szerint a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re. A tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, melyet csak napokkal később tett meg - olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az MNB folyamatos felügyelési tevékenysége keretében tekintette át, hogy a MOL Nyrt. megfelelt-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásainak a Barátság kőolajvezetéknek az orosz-ukrán háború miatti váratlan és tartós leállása, illetve a kieső olajimportnak az Adriai vezetéken való pótlásáról született döntése kapcsán.

A Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért 2026. január 27-i orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után a MOL Nyrt. 2026. február 16-án – csak a történtek súlyosságáról, esetleges energiapolitikai hatásáról beszámoló sajtóhírek és kormányzati bejelentések után – tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről és annak más vezetéken való pótlásának szándékáról, valamint a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről.

A felügyelet feltárta, hogy a MOL Nyrt. már február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának az előkészítésére. Legkésőbb ezen időponttól tehát a kibocsátó olyan információk birtokában volt, amelyek érintették a MOL Nyrt. megítélését és hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. Márpedig ezeket a törvény szerint maximum egy munkanapon belül rendkívüli tájékoztatás keretében – a jogszabályban előírt kommunikációs felületeken – közzé kellett volna tennie.

Ennek hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a kibocsátó üzletmenetére, eredményére, importjának volumenére. Mindezek miatt sérülhetett a MOL Nyrt. részvényei kapcsán hozott befektetési döntéseik megalapozottsága.

A feltárt jogsértés miatt az MNB figyelmeztette a kibocsátót, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki rá, illetve kötelezte a felügyeleti határozat közzétételére.

A bírságösszeg kapcsán – egyebek mellett – súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a MOL Nyrt. – egy kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett esemény kapcsán – a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt. Ismétlődő szabályszegésről van szó, hiszen az MNB már korábban is marasztalta el a kibocsátót rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt - írja a jegybank.

Az más kérdés, hogy egy 43 milliós bírságot mennyire érez meg egy olyan cég, amelynek több száz milliárd forintos éves nyeresége van (tavalyi adózott eredményük 261,5 milliárd forint volt, vagyis a bírság a nyereség 0,02 százaléka).

Bennfentes kereskedelem?

Az MNB közleménye ezek után elmagyarázza, hogy mivel amúgy is tudható volt, amit a MOL nem tudatott, ezért nem is kell kutakodni bennfentes kereskedelem után.

Mint írják, a jegybank folyamatos felügyelési tevékenysége keretében azt is értékelte, hogy a MOL Nyrt. által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei tőle függetlenül nyilvánosságra kerültek. E körülmény önmagában a MOL Nyrt. által megvalósított jogsértés helyrehozatalára nem alkalmas. A befektetők ugyanis a tőzsdei cégek esetén – azok jogszerű magatartásában bízva – elsődlegesen a kibocsátóknak a jogszabály által előírt közzétételi helyeken tájékozódnak a szabályozott információkról. A MOL Nyrt.-t követő elemzők, piaci szereplők, magyar vagy külföldi médiumok a jogszabályok alapján alappal bíznak tehát abban, hogy a MOL Nyrt.-t érintő minden, (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt maga a kibocsátó, elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével, a vonatkozó jogszabályok által előírt határidőben kommunikál a befektetők vagy a szélesebb közvélemény irányába - írja a jegybank igen logikusan.

És itt jön a vitatható rész: a jegybank szerint „ezen információk MOL Nyrt.-től független részbeni nyilvánosságra kerülése nagymértékben csökkentette ugyanakkor az azokat a tőzsdei cég hivatalos közlése előtt esetlegesen már ismerők információs előnyét. Ez az előny (tulajdonképpen az adott információ bennfentes jellege) a bennfentes kereskedelem megállapíthatóságához mindenképpen szükséges. Erre tekintettel és az adatgyűjtés során beszerzett információkat értékelve az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárás indítását nem tartotta indokoltnak.”

Alighanem erre a kérdésre még vissza fogunk térni. A jegybank mindenesetre hangsúlyozza, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően teljeskörűen együttműködik az ügyben a nyomozást előbb elutasító, majd ügyészségi határozat nyomán büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Ennek keretében minden szükséges, az MNB rendelkezésére álló dokumentumot, információt a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsát.